Vállalkozások vagyongazdálkodása Egy vállalkozás vagyonát meghatározott módon csoportokba rendezzük, osztjuk fel. Ezt a számvitel által használt mérleggel tesszük. Mint tudjuk két nagy csoportra (oldalra) bontható: az eszközökre – mely azt megmutatja „Miben?/Miből?” áll a vállalkozás vagyona, és a forrásokra –mely megmutatja, „Honnan?/Milyen forrásból?” áll a vagyon. Az Eszközoldalon Fordított likviditási sorrendben (milyen gyorsan tehető pénzzé az adott jószág) kerülnek bejegyzésre a vagyonelemek. További két csoport jelenik meg attól függően, hogy az eszköz előretervezetten éven belül, vagy túl szolgálja majd a vállalkozást. Ezek a befektetett-(éven túl), illetve forgóeszközök (éven belül). További alcsoportok a befektetett eszközökön belül: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök. Forgóeszközökön belül: készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök. Forrásoldalon a rendelkezésre álló tőke található. Ezt nem kell nekünk egyelőre olyan részletességgel tudnunk, mint az eszközoldalt, most csak saját, illetve idegen tőke csoportokat tekintünk. Saját forrás az, amit a befektetők (tulajdonosok) véglegesen a vállalkozás részére bocsátanak, illetve a vállalkozás maga „termeli ki”. Idegen tőke az, ami csak ideiglenesen tartózkodik a vállalkozásnál, vissza/be kell fizetni, például a felvett hitelek. Elsőként kezdeném a:
Tárgyi eszközgazdálkodással Mik is ezek? Olyan kézzel fogható, materiális eszközök, alkatrészek, gépek, tartozékok, pótalkatrészek, melyek behatárolják a vállalkozás tevékenységi körét, korlátozzák a gyártható termékek körét és minőségét (pl.: esztergagéppel vagy betonkeverővel nem lehet kenyeret sütni), fokozatosan, több részben adják át értéküket az általuk előállított terméknek (pl.: az esztergagépen megmunkált minden egyes termék koptatja a gépet, mely mivel kopik csökken az értéke, de a kopás/gyártás során értékesebb lett a termék, mert meg lett munkálva).
Csoportosítani lehet őket: ●Fajta szerint:- ingatlanok és ingatlan bérleti joga - műszaki berendezések, gépek, járművek(melyek szervesen kapcsolódnak a vállalkozás profiljához pl.: raktározó cég targoncája) - egyéb berendezések, felszerelések, járművek (melyek nem csatlakoznak a cég munkaköréhez pl.: raktározó cég ügyvezető igazgatójának a felső kategóriás autója) - tenyészállatok - beruházások (üzembe még nem helyezett tárgyi eszközök) - beruházásokra adott előlegek - tárgyi eszközök értékhelyesbítése ●Rendeltetés szerint lehetnek a vállalkozás profiljához szorosan kapcsolódóak (üzletkörön belüliek) illetve nem szorosan kapcsolódóak (üzletkörön kívüliek), hasonlóképpen mint a rakodást szolgáló targonca, és a főnök „munkába-járós” autójának az esete az előzőekben. ●Használat szerint lehetnek használatban lévők, illetve kívüliek. Az utóbbiba két alcsoport is tartozik, a „még nincs használatban”, azaz a beruházás kategória, és a már használatból kivont eszközök. ●Beszerzés módja szerint lehetnek új, használt, bérelt, illetve lízingelt eszközei a vállalkozásnak. 1/6
Tárgyi eszközök élettartama Különböző szempontok alapján különbözőek lehetnek, ezek a tényezők: ●Fizikailag lehetséges élettartam, amely azt jelenti, hogy míg az eszköz javíthatatlanná nem válik, addig használja a vállalkozás. ● Normatív élettartam, amely a gazdasági, technikai avulást is figyelembe veszi, pl.: informatikai eszközök. ● Tényleges működési élettartam, melyet előre meg szokott határozni a vállalkozás, mennyi ideig akarja a vállalkozás ténylegesen működtetni az eszközt. Ennek maximális értéke a fizikailag lehetséges élettartam, és általában a minimuma (legalábbis tervben) az eszköz megtérülésének ideje (lásd BERUHÁZÁSOK előadás). ● Elsődleges, másodlagos, harmadlagos stb. élettartam, mely abból adódik, hogy ha már egy vállalkozás nem használ tovább egy eszközt, akkor eladhatja, átruházhatja (más jogi személynek), ahol újra használatba lesz véve, így kezdődik az eszköz következő élettartami ciklusa. (jellemző a fenntartható fejlődés gondolatára, azaz lehetőleg minél később vonjuk ki a használatból). Ami az egyik vállalkozásnak már elavult, az lehet, hogy a másiknak még értékes munkaeszköz. Egy mérnöki vagy egy grafikai stúdió mindig a legkorszerűbb számítógépeket használja. Az általuk már nem használtat még bátran használhatják pl. irodai munkára. ● Gazdaságos élettartam, mely szerint a vállalkozás a költségek minimalizálására törekszik. A költségeket az egyszeri (létesítéskori), és a folyó (üzemeltetés során felmerülő) költségekből számolja. Azt vizsgálja érdemes-e még javítgatni az eszközt, vagy érdemesebb-e egy újabb, korszerűbb, jobb minőséget gyártó eszközt vásárolni, azaz mikor érdemes lecserélni a gépet, illetve hogy érdemesebb-e egy kevésbé jó minőséget vásárolni, tudva hogy annak magasabbak lesznek a fenntartási (üzemeltetési) költségei, vagy inkább egy jobb minőséget vásárolni, amelyikkel valószínűleg kevesebb baj lesz munka közben. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy amíg javítás alatt van az eszköz, addig nem lehet vele dolgozni, tehát elmaradt haszonnal is kell számolni, nemcsak a javítás költségével.
Tárgyi eszközök értékelése Itt is mint mindenütt, többféle érték létezik, melyek mind másféle mutatószámként funkcionálnak. Ezek a következők: ● Könyv szerinti érték, mely a számviteli eljárások módszerével számolt mindenkori tervezett értékcsökkenést magában foglaló érték. (Bruttó bekerülési érték, nettó érték. Lásd később.) ● Újra beszerzési érték: azt mutatja, hogy ha esetlegesen újra be kellene szerezni az eszközt, az éppen mennyibe kerülne. ● Eladási érték= mindenkori piaci érték ● Hozamok (bevételek) tőkésített összegével számított érték: kifejezi mennyi értéket állít elő (-ott) elő az eszköz. ● Bruttó bekerülési érték: az az érték, mely az eszköz vásárlását is beleértve az üzembe helyezéssel bezárólag az eszközzel kapcsolatban felmerül. Pl.:a fizetéskori banki átutalás díjától az üzembe helyezés költségén, a betanítás költségén át a beszerelés és a használathoz szükséges alkatrészek/kiegészítők beszerzésének áráig. ● Mindenkori nettó érték: a bruttó bekerülési érték, és a felmerülő értékcsökkenés különbsége.
Amortizáció Számítunk tárgyi eszközök amortizációját. Ez költségnem. Funkciói az értékátvitel: a kopó gép értéke az előállított termék része lesz – „az anyag nem vész el csak átalakul”, azaz 2/6
ahogyan a gép értéket állít elő, úgy csökken a saját értéke. Jövedelemszabályozó szerep: Fontos, hogy abban az időszakban csökkentse az eredményt, amikor az eszköz használatban van. Mivel költség, ezért ráfordítás, ezért befolyásolja az adott időszak eredményét. Azaz attól függően, hogy mekkora értékcsökkenést számolunk el az adott évben, attól függően fog változni a vállalkozás nyeresége (jövedelme). Pótlási alap: az elhasználódott eszköz pótlására szolgáló alap, a vállalkozás „gyűjt” a következő eszközre. Az amortizációs időszak végére egy másik gép megvásárlására elegendő összegnek kell rendelkezésre állnia. Bővítés, mely során a jelenleg használt eszköz mellé vesznek egy újabbat, vagy jobbat, és párhuzamosan vannak használva. Lényeges szempont lehet, hogy a régi gép esetleg nem fog ugyanolyan minőséget produkálni, mint az új, és így a terméknek nem lesz egyenletes a minősége, ami rossz politika lehet a vevők felé. A jó minőséget nem tudjuk realizálni az árban. Fontos az amortizációt megtervezni, hogy milyen ütemben, mennyi idő alatt, mekkora értékben fog az eszköz értéke csökkenni, és hogy mekkora lesz a maradványértéke (tehát az az érték, amelyik az amortizációs időszak végén lesz, azaz akkor, amikor a vállalkozás már nem akarja tovább használni. Ezt tervben rögzítik. Az értékcsökkenés az idő és az érték függvényében többféle képen is végbemehet, a főbb típusok a következők: időarányos és teljesítményarányos. Az időarányos további csoportokra bontható:
Azonos idő alatt azonos mértékben csökken az értéke ez eszköznek. (A maradványérték nincs feltüntetve.)
A használati időszak elején gyorsan, majd lassan veszt az értékéből az eszköz. (A maradványérték nincs feltüntetve.)
3/6
Hosszú ideig kicsi az amortizáció, majd pedig drasztikus mértékben megugrik. (A maradványérték nincs feltüntetve.)
Pénzeszköz-gazdálkodás Mint az amortizációt, ezt is tervezi a vállalkozás, ezt költségvetés (büdzsé, cash-flow előrejelzés, pénzforgalmi előrejelzés) készítésének hívjuk. A költségvetés készítésénél a készpénzforgalmi előrejelzés, illetve az előzetes mérleg és eredménykimutatás készítése a cél. Ez különböző altervekből áll össze. Ezek: ● Értékesítési terv: pl. havi bontásban mennyi terméket tud értékesíteni a vállalkozás, és mennyiért. Ezt a marketing és a kereskedelmi osztály fogja megállapítani a piaci kereslet alapján. Pl.:
Forgalom (db.) Árbevétel (forgalom x egységár)
Januá Február r 200 500 2000 5000
● Termelési terv: függ a tervezett forgalomtól, azaz az értékesítési tervtől, továbbá készletet fel is kell halmozni a következő ciklusra is (biztonsági készlet: a következő időszak elején is ki tudjuk szolgálni a vevőket), így alakul ki a gyártandó mennyiség.
Forgalom (db.) (+) Tervezett késztermék zárókészlet állomány (-) Késztermék nyitókészlet állomány Gyártandó mennyiség
Januá r 200 50 30 220
Február 500 40 50 490
A tervezett késztermék zárókészlet állománya a következő ciklus forgalmának az x%-ával szokott megegyezni, hiszen a biztonsági készlet a következő hónapra szükséges. A következő ciklus nyitókészlet állománya egyenlő az előző hónap nyitóállományával (azért, mert mint a számvitel mérlegében, a nyitó és záró adatoknak meg kell egyezniük az egymást követő időszakban, hiszen ami a „feleslegben” megmaradt hó végén, azzal kezdjük a következő elején, mivel ezt már nem kell legyártani, ezzel csökkenthetjük az adott hónapban legyártandó mennyiségeket.). Az előzőekből következik, hogy a táblázatunk alapján decemberben a zárókészlet állománya 20 volt, márciusban a nyitókészlet 40 lesz, így a tervezet forgalom 400. Mivel a folyamat végén a készpénzforgalom lesz a nagy kérdés, ezért a megtervezett gyártandó mennyiségből kiszámoljuk, mennyibe is fog ez kerülni, ehhez készül a közvetlen munkabér költség terv, az üzemi általános költség terv, és az esetleges beruházási tervek. Mint az értékesítési tervnél a készletszint, itt az alapanyagszint a fontos és mérvadó, melyet a következő terv szabályoz:
4/6
● Beszerzési terv: a beszerzési terv a gyártandó mennyiségből (termelési terv eredménye) indul ki. Azt nézi, hogy mennyi alapanyagot kell beszerezni a tervezett gyártáshoz. Ehhez figyelembe kell venni az előző hónap alapanyag zárókészlet állományát, ami az adott időszak nyitóállománya lesz (hasonlóan a termelési tervhez). Ez lesz az alapanyag biztonsági készlet, ami azért szükséges, hogy az időszak elején tudjanak termelni. A beszerzendő alapanyag mennyiség tehát az adott időszakban legyártandó termékek és a szükséges zárókészlet állomány mennyisége csökkentve a már meglévő időszak eleji nyitókészlet állománnyal. Itt is fennállnak az előző bekezdés szabályszerűségei, pl.: hogy az alapanyag zárókészlet állománya a következő hónap gyártandó mennyiségének az x%-a. A gyártandó mennyiség „db termék”-re vonatkozik, ezt át kell számolni alapanyagra. Azaz pl. a gyártandó mennyiség 230 pár cipő, így 230 pár cipőre elegendő talpat, bőrt stb. kell beszerezni a záró- és nyitóállományokat is figyelembe véve. Továbbá számolnunk kell az esetleges selejttel, a keletkező hulladékkal, esetleges „dézsmával” (ami leesik véletlenül a kamionról), amennyivel több alapanyagot kell beszerezni. Januá Február r Gyártandó mennyiség (db) 230 290 (+) Tervezett alapanyag zárókészlet állomány 49 49 (-) Alapanyag nyitókészlet állomány 23 49 Beszerzendő mennyiség 256 490 A készpénzforgalmi előrejelzésbe bele kell venni a folyó költségeket a „Pénzkiadások”-nál, amibe beletartozhatnak az anyagokra kifizetett számlák, a bérek, a vállalat általános költségei (közvetett költségek – igazgatás, adminisztráció) azzal, hogy azokat a költségeket kell figyelembe venni, amelyeket az adott időszakban kifizetnek (tehát az amortizációt nem szabad beleszámolni!). Ezenkívül a már meglévő hó eleji készpénzállományt, a nem „szokásos, napi” kiadásokat, bevételeket, mint például a banki kölcsönök felvételét, visszafizetését, a tárgyi eszköz vásárlást és értékesítést, az alaptőke emelést és leszállítást stb. a „Finanszírozások”-nál. A Többlet/Hiány sor mutatja meg, hogy a napi bevételek és kiadások után „hogyan áll a kassza”. Hasonlóan a gyártási és beszerzési tervekhez, itt is van egy minimális tervezett készpénzállomány, ami a következő időszak elején történő kifizetésekhez lehet szükséges (biztonsági készpénztartalék: nem jó, ha hó végén „lenullázódunk”, „kiürül a zsebünk”, azaz legyen valamennyi mindig a kasszában. Ezt levonva megkapjuk, hogy mennyi pénzre van szükségünk, illetve mennyi felesleges, azaz befektetéshez felhasználható pénzünk marad (a finanszírozások rész). Ha a „Többlet/Hiány” sorhoz előjelesen hozzáadjuk a „Finanszírozás” sort, megkapjuk, hogy mennyi pénzünk lesz a hó végén a kasszában, aminek nagyobbnak kell lennie a „Minimális készpénzegyenleg”-nél. Az értékesítési tervtől indulva minden arra irányul, hogy készpénzforgalmi előrejelzés készíthető legyen, mely a következő képen néz ki:
5/6
Magyarázatok: - Ami zárójelben van, az negatív előjelű => kiadás. - A készpénzbevételhez kellett nekünk az értékesítési terv. - Minimális készpénzegyenleg: ennyinek kell hónap végén minimum a pénztárban lennie. - Finanszírozások: nem rendszeres pénzbevételnek/pénzkiadásnak minősülő ügyletek. - A banki átutalások ebben a példában 500 ezer forintonként történik. (Ezt a vállalkozás előzőleg a számviteli politikában rögzíti.) Így az első hónál a 800 ezer forintos igényt 2×500 = 1 000 ezer forint felvételével teljesíti. Februárban 1600 ezer forint áll rendelkezésünkre, amit befektetésre tudunk használni. Ebből visszafizethetjük az előző hónap 1 milliós hitelfelvételét, valamint 500 ezer forintot betettünk a bankba. a záróegyenleg értéke = Többlet (hiány) +/- Finanszírozások Összefoglalás:
6/6
