Vállalkozás Szlovákiában

Vállalkozás Szlovákiában Tartalom Alapvető jogszabályok Vállalkozási formák Regisztrálás az adóhatóságnál Szlovák adórendszer Gépjármű üzembe helyezése Szlovákiában További adózással kapcsolatos témák Az adók és az illetékek kezelése Két ország közötti megállapodások a kettős adózás elkerülése érdekében Utazási költségek térítése Szociális alap Számlák, nyugták, pénztárgépek (ERP) Alkalmazottak foglalkoztatása Biztosítási rendszer Szlovákiában Bérszámfejtés – számpélda Számvitel és könyvelés Az euró bevezetése, kilátások

Miért éppen Szlovákia?

Az elmúlt 3–4 év időszakában, olyan lényeges gazdasági változások történtek Szlovákiában, melyek hatására az ország gazdaságilag igen fellendült. Vállalkozás külföldön, nemcsak a vállalkozók gazdasági eredményeinek javítását eredményezik, hanem kockázatokat is, melyeket csak a feltételek kitűnő ismeretével lehetséges kiküszöbölni. A vállalkozások gazdasági hatékonyságának meghatározásában jelentős szerepet játszik a kereskedelmi törvénykönyv, az iparűzési törvény, a munkatörvénykönyv és az adóelőírások ismerete. Nemcsak a vállalkozásból származó jövedelem adózása fontos, hanem a munkaviszonyból, a tőke befektetéséből, a vagyonból eredő, ill. a szellemi tulajdonból származó jövedelem adózásának kérdései is a fontos témák közé tartoznak. Az új adórendszer Szlovákiában egyszerűsítette és ezáltal érthetőbbé is tette az adózást. Az adózás új rendszerének, mely mindenkit érint, meg kell felelni az EU szabályainak és figyelembe kell venni az elektronikus információ csere új lehetőségeit. A jelenlegi rendszer egységesen közelíti meg a természetes személyeket, azaz egyéni vállalkozók körét és a jogi személyeket, de még a költségvetési jogalanyok és a nonprofit szervezetek vállalkozási jellegű bevételeinek adózását is. A vállalkozáshoz az adózás mindenkinek egyforma feltételeket biztosít. Az adórendszer Szlovákiában nem fedi a társadalombiztosítást. Ezeket a feladatokat a Szociális Biztosító és az Egészségügyi Biztosítók teljesítik. Egy részét az alkalmazottak fizetik, nagyobb részét pedig a munkáltatók. Ezek a járulékok költségként elszámolhatók az adóalapból.

Alapvető jogszabályok Szlovákiában

Korlátolt felelősségű társaság – s.r.o.

§ 513/1991 sz. Kereskedelmi törvénykönyv – alapvető általános jogszabály § 455/1991 sz. Iparűzési törvény – a vállalkozás beindításával, ennek működtetési feltételeivel és az ezzel kapcsolatos tennivalókkal foglalkozik. § 311/2001 sz. Munkaügyi törvénykönyv – az alkalmazottak munkavállalásának feltételeit szabályozása – 2007. nyár folyamán zajlik a vita e törvénykönyv módosításáról. § „Egységes adórendszer” – ezzel a témával külön fejezetben foglalkozunk. § Számviteli előírások – részletesebben említjük az anyag végén.

Vállalkozási formák Az iparengedélyt minden típusú vállalkozáshoz a járási hivatalok keretében működő iparűzési hivatal adja ki. Az iparengedély megszerzése a megfelelő okiratok benyújtásától kb. öt munkanapba telik. Az iparengedély nemcsak kézműves tevékenységekre, hanem minden jellegű tevékenységre vonatkozik. A vállalkozások iparengedély szempontjából három kategóriába sorolhatók: • szabad tevékenységű vállalkozás • kötött tevékenységű vállalkozás – bizonyos végzettség, ill. gyakorlat igazolásához van kötve • engedélyhez kötött vállalkozás – a végzettség és alkalmasság igazolásán kívül külön engedély kiadása szükséges (pl. taxi szolgáltatás, vagyonvédelmi szolgáltatások)

Egyéni vállalkozás

Az egyéni vállalkozás működtetéséhez szükséges az iparengedély, melynek kiadásához erkölcsi bizonyítvány, átmeneti lakóhely Szlovákiában és 1000 Sk okmánybélyeg kell. Az egyéni vállalkozó gyakorlatilag azonnal kezdheti a tevékenységet és teljes vagyonával felel. Egyszerű számvitelt vezet, forgalomtól függően, vagy önként lehet DPH (áfa)-fizető. Önként bejegyeztetheti magát a cégjegyzékbe, ebben az esetben köteles kettős számvitelt végezni. Vállakozás típusa

Részvénytársaság – a.s.

Esetében az alaptőke min. 1 000 000 Sk vagy 25 000 EUR. Alapító szerződéssel keletkezik. Az iparengedélyt hasonlóképpen kell megszerezni, mint az s.r.o. esetében, erkölcsi bizonyítvány a választmány tagjainak szükséges. Az iparengedély megszerzését követi a cégbejegyzés, amihez 20 000 Sk okmánybélyeg (cégbejegyzési illeték) szükségeltetik. A további vállalkozási formák: a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a szövetkezetek a Kereskedelmi törvénykönyv szabályozásai alapján működnek. Az Európai társaság működését külön törvény szabályozza. Ezek a vállalkozási formák nem elterjedtek Szlovákiában.

Külföldi székhelyű cég kirendeltsége Szlovákiában

Amennyiben külföldi székhelyű cég tevékenységet folytat vagy szolgáltatást nyújt Szlovákiá-

Tagok száma

Kötelező alaptőke

1–50 (TSZ és JSZ)

200 000 Sk

minimum 2 TSZ vagy 1 JSZ

1 000 000 Sk, v. min. 25 000 EUR

Korlátolt felelősségű társaság „s.r.o.„/spoločnosť s ručením obmedzeným Részvénytársaság „a.s.„/akciová spoločnosť

Szlovákiában a társas vállalkozások leggyakoribb formája. Alaptőke min. 200 000 Sk + 5% tartalékalap. Ezt az összeget nem szükséges bankletétbe elhelyezni, elegendő az egyik alapító tag nyilatkozata, hogy nála letétben van ez az összeg és a cégbejegyzés után a cég rendelkezésére bocsátja. Ebből az összegből fedezhetők az alapítással kapcsolatos kiadások. A cégalapítás az alapító okirat (egyszemélyes s.r.o. esetében) vagy a társasági szerződés (több alapító tag esetében) aláírásával kezdődik. Ezután kell megszerezni az iparengedélyt a társaság gazdasági tevékenységéhez. Az iparengedély megszerzéséhez szükséges: erkölcsi bizonyítvány az ügyvezetőknek, székhely Szlovákiában (akár bérleti szerződés formájában), és 1000 Sk okmánybélyeg. Miután a cég megkapta az iparengedélyt, ennek hitelesített másolatát, az alapító okiratot, ill. a társasági szerződést, az ügyvezetők aláírási címpéldányát, és 10 000 Sk okmánybélyeget (cégbejegyzési illeték) és a cégbejegyzésbe történő javaslat kitöltött formanyomtatványát kell benyújtani a cégbírósághoz. Amennyiben az okiratok rendben vannak, a cégbíróság a törvény értelmében 5 munkanapon belül köteles bejegyezni a céget.

120 000 EUR (részvényekre szétosztva és euróban megadva)

Európai társaság Közkereseti társaság

minimum 2

Betéti társaság Szövetkezet

minimum 2 (TSZ és JSZ) minimum 5 TSZ vagy 2 JSZ

A KAMARAI HÍRLEVÉL MELLÉKLETE

2007. JÚL.–AUG.

50 000 Sk

1

ban több mint 6 hónapig, törvényből alapján kirendeltsége keletkezik Szlovákiában, amit köteles bejegyeztetni a cégjegyzékbe.

Regisztrálás az adóhatóságnál Miután az egyéni vállalkozó megszerezte az iparengedélyt, a céget bejegyezték a cégjegyzékbe és megvan a cégjegyzéki kivonat, köteles regisztráltatni magát az adóhatóságnál. Az egyéni vállalkozó regisztráltatja magát a személyi jövedelemadó fizetésére. A korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot az ügyvezető a társasági adó fizetésére regisztráltatja. Az egyéni vállalkozó és a társaságok is, a tevékenységüktől függően, regisztráltathatják magukat a DPH – adó a hozzáadott értékből (áfa) – fizetésére. Nem kell megvárni, amíg a törvényből kifolyólag kötelesek lesznek regisztráltatni magukat. Alkalmazottak jövedelme utáni adófizetésre, tehát munkáltatóként regisztráltathatja magát az egyéni vállalkozó is, úgyszintén a társaságok is. Amennyiben a vállalkozás keretében cégtulajdonban lévő gépjárművet használnak, a cégnek gépjárműadó fizetésére is regisztráltatni kell. Az eddig felsorolt adónemek fizetésére a székhelyileg illetékes adóhivatalban kell regisztrálni. A helyi adók fizetésére a helyi önkormányzatoknál kell bejelenteni a céget, illetve az egyéni vállalkozót.

A szlovák adórendszer Szlovákia 2004 januárjától bevezette az ún. „egységes adórendszert”. Nem csak azért hívják egységesnek, mert egy adósáv van, hanem mert maga az adórendszer viszonylag egyszerű és egységes. Alapelvek: § Minden jövedelmet egységesen adóztat (azonos az adókulcs a bérek, a vállalkozás, a bérleti díjból származó jövedelem, a nyeremények, a banki kamatok, a tőkebefektetés és az egyéb egyszeri jövedelmekre). § Minden jövedelmet csak egyszer adóztat (egy vállalat adózás utáni nyereségét nem terhelni más adókkal, nincs osztalékadó). § Egyforma az adó függetlenül a jövedelem nagyságától (nincs progresszív adózás). Lényege, hogy az adóterhet áthárítja a jövedelemadóról a fogyasztás adóztatására.

Jövedelemadó – 595/2003 sz. törvény

Egy törvény szabályozza a személyi jövedelemadót és a jogi személyek jövedelemadóját is, az adók fizetését és beszedését. A kettős adózás elkerüléséről szóló két ország közötti megállapodásnak előnye van a jövedelemadóról szóló a törvénnyel szemben. Az adó mértéke 19%. Egyetlen szponzorálási forma az erre jogosult nonprofit szervezetnek a befizetett adó 2%-a. Személyi jövedelemadó: § a munkaviszonyból származó jövedelmek adózása (5.§) § vállalkozásból, illetve egyéb önálló kereseti tevékenységből származó jövedelem adózása, bérleti viszonyból eredő jövedelem adózása (6.§) 2

§ tőkejövedelem adózása (kamatok, értékpapírok, nyeremények) (7.§) § egyéb jövedelmek adózása (egyszeri-, alkalmi tevékenységek, ingatlan, ingóságok, értékpapírok, ill. részesedések átruházása) (8.§) § Az adóalap adómentes részei (11.§): • az adózó személyre – a létminimum 19,2szerese, jelenleg 95 616 Sk évente • az eltartott feleségre, illetve férjre, amenynyiben nincs saját jövedelme – a létminimum 19,2-szerese, jelenleg 95 616 Sk évente (csak a szlovák adórezidensek – azaz korlátlan adózási kötelezettségű személyek esetében) § Adóbónusz – bizonyos feltételek mellett – 6 480 Sk évente minden eltartott gyermekre (33.§). Újdonságok: § Csökkenthető az adóalap max. 12 000 Skval, bizonyos feltételek betartása esetén, ha hosszú távú megtakarítása van az adózónak. § Költségként elszámolható az egyéni vállalkozó külföldi vállalkozással kapcsolatos úti-, és étkezési költségei. § Költségként elszámolható az étkezési pótlék 100%-a (max. 89 Sk-ból). 2007-től a természetes személy – azaz alkalmazott és egyéni vállalkozó – jövedelmének adózása esetében az adómentes összeg sávosan csökken, ill. megszűnik. Ez a módosítás a magas jövedelmű menedzserek magasabb progresszív adózását teszi lehetővé. (Az egyéni vállalkozó, aki magasabb jövedelmet ér el és jól működő tevékenységet folytat, általában s.r.o. formájában végzi a vállalkozását.)

A jogi személyek adózása

A törvény adóalapot határoz meg (19%), illetve a nonprofit jogi személyek esetében adófelmentést ír elő. Az adózás után maradt nyereséggel a vállalkozó szabadon gazdálkodhat. Az előző évi veszteség költségként elszámolható. A vállalatok alacsony adózása és nyereségük szabad felhasználása, a beruházások gyors megtérülése katalizátorként hat az új beruházásokra és az ezzel járó új munkahelyek teremtésére.

Közös rendelkezések

Az adó-törvény meghatározza az adóalapot, az adózás szempontjából költségként elszámolható kiadásokat és a tartalékok képzését az adózás szempontjából; valamint a vagyon leírását és a veszteség költségként való elszámolását a következő években. Továbbá rendelkezik a személyi jövedelemadó és a jogi személyek jövedelemadójának fizetéséről, az adóbónuszról, az adóelőlegről, a nem-adóztatott összegről – természetes személyek esetében, és az adóelőleg befizetéséről.

Vagyonleírás

Egyenletes vagyonleírás négy csoportban: csoport éves leírása: 1. 1/4 2. 1/6 3. 1/12 4. 1/20 A gyorsított vagyonleírásnak, a szorzók segítségével, valamivel bonyolultabb a számítása, de az egyes csoportokban a leírás időtartama


változatlan. Az első években a nagyobb rész kerül leírásra. Szlovákiában nincs osztalékadó, nincs iparűzési adó és nincs regisztrációs adó.

Adó a hozzáadott értékből

Ez a törvény (DPH 222/2004 sz. törvény) az EU irányelvein alapul és hasonlóképpen szabályozza a fogyasztás adóztatását, mint Magyarországon az áfa-törvény. Az adó tárgya: az adóköteles személy belföldi áruszállítása, belföldi szolgáltatása, árubeszerzése belföldön a tagállamokból, illetve az árubehozatala belföldre a harmadik országokból. A regisztrációs kötelezettség törvényből adódik, amennyiben a cég eléri a 1,5 millió Sk forgalmat az utolsó egymást követő 12 hónapban. Amennyiben nem adófizető adóköteles személy, vagy nem adóköteles jogi személy (pl. alapítvány) belföldön árut szerez be más tagállamból, köteles adóregisztrálási kérvényt benyújtani az adóhivatalnak az áru beszerzése előtt abban az esetben, ha a tagállamokból beszerzett áru, ill. szolgáltatás adó nélküli értéke eléri a 420 ezer Sk-t egy naptári évben. A törvény külön paragrafusokban határozza meg a következő fogalmakat: áruszállítás, szolgáltatás nyújtása külföldre, belföldi árubeszerzés más tagállamból, árubehozatal (ún. harmadik államokból), adóköteles kereskedelem helyszíne, azaz az áruszállítás helyszíne, áruszállítás helyszíne küldeményes eladás esetében, szolgáltatás szállításának helyszíne a közösségen belüli (intrakommunitáris) árufuvarozás, más tagállamból beszerzett áru helyszíne, árubehozatal helyszíne, adókötelezettség különböző formái és az adóalap. A DPH (áfa) mértéke 19%, a gyógyszerekre és az egészségügyi kellékekre 2007-től 10%. Adóelszámolás havonta, ill. negyedévente történik DPH-adóbevallás alapján. Adófelmentés a következő szolgáltatásokra van: postai-, egészségügyi ellátás (gyógyszerek nem), szociális segély jellegű-, nevelési- és oktatási-, sport és testneveléssel kapcsolatos-, kulturális-, közjogi TV és rádió-, biztosítási-, pénzügyi-, az ún. háromoldalú kereskedelem, szállítási szolgáltatások, és az árukivitel. Fogyasztási adók = jövedéki adók A jövedéki törvényeket Szlovákiában fogyasztási adótörvényekként nevezik. Közös vonásuk az, hogy az áfával együtt a fogyasztást adóztatják. Csak specifikus vállalkozásra vonatkoznak, mint: ásványolajak – 98/2004 sz. tv., bor – 104/2004 sz. tv., szesz – 105/2004 sz. tv., dohányipari termékek – 106/2004 sz. tv., sör – 107/2004 sz. tv. Ezek a törvények az EU irányelvein alapulnak. Meghatározzák az alábbi fogalmakat: § Az adózási területe Szlovákia. § Adófelfüggesztés – az adókötelesség kelte elhalasztásra kerül arra az időpontra, amikor az áru szabad forgalomba kerül. § Adóraktár – külön engedély alapján működő hely, ahol a fogyasztási adók alá tartozó áruk adó-felfüggesztési rendszerben befogadhatók, raktározhatók, gyárthatók, feldolgozhatók vagy elküldhetők. § Jogosult befogadó – jogi vagy természetes személy, aki nem működtet adóraktárt, és vállalkozás keretében engedéllyel befogad más tagállamból fogyasztási adók alá tartozó árut. Az árut nem raktározhatja, és nem

2007. JÚL.–AUG.

§

§ §

§ §

küldheti tovább adó-felfüggesztési rendszerben, azaz adómentesen. Adózási szabad forgalomba való beiktatás – bármilyen jellegű fogyasztási adók alá tartozó áruk kiiktatása az adófelfüggesztési rendszerből. A fogyasztási adók kezelése a törvények szerint a székhely szerint illetékes vámhivatalokra hárul át. Az adó tárgya – bor, sör, szesz, dohánytermékek és ásványolajak, melyek Szlovákia területén gyártottak, más tagállamból kerültek Szlovákiába, vagy harmadik országból kerültek behozatalra Szlovákiába. Az adózási időszaka a naptári hónap. Adógarancia – bankgarancia, vagy pénzletét a vámhivatal számlájára.

Helyi adók

A helyi adók törvénye (582/2004 sz. tv.) 2005ben került bevezetésre Szlovákiában. Az egyes adók mértékét a helyi önkormányzatok szabják meg. A vállalkozások körét csak némely érinti. A törvény az alábbiakról rendelkezik: § Ingatlanadó – 3 részből áll: telekadó, építményadó, lakás és nem lakáscélú ingatlan adója. Adóalany a tulajdonos, ill. tulajdonosok, vagy a kezelő. A városok és a települések szabják meg a területükön lévő ingatlanok adókivetését. Egyben őket illeti az adóbevétel. Az adózás időszaka a naptári év. Az ingatlanadót költségként érvényesítheti a vállalkozó a jövedelemadó kiszámítása esetén, ha az ingatlant vállalkozásra használja. § Kutyaadó – az adó tárgya minden 6 hónapnál idősebb kutya. Adómentességet élveznek azok a kutyák, melyek: tudományos célra vagy kutatási célra tenyésztettek, a menhelyen elhelyezett kutyák és a speciálisan képzett mentő és vakvezető kutyák. § Közterület használati adó – az adó tárgya a közterületen kijelölt parkolóhelyek használata, kávézók, teraszok kialakítása a közterület magáncélú kihasználása pl.: vállalkozást segítő berendezések elhelyezése, (építkezési berendezések, standok, cirkusz és más attrakciók), építkezési anyagok lerakata, kijelölt parkolón kívüli parkolás stb. § Adó szállásnyújtás után – az adó tárgya az ideiglenes elszállásolás szállodákban, panziókban stb. Adóalap a szálláson eltöltött éjszakák száma. § Adó az eladó automaták után – az adó tárgya értékesítő eladó automaták. Adóalap az automaták mennyisége. § Adó a játékautomaták után – az adó tárgya minden közterületen lévő nem nyerő játékberendezés. Adóalap a berendezések mennyisége. § Adó az autó behajtásáért és tartózkodásáért történelmi városrészben – adómentesség illeti egészségvédelemmel, tulajdonvédelemmel és rendfenntartással kapcsolatos intézkedések esetén. Adóalany a gépjármű tulajdonosa. Adófizető a gépjármű vezetője. Adóalap a városrészben eltöltött napok száma. § Atomerőmű-adó – az energiát termelő atomerőművekre kivetett adó. § Helyi illeték a hulladék után – az adó tárgya háztartási és apró építkezési hulladék, amely a község területén keletkezett. A község szabja meg hogy a hulladék mennyisége vagy a személyek száma alkotja az adóalapot.

§ Gépjárműadó – ez a törvény adó alá veti az utak olyan gépjárművek általi használatát, melyek vállalkozásra, illetve vállalkozással kapcsolatban használtak. Adóalany természetes, ill. jogi személy, a gépjármű tulajdonosa. Az útadó költségként figyelembe vehető a vállalkozók jövedelemadó alapjának számításánál. Az adó tárgya olyan gépjármű és csatlakozó jármű, amelyet a gépjárművek M, N és O kategóriájába lehet besorolni és amely vállalkozással összefüggésben használják. Az adó tárgya olyan gépkocsi, melynek nyilvántartási száma van, és amely vállalkozásra, illetve vállalkozással kapcsolatban van használatban. Adóalap: a/tehergépkocsik és autóbuszok esetében a gépjármű tömege tonnában és a tengelyek száma, b/személygépkocsik esetében a motor térfogata (cm3). Adókivetés táblázat szerint. Az adózás időszaka a naptári év. Egyes megyék saját rendeletükkel szabályozzák a gépjárműadó mértékét. Az alábbiakban a Nyitrai Önkormányzat rendeletének kivonatát és táblázatát mutatjuk be példaként. A Nyitrai kerületbe tartozik pl.: Érsekújvár, Komárom és Párkány. A Nyitrai kerület önkormányzata a 3/2005 sz. általánosan kötelező rendelete határozza meg a gépjárműadó mértékét. Részlegesen adómentes (70%) pl. olyan Szlovákiában nyilvántartott gépjármű, amely az egész adózási időszak alatt a Szlovák Köztársaság területén kívül tartózkodik. Az adó mértéke szgk. esetében a gépjármű műszaki igazolványában feltüntetett motor lökettérfogata szerint: Haszongépjármű és autóbusz esetében az adó mértékét a forgalmi engedélyben feltüntetett össztömeg és a tengelyek száma alapján állapítják meg: 1 v. 2 tengely

adó Sk

1 t-ig

1900

1,1–2 t-ig

3400

2,1–4 t

5600

4,1–6 t

8400

6,1–8 t

11 100

8,1–10 t

14 000

10,1–12 t

16 700

12,1–14 t

20 900

14,1–16 t

25 100

16,1–18 t

29 300

18,1–20 t

33 500

20,1–22 t

39 100

22,1–24 t

44 700

24,1–26 t

50 300

26,1–28 t

55 900

28,1–30 t

61 400

30,1 t felett

67 000

3 tengely

adó Sk

15 t-ig

15 300

15,1–17 t

18 200

17,1–19 t

22 400

19,1–21 t

26 600

21,1–23 t

30 800

23,1–25 t

34 900

25,1–27 t

39 100

27,1–29 t

43 300

29,1–31 t

47 500

31,1–33 t

53 000

33,1–35 t

58 700

35,1–37 t

64 300

37,1–40 t

69 800

40 t felett

75 400

4 vagy több tengely

adó Sk

23 t-ig

19 500

23,1–25 t

23 700

25,1–27 t

27 900

27,1–29 t

32 100

29,1–31 t

36 300

31,1–33 t

41 900

33,1–35 t

47 500

35,1–37 t

53 000

37,1–40 t

58 700

40 t felett

64 300

Gépjármű üzembe helyezése Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság Szlovákiában csak ottani kirendeltsége által vásárolhat gépjárművet úgy, hogy a járműveket ott is helyezik forgalomba. Szlovákiai kirendeltség alatt olyan telephely, iroda, fióktelep, ill. olyan gazdálkodási egység értendő, amelyet a cégnyilvántartásba kell bejegyeztetni. Azaz szlovákiai regisztrációhoz szlovákiai cím kell. Bizonyos esetekben előnyösebb lehet önálló szlovák céget alapítani. Magánszemélyeknél átmeneti lakóhely igazolása szükséges. Viszonteladás esetén a vásárlónak hasonló feltételeknek kell megfelelni. A gépjárművet a székhely, telephely, iroda, ill. egyéb kirendeltség címének helyileg illetékes járási közlekedési rendőrkapitányságon kell bejegyeztetni. A gépkocsik nyilvántartásba vételéhez, bejelentéