Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

OKTATÁSI SEGÉDANYAG

SZERKESZTETTE AZ ATALANTA OKTATÓI MUNKAKÖZÖSSÉG 2007

Atalanta Távoktatási Központ

TARTALOMJEGYZÉK I. Rész............................................................................................................................... 8 Vállalkozási ismeretek .................................................................................................... 8 1 . VÁLLALKOZÓ, VÁLLALKOZÁS, VÁLLALAT................................................ 9 1.1 Fogalom .................................................................................................................. 9 1.2 Az üzleti vállalkozás főbb jellemzői, szereplői, tevékenységi körei ...................... 11 1.3 A vállalat érintettjei és céljai ................................................................................ 14 1.3.1 Belső érintettek .............................................................................................. 14 1.3.2 Külső érintettek ............................................................................................. 14 1.3.3 A vállalat társadalmi felelőssége ................................................................... 17 1.4 Ellenőrző kérdések ................................................................................................ 18 2 . PRIVATIZÁCIÓ ..................................................................................................... 19 2.1 A privatizáció népgazdasági háttere .................................................................... 19 2.2 A privatizációról általában................................................................................... 22 2.3 A privatizáció folyamata Magyarországon .......................................................... 22 2.4 Az előprivatizációs törvény ................................................................................... 24 2.5 A privatizációt akadályozó tényezők..................................................................... 25 2.6 A privatizáció hazánkban ..................................................................................... 25 2.7 A mai privatizációs gyakorlat ............................................................................... 26 2.8 Ellenőrző kérdések ................................................................................................ 26 3 . A vállalkozások tipizálása ....................................................................................... 27 3.1 Tulajdonforma alapján ......................................................................................... 27 3.2 Jogi formák szerinti csoportosítás ........................................................................ 28 3.2.1 Egyéni vállalkozás ......................................................................................... 28 3.2.2 A szövetkezet................................................................................................. 29 3.2.3 Gazdasági társaságok..................................................................................... 30 3.3 A végzett tevékenység szerinti csoportosítás ........................................................ 37 3.4 A vállalatok méret szerinti megkülönböztetése ..................................................... 39 3.5 A vállalatok működési terület szerinti eltérései .................................................... 41 3.6 A vállalatok célkitűzése szerinti csoportosítás ..................................................... 43 3.7 A jogi formák közötti választás főbb gazdálkodási szempontja............................ 47 3.7.1 Az induláshoz szükséges tőke nagysága ....................................................... 47 3.7.2 A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke ............... 49 3.7.3 A vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere ........ 50 3.7.4 Finanszírozási lehetőségek ............................................................................ 51 3.7.5 Adózási szabályok ......................................................................................... 53 2

Atalanta Távoktatási Központ 3.7.6 A külső ellenőrzés mértéke............................................................................ 53 3.7.7 A befektetési cél ............................................................................................ 53 3.7.8 Alapítási költségek, illetve a jogi formához kötődő költségek ...................... 54 3.7.9 A tőkekivonás lehetősége .............................................................................. 54 3.8 A vállalkozások gyakorlati teendői ....................................................................... 55 3.9 Ellenőrző kérdések ................................................................................................ 56 4 . vállalkozások reálszférája ....................................................................................... 57 4.1 Általános fogalomrendszer ................................................................................... 57 4.2 A beszerzés ............................................................................................................ 59 4.3 Termelés ............................................................................................................... 62 4.4 A készletezés ......................................................................................................... 64 4.4.1 Összegezhetjük tehát a készletek fogalmát, szerepét .................................... 67 4.4.2 A készletek nagyságát meghatározó tényezők: ............................................. 67 4.5 Értékesítés, minőség-ellenőrzés,ellenőrzés........................................................... 68 4.5.1 A kereskedelem helye a gazdaságban ........................................................... 69 4.5.2 A kereskedelem szervezete ............................................................................ 70 4.5.3 Az Európai Unió kereskedelme: .................................................................... 71 4.5.4 A kereskedelemben alkalmazott értékesítési módok ..................................... 71 4.5.5 Fizikai áruelosztási rendszerek/Disztribúciós logisztika ............................... 81 4.5.6 Minőségellenőrzés ......................................................................................... 82 4.5.7 Controlling ..................................................................................................... 83 4.6 Ellenőrző kérdések ................................................................................................ 85 5 . A vállalkozás működtetéséhez szükséges tárgyi feltételek ................................... 86 5.1 A tartósan befektetett tárgyi eszközök .................................................................. 87 5.2 A forgóeszközök .................................................................................................... 93 6 . A vállalkozás működtetésének személyi feltételei, emberi erőforrások ............. 97 6.1 A vállalat munkaügyi tevékenysége ...................................................................... 97 6.2 Gyakorlati teendők a személyi feltételek biztosításával kapcsolatban ................. 99 6.3 A kompenzáció módjai, bérezési formák ............................................................ 102 7 . A vállalkozások válsága és megszüntetése ........................................................... 108 7.1 A válságmenedzsment ......................................................................................... 108 7.2 A válságkezelés jogi és intézményi feltételrendszere .......................................... 113 7.2.1 A válságkezelés feltételei ............................................................................ 113 7.2.2 Csődtörvény ................................................................................................. 114 7.2.3 A csődeljárás ............................................................................................... 116 7.3 A felszámolási eljárás ......................................................................................... 119 7.4 A végelszámolás .................................................................................................. 121 7.5 A hazai csődök és felszámolási eljárások tapasztalatai ..................................... 123 3

Atalanta Távoktatási Központ 7.6 Ellenőrző kérdések .............................................................................................. 125 II. Rész ......................................................................................................................... 126 Vállalkozások gazdálkodása ...................................................................................... 126 8 . Kereskedelmi vállalkozások erőforrásai és vagyona .......................................... 127 8.1 Az erőforrásokról általában ............................................................................... 127 8.2 A tartósan befektetett tárgyi eszközök ................................................................ 130 8.3 A forgóeszközök .................................................................................................. 131 8.4 Az emberi tényező ............................................................................................... 132 8.5 Az információ...................................................................................................... 132 8.6 Az immateriális javak ......................................................................................... 133 8.7 Ellenőrző kérdések .............................................................................................. 136 9 . Az ár fogalma, szerepe és szabályozása ............................................................... 137 9.1 Az ár makro- és mikrofunkciói............................................................................ 137 9.2 Az ár fogalma, szerepe........................................................................................ 140 9.3 A vállalati ármagatartást befolyásoló külső és belső tényezők: ......................... 142 9.4 Az árkialakítás és ármagatartás jogi szabályozása ............................................ 143 9.4.1 Az ártörvény ................................................................................................ 144 9.4.2 Versenytörvény............................................................................................ 145 9.5 Az árképzés ......................................................................................................... 147 9.5.1 Az importbekerülési ár ................................................................................ 147 9.5.2 Az általános forgalmi adó (áfa) kezelése az árkialakításnál ........................ 148 9.5.3 Az áfa működése ......................................................................................... 150 9.6 Ellenőrző kérdések .............................................................................................. 152 10 . ADÓZÁSI ISMERETEK .................................................................................... 153 10.1 Az adóról általában .......................................................................................... 153 10.2 Az adók csoportosítása ..................................................................................... 155 10.3 A jelenlegi adórendszer .................................................................................... 156 10.3.1 Általános forgalmi adó (áfa) ...................................................................... 157 10.3.2 Társasági adó és osztalékadó ..................................................................... 160 10.3.3 Személyi jövedelemadó (SzJA) ................................................................. 162 10.3.4 Egyszerűsített vállalkozói adó ................................................................... 165 10.3.5 Egyéb adók ................................................................................................ 166 10.3.6 Helyi adók ................................................................................................. 167 10.4 Ellenőrző kérdések ............................................................................................ 170 11 .Költséggazdálkodás és kalkuláció ....................................................................... 171 11.1 Költségekről általában ..................................................................................... 171 11.1.1 A költséggazdálkodás jelentősége ............................................................. 172 4

Atalanta Távoktatási Központ 11.1.2 A költségalakulás mutatói: ........................................................................ 173 11.2 A költségek csoportosítása................................................................................ 173 11.3 A költségek nagyságát meghatározó tényezők .................................................. 176 11.4 Kalkulációs módszerek ..................................................................................... 177 11.4.1 Az ipari termelők árkalkulációja ............................................................... 177 11.4.2 A kereskedők árkalkulációja ..................................................................... 178 11.5 Költségkorlátok érvényesítése a vállalatoknál ................................................. 180 11.6 Ellenőrző kérdések ............................................................................................ 187 12 .VÁLLALATI JÖVEDELEMSZABÁLYOZÁS ................................................ 188 12.1 Vállalati jövedelemszabályozás fogalma .......................................................... 188 12.2 Felhasználásának területei: .............................................................................. 188 12.3 A jövedelemszabályozással szemben támasztott követelmények ...................... 189 12.4 Jövedelemszabályozás részei ............................................................................ 191 12.5 Jövedelem, ill. nyereség .................................................................................... 192 12.6 Az amortizációs és a készletértékelési módszerek hatása a vállalkozás és nyereség képzésére ................................................................................................... 193 12.7 Ellenőrző kérdések ............................................................................................ 194 13 .Pénzügyi kimutatások elemzése .......................................................................... 195 13.1 Pénzügyi kimutatások ....................................................................................... 195 13.1.1 A mérlegegyenleg ...................................................................................... 196 13.2 Pénzügyi mutatószámok: .................................................................................. 198 13.2.1 Adóssági arányszám .................................................................................. 198 13.2.2 Hatékonysági mutatók: .............................................................................. 199 13.2.3 Jövedelmezőségi mutatók .......................................................................... 200 13.3 A pénzügyi mutatók korlátai ............................................................................. 200 13.4 Ellenőrző kérdések ............................................................................................ 202 14 . Befektetés és finanszírozás .................................................................................. 203 14.1 A befektetés és finanszírozás kapcsolata a vállalat gazdálkodásában ............. 203 14.2 A befektetés, beruházás fogalma ...................................................................... 204 14.3 A beruházások fajtái ......................................................................................... 206 14.4 A befektetési döntések alapelvei ....................................................................... 208 14.5 Beruházás-gazdaságos módszerek ................................................................... 208 14.5.1 A megtérülési idő módszer ........................................................................ 209 14.5.2 A befektetés átlagos jövedelmezősége-módszer ....................................... 209 14.5.3 A pénz időérték-elve:................................................................................. 209 14.6 A beruházások előkészítésének, megvalósításának folyamata ......................... 210 14.7 A rövid távú finanszírozás ................................................................................ 211 5

Atalanta Távoktatási Központ 14.8 A hosszú távú finanszírozás .............................................................................. 211 14.9 A vállalkozások finanszírozási lehetőségei ....................................................... 212 14.9.1 A belső finanszírozás lehetőségei .............................................................. 212 14.9.2 A külső finanszírozás lehetőségei ............................................................. 213 14.10 Ellenőrző kérdések .......................................................................................... 214 15 .VAGYON ÉS VÁLLALATÉRTÉKELÉS ......................................................... 215 15.1 A vállalati vagyon fogalma ............................................................................... 215 15.1.1 A vállalati vagyon szűkebb értelmezése .................................................... 215 15.1.2 A tágabb értelmezés................................................................................... 216 15.2 A vagyonértékeléssel kapcsolatos kérdések ...................................................... 216 15.2.1 Vagyonértékelés - vállalatértékelés ........................................................... 216 15.2.2 A vagyonértékelés időszerűsége ................................................................ 217 15.2.3 A vállalati vagyonértékelés szükségszerűsége .......................................... 218 15.3 A vagyonértékelés menete ................................................................................. 219 15.3.1 Az értékelési cél meghatározása ................................................................ 219 15.3.2 Információgyűjtés az értékeléshez............................................................. 219 15.3.3 Az alkalmazható módszerek közül a feladathoz legjobban igazodó módszer kiválasztása, az értékelés elvégzése...................................................................... 220 15.4 A vagyonértékelés módszerei ............................................................................ 221 15.4.1 A vagyonleltár alapján történő értékelés ................................................... 222 15.4.2 A tőke jövőbeni hozadéka alapján történő értékelés ................................. 222 15.4.3 Egyéb kiegészítő módszerek ..................................................................... 222 15.4.4 A vagyonmérleg készítésénél az egyes vagyoncsoportok értékelési elvei 223 15.5 Az egyes eszközcsoportok értékelésének elvei, módszerei ................................ 224 15.5.1 A tárgyi eszközök értékelésének módszerei .............................................. 224 15.5.2 Az immateriális javak értékelése ............................................................... 224 15.5.3 A készletek értékelése ............................................................................... 225 15.5.4 A követelések és a kötelezettségek értékelése ........................................... 225 15.5.5 Egyéb pénzügyi eszközök értékelése ........................................................ 226 15.6 Ellenőrző kérdések ............................................................................................ 227 16 . Üzleti terv ............................................................................................................. 228 16.1 Mi az üzleti terv? .............................................................................................. 228 16.2 Az üzleti terv céljai ........................................................................................... 229 16.3 A telephely kiválasztása .................................................................................... 230 16.4 Az üzleti terv felépítése ..................................................................................... 231 16.4.1 Összefoglalás ............................................................................................. 232 16.4.2 A vállalkozás általános leírása ................................................................... 233 16.4.3 A vállalkozás kulcsemberei és szervezete ................................................. 234 16.4.4 Piacelemzés és forgalmi előrejelzés .......................................................... 234 16.4.5 Marketingterv ............................................................................................ 235 16.4.6 Termelési terv ............................................................................................ 237 16.4.7 K ockázatbecslés........................................................................................ 237 16.4.8 Pénzügyi terv ............................................................................................. 238 6

Atalanta Távoktatási Központ 16.4.9 Üzletpolitika .............................................................................................. 241 16.5 Ellenőrző kérdések ............................................................................................ 242 MELLÉKLETEK,FELADATOK ........................................................................ 243 ESETTANULMÁNYOK AZ ÜZLETI TERVHEZ ............................................ 266 PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ............................................................................. 276 PÉLDÁK A VÁLLALKOZÁS REÁLSZFÉRÁJÁHOZ .................................... 281

7

I. RÉSZ VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK


1. fejezet 1 . VÁLLALKOZÓ, VÁLLALKOZÁS, VÁLLALAT 1.1 Fogalom A gazdasági cselekvés két alaptípusa (Max Weber): a háztartás: olyan gazdálkodás, amelynek célja a saját szükséglet kielégítése (egy egyén vagy az állam szintjén) a vállalkozás: nyereséggel járó cserelehetőségekre irányul. A vállalkozás: valamely társadalmi vagy egyéni szükséglet kielégítésére irányuló tevékenység, nyereség realizálása céljából. A vállalkozás létrehozása ma Magyarországon különböző szinteken valósulhat meg: 1. Az állam, a központi irányítószervek szintjén. (Ezek hozzák létre az állami vállalatokat, köztük a kisvállalatokat.) 2. A vállalatok, szervezetek szintjén. (Ezek újabb vállalatokat: leányvállalatokat, közös vállalatokat stb. és úgynevezett belső vállalkozásokat hozhatnak létre.) 3. Emberek csoportjai szintjén: szövetkezetek, kisvállalkozások létrehozása. 4. Egyének szintjén: magánkisipar, magánkereskedelem. A jogi szabályozás alapján a vállalkozások két alapvető fajtája: a jogi személyiséggel rendelkező vállalatok és szövetkezetek és a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások. Ez utóbbi csoportba tartozik a „kisvállalkozások” fogalomkörébe sorolt vállalkozások többsége. A vállalkozói magatartás kibontakozásához az alábbi feltételeket tartjuk szükségesnek: 1. Valóságos piac léte, amely bővebben azt jelenti, hogy az áru, a tőke és a munkaerő mozgását alapvetően a piaci viszonyok határozzák meg. 2. A teljesítmények piaci versenyviszonyok közötti értékelődése. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredményesség az árakban tükröződjön. 9

Megjegyzés

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Az árak sajnos ma még nem eléggé arányosak a teljesítményekkel. A fejletlen piaci viszonyok lehetővé teszik az árak emelését változatlan vagy rosszabbodó teljesítmények mellett is. 3. Szervezeti és működésbeli autonómia. Az autonómia sohasem lehet korlátlan, de a vállalkozói magatartás kialakulásához egy bizonyos mértéket el kell érnie. A szervezeti önállóság megteremtésében az utóbbi években elég sokat jutottunk előre, bár ez az előrelépés sem volt

teljesen

ellentmondásmentes

(lásd

a

vállalati

tanácsok

működésének problémáit). 4. A vállalkozó elért nyereségével - ésszerű szabályok között, elviselhető és elvszerű adózás mellett - szabadon rendelkezhessék. 5. A

vagyonérdekeltség

megteremtése.

Az

utóbbi

esztendők

közgazdasági szakirodalmának sokat vitatott kérdései közé tartozik. A probléma megoldását egyrészt a privatizáció, másrészt a szabályzórendszer változása adhatja meg. 6. Normativitás a gazdasági szabályozókban. Ezt a követelményt, mint a racionális vállalati gazdálkodás feltételét hosszú évek óta megfogalmazzuk. Megvalósítani azonban mindeddig nem tudtuk. A hatékonyság növelése azonban csak normatív szabályok egységes alkalmazása mellett képzelhető el (beleértve a szanálási és csődeljárásra vonatkozó szabályokat is). 7. A gazdasági szabályozók viszonylagos stabilitása. A gazdasági szabályozók stabilitásának hiánya több szempontból is gondot jelent. A bizonytalanság érzése nem ösztönzi, hanem inkább fékezi a vállalkozást, továbbá gátolja a hosszú távú gondolkodás kialakulását is. A bizonytalanság érzése mérsékli a tartalékok feltárására irányuló törekvéseket, sőt sokszor rejtett tartalékok létrehozására ösztönöz, amelyek nem mindig racionálisak még vállalati szempontból sem.

10


Megjegyzés

1.2 Az üzleti vállalkozás főbb jellemzői, szereplői, tevékenységi körei A piacgazdaságra való áttérés egyik legfontosabb hajtóereje a vállalkozás. Mi a vállalkozás? Kiből lesz vállalkozó? Hogyan alakul a vállalkozó haszna? Ezekre a kérdésekre kíván választ adni ez a fejezet. Az üzleti vállalkozás az egyéni és társadalmi szükséglet kielégítésére irányuló tevékenység profit realizálása céljából. Ez a definíció egyfelől a társadalmi szükséglet fontosságára, másfelől a vállalkozónak arra az igényére utal, hogy a bevételeknek hosszabb távon meg kell haladniuk a kiadásokat.

Ahhoz, hogy az üzleti vállalkozás létrejöhessen négy előfeltételnek kell teljesülnie: A vállalkozásnak önállónak, autonómnak kell lennie, nem függhet sem az államtól, sem más vállalkozásoktól, szervezetektől, személyektől stb. (Természetesen ez az önállóság viszonylagos, hiszen számos olyan tényező van, ami befolyásolja a vállalkozást és a vállalkozó hatókörén kívül esik.) A vállalkozásnak profitorientáltnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon a kiadások a bevételek alatt maradjanak, de nem zárja ki, hogy a vállalkozás életútjában átmeneti visszaesések, veszteségek is előfordulhatnak. Azt sem jelenti azonban, hogy a profitszerzés mellett különböző időszakokban egyéb célok nem jutnának prioritáshoz. A vállalkozásnak kockázatot kell vállalnia. A vállalkozás erőforrásokat fektet be, és az a cél motiválja, hogy a megtérülés hasznot hozzon. A megtérülés egy bizonytalan 11

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ közegben megy végbe, előfordulhat, hogy számításai nem jönnek be és így nem jut haszonhoz, sőt elveszítheti a befektetett erőforrásokat is. A vállalkozásnak hatékony piacon kell működnie. Az üzleti vállalkozás szervezeti kerete a vállalat. A két fogalmat

többnyire

szinonimaként

használjuk,

ha

a

tevékenységet hangsúlyozzuk, akkor a vállalkozás, ha a menedzsmentet, akkor a vállalat kifejezés kerül előtérbe. A vállalkozó az, aki tőkét fektet be és kockázatot vállal. Kockázata többféle lehet: pénzügyi, mivel tőkét (vagyon) előlegez, fektet be; pszichikai,

hiszen

a

folyamatosan

változó

piaci

környezetben döntéseket kell hoznia (a kockázati tőke megszerzése, az értékesítési nehézségek áthidalása, a konkurencia elleni védekezés módszerének megtalálása stb.); társadalmi, azaz az esetleges bukás vagy siker befolyásolja pozícióját a munkaerőpiacon. A vállalkozáshoz mint már láttuk, első közelítésben tőkére és valamilyen ötletre van szükség. Részletesebben azonban a vállalkozáshoz kell: tőke

vagyis tulajdonos,

kockázatvállaló

vagyis vállalkozó,

irányító

menedzser,

végrehajtó

azaz alkalmazott.

Az üzleti vállalkozás négy szereplője nem elkülönült személyeket jelent, esetenként ezek integrálódnak (egy személyben lehet valaki tulajdonos, vállalkozó és menedzser) vagy tovább differenciálódnak, amennyiben a tőkekezelő is belép önálló személyként. A tőkekezelő a tulajdonosoktól gyűjti össze a tőkét és fekteti be valamilyen már működő vállalkozásba, illetve kezeli a holding tőkéjét. A vállalkozáshoz szükséges tőkéből a vállalkozó erőforrásokat vásárol és azokat összekapcsolva folytatja vállalkozó tevékenységét. 12


Megjegyzés

Az erőforrások összekapcsolása ANYAG

PÉNZ

EMBER

INFORMÁCIÓ

KÉSZTERMÉK

VÁLLALKOZÁS

A vállalkozás három alaptípusa: termelő, kereskedő és szolgáltató. A termelő vállalkozás különböző anyagokból állít elő termékeket (pl. gépkocsi, szalámi). A kereskedő vállalkozás továbbértékesítő céllal vásárol

(pl.

kiskereskedő,

ügynök).

A

szolgáltató

vállalkozás

tevékenységet biztosít (pl. hajvágás, jogi tanácsadás). A vállalkozás a fogyasztónak, vagy a felhasználónak adja el vállalkozói tevékenységének eredményét. A fogyasztó saját személyes szükségletére vásárol, a felhasználó az általa képviselt szervezet (vállalat, egyéni vállalkozó, költségvetési intézmény stb.) igényeit elégíti ki vásárlásaival. A vállalkozás működése során tevékenységéért pénzt kap cserébe. A pénznek azonban fedezni kell az üzletmenet folyamán felmerülő különböző költségeket is. Ha az értékesítési bevételek meghaladják a költségeket, akkor az üzletmenet nyereséges, ellenkező esetben veszteséges. A vállalkozás nyeresége a tulajdonos vagyonát gyarapítja. A nyereség a tulajdonos haszna tulajdonának kockáztatása miatt. A tulajdonos nyeresége az üzletmenet sikerétől függ, az pedig attól, hogy a vállalat (vállalkozás) főbb tevekénységi köreit mennyire hatékonyan végzi.

13

Megjegyzés


1.3 A vállalat érintettjei és céljai A vállalat érintettjei azok a szereplők, akik az üzleti vállalkozással valamilyen módon kapcsoltba kerülnek. Az érintettek két nagy csoportba sorolhatók: 1. belső érintettek 2. külső érintettek 1.3.1 Belső érintettek tulajdonosok menedzserek alkalmazottak 1.3.2 Külső érintettek fogyasztók (felhasználók) szállítók versenytársak együttműködő partnerek állami intézmények helyi és önkéntes állampolgári közösségek (szerveződések) A belső

érintettek

többnyire tartós

kapcsolatban

állnak

a

vállalkozással, a szervezet részei, s így érdekeik a vállalati célokban is tükröződnek. A tulajdonos célja, hogy befektetett tőkéjének értékét növelje. Ha a tulajdonos egy személyben menedzser is, célját közvetlenül meg tudja valósítani. Ha azonban a funkciók elkülönülnek, a tulajdonos közvetve meghatalmazottjain keresztül éri el célját. A képviselet azonban azt is jelzi, hogy a belső érintettek különböző csoportjai eltérő célokat fogalmaznak meg, és ezek esetenként konfliktusba kerülhetnek a tulajdonosok céljaival. Ebben az összefüggésben tehát a tulajdonosok feladata, hogy jól válasszák ki a menedzsmentet és jó munkafeltételeket biztosítsanak. 14


Megjegyzés

A menedzser céljai, szorosan kötődnek a vállalat működéséhez, növekedéséhez, sikeréhez, hiszen személyes jövedelmének többnyire ez az előfeltétele. A menedzser ismeri legjobban a vállalatot, (erőforrásait, piaci esélyeit, versenyképességet stb.) és így az információs asszimetria következtében, a profitmaximalizálástól eltérő cél is vezérelheti. A tulajdonosok a menedzsereket többnyire a hosszútávú tőkemegtérülés szolgálatába állítják, és ehhez

kifinomult

eszköztárral

rendelkeznek

(elbocsátástól

az

értékpapírban adott plusz jövedelemig). A munkavállaló céljai legkevésbé kötődnek a szervezeti célokhoz, személyes

jövedelmének

növekedésében

érdekelt,

amit

az

önmegvalósítás lehetősége, a társas kapcsolatok iránti igény és az értelmes munkavégzésből származó öröm motivál. Az alkalmazottaknak és a menedzsereknek kifizetett bér (jövedelem) a tulajdonos számára költség, ami a profitot csökkenti, és egyúttal konfliktust idézhet elő a belső érintettek körében. A belső érintettek törekvései, céljai jelentik a vállalati célhierarchia egyik síkját. A külső érintettek tartós vagy átmeneti kapcsolatba kerülnek a vállalkozással, közülük az első négy szereplő (fogyasztó, szállító, versenytárs, együttműködő partner) maga a piac. A fogyasztó (felhasználó) a vállalat mozgásterének legfontosabb része, hiszen a fogyasztói igények kielégítése céljából jön létre a vállalkozás, és így az igény kielégítés mikéntje egyúttal a vállalat referenciája. A fogyasztói igények folyamatos figyelemmel kísérése és az azokhoz való aktív alkalmazkodás tehát a vállalat sikerének egyik kulcsa. A versenytársak ugyanazért a fogyasztóért (fogyasztói jövedelemért) indulnak harcba, és így az adott piacon eszközökkel növelhetik versenyképességüket, és eközben kényszerítik egymást az innovációra, a technikai fejlesztésre. A piaci verseny - azaz az előnyszerzés céljából folytatott piaci magatartás - egyúttal a fejlődés motorja is. A szállító biztosítja a vállalkozás számára az erőforrásokat, függ a vevőitől

és

versenyben

áll

a 15

többi

szállítóval.

A

szállító

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ versenyképességének főbb tényezői, a jó minőség, kedvező fizetési feltételek, a szállítási határidő betartása és a jó vevőszolgálat. Az együttműködő partner vagy hosszabb távon, vagy rövidebb időre, tartós,

vagy

átmeneti

érdekszövetséget

hoz

létre

pótlólagos

profitszerzés céljából. A profiton természetesen osztoznak. Az együttműködés széles skálája ismert a bérmunkától kezdve a franchise-n keresztül a stratégiai koalícióig. (Az utóbbi a versenytársak közötti alkalmi társulást jelenti, amikor az együttműködés egy harmadik piac közös meghódítását célozza.) Az állami intézmények és a vállalatok között sajátos kapcsolat áll fenn: egyfelől az intézmények korlátozzák, befolyásolják a vállalat mozgásterét (pl. kamatláb rögzítés, adórendszer) másfelől a vállalatok befolyásolják,

korlátozzák

az

intézmények

mozgásterét.

Az

intézmények helyzete ugyanis attól függ, hogy mennyi adót fizetnek a vállalatok, hogy szívják el a munkaerőt a munkaerő-piacon, mennyire vállalják át a társadalmi szociálpolitikai feladatokat stb.

A helyi és önkéntes állampolgári közösségek alatt az önkormányzati közigazgatást és azokat a társadalmi csoportosulásokat értjük, amelyek valamilyen módon hatást gyakorolnak a vállalatokra. A helyi társadalom különös jelentőségét az adja, hogy az egyúttal a vállalkozás lokális piaca. A társadalmi szerveződéseknek (vallási, környezetvédő, szakmai stb.) a vállalatra gyakorolt hatása növekvő tendenciájú. A külső érintettek céljai a vállalat működési terét korlátozzák s egyúttal a vállalat céljait is befolyásolják. A vállalat célkitűzései egy összetett célrendszerben fogalmazhatók meg, ahol

hierarchikusan

egymásra

épülnek

és

ahol

különböző

keresztmetszetben jelennek meg a fő, ill. részcélok. A legfelső cél a hosszú távú profitmaximalizálás, amit térben és időben más típusú célok kereszteznek. Ez a felső cél a vállalat vezetése által megfogalmazott és a küldetéshez

kapcsolódik.

Ezt

többnyire

nem

mértékegységben

fogalmazzák meg. A legfelső célt konkretizálják az alsó (szub)célok, amelyeket az egyes funkciók vagy részlegek fogalmaznak meg. 16

Atalanta Távoktatási Központ 1.3.3 A vállalat társadalmi felelőssége A vállalakozás (vállalat) nemcsak a gazdálkodás alapegysége, hanem egyúttal a társadalmi struktúra több dimenziójában is szerepet játszik. Az üzleti tevékenységnek hatása van a társadalomra és ezt a befolyást figyelembe kell venni a döntéshozatalnál. A társadalmi felelősség pénzbe kerül, de jó üzlet is lehet. A fogyasztók felismerik, hogy melyik vállalat viselkedik felelősen és ezt vásárlásaikkal is kifejezik. A vállalat felelőséggel tartozik nemcsak a tulajdonosokkal szemben, hanem a fogyasztókkal, az alkalmazottakkal, a szállítókkal és az általános nyilvánossággal szemben is. Ez a négy terület jelenti a társadalmi felelősség "terepét". A fejlett piacgazdaságban a fogyasztónak joga van a biztonsághoz, az informáltsághoz, a választáshoz és a meghallgatáshoz. A jog a biztonsághoz azt jelenti, hogy a megvásárolt terméknek biztonságosnak kell lennie, részletes és egyértelmű használati utasítást kell tartalmaznia, a gyártónak előzetesen tesztelnie kell a termék minőségét és megbízhatóságát.

A jog az informáltsághoz azt jelenti, hogy a fogyasztót részletesen informálni kell a termékről, az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokról mielőtt megvásárolná azt. Jelezni kell továbbá azokat a potenciális veszélyeket is, amelyek a termék fogyasztásánál (alkalmazásánál) fellelhetők. A jog a választáshoz azt is jelenti, hogy a fogyasztó szükséglete kielégítéséhez a különböző gyártók és kereskedők által kínált termékek közül választhat. A jog a meghallgatáshoz azt jelenti, hogy a fogyasztók panaszait valaki meghallgatja és a gondokat orvosolja. A fogyasztóvédelem nem kizárólagosan a vállalatok feladata, van benne kormányzati felelősség is, de a domináns szerep a vállalatra hárul. 17

Megjegyzés

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A

társadalmilag

felelősen

gondolkozó

vállalat

sokat

tesz

az

alkalmazottak kezelésében is. Ez mindenekelőtt a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének a kizárását, a női- és férfimunka egyforma bérezését jelenti. Sok vállalat a tartósan munkanélküliek segítésének és átképzésének feladatát is magára vállalja, s ezzel azt a hiedelmet terjeszti el a környezetben, hogy az alkalmazottairól gondoskodó vállalat termékei is csak jók lehetnek. A társadalmilag felelős vezetők mindent megtesznek a környezet megóvása, a víz, a levegő, a talajszennyezés, a zajártalom, azaz a környezetszennyezés csökkentése érdekében. A versenytársakkal és együttműködő partnerekkel szemben a vállalat társadalmi felelőssége az üzleti etikában teljesedik ki. Az etikus

magatartás

normái

a

megbízhatóságot,

a

megvesztegethetetlenséget, a pontosságot, a toleranciát és olyan viselkedési kultúrát írnak elő, amelyben az üzletemberek személyes erkölcsi normái is magasak.

1.4 Ellenőrző kérdések 1. Mit nevezünk vállalatnak és vállalkozásnak? 2. Melyek a vállalkozások létrejöttének feltételei? 3. Kik a vállalkozás érintettjei?

18


Megjegyzés

2. fejezet 2 . PRIVATIZÁCIÓ 2.1 A privatizáció népgazdasági háttere 1945 után a gazdasági élet minden területén - így a kereskedelemben is gyors centralizációs folyamat indul meg. Kereskedelmi nagyvállalatok jönnek létre mind a nagykereskedelem, mind a kiskereskedelem szférájában. Ez a centralizációs folyamat zajlik le a fogyasztási szövetkezetek életében is. Több lépcsőben történő összevonások következtében nőttek óriásszövetkezetekké. E centralizáció következtében rendkívül nagy mértékben növekedett a bürokrácia, a túlszabályozottság, s ezzel egyenes arányban csökkent az egyes kereskedelmi egységek önállósága. A dolgozók anyagi érdekeltségének hiánya, az ellenőrizhetőség korlátozott volta a kereskedelem színvonalának csökkenéséhez, visszaélésekhez vezetett. Népgazdasági szinten óriási problémákat jelentett a monopolhelyzetek nagy száma, a piaci verseny korlátozott volta, a nagyüzemek érzéketlensége bizonyos piaci változásokkal szemben, ezért

bizonyos

termékeknél

kielégítetlen

kereslet

jelentkezett. Az árakban nem tükröződött a reálérték. Az alapvető fogyasztási cikkek ára jelentősen alulmaradt a reálértéknek - mivel az állam dotációval fedezte ezek

19

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ előállítási költségének lényeges részét, míg a luxuscikkek forgalmazására forgalmi adót rótt ki. Ezek az intézkedések a valós piaci értékek és a társadalmi hasznosság megítélése szempontjából torzulásokhoz vezettek. A termelésben is hiányzott az ösztönző erő, a piac valós, reális értékítélete, így a termékszerkezet, az áru korszerűsítése, a termelési eszközök modernizálása elmaradt. Az érdektelenség tükröződött a termelékenységben is. Egyes közgazdászok számításai szerint a szocialista országokban 30%-kal alacsonyabb volt, mint a kapitalista országokban. Összefoglalva: Ezen tényezők jelentősen közrejátszottak abban, hogy a `70-es évek végén megbomlott az ország külkereskedelmi egyensúlya és fizetési mérlege, megnövekedett az adósságállomány. Vezetőink, látva a fenyegető

helyzetet,

megpróbáltak

új

gazdasági

szabályozók

létrehozásával orvosolni a bajokat. Ekkor elindult egy nagyon lassú decentralizációs folyamat, mely a kereskedelmet csak a `80-as években érte el, de igazán csak az évtized végén tudott kibontakozni. Előrelépést jelentett a vállalati önállóság kibővítése is. Az első fordulat: már 1968, az indirekt gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta a vállalatok elvben szabadon dönthettek gazdálkodási koncepciójukról, üzletpolitikájukról, önállóan alakíthatták ki piaci kapcsolataikat. Ezeket a jogokat az 1977. évi vállalati törvény szentesítette. Az önállóságot azonban még hosszú ideig korlátozták bizonyos adminisztratív tényezők, mint pl. az export és import engedélyezés. Szintén korlátozó tényező volt a piaci lehetőségek behatárolt volta. A `80-as évek kezdetén már tapasztalható volt egy határozottabb törekvés a vállalkozói szemlélet, magatartás 20


Megjegyzés

kialakítása érdekében. Az egyéni, ill. magánvállalkozások feltétel rendszerének javítása érdekében időről-időre új rendelkezések láttak napvilágot. A

kereskedelemben

a

jövedelemérdekeltségű

szerződéses,

bérleti

üzemeltetési

és

formákkal

teremtettek meg egy bizonyos fokú korlátozott vállalkozási lehetőséget. Azáltal, hogy az üzletek vezetőit érdekeltté tették az eredmények alakulásában és ehhez a korábbiaknál jóval nagyobb önállóságot biztosítottak számukra, az eredmények lényegesen meghaladták az előző évek eredményeit. Nehezítette a tervezést az energiaárak állandó növekedése. Az 1988-as év volt a mélypont a jövedelemérdekeltségi rendszerben

működő

boltok

életében.

A

személyi

jövedelemadó bevezetése miatt ugyanis rendkívül nagy mértékben csökkent az eredmények után megkapott prémiumok összege. Így a későbbi években egyre kevésbé volt népszerű ez a konstrukció. Az új üzemelési formák tapasztalatai is egyre világosabbá tették, hogy a kereskedelem és vendéglátás az a terület, ahol nincs szükség a vállalati központokra, ahol kisvállalkozások formájában sokkal gazdaságosabban lehet a tevékenységet végezni. A döntés 1990-ben született meg, amikor a Kormány a "A Nemzeti Megújhodás Programjá”-ban meghirdette az előprivatizációt, amit a Parlament törvényerőre emelt. Az 1990. évi LXXIV. törvényt az 1990. szeptember 18.-i ülésen fogadta el a Parlament, amely a kiskereskedelmi, vendéglátóipari és a fogyasztói szolgáltató tevékenységet végző

állami

vállalatok

vagyonának

privatizálásáról,

értékesítéséről és hasznosításáról rendelkezik.

21

Megjegyzés


2.2 A privatizációról általában Mit jelent a privatizáció? A privatizáció egy olyan tulajdon-átrendeződési folyamat, amelynek következménye az állami tulajdon terjedelmének csökkentése. Szűkebb értelemben az állami tulajdon magántulajdonba kerülését jelenti. Miért van szükség privatizálásra? Már az előző fejezetben is utaltunk rá, hogy a gazdaság túlzott centralizálása milyen következményekkel jár. A nagyfokú bürokrácia lelassítja a gazdasági folyamatokat. Monopolhelyzetek jönnek létre. Ha az állam szabályozókkal túlzottan beavatkozik a gazdasági életbe, úgy nem tudnak érvényesülni a piaci mechanizmusok, torzulnak az értékek. Az anyagi érdekeltség hiányában csökken a termelékenység is. Tulajdonképpen egy végtelen hosszú, bonyolult láncolaton keresztül kialakul egy olyan gazdasági csődhelyzet, amely nálunk is kialakult a `70-es '80-as években. A gazdaság talpra állításának egyik legfontosabb eszköze a tulajdonviszonyok átalakítása, az anyagi érdekeltség növelése.

2.3 A privatizáció folyamata Magyarországon Az átfogó tulajdonreform egy nemzetgazdaságban filozófiai változást jelent, mégpedig úgy, hogy az állam a működéshez szükséges feltételeket nem az általa működtetett vállalkozásokból, hanem az egész gazdaság eredményéből teremti elő. Az átfogó tulajdonreform megvalósítása több éves folyamat, melynek első lépése az ún. elő-privatizáció. Az előprivatizáció feltételei a kiskereskedelemben, a vendéglátóiparban, a szállodaiparban és a fogyasztási szolgáltatások körében teljesülnek. Ezek a feltételek: az elmúlt években már kiépült egy vállalkozói magatartás az új üzemeltetési formák (bérletes, szerződéses, jövedelem érdekeltségű) keretében, nem szükséges a vállalati irányítás, 22


Megjegyzés

viszonylag kis tőkeigény, egy-egy

vállalkozás

nagyságrendje

olyan,

hogy

a

vállalkozók számára jól áttekinthető, a siker, vagy kudarc közvetlenül és nem áttételeken keresztül (pl. részvény) érinti a vállalkozót. Az előprivatizációs törvény ezen okok miatt csak a gazdaság fent említett területeire érvényes. Ezek után került sor a gazdaság egyéb területeire szóló privatizációs törvények előkészítésére. Egyes nézetek szerint az első két évben Magyarországon ún. "spontán privatizáció" zajlott le, melynek eredményeként az állam - mint működő tőketulajdonos - megszűnt létezni, és tulajdonosi jogon nem lesz képes beleavatkozni a gazdasági életbe. A "spontán privatizáció"-ban két fő irány volt felfedezhető: 1. A vállalati szervezetek - az állami tulajdonon alapuló eszközeiből másik állami vállalatokkal alapítottak gazdasági társaságot. Az ily módon befektetett tőke elvesztette direkt állami jellegét közvetett módon azonban mégis állami "vállalkozásnak" minősül. A tulajdon szerkezete ebben az átalakulási folyamatban lényegében nem változott. 2. A másik irány az ún. vegyes-vállalati szerkezet. Gyakorlatilag ez sem tekinthető teljes privatizációnak, mivel meghatározó maradt az állami tulajdoni hányad. Az átalakulás következtében az állami tulajdon egy kisebb része nem állami (vállalati) keretekben működött tovább. A vegyesvállalati szerkezetnek később kialakult egy másik formája, a külföldi tőke közreműködésével közösen létrehozott gazdasági társaság. Az állami vállalatok tulajdonrésze ez esetben is fennmaradt, tehát itt sem történt meg a valóságos privatizáció. Ezen társasági formák privatizációjára később került sor, ahol az állami tulajdon részaránya csökkent, vagy teljes egészében megszűnt.

23

Megjegyzés


2.4 Az előprivatizációs törvény Az 1990. szeptember 25.-én életbe lépett, 1990. évi LXXIV. Törvény mely a kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet

végző

állami

vállalatok

privatizálásáról

szól

(értékesítésről, hasznosításról). A törvény hatálya alá tartoznak azok az üzletek, amelyek 1988. december 31.-én vagy azt követően szerződéses, bérleti, szabadkasszás, egyszerű jövedelemérdekeltségű rendszerben működött, vagy amelyben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlaglétszáma 1988. december 31.-én vagy azt követően a törvény hatálybalépéséig a kiskereskedelemben 10 főt, vendéglátásban, kereskedelmi szálláshelyen, valamint a fogyasztási szolgáltatásban a 15 főt nem haladta meg. Továbbá a gázcseretelepek (PB gáz), a háztartási tüzelőolajat, ill. évi 1,25 millió litert meg nem haladó mennyiségben motorbenzint és gázolajat forgalmaznak. Az ÁVÜ jóváhagyásával privatizálhatók olyan üzletek is, amelyek a fenti feltételeknek nem felelnek meg, de a vállalat kijelöli vagy amelynek megvásárlására irányuló szándékát a vállalkozó a Vagyonügynökségnek bejelenti. A törvény hatálya alá tartozó állami vagyon értékesítésére az Állami Vagyonügynökség

kapott

felhatalmazást,

amely

a

törvény

hatálybalépésétől számított 2 éven belül köteles kezdeményezni a fent említett üzletek értékesítését, ill. hasznosítását. Nem alkalmazhatók a törvény rendelkezései azokra az üzletekre, ahol olyan tevékenységet gyakorolnak, amelyre kizárólag az állam jogosult, a konvertibilis valutáért árusító üzletre, az utazási irodára, a gyógyszertárra, a zálogfiókra stb. . Ezen a területen az utóbbi években már történtek változtatások.

24


Megjegyzés

2.5 A privatizációt akadályozó tényezők Az elmúlt időszakban a privatizáció tempója, eredményei elmaradtak a várttól. Ennek okait vizsgálva a következőket állapíthatjuk meg: a./ Mérsékli az érdeklődést, és lassítja a folyamatot az a tényező, hogy az egységek tényleges eladása, tulajdonjog átadása csak azokban az esetekben lehetséges, amikor a vállalat rendelkezik a kezelői joggal, ellenkező esetben csak a bérleti jog értékesítésére kerülhet sor. Így előállhat olyan helyzet, amikor a tevékenységet meg kell szüntetni, igaz akkor kártérítést kap a vállalkozó, de nem biztos, hogy hasonló tevékenység beindítására lesz lehetősége és ha lesz is, erre a kártérítés elegendő lesz. b./ Komoly akadályt

jelentett a belföldi

tőke hiánya, illetve

mobilizálhatóságának problémái. Valószínű, hogy ez utóbbi állítás az igaz, mivel a lakossági megtakarítások mértéke a többszörösére nőtt. Természetesen a magántartalékokkal nem lehet egy az egyben potenciális befektetésként számolni, de a nagysága mindenképpen figyelemre méltó. Addig azonban hiába várjuk a tőke megmozdulását, vállalkozásba való bevitelét, amíg az inflációt meghaladó mértékű nyereségre számíthat az egyszeri, rövid távú befektetések kamataiból.

2.6 A privatizáció hazánkban A magyar gazdasági szakirodalomra jellemző, hogy a tulajdon kérdése mindig akkor éleződik ki, amikor a gazdaság mélypontra kerül. Így volt az 1953-57-ben, a Nagy Imre-kormány által meghirdetett új mezőgazsági politika kapcsán, de így történt ez 1966-1968-ban a gazdaságirányítás reformjának idején, végül az 1980-as évek elején az új vállalatirányítási formák bevezetésekor, a tulajdonosi és az üzemeltetési funkciók szétválasztása kapcsán merült fel újra és újra a tulajdonosi struktúra átalakításának kérdése. Az egyes tulajdonosi koncepciók sokban eltérnek egymástól, egyben azonban közösek, hogy elismerik az eddigi államigazgatási tulajdon 25

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ működésének,

működtetésének

alacsony hatékonyságát.

Ennél

a

tulajdonformánál eltűnik a tényleges tulajdonos, nem érhető tetten a tulajdon alanya. A társadalmi tulajdon valójában "mindenkié és senkié", ennek következtében nincs valós, tényleges gazdája a tulajdonnak. Minden tulajdonnal foglalkozó koncepció egyetért abban is, hogy ezt a hatalmasra növekedett (becslések szerint 1.800 milliárd Ft értékű) társadalmi tulajdont "le kell bontani". Az egyes felfogások alapvetően a lebontás technikájában, mértékében, ill. időtávjában térnek el egymástól.

2.7 A mai privatizációs gyakorlat A magyar gyakorlatra jellemző a tender útján történő értékelés. A tulajdonhoz

többnyire

intézmények,

alkufolyamatban

pozícionális

eszközök igénybevételével jutnak. A magyar privatizáció szakaszai: spontán privatizáció, előprivatizáció, első privatizációs program, második privatizációs program, két kisebb program (történelmi borvidék, építőipari vállalatok), harmadikutas privatizáció. A Társasági és az Átalakulási Törvény tette lehetővé, hogy különféle vállalkozási formák jöhessenek létre hazánkban.

2.8 Ellenőrző kérdések 1. Milyen tényezők álltak a privatizáció népgazdasági hátterében?

?

2. Mit jelent a privatizáció és miért vált szükségessé? 3. A privatizációnak milyen szakaszai voltak Magyarországon?

26


Megjegyzés

3. fejezet

3 . A VÁLLALKOZÁSOK TIPIZÁLÁSA A vállalkozások különböző szempontok szerinti csoportosítása

3.1 Tulajdonforma alapján A tulajdonforma aszerint különbözteti meg a vállalatokat, hogy a tulajdonosi jogokat ki (kik) és milyen módon gyakorolhatják. Az állami vállalat kizárólagos tulajdonosa az állam. Általános irányítását

és

felügyeletét

a

különböző kormányzati

szervek,

minisztériumok látják el, míg a közvetlen irányítást az általuk kinevezett menedzserek végzik. Vegyes tulajdonú vállalaton azt a vállalati formát értjük, amelynél az állam és magánszemélyek is rendelkeznek a vállalaton belül résztulajdonnal. Napjainkban Magyarországon és általában a középkelet-európai régióban ez elég gyakori forma, hiszen a gazdasági átalakulás csak fokozatosan mehetett végbe. A privatizáció során több esetben eleinte az állami vállalatok vagyonának csak bizonyos hányada kerül magánkézbe és a tulajdonosi jogokat megtestesítő részvények, illetve üzletrészek jelentős hányada átmenetileg még az állam kezében marad. Egyes közérdekeket szolgáló vállalatok vagyonának bizonyos hányada hosszabb távon is állami kézben maradhat. Teljes egészében vagy részben állami tulajdonban lévő vállalatok a fejlett piacgazdaságú országokban is működnek, ezeket nálunk „nemzeti vállalatnak” nevezik. A magánvállalatnak egy vagy több magánszemély a tulajdonosa. Alapvető formái: az egyéni vállalkozás és a különféle gazdasági társaságok (KKT, Bt., Kft., Rt.). A döntési jogokat, ill. az irányítás módjait lásd később a vállalatok jogi formáinak tárgyalásánál.

27

Megjegyzés


3.2 Jogi formák szerinti csoportosítás A

vállalkozások

választható

jogi

formáit

-

mint

általában

a

piacgazdaságokban - nálunk is törvényes előírások szabályozzák. A jogi előírások az egyes szervezeti formák között főképpen a tulajdonlás mikéntje

szerint

tesznek

különbséget.

A

tulajdonlás

alapján

elkülöníthető szervezetek főbb csoportjai: az egyéni vállalkozás, a szövetkezet és a gazdasági társaság. 3.2.1 Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozás az a vállalkozói forma, amely esetén egy személy a

tulajdonos

és

a

vállalkozás

nem

rendelkezik

önálló

jogi

személyiséggel. Magyarországon, ha valaki egyedül szándékozik vállalatot létrehozni, választhat, hogy „egyéni vállalkozóként” korlátlan felelősséggel, vagy „egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság” formájában korlátolt felelősséggel vállalkozik. Korlátlan a felelősség akkor, amikor az egyén a vállalt kötelezettségek teljesítésért teljes vagyonával (személyes magánvagyonával is!) felel. Korlátozott a felelősség akkor, ha az egyén csak a cégnél elkülönített vagyon mértékéig vonható felelősségre. Ennek érdekében az egyedül vállalkozni szándékozó biztosítani köteles legalább 3 millió Ft értékű törzstőkét a cég beindításához. A korlátolt felelősségű társaság induló alaptőkéje ugyanis - a hatályos előírások szerint - nem lehet kevesebb 3 millió Ft-nál (a Kft. alapításnak és működésének egyéb szabályait lásd később). „Egyéni vállalkozóként” az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény alapján lehet üzletszerű tevékenységet folytatni. Egyéni vállalkozó bárki lehet, akinek Magyarországon állandó lakhelye van (tehát külföldi is, ha magyarországi lakhatási engedéllyel rendelkezik). Kizáró ok: ha valakit gazdasági, vagyon vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt elítéltek, vagy szellemi képességeinek nincsen 28


Megjegyzés

birtokában. Fenti törvény biztosítja a „vállalatszerű” vállalkozás feltételrendszerét is, mégpedig a következők miatt: nincs tevékenységi korlátozás (kivéve: ami állami monopólium, pl.: a szeszgyártás, a dohányfeldolgozás), egy vállalkozó többféle tevékenységet, több telephelyen is folytathat, a

képesítéshez

kötött

tevékenység

folytatáshoz

a

vállalkozónak nem kell saját személyében a megfelelő képesítéssel rendelkeznie (a vállalkozó csak ezért felelős, hogy a képesítéshez kötött munkakört szakképzett személy lássa el), a foglalkoztatható alkalmazottak száma sem korlátozott. Előírt azonban a „személyes közreműködés” kötelezettsége, amit tágan kell értelmezni: az a konkrét szakmai munkától kezdve a beszerzésen keresztül az irányításig és szervezésig is terjedhet. 3.2.2 A szövetkezet A csoportos vállalkozások egyik hosszú múltra visszatekintő formája. Sokféle típusa alakult ki, attól is függően, hogy a termelői, szolgáltatói vagy fogyasztói célú szövetkezésről van-e szó. Általános jellemzőjük bizonyos társadalmi megfontolások érvényesülése: a belépés nyitottsága és önkéntessége, a demokratikus önkormányzat, kölcsönös segítség és támogatás, stb. Hazánkban az 1992. évi I. törvény szabályozza a szövetkezet alapítását, önkormányzatának szervezetét és szerveinek működését, a szövetkezet és tagjainak jogait, kötelességeit és felelősségét, a szövetkezet szervezeti változásait, az érdekképviselet kérdéseit. A szövetkezet jogi személy (a jogi személyiségű vállalkozások a vállalat nevében

vállalják

a

kötelezettségeket

és

szerzik

jogaikat.

A

felelősségvállalás a vállalatot terheli.). A szövetkezeti tag nem felel sem a saját vagyonával, sem a szövetkezettől járó munkadíjával a szövetkezet tartozásaiért. A vállalt kötelezettségek teljesítéséért a szövetkezet felel a vagyonával. 29

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A szövetkezet vagyona: a részjegy-tőke, az üzletrésztőke, az eredménytartalék, a fel nem osztható vagyon és a szabad vagyoni eszközök. Alapításkor vagy a szövetkezetbe való belépéskor a tag köteles részjegyet jegyezni. Ez azonban nem tekinthető értékpapírnak, másra ugyanis nem lehet átruházni. (Ha a tag kilép a szövetkezetből, akkor a részjegye ellenértékét ki kell adni.) Rendelkezhet ezen kívül a szövetkezeti tag úgynevezett szövetkezeti üzletrésszel is, amely viszont értékpapír: átruházható és örökölhető. (Átruházásnál a szövetkezetet, ill. annak tagjait elővásárlási jog illet meg.) Mindkét papír az adódott eredményből való részesedésre jogosít. A fel nem osztható vagyon a szövetkezet egybetartását, gazdálkodási biztonságát segíti elő (mezőgazdasági és ipari szövetkezetnél ez az összvagyon 10%-a, az Áfészek esetében 30%-a, takarék-, lakás- és iskolai szövetkezeteknél 100%-a). Eredménytartalékot kell képezni az adózott eredmény legalább 10%-ából mindaddig, amíg a tartalék el nem éri az alapszabályban meghatározott mértékét. (Ez a veszteség fedezésére is fordítható.) Az induló vagyon minimális nagysága nincs jogszabályban rögzítve. Szövetkezetet

Magyarországon

legalább

öt

tag,

iskolai-

és

hitelszövetkezetet 15 tag alapíthat. A szövetkezetekben az „egy tag egy szavazat” elve érvényesül. Üzletrésze ugyan lehet kívülálló személynek is, de őt a szövetkezet közgyűlésén csak tanácskozási jog illeti meg. A szervezeti jogok - tehát például, hogy egy tag vezető tisztséget (igazgatósági tag, felügyelőbizottsági tag, ügyvezető elnök) töltsön be a szövetkezetnél - függetlenek a vagyoni hozzájárulás mértékéből. 3.2.3 Gazdasági társaságok A modern piacgazdaságokban ez tekinthető az üzleti vállalkozások alapvető formájának. A gazdasági társaságok formái, jogi szabályozása országonként bizonyos fokig eltérőek. Hazánkban a választható formák alapvető szabályait a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi törvény írja elő. A törvény nagy 30


Megjegyzés

vonalakban igazodik a nyugat-európai országokban megszilárdult jogi szabályozás elveihez. (Az 1991. évi LXI. törvény módosította az eredeti törvényt a módosítás célja a szabályoknak az üzleti élet igényeihez való közelítése volt.) Gazdasági társaságot az állam, vagy/és természetes személyek (belföldiek és külföldiek) egyaránt alapíthatnak. A törvény külön hangsúlyozza a külföldiek gazdasági társaságban lévő érdekeltségének védelmét és biztonságát. A gazdasági társaságok tehát úgynevezett vegyesvállalatként is létrejöhetnek. Magyarországon jelenleg hatféle gazdasági társaság alapítható, éspedig: a közkereseti- és a betéti társaság (jogi személyiség nélkül), korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, egyesülés és közös vállalat (jogi személyiséggel).

31

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A gazdasági társaságok jellemzői, előnyei, hátrányai Közkereseti társaság (kkt.) Az egyik legrégibb és legegyszerűbb társasági forma. Fő jellemzője a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségvállalása. (Erre utal az elnevezés is: tudniillik a tagok a kötelezettségek elmulasztása miatt együttesen perelhetők.) Alapításkor a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékét és módját, valamint a személyes közreműködés módjait társasági szerződésben kell rögzíteni. Az induló vagyon nagyságára a törvény nem tartalmaz előírást. A nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulás arányában oszlik meg. A társaság ügyeiben a taggyűlés dönt, ahol valamennyi tagnak vagyoni hozzájárulásától függetlenül - egy szavazata van. Az üzletvezetésre (a társaság belső ügyeinek intézésére, pl. a munkáltatói jogok gyakorlására) elvben mindegyik tag jogosult, de általában erre a feladatra a társasági szerződésben egy vagy több tagot megbíznak, és ez utóbbi esetben a többi tag nem jogosult az üzletvezetésre. Szükség van emellett a társaság képviseletére a cég szerződéses kapcsolataiban a hatóságok előtt stb. Amíg az üzletvezetés a társaság belső ügyeit érinti, addig a képviselet mindig a társaságon kívülre irányul. A képviseleti jogot is egy vagy több tag gyakorolhatja, de a társasági szerződés előírhat együttes képviseletet is. A kkt.-ből felmondással lehet kilépni. A felmondási idő 3 hónap, amit a tagok további 3 hónappal meghosszabbíthatnak. A kiváló tag még 5 évig felel a társaságnak az ő tagsági viszonya megszűnése időpontjáig keletkezett tartozásaiért. Ha a társaság megszűnik, a fennmaradó vagyont a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani. A társasági törvény módosítása törölte a közkereseti társaság két alfajtáját:

a

gazdasági

munkaközösséget

és

a

jogi

személy

felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséget. 1992. január 1-je óta ilyeneket már nem lehet alapítani, de a korábban

32


Megjegyzés

létrejött gmk-k és vgmk-k az addigi szabályok szerint egy ideig még tovább működhettek. Betéti társaság (bt.) A betéti társaság alapvető jellemzője a korlátlan és a korlátozott felelősség kombinálása. Legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan a többi beltaggal egyetemlegesen a társaság kötelezettségeiért, és legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékéig korlátozott. A társaság üzletvezetésére és képviseletére csak a beltagok jogosultak. A kültag tehát csak tőkét fektet be a vállalkozásba, ezt kockáztatja, de az irányításban nem vehet részt. E társasági formánál sincs előírva az alaptőke minimális nagysága, alapításhoz tehát néhány ezer forint is elegendő. A közkereseti társaságot és a betéti társaságot is személyegyesítő társaságnak tekinthetjük. Egyrészt azért, mert mindkettőnél jellemző (betéti társaságnál elsősorban a beltagot érintően) a tagok személyes közreműködése. Másrészt azért is, mert e társaságok tagjai általában a rokoni és a baráti körből vagy a munkatársak köréből verbuválódnak. Fontos tudni, hogy természetes személy korlátlan felelősséggel csak egy vállalkozásnak lehet tagja! Korlátolt felelősségű társaság (kft.) A kft. lényegi vonása a kockázatkorlátozás. Tagjai ugyanis a társaság kötelezettségeiért csak a társaságba befektetett vagyonuk, a törzsbetétük mértékéig vonhatók felelősségre. (A társaság természetesen teljes vagyonával felel.) A törzsbetétek összege adja ki a törzstőkét, amely a jelenleg érvényes hazai szabályozás szerint nem lehet kevesebb 3 millió Ft-nál. Minden tagnak egy törzsbetéte van, amelynek összege nem lehet kevesebb 100 ezer Ft-nál. (Egy törzsbetétnek azonban több tulajdonosa is lehet.) A törzsbetét egy része állhat úgynevezett apportból is, ami nem pénzbeli betétet (pl. vagyoni értékű jogot, szellemi alkotásokat, gépeket, berendezéseket stb.) jelent. Alapításkor az apport értéke nem lehet több a 33

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ törzstőke 70%-ánál, ill. a pénzbeli hozzájárulásnak el kell érnie az alaptőke 30%-át, de minimum 1.000 ezer Ft-ot. Az

1991.

évi

törvénymódosítás

apportként

csak

az

olyan

forgalomképes dolgot, szellemi alkotást és vagyonértékű jogot ismeri el, amelyet a társaság később harmadik személy hozzájárulása nélkül átruházhat. Így pl. a bérleti jog csak a tulajdonos hozzájárulásával ruházható át, ezért apportként csak akkor vihető be a társaságba, ha a tulajdonos az átruházáshoz előre megadja az engedélyt. A nyereség felosztása a törzsbetétek arányában történik. A társaság legfontosabb ügyeiben (mint pl. a mérleg megállapítása, a nyereség felosztása, az ügyvezetők megválasztása stb.) a taggyűlés hozza meg a határozatokat a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével. A szavazati jog mértékét a társasági szerződésben kell szabályozni, de 100 ezer Ft értékű törzsbetét után legalább egy szavazat minden tagot megillet. A Kft. egyszerre tőkeegyesítő és személyegyesítő forma. A személyes közreműködés

ugyan

nem

kötelező,

ügyvezető

igazgatónak

is

választhatnak a tagok kívülálló személyt is, aki egyaránt jogosult az üzletvezetésre és a cég képviseletére. A tagokat azonban tilos nyilvános felhívás útján toborozni, továbbá szigorú szabályokhoz kötött - a tagot megillető jogokat, ill. a társaság vagyonából őt megillető hányadot megtestesítő - üzletrész átruházása. (Az üzletrész nagysága alapvetően a törzsbetét nagyságához igazodik.) A társaság többi tagját, magát a társaságot, ill. a taggyűlés által kijelölt külső személyt az eladni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illet meg. A törzstőkét újabb törzsbetétek kibocsátásával fel lehet emelni. Az új törzsbetétekre a már előzőleg bejegyzett tagoknak már meglévő törzsbetéteik arányában elővásárlási joguk van. A törzstőkét emellett fel lehet emelni a társaság törzstőkén felüli vagyonból is. A törzstőke leszállítása estén az ügyvezetők hivatalos lapban kétszer egymás után hirdetményt kötelesek közzé tenni, hogy a hitelezők követeléseiket bejelenthessék. A törzstőke 1 millió Ft-nál alacsonyabb összegre nem szállítható le. A nagyobb kft.-knél - amelyek taglétszáma 34


Megjegyzés

meghaladja a 25 főt vagy a törzstőkéje a 20 millió Ft-ot, ill. a főállású dolgozók éves átlagos létszáma 200 főt - felügyelő bizottságot kötelező választani. Az egyszemélyes és az olyan korlátolt felelősségű társaságnál, amelynek törzstőkéje meghaladja az 50 millió Ft-ot, könyvvizsgálót is kötelező választani.

A

társaság

megszűnéshez

a

taggyűlés

legalább

háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Részvénytársaság (rt.) A társasági törvény meghatározása szerint: ”a részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tag (részvényes) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértéknek vagy kibocsátási értékének befizetésére terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel.” Fenti definícióból következik, hogy a részvénytársaság kizárólag tőkeegyesítő szervezeti forma. A részvény - eltekintve egyes speciális részvényfajtáktól - szabadon forgalmazható értékpapír. A részvény egyrészt vagyoni jogokat testesít meg, másrészt a társaság rányitásában való részvételi jogot. A részvényhez tapadó vagyoni jog: a társaság nyereségéből való részesedés (osztalék). Az irányításban való részvétel pedig azt jelenti, hogy a részvényes jogosult a társaság közgyűlésén részt venni és a birtokolt részvényei arányában határozatok meghozatalakor szavazni. Miután egy részvény általában egy szavazatra jogosít, a döntések befolyásolhatósága szempontjából nem kis jelentősége van annak, hogy egy személy vagy közös érdekeket képviselő több személy a részvények milyen hányadát birtokolja. A következő részarányoknak lehet kiemelt szerepe: Az alaptőke egytizedét képviselő, szavazati joggal rendelkező részvényesek kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamilyen kérdést a közgyűlés tárgyaljon meg.

35

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Kérhetik továbbá a felügyelő bizottságtól az üzletvezetés megvizsgálását. A közgyűlés határozatait a kérdések zöménél a szavazatok egyszerű többségével hozza meg. Így a részvények 50%-a plusz egy részvény birtoklásával lehetőség van a társaság irányítására. Vannak azonban olyan fontos, a döntéseket érintő problémák (pl. az alaptőke felemelése, a társaság megszűnése

stb.),

amelyekkel

határozathozatalhoz

a

kapcsolatos

szavazatok

legalább

háromnegyedes többsége szükséges (minősített többség). Ez egyben azt jelenti, hogy a részvények 25%-a plusz egy részvény birtoklásával az ilyen döntéseket meg lehet akadályozni (minősített kisebbség). A részvénytársaság irányító szervezetei: a közgyűlés, a 3-11 tagból álló igazgatóság (igazgatóvá a részvényesen kívül más is választható), a Felügyelő Bizottság (nem lehet tagja az Rt. dolgozója, kivéve, ha a főfoglalkozású dolgozók létszáma a 200 főt meghaladja). Amennyiben 200 főnél több a főfoglalkozású dolgozók létszáma, akkor a Felügyelő Bizottság tagjainak egyharmadát a dolgozók - saját maguk közül választott - képviselői teszik ki. Emellett könyvvizsgálót is kötelező választani. Részvénytársaság

kétféleképpen

jöhet

lére:

alapítási

tervezet

kibocsátásával és részvényjegyzéssel, vagy pedig zártkörű alapítás útján. Az első esetben az Rt. alapítói alapítási tervezetet készítenek, amelyben

rögzítik

a

részvénytársaság

legfontosabb

adatait,

a

részvényjegyzés helyét, kezdő- és zárónapját, valamint az alapítókat megillető előnyöket (az első 3 évre ők jelölhetik ki az igazgatóság tagjait) és az alakuló közgyűlés összehívásának módját. Ha sikeresen zárul a részvényjegyzés, a társaság az alakuló közgyűlésen jön létre, ahol megállapítják

az

alapszabályt,

és

megválasztják

a

társaság

tisztségviselőit. Zártkörű alapítás esetén az alapítók az összes részvényt megvásárolják (az általuk megállapított arányok szerint), és 36


Megjegyzés

ilyenkor elegendő a megalakuláshoz úgynevezett alapító okiratot készíteni. A Rt. alaptőkéje nem lehet kevesebb 20 millió Ft-nál, és a pénzbeli hozzájárulás összege nem lehet kevesebb az alaptőke 30 %-ánál, ill. 5 millió Ft-nál. Az apportra ugyanaz vonatkozik, mint a kft-knél, vagyis, ún. „végrehajtó” dolgot lehet csak apportként elismertetni. Az Rt. fontosabb gazdálkodási adatait (mérleg eredmény-felosztási javaslat) nyilvánosságra kell hozni. Egyesülés, közös vállalat A vállalatok szorosabb együttműködését teszik lehetővé. Mindkettőnek kizárólag jogi személy lehet a tagja. A tartozásokért és a vállalt kötelezettségekért egyesülés esetében a tagvállalatok korlátlanul és egyetemlegesen felelősek, míg a közös vállalatnál a tagok a vagyoni hozzájárulásuk arányában korlátolt mértékben vállalnak felelősséget. Az egyesülésnél a szavazati jogok egyenlően oszlanak meg, a közös vállalatnál pedig a vagyoni hozzájárulás mértéke szerint. A gazdasági társaságok mindegyike az új számviteli törvény alapján egyöntetűen kettős könyvviteli nyilvántartást kötelesek vezetni! Minden gazdasági társasági típus szerződés útján, vagy alapító okirattal,

ügyvédi

ellenjegyzéssel,

a

Cégbírósághoz

történő

benyújtással jöhet létre.

3.3 A végzett tevékenység szerinti csoportosítás A teljesítmény-előállítás módja alapján a vállalatokat két fő csoportba lehet sorolni, éspedig: a/ a tárgyiasult termékeket előállító vállalatok, közismertebb néven: termelővállalatok és b/ a szolgáltató vállalatok csoportjába. A termelővállalatok csoportjában a termelési vertikumban elfoglalt helyük szerint további alcsoportokat lehet megkülönböztetni, éspedig: 37

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ a kitermelő tevékenységet végző vállaltokat (pl. bányák) és a feldolgozó-ipari vállalatokat. Ez utóbbiak lehetnek félkész termékeket vagy közbenső termékeket gyártók és végtermékeket gyártók. A szolgáltató vállalatokat az különbözteti meg a termelővállalatoktól, hogy teljesítményük rendszerint nem ölt anyagi - tárgyi formát, általában a fogyasztóval kialakult közvetlen kapcsolat keretében elégítik ki az igényeket és a szolgáltatás nyújtása (termelése) és igénybevétele (azaz fogyasztása) időben részben vagy teljesen egybeesik. Szolgáltató tevékenység például: a javítás, karbantartás, bizonyos gyártási folyamatok bérmunkában való elvégzése, a csomagolás, tárolás, a termékek továbbadása, eladása, az áruk fogyasztókhoz való eljuttatása, a személyek, tárgyak helyváltoztatása, pénzügyi, biztosítási műveletek végzése, piackutatás, reklám, szaktanácsadás, kulturális, művelődési, szórakozási, egészségügyi igények kielégítése. Előfordul, hogy nehéz elválasztani a termékeket a szolgáltatásoktól. Bizonyos ügyletben ugyanis lehet állami termék egy másik ügyletben pedig szolgáltatás. Például, ha egy üveg bort üzletben árulnak: termék, de ugyanez a bor egy étteremben felszolgálva a szolgáltatás részét képezi. A Központi Statisztikai Hivatal a vállalatokat a nemzetgazdasági ágakba, ágazatokba, alágazatokba és azon belül szakágazatokba sorolja be. Miután egy-egy vállalat többféle ágazatba, ill. szakágazatba tartozó tevékenységet is folytathat, a besorolás aszerint történik, hogy az árbevételen belül melyik tevékenység képviseli a legnagyobb részarányt. Ez a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere, röviden a TEÁOR-jegyzés szerint történik.

38


Megjegyzés

3.4 A vállalatok méret szerinti megkülönböztetése Méret szerint a vállalatok között három fő csoportot szokás megkülönböztetni: kisvállalatok, közepes méretű vállalatok és nagyvállalatok. A vállalati méret megállapítására többféle mérőszámot is lehet alkalmazni. A leggyakrabban használt mérőszámok: a foglalkoztatottak száma, az éves forgalom nagysága, a mérleg szerinti nyereség, az alaptőke nagysága. A méretek szerinti csoportosításnál problémát jelent, hogy a különböző ismérvek szerinti adatok nem feltétlenül korrelálnak egymással. Egy nagy forgalmat bonyolító vállalatnál nem biztos, hogy a foglalkoztatottak száma is nagy (pl. a termelés teljes mértékben automatizált, az ügyvitel gépesített, ill. nem élőmunka igényes tevékenységről van szó). A különféle jogszabályok ezért az ismérvek valamilyen kombinációját alkalmazzák a vállalati méret behatárolására. A Társasági törvénynél is láttuk például, hogy azok a kft.-k, amelyek taglétszáma meghaladja a 25 főt, vagy törzstőkéje a 20 millió Ft-ot, ill. főfoglalkozású dolgozók létszáma a 200 főt, nagyméretű kft.-nek számítanak, és ezért felügyelőbizottságot kötelesek választani. Létszám szerinti csoportosításnál a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal a következő elhatárolásokat alkalmazta: Mikrovállalat, ahol az alkalmazott létszáma 0-20 fő között van. Kisvállalat, amelyik 21 és 50 fő alkalmazott létszámmal rendelkezik.

39

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Középvállalat, amelyiknél az alkalmazottak száma 50-300 fő között van. Nagyvállalat, amelyik 300 főnél több alkalmazottal rendelkezik. Piacgazdaságokban a létszám szerinti vállalati méretstruktúra általában egy piramis formához hasonlítható: kevés számú nagy-, több közepes méretű- és nagyon sok kisvállalat. A volt tervgazdasági rendszerű országokban ezzel szemben kialakult a vállalati méretstruktúra fordított piramisra emlékeztetett, amely a két gazdasági rendszer közötti különbséget jól szemlélteti. A decentralizációs törekvések, a privatizáció, valamint az új vállalkozási lehetőségek következtében Magyarországon az elmúlt években csökkent a nagyvállalatok száma és nagymértékben megnőtt a kisvállalatok száma, de még mindig kevés a középméretű vállalat. Ma egyébként világszerte növekszik a kisvállalkozások szerepe, gazdasági súlya. Ez főként a nagy- és kisvállalatok hatékony kooperációs formáinak

kialakulásával

magyarázható

(lásd

pl.

a

bedolgozó

összeszerelő formát). Napjainkban az innováció egy jó részét is a kisvállalkozások oldják meg a technikai fejlődés jellege ugyanis jelen korszakban olyan, hogy kisüzemi keretek között is lehetséges korszerű termékeket kifejleszteni, ill. a termelékenységet növelni. A nagyvállalatok egyre több feladatot adnak ki a kisvállalkozóknak, pl. a könyvelést, a piackutatást, a szaktanácsadást stb. . A modern piacgazdaságokban a kisvállalkozások következő főbb típusaival találkozhatunk: a

kézműves,

tevékenységet

kisipari vagy

tevékenységet, a

lakossági

kiskereskedelmi szolgáltatások

hagyományos formáit végző, elszigetelt kiscégek, a

bedolgozóként,

háttéripari

tevékenységet

folytat

kisvállalkozók, a gazdaságilag önálló, de szerződéssel valamilyen lánchoz, hálózathoz

kapcsolódó

szisztéma). 40

kisvállalkozók

(pl.

franchise-


Megjegyzés

A privatizáció a vállalatok méret szerinti differenciálásában számos változást idéztek elő. Jelenlegi felmérések alapján a középvállalatok száma igen alacsony, viszont a kisvállalkozásoké jelentősen megnőtt. A méret alapján nagyságrendi különbségek alakultak ki az egyes csoportok között.

3.5 A vállalatok működési terület szerinti eltérései Működési területen azt a földrajzi területet értjük, ahol a vállalat különböző telephelyeket működtet, ill. ahol az értékesítési tevékenyégét végzi. Ebből a szempontból megkülönböztetünk: · Helyi vállalatokat, amelyek csak egy adott település vagy egy adott kerület vásárlói igényeinek kielégítésére törekszenek (pl. sarki fűszeres, a falusi kocsma stb.). · Regionális vállalatokat, amelyek működési területe egy régiót, pl. egy vagy több megyét érint (pl. Dél-dunántúli TÜZÉP). · Országos vállalatokat, amelyek az ország egész területén, igen sok településen működtetnek egységeket, ill. értékesítik áruikat. Ilyen pl. a magyar kereskedelemben a Centrum Áruházak Rt. · Nemzetközi, más néven multinacionális vállalatokat, amelyek több országban is rendelkeznek leányvállalatokkal, kirendeltségekkel stb. ill. termékeiket több ország vevői jól ismerik és rendszeresen vásárolják. Napjainkban

a

multinacionális

cégek

gyors

ütemű

előretörése

tapasztalható. A nemzetközi működő tőke-áramlásban meghatározó szerepet játszanak. Egyre nagyobb beruházásokat eszközölnek az utóbbi időszakban Kelet-Közép-Európában és a fejlődő országokban. Gazdasági hatalmukat jelzi, hogy a magánszektorokban ellenőrzésük alatt tartják a világ termelővagyonának kb. egyharmadát. További terjeszkedésüket segítheti elő, hogy a távközlés, a szállítás, a közüzemi szolgáltatások és a biztosítás terültén világszerte liberalizálódnak a nemzeti piacok a külföldi befektetők

számára.

A

nagyszámú

külföldi

érdekeltséggel,

leányvállalatokkal rendelkező multinacionális cégek tevékenysége olyan országokat integrál szinte láthatatlanul egységes piaccá, amelyek között 41

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ egyébként nincsen integrációs megállapodás. Egyes szakértők véleménye szerint a multik integráló hatása következtében az országcsoportok alkotta integrációk fokozatosan nemzetközi vállalati integrációkká alakulnak át. · Off-shore cégeket (parton kívüli cégek). Ezek olyan vállalatok, amelyek székhelye más országban van, mint a működési területük. Az ilyen megoldásnak általában az adómegtakarítás az értelme. Vannak ugyanis

olyan

országok,

úgynevezett

adóparadicsomok,

ahol

a

vállalkozók nem kötelesek nyereségadót fizetni, illetve jelentős mértékű adókedvezményekben részesülnek. Ezen országok az adómentesség mellé többé-kevésbé politikai biztonságot és fejlett pénzügyi szektort is ajánlanak a nemzetközi befektetők számára. Gyakran ezek a helyszínek nem is nevezik magukat adóparadicsomnak, hanem inkább nemzetközi pénzügyi

központoknak.

Az

adómentességet

vagy

az

adókedvezményeket általában csak bizonyos feltételek teljesülése esetén adják meg Ilyen előírás pl., hogy a cég nem végezhet gazdasági tevékenységet

az

adott

helyszínen.

Döntő

részben

zártkörű

részvénytársaságokat alapíthatnak a külföldiek az off-shore helyszíneken. Sok helyen azonban az alaptőke nagyságát nem írják elő. A világ több mint 200 off-shore helyszínt a következő főbb csoportokra sorolható: · Teljes adómentes helyszínek (még az ott működő cégekre és az ott lakókra sem vetnek ki adót). Ilyenek pl. a Bahamák, Bermuda, Kajmán szigetek, Brit-Virgin-Szigetek. · Egyezménnyel rendelkező helyszínek (pl. a kettős adóztatás elkerülésére. Ilyenek a Holland Antillák, Man szigete, Ciprus.) · Speciális kedvezményeket ajánló helyszínek (pl. főként holding cégek számára ajánlanak nagyon kedvező adóztatási feltételeket). Ilyen helyszínek pl. Svájc, Luxemburg, Lichtenstein, Hollandia. Európa off-shore helyszínei: Andorra, Ciprus, Gibraltár, Hollandia, Írország, Lichtenstein, Luxemburg, Madeira, Málta, Monaco, Svájc. Magyarország 1994. január 1-je óta sorolható az off-shore cégalapítást lehetővé tevő országok közé. Az off-shore cégek 85%-os kedvezményt

42


Megjegyzés

kapnak a társasági nyereségadóból. (Az 1994. évi adószabályozás alapján ez azt jelenti, hogy 36% helyett 5,4%-ot kell fizetniük.) A kedvezmény alapvető célja a külföldi tőkebehozatal fokozása. Feltehetően elsősorban Kelet-Közép-Európa országaiból lesznek majd érdeklődők a területi közelség, a magyar bankrendszer és távközlés viszonylagos fejlettsége miatt. Elképzelhető, hogy a tengerentúli országokból is jelentkeznek majd annak ellenére, hogy Magyarország nem tartozik a közismert adóparadicsomok közé.

3.6 A vállalatok célkitűzése szerinti csoportosítás A vállalkozások általában profitorientáltak, ezeket "for profit"szervezeteknek nevezzük. Vannak olyan szervezetek is azonban, melyek célja közvetlenül az igények kielégítése, ezek az úgynevezett "nonprofit"-szervezetek. A nonprofit szervezet között vannak állami vagy részben állami tulajdonú vállalatok és vannak közöttük privát szerveztek is, ill. önkormányzatokhoz tartozó vállalatok. Állami tulajdonú nonprofit szervezetek többnyire az infrastrukturális ágazatokba tartozó vállalatok (pl. közlekedési vállalatok, útfenntartás stb.). A nonprofit

szervezetek között

az ellátandó feladatok

szerint

megkülönböztetünk: kommunális feladatokat ellátó (szemétgyűjtés), gazdasági célokat megvalósító (pl. a gazdasági kamarákat), szociális, kulturális célokat ellátó szervezeteket (pl. sportegyesületek, oktatási intézmények, színházak stb.), karitatív szervezeteket (pl. önsegélyező szervezetek). A magyar nonprofit szektor 1987 óta létezik, amióta az alapítvány jogintézménye újra bekerült a Polgári Törvénykönyvbe. 1993. év végén az alapítványok száma meghaladta a tízezret és szintén nonprofit szervezetnek minősülő egyesületek száma hozzávetőlegesen 25 ezerre emelkedett, amely azóta megsokszorozódott.

43

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A Polgári Törvénykönyv 1993. évi módosítása új elemeket vitt a nonprofit szférába. Az új PTK szerint megkülönböztetünk a létesíthető nonprofit szervezetek között: közhasznú társaságokat, egyesületeket, köztestületeket, alapítványokat és közalapítványokat. A közhasznú társaság (kht.) a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére jöhet létre, és tevékenysége nem irányulhat nyereség vagy vagyonszerzésre. A kht. üzletszerű gazdasági tevékenységet is folytathat azonban csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében. Az adótörvény szerint csak a közhasznú tevékenységből származó bevételek nyeresége lehet adómentes. Az hogy mit kell közhasznú tevékenységnek tekintenünk a társasági adótörvény mellékletében található lista sorolja fel. Ilyenek pl. a parkosítás, a ivóvízellátás, a személyszállítás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a műemlékvédelem a szociális ellátás, a szennyvizes hulladékkezelés stb. A kht. tevékenységéből eredő nyereség nem osztható fel a tagok között, azt a közhasznú tevékenység finanszírozására vissza kell forgatni. (Ezáltal mintegy automatikusan biztosítható a tevékenység fejlesztése.) A kht. nem tartozik ugyan a gazdasági társaságok közé, de szervezeti modelljéül a korlátolt felelősségű társaság szolgál. A kft.-khez hasonlóan a kht. is minimum 3 millió Ft alaptőkével alapítható meg, be kell tartani a cégjogi rendelkezéseket és vonatkozik rá a csődtörvény is. Részvénytársaságként kht. nem hozható létre, hiszen osztalékot nem fizethet. Abból a célból azonban, hogy a tőke bevonására minél szélesebb körben legyen lehetőség, a törvény nem tiltja a tagok nyilvános felhívás útján történő toborzását. 44


Megjegyzés

A kht. úgy is megalapítható, hogy a kft. módosítja társasági szerződését, illetve a kht. is átalakulhat korlátolt felelősségű társasággá. A

közhasznú

társaság

tevékenységének

ellenőrzése

szigorúbb

szabályokhoz kötött mint a kft-é. A társadalmi közös szükséget kielégítésért felelős szervvel (pl. a helyi önkormányzattal) kötött szerződéseket csak a kht. legfelsőbb szerve, vagyis a taggyűlés hagyhatja jóvá. A kht. esetében felügyelőbizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása minden esetben kötelező. A gazdasági társaságokhoz hasonlóan a közhasznú társaság is létrejöhet vegyesvállalatként is. Az alapítók között egyaránt lehetnek belföldi és külföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az egyesület a tagok által önkéntesen létrehozott szervezet, amely önkormányzattal működik. Az egyesület jogi személy és a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Az egyesületeket azonos célú emberek vagy intézmények hozzák létre közös tevékenységek végzésére, közös érdekeik védelmére. Működésük költségeit a tagdíjakból, ill. állami támogatásból

fedezik.

Ide

sorolhatók

a

különböző

pártok,

sportegyesületek, kulturális célokat szolgáló egyesületek stb. A köztestületek létrehozását önálló törvények rendelik el (pl. kamarai törvény). A PTK szerint köztestület a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági kamarák, a szakmai kamarák. Emellett törvények más fajta köztestületek létrehozását és előírhatják. A köztestületek közfunkciókat, hatósági feladatokat is ellátó szervezetek. A kamarák elsőrendű feladata, hogy részt vegyenek a szakmai követelmények meghatározásában, szakmai

képzésben

és

a

szakmák

etikai

normarendszerének

kidolgozásában (pl. az adott szakmára vonatkozóan a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok megalkotása).

45

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Alapítvány csak tartós és közérdekű célra létesíthető. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni .Ebből a szempontból meg kell különböztetni a nyílt és a zárt alapítványt. Nyílt

alapítvány

alapításakor

elegendő

olyan

mértékű

vagyon

rendelkezésre bocsátása, amely működésének megkezdéséhez feltétlenül szükséges. (Nyílt alapítvány, amelyhez bárki csatlakozhat.) Alapítvány létesítésére a magán- és jogi személyek mellett a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is jogosultak. Az alapítvány is jogi személy és a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Fontos szabály, hogy az alapítvány független kell legyen az alapítótól. Az alapítók sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást az alapítványi vagyon felhasználására. Az alapítvány nem tartozik a társasági adó hatálya alá, kivéve, ha vállalkozási tevékenységet is folytat. Nem minősült vállalkozási tevékenységnek azonban, ha az alapítvány szabad pénzeszközeit betétbe, értékpapírba fekteti be, ill. az ez után kapott kamat, a kizárólag alapítványi

célú tevékenységet

szolgáló

vagyontárgy értékesítése, ha a tevékenység az adótörvényhez mellékelt listán felsorolt közhasznú tevékenységek között szerepel, az üdültetési tevékenységből származó bevétel sem, ha az e célra szolgáló létesítmény gyermek- és ifjúsági, ill. a munkavállalók üdültetését biztosító alapítvány üzemelteti. Az adakozók csak az előzetes adóhatósági hozzájárulással rendelkező alapítványok számára történő juttatást vonhatják le adózáskor az összjövedelemből,

ill.

az

adózás

előtti

eredményből

(pl.

betegségmegelőző és gyógyító, tudományos, kutatási, oktatási célokat szolgáló alapítványok számára adnak ilyen hozzájárulást). Ha ilyen hozzájárulással rendelkezik az alapítvány, akkor a vállalkozási tevékenységéből származó bevétel is adómentes, amennyiben az nem haladja meg az összes bevétel 10%-át, de legfeljebb a 10 millió Ft-ot.

46


Megjegyzés

A közalapítványokat az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzatok képviselőtestületei hozhatják létre közfeladatok ellátása céljából. A közalapítványok tevékenységükkel közvetlen állami vagy önkormányzati kötelezettségvállalásokat helyettesítenek. Az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványok gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét az alapítókon keresztül az Állami Számvevőszék is ellenőrzi. Minden közalapítványnak évente nyilvánosságra kell hoznia gazdálkodása legfontosabb adatait. A Központi Statisztikai Hivatal a vállalatokat a nemzetgazdasági ágakba, ágazatokba, alágazatokba és azon belül szakágazatokba sorolja be. Miután egy-egy vállalat többféle ágazatba, ill. szakágazatba tartozó tevékenységet is folytathat, a besorolás aszerint történik, hogy az árbevételen belül melyik tevékenység képviseli a legnagyobb részarányt. Ez a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere, röviden a TEÁOR-jegyzés szerint történik.

3.7 A jogi formák közötti választás főbb gazdálkodási szempontja 3.7.1 Az induláshoz szükséges tőke nagysága Magyarországon amiatt, hogy kevés ember rendelkezik viszonylag nagyobb összegű megtakarításokkal, az induló vállalkozások egy része kényszerpályán mozog. A pénzügyi lehetőségek behatárolják a választást. Ha nem áll rendelkezésre a megfelelő tőke vagy egyéb olyan eszköz, amit apportként lehet bevinni a vállalkozásba, akkor a vállalkozó viszonylag kis összeggel képes csak vállalkozásának megindítására. Ez a helyzet azt jelenti, hogy a vállalkozó személyek vagy azok csoportja egy részének számára nincs más lehetőség, mint a viszonylag kis tőkebefektetést igénylő formák közötti választás, eltekintve attól, hogy amennyiben a vállalkozás sikeres és gyorsan 47

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ fejlődik, később majd más formák választása is lehetővé válik. A kisösszegű tőkebefektetést igénylő induló formák azok, amelyek egy átlagember számára átlagos megtakarítási szint mellett is lehetővé teszik a vállalkozás megindítását. Magyarországon ilyennek tekinthetjük az egyéni vállalkozót, hiszen az egyéni vállalkozás beindításához induló tőkére tulajdonképpen szükség sincs. Átmeneti, kezdeti megoldásként - mint telephely - a saját lakás is szóba jöhet, mint olyan székhely, ahol a vállalkozó a szükséges adminisztrációt, a szükséges levelezéseket stb. lebonyolíthatja. Másik lehetőség a közkereseti társaság alapítása. Ez olyan vállalkozásoknál

lehetséges,

ahol

többen

kívánnak

egy-egy

tevékenységre társulni, viszont mindegyiküknek csak kis összeg áll rendelkezésre. Harmadik kínálkozó lehetőség a betéti társaság létrehozása, hiszen betéti társaságot már néhány ezer forinttal a zsebben is meg lehet alapítani. (Ilyenkor a kültagok adhatják az induláshoz szükséges jelentősebb összegeket.) Meg kell említeni még a szövetkezeti formát is, ahol az induló vagyon nagysága szintén nincsen jogszabályilag behatárolva. Minden más vállalkozási forma viszonylag jelentősebb induló tőkeerőt igényel, hiszen a Kft. alapítása min. 3 millió Ft induló tőkét feltételez, amelynek jelentős része készpénzben kell, hogy rendelkezésre álljon. Ezeknél a formáknál tehát a "készpénz-korlát" önmagában szelekciót jelent. A szolgáltató tevékenységek egy jó részénél (pl. javítás, karbantartás)

és

az

elsősorban

szellemi

munkát

feltételező

vállalkozásoknál (pl. adótanácsadás) az induláshoz nincs szükség jelentősebb összegű készpénzre. Ezért kézenfekvő, hogy egyéni vállalkozóként (pl. szellemi szabadúszóként) vagy kis összegű induló tőkével létrehozható gazdasági társaságként kezdik meg az érintett személyek a vállalkozást. Az ilyen tevékenységeknél a korlátlan felelősséghez kapcsolódó kockázat mértéke sem nagy, hiszen egy-egy rendelés teljesítéséhez alig van szükség előzetes pénzbefektetésre (pl. 48


Megjegyzés

anyagok beszerzése). Így ha a megrendelő mégsem fizet, gyakorlatilag csak a befektetett munka ellenértékétől esnek el a vállalkozók, de nem valószínű,

hogy

sor

kerül

a

magánvagyont

is

érintő

anyagi

felelősségvállalásra. Emiatt azzal lehet számolni, hogy az ilyen vállalkozások egy jó része tartósan is megmarad az indulásnál kiválasztott jogi forma mellett. Egy másik típusa a kis induló tőkét feltételező vállalkozásoknak viszont valószínű, hogy - megerősödvén - a későbbiekben átalakulnak valamilyen nagyobb alaptőkét feltételező, de kisebb felelősségvállalással járó gazdasági társasággá: kft.-vé vagy rt.-vé. 3.7.2 A vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke Az egyéni vállalkozó, a Kkt. és a Bt. beltagjai teljes vagyonukkal felelnek a tartozásokért és az okozott károkért. Ebből

a

szempontból

e

formák

választása

hátrányos

következményeket vonhat maga után. Például, ha egy könyvelő cég figyelmen kívül hagy bizonyos jogszabályokat, és emiatt a vele szerződött cégnél késedelmes adóbefizetések keletkeznek, az ebből eredő károkért a könyvelő cégnek kell a felelősséget vállalnia. A felelősség (illetve a kockázat) vállalásánál azt kell mérlegelni, hogy a felelősségvállalás milyen feltételek mellett érhet el olyan mértéket, amely már komoly veszélybe hozhatja az egzisztenciát. Tipikus hiba, hogy a vállalkozó - önmagában bízva - feltételezi, hogy a kockázatot minimalizálni tudja. Valójában az ezzel kapcsolatos racionális döntés meghozatalához mindig azt kell mérlegelni, mi történik akkor, ha a vállalkozás létrejön, mekkora lehet az anyagi felelősségvállalásnak a valószínűsége. Az előbbi példánál maradva: amennyiben a könyvelő gondosan jár el, folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályokat, és precízen dolgozik, (avagy alkalmazottai teszik ugyanezt), akkor kicsi a valószínűsége, hogy az említett felelősségvállalásra sor kerül. Vannak

azonban

olyan

tevékenységek,

amelyeknél

a

következmények hosszú távon jutnak érvényre (pl. egy tervező iroda 49



Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ tevékenysége), ill. amelyeknél sok előre nem látható esemény következhet be (pl. élőállatok exportja). Ezeknél nehezebb a kockázatot körültekintő, gondos munkával minimalizálni. Ez a körülmény arra ösztönözheti a vállalkozót, hogy vállalkozása számára olyan jogi formát keressen, amelyben a kockázat mértéke számára elviselhető, egyéni, családi egzisztenciájának tönkremenetelét nem eredményezi, legfeljebb az üzleti vállalkozásba befektetett pénzét veszítheti el. Ilyen formák a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság, ahol a felelősség csak a törzstőke, ill. az alaptőke erejéig terjedhet. (Ebbe a csoportba sorolandó a szövetkezeti forma is.)

3.7.3 A vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere

A vállalkozás irányítása két területet érint, mégpedig: az üzletvezetést és a képviseletet. Az egyéni vállalkozó, mint cégének egyedüli tulajdonosa, vállalja az egész üzleti tevékenység kockázatát és felel a cég tartozásaiért. Emiatt minden döntési jog egyedül őt illeti meg, illetve azt másra át nem ruházhatja. A közkereseti társaságnál az üzletvezetésre és a képviseletre elvben minden tag jogosult, a taggyűlésen pedig a korlátlan és egyetemleges felelősség következtében - a vagyoni hozzájárulás mértékétől függetlenül - minden tagnak egy szavazata van. A betéti társaságnál viszont az üzletvezetésre és a képviseletre csak a beltagok jogosultak, a kültagok az irányításban nem vehetnek részt, és csak a társaság üzleti tevékenységét nem érintő ügyekben van beleszólási joguk. A korlátolt felelősségű társaságok közül a kisebbeknél előfordul, hogy az egyik tulajdonos vállalja az ügyvezetést. Az ügyvezető és a tulajdonos személyének egybeesése azonban nem szabály! A részvénytársaságoknál pedig a tulajdonosok és a vállalat vezetésének

szétválasztása

egyértelmű. 50

Az

igazgatóság

tagjai


Megjegyzés

tekinthetők gyakorlatilag a vállalkozóknak, mivel az üzletvezetéssel és a képviselettel kapcsolatos jogok jó részét ők gyakorolják, felelősséget vállalnak a társaság gazdasági fejlődéséért, a rájuk bízott tőke gyarapításáért. A részvényesnek (a tőkét adónak) tulajdonképpen más dolga nincs, mit résztvenni a közgyűlésen és bekaszírozni a részvények után járó osztalékot. A tőkeegyesítő társaságoknál a tőkét adók vállalják ugyan a tőke elvesztésének rizikóját, de nem kell felvállalniuk az irányítással kapcsolatos felelősséget. Ha feltétlenül részt akarunk venni a vállalkozás irányításában mert például úgy gondoljuk, hogy személyes ráhatásunk alapfeltétele a vállalkozás sikerének - akkor azt a társasági formát kell választanunk, amely a befektetésre szánt tőke nagysága mellett lehetővé teszi, hogy meghatározó szerepet játsszunk az irányításban. Ez a különböző vállalkozási formáknál mást jelet. Részvénytársaságnál például ez olyan részvénycsomag birtoklását jelenti, amely legalább azt biztosítja, hogy bekerüljünk az igazgatóságba. Ehhez mindenképpen több millió Ft-ra van szükség. A közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál viszont egészen csekély összegű

befektetés

elegendő ahhoz, hogy az

üzletvezetésre és a képviseletre jogot szerezzünk. 3.7.4 Finanszírozási lehetőségek Mind az induló vállalkozások, mind pedig a már működő vállalkozások finanszírozásához általában egyaránt szükség van a saját tőkeforrásokra és az idegen tőkeforrások igénybevételére. Az idegen forrásból történő finanszírozás lehetőségét főként a saját tőke nagysága és a jogi előírások szerinti felelősségi viszonyok befolyásolják. Az egyéni vállalkozás esetében a saját tőke bázisát behatárolja a vállalkozó

vagyona.

szab

Ugyanez

határt

a

hitelfelvételi

lehetőségeknek is. Nagyobb vagyon estében is azonban a hosszú távú hiteleknél az egyéni vállalkozó hitelképességét hátrányosan befolyásolja az a körülmény, hogy a vállalkozás sorsa szinte azonos a vállalkozó

51

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ sorsával. A vállalkozó halála ugyanis többnyire egyben a vállalkozás megszűnését is jelenti. Emiatt a hitelt nyújtó rizikója különösen nagy. A közkereseti társaságoknál problémát jelent, hogy minél több tagból áll a társaság, annál nehezebb egyezségre jutni abban, hogy mekkora legyen a saját tőkebevitel, illetve a későbbiekben a nyereségnek mekkora hányadát hagyják benne vállalkozásban. A hitelképessége viszont általában nagyobb a közkereseti társaságnak, mint az egyéni vállalkozásnak. Ez annak köszönhető, hogy itt már több tagnak (minimum kettőnek) kell korlátlan felelősséget vállalnia a tartozásokért. A betéti társaságban a saját finanszírozás lehetősége jóval nagyobb, hiszen viszonylag könnyű olyan személyeket (kültagokat) találni, akik szívesen fialtatnák a pénzüket, de nem szívesen vállalnák fel a korlátlan felelősség anyagi következményeit, és nem is kívánnak személyesen közreműködni a társaság munkájában. Emiatt a betéti társaságnak hitelképessége is nagyobb, mint a közkereseti társaságnak. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság a legalkalmasabbak arra, hogy a saját tőkeerőt megnöveljék. Különösen vonatkozik ez a részvénytársaságokra, ahol az alaptőkének részvényekre való szétdarabolása révén a tagok alacsony részesedése mellett is igen magas összegű tőket lehet összegyűjteni. További előnye ennek a formának, hogy egy-egy tag kiválása nem érinti a társaság tőkeellátottságát, mert helyére egy újabb névtelen részvényes lép. A tőkeemelés viszonylag egyszerűen keresztülvihető, mégpedig újabb részvények kibocsátásával. A kft.-nél mindez nehezebben oldható meg, hiszen az üzletrészek adás-vétele kevésbé szabadon történik, továbbá nem kerülhetnek a tőzsdére stb. . A hitelek megszerzésére is jobb esélyük van a nagy tőkeerejű kft.-knek, vagy rt.-knek, mint az egyéb társaságoknak. Különösen igaz ez az rt.-kre az általában igen nagy tőkeerő miatt, továbbá abból a körülményből adódóan, hogy a társaság sorsa teljes mértékben független a tagok sorsától A hitelképességet erősíti emellett az rt.-knél a fontosabb gazdálkodási adatok nyilvános közzétételét előíró 52


Megjegyzés

kötelezettség, ill. az adatok könyvvizsgáló általi hitelesítésének a kötelezettsége. A szövetkezeteknél az alaptőke a taglétszám mozgása - a tagok ki- és belépése alapján - ingadozhat. A törvényi szabályozás szerint képzendő eredménytartalék, ill. a fel nem osztható vagyon miatt azonban a szövetkezetek a hitelek igénylésénél jó esélyekkel rendelkeznek. 3.7.5 Adózási szabályok Az adózásban megfigyelhető különbségek napjainkban egyre inkább függetlenednek a vállalkozási formától.

A gazdasági

társaságoknál az osztalékként kivetett jövedelmet osztalékadó terheli. A munkabérek után viszont - mint ismeretes - a társaságnak különböző járulékokat és az érintett magánszemélynek SZJA-t, nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot is kell fizetnie. A kisebb társaságok tagjai ezért mérlegelhetik, hogy jövedelmüket munkabérként vagy inkább adózott nyereségből fizetett osztalékként vegyék-e ki. 3.7.6 A külső ellenőrzés mértéke A törvényi szabályozás szerint - mint láttuk - a külső ellenőrzés mértéke a részvénytársaságoknál a legnagyobb. Éppen ezért, ha egy nagyobb méretű vállalkozás - különböző okoknál fogva - nem kíván erős külső ellenőrzés mellett működni, akkor célszerűbb más társasági formát választania. Bár igaz, hogy a többi társasági formánál is le kell adni a cégbíróságnak a mérlegadatokat, ezek azonban nem publikusak. (Csak speciális esetekben, a cégbíróság által kialakított játékszabályok szerint lehet ezeket a mérlegeket megtekinteni.) 3.7.7 A befektetési cél Ha a befektető csupán a tőke hozadékában érdekelt, azt a formát kell preferálnia, amelyik számára megfelelő hozadékot biztosít. Ebből a szempontból az rt., a kft. és a bt. jöhet számításba. A várható hozadék kiszámításához két dolgot kell megközelítően előre jelezni, mégpedig, hogy az adott vállalkozásnál milyen mértékű osztalékra, ill. az 53

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ üzletrész, részvény milyen mértékű és irányú árfolyamváltozására lehet számítani. Azoknak viszont, akiknek a személyes közreműködés is fontos, a tőkebefektetéssel együtt saját maguknak, esetleg családtagjaiknak is munkát szeretnének biztosítani, olyan formát célszerű választani, ahol ennek lehetősége adott (egyéni vállalkozó, kkt., bt., esetleg kft.). 3.7.8 Alapítási költségek, illetve a jogi formához kötődő költségek A vállalkozási formák mindegyikénél számolni kell bizonyos alapítási költségekkel és a jogi formához kötődő működési költségekkel. Általában leszögezhető, hogy minél több a törvényi előírás az alapítással, ill. a vállalkozás irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban, annál nagyobb kiadásokkal kell számolnunk. A legtöbb ilyen célú ráfordítás a nagyobb méretű tőkeegyesítő formáknál merül fel. Bizonyos méretek felett például már a kft.-nek is szüksége van felügyelő-bizottságra, ill. könyvvizsgálóra. Az rt.-knél viszont

minden

esetben

számolni

kell

az

igazgatóság

és

a

felügyelőbizottság tagjai számára fizetett tiszteletdíjakkal, a közgyűlés megszervezésének a lebonyolításának az adatok publikálásának stb. költségeivel. 3.7.9 A tőkekivonás lehetősége A jogi formák közötti választásnál azt is jól meg kell fontolni, hogy milyen hosszú időre kívánjuk a befektetett tőkét lekötni. A tőkekivonás a legegyszerűbb az egyéni vállalkozásnál és a részvénytársaságnál, hiszen ezekben az esetekben a befektető egyedül dönthet. A többi vállalkozási formánál viszont a jogi szabályozás miatt hosszabb időt vesz igénybe a tőkerész visszaszerzése. Különösen a kft.-knél az elővásárlási jogok miatt az is előfordulhat, hogy a befektetett tőkét nem a valós értékén kapjuk vissza.

54


Megjegyzés

3.8 A vállalkozások gyakorlati teendői Minden gazdasági társaság típus-szerződés útján, vagy alapító okirattal,

ügyvédi

ellenjegyzéssel,

a

Cégbírósághoz

történő

benyújtással jöhet létre. A létrehozás feltételei között szerepel: - adószám kérése az APEH-től, - KSH jelzőszám, a tevékenységekről, - TB-szám a járulékfizetésekhez, - egyes esetekben banki folyószámlaszám. A gyakorlati teendők közé tartozik még: - vállalkozás nevének megválasztása (ennek részleteiről az üzleti terv marketing fejezetében lesz szó!) - bélyegzőkészítés, levélpapír, boríték, - számlázási nyomtatványok beszerzése, - könyvelési és pénztárbizonylatok biztosítása. A gazdasági társaságok mindegyike az új számviteli törvény alapján egyöntetűen kettős könyvviteli nyilvántartást kötelesek vezetni! A vállalkozások megszüntetésének kétféle módja honosodott meg hazánkban: - a felszámolási eljárás és - végelszámolás. Ezek részletes leírására a fejezet végén kerül sor.

55

Megjegyzés


3.9 Ellenőrző kérdések 1. Vállalkozás, vállalat, vállalkozó fogalom meghatározásai.

?

2. Melyek a vállalkozói magatartás kibontakozásához szükséges feltételek? 3. Kik az üzleti vállalkozás szereplői? 4. Kik a vállalat érintettjei? 5. Milyen szempontok szerint csoportosíthatjuk a vállalkozásokat? 6. Melyek a gazdasági társaságok jellemzői, előnyeik, hátrányaik?

56


Megjegyzés

4. fejezet 4 . VÁLLALKOZÁSOK REÁLSZFÉRÁJA A vállalkozás működtetésének folyamata (beszerzés, termelés, készletezés, értékesítés)

4.1 Általános fogalomrendszer A vállalkozásoknál végbemenő folyamatok, részben anyagi jellegűek. A cipőgyárban a bőrből, ragasztóból, a köztalpakból, egyéb anyagokból cipőt készítenek. A cipőgyártás során a különböző készültségi fokú termékek áramlása, ill. átmeneti készletlerakódása valósul meg. Az elkészült cipőt nagykereskedelmi cégek vásárolják meg, a különböző fiókjaikba, lerakataiba, telephelyeikre szállítják, és míg el nem adják a kiskereskedőknek, addig tárolják. A nagykereskedelmi cég több cipőgyártól, cipőkészítő szövetkezettől vásárol, széles kereskedelmi választékot alakít ki, hogy a kiskereskedők igényeinek megfeleljen. A cipőkereskedelemmel foglalkozók általában a cipő-nagykereskedelmi cégektől szerzik be a forgalomba hozott termékeket, és árukészletükből kínálatot teremtve eladják a fogyasztóknak. A termelő és kereskedő cégeknél termékáramlási folyamatok valósulnak meg, s ahol azok a folyamatok megszakadnak, ott készletek képződnek. A készletek lerakódása átmeneti, a következő termelési-forgalmi szakaszba kerülésre várakoznak a késztermékek. A vendéglátásban az élelmiszer alapanyagok vásárlásától a készétel tálalásáig ugyancsak egy termékáramlási-készletlerakódási folyamat valósul meg. A szolgáltatások jelentős részénél szintén találkozunk a termékáramlással és a készletekkel. A kórházakban a gyógyszerek alkalmazása, a közlekedési cégeknél az üzemanyagok vagy tartalék alkatrészek felhasználása hasonlóan valósul meg.

57

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A cégeknél végbemenő anyagi-fizikai történések összességét a vállalkozás reálszférájának nevezzük. A reálszféra kiterjed a termelés, a forgalmazás, a szolgáltatásnyújtás minden anyagi jellegű mozzanatára. A reálfolyamatokhoz és a velük szoros kapcsolatban álló erőforrásokhoz információs folyamatok társulnak. Ezek alapvetően szellemi folyamatok. Ismeretek felhalmozása és áramlása a beszerzett, termelésbe vett értékesített termékek típusáról és értékéről, a vendéglátóegység költségei, az idegenforgalmi iroda szálláshely információi stb. Az ismeretek egy része a reálszférából származik, annak alakulását tükrözi. Egy másik része

a

reálszféra

befolyásolását

kívánja

elérni.

Például

a

piacismeretekből kiindulva a forgalmazandó termékek köre vagy a nyújtott szolgáltatások módosíthatók. A cégek szabályozási szférája a megfigyelésen, az információfeldolgozáson, az információtovábbításon, (a döntés-előkészítésen) a döntésen alapul. A reálszféra és szabályozási szféra érzékelhetően elkülönül. Mégis meg kell jegyeznünk, hogy nincs reálfolyamat szabályozás nélkül, valamint a szabályozás sok esetben fizikailag is megjelenik (vezetői utasítás, információhordozók stb.). Rendszerint szervezetileg is elválik a reálszféra és a szabályozási szféra (már néhány fővel működő cég esetében is). A termelési és áruforgalmi egységek a reálszférához tartoznak, míg a reálfolyamatok irányítása, a cég vezetése a szabályozási szféra részét képezi. A

reálszféra

termékáramlását

általában

a

szabályozási

szféra

pénzáramlása kíséri. Amennyiben vásárolunk valamit, azért előbb vagy utóbb fizetni kell. Előlegfizetés esetén a reálfolyamatot a pénzügyi folyamat időben megelőzi, későbbi pénzügyi teljesítés esetén időben követi. Értékesítéskor ellentétes irányban, de ugyanez játszódik le. A reálfolyamatok és pénzügyi folyamatok tehát igen szoros kapcsolatban állnak egymással, annak, ellenére, hogy kétfajta áramlás időbeli eltolódással valósul meg. A logisztika a reálszféra termékáramlási folyamatainak és a készletezésnek az együttes kezelésével foglalkozik, a hozzájuk kapcsolódó információk és irányítási struktúrák kialakítását és működését 58


Megjegyzés

jelenti. A logisztika egyik jellemzője tehát, hogy túlmutat egy adott cég termékáramlási, információkezelési, pénzmozgási és ezek nyilvántartási folyamatain, integrált rendszerben dolgozik. A másik jellemző a pontos időzítés, a számítógép által vezérelt folyamatszabályozás, aminek révén lerövidül

az

egész

rendszer

"futamideje",

de

különösképpen

kiküszöbölődnek az állásidők. Egy logisztikai rendszer célja a minél magasabb kiszolgálási színvonal biztosítása a rendszer valamennyi állomásán (beszerzés, termelés előtti-, közbeni utáni készletezés, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítés). Az

erőforrások

átalakítása

termékké

és

szolgáltatásokká

a

reálszférában valósul meg. Az erőforrás inputokból eladható outputok keletkeznek. Az erőforrások hatékony felhasználásának kényszere a reálszféra megismerésére ösztönöz. Az erőforrások átalakítása valamely technológia szerint történik. A technológia olyan eljárássorozatot jelent melynek során a bemenő erőforrásokat kimenő termékekké és szolgáltatásokká alakítják.

4.2 A beszerzés A beszerzés, a termelési és szolgáltatási tevékenységhez szükséges anyagi erőforrások megszerzését jelenti, az ehhez kapcsolódó összes tevékenységet magába foglalja. A cégek üzletmenetében a beszerzés kulcsfontosságú területté válik. A piaci szereplők számának növekedése, a gazdaság nemzetek felettivé válásával a lehetséges szállítók száma gyarapszik, s a szállítók közötti választás alapvetően meghatározza a termelés és szolgáltatás erőforrásfelhasználását, ezen keresztül a cég sikerességét. A piaci verseny miatt a kereslet-kínálat egyensúlytalanságaira válaszolni kell, a változásokra gyorsan reagálniuk kell a cégeknek, s az elindított, de nem lezárult beszerzési akciókat módosítani kell. A környezethez való alkalmazkodás egyik legerőteljesebb hatású területe éppen a beszerzés.

59



Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A beszerzés összetett tevékenység. Hozzátartozik a szállítási ajánlat kérése, a rendelés-feladás, a rendelés visszaigazolása, a rendelésnyilvántartás, a megrendelt áru vagy termék beérkeztetése, raktárra vagy termelésbe vétele, a beérkezett termék mennyiségi és minőségi ellenőrzése, a beszerzési problémák kezelése, a pénzügyi ellenérték fizethetőségének tanúsítása. Természetesen ezek a résztevékenységek változatos formában valósulnak meg a tényleges beszerzés során. A beszerzési résztevékenységeknek a súlya mindig a konkrét ügylettől függ. A vendéglő üzletvezetője nyilvánvalóan megvásárolhatja a fűszereket a nagykereskedelmi cég "cash and carry" áruházában anélkül, hogy előzetes írásos rendelést adna fel. A beszerzési tevékenységnek elsősorban az értékesítési és termelési célokhoz kell igazodnia, illetve ezeket összhangba kell hozni a piaci lehetőségekkel. Természetesen az értékesítési oldal prioritásának érvényesülni kell. Az értékesítés várható alakulásához alkalmazkodnia kell a beszerzésnek. Ugyanakkor számos esetben a beszerzési feltételek a felhasználási, értékesítési célokat módosítják. A beszerzés sikeressége nagymértékben függ a szállító kiválasztásától, valamint

a

beszerző

személyes

munkavégzésétől.

A

szállítók

kiválasztásának problémája akkor is fontos, ha a jelenlegi szállítókkal való együttműködés zavartalan. A gyorsan változó piaci környezetben a lehetséges szállítók körét célszerű ismerni. A szállítóválasztást számos tényező befolyásolja. Az egyik tényező az ár, ugyanis nagy mennyiségek esetén kis árdifferenciák is jelentős összeget tesznek ki, ezt még különböző kedvezmények vagy felárak is lényegesen módosíthatják (mennyiségi árkedvezmény, sürgősségi felár stb.). A szállítóválasztást befolyásoló másik tényező: a termék minősége. A minőséget azonban a felhasználás is meghatározza, így a megfelelő minőség nem azonos a legjobb minőséggel. A minőséget célszerű az árral összevetve megítélni. A jobb minőség általában többe kerül. Minőség meghatározása önmagában sem kis feladat.

60


Megjegyzés

A szállító megbízhatósága ugyancsak hatással van a beszerzésre. A megbízhatóság

kifejezi,

hogy a

termékkel

vagy szolgáltatással

kapcsolatos igényeket teljesítették-e. A szállítás abban az időben történte, amikorra rendelték, ill. ígérték. A szállító együttműködési készsége a tartós beszerzési kapcsolatok alapja. A szállító hogyan reagál az igények változásaira, milyen magatartást folytat az árváltozásokkal kapcsolatban, rendelkezik-e katalógussal, a problémákra hogyan válaszol stb. A fizetési feltételek képezik a szállító kiválasztási kritériumrendszerének utolsó csoportját. A beszerzés gazdaságosságát befolyásolja, hogy mikor és milyen módon kell fizetni. Az azonnal vagy rövid határidőn belüli fizetéshez árkedvezmények kapcsolódnak. A kiskereskedő gyakran áruhitelt kap a nagykereskedőtől, azaz a termék eladása után fizeti meg a beszerzés ellenértékét (a fizetés előtt meg is forgathatja ezt a pénzt). A beszerzett áruhoz kapott számla tartalmazhatja a fizetési időhöz igazolódó pénzösszeget (például azonnali fizetésű esetén a számla értékéből 10%-ot enged az eladó, 8 napon belüli fizetés esetén 5%-ot, 30 napon túli fizetés esetén 20%-kal nő a fizetendő összeg). A szállító kiválasztás után a beszerzési szakembereknek két alapkérdésre kell választ adniuk: mikor és mennyit szerezzenek be az értékesítő vagy a termelőszakemberek által igényelt termékekből. A beszerzési döntések hatással vannak a szükségletkielégítésre és a költségekre - ezek egyensúlyban tartásával hozzák meg a döntéseket. A döntés egyúttal tervezet a készletezési tevékenységre, a készletezési mechanizmusokhoz. Ugyanis általában nem gazdaságos éppen a következő időszak szükségletének megfelelő tételnagyságot rendelni, mivel két-három időszak együttes igényét egyszerre is megrendelhetik. Feltehetően a nagytételű rendelés miatt árkedvezményt kap a cég, persze a beérkező áru egy részét készleten kell tartania a felhasználásig vagy az értékesítésig, s ez is költség. A beszerzési tevékenység tehát szorosan összefügg a cég készletezésével. Mielőtt erre rátérnénk, megvizsgáljuk a reálszféra termelési szakaszát.

61

Megjegyzés


4.3 Termelés A termelési folyamat jellemzői kis módosításokkal a szolgáltatások nyújtásaira is alkalmazhatók. A termelést befolyásoló legfontosabb tényezőket tekintjük át. A termelési folyamat egyik meghatározó tényezője az előállított termékek vagy termékváltozatok száma. A termékek sokfélesége vonzza

a

vásárlóközönséget,

azonban

a

termelési

folyamat

bonyolultságát növeli, a költségeket emeli. A termékskála szélességének és mélységének kialakításakor fontos, hogy a vevők kiszolgálási szintjét és a termelés költségeit egyensúlyban tartsák. A termék előállításának technológiáját részletesen meghatározzák, a technológia

azután

meghatározza

a

gyártás

emberi

és

tárgyi

feltételrendszerét. A munkaintenzív technológia az emberi erőforrásokat helyezi előtérbe (pl. kézi festésű porcelánok, fodrászat). A tőkeintenzív technológiát a tárgyi erőforrások túlsúlya jellemzi, a berendezések, gépek,

anyagok,

Tőkeintenzív

áruk

kerülnek

technológiával

a

működik

gazdálkodás az

középpontjába.

acélgyártás,

a

vasúti

közlekedés, a nagykereskedelem, az áramszolgáltatás is. A munkaintenzív és tőkeintenzív technológiák között átváltás van, bizonyos mértékig helyettesíthetik egymást. Fontos eldönteni, hogy milyen mértékben célszerű a termelési és szolgáltatási folyamatokat automatizálni, milyen mértékben váltsak ki a munkaerőt ipari robotokkal és kiszolgáló automatákkal. A magas fokú automatizálás rendszerint alacsony működtetési és magas bevezetési költséggel jár. Az emberi munkaerőt széleskörűen alkalmazó technológiáknál a bevezetési költség relatíve

alacsony,

az

üzemeltetés

költség

pedig

magas

(pl.

kiskereskedelem, idegenforgalom, vendéglátás, oktatás, házi orvosi szolgálat stb.). A termelési folyamat jellemzője a kapacitás. Meghatározása két módon történhet: 1.

Jelentheti azt a bemeneti mennyiséget, melynek feldolgozására képes a termelőegység. 62

Atalanta Távoktatási Központ 2.

Megjegyzés

Azt a termék- vagy szolgáltatásmennyiséget is érthetjük alatta, amit a berendezés vagy termelőegység ki tud bocsátani. Az acélmű kapacitását jellemezhetjük a feldolgozható nyersvas mennyiségével és a gyártható acél mennyiségével is. Az étterem kapacitását az egyszerre kiszolgálható vendégek száma jellemzi, a szálloda kapacitása a férőhelyektől függ. A kórház kapacitása a kórházi ágyak számának vagy az egyszerre gyógyítható betegek számának függvénye. Túl nagy gyártó vagy kiszolgáló kapacitás kiépítése esetén a gyártás vagy kiszolgálás fajlagos költsége magas, az erőforrás felhasználás nem hatékony. Ugyanakkor ha mégis kapacitásbővítésre lesz szükség, akkor annak költsége lényegesen magasabb, mintha eleve nagy kapacitást alakítottak volna ki.

A termelő és kiszolgáló-berendezések elhelyezése szintén befolyásolja a termelési-, szolgáltatási folyamatot. A művelet szerinti elhelyezésnél több, egymástól független műveletet hajtanak végre, s a műveletek sorrendje nincs feltétlenül rögzítve. Művelet szerinti elhelyezéssel működnek például az autószervizek. Az elektromos szerelés, a kerék centírozás, a motorszerelés stb. egymástól függetlenül elvégezhető. A folyamat szerinti elrendezés esetében a termék előállításának, a szolgáltatásnak az egymást követő szakaszai rögzítettek s valamennyi terméknek

át

kell

mennie

minden

egyes

munkaszakaszon.

A

vendéglátásnál a nyersanyag előkészítés, az ételkészítés, az adagolás, tálalás sorrendjét követni kell. A futószalagos összeszerelési folyamatnál is egymást meghatározott sorrendben követő munkaszakaszokon megy át a termék. A termelési-szolgáltatási potenciál kihasználásnál, az üzemeltetés megszervezésénél több tényezőt együttesen kell figyelembe venni. A tervezési időszakot, a piac felvevőképességét, a termelőkapacitás tényleges nagyságát és az igényelt kapacitásmennyiséget, a termelés változtathatóságának lehetőségét stb. Mindez hatással van nem csak a termelő-berendezések, hanem az összes bevont erőforrás felhasználására is. 63

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A termelési folyamat kezelése összetett, bonyolult feladat. Termelésütemezési eljárások sokaságát dolgozták ki az erőforrás-hatékonyság növelésére. A termelési folyamat kezelésének legfejlettebb változatát az integrált termelésirányítási rendszerek képviselik. Az integrált jelző arra utal, hogy a cég teljes termékáramlását átfogja, a beszerzéstől kezdve az összes termelési fázison át az értékesítésig.

4.4 A készletezés A készletek tartását az indokolja, hogy fizikailag sem lehet, és gazdaságilag sem indokolt mindent ott és akkor előállítani, ahol és amikor arra szükség van. A termék-előállítás és a termék-forgalmazás szakaszokra bomlik, az egyes szakaszok közötti kapcsolatot a készletek teremtik meg. A készletek tehát a termelés és fogyasztás időben és térben elkülönült szakaszait kötik össze. A családok kenyérfogyasztásukat rendszerint nem házi sütésű kenyérre alapozzák, hanem elmennek az élelmiszerboltba vagy a pékségbe, hogy kenyeret vásároljanak. A kenyér eladói naponta beszereznek bizonyos mennyiségű kenyeret, ezt az eladásig készletezik, hogy vevőik igényeit kielégítsék. A kenyérgyárak és pékségek naponta több ezer vekni kenyeret készítnek, hogy a kereskedők igényeit kielégítsék. A kenyérkészítés alapanyagait (liszt, adalékok) nem naponta szerzik be, hanem hosszabb időszak szükségletét egyszerre vásárolják meg, a felhasználásig készletezik, majd amikor elég kevés van ezekből az anyagokból, akkor feltöltik a készleteket. A készlettartásnak másik indítéka a tartalékképzés. Senki sem tudja pontosan megmondani a kenyér iránti jövőbeni szükségletet, s igen rossz hírnevet szerez a cég, ha például szombat 10 órakor nem lehet kenyeret kapni a boltnak, s az eladók még ígéretet sem tehetnek a kenyér várható érkezésével kapcsolatban. Így tehát a kenyérgyárnak a boltok igényeihez rugalmasan alkalmazkodni kell, s ehhez az átlagos lisztmennyiségen túl biztonsági készletet is tartania kell. Ugyanilyen okok miatt fontos egy

64


Megjegyzés

vendéglátóegység készlettartalékolása. A fogyasztók, vevők kiszolgálási szintjét a készletekkel növelni lehet. A készlettartás az üzletmenet folyamatosságához, a környezethez való alkalmazkodásához mindenképp szükséges, viszont mint minden erőforrás-felhasználás költségekkel jár. A készletezési költségeknek három jelentős csoportját használják: a készlettartási, az utánpótlási és a hiányköltségek. A készlettartási költség a raktárépületek vagy raktárhelyiségek fenntartási és üzemeltetési költségéből, a raktári dolgozók munkabéréből és ennek közterheiből, a bérelt raktárakért fizetett díjból, a tárolási veszteségből (roncsolódás, minőségromlás, lopás), a raktáron tartás adminisztratív költségeiből, a biztosítási költségekből, hitelből történő készletfinanszírozás esetén a hitelek kamataiból tevődik össze. A készlet-utánpótlási költségek a szállítási, átvételi, minőségellenőrzési költségekből, a szállítás során adódó rongálódásokból, a beszerzési adminisztráció költségeiből (munkabér, postaköltség, telefonszámla, telefax költségei) tevődnek össze. Nyilvánvaló, hogy a készlettartási és a készlet-utánpótlási költségek között átváltás van. Minél nagyobb készletet tárolnak, annál magasabb a készlettartási költség, viszont a készlet-utánpótlási költség alacsony. Ugyanakkor az alacsony készletek kisebb készlettartási költséggel társulnak, viszont gyakrabban történik beszerzés, így a készletutánpótlási költség növekszik. A harmadik költségcsoportot a hiányköltségek alkotják. Ezt a költségfajtát egyetlen számviteli rendszer sem tartja nyilván, mégis befolyásolja a készletezési döntéseket. Hiányköltség akkor merül fel, ha a vevők vagy megrendelők igényeit készlethiány miatt nem tudják kielégíteni. A vevők egy része más beszerzési forrás után néz, a kereslet a cég szempontjából elveszett, ennek haszna is elveszett. Költséges, ha anyaghiány miatt - élő rendelések ellenére - a gépsorok állnak. A rendkívül

gyors

készletutánpótlás 65

extraköltségei

szintén

a

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ hiányköltségeket növelik. A készlethiány miatti késedelmi kötbér is ehhez

a

költségtípusokhoz

tartozik.

Összességében

goodwill-

veszteségként jelennek meg, így bármennyire is nehéz a hiányköltség számszerűsítése, befolyásolja a készlettartási szándékot. A készletek - mint annyi más erőforrás - a cégen belül érdekellentétek eredőjeként alakulnak ki. A szervezeten belül néhány szakembercsoport a készletek növelésére, mások a készletek csökkentésére törekszenek. A készletek növelésére törekszik a közép-és felsőszintű vezetés, hogy a hibás és nem mindig hatékony döntéseik korrigálhatók legyenek. A vezetők

előmenetele

és

a

jutalmazásuk

alapvető

feltétele

a

zökkenőmentes működés, ezt pedig a készletek tartalékszerepe elősegíti. A termelésirányítás szintén a magas készletszintre törekszik, mert az lehetővé teszi a hosszabb termelésátfutást, a magasabb termelésközi készletet, az alacsony működési költségeket. Az értékesítési szakemberek ugyancsak a készletek növelését kívánják elérni. A magas készletszint jobb fogyasztói kiszolgálást, rövidebb átfutási időt, magasabb rendelésteljesítési arányt, több új termék kínálatát, nagyobb értékesítési rugalmasságot biztosít. A készletek csökkentésére kerül sor minden válságszituációban, ha a befektetéseket csökkenteni kell a nagyobb tőkemegtérülés érdekében (Persze

a

készleteket

jóval

egyszerűbb

csökkenteni,

mint

a

termelőkapacitást leépíteni.) A készlettartás növelésének legfőbb ellensége a cég pénzügyi vezetése. A pénzügyi vezetők korlátozni kívánják a készletekbe fektetett tőkét, hogy a működő tőkeigény csökkenjen, így magasabb megtérülési mutató jellemezze a készletekbe fektetett tőkét. A készletbefektetés egy részét felszabadítva egyéb, jobban jövedelmező befektetések valósíthatók meg. A

készletekbe

fektetett

tőke

nagyságát

nemcsak

a

szervezeti

érdekviszonyok befolyásolják. Részben gazdasági környezeti, részben cégen belüli tényezők hatnak a készletekre. A gazdasági környezetet tekintve a legfontosabb befolyásoló tényező a piac állapota. Keresleti túlsúly estén a készletek tartalék szerepe hangsúlyozottá

válik.

Kínálati

túlsúly 66

esetén

(piacgazdasági


Megjegyzés

környezetben) a készletutánpótlás relatíve egyszerű; a készlettartást a tranzakciók zökkenőmentessége motiválja, s kevésbé a biztonság ciklikussága is formálja. Recessziós időszakban készlet-leépítési szándék jellemzi a cégeket, a fellendülési szakasz jelentős készletbefektetéssel jár. A készlettartást a gazdasági szabályozók is befolyásolják. Például a külföldi beszerzés lehetősége az esetleges monopol szállítótól való függést csökkenti, a készlettartási kényszert oldja. 4.4.1 Összegezhetjük tehát a készletek fogalmát, szerepét



Minden nem pénzügyi forgóeszköz a készletek körébe tartozik (anyagok

fogyóeszközök,

befejezetlen

és

félkész

termékek,

késztermékek, kereskedelmi áruk). Legfontosabb közgazdasági tulajdonságuk: egy-egy üzleti időszakon belül többször is kicserélődnek, felhasználják vagy értékesítik őket, majd újból beszerzik - ettől forgóeszközök. A készletek szerepe: A reálfolyamatok zavartalan, folyamatos működését segítik elő (ti. a szakadási pontokon készletet halmozunk fel). Tehát a vállalati készletgazdálkodás célja, hogy a termelési, forgalmi folyamatok

zavartalanságát

a

gazdaságosság

követelményeit

figyelembe véve biztosítsa. 4.4.2 A készletek nagyságát meghatározó tényezők Belső tényezők a) Áruforgalmi szempontból az értékesítési forgalom nagysága a forgalom összetétele, választéka a forgalom idényszerűsége a vállalaton belüli koncentráció, a hálózat területi elhelyezkedése, a hálózat szakosítottsága a forgalomba hozott cikkek jellege, az áruk természeti tulajdonságai az alkalmazott értékesítési formák 67

is

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ b) Pénzügyi szempontból a készletekbe fektethető pénzmennyiség az eszközfinanszírozás módja (saját vagyon, szállítóállomány, hitelek, tartós passzívák) Konfliktusok az áruforgalom és a pénzügy között! Külső tényezők: a) Piaci környezet az áru utánpótlásának gyakorisága, rendszere, technikai szervezettsége a beszerzési lehetőségek, szállítási kondíciók a piac szereplőinek száma (egy, kevés vagy sok eladó és vevő) b) Gazdaságirányítási környezet termékforgalmazás rendje gazdasági szabályozók (pl. VÁNYA, mennyi pénz marad a vállalatoknál) A készletek relatív nagyságát, azaz a forgalomhoz viszonyított mennyiségét két, gyakran használt mutató méri: 1. Fordulatok száma Forgalom Átlagkészlet

E K

Forgási sebesség (tárolási idő napokban) Átlagkészlet * napokszáma Forgalom

K *n E

4.5 Értékesítés, minőség-ellenőrzés, ellenőrzés A reálszférának a minőségellenőrzési és értékesítési fázisával nagyon összevontan foglalkozunk, mivel részletesen tárgyalják más tárgyak keretében. Az értékesítéssel kapcsolatban azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez a reálfolyamatok motorja. Akár készletre, akár rendelésre gyártásról van 68


Megjegyzés

szó, nem lehet egyetlen gazdasági ügyletet sem indítani anélkül, hogy az értékesítési lehetőségekről ne rendelkeznénk információkkal.

4.5.1 A kereskedelem helye a gazdaságban

A kereskedelem fogalma: A kereskedelem kettős értelemben használt kifejezés, - egyrészt tevékenységként, - másrészt szervezetként értelmezzük. A kereskedelem, mint tevékenység: Olyan tevékenység, amelynek eredményeként az egyes termékek, rendszeresen ismétlődő adás-vételi ügyletek lebonyolításával eljutnak a gyártótól a fogyasztóig. Ez a tevékenység teremti meg a szükségletek vásárlás útján történő kielégítésének lehetőségeit és feltételeit.

A kereskedelem, mint szervezet: Ennél a fogalomnál a „kereskedést”, mint tevékenységet bonyolító vállalkozások összességét, mint nemzetgazdasági ágazatot jelöljük. A kereskedelem jelentősége: Minden ország életében igen jelentős szerepe van a kereskedelemnek:  

 

az egyének, háztartások szükségleteinek a kielégítésében, a nemzetgazdaságban több szempontból, mint pl. a foglalkoztatottak több, mint 20%-a e szektorban dolgozik, A kisvállalkozások jelentős része a kereskedelmi szektorban működik,, alapvető szerepet tölt be a termelés és fogyasztás egyensúlyának megteremtésében, a kereskedelem jelentősége egy adott település életében is jól érzékelhető, mert meghatározza a település arculatát, az adott országról kialakuló képet is jelentős mértékben befolyásolja.

69

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A kereskedelmi munka értéke abban nyilvánul meg, hogy a fogyasztók számára lehetővé teszi vásárlóerejük hatékonyabb hasznosulását, ugyanakkor a termelő szféra számára is számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatást

nyújt.

Az

erőforrások

hatékony

felhasználásának

elősegítésével hozzáadott értéket termel.

4.5.2 A kereskedelem szervezete

Azon vállalkozások összessége, amelyek fő tevékenységként az áruk és szolgáltatások

adás-vételével

foglalkoznak

és

ezzel

ellátják

a

kereskedelem feladatát, funkcióit, lebonyolítják az áruforgalmat. A szervezetet több szempontból is csoportosíthatjuk: szektoronkénti tagozódás (a tercier/szolgáltató szektorban foglal helyet, ahol a szektor szerepe a társadalom fejlődésével fokozatosan nő), tulajdonforma alapján (állami, magán vagy szövetkezeti tulajdonról beszélhetünk), statisztikai osztályozás szerint ( közúti jármű és üzemanyagkereskedelem, nagy és kiskereskedelem. Az ágazati bontás szerinti tagozódás lényege: Közúti jármű: ez az ágazat az új és használt közúti személy, teher és egyéb gépjárművek nagy és kiskereskedelmével, értékesítésével, karbantartásával,

javításával,

alkatrészek,

kiegészítő

cikkek,

kenőanyagok eladásával foglalkozik

Nagykereskedelem:a

hazai

és

import

termelői

választékot

kiskereskedelmi választékká alakítja. Jellemzője a nagy tételben történő vásárlás, készletezés, raktározás és értékesítés. Gyakorlatban megtalálható értékesítési formái: Klasszikus nagykereskedelem (az árut tulajdonilag és fizikailag is birtokba veszik). Speciális formái a demigrosz, a cesh and carry és a polcfeltöltő nagykereskedő. 70


Megjegyzés

Közvetítő nagykereskedelem (az áru nem kerül a tulajdonába, nem raktároz és nem szállít, csak közvetít). Legismertebb formája a kereskedelmi képviselet, a brókerek, a bizományosi kereskedők. Termelők saját értékesítési szervezetei Kiskereskedelem: feladata a konkrét helyen és időben jelentkező fogyasztói igények kielégítése. Lehet: - Bolti kereskedelem (vegyesbolt, szaküzlet, áruház, bevásárlóközpont, hiper-szupermarket,diszkont áruház raktáráruház) - Bolt nélküli kereskedelem (csomagküldő, kereskedelmi automaták, automata

boltok,

telefonos,

televízión

keresztül,

interaktív

kiskereskedelem, piaci és vásározó, egyéb, nem bolti kereskedelem) A kiskereskedelmi egységek életben maradási esélyeit növelhetik az üzletláncok, mint szerveződési forma, valamint a franchise.

4.5.3 Az Európai Unió kereskedelme

A kereskedelem a feldolgozóipar után a második legjelentősebb gazdasági tevékenység az Európai Unióban. A munkahelyteremtés- és bővítés szempontjából pedig kulcságazatnak számít. A gazdasági funkciókon kívül azonban fontos társadalmi szerepet is betölt. A társadalmi, kulturális szokások, az életvitel és tervezés alapvető meghatározója. Emellett szociális integráló funkciót is betölt. Fontos jellemzője a koncentráció növekedése és nemzetközivé válása.

4.5.4 A kereskedelemben alkalmazott értékesítési módok

A különböző értékesítési módok esetében az adásvétel tárgya (az áru) és alanyai (eladók és vevők) eltérő módon kerülnek egymással kapcsolatba. A leggyakoribb módok: 71

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ - hagyományos, amikor az értékesítés a bolti személyzet részvételével, közreműködésével történik, - önkiszolgáló, a vevő az eladótérben levő áruból szabadon válogathat és a pénztárnál fizet, - önkiválasztó, (preszelekciós),a vevő az árut saját maga választja ki, de döntését követően személyes kapcsolatba lép az eladóval, - minta utáni értékesítés, a vevő az áruval csak az adás-vételi ügylet megkötése után kerül, a kiválasztott áruhoz hasonlót kap, - csomagküldő értékesítés, katalógus útján, vagy manapság teletex, internet, videotechnika segítségével, újabban CD-ROM-okon, - automata értékesítés, korszerű gépekkel, - mozgó árusítási mód, (kitelepülések, vásár, rendezvény) - egyéb (telemarketing, teleshopping, interaktív, hitelkártyás stb.)

Nagykereskedelem A nagykereskedelem azokat a tevékenységeket foglalja magába, amelyek áruk vagy szolgáltatások eladását jelentik olyan vevőknek, akik ezen árukat/szolgáltatásokat

viszonteladásra

vagy

üzleti

felhasználásra

vásárolják. A nagykereskedők abban különböznek például a kiskereskedőktől, hogy ügyleteik nagyobb volumenűek, mint a kiskereskedőké, illetve - mivel a végső fogyasztóval nincsenek közvetlen kapcsolatban - ezért kevesebbet költenek reklámra, az üzlet berendezésére, atmoszférájára. A nagykereskedők főleg hatékony munkájuk miatt elengedhetetlenek az értékesítési láncban. A hatékonyan ellátandó funkciók köre: értékesítés, beszerzés és választékkialakítás, a nagy tételek megbontása, promóció, raktározás, szállítás, finanszírozás, 72


Megjegyzés

kockázatviselés (felmerülhetnek költségek

rongálás, selejt,

lopás, elavulás esetén), piaci információ (szállítóknak, vevőknek), menedzsment munkájának

és

tanácsadó

fejlesztése:

pl.

szolgáltatás eladók

(kiskereskedők

képzése,

műszaki

szolgáltatások, üzlet berendezésének segítése által stb.). A nagykereskedők főbb típusai A legfőbb típusok: az áru-, nagykereskedők, a brókerek és ügynökök, a gyártók és kiskereskedők egységei. 1/ Áru-nagykereskedők: Az önálló nagykereskedők saját tulajdonában van az az áru, amellyel kereskednek. Ez a csoport még kettő továbbira osztható: 1.1. Teljes körű szolgáltatást (hitelnyújtás, készletezés, szállítás és menedzsment támogatása) nyújtó kereskedők: 1.1.1. Nagybani árukereskedők: ők elsősorban kiskereskedőknek adják el áruikat és teljes körű szolgáltatást nyújtanak. Az általános profilú (ruházati-, vasáru-, és textil- stb.) nagykereskedők mellett vannak egyprofilúak (pl. bio-élelmiszerek nagykereskedése). 1.1.2. Termelőeszköz-kereskedők: ezek a nagykereskedők többnyire gyártóknak adják el termékeiket és emellett teljes szolgáltatást nyújtanak. 1.2. Korlátozott szolgáltatást nyújtó nagykereskedők: 1.2.1. Cash and carry - "Fizess és vidd" nagykereskedők. Ők nem menedzselik az árut és a szállítást sem vállalják, a kiskereskedőknek adják el készpénzért termékeiket. 1.2.2.

Közvetítő

kereskedők:

főleg

az

ún.

