VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS-TERVEZET amely létrejött egyrészről:
Csetény Község Önkormányzata 8417 Csetény Rákóczi u. 30. Képviseli: Nagy Attila Polgármester Elérhetőség: tel: 06-88/485-014 Adószám:15428718-2-19 Bankszámla száma: ……………… mint Megrendelő
másrészről:
……………………………………………………… székhelye: ………………………………………….. képviseli: …………………………………………… Cégjegyzék száma: ………………………………… Bankszámlaszáma: ………………………………… Adószáma: …………………………………………. Telefonszám: ……………………………………….. mint (a továbbiakban: Vállalkozó)
között az alábbiak szerint. 1., Szerződés tárgya: 1.1 Megrendelő, mint Ajánlatkérő által lefolytatott eredményes közbeszerzési eljárás alapján megrendeli, a Vállalkozó pedig elvállalja, a
„Csetény Körzeti Óvoda felújítását és kapacitásbővítését célzó beruházás megvalósítása - II. sz részajánlati körben ” tárgyú kivitelezési munkákat a jelen szerződés alapját képező ajánlattételi felhívás, ajánlati dokumentáció szerinti műszaki tartalommal a 3.1. pontban rögzített egyösszegű átalányáron. 1.2 A szerződés műszaki tartalma magába foglalja a megvalósítás minden előkészítő és felvonulási munkáját, a közterület foglalásokat, a munkaterület átvételét, a műszaki hatósági és használatbavételi átadások feltételeinek biztosítását, a jótállási és szavatossági munkák elvégzését, a szomszédos építményekben és közterületen okozott károk helyreállítását, ezek költségeinek viselését. 1.3 A kivitelezési munka építési engedély köteles, az építési engedélyt VE–09D/EOH/0064215/2015 számú határozattal adták ki. Építési helyszín: 1.4 Csetény, Petőfi S. u. 51. (515 hrsz-ú belterületi földrész) 2., Szerződés összege: 2.1 Az 1./ pontban megjelölt munka vállalkozási díja, átalányáron:
Nettó vállalási ár(+Áfa):
...,- Ft + Áfa
2.2 Vállalkozónak a számlákat a 2007. évi CXXVII. tv. 142.§-a figyelembevételével, a fordított áfa szabályai szerint kell kiállítania. 2.3 A vállalkozási díj fedezetet nyújt Vállalkozónak az 1. pontban meghatározott és a dokumentációban részletezett műszaki tartalmú munkákkal összefüggésben felmerült összes közvetlen és közvetett költségére, kivéve azokat a költségeket, amelyeket a jelen szerződés kifejezett rendelkezése szerint a Megrendelő visel.
2 A vállalkozási díj tartalmazza:
- A vállalkozási szerződés-tervezetben, az ajánlati dokumentációban és az ajánlatban leírtakat. - Szakfelügyelettel kapcsolatos költségeket. - A kivitelezéshez szükséges feltárási munkákat. - A minőségellenőrzést. - Átadási dokumentációk összeállítását. - A műszaki átadás-átvételi eljárásban való közreműködést. - Kezelési utasítások összeállítását, kezelésre vonatkozó kioktatást. - A felvonulási, ellátási és organizációs költségeket, beleértve a folyamatos építésvezetői jelenlét biztosítását. - A megvalósításhoz szükséges segédszerkezetek és berendezések igénybevételét. - Környezetvédelemmel, szélsőséges időjárással kapcsolatban felmerülő költségeket. - A teljesítés érdekében felmerülő külön díjakat, pótlékokat. 2.4 A Vállalkozó a Megrendelő által kiadott ajánlati dokumentáció és annak részét képező költségvetés tételes árazásával támasztotta alá a 3.1. pontban meghatározott vállalkozási díját. 2.5 Vállalkozó a jelen szerződés alapját képező, az ajánlati dokumentáció részeként kiadott műszaki dokumentációt áttekintette, annak költségkihatását, a járulékos munkákkal együtt megismerte a szerződés megkötése előtt, ajánlatát annak teljeskörű figyelembevételével adta meg, ezért Vállalkozó a létesítmény megvalósítása során a dokumentáció esetleges hiányosságaira való hivatkozással mennyiségi kifogást, többletköltség igényt Megrendelő felé jelen szerződés megkötését követően nem emelhet. Vállalkozó a szerződés tárgyát képező munkaterületet megtekintette, az ajánlati dokumentációt áttanulmányozta. Vállalkozó a szerződés teljesítésével a létesítményeket rendeltetésszerű, használatra alkalmas állapotban adja át Megrendelőnek. A Vállalkozó visel az ajánlati dokumentáció téves értelmezéséből adódó minden kockázatot. 2.6 A vállalkozási díj a beépítésre kerülő anyagokat is tartalmazza. A beépítésre kerülő anyagok árainak emelkedése a vállalkozói díjra nincsenek kihatással, az egységárak a befejezési határidő figyelembevételével prognosztizáltak. 2.7 Vállalkozó a szerződés alapját képező műszaki dokumentációban, költségvetésben szereplő szerkezetektől és építőanyagoktól való eltérésre csak Megrendelő, vagy műszaki ellenőrének előzetes írásos jóváhagyása esetén, és az eltéréssel érintett szerkezetek, anyagok költségkimunkálása esetén jogosult. 2.8Figyelemmel a lefolytatott közbeszerzései lejárásban a részajánlattétel biztosítására a részek szerinti nyertes ajánlattevők kötelesek a kivitelezés során az együttműködésüket biztosítani, és mindent megtenni annak érdekében, hogy egymás tevékenységét segítve a szerződés szerinti minőség, és a szerződéses határidők a kivitelezés során betarthatók legyenek. 3., Szerződés teljesítési határidői:
Szerződés teljesítésének megkezdése:a munkaterület Vállalkozó részére való átadásának napja. Teljesítési határidő:
az ajánlat szerinti …. nap
3.1 Megrendelő előteljesítést elfogad. 3.2 Vállalkozó a befejezési határidőhöz viszonyított felróható késedelem esetén késedelmi kötbért köteles fizetni. 3.3 A késedelmi kötbér mértéke: ajánlat szerinti, ,…..-Ft/nap, melyet Megrendelő a Vállalkozóval szemben érvényesíthet. A kötbér összegét a Megrendelő jogosult a Vállalkozó számlájából
3 levonni kizárólag azonban akkor, amennyiben a Vállalkozó a Kbt. 135. § (5) szerint azt elismeri. 4., Pénzügyi elszámolás: 4.1 Vállalkozó 2 db rész-számlát és 1 db (vég)számlát nyújthat be az igazolt teljesítést követően, az alábbi ütemezés szerint: 4.2 Az 1. rész-számla: 25%-os készültségi fok teljesítését követően nyújtható be a teljesítéssel arányosan, a műszaki ellenőr által igazolt teljesítést követően. A 2. rész-számla: 50%-os készültségi fok teljesítését követően nyújtható be a teljesítéssel arányosan, a műszaki ellenőr által igazolt teljesítést követően. 4.3 Vállalkozó a (vég)számlát a teljesítéssel egyidejűleg nyújthatja be, a műszaki ellenőr által igazolt teljesítést követően. 4.4 Megrendelő előteljesítést elfogad. 4.5 Ajánlatkérő az 1.1. pontban leírt tárgyú kivitelezési munkákat a Nemzetgazdasági Minisztérium a 253614 és 244106 azonosítószámú, a Magyarország központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény (továbbiakban: Költségvetési törvény) 3. melléklet II. 9. pont szerinti „gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támogatása”, illetőleg a Költségvetési törvény 3. melléklet II. 5.. pont szerinti „óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása” jogcímű, valamint a Belügyminiszter 258906 azonosítószámú, a . Költségvetési törvény 3. melléklet II. 4. pont aa); ac) és ad) pontja szerinti „önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása” jogcímű, támogatói okiratában foglaltak szerint történő közreműködésével, 2016-ban nyújtandó támogatások jogcímre benyújtott pályázaton elnyert támogatásból valósítja meg. Így az egyes számlák teljes összegének megtérítése a Csetény Község Önkormányzata által közvetlenül a Vállalkozó pénzforgalmi számlájára történik. 4.6 A számlák kifizetése a szerződésszerű teljesítés igazolását követően történik a Ptk. 6:130.§ (1) bekezdése szerint. Amennyiben a Vállalkozóként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, úgy a Kbt. 135.§ (3) bekezdése szerint történik a számlák kifizetése.
4.7 Megrendelő felhívja a figyelmet, hogy Vállalkozónak a kifizetések vonatkozásában az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 36/A.§ szerint kell eljárnia. Ezért Megrendelő felhívja a Vállalkozót, hogy amennyiben nem szerepel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, úgy minden kifizetéshez nyújtsa be a tényleges kifizetés időpontjától számított harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolást. 4.8 Késedelmes fizetés esetén Vállalkozót a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő összegű késedelmi kamat illeti meg. 4.9 Megrendelő előleget a Kbt. 135.§ (7)-ban foglaltak szerint biztosít. Vállalkozó előleget csak írásban Megrendelőnek címezve igényelhet. 4.10 Előleg igénylése esetén az előleg összegét a Megrendelő fizeti ki a Vállalkozóként szerződő fél részére. Vállalkozó az előleg megérkezését követően előleg számlát állít ki, amelyet a Megrendelőként szerződő fél részére nyújtja be. 4.11 4.12 Az előleg teljes összegének elszámolása a Vállalkozó által – az igazolt teljesítést követően – kiállított, a jelen bekezdésben meghatározott végszámlákban a felhívás szerint történik.
5., Megrendelői kötelezettségek:
4 5.1 Megrendelő a szerződésszerű teljesítés átvételére és az ellenérték kifizetésére kötelezett. Megrendelő köteles a kijelölt munkaterületet a tevékenység végzésére alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátani. 5.2 Pótmunkák elrendelésére kizárólag a Megrendelő jogosult a Kbt. és a vonatkozó jogszabályi előírások alapján. 5.3 Megrendelő megbízotton keresztül műszaki ellenőri tevékenységet végez, ennek során az építési naplót legalább heti gyakorisággal ellenőrzi. Megrendelő és megbízottjainak jelenléte és ellenőrzése a munkavégzést nem zavarhatja, intézkedéseik a munkák szervezésére nem terjedhetnek ki. 5.4 Megrendelő az utasításait az építési naplóban történő bejegyzéssel közli a Vállalkozóval. 5.5 Megrendelő nyilatkozik, a szerződésben meghatározott vállalkozási díj pénzügyi fedezetével rendelkezik. 5.6 Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha
a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll az 62.§ (1) bekezdés k) pontjában meghatározott valamely feltétel; b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll az 62.§ (1) bekezdés k) pontjában meghatározott valamely feltétel 6., Vállalkozói kötelezettségek: 6.1 Vállalkozó köteles gondoskodni - a munkaterület átvételétől a műszaki átadás lezárásáig a munkaterület lehatárolásáról, a munkaterületre vonatkozó tűzrendészetimunkavédelmi, vagyonvédelmi, közegészségügyi, környezetvédelmi- és egészségügyi előírások végrehajtásáról illetve betartásáról. Ez a kötelezettsége alvállalkozóival, munkavállalóival és az építési helyszínen tartózkodó egyéb személyekkel is fennáll. Vállalkozó köteles a kivitelezés során keletkező hulladékot folyamatosan elszállítani. 6.2 Alvállalkozók bevonása Kbt. 138.§ (1)-(5) bekezdések alapján történhet. 6.3 Az alvállalkozókkal szemben támasztott vállalkozói követelmények a vállalkozói szerződésben rögzített mértéket nem haladhatják meg (fizetési határidő, jótállás, kötbér stb.) azoknak arányban kell lenni a vállalt részfeladatok nagyságával. 6.4 Vállalkozó köteles betartani mindazon biztonsági és egyéb előírásokat, esetleges korlátozó intézkedéseket, amelyeket Megrendelő írásban határoz meg számára a munkaterület átadás-átvételi eljárása során. A kivitelezéshez szükséges közműegyeztetések lefolytatása és dokumentálása a vállalkozó feladata. 6.5 Vállalkozó a munkát a hatályos jogszabályokban meghatározott szabályoknak, előírásoknak és szabványoknak megfelelően köteles elvégezni. 6.6 Vállalkozó köteles a Megrendelő képviselőjét értesíteni azon munkanemek megkezdése előtt, amelyek valamely szerkezeti részt eltakarnának a munkák megkezdése előtt minimum 48 órával. Amennyiben Megrendelő képviselője az előzetes értesítés ellenére a takarásra kerülő szerkezetet nem tekinti meg, Vállalkozó jogosult a munkát folytatni. Amennyiben Vállalkozó az értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, Megrendelő jogosult az eltakart munkákat visszabontással ellenőrizni.
5 6.7 Vállalkozó köteles az 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet alapján az építkezés kezdetétől annak teljes befejezéséig építési naplót vezetni elektronikus formában. a) Az építései engedély ÉTDR azonosítója: …................... b) Vállalkozó naponta és folyamatosan rögzíti az építési naplóban az építési tevékenység valamennyi napi eseményét, a foglalkoztatott személyek számát, az elvégzett munka leírását, a megoldandó problémákat, melyek megoldását a Megrendelőtől várja el, és valamennyi fontosabb körülményt, ami az építési tevékenység későbbi folytatásában visszatükröződik. c) Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a műszaki ellenőrök bejegyzéseivel kapcsolatos álláspontját 3 napon belül rögzítenie kell írásban az építési naplóban. d) A Megrendelő és a Vállalkozó az építési munkák megkezdésével egyidőben megadja az építési terület felelősének és helyettesének nevét, elérhetőségét, illetékességüket, és ezeket az adatokat az építési naplóban rögzítik. e) A tervező építési naplóban tett bejegyzése csak a Megrendelő műszaki ellenőrének igazolásával érvényes. 6.8 Vállalkozó kötelezi magát arra, hogy csak olyan anyagokat és tárgyakat használ fel, melyek az ő tulajdonában vannak és amelyekkel szemben harmadik felek semmiféle jogokat nem érvényesíthetnek. 6.9 Ha a Vállalkozó ellen felszámolási vagy végelszámolási eljárás indulna, akkor a Megrendelő jogosult az erről való tudomásszerzést követően, a munkák szakértővel való felmérésére és a munkáknak – a Vállalkozó költségére történő – haladéktalan továbbadására egy másik Vállalkozó felé. 6.10 Vállalkozó köteles a szerződés alapját képező ajánlati dokumentációban meghatározott minőséget, a költségvetésben rögzített típusoknak megfelelően biztosítani. 6.11 Amennyiben a kiadott műszaki dokumentációtól eltérő kivitelezés szükségessége merül fel, úgy azt Vállalkozó köteles jelezni a Megrendelőnek vagy megbízottjának a szükséges intézkedések megtételéhez. A helyszíni megvalósításhoz szükséges beárazott költségvetéseket köteles átadni az érintett folyamat megkezdése előtt. A geodéziai beméréséről, alaptérképekhez adatszolgáltatásról Vállalkozó köteles gondoskodni. 6.12 Vállalkozó nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62.§ (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak. 6.13 Vállalkozó köteles a szerződés teljesítéséhez teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé tenni és a Kbt. 136.§ (1) b, bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni. 6.14 A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazását csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.6.15.Felek rögzítik, hogy tekintettel arra, hogy a Vállalkozás ellenértékének teljesítéseként átalánydíj kifizetésében állapodtak meg, a Vállalkozó köteles elvégezni , a jelen Szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát, és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg. (többletmunka). Vállalkozó a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. 6.16. Felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (pótmunka). A pótmunka végzésére kizárólag a Megrendelő és jelen Szerződésben meghatározott műszaki ellenőr/felelős műszaki vezető írásbeli jóváhagyásával kerülhet sor. A Vállalkozó a pótmunka szükségességét a Megrendelővel az
6 építési naplóban közölni köteles. 6.17.A Vállalkozó köteles gondoskodni arról, hogy a jelen Szerződés alapján létrejött szellemi alkotásokkal kapcsolatban sem a Vállalkozónak, sem harmadik személynek nincs olyan szerzői vagy egyéb, a szellemi alkotások körébe tartozó joga, amely a Megrendelőt bármilyen módon vagy mértékben akadályozná a szellemi alkotások kizárólagos felhasználásában, ideértve a sokszorosítást, a számítógéppel és elektronikus adathordozóra történő másolást, valamint az átdolgozást is. A jelen pontban foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra a szerzői jogokra, amelyek átruházása, illetve átszállása jogszabály erejénél fogva kizárt. Ezen kötelezettség teljesítéséért a Vállalkozó kártérítési felelősséget vállal, egyben — időbeli, területi és egyéb korlátozás nélkül — hozzájárul a jelen szerződéssel összefüggésben létrejövő szerzői művek és egyéb alkotások Megrendelő általi korlátlan és kizárólagos felhasználásához (beleértve a fentiek szerinti felhasználási módokat is). A jelen pontban meghatározott kötelezettség teljesítésének, illetve a hozzájárulás megadásának ellenértékét a vállalkozói díj magában foglalja. 7., Műszaki ellenőr: 7.1 Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő jogosult jelen szerződésből származó bizonyos feladatainak ellátására külön szerződésben rögzített feltételek szerint műszaki ellenőrt megbízni. 7.2 Műszaki ellenőr kizárólag a Megrendelővel kötött külön szerződés keretén belül jogosult eljárni. 8., Minőségi követelmények: 8.1 Vállalkozó a kivitelezési munkát a vonatkozó Magyar Szabványok és előírások szerint azok betartásával végzi. 8.2 Vállalkozó köteles a szerződés 1. pontjában leírt munkát a 3.1. pontban szereplő díjért kivitelezni. Amennyiben a munkák megítélésében véleménykülönbség van, a szerződő felek a vonatkozó jogszabályok szerint ezen jogkörrel felhatalmazott szervezet bevonásával határozzák meg a minőséget. A vizsgálatok költségeit a minőséget tévesen megítélő fél fizeti. 8.3 Vállalkozó köteles minden felhasznált anyagról és szerkezetről a gyártó és forgalmazó vállalatokról a minőségi tanúsítványt beszerezni és azokat az építési naplóhoz csatolni. Külföldi anyag és szerkezet felhasználása esetén a Vállalkozó tartozik a Magyar Szabvány szerinti minőséget saját költségén bizonyítani. Az ő kötelessége szükség esetén az importengedélyek beszerzése, a biztonságtechnikai, munkavédelmi, tűzvédelmi és hivatalos minőségi vizsgálatok elvégeztetése, a termék minősítése. 8.4 A Vállalkozó az elkészült szerkezetek minőségét próbákkal köteles ellenőrizni, mely próbák eredményét az építési naplóban rögzíti. 9., Biztosítások: 9.1 Vállalkozó a saját költségére és a saját nevében tartozik biztosítást kötni:
Teljeskörű építési vagyonbiztosítást, a szerződés tárgyára és valamennyi, a szerződéses cél elérése céljából az építési területen található építéshelyi berendezésre és segédanyagra, az építés kezdő időpontjától a műszaki átadás lezárásáig. b) Megrendelő a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 26.§-a alapján előírja, hogy a Vállalkozóként szerződő fél köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, vagy a meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni jelen beruházásra vonatkozóan is az alábbi felelősségbiztosítási mértékre tekintettel káreseményenként 4 millió forint/kár. a)
9.2 A Vállalkozó Megrendelő felé történő bizonylatolása a szerződéskötéssel egyidejűleg esedékes.
7
10., A létesítmény átadás-átvétele: 10.1 A Vállalkozó köteles a Megrendelőt a munkák befejezéséről a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 32.§-a szerint e-főnaplóban értesíteni. A Megrendelő a műszaki átadás-átvétel időpontjának, az építési engedély számának és az építés helyszínének az e-főnaplóba történő bejegyzésével értesíti az illetékes építésfelügyeleti hatóságot, a Vállalkozót és egyéb érdekelteket Megrendelő köteles Vállalkozó készrejelentését követően, a közösen megállapított időpontra kitűzni a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontját. Felek rögzítik, hogy a minőségi és mennyiségi vizsgálat költségei a Megrendelőt terhelik. Megrendelő a teljesítést az eljárás során megvizsgálja, és a vizsgálat alapján felfedezett hiányosságokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági, jótállási igényeket műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben (a továbbiakban: Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv) rögzíti, és arról a Vállalkozót írásban értesíti. Megrendelő teljesítési igazolást ebben az esetben csak a Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzített hibák kijavítását követően állít ki. Eredményes átadás-átvételi eljárás esetén a teljesítés az átadás-átvétel megkezdése időpontjához kötődik. Az átadás –átvétel időtartama 1 nap. 10.2 Vállalkozó a következő okmányokat bocsátja a Megrendelő rendelkezésére magyar nyelven az átadás átvétel kezdetéig, de legkésőbb annak befejezéséig:
Megvalósulási dokumentáció 2 példányát, műszaki leírásokkal, az eredeti műszaki dokumentációhoz képest történt változások egyértelmű feltüntetésével. b) Az építés kivitelezésekor a Vállalkozó által beszerzett, minőséget igazoló bizonylatok és vizsgálati eredmények. c) Jegyzőkönyvek a próbaüzemek, az üzemi- és beállítási eljárások eredményéről, a kezelő személyzet kioktatásáról. d) Vállalkozó szabványosságról szóló nyilatkozatai, hogy az építmények, az elkészült és felhasznált szerkezetek, anyagok és berendezések az érintett szabványoknak megfelelnek. e) Kezelési és használati utasítás elkészítése és átadása üzemeltető részére. a)
10.3 A fentiek közül a méréseket arra jogosult személyeknek, vagy vállalatoknak kell elvégeznie. 10.4 A vállalkozó tevékenységéből eredő, az üzemeltetéshez és használatbavételhez szükséges hatósági nyilatkozatokat köteles biztosítani. A műszaki teljesítés a műszaki átadás-átvétel sikeres lezárásával, a szerződés teljesítése a használatbavétel feltételeinek biztosításával zárul.10.5. A Felek megállapodnak abban, hogy mennyiségi, illetve minőségi/műszaki eltérés esetén a Megrendelő a Vállalkozás teljesítésének (rész) eredményét nem köteles átvenni. A Vállalkozó ilyen esetben a jelen Szerződésben foglalt kötbér, valamint a többletköltség viselése mellett a továbbiakban is köteles szabályszerűen teljesíteni. A megrendelő az átvételt csak akkor tagadhatja meg, ha olyan hiba merül fel, amely, illetve amelynek kijavítása, pótlása akadályozza a rendeltetésszerű használatot. 11., Megrendelő és Vállalkozó képviselete: Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan
Megrendelő részéről:
Nagy Attila Polgármester ……………………………………………….
Műszaki ellenőr részéről:
8 Bischof Péter ……………………………… Vállalkozó részéről: …………………………………. felelős műszaki vezető jogosult eljárni. 12., Jótállási és szavatossági feltételek: 12.1 A Vállalkozó szavatolja, hogy az általa létrehozott létesítmény minősége mind a felhasznált anyagok, mind a létesítmény szerkezete és kivitele szempontjából az ajánlati dokumentációnak, továbbá a jelen szerződés 9. fejezetében foglalt minőségi követelményeknek megfelel. A Vállalkozót a létesítmény átadás-átvételétől ajánlata szerinti ….. hónap időtartamra jótállási kötelezettség terheli az 1. pontban leírtak teljesítéséért 12.3 Megrendelő tartozik a jótállási idő alatt fellépő hiányosságokat a Vállalkozónak haladéktalanul, de legkésőbb a jótállási idő lejártáig a Vállalkozó tudomására hozni. A Vállalkozó tartozik a hibabejelentést követően haladéktalanul intézkedni a kijavítás, illetve a csere érdekében. Amennyiben a kijavítást vagy a cserét a bejelentéstől számított 8 napon belül nem végzi el Vállalkozó, úgy a Megrendelő jogosult a Vállalkozó költségére azt más kivitelezővel elvégeztetni, és annak igényelt költségét a Vállalkozótól követelni.
12.4 Teljesítési Biztosíték: Vállalkozó a Kbt. 134. § (2) és (4) bekezdései alapján a szerződés hatálybalépésekor a Megrendelő részére – a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontja szerinti formában – a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igényekre Teljesítési Biztosíték nyújt, melynek összege a nettó vállalkozási díj 5%-ának megfelelő összeg. Az okirat formájában nyújtott Teljesítési Biztosítéknak a teljesítésigazolás kiállítását követő 15 (tizenöt) naptári napig érvényesnek kell lennie. Megrendelő jogosult a Vállalkozóval szemben fennálló, a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos követeléseit Teljesítési Biztosíték felhasználásával kiegyenlíteni. Megrendelő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a Vállalkozó által elismert, egynemű és lejárt követeléseit számíthatja be figyelemmel a Kbt. 135.§ (6) bekezdésére. Jólteljesítési Biztosíték (A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítéka): Vállalkozó a szerződésszerű teljesítéskor, de legkésőbb a teljesítésigazolás kiállításával egyidejűleg, a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pont szerinti formában Jólteljesítési Biztosítékot nyújt, amely a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítéka, és amelynek mértéke a nettó vállalkozási díj 5%-a. Az okirat formájában nyújtott Jólteljesítési Biztosítéknak a jótállás időtartamának lejártát követő 15 (tizenöt) naptári napig érvényben kell lennie. A Jólteljesítési idő meghosszabbítása esetén a Jólteljesítési Biztosíték meghosszabbításra kerül addig, ameddig a Jólteljesítési kötelezettség a Létesítmény valamennyi részére nézve megszűnik. Amennyiben a jótállás már nem a Létesítmény egészére terjed ki, a Jólteljesítési Biztosíték vetítési alapja a jótállással érintett rész(ek) értéke. Amennyiben Vállalkozó a jólteljesítési biztosítékot a teljesítésigazolás kiállításával egyidejűleg rendelkezésre bocsátja, úgy ajánlatkérőnek a teljesítési biztosítékot fel kell szabadítania. A teljesítési biztosíték a Megrendelő által előzetesen jóváhagyott visszavonhatatlan és feltétel nélküli pénzügyi intézmény, vagy biztosító által vállalt teljesítési garancia, vagy készfizető kezesi biztosíték biztosítási szerződés alapján vagy biztosító készfizető kezességét tartalmazó kötelezvény, vagy a megfelelő összegű pénzösszeg befizetése, vagy átutalása a Megrendelő fizetési számlájára, amelyet a Felek óvadékként kezelnek. Felek rögzítik, hogy a biztosítéknak azonban a jelen Szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Amennyiben a biztosíték
9 rendelkezésre álló összege a Megrendelő követelésének kielégítésével csökken, a biztosíték meghatározott mértékű folyamatos fenntartására vonatkozó kötelezettség – a kielégítés mértéke erejéig - nem áll fenn. 12.5 Vállalkozót az általa megvalósított kivitelezési munkákra a Ptk. 6:159.§-a szerinti szavatossági kötelezettség terheli. 12.6 Az átadás-átvétel napjától számított 12 hónapon belül a jelen szerződés alapján elvégzett munkákat ismételten felül kell vizsgálni. Megrendelő készíti elő ezt az utó-felülvizsgálati eljárást, melyre a Vállalkozót meg kell hívnia, 8 nappal az eljárás megkezdése előtt, a Megrendelő hibajegyzékének egyidejű csatolásával. Felek az ellenőrzési eljárásról jegyzőkönyvet tartoznak felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a résztvevőknek az ellenőrző szemlén tett nyilatkozatait, továbbá a Vállalkozó által elismert hibák kijavítási határidejét. 13., A szerződésszegés következményei: 13.1 A Vállalkozó késedelme esetén: A Vállalkozó köteles a létesítmény átadási késedelemének esetére a késedelem minden naptári napja után ajánlata szerinti mértékű késedelmi kötbért megfizetni.
13.2 Hibás teljesítési kötbér: A Vállalkozó olyan hibás teljesítése esetén, amelyért felelős, a hibák kijavításáig, hiányok pótlásáig tartó időszakra naptári naponta az általános forgalmi adó nélkül számított teljes vállalkozási díj 0,5 %-nak megfelelő összegű hibás teljesítési kötbér fizetésére köteles. A hibás teljesítési kötbér maximuma az általános forgalmi adó nélkül számított vállalkozási díj 20%-a. Amennyiben a hibás teljesítési kötbér eléri a maximumát, vagy a teljesítés jelentős hibában szenved, a Megrendelő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Meghiúsulási kötbér: Vállalkozó az általános forgalmi adó nélkül számított vállalkozási díj 30%-ának megfelelő összegű meghiúsulási kötbér fizetésére köteles, ha a szerződés teljesítése a Vállalkozó érdekkörében felmerült okból meghiúsul vagy ellehetetlenül, illetőleg, ha a szerződés felmondására Vállalkozó súlyos szerződésszegése miatt kerül sor. Vállalkozó meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles abban az esetben is, ha az építési terület Megrendelő által felajánlott átvételével, vagy a munka megkezdésével a Vállalkozó a saját érdekkörében felmerült okból a szerződésben kitűzött időpontot 15 (tizenöt) naptári napot meghaladóan neki felróható okból késedelembe esik, és a Megrendelő a szerződéstől eláll. Megrendelő jogosult a kötbért meghaladó kárának (ideértve az esetleges késedelmes, hibás teljesítés miatt elmaradó vagy visszatérítendő támogatások megtérítését is) érvényesítésére minden esetben. Megrendelő kötbérigényének érvényesítése nem jelenti egyéb igényei elvesztését. Késedelmi, hibás teljesítési kötbér érvényesítése nem zárja ki a teljesítés követelését. A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. 13.3 Megrendelő jogosult a munkaterületen lévő, és a Vállalkozó tulajdonát képező tárgyakat a Vállalkozó költségén a Vállalkozó telephelyére szállítani, ha a Megrendelő nem kíván élni zálogjogával. 13.4. A Megrendelő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha: a) feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a Kbt. 141. § (8) bekezdése alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;
10 b) a Vállalkozó nem biztosítja a Kbt. 138. §-ban foglaltak betartását, vagy a Vállalkozó személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a Kbt. 139. §-ban foglaltaknak; vagy c) az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis. 13.5.A Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a Vállalkozó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból. 13.6.A Megrendelő a Kbt. 142. § (1) bekezdése szerint köteles dokumentálni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, ennek keretében köteles ellenőrizni és dokumentálni azon szerződéses kötelezettségek teljesítését, amelyeket a közbeszerzési eljárásban az értékelés során figyelembe vett, valamint minden, a szerződésben foglaltaktól eltérő teljesítést, annak okait és - adott esetben - a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítését. 13.7.A Megrendelő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a Vállalkozó szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a Vállalkozó olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint hogy a Vállalkozó a szerződésszegést elismerte-e, vagy sor került-e arra vonatkozóan perindításra. 13.8. A Megrendelő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni a Vállalkozó szerződéses kötelezettségének jogerős bírósági határozatban megállapított megszegése esetén a szerződésszegés tényét, leírását, lényeges jellemzőit, beleértve azt is, ha a szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy a szerződéstől való elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a Vállalkozó olyan magatartásával, amelyért felelős, (részben vagy egészben) a szerződés lehetetlenülését okozta.
14.,Egyéb rendelkezések: 14.1 A Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóiért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. A jogosulatlanul igénybe vett alvállalkozó miatt felelős minden kárért, amely e nélkül nem következett volna be. 15., Jogviták rendezése: 15.1 Felek rögzítik, hogy jelen szerződés közbeszerzési eljárás eredményeként jött létre, így a szerződés teljesítése, módosítása során a Kbt. előírásai érvényesek.
Figyelemmel arra, hogy a Kbt. 142. § (4) bekezdése szerint a Közbeszerzési Hatóság a szerződés módosítására és teljesítésére vonatkozó, e törvényben meghatározott követelmények teljesülését a 187. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerint jogosult ellenőrizni és azok megsértése esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a bíróság eljárását kezdeményezni [153. § (1) bekezdés c) pont, 175. §] a szerződő felek
11 különös gondot és figyelmet fordítanak a teljesítés megfelelőségére és a dokumentálási kötelezettségre. 15.2 A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország Polgári Törvénykönyve ,megfelelő rendelkezései, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok az irányadók. 15.3 A vitás ügyekben a perértéktől függően a teljesítés helye szerinti bíróság az illetékes. 16., Szerződéshez tartozó dokumentumok:
1. számú melléklet: Meghatalmazás a Vállalkozóra vonatkozó adatok adóhatóságtól történő beszerzéséről (Külföldi adóilletőségű vállalkozó esetén) 2. számú melléklet Átláthatósági nyilatkozat A szerződés alapdokumentuma az ajánlati dokumentáció és a Vállalkozó ajánlata, valamint az eljárás ideje alatt keletkezett valamennyi dokumentum. Csetény, 2016. ……………………... …..………………………… Nagy Attila Polgármester Csetény Község Önkormányzata Megrendelő
….…………………………. …………………….. ………………………. ……………………. Vállalkozó
2. sz. melléklet
12 Átláthatósági nyilatkozat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. b) pontjában meghatározott belföldi vagy külföldi jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek 1részére az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésében előírt kötelezettség teljesítéséhez Alulírott Név: A nyilatkozatot tevő személy családi és keresztneve. Születési név: A nyilatkozatot tevő személy születési anyakönyvi kivonatán szereplő név (dr. cím nélkül, házasságkötés előtt, stb.) Kérjük, hogy ha a születési neve megegyezik azzal, ahogy jelenleg használja a nevét, akkor írja oda, hogy „ugyanaz”, vagy „ua.”. Anyja születési neve: A nyilatkozatot tevő személy édesanyjának leánykori neve Születési helye, ideje: A nyilatkozatot tevő személy születési helye és ideje. mint a Gazdálkodó szervezet neve: A nyilatkozatot tevő gazdálkodó szervezet teljes neve. Székhelye: a gazdálkodó szervezetre vonatkozó hivatalos nyilvántartásban szereplő adatoknak megfelelően töltendő ki. Adószáma: a gazdálkodó szervezetre vonatkozó hivatalos nyilvántartásban szereplő adatoknak megfelelően töltendő ki. Cégjegyzékszám/nyilvántartásba vételi szám: a gazdálkodó szervezetre vonatkozó hivatalos nyilvántartásban szereplő adatoknak megfelelően töltendő ki. törvényes képviselője – polgári és büntetőjogi felelősségem teljes körű tudatában – nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésnek megfelelően a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. b) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak szerint. Az általam képviselt gazdálkodó szervezet olyan 2 -
belföldi jogi személy3
-
külföldi jogi személy
-
belföldi, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet 4
-
külföldi, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet
amely megfelel a következő feltételeknek: a)
az általam képviselt szervezet tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, amelyet a jelen nyilatkozat 1. pontjában mutatok be teljes körűen;
b)
adóilletőséggel rendelkezik5
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 396. § szerint „gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni Eladó.” 2 A megfelelő válasz aláhúzandó. 3Jogi személyek: a gazdasági társaság (így a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság), az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár 4 Jelen nyilatkozat értelmében ebbe a körbe az egyéni cég tartozik. 5 A megfelelő válasz aláhúzandó. A négy válaszlehetőségből kérjük, hogy azt az egyet húzza alá, mely az Ön gazdálkodó szervezetére vonatkozik. Amennyiben a gazdálkodó szervezetük székhelye Magyarországon van, kérjük, hogy az „Európai Unió tagállamában” részt húzza alá. 1
13 -
az Európai Unió tagállamában
-
az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban
-
a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában
-
olyan államban, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van, és ez az ország: …………………………[ország megnevezése];
c)
az általam képviselt szervezet nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. LXXXI. törvény (Tao.) szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, valamint külföldi illetőségű szervezet esetén vállalom, hogy a Tao. törvény 4. § 11. h) pontja szerinti adatokat külön nyilatkozatban mellékelem;
d)
az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a megelőző a), b) és c) pontban rögzített feltételek fennállnak, amelyet a jelen nyilatkozat 2. és 3. pontjában mutatok be teljes körűen.
Tudomásul veszem, hogy az Nvt. 11. § (12) bekezdése értelmében a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél - szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. Tudomásul veszem, hogy az Áht. 41. § (6) bekezdése értelmében központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Tudomásul veszem, hogy az Óbudai Egyetem az átláthatósági feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az Áht. 55. § szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az Áht. 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az Áht. 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni. Tudomásul veszem, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződést az Óbudai Egyetem felmondja vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll. Kijelentem, hogy amennyiben jelen nyilatkozatban közölt adatok tekintetében bármilyen változás áll be, akkor a módosult adatokkal kiállított átláthatósági nyilatkozatot a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül megküldöm az Óbudai Egyetem részére, vagy amennyiben az általam képviselt szervezet már nem minősül átláthatónak, úgy azt haladéktalanul bejelentem. Amennyiben az előző pontban foglalt kötelezettségemnek nem teszek eleget és az Óbudai Egyetem tudomására jut, hogy a gazdálkodó szervezet nem átlátható, tudomásul veszem, hogy amennyiben az Óbudai Egyetem írásbeli felszólítására 5 munkanapon belül nem nyilatkozok a gazdálkodó szervezet átláthatóságáról, az Óbudai Egyetem jogosult a szerződéstől egyoldalúan elállni, és részemre kifizetést nem teljesíthet.
Kelt, ……………………………………………. ……………………………………
(cégszerű aláírás)
14 1. pont – nyilatkozat a szervezet tényleges tulajdonosairól Az általam képviselt szervezetnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja alapján a következő természetes személy(ek) a tényleges tulajdonosa(i) 6:
Sorsz.
Név
Születési név
Születési helye
Születési ideje
Anyja születési neve
Tulajdoni hányad (%)
Befolyás, szavazati jog mértéke (%)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Kelt, ……………………………………….. …………………………………………….. cégszerű aláírás
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerint: 6
„tényleges tulajdonos: ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, rd) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője”
15
A táblázatban a gazdálkodó szervezet tényleges tulajdonosát kell megjelölni(fogalmát ld. lábjegyzetben). Amennyiben olyan magánszemély(ek) a tulajdonos(ok), aki(k) legalább 25%-os tulajdoni, illetve befolyás/szavazati joggal rendelkezik/rendelkeznek, akkor őt (őket) kell feltüntetni a táblázatban a megfelelő adatok megadásával. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a tényleges tulajdoni hányadot, befolyás/szavazati jog mértéket pontosan, számszerűen kérjük megadni (nem elegendő pl. a >25% megjelölés). Kérjük továbbá a táblázat valamennyi adatának pontos megadására. Amennyiben a gazdálkodó szervezetben több olyan magánszemély a tulajdonos, akik közül egyetlen személynek sem haladja meg tulajdoni hányada, befolyás/szavazati jog mértéke a 25%-t, vagy amennyiben a gazdálkodó szervezetnek a tulajdonosa egy másik gazdálkodó szervezet, abban az esetben a vezető tisztségviselő adatait szükséges megadni a táblázat értelemszerű kitöltésével. Kérjük, hogy amennyiben vezető tisztségviselőként nyilatkozik, a tisztséget neve mellett feltüntetni szíveskedjen.
2. pont – nyilatkozat az átláthatósági nyilatkozatot tevő szervezetben több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel rendelkező szervezet(ek)ről és azok tényleges tulajdonosairól Az általam képviselt szervezetben a közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, és azok tényleges tulajdonosainak adatai az alábbiak
Sorsz.
Szervezet neve
Szervezet tulajdoni hányadának mértéke
Szervezet befolyásának vagy szavazati jogának mértéke
Szervezet adóilletősége
Szervezet tényleges tulajdonosai családi és utóneve
Szervezet tényleges tulajdonosai születési családi és utóneve
1.
2.
3.
Kelt, ……………………………………….. …………………………………… (cégszerű aláírás)
16
Születési helye
Születési ideje
Anyja születési családi és utóneve
Tulajdoni hányad (%)
Befolyás, szavazati jog mértéke (%)
Amennyiben a gazdálkodó szervezetnek olyan nem magánszemély tulajdonosa, amely legalább 25%-os, illetve azt meghaladó tulajdoni hányaddal, befolyás/szavazati joggal rendelkezik, erről ezen táblázat értelemszerű kitöltésével kell nyilatkozni. Több tulajdonos, bonyolultabb tulajdonjogi struktúra esetében a közvetlen, illetve közvetett befolyásra való utalás megkönnyíti az adatok értelmezését. Az erre való utalást a nem magánszemély tulajdonos neve mellett lehet feltüntetni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a tényleges tulajdoni hányadot, befolyás/szavazati jog mértéket pontosan, számszerűen kérjük megadni (nem elegendő pl. a >25% megjelölés). Kérjük továbbá a táblázat valamennyi adatának pontos megadására. Az adóilletőséghez azon ország megjelölését kérjük, mely az adózás szempontjából illetőséggel rendelkezik. A tulajdonos gazdálkodó szervezetet illetően a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat kérjük az 1. pontban írtaknak megfelelően megadni. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnek csak és kizárólag magánszemély a tulajdonosa, kérjük ezt a táblázat áthúzásával jelezni, nyilatkozata így „nemleges” nyilatkozatként értelmezhető. Kérjük, hogy nyilatkozatot dátummal és cégszerű aláírásával – áthúzás, vagyis „nemleges” esetben is – ellátni szíveskedjen.
17
3. pont – nyilatkozat a külföldi ellenőrzött társasági minősítésről
Az általam képviselt szervezet és az általam képviselt szervezetben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. Az ellenőrzött külföldi társaság jogállásának megítéléséhez szükséges – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott – adatokról a jelen nyilatkozathoz mellékelten külön nyilatkozatot teszek.
Kelt, ………………………………………..
…………………………………… (cégszerű aláírás)
18
19