ömlesztett

áruk,

nagyberendezések, kitermelt fa stb. piacán vannak jelen. Nem készletezik az árut és nem menedzselik a terméket. A közvetítő átvállalja a tulajdonjogot és a kockázatot, ha a vevőtől a megrendelést elfogadta. Készletek hiányában a költségei is alacsonyabbak, a megtakarítás egy részét kedvezmény formájában átengedi a vásárlónak.

73

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ 1.2.3. Mobil nagykereskedők: elsődleges funkciójuk a szállítás és az árusítás. Korlátozott mennyiségű és gyorsan romló termékekkel foglalkoznak (tej, kenyér, gyümölcs, gyorsételek). Ezeket az árukat készpénzért adják, miközben sorra járják a különböző üzlettípusokat, éttermeket, szállodákat, büféket stb. 1.2.4. Polcbérlő - rack jobber: az a típusú kereskedő elhelyezi polcát (vagy polcrendszerét) az üzletben, a szállítószemélyzet pedig elrendezi ezen a terméket (chips, kozmetikai cikkek, levesporok stb.) A rack jobber tölti fel rendszeresen a polcokat, bolti reklámról ők gondoskodnak. A polcbérlő bizományosi rendszeren nyugszik, azaz megmarad nála a termék tulajdonjoga, és csak az eladott terméket számlázza a kiskereskedőnek. A rack jobber főleg márkás termékekkel foglalkozik és ő menedzseli az árut. 1.2.5. Termelői szövetkezetek: Gazdálkodók alkotják, ők gyűjtik össze a gazdálkodók terményeit és árulják a helyi piacokon. 1.2.6.

Csomagküldő

szervezeteknek

nagykereskedők:

küldenek

Kiskereskedőknek

katalógusokat:

speciális

és

ipari

ételekről,

kozmetikumokról stb. A külső területeken található kisebb üzletek jelentik a partnereket. Ügynököket nem alkalmaznak. A megrendelést összeállítják és vagy postázzák vagy kiszállítják. 2. Brókerek vagy ügynökök 2.1. Brókerek: A bróker funkciója a keresleti és a kínálati oldal, vagyis az eladó és a vevő összehozása. Aki a bróker tevékenységét igénybe vette, az fizet a bróker számára díjat. A bróker nem finanszíroz, nem készletez és nem vállal kockázatot. Ebbe a csoportba tartoznak a biztosítási-, és ingatlan-, és élelmiszerügynökök. 2.2. Ügynökök: 2.2.1. Gyártói ügynökségek: egy vagy két egymás termékprofilját kiegészítő termelőt képviselnek a gyártói ügynökségek. Szerződéses viszonyban vannak a termelőkkel, azáltal adják meg a gyártók az irányvonalakat az árpolitikára, a szállításra, garanciára, jutalékrátára,

74


Megjegyzés

megrendelésekre stb. vonatkozóan. (Ruházat, lakberendezés, elektromos cikkek piacán jellemző). 2.2.2. Értékesítési ügynökségek: ők a termelők áruválasztékának értékesítésére kapnak megbízást. (A gyártó vagy nem tudja ellátni az értékesítési funkciót vagy nem érdekelt benne.) 2.2.3. Beszerzési ügynökségek: a vevőkkel hosszú távú kapcsolatot építenek ki, és a beszerzést, az áruátvételt, a raktározást, a felügyeletet és a szállítást látják el. 2.2.4. Jutalékos kereskedők: az árukat fizikailag is birtokolják, valamint üzletet kötnek. Nem hosszú távú általában az alkalmazásuk. 3. Gyártók és kiskereskedők irodái 3.1. Értékesítési egységek és irodák: a termelők sokszor saját maguk hoznak létre értékesítési egységeket és hivatalokat, a forgalom, készletellenőrzés és a promóció fokozása érdekében. A nagykereskedők marketingdöntési területei A célpiac meghatározása Az első lépés annak a piacnak a meghatározása, melyet a nagykereskedő ki akar szolgálni. Ezt a célcsoportot azonosítani lehet a méret (pl. csak kisebb, speciális kiskereskedőkkel foglalkoznak), típus (pl. alapanyagok), illetve szolgáltatásigény (pl. hiteligény a vevő részéről) alapján. Döntés a termék-, és szolgáltatásválasztékról A nagykereskedőnek el kell döntenie, hogy hányféle és milyen árucikkel fog foglalkozni, illetve milyen szolgáltatásokat fog nyújtani. Fontos szempont a jövedelmezőség, kapcsolat a vevővel, valamint a vevő értékítélete. Árdöntés Jellemző a nagykereskedőkre, hogy néhány termékvonal haszonkulcsát csökkentik annak érdekében, hogy fontos új vevőket szerezzenek. A szállítóknál külön engedményeket kérnek akkor, ha esélyt látnak a szállító forgalmának emelésére. Promóció

75

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Ezekkel a döntésekkel nem túlzottan foglalkozik a nagykereskedő, a kereskedelmi reklámokat, az eladásösztönzést, személyes eladást ritkán alkalmazzák.

A

vevővel

való

kapcsolattartás

lényeges.

A

nagykereskedőknek azonban érdemes lenne kialakítani a saját promóciós stratégiájukat. Döntés az értékesítés helyéről A nagykereskedők inkább az alacsony bérletű és adózású területeket részesítik előnyben és kevesebb pénzt költenek a tényleges külsőre, irodák kialakítására. A nagykereskedők szerepéről megoszlanak a vélemények. Sokak szerint jelentőségük csökkenőben van.

Kiskereskedelem A kiskereskedelem azon tevékenységeket foglalja magába, amelyek a termékek vagy a szolgáltatások közvetlen eljuttatását jelentik a végső fogyasztóhoz/felhasználóhoz (akik ezen termékeket/szolgáltatásokat személyes, nem kereskedelmi célból vásárolják). Az olyan szervezetek, akik ilyen jellegű tevékenységet végeznek (gyártó, kereskedő vagy kiskereskedő) kiskereskedőnek tekinthetőek függetlenül attól, hogy hol (áruházban, az utcán vagy a vevő otthonában), illetve hogyan (személyesen, postán vagy telefonon, esetleg automatákon keresztül) értékesítik az adott terméket vagy szolgáltatást. A kereskedők típusai Nagyon sokféle kiskereskedelmi szervezet létezik, és a kör állandóan új típusokkal bővül. A célok alapján a következő csoportosítást használjuk: bolti kiskereskedelem, bolt nélküli kiskereskedelem és kiskereskedelmi szervezetek. “Magyarországon házhoz jött Európa, lényegesen javítva ezzel a hazai kereskedelem korábbi színvonalát. Az alágazati toplisták élbolyában zömében európai – elsősorban német és osztrák – hálózatok találhatóak.” Figyelő, 1997. Dec. 18. 76


Megjegyzés

1. / Bolti kiskereskedelem A különböző kiskereskedelmi típusok ugyanúgy bejárnak egy életgörbét, mint a termékek vagy a szolgáltatások, tehát ugyanúgy keresztülmennek a bevezetés, a növekedés vagy a hanyatlás különböző szakaszain. Ez az ún. kiskereskedelmi életgörbe. Az adott üzlettípus növekedése elindul, a következő időszakban felgyorsul, majd az érettség szakaszába kerül. A régebbi üzletek lassabban jutnak el az érettség fázisába, míg az újabbak gyorsabban elérik az érettség állapotát. Néhány üzlettípus (általános üzletek) már a hanyatlás szakaszába került. Miért követik új üzlettípusok a régieket? Ezt az ún. spirál hipotézis magyarázza. A hagyományos üzlettípusok sok szolgáltatást nyújtanak a vevőknek, árképzésüket pedig a költségek fedezése vezérli. Ez elindíthatja újabb üzletek kialakítását (pl. diszkontok), ahol az árak alacsonyabbak, kevesebb a szolgáltatás és a működési költségek is alacsonyabbak. A vásárlók a hagyományos üzletekben eldöntik, hogy mit vegyenek, majd a diszkontáruházban vásárolnak. A diszkontáruházak ezáltal

nagyobb

forgalmat

bonyolítanak

le,

növelik

a

piaci

részesedésüket, több szolgáltatást nyújtanak, javítják eszközeiket, ám ezeknek a lépéseknek megvan a költségvonzata is! Ez az árak emelésére kényszeríti a diszkontáruházakat, és hasonlítani kezdenek azokra a hagyományos üzlettípusra, amelyet felváltottak. Emiatt most rájuk veszélyesek az új, kisebb költségű és árrésű üzlettípusok. A legfontosabb üzlettípusok: szaküzletek: az ilyen típusú üzletek kevés árufajtát tartanak, de azokból nagy a választék. Ide tartoznak a ruházati boltok, a sportboltok, bútorüzletek, könyvesboltok stb. áruházak:

az

áruházak

általában

több

termékcsaláddal

foglalkoznak: ruházati cikkekkel, lakberendezési tárgyakkal, háztartási eszközökkel stb., de az árufajtákat különböző osztályokon árusítják (pl. Budai Skála vagy Corvin Áruház). (Sokan vélekednek úgy, hogy az áruházak a kiskereskedelmi 77

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ életgörbe hanyatló szakaszában vannak: egyre nő a verseny: Ezt a

versenyt

felfokozott

a

diszkontáruházak,

a

szaküzlethálózatok, a raktáráruházak jelentik. Sok áruház azonban

“felveszi

a

bevásárlóközpontokban,

harcot”:

vagy

üzletet

gyakrabban

nyitnak

kiárusításokat

szervezzenek, újjáalakítják áruházukat stb.) Szupermarket: viszonylag kis költségű és árrésű, jelentős forgalmat lebonyolító önkiszolgáló üzlet, ahol a fogyasztó a teljes élelmiszer-, és háztartási eszköz kínálatot megtalálja. A szupermarketek

többféleképpen

próbálják

növelni

versenyképességüket: nagyobb alapterületű üzleteket nyitnak, ahol az eladótér átlagosan 2400 négyzetméter. Az áruk nagy mennyiségét

és

széles

választékát

kínálják.

Javítják

feltételeiket: gondosan megtervezik az épület belsejét és külsejét, nagyobb parkolókat alakítanak ki, hosszabb a nyitvatartási idejük, sokféle vásárlói szolgáltatást nyújtanak, emelik promóciós költségvetésüket stb. Hipermarketek: fontos kiskereskedelmi forma és a következők különböztetik meg a szupermarkettől: nagyobb alapterület (2500 m2 felett), a települések külső részein található, a parkoló kötelező szolgáltatás, a nem élelmiszerek nagyobb arányt képviselnek az áruválasztékban, az árukiszerelésben jobban alkalmazkodnak ahhoz, hogy a hipermarket a hétvégi bevásárlás helyszíne. Diszkontáruházak: sztenderd árucikkeket adnak el alacsonyabb áron, mint a hagyományos kereskedők, ezért kisebb a haszonkulcs,

viszont

diszkontáruháznál

nagyobb

teljesülnek

a a

volumen. következő

Egy

igazi

feltételek:

rendszeresen alacsony áron kínálják a termékeket, fontosak a nemzeti márkák, az alacsonyabb ár nem jelent alacsonyabb minőséget, önkiszolgálással, puritánabb környezetben történik az értékesítés.

78


Megjegyzés

Raktáráruházak: külsőségeket nélkülöző, engedményes, kevés szolgáltatással dolgozó üzletek, nagy forgalomra törekedve. A szolgáltatásokat tekintve négyféle csoportba lehet sorolni a kiskereskedelmi egységeket: önkiszolgáló kiskereskedelem, önkiválasztó kiskereskedelem: a vásárlót bevonják az áru kiválasztásába, de a vevő kérhet segítséget is. Miután a fogyasztó befejezte vásárlását, megkeresi az eladót és fizet. korlátozott szolgáltatást nyújtó kiskereskedelem: több eladót foglalkoztatnak, hiszen az üzletben számos szakcikk van és a vásárlónak

szüksége

van

az

információra.

Üzleti

szolgáltatásokat is nyújtanak: pl. hitelnyújtás, árucsere stb. teljes szolgáltatást nyújtó kiskereskedelem: a vásárlás minden szakaszában segítik az eladók a vevőt. A magas személyzeti költség, a több speciális áru és a lassabban kelendő áruk miatt liberálisabb a cserepolitika, léteznek különböző hitelformák, van ingyenes házhoz szállítás, szervizszolgáltatás, éttermek, büfék állnak rendelkezésre. 2 ./ Bolt nélküli kiskereskedelem A bolt nélküli kereskedelem jobban növekszik, mint a bolti. Az alábbiakban megnézzük, hogy a bolt nélküli kereskedelemnek milyen formái vannak: Direkt marketing A direkt marketing egy olyan interaktív módszer, mely egy vagy több reklámeszközt

felhasználva,

érdemleges

mennyiségű

üzletet

produkáljanak, miközben a vevői reakciók mérhetőek. A reklámeszközök által ismertetik a termékeket, melyeket a vásárló vagy írásban vagy telefonon megrendelhet. A direktmarketingnek az alábbi típusai ismertek: csomagküldő kereskedelem, címre küldött levél (direct mail, DM): egyre népszerűbb a címre küldött reklám, mert ilyan módon széleskörűen szelektálni lehet

79

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ a vevőket, személyessé tehető, rugalmas, lehetséges a különböző módszerek hatásainak tesztelése, telemarketing (telefonon bonyolítják le a megrendeléseket), tévémarketing (a televíziót többféleképpen használják arra, hogy a terméket a végső fogyasztónak reklámozzák: egyrészt a 30-60 másodpercnyi szpot reklám után a vásárló a díjmentes vonalon keresztül megrendelheti a cikket (cd-t, könyvet), másrészt kábeltévén pl. önálló műsorban reklámozzák a termékeket

és

megrendelhető

a a

megadott termék.

telefonszámon

(Magyarországon

a

keresztül Tv-Shop

működése közismert), egyéb médiumok marketingje: a magazinok, újságok vagy a rádió is használható eladásra: ha a vevő látja vagy olvassa a reklámot, akkor azonnal tudja hívni a díjmentes számot, elektronikus eladás: ma már Magyarországon is terjed pl. az Interneten történő vásárlás. Közvetlen eladás Ügynökök segítségével bonyolítják le a háztól házig (könyvek, háztartási eszközök), vagy hivataltól hivatalig történő eladást, illetve egyre gyakrabban házi beszerzési összejöveteleket is szerveznek (pl. edények eladása). (Bővebben a marketingkommunikációs fejezetben.) Árusítás automatákkal Ma már sokféle árucikk (üdítők, édességek) esetében alkalmazzák az automatákkal való értékesítést.

Kiskereskedelmi szervezetek A kiskereskedelmi szervezetek közé sorolhatóak az áruházláncok, a kiskereskedelmi és fogyasztói szövetkezetek illetve a bérleményes szervezetek.

80


Megjegyzés

4.5.5 Fizikai áruelosztási rendszerek/Disztribúciós logisztika A logisztika a vállalatnál szétszórtan elhelyezkedő, de a termék fizikai mozgatásához kapcsolódó tevékenységek összehangolását jelenti. A logisztikához tartozik: a készletgazdálkodás, szállítás, raktárgazdálkodás, anyagmozgatás, csomagolás, illetve kísérő információs folyamatok (Berács-Bauer 1998). A gyárban előállított termékek nem mindig azonnal felhasználható állapotban hagyják el az üzemet. Vannak olyan összeszerelési, darabolási,

csomagolási

kereskedelemnek

kell

és

adjusztálási

elvégeznie.

feladatok, (Pl.

amelyeket

tömbökben

a

vagy

gyűjtőcsomagolásban szállítja a gyár a gyümölcsöt, sajtot, alapanyagokat stb.). A csomagolásnak a marketing funkciók mellett nagyon fontosak a logisztikai funkciói, azaz a szállításnál, raktározásnál, tárolásnál védeni az árut! A raktározáshoz

megfelelő tér és eszköz

is szükséges. Egyrészt

biztosítani kell az áruk védelmét, másrészt az árucikkekhez való gyors hozzáférést, ezen funkciók betöltéséhez pedig korszerű épületek, berendezések, gépek, számítógépek kellenek. A kereslet és a kínálat közötti időbeli eltérések áthidalása a készletgazdálkodással lehetséges. A készletezés hat a beszerzésre és az értékesítésre is. A készletezés funkciója, tehát az eltérések kiegyenlítése. A választék kialakítása a termelő és a kereskedő feladata is. A cél olyan választék kialakítása, mely a vevők igényeinek is megfelel, valamint az eladó jövedelmezőségi célkitűzéseit is teljesíti. A választék egyben az elosztási rendszer lépcsőfokait is meghatározza. 81

Megjegyzés


A szállítás feladata a térbeli különbségek áthidalása. A szállítás főbb típusai: vasúti, közúti, vízi, légi és vezetékes szállítás. A szállítási mód kiválasztásánál figyelembe kell venni a következő szempontokat: gyorsaság,

szolgáltatás

intenzitása

és

megbízhatósága,

rakodási

kapacitás, a szolgáltatás igénybevételének lehetősége, infrastrukturális kiépítettség.

4.5.6 Minőségellenőrzés

A minőségellenőrzés a termékek és szolgáltatások előírások szerinti elkészítését vizsgálja. A vevő vagy fogyasztó árban meghatározott minőséget ismer el. Néhány cég ragaszkodik a magas minőséghez (pl. VOLVO autók), más gyártók és forgalmazók az alacsonyabb áron ésszerű minőségi stratégiát alkalmazzák. A minőségellenőrzés a termelés, szolgáltatási folyamat különböző szakaszaihoz kapcsolódik. A vásárolt anyagokat, alkatrészeket, árukat a céghez való beszállításkor ellenőrzik. Az összeszerelendő egységeket, részelemeket a fontosabb szerelési szakaszok előtt megvizsgálják. A késztermékeket kiszállítás előtt minőségellenőrzésnek vetik alá. A

minőségellenőrzés

meghatározott

számú

történhet termék

mintavételes

átvizsgálása

után

eljárással, a

azaz

hibaarányból

következtetnek a legyártott termékek minőségére. A hibaaránytól függően részletesebb vizsgálatot végezhetnek, vagy a teljes tételt kivonják a termelési folyamatból. A

vendéglátásban

a

felszolgált

adagok

súlyából,

térfogatából

következtetnek a szolgáltatás minőségére. A minőségellenőrzés másik módja minden egységre kiterjedő vizsgálat. A nagyértékű berendezések gyártása, vagy luxus idegenforgalmú szolgáltatások esetén alkalmazzák. A minőségi követelmények betartása a fogyasztók elégedettségét növeli, csökkenti a termék-biztonsági problémákat. A selejt csökkentése költségcsökkentő hatású. Mindezek a 82


Megjegyzés

cég hatékony erőforrás-felhasználását, a nyereséges működését, az üzleti hírnév megerősítését jelentik.

4.5.7 Controlling Külön tartárgyban kerül oktatásra a controlling, mégis rá kell mutatni azokra a szoros összefüggésekre, amelyek a vállalat gazdaságtannal és a számvitellel megmutatkoznak és nem választhatók el a vezetés, szervezés és irányítás témaköreitől sem. Ismételten megmutatható, hogy minden összefügg mindennel! Mit is jelent a controlling? Jelentősége összetettségében rejlik, hiszen egyszerre jelent tervezést, irányítást és ellenőrzést. Boda György jegyzetében egy igen szemléletes példán keresztül mutatja be a fogalom lényegét, amely a következőképpen néz ki. „egy úrvezető először eldönti, hogy hová kíván eljutni, azaz tervet készít. Ezt követően az autót elindítja, majd folyamatosan ellenőrzi, hogy az autó a kívánt irányban halad-e. Ez az ellenőrzési tevékenység! Amennyiben korrigálni kell az autó haladási irányát, módosítja azt, ez az irányítási tevékenység. A kettőt egyszerre végzi. Céljához nem jutna el, ha nem lenne terve, ha nem ellenőrizne, vagy ha nem irányítana. A célhoz csak a három tevékenység együttes alkalmazásával jut el.” A tervezési feladatokat a vállalatok mind operatív, mind pedig stratégiai szinten

végzik.

Különféle

módszereket

alkalmaznak

a

munka

elvégzéséhez a - termelő, - a kereskedelmi és a - szolgáltató vállalatok. Ahhoz, hogy a feladatokat egységesen lehessen elvégezni, különféle konzisztencia-kontrollokat

kell

készíteni,

gyártanak. 83

amelyekhez

modelleket

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Három csoportot célszerű felépíteni: -

a számviteli összefüggések ellenőrzésére,

-

közgazdasági kontrollokra,

-

nem negativitási, vagy forma kontrollok. (Negatív számok veszélye!)

A modelleket és az ellenőrzéshez szükséges munkalapterveket, modelleket a vállalatok saját maguk alakítják ki profiljuknak és tevékenységüknek megfelelően. Ehhez figyelembe veszik a nemzetközi előírásokat, ISO és HACCP modellek előírásait is. A

kontrolling

rendszerek

tervezéséhez

felhasználják

a

vállalat

gazdaságtanban megtalálható információkat, mint például: o költséggazdálkodás, o készletezés, o értékesítés, o beruházás, befektetés, o információ szolgáltatás. Fontos figyelembe venni, hogy szorosan kapcsolódik a kontrolling tervezéshez a pénzügyi, számviteli és a stratégiai tervezés tantárgyak alapos ismerete.

84


Megjegyzés

4.6 Ellenőrző kérdések 1. Mit nevezünk a vállalkozás reálszférájának?

?

2. Mit tudunk a beszerzési tevékenységről? 3. Mit jelent a termelési folyamat? 4. Mit nevezünk készleteknek, és mit tudunk róluk? 5. Melyek a készletek nagyságát meghatározó erők? 6. Hogyan történik a készletek nyilvántartása? 7. Mit jelent az értékesítés és mi a minőség-ellenőrzés szerepe?

85

Megjegyzés


5. fejezet 5 . A VÁLLALKOZÁS MŰKÖDTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRGYI FELTÉTELEK A mérlegben eszközként kell szerepeltetni: a) a befektetett eszközöket, b) a forgóeszközöket, c) az aktív időbeli elhatárolásokat. a) A befektetett eszközök rendeltetésük szerint a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. Ide tartoznak: a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök, az immateriális javak. Tárgyi eszközök: azokat az anyagi eszközöket jelentik, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet (pl. építmény, a gépek, járművek). A tárgyi eszközök fogalma új számviteli rendben, az állóeszközök fogalmát váltja fel. Megszűnt az 50 ezer Ft-os értékhatár, ezzel a fogalom tartalma tágult. A tárgyi eszközökbe beleértjük a régiek szerinti tartós fogyóeszközöket is (ilyen pl. zsebszámológép, számítógép monitor stb.). Befektetett pénzügyi eszközök: azokat az eszközöket jelentik, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozásnál, vagy adott át más vállalkozóknak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert (pl. részvény, tartósan lekötött bankbetét). Immateriális javak: azokat a nem anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet (pl. vagyoni értékű jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termékek, a kísérleti fejlesztésaktivált értéke stb.). 86


Megjegyzés

b) Forgóeszközök: a vállalkozás tevékenységét egy éven belül szolgáló eszközök.

(Csoportjai:

készletek,

követelések,

értékpapírok,

pénzeszközök.) d) Aktív időbeli elhatárolások: ezek a mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadások amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan bevételek, amelyek csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el.

5.1 A tartósan befektetett tárgyi eszközök A tartósan befektetett tárgyi eszközök egy évnél hosszabb ideig szolgálják a termelési-szolgáltatási tevékenységet. Ezek közé tartozik az automatikus gyártósor, a panzió épülete, a bolti berendezés, a nagykereskedelmi cég teherautói, de akár a zsebszámológép is, ha a cég szándéka szerint a használati ideje az egy évet meghaladja. A tárgyi eszközök csoportjait képezik: 1. Az ingatlan (föld, épület, iroda stb.) 2. A gépek, berendezések, felszerelések 3. A járművek 4. A jóléti eszközök (üdülő, üzemi orvosi rendelő) A tárgyi eszközök tényleges használati idejét számos tényező befolyásolja. Az ingatlanon belül a földterület a szokásos használat mellett (pl. nem szemétlerakásra használva) szinte korlátlan ideig igénybe vehető. Az épületek hosszú ideig használhatók, de időközönként felújítási munkákat igényelnek (pl. elektromos vezeték csere stb.). A gépek, berendezések, járművek élettartama az eszközök típusától, a használat intenzitásától, a karbantartás gyakoriságától függ. Pl. a ZIL teherautókkal rövidebb ideig lehet szállítást végezni, mint a DAT teherautókkal. A teherautó használati ideje függ a szállított mennyiségtől 87



Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ és a megtett úttól, azaz a "tonnakilométertől". Természetesen a használati idő a gondos karbantartással növelhető. A tárgyi eszközök beszerzésekor rendszerint kifizetik az eszköz teljes vételárát (a lízing, a haszonbérlet stb. esetétől eltekintünk). A tartósan befektetett tárgyi eszközök beszerzési értéke a cég által előállított termék vagy szolgáltatás árába hosszú időszak alatt épül be. Az eszközök értéke amortizálódik, azaz folyamatosan csökken, s közben a befektetés megtérül. A termék/szolgáltatás árában a költséghányad egy részét a tartós tárgyi eszközök értékcsökkenése teszi ki. A tartós tárgyi eszközöknek, mint erőforrásoknak sajátos vonása, hogy az amortizáció leszámolása költségnövekedéssel jár, de pénzkiadást nem von maga után. A tárgyi eszköz-gazdálkodás feladatai: az eszközállomány hatékony működtetése (a legnagyobb termelés, árbevétel elérése) a folyamatos és biztonságos termelés feltételeink megteremtése, minimális költséggel A tárgyi eszköz-gazdálkodás területei: az eszközállomány beszerzése termelőképesség fenntartása az eszközök selejtezése A tárgyi eszközök csoportosítása a/ Műszaki-gazdasági funkció szempontjából: ingatlanok gépek, berendezések üzemkörön kívüli eszközök jóléti eszközök b/ A termelésben betöltött szerepük szerint termelő és termelési célokat szolgáló nem termelő vagy jóléti és szociális rendeltetésű

88




Megjegyzés

c/ A beszerzés módja szerint: új állapotban beszerzett vagy létesített használtan beszerzett d/ A használatba vétel szempontjából: használatban lévő használaton kívüli A tárgyi eszközök élettartama és ennek gazdasági jelentősége: az élettartamon az üzembe helyezéstől, az üzemképes állapot fennmaradásáig tartó időszakot értjük; az élettartam hosszúsága befolyásolja a költségeket, a korszerűsítés ütemét, a vállalati pótló és bővítő beruházások arányát, a karbantartási és felújítási szükségleteket; az élettartam szoros kapcsolatban van az eszközcserék gyakoriságával, a rekonstrukciós igények felmerülésével. A tárgyi eszközök elhasználódása Minden eszköznél a rendszeres használat következtében elsődlegesen leírható egy fizikai-materiális elhasználódási folyamat. Másrészt érzékelhető egyfajta gazdasági-erkölcsi avulás is. a./ fizikai-materiális elhasználódás: Az eszköz használata, működtetése következtében olyan fizikai és kémiai elváltozásokon

megy

keresztül,

melynek

során

fizikai

állaguk,

teljesítőképességük csökken, alkatrészeik elkopnak. Az elhasználódást nagy mértékben befolyásolja: a használati idő, amely alatt azt értjük, hogy hány éve tartjuk üzemben az adott eszközt; a használati idő kiegészül a műszakszámmal (naponta hány műszakban használjuk a gépet), ami szintén jelentősen befolyásolja az elhasználódást;

89

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ jelenleg a gépek, berendezések bonyolultságából adódóan, azok működtetése magas szakértelmet kíván. Az eszközök nem szakszerű (rendeltetésszerű) használata következtében gyorsulhat az elhasználódás folyamata; a konstrukció műszaki színvonala (pl. a mozgó alkatrészek száma, azok alapanyaga stb.) szintén befolyásoló tényező lehet; az éghajlat, időjárási viszonyoknak jobban kitett eszköz elhasználódása is általában meggyorsul. b/ A gazdasági - erkölcsi elhasználódás A gazdasági-erkölcsi avulás a vállalattól független környezeti tényezők hatására következik. be. Az avulási folyamat teljesen független a fizikai elhasználódástól. Gyakorlatilag egy eszköz akkor is elavulhat, ha azt a termelésben egyáltalán nem használták. Az elhasználódást befolyásoló tényezők: A gyártási technológia avulása (pl. környezetszennyezés problémája) is befolyásolja ezt a folyamatot. Sok esetben közvetlenül nem a termelőeszköz válik korszerűtlenné, hanem az azzal előállított termék lesz korszerűtlen, amely közvetve avulttá teszi a termelőeszközt is. A gazdasági-erkölcsi avulás oka lehet, ha egy eszközt az előzőekhez képest olcsóbban, vagy már hasonló árért egy korszerűbbet tudok vásárolni. Minden eszköz esetében a fenti kettős elhasználódási folyamat gyorsasága nagyon változó, eszköz specifikus. A két elhasználódási folyamat üteme differenciált, nem egyenletes! Az eszközállomány korszerűsítése A vállalkozásoknak a folyamatos működésükhöz szükségük van az eszközök fenntartására, korszerűsítésére. A korszerűsítés egy tervezett folyamat . A korszerűsítés kapcsán egyrészt lecserélik az elhasználódott 90


Megjegyzés

gépeket, berendezéseket, másrészt fejlesztéseket is végrehajtnak, amelynek következtében a vállalkozás eszközállományának értéke növekszik. A vállalkozás eszközeinek fejlesztésre, korszerűsítésére pénzre van szükség, amelynek több forrása lehetséges (lásd később a beruházás témakörnél). A továbbiakban csak a témánk szempontjából fontos forrással foglalkozunk, ez pedig a lekötött eszközök megtérüléséből képződik. Az amortizáció fogalma Hogyan megy végbe az eszközökbe fektetett tőke megtérülése? A megtérülési folyamatot amortizációnak nevezzük, melynek során a lekötött eszköz értéke "belekopik" az általa előállított új termék értékébe. Az értékcsökkenési leírás fogalma: Az amortizáció pénzügyi-számviteli vetülete az értékcsökkenési leírás. Értékcsökkenés alatt a gépérték termékegységre jutó részét értjük. Amortizáció számolható el azon eszközök esetében - ezek lehetnek tárgyi eszközök és immateriális javak is - amelyeket a vállalkozás jövőbeli jövedelemszerzés céljából vásárolt, tartósan (éven túl) szolgálják a vállalkozás tevékenységét, és a működtetésük folyamán végbemegy rajtuk az elhasználódás kettős folyamata. A tárgyi eszközök bruttó értéke: azon hasznos ráfordítások összessége, amelyeket létrehozásukkor és üzembe helyezésükkor felhasználnak (az eszköz beszerzési értékének és az üzembe helyezéshez szükséges ráfordítások az összege). A tárgyi eszköz nettó értéke: a bruttó érték, elszámolt amortizációval csökkentett része (aktuális érték). Az amortizáció funkciói

91

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ értékátvitel: a lekötött eszközök értéke az általa, előállított termék értékébe megy át, ebből következően ár és jövedelemalakító hatása is van; a vállalkozások finanszírozási lehetőségei közül jelentős részt képvisel; közvetve nemzetgazdasági szinten (az előirt amortizációs normakulcsok

emelésével)

konjunktúra

szabályozó

funkciója is van. Ezek után az üzembe helyezéskor két dologról kell dönteni: az eszköz használati idejéről, az évenként elszámolt amortizáció mértékéről. Az amortizációs módszerek A LIFO módszer állandóan növekvő beszerzési árak mellett - az eladási árakat és működési tevékenységet szolgáló költségeket változatlannak tekintve - időszakosan csökkenti a realizált nyereséget, és ezzel párhuzamosan a társasági adót is. Az árak csökkenése esetén a módszer hatása ellentétes a nyereség képzésére. A HIFO módszer hatása megegyezik a LIFO módszerével (az árak folyamatos növekedése esetén). A LIFO és HIFO módszer használatát, hatásaiból adódóan a jelenlegi jogszabályok nem engedélyezik. A FIFO módszert állandóan növekvő beszerzési árak mellett - az eladási árakat és ma működési tevékenységet szolgáló

költségeket

változatlannak

tekintve

-

maximalizálja

a

nyereséget, és ezzel együtt a befizetendő társasági adót is. Az átlagár módszer hatása hasonlóan egyenletes, mint a lineáris amortizációs módszeré. Az amortizáció szabályozása: 1968. előtt az állam az elvonta a vállalatoktól központi

feladat

lett

újratermelése is

92

a

tárgyai

eszközök

egyszerű

Atalanta Távoktatási Központ 1968. után 60%-a

Megjegyzés maradt a vállalatnál, ennyi elég a

pótláshoz, a bővítésre alkalmas hányad elvonható a vállalattól 1986-tól teljes mértékben a vállalatoknál marad az amortizáció Az amortizáció szabályozása napjainkban az előírt normakulcsok száma csökkent, a normakulcsok mértéke növekedett, 1991-től az egyéni vállalkozókra és a gazdasági társaságra új szabályozások léptek életbe.

5.2 A forgóeszközök Az erőforrások egy része forgóeszközként működik a vállalkozásoknál. A forgóeszköz másként jelenik meg a kereskedelmi, ill. a termelő cégnél. A kereskedelmi cég tőkéjének egy részét áruba fekteti, majd az árut eladja, a pénzen ismét árut vesz, ezt eladja - mindez sokszor ismétlődik egy üzleti ciklus során. A befektetett tőke formája váltakozva: áru és pénz. A kereskedő többször megforgatja a befektetést éppen ezért nevezik forgóeszköznek. A cégek forgóeszközeinek egy része mindig pénz formájában, a másik része készlet formájában segíti a működést. A forgóeszközöknek két nagy csoportja van:



1./ pénzügyi-forgóeszközök 2./ készletek A pénzügyi forgóeszközök közé tartoznak a pénzeszközök és a követelések. A pénzeszközök közé tartozik a készpénz, ami a pénztárba levő bankjegyek, érmék, csekkek összessége, és a bankbetétek, amely a gazdálkodáshoz, a fizetések teljesítéséhez szükségesek. A követelések fennállhatnak a vevőkkel szemben, ha az áruszállításért vagy szolgáltatás nyújtásáért későbbi időpontban fizetnek. A váltókövetelések adóslevél formájában megjelenő összegek, amit meghatározott időpontban egyenlít ki az adós, ill. a lejárat előtt 93

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ forgathatók (fizethetnek vele annak, aki elfogadja fizetőeszközként) vagy leszámítoltathatók a banknál. Az egyéb követelések közé tartoznak a visszatérítendő adók, a rövidlejáratra kölcsönadott pénz stb. A készletek osztályozása a termelési-forgalmi folyamatban betöltött szerepük szerint történik. - Az anyagkészleteket a termékek gyártása során használják fel. - A szerelés, megmunkálás alatt levő termékek képezik a befejezetlen termelés készleteit. - További feldolgozásra váró termékek alkotják a félkész termékek körét. - A késztermékek az értékesítésre szánt befejezett gyártmányok. - Árukészletek a továbbértékesítés céljából beszerzett termékek. Forgóeszközök fogalma: a vállalkozás tevékenységét szolgáló egy termelési periódusban elhasználódó eszközök csoportja. Készletek: a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyek rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elveszítik, ill. a tevékenység során változatlan állapotban maradnak. Követelések: azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, de be nem fizetett tőkéhez kapcsolódnak. Értékpapírok közül ide tartoznak a forgatási célból, az átmeneti, nem tartós

befektetésként

vásárolt

kötvények,

részvények

és

egyéb

értékpapírok. Pénzeszközök a készpénz és csekkek, továbbá a bankbetétek értékét foglalják magukban.

94


Megjegyzés

Mitől "forgók" a forgóeszközök: a forgalmazási szférában? P0

A1

P1

A2

P0

A1

P2

A3

A2

P2

A4

...

A3

P3

A5

...

P2

...

...

Pénz és áru körforgása valósul meg. Bármely időpontban a tőke egy része áru, másik része pénz követelés formájában van jelen. A forgóeszközök tartásának a céljai: (Arrow szerint) a) Tranzakciós motívum: az üzletmenet folyamatosságának biztosítása az ami a beszerzés - készletezés - termelés - értékesítés normális mértékéhez szükséges. b) Óvatossági

motívum:

biztonságra

való

törekvés,

likviditás

szempontjából kedvezőbb befektetés, mint a tárgyi eszközfizetési problémák esetén mobilizálható tőke beszerzési piac elvesztésének kockázata. c) Spekulációs motívum: a kedvező lehetőségek kihasználására való törekvés, a vállalkozás képes legyen véletlenszerűen felmerülő üzleti lehetőségeket kiaknázni. A VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSÉNEK FELTÉTELEI (ERŐFORRÁSAI)

TÁRGYI FELTÉTELEK (ESZKÖZÖK)

SZEMÉLYI FELTÉTELEK (EMBER)

befektetett eszközök forgóeszközök aktív időbeli elhatárolások

95

SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK

Megjegyzés


A VÁLLALKOZÁSOK ESZKÖZEI (MÉRLEG SZERINTI BONTÁSBAN)

BEFEKTETETT

FORGÓESZKÖZÖK

ELHATÁROLÁSO K

ESZKÖZÖK

tárgyi eszközök befektetett pénzügyi eszközök immateriális javak

AKTÍV IDŐBELI

készletek követelések értékpapírok pénzeszközök

96


Megjegyzés

6. fejezet

6 . A VÁLLALKOZÁS MŰKÖDTETÉSÉNEK SZEMÉLYI FELTÉTELEI, EMBERI ERŐFORRÁSOK

6.1 A vállalat munkaügyi tevékenysége A vállalati munkaügyi tevékenység célja: a vállalat működtetéséhez szükséges létszám, megfelelő szakmai, területi , kor összetételben rendelkezésre álljon és ezen személyeket hatékonyan foglalkoztassák , a dolgozók teljesítményével összhangban lévő anyagi ösztönzés és szociális ellátás szükségességének biztosítása. A vállalati munkaügyi tevékenység területei: 1. horizontális tagozódásban vállalati munkaerő-gazdálkodás vállalati bérgazdálkodás vállalati szociális ellátás 2. vertikális tagozódása vállalati munkaügyi politika vállalati munkaügyi tervezés operatív munkaügyi tevékenység. Vállalati munkaügyi politika a munkaerő-szükséglet meghatározása. A munkaerő alakulását befolyásoló tényezők: áruforgalom alakulása 97

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ boltok száma, technikai színvonala az alapterület nagysága a foglalkoztatottak szakképzettsége a vállalati munkaerő és bérpolitika összekapcsolása a munkaidőalap védelme munkafegyelem javítása Egyéb befolyásoló tényezők: a mindenkori szabályozó rendszer, árak emelkedése, egyéb központi előírások , esetleg irányelvek. A munkaerő-tervezés a legfontosabb az adatgyűjtés - legalább ötéves adatgyűjtés szükséges elemzés végzése - a tendenciák rögzítése - prognózis kialakítása a létszám- tervezést befolyásoló tényezők: 

a vállalat milyen mértékben kívánja növelni a forgalmát



milyen összetételű változásra lehet számítani



tevékenységi

kört,

új

szolgáltatást

kíván-e

bevezetni a vállalat 

milyen a dolgozók leterheltsége



technikai -szervezési megoldásokat terveznek-e



szervezet átalakítása

Tervezett létszám

tervezett forgalom termelékenység

98


Megjegyzés

6.2 Gyakorlati teendők a személyi feltételek biztosításával kapcsolatban Operatív munkaügyi tevékenység a munkaerő közvetítő hivatallal vegye fel a kapcsolatot a vállalat pályaválasztás befolyásolása szakmunkástanulók megnyerése - saját szakmunkásképzés pályázatok rendszere hirdetések lehetősége munkaerő-felvétel megszervezése beilleszkedés segítése sajátos helyzetű rétegekkel való foglalkozás oktatás, átképzés rugalmas munkavállalási. formák 

nyugdíjasok foglalkoztatása - a vállalatok általában nem alkalmazzák



a GYES-en lévők is bevonhatók lennének

részmunkaidősök foglalkoztatása 

rövidített 4-6 órában történő foglalkoztatás



a csúcsidőben kellene foglalkoztatni és jobban meg kellene fizetni mint az átlagot



havi munkaidőben állapodnak meg a dolgozóval, azon belül pedig lazábban osztják be a munkaidőt



átképzési rendszer

Munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos mutatók: munkajogi állományi létszám, statisztikai állományi létszám, dolgozói létszám, fluktuáció 

szükségszerű 99

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ 

indokolható



szükségtelen



fluktuáció mutatószáma: váltás

Hullámzási index

váltás * 100 állományi

átlagos

létszám

(Váltás: a be és kilépések közül a kisebb!) Munkaerő hatékonysági mutatók: Termelékenység

Értékesítési forgalom létszám

Leterheltségi mutató Minőségi mutató

Eladások száma létszám

Értékesítési eladások

forgalom száma

Az emberi tényező a vállalkozás sajátos erőforrása, mivel döntéseket hoz és cselekvéseket hajt végre. Az emberi erőforrás és vállalkozás között tehát kétirányú kölcsönös kapcsolat van, amennyiben a vállalkozás "alkalmazza" az emberi tényezőt, és az - ellenszogáltatás fejében - a vállalkozás elképzeléseit valósítja meg. Emberi erőforrás: a munkavégzéséhez szükséges munkavállalók képességeik és szakismeretük szerint strukturált összessége. Munkavállaló: a vállalkozóval munkavégzési megállapodást kötő természetes személy. A munkavállaló a munkaerőpiacon felajánlja saját munkavégző képességét (annak valamely részét) amiért a vállalkozó (menedzser) munkaposztot

és

fizetséget

kínál.

Miközben

a

munkavállaló

teljesítménye hozzájárul a vállalati célok eléréséhez, e közben fizetsége (bér, prémium, nem anyagi juttatások) költséget jelent a vállalkozás számára, melynek leszorítása növeli a nyereséget. A munkaerővel való gazdálkodást tehát az motivációját

teszi bonyolulttá, hogy a munkavállaló

(megélhetés,

személyes

megelégedettség,

társadalmi

kapcsolatok fontossága) és a vállalkozás fő célkitűzéseit (hosszabb távon rentábilis működés) összhangba kell hozni. A munkaerővel való gazdálkodás négy fő tevékenységi körbe sorolható: 100


Megjegyzés

A vállalkozás munkaerő szükségletének meghatározása, a szükséges létszám feltöltése" szelekciója, munkába állítása, fejlesztése és megőrzése.

2.

A munka megszervezése, a munka és az értékelőállító folyamat összekapcsolása, a munkafeltételek biztosítása, a munkaidő hatékony "elosztása".

3.

Az érdekeltségi rendszer kialakítása, a teljesítmény követelmények megfogalmazása, és azok díjtételeinek megállapítása, a bérek és szociális juttatások rendszerének kialakítása.

4.

A munkakapcsolatok kezelése, az érdekképviselet biztosítása.

101

Megjegyzés


6.3 A kompenzáció módjai, bérezési formák A bér fogalma: béren azokat a kifizetéseket értjük, amelyeket a dolgozók döntően munkájuk függvényében a vállalati bérköltségből kapnak. A kereset fogalma: A béren kívül magában foglalja a vállalati nyereségből származó kifizetéseket is, tehát a kereset is döntően a végzett munkát tükrözi. A jövedelem fogalma: A munkából származó kifizetéseken kívül magában foglalja a társadalom közös alapjaiból származó juttatásokat. A munkabér a végzett munka ellenértéke. Követelmény vele szemben, hogy rugalmasan kövesse a teljesítményben fellelhető különbségeket. Két alapformája különbözethető meg: az időbér és a teljesítménybér. Célszerű ezenkívül további különbségtétel is, nevezetesen, hogy a munkabér költségként jelenik-e meg, illetve hogy az adózott nyereségből is kompenzálják a végzett munkát (ebben az esetben nagyon drága a munkabér).

BÉREZÉSI FORMÁK

A MUNKABÉR, MINT KÖLTSÉGÖSSZETETVŐ

IDŐBÉR

DARABBÉR

A MUNKABÉR, MINT NYERESÉGÖSSZETEVŐ

TELJESÍTMÉNYBÉR

PRÉMIUMBÉR

NYERESÉGRÉSZESEDÉS

JUTALÉK

BÉRJELLEGŰ KIFIZETÉS

102

TŐKERÉSZESEDÉS


Megjegyzés

Időbér - a ledolgozott idő a bérmegállapítás alapja. Két fő formája: órabér, havibér. Miután nem ösztönöz több teljesítményre, ott célszerű alkalmazni, ahol

az

átlagot

meghaladó

teljesítmény

közgazdasági

megfontolásokból nem követelmény vagyis ahol a pontosság, precizitás, megbízhatóság fontosabb, mint a gyorsaság és a mennyiség. Előnye: prioritást kap a minőség egyszerű a kiszámítása óvja, védi az embert és a gépet Hátránya: nincs ösztönző ereje általában alacsonyabb termelékenységgel párosul A teljesítménybérben dolgozókat a végzett teljesítmény alapján díjazzák. Ott célszerű alkalmazni, ahol a mennyiség és a gyorsaság a döntő, a pontosság, a precizitás és az eszközök „kímélete" kevésbé lényeges. Fajtái: darabbér, prémiumbér és jutalékos bér. A darabbéres bérezésnél a fizetés alapja a munkaidő alatt előállított (eladott) mennyiség. Előnye: magasabb teljesítményre ösztönöz könnyen kiszámítható és követhető a termékenkénti bérköltség

103

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Hátránya: az eszközök gyors elhasználódásának veszélye az egyenetlen, gyenge minőség (ezért a minőségi kontrollt sűrűbben és szigorúbban kell alkalmazni) Sajátos változata a bérezési formáknak a csoport-darabbér. Lényege, hogy egy munkamegosztás alapján működő csoportot az adott idő alatt előállított mennyiség alapján díjazzák. Előfeltétel azonban, hogy a csoport valamennyi tagjának egyenként is megállapítható legyen a teljesítménye. Prémiumbér: az időbér és a darabbér sajátos ötvözete. A bérfizetés alapját az időbér képezi - ehhez normál teljesítmény társul - a megemelt teljesítmény után pedig belép a prémium. A prémium lineárisan vagy progresszív módon határozható meg. Elsősorban olyan munkaköröknél alkalmazható, ahol a két elem kombinációja minőségi teljesítményre ösztönöz, de az alapbér sem túl alacsony. Prémium határozható meg: a mennyiségi többletteljesítményre, a minőségjavításra, a takarékosságra stb. A jutalékos (províziós) rendszerek a valamilyen teljesítménymutató alapján fizetett béreket jelentik. A teljesítménymutató lehet azonban abszolút összegű vagy százalékos formában rögzített. (Pl. az ügynök jutaléka lehet darabonként 3.000.- Ft, vagy az eladási ár százalékában.) Sajátos variációi élnek a hazai kereskedelemben: tiszta jutalékos rendszer - a dolgozók a lebonyolított forgalom után az alapbért is helyettesítő jutalékot kapnak; csökkentett alapbérrel kombinált jutalékos bérezés- a dolgozók alapbérük meghatározott hányadát bérként kapják és alapbérük arányában az elért forgalom után jutalékhoz jutnak; alapbérrel kombinált jutalékos - a jutalék ráépül az alapbérre, ösztönző ereje jóval kisebb, mint az előző két esetben. 104


Megjegyzés

Bármelyik bérformát alkalmazzuk is, a minimálbért minden esetben biztosítani kell. (Kivételt a nem főállású, nem teljes munkaidőben végzett munkakörök képeznek.) Ha a dolgozókat az adózott nyereségből juttatjuk többletjövedelemhez, akkor azt vagy azért tesszük, mert az alacsony költségszínvonal érdekében "mesterségesen" kevés bért fizetünk, s így azt a nyereségből kell ellentételezni vagy, mert a munkavállalókat tulajdonossá kívánjuk tenni, s így fokozatosan tőkerészhez juttatjuk. Az első esetben valamilyen "bérelemet" fizetünk ki (prémium, jutalom) a második

esetben

részvényvásárlást

kedvezményes teszünk

lehetővé

vagy

kedvezmény

(részvénnyel

nélküli

fizetünk).

Mai

törvényeink szerint a részvények maximum 10%-a adható ki a munkavállalóknak . A bérszabályozás nem piackonform intézmény, így csak ott és addig van létjogosultsága, ameddig a piacok, belső önmozgása nem valósul meg. A bérszabályozás jelentőségét az adja, hogy a kiáramlott bér jövedelemként jelenik meg, és súlyos egyensúlytalanságot eredményezhet a túl sok vagy túl kevés bér. Maga a szabályozás azoknak a módszereknek az összességét jelenti, amelyekkel a béreknek a jövedelemmé válását korlátozzuk (ez tehát kiáramlás előtti szabályozás, utólag az árakkal és az adókkal lehet szabályozni). A bérszerkezet a bérelemeket és a fizetendő terheket foglalja magában. Bérelemek: Alapbér - besorolási bér (a ledolgozott idő alapján ); Pótlék - átlagostól eltérő körülményeket vagy plusz feladatok ellátásért fizetett kiegészítő bér (pl. éjszakai pótlék, nyelvpótlék, vezetői pótlék stb.); Jutalék - teljesítménymutató alapján előre meghatározott bér; Prémium - előre megállapított, írásban kiadott feladatért meghatározott bér; Jutalom - a munkaeredmények időarányos értékelése alapján kifizetett bér. A bérek terhei a munkavállalóra és munkáltatóra egyaránt nehezednek. 105

Megjegyzés


A munkavállaló bruttó bére után főállású munkaviszonyban: SZJA előleget nyugdíjjárulékot egészségbiztosítást nyugdíjbiztosítást \ két részre bontva szakszervezeti tagsági díjat munkavállalói járulékot fizet A munkáltató a dolgozóknak kifizetett bérek után társadalombiztosítási járulékot egészségbiztosítási alap · nyugdíjbiztosítási alap munkáltatói járulékot fizet A szabadon vállalt szociális juttatások A vállalkozás által nyújtott szociális juttatások célja, hogy a munkavállaló teljesítési akaratát (szándékát) pozitív irányba befolyásolja. Bár a szociális juttatás semmilyen kapcsolatban nincs a teljesítménnyel, közvetve mégis annak ösztönzésére szolgál. Ezt a pozitív hatást azáltal fejti ki, hogy növeli a munkavállaló munkaadó iránti bizalmát, erősíti a munkavállaló kötődését a munkahelyhez, a munkaadó pozícióját javítja a munkaerőpiacon, kedvezőbbé teszi a munkavállaló jövedelmi pozícióját a juttatásokkal, adókedvezményekkel stb. A juttatások típusai - a célok és az igénybevett eszközök alapján - a következő kategóriákba sorolhatók: gazdasági,

jóléti

jellegűek

(étkezési

támogatás,

lakástámogatás, jubileumi pénz) biztosítási jellegűek (munkavállalási nyugdíjalap) a családi különbségeket kiküszöbölő juttatások (szülési segély, beiskolázási támogatás, házassági segély stb.) 106


Megjegyzés

kulturális, sportjellegű és képzési juttatások (sporttelep, könyvtár ingyenes használata, továbbképzés) Az

emberi

erőforrás

fejlesztésének

célja

az

alkalmazottak

ügyességének és képességeinek javítása. Célszerű azonban különbséget tennünk a vezetőképzés és az alkalmazott képzés között. Az alkalmazott képzés során az irányító és technikai dolgozókat tanítják meg a hatékonyabb és hatásosabb munkavégzésre, a vezetőképzés során a vezetőket készítik fel a megnövekedett felelősség, az új feladatok vállalására. Azok a vállalkozások, amelyek versenyképesek akarnak maradni, mindkét képzési szintre nagy súlyt fektetnek. A munkaidő hossza és a munkanapon belüli elosztása a munkavállaló fontos

motivációs

tényezője.

A

munkaidő

hosszát

a

Munka

Törvénykönyve rögzíti, de attól a munka jellegének függvényében, illetve a Kollektív Szerződés alapján el lehet térni. A Munka Törvénykönyve rögzíti továbbá a pihenőidőt (munkaköri szünetet) a munkavégzés és munkakezdés közötti minimális időtartamot, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat, valamint a rendes szabadság mértékét és igénybevételi módját. A munkavégzés kezdési és befejezési időpontját, ill. időtartamát (fix, rugalmas, kötetlen) a munkakör jellege, valamint a Kollektív Szerződés határozza meg. A munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelme érdekében érdekképviseleti szervezeteket hozhatnak létre, ill. azokba beléphetnek. Az érdekképviseleti szervek felépítése hierarchikus. Részei: Érdekegyeztető Tanács a Szakszervezetek Üzemi Tanács

107

Megjegyzés


7. fejezet

7 . A VÁLLALKOZÁSOK VÁLSÁGA ÉS MEGSZÜNTETÉSE

7.1 A válságmenedzsment A vállalkozások gazdaságtana rendszerint a sikeres vállalkozásokat vizsgálja, ezek alapján fogalmaz meg általánosítható következtetéseket. A szokásos személettel szakítva, megvizsgáljuk a válsághelyzetbe került vállalkozásokat. Mikor lehet válságosnak tekinteni a cégek működésével rendszerint együtt járó nehézségeket? Mikor állítható, hogy egy vállalkozás válsághelyzetben van? Nincs egyértelmű válasz a kérdésre. Általában akkor tekintik a cég működését válságosnak, ha a cég léte veszélyeztetett. A hitelezők a hiteleik törlesztését veszélyben érzik. A tulajdonosok a befektetett tőkéjüket sem tudják visszakapni a cég működésének beszüntetésével. A válságmenedzsment olyan menedzseri intézkedések kidolgozását és megvalósítását jelenti, amely a válsághelyzet kihívásaira tényleges választ adhat, hozzásegít a cég válsághelyzetből való kilábalásához, ill. a cég menthető részének stabilizálásához. A cégek válságát számos tényező előidézheti. Alapvetően két nagy csoportot szoktak elkülöníteni a válság okai között: részben a körülmények szerencsétlen alakulása, részben vezetési hibák vezethetnek válsághoz. Tekintsünk át néhány a válsággal szoros kapcsolatban lévő tényezőt. Ezek a jelenségek válsághoz hozzájárulhatnak, de nem önmagukban hatnak. Csak akkor kerül krízishelyzetbe a cég, ha nem találja meg ezeknek a problémáknak a gyors és hatékony kezelési módját. 108


Megjegyzés

A piacon hirtelen kereslet vagy ízlésváltás következik be, ennek megfelelően

a

kialakított

feleslegessé

válnak.

termelési

Felesleges

és

értékesítési

kétütemű

kapacitások

motorral

működő

személyautókat gyártani, ha a környezetvédelmi előírások szigorodnak. Válsághoz vezet, ha a cég kulcsterméke nem helyezhető el a piacon. A híradástechnikai cégek kelet-európai piacának beszűkülése komoly problémát okozott nem egy hazai gyártó cégnek. Számos cég esetében válságot okoz a vezető vagy a tulajdonos változása. A hazai állami cégek privatizációja tipikusan ilyen helyzetet jelentett

a

volt

állami

vállalatoknál.

Számos

alkalmazott

bizonytalanságban volt. Nem tudta, hogy mit hoz a holnap, kikkel, hol, mit fog dolgozni. Ez természetesen a cég piaci működőképességében is megnyilvánult. A piacgazdaságban a cégek felvásárlása, a tulajdon- vagy üzletrészek cseréje ugyancsak tulajdonosváltással jár, válsághelyzetet idézhet elő. A privatizáció okozta gondok tehát nem egyedi problémát jelentenek, nálunk éppen így aktuális a tulajdonosváltás. A vezetők személycseréje a vele kapcsolatban álló munkatársaira is közvetlenül hat, ha a kialakult munkamódszerek, kapcsolatrendszerek megváltoznak, így a vezetők lecserélése önmagában is sokkot okozhat egy cégnél. A pénzügyi helyzet egyensúlyának megbomlása a válság komoly veszélyét rejti magában. Kritikussá válhat annak a kereskedelmi cégnek a helyzete, melynek egy vagy néhány nagyvevője nem fizeti ki az esedékessé váló jelentős összegű számlát. Nagy valószínűsége van annak, hogy a kereskedő cég sem tud fizetni a neki szállító termelő cégnek, s ez a folyamat kellő pénzügyi tartalékok hiányában tovagyűrűzhet. Természetesen folyamodhat a cég hitelért a kereskedelmi bankokhoz, de a bank sem a saját pénzét adja, tehát kőkeményen ellenőrizni fogja, hogy van-e esély a hitel visszafizetésére. Az alkalmazottak sztrájkja szintén veszélyhelyzetet jelent a cég számára. A hazai sztrájktörvény szabályozza a sztrájk kezdeményezését, lebonyolítását stb. Ettől függetlenül sztrájk időszakában a cégek alapvetően

másképp

működnek,

109

mint

egyébként,

tehát

külön

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ intézkedéssorozatot kell tenni a működőképesség fenntartására (lásd a repülésirányítók sztrájkja a MALÉV-nél). Kedvezőtlen nemzetközi események ugyancsak válságos helyzetet teremthetnek. A folyamatos üzemeltetésű vaskohók nem állhatnak le azért, mert egy szomszédos országban dúló háború miatt a vasércszállító hajók a Dunán vesztegelnek. Sürgősen intézkedni kell más beszerzési forrásról Ez persze újabb problémákat vet fel. A sürgős vagy más forrásból történő beszerzés valószínűleg magasabb beszerzési árral jár. A gyártott termékek fedezetviselő képessége megváltozik. A drágább termelés költsége nem hárítható át a vevőre, mert a vevő nagyon is megnézi a termék árát. A cég esetleg rendelésektől esik el, romlik a fizetőképessége, s így fokozatosan sodródik a válság felé. Komoly nehézséget okozhat a cégeknél a reguláció-dereguláció mértékének jelentős változása. Minden nemzetgazdaságban a cégek működését törvények, rendeletek sokasága szabályozza. Ezeknek a gazdasági szabályozóknak a száma rendszerint folyamatosan növekszik. Egyszer elér egy olyan mértéket, amikor a szabályok sokasága bénítja, versenyképtelenné teszi a cégek működését. Ekkor erős nyomás nehezedik a cégekre, hogy a működést korlátozó szabályok számát jelentősen csökkentsék. Amennyiben az érdekvédelmi szervek lobby-ja jól működik, akkor a rendeletek egy jelentős részét egy csapásra eltörlik. Ezekben az esetekben viszont a cégek egy részénél bizonytalanság lép fel. A válságfeloldással részben a cég kulcspozícióban lévő szakemberei foglalkoznak, részben erre a területre specializálódott szakértőket, tanácsadó cégeket bíznak meg a válságszituáció kezelésével. A válságmenedzserek az átlagosnál jobb konfliktuskezelő képességgel rendelkeznek. A válság időszakában a cégnél zűrzavaros a helyzet. A cég vezetőinek nincs elég idejük a folyamatok kézbentartására, az események végiggondolására és irányítására. A külső és belső környezet szorításában dolgoznak a menedzserek, a sorozatos stressz helyzetektől kimerültek. A beosztottak bizalma megrendül a vezetőikben. Szorongás, pesszimizmus

110


Megjegyzés

jellemző a cég légkörére. Az információk a szokásosnál is jobban torzulnak. A válságszituációban van egy önerősítő folyamat, amit igen nehéz megállítani, ill. megfordítani. A válság figyelmeztető jelei egymást követően egyre sűrűbben jelentkeznek. A válság néhány tünete: A cég vezetői egyre nehezebben tudják a bevételek és a kiadások áramát összehangolni. A költségek leszorítására törekedve a termékek minősége, a szolgáltatások színvonala romlik. A cég nagy árengedményeket ad a vásárlóknak a fizetőképesség fenntartása érdekében, hogy növelje a cég pénzbevételét. A szokásosnál kisebb nagyságrendű szerződéseket is megkötnek, hogy bevételhez jussanak. A bank adóminősítésében a cég a korábbinál rosszabb helyre kerül, tehát a kölcsönök

visszafizetésének

kritériumai

egyre

szigorodnak.

A

kulcspozícióban lévő vezetők - ha lehetőségük van rá- elhagyják a céget. Nincs elegendő anyag vagy áru a rendelések teljesítéséhez. Egyre szaporodnak a vevők vagy ügyfelek panaszai. Elégedetlenek a termékek minőségével, a szolgáltatás színvonalával. A szállítók is szigorúbban kezelik a céget, vagyis nagyon rövid határidőt adnak a fizetésre vagy készpénzben kérik a fizetést. A válságmenedzsmenttel foglalkozó szakemberek felhívják a figyelmet néhány olyan üzleti területre, ahol a válság bekövetkezése az átlagosnál nagyobb valószínűséggel várható. A tartós fogyasztási cikkek gyártóinak nagyon kell ügyelniük a fogyasztói bizalom fenntartására. A vásárlók tartanak attól, hogy ha a cég tönkremegy, akkor nem biztosított a termék rendszeres szervizelése. A hazai piacon a műszaki termékek egy részét a lakosság a félig-meddig illegális piacon szerzi be, s az árnyereség kárpótolja a szervizelés kockázatát. Ugyanakkor egyetlen cég sem vásárol olyan fénymásoló berendezést, amelynek szervizelése nem megoldott. A gyorsan növekvő cégek válságveszélyesek, amennyiben sok külső tőkét vonnak be (általában jelentős arányú a külső tőke a gyorsan fejlődő cégeknél, pl. Kontrax). Ezeknél a cégeknél a menedzsmentnek

111

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ különleges

figyelmet

kell

fordítania

a

hitelezők

rendszeres

tájékoztatására, a hitelezők bizalmának fenntartására. A jelentős arányú immateriális javakkal működő cégeknél a válság esetleges bekövetkezése is drasztikusan csökkenti az immateriális javak értékét. A cég hírneve évtizedek alatt alakul ki, az üzleti kapcsolatok hosszú időn keresztül formálódnak. Mindezeknek csak akkor van gazdasági értéke, ha a piac elismeri, ekkor van jövedelemtermelő képességük. A válság első lehelete is megingatja az immateriális javak értékét, majd a válság önerősítő jellege miatt a megingásból összeomlás lesz. A válság feloldása nemcsak a cég tulajdonosának fontos. A versenytársakat leszámítva valamennyi, a céggel kapcsolatban álló szervezetnek az az érdeke, hogy a cég túlélje a viharos időszakokat. Ezt szeretnék a menedzserek, a beosztott alkalmazottak, a szállítók, a hitelezők, az adóhatóság, a települési önkormányzat stb. A válságot mindenekelőtt a menedzsment érzékeli, s elsősorban nekik kellene a reorganizációt végrehajtani. A válság feloldására irányuló külső beavatkozás (hitelezők, adóhatóság stb.) nagy áldozatokkal jár, igen drasztikus eszközökkel valósítható meg, s időben jelentős késéssel hoz kétes eredményeket. A válságmenedzsment fókuszában a vállalkozás átszervezése áll. A válságmenedzser a cég talpra állításán fáradozik, a reorganizáció lehetséges módjait keresi. A sokoldalú intézkedéssorozat leggyakoribb elemei: A cég tevékenységi körét átalakítják. A

nélkülözhető

gépeket,

eszközöket,

ingatlanokat

értékesítik. Telephelyeket, fiókokat, üzleteket adnak el. A

pénzforgalom

gyorsítására

a

fizetési

feltételek

módosítását kezdeményezik. A vevők fizetési határidejét rövidíteni akarják. Ugyanakkor szeretnék elérni, hogy a szállítók számára minél később kelljen a tartozásaikat fizetni. A kiadások engedélyezését szigorítják. 112


Megjegyzés

Az alkalmazott létszámát csökkentik. A cégnél maradók több feladatot kénytelenek ellátni. Hitelfelvételi forrásokat keresnek, s a lehetséges hitelezőket tájékoztatják a folyamatban lévő átszervezési munkákról.A fejlesztési programokat leállítják. A termékfejlesztés, a beruházás nem a közeljövő érdekit szolgálja, s ezért ezeket a munkálatokat leállítják, vagy csak a feltétlenül szükséges mértékig finanszírozzák. A vezető menedzserek alapbérét bizony számos esetben csökkentik. A radikális szervezeti és működési változások során a cégen belüli kommunikációs rendszert is átalakítják. Különösen jelentős szerepet kap a pénzügyi rendszer korszerűsítése (kontrolling).

7.2 A válságkezelés jogi és intézményi feltételrendszere A

válságmenedzsment

tevékenysége

nem

lehet

sikeres,

ha

a

reorganizációt nem támogatja a gazdasági környezet. 7.2.1 A válságkezelés feltételei 1.

A hitelezők érdekvédelme megvalósuljon, azaz jogi eszközökkel érvényesíthetők a hitelezők érdekei. Aki pénzt adott, vagy szolgáltatást nyújtott egy cégnek, s ennek fejében követelése van a céggel szemben, amit az nem tud kifizetni, akkor legyen lehetősége a tartozást van annak méltányos részét behajtani.

2.

Az adós érdekvédelme biztosítva legyen, azaz válság esetén lehetősége legyen a reorganizációra, s ne az első avagy legerősebb hitelező rabolja le a céget. Így az adós érdekvédelme a hitelezők érdekvédelmét is szolgálja.

3.

A tulajdonosváltás jogi lehetősége biztosított legyen, hogy nyereségorientált vállalkozások üzleti érdekből a cég átszervezését, sikeressé tételét vállalják. 113

Megjegyzés


A gazdaságban a pénz és tőkepiacok működjenek, az újjászervezhető cégek likvid tőkéhez juthassanak a tőke áramlása megvalósulhasson.

A magyar nemzetgazdaságban a válságkezelés jogi és intézményi feltételrendszere fokozatosan alakul és formálódik a 90-es évek elejétől. Természetesen egy zömmel állami tulajdon alapján álló gazdaságban a csődeljárás és felszámolási eljárás kivételes lehet, hiszen nincs értelme egyik zsebből a másikba tenni a pénzt. Hiába rendelkezett az 1986. évi XI. sz. tv. a felszámolási eljárásról, nem volt átütő ereje a gazdaságban. A gazdaság privatizációjának előrehaladtával természetesen a csődök és felszámolások jogi szabályozásának igénye sürgetően megjelent. 7.2.2 Csődtörvény Az első érdembeni válságkezeléssel foglalkozó jogi eszköz az 1991. évi IL. sz. tv. a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, a végelszámolásról. A Csődtörvény hatálybalépése után (1992. január l.) a csődök és felszámolási eljárások sorozata indult meg. Sokkszerűen érte ez a cégeket, hiszen ha egy vevőjük nem fizetett, akkor esetleg ők sem tudtak fizetni, csődbe jutottak. A csődhöz és felszámolási eljáráshoz való alkalmazkodás időt követelt. Más gazdálkodási módot alakítottak ki a cégek, a szerződéskötés szokásos módjait átalakították. A csődtörvény első változata számos vonásában változtatásra szorult. Ezeket a változtatásokat tartalmazza az 1993. évi LXXXI. sz. tv., mely 1993. szept. 2.-án lépett hatályba. Elsősorban a csődeljárással kapcsolatos szabályok változtak. A módosított csődtörvény hatályossá válása előtt megindított csődökre és felszámolási eljárásokra az 1991-es tv. érvényes. Mivel ezek az eljárások két évig is elhúzódhatnak, ezért nem tekinthetünk el az 1993. szept. előtt és után megindított eljárások jellemzőinek ismertetésétől. Lehetőség szerint együttesen tárgyaljuk az eljárásokat. Eltérés esetén azt külön jelezzük. A törvényekben a csődeljárás és a felszámolási eljárás mellett a végelszámolási eljárást is szabályozzák. A végelszámolás kicsit kakukktojás-szerű a törvényen belül, hiszen nem a válságban lévő cégekre vonatkozik, hanem a tulajdonos döntése a jól működő cég 114


Megjegyzés

tevékenységének befejezésére. Mivel a végelszámolást is a csődtörvény tárgyalja, így ezen fejezeten belül ismertetjük ezt is. A csődeljárás és a felszámolási eljárás megismeréséhez meg kell határoznunk a törvény által használt néhány fogalmat. A törvény adósnak azt a gazdálkodó szervezetet tekinti, amely tartozásait azok esedékességéig nem tudta kifizetni, vagy az egy éven belül esedékessé váló tartozásait előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. A hitelezők körébe azon természetes és jogi személye tartoznak, akinek az adóssal szemben lejárt követelésük van. Ebbe a körbe beletartozhat a cég alkalmazottja és a cég szállítópartnere is. A követelésnek jogerős okiraton kell alapulnia, s a követelés jogosságát az adósnak is el kell fogadnia (pl. jótállási igények esetén számos esetben vitatott az adósság). A vagyonba beletartozik minden, ami a számviteli törvény szerint befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősül. A szabályok kiterjednek az eljárás meghirdetése után szerzett vagyonra is. Az adós fizetésképtelen, ha: elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, a hitelező felszólítására a lejárt tartozást 30 napon belül nem egyenlítette ki, s ezt a tartozást nem vitatta, vagy a késés okáról a hitelezőt nem tájékoztatta, akivel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, aki a csődeljárás során kötött egyezséget nem teljesítette. A csődeljárás a fizetésképtelen cégek talpra állításával foglalkozik. A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésének eszköze. A végelszámolás az eredményesen működő cégek megszüntetésének módja. A csődtörvény a még életképessé tehető

cégek

reorganizációját

helyezi

előtérbe.

A

válságkezeléshez azonban nemcsak törvényre van szükség, hanem

megfelelő

feltételrendszerre

intézményi és

üzleti

(jogi

és

pénzügyi)

alapon

működő,

válásmenedzsmenttel foglalkozó cégek sokaságára. 115

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A válságkezelés jogi intézményei az igen jelentős fejlesztés ellenére is gondokkal küszködnek. Mind a cégbíróságok, mind az eljárásokkal foglalkozó bíróságok - kapacitások hiányában időbeli késéssel tudják teljesíteni a feladatokat, az eljárások befejezése csúszik. A bírósági intézkedések

késése

miatt

működési

bizonytalanság

jellemzi

a

válsághelyzetben lévő cégeket. A felszámolási eljárásokat mintegy féléves késéssel teszik közzé a bíróságok. A cégek nem tudják, hogy mikortól érvényesek az egyes intézkedések, így vagyonvesztés, vagyonkimentés jellemzi a hazai cégek működését ebben a szituációban. A pénz- és tőkepiacok fejetlensége ugyancsak akadályozza a cégek újjászervezésének esélyeit. Nem működik a használt termelőeszközök piaca, az ingatlanpiac nyomott. Nincsenek kedvezményes hitelfelvételi lehetőségek. (Bár a tárgyalások folynak arról, hogy kamattámogatást avagy törlesztési kedvezményt kapnak a cégek reorganizációjára hitelt felvevők. Egyelőre azonban nincsenek ilyen hitelkonstrukciók.) A bankrendszer privatizációja mindenképpen lendítene a pénzügyi és tőkepiaci feltételek javításán. A válságkezelést felvállaló cégek viszont megjelentek a hazai piacon, s tevékenységük egyre inkább elfogadottá válik, átszervezési tapasztalataik szaporodnak. A válságmenedzsment feltételrendszere tehát folyamatosan változik, s még jó néhány évnek el kell telnie, hogy a jogrend és a törvény szellemisége érvényesülni tudjon a cégek működésének befejezése esetén. 7.2.3 A csődeljárás A csődeljárást az az adós indítja meg, amely fizetésképtelen helyzetbe került. Amennyiben a cég menedzserei lehetőséget látnak a gazdálkodás feljavítására, úgy csődeljárást kérhetnek. A csőd központi gondolata a szervezet fennmaradása, vagy legalábbis egy részének működőképessé tétele. A

fizetésképtelenséggel

küszködő

cég

vezetője

a

tulajdonosok

egyetértésével jelentheti be a csődöt. A tulajdonosok, ill. a tulajdonost képviselő szervek (részvénytársaságnál és szövetkezetnél a közgyűlés, 116


Megjegyzés

más társaságoknál a taggyűlés) tájékoztatása nélkül nem lehet a csődöt megindítani. Nyilvánvalóan furcsa helyzet lenne, ha épp a tulajdonos nem értesülne a csődről. 1993. szept. 1-ig kötelező volt az öncsőd, azaz a cég menedzsmentjének be kellett jelentenie a csődöt, ha fizetésképtelen helyzetben volt. Ez a csődtörvény módosított változatában nem szerepel, azaz a cég vezetése nem köteles csődöt kérni, ha reális esélyt lát a válsághelyzetből való kilábalásra, s a tulajdonosok bizalmát élvezi. A kötelező öncsőd a volt állami vállalatok életképtelen, piachoz alkalmazkodni nem tudó utódszervezeteinek jelentős részét eltüntette a gazdaság színteréről. A tulajdonos egyetértésének megszerzése után a cég vezetőjének a munkavállalói érdekképviseleti szerveket tájékoztatnia kell a csőd bejelentéséről. A csőd bejelentéséhez a cég pénzügyi helyzetének kimutatását mellékelni kell. A csődeljárásról a cég bankszámláit vezető összes pénzintézetet értesíteni kell. A törvény módosítása a csőd bejelentését szigorította. Minden korábbi szabály változatlanul érvényes, de újabb dokumentumokat írnak elő az eljárás érvényességéhez. Így a tulajdonostól írásos engedélyt kell kérni a bejelentés előtt. Mellékelni kell egy három hónapnál nem régebbi mérleget (ill. egyszerűsített mérleget). Be kell nyújtani a hitelezők névsorát, a tartozások nagyságáról egy listát, s a tartozások lejárati időpontját is fel kell tüntetni. A közzétételi költség befizetésének igazolását is mellékelni kell. Nyilatkozni kell arról, hogy nem volt a megelőző 3 évben csőd miatti fizetési haladéka a cégnek. A bejelentés alapján a bíróság végzéssel határoz a csőd közlönyben való közzétételéről, azaz a csődeljárás megkezdéséről. A törvény régebbi verziója szerint a közzététel napján kezdődik a csődeljárás, a módosítás szerint a bírósághoz való beérkezésének napján. A csődöt a cégközlönyben teszik közzé. A csődeljárás kezdetétől számított 90 napig fizetési moratórium illette meg a csődöt jelentő cégeket a törvény 1991es verziója szerint. Ez azt jelentette, hogy a cég számos tartozásnak fizetésére automatikus fizetési haladékot kapott. Nem kellett csak 90 nap múlva fizetni a szállító partnerek számláit. Mintha egy magas kamattal 117

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ felvehető hitelt kiváltott volna a csődkérelemmel a cég. Számos esetben ez elég volt az önkéntes csődeljárás kezdeményezésére. Az adós és a hitelezők együttes kérelmére a bíróság a fizetési haladék időtartamát 30 (a módosított változatban 90) nappal meghosszabbíthatta. A csődtörvény módosított változatában a hitelezők megakadályozhatják az adós csődbe menekülését. A csődöt jelentő cégeknek 15 napon belül össze kell hívnia a hitelezőket, s csakis a hozzájárulásukkal érvényes a fizetési

moratórium.

Természetesen

nehéz

olyan

megbeszélést

összehívni, ahol minden érdekelt jelen van. A hitelezők többségének beleegyezése

már

elégséges

a

fizetési

moratórium

előnyeinek

megszerzéséhez. A többség értelmezése azonban többféle lehet, s az egyértelműség miatt ezt a törvény tartalmazza is. Egyrészt a lejárt követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt követelések jogosultjainak legalább egynegyedének egyetértése jelenti a többséget. A hitelezők többsége nem jelenti egyúttal a hitel összegének a többségét is. Ezért kiegészül a feltétel még azzal is hogy a tárgyaláson jelenlévőknek követeléseinek az összes követelések kétharmadát el kell érnie. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, akkor a fizetési moratórium azokra a hitelezőkre is érvényes, akik nem képviseltették magukat a tárgyaláson. A tárgyalás eredményéről a cégnek három napon belül értesítenie kell a bíróságot. A hitelezői hozzájárulás esetén a bíróság 15 napon belül intézkedik a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételéről. A fizetési haladék nem érvényes néhány kötelezettségre, pl. a munkabérekre és a bérjellegű juttatásokra, a végkielégítésre, a tartásdíjra, az életjáradékra, a kártérítési járadékra. A módosított szabályok tovább bővítették a fizetési moratórium alá nem tartozó kötelezettségek körét. Így személyi jövedelemadó-előleget, munkaadói járulékot, szakképzési hozzájárulást, egészség- és nyugdíjbiztosítást, általános forgalmi adót, víz- és csatornadíjat akkor is fizetni kell, ha a hitelezők a fizetési haladékot megadták a cégnek. A fizetési moratórium az adós számára kedvező, s hogy a hitelezők érdekei védelmet kapjanak, azért a bíróság vagyonfelügyelőt nevez ki. 118


Megjegyzés

Az eredeti változatban a hitelezők kérelmére és költségére, az újabb változatban nem a hitelezők terhére történik a vagyonfelügyelő kijelölése. A vagyonfelügyelőt a főelszámolók névjegyzékéből választja a bíróság. A vagyonfelügyelő ellenőrzi a cég pénzügyi és vagyoni helyzetét. A hitelezők érdekében a cég követeléseinek behajtását szorgalmazza, jóváhagyja a kifizetéseket.

7.3 A felszámolási eljárás A felszámolási eljárás kezdeményezése több oldalról történhet. Az adós maga kérheti a felszámolási eljárást, ha már az előző három évben csődeljárás alatt volt, ill. a csődegyezség sikertelen volt, avagy a csőd lehetőségével nem kíván élni. A hitelezők is kezdeményezhetik a felszámolási eljárást, ha az adós fizetésképtelenségét észlelik. A cégbíróság értesítése alapján is felszámolási eljárás kezdődhet, ha a cég működési

feltételeiben

hiányosságok

vannak,

s

azokat

a

cég

figyelmeztetés ellenére sem pótolja. A végelszámoló kérelmére is megindítják a felszámolási eljárást, ha a végelszámolási eljárás során kiderül, hogy a tartozások fedezetének nincs meg a forrása. A felszámolási eljárás indításánál az a leggyakoribb eset, amikor egy vagy több hitelező indítja a felszámolási eljárást. Egy cég ellen gyakran 10-20 felszámolási kérelem is érkezik egyszerre. A nem-fizetés dokumentumait benyújtják a bíróságnak, amit a bíróság eljuttat az adóshoz, aki nem feltétlenül ismeri el az adósságát, vagy a teljesítésre haladékot kér. A fizetésképtelenséget tartalmazó bírósági végzés után indul a felszámolási eljárás. Egyes esetekben ugyanakkor vizsgálják az adós csődbejelentését, amikor a hitelező felszámolási kérelmét. Az általános gazdasági érdek azt kívánja, hogy a csődbejelentésnek adjanak elsőbbséget, azaz mentsék, ami menthető: A felszámolási eljárást a Cégközlönyben közzé teszik. A nyilvánosság a hitelezők érdeke, hiszen az adós nem fogja külön értesítenie a hitelezőt (mint a csődeljárás esetében az egyezség tárgyalásánál). Előfordulhat, hogy az elfoglalt hitelezők nem kísérik rendszeresen figyelemmel a

119

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ közlönyt, s így csak jelentős késéssel értesülnek az adósuk ellen indított felszámolási eljárásról. A felszámolási közlemény tartalmazza az adós nevét és a cég székhelyét, a felszámolás kezdő időpontját (a nyomdai átfutási időt belekalkulálják), a felszámoló cég vagy könyvvizsgáló-szakértő nevét és székhelyét, valamint egy felhívást a hitelezők részére, hogy követeléseiket 30 napon belül jelentsék be a felszámolónak. A követelések tényleges értéke általában ismert, pl. a szállított áru értéke. Néha a követelés összegszerű értéke nem ismert vagy éppen vitatott (pl.: le nem zárt kártérítési ügyek, garanciális javítások miatti tartozások stb.). Ebben az esetben is értesíteni kell a felszámolót, mivel az értesítési határidő lejárta után csekély esélye lesz a hitelezőnek, hogy a tartozását behajtsa. A felszámolás megkezdésétől a cég neve után az "f.a." megjelölés használata kötelező (a felszámolás alatt). A felszámolási eljárás kezdőidőpontja után minden tartozás lejárttá válik. A hitelezők késedelmi kamatot csak az eredeti lejárati idő után érvényesíthetnek. A felszámolási zárómérleg tartalmazza: a pénzösszegeket a megmaradt vagyontárgyakat a be nem hajtott követeléseket a ki nem egyenlített tartozásokat (pl. a felszámolási eljárás miatti tartozást) a fel nem osztható vagyont a felosztható vagyont



A felszámolási eljárás legfontosabb lépése, az egész eljárás célja a hitelezők igényeinek a kielégítése. a hitelezők szempontjából az a legfontosabb, hogy hol vannak a kielégítési sorrendben. Ehhez a pozícióhoz kapcsolódik a kielégítési hányad és a kielégítés ideje. A felszámolás végén a céggel szembeni követelések kiegyenlítésének sorrendje: a felszámolás költségei a zálogjoggal biztosított követelések tartásdíjak, járadékok 120


Megjegyzés

magánszemélyek gazdasági. jellegű követelései (pl.: hibás teljesítésből adódó szavatossági és jótállási igények) társadalombiztosítási adók egyéb követelések késedelmi kamat, adóhatósági bírság A felszámolás költségeinek és a zálog jogos követeléseknek a kiegyenlítése után az egyes ranghelyeken a követelések arányában elégítik ki a hitelezők igényeit. Amennyiben két éven belül sikerül befejezni a felszámolási eljárást, úgy az érdekelteket tájékoztatják erről. A két éves határidő letelte után a vagyontárgyakat és a követeléseket felosztják a hitelezők között. A felszámolási eljárás olyan drasztikus következményű, hogy a hitelezők csak követelésüknek csekély hányadát kapják vissza. Bár nagy áldozatokkal jár, mégis sok esetben a cég reorganizációja lenne kedvezőbb. Éppen ezért a törvényadta lehetőség van a felszámolás közbeni egyezségre. Az adós kérésére kezdeményezik az egyezségi tárgyalást, amelyre a felszámolót is meghívják. Az adós elkészíti a fizetőképesség helyreállítására vonatkozó javaslatot, s kidolgozza az egyezség feltételeit. A hitelezők engedhetnek a követeléseikből, fizetési halasztást adhatnak, egymás követeléseit átvállalhatják stb. Amennyiben olyan javaslat születik, amely a hitelezők felének (csoportonként értelmezve) elfogadható, és a követelések értékének legalább a kétharmadára kiterjed, akkor kényszeregyezség születhet, azaz a javaslatot támogató hitelezők a többiek ellenére is megállapodhatnak. Nyilvánvaló, hogy mindig lesznek olyan cégek, melyek a piacról kiszorulnak, de igazából véve ez nem egy céget, hanem cégek és magánszemélyek sokaságát érinti, mindenkinek veszteséget jelent. Ezért lényeges a cégek folyamatos megújulása, a piachoz való alkalmazkodás képességének kialakítása és megtartása.

7.4 A végelszámolás A gazdálkodó szervezetek fizetőképességük esetén a végelszámolás szabályai szerint fejezhetik be tevékenységüket, rendezhetik gazdasági 121

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ kapcsolataikat. A végelszámolásnál a vállalkozás tulajdonosai úgy döntenek, hogy cégük működését befejezik. Lehetséges, hogy a cégből kivont tőkét más jövedelmező területre viszik át. A végelszámolás nem bírói felügyelet alatt történik. A bíróságnak igen kevés szerepe van ebben az eljárásban. Elsősorban a törvényesség betartását felügyeli. A cégbíróságnak az eljárás közzétételekor és az eljárás befejezése után a cégjegyzékből való törléskor van szerepe. Egyébként

a

végelszámoló

munkáját,

a

végelszámolási

eljárás

lefolytatását nem ellenőrzi. A tulajdonosok végelszámolási döntéséről a vállalkozás vezetője 8 napon belül értesíti a cégbíróságot. A végelszámolót a cégbíróság jelöli ki. A végelszámolási eljárás megindítását a Cégközlönyben közzéteszik. A végelszámolás kezdő időpontja a közlönyben való megjelenés napja. A bíróság végelszámolót nevez ki. A közzététel tartalmazza a hitelezőknek szóló felhívást a követeléseik bejelentésére. A végelszámolónak 30 napon belül be kell jelenteni a céggel szembeni követeléseket. A határidő elsősorban az eljárás mielőbbi befejezését szolgálja. Tehát azokat a követeléseket is teljesítik, amelyeket nem jelentettek be. A hitelezők igényeit a végelszámoló folyamatosan teljesíti. A végelszámolás közzétételével a követelések nem válnak lejárttá. A lejárattól függetlenül mielőbb teljesíti a végelszámoló a követeléseket. Nem az eljárás befejezésekor fizetnek, hiszen így mielőbb visszaáramlik a pénz a gazdaságba. A végelszámoló értesíti az eljárás megindításáról az adó- és vámhatóságokat,

a

társadalombiztosítás

illetékes

szerveit,

a

környezetvédelmi felügyelőséget, a bankszámlát vezető pénzintézetet. A cég vezetőjének minden információt meg kell adnia a végelszámolónak, hogy munkáját zökkenőmentesen végezze. A vezető elkészíti a záró leltárt, az éves beszámolót, az egyszerűsített mérleget, az adóbevallást. A cég dokumentációját irattárba helyezik, az alkalmazottakat tájékoztatják a végelszámolásról. A végelszámoló gondoskodik a kötelezettségek teljesítéséről, a követeléseket behajtja, a vagyontárgyakat értékesíti. Az értékesítésnek nem kell feltétlenül nyilvánosnak lennie. Amíg a hitelezők igényei a 122


Megjegyzés

rendelkezésre álló vagyonból kielégíthetők, addig zártkörű is lehet a vagyontárgyak

eladása.

Amennyiben

azonban

kiderül,

hogy

a

követelések értéke meghaladja a vagyonértéket, úgy a végelszámolási eljárás felszámolási eljárásba megy át. A cégnek kell kérnie a felszámolási eljárást, s így szűnik meg a működése. A végelszámoló igazolt költségeit és díját a gazdálkodó szervezet fizeti.

7.5 A hazai csődök és felszámolási eljárások tapasztalatai A csődeljárások és a felszámolási eljárás tömeges bejelentése 1992. januárban kezdődött meg. A 90 napos moratórium miatt 1992. áprilisában tetőzött a csődhullám. Az év első három hónapjában mintegy 900 csődöt jelentettek be a bíróságoknak. Az év során 2500 csődeljárás indult. A felszámolási eljárásokat kezdeményező bejelentések száma 1992-ben meghaladta a tízezret. Egy-egy cég ellen több hitelező is beadott

felszámolási

kérelmet.

A

fizetőképesség

hiányának

megvizsgálása után mintegy 2200 felszámolási eljárást indítottak meg. A legtöbb kritika a csődeljárást illeti. A pillanatnyi fizetésképtelenség nem azonos a tartós fizetésképtelenséggel. Számos olyan cégnek kellett csődöt jelentenie (közülük jó néhány a felszámolási eljárást sem kerülte el), melynek több volt a követelése, mint a tartozás, tehát nettó hitelező volt. Fizetésképtelenné azzal vált, hogy egy vagy néhány jelentős vevője nem fizetett. Így nem feltétlenül a veszteséges, hanem a peches vállalkozások szűntek meg. Az elmúlt időszakban kialakultak az adósi és hitelezői taktikák. A csődöt bejelentő cégek felkészülnek a csődre, gondoskodnak arról, hogy hitelezőik között ne legyenek versenytársak, hiszen ezek nyilvánvalóan megtorpedózzák

a

csődegyezséget.

A

nagyhitelezők

inkább

hozzájárulnak a százezer forint alatti tartozások rendezéséhez, nehogy a kisvállalkozások megakadályozzák a megegyezést. A kisvállalkozást ugyanis egy csőd is tönkretehet, míg a nagyobb cégeknek, bankoknak ugyan kellemetlen, de messze nem végzetes az ügy. Az a tapasztalat, hogy a felszámolási kérelem beadására a cégek hajlandók kifizetni a 123

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ tartozásaikat, ha a hitelező a felszámolási beadványát visszavonja. Érdekes módon a felszámolási eljárás kezdeményezése illetékmentes, míg a fizetési meghagyás a hitelezőnek kiadással jár, tehát inkább a felszámolást választja. A csődegyezségek kezdetben komoly problémákat okoztak. Néhány cég szakemberei nem győztek egyezségi tárgyalásokra járni. A hitelezők nagy száma miatt néha sportcsarnoknyi termekre volt szükség. A megegyezések akadoztak. Mihelyst tudatosodott a hitelezőkben, hogy a csőd kisebb rossz, mint a felszámolás, mert nagyon kis arányban jutnak pénzhez, az egyezséggel záró csődök száma azonnal szaporodni kezdett. A csődök kb. 60%-a a hitelezők megegyezésével zárul. Ugyanakkor problémát jelent az egyezségek betartásának ellenőrzése. Ennek következményei a jövőben jelentkezni fognak. Manapság is komoly bizonytalansággal jár a hazai üzleti élet. A cégek ugyanis tapasztalat és információ hiányában nem tudják megítélni, hogy az üzleti partnerük tud-e majd fizetni a szállított áruért, ill. a nyújtott szolgáltatásért.

A

hitelképesség

megbízható

megítélésére

kevés

támpontjuk van a cégeknek, szinte vakrepülésszerűen működnek. A pénzintézetek nem adják ki az információkat, mondván, hogy köti őket a banktitok. Az adósok nyilvánvalóan nem hozzák partnereik tudomására, ha más cégnek tartoznak. A céginformációs rendszerek ugyan megkezdték működésüket, de számuk, elérhetőségük, megbízhatóságuk nem garancia arra, hogy a veszélyes ügyleteket elkerülhessék a cégek. A pórul járt hitelezők érdekeltek abban, hogy nyilvánosságra hozzák az adós nem-fizetését. Amennyiben az adós nem vitatja a követelését és nem fizet, úgy a hitelező eljuttatja az adósság főbb paramétereit az Adósság Közlemények szerkesztőségéhez, s így nyilvánosságra kerül a tartozás. A kiadványban betűrendben jelenik meg az adós neve, mellette a bankszámlaszáma, a tartozás összege, a fizetési határidő, hányszor próbálkoztak a behajtással, a követelő neve és címe. Így tűnik, a nyilvánosság jelentős hajtóerőt képvisel a fizetési fegyelem betartására, hiszen jó néhány hitelező ezzel a módszerrel jutott hozzá a pénzhez. 124


Megjegyzés

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a válságkezelésnek, a cégek újjászervezésére irányuló jogi szabályozás első lépései megtörténtek. Hiányzik azonban mind a jogi intézményi infrastruktúra, mind a gazdaság pénzügyi-, tőkeáramlási rendszere. Sok tekintetben kell változtatni a jelenlegi helyzeten.

7.6 Ellenőrző kérdések 1. Mikor és miért kerül válságba egy vállalkozás? 2. Mi a feladata a válságmenedzsmentnek? 3. Melyek válságkezelés jogi és intézményi feltételei? 4. Mit jelent és hogyan működik a csődtörvény? 5. Mit jelent a felszámolási eljárás? 6. Mit jelent a végelszámolás?

125

?

Megjegyzés


II. RÉSZ VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSA

126


Megjegyzés

8. fejezet 8 . KERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK ERŐFORRÁSAI ÉS VAGYONA 8.1 Az erőforrásokról általában A vállalkozásoknak a termékeik előállításához, a szolgáltatások biztosításához

többek

között

telephelyre,

üzlethelyiségre,

berendezésekre, emberi erőre, tudásra van szüksége. A termeléshez, szolgáltatáshoz szükséges tényezőket összefoglalóan erőforrásoknak nevezzük. Az erőforrásokért pénzt ad ki a cég, pl. a műszaki berendezésért beszerzési árat, a felhasznált energia díját téríti, az alkalmazottak bérét fizeti stb. A cégek egyik sikertényezője az erőforrás-felhasználás. A felhasznált erőforrások mennyisége és a felhasználás módja alapvetően befolyásolja a cég költségeit, ezen keresztül azt az árat, amivel a piacon érdemes megjelennie. A hatékonyabb erőforrás-felhasználású cégek alacsonyabb árral tudnak piacra lépni, így nyomást gyakorolnak a többi cég erőforrás felhasználására, avagy fokozatosan kiszorítják a piacról a rosszul gazdálkodó vállalkozásokat. A cégek összetett célrendszerében az üzleti érték növelése, a hosszútávon értelmezett nyereségesség feltételezi a hatékony erőforrás-felhasználást. Ehhez azonban az erőforrások tulajdonságait ismerni kell. A termelő és szolgáltatási tevékenység különböző változatai más-más erőforrás igényűek. Az erőforrás-szerkezet vagy erőforrás-összetétel megmutatja, hogy a felhasznált összes erőforráson belül az egyes erőforrások milyen részaránnyal szerepelnek. A tartós fogyasztási cikkek gyártásánál sokféle gépet, berendezést használnak fel, ehhez képest a felhasznált munkaerő aránya kicsi. Ugyanezeknek a termékeknek a kiskereskedelmi

forgalmazása

jelentős

munkaerő

alkalmazását,

árukészletek tartását igényli, tehát erőforrás-szerkezete lényegesen eltér a termelését jellemzőtől.

127



Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Általánosságban mondható, hogy a termelőtevékenység sok gépet, berendezést igényel, a kereskedelmi tevékenység jelentős árukészlet tartását követeli meg, a szolgáltatások jelentős arányú emberi munkaerő alkalmazásával járnak. A termelő és szolgáltató tevékenységhez szükséges erőforrások között átváltási lehetőség van, azaz bizonyos határok között helyettesíthetik egymást. A gyártás technikai fejlettsége és az emberi erőforrás alkalmazása közötti kapcsolat alapján nyilvánvaló, hogy az alacsony technológiai színvonal viszonylag sok munkaerő felhasználását igényli. A robottechnika viszont csak néhány főre szorítja az alkalmazottak számát, tehát a munkaerőt a technika kiváltja. A kereskedelem hagyományos kiszolgálású boltjaiban a munkaerő részaránya jelentős, míg az önkiszolgáló egységekben a nagyobb árukészlet-állománnyal és eladótérrel kiválthatják a munkaerő alkalmazását. A

kereskedelemben,

a

szolgáltatásoknál

az

emberi

tényezőnek

kiemelkedően fontos szerepe van, hiszen a fogyasztó igénye gyakran a vétel során a szolgáltatás igénybevételekor fogalmazódik meg, az ehhez való alkalmazkodás igen szűk korlátok között gépesíthető. A szolgáltató tevékenységnél is megjelentek az automaták, pl. pályaudvarok étel-ital automatái,

igazolványkép-készítő

automaták,

a

lakossági

bankszolgáltatás pénzkiadó automatái. Természetesen ezeknek a berendezéseknek megvan a hasznos funkciójuk, de a tapasztalatok szerint az emberközpontú szolgáltatások iránt tartós szükséglet jelentkezik, így az erőforrás-felhasználásnak is ehhez kell igazodnia. A különböző erőforrásfajták más-más jellemzővel rendelkeznek. Áttekintjük a tartósan befektetett tárgyi eszközök, a forgóeszközök, a munkaerő, az információ, az immateriális javak tulajdonságait. Az erőforrásoknak

a

cégek

gazdálkodása

legfontosabb sajátosságaira összpontosítunk.

128

szempontjából

értelmezett


Megjegyzés

A VÁLLALKOZÁS

ANYAGI

GAZDÁLKODÁSI

SZERVEZETI

FOLYAMATAI

TEVÉKENYSÉGE

KÉRDÉSEI

ERŐFORRÁSAI

eszközök anyagok ember információ

termelés beszerzés készletezés értékesítés

árpolitika költséggazdálkodás eredménygazdálkodás vagyonértékelés finanszírozás tervezés controlling

alapítás telephely kiválasztás átalakulás megszűnés együttműködés

A VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDTETÉSÉNEK FELTÉTELEI (ERŐFORRÁSAI)

TÁRGYI FELTÉTELEK (ESZKÖZÖK)

SZEMÉLYI FELTÉTELEK (EMBER)

SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓK

befektetett eszközök forgóeszközök aktív időbeli elhatárolások

A VÁLLALKOZÁSOK ESZKÖZEI (MÉRLEG SZERINTI BONTÁSBAN)

BEFEKTETETT

FORGÓESZKÖZÖK

ESZKÖZÖK

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

tárgyi eszközök befektetett pénzügyi eszközök immateriális javak

készletek követelések értékpapírok pénzeszközök

129

Megjegyzés


8.2 A tartósan befektetett tárgyi eszközök A tartósan befektetett tárgyi eszközök egy évnél hosszabb ideig szolgálják a termelési-szolgáltatási tevékenységet. Ezek közé tartozik az automatikus gyártósor, a panzió épülete, a bolti berendezés, a



nagykereskedelmi cég teherautói, de akár a zsebszámológép is ha a cég szándéka szerint a használati ideje az egy évet meghaladja. A tárgyi eszközök csoportjait képezik: 1. Az ingatlan (föld, épület, iroda stb.) 2. A gépek, berendezések, felszerelések 3. A járművek 4. A jóléti eszközök (üdülő, üzemi orvosi rendelő) A tárgyi eszközök tényleges használati idejét számos tényező befolyásolja. Az ingatlanon belül a földterület a szokásos használat mellett (pl. nem szemétlerakásra használva) szinte korlátlan ideig igénybe vehető. Az épületek hosszú ideig használhatók, de időközönként felújítási munkákat igényelnek (pl. elektromos vezeték csere stb.). A gépek, berendezések, járművek élettartama az eszközök típusától, a használat intenzitásától, a karbantartás gyakoriságától függ. Pl. a ZIL teherautókkal rövidebb ideig lehet szállítást végezni, mint a DAT teherautókkal. A teherautó használati ideje függ a szállított mennyiségtől és a megtett úttól, azaz a "tonnakilométertől". Természetesen a használati idő a gondos karbantartással növelhető. A tárgyi eszközök beszerzésekor rendszerint kifizetik az eszköz teljes vételárát (a lízing, a haszonbérlet stb. esetétől eltekintünk). A tartósan befektetett tárgyi eszközök beszerzési értéke a cég által előállított termék vagy szolgáltatás árába hosszú időszak alatt épül be. Az eszközök értéke amortizálódik, azaz folyamatosan csökken, s közben a befektetés megtérül. A termék/szolgáltatás árában a költséghányad egy részét a tartós tárgyi eszközök értékcsökkenése teszi ki. A tartós tárgyi eszközöknek, mint erőforrásoknak sajátos vonása, hogy az amortizáció

130




Megjegyzés

leszámolása költségnövekedéssel jár, de pénzkiadást nem von maga után.

8.3 A forgóeszközök Az erőforrások egy része forgóeszközként működik a vállalkozásoknál. A forgóeszköz másként jelenik meg a kereskedelmi, ill. a termelő cégnél. A kereskedelmi cég tőkéjének egy részét áruba fekteti, majd az árut eladja, a pénzen ismét árut vesz, ezt eladja - mindez sokszor ismétlődik egy üzleti ciklus során. A befektetett tőke formája váltakozva: áru és pénz. A kereskedő többször megforgatja a befektetést éppen ezért nevezik forgóeszköznek. A cégek forgóeszközeinek egy része mindig pénz formájában, a másik része készlet formájában segíti a működést. A forgóeszközöknek két nagy csoportja van:



1./ pénzügyi-forgóeszközök 2./ készletek A pénzügyi forgóeszközök közé tartoznak a pénzeszközök és a követelések. A pénzeszközök közé tartozik a készpénz, ami a pénztárba levő bankjegyek, érmék, csekkek összessége, és a bankbetétek, amely a gazdálkodáshoz, a fizetések teljesítéséhez szükségesek. A követelések fennállhatnak a vevőkkel szemben, ha az áruszállításért vagy szolgáltatás nyújtásáért későbbi időpontban fizetnek. A váltókövetelések adóslevél formájában megjelenő összegek, amit meghatározott időpontban egyenlít ki az adós, ill. a lejárat előtt forgathatók (fizethetnek vele annak, aki elfogadja fizetőeszközként) vagy leszámítoltathatók a banknál. Az egyéb követelések közé tartoznak a visszatérítendő adók, a rövidlejáratra kölcsönadott pénz stb. A készletek osztályozása a termelési-forgalmi folyamatban betöltött szerepük szerint történik. Az anyagkészleteket a termékek gyártása során használják fel. A szerelés, megmunkálás alatt levő termékek képezik a befejezetlen termelés készleteit. További feldolgozásra váró termékek alkotják a félkész termékek körét. A késztermékek az értékesítésre szánt befejezett gyártmányok. Árukészletek a továbbértékesítés céljából beszerzett termékek. 131

Megjegyzés


8.4 Az emberi tényező Az ember a vállalkozás kulcsfontosságú erőforrása, hiszen az ember működteti a berendezéseket, gyárt és elad, tehát nélküle nincs vállalkozás.

Számos

vonatkozásban

különbözik

a

már

tárgyalt

erőforrásoktól. A tartósan befektetett eszközökre, a forgóeszközökre vonatkozó elképzeléseket végrehajthatják. A gépeket beindíthatják, az árut teríthetik a piacon. Ugyanakkor az emberi erőforrás fontos sajátossága, hogy akarata van. Az ember a munkát nem gombnyomásra kezdi és fejezi be, nem lehet munkaereje felett korlátlan uralmat gyakorolni. Az emberi tényező egyik legfontosabb jellemzője a szakértelem. A vállalkozásokon belül különböző szakértelmet kívánó feladatokat kell elvégezni. Kellő szakértelem hiányában hibát hibára halmozhatunk, ugyanakkor, túlképzettség is hátrányos. A bolti pénztárosnak értenie kell a pénzkezeléshez, de a jogi szakértelmet nem díjazza a vállalkozó, aki alkalmazza.

8.5 Az információ Az erőforrások a termelési/szolgáltatási tevékenységhez szükséges tényezőket jelentik, és így az információ is erőforrás. Nyilvánvalóan életképtelen az a vállalkozás, amely nem tudja, hogy, mit lehet a piacon eladni, vagy az általa nyújtott szolgáltatás milyen költséggel biztosítható. A piacgazdaság cégeinek a befektetők tájékoztatását is biztosítani kell, rendszeresen informálni kell őket, hogy pénzüket ne vonják ki a vállalkozásból. A vállalkozás külső és belső környezetében számtalan olyan esemény történik, amely a vállalkozást érinti. Több ezer, több tízezer ügyletről való tájékozódás természetesen csakis összevont adatok alapján lehetséges. Az adat egy esemény vagy ügylet jellemzése számokkal vagy szöveggel. Az adatok sokaságából (pl. tízezer eladás értéke) felhasználásra alkalmas információkat állítanak elő (pl. az eladások összes értéke termékcsoportonként). Az információ a cég működése szempontjából fontos ismeretanyag.

132




Megjegyzés

Az információk részletezettsége különbözik aszerint, hogy melyik irányítói szint számára készül. A felsővezetők tömör, sűrített információk alapján dolgoznak, a távlati működést szolgáló ismerettel rendelkeznek. A középvezetők kevésbé általános, szűkebb területre koncentráló információk alapján dolgoznak, a jelenre és a közeljövőre koncentrálnak. Az alsóvezetők konkrét eseményekkel kapcsolatos információkat kezelnek, amelyek részletesek, rövidtávon érvényesek.

8.6 Az immateriális javak Minden erőforrás különös tulajdonságokkal rendelkezik, s az egyik legfurcsább az immateriális javak csoportja. Ezek ugyanis fizikailag nem léteznek, nem foghatók meg mint az eladandó áru, nem láthatók, mint az értékesítési információk grafikonja, mégis van értékük. A vagyoni érték, törvényes jogokon és előnyökön alapul, azaz jövedelemtermelő képességük van, a cégnek hasznot hoznak. Az immateriális javak közé tartoznak a szabadalmak, a védjegyek, a szerzői jogok, a vagyonértékű jogok (pl. üzlethelyiség bérleti joga, földhasználati jog, haszonélvezeti jog stb.). Ezek az erőforrások forgalomképesek, értékesíthetők és vásárolhatók. A cégek tulajdonába több módon kerülhetnek. A cég átszervezi tevékenységét egy hatékonyabb erőforrás-felhasználás érdekében. Az átszervezés során felmerült költségeket (a beruházásokhoz hasonlóan) hosszú idő alatt lehet a termék piac árában elismertetni. Az átszervezés költségeit az immateriális javak között nyilvántartják, s fokozatosan leírásra kerülnek (ebben az esetben az osztalékfizetésre megkötéseket írnak elő). Az immateriális javakat megvásárolhatják a cégek. Megvehető például az üzlethelység

bérleti

joga.

Egy

kiterjedt

vevőkörrel

rendelkező

magánkereskedelmi bolt eladásánál az eszközértékénél többet fizet a vállalkozást megvásárló, éppen az üzlet bevezetett volta miatt. A "goodwill" a kedvező üzleti hírnevet jelezni. A cég megvásárlása, átvétele után a cég pénzügyi kimutatásaiban is szerepelteti a jó hírnévért fizetett járulékos összeget.

133

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Az immateriális javakat a cégek alapításakor, vagy alaptőkéjük növelésekor apportálni lehet. Az apport értéke a különböző ellenérdekű felek megegyezése alapján alakul ki. Van aki a szellemi terméket adja minél magasabb értéken, az a belefektetett tudást kívánja elismertetni, (pl. a software-termék értékesítési jogát) a társak azonban nem feltétlenül érdekeltek abban, hogy túl nagy tulajdonos részesedéshez jusson a másik fél. Az immateriális javak értéke így megegyezésen alapul. Az immateriális javakat a cég nyilvántartásaiban is szerepeltetik. A számviteli törvény alapján a tartósan befektetett eszközök közé sorolják. Értékcsökkenést számolnak el utánuk, tehát relatíve hosszú időszak alatt térülnek meg. Az immateriális javak a befektetett eszközök csoportjába tartoznak. Jellemzői : nem anyagi eszközök, közvetlenül és tartósan - legalább egy évet meghaladó időtartammal - szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Az immateriális javak közé tartoznak:

1.

1.

Vagyoni értékű jogok

2.

Üzleti vagy cégérték

3.

Szellemi termékek

4.

Kísérleti fejlesztés aktivált értéke

5.

Alapítás, átszervezés aktivált értéke

Vagyonértékű jogok - ezek forgalomképes jogok. Ide sorolható pl. a bérleti jog, szolgalmi jog, koncesszió. Nyilvántartási értéküket az értük fizetett, vagy megállapított összeg határozza meg, az értékcsökkenés összegével csökkentve. (Korábban amortizáció elszámolására nem kerülhetett sor.)

2.

Üzleti vagyon, vagy cégérték - olyan értékkategóriát képvisel, melyet valamely vállalkozás bevezetettségének állapota, üzleti pozíciója, hírneve, jövedelmezősége, pénzügyi stabilitása és egyéb tényezők határoznak meg.

134


Megjegyzés

Szellemi termékek - ebbe az eszközcsoportba tartoznak a vásárolt, vagy

saját

előállítású

szellemi

alkotások:

pl.

találmány,

szabadalom, licence, software stb. 4.

Kisérleti fejlesztés aktivált értéke - a jövőben hasznosítható, de az elszámolás időszakában még befejezetlen szellemi értékek, melyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

5.

Alapítás, átszervezés aktivált értéke - az eszközkategória tartalmát az a körülmény határozza meg, amikor valamely vállalkozás alapításával, szervezésével, ill. átszervezésével összefüggésben a tárgyi eszközök állományának értékét nem emelő költségek, befektetések merülnek fel.

Az új számviteli törvény által nyújtott nagyobb mozgásteret kissé korlátozza a társasági törvény módosítása, mely kimondja, hogy apportként csak olyan dolgok vihetők be a kft.-k és rt.-k alaptőkéjébe, amelyek

végrehajthatóak

és

minden

külön

engedély

nélkül

elidegeníthetőek.

A VÁLLALKOZÁS

ERŐFORRÁSAI

eszközök anyagok ember információ

ANYAGI

GAZDÁLKODÁSI

SZERVEZETI

FOLYAMATAI

TEVÉKENYSÉGE

KÉRDÉSEI

termelés beszerzés készletezés értékesítés

árpolitika költséggazdálkodás eredménygazdálkodás vagyonértékelés finanszírozás tervezés controlling

135

alapítás telephely kiválasztás átalakulás megszűnés együttműködés

Megjegyzés


8.7 Ellenőrző kérdések 1. Melyek a befektetett tárgyi eszközök, hogyan csoportosíthatjuk?

?

2. Mit tudunk a tárgyi eszközök élettartamáról? Mit jelent az amortizáció, melyek a funkciói és milyen módszereket ismer? 3. Mit jelentenek a forgóeszközök? 4. Mit jelent a vállalti munkaügyi tevékenység, milyen területei vannak és melyek a munkaerő alakulását befolyásoló tényezők? 5. Melyek a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos mutatók? Mit nevezünk bérnek, keresetnek, jövedelemnek? 6. Milyen bérezési formákat ismerünk? 7. Melyek az immateriális javak és melyik mit jelent? Ahhoz, hogy a vállalkozások gazdálkodási tevékenységét elemezni, értékelni tudjuk, szükség van az ár, költségek, nyereség fogalmainak és képzéséne, azok összefüggéseinek tisztázására.

136


Megjegyzés

9. fejezet 9 . AZ ÁR FOGALMA, SZEREPE ÉS SZABÁLYOZÁSA 9.1 Az ár makro- és mikrofunkciói (Történelmi visszatekintés) Magyarországon jelen időszakban a piacgazdaság megteremtésére törekszünk. Mivel az ár a piac legfontosabb kategóriája, központi eleme, nem lehet érdektelen ezért, hogy az árnak milyen gazdasági szerepet tulajdonítunk, másképpen szólva: a megváltozott körülmények között hogyan értelmezzük az ár funkcióit. Az ár az árutermelés körülményei között igen fontos gazdasági hatótényező függetlenül a gazdasági berendezkedés, a gazdasági irányítás konkrét rendszerétől. Ez utóbbi függvényében természetesen az ár más és más szerepköröket tölthet be és ennek következtében a gazdaságra gyakorolt hatása is igen eltérő lehet. Ennek megvilágítása érdekében tekintsük át röviden, hogy a politikai és gazdasági irányítás az elmúlt négy évtizedben milyen funkciókkal ruházta fel az árakat és azok milyen hatásfokkal érvényesültek. A tervutasításos gazdaságirányítási rendszer időszakában az ún. tradicionális szocialista árrendszerben élesen elkülönült az ipari, a mezőgazdasági, a fogyasztói és a külkereskedelmi árpolitika, az ár fontos társadalompolitikai funkciókat töltött be, az ár főként csak makroszintű szabályozóként funkcionált és ezen belül

jelentős

volt

a

forrásátcsoportosító

szerepe

(a

mezőgazdaságból és a kereskedelemből az ipar területére), a mikrogazdasági szférában az ár csak szűk területen és torzításoktól terhelten hatott a gazdasági szereplők döntéseire.

Az 1968-ban bevezetett új árrendszer elsőrendű célkitűzése volt, hogy az árak megfelelő orientációt biztosítsanak a termelő és a fogyasztói döntések

meghozatalához,

a

hatékonyabb

gazdálkodáshoz,

és

ösztönözzenek a racionálisabb termelési és fogyasztási struktúra kialakítására. Emellett az árat továbbra is felhasználták a termelés és a 137

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ külkereskedelem befolyásolására és változatlanul megmaradtak az ár társadalompolitikai funkciói. Mint ismeretes, a 70-es évek közepén és különösen annak második felében megbomlott az ország külgazdasági egyensúlya. Ennek leküzdését célzó egyik eszközként 1980. január 1-jén olyan új árrendszer került bevezetésre, amelyben az árfunkciók között hangsúlyossá vált a külpiaci egyensúly biztosítása. Ezt a feladatot a kompetitív árrendszer volt (lett volna) hivatott megvalósítani. A kompetitív árak funkciója volt a kül- és belpiaci árak következetes összekapcsolása, a belföldi árarányok közelítése a világpiacon kialakult árarányokhoz és a belföldi árakban a tartós külpiaci árváltozások kifejezésre juttatása. A kompetitív árrendszer pedig új ellentmondások előidézője lett. 1985-ben ezért új árrendszer, mégpedig egy valós piaci árrendszer kialakítása került meghirdetésre. Ebben a fokozatosság elvét érvényesíti a gazdaságirányítás, mivel hazánkban a valós piaci viszonyok kiépítése is hosszabb időt igényel. A "piaci ár" bevezetésében - úgy tűnik - mégis előbb járunk, mint a jól működő piac megteremtésében. Ez azon a megfontoláson alapul, hogy a mesterséges árkorlátok lebontása is hozzájárul a versenyfeltételek kialakulásához, a piaci viszonyok erősítéséhez.

Az

árképzés

adminisztratív

korlátai

ugyanis

akadályozhatják a piaci egyensúlyi feszültségek nyílt kifejeződését. A "piaci ár" vagy más néven "versenyár" koncepciója abból az alapfeltételből indul ki, hogy az áraknak a piacon kell meghatározódniuk. A "piaci ár" teljes körű érvényesítése az árfunkciók szempontjából azt jelenti, hogy a makro- és mikroszintű funkciók közül a hangsúly a mikroszintű funkciókra tevődik át, és a makrofunkciók szűk körre kell, hogy korlátozódjanak. A piacgazdaság körülményei között az ár funkcióínak tekinthetjük: a piaci szereplők döntéseinek megfelelő orientálását, amibe beletartoznak velük a tőkebefektetések ösztönzését és a nagyobb hatékonyságú területekre való áramlását is, a globális és termékszintű piaci egyensúly megteremtését, a jövedelmek hatékonyságát biztosító elosztást,

138


Megjegyzés

a technikai fejlődés ösztönzését.

Az árrendszer kétszintűsége A kétszintű árrendszer azt jelenti, hogy a fogyasztói árszínvonal számottevően meghaladja a termelő árszínvonalat és a társadalmi tiszta jövedelem jelentékeny része a fogyasztói árakat terhelő forgalmi adó formájában realizálódik. Ennek előnye, hogy ily módon nagyobb mértékben kerül a valójában realizált társadalmi tiszta jövedelem elszámolásra. Jobban biztosítható a termelői és a fogyasztói árak együttmozgása. Ez utóbbinak az is feltétele, hogy minél kevesebb forgalmi adókulcs kerüljön alkalmazásra. Az 1968. évi árreform biztosította az árrendszer kétszintűségét. Az 1973. évi világpiaci energia- és nyersanyag árrobbanást követően azonban a hazai árszínvonal egyre ellentmondásosabban alakult. Az energia-, a nyers- és alapanyagok ára a költségvetési támogatások következtében alacsonyabb volt a ráfordításoknál a világpiaci áraknál, a feldolgozóipari árszínvonal viszont relatíve magas volt. A fogyasztói árszínvonal sem követte a termelői árszínvonal változását, a fogyasztói ártámogatás évrőlévre növekedett. Az árrendszer pozitív kétszintűsége 1975-re negatívvá vált, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói árszínvonal alacsonyabb lett a termelői árszintnél, és a fogyasztói árkiegészítések értéke meghaladta a forgalmi adók értékét. Az 1980. évi árreform célul tűzte ki az árrendszer kétszintűségének helyreállítását. Az árrendszer kétszintűségének megteremtése érdekében csökkentek

a

termelési

költségek

között

elszámolt

adók,

ami

csökkentőleg hatott a termelői árak színvonalára, és csökkentek a fogyasztói árdotációk, aminek hatására a fogyasztói árszínvonal emelkedett. Más oldalról viszont a természeti erőforrások termelői árának a világpiaci áremelkedések hatására bekövetkezett növekedése emelte a termelő árszínvonalat. Több tényező együttes hatására végül is az árrendszer kétszintűségét oly módon sikerült megteremteni, hogy 1980ban a fogyasztói árszínvonal kis mértékben (kb. 3%-kal) haladta meg a termelő árszínvonalat. A 80-as években a kétszintűség kérdésében sikerült folyamatosan előrelépnünk. Különösen nagymértékű változást hozott ebben az 139

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ általános forgalmi adó bevezetéséhez kapcsolódó 1988. január elsejei árrendezés. Ekkor ugyanis a fogyasztói ártámogatásokat egy sor terméknél megszüntettük, más termékeknél pedig csökkentettük. (Az előzetes tervek alapján a kétszintűség mértéke 15-20% körüli érték.) A termelői és fogyasztói árak együtt mozgását pedig a 3 kulcsos forgalmi adó rendszer minden eddiginél jobban biztosítja. 1993. januárjától pedig a kétkulcsos Áfa-rendszert vezették be.

9.2 Az ár fogalma, szerepe



Az ár az áru (termék vagy szolgáltatás) pénzben kifejezett ellenértéke, azaz az a pénzmennyiség, amiért egy adott (meghatározott mennyiségű és minőségű) áru megvehető, ill. eladható. Az árra, attól függően, hogy milyen összefüggésben használjuk többféle kifejezés alakult ki. Azt az árat, amit az eladók kérnek az áruért, kínálati árnak nevezzük. A vevők által felajánlott ár pedig az ajánlati ár. Bizonyos javakra speciális árfogalmakat alakítottak ki: a különféle szolgáltatások árait illetéknek (pl. cégbejegyzési illeték) vagy díjnak nevezik (pl. licencdíj, bérleti díj), a közjavaknak általában "tarifájuk" van, a munka pénzben kifejezett ellenértéke pedig a munkabér. Piacgazdasági viszonyok között az árak fontos gazdaságszervező funkciókat töltenek be. Ezek - a piaci mechanizmus akadálytalan működése esetén - a következők: A piaci egyensúly megteremtése. (Ez pontosabban a kereslet-kínálat egyensúlyának létrehozását, fenntartását, esetenként helyreállítását jelenti.) A piaci szereplők döntéseinek orientálása, cselekvésük megfelelő irányba terelése. (Itt nemcsak a vételi és az eladási döntések gazdaságosságot biztosító befolyásolásáról van szó, hanem a tőkebefektetéseknek és a munkaerőáramlásnak a hatékonyabb területek felé irányításáról is.) A jövedelmek hatékonyságot biztosító elosztása. (Az árban általában azok realizálnak nagyobb jövedelmet, akik

140


Megjegyzés

hatékonyabban termelnek, és így a fejlődésre is leginkább nekik van meg a lehetőségük.) A technikai fejlődés, az innovatív magatartás ösztönzése (A technika fejlesztésében elöljárók általában többletjövedelemre tehetnek szert: vagy úgy, hogy a jobb technika az előállítási költségek csökkentése révén olcsóbbá teszi a termelést, vagy úgy, hogy a termékfejlesztés magasabb árak elérését teszi lehetővé. A vállalati szervezet korszerűsítése, a marketing tevékenység fejlesztése stb. hasonló eredményekkel járhatnak.) Az árfunkciók egymással kölcsönhatásban működnek. Technikát fejleszteni például csak akkor érdemes, ha az több jövedelmet eredményez, azért is, mert ez pénzbe kerül és kockázattal jár. Az ár a piaci mechanizmuson keresztül automatikusan érvényesülő gazdasági szerepe mellett politikai, ill. makrogazdasági célok megvalósításának eszköze is lehet. Ebben az esetben állami beavatkozásra van szükség. A beavatkozás

legismertebb

módszerei:

a

különféle

támogatások,

árrögzítések, maximum vagy minimumárak meghatározása, árellenőrzési és árinformációs rendszerek működtetése. Az állam árszabályozási tevékenysége valószínűleg attól fogva létezik, amióta állam és árutermelés van, ill. amióta a pénz megjelent a gazdálkodásban. Modern formái a világháborúk kapcsán, ill. azokat követően alakultak ki. Az árszabályozás indítékai politikai berendezkedéstől és a gazdasági körülményektől függően országonként és időszakonként különböztek. A szocialista országokban az állami beavatkozást túlhajszolták. Különösen a kezdeti időszakban (Magyarországon 1968-ig) gyakorlatilag minden árat központilag határoztak meg. Az árban az életszínvonal-politikai, társadalompolitikai,

termeléspolitikai,

struktúrapolitikai

stb.

célok

megvalósításának eszközét látták. A fejlett piacgazdaságú országokban a főbb indítékok eddig ellátáspolitikai, valamint strukturális feladatok megoldása (Nyugat-Európa élelmiszerellátásának biztosítása a II. világháború után) és az infláció ütemének féken tartása voltak. 141

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A 70-es évek közepétől az állami beavatkozás szerepe csökkent. Ma is mindenütt fontosnak tartják azonban a monopóliumok áremelési törekvéseinek korlátozását, a fogyasztók védelmét az árkartellekkel és a félrevezető ármegállapításokkal szemben. Ezeket a célokat főként a versenyszabályozás keretében valósítják meg. Bár a legtöbb országban ártörvény vagy más jogszabályok alapján ma is hatóságilag rögzítik vagy maximálják

azokat

igénybevételénél

a

az

árakat,

fogyasztók

díjakat, bizonyos

ahol

a

szolgáltatások

mértékig

kiszolgáltatott

helyzetben vannak (energiaárak, közlekedési tarifák, lakbérek stb.).

9.3 A vállalati ármagatartást befolyásoló külső és belső tényezők: A vállalkozók olyan árak kialakítására törekszenek, amelyek biztosítják az eredményes gazdálkodást. Ez akkor lehetséges, ha az árak összességében (nem feltétlenül árucikkenként) hosszabb távon megtérítik a költségeket, lehetővé teszik hogy a vállalkozó folyamatosan eleget tegyen adó-befizetési kötelezettségeinek és ezen felül nyereséget is biztosítanak. Ahhoz, hogy a vállalati árpolitika ezeket a feladatokat jól betölthesse, figyelembe kell venni hogy az árak alakulását, a vállalat végső ármagatartását egy sor vállalaton kívüli és egy sor vállalaton belüli tényező befolyásolja (lásd az 1. sz. ábrát). E tényezők egymásra is hatással vannak. A piaci szituáció és a vállalati méret a legtöbbször összefüggenek egymással, a piaci szituáció nagymértékben befolyásolja az alkalmazható árkialakítási elveket stb.. A vállalatok ármagatartását befolyásoló tényezők

142


Megjegyzés

EXOGÉN TÉNYEZŐK

ENDOGÉN TÉNYEZŐK

Állami beavatkozás, jog szabályozás Piaci szituáció A szállítók ármagatartása A vevők ármagatartása A versenytársak ármagatartása

Profil Vállalati méret Vállalati célok Költségek Árkialakítási elvek Árkalkulációs módszerek Az ármeghatározás döntési mechanizmusa Az árdöntések összehangoltsága a többi piacbefolyásoló eszközzel

VÁLLALATI ÁRMAGATARTÁS

Az árkialakítás és ármagatartás jogi szabályozása Magyarországon jelen időszakban az állam elsősorban közvetett módon avatkozik be az ármeghatározásba, mégpedig a versenyszabályozáson keresztül. Bizonyos területeken azonban nálunk is alkalmazzák a közvetlen beavatkozás eszközeit is. Mind a közvetett, mind a közvetlen árszabályozás módjait törvények írják elő. A versenytörvény (jelenleg hatályos: az 1990. évi LXXXVI. tv. a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról) az üzleti magatartásra vonatkozóan

ír

elő

normatívákat,

ezen

belül

kifejezetten

az

ármeghatározáshoz kapcsolódó magatartásra is. Az ártörvény pedig (jelenleg hatályos: az 1992. évi V. törvénnyel módosított "1990. évi LXXXVII. tv. az árak megállapításáról") az árakba történő közvetlen állami beavatkozás kereteit szabja meg. A vállalkozóknak a helyes ármeghatározáshoz jól kell ismerniük e két törvény előírásait. Emellett a vállalkozóknak azt is figyelembe kell venniük, hogy az adók egy

része

árképző

tényezőként

viselkedik,

magyarán

bizonyos

adófajtákat mintegy kötelező jelleggel be kell építeni az árakba és azok 143

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ ellenértékét a költségvetésbe be kell fizetni. Ilyenek: a fogyasztási adó és az általános forgalmi adó. Importált termékeknél pedig még ezek felmerülése előtt a vámmal és bizonyos illetékekkel is számolni kell. Tekintsük át először is a két alapvető árjogszabályt: a versenytörvényt és az ártörvényt. Majd ezt követően azt is bemutatjuk, hogy a fent említett két adónem, ill. a vám és a hozzá kapcsolódó illetékek hogyan épülnek be az árakba. A versenytörvény és az ártörvény összefüggnek egymással Az ártörvény ugyanis kimondja, hogy a hatósági áras körbe nem sorolt termékeknél, más szóval azoknál, amelyek árában az előadó és a vevő szabadon megegyezhetnek, be kell tartani a versenytörvény szabályait. 9.3.1 Az ártörvény A törvény értelmében "az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny". Ez azt jelenti, hogy azon áruknál, amelyek ármeghatározásába az állam nem avatkozhat bele, a vevők és az eladók szabadon megegyezhetnek az árakban. A törvény pontosan szabályozza az állami beavatkozás kereteit is. Ennek értelmében a következő árszabályozó eszközöket lehet alkalmazni: Megállapíthat az állam hatósági árakat az előre megadott listán, a tv. mellékletében felsorolt termékeknél és szolgáltatásoknál. A mellékletben az árucikkek megnevezése mellett feltüntették azt is, hogy ki jogosult a hatósági árat meghatározni. (Általában az adott ágazatban illetékes miniszterek vagy a helyi önkormányzatok képviselőtestületei.) A hatósági árak két fajtáját különbözteti meg a törvény, ezek: a "legmagasabb ár" (ennél magasabb árat a vállalkozóknak tilos alkalmazni, de alacsonyabbat lehet) a "legalacsonyabb ár" (ennél alacsonyabb árat a vállalkozóknak tilos alkalmazni, de magasabbat lehet) Az ún. legmagasabb árat úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson

a hatékonyan működő

vállalkozó ráfordításaira és

a

működéséhez szükséges nyereségre. (Legmagasabb ára van pl. a kommunális szolgáltatások díjainak, a városi tömegközlekedési eszközök tarifáinak, a lakbéreknek, a gyógyszerek árrésének stb.)

144


Megjegyzés

Az ún. legalacsonyabb árat úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira. Ez az árfajta a mezőgazdasági termelők védelmét szolgálja, ill. érdekeltségüket hivatott fenntartani. Éppen ezért az ellátás vagy az export szempontjából fontos mezőgazdasági

termékek

felvásárlási

árainál

alkalmazzák

(pl.

takarmánykukorica, tehéntej stb.). 9.3.2 Versenytörvény A

törvény

hatálya

minden

Magyarország

területén

vállalkozói

tevékenységet folytató jogi és nem jogi személyre kiterjed. Az előzőekben említett célok megvalósulását pedig úgy biztosítja, hogy az általános rendelkezések között szereplő úgynevezett generálklauzula teljes körűen tiltja a bármilyen formában megnyilvánuló tisztességtelen piaci magatartást, a további fejezetekben pedig konkrétan, példaszerűen felsorol

olyan

jellemző

eseteket,

amelyek

tisztességtelen

piaci

magatartásnak minősülnek. A tisztességtelen verseny tilalmával foglalkozó fejezete a következőket említi meg: hírnévrontás, hitelrontás üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzése, vagy jogosulatlan felhasználása bojkott (felhívás a versenytárs üzleti kapcsolatainak megzavarása) bitorlás, utánzás áruvisszatartás áremelést megelőzően, valamint az áremelés előidézése céljából árukapcsolás versenytárgyalás,

árverés,

tőzsdei

alku

tisztaságának

megsértése A fogyasztók megtévesztésének tilalmát tárgyaló rész pedig általános szabályként kimondja, hogy tilos a vevőt becsapni az áru kelendőségének fokozása érdekében. A vevő becsapását jelenti, pl. a valótlan közlés, a fogyasztók nem kielégítő tájékoztatása, a reklámszédelgés stb. .

145

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A káros versenykorlátozások tilalmával (más néven kartelltilalommal) foglakozó

fejezet

tiltja

a

verseny

korlátozására

irányuló

megállapodásokat, ill. az ilyen célokat szolgáló összehangolt, egymáshoz igazodó magatartást (pl. a közös ármeghatározást, a piac felosztását stb.). Az árkialakítás szempontjából fontos, hogy tilos a viszonteladói ár meghatározása is. A szállítók tehát nem írhatják elő a kereskedők számára, hogy azok milyen áron adhatják tovább az árut. Nem minden kartellegyezmény tekinthető azonban károsnak, lehetnek az ilyen jellegű együttműködésnek pozitív hatásai is. Éppen azért a törvény szerint nem esik tilalom alá az a kartellmegállapodás, amelyik a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozását célozza. Nem tilos kartellt létrehozni akkor sem, ha a résztvevő feleknek az adott áru tekintetében az együttes piaci részesedése nem haladja meg a 10%-ot az érintett piacon. Mentesül a tilalom alól az olyan kartell, amelyik több előnnyel jár, mint hátránnyal. Előny pl. az árak kedvező alakulása, a jobb minőség biztosítása, a teljesítési feltételek javulása, a műszaki fejlődés előmozdítása, az árukínálat növekedése, a környezetvédelmi szempontok javulása, a külpiaci versenyképesség javulása. Hátrány, ha az adott árucikk-vonatkozásában az együttes piaci részesedés meghaladja az 30%-ot. E körülmények fennállásának megállapítását kérni lehet a Gazdasági Versenyhivataltól. Egy következő fejezete a törvénynek tiltja a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést. Hangsúlyoznunk kell, hogy nem a gazdasági erőfölény, hanem az azzal való visszaélés tiltásáról van szó! A törvény azt is meghatározza, hogy milyen feltételek fennállása esetén tekinthetők a vállalkozók gazdasági erőfölényben lévőknek (pl. ha a piaci részesedés meghaladja a 30%-ot) és példákat sorol fel arról, hogy milyen eseteket

146


Megjegyzés

minősíthetünk gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek (pl. ha a szerződésben egyoldalú előnyöket kötnek ki). Külön fejezetben szabályozza a törvény az ún. fúziókontrollt. Ennek célja a káros monopolhelyzetek kialakulásának megakadályozása. A törvény alapján a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzi a fúziókat. A fúzió esetei: szervezeti egyesülés (beolvadás, összeolvadás), más vállalkozásban "meghatározó befolyás" szerzése (pl. részvények, üzletrészek, szavazati jogok több mint 50%-ának megszerzése). Az ilyen szervezeti változások előtt kérni kell a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét azokban az esetekben, ha: bármilyen árucikk vonatkozásában az összeadódó piaci részesedés az érintett piacon több mint 30% vagy az együttes árbevétel meghaladja a törvényben előírt mértéket. A piaci részesedések, ill. az árbevétel összeadásánál figyelembe kell venni a fúzió közvetett résztvevőit is. Ilyen pl. a beolvadni szándékozó vállalat által gazdaságilag ellenőrzött vállalat is.

9.4 Az árképzés Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy minden befizetendő adónak és befizetési kötelezettségnek meg kell térülnie az árban. Vannak azonban olyan adók, illetékek stb. amelyek az árkialakításban megkülönböztetett szerepet töltenek be. Azokat az adónemeket stb. tekintjük ilyennek, amelyeknek az árba való beépítésük helyét és módját is jogszabályok írják elő. Ezek az importált termékek behozatalát terhelő vámok és illetékek a termelői vagy az importbekerülési árba beépítendő fogyasztási adó (fogyasztói árkiegészítés) és a végső fogyasztást terhelő általános forgalmi adó. 9.4.1 Az importbekerülési ár Az importtermékek bekerülési árán az az ár értendő, amennyiért az importáló a terméket viszonteladónak továbbadja.

147

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Az importbekerülési ár felépítése: Devizavételár Ft-ban + Devizában felmerült fuvarköltség Ft-ban + Egyéb devizában felmerült költség Ft-ban = Határparitásos ár + Vám + Vámkezelési illeték + Statisztikai illeték + Importengedélyezési illeték + Külkereskedelmi árrés vagy bizományosi jutalék = Bekerülési ár A fenti árképzés csak az Európai Union kívüli országokból való behozatalnál érvényesek. A külkereskedelmi árrés az importáló céget illeti, ez a külkereskedelmi tevékenység ellenértéke. Amennyiben a kereskedő maga végzi az importot,

a

külkereskedelmi

árrést

természetesen

ő

realizálja.

Bizományosi jutalék akkor kerül a külkereskedelmi árrés helyett felszámításra, ha a külkereskedő az áru behozatalát a belkereskedelmi vállalkozó megbízásából végzi. Ilyenkor a behozott áru nem kerül a külkereskedő tulajdonába. A fogyasztói árkiegészítés igénybevételi lehetősége már egészen szűk körre szorult vissza. Mindössze a kedvezményes személyszállítási szolgáltatásokra terjed ki, ahol a százalékos mértékű árkiegészítés alapja a díjbevétel. A fogyasztói árkiegészítés mérsékli az árat, tehát a végső ár kialakítása előtt a szolgáltatás árából levonandó. 9.4.2 Az általános forgalmi adó (áfa) kezelése az árkialakításnál Az általános forgalmi adó a fogyasztási adóhoz hasonlóan költségvetési bevételt jelent, és a törvény által szabályozottan kerül beépítésre az árba. Az áfát, mint árképző tényezőt csak a fogyasztói árban kell figyelembe venni, mert azt a végső fogyasztó fizeti meg. A többi fázisban az áfa csak átmenő tételként szerepel. Mindegyik eladási árban felszámítják ugyan és számlázzák, de a felszámított áfa minden fázisban visszaigényelhető, kivéve a végső fogyasztást. Ennek jobb megértése érdekében tekintsük át először a fogyasztói ár felépítését! 148


Megjegyzés

A fogyasztói ár a következő árképző elemeket tartalmazza: Termelői ár vagy importbekerülései ár Fogyasztási adó (+), esetleg fogyasztói árkiegészítés (-) Kereskedelmi árrés Általános forgalmi adó A kereskedelmi árrés nem más, mint a kereskedelmi tevékenység ára. Megbontható nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árrésre. Amennyiben a kétféle tevékenységet egymástól független vállalkozók látják el, erre a szétbontásra mindenképpen szükség van. Az áfa bevezetése (1988) óta megkülönböztetjük a bruttó ár és a nettó ár fogalmát. A nettó ár: az áfa nélküli ár. A vállalkozók csak a nettó árak kapcsán keletkező árbevételekből gazdálkodhatnak, hiszen a bruttó ár egy része, az áfa a költségvetésbe befizetendő. Bár az áfa minden eladási árban - legyen az termelői, nagykereskedelmi stb. ár - benne van, és az ún. áfás számlákon összegét külön is feltüntetik, mint árképző tényezőt azonban csak a bruttó fogyasztói ár kialakításánál kell számításba venni. Ennek szemléltetése érdekében mutatjuk be a következő példát: Példa a fogyasztói ár felépítésére: Legyen X. termék ára 100 Ft. A terméket terhelő fogyasztási adó mértéke 10%. A nagykereskedelmi árrés a nettó beszerzési árra vetítve 14%, a kiskereskedelmi árrés a nettó beszerzési árra (nettó nagykereskedelmi árra) vetítve 15%, a termék áfa-kulcs 25% .

Termelői ár Fogyasztási adó Nagykereskedelmi beszerzési ár Nagykereskedelmi árrés (14%) Nagykereskedelmi ár Kiskereskedelmi árrés (15%) Nettó fogyasztói ár Áfa (25%) Fogyasztói ár

149

100,00 10,00 110,00 15,40 125,40 18,80 144,20 36,05 180,25

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A fogyasztói ár a következőképpen építhető fel számszerűen: Árképzés, a számlázás és az Áfa-elszámolás a következőképpen válik el egymástól: Árképzés Áfa nélküli termelői ár Fogyasztási adó Áfa nélküli beszerzési ár Felszámítandó Áfa Áfá-val növelt beszerzési ár Nagykereskedelmi árrés 14% Levonható Áfa Áfa nélküli nagykereskedelmi ár Felszámítandó Áfa Áfá-val növelt nagykereskedelmi ár Kiskereskedelmi árrés 15% Levonható Áfa Áfa nélküli fogyasztói ár Felszámítandó Áfa Fogyasztói ár

Számlázás Áfa elszámolás

100,00 10,00

15,40

110,00 +27,50 137,50 15,40

+27,50

-27,50

18,80

125,40 +31,35 156,75 18,80

+31,35

-31,35 36,05 180,25

144,20 +36,05 180,25

+36,05

9.4.3 Az áfa működése Az Áfa működését egy egyszerű példán keresztül szemléltetjük. Feltételezéseink a következők: A termelési, értékesítési lánc az alábbi elemekből áll: alapanyaggyártó, feldolgozó, nagykereskedő, kiskereskedő, fogyasztó. Alapanyaggyártó nem használ fel vásárolt termékeket. (Csak az egyszerűség kedvéért élünk ezzel a feltételezéssel, a valóságban nincs ilyen eset.) Az áfa-kulcs minden terméknél 20%.

150


Megjegyzés

Alapanyaggyártó: áfa nélküli eladási ár

100,00 Ft

áfa összege

20,00 Ft

áfával növelt eladási ár

120,00 Ft

levonható áfa

0 Ft

befizetendő áfa

20,00 Ft

Feldolgozó: áfa nélküli eladási ár

300,00 Ft

áfa összege

60,00 Ft


360,00 Ft

levonható áfa

20,00 Ft

befizetendő áfa

40,00 Ft

Nagykereskedő: áfa nélküli eladási ár

400,00 Ft

áfa összege

80,00 Ft


480,00 Ft

levonható áfa

40,00 Ft

befizetendő áfa

40,00 Ft

Kiskereskedő: áfa nélküli eladási ár

460,00 Ft

áfa összege

92,00 Ft


552,00 Ft

levonható áfa

80,00 Ft

befizetendő áfa

12,00 Ft

Fogyasztó: a terméket 552.00 Ft egységért vásárolja meg, s az adót nem tudja tovább hárítani. Bolti kiskereskedelem esetén a beszerzés kulcsonkénti részarányán alapuló számítási módszer alkalmazható.

151

Megjegyzés


9.5 Ellenőrző kérdések 1. Melyek voltak az ár történelmi hátterei? 2. Mit jelent az ár makrofunkciója?

?

3. Mit jelent az ár kétszintűsége? 4. Határozza meg az ár fogalmát! 5. Melyek a vállalati ármagatartást befolyásoló tényezők? Mit jelent az ártörvény és mit a versenytörvény? 6. Hogyan képezzük az árakat?

152


Megjegyzés

10. fejezet 10 . ADÓZÁSI ISMERETEK 10.1 Az adóról általában Az adó nagyon régi fogalom, az állam kialakulásához szorosan kapcsolódik. Az állami feladatok ellátásához - a törvényhozáshoz, az államigazgatáshoz, a honvédelemhez, az oktatáshoz stb. - pénzre, ill. erőforrásokra van szükség. Az állam költségvetési bevételeinek számos formája van. Ide tartoznak a vámok, az illetékek, járulékok és egyéb díjak, de a bevételek között az adók szerepe a legjelentősebb. Az adó olyan fizetési kötelezettség, mely az állami vagy önkormányzati bevételek egyik fontos formája, a közkiadások fedezésére szolgál. Jellemzője: a közhatalom egyoldalú akaratával keletkezik, közvetlen ellenszolgáltatással nem jár, nem teljesítés esetén kikényszeríthető. Az adóztatás első célja tehát a közkiadások fedezése, de emellett más hol előtérbe kerülő, hol háttérbe szoruló - célok szolgálatába is állítható. A fejlett piacgazdaságokban az adó fontos szabályozó, befolyásoló szerepet is játszik, az adóval sújtott tevékenységekre visszafogó, az adómentességet vagy kedvezményt élvező tevékenységekre pedig élénkítő hatást gyakorol. Adózással szabályozható az erőforrások helyes felhasználása. (A bérek megadóztatása például az élőmunkával való takarékoskodásra ösztönöz.) Az adózásnak elosztás-politikai céljai is vannak, hiszen a magasabb jövedelmeket az állam megadóztatja, s a gazdasági és szociális szempontból hátrányos helyzetűeknek juttatja. A jól működő adórendszer a társadalmi gazdasági fejlődésnek is feltétele. Ismérvei a következők: az adók egyszerűen kiszámíthatók, a rendszer jól áttekinthető, kevés a kivétel, a rendszer elemei összhangban vannak egymással,

153

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ a gazdálkodók, egyének teherviselő képességéhez igazodik, nem torzítja a termelési tényezők felhasználását, az adórendszer alapelvei stabilak. Az alábbiakban az adózás néhány fontos alapfogalmát ismertetjük. Az adókötelezettséget sokan az adófizetési kötelezettséggel azonosítják. Helytelenül,

hiszen

a

megfizetés

csak

az

adóval

kapcsolatos

kötelezettségek egy részét képezi. Az adókötelezettség kiterjed: a bejelentésre, az adó-megállapításra, a bevallásra, az adó és adóelőleg befizetésére, a bizonylatok kiállítására és megőrzésére, a nyilvántartásokra és vezetésükre, az adatszolgáltatásra, az adólevonásra, adóbeszedésre. Ha például a vállalkozó egy adott hónapban nem fizet általános forgalmi adót, ez még nem jelenti azt, hogy mentesülne a bevallási kötelezettség alól. Adóalanyok azok a természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akikre a kötelezettség vonatkozik, akitől az állam beszedi az adót. Az adó alanya és fizetője nem feltétlenül esik egybe. A személyi jövedelemadó alanya pl. a jogszabályban megjelölt magánszemély, fizetője pedig a munkáltatóval való megegyezés esetén a munkáltató. Adóviselő az, akit ténylegesen terhel az adó, pl. az általános forgalmi adó esetében az adóalany és egyben az adófizető az értékesítést végző cég. Az adókötelezettség rá vonatkozik, de a terheket áthárítja a fogyasztóra. Így a végső felhasználó az adó viselője. Az adó tárgya az a dolog, tevékenység, jogosultság, ami után az adót fizetik. Adóalapnak nevezzük azt az összeget, amire az adó mértékét alkalmazni kell. Az adóalapot általában pénzben határozzák meg, de mértékegysége bizonyos esetekben más is lehet: pl. a gépkocsi súlya.

154


Megjegyzés

Az adó mértékét tételesen vagy százalékosan határozzák meg, adóalapra vetítve kapjuk meg az adó összegét. A százalékban megadott adó mértéke lehet lineáris, azaz egyenesen arányos, ami azt jelenti, hogy az adókulcs az adóalap változásától független. Progresszív adózás esetén az adóalap növekedésével nő az adókulcs is. Adómentesség esetén az adóalanynak nem kell az adót megfizetnie. Az adókedvezmény a számított adóból visszatartható részt határozza meg. Az adó megállapításának módja lehet: önadóztatás (adózó esetében), adólevonás (kifizető esetében), kivetés, kiszabás (adóbeszedésre kötelezett esetében). Adóhatóság az állam közhatalmi jogosítványokkal felhatalmazott szerve. Jelenlegi rendszerünkben adóhatóságnak minősül: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), az önkormányzat jegyzője, a Vám- és Pénzügyőrség, az Illetékhivatal.

10.2 Az adók csoportosítása Adóviselés alapján beszélünk egyenes és közvetett adókról. Egyenes, vagyis közvetlen adó esetében az adó alanya és az adóterhet viselő azonos (pl. társasági adó). Közvetett az adó akkor, ha az adót megfizető és az adóterhet viselő alany elkülönül (pl. általános forgalmi adó). E megkülönböztetést sokan vitatják, hiszen az adóterhet végső soron a lakosság viseli. Az adó felhasználása alapján elkülönítünk központi és helyi adókat. A központi adók az állami költségvetés bevételeit képezik, a helyi adókat az önkormányzatok állapítják meg. Az adókat rendeltetésük szerint általános (pl. Áfa) és céladókra (pl. központi műszaki fejlesztési hozzájárulás) bonthatjuk. Az általános

155

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ adóknak nincs előre elhatározott rendeltetésük míg a céladók kijelölt feladatok finanszírozására szolgálnak.

10.3 A jelenlegi adórendszer Jelenlegi adórendszerünk alapjai az 1988-as adóreform során alakultak ki. Az adóreform legfőbb eredménye, hogy a korábbi alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezések helyett törvényszintre emelte az adózás szabályainak rendszerét. Így az adózást nem lehet kisebb nagyobb szakmai körök érdekei alapján rendre megváltoztatni. Az adóreform során bevezetett adók a fejlett piacgazdaságok adórendszerének mintájára születtek, lehetővé téve a zökkenő mentesebb együttműködést a különböző országok gazdaságai között. Az új adók bevezetésével egy időben számos korábbi adótípus megszűnt, s ezáltal adórendszerünk szerkezete egyszerűbb, áttekinthetőbb lett. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy még mindig meglehetősen sok fajta adó terheli a vállalkozókat. Az adótörvényeket az elmúlt időszakban - az eredeti elképzelések ellenére - többször módosították. E változtatásoknál elsősorban a központi költségvetési kiadások fedezetének megteremtését tartották szem előtt, de szerepet játszott a nemzetközi gyakorlathoz és a piacgazdaság változásaihoz való igazítás követelményrendszere is. Az állami gazdálkodás szabályait az államháztartási törvény ( 1992. évi XXXVIII.törvény)

tartalmazza.

Az

állam gazdasági

funkcióinak

többségét ( allokáció, elosztási és stabilizációs feladatok) centralizáltan az államháztartási hivatal (mint a Kincstár jogutódja) végzi, amelynek elnevezése 2003. július 1-től Magyar Államkincstár. Az adórendszer elemei: általános forgalmi adó, társasági adó, személyi jövedelemadó, helyi adók, egyszerűsített vállalkozói adó, jövedéki adó,

156


Megjegyzés

ökoadók, egyéb adók, járulékok, illetékek, vámok. Itt azokat az adókat tárgyaljuk, melyek a gazdálkodókra vonatkoznak, az ő tevékenységüket érintik. 10.3.1 Általános forgalmi adó (áfa) Az Áfa elsősorban a fogyasztó terhére megállapított adónem. A vállalkozásokat csak esetenként, mint végső fogyasztókat terheli. Kezelése azonban a gazdálkodókra hárul, ők az adó alanyai. Jellemzői: forgalmi, általános, nettó típusú, hozzáadott érték adó, közvetett, fogyasztói, szektor-semleges, a számlázási fegyelmet segíti. Forgalmi, mert a termék (szolgáltatás) értékesítéséhez kapcsolódik. Általános, hiszen mindenkire kiterjed, aki terméket értékesít, vagy szolgáltatást nyújt. Nettó típusú, mert nem halmozódik. A termék (szolgáltatás) eladása után megállapított adót (output) csökkenteni kell a beszerzések (input) után fizetett adók összegével, s ezt az összeget kell befizetni. Hozzáadott érték típusú adó, mert - az előzőekből következően - a termelési, értékesítési láncban a levonásos technika miatt minden vertikum esetében csak az értéknövekedés után keletkezik adófizetési kötelezettség. Az adó alanya és viselője szétválik, tehát az Áfa közvetett adó.

157

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Fogyasztói adóról van szó, mert a felhasználót terhelik, noha a forgalmazók fizetik be. Költségként a fogyasztónál keletkezik. A forgalmazás fázisaiban az adó csak átmenő, áthárítható tétel. Szektor-semleges, mert független a tulajdoni és gazdálkodási formáktól. A bizonylati fegyelmet javítja, hiszen a gazdálkodók csak számla alapján igényelhetik vissza az input adót. Az Európai Unió (továbbiakban közösség) kereskedelmére a csatlakozás után szabályozott új fogalmak vonatkoznak. Közösségen belüli kereskedelem: A

közösségi

irányelvekben

megfogalmazott

alapelv,

hogy

az

adószabályok harmonizációjával biztosítani kell az adóelkerülés és az adóhalmozódás nélküli szabályozást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a célország szerint (közösségen belüli beszerzés) adóztatják, vagy az eredet szerint történik az adóztatás (például utasforgalomban). - Közösségen belülről történő beszerzés esetén a beszerzőnek Magyarországon adófizetési kötelezettsége keletkezik, a termékre vonatkozó belföldi adómértékkel. Ezt az adóalanynak kell bevallania és befizetnie. Ehhez közösségi adószámmal kell rendelkeznie. Egyes esetekben azonban az eredet szerinti adóztatás van érvényben (pl. új közlekedési eszközökre, jövedéki termékekre, összeszerelés tárgyául szolgáló termékekre). - Közösségen belülről történő beszerzés speciális vevői körnek értékesített termékek esetén. (Kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző adóalanyokat, az alanyi adómentességet választott adóalanyokat, a mezőgazdasági különleges jogállás szerint adózókat, valamint a nem adóalany jogi személyeket kell érteni!!) Ezen speciális vevőkör esetén csak bizonyos beszerzési értékhatárt meghaladóan beszélhetünk közösségen belülről történő beszerzésről. 10 ezer (adó nélküli

ellenérték)

eurót

meghaladó

értékhatár

van

jelenleg

meghatározva! - Speciális adózás vonatkozik az új közlekedési eszközökre és a jövedéki termékekre, ahol a 10 ezer eurós küszöbértéket nem kell figyelembe venni a számításnál!

158


Megjegyzés

- Különleges adóztatás érvényes a saját termékek tagállamok közötti mozgatása esetén. Az adó tárgya a termék (szolgáltatás) értékesítése. Az adókötelezettség az értékesítéshez kötődik. Az adó alapja a teljesítésért járó ellenérték. Az adófizetési kötelezettség a teljesítéshez, és nem az ellenérték fizetéséhez kapcsolódik. A kétkulcsos Áfa rendszer megalkotása - mint neve is mutatja alapvetően két adókulcs alkalmazását írja elő. Az általános kulcs a 2006. évben megállapított és jóváhagyott szabályozás alapján termékek

többségére

vonatkozik,

míg

egyes

20 %, a

termékeknél

és

szolgáltatásnál a felszámítandó adó mértéke az adó alapjának 5 %-a. Az

adó

felszámításakor

mindig

az

adófizetési

kötelezettség

keletkezésének időpontjában érvényes adómértéket kell alkalmazni! Az Áfa-törvény kétféle adómentességet különböztet meg: A tárgyi adómentesség azt jelenti, hogy a törvényben felsorolt

termékek

értékesítése

(vagy

szolgáltatások

nyújtása) nem jár Áfa kötelezettséggel, de nem is lehet az előzetesen

felszámított

Áfa-t

visszaigényelni.

(Pl.

kollégiumi ellátás, szociális ellátás, oktatás, humánegészségügyi

ellátás,

tudományos

rendezvények

bonyolítása, sport és szabadidő-szolgáltatás stb.) Alanyi adómentességet a kis üzletvitelű vállalkozásoknak biztosítja a törvény. Például 2001-2002-ben az összeghatár 2 millió Ft. volt. 2004. évtől ez az összeghatár 4 millió Ft. Az általános szabályoktól eltérő (különös) adózási módok Az adótörvény egyes esetekben választási lehetőséget biztosit az adózó számára: lehetőséget kínál a gazdálkodás jellegéhez igazodó, egyszerűbb elszámolási, adó-megállapítási módra. Ilyen tevékenységnek számít pl. a kereskedelmi szálláshely értékesítés, utazási irodákra vonatkozó áfaszabályok, és a bolti kiskereskedelem (meghatározott képlet alapján számított adó) stb. Az adó fizetésére vonatkozó eljárási szabályok: 159

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A bevallási és elszámolási gyakoriságot a törvény összeghatártól függően szabályozza. 2005-ben havi adóbevallásra kötelezett adóalany, akinél a tárgyévet megelőző évben megfizetendő áfa éves mértéke elérte az 1 millió Ft-t, negyedéves adóbevallásra kötelezett, akinél az éves áfa mértéke nem érte el az egy millió forintot, de a nettó árbevétel 8 millió Ft-ot meghaladta, éves adóbevallásre kötelezett, akinél az előző éves nettó árbevétel a 8 millió Ft-ot nem érte el. Az Áfa befizetésének határideje: A bevallási időszakot követő hónap 20-a.

10.3.2 Társasági adó és osztalékadó Azok a szervezetek, akik vállalkozási tevékenységet folytatnak, éves eredményük után társasági adót kötelesek fizetni. A társasági adó lineáris és közvetlen, mert a fizetendő adó mértéke egységes. 1994-ben 36% volt. 2006-ban a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 16 %-a. A kifizetett osztalék után további 20 % társasági adót kell fizetni, ha olyan részére történik az osztalék kifizetés, aki nem tartozik az SzJA hatálya alá. A külföldön tevékenységet végzők (Magyarországon székhellyel rendelkező, de külföldiek a vevői és a szállítói) esetében a pozitív adóalap 4%-a a társasági adó. A társasági adó alanya minden a törvényben felsorolt belföldi szervezet, és a Magyarországon üzleti tevékenységet folytató külföldiek. Adót a vállalkozás eredménye után kell fizetni. (Kiindulópont a mérleg szerinti eredmény.) Az adózás alapja tehát a számviteli eredmény az adótörvény által módosított összege, ami jelentősen eltérhet a számviteli eredménytől.

160


Megjegyzés

A társasági adó számítása a kettős könyvvitelt vezető adóalanyoknál a számviteli törvény előírásai alapján megállapított adózás előtti eredmény megállapításával kezdődik. Az

egyszeres

könyvvitelt

vezető

pénzforgalmi

nyilvántartású

adóalanyoknál az adózás előtti eredmény a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredmény, csökkentve a számított értékcsökkenési leírással. 2006-ban az adózás előtti eredményt csökkentik (a teljesség igénye nélkül!!) a következő tényezők: - veszteségelhatárolás, - céltartalék, - értékcsökkenési leírás összege, - adomány teljes összege, - az adóévi beruházás értéke (max. 30 millió Ft-ig), - követelések értékvesztése stb. Az adóalapot növelő tényezők többek között 2005-ben: -

a költségként elszámolt értékcsökkenési leírás összege, a bírságok, büntetések összegével, a beruházások 4 éven túli üzembe helyezésének szankciójával, a kapott hitel, kölcsön kamatainak egy részével.

Az adózás előtti eredmény és a törvény alapján megállapított növelő, illetve csökkentő tételek együttes összege (egyenlege) képezi a társasági adó alapját. Társasági adókedvezmény-mentesség: A szabályok alapján járó adókedvezményeket általában csak a számított adóból és annak összegéig, illetve egyes esetekben a kiszámított adó meghatározott hányadáig (pl. 70%-ig) lehet igénybe venni. - Kis-és középvállalkozási kedvezmény: 2000.december 31.után pénzintézettel

kötött

hitelszerződés

alapján

finanszírozott

tárgyi

eszközbeszerzés, termék előállítás esetén az ezen hitel miatt az adóévben fizetett kamat 40%-ával, legfeljebb évenként 6 millió Ft-tal csökkenthetik a társasági adó összegét. - Fejlesztési adókedvezmény: ezt a PM határozata alapján lehet igénybe venni. Kérelemre adható, környezetvédelmi (legalább 100 milliós) vagy 161

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ kedvezményezett térségben

(egy milliárd Ft értékű) beruházást

megvalósító tevékenység esetén. (Kötelező 5 évi üzemeltetés van előírva!!) Adóbevallás, adóbefizetés: A főszabály, hogy az adót önadózással az adóbevallás alapján kell megfizetni. Az adóalany az előző évi adatok alapján adóelőleget köteles fizetni. Abban az esetben, ha az előző évi fizetendő adó meghaladta az 5 millió Ft-ot, havonta kell adóelőleget fizetni. 5 millió alatt negyedévente kell társasági adó-előleget fizetni. Az adóelőleget minden év december 20-ig a kötelezettség várható összegének erejéig – elvileg 100%-ig – fel kell tölteni. A társasági adó alanyának az adóévre vonatkozóan az adóévet követő év május 31-ig kell az adóhatósághoz bevallást tennie.

10.3.3 Személyi jövedelemadó (SzJA) A belföldi magánszemély adókötelezettsége az összes jövedelmére kiterjed, azaz korlátlanul adóköteles. Az Európai Unió állampolgárai korlátozottan adókötelesek (csak akkor van Magyarországon az általános adókötelezettségük, ha összes jövedelmüknek 75%-át eléri a Magyarországon megszerzett nem önálló és önálló tevékenységükből, valamint nyugdíjból származó jövedelmük) és jövedelmüket nem terhelheti a belföldi magánszemélyeknél magasabb adó. A magánszemély összes jövedelme adóköteles. Az adót naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni. Az adócsökkentés jogosságát az adózónak kell bizonyítani. A személyi jövedelemadó jellemzői:

162


Megjegyzés

személyi, általános, sávosan progresszív. Személyi adó, mert nem ruházható át. A legfontosabb jellemzői, hogy az állampolgárok egy évi teljes jövedelme összevontan kerül adóztatásra, valamint az, hogy minden jövedelmet figyelembe vesz, függetlenül annak forrásától. Ezért általános adó. A sávosan progresszív adóztatás azt jelenti, hogy az egyes jövedelemtartományokhoz más-más adókulcs tartozik. A progresszív adósávok 2007-ben: - évi 1,7 millió Ft-ig

18%

- 1,7 millió Ft felett

36%

A hazai feltételekhez igazodóan a szabályozás során prioritást kapnak: a megtakarítások, ill. a befektetések ösztönzése, a külföldiekkel kapcsolatos érdekeink érvényesítése, a méltányos összegű tehermentes jövedelem biztosítása, a gyermeknevelés terheinek enyhítése. A személyi jövedelemadó tevékenységi alapon kétfajta jövedelmet különböztet meg. A nem önálló tevékenységből származó jövedelem körébe tartozik a munkaviszonyból és a társas vállalkozás tagjaként szerzett jövedelem. Az e körbe tartozó jövedelmek önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek. Sajátos szabályok érvényesülnek ugyanakkor az ingatlan és ingó vagyontárgyak átruházásból, a kisösszegű kifizetésekből, valamint az értékpapírokból és a takarékbetétekből származó jövedelmek megállapítása során is. Mi most csak az önálló tevékenységből származó jövedelmekre térünk ki, mert az egyéni vállalkozásokra ez vonatkozik (a társasági adó hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozók kivételével). Az önálló tevékenységből származó bevétel jövedelemtartalmának meghatározására két megoldás közül lehet választani. Az egyik a tételes költségelszámolás, amikor a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő valamennyi kiadás elszámolható. A másik a diktált jövedelemhányad, amikor a bevételek 90%-a számit jövedelemnek.

163

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Fontos szabály, hogy ha valakinek többféle önálló tevékenységből származó jövedelme van, az adott adóéven belül mindegyikre ugyanazt a jövedelem meghatározási módszert kell alkalmaznia. Pl. ha valaki kiegészítő tevékenységként egyéni vállalkozó, s ott tételes elszámolást vezet, szellemi tevékenységnek jövedelme esetén nem választhat költséghányad-megállapítást. Egyéni vállalkozó jövedelmének tekintjük a bevételeknek a közvetlenül a tevékenység

folytatása

érdekében

felmerülő

költségekkel

és

kedvezményekkel csökkentett részét. Az éves összjövedelem számításakor szükséges, hogy az egyéni vállalkozó összevonja a vállalkozásból szerzett jövedelmét a más forrásokból

származó

jövedelemmel.

Ezek

után

ugyanazok

az

összjövedelmet csökkentő tételek, adókedvezmények, és más adózási szabályok érvényesülnek, mint az egyéb adóalanyoknál. Az adóköteles bevételek alapján keletkező jövedelmek csoportosítása: Összevontan adózó jövedelmek: -

Önálló tevékenységből származó jövedelem,

-

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem,

-

Egyéb összevonandó jövedelem

Külön adózó jövedelmek: -

egyéni vállalkozásból származó jövedelem,

-

tőkejövedelem,

-

természetbeni juttatás,

-

ingatlaneladásból származó jövedelem

Egyéb jövedelmek Adómentes bevétel: -

nyugdíj,

-

szociális ellátás,

-

közcélú juttatás,

-

bizonyos költségtérítés (pl. egyenruha pénzbeli térítése),

-

a hitel, kölcsön, 164

Atalanta Távoktatási Központ -

Megjegyzés

a természetbeni juttatások közül a

étkezési utalvány,

meghatározott összeg erejéig, -

az önkormányzati lakás bérleti jogának lemondásáért kapott térítési díj.

Az adójóváírás mértéke: 2005-től a megszerzett bér 18 %-a az adójóváírás mértéke, de legfeljebb jogosultsága havonta 9000 FT. Ez akkor érvényesíthető, ha az elszámolt éves jövedelme nem haladja meg az 1,5 millió forintot. Az adó kedvezményei az összevont adóalap számításánál: -

az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett egyéb jövedelemnek minősülő összeg 30%-a, legfeljebb 100.000 Ft.

- Ha az elszámolt éves jövedelem 4 millió Ft alatt van, … a felnőttképzés díjának 30%-a, legfeljebb 60 ezer Ft, … számítógép beszerzésének 50%-a, legfeljebb 60 ezer Ft -

családi kedvezmények ( 3 gyer4mek után)

-

súlyosan fogyatékosoknál ( igazolás alapján) havi 2000 Ft.

. Néhány

kivételtől

megfizetésének

eltekintve

kötelezettsége

az

adózót

terheli.

Ez

adó-előleg rendszeres

munkabér a kifizetése esetén a munkáltatót terheli. Az adóbevallás határideje: a tárgyévet követő május 20. ( Ez 2006-ban volt érvényben!)

10.3.4 Egyszerűsített vállalkozói adó

Egyes személyek vállalkozási tevékenységéből származó bevételét egyszerűsített vállalkozói adó ( EVA ) terheli. Ez a bevétel a központi költségvetést illeti meg.

165

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Adóalany lehet: -

Egyéni vállalkozó,

-

közkereseti társaság,

-

betéti társaság,

-

Kft.

Akkor lehetnek adóalanyok, ha: -

a társaság változatlan szervezeti formában működött az elmúlt évben,

-

adótartozása nem volt,

-

ha összes bevétele nem haladta meg a 25 millió Ft-ot,

-

nem áll felszámolás alatt stb.

Az adó mértéke: Az EVA mértéke 2006 évtől a pozitív adóalap (azaz az összes bevétel) 25 %-a. A bevallás határideje: - egyéni vállalkozó, kkt, Bt esetén az adóévet követő február 15. - Kft esetén a számviteli törvényben előírt határidő.

10.3.5 Egyéb adók Jövedéki adó A jövedéki törvényben a jövedéki termékek (ásványolaj, alkohol, sör, bor, dohány) gyártásának, forgalmazásának és adókötelezettségének szabályai találhatók. Adófizetésre kötelezett a jövedéki terméket előállító, átvevő, kereskedő egyaránt. Ezen termékekre számlaadási kötelezettség, jelentési kötelezettség, ellenőrzési kötelezettség vonatkozik.

166


Megjegyzés

Nem teljesítés esetén szankciókat szabnak ki. (Bírság) Ökoadók A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény végrehajtására, ill. az EU-hoz való csatlakozás érdekében szükséges jogharmonizációs feladatok teljesítésére vonatkozik. Az öko adó a kibocsátót terheli: -

levegőterhelési díj,

-

vízterhelési díj,

-

talajterhelési díj.

Környezetvédelmi termékdíjat köteles fizetni az az adóalany, aki az alábbi termékeket forgalomba hozza és importálja: -

kenőolaj, higítók,

-

hulladékká

váló

termékek:

csomagoló

anyagok,

akkumulátorok, reklámhordozók, gumiabroncsok stb.

Az energiaadó A 2003.évi LXXXVIII. törvény alapján az energiatakarosság érdekében létrehozott rendelkezés, amely a földgázra és villamosenergiára terjed ki.

10.3.6 Helyi adók 1991-től érvényben lévő helyi adók rendszeréről szóló törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy bevételeik egy részét adók kivetése és beszedése révén szerezzék meg, ezáltal is biztosítva az önálló gazdálkodás

feltételeit.

A

törvény

meghatározza

a

lehetséges

adóalanyokat és adótípusokat, de egyben megszabja a korlátokat (pl. az egyes adók mértékének felső határát) is.

167

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A

törvény

maga

nem

határoz

meg

adókötelezettséget.

Az

önkormányzatok rendelkezhetnek arról, hogy a lakosságot kötelezik-e adófizetésre.

A

kivetett

adók

fajtáiról

és

mértékéről

is

az

önkormányzatok dönthetnek (a megadott korlátokon belül).

A négy fő adón kívül a vállalkozásoknak számolniuk kell a különböző konkrét területekhez, azok fejlesztéshez kapcsolódó adókkal is. Ragadjunk ki csak néhányat ezek közül: szakképzési hozzájárulás (a bérköltség 1,5 %-a) regisztrációs adó (2003 évi CX törvény szabályozza) gépjárműadó játékadó innovációs hozzájárulás ( 2003. évi XC törvény) rehabilitációs hozzájárulás kulturális járulék Munkavállalói és munkaadói járulékok A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szabályozza( 1991.évi IV. tv): - a munkavállalók a bruttó kifizetésből 2006-ban a kereset 1,5 %-átfizetik, - a munkaadók kötelesek a bruttó munkabér után 3%-ot, az adóköteles természetbeni juttatások után, a cégautó adójának 25 %-a alapján 3 % munkaadói járulékként befizetni Társadalombiztosítási járulék Célja: hogy alkotmányos és törvénybe foglalt alapelveinek megfelelően anyagi ellátást, ezáltal szociális biztonságot nyújtson az arra illetékes személyeknek.

168


Megjegyzés

A társadalombiztosítás tehát a társadalmilag hasznos munkát végző személyek szociális biztonsága megteremtésének fő eszköze. A Tb járulékot a foglalkoztatónak és a biztosítottnak egyaránt meg kell fizetnie. A munkáltató a biztosított bruttó bére után 29% Tb járulékot fizet. Az EHO fizetési kötelezettség 2006 évben 1950 Ft/hó/fő (1998. évi LXVI. Tv). A munkavállaló pedig 8,5 % nyugdíjjárulékot és 7% egészségbiztosítási járulékot fizet. Nyugdíjasoknál 2007. áprilisától, amennyiben keresettel rendelkeznek, 8,5 % járulékot és 4%-os természetbeni járulék megfizetésére kötelezettek. Az illeték Az állami bevételek sajátos formáját képezik az illetékek. Csak azoknak kell fizetniük, akik az állam, illetve az állami szervek meghatározott szolgáltatásait igénybe veszik. Jellemzője.: -

hogy alkalmi jellegű, az igénybevételtől függően kell fizetni,

-

alanya valamiféle közvetlen ellenszolgáltatásban részesül.

-

vagyonszerzési

Fajtái: illeték:

öröklési,

ajándékozási,

vagyonátruházási -

eljárási illeték: bírósági, államigazgatási eljárási illeték

Az adózás rendje A korszerű adórendszer fontos eleme az adózás rendjéről szóló törvény, mely egységes szabályozás alá tereli az adózás egész folyamatát. Hazánkban az 1991. óta érvényben lévő törvény szabályozza az adózás rendjét, módját, az adózók és adóhatóságok jogait és kötelezettségeit.

169

Megjegyzés


10.4 Ellenőrző kérdések 1. Mit lehet tudni az adóról általában? Melyek az alapfogalmak? 2. Hogyan csoportosíthatjuk az adókat? 3. Mit jelent az áfa, és melyek a jellemzői? 4. Mit tud a társasági adóról? 5. Melyek a személyi jövedelemadó jellemzői? 6. Mi a jövedéki adó, milyen egyéb és helyi adókat ismer? 7. Milyen járulékokat ismer és mi a céljuk, feladatuk? 8. Mi az illeték és melyek a jellegzetességei?

170

?


Megjegyzés

11. fejezet 11 .KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS ÉS KALKULÁCIÓ 11.1 Költségekről általában A termékek termeléséhez és forgalmazásához, a szolgáltatásokhoz a cégek erőforrásokat használnak fel. A felhasznált erőforrások pénzben kifejezett ellenértékét költségnek nevezzük. Az erőforrásokért sok cégnek, személynek, intézménynek fizetnek a vállalatok: a felhasznált anyagokért a szállítóknak, a munkáért az alkalmazottaknak, A TB járulékot a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak stb. A költségek rendszerint pénzkiadást vonnak maguk után. A költség és a pénzkiadás azonban nem ugyanaz. Vannak olyan költségek, amelyek az adott időszakban nem járnak együtt pénzkifizetésekkel, és bizonyos pénzfizetések nem számítanak költségnek. A tartósan befektetett tárgyi eszközökre elszámolt amortizációt az adott időszakban költségként számolják el (a felhasznált erőforrások mértékével arányosan), de azt nem kell kifizetni. A cégeknek viszont sokfajta olyan kifizetésük van, amelyek nem jelentenek költségeket. Ilyenek például a különféle adók, a részvényeseknek fizetett osztalék, a hiteltörlesztés stb. A költségek kezelése is leköt bizonyos erőforrásokat: munkaerőt, adatfeldolgozási kapacitást igényel stb.

171

Megjegyzés


11.1.1 A költséggazdálkodás jelentősége A költségek ismerete nélkül nem lehet megállapítani hogy az ármeghatározás

helyes-e

(az

árak

nyereséget

vagy

veszteséget

tartalmaznak-e). A megbízható jövedelem-kimutatás is csak a költségek pontos ismerete alapján

lehetséges

(Ez

mind

a

tulajdonosoknak,

mind

az

adóhatóságoknak fontos). A költséggazdálkodás céljai: A

költségek

elkülönítése

a

különböző

termékekre,

szolgáltatásokra, időperiódusokra, szervezeti egységekre; a

költségek

hatékony

ellenőrzése

a

költségek

korlátozásához, a költségek minimalizálásához. A költségalakulás megítélése mindig tartalmaz szubjektív elemeket. Az objektív megközelítést biztosíthatják különböző szempontok: (1) időbeli összehasonlítás (2) a hasonló cégekkel való összevetés. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a költségek alakulását számos tényező befolyásolja. Azonos profilon belül is eltérnek a költségek a cégek sajátos tulajdonságaitól, méretétől, elhelyezkedésétől stb. függően. A költségek értékeléséhez különböző információkra van szükség. A cégen belüli információk megszerzése és feldolgozása is sok erőforrást köt le, azonban más cégek pontos költségadatainak megszerzése számos esetben szinte lehetetlen. Mivel a cégek egy része üzleti titoknak tekinti ezeket az adatokat, s nincs arra kötelezve, hogy nyilvánosságra hozza a költségeit, ezért az elemzők kénytelenek átlagos adatokkal megelégedni a külső cégekkel kapcsolatban. Ezeket az átlagos értékeket statisztikai kiadványokban,

különféle

szervezetek

(Kereskedelmi

Szövetség,

Gazdasági Kamara stb.) információ-szolgáltatásaiban találhatják meg a szakemberek.

172


Megjegyzés

11.1.2 A költségalakulás mutatói: a költségek abszolút nagysága (Ft-értékben) a költségek relatív nagysága (viszonylagos érték: termékegységre, 100 Ft árbevételre) a költségek szerkezete: százalékos megoszlás. Pl. költségnemenkénti szerkezet (az összköltségen belül hány százalék az anyagköltség, a bérköltség stb.) A vállalkozások költségszerkezete a cégeknek a különféle erőforrások iránti igényeinek mértékét, intenzitását tükrözi. A termelő cégeknél az anyagköltségek jelentős súllyal szerepelnek az összköltségen belül. A nagykereskedelmi cégek esetében a szállítási és a készletezési költségek nagy arányúak. A kiskereskedelmi szolgáltatásoknál alacsony az anyagköltség, jelentős a munkaerővel kapcsolatos költség és az egyéb költség.

11.2 A költségek csoportosítása Erőforrások szerint: költség nemek (anyag, bér, energia, bankköltség stb.). Termelési és forgalmi szakaszok szerint: beszerzési, készletezési, termelési és értékesítési költségek. Termékekre bonthatóság szerint: közvetlen - felosztott (közvetlen anyag, bér, egyéb ktg.) közvetett - fel nem osztott költségek , rezsiköltségek (fűtés, világítás, reklám stb.) A közvetett költségek vetítési alap segítségével allokálhatók termékekre vagy szolgáltatási fajtákra. Szervezeti egységek szerint: Pl. egy szállodalánc egyes szállodáinak költségei. A központ költségét elkülönítve kezelik. A központi költségeket egyes esetekben az egyes szervezeti egységekre vetítik (pl. területarányosan, árbevétel arányosan).

173

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A kibocsátással való összefüggés szerint: állandó (a kibocsátástól független) változó (a kibocsátással együtt változik) A kibocsátás mennyiségétől független költségek nem változnak együtt a termelt

vagy

forgalmazott

termékmennyiség

változásával.

A

kiskereskedelmi boltok bérleti díja nem változik attól függően, hogy sokat vagy keveset forgalmaznak a boltban. A bolthelyiség tulajdonosa a forgalomtól függetlenül igényt tart a bérleti díjra. A gyártott termékmennyiség nem befolyásolja az üzemcsarnok világítási költségét. Az idegenforgalmi cég üzlethelyiségének fűtési költsége nem függ az utaztatások

számától.

Az

alkalmazottak

fix

bére

független

a

szolgáltatásnyújtástól. Ezek a költségfajták az állandó költségek. Az állandó költségek állandósága viszonylagos. Az élelmiszerboltban dolgozó alkalmazottak fix bére stabil, a forgalomtól független, tehát állandó költség. Ha azonban a bolt forgalma növekszik, a nagyobb forgalom lehetővé teszi egy újabb alkalmazott foglalkoztatását. Az új alkalmazott fix bérével megnő az állandó költség, s ezen a szinten marad egy újabb alkalmazott felvételéig vagy a fix bér nagyságának megnöveléséig. Ehhez hasonlóan minden állandó költség stabilitása relatív. A kibocsátás mennyiségétől függő költségek szoros kapcsolatban vannak a gyártott termékmennyiséggel, a forgalmazott áruk mennyiségével, a nyújtott szolgáltatásokkal. Amennyiben a termelés és a forgalmazás mennyiségével arányosak, úgy értelemszerűen az árbevételhez is kapcsolódnak. A cipőkészítéshez felhasznált bőr mennyisége arányos az elkészített cipők számával. Az alkalmazottak teljesítménybére arányos a termelés avagy a forgalmazás mennyiségével. A forgalmi jutalék változik attól függően, hogy hány adag ételt szolgálnak ki, s mennyi az ételeladás árbevétele. A szállítási költség változik attól függően, hogy 10 mázsa vagy 100 tonna szenet szállít a cég. Az energiaigényes termékeknél a termelési folyamat energiaköltsége függ a termelt mennyiségtől. Mindezek a költségek a változó költségek közé tartoznak. A változó költségek és a közvetlen költségek között, valamint az állandó költségek és a közvetett költségek között szoros kapcsolat van, de nem 174


Megjegyzés

azonosak. (Vannak állandó költségek, amelyek közvetlenül egy adott termék előállításával kapcsolatban merülnek fel.) A kereskedelemben majd minden változó költség közvetett költség (pl. forgalmi jutalék a forgalom növekedésével együtt növekszik). A közvetett költségeknek rendszerint mindig van egy része, mely a kibocsátással arányos, pl. műszaki karbantartás költségei. Az állandó költségeket különféle vetítési alapok segítségével lehet az egyes termékekre vagy szervezeti egységekre terhelni. A változó költségek tovább bonthatók: a)

A lineárisan változó költségek a kibocsátással egyenes arányban változnak.

Ilyen

a

termelés

anyagköltsége,

a

termelés

energiaköltsége, a kereskedelemben a forgalmi jutalék. b)

A degresszíven változó költségek esetében a kibocsátás jobban nő a költségeknél. Például 10 termék értékesítése 1 vevőnek olcsóbb, mint 10 termék 10 vevőnek történő értékesítése (munkaerő, szállítás, szerződéskötés, garanciavállalás költségei).

c)

A progresszíven változó költségek esetében a költség jobban nő, mint a kibocsátás. Az értékesítés reklámköltsége például jobban nőhet, mint az eladott mennyiség. A progresszív költség természetesen

korlátozottan

érvényesülhet,

felemésztheti

a

"hasznot". Az állandó és változó költségek egyes típusainak elkülönítésére a költségrugalmassági együttható alkalmazható. Az összköltségnek az árbevétellel való összevetése a fedezeti diagram alapján mutatható ki. Az árbevétel alacsony kibocsátás esetén nem fedezi a költségeket. A fedezeti pontnál a költségek éppen azonosak az árbevétellel. A fedezeti pontnál magasabb kibocsátásnál az árbevétel nagyobb a költségeknél. A fedezeti pont választja el a nyereséges és a veszteséges zónát. Fedezet = egységár egységrejutó _ változó _ költség Amennyiben nyereséget szeretnénk elérni, akkor a kritikus mennyiségnél többet kell termelnünk, illetve forgalmaznunk. Kritikus mennyiség =

összes _ állandó _ költség egységre _ jutó _ fedezet 175

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Az összes állandó költség pedig kiszámítható a fedezeti ponthoz tartozó mennyiség és az egységre jutó fedezet szorzataként. A nyereség vagy a veszteség egyenlő lesz az összes fedezet és az összes állandó költség különbségével.

11.3 A költségek nagyságát meghatározó tényezők a)

az áruforgalom nagysága (állandó és változó költségek aránya, nagysága)

b)

az áruforgalom összetétele a különféle áruk, árucsoportok költségigénye más és más (Pl. az áruszállítás költsége a súly , a terjedelem és a munkaigényesség szerint változik, valamint a szezoncikkek költségigénye magasabb)

c)

Az árukészletek nagysága és összetétele A magas készlet hatása: tárolási költség növekszik, a bérköltség nő, a hiteltöbbletnek nő a kamatköltsége, minőségi és mennyiségi romlás következhet be. Az alacsony készlet hatása: sokszori beszerzés, amely növeli a munkaerő és a szállítási költségeket, növekszik az adminisztráció, kisebb választék esetleg forgalomcsökkenéshez vezethet.

d)

A vállalat "konfigurációja" = szervezeti egységek száma és elhelyezkedése boltok, raktárak, lerakatok, fiókok nagysága, száma, területi elhelyezkedése, egymástól való távolságuk a szakosítás mértéke árusítási formák (önkiszolgáló, hagyományos) egységek technikai felszereltsége (gépesítés) tarifák

változása

(díjtételek)

szállítás)

176

(hírközlés,

energiaárak,


Megjegyzés

11.4 Kalkulációs módszerek E tárgy keretében csupán két fontos terület árkalkulációját tekintjük át, mégpedig

az

tevékenységek,

ipari mint

termelését pl.

a

és

a

kereskedelemét.

fuvarozás,

építőipar,

(Speciális vendéglátás,

idegenforgalom, banki tevékenység stb. árkalkulációi ettől bizonyos fokig eltérnek.) 11.4.1 Az ipari termelők árkalkulációja Az ipari termelésben kétféle árkalkulációs eljárást alkalmaznak, mégpedig: a teljes költség és (nettó ) nyereségszámítást, valamint a direkt költség és fedezeti hozzájárulás (bruttó nyereség) számítást, más néven részköltség-kalkulációt. A teljes költségszámítási eljárásnál összeadják a közvetlen költségeket, majd az általános költségeket a közvetlen költségek arányában szétosztják az egyes termékek között, így megkapják a termék teljes önköltségét, végül ezt megfejelik a vállalat átlagos nyereségrátájával. Ezt más néven pótlékoló kalkulációnak is szokták nevezni. Ennek a módszernek az alapvető hiányossága, hogy a vetítési alapok (a közvetlen költségek) és a vetített költségek között a legtöbbször nincs okozati összefüggés, ezért az egyes termékek megállapított költségei nem tekinthetők megalapozottnak. Az általános költségek pótlékkulcsai a múltra vonatkoznak és nem tudnak alkalmazkodni az árak, a bérek, a termelés összetétele stb. változásaihoz. A direkt költség és fedezeti hozzájárulás számításnál az ár a következő lépcsőkből épül fel: Közvetlen anyagköltség Közvetlen bérköltség Közvetlen bérek járulékai Gyártási külön költség Értékesítési külön költség Egyéb közvetlen költség Közvetlen önköltség

177

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Fedezet Termelői ár Ennél a módszernél tehát az általános költségeket és a nyereséget nem bontják szét, hanem azt együttesen kezelik. Ez az eljárás jobban megfelel a piaci orientációnak. Lehetővé teszi ugyanis, hogy a kereslet változásának függvényében a vállalati összes közvetett költséget, plusz nyereséget differenciáltan osszák szét az egyes termékek áraiban. A közvetlen önköltség azt a határértéket adja, amelyen a termék még veszteség nélkül eladható, amennyiben más termékek értékesítéséből származó bevétel fedezetet nyújt a vállalat rezsi költségeire, és a tervezett nyereséget is biztosítja, illetve fedezi (ennek csak akkor van értelme, ha a vállalat kihasználatlan kapacitásokkal rendelkezik ). Ez az árfelépítési módszer az előzőnél jóval rugalmasabb, lehetőséget nyújt a termékek, piacok, vevők közti válogatásra. A fedezetszámításon alapuló árkalkulációnál az árat nem a költségekből vezetjük le, hanem a piacon elérhető eladási árból. Lényeges azonban, hogy az árbevételből mindenképpen meg kell térülnie a termék közvetlen költségeinek. (Bár a gyakorlati áralkalmazás még erre is produkál ellenpéldákat.) 11.4.2 A kereskedők árkalkulációja A kereskedők az árrést - mint árkalkulációs tényezőt - általában százalékosan határozzák meg. (Nem kizárt azonban az árkalkulációban az abszolút összegű árrések alkalmazása sem.) A

százalékos

értékben

meghatározott

árrést

haszonkulcsnak

nevezzük. A haszonkulcs vetítési alapja lehet a beszerzési ár és az eladási ár is. Amennyiben a haszonkulcsot a beszerzési árra vetítve alakítják ki, azt a kereskedelmi gazdálkodó szervezetek többsége árrés-szorzónak nevezi. Ha az eladási ár a vetítési alap, akkor azt árrésszintnek nevezzük.

178


Megjegyzés

A kétféle haszonkulcs képlete: Haszonkulcs

Árrés * 100 Nettó _ beszerzési _ ár Árrésszint =

Árrés * 100 Nettó _ eladási _ ár

A két mutató összefügg egymással, ezért az egyikből kiszámítható a másik. Például az árrésszint ismeretében az árrésszorzót a következő képlet segítségével kapjuk meg. Haszonkulcs =

árréssz int* 100 100 árréssz int

A haszonkulcsok kialakítása Az árrésnek - mint minden más tevékenység árának - van egy költségfedezeti és egy nyereségfedezeti része. A felmerülő költségek és az adott időszakra szükséges nyereség átgondolt megtervezése alapján meghatározható a szükséges árréstömeg. Következő lépésként ezt az összeget le kell vetíteni a tervezett nettó beszerzési vagy értékesítési forgalomra. A beszerzési árra vetülő haszonkulccsal (az árrésszorzóval) könnyebb az árkiszámítás.

Az

értékesítésre

vetített

haszonkulcs

inkább

a

gazdaságossági számítások, a gazdasági elemzések eszköze. Ilyenkor a nyereséget és a költséget is a nettó értékesítési árbevételre vetítik. A haszonkulcs azonban a tervezett szintmutatókból is felépíthető, például: a tervezett költségszint

17,0 %

a tervezett nyereségszint

3,0 %

együtt

20,0 % (az éves értékesítési nettó árbevételre vetítve)

Az árkiszámítás egyszerűsítése érdekében ezt a fenti képlet segítségével átszámoljuk árrés szorzóvá: Haszonkulcs =

20 * 100 100 20

2000 80

25%

179

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A nettó beszerzési árat beszorozva 1,25-tel megkapjuk a nettó eladási árat. A kiskereskedelemben - ahol az áfát nem mindig tüntetik fel külön célszerű olyan árrés-szorzót kialakítani, amelyik már az áfát is számításba veszi. Ennek érdekében az előbbi nettó árrés szorzót pótlékoljuk az áfa-kulccsal (jelenleg 1,25ös vagy 1,12-es szorzószámot alkalmazva). Nem jó azonban, ha a vállalatnak egyetlen haszonkulcsa van, differenciálni

kell

legalább

nagyobb

árucsoportonként.

A

differenciálásnál támaszkodhatunk a költségigényesség elvére és a költségviselő-képesség elvére. A költség igényességi szempont alkalmazásához tudnunk kell, hogy az egyes

termékcsoportok

forgalmazása

mennyibe

kerül.

Ez

a

kereskedelemben viszonylag bonyolult feladat, mert még a változó költségek egy része sem terhelhető rá közvetlenül az egyes termékekre. (Vetítési alapok alkalmazásával azonban megoldható.) A költségviselő-képesség elvének alkalmazásánál az általános költségek és a nyereség differenciált szétosztásáról van szó. Oda terhelünk több költséget, és ott realizálunk nagyobb nyereséget, ahol azt a piac jobban elviseli, illetve elismeri. Ennek helyes megítéléséhez azonban elegendő piaci információval kell rendelkeznünk az árak, a kereslet, a kínálat alakulásáról, a vásárlók árérzékenységéről stb. (Ezekkel a kérdésekkel a Marketing tantárgy foglalkozik részletesebben).

11.5 Költségkorlátok érvényesítése a vállalatoknál A magántulajdonú cégeknél egyértelmű a költségtakarékosság. A cég piacon maradását, a növekedési lehetőségeket meghatározza, hogy milyen költségekkel dolgoznak. A piaci versenyben az alacsony költségek egyértelmű versenyelőnyt jelentenek. Természetesen nem önmagában a költségek csökkentése a cél, hanem az, hogy a költségekkel való bánásmód a cég piaci helyzetét erősítse, a cég más céljainak teljesítését támogassa. Nem lehet a piaci részesedést úgy növelni, hogy

180


Megjegyzés

közben az értékesítés-ösztönzésre fordított költségeket drasztikusan csökkentik. Az

egyéni

vállalkozók

és

a

kisebb

gazdasági

társaságok

költségszemléletét az határozza meg, hogy az árbevétel mértékéig elszámolt költségek a vállalkozók személyi jövedelemadóját mérsékelik. Igyekeznek ezért a vállalkozók minél több költséget elszámolni a vállalkozásuk terhére. Nem jelenti ez olyan kiadások vállalását, amely sem a vállalkozást, sem az egyén céljait nem szolgálja. Az autóhasználati díjat, a munkaruha költséget akkor is kifizetnék, ha nem vállalkozóként működnének. A műhely- ill. irodaköltségek elszámolása számos esetben a lakásrezsi csökkentésére szolgál. A nagyobb társas vállalkozásoknál, különösen a részvénytársaságoknál a tulajdonosok

egyértelműen

költségkorlátozásra

törekszenek.

Az

alkalmazott- tulajdonosok a személyi jövedelmük költségeken keresztüli növelésére törekszenek (drága személygépkocsi stb.), akárcsak a kisebb vállalatoknál. Az alkalmazottakkal és minden egyéb költséggel kapcsolatban

azonban

komoly

költségtakarékosság

érvényesül.

Költségfigyelési rendszereket alakítanak ki, a költséggazdálkodási rendszerüket fejlesztik (pl. a termékek fedezetviselő-képességének vizsgálata). Az amortizáció és a beszerzési ár, mint a vállalkozás fontos költségelemei Az amortizáció - mint már az előzőekből is kiderült - egy speciális költségtényező, és egyben kiadás a vállalkozásnak működése során, de szintén egy speciális eleme a gazdálkodásnak, mivel nem szorosan vett kereskedelmi tevékenység költsége. Ebből adódóan a kereskedelmi vállalkozások költségeit ha szűken értelmezzük, akkor csak a működést szolgáló költségek (pl. munkabér, járulékok, bérleti díj stb.) tekinthetők tényleges költségeknek, amelyek a kereskedelmi árrés költségfedezeti részét jelentik. A tágan értelmezett költség fogalom a kereskedelmi ár esetében jelenti az eladott áruk beszerzési értékének (ELÁBÉ) és a működést szolgáló költségeknek az összegét. 181

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A készlettartás az üzletmenet folyamatosságához, a környezethez való alkalmazkodásához mindenképp szükséges, viszont mint minden erőforrás-felhasználás költségekkel jár. A készletezési költségeknek három jelentős csoportját használják: a készlettartási, az utánpótlási és a hiányköltségek. A készlettartási költség a raktárépületek vagy raktárhelyiségek fenntartási és üzemeltetési költségéből, a raktári dolgozók munkabéréből és ennek közterheiből, a bérelt raktárakért fizetett díjból, a tárolási veszteségből (roncsolódás, minőségromlás, lopás), a raktáron tartás adminisztratív költségeiből, a biztosítási költségekből, hitelből történő készletfinanszírozás esetén a hitelek kamataiból tevődik össze. A készlet-utánpótlási költségek a szállítási, átvételi, minőségellenőrzési költségekből, a szállítás során adódó rongálódásokból, a beszerzési adminisztráció költségeiből (munkabér, postaköltség, telefonszámla, telefax költségei) tevődnek össze. Nyilvánvaló, hogy a készlettartási és a készlet-utánpótlási költségek között átváltás van. Minél nagyobb készletet tárolnak, annál magasabb a készlettartási költség, viszont a készlet-utánpótlási költség alacsony. Ugyanakkor az alacsony készletek kisebb készlettartási költséggel társulnak, viszont gyakrabban történik beszerzés, így a készletutánpótlási költség növekszik. A harmadik költségcsoportot a hiányköltségek alkotják. Ezt a költségfajtát egyetlen számviteli rendszer sem tartja nyilván, mégis befolyásolja a készletezési döntéseket. Hiányköltség akkor merül fel, ha a vevők vagy megrendelők igényeit készlethiány miatt nem tudják kielégíteni. A vevők egy része más beszerzési forrás után néz, a kereslet a cég szempontjából elveszett, ennek haszna is elveszett. Költséges, ha anyaghiány miatt - élő rendelések ellenére - a gépsorok állnak. A rendkívül

gyors

készletutánpótlás

extraköltségei

szintén

a

hiányköltségeket növelik. A készlethiány miatti késedelmi kötbér is ehhez

a

költségtípusokhoz

tartozik.

182

Összességében

goodwill-


Megjegyzés

veszteségként jelennek meg, így bármennyire is nehéz a hiányköltség számszerűsítése, befolyásolja a készlettartási szándékot. A készletek - mint annyi más erőforrás - a cégen belül érdekellentétek eredőjeként alakulnak ki. A szervezeten belül néhány szakembercsoport a készletek növelésére, mások a készletek csökkentésére törekszenek. A készletek növelésére törekszik a közép-és felsőszintű vezetés, hogy a hibás és nem mindig hatékony döntéseik korrigálhatók legyenek. A vezetők

előmenetele

és

a

jutalmazásuk

alapvető

feltétele

a

zökkenőmentes működés, ezt pedig a készletek tartalékszerepe elősegíti. A termelésirányítás szintén a magas készletszintre törekszik, mert az lehetővé teszi a hosszabb termelésátfutást, a magasabb termelésközi készletet, az alacsony működési költségeket. Az értékesítési szakemberek ugyancsak a készletek növelését kívánják elérni. A magas készletszint jobb fogyasztói kiszolgálást, rövidebb átfutási időt, magasabb rendelésteljesítési arányt, több új termék kínálatát, nagyobb értékesítési rugalmasságot biztosít. A készletek csökkentésére kerül sor minden válságszituációban, ha a befektetéseket csökkenteni kell a nagyobb tőkemegtérülés érdekében. (Persze

a

készleteket

jóval

egyszerűbb

csökkenteni,

mint

a

termelőkapacitást leépíteni.) A készlettartás növelésének legfőbb ellensége a cég pénzügyi vezetése. A pénzügyi vezetők korlátozni kívánják a készletekbe fektetett tőkét, hogy a működő tőkeigény csökkenjen, így magasabb megtérülési mutató jellemezze a készletekbe fektetett tőkét. A készletbefektetés egy részét felszabadítva egyéb, jobban jövedelmező befektetések valósíthatók meg. A

készletekbe

fektetett

tőke

nagyságát

nemcsak

a

szervezeti

érdekviszonyok befolyásolják. Részben gazdasági környezeti, részben cégen belüli tényezők hatnak a készletekre. A gazdasági környezetet tekintve a legfontosabb befolyásoló tényező a piac állapota. Keresleti túlsúly estén a készletek tartalék szerepe hangsúlyozottá

válik.

Kínálati

túlsúly

esetén

(piacgazdasági

környezetben) a készletutánpótlás relatíve egyszerű; a készlettartást a tranzakciók zökkenőmentessége motiválja, s kevésbé a biztonság ciklikussága is formálja. Recessziós időszakban készlet-leépítési szándék 183

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ jellemzi a cégeket, a fellendülési szakasz jelentős készletbefektetéssel jár. A készlettartást a gazdasági szabályozók is befolyásolják. Például a külföldi beszerzés lehetősége az esetleges monopol szállítótól való függést csökkenti, a készlettartási kényszert oldja. Munkabérek, mint fontos költségelemek A vállalatok és vállalkozások egyik legnagyobb költségtényezője a munkabér, és a béreket terhelő járulékok együttes összege. A munkáltató a dolgozóknak kifizetett bérek után társadalombiztosítási járulékot egészségbiztosítási alap · nyugdíjbiztosítási alap munkáltatói járulékot fizet, a bruttó bérek után. Költségtervezési módszerek A kis gazdasági társaságok költséggazdálkodásában egyszerű, jól áttekinthető

módszereket

alkalmaznak

a

költség-kalkuláció

kidolgozására. A számítások alapja: szakmai tapasztalat, vagy az előző időszaki adatok megfelelő változtatása lehet. Az állandó és változó költségeket

figyelembe

veszik.

Az

infláció

várható

hatásaival

kalkulálnak. Rendszerint kevés adat- és számításigényű módszereket alkalmaznak. A kisméretű cégeket jellemzi a zéró-bázisú költségtervezés, amely azon alapul, hogy az előző időszaki költségektől függetlenül a tevékenységhez szükséges erőforrásokat számba veszik, s a hozzájuk kapcsolódó költségeket kiszámolják. Semmilyen költséget nem engednek meg, amely nem

feltétlenül

szükséges

a

tevékenységhez.

A

zéró-bázisú

költségtervezéssel számos felesleges költségtényező kiesik, ehhez igazítják tevékenységüket. A

kisvállalkozók

törekszenek,

részben

részben

igen

rugalmasan 184

szigorú

költségtakarékosságra

alkalmazkodnak

a

környezet


Megjegyzés

változásához. Pl. a benzinköltség növekedése esetén nagyobb tételű, időben ritkább beszerzést végeznek. A beszerzési források között igen szigorú feltételrendszer szerint választanak stb. A következő szint a költséghelyek világos elhatárolása, a felelősségi területek szerint strukturálva a költségek figyelését. A kereskedelmi cég nagykereskedelmi egységének és a diszkontáruházaknak a költségeit elkülönítetten kezelik akkor is, ha egy épületben vannak. A költséggazdálkodásnak újabb szintjét képviseli a költségviselő számítás középpontba helyezése. Meghatározzák, az egyes termelt vagy forgalmazott termékek ill. termékcsoportok közvetlen költségeit, a közvetett költségek vetítési módszereit. Kidolgozzák az egységes és következetesen

alkalmazandó

költségkalkulációs

eljárásokat,

az

eljárásokat dokumentálják. A költséggazdálkodási rendszert az értékesítési tevékenységgel szorosan összekapcsolják, a termékek fedezetviselő-képessége alapján alakítják a cég termékstruktúráját. A termékekkel való differenciált gazdálkodás alapja a termékek árának fedezeti tartalma. Fedezeti bonitási skálát alakítanak ki, a kiválótól a fedezetet nem tartalmazó termékekig. Ez a csoportosítás képezi a termelt és forgalmazott cikkek körének meghatározását. A cégek növekedése általában a piaci rugalmasság csökkenésével jár. A nagyméretű cégek csak akkor maradnak életképesek, ha gondot fordítanak az egyes gazdálkodási részterületeik fejlesztésére, a különböző területek

munkájának

összehangolására.

A

cégek

a

célirányos

költségtervezést összekapcsolják az árbevétel tervezéssel, a pénzügyek alakulásával stb. A költséggazdálkodási rendszert integrálják a cég egészének gazdálkodásába. A bonyolult szervezeteknél szervezeti egységenkénti költségfelelősi rendszert dolgoznak ki. Személy szerint meghatározzák, hogy ki felelős a szállítási költségek, a reklámköltségek, a raktározási költségek stb. alakulásáért.

Természetesen

ezt

az

egyes

dolgozók

személyes

jövedelmének alakításával is összekapcsolják. Nyilvánvaló, hogy csakis olyan költségekért lehet felelőssé tenni valakit, amelynek befolyásolására

185

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ lehetősége van. A tarifaemelkedés miatti energia költségek növekedése nem a szakemberek rossz gazdálkodásából fakad. Mindig vitatott, hogy a költséggazdálkodás formalizálására milyen mértékben van szükség. A költséggazdálkodással kapcsolatos belső szabályozásnak nem szabad az időráfordítást és a kiadásokat jelentősen megnövelnie, a rugalmasságot korlátoznia. A differenciálásnak, a költséggazdálkodás költségadatok

fejlesztésének

megszerzésének,

korlátai

vannak.

nyilvántartásának,

A

pontosabb

feldolgozásának

költsége rendszerint egyre nagyobb, az ebből származó haszon egyre kisebb. Kiegyenlítődésük esetén nem szabad további szervezeti erőfeszítéseket tenni a költségek kifinomultabb kezelésére. A nagy termelő és szolgáltató cégek kialakítják kontrolling rendszerüket. A számviteli, pénzügyi, piaci információs rendszer integrált egységében a költséggazdálkodási alrendszernek is fontos szerepe van. A kontrolling rendszerek egy része a standard költségszámításon alapul. Ennek

lényege,

hogy

a

költségszámítás

a

kihasználtságot

(a

leterheltséget, a kapacitást) tekinti a legfontosabb költségbefolyásolási tényezőnek.

A

kihasználtság

a

meglévő

teljesítménypotenciál

kihasználási fokát jelenti. A tényleges költségeknek a tervezettől való eltérését ennek megfelelően értékelik. A költséghelyekre koncentrál a módszer. A kontrolling rendszerek prognózisorientált költségszámítása a várható költségek

előrejelzésére

koncentrál.

A

felhasználási/értékesítési

mennyiségeket a várható beszerzési árak függvényében kalkulálják, az áringadozásokra azonnal reagálnak. Hierarchikus szervezeteknél az egy- és többfokozatú "közvetlen" költségszámítás valósulhat meg. Az irányítási költségeket költségviselő csoportokra,

költségviselőkre

terhelve

korlátozzák

a

költségek

növekedését. A hazai cégek költséggazdálkodása ugyanilyen szempontok alapján alakul. A költségeket tudatosan kezelik a cégek. Fejlesztik a költséggazdálkodási rendszereket, de mindig olyan mértékben, hogy az ebből származó előny nagyobb legyen, mint a fejlesztési költség.

186


Megjegyzés

11.6 Ellenőrző kérdések 1. Mit nevezünk költségeknek? 2. Mi a költséggazdálkodás jelentősége? 3. Hogyan csoportosíthatjuk a költségeket? 4. Melyek a költségek nagyságát meghatározó erők? 5. Milyen kalkulációs módszereket ismer? 6. Mit jelent az árrés és a haszonkulcs? 7. Milyen költségtervezési módszereket ismer?

187

?

Megjegyzés


12. fejezet 12 .VÁLLALATI JÖVEDELEMSZABÁLYOZÁS 12.1 Vállalati jövedelemszabályozás fogalma A vállalati jövedelemszabályzás azoknak a pénzügyi eszközöknek és előírásoknak az összessége, melyek a vállalkozások és az állami költségvetés közötti jövedelemosztozást szabályozzák, ill. meghatározzák a vállalkozásoknál maradó, jövedelem-felhasználás lehetőségeit. Feladata: a jövedelemtulajdonosok közötti osztozkodás szabályainak rögzítése, ill. a képződött jövedelem-felhasználásra vonatkozó előírások összefoglalása. Jövedelemtulajdonosok: állami költségvetés vállalat egyén

12.2 Felhasználásának területei fejlesztés személyes jövedelem tartalékolás Jövedelemszabályozás helye a szabályozórendszeren belül A szabályozórendszer azoknak az eszközöknek az összessége, melyek közvetítik a gazdálkodókhoz a gazdaságpolitika céljait, és úgy hatnak, hogy tendenciaszerűen megvalósuljanak azok a gazdasági folyamatok, amelyek e célok elérését szolgálják. A gazdasági szféra szabályozásának fontosabb elemeihez tartoznak: termelői és fogyasztói árrendszer árfolyam-politika,

a

szabályozása

188

külkereskedelmi

tevékenység


Megjegyzés

vállalkozások

jövedelemszabályozó

rendszere,

bérszabályozás pénz- és hitelpolitika a

kutatás

és

műszaki

fejlesztés

finanszírozása

és

szabályozása A vállalati jövedelemszabályozás a közgazdasági szabályozórendszernek az egyik fontos, de nem egyetlen eleme.

12.3 A jövedelemszabályozással szemben támasztott követelmények normativitás, nyereség-érdekeltség, ösztönző erő, stabilitás, jövedelem-centralizálás, ösztönzés iránya. Mit értünk ezen követelmények alatt? Normativitás Fontos, hogy a jövedelemszabályozási rendszer egységes legyen. Ne az egyedi beavatkozások legyenek túlsúlyban. Az egységesség azt is jelenti, hogy az alkalmazandó módszer és az adó mértékek a különböző ágazatokban tevékenykedők részére egyformán funkcionáljanak. Nyereség-érdekeltség A nyereségadó, a vállalati eredményt terhelő elvonás. A nyereség adózás útján történő centralizálásának számos előnye van. Ebben a rendszerben ugyanis a realizált nyereség minden forintja két részre oszlik: egy részét a vállalkozó az állami költségvetésbe fizeti be, másik része a vállalkozónál marad. A nyereség tömegének növelése a vállalkozások

189

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ érdekeltségének bővülésével jár. Az adókulcsok rögzítésével hosszabb időre meghatározhatók a megosztás arányai, ami megfelelő biztonságot adhat mindkét félnek. Ösztönző erő Egy szabályozó elem ösztönző ereje attól függ, hogy a megtermelt jövedelemből mennyivel rendelkezhet szabadon a vállalkozó. Biztosítani kell, hogy ha egy vállalkozás nyeresége nagyobb az előző évinél, akkor a vállalkozásnál maradó rész is haladja meg az előző évit.

Stabilitás Az előző bekezdésben vázoltakat akkor lehet elérni, ha az alkalmazott szabályok több évre érvényesek. Csak így biztosítható, hogy a gazdálkodó

egységek

érdekeltek

legyenek

lehetőségeik

kellő

kihasználásában (a nem kívánatos tartalékolás elkerülésében). Jövedelem-centralizálás Megoldható-e, hogy fokozódjon az ösztönző erő a nyereség növelésében, s ugyanakkor a jövedelem-centralizáció is? Igen, mégpedig úgy, hogy az adó egy részét beépítjük a költségek közé, a nyereségadó mértékét pedig csökkentjük. Ösztönzés „iránya” Ezen a vállalkozásoknál maradó nyereség felhasználásának szabályozását értjük (tartalékolás, fejlesztés, részesedés). A legszerencsésebb megoldás az, ha az adózott nyereség felhasználásáról a vállalkozók szabadon dönthetnek.

190


Megjegyzés

12.4 Jövedelemszabályozás részei 1.

Jövedelemelvonás, adórendszer (a gazdálkodás eredményeként létrehozott eredeti jövedelmek egy részének központosítása az állami költségvetésben).

2.

Pénzügyi megkülönböztetés, mely lehet preferencia (amikor kedvezményben,

mentességben,

támogatásban

részesítik

a

vállalkozók meghatározott tevékenységét, ill. diszpreferencia többletelvonás). 3.

Vállalati jövedelem-felhasználást, vállalati finanszírozást szabályozó pénzügyi előírások rendszere.

Eredményképződés Általában Az eredmény-kimutatás alapvető összefüggését a következő egyenlőség fejezi ki:

Teljesítmények

Ráfordítások

Re alizált _ eredmény

Teljesítmények fogalma alatt egy adott időszakban kibocsátott termékek és szolgáltatások ellenértéke értendő (árbevétel). Ráfordítások a teljesítmények

kibocsátása

érdekében

eszközölt

befektetéseknek

bekerülési áron, múltbeli költségen számított értéke. Realizált eredmény az

adott

időszak

kibocsátott

teljesítményeinek

(árbevétel)

ráfordításainak különbsége. Ha az árbevétel > ráfordítások, akkor az eredmény = nyereség. Ha a teljesítmény < ráfordítások, akkor az eredmény = veszteség.

191

és

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Részletesebben egy kereskedelmi vállalat példáján Bruttó árbevétel - áfa Nettó árbevétel - ELÁBÉ (eladott áruk beszerzési áron) Árrés - Költségek Eredmény

12.5 Jövedelem, ill. nyereség Azonos-e a jövedelem a nyereséggel? A jövedelemszabályozás nem azonos a nyereség adóztatásával. Középpontjában a nyereség áll, de a jövedelemszabályozás több mint a nyereség adóztatása, ugyanis vannak olyan jövedelem elemek, amelyek az "őt" megtermelőnek kiadást jelentenek. A nyereségadó rendszerben 1988-ban bekövetkezett főbb változások (egységes vállalkozás nyereségadó) Kevesebb fajta adó terhelte a vállalkozásokat (vagyonadó, felhalmozási adó, kereseti adó, éra, általános nyereségadó, város- és községfejlesztési hozzájárulás helyett nyereségadó és kereseti adó). Alacsonyabb lett a jövedelem-centralizáció. Tevékenységi alapokra épült, tehát a különböző szervezetekben, területeken folyó gazdálkodás tevékenység azonos koordinációkkal, azonos feltételekkel működött. Minden vállalkozásra, bármilyen tulajdonformában, tevékenységi körben folytatták, egységes adó érvényesül. Törvényszinten határozták meg az adózás rendszerét és mértékét is.

192


Megjegyzés

12.6 Az amortizációs és a készletértékelési módszerek hatása a vállalkozás és nyereség képzésére Az egyes módszerek az alkalmazásuk során más és más hatással vannak az adózás előtti nyereségre. A lineáris értékcsökkenési leírási módszer esetén az árrésbe "Költség oldalon" beépített értékcsökkenés egyenletes, ebből következik, hogy ha csak az amortizáció szempontjából vizsgáljuk a kérdést, és az árat és a többi

költségtényezőt

változatlannak

tekintjük,

akkor

ennek

a

módszernek a hatása egyenletes a nyereség alakulására. A degresszív módszerrel összehasonlítva elmondható az is, hogy a lineáris módszernél a kezdeti időszakban is nagyobb hányad jut a nyereségre az árrésből, mint a degresszívnél. A gyorsított leírási módszer lényegéből fakad, hogy a kezdeti időszakban nagyobb hányadát számoljuk el az amortizációnak, majd a későbbiekben lassul az elszámolás mértéke. Ennek hatása a gazdálkodásra - ha a többi tényezőt változatlannak tekintjük (ár, költségek) - az, hogy a kezdeti időszakban a nagyobb mértékben elszámolt értékcsökkenés csökkenti a nyereségadó alapját, melynek következében csökken a nyereségadó is. A degresszív leírási módszernek időszakosan „nyereség eltüntető" hatása van. A progresszív leírási módszernél az értékcsökkenés elszámolása fordított, mint a degresszív leírásnál. Ebből következik, hogy ennél a módszernél az időszak elején "maximalizáljuk" a nyereséget, amely a későbbiekben csökkeni fog. Ez adózás szempontjából nem célszerű egy vállalkozásnak, ezért sem használják ezt a módszert. Az egyes készletértékelési módszerek is hasonló hatást gyakorolnak a vállalat gazdálkodására. A LIFO módszer állandóan növekvő beszerzési árak mellett - az eladási árakat és működési tevékenységet szolgáló költségeket változatlannak tekintve - időszakosan csökkenti a realizált nyereséget, és ezzel párhuzamosan a társasági adót is. Az árak csökkenése esetén a módszer hatása ellentétes a nyereség képzésére. A HIFO módszer hatása 193

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ megegyezik a LIFO módszerével (az árak folyamatos növekedése esetén). A LIFO és HIFO módszer használatát, hatásaiból adódóan a jelenlegi jogszabályok nem engedélyezik. A FIFO módszert állandóan növekvő beszerzési árak mellett - az eladási árakat és ma működési tevékenységet szolgáló

költségeket

változatlannak

tekintve

-

maximalizálja

a

nyereséget, és ezzel együtt a befizetendő társasági adót is. Az átlagár módszer hatása hasonlóan egyenletes, mint a lineáris amortizációs módszeré.

12.7 Ellenőrző kérdések 1. Mit jelent a jövedelemszabályozás, mi a feladata? 2. Melyek

a

jövedelemszabályozással

szemben

? támasztott

követelmények? 3. Mi a jövedelem és a nyereség közötti különbség? 4. Az amortizációs és készletértékelési módszereknek milyen hatása van a nyereségre?

194


Megjegyzés

13. fejezet 13 .PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELEMZÉSE 13.1 Pénzügyi kimutatások A vállalkozásoknak tevékenységük folytatásához - mint ahogyan az eddigiekből kiderült - eszközökre, emberi erőre és információra van szükségük. A termeléshez, értékesítéshez, a szolgáltatások nyújtásához szükséges tényezők megszerzéséért a gazdálkodó egységek pénzt adnak ki. Ez a tőke többféle forrásból származhat. A saját tőkét a tulajdonosok bocsátják a cég rendelkezésére, az idegen tőkét a pénzpiacon szerzik be. A vállalkozások pénzügyi vezetőinek feladata, hogy a cég vagyoni, pénzügyi helyzetének és teljesítőképességének ismeretében meghozzák döntéseiket, melyek alapvetően befektetési vagy finanszírozási jellegűek lehetnek. A befektetési döntések általában hosszabb távra szólnak, és arra irányulnak, hogy a vállalkozás rendelkezésére álló pénzt milyen eszközök illetve értékpapírok vásárlására fordítsák. A finanszírozási döntések - ezek rövidebb távra szólnak - a vállalkozás folyamatos működésének biztosítását szolgálják. A két terület szorosan összefügg egymással. Finanszírozás alatt a vállalkozások pénztőkével való ellátását, az alapításhoz, működtetéshez, bővítéshez, átalakításhoz szükséges pénzeszközök megszerzését értjük. A finanszírozásnak két alapvető formája van: Az önfinanszírozás (vagy belső), mely kizárólag saját erőből történő finanszírozást jelent, (ezek lehetnek: a keletkezett nyereség újra befektetésével, az értékcsökkenési leírás révén keletkezett alap felhasználása, céltartalékok

195

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ mozgósítása, nem szükséges vagyonrészek értékesítése stb.) illetve idegen források igénybevétele, mely esetén főleg hitel vagy kölcsön igénybevételéről beszélünk, de ide tartoznak az állami támogatások, alapítványi hozzájárulások, kötvények, lízing stb. Nemcsak a menedzsment számára, hanem a vállalkozással kapcsolatba kerülő csoportok számára is fontos, hogy folyamatosan megbízható információkkal rendelkezzenek a cégről. Különféle számszerű és szöveges kimutatásokat kívánnak a tulajdonosok és hitelezők, akik a pénzüket kockáztatják; a költségvetés a megfelelő bevételek biztosítása miatt; a munkavállalók bérük alakulásáról akarnak tájékozódni; a vevők a cég stabilitására megbízhatóságára kíváncsiak; a szállítókat pedig az érdekli, hogy áruik szolgáltatásaik ellenértékéhez mekkora erőfeszítéssel juthatnak hozzá. A pénzügyi elemzések információs hátterét a számviteli rendszer biztosítja azzal, hogy a pénzben kifejezhető gazdasági eseményeket rögzíti (könyvelés). A számvitel feladata az is, hogy pontos képet adjon a cég vagyoni, pénzügyi helyzetéről és megbízhatóan kimutassa az eredményt (éves beszámoló). A magyar számviteli törvény előírja a vállalkozásoknak, hogy milyen könyvvezetést kell alkalmazniuk, és milyen éves beszámolót kell készíteniük. Kisebb cégek esetén elég egyszerűbb könyvelési eljárást alkalmazni (pénztárkönyv illetve naplófőkönyv vezetése), melynek lényege a pénzforgalmi szemléletű (pénzbevételek és pénzkiadások) regisztrálás. Ezek a cégek éves beszámolóként pénzügyi helyzetüket bemutatandó - egyszerűsített mérleget készítenek. A jogi személyek, illetve a nagyobb árbevételt elérő társaságok kettős könyvvitelt alkalmaznak. 13.1.1 A mérlegegyenleg Mivel alapvetőn két forrás van, amiből egy vállalkozás aktívái erednek (a tulajdonosok és a hitelezők), ebből következik, hogy bármely időpontban

196


Megjegyzés

az aktívák összege egyenlő kell, hogy legyen a hitelezők és a tulajdonosok hozzájárulásainak összegével. azaz: Aktívák = passzívák + tőke (eszközök) A vállalat pénzforgalma. A készpénzforgalom. A

vállalat

készpénzbevételeit

készpénzkiadásainak

teljesítésére

használhatja fel. Amennyiben a kiadások meghaladják a bevételeket, a vállalat részére megnyitott napi pénzfelvételi keret terhére készpénzt vehet fel bankszámlájáról. Munkabérfelvétel az előzetes bejelentés alapján biztosított keretösszeg terhére történik. A pénzfelvételek fedezetéről a gazdálkodónak kell gondoskodnia. Kereskedelmi vállalat készpénzforgalma részben a házi pénztáron, részben a bolti pénztárakon keresztül bonyolódik. E pénztárakban napi pénztárzárlatot

kell

tartani,

amely

után

a

pénztárban

tartható

készpénzösszeg felső határát a vállalatvezetés határozza meg. Az ezt meghaladó bevételt a pénztárnak naponta be kell fizetnie a bankszámlára. Ha a készpénzkészlet kifogy, a gazdálkodó szervezet bankszámlája terhére

kérhet

bankjegyet

és

érmét

készpénzcsekkel

vagy

készpénzfelvételi utalvánnyal. A vállalat telepeinek, fiókjainak, boltjainak, pénzellátását úgy is megoldhatja, hogy MNB postautalvánnyal megbízza a számláját vezető bankszervet, hogy az a gazdálkodó szervezet terhére a posta útján fizessen meghatározott összeget a címzettnek. Bankszámla pénzforgalom A főbb fizetési módok: Átutalás: a legáltalánosabban alkalmazott fizetési mód, a fizetések kb. 70%-a így történik. Előírt nyomtatványon a fizetésre kötelezett felszólítja a bankot, hogy meghatározott összeggel terhelje meg a számláját és ismerje el a kedvezményezettjét. Pl.: a költségvetési befizetések, társadalombiztosítási járulék általánosan alkalmazott fizetési módja. Akkor is e fizetési módot kell alkalmazni, ha a felek az alapszerződésben nem állapodtak meg a fizetési formában. Ha a vevő a megállapodás ellenére az előírt határidőig a fizetést átutalással nem teljesítette, akkor a

197

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ kedvezményezett az elmaradt átutalás helyett inkasszó megbízást nyújthat be a bankhoz. Beszedési megbízás (inkasszó): a jogosult vállalat megbízza a bankot, hogy követelését az erre kötelezett számlatulajdonos terhére egyenlítse ki. Két formája ismeretes: Határidős beszedési megbízás: ennek benyújtásáról a bank a kötelezettet előzetesen értesíti, és ha az a megjelölt kifogásolási határidőn belül nem közöl megfelelően indokolt írásos kifogást, akkor a bank érvényesíti a megbízást. Azonnali beszedés megbízás (prompt inkasszó): akkor alkalmazható, ha a felek előzetesen ebben állapodtak meg. Terv szerinti fizetés: a két fél egymás közötti megállapodása alapján megbízza a bankot, hogy a rendszeresen ismétlődő szállítások vagy szolgáltatások előre felbecsült ellenértékét megfelelő részösszegekben folyamatosan

számolja

el

a

szembenálló

bankszámlák

között.

Időszakonként végelszámolásra kerül sor. Elszámolási utalvány: az utalványt kibocsátó vállalat megbízza a pénzintézetet, hogy a megjelölt összeget a megnevezett vállalat számláján írja jóvá.

13.2 Pénzügyi mutatószámok: 13.2.1 Adóssági arányszám Adóssági arányszám =

Összes _ adósság Összes _ eszköz

Ezt a mutatót nevezzük még idegen tőke részarányának is. Számítható ennek a mutatónak a komplementere is, akkor ezt saját tőke arányának nevezzük. Hosszú lejáratú kötelezettségek és az összes eszközök aránya Ez a ráta az egy éven túli kötelezettségeket viszonyítja a vállalkozás összes eszközéhez.

198


Megjegyzés

Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya az eszközökhöz = =

Hosszú _ lejáratú _ kötelezettségek Összes _ eszköz

Kamat-terhelhetőség Kamat-terhelhetőség =

Jövedelem _ az _ adó _ és _ kamatfizetés _ elött Kamatköltség

Ezt azt mutatja, hogy a vállalat milyen mértékben képes folyó kamatfizetési kötelezettségeinek eleget tenni.

13.2.2 Hatékonysági mutatók: A készleteknél tárgyalt forgási sebesség napokban, fordulatokban. Átlagos beszedési idő Az átlagos beszedési idővel azt elemezhetjük, hogy a vevők mennyire hamar

egyenlítik

ki

számlájukat.

számításakor

a

követeléseket

viszonyítjuk a napi (nem készpénzes - hitelbeni) eladásokhoz. A legtöbb termelő vállalatnál majdnem minden értékesítés készpénz nélküli (nem azonnali). A kiskereskedelmi vállalatoknál a számviteli kimutatások mutatják, melyek azok az értékesítések, amelyek készpénzesek voltak, és melyek meghitelezettek. Átlagos beszedési idő =

Átlagos _ követelés _ állomány Átlagos _ napi _ hitelre történö _ értékesítés Eszközarányos árbevétel

A mutató azt jelzi, hogy milyen gazdaságosan használja ki az adott vállalkozás az eszközeit. Eszközarányos árbevétel =

Árbevétel Átlagos _ eszközállomány

Minél magasabb a mutató értéke, annál intenzívebb eszközkihasználásról beszélhetünk. A szakmai sajátosságok ezt a mutatót is torzíthatják.

199

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ 13.2.3 Jövedelmezőségi mutatók A jövedelmezőség mérőszámait az eredmény-kimutatásokból és a mérlegből lehet számítani. A nettó nyereség (adózott) arányát az értékesítéshez, az összes eszközhöz és a tulajdonosi tőkéhez viszonyítva fogjuk tárgyalni.

Nettó nyereségszint Ez a mutató az adózott nyereség és az árbevétel aránya Nettó nyereségszint =

Adózott _ nyereség Árbevétel

A ráta az 1 Ft árbevételre jutó adózott nyereség (osztalékfizetés előtti) mértékét mutatja. Eszközarányos nyereség Az adózott nyereség és az összes eszköz hányadosaként kapjuk az eszközarányos nyereség mutatóját Eszközarányos nyereség (ROI)=

Adózott _ nyereség Összes _ eszköz

Ez a mutató azt jelenti, hogy a vezetés mennyire használta jól fel a mérleg bal oldalán lévő eszközöket.

13.3 A pénzügyi mutatók korlátai A mutatóknak hasznosságuk ellenére vannak korlátai is. A számvitel és üzletvezetési gyakorlat eltérhet egymástól. Annak a vállalatnak, amelynek saját tulajdonú épületei vannak, alacsonyabb lesz az eszközmegtérülési rátája, mint egy olyannak, amely bérli az épületeit. A vállalatok eltérő módszereket alkalmazhatnak a készletértékeléskor, ami szintén nehezíti az összehasonlíthatóságot. A vállalatok többféle üzleti tevékenységet folytatnak, így szinte nincs két teljesen egyforma profilú vállalat, ami tovább nehezíti az iparág összehasonlítását.

200


Megjegyzés

Azt is tapasztalhatjuk, hogy a vállalat az iparág átlaga felett, vagy átlagosan működik, ez még nem jelent feltétlenül jót. Az átlag az adott iparág összes vállalatának összes teljesítménye, lehetséges, hogy az egész ipar gyengén működik. A mérlegben az amortizáció és infláció torzítja az eszközök értékét. Általában igaz, hogy a számviteli kimutatásokban az eszközök alulértékeltek. A változó gazdasági feltételek kényszerből teljesen átstrukturálhatják egy iparág költségszerkezetét, ennek következtében a régebben kialakult "szokványos" mutatók már nem használhatók összehasonlításra. A vállalatok gazdasági kényszerből gyakran "kozmetikázzák" a mérleget, így az ebből számított mutatók is torzak lesznek.

201

Megjegyzés


13.4 Ellenőrző kérdések 1. Melyek a finanszírozás formái? 2. Mit jelent a mérlegegyenleg?

?

3. Milyen formában bonyolódik a vállalat pénzforgalma? 4. Milyen pénzügyi mutatószámokat ismer?

202


Megjegyzés

14. fejezet 14 . BEFEKTETÉS ÉS FINANSZÍROZÁS 14.1 A befektetés és finanszírozás kapcsolata a vállalat gazdálkodásában Már az előzőekben foglalkoztunk azzal, hogy minden vállalkozás célja a profithoz jutás. Ez így van akkor is, amikor egy vállalat új befektetésről, beruházásról dönt. Minden döntés mögött az újabb nyereségszerzés áll. A vállalat működtetési, finanszírozási és befektetési kérdései mögött a vállalkozói döntések állnak. A vállalkozói döntések A folyó tevékenységgel összefüggő döntések esetén a vállalkozó dönt pl. a termelési, értékesítési tevékenységéről, a vállalkozás reálfolyamatainak változásairól. A napi döntések következtében a vállalatok bevételt és kiadást realizálnak, melyek viszonyából következtethetünk a tevékenység eredményességére. A befektetési, beruházási döntések során azt mérlegeljük, hogy mennyit és milyen hosszú élettartamú eszközökbe fektessünk? Rövid-, ill. hosszútávra fektessük be tőkénket mellyel a vállalkozás tőkelekötésének időtartamát is meghatározzuk. A befektetési, beruházási döntések alakítják az adott vállalat eszközszerkezetét, melynek során kialakul a két nagy eszközcsoport a befektetett és a forgóeszközök közötti arány. Ezek a döntések a mérleg eszköz oldalát érintik. A finanszírozási döntések során a hogyan és a honnan kérdésre keressük a választ. Hogyan és honnan szerezze be a vállalat a befektetéséhez szükséges pénzt? Ennek során a forrásteremtés kérdésével foglalkozunk, idegen vagy saját forrásból finanszírozzuk az adott beruházást, ezzel döntünk arról is, hogy a vállalat tőkeszerkezete - a saját és az idegen tőke aránya - hogyan alakul a jövőben? Ezek a döntések a mérleg jobb oldalát érintik.

203

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A vállalkozói döntések közötti összefüggését az l. sz. ábra mutatja. A továbbiakban

először

a

befektetési

és

beruházási

döntésekkel

foglalkozunk.

14.2 A befektetés, beruházás fogalma A vállalat kockázatvállalás melletti tevékenységét, amely időt igényel, és tőkefelhasználással jár, amelynek eredményeként a vállalkozás hozamra tesz szert, beruházásnak, befektetésnek nevezzük. Van-e különbség a beruházás és befektetés fogalma között? Ez attól függ, hogy pénzügyi vagy gazdálkodási szakember fogalmazza ezt meg. A pénzügyi szakemberek a befektetés fogalmát tekintik a bővebb kategóriának és ebből az minősül beruházásnak, ami anyagi eszközökbe történő befektetés. A gazdálkodási szakemberek a beruházást tekintik a bővebb kategóriának és ebből a nem anyagi jellegű beruházás minősül befektetésnek. Mindkét felfogás közös jellemzője, hogy a materiális eszközvásárlás nevezhető beruházásnak, míg a nem anyagi (pl. értékpapír vásárlás) a befektetés. A beruházás fogalmából elsőnek emeljük ki az időtényezőt. Az idő a beruházások folyamatában két részre bontható, a beruházás tényleges létrehozásának idejét nevezzük kivitelezési időnek, míg a működtetés idejét nevezzük használati időnek. Az időtényező meghatározásakor döntünk arról is, hogy milyen távra fektetjük be pénzünket. A beruházások velejárója a tőkefelhasználás, melynek eredményeként hozamot realizálunk. A beruházások esetében beszélhetünk a kivitelezést közvetlenül terhelő, ill. már a működés során felmerülő kiadásokról. A bevételek elsődlegesen a működés során képződnek. A beruházás működésének

felszámolásakor

realizálhatunk

még

egy

egyszeri

felszámolási bevételt, amely a beruházás selejtezése, "ócskavas" értékének is nevezhető. Az összes bevétel és kiadás egyenlege adja a beruházás hozamát. Kockázatosnak minősül az a befektetés, beruházás, ahol valószínűsíthető a

veszteség.

A

beruházások,

befektetések

tekintetében

a

kockázatvállalásnak többféle területe lehet. Az üzleti kockázat jelenti 204


Megjegyzés

egy adott nemzetgazdaság egészét érintő, a fogyasztói keresletben történő változást, a kormány és a versenytársak váratlan döntését. A vásárlóerő kockázat mutatja az infláció hatását a befektetéseik értékére. Pl. a vállalat kötvény kibocsátásával jut forráshoz, a kötvény vásárlója, vásárlóerő kockázatot vállal, ha az infláció miatt, a lejáratkor kifizetett tőkéért kevesebbet tud vásárolni, mint amikor megvette a kötvényt. A hitelezőnek ez vásárlóerő veszteséget jelent. A befektetők és hitelezők úgy védekeznek, hogy a megkívánt hozamba az inflációt is beleszámítják, megemelve azt a várt inflációs rátával. A fixkamatozású befektetéseket

és

kölcsönöket

veszélyezteti

leginkább

a

kamatlábkockázat. Amikor a kamatok emelkednek a fixkamatozású ügyletek értéke csökken, mert az új ügyletek magasabb kamatozásúak. A vállalat hitelt vesz fel és a tőkét meg a kamatokat vissza kell fizetnie, ezt pénzügyi kockázatnak nevezzük. Jövedelemkockázat estén a beruházott tőke nincs veszélyeztetve, de kockázatos a belőle származó jövedelem. Növekszik a hitelfelvevő kockázata, ha a hitelállománya nő és a visszafizetéshez szükséges cash flow-k csökkennek. A piaci kockázat megváltoztathatja egy adott értékpapír kockázatát pl. amikor az általános pesszimizmus lerántja az egész értékpapírpiacot. Az ilyen piacon hirtelen leeshet az értéke egy olyan vállalat részvényének is aki egyébként pénzügyileg jó helyzetben van és egyéb kedvező jövőbeli kilátásai vannak.

205

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A következőkben elsősorban a beruházásokkal foglalkozunk.

BEFEKTETÉS

MŰKÖDÉS

FINANSZÍROZÁS

Forgóeszközök

Rövid lejáratú tartozások Folyó bevételek

Állóeszközök

(Befektetett eszközök)

Nyereség (Veszteség)

Folyó ráfordítások

Hosszú lejáratú adósságok Tulajdonosi tőke

Amortizáció

14.3 A beruházások fajtái A beruházásokat futamidejük szerint feloszthatjuk rövid- és hosszú távú beruházásokra. A rövid táv alatt itt is éven belüli, míg a hosszútáv alatt az éven túli beruházásokat értjük. A méret alapján beszélhetünk kis-, közepes és nagyberuházásokról. Ez a csoportosítás nagyon relatív, mivel adott vállalat nagyságától, teljesítő képességétől függ az, hogy mennyire minősül nagynak a beruházás. A beruházások céljuk szerint lehetnek alap- és pótló beruházások. Alapberuházásnak nevezzük a vállalat működésének kezdetén végzett tevékenységet. A pótló beruházás esetén a már működő vállalkozás régi, tönkrement berendezését egy ugyanolyan vagy hasonló berendezéssel cseréli ki. A továbbiakban megkülönböztethetünk még racionalizáló beruházást is, amikor az adott gép még működőképes, de egy korszerűbbre cseréljük ki, melynek következtében költségmegtakarítást érünk el. Az új géppel minőségileg is jobb modernebb terméket állítunk elő. A bővítő beruházások esetében a vállalkozás kapacitását növeljük. Az újabb korszerűbb terméket előállító gépek cseréjét célzó beruházásokat átállító beruházásnak nevezzük. 206


Megjegyzés

További csoportosítási szempont: A termelésben betöltött szerepe szerint: termelő és termelési célokat szolgáló nem termelő v. jóléti és szociális rendeltetésű A beszerzés módja szerint: új állapotban beszerzett v. létesített használtan beszerzett A használatbavétel szempontjából: használatban levő, használaton kívüli Pótlás, dinamikus szintentartás , bővítés, rekonstrukció Pótlás: az elavult állóeszközt hasonló konstrukcióval helyettesítjük. A műszaki fejlődés következtében ez nehezen képzelhető el, így ez csak elméleti lehetőség. Dinamikus szintentartás reform idején a beruházási döntési rendszer alappillére volt; olyan beruházást jelentett, amely megakadályozza a vállalat korszerűségi lemaradását. Bővítés Az

eszközök

fizikai

állományának

rendszeres

bővülése,

a

teljesítőképesség növelése olyan mennyiségi és minőségi változás, amely gyarapítja az állományt. Rekonstrukció intenzív jellegű beruházási gyakorlat elvileg nem növeli a munkahelyek számát, ellenkezőleg: a termelékenységet növeli lehet részleges, v. teljes körű a régi gépek helyébe és nem mellé kerülnek az új gépek

207

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A beruházások helye a vállalati gazdálkodásban: Lényeges megvizsgálni a beruházás indítékát, mely lehet: termelési, jóléti, szociális, oktatási stb.

14.4 A befektetési döntések alapelvei Egy vállalat folyamatos, sikeres működését nagy mértékben befolyásolja annak beruházási tevékenysége. A beruházást akkor érdemes elvégezni, ha az ebből származó hozamok meghaladják a beruházás költségeit, így a fejlesztés eredményeként egy méltányos többletnyereséget is realizálunk. Minden fejlesztés alapproblémája az, hogy egy a mai időszakban keletkező kiadást kell összehasonlítani a beruházás eredményéből származó jövőbeni hozamokkal. A hozam, mivel a jövőben realizálódik annak mértéke kockázatos, bizonytalan eltérhet a vállalkozó által várt hozamtól. A beruházási alternatívák értékelésekor a döntéseinknél két alapelvet veszünk figyelembe. Az első a pénz időértéke (Time value of money), ami azt fejezi ki hogy egységnyi biztos pénz értékesebb mint egységnyi kockázatos. Így döntéseink során két lehetőséggel is élhetünk. Az egyik esetben a beruházás kezdeti költségét "konvertáljuk" a folyó működésből származó időszakra, ami így válik összehasonlíthatóvá a beruházás eredményéből származó

pénzáramlásokkal.

A

másik,

a

beruházás

tervezett

pénzáramlásait alakítjuk át mai pénzzé és így teszünk összehasonlítást.

14.5 Beruházás-gazdaságos módszerek A beruházásokról dönteni nagy felelősséggel járó feladat, hiszen egy nagyobb beruházás sikeres vagy sikertelen volta hosszabb távon és jelentős mértékben befolyásolhatja a vállalat pénzügyi helyzetét. A döntés előkészítésekor több tényezőt is mérlegel a vezetés. Ennek alapján a beruházások értékelésének többféle módszere alakult ki: Az első csoportba azok a technikák tartoznak, amelyek időtényező figyelembevétele

nélkül

döntenek

208

a

beruházásról.

Ezek

nem


Megjegyzés

foglalkoznak azzal a problémával, hogy a kiadások és bevételek időben nem esnek egybe. A második csoportba azok a módszerek sorolhatók, amelyek számolnak a pénz időértékével. Végül vannak olyan módszerek is, amelyek a pénz időértékén kivül számolnak a kockázattal is. Azokat a módszereket, amelyek a pénz időértékét nem kezelik statikus, míg azokat amelyek számolnak a pénz időértékével dinamikus beruházás-gazdaságossági módszereknek nevezzük. A következőkben csupán felsoroljuk az említett módszerek fajtáit, számításukkal nem foglalkozunk! 14.5.1 A megtérülési idő módszer (Payback Period Method) Ezzel a módszerrel azt számítjuk ki, hogy az eredetileg befektetett pénzt hány év alatt kapjuk vissza a befektetés eredményeként képződő pénzáramlásokból. A módszer a visszatérülés "sebességét" méri. Statikus módszernek tekinthető, mert nem veszi figyelembe az időtényezőt. 14.5.2 A befektetés átlagos jövedelmezősége-módszer (Averge Annual rate of Return on Investment Methods) A módszer a befektetés működéséből származó pénzáramlások nagyságát részesít előnyben úgy, hogy az éves átlagos pénzáramlást viszonyítja a fejlesztés költségeihez, melyeket százalékos formában mutat ki. Ez a módszer sem veszi figyelembe a pénz időértékét, tehát statikusnak tekinthető. 14.5.3 A pénz időérték-elve: jövőérték-számítás jelenérték számítás nettó jelenérték számítás A számítási módszereket a pénzügy tantárgy keretében részletezzük! 209

Megjegyzés


14.6 A beruházások előkészítésének, megvalósításának folyamata A beruházások területén is egyfajta problémamegoldó folyamat írható le, mely a kiinduló helyzettel kezdődik. Ebben a szakaszban történik az ötletek gyűjtése és csoportosítása, abból a szempontból, hogy megvalósításukkal milyen célok érhetők el. Ilyenek lehetnek, pl. általánosan javul a vállalat jövedelem termelőképessége; új termék gyártását, forgalmazását tervezi a cég, a piaci verseny kényszeríti termékváltásra a vállalatot. Az ötletek és a vállalat általános céljainak párhuzamba állításával dönthető el a fejlesztési cél. Az előkészítésnek ebben a szakaszában még célszerű több ötlet megtartása, amelyeket előzetes szelekciónak vetünk alá. Az ötleteket külön-külön elemeznünk kell. Az első a piacelemzés. Vizsgáljuk meg a piac felvevőképességét, várhatóan van-e kereslete az adott termékre? Milyen az adott termék piacán a kialakult verseny? Vannak-e és ha igen, akkor milyen erősek a versenytársak a piacon? A vizsgálódás kiterjed a műszaki elemzésre is. Ennek során a beruházás műszaki megvalósíthatóságát nézzük meg. Az elemzés kiterjed a beruházás méretének meghatározására, a fejlesztés telephelyének kiválasztására, a termék műszaki leírására, a nyersanyag beszerzési lehetőségekre, a gyártó gépek kapacitására, és minőségi vizsgálatára, az alkalmazott gyártási technológiára, a munkaerőszükséglet nagyságának a meghatározására és biztosítására. A pénzügyi elemzés során számításokat végzünk arra vonatkozóan, hogy a beruházás költségei

várhatóan

hogyan

alakulnak

majd,

ill.

a

beruházás

működtetéseinek költségeit is megtervezzük és ezeket vetjük össze a fejlesztés működéséből származó bevételekkel. Az elemzési módszereket beruházás-gazdaságossági számításoknak nevezzük, amelyekről az előzőekben szó volt. Amennyiben a beruházások elemzése során adódott egy változat, amely a céljainknak a legjobban megfelel, akkor beruházási indítványt kell benyújtani a döntéshozó felé. Ennek valamennyi, a döntés szempontjából lényeges információt tartalmaznia kell, hogy a döntéshozó pontos képet

210


Megjegyzés

kaphasson a beruházási javaslatról. Általában több javaslat közül kell kiválasztani a legelőnyösebbet. Azt kell választanunk, amelyik a fejlesztés költségvetésének figyelembevételével legjobban megfelel beruházási céljainknak. A fejlesztés következő lépése a megvalósítás. Ebben a szakaszban történik a szerződéskötés a legjobb ajánlatot tevő kivitelezővel. Gondoskodnunk kell a szükséges tőke előteremtéséről, a szükséges helyiségek kialakításáról, a dolgozók képzéséről, az új termékhez kapcsolódó marketing tevékenység beindításáról (pl. az eladó szervezet tájékoztatása stb.). Végül a beruházás ellenőrzése következik, melynek kettős funkciója van. A kivitelezés ellenőrzése kapcsán a kivitelező vállalat munkáját ellenőrizzük, mennyire tett eleget a tervekben szereplő előírásoknak, indítható-e a termelés? Az eredmény ellenőrzése kapcsán visszacsatolunk a tervezés folyamán számított gazdaságossági értékhez és összehasonlítjuk azt a kezdeti működés értékeivel.

Finanszírozási döntések:

14.7 A rövid távú finanszírozás A vállalkozások bevételei és kiadásai évről-évre, de időszakról-időszakra is változnak. Rövid távú tőkeinjekcióra lehet szükség pl. ha magasak a költségek vagy alacsonyak a bevételek. Rövid távú finanszírozás alatt értjük az egy éven belül visszafizetésre kerülő pénzmennyiséget (forgóeszköz-hitel, likviditási hitel).

14.8 A hosszú távú finanszírozás A hosszú távú finanszírozáskor a tőkét egy évnél hosszabb ideig használjuk. Klasszikus példa erre egy új vállalkozás indítása. Emellett szükséges

üzleti

terjeszkedéskor,

egyesüléskor.

Új

termék

kifejlesztésekor, piaci bevezetéskor is hosszútávon használható tőkére van szükség.

211

Megjegyzés


14.9 A vállalkozások finanszírozási lehetőségei A

vállalkozások

finanszírozására

működésének, többféle

beruházásainak,

lehetőség

befektetéseinek

kínálkozik.

Finanszírozást

folytathatunk a vállalkozásnál jelenlévő belső, ill. külső tőkéből is. 14.9.1 A belső finanszírozás lehetőségei Belső finanszírozási lehetőségek a vállalat működésének eredményéből származó értékek és a vállalkozásnál ideiglenesen szabaddá vált pénzforrások. A saját tőkék közül a klasszikus finanszírozási lehetőség a vállalkozás nyeresége, ezt nevezzük önfinanszírozásnak. A nyereségnek csak a visszatartott, vállalkozásnál maradó részét használhatjuk fel. Így az

önfinanszírozás

szoros

kapcsolatban

van

a

vállalat

osztalékpolitikájával. A pénzügyi vezetés általában csak a nyereség egy részét fizeti ki osztalékként, míg a többit újrabefektetés céljából visszatartja. A másik nagy belső finanszírozási lehetőség a befektetett eszközök után elszámolt értékcsökkenés. Az amortizáció rendkívül nagy hangsúlyt kap piacgazdasági körülmények között. Az amortizáció elszámolásának gyorsításával,

ill.

lassításával

szabályozható

az

ezen

a

címen

visszaforgatható tőkemennyiség. A

vállalat

működésének

racionalizálásából

(pl.

munkahelyek

megszüntetése, eszközök értékesítése stb.) származó bevételek is fordíthatók beruházásra. Speciális belső és egyben idegen finanszírozási lehetőségnek tekinthető a vállalat folyamatos működése során képződő kifizetés is kötelezettségek. Belső forrásokról beszélhetünk, mert a tőke ebben az időszakban még a vállalatnál van. A képződés pillanatától azonban már kifizetési kötelezettségnek minősül, kifizetésre azonban csak egy későbbi időpontban kerül sor.

212


Megjegyzés

14.9.2 A külső finanszírozás lehetőségei A külső finanszírozási források közül saját forrásnak minősül az alap- és törzstőke emelés. Ez történhet a már meglévő résztulajdonosok további részesedés-növelésével, ill. új tulajdonosok bevonásával. Új tulajdonosok bevonása történhet nyílt és zárt részvény kibocsátással. Speciális esete a külső tőkebevonásnak a kockázati tőkenyújtás, melynek során a vállalkozás a kereskedelmi banktól nem hitelt, hanem tőkét kap. A külső források másik jelentős köre az idegen források Az idegen források

lejárat

szerint

lehetnek

rövid-

és

hosszúlejáratúak.

Rövidlejáratúnak nevezzük az éven belül visszafizetésre kerülő, így a hosszúlejáratúnak az éven túli kötelezettségeket. A hosszúlejáratú bankhitelnek tekintjük az éven túl visszafizetésre kerülő hiteleket. A hosszúlejáratú hitelek elsődleges célja a beruházások finanszírozása. Az ilyen hitelek nyújtásának szigorú feltételei vannak. A vállalkozások részesülhetnek különféle alapjuttatásokban is. Ezek lehetnek állami, foglalkoztatási és műszaki alapjuttatások. A vállalatok adott

esetben

pl.

munkahelyteremtő

beruházásoknál

kaphatnak

támogatást a Foglalkoztatási Alapból, ami szintén hosszúlejáratú finanszírozásnak minősül. Közép-

ill.

hosszútávú

finanszírozási

forrásszerzés

lehetőség

a

kötvénykibocsátás. A vállalatok a források hiányában kezdik újra "felfedezni"

ezt

a

lehetőséget.

A

kötvénykibocsátás

egyfajta

kölcsönügylet, melynek során a kötvény megvásárlója kölcsönt nyújt a kibocsátónak, aki ezért az értékpapír lejáratáig rendszeresen (évente legalább egy, de lehet többször is) kamatot fizet, majd a lejárati idő végén visszafizeti a kötvény névértékét is. A középtávú finanszírozás egyre népszerűbb formája a lízing. A lízing esetében egy új típusú gazdálkodási-finanszírozási műveletről van szó anyagi jellegű vagyon tárgy bérbeadását jelenti rendszeres díjfizetés ellenében. A rövidlejáratú források elsősorban a termelés, értékesítés finanszírozását szolgálják. Gyakori finanszírozási lehetőség a szállítóktól kapott hitel. A szállítói hitel az áruvásárlásakor keletkezhet, ha a szállító

213

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ hajlandó hitelre is eladni termékét. A jelenlegi hazai gyakorlatban a vállalatok többsége csak nehezen teszi ezt, mert az adós vállalatok fizetési fegyelme nem megfelelő. Rövidlejáratú bankhitel a következő finanszírozási lehetőség, mely kapcsolódhat egy konkrét tranzakcióhoz (pl. nyersanyag, árukészlet-vásárlás). Lehet azonban éves hitelszerződés keretében, amelynek elterjedt formája a folyószámla hitelnyújtás. Ilyenkor a bank csak mindig annyi hitelt nyújt amennyi adott pillanatban a vállalkozás fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. A bank csak mindig annyi kamatot számít fel, amennyi pénzt és ahány napig kölcsön adott. A váltóleszámítolás is rövidlejáratú finanszírozásnak tekinthető. A váltó egy készpénzt helyettesítő fizetési ígérvény, amely későbbi időpontban teljesítendő fizetési kötelezettséget testesít meg. A bank a váltó "megvásárlásakor" előre leszámítja (diszkontál) a kamatot és csökkenti annak névértékét. Tehát a kölcsönhöz képest fordítva történik a kamatfizetés, míg a kölcsönnél a kamatot a felvétel után kell az adósnak visszafizetni, addig a váltónál előre levonják és csak a csökkentett összeget kapja meg az értékpapír birtokosa. Az előzőekben említett nem megfelelő fizetési fegyelem miatt a leszámítolás kockázata túl nagy, ezért ma még nem jellemző ez a finanszírozási forma. A faktorálás rövidlejáratú követelések egy harmadik személyre történő folyamatos engedményezését jelenti. Ebben az esetben a szállító a szállításaiból származó követelések behajtásának jogát a faktorra (pénzintézet) engedményezi. Ennek fejében a pénzintézet a szállító követeléseit a szállítónak megelőlegezi, majd az esedékességkor az adósoktól behajtja. A faktor a váltóhoz hasonlóan a követelések ellenértékéből leszámítolja a kamatot.

14.10 Ellenőrző kérdések 1. Mit jelent a befektetés és beruházás?

?

2. Melyek a beruházások fajtái? 3. Melyek a befektetési döntések alapelvei? 4. Hogyan történik a beruházások előkészítése? 5. Melyek a vállalati finanszírozás belső és külső lehetőségei? 214


Megjegyzés

15. fejezet 15 .VAGYON ÉS VÁLLALATÉRTÉKELÉS A vagyonértékelésnek, a vállalatértékelésnek nálunk még nincsenek előzményei. A piacgazdaságokban ennek már egy kialakított metodikája van. A magyar piaci körülmények (a piacgazdaság nem teljes) miatt, ezeknek a módszereknek a teljes körű adaptálásával még vigyázni kell. Az elmúlt években több nagy ismert vállalatértékelő cég jött be hazánkba és sorra alakultak erre a tevékenységre a kis hazai vállalatok is. Az értékelést végző szakemberek közül többen szakmájukat művészetnek tekintik. Ebben van némi igazság, hiszen annak ellenére; hogy vannak kialakított "normatív" módszerek mégis minden egyes vállalkozás értékelése más és más elbírálást igényel.

15.1 A vállalati vagyon fogalma A vagyont számviteli szempontból a mérleg kétféle csoportosításban mutatja. Az aktívák oldalán találhatjuk a vállalkozás vagyonát vagyontárgyakban, eszközökben. A passzívák pedig ezeknek az eszközöknek a finanszírozási forrásait mutatják. A vagyon fogalmát azonban, ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor vagyonon a vállalkozás forrásait értjük. 15.1.1 A vállalati vagyon szűkebb értelmezése A hagyományos felfogás vagyonnak csak a ténylegesen megjelenő vagyontárgyakat fogadja el, ezek a tárgyi eszközök és a forgóeszközök, amelyek

mennyiségben

és

értékben

is

nyilvántarthatók.

A

piacgazdaságban történő átmenet idején látni kell azonban, hogy ez a vagyonfelfogás nem pontos, ezért szükséges a vagyon fogalmának újraértékelése.

215

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ 15.1.2 A tágabb értelmezés Vagyonnak tekint minden olyan vállalati saját erőforrást, amely az üzleti kapcsolatokban elismertethető, értékesíthető. Így a vállalati vagyon két nagy részre osztható, a materiális eszközök és az immateriális eszközök csoportjára. Materiális eszközök alatt értjük az előzőekben már körülhatárolt, szűkebb értelemben vett vállalati vagyont. Az immateriális vagyonelemeket két további csoportra bonthatjuk, szellemi alkotásokra és vagyoni értékű jogokra. A szellemi alkotások körébe a licencek, know-how, szabadalmak, találmányok, ipari minták stb. tartoznak. A vagyoni értékű jogok körébe a védjegy, márkanév goodwill, a bérleti díja tartozik. Egy másik felfogás a szellemi alkotásokat "formalizálható" vagyonelemnek tekinti. Bársony Jenő "szűkebb” és "tágabb" vagyonfelfogása: "A vagyon fogalma valaki(k) tulajdonában lévő, rendelkezésükre álló dolgokra, vagyontárgyakra és pénzeszközökre terjed ki, amelyek naturálisan (leltár) és értékben (vagyonmérleg) is nyilvántarthatók, számba vehetők. A tőke a termelőerők értékben való kifejezése, amibe beletartozik a vagyon is, de a vállalkozáson belüli jövedelemhozó képességből adódó értékén." (Ebben a felfogásban, mint látható, a szerző a vagyont tágabb értelemben tőkeként kezeli.)

15.2 A vagyonértékeléssel kapcsolatos kérdések Miért vált fontos kérdéssé gazdaságunkban a vagyonértékelés? Mielőtt erre a kérdésre választ keresnénk, további vizsgálódásukhoz feltétlenül szükséges,

hogy

néhány

fogalmat

tisztázzunk.

Tulajdonképpen

vagyonértékelésről, ill. vállaltértékelésről van-e szó? 15.2.1 Vagyonértékelés - vállalatértékelés E két fogalom meghatározásánál vissza kell kanyarodnunk a vagyon szűkebb, ill. tágabb értelmezéséhez. Ha a szűkebb értelmezésből indulunk ki, akkor a vagyonértékelés alatt csak az eszközök értékelését értjük. Amennyiben a tágabban értelmezett fogalmat használjuk, az 216


Megjegyzés

eszközértéken kívül beletartozik a vagyonba a cégérték (a goodwill) is. Tehát a vagyon tágabb értelmezésekor egyenlőségjel tehető a vagyonértékelés, ill. a vállalatértékelés közé. Mindkettő az eszközérték és a cégérték összességét jelenti. Eszközérték alatt az összes vállalti erőforrás adott időpontban vett értékét értjük. A cégérték az időpontra diszkontált többletnyereséget jelenti. A többletnyereséget a tartós jövőbeni eredmény és az eszközállomány elvárt tőkehozadéka közötti különbség adja. A továbbiakban a vagyonértékelés fogalmát használjuk. 15.2.2 A vagyonértékelés időszerűsége A tulajdonosi reform kapcsán került előtérbe a vagyonértékelés. Annál is inkább, mert hazánkban eddig ilyen eljárást nem alkalmaztak, lényegében csak a vagyon nyilvántartása történt meg. A könyv szerinti érték azonban csak a vállalkozás múltját, nem pedig a jelenét és jövőjét tükrözi. A múltbeli befektetések összegét mutatja csupán, nem beszélve az immateriális eszközökről, amelyeknek eddig nem volt nyilvántartási értékük. Időszerűvé teszi a vagyonértékelést az is, hogy több, mint 20 éve nem történt értékelés az állóeszközök körében. Így ezek a könyvekben továbbra is eredeti beszerzési értékben szerepelnek. Bár 1968 után felmerült a folyamatok értékkarbantartás gondolata, bevezették a folyamatos átértékelési rendszert, amelyhez központilag meghatározott átértékelési indexet adtak volna meg, valójában ez sohasem működött, 1976-ban formálisan is megszűntették. Miért nem alkalmazták a folyamatos átértékelést? Az

átértékelés

árnövelő,

inflációgerjesztő

hatású.

Jelentős

az

adminisztrációs költsége is. A megnövekvő amortizáció csökkentené adott árakon belül a nyereséget, mint adóalapot. Napjaink inflációs környezete újra aktualizálja az átértékelését, mivel ha ez nem történik meg, a képződő amortizáció az emelkedő árak következtében nem nyújt fedezetet az eszközök pótlására. Végül a vagyonértékelés során teljeskörűen számbaveszik a vállalat eszközeit, ekkor "derülnek ki" a következők: a vállalat tulajdonában vannak olyan eszközök, amelyek nem, vagy csak kis mértékben hajtanak hasznot. Egyes eszközök jobb,

217

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ míg mások rosszabb állapotban vannak, mint az a könyvből kiderül. Immobil készleteket találunk és sorolhatnánk még azokat a dolgokat, amelyek egy értékelés kapcsán a felszínre kerülnek. 15.2.3 A vállalati vagyonértékelés szükségszerűsége A vállalatoknál is az átalakulásról szóló törvények tették szükségszerűvé a vagyonértékelést. A vagyonértékelés azonban még sok más esetben is szükséges.

Társaságok

alapításánál

az

alaptőke,

a

törzstőke

meghatározásakor. A befektetett tőke hasznosulásának előrejelzése esetén. Vagyonértékelést kell végezni, ha a jog- és tulajdonviszonyban változás következik be, mint pl. összeolvadáskor, szétváláskor, vegyesvállalatok alapításakor. A gazdálkodó szervezet potenciális helyzetének megítélésekor és a stratégiai tervének megalapozásakor. A gazdálkodó szervezet hitelfelvételénél, ill. biztosítási ügyleteinél is célszerű vagyonértékelést végezni. A tőzsdei bejegyzéshez is szükséges a vagyonértékelés, amelyet a tőzsdei jegyzékben

kell

megjelentetni.

Egyes

piacgazdaságokban

a

részvénytársaságok részére a tőzsdei jegyzés miatt öt évente kötelezően előírják vagyonuk értékelését. Erős inflációs környezetben is indokolt az átértékelés. A brit tapasztalatok azonban mértéktartásra intenek. A 70-es évek közepén a privatizációs hullám kezdetén Nagy-Britanniában szinte kampányformát öltött a vagyonértékelés, - rövid időn belül - szinte minden vállalat átértékelte vagyonát. Persze a vállalatok többségének az volt az érdeke, hogy "felpumpálja" vagyonát, ami az érték inflálódásához vezetett. A veszély csak tovább fokozódik akkor, ha a kontroll nélküli értékelésről van szó. A kontroll ebben az esetben is csak a piac. Az ilyen kampány vége csak az "értékelődés leértékelődése" lehet.

218


Megjegyzés

15.3 A vagyonértékelés menete 15.3.1 Az értékelési cél meghatározása A különböző értékelési célok különböző értékelési elveket és gyakorlatot tesznek szükségessé, ezért az első lépés az értékelési cél meghatározása. Tisztáznunk kell azt is, hogy mit értékelünk. Az egyes esetek más és más értékmérőket

és

értékelési

kritériumokat

eredményeznek.

Ezzel

összefüggésben nagyon lényeges az értékelés időpontja, amely közvetlenül befolyásolhatja az értékeléshez rendelkezésre álló adatokat (pl. a mérlegkészítés időpontja vagy az osztalékfizetés időpontja stb.). Alapvetően kétféle eset különböztethető meg. Az egyik a folyamatos értékelést szolgáló, melynek célja az éves mérlegbeszámoló elkészítése. A másik egy konkrét gazdasági ügylet lebonyolítása céljából (pl. szabályos vagy kényszerű felszámolás, összeolvadás egy másik céggel stb.) végzett értékelés. Mi lehet ez a gazdasági ügylet? Idegen tőkebevonás, átalakulás esetén, de a meglévő épületek felújításakor, átalakításakor, bérbeadásakor, hitelbiztosítékként szolgáló ingatlanok számbavételekor is szükség van átértékelésre. Más értékelési metódust igényel egy eladni kívánt vállalat, és mást egy felszámolás alatt álló vállalat. 15.3.2 Információgyűjtés az értékeléshez A tulajdonostól, vállalatvezetéstől szerzett információk Alapvető kérdés annak eldöntése, hogy az eszközöket a jelenlegi használatnak megfelelően értékelik-e, ami azt feltételezi, hogy a vállalat a jövőben is a jelenlegi profilt, tevékenységi kört kívánja folytatni. Figyelembe vehetik az értékelésnél az esetleges más hasznosítási lehetőségeket is. Ezek az információk a vállalatvezetéstől szerezhetők be, hiszen a vállalati stratégiai célokat ők döntik el, Információk

szerzése

a

számviteli

szakembertől

Az értékelés során szoros kapcsolatra van szükség a 219

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ vállalkozás könyvelője és a vagyonértékelést végző szakértő között az adatszolgáltatást a vállalat könyvelője végzi. "Visszaellenőrzésre" is szükség van, mai a számviteli szabályok betartását, az értékelés eredményének realitását hivatott kontrollálni, amit szintén a vállalati számviteli szakemberek végeznek. Információgyűjtés

az

egyes

területek

szakértőitől

Mivel a vagyonértékelés egy nagyon összetett feladat, amit egy

értékelő

képtelen

elvégezni,

ezért

az

egyes

részkérdésekben a szakértők véleményére kell támaszkodni. Egy-egy nagyobb vállalkozás értékelésekor a szakértői csoportok alakulnak, melynek tagjai lehetnek: építész- és gépészmérnökök, ingatlanforgalmi szakértők, szervező és elemző közgazdászok stb. Külön

részterületet

képvisel

a

jogászoktól,

mint

szakértőktől gyűjtött információk köre. Nagyon fontos információk nyerhetők pl. az ingatlan tulajdonviszonyairól. Különösen lényeges kérdés ez a mai magyar gazdaságban, ahol teljesen keveredik a tulajdonosi, a kezelői és a bérleti viszony. Egyéb információk Amiket piaci információknak is nevezhetnénk. Ilyen pl. a vizsgált vállalat gazdasági környezet. A vállalat profiljában működő vállalkozások helyzete. A jövőben, működési területen feltételezett vállalkozások, pl. területfejlesztési koncepció.

15.3.3 Az alkalmazható módszerek közül a feladathoz legjobban igazodó módszer kiválasztása, az értékelés elvégzése Az egyes módszerekről a későbbiekben lesz szó. Az értékelés elvégzése után jelentést kell készíteni. A jelentés tartalmazza a feladat meghatározását, az értékelés kiindulási adatainak jellemzését, a

220


Megjegyzés

vagyonleltár egyes tételeinek értékelési elvét. A vagyoni helyzetet a jelentősebb vagyontárgyak felsorolásával kezdi. Ismerteti a működéshez feltétlenül szükséges eszközöket és az értékesítésre, ill. a selejtezésre javasolt vagyontárgyak körét. Végül a jelentés mellékleteként szerepel a vagyon,

könyv

szerinti

érték,

átírási

különbözet,

és

forgalmi

értékbontásban. Az értékelést és az elkészült vagyonmérleget a könyvszakértők aláírásukkal hitelesítik.

15.4 A vagyonértékelés módszerei Már az előbbiekben is hangsúlyoztuk, adott vállalathoz mindig a legmegfelelőbb

értékelési

eljárást

kell

választani.

A

"spontán

privatizáció" keretében átalakuló szervezetek erre a problémára tanulságos példákkal szolgálnak. Ha egy vállalatot a tényleges értékéhez képes alulértékelnek, akkor az első tulajdonosok a piaci értékhez viszonyítva alacsony áron jutnak részvényekhez. Az eredeti tulajdonos, aki ebben az esetben az állam, így kisebb bevételt realizál. Az alulértékelés következében az elszámolható amortizáció értéke is kisebb, ezért a mérleg szerinti nyereség indokolatlanul nagyobb lesz. A nagyobb nyereségadó-alapból adódóan a nyereségadó is több. Az új tulajdonosok azért is jól járnak, mivel a nagyobb nyereségből a kifizetett osztalék is több. Az osztalék mértéke viszont a részvények árfolyamára van hatással, így a részvények árfolyamnyereséggel értékesíthetők. Ezzel a kör bezárult, amelyben az első tulajdonosok egyértelmű előnyt élveznek, míg az állam - az eredeti tulajdonos - hátrányt szenved. Számtalan kereskedelmi vállalat átalakításával kapcsolatban írható le ez a "körfolyamat". A vagyon felértékelésekor az előzőekkel ellentétes folyamatok játszódnak le. A vagyonértékelésnek alapvetően kétféle módszerét különböztetjük meg. Ezek kiegészítésként még különféle számítási, elemzési eljárások épülhetnek be az értékelésbe.

221

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ 15.4.1 A vagyonleltár alapján történő értékelés E módszer a vállalakozás összes vagyon elemét tételesen tartalmazza, majd reális forgalmi értéken értékeli, ami azt jelenti, hogy az eszközök az értékelés időpontjában milyen áron lehetnének értékesíthetők, illetve beszerezhetők. A vagyonleltár készítésekor el kell különíteni: a vállalat tulajdonában lévő és a vállalatnál is működő vagyontárgyakat, a vállalat tulajdonában lévő, de más vállalkozás számára bérbe adott vagyontárgyakat, a más vállalkozás tulajdonában lévő, de a vállalat által bérbevett vagyontárgyakat. Ezek az értékelés szempontjából más és más elbírálásban részesülnek. Külön kell választani a vállalkozás működéséhez nélkülözhetetlen, a további működtetéshez nem szükséges, így értékesítésre szánt és a kiselejtezésre javasolt vagyontárgyakat. A vagyonleltár alapján történő értékelési mód a leggyakoribb. A módszer előnye, hogy a legreálisabb értéket adja. A leírtakból azonban kiderül, az eljárás nagyon munka- és időigényes, ezért meglehetősen drága is. 15.4.2 A tőke jövőbeni hozadéka alapján történő értékelés Ez a módszer nem az egyes vagyontárgyak tételes felméréséből és értékeléséből indul ki, hanem a jövőben elérhető tőkehozadék nagyságát vizsgálja, és ennek alapján számítja ki a vagyon értékét. Képlettel kifejezve a saját vagyon értéke:

Hj

Vé ahol:

i

Vé = reális vagyonérték Hj = jövőbeni hozadék i = tőkésítési kamatláb

15.4.3 Egyéb kiegészítő módszerek A kiegészítő módszerek többnyire egyszerűsítik, ill. pontosítják az előbbiekben ismertetett módszereket. 222


Megjegyzés

elterjedt a P/E (árfolyam/nyereség) mutató segítségével történő értékelés alkalmazhatjuk az ABC analízist átértékelésnél a beruházási árindex segítségével történő számítást vállalati átvilágítást 15.4.4 A vagyonmérleg készítésénél az egyes vagyoncsoportok értékelési elvei A piacgazdaságokban a gazdálkodó szervezetek általában kétféle mérleget készítenek: a kereskedelmi - ún. publikus mérleget, amelyben a vállalkozás reális értékét határozzák meg, és teszik közzé a tulajdonosok és befektetők számára az adómérleg az adóhatóság számára készül, ebben állapítják meg az állammal szembeni kötelezettségeket. A két mérleg közül a vállalkozás piaci értékét a publikus mérleg képes megmutatni. A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. tv. 5§ (l.) bekezdés b.) pontja szerint: "a vagyonmérleg az átalakuló szervezet reális vagyonértékének meghatározására szolgáló, a tulajdonosok (az átalakuló szervezet, a vagyonkezelő szerv, az új tulajdonosok) által elfogadott vagyon értékét tartalmazó mérleg". A vállalkozások vagyonértékelésénél az előző részben ismertetett két értékelési módszer közül a vagyonleltár (amely a gyakorlatban jobban elterjedt) készítésének végső megjelenése a vállalat vagyontárgyairól készített vagyonmérleg. Ha az értékesítésre sor kerül, akkor a vagyontárgyak piaci értéken, míg az elfogadott kötelezettségek könyv szerinti értéken szerepelnek a vagyonmérlegben. A vállalat vagyona az így

kiszámított

(átértékelt)

eszköz

és

az

összes

kötelezettség

különbözeteként számítható ki. Amennyiben átértékelés nem történt az átalakuló vállalatnál, úgy a könyvviteli zárómérleg vagyonmérlegnek

223

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ tekinthető. A zárómérleg nem tartalmazhat átmenő tételeket és saját termelésű készleteket.

15.5 Az egyes eszközcsoportok értékelésének elvei, módszerei 15.5.1 A tárgyi eszközök értékelésének módszerei A vállalkozások vagyonának értékelésekor különösen nagy hangsúlyt kell helyezni a tárgyi eszközök értékelésére. Ez a vagyoncsoport a legtöbb gazdálkodó esetében nagy értéket képvisel. Az értékelés során nehezíti

munkánkat

a

tárgyi

eszközök

esetében

alkalmazott

értékcsökkenési leírás, melynek reálisan követni kellene az eszközök fizikai és erkölcsi kopását. Ez azonban csak nehezen követhető. További gondot okoz az értékelésnél az a tény is, hogy mind a mai napig nem alakult ki a termelőeszközök másodlagos piaca, ezért nehéz megítélni a használt eszközök értékét. A gyakorlatban a tárgyi eszközök értékelésére alapvetően két módszer terjedt el, az egyik a piaci (eladási) érték alapján történő értékelés, a másik az újrabeszerzés, újraelőállítás értéke. Az Állóeszköz Értékelők Európai Csoportja, a The European Group of Valuers of Fixed Assets (FEGOVOFA) kialakított egy, az előző kettőből származtatott módszert is, melyet "visszanyerhető összeg"-nek neveznek. 15.5.2 Az immateriális javak értékelése Saját előállítású szellemi javak esetében az értékelés alapja közvetlen önköltség lehet. Az immateriális javak (vagyoni értékű jogok, üzleti érték vagy cégérték, szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke, alapítás-átszervezés aktivált értéke) esetében az apportként a társaságba bevitt javakat a bevitt értéken célszerű értékelni. A márkanevet, bérleti díjat, védjegyet az általuk elérhető többletnyereség tőkésítésével lehet értékelni. Ezen javaknál általában jellemző probléma, hogy nehezen határozhatóak meg egy vállalkozás esetében és ezután még nehezebben határozható meg azok többletjövedelem-termelőképessége. 224


Megjegyzés

15.5.3 A készletek értékelése A vásárolt készeteket általában beszerzési áron, ill. azon a reális áron, amely az értékelés pillanatában adott - célszerű értékelni. A mérlegrendelet a vásárolt készletek esetében már 1989-től lehetőséget ad az egyes esetekben az átlagártól és az elszámoló ártól történő eltérésre. A készletérték meghatározásnál lehetőség nyílik a piacgazdaságokban használatos értékelési elvek alkalmazására. A számviteli tv. 1992-ből az átlagár és a FIFO módszer alkalmazására ad lehetőséget. A vállalatok többsége általában igen magas készletekkel rendelkezik, melynek következtében a készetek forgási sebessége lassú, inkurrens készletek alakultak ki. Inkurrensnek nevezzük azokat a készleteket, amelyeknek a forgási sebessége lassú, de egy éven belüli. Immobilnak azok a készletek minősülnek, amelyek egy éven túl (vagy akkor sem) értékesíthetők. Az elfekvő készeteket a vagyonba csökkentett áron, ill. egyáltalán nem célszerű felvenni. Ezeknek a készleteknek a selejtezést a vagyonnal szemben kell leírni. A selejtezéshez szükséges a készletek tételes felvétele és átértékelése. Már az előzőekben volt szó arról, hogy saját előállítású készleteket nem tartalmazhat a vagyonmérleg. Így a zárómérleg készítésekor közvetlen önköltségen kell átvezetni ezeket a tételeket a vásárolt készletek közé. A fogyóeszközök értékelésekor különbséget kell tenni az új és a használt fogyóeszközök között. Az új fogyóeszközöket teljes áron, a használtakat a beszerzési ár 50%-án célszerű értékelni. A befejezetlen termelést tényleges önköltségen értékeljük. 15.5.4 A követelések és a kötelezettségek értékelése A vevőállományt vizsgálni kell abból a szempontból, hogy a vevő által elismert vagy el nem ismert, kétes követelésről van-e szó? A kétes követelések a vagyonmérlegbe nem vehetők fel. A határidőn túli kintlévőségeket célszerű külön csoportosítani, a kintlévőségek időtartama szerint. Az így képzett csoportokat az időhossz függvényében kell értékelni.

225

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A következő csoportokat képezhetjük: 31-60 napos határidőn túl kintlévőségek 61-120 napos határidőn túl kintlévőségek 121-180 napos határidőn túl kintlévőségek 180-360 napos határidőn túl kintlévőségek Egy éven túli kintlevőségek Minden esetben meghatározott százalékkal kell csökkenteni az eredeti értéket. A csökkentés mértéke a nem fizetés kockázatának növekedésével arányos. A vizsgálódás után a kötelezettségeket elfogadott és vitatott kötelezettségekre oszthatjuk. A vagyonmérlegben célszerű szerepeltetni mindkettőt. Az elfogadott kötelezettségeket könyv szerinti értéken szerepeltessük. A vitatott kötelezettségeket mérleg alatti tételként a megjegyzés rovatban szerepeltessük a vagyonmérlegben. 15.5.5 Egyéb pénzügyi eszközök értékelése A mobilitás szempontjából legfontosabb pénzeszközök közül a készpénzt és bankbetéteket könyv szerinti értéken vehetjük fel a vagyonmérlegbe. Az értékpapírokat fix kamatozású (letéti jegy, kötvény stb.) és változó hozamúakra (részvény) különítjük el. Lehetőség van a tényleges bekerülési értéken (a vásárolt árfolyamon) vagy az értékpapírpiacon kialakult és közreadott árfolyamon történő értékelésre. Napjainkban sorra alakulnak a kisebb-nagyobb vállalatok. Lehetőségünk van arra, hogy végre a szerves fejlődés nehezebb, de hatékonyabb, a gazdasági törvényszerűségekhez igazodó útját járjuk. A kisvállalkozások elterjedésével megkezdődött a gazdaság átstrukturálódása, alulról történő felépítése. Vélhetően sikerül a gazdálkodó egységekre jellemző szervezeti piramist a feje tetejéről a talpára állítani. Ennek a folyamatnak fontos és mindenképpen szükséges eszköze a piaci alapon történő folyamatos vagyonértékelés. Ennek hátterét az értéktőzsde működésével párhuzamosan a kialakuló értékpapírpiac teremtheti meg. Sorra alakulnak vállalatértékelést végző irodák, részben külföldi tőke és szakértelem bevonásával, részben hazai erőből, a hazai piacismerettel. Ebben a folyamatban fontos helyet foglal el a vállalatértékelés, amelyre a

226


Megjegyzés

könyvszakértő, vagyon értékelő irodákat kérik fel. A cégek már a kezdet kezdetén maximálisan törekedjenek az objektivitásra, ezzel szerezzenek maguknak tekintélyt, hírnevet.

15.6 Ellenőrző kérdések 1. Mit nevezünk vállalati vagyonnak? 2. Mi a különbség a vagyon és a vállalatértékelés között?

?

3. A vállalati vagyonértékelés menete? 4. Melyek a vállalati vagyonértékelés módszerei a tárgyi eszközök és a készletek esetében?

227

Megjegyzés


16. fejezet 16 . ÜZLETI TERV 16.1 Mi az üzleti terv? Az üzleti terv írásbeli összefoglaló arról, hogy a vállalkozó mit szeretne elérni a vállalkozásával, és ennek eléréséhez hogyan kívánja különböző erőforrásait felhasználni. Az üzleti terv tehát a vállalkozások jövőbeni elképzeléseit foglalja össze

és

az

elképzelések

megvalósítási

lehetőségeit

elemzi.

Nevezhetjük VÁLLALATI KONCEPCIÓnak is. 1. Az üzleti terv meghatározza, hogy mekkora saját tőke vagy idegen tőke szükséges és mikor. 2. Az üzleti terv tükörkép a kívülállók számára a vállalkozóról és vállalkozásáról. Egy jól és világosan elkészített üzleti terv alapvető a leendő hitelező vagy befektető számára ahhoz, hogy megítélhesse a pénzügyi javaslatot és a vállalkozót, mint üzleti vezetőt. 3. Azáltal, hogy a terveket papírra veti a vállalkozó a vállalkozás vezetéséhez szükséges képességei fejlődnek. A vállalkozó képes lesz arra, hogy időben reagálhasson minden tervtől való eltérésre, mielőtt a helyzet kritikussá válik. Ugyanakkor megfelelő időt biztosít a vállalkozó számára, hogy előre tervezhessen, és elkerülhesse a problémákat, mielőtt azok jelentkeznének. 4. Az üzleti terv arra készteti a vállalkozót, hogy szembesítse elképzeléseit a valósággal. Erősíti a realitásérzéket. 5. Az üzleti terv segít a vállalkozónak a vevőkör meghatározásában, a piac körülhatárolásában, az árstratégia felállításában és a verseny feltételek felismerésében, amelyek mellett a vállalkozásnak működnie kell. Ez a folyamat gyakran ahhoz vezet, hogy valamilyen új előnyös versenyhelyzetet vagy új piaci lehetőséget fedez fel a vállalkozó, vagy pedig rájön az üzleti terv valamilyen hibájára. 6. Három vagy négy, az üzleti terv felújítására fordított óra segítségével a vállalkozó időt és pénzt takarít meg, és akár az üzletet is megmentheti.

228


Megjegyzés

16.2 Az üzleti terv céljai Az üzleti terv olyan terv, amely összefoglalja mindazokat az ismereteket, amelyek a vállalkozás beindításához, működtetéséhez szükségesek. A leendő vállalkozó vagy a vállalkozó a saját magának készített üzleti terv segítségével eldöntheti, érdemes-e belevágni egy új vállalkozásba. A vállalkozó saját magának készített üzleti terve eszköz arra is, hogy a vállalkozás működése során a terv adatainak és a tényleges adatok összevetésével a vállalkozó időről időre mérlegelheti a vállalkozás pillanatnyi teljesítményét. Az üzleti terv alapján külső partnerek – befektetők, bankárok is megítélhetik a vállalkozás életképességét, eldönthetik érdemes-e a vállalkozásba befektetni, érdemes-e a vállalkozásnak forrást nyújtani.

Az első lépés az ötlet megfogalmazása, amely során tisztázni kell, hogy mit akarunk kínálni és kinek. Az ötlet működőképességének megítéléséhez első megközelítésben felhasználhatjuk az ún. GYELV elemzési módszert Az előkészítés során nagyon sok döntést kell hoznunk. Az elképzelés tehát különböző variációk szerint lehetséges. Ilyen hosszú távon ható döntés a vállalkozás jogi formájának megválasztása és a telephely kiválasztása. A választás a következő kritériumok mérlegelése alapján történhet: 

az induláshoz szükséges tőke nagysága,



a vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke,



a

vállalkozás

irányításában

való

részvétel

lehetősége vagy kényszere, 

a finanszírozási lehetőségek (saját tőkéből vagy idegen forrásból),

229

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ 

adózási szabályok,



a külső ellenőrzés mértéke,



a befektetési cél,



alapítási költségek, ill. a jogi formákhoz kötődő költségek,



a tőkekivonás lehetősége.

16.3 A telephely kiválasztása A telephelyválasztás a cégalapítás hosszú távon ható döntései közé tartozik. A különböző telephelyek eltérő ráfordításokat (szállítási költség, bérleti díj, telekár...) és eltérő hozamokat (értékesítési volumen, alkalmazható árak) vonnak maguk után. Arra kell törekedni, hogy a telephelytől függő hozamok és a ráfordítások közötti differencia minél nagyobb legyen. A telephely kiválasztást nagymértékben befolyásolja a tevékenység jellege. A kérdés négy szinten merülhet fel: Nemzetközi

szinten:

melyik

országba

telepítsük

vállalatunkat? Regionális szinten: melyik megyébe, vagy városba telepítsük a céget? Helyi szinten: a városon belül melyik a legkedvezőbb hely? Vállalati szinten: az egyes egységek hol helyezkedjenek el? A tevékenység jellegét és a profit-maximalizálását figyelembe véve a következő szempontok szerint történhet a kiválasztás: Nyersanyagok közelsége: ez a szempont akkor lényeges, ha a termeléshez több anyag szükséges, mint amennyit a végtermék tartalmaz (iparvidékek, szénlelőhelyek stb.). Közlekedési szempontok: erre a szállítási költségek minimalizálása miatt van szükség.

230


Megjegyzés ellátottság:

Infrastrukturális telefonellátottság,

áramszolgáltatás,

szennyvízhálózati

kapacitás

fontos

szempont lehet! Környezetvédelmi

szempontok:

lakónegyedek,

vagy

tájvédelmi körzetek közvetlen közelében bizonyos iparágak telepítése lehetetlen, vagy túl sokba kerül. Adózási

szempontok:

az

adómértékek országonként

eltérőek, sőt egyes régiókban is (adóengedmény, helyi adók). Értékesítési

szempontok:

elsősorban

a

kis

és

nagykereskedelmi vállalatok számára igen fontos szempont.

16.4 Az üzleti terv felépítése Az üzleti tervnek a következő főbb részeket célszerű tartalmaznia: Tartalomjegyzék Összefoglalás A vállalkozás általános leírása A vállalkozás kulcsemberei és szervezete Piac és konkurenciaelemzés, forgalmi becslés Marketingterv Termelési terv Kockázatbecslés Pénzügyi terv Finanszírozás Függelék

231

Megjegyzés


16.4.1 Összefoglalás A befektetők egy részének (pl. a bankoknak) nagyon sok üzleti tervvel van dolguk. Így előfordul, hogy nem mindegyiket olvassák alaposan végig.

Az

összefoglaló

készítésének

célja

ezért

a

befektetők

érdeklődésének felkeltése és a legfontosabb megállapítások feltűntetése. Nagyjából a következő kérdésekre már itt választ kell adni:



A vállalkozás alapvető üzleti célja, tevékenységi köre A tulajdonosok neve és címe, a vállalkozás jogi formája Milyen termékek előállításáról, illetve szolgáltatások nyújtásáról van szó? Miben áll a versenyelőny? (Miért jobb a termék a versenyterméknél?) A jelenlegi piaci helyzet és a piaci tendenciák összefoglalása (méret, piaci növekedés, a konkurencia értékelése) marketingstratégiára

A

vonatkozó

alapvető

és

áll

megfontolások Kik

a

vállalkozás

kulcsemberei

miben

a

felelősségük? A legfontosabb múltbeli és jövőbeni adatok táblázatba foglalása, évek szerint tagolva: a forgalmi adatok Nyereség-veszteség, a foglalkoztatottak száma stb. A tőkeszükséglet megjelölése és annak tisztázása, hogy mekkora külső forrás bevonására van szükség? A bevonásra kerülő tőkét mire használják fel? Az összefoglaló elkészítése az üzleti terv összeállításának utolsó lépése, hiszen csak a kész üzleti terv birtokában lehetséges a legfontosabb megállapításokat kiemelni. Szerkezetileg viszont az összefoglaló az üzleti terv elejére kerül.

232


Megjegyzés

16.4.2 A vállalkozás általános leírása

A már működő vállalkozásoknál röviden le kell írni a vállalkozás múltját. Ebben a részben ki kell térni az alapítás dátumára, az alapítás indítékaira, a vállalat fejlődési folyamatában bekövetkezett lényeges változásokra. Ebből a részből ki kell, hogy derüljön, hogy a vállalat eddig mit, miért csinált? (Milyen termékeket fejlesztett ki? Kik a termékek vásárlói? stb.) A jövőre vonatkozóan elsősorban a vállalkozás céljait kell megadni. A forgalmi- és nyereségcélokon kívül a befektető szeretné megismerni a nem számszerűsíthető vállalati célokat is. A cél megfogalmazása mindig rövid legyen! A túl sok magyarázkodás ugyanis felhígítja a célok megfoghatóságát. Pl.: Egy adott ötletet megvalósítani A vállalat értékét 5 éven belül megtízszerezni A múltban veszteséges üzletet nyereségessé tenni A fogyasztók igényeit lehetőleg magyar termékkel olcsón kielégíteni stb. A múlt és a jövő mellett ebben a fejezetben kell kitérni a vállalkozás jogi formájára, le kell írni a tulajdonosok nevét és utalni kell a legfontosabb vállalati szerződésekre. Ezekből megtudhatja a tőkét adó, hogy kik lehetnek a vállalkozás életére jelentős befolyással (pl. az egyéni vállalkozói kiskereskedő tagja egy franchise-láncnak). Itt lehet részletesebben kitérni az előállított szolgáltatásokra. A terméket vagy a szolgáltatást a fogyasztó szemszögéből kell leírni, bemutatva azt, hogy a fogyasztó számára milyen előnyei vannak a mi termékünknek a konkurenciáéhoz képest. A vállalkozás bemutatása során ki kell térni arra is, hogy milyen a cég szakágazati, iparági környezete. A potenciális befektető számára lényeges annak megismerése, hogy abban a szakágazatban, amelyben a vállalkozó tartozik, milyen a gazdasági növekedés és az átlagos jövedelmezőség. Be kell mutatni, hogy a vállalkozás milyen szerepet tölt be az adott szakágazatban. 233

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ 16.4.3 A vállalkozás kulcsemberei és szervezete A külső érdeklődő, vagy pénzintézet gyakran először az üzleti tervnek ezt a részét tanulmányozza át. Befektetők gyakran kiemelik, hogy nem elképzelésekbe, vagy termékekbe fektetik tőkéjüket, hanem a vállalkozás vezetőségébe. E fejezet általában a következő elemeket tartalmazza: a) Vezetőség, tisztségviselők. Fel kell sorolni az üzleti tervben azokat a személyeket, akik lényeges szerepet töltenek be a vállalkozás vezetésében, valamint akik a lehetséges külső partner szemében hitelessé tehetik a vállalkozást. b) A szervezet felépítése. A szervezeti séma csatolása mellett célszerű bemutatni, hogy milyen a döntési hatáskörök megosztása a szervezetben továbbá, hogy a szervezeten belül a koordináció milyen alapvető formáit és módszereit alkalmazzák. Ki kell térni arra is, hogy milyen korszerűsítéseket terveznek. c) A személyzeti politika. Be kell mutatni, hogy a vállalkozás milyen elveket és módszereket alkalmaz a munkavállalók kiválasztása, képzése, továbbképzése és javadalmazása terén. Kulcsemberek lehetnek: a cégnél munkát is vállaló társtulajdonosok, a vezető funkciót betöltő alkalmazottak, a külső tanácsadók és a cégnél munkát nem vállaló társtulajdonosok. Ezeknek a személyeknek a rövid szakmai jellemzését célszerű leírni (képzettség, gyakorlati tapasztalatok, kapcsolatok stb.). A tőkét adók ennek alapján ítélik meg ugyanis, hogy a célok eléréséhez szükséges ismeret adott-e a vállalkozásnál. Nagyobb cégeknél a szervezeti felépítést is megadják, amiből kiderül, hogy ki miért viseli a felelősséget. 16.4.4 Piacelemzés és forgalmi előrejelzés A várható forgalom becsléséhez ismerni kell a piac méretét, a keresletet befolyásoló tényezőket, a konkurensek helyzetét stb. A termék vagy szolgáltatás piacát mindig konkrétan kell meghatározni. Ez úgy lehetséges, ha a piacot részekre bontjuk, és kijelöljük az adott vállalkozás számára a lehetséges vásárlói kört, a célpiacot.

234


Megjegyzés

16.4.5 Marketingterv Az üzleti terv egyik legfontosabb része a marketinggel foglalkozó fejezet. A marketingtervben foglalják össze, hogy a vállalkozás milyen módon szándékozik a piacot befolyásolni ill. hogyan kíván reagálni a piaci viszonyok alakulására. A marketingterv tartalma, eszköztára erősen eltérő lehet attól függően, hogy milyen piacokon működik. A marketingterv főbb elemei a következők: a) A marketingstratégia lényege az aktuális előirányzatai. Be kell mutatni, hogy a stratégia előirányzataiból mit kívánnak megvalósítani azokban az években, amelyekre az üzleti terv vonatkozik. b) A marketingmix tervezett eszközei és módszerei a vállalkozásnál. Be kell mutatni, hogy a cégnek melyek az előirányzata termékpolitikában, árpolitikában, a disztribúciós rendszerben és marketing kommunikációban. c) A vállalkozás értékesítési előirányzatai így elsősorban az árbevétel tervezett növekedése és piaci részesedés tervezett alakulása. Az értékesítési árbevételre vonatkozó előirányzatokat termékcsoportok és fogyasztói csoportok szerinti bontásban érdemes kimutatni. d) A marketingtervhez olyan szakmai anyagokat is kell csatolni, amelyek alátámasztják az értékesítési előirányzatokat. Ilyenek lehetnek pl. a piackutatási eredmények, szakágazati tanulmányok, vagy fontosabb vevői szándéknyilatkozatok. Ebben a fejezetben tisztázni kell a piaci célokat, ezen belül azt, hogy milyen forgalmat kívánunk elérni. Ezt milyen termékek gyártásával, kereskedelmével, szolgáltatásával szeretnénk megoldani. A forgalmi terv eléréséhez milyen árstratégiát, milyen értékesítési szervezetet, milyen reklámozási tevékenységet stb (vagyis a 4P rendszerét) alakítunk ki. (Ezekkel a kérdésekkel részletesebben a Marketing tárgy keretében foglalkozunk.) Több százezer vállalkozás működik hazánkban. A sok – sok jellemző közül általában a vállalkozás neve az, amely alapján az első pillanatban meg különböztethetjük őket. A név választásának és megjelenítésének is vannak szabályai. A vásárlók tájékoztatása, valamint a többi üzlettől való

235

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ megkülönböztetés céljából a vállalkozó által működtetett nyílt árusítási üzletet, termelő – és szolgáltatóegységet cégtáblával kell megjelölni. Ezen fel kell tüntetni a vállalkozó vagy a vállalkozás nevét, az üzlettől, telephelytől eltérő helyen lévő székhelyét, az ott folytatott alapvető tevékenységet. A cég és az üzlet elnevezése alapkövetelmény, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtson az üzlettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, és meg kell felelnie a magyar nyelv és helyesírás szabályainak. Nincs akadálya a fantázia név használatának sem. A cég elnevezésének ( rövidített elnevezésnek ) az ország területén azonos vagy hasonló tevékenységet folytató

más cég elnevezésétől egyértelműen

különböznie kell. Két vagy több hasonló elnevezésű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét előbb nyújtotta be. Névválasztási szempontok 1. Különbözőség, egyediség, érdekesség A névnek olyannak kell lennie, hogy ne lehessen összetéveszteni más termék – vagy cégnévvel. A reklámozás hatására így a vásárlók majd egyértelműen be tudják azonosítani, hogy a mi termékünkről, cégünkről van szó. 2. Rövidség A hosszú szavakat az emberek általában lerövidítik, ezért torzulhat a név. A legkönnyebben megjegyezhetők a két külön rövid szóból álló elnevezések. 3. Kiejthetőség, érhetőség Ha nehezen kiejthető vagy értelmetlen a név, akkor lassabban jegyzik meg az emberek. Idegen szavak esetében a nehezebb megjegyezhetőség mellett arra is figyelni kell, hogy eredetileg mit jelent a szó. 4. Átalakíthatóság Például „Mosolygó ponty” elnevezésű hangulatos halászcsárdánkat könnyen átkeresztelhetik „mosogató rongy” – ra. 5. Benyomás Amíg a könnyen kiejthető, kellemes hangzású név vevő – vagy látogatócsalogató, addig az ellenkezője is igaz lehet. 6. Játékosság A figyelemfelkeltés eszköze lehet, ha valamilyen nyelvi játékot felhasználunk ( pl. Kencefice festékbolt). 7. Kerüljük a mozaikszavakat! Mivel általában nincs értelme, ezért csak viszonylag nagy reklámköltség mellett tehetjük ismertté a mozaikszóból álló nevet ( pl. BKEMK Rt).

236


Megjegyzés

16.4.6 Termelési terv Termelési – működési terv. E fejezetben azt kell bemutatni, hogy a vállalkozás hogyan állítja elő termékeit, szolgáltatásait és milyen fejlesztéseket tervez e területen. A termelési – működési terv fontosabb elemei a következők: b) Termékfejlesztés. Be kell mutatni, hogy milyen a termékek és a szolgáltatások korszerűsége, műszaki színvonala, továbbá, hogy e területen milyen konkrét kutatási és fejlesztési tervekkel rendelkeznek. c) Gyártásfejlesztés. Vázolni kell, hogyan, milyen feltételek között állítják elő a termékeket és szolgáltatásokat. Ismertetni kell, hogy a gyártási eljárások fejlesztése terén mit terveznek. d) Az erőforrásokkal való gazdálkodás. Vázolni kell a munkaerő gazdálkodás, a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás és a forgóeszközökkel való gazdálkodás jellemzőit és az e területen előirányzott fejlesztéseket. E fejezet megírásának módja és terjedelme attól függ, hogy milyen jelentősége van a termelésnek a vállalkozás számára? Főbb szempontok lehetnek: a termelési módszer (pl. szériagyártás) a gépek és a berendezések (mikor vásárolják meg azokat és mennyiért) a termelésben foglalkoztatott munkaerő anyagbeszerzés kapacitások stb. Ha a vállalkozás kereskedelmi cég, ennek a résznek "kereskedelmi terv" lehet a címe, és az árukészlet beszerzésnek módját, a készletgazdálkodás rendszerét, a raktározási igényeket kell itt leírni. 16.4.7 K ockázatbecslés A vállalkozás kockázatai adódhatnak a kereslet megváltozásából, a versenytársak

kiszámíthatatlan

reakcióiból,

adózási

és

egyéb

törvényben előirt szabályok megváltozásából, az infláció mértékének a tervezettől eltérő alakulásából stb. Célszerű, ha az üzleti tervben

237

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ stratégiai alternatívákat dolgozunk ki arra az esetre, ha a kockázati tényezők bármelyike felmerül. 16.4.8 Pénzügyi terv Tőkeszerkezet és pénzügyi terv Az üzleti tervnek ebben a fejezetében először is összeállítást kell készíteni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi forrásairól. Ki kell mutatni, hogy a) milyen a vállalkozás tőkeszerkezete, kik rendelkeznek jelentősebb tulajdoni hányaddal, b) a vállalkozás milyen nagyságú hitelekkel működik és milyen egyéb pénzügyi forrásokat használ fel. Részletesen ismertetni kell, hogy a vállalkozásnak a tervezett fejlesztésekhez milyen további pénzügyi forrásokra van szüksége és a tőkebevonás milyen formáit tervezik alkalmazni. A pénzügyi terv átfogó előirányzatok sorát tartalmazza a vállalkozás tervezett pénzügyi teljesítményéről. Az érdeklődő befektetők ebből kaphatnak információt arról, hogy a vállalkozásnál milyen tőke hozadékra, megtérülésre lehet számítani. A pénzintézetek is az üzleti terv pénzügyi fejezetéből szerezhetnek támpontokat a kölcsönfelvevő cég adószolgálati képességeiről. Az üzleti terv pénzügyi fejezete általában a következő részekből áll. a) Előzetes jövedelemterv. Ebben részben átfogó összeállítás és értékelés készül a vállalkozás tervezett jövedelmezőségéről. Meg kell tervezni bevételeket, valamint a ráfordításokat és ki kell mutatni a vállalkozás jövedelmezőségét. b) Előre jelzett mérleg. A tervezett mérleg összevontan mutatja ki vállalkozás eszközeinek és forrásainak előirányzott alakulását. c) A pénzforgalmi terv. A pénzforgalmi előirányzat a valós pénzbevételeket és pénzkiadásokat tartalmazza. Ennek egyenlege nem azonos a vállalkozás által kimutatott nyereséggel, amely az értékesítés árbevételének és a költségeknek különbözete. az értékesítés pl. nem feltétlenül jár együtt azonnal pénzmozgással, hiszen a fizetésre jóval később is sor kerülhet. Vannak továbbá olyan költségek is mint pl. az értékcsökkenési leírás, amelyek nem jelentenek pénzkiadást. d) A pénzeszközök forrásainak a felhasználásának terve. Ez a terv kimutatja, hogy a vállalkozás – egyrészt milyen forrásokból mennyi felhasználható pénzeszközhöz jut – másrészt a pénzeszközöket mely területeken tervezik felhasználni. az üzleti tervhez gyakran mellékleteket is csatolnak. Ebben célszerű szerepeltetni pl. elemzést a fontosabb termékek

238


Megjegyzés

jövedelmezőségéről és összeállítást az értékesítési előirányzatok piaconkénti megoszlásáról. Míg az üzleti terv többi fejezeténél sokféle megoldás lehetséges addig a pénzügyi tervezés eléggé kötött, bizonyos számításokat jogszabályok betartásával kell elvégezni. Fő részei: a nyitó- és zárómérleg a nyereség- veszteségszámítás a likviditási terv A tervezési időszak 3-5 év, meglévő vállalatoknál a tervszámok mellett az előző 3-5 év tényadatait is be kell mutatni. ' A mérleg segítségével a tőkebefektetők bepillantást nyerhetnek a vállalat vagyoni helyzetébe (aktív oldalon szerepel az összes vagyontárgy), és megismerhetik, hogy a finanszírozási eszközökből milyen hányadot képvisel a saját tőketulajdon (passzív oldalon szerepelnek a tartozások). A mérleg egy adott, pillanatnyi állapotot tükröz. Következtethetünk belőle a vállalat méreteire, eszközeire stb., de nem ad információt arról, hogyan alakul a vállalkozás eredménye dinamikájában. Ezért szükség van az üzlet tervben a nyereség-veszteség számítás bemutatására is. A számviteli törvény is előírja készítésének szükségességet a zárómérleggel együtt (már meglévő, működő vállalkozásoknál). Ez más néven a jövedelmezőségi terv, amely azért fontos a befektetőknek, mert ennek alapján tudják a vállalat jövőbeni értékét kiszámítani. Mint ismeretes, itt a bevételeket állítjuk szembe a ráfordításokkal. A nyereség-veszteség számítást legalább 3 évre előre készítik el, és az első évre vonatkozóan havi vagy negyedéves bontásban. Valószínű, hogy az induló vállalkozás az első időszakban még veszteséges lesz, hiszen az induló költségek általában messze meghaladják a későbbi folyamatos működéshez szükséges költségeket. Tulajdonképpen azért van szükség a jövedelmezőségi tervnek több évre előre történő és részletesebb bontást is megvalósító kidolgozására, hogy megtudjuk, hogy hozzávetőlegesen

239

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ milyen időtartamig lesz veszteséges a vállalkozás, és mettől kezdve lesz nyereséges. 16.4.8/a. Likviditási terv (más néven: cash-flow előrejelzés) A likviditási tervet nem kizárólag vállalat alapításnál, illetve tőkeszerzési céllal állítják össze, hanem a vállalkozás zökkenőmentes működésnek biztosítása céljából rendszeresen (legalább negyedévente vagy havonta, néha hetente is) elkészítik. A likviditási terv ugyanis a vállalat folyamatos fizetőképesség-fenntartásának az eszköze. Elkészítése a következő lépések szerint történik: Előre kell jelezni a várható kifizetések és befizetések nagyságát és időpontjait. Ezeket egymással szembe kell állítani. Meg kell állapítani, hogy a fizetőképességben amikor keletkeznek szűk keresztmetszetek? (Mely időpontokban nem elegendő a rendelkezésre álló pénz a kifizetések határidőre történő teljesítéséhez.) A likviditási problémák megoldására javaslatot kell kidolgozni (saját tőke bevitele, újabb hitel igénylése stb.). A likviditási terv összeállításhoz figyelembe kell venni a vevők fizetési fegyelmét, a fizetés késedelmeket, a szállítók számlái kiegyenlítésének halasztásait is. Az időpontok becslésénél különböző részidő-intervallumokkal kell számolni. Pl. az értékesítésből származó bevételeknél: a vevő rendelése és a és szállítás időpontja között eltelt idő, további idő telik el a számlák kifizetésének időpontjáig, és az összegnek a bankszámlára való beérkezésének időpontjáig. A szállítás időpontjába a szállítóknál az értékesítést, mint bevételt könyvelik el. Ez az időpont azonban csak a nyereség-veszteség számításnál vehető figyelembe de nem a likviditási terv késztéséhez, mivel a fizetésig még hetek, sőt hónapok is eltelhetnek. A likviditási terv szempontjából csak a számlára való beérkezés időpontjának van

240


Megjegyzés

jelentősége! (Emiatt lehetséges, hogy a nyereséges vállalkozás is likviditási gondokkal küszködik.)

16.4.9 Üzletpolitika Sokszor és sokféleképpen merül fel a kérdés, hogy mi a különbség az üzleti terv és az üzletpolitika között. Ennek érdekében fogalmazzuk meg, hogy mit is nevezünk üzletpolitikának, majd hasonlítsuk össze a kettőt egymással. Az üzletpolitika a vállalatnak egy időszakra vonatkozó célkitűzéseinek, a

megvalósításhoz

szükséges

eszközöknek,

intézkedéseknek

és

módszereknek egymással összehangolt rendszere. Lényegében olyan átfogó

koncepció,

amely

kiterjed

a

vállalat

teljes

gazdasági

tevékenységére, a főbb feladatok meghatározására. Egyben meghatározza a vállalati vezetés hosszabb távú stratégiáját és taktikai módszerit. A vállalati üzletpolitika alapelvei: Általános jellemvonása: a vevők szükségleteinek kielégítésén keresztül, a realizált forgalom alapján igyekszik az optimálisan elérhető nyereséget teljesíteni. A döntést meghatározó főbb tényezők: - a forgalom maximalizálására való törekvés, - nyereség optimum elérése, - tevékenységek fejlesztése (a jövő megalapozása!) Az időszerű vállalati üzletpolitika lényeges témái: a./ Az áruforgalom fejlődésére vonatkozó elgondolások: - értékesítés nagysága, összetétele, - árukínálat fejlesztése, piaci műveletek, - beszerzési magatartás, - készletek alakulása, - árpolitikai magatartás.

241

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ b./ Optimális nyereség tartós biztosításának érdekében történő elképzelések: - alapok-eszközök megfelelő felhasználása, - tudatos költséggazdálkodás, - hatékony üzemeltetés. c./

Az

áruforgalom

és

a

nyereség

együttes

megvalósításához szükséges

fejlődésének

eszközök, módszerek

eljárások Az üzletpolitika időtartama Az üzletpolitika a gazdasági szabályozók, a piaci helyzet, valamint a vállalati erőforrások mérlegelésén alapuló döntések összessége. Ebből kerül

kialakításra

egy

átfogó

koncepció,

hosszabb,

rövidebb

időtartammal. A vállalati üzletpolitika a hosszabb és rövidebb időre szóló és rövid távú vállalkozások egybehangolt összessége. Nem is érdemes a fogalmakat és azok tartalmát tovább részletezni, hiszen az eddigiekből is jól látható, hogy az üzleti terv tartalmazza azokat a kérdéseket

és

elképzeléseket,

tartalmi

elemeket,

amelyeket

az

üzletpolitika is tartalmaz. Az alapvető különbség talán abban mutatkozik meg, hogy míg az üzleti terv tartalmazza az elképzelések számszerűsített adatait egy tanulmányon belül és egységes egészként, addig az üzletpolitika nem. A tervezés ugyanis külön szerepelt a vállalat feladatai között, bár természetesen nem egymástól függetlenül, hanem egymásra építve.

16.5 Ellenőrző kérdések 1. Mi az üzleti terv készítésének célja? 2. Melyek a jogi formák közötti választás szempontjai?

?

3. Telephelyet milyen szempontok szerint választhatunk? 4. Az üzleti terv milyen részekből tevődik össze? 5. Mit értünk üzletpolitika alatt, mi a célja? 6. Van-e különbség az üzleti terv és az üzletpolitika között? 242


Megjegyzés

MELLÉKLETEK,FELADATOK

Gyakorlati tanácsok az üzleti terv elkészítéséhez Egy vállalkozás sikerének esélyeit növelhetők azzal, ha átfogó tervet dolgozunk ki még a vállalkozás beindítása előtt és abban körvonalazzuk annak minden lényeges részét, jövendő működésének minden oldalát, területét, folyamatát. A számításokkal alátámasztott stratégiai elképzeléseket célszerű üzleti tervbe foglalni. Ez az üzleti terv támaszthatja alá azon lépéseket, amelyeket a szükséges tőke megszerzése érdekében, illetve a megvalósítás során kell megtenni. Az üzleti terv részletessége és mélysége a vállalkozás méretétől és tevékenységének jellegétől függ. Az üzleti terv tartalma aszerint változhat, hogy a vállalkozás szolgáltatást nyújt, termel vagy valamely fogyasztási cikk vagy ipari termék mértékesítésével foglalkozik-e. A piac mérete, a verseny és a lehetséges növekedés szintén befolyásolja az üzleti terv tartalmát. A terv készítésének kilenc lépése a következő: 1. lépés: Határozza meg azt, hogy mekkora hasznot akar elérni. Készítsen „eredmény terv”-et! 2. lépés: Ellenőrizze a piacot: képes-e felvenni az Ön által számított mennyiséget? 3. lépés: Készítse el a vállalkozáshoz szükséges eszközök jegyzékét. 4. lépés: Készítsen nyitó – mérleget. 5. lépés: Tervezze meg a vállalkozást: készítse (készíttesse) el a vállalkozás műszaki és termelési terveit. 6. lépés: Készítse (készíttesse) el a marketingtervet. 7. lépés: Készítse el a szervezeti tervet. 8. lépés: Készítsen költség-, pénzügyi – és kockázati tervet. 9. lépés: Alakítsa ki a vállalkozás vezetésének koncepcióját. Üzleti tervek megírását megelőző teendők Vállalkozzak-e? Egy önértékelést szolgáló tesztből idézünk: „x” – szel jelölni, hogy a teszt kitöltője milyennek látja saját magát Van önbizalmam 1 2 3 4 5 nincs önbizalmam Vezető típus vagyok 1 2 3 4 5 Végrehajtó típus vagyok Kreatív vagyok 1 2 3 4 5 Nem vagyok kreatív Szeretek kockáztatni 1 2 3 4 5 Megpróbálom kerülni a kockázatott Gyorsan döntök 1 2 3 4 5 Háromszor meggondolom mielőtt döntők Aki kitöltötte a tesztet, annak csoporttársát vagy barátját kell megkérnie, hogy töltse ki

243

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ róla ő is, aszerint milyennek látja. A két megoldás összevetésével ki – ki képet kaphat arról, rendelkezik- e vállalkozói tulajdonságokkal. Mielőtt az üzleti tervezésbe kezdenénk, fontos, hogy tisztába jöjjünk önmagunkkal. Először arra a kérdésre kell tudnunk választ adni, vajon alkalmasak leszünk – e arra, hogy vállalkozzunk? A sikeres vállalkozó tulajdonságait három fő csoportba lehet sorolni: A szakmával kapcsolatos adottságok, képességek Vezetői képességek vállalkozói képességek

az utóbbi csoporton belül fontos lehet az emberekkel bánni tudás képességére, a kockázatvállalási hajlandóságra, munkabírásra vonatkozó tulajdonságok. A vállalkozói hajlandóságot gyakran tesztekkel szokták mérni. A tesztek eredményeiből nem szabad túl messzire mutató következtetéseket levonni. Vannak olyan lelki alkatú emberek, akik ugyan alkalmasak a vállalkozásra, de nem bíznak eléggé önmagukban, és a vállalkozói adottságokra rákérdező tesztek még inkább elbizonytalanítják őket. Mások esetleg merészebbek a tesztekre túlontúl is magabiztos válaszokat adnak, holott a gyakorlat majd azt mutatja, nem bírják azokat a fáradalmakat és nehézségeket, amivel egy vállalkozás üzletvitele jár. Mégis érdemes lehet kitölteni ilyen feladatlapokat mindazoknak, akik azt mérlegelik, alkalmasak – e vállalkozónak. A vállalkozói életforma jelentős hatással lesz a vállalkozó környezetére, családjára is. A célok kitűzése Vannak akik azt mondják, bármilyen álmot meg lehet valósítani, csak kitartás kell hozzá és türelem. Azokról a vállalkozó emberekről érdemes példát venni, akik álmaikról nem csak beszélnek, hanem tesznek is megvalósulásukért. A vállalkozó egyszerre valószínűleg több elérendő célt is kitűz maga elé. Ennek egyik oka lehet, hogy különböző időtávokra vonatkoznak a célok, illetve beszélhetünk személyes és üzleti célokról. Általában a rövid távú – éves vagy rövidebb időszakra vonatkozó – célok a hosszabb távú – öt–tíz éves – célok elérését szolgálják. (Ezt hívják a célok hierarchiájának.) Hosszú távú személyes célok lehetnek például: meggazdagodás vágya, nagyobb önbecsülés, siker hatalom, alkotás vágya, társadalmi elismertség, függetlenség megteremtése. Hosszú távú üzleti célok lehetnek a vállalkozás túlélése, növekedése, nyereségessé tétele, a bevétel folyamatos növelése. Minél rövidebb távról van szó, annál többféle részcél lehetséges, amelyek végeredményben egy fő cél elérését szolgálják A hosszabb távú célok azért elengedhetetlenek, mert a vállalkozó rövid távra vonatkozó döntéseit egy irányba rendezhetik. A rövid távú célokat pedig azért kell kitűzni, mert azok elérésekor érezhet a vállalkozó sikert, és ez serkentheti az embert a vállalkozás folytatására. A jól megfogalmazott rövid távú célok jellemzői: Számszerűség. A pontos mennyiségek meghatározása kézzelfoghatóvá teszi, hogy valóban elértük-e a kitűzött céljainkat. Például a nyereség 10 százalékos növelése, az eladott darabszám növelése 50 darabbal. Időkeret. Meg kell határozni mikorra kell elérni a célt. Például egy éven belül. Rugalmasság. A részcélok nem kőbe vésett előírások. Ha változnak a feltételek, akkor rugalmasan alkalmazkodni kell hozzájuk. Ettől még végső céljainkat nem 244


Megjegyzés

kell feladni, de az odavezető út változhat. Érhetőség. Nemcsak a vállalkozónak kell világosan értenie a célokat, hanem az alkalmazottaknak is. Realizmus. Ha elérhetetlen, irreális célokat tűz ki valaki, az olyan, mintha nem is lennének célok. Következetesség, ellentmondás–mentesség. Kerülni kell az egymással könnyen ellentmondásba keveredő célok megfogalmazását. Például növelem termékeimhez kapcsolódó szolgáltatásaim körét, és olcsóbb leszek vetélytársaimnál. Magyarországon még azt is elég nehéz elképzelni, hogy valaki 5–10 évre gondolkodik előre. A jelentős vállalkozói hagyományokkal rendelkező országokban teljesen természetes, hogy a vállalkozók úgy gondolják üzletüket, vállalkozásukat, majd a gyerekeik fogják folytatni, addig is szeretnék gyarapítani a vállalkozás vagyonát, szeretnék biztos lábakra helyezni az üzletet. Lassan–lassan nálunk is kibontakozóban lesz ez a gondolkodás és van már példa arra, hogy a gyerek vette át a vállalkozást a szülőktől. A vállalkozói ötletek kiválasztása A vállalkozást indítók egyik legfőbb problémája, hogyan találjanak olyan ötleteket, amelyek kellőképpen különböznek a meglévőktől, és amelyekkel felkelthetik a vásárlók érdeklődését. Ha sikerült valamilyen különleges ötletet találni, akkor is törekedni kell arra, hogy a vállalkozás a vásárlók számára csábító legyen. A történelemben a fejlődés az emberiség töredékének a nevéhez kötődik. Kolumbusztól Edisonon keresztül Henry Fordig. Nem ragaszkodtak a régihez, a fennállóhoz, a bejárt utakhoz, hanem azon iparkodtak, hogy céljaikat a felmerülő akadályok ellenére is elérjék. Egy jó ötlet ugyan önmagában még nem egyenlő a sikeres vállalkozással, de egy sikeres vállalkozás nem nélkülözheti a jó alapötletet. Ma még nem tudhatjuk, hogy e könyvet olvasók közül kinek az ötletéből születik valami korszakalkotó. Honnan meríthetünk üzleti ötleteket ? Az emberek igényei számosak és sokfélék. Vannak alapvető szükségletek, ilyen például az élelem, lakás, ruházkodás. Ma már azonban nagyon sokszor olyasmiket keresnek a vásárlók, amelyekről kiderül, az embereknek nincs igazán szükségük az adott termékre vagy szolgáltatásra. Ha végiggondoljuk hogy miért is vásárol meg valaki valamit, miért ad ki pénzt bizonyos dolgokra, hogy milyen haszna származik belőle, ez alapul szolgálhat életképes üzleti ötletek kidolgozásához. (A fiatalok körében is jellemző példa, hogy az éppen aktuális divathullámot lovagolja meg.) Az ötletek lehetséges forrásairól bemutatunk néhány példát: 1. Máshol működő sikeres vállalkozások lemásolása. 2. Két vagy több ötlet elemeiből összerakható egy újabb. 3. Már meglévő termék vagy szolgáltatás tökéletesítése. 4. Az emberek problémáinak összegyűjtésével valamelyiknek a megoldása. 5. Egy hobbi tovább fejlesztése. 6. Más vállalkozások gyenge pontjainak kihasználása. 7. A lehetőségek folyamatos figyelése. 245

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ 8. Külföldi utazás alkalmával elleshető itthon még megvalósíthatatlan ötlet. 9. Saját különleges adottságára építhet (pl. jól tud rajzolni). 10. Álmodozás és fantáziálás eredménye. 11. Barátok, szülők, diáktársak. 12. Kiállítások, vásárok. 13. Üzleti kiadványok, pl. hetilapok. havi lapok, folyóiratok. 14. Helyi körülmények kihasználása. Nemcsak az üzleti életben terjedt el a különböző ötletkereső, problémamegoldó technikák alkalmazása, hanem bárhol, ahol csoportok dolgoznak együtt. Problémának általában a kívánatos és az észlelt helyzet közötti különbséget nevezhetjük. Például a kívánatos helyzet, hogy e könyv olvasója olyan üzleti ötlettel rendelkezzen, amely egyszerű, jól kidolgozható, de van benne olyan újdonság, amely az értékelésnél akár az érdemjegyben is megjelenik. Az észlelt helyzet, hogy az olvasó úgy érzi, semmilyen használható ötlete nincs. A probléma a két helyzet különbsége. Nem véletlenül használjuk az „észlelt helyzet” kifejezést a „valós helyzet” helyett. Mert lehet a valós helyzet az, hogy ott motoszkál az olvasó fejében több ötlet is, de nem érzi úgy, hogy ezek között van az, amelyből kiindulva több napot fog üzlet tervezéssel eltölteni. Ha a kívánatos és a valós helyzet közti különbséget tekintenénk problémának, akkor például megoldás lehetne az olvasó győzködése, hogy az egyik ötlet mégiscsak jó lesz. Azonban ha valaki nem hisz az ötletében, még akkor is nehéz dolga lesz a tervezés során ha „csak” tanulás érdekében vagy vizsgára kell elkészítenie, nem valós vállalkozási ötlet kereséséről van szó. Tehát fontos szerephez jut a probléma megfogalmazásánál a szubjektív véleményeknek, érzéseknek. A példában a probléma igazi megoldását az jelentené, ha maga az olvasó érezné, hogy elérte a kívánatos helyzetet, vagyis megvan az igazi ötlet. Az egyik legismertebb problémamegoldó technikát, az ötletbörzét már bemutattuk. Az ötletbörze alkalmazása esetén az új ötleteken, a kreativitáson van a hangsúly. Megoldható másképp is egy probléma, sokkal gyakorlatiasabb, racionálisabb megközelítésben, például a fokozatos megközelítés, lépésről lépésre haladás módszerével. Például, ha tanulási célból kell üzleti tervet készíteni, akkor az ötletet kiválaszthatjuk úgy is, hogy végiggondoljuk: 1. A szükséges adatokat hogyan fogom majd beszerezni. Ha az ötlet annak a tevékenységéhez hasonlít, akivel nap mint nap találkozom, akkor könnyebb lesz információkat szereznem. 2. Az ötletet hogyan kívánom bemutatni, megértetni a kívülállókkal. Minél összetettebb ötletről van szó – például bevásárlóközpont létrehozása, vagy ha olyasmit találok ki, amellyel az emberek többsége nem is találkozott még (pl. valamilyen termelőeszköz előállítása) -, annál nehezebb lesz közérthetővé tenni az ötletet. 3. El tudjam végezni a szükséges számításokat. Ha olyan terméket választok – pl. fagylalt – amelyhez kevés eszköz, 246


Megjegyzés

kevés fajta alapanyag kell, akkor könnyebb elvégezni a számításokat. Valószínűleg még számos további szempontot választhatunk, amelyek segítségével jelentősen leszűkíthetjük a kört, ahonnan a végleges megoldást kiválasztjuk. A gyakorlatias problémamegoldásnak van egy másik változata, amikor azt kell megvizsgálnunk, más hogyan oldotta meg ugyanezt a problémát. Ha például – maradva a korábbi példánál – tanulási céllal készítendő üzleti tervhez ötleteket keresünk, akkor kiindulópontot jelenthet az, hogy mások milyen ötlet alapján tudtak jó üzleti tervet írni. Ez a módszer csökkenti a döntés kockázatát, a módszer kulcsa sikerül-e a szükséges információkat megszerezni. Az üzleti ötlet ellenőrzése az „igazi” kiválasztása A különböző módokon összeállított üzleti ötletek listáját (az előző fejezetben két ilyet is közétettünk) természetesen kritikai értékelésnek kell alávetni. Nem magától értetődő ugyanis, sem az, hogy egy ötletet elvessünk, sem az, hogy nekilássunk az ötlet megvalósítási tervének részletes kidolgozásának. A következőkben példaként felsorolunk, olyan kérdéseket, amelyekre a kritikai értékeléskor válaszolni kell. Működőképes az ötlet, meg kell valósítani? Meg tudja valósítani önállóan? Ha szükséges, lennének társai a megvalósításban? Lesz rá igény? Fel tudja kelteni termékével, szolgáltatásával a vásárlók figyelmét? Ismeri a versenytársakat? Tudja mennyiért lehet eladni terméket, szolgáltatást? Szerzett már tapasztalatokat e termékkel kapcsolatban? Kockázatos a tevékenység? Talál segítséget ötlete megvalósításához? Ismeri a tevékenység folytatásához szükséges szabályokat? Kedvező a fogadtatása az elképzelésének a környezetében élő emberek között? Tudja már, milyen lépéseket kell a továbbiakban tennie? Kedvező a helyzet, ha a kérdések többségére már kezdetekkor határozott igennel tud felelni. Természetesen az üzleti tervezés során további információk beszerzésével növelhető a kedvező válaszok száma. Az üzleti tervezés egészére is igaz, itt azonban különösképp hangsúlyoznánk: érdemes (ha erre módot találunk) külső segítséget is igénybe venni a terv elkészítéséhez. Az emberek ugyanis általában két alaptípusba sorolhatók: az egyik típus – akit a lélektani szakirodalom teljesítményorientáltnak nevez – gyakran túlontúl optimista. Hamar meggyőzi önmagát, hogy a vizsgált probléma nem is probléma, hogy feltétlenül tódulni fognak a vevők a termékért, hogy jól ismeri a piacot stb. A teljesítményorientált típusú személyiség általában nagyon gyorsan átsiklik a kritikai észrevételek felett, valójában kizárja tudatából a gátló

247

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ tényezőket, és a gyakorlati megvalósítás során is mindent megtesz azért, hogy valóban a legjobban sikerüljön a terv és végrehajtása. Az emberek másik típusára – akiket a lélektani szakirodalom kudarckerülőnek nevez – éppen ellenkezőleg, az jellemző, hogy megriadnak már a kezdeti nehézségektől is, túlértékelik azokat, és így túl korán visszafordulnak, mielőtt valóban eldönthetnék, van-e esély a feladat megoldására avagy sem. Az ilyen emberek a felsorolt kritikai kérdések számát legalább kétszeresére növelik és folyamatosan aggodnak, nem túl derülátón válaszoltak-e egyik vagy másik kérdésre. Fontos, hogy amikor üzleti ötletünket ellenőrizzük a felteendő kérdésekre írásos formában válaszoljunk, hiszen egyrészt nem lehet ilyen sokféle tényezőt egyszerre fejben tartani, másrészt elképzelhető, hogy a későbbiek során megváltozik álláspontunk és amire korábban azt írtuk, hogy megvannak a tárgyi feltételei azt most úgy értékeljük, hogy hiányosak, avagy fordítva, sikerül megteremtenünk a hiányzó tárgyi feltételeket. A vállalkozás jogi formájának megválasztása Korábbi tanulmányai során vagy más tárgy keretében részletesen meg kellett ismerkednie a Magyarországon létező vállalkozási formák jellemzőivel. Ezeknek az ismereteknek az elsajátítása nem öncélú. Ezekre az ismeretekre építve dönthető el, hogy milyen jogi keretek között működjön a vállalkozás. A következő kérdésekre adott válaszok segítenek a megfelelő forma kiválasztásában: A vállalkozó lesz az egyetlen tulajdonos? Ha nem, hány személy – akár személyesen közreműködő, akár befektető – rendelkezik majd tulajdonosi érdekeltséggel? Milyen mértékű irányítási jogkörrel rendelkeznek majd az egyes tulajdonosok? Milyen módon osztják meg egymás között a vállalkozás kockázatait és a nyereséget? Például ha családon belülről kerülnek ki a társak, akkor választhatóak az egyszerűbb vállalkozási formák, hiszen nyerhetünk az egyszerűbb könyvvezetéssel. Ha kizárólag üzleti alapon jön létre a társulás, akkor elengedhetetlen olyan nyilvántartási, könyvvezetési rendszer kiépítése, amelyek segítségével a tulajdonosok ellenőrizhetik a vállalkozás működését. Ilyen szintű adminisztrációt a kft. és az rt. esetében kötelező alkalmazni, tehát ezek a formák tűnhetnek megfelelőbbnek. Mennyire fontos az egyes tulajdonosoknak, hogy a vállalkozás adósságai, illetve a vállalkozással szemben fennálló követeléseket illetően korlátozzák személyes felelőségüket? Ha a tevékenységet nem különösebben kockázatosnak ítéljük – alacsony tőkeigény, hosszabb távon biztos felvevőpiac miatt – akkor ennek a kérdésnek kisebb a jelentősége. A tulajdonosok számának növekedése, a jelentős tőkeigény megkövetelheti korlátolt felelősségű forma választását. A tulajdonosok szemszögéből melyik vállalkozási forma létrehozása és működtetése a legolcsóbb? Minél fontosabb ez a szempont a többi kérdéshez viszonyítva, annál inkább törekedni kell az egyszerűbb 248


Megjegyzés

forma kiválasztására. Vigyázzunk, hogy hosszú távon mégse ez legyen a drágább megoldás. Milyen formában kívánnak a tulajdonosok a vállalkozásból pénzhez jutni? Ennek ismeretében melyik vállalkozási forma a legelőnyösebb adózási és egyéb közterhek szempontjából? Például lényegesen eltérő adó – és társadalombiztosítási terhekkel kell számolnia annak, aki jövedelemként vesz fel pénzt a vállalkozásból, vagy például részvényesként, a vállalkozás növekedésével egyre többet érő papírjaiból ad el pár darabot. Melyek a vállalkozás hosszú távú tervei? Például az a vállalkozás, amelyik fontosnak tartja a növekedést tőkebevonás segítségével, annak eleve érdemesebb lehet kft. vagy rt. formában indulnia. Ha magunknak készítjük az üzleti tervet, akkor a fenti kérdésekre a válaszok végiggondolását már az üzleti tervezés részének tekinthetjük. A kívülállók számára készített üzleti tervben az alapadatok között csak egy adatsorban jelenik meg végeredményként a választott forma. A választási szempontok, az egyes formák mellett, illetve ellen szóló érvek, nem részei az üzleti tervnek.

A bolt, a műhely helyszínének kiválasztása szinte előre eldöntheti a vállalkozás sikerét vagy bukását. a vállalkozás fekvése egyaránt fontos akár kis – vagy nagykereskedő, feldolgozóipari vagy szolgáltató vállalkozásról van szó. Kereskedelmi vállalkozás telephelyének kiválasztása: A vállalkozás helyének kiválasztásakor az első lépés a piac megismerése, felmérése. Meg kell nézni, hogy az adott vidéken miből élnek az emberek. A lehetséges vevők vásárlóereje ugyanis a fizetésektől függ. És ha ezek nem stabilak, és várhatóan nem növekednek, akkor nem túl bölcs dolog komolyabb összeget befektetni. Ugyanakkor szezonális jellegű vállalkozás is lehet sikeres, de ehhez feltétlenül meg kell ismerni az ingadozás jellegét. (A Balaton–parti vállalkozások többsége például az idegenforgalom szezonális ingadozásához igazodik.) Fontos a munkaerőpiac is, ettől függ, hogy sikerül-e majd megfelelő alkalmazottakat találni a boltba. ha megtaláltuk az elképzeléseinknek megfelelő várost vagy városrészt, akkor figyelmünket a konkrét helyszín kiválasztására összpontosíthatjuk. A legfontosabb szempontok a következők: Parkolás: könnyen meg lehet-e közelíteni a helyet, s lehet-e a közelében parkolni? A vásárló megnyerése szempontjából nagyon fontos, hogy meg tud-e állni a gépkocsijával a bolt közelében, és ezért fizetnie kell-e, vagy ingyen teheti ezt. Amikor Önnek szállítják az árut, figyelni kell, arra, hogy általában teherautóval szállítanak. A parkolás jelentőségére hívja fel a figyelmet az alábbi példa: Egy városközpontban fekvő üzletközpontban állandóak voltak a parkolási problémák, mivel az áruház alá épített parkolónak korlátozott volt a kapacitása. Az üzletközpont vezetője bevezette, hogy az első órában

249

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ az áruház parkolóját a vásárlók az első órában ingyen használhatják, a másodikért azonban jelentős összeget kell fizetni. Az intézkedés után jelentősen nőtt a forgalom, mivel csökkentek a parkolási nehézségek. Milyen boltok vannak a szomszédban? Bizonyos boltfajták vonzzák a vásárlók egyes csoportjait, míg mások taszítják. Így pl. a női divatbolt mellé érdemes lehet illatszerboltot telepíteni, ugyanakkor kevésbé érdemes hentest vagy férfiruha-szaküzletet. Az üzlethelyiség mérete: Lesz elég hely az árukészlet kirakásához, megjelenítéséhez, elegáns, tágas eladótér alakítható ki, vagy polcokkal, áruval telezsúfolt lesz az üzlet? Mekkora a raktározást szolgáló tér? Az árufajták és a kialakítandó bolt jellege nagyban meghatározza a minimálisan szükséges méretet. Egy autószalonban csak néhány darab terméket állítanak ki, az üzlet mérete általában mégis meghaladja a 100 négyzetmétert. Pincékből kialakított pár négyzetméteres üzlethelyiségekben pedig élelmiszerboltokat lehet nyitni. Az üzlethelyiség egyben az áru raktározására is szolgál. A bolt megfelelő helyének megválasztásánál még olyan apróságokra is érdemes odafigyelni, hogy mekkora a gyalogosforgalom sűrűsége, vagyis mennyien látják a bolt kirakatát, ezzel becsalogathatjuk őket az üzletbe. Végül meghatározó kérdés, hogy a fenti szempontokat figyelembe véve mennyibe kerül a kiválasztott telephely. A belterületi ingatlanok áraival szemben jóval elérhetőbb áron kínálnak bérelhető üzlethelységeket az egyre gyarapodó bevásárlóközpontok. Bevásárlóközpontban az üzlethelység bérlése számos előnnyel jár – például a fogyasztókat távolabbról is oda lehet vonzani, magas színvonalú kiegészítő szolgáltatásokhoz jut a vállalkozó, a bevásárlóközpont egészének reklámozásával közvetve olyan hirdetési helyeken is megjelenhet a vállalkozás, amelyre önmagában nem képes. Mérlegelni kell a hátrányokat is: például a profil kötöttségét - a tevékenység megváltoztatásához általában az üzletközpont vezetésének az engedélye kell -, igazodni kell a központi működési szabályaihoz, elsősorban a nyitvatartás idejében, nehezebb önálló egyedi arculatot teremteni, a vevőkör állandó változása nehezíti a közvetlenebb, személyesebb eladó–vevő kapcsolat kialakítását. (Sokan akik még mindig a „sarki fűszereshez” járnak vásárolni a kisebb választék, gyakran magasabb árak ellenére, éppen azért teszik ezt, mert ott ismerik őket. A fogyasztó és a vállalkozó közötti emberi kapcsolat fontosságának kérdését éppen napjaink terjedő új értékesítési formája az Interneten való árusítás és vásárlás veti fel élesen.) Termelőtevékenységünket elkezdhetjük olyan építményben, amelyet már korábban azonos célra építettek, pontosabban engedélyeztek. Ha azonban az eredeti céltól lényegesen eltérő feltételekkel akarjuk az üzemet, műhelyt használni, akkor újabb építési engedélyt kell kérni. Ilyen lehet például a jóval nagyobb foglalkoztatott létszám is, hiszen ebben az esetben a kiegészítő létesítmények (WC, öltöző, tisztálkodási lehetőségek stb.) valószínűleg bővítésre szorulnak. Az adott szakma sajátosságaitól függően, speciális igényeknek megfelelően célszerűbb lehet, ha a vállalkozó saját maga épít.

250


Megjegyzés

Pénzügyi tervezés A pénzügyi terv elkészítésének általános szabályai: „Számok nélkül nem tudhatod, hogy hol állsz és merre tartasz. A számokkal viszont vállalkozásod teljesen új értelmet nyer. Hemzsegni fog a lehetőségektől.” (M.E.Gerber: A vállalkozás mítosza) A pénzügyi terv talán az üzleti terv legnehezebben elkészíthető része, mégis az egyik legfontosabb fejezet. A vállalkozó a pénzügyi terv elkészítése után láthatja, hogy lesz e a vállalkozásnak nyeresége, és ha lesz, akkor mekkora lesz; képes-e a vállalkozó a szükséges pénzeszközöket kellő időben és mennyiségben saját erőből biztosítani, vagy külső forrás igénybe vételére lesz szükség. Kívülállóknak készülő üzleti terv esetén a befektető a pénzügyi tervből láthatja mekkora hozamra számíthat, mennyi idő alatt térül meg a befektetés. A hitelező a pénzügyi tervből láthatja, hogy képes-e az adós tartozásit megfizetni. Egy kezdő és egy már működő vállalkozás pénzügyi terve nem teljesen azonosan készül. a kezdő vállalkozó a jövőre vonatkozó elképzeléseit számszerűsíti a pénzügyi tervben, anélkül, hogy becsléseinél a vállalkozás korábbi eredményeire támaszkodhatna. Első lépésben össze kell írnia a várható költségeit, a tervezett értékesítési mennyiségek és árak alapján az árbevételt. Fontos szabály, hogy a korábbi fejezetekben leírtakra kell építeni. Így különösen: a marketingterv eladási előrejelzéseire, a felhasználandó marketingeszközök listájára, a működési terv eszközigényeire, a működési és személyzeti terv munkaerő– és bérigényeire. A szükséges eszközök listájának birtokában, ha a vállalkozó eldöntötte, hogyan szerzi meg ezeket, elkészíthető a nyitómérleg. Egy-egy költségelem értékének a megváltoztatása, az ár vagy az eladási mennyiség változása komoly kihatással lehet a vállalkozás várható eredményére. Az árbevétel, a költségek és a nyereség, vagy veszteség összefüggéseit a fedezeti pont kiszámítása mutatja majd meg. Akivel előfordult már, hogy a pénztárnál fizetéskor derült ki, hogy nincs elegendő pénze – akár csak pár forint híján – a bevásárlókocsiban lévő áru kifizetésére, az tudja célszerű elkerülni ezeket a helyzeteket. A várható készpénzmozgásról, arról, hogy lesz- e mindig elegendő készpénze a vállalkozónak, nem szorul e majd mások pénzügyi segítségére, a pénzforgalmi előrejelzés tájékoztat. Tapasztalati adatok hiányában különösen fontos szabály, hogy a pénzügyi terv megbízható adatokra épüljön. Emiatt van lényegesen könnyebb helyzetben egy működő vállalkozás, mert adatainak a forrása a korábbi évek teljesítménye. Működő vállalkozásnál nagy hangsúlyt kap a megtörtént pénzügyi folyamatok elemzése, és erre épül a pénzügyi előrejelzés. Elsősorban a költségek és az árbevétel változásait számszerűsítik, előre jelezve így a várható eredményt (nyereséget, veszteséget). Induló és működő vállalkozás esetében is fontos szabály, hogy több pénzügyi terv változatot célszerű készíteni, amelyből az egyik kerül a kívülállónak készüllő végleges üzleti tervbe. Általában az is igaz, hogy a terv egyes elemeit érdemes a működés során összevetni azzal, hogy mi valósult meg belőle. Különösen így van ez a pénzügyi terv 251

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ esetében: fontos szabály, hogy a pénzügyi előrejelzéseket időről-időre felül kell vizsgálni és aktualizálni kell. A pénzügyi tervezés részei: Nyitómérleg, esetleg zárómérleg készítése. Eredmény kimutatás vagy eredmény-levezetés elkészítése. A fedezeti pont kiszámítása. Pénzforgalmi előrejelzés készítése.

A pénzügyi tervhez elkészítendő kimutatások, számítások: „Egy vállalkozás nyereségessége vagy veszteségessége szempontjából alapvető fontosságú az üzleti költségek számbavétele, valamint a költségtényezők és a forgalom, illetve az eladási ár kölcsönös összefüggéseinek módszeres elemzése. Ez a folyamat olyannyira lényeges része az üzleti tervezésnek, hogy a lehető legnagyobb pontossággal kell elvégezni. A költségelemzés eredményei szükségesé tehetik a további piackutatást, sőt esetenként az egész vállalkozás jellegének a megváltoztatását is. Ebben az esetben a költségelemzés tökéletesen betöltötte célját: megakadályozta a vállalkozót, hogy olyan hibákat kövessen el, amelyek nagyon sokba kerülnének, vagy egyenesen katasztrofálisak lennének.” (Gary Jones: Az üzlet beindul) A mérleg A vállalkozás vagyonát egy adott időpontban bemutató, hagyományosan kétoldalú kimutatás a mérleg. Az üzleti tervezés tantárgy során nem feladatunk részletesen áttekinteni és elmagyarázni mit is tartalmaznak a mérleg sorai. Ezt a feladatot más tantárgyak látják el. A mi számunkra annak megértése és belátása a fontos, hogy a mérleg kötött formátumú táblázat, azaz nem a vállalkozó dönti el mi tartozik a „követelések” vagy a „tárgyi eszközök” rovatba, hanem a számviteli előírások szerint kell e sorokat számba venni. A következő oldalon a számviteli törvényben előírt mérleg formája látható. Amikor a vállalkozó összeírja, mivel rendelkezik induláskor, e mérleg sorai még gyakran üresek. Általában valamennyi pénzzel rendelkezünk, ez kerül a forgóeszközök között a pénzeszközök rovatba. A vállalkozás rendelkezésére bocsátott termelőeszköz, bútor, autó értékét a befektetett eszközök között a tárgyi eszköz rovatba kell írni. Ha a termelőeszközöket, bútort, autót a nyers– és alapanyagokat a vállalkozó a saját pénzéből vette, akkor a forrás oldalon a saját tőke között, jegyzett tőkeként kell az eszközök eredetét – forrását – feltüntetni. A legtöbb vállalkozó – mivel az árbevételük nem halad meg egy megadott összeghatárt – egyszerűsített mérleget készíthet. (Valószínűleg az Ön által elképzelt vállalkozásnak is elegendő lesz egyszerűsített mérleget készítenie. A pontos feltételeknek a számvitelről szóló törvénybe nézzen utána.)

252


Megjegyzés

Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása: Mérleg Eszközök (aktívák) BEFEKTETETT BESZKÖZÖK I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök

Források (passzívák) C. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Tőketartalék III. Eredménytartalék IV. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény D. TARTALÉK E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

FORRÁSOK ÖSSZESEN

Példák a jellemzően előforduló tételekre: A BEFEKTETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak: Bérleti jog, üzleti vagy cégérték, szabadalom, szerzői jogvédelem alá tartozó szoftverek és egyéb szellemi alkotások. II. Tárgyi eszközök: Ingatlan ellenértéke, műszaki berendezések, gépek, járművek, a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló eszközök (műszerek, szerszámok), berendezési tárgyak. III. Befektetett pénzügyi eszközök: Részvények, üzletrészek, törzsbetétek, értékpapírok.

B.FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek: Alap -, segéd -, és üzemanyagok, áruk, göngyölegek. II. Követelések: A pénzügyileg nem rendezett (ki nem fizetett) értékesítés, szolgáltatás értéke. III. Értékpapírok: Eladásra vásárolt kötvények, részvények, üzletrészek, értékpapírok. IV. Pénzeszközök: Készpénz, bankszámlán szereplő pénz.

C. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke: Társasági szerződésben szereplő jegyzett tőke, részvény. II. Egyszerűsített mérleg szerinti eredmény: Az eredmény –levezetésből következő érték. (Az adózott eredmény osztalékfizetés után a vállalkozásban maradt összeg.)

E. CÉLTARTALÉK: Fizetési határidőn túli összegek, kétes követelések fedezete. F. KÖTELEZETTSÉGEK I. Hosszú lejáratú kötelezettségek: Egy évnél hosszabb lejáratra kapott hitel. II. Rövid lejáratú kötelezettségek: Egy évet meg nem haladó lejáratra kapott hitel.

Egyszerű példaként egy műanyag szappantartókat gyártó vállalkozás mérlegét mutatjuk be. A vállalkozás tulajdonában az 1998. szeptember elsejei induláskor 1 200 0000 Ft értékben egy présgép van és műanyag alapanyag 160 000 Ft értékben. A gépet és az alapanyagot is a vállalkozó 253

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ saját pénzéből vette. A műhely a lakás jelenleg 1 500 000 forintot érő garázsban van, amit a vállalkozó a családjával együtt 3 éve építet. A folyószámlán 200 000 forintja van a vállalkozónak.

Eszközök (aktívák) A.BEFEKTETETT 2700 I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök

Források (passzívák) ESZKÖZÖK C. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke 0 2700 D. TARTALÉK

B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök

E. CÉLTARTALÉK 360 160 F. KÖTELEZETTSÉGEK 0 0 200

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

3060 FORRÁSOK ÖSSZESEN

3060 3060 0 0 0

3060

Egyszerűsített mérleg Az előzetes eredmény kiszámítása Az egyik legizgalmasabb kérdés, amelyre a vállalkozónak időről időre (legalább évente, de előnyösebb, ha negyedévenként) válaszolnia kell, vajon tevékenysége eredményes-e? Nyereséget termelt vagy ellenkezőleg, veszteséget. az előzetes eredmény kiszámítása, az eredmény kimutatás (vagy a számviteli törvényben meghatározott árbevételt el nem érő vállalkozások esetén az eredménylevezetés) elkészítése során a vállalkozónak összesítenie kell bevételeit és a költségeket. A bevételek közé tartoznak különböző eseti, egyszeri (például egy vagyontárgy eladása) bevételek is csakúgy, mint a termelési tevékenységtől független bevételei. (Például a telephely egy részének más vállalkozás számára való bérbeadása, vagy a bankban elhelyezett pénzeszközök után kapott kamatok.) Folytatva a mérleg bemutatásakor elkezdett példát; jelentős költségtényező: munkabér és a bérleti díj: 100 ezer forint, nyersanyagköltség: 100 Ft/db Eladás várható értéke (becslés): 20 ezer darab; eladási ár:200 Ft/db

1.Árbevétel: 2.Bér és bérleti díj költsége: 3. Nyersanyagköltség: 4. Összes költség: 5. Nyereség:

20 000 db * 200 Ft/db 20 000 db * 100 Ft/db 2 .+ 3. 1. – 4.

254

4 000 000 Ft 1 000 000 Ft 2 000 000 Ft 3 000 000 Ft 1 000 000 Ft


Megjegyzés

1.Árbevétel: 10 000 db * 200 Ft/db 2 000 000 Ft 2.Bér és bérleti díj költsége: 1 000 000 Ft 3. Nyersanyagköltség: 10 000 db * 100 Ft/db 1 000 000 Ft 4. Összes költség: 2 .+ 3. 2 000 000 Ft 5. Nyereség: 1. – 4. 0 Ft Mit történik, ha a becsléshez képest csak feleannyi szappantartót sikerül értékesíteni? Milyen lehetőségek vannak arra, hogy a vállalkozás nyereséges maradjon? Az árbevétel növelése és/vagy eladási ár növelése és/vagy költségek csökkentése. Az egyik tényező megváltoztatása azonban kihathat más tényezőkre is. A példa folytatása: A szappantartó árát 250 forintra emeljük. Ekkor azonban a fogyasztók majd olcsóbb szappantartó után néznek a piacon ennek következményeként a becsülthöz képest kisebb forgalom is a felére eshet, azaz 5 ezer darab szappantartót tudunk csak eladni. 1.Árbevétel: 2.Bér és bérleti díj költsége: 3. Nyersanyagköltség: 4. Összes költség: 5. Veszteség:

5 000 db * 200 Ft/db 5 000 db * 100 Ft/db 2 .+ 3. 1. – 4.

1 250 000 Ft 1 000 000 Ft 500 000 Ft 1 500 000 Ft 250 000 Ft

Látható, hogy a nyereséget alapvetően befolyásoló tényezők – költségek, értékesített mennyiség és eladási ár – szoros összefüggésben állnak egymással. Szeretnénk röviden kitérni három különleges költségtényezőre, amelyek gyakran problémát okoznak a tervezés során. Az amortizációnak fontos szerepe van az eredmény kimutatásban, hiszen hamis lenne a cég eredményét úgy számítani, hogy nem veszünk tudomást az eszközök pótlásához, felújításához kapcsolódó kötelezettségeinkről. Az eredmény kimutatásban a felvett hitelek összege nem szerepel, mert az nem költségtényező, hanem adósság, hosszú lejáratú kötelezettség. A felvett hitelre törlesztendő kamat a hitel költsége, így azt költségek között kell szerepeltetni csakúgy, mint azokat a kamatokat a bevételek között, amelyeket kapunk a banktól, ha pénzünket ott tartjuk. Jelentősek szoktak lenni a munkaerővel összefüggő költségek. A munkabér közterheiről más tárgy keretében részletesen tanulnak, ezért ezekre külön nem térünk ki. A folyamatosan változó szabályok miatt érdemes mindig utánanézni, utánajárni az aktuális előírásoknak. A könyvben található példák esetében a feladat jobb áttekinthetősége érdekében vagy eltekintünk a közterhektől, vagy csak a nagyságrendileg meghatározó társadalombiztosítási járulékot, valamint – ha kell fizetni – az egészségügyi hozzájárulást szerepeltetjük a 2002 nyarán érvényes szabályok szerint.

255

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ A fedezeti pont számítása Számtalan célja lehet egy vállalkozónak azzal, hogy egy konkrét üzletbe belevág. E célok között minden esetben ott van az anyagi haszon is. Senki nem azért vállalkozik, hogy ráfizessen. Fontos kérdés, mikor lesz vállalkozásunk nyereséges. Minden vállalkozó tudja, hogy eleinte aligha számíthat komolyabb eredményre, hiszen miközben nagyon sok olyan költség van, amely elsősorban induláskor merül fel és később már nem jelenik meg (Ezek közül talán a legjellemzőbb a vállalkozás bejegyeztetésével, alapításával kapcsolatos költségek halmaza), másik oldalról egy kezdő, még ismeretlen cég bevételei elmaradnak attól a szinttől, amelyet néhány év múlva már jól ismerten, a piacon meggyökerezetten már biztosít a vállalkozás. Nem mindegy azonban, hogy 100 darab terméket kell értékesíteni ahhoz, hogy a vállalkozás anyagi hasznoz hozzon, vagy 500 darab értékesítése esetén számíthatunk erre az örömre. Ezt a mennyiséget lehet, hogy a vállalkozás egy év alatt kapacitáskorlátok hiányában le se tudja gyártani. Azt a számítást. amely azt mutatja meg, mikor válik valóban nyereségessé vállalkozásunk fedezeti pont – számításnak nevezzük. A fedezeti pont számítása során arra az alapkérdésre kell választ keresni: Hány legyártott és eladott termék vagy szolgáltatásegység után válunk nyereségessé? Változó és állandó költségek Mielőtt alapvető kérdésünkre választ adnánk gondoljuk el, hogyan alakulnak költségeink a nyereségtermelés szempontjából. Vannak olyan költségek, amelyek, akkor is felmerülnek ha éppen nem gyártunk semmit, ezeket a költségeket állandó költségeknek nevezzük. (Természetesen az állandó költségek sem valóban állandóak csak hosszú időn keresztül állandónak tekinthetők.) Költségeink másik nagy csoportját azok a költségek alkotják, amelyek nagysága közvetlenül attól függ, hogy hány darab terméket termelünk. Ezek a változó költségek. Ha nő a termelés növekednek a változó költségek is. Tipikusa ilyen költség az anyagköltség, a teljesítménybér vagy forgalmi jutalék, a közvetlenül a termék előállításához felhasznált energia költsége stb. Ha egyáltalán nem termelnének, ezek a költségek nem merülnének fel, vagy elhanyagolhatóak volnának. A fedezeti pont számításakor nagyon fontos, hogy e kétféle költségünket lehetőleg minél pontosabban határoljuk el. (Lehetnek persze olyan állandó költségek, amelyeket havi rendszerességgel kifizetnek: például ha a megvásárolt ingatlan vételárát havonta vagy negyedévenként törlesztjük, ez akkor is állandó költség, ha eközben mondjuk anyagot csak 3-4 hónaponként vásárolunk. Az anyagvásárlás természetesen ettől függetlenül változó költségnek tekintendő.) A fedezeti pont képlete Fedezeti pont (FP) = Állandó költség / ( Eladási ár – egy termékre jutó változó költség ) A fedezeti pont ikszámítása a megadott képlet segítségével: A szappantartós példa alapján: FP = 1 000 000 Ft / ( 200 Ft/db – 100 Ft /db ) = 1 000 000 Ft / 100 Ft/db = 10 000 db. A képlet levezetése egyszerű abból alapösszefüggésből, hogy keressük azt a pontot ahol az árbevétel egyenlő az állandó és a változó költségek összegével, vagyis különbségük nulla.

256


Megjegyzés

A szappantartós példa segítségével levezhetjük a képletet: Y= a keresett mennyiség 0 = árbevétel – ( állandó költség + változó költség ). 0 = 200 Ft /db * Y – ( 1000 000 Ft + 100 Ft / db * Y ). 0 = Y * ( 200 Ft / db – 100 Ft / db ) – 1000 000 Ft. Y = 1000 000 Ft /( 200 Ft / db – 100 Ft/db) ( Ezzel eljutottunk a fedezeti pont képletéig . ) Y = 10 000 db, azaz ekkora mennyiséget kell gyártani és értékesíteni ahhoz, hogy a költségek megtérüljenek. Pénzforgalmi előre jelzés ( cash flow ) „A nyereség nem jelenti azt, hogy vele azonos mennyiségű pénz áll a bankban” (A menedzser kézikönyve) Általában a pénzforgalmi, angol nyelven cash flow előrejelzés okozza a legnagyobb fejtörést egy vállalkozás üzleti tervezése során. Nehéz elképzelni, hogy a vállalkozó meg tudja mondani 2003 májusában, hogy mennyi lesz az árbevétele 2004 novemberében, mennyit fizet telefonra és mennyit alapanyagokra. Önmagában valóban nagyon nehéz ezt előre megmondani, de pénzforgalmi előrejelzést mint eszközt használva, legalább hozzávetőlegesen meg lehet becsülni. Tehát adott esetben éppen 2003 májusában, hogy lesz-e elég készpénze vállalkozásunknak másfél év múlva. A cash flow, miként neve is mutatja – készpénzforgalom vagy készpénzáramlás – kizárólag olyan összegeket tartalmazhat, amelyeket az adott időszakban ténylegesen bevételeztünk, vagy ténylegesen kifizettünk. Szemben tehát a korábban eredmény – vagy teljesítményszemléletnek nevezett eredmény-kimutatással, a cash flow pénzforgalmi szemléletű. Nagyon fontos szabály, hogy csak egységes szemléletben készíthető el a táblázat, nagyon nagy hiba, ha valaki (készpénz)bevételnek tekint olyan kiszámlázott teljesítést, amely ugyan bizonyára be fog folyni, de még nem érkezett meg, vagy fordítva (készpénz)kiadásba helyez olyan tételt, amelyet még nem egyenlített ki. A cash flow tervezése a vállalkozás egyik legfontosabb tervezési lépcsőfoka. Ebből a táblázatból tudjuk meg ugyanis, életbe maradunk-e, vagy a cég – bármilyen nagy távlatokkal kecsegtet is az üzleti ötlet, netán hosszú távon komoly ígérete hordoz az eredményterv – belebukhat ha a cash flow mínuszba fordul. Az alapelv, hogy (készpénz)bevételeinkből levonjuk (készpénz)kiadásainkat. Ha a (készpénz)kiadások nagyobbak, mint a (készpénz)bevételek, ez csak azt jelentheti, hogy külső pénzforrást kell bevonunk. Mínusz pénzzel ugyanis senki nem rendelkezhet, nem fizethet vele egyetlen üzletben sem. Az eddigi logikát folytatva könnyű belátni, hogy a cash flow táblázatba nem szerepelhetnek, olyan tételek, mint például amortizáció, amely nem jár tényleges készpénz mozgással. Szerepel ugyanakkor minden felvett hitel és a törlesztése is, hiszen ez maga a társaság pénzforgalma. A készpénzforgalmi táblázatban törekedni kell arra, hogy mind a bevételeket, mind a kiadásokat minél részletesebb bontásban tervezzük és tartsuk nyilván, lehetőleg kerüljük a túlzottan összevont nyilvántartást. E nagy fokú részletezettség legfőbb oka, hogy a cash flow az operatív vállalkozás vezetés egyik legfontosabb eszköze, azaz a cash flow-val követjük folyamatosan nyomon, hol tart cégünk fejlődése, hogy áll vállalkozásunk. Ezért nem elegendő ha csak annyit tudunk például, hogy általában romlott a hatékonyság, vagy általában 257

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ több a költségünk, mint terveztük. Azt kell tudnunk, mely költségnemnél volt terven felüli növekedés, és természetesen választ kel adnunk arra, hogy mi az oka ennek a növekedésnek. Cash flow – tervet 1 évre előre, havi bontásban készít a vállalkozó. A havi bontás csak első látszatra tűnik túl részletesnek, ha arra gondolunk, hogy célunk minél naprakészebben követni a vállalkozás fejlődését, szükség esetén beavatkozni a nemkívánatos folyamatokba. Nem ritkán – különösen olyan vállalkozásoknál, amelyek szezonális tevékenységet folytatnak, például egy nyári balatoni üzlet -, hogy heti cash flow –t kell készíteni, hiszen a működés egész időszaka összesen körülbelül 13-14 hét, ha tehát 3 héttel lemaradunk valamilyen nemkívánatos folyamat mögött, az összes működési idő egyötödét veszítjük el. Leendő vállalkozóknak tanácsos a cash flow tervet úgy elkészíteni, hogy minden egyes hónap oszlopát kövesse egy, a tervezéskor üresen hagyott oszlop. Ebbe majd a tényszámokat fogjuk beleírni, amikor azok már rendelkezésre állnak. Így folyamatosan összehasonlíthatjuk eredeti terveinket a tényekkel, és folyamatosan tudunk döntést hozni arról, érdemes –e még fenntartani a vállalkozást, illetve mit kell tenni hatékonyabb működésért. A cash flow– ban először a (készpénz)bevételeit soroljuk fel, majd összesítjük. Vannak értékesítési árbevételeink, egyéb bevételeink és természetesen előfordulhat és hasznos lehet, az értékesítés árbevételét fontosabb termékenként, termékcsoportonként vagy projektenként is megvizsgálni. A részletesen felsorolt és összesített (készpénz) bevételekből levonjuk a hasonlóképp igen részletezett költségek összesítő sorát. Az adott hónap (készpénz)bevételeinek és költségeinek különbsége adja az adott hónap eredményét, nyereségét (ha bevételünk volt több) vagy éppen veszteségét (ha éppen kiadásunk volt több) Ezt a havi egyenleget ki kell vonunk, a hónap elején meglévő készpénz mennyiségből. az így kapott érték mutatja, hogy mennyi pénzzel rendelkezünk hónap végén. Ez az érték lesz a következő hónapban a nyitóállomány, vagyis a hó elején meglévő készpénz mennyiség. A terv első változatában papíron kijöhet a hónap végén mínusz érték. El kell dönteni, hogy mennyi pótlólagos forrást, esetleg hitelt kell felvenni ahhoz, hogy ne kerüljön a vállalkozás kivédhetetlen pénzavarba. Ez annál is fontosabb, mert ha például az első 3 hónapban szükségünk van 1 millió forintra, de a következő 3 hónapban ez a szükséglet további 1 millióval megnő, nagyobb esélyünk van arra, hogy 2 millió forint hitelt kapjunk mindjárt az elején, mint arra hogyha egyszer 1 milliót felvettünk, újabb negyedév múlva a következő 1 milliós igénnyel menjünk a bankhoz. Nézzük meg az elmondottakat a korábbi példán folytatva (a szappantartós példát folytatjuk)! A vállalkozás indulásakor 200 000 Ft van a vállalkozó számláján. (Ez készpénznek minősül, hiszen veszteség nélkül bármikor hozzáférhet ehhez a pénzhez.) A munkabért havonta fizeti 60 000 Ft értékben. (A közterhekkel most külön nem számolunk.) Bérleti díj 280 000 Ft egy évre, 3 havonta előre kell fizetni az adott időszakra jutó összeget. Az első 6 hónapban 1400 darab szappantartót akar értékesíteni (200Ft / db áron), következő 3 hónapban 1800 darabot, az utolsó 3 hónapban 1900, 2100 és 2200 darabot. A vállalkozó mindig az értékesítendő mennyiséghez vásárol alapanyagot (100 Ft / db), egyhónapnyi előrelátással és 20 százalékos ráhagyással. (Vagyis szeptemberben az októberi értékesítési adatot veszi 258

Atalanta Távoktatási Központ Kreatív figyelembe, és az 1400 darabhoz képest 1680 darabhoz vesz anyagot.) Augusztusban nem vásárol alapanyagot. Pénzforgalmi előrejelzés (ezer forintban) Megnevezés IX X XI XII Meglévő készpénz 200 182 234 286 a hónap elején Értékesítés 280 280 280 280 Egyéb bevételek 0 0 0 0 Bevételek összesen 280 280 280 280 Beszerzés 168 168 168 168 Bér 60 60 60 60 Bérleti díj 70 0 0 70 Kiadások összesen 298 298 298 298 Havi eredmény (-) 18 52 52 (-) 18 Készpénz a hónap 182 234 286 268 végén

I II 268 320

III IV V VI VII VIII 324 338 422 494 492 588

280 0 280 168 60 0 298 52 320

360 0 360 216 60 70 346 14 338

280 0 280 216 60 0 276 4 324

360 0 360 216 60 0 276 84 422

360 0 360 228 60 0 288 72 494

A személyzeti terv

A munkatársakkal szembeni követelmények Mielőtt valakit alkalmazunk a vállalkozásban „szükség van már két korábban elkészítendő anyagra: -

-

egyrészt a munkaköri leírásra, vagyis a betöltendő állásban elvégzendő feladatok, felelősségek alá/fölérendeltségi viszonyok, a javadalmazás stb. összefoglaló leírásra; másrészt a követelményprofilra vagyis: az ideális jelölt életkorára, képzettségére, szakmai gyakorlatára, nyelvtudására stb. vonatkozó fontosabb elképzelések összegzése.” (Pintér Zsolt: Fejvadászok – karriertanácsok)

Sok vállalkozó úgy gondolja, hogy manapság, amikor a munkaképes korú népesség közel 10%-a munkanélküli, felesleges időt vesztegetnie személyzeti tervre, hiszen munkatársakat találni nem lesz nehéz. Azok akik, így gondolkodnak, nagyon gyakran keserűen tapasztalják, egyáltalán nem könnyű megtalálni a megfelelő munkatársakat. Különösen megnehezíti a saját feladatát a vállalkozó akkor, hogy ha előzetesen nem tisztázza, pontosan milyen feladatra is keres partnert. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie annak, akit fel kíván venni. Sokszor a vállalkozók aszerint döntenek, hogy a jelentkező számukra rokonszenves, vagy ellenkezőleg ellenszenves. Van amikor nagy valószínűséggel elegendő az értékeléshez ez a megközelítés, hiszen ha például ügyfélszolgálati munkatársat kívánunk felvenni, fontos, hogy az illető kedves, szimpatikus, jól kommunikáló személyiség legyen. De már ha bolti eladót keresünk, akinél ugyanezek a tulajdonságok szintén fontosak, még néhány szempont nagyon lényeges, így például, hogy legyen megfelelő szakképzettsége, és hogy megbízható legyen. Igen gyakori, hogy a munkatársakkal szembeni követelmények még az eddig leírtaknál is összetettebbek, és igen nehéz megfelelő szakismeret nélkül 259

Megjegyzés

380 0 380 252 60 70 382 (-) 2 492

420 0 420 264 60 0 324 96 588

440 0 440 0 60 0 60 380 968

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ kiválasztani a megfelelőt. Azért is van ez így, mert nem ritkán ellentétes követelményeket támasztunk ugyanazon személlyel szemben, avagy ami e probléma másik oldala, magunkat is beleértve, senki sem tökéletes, mindenkinek vannak előnyös és hátrányos tulajdonságai. Amit elsősorban mérlegelnünk kell, hogy az adott feladat, funkció, munkakör szempontjából milyen tulajdonságok a leglényegesebbek, kire van tehát szükség. A munkatársakkal szembeni követelmények

Előnyök Magas fokú szakképzettség Az adott munkaerő képzettségének megfelelően ismer minden szabályt, fogást, eljárást. Ismeri mindazokat a követelményeket, előírásokat, amelyeket az adott munkakör vagy feladat megkövetel. Minőségi munkát képes végezni.

Fegyelmezett. Mindazt megcsinálja amire utasítják. Megbízható munkavégzés Lehet rá építeni.

Hátrányok Gyakori a szakmai „csőlátás”. Szakmai sovinizmus, legfontosabbnak tartása.

saját

szakma

Gyakori idegenkedés mindazon feladatoktól, amelyek az adott képzettségi szint alatti követelménnyel járnak. Általában csak azt végzi el amire utasítják. Új helyzetben gyakran nem találja fel magát , rugalmatlan. Gyakran intoleráns a nála fegyelmezetlenebbekkel szemben.

Közhely számba megy a magyar népi bölcsesség: „Két dudás nem fér meg egy csárdában”. Mégis tapasztalatunk szerint gyakran megfontolandó igazságot fejez ki, általában túlontúl kreatív, ötletgazdag, Váratlan új megoldások iránti kézség. Lényegéből fakadóan tervezhetetlen. Alkotóképesség Rugalmassága a szervezetben fegyelmezetlenségként jelenik meg. Újszerű megoldásai gyakran váratlan Gyakori csapongásait nehezen követik a eredményeket hoznak. társak Fejlett kommunikációs készség Könnyű kapcsolatteremtés.

Gyakran a feladat végrehajtása helyett is „kommunikál”. Ötleteivel segíti a többieket. Olyasmiről is fecseg, amiről nem kellene. „Jó beszélőkéjével” a közösség központjává Ha kommunikációs kézsége nem párosul válhat. lojalitással, akkor szervezet bomlasztó értékek hangadója lehet. Önállóság Megtalálja a végrehajtandó feladatokat. Önmagának tűzi ki a végrehajtás módját.

Nehezen viseli a rutin munkát. Önálló kezdeményezései szétbomlaszthatják a szervezetet. Példájával másokat is az önálló megoldásokra A fegyelmezett végrehajtás helyett sokszor a serkent. fegyelmezetlenül jár külön utakon. 260


Megjegyzés

önálló, erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező vezető ritkán tud együttműködni hasonlóan kreatív, állandóan utakat keresgélő, fegyelmezetlen beosztottal. Az ilyen vezető mellé néhány precíz beosztott kell, akik szétszórt ötleteit rendszerbe foglalják és megpróbálják megvalósítani. Kevésbé ismert tény, hogy Magyarország vonzereje a tőke számára nem utolsósorban az itt található munkaerő előnyös tulajdonságaiban rejlik, a viszonylag magas szakképzettség kreativitással és ugyanakkor viszonylag kielégítő munkafegyelemmel párosul. Ez az általában vett igazság azonban nem gátolja meg, hogy egyegy szakmában vagy egy-egy régióban konkrét vállalkozások számára komoly nehézségeket okozzon a megfelelő munkatársak megtalálása. A személyzeti terv kérdéskörei A nemzetközi szakirodalom – elsősorban közepes – és nagyobb vállalkotások üzleti tervezésének tapasztalatait alapul véve – három fontos kérdéskört sorol fel. melyekre a személyzeti tervben ki kell térni. 1. A vezetőség és a tisztségviselők Az üzleti terv olvasóit arról kell meggyőzni, hogy a szerzői leginkább alkalmasak az adott feladat megvalósítására. Az olvasónak be kell látnia, hogy ezek a személyek mind szakmai, mind vezetői tekintetben rátermettek, ők a győztes csapat. A vezetők és a tisztségviselők körébe a következők tartoznak: Alapító vállalkozók. (Ők azok, akik jegyzik a céget, nem szorul magyarázatra, hogy e személyek meghatározóan fontos szerepet játszanak.) Aktív befektetők. (Gyakori, hogy néhány befektető egyrészt komolyabb tőkével is segíti a vállalkozást, másrészt maga is aktívan – személyesen – kíván közreműködni a vállalkozás sikerében. A passzív befektetőkre általában nem szükséges kitérni.) Kulcsfontosságú alkalmazottak. (E csoportba mindenképpen beletartoznak a felső vezetők – marketingigazgató, műszaki igazgató, üzemvezető -, de beletartozhatnak olyan nem felelős vezetésben lévő személyek, akiknek a vállalkozás sikere szempontjából kulcsszerepük lesz, mint például, ha a vállalkozásunk egyedi porcelán edényeket kíván gyártani, a porcelánfestő meghatározó.) Igazgatók. (Igazgatói besorolásban termelési részlegek vezetői.) Tanácsadó testület. (Különösen nagyobb cégeknél gyakori, elnökség, titkárság vagy más hasonló szervezet működtetése.) Kulcsfontosságú tanácsadók. (Ide azok a személyek tartoznak, akik tőkével nem szálltak be a vállalkozásba, viszont befolyásuk, tanácsaik nagy hatást gyakorolnak a cég működésére.)

A Danubius Szálloda és Gyógyfürdő Rt. 1992 végi privatizálásakor nyilvánosságra hozták a cég üzleti tervét. A „Vezető tisztségviselők, vállalatvezetés, alkalmazottak” cím alatt bemutatták az igazgatóság tagjait, a felügyelő-bizottság tagjait, a könyvvizsgálót, a vezérigazgatót és a vezérigazgató – helyetteseket, valamint az egyéb felső vezetőket. A név mellett feltüntették az illető korát, szakmai végzettségét, korábbi fontosabb állásait. Az egyéb felső vezetők esetében csak azt tüntették fel, hogy jelenleg az illető melyik szálloda vezetője. Az alkalmazottaknál a foglalkoztatottak összlétszámát és a bruttó bérre vonatkozó megállapodást tűntették fel. (Ez utóbbinak az a jelentősége, hogyha a 261

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ vállalat vezetése a dolgozóknak a következő évben például 20 % fizetésemelést ígért, akkor ez kihat a pénzügyi tervben a bérköltségek összességére.) Az üzleti tervben röviden bemutatták a cég tanácsadó partnerét. A tanácsadó közreműködött a vállalat fejlesztési területeinek meghatározásában és a pénzügyi terv egyes fejezeteinek kidolgozásában. 2. Szervezeti ábra A kulcsszereplők bemutatása után általában célszerű egy rajzolt ábrán bemutatni, kinek mi lesz a szerepe, és milyen alárendeltségben látja el feladatait. Az ábra elkészítéséhez először végig kell gondolni, hogy milyen feladatok vannak a vállalkozásban. Utána fel kell vázolni a munkakapcsolatokat, ezen belül az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. Ezt érdemes három oldalról megközelíteni, ki lesz az adott munkatárs közvetlen felettese, kik a vele egy szinten dolgozó munkatársak, és kik lesznek a beosztottak. 3. Személyzeti politika és stratégia Az üzleti tervnek általában tartalmaznia kell a vállalkozók elképzeléseit arról, hogyan választják ki, képzik ki, ösztönzik és jutalmazzák majd az alkalmazottakat. Ma már közhelynek számít, oly sok vállalat mondogatja „Legnagyobb vagyonunkat a nálunk dolgozó emberek jelentik.” Ha a vállalkozás megfelelő személyzeti politikát alakít ki, akkor ez a közhely igazsággá válhat. A személyzeti politika alapja a munkaköri leírások elkészítése. A munkaköri leírás tartalmazza, hogy ki milyen feladatot, hol, milyen alá – és fölérendeltségi viszonyban, milyen határidőre és milyen ellenőrzés mellett köteles elvégezni. Mindezeket lényegében a szervezeti ábra elkészítéséhez is végig kellett már gondolni. Ezen kívül meg kell határozni a munkakörülményeket és a különböző szociális juttatásokat (óvoda, üdültetés), valamint az elvégzett munkáért járó jövedelmet és egyéb juttatásokat (prémium, jutalom, ruhapénz étkezési jegy). A működési terv

„Az üzleti tervben kiemelt figyelmet kell szentelnie többek között annak, hogy az adott vállalkozás hogyan fogja létrehozni termékeit szolgáltatásait. A terv e részében a következő kérdéseket kell megválaszolni:     

Mi a az általános koncepció? Milyen forrásból szerzik be a nyersanyagokat? Milyen gyártási eljárásokat használnak? Mekkora a munkaerőigény? Hogyan veszik igénybe a szállítókat és az eladókat?

Tekintettel arra, hogy az üzleti terv elkészítésének célja egyrészt a tervezés, másrészt a tőkeszerzés, a vállalkozónak nehézségei támadhatnak abban, hogy az időnként bonyolult gyártási és feldolgozási technológiáról ne túlságosan részletekbe menően, de ne is túl leegyszerűsített formában adjon számot. Az üzleti terv a vállalkozás belső tervezési dokumentumának funkcióját akkor tölti be, ha mélyreható működési tervet állítanak össze. A vállalkozónak így lehetősége nyílik arra, hogy számos potenciális problémát még a működés beindítását 262


Megjegyzés

megelőzően papíron kidolgozzon. A kívülálló felek részére beterjesztendő a finanszírozás eltérését célzó üzleti terv szempontjából azonban sokkal célratörőbben kell fogalmazni.” (Eric. S. Siegel, Brian R Ford, Jay M. Bortnstein: Üzleti terv – kalauz) Amikor korábban arról beszéltünk, mi minden különbözteti meg a mások (befektetők, bankárok stb.) számára írt üzleti tervet az önmagunk számára írt tervtől, többnyire olyan tényezőket soroltunk fel, amelyeket önmagának kevésbé dolgoz ki a vállalkozó, ugyanakkor fontos, hogy a befektetőket kellőképpen tájékoztassa. Így például az önmagunk számára írt üzleti tervben, amint említettük többnyire felesleges a vállalkozók önéletrajza, miközben külső olvasó számára ez nagyon fontos információkat tartalmaz. A működési tervnél lényegében fordított a helyzet. Külső befektetők számára általában elegendő egy többé-kevésbé elnagyolt működési terv, amelyből megértik, alapjában véve, hogyan zajlik a termelés folyamata, és belátják van realitása annak, hogy a tervet benyújtó e folyamatot végig is tudja vinni. A túlontúl mély, szakmai részletekben menő működési terv gyakran inkább elriasztja a befektetőt, mintsem segítene a vállalkozónak a források megszerzésében. Annál fontosabb azonban, hogy az önmagunknak írott terv megfelelő kidolgozottságot mutasson a termelési folyamatról. Elsősorban a vállalkozás jellegétől függ, milyen mélységű üzemeltetési tervre van szükség, hiszen egy termelő vállalkozás esetében valószínűleg kiemelt figyelmet kell fordítani a működési tervre, míg egy kiskereskedelmi vagy szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozás működése kevésbé bonyolult. A termelővállalkozás működési terve esetén lényeges bemutatni, hogy milyen termelő-berendezésekkel, milyen technológiával, milyen egyéb szükséges szabályok figyelembevételével fogják a gyártást megszervezni. Itt kell elgondolkodni a vállalkozónak, termelése nem ütközik-e valamilyen szabványelőírásba, például nem zajosabbak-e a gépek annál, mint amit az adott területen az előírások megengednek, nem jár-e rezgéssel, rádiózavarással vagy éppen más, a környezetet zavaró dologgal a vállalkozása. Nemcsak az a kérdés, hogy a szükséges engedélyeket sikerül-e beszerezni – bár ez sem elhanyagolható szempont –, de abban is biztos lehet a vállalkozó, hogy előbb-utóbb szomszédai tehetik szóvá az elhanyagolt szabályokat. Például méz előállításakor a technikai folyamat a következő lépésekből áll: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A méz felvásárlása a méhészektől, vagy saját termelésű méz esetén a méz begyűjtése a kaptárakból. A méz tárolása a későbbi feldolgozásra szolgáló hordókban. A méz melegítése hőkamrában. A méz átszűrése és további melegítése. Pihentetés, vagyis meg kell várni, amíg a méz szobahőmérsékletű lesz. A méz töltése a kiszerelésnek megfelelően. Csomagolás, raktározás, szállítás.

A technológiai leírás meghatározza, hogy milyen berendezésekre van szükség. Célszerű azt is végiggondolni, hogyan kívánja biztosítani a vállalkozó az eljárás során a megfelelő minőséget.(Újabban nem a termék abszolút jósága a fontos, hanem a folyamat, amely során a termék 263

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ elkészül.) Ha nem az előírásoknak megfelelően végzi a vállalkozó a méz felvásárlását, akkor akármilyen extra felszerelést vásárol a további teendőkhöz, a méz minősége nem lesz első osztályú. Karbantartás és szervizellátás. A vállalkozók gyakran elfelejtik, hogy humoros, úgynevezett Murphy – törvényekben sok igazság rejtezik: „Ami el tud romlani, az el is romlik!”. Emiatt a termelővállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy meghatározza az általa nyújtott szervizellátás körét. Magyarországon előírások, elsősorban az úgynevezett termékfelelősségi törvény gondoskodik arról, hogy a vállalkozók megfelelő jótállással, azaz javítási kötelezettséggel álljanak vevőik rendelkezésére. Érdemes természetesen e tervben arra is gondolni, hogy a vállalkozó termelőeszközei is elromolhatnak, és ilyen esetekben neki magának lehet szüksége javítókapacitásra. A 90-es évek közepéig a BMW és a Mercedes eltérő stratégiát alkalmazott a szervizhálózat kiépítésénél. Mindkét gyár nagyon megnézte, hogy kinek milyen feltételekkel engedélyezi a gépkocsik értékesítését, amelyek közvetlenül a gyárból érkeznek. A Mercedes saját kézben tartotta a szervizszolgáltatást és karbantartást is, csak az a vállalkozó foglalkozhatott a gépkocsik értékesítésével, aki a termék „követését”, azaz szervizelését, kötelező ellenőrzését is vállalni tudta. A BMW az értékesítést tartotta fontosabbnak, és alvállalkozóknak adta ki a szervizelési lehetőséget. Igaz így szélesebb szervizhálózat jött létre az országban, viszont a minőséget semmi nem garantálta, nem volt gyorsabb az alkatrészellátás sem, hiszen Németországból kellett rendelni minden egyes tételt, mivel a kisebb vállalkozások nem tudtak raktározni. A vállalkozások érettségük legkülönfélébb szakaszaiban készíthetnek üzleti tervet. Leggyakrabban a tevékenység meghatározását célzó beindulási szakaszban terveznek, amikor a társaság még nem alakította pontosan ki termék – vagy szolgáltatásskáláját. Előfordul, hogy egy későbbi időpontban készül el a terv, amikor külső forrásokat kívánnak további fejlődésükhöz bevonni. Vagy az induláshoz képest a másik véglet, amikor az üzleti terv, valamely kiforrott, vagy immár éppen hanyatlófélben lévő vállalkozást mutat be, amelynek tovább kell fejleszteni tevékenységét, ha meg akarja őrizni a piacon megszerzett pozicióját. Bármely esetről is van szó, lényeges, hogy világosak legyenek a vállalkozások termékfejlesztésre irányuló törekvései. A termékfejlesztés lépései általában: Tervezés szakasza. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a terméknek? Hogyan valósítható meg? Várhatóan gazdaságos lesz-e az előállítása? Az üdítőital gyártók folyamatosan megpróbálják termékeiket továbbfejleszteni, keresik az új összetételeket, új ízeket. A legutóbbi termékfejlesztés eredménye a Coca-Cola Cherry Coke, illetve a Pepsi, Pepsi Max nevű itala. Prototípus előállítása. Ami a tervasztalon elnagyoltan létezett, azt itt kézzelfoghatóan ki lehet próbálni. Mindkét lépcső a marketingszakemberekkel szoros együttműködést feltételez. A prototípust még egyedi feltételek között állítják elő.

264


Megjegyzés

Fogyasztói tesztelés. Ahhoz, hogy választ kapjanak a termékfejlesztők arra a kérdésre, hogy valóban az a termék született meg, amire a fogyasztónak szüksége van, elengedhetetlen a termék tesztelése. Amikor az üdítőitalgyártók egy új ízt találnak ki, akkor megkóstoltatják a célcsoportba tartozó fiatalokkal. A kóstoláskor nem tudni, hogy mit iszik az ember, és azt kell megmondani, hogy melyik változat az ízletesebb, esetleg azt, hogy az új íz miben tér el a megszokottól. Ötleteket kerestek az elnevezésre is, amely kifejezi az új íz jellegét. A szolgáltató vállalkozás működési terve Nem csak termelővállalkozás foglalkozhat termékfejlesztési tervvel. Kiskereskedelmi és szolgáltató vállalkozások is javíthatják termelékenységüket, teljesítményüket azzal, ha például olyan rendszereket fejlesztenek ki, amelyek révén csökkenthetik a vevők vagy az alkalmazottak árulopásából eredő készlethiányt. Áruházak őrző megfigyelőrendszereket alakíthatnak ki ugyanezen célra. Ki lehet térni vonzóbb, kellemesebb környezet kialakítására, hogy több vevő jöjjön az üzletbe. Aligha szükséges hangsúlyozni a működési, üzemeltetési tervfejezet fontosságát abból a szempontból, hogy akár a vállalkozó maga, akár a megcélzott külső befektető, teljes egészében anyagi és pénzügyi folyamatok egymásra épülő egységeként tudja áttekinteni a teljes vállalkozást. az üzemeltetési tervből határozhatjuk meg pontosan, hogy milyen alapterületű helyiségre van szükségünk, de néha még az is itt derül ki, milyen eszközöket szeretnénk beállítani az üzletbe, és ehhez milyen adottságú üzletre van szükségünk. Például egy fodrászatban számos elektromos készüléket kell üzemeltetni, nem biztos, hogy a vendégeknek a hosszabbítókon keresztül célszerű csetleniük-botlaniuk. A működési tervből láthatjuk azt, hány dolgozóra lesz szükségünk valójában – maradva a fodrászatnál, a lehetséges munkamegosztás alapján: munkafelvevő, hajmosó, fodrász, pénztáros/gazdaságis – és még sorolhatnánk azokat a tényezőket, amelyek az üzemeltetési terv áttekintése után láthatóak a rendszerben. Érdemes ezért megfelelő figyelmet szentelni a terv e gyakran elhanyagolt fejezetének is. Korszerű élelmiszerüzletekben az eladótérben külön hűtő-, fagyasztó- és tárolópultokat biztosítanak a húsféléknek, tejtermékeknek, zöldségféléknek és a nem élelmiszer jellegű áruknak, ezekhez külön szakképzett eladókat alkalmaznak. Külön helyiségek szolgálnak a felsoroltak tárolásához, a hűtést, fagyasztást igénylő termékeknél nem szakadhat meg a hűtőlánc. Magyarországon még nagyon kevés vállalkozás – ez különösen a kisvállalkozásokra érvényes – képes maradéktalanul megfelelni az előírásoknak. Igaz ez nem is véletlen. A szakképzetlen vállalkozó gyakran nem lustaságból felejti ki az üzleti tervből a technológiai leírást – az áru megérkezésétől kezdve a fogyasztó távozásáig tartó folyamatot – hanem mert elképzelése sincs, hogy mit is kellene csinálnia. Ha tudja, akkor a szükséges pénz nagysága szab korlátokat. De sokszor csak a gyakorlatban derül ki, hogy nincs pénz a hűtőládára, vagy be sem fér az üzletbe.

265

Megjegyzés


ESETTANULMÁNYOK AZ ÜZLETI TERVHEZ A tanulmányok tömörítve tartalmazzák a lényeget! 1. eset Egy teniszakadémia üzleti terve Összefoglalás: Hazánkban az elmúlt esztendőkben egyre több lett az átlagnál jobb helyzetben élők száma, akik magasabb jövedelmüknek köszönhetően hajlandók sok pénzt költeni az igényes , ún. “úri” sportokra, mint a tenisz. A keresleti igényekkel nem tartott azonban lépést a kínálat, különösen a jó minőségű pályák száma. A vállalkozás célja tehát olyan fogyasztói igények kielégítése, amely pótolja az eddigi hiányosságokat. Alapvető feladatának tekinti a kedvező áron, megfelelő minőségben, kulturált környezetben a teniszezés biztosítását, távlati céljai között pedig egyéb sportolási lehetőségek (uszoda, szauna, fitness) és országos versenyek bonyolítását. Jogi formáját tekintve kft-ként működne, neve: Tenisz Akadémia Kft. A személyi feltételeknél kezdetben 3-5 fő alkalmazását tartja szükségesnek, távlatban ez 8 főig is emelkedhetne. Technikai feltételei: egy kétszintes, 60 négyzetméter alapterületű ingatlan, és hozzá tartozó 3200 négyzetméteres szabad földterület, mellette parkoló, mindez a Máriaremetei úton. Az induláshoz 47,5 millió Ft-os beruházásra van szükség, ami tartalmazza az ingatlanokat, a teniszpályák megépítését, a kert kialakítását. Ebből a vállalkozásnak 23,5 millió áll rendelkezésére, a többit hitelből fedezné, amit négy év alatt kíván visszafizetni. A vállalkozás részletesebb leírása: A terület kiválasztását piackutatás előzte meg, valamint az igényfelméréseket is primer adatokkal támasztották alá. A pályákat télen, nyáron lehet működtetni, és megfelelnek a Nemzetközi Tenisz Szövetség előírásainak is, a későbbi versenyek rendezésére gondolva. A nyitva tartás 6 órától 22 óráig tart, de lehetőséget biztosít a későbbiekben az éjszakai nyitva tartásra is. Az épületben öltözők, mosdók, büfé, pihenőszalon kapna helyet. Lehetőség nyílik fiatalok számára tanfolyamok végzésére, vagy egyéni tanulási lehetőségre is. Piac- és környezetelemzés 266


Megjegyzés

Az egészséges életmód, az európai trendek mind arra mutatnak, hogy többet kell mozogni. Ezt a sportot (a fővárosban) 90%-ban a férfiak gyakorolják, ezek közül 75% diplomával rendelkezik. A teniszpályák egy részét vállalkozások bérlik (70%). Az igénybe vevők köre (60%) a 35-50 éves korosztályból kerül ki. Az olcsóbb pályákon már a hölgyek száma is meghaladja a 25 %-t. Az igénybe vevők tekintetében a következő csoportokat lehet elkülöníteni egymástól: a./ 15-20 év közöttiek. Döntő az ár, mivel ők még a társaság kedvéért veszik igénybe a pályát. Itt magasabb a női játékosok aránya is. Kívánatos óránkénti díj: 200-250 Ft. b./ Középkorúak, átlagosnál magasabb jövedelemmel. Óránként tudnak 400-700 Ft-ot is áldozni a teniszre, akár több órát is játszanak. c./ Középkorúak, de rendszeresen teniszeznek, állandó társasággal, törzshelyeik vannak. Magasabb színvonalon űzik a sportot, a játék öröméért Hajlandók a jó minőségű pályáért 800-1200 Ft-t is fizetni óránként. d./ Vállalatok, cégek, akik felsővezetőik számára adnak lehetőséget a teniszezésre, vagy sportolásra Ebben az esetben a pálya bérleti díja óránként elérheti a 3000-4000 Ft-ot is.

Marketingterv Kezdődhet egy GYELV elemzéssel (ettől most eltekintünk). Termék, szolgáltatáspolitika Első években mindössze a három pálya folyamatos és magas színvonalú biztosítása, a kiszolgálóhelyiségek kihasználtságának fokozása, a beruházás gazdaságossá tétele. Árpolitika Az Akadémia a behatoló stratégiát kívánja alkalmazni. Nem titkolt célja rövid úton, sok ügyfelet szerezni. Az ár növelésére csak a harmadik évtől kerülhet sor. Fő nyereségforrásnak a pályák bérleti díjait tekinti. Csatornapolitika A hagyományos értékesítési utaktól itt el lehet tekinteni. A fogyasztónak kell a helyhez igazodni. Ösztönzéspolitika Ebben az esetben kiemelkedő jelentősége van a népszerűsítésnek és az ismertté tételnek. Fontos az egységes arculat kialakítása, a kerületi és budapesti újságokban való hirdetések közreadása, igényes szórólapok, prospektusok írásos ismertetők készítése. Felhasználható a helyi kábeltelevízió szolgáltatása. Fontos a személyes kapcsolatok megteremtése, a direct marketing eszközeinek alkalmazása, valamint a kiterjedt PR munka megszervezése, programok, bemutatók betervezése.

267

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Pénzügyi terv 1. Pénzügyi terv Pénzáramlási előirányzat a hitel futamideje alatt

A B 1 2 3 C 4 a b c d 5 a b 6 a b c d D E F

Tényezők

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

SZABAD PÉNZESZKÖZÖK BEVÉTELEK Értékesítés Egyéb bevételek Kapott hosszú lejáratú hitelek KIFIZETÉSEK Közvetlen költség Beruházás Árubeszerzés Munkabér + TB Értékesítés költsége Közvetett költség Közművek díja Biztosítás Egyéb költség Adófizetés Törlesztés Banki költség Egyéb kifizetés Pénztöbblet / Hiány Egyenleg a vállalkozás kezdetétől Finanszírozási szükséglet

8 750 49 800 6 000 19 800 24 000 57 150 54 410 47 500 0 960 5 950 775 625 150 1 965 800 0 110 1 055 -7 350 1 400 0

1 400 22 450 20 380 2 070 0 21 960 6 900 0 2 520 2 280 2 100 2 680 2 200 480 12 380 1 130 10 000 120 1 130 490 1 890 0

1 890 30 600 29 400 1 200 0 28 240 8 260 0 2 700 2 960 2 600 3 340 2 860 480 16 640 1 800 14 000 140 700 2 360 4 250 0

4 250 38 840 38 000 840 0 34 080 12 270 0 3 050 3 980 5 240 4 000 3 400 600 17 810 2 800 14 000 150 860 4 760 9 010 0

9 010 42 496 41 536 960 0 29 695 14 540 0 3 300 4 810 6 430 4 400 3 800 600 10 755 4 200 5 550 165 840 12 801 21 811 0

21 811 44 262 43 612 650 0 24 660 12 840 0 3 500 5 750 3 590 4 930 4 250 680 6 890 5 800 0 180 910

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

49 800 54 410 -4 610 2 740 -7 350

22 450 30 600 38 840 42 496 44 262 6 900 8 260 12 270 14 540 12 840 15 500 22 340 26 570 27 956 31 422 15 060 19 980 21 810 15 155 11 820 490 2 360 4 760 12 801 19 602 69,27% 73,01% 68,41% 65,79% 70,99%

ÁKN Struktúra Árbevétel Közvetlen költség Fedezet Fix költség Nyereség / Veszteség Bruttó haszonkulcs

268


Megjegyzés

1. Cash Flow Pénzáramlási előirányzat 1997-re Tényezők

máj

jún

júl

25 000

25 100

200 0

nov

dec

22 991

18 802

11 646

300 0

250 0

200 0

100 0

26 000 0

350

300

250

200

100

2 000

0

0

0

0

0

0

24 000

9 101 9 080 9 000

6 251 6 080 6 000

6 728 6 580 6 500

5 279 5 080 5 000

4 439 4 080 4 000

7 356 7 080 7 000

10 346 10 080 10 000

49 600 48 140

0

0

0

0

0

0

0

0

0

80

80

80

80

80

80

80

80

640

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5 Közvetett költség a Közművek díja

15 0

15 0

15 0

30 15

40 20

50 30

55 30

55 30

275 125

b Biztosítás

15

15

15

15

20

20

25

25

150

6 Egyéb költség a Adófizetés

5 0

6 0

156 150

118 0

159 0

309 150

221 0

211 0

1 185 300

b Törlesztés

0

0

0

0

0

0

0

0

0

c Banki költség

5

6

6

8

9

9

11

11

65

d Egyéb kifizetés

0

0

0

110

150

150

210

200

820

100

15 099

-5 851

-6 378

-4 979

-4 189

-7 156 -10 246

25 100

40 199

34 348

27 970

22 991

18 802

11 646

10 400

0

0

0

0

0

0

0

0

A SZABAD PÉNZESZKÖZÖK B BEVÉTELEK 1 Értékesítés 2 egyéb bevételek 3 kapott hosszú lejáratú hitelek C KIFIZETÉSEK 4 közvetlen költség a Beruházás b Árubeszerzés c Munkabér + TB d Értékesítés költsége

D Pénztöbblet / Hiány E Egyenleg május 1-től F Finanszírozási Szükséglet

aug

szept

40 199

34 348

27 970

24 200 0

400 0

350 0

200

200

400

0

24 000

100 80 0

269

okt

1997

47 500

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ 1. Cash Flow Pénzáramlási előirányzat 1998-ra A B 1 2 3 C 4 a b c d 5 a b 6 a b c d D E F

Tényezők SZABAD PÉNZESZKÖZÖK BEVÉTELEK Értékesítés Egyéb bevételek Kapott hosszú lejáratú hitelek KIFIZETÉSEK Közvetlen költség Beruházás Árubeszerzés Munkabér + TB Értékesítés költsége Közvetett költség Közművek díja Biztosítás Egyéb költség Adófizetés Törlesztés Banki költség Egyéb kifizetés Pénztöbblet / Hiány Egyenleg január 1-től Finanszírozási szükséglet

jan 1 400 1 950 1 800 150 0 825 380 0 200 130 50 235 200 35 210 0 0 10 200 1 125 2 525 0

febr 2 525 980 860 120 0 980 530 0 200 130 200 260 220 40 190 0 0 10 180 0 2 525 0

márc 2 525 1 200 1 050 150 0 800 380 0 200 130 50 260 220 40 160 0 0 10 150 400 2 925 0

ápr 2 925 1 320 1 140 180 0 1 320 830 0 200 130 500 240 200 40 250 120 0 10 120 0 2 925 0

máj 2 925 1 560 1 360 200 0 750 400 0 220 130 50 240 200 40 110 0 0 10 100 810 3 735 0

A B 1 2 3 C 4 a b c d 5 a b 6 a b c d D E F

Tényezők SZABAD PÉNZESZKÖZÖK BEVÉTELEK Értékesítés Egyéb bevételek Kapott hosszú lejáratú hitelek KIFIZETÉSEK Közvetlen költség Beruházás Árubeszerzés Munkabér + TB Értékesítés költsége Közvetett költség Közművek díja Biztosítás Egyéb költség Adófizetés Törlesztés Banki költség Egyéb kifizetés Pénztöbblet / Hiány Egyenleg január 1-től Finanszírozási szükséglet

júl 4 655 2 220 1 970 250 0 850 520 0 220 250 50 140 100 40 190 130 0 10 50 1 370 6 025 0

aug 6 025 2 320 2 100 220 0 870 670 0 220 250 200 140 100 40 60 0 0 10 50 1 450 7 475 0

szept 7 475 2 350 2 150 200 0 770 520 0 220 250 50 150 150 40 60 0 0 10 50 1 580 9 055 0

okt 9 055 2 300 2 150 150 0 1 355 970 0 220 250 500 210 170 40 175 115 0 10 50 945 10 000 0

nov 10 000 2 300 2 150 150 0 840 500 0 200 250 50 280 240 40 60 0 0 10 50 1 460 11 460 0

jún folytatás 3 735 1 750 1 550 200 0 830 550 0 220 130 200 190 150 40 90 0 0 10 80 920 4 655 0 dec 11 460 2 200 2 100 100 0 11 770 650 0 200 250 200 295 250 45 10 825 765 10 000 10 50 -9 570 1 890 0

1998 8 760 7 760 1 000 0 5 505 3 070 0 1 240 780 1 050 1 425 1 190 235 1 010 120 0 60 830

A vállalkozás megfelelő előkészítő munkával és az üzemeltetés színvonalának, szervezettségének biztosításával, idővel a szolgáltatások bővítésével eredményes működést tud teremteni és hosszú távra biztosítja a korszerű mozgást a megfelelő célcsoportok, az igénylők számára. 270


Megjegyzés

2. eset Egy sütőipari kisvállalkozás üzleti terve (Az adatok 1998-as gyűjtésből származnak!) Összefoglalás: Az üzleti terv a jövőben felvetődő problémák megközelítésének szisztematikus módja. A terv a jelen eszköze és nem tenyérjóslás. A cég vagy környezete múltbeli tapasztalatait és eredményeit arra használja fel, hogy az elkövetkezendő lépéseket a valósággal összhangban alakítsa ki. Megmutatja, hogyan valósíthatja meg a vállalat kitűzött céljait és hogyan hat egyik törekvése a másikra. Ez a terv egy elképzelés, amely arra ad választ, hogy érdemes-e belefogni egy sütőipari vállalkozásba Budapest közelében egy kis községben? A vállalkozás általános leírása A falu 1900 lelket számlál és a fővárostól 30 km-re fekszik. A faluban nincs pékség, a szállítási költségek minimálisak, bérleti díj nincs, mivel az épület saját tulajdont képez. A faluban három élelmiszerbolt működik, ezeken keresztül történne az értékesítés. A választék kezdetben szűk: kenyér és péksütemény, amelyet később bővíteni lehetne. Segítségül egy fő sütőipari szakmunkás felvételét kell biztosítani. Az iparág helyzete A rendszerváltásig a nagy kenyérgyárak voltak a jellemzőek, ahol az ellátási körzet hatalmas, a szállítási idő hosszadalmas, ez pedig a minőség rovására ment. 1990-től a sütőipar decentralizálódott és privatizálták. Manapság szinte a kisebb pékségek a jellemzők, vagy az “ egy falu-egy pékség” törekvés. Megjelentek a nagyvárosokban az ún. látványpékségek (kis kapacitás, nagy választék). A lakosság számának szinte változatlan volta ellenére csökkent a kenyérfogyasztás, a sütőipar nyereségtartalma viszont a legmagasabb az élelmiszeriparon belül. Piacelemzés A szükséges információkat primer kutatással, a helyi lakosok megkérdezésével végezték el. Ennek alapján az egy főre jutó napi átlagos kenyérfogyasztás 0,31 kg. A megkérdezetteknek egyharmada mindennap, fele kétnaponta vásárol kenyeret, a többiek ennél ritkábban. Legkedveltebb a házi kenyér, majd a rozsos és végül a tiszta rozskenyér (14,1%). A péksütemények kedveltségi sorrendje: túrós batyu, kakaós csiga, lekváros táska. A falu lakói naponta átlagosan 0,8 db kiflit vagy 271

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ zsemlét fogyasztanak. Az élelmiszerboltok összesített adataiból kiderül a napi szükséglet. Marketing terv A vállalkozást befolyásoló környezeti tényezők: A munkanélküliség növekedése vagy stagnálása, az életszínvonal csökkenése, a fizetőképes kereslet romlása. Az egészséges életmódra történő átállásra való törekvések, táplálkozási szokás változások (több magvas kenyér fogyasztása). Az alkalmazott technológia korszerűsödése, automatizálás növekedése. Jogszabályi változások, árformák, értékesítési formák. A változások időbeni felismerése. Versenyhelyzet. A több lábon állás, többféle alternatíva kidolgozása a fenyegetések elkerülésére. Nyersanyagforrások időbeni felkutatása, szállítók kiválasztása. A célok helyes meghatározása. (GYELV elemzés) Termelési terv A termékeket közvetlen technológiával kívánjuk elkészíteni, így az előállítási idő 4.5-5 órára csökken. A hagyományosnál ez 9-10 óra. Nagy jelentőségű a nyersanyagok minősége és a lisztjavító szerek alkalmazása. Ezek segítségével a késztermékek 4-5 napig frissek maradnak. Az induláshoz szükséges géppark beszerzése igen fontos, ezeket felújítva szerzi be a vállalkozó, fontos a termelésben ne okozzanak fennakadást. A gépek kapacitása még hosszú távon is kielégítheti az igényeket. Pénzügyi terv (Egyszerűsített változatban) Induláshoz szükséges beruházási költségek : Épület és ingatlan vásárlása

900.000 Ft

Termeléshez szükséges gépek, berendezések

2.000.000 Ft

Irodai berendezések

200.000 Ft

Szállítás, üzembe helyezés, biztonsági berendezés

100.000 Ft

Összesen:

3.200.000 Ft

Induláshoz szükséges egyéb költségek: Alapanyagok 17 napra

250.000 Ft

Üzemanyag

10.000 Ft

Munkabér + járulékok (2 főre)

120.000 Ft

272


Megjegyzés

Irodaszerek

10.000 Ft

Összesen:

390.000 Ft

Induló tőkeigény összesen:

3.590.000 Ft

Fedezet: Saját tőke: készpénz

500.000 Ft

ingatlan fedezet

900.000 Ft

meglévő eszközök értéke

100.000 Ft

egyéb készpénz hozzájárulás

300.000 Ft

Összes saját tőke:

1.800.000 Ft

Idegen tőke (hitel)

l.790.000 Ft

Fedezeti pont számítás Meghatározása: Fedezeti _ pont (késztermék _ egysége)

Fedezeti _ összeg

teljes _ állandó _ k tg fedezeti _ összeg

Egységár változó _ k tg( egységenként )

Jelen esetben: Állandó költségek: Munkabérek

120.000.-

Szállítás

10.000.-

Fűtés, világítás, víz

20.000.-

Telefon

10.000.-

Biztosítás

2.000.-

Értékcsökkenés

12.000.-

Összesen:

177.000.-

Változó költségek : Nyersanyagok, alapanyagok

44 Ft / kg

energia

18 Ft / kg

egyéb költségek

12 Ft / kg

összesen:

74 Ft / kg

273

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Amennyiben 90 Ft / kg eladási áron értékesítem a kenyeret, akkor a fedezeti pont: Fedezeti _ pont (késztermék _ egysége)

177000 =11.063 kg. (90 74)

Az üzlet kapacitása egy műszakban naponta 920 kg, két műszakban pedig 2200 kg. (A második műszakban kelesztési időre nem kell plusz időt szánni.) Az üzletek napi igénye átlagosan 600 kg kenyér. Amennyiben a napi átlagos mennyiséget veszzük alapul, akkor a 18. naptól számítva nyereséges az üzemeltetés, és ez egy műszakba is belefér. Az árengedmények mértékének meghatározásához fontos ismerni azt az eladási árat, ahol még a termelés nem veszteséges. fix _ k tg (termelési _ volumen * változó _ k tg) termelési _ érték

Eladási _ ár

Eladási _ ár

177.000 (600 * 74) 44.400

5 74

79 Ft/ kg

A gyártás tehát nullszaldós a 79 Ft / kg-os eladási árnál is. Esetenként tehát lehet alkalmazni.

Tipikus cash flow kimutatás egy kisvállalkozás számára Ennek a kimutatásnak az a célja, hogy előre vetítse a készpénz többletet vagy hiányt, minden egyes hónap végével. Ezek az információk segíthetnek a kezdeti tőkebefektetés és a folyamatos üzemeltetés időbeosztásában, a vevőállomány megfigyelésében, az átmeneti készpénzhiány elkerülésében és képessé tehetik a vállalkozást rövid távú (likviditási, vagy áthidaló) kölcsön felvételeinek időbeli tervezésére. Tervezet 12 hónapra Pénzmennyiség(a hónap elején) kéznél bankban befektetésekben

274


Megjegyzés

Összesen készpénz (az előző hónap záró értéke) (A) + Bevételek a hónap folyamán Készpénzes eladások Hitelre történő eladás pénzbevétele Kölcsönök Egyéb készpénzbevétel Bevételek összesen

(B)

Készpénz és bevételek összesen (C = A + B) Kiadások (a hónap folyamán)

275

Megjegyzés


PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

A VÁLLALKOZÁS MÉRLEGE ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) “A”) Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Vagyoni értékű jogok 2. Üzleti vagy cégérték 3. Szellemi termékek 4. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5. Alapítás, átszervezés aktivált értéke 6. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 7. Ingatlanok 8. Műszaki berendezések, gépek, járművek 9. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 10. Beruházások 11. Beruházásokra adott előlegek 12. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök 13. Részesedések 14. Értékpapírok 15. Adott kölcsönök 16. Hosszú lejáratú bankbetétek 17. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése “B”) Forgóeszközök I. Készletek 1. Anyagok 2. Áruk 3. Készletre adott előlegek 4. Állatok 5. Befejezetlen termelés és félkész termékek

276


Megjegyzés

6. Késztermékek II. Követelések 1. Vevők (áruszállításból és szolgáltatásokból adódó követelések) 2. Váltókövetelés 3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 4. Alapítókkal szembeni követelések 5. Egyéb követelés III. Értékpapírok 1. Eladásra vásárolt kötvények 2. Saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények 3. Egyéb értékpapírok IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, Csekk 2. Bankbetétek “C”) Aktív időbeli elhatárolások FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) “D”) Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Tőketartalék III. Eredménytartalék IV. Értékelési tartalék Előző évek áthozott vesztesége I. Mérleg szerinti eredmény “E”) Céltartalékok 1. Várható veszteségekre 2. Várható kötelezettségekre 3. Egyéb céltartalék “F”) Kötelezettségek I. Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Beruházási és fejlesztési hitelek 2. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 3. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 4. Tartozások kötvénykibocsátásból 277

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ 5. Alapítókkal szembeni kötelezettségek 6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek II. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Vevőtől kapott előlegek 2. Szállítói kötelezettségek 3. Váltótartozások 4. Rövid lejáratú hitelek 5. Rövid lejáratú kölcsönök 6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek “G”) Passzív időbeli elhatárolások. Az eddigiekben felsorolt előzetes kimutatásokból a vállalkozó mutatószámok segítségével további hasznos információhoz juthat. Ilyen mutatószám pl. a befektetésre jutó várható nyereség (ROI = return on investment). A különböző vállalkozási lehetőségekre számított ROI mutató segíthet a vállalkozási döntésben.

ROI

adózás _ előtti _ netto _ nyereség saját _ tőke

A mutató 10 és 25% közötti értéke elegendő lehet a vállalkozás növekedése szempontjából. Ha a várható nyereség ennél alacsonyabb, akkor pénzét máshová fektesse be.

278

Atalanta Távoktatási Központ Egy kisvállalkozás általánosságban

tipikus

Megjegyzés előzetes

eredmény

kimutatása

Bruttó árbevétel - készpénzfizetési engedmények Nettó árbevétel (A) Eladott termékek beszerzési költsége (ELÁBÉ): (B) Nyitó készlet + Nettó beszerzés Készlet raktáron Zárókészlet Eladott termékek beszerzési költsége Bruttó haszon (C = A - B)

- Változó költségek : (D) Járművel kapcsolatos kiadások Egyéb utazási költség Felszerelések Kézbesítés és szállítás Reklám és promóció Ügyvédi és könyvelői díjak Havi béren felüli juttatások

- Állandó költségek: (E) Bérleti díj Munkabér + közteher Közszolgáltatások(fűtés, világítás, víz, stb.) Telefon Adók és jogosítványok Biztosítási díjak

Értékcsökkenés Üzemeltetési költségek összesen (F = D + E) Nettó üzemeltetési nyereség (veszteség) (G = C - F) - Adó (H) Nettó nyereség (veszteség) (I = G - H) Egy ékszerüzlet példáján keresztül az eredmény kimutatás az alábbiakban határozható meg. (Az adatokat a statisztikai kiadványokból merítettük.) Teknős Pál ékszerész 3 millió Ft nyereséget szeretne realizálni. A készletek forgási sebessége évente (fordulatokban) : 1,03 A bruttó haszonkulcs a forgalomnak 45,9 % -át teszi ki. A nettó nyereség a forgalom %-ában :14,1%

279

Megjegyzés


Mindezek alapján az eredmény kimutatás az alábbiak szerint alakul : Nettó árbevétel

21.276.000.-

(A)

- Eladott áruk beszerzési értéke:

11.510.600.-

(B)

9.766.000.-

(C)

6.766.000.-

(D)

3.000.000.-

(E)

Bruttó haszon - Üzemeltetési költségek Adózás előtti nyereség Hogyan is számoltunk?

1./ Ebben az esetben a kívánt 3 millió Ft nyereségből indultunk ki, mégpedig úgy, hogy a forgalom százalékában megadott nyereségszinttel osztottunk.

3.000.000 0,141

21.276.000 Ft

Ez szerepel az A sorban, mint Nettó árbevétel 2./ A bruttó haszonkulcs adatai alapján kaptuk meg a becsült hasznot, vagyis 21.276.000 forgalomnak a 45,9 %-a = 9.766.000 Ft 3./ A becsült nettó forgalom és a bruttó haszon közötti különbségnek elégnek kell lennie az eladott áruk előállítási költségeinek a fedezésére. Ebben a példában ez az összeg: 21.276.000- 9.766.000 = 11.510.600Ft 4./ A költségek fedezésére rendelkezésünkre áll: 9.766.000- 3.000.000 = 6.766.000Ft 5./ Az ékszerkereskedőnek igen alacsony a fordulatokban mért forgási sebessége, hiszen készletei mindössze 1,03 -szor fordulnak meg évente. Más vegyesiparcikk üzletnél, profiltól függően 5-7-szer is cserélődnek. Ez azt jelenti, hogy egy évig le van kötve a vállalkozó pénze egy készletre, ami magasabb forgalom elérését kívánja a kereskedőtől. Az átlagos készletszint tehát alig tér el az eladott áruk beszerzési értékétől:

1.510.600 1,03

11.175.300 Ft.

280


Megjegyzés

PÉLDÁK A VÁLLALKOZÁS REÁLSZFÉRÁJÁHOZ Beszerzési és készletterv Egy áruház következő évi beszerzési és készlettervének meghatározásához a következő információkat ismerjük: Az osztályonként várható értékesítés és a nyitókészlet (adatok: ezer forintban) értékesítési forgalom

nyitó készlet

méteráru

8.100

1.300

darabáru

14.650

2.500

cipő

12.800

2.100

konfekció

11.750

2.000

4.020

600

műszaki

21.000

3.500

háztartási

21.000

3.200

Összesen:

93.320

15.200

játék

A készletek forgási idejének tervezett értéke átlagosan 60 nap. A méteráru osztályon a beszerzési feltételek javulása miatt a kívánatos forgási sebesség 50 nap. A műszaki osztályon a dinamikus forgalomnövekedés és választékbővítés a készletek növelését kívánja, az átlagos készletérték 4.000 ezer Ft legyen. A játékosztály az évet alacsony készlettel zárja. Zárókészlete 600 ezer Ft legyen. Feladat: 1./ Készítse el a készletezési és beszerzési tervet! A készletterv tartalmazza az egyes osztályok és az áruház átlagkészletét, a készletek forgási idejét és a zárókészlet várható értékét! 2./ A beszerzési tervet az áruforgalmi mérlegsor összefüggéseinek megfelelően készítse el! Megoldás:

281

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Méteráru osztály: 50 =

K * 360 , ebből K =1.125, 8100

1.125 =

1300 ZK , ZK= 950 2

Játék osztály ZK = 600 Műszaki osztály K = 4.000, 4.000 =

3500 ZK , ebből ZK = 4.500 2

Áruház összesen ZK=

K * 360 = 60, ebből K = 15.553, 93.320

ZK=15.900 A további négy osztálynál a 60 napos készletforgási időt feltételezzük. Ekkor Darabáru osztály 60 =

K * 360 , K = 2.442, ZK= 2.384 14.650

60 =

K * 360 , K = 2.133, ZK = 2.166 12.800

Cipő osztály

282


Megjegyzés

Konfekció osztály K = 1.958 , ZK = 1.916

Háztartási osztály K = 3.500, ZK = 3.800

Az így kapott zárókészletek összege azonban meghaladja a kívánatos 15.900 ezer Ft -t, mégpedig 416 ezer Ft-tal, ezért a négy osztály zárókészletét átlagosan 104 ezer Ft-tal csökkenteni kell. Az így kapott mérlegsorok a következő év tervében az alábbiak szerint fog alakulni:

283

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Mérlegsor: NyK + B = É + ZK Megnevezés

NYK

beszerzés

értékesítés

méteráru

1.300

7.750

8.100

950

darabáru

2.500

14.430

14.650

2.280

cipő

2.100

12.760

12.800

2.060

konfekció

2.000

11.560

11.750

1.810

600

4.020

4.020

600

műszaki

3.500

22.000

21.000

4.500

háztartási

3.200

21.500

21.000

3.700

Összesen:

15.200

94.020

93.320

15.900

játék

284

zárókészlet


Megjegyzés

Készletváltozás értékelése Az értékesítés negyedévi forgalma 511.200 ezer Ft. Az átlagos áfa-kulcs a fogyasztói árra vetítve 17%. Az átlagos haszonkulcs a beszerzési áras értékesítés 15 %-a. A beszerzési áron számított értékesítés 10%-kal haladja meg a bázis időszaki értékesítést (áfa nélkül értendő). A beszerzési áron számított átlagkészlet 190.432 ezer Ft. Az átlagkészlet 8,2 %-kal haladja meg a bázisidőszakét. A szakmában a készletrugalmassági mutató értéke 0,75.



FELADAT: Értékelje a készletváltozást! MEGOLDÁS: Értékesítési forgalom:

511.200 ezer Ft

áfa ( 511.200 * 0,17 )

86.904 ezer Ft

Értékesítési árbevétel

424.296 ezer Ft

Árrés:

55.343 ezer Ft

Értékesítés ÁFA nélküli beszerzési áron

424.296 1,15

368.953 ezer Ft

Értékesítés a bázisidőszakban

368.953 1,1

335.412 ezer Ft

Bázis időszaki átlagkészlet:

190.432 1,082

176.000 ezer Ft

Készletrugalmassági együttható: 8,2 10

0,82

Forgási sebesség napokban: Tárgyidőszak: ( 190.432 x 90 ) : 368.953

46,5 nap

Bázisban: ( 176.000 x 90 ) : 335.412

47,2 nap 285

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ Értékelés Készletnövekedés: 14.432 Ezer Ft. Szakmai átlagnak megfelelő készletnövekedés: 10% * 0,75

7,5%

176.000 * 0,075 13.200 e Ft

Szakmai átlagot meghaladó készletnövekedés:

14.432 13.200 1.232 e Ft

286


Megjegyzés

Példa a munkaerő -hatékonyság kiszámításához



FELADAT: Állapítsa meg, hogy melyik üzletben hatékonyabb a munkaerő kihasználtsága és értékelje azokat! Egy kiskereskedelmi vállalat három azonos profilú boltjának létszám hatékonysági elemzéséhez a következő havi adatok állnak rendelkezésre: Bolt árbevétel (ezer Ft) “A” “B” “C”

Dolgozók száma

7.425 9.460 10.200

11 13 15

egy főre jutó ledolgozott órák száma 168 174 186

Eladások Száma 3.160 3.784 4.250

A számításhoz szükséges mutatószámok: Termelékenység I. =

Árbevétel Létszám

Termelékenység II: =

Árbevétel Ledo lg ozott _ órák

Leterheltségi mutató =

Eladások _ száma Létszám

Minőségi mutató =

Árbevétel Eladások _ száma

EREDMÉNY: Bolt “A” “B” “C”

Termelékenység I. Termelékenység II: 675 44,2 728 54,4 680 54,8

Minőségi mutató 2,35 2,50 2,40

287

Leterheltségi mutató 287 291 283

Megjegyzés


Jutalékos bérezés Egy boltban 40 % -kal csökkentett alapbérrel kombinált jutalékos bérezési formát alkalmaznak. A bolt átlagos havi árbevétele 28.000 ezer Ft, a jutalékkulcs 1,1 %. A bolt dolgozóinak havi bére: 1./ 50.000 Ft 2./ 55.000 Ft 3./ 65.000 Ft 4./ 72.000 Ft.



FELADAT:

Számítsa ki a dolgozók havi bruttó bérét és állapítsa meg, hogy hány százalékkal emelkedik a dolgozók havi bére, ha a tervezett árbevételt 10 % -kal túlteljesítik? MEGOLDÁS: A felosztható jutalék összege átlagosan: 28.000 Ft * 0,011 308.000 Ft A 40 % -kal csökkentett alapbérek: 50.000 Ft * 0,6 55.000 Ft * 0,6 65.000 Ft * 0,6 72.000 Ft * 0,6

30.000 Ft 33.000 Ft 39.000 Ft 43.200 Ft

Összesen: 145.200Ft Egységnyi csökkentett alapbérre vetített jutalék =

308.000 145.200

Az átlagos havi jutalék: 1./ 2./ 3./ 4./

30.000 Ft * 2,1212 63.640 Ft 33.000 Ft * 2,1212 70.000 Ft 39.000 Ft * 2,1212 82.730 Ft 43.200 Ft * 2,1212 91.630 Ft

Az egy havi bruttó bér = csökkentett alapbér + jutalék 1./ 2./ 3./ 4./

30.000 33.000 39.000 43.200

63.640 70.000 82.730 91.630

93.640Ft 103.000Ft 121.730Ft 134.840Ft

Összesen = 453.210Ft 288

2,1212


Megjegyzés

Az ár szerepe és szabályozása

Adatok ezer Ft-ban

“A” árucsoport “B” árucsoport “C” árucsoport

Bázis időszak értékesítési árrés árbevétel 324.760Ft 38.980 Ft 405.504 Ft 61.940 Ft 570.630 Ft 57.063 Ft

Tárgy időszak értékesítési árrés szint % árbevétel 354.490 Ft 12,5 398.900 Ft 14,7 603.106 Ft 9,8



FELADAT

1./ Határozza meg a bázisidőszaki árrés szintet és haszonkulcsot, a tárgyidőszaki árrést és haszonkulcsot! 2./ Határozza meg képletszerűen az árrés és a haszonkulcs közötti kölcsönös összefüggést!

289

Megjegyzés

Atalanta Távoktatási Központ MEGOLDÁS: Bázis időszaki haszonkulcs: Haszonkulcs =

Árrés *100 Forgalom Árrés

38.980 * 100 13,64 324.760 38.980 61.940 * 100 18,03 “B” árucsoport = 405.504 61.940 57.063 * 100 11,11 “C” árucsoport = 570.630 57.063

“A” árucsoport =

ÖSSZESEN: Összes árbevétel = 1.300.894 ezer Ft Összes árrés = 157.983 ezer Ft Átlagos haszonkulcs = 13,82 % Bázisidőszaki árrés szint: Árrés szint = Árrés : Forgalom 38.980 *100 12,00 324.760 61.940 * 100 15,27 “B” árucsoport = 405.504 57.063 *100 10,00 “C” árucsoport = 570.630

“A” árucsoport =

Összesen = 12,14% Tárgyidőszaki árrés: Árrés = forgalom x árrés szint “A” árucsoport = 354.490 * 0,125 44.311,2 Ft “B” árucsoport = 398.900 * 0,147 58.638,3Ft “C” árucsoport = 603.106 * 0,098 59.104,4 Ft Összesen = 162.053,9Ft

290


Megjegyzés

Tárgyidőszaki haszonkulcs:

44.311,2 *100 14,29 354.490 44.311,2 58.638,3 “B” árucsoport = *100 17,23 398.900 58.638,3 59.104,4 “C” árucsoport = *100 10,86 603.106 59.104,4 “A” árucsoport =

Összesen = 1.356.496 ezer Ft Összes haszonkulcs ( átlagos ) = 13,57 % Haszonkulcs az árrés-szinttel kifejezve =

Árrés-szint a haszonkulccsal kifejezve =

291

Árrés _ sz int *100 100 Árrés _ sz int

Haszonkulcs * 100 100 Haszonkulcs

Megjegyzés


Költséggazdálkodás



FELADAT Egy szövetkezet alaptevékenységének árbevétele és költség színvonala az alábbiak szerint alakul:

Megnevezés

1. élelmiszer 2. ABC áruház 3. iparcikk 4.vendéglátás 5. felvásárlás Összesen

Árbevétel (ezer Ft) bázis Időszak 250.000 200.000 180.000 45.000 12.000 687.000

tárgy 280.000 228.000 198.000 49.500 14.160 769.660

Összes költség (az árbevétel %-ában) bázis tárgy időszak 10,50 11,00 10,40 10,20 7,50 7,00 30,00 29,50 9,50 9,00

Számítsa ki a az alaptevékenység átlagos költség színvonalát! Mutassa ki annak változását, mind a mértékét, mind pedig az ütemét!

292


Megjegyzés

MEGOLDÁS: Átlagos költségszínvonal a bázisban: (súlyozott számtani átlag alapján) (250 * 10,5) (200 * 10,4) (180 * 7,5) (45 * 30) (12 * 9,5) 687

10,94%

Átlagos költségszínvonal a tárgyidőszakban:

(280 *11) (228 *10,2) (198 * 7) (49,5 * 29,5) (14,16 * 9) 769,66 A költségszínvonal változásának mértéke: 10,94 - 10,89 = 0,05 százalékpont Üteme: 10,94 *100 99,54% 10,89 A relatív költségmegtakarítás: (769.660 * 0,1089) (769.660 * 0,1094)

293

384,8 ezer Ft

10,89%

Megjegyzés


Vállalati nyereség-alakulás Egy kereskedelmi vállalat bázis- és tárgyidőszaki árbevételét, árrését, költségét és nyereségét ismerjük. FELADAT:



Elemezze a vállalati nyereség alakulását befolyásoló tényezők hatását! Értékadatok millió Ft-ban Árbevétel Árrés Költség Nyereség

bázisidőszak 220 22 14,3 7,7

294

tárgyidőszak 250 27,5 19,5 8,0


Megjegyzés

MEGOLDÁS: Nyereségváltozás: 8,0 - 7,7 = 0,3 millió Ft bázis időszak 7,7 * 100 3,5% 220 22 * 100 10% 220 14,3 * 100 6,5% 220

Nyereség szint Árrés szint Költség szint

tárgyidőszak

a./ az árbevétel-változás hatása: (250 * 0,035) (220 * 0,035) vagy: 30 * 0,035 1,05 millió Ft

8,75 7,7 1,05

b./ a nyereségszint-változás hatása: (250 * 0,032) (250 * 0,035)

8,0 8,75

0,75

A kettő különbsége : 1,05 - 0,75 = 0,3 millió Ft Más megközelítésben: c./ árrés szint változás hatása: (250 * 0,11) (250 * 0,1)

27,5 25,0

2,5 millió Ft

vagy: 250 * 0,1 2,5 millió Ft

d./ költségszint változás hatása: (250 * 0,078) (250 * 0,065) 19,5 16,25

3,25 millió Ft

vagy : 250 * 0,013

3,25 millió Ft

A kettő különbségének egyenlőnek kell lennie - 0,75 vagyis : 2,5 - 3,25 = - 0,75 millió Ft

295

3,2% 11,04% 7,8%

Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése

Recommend Documents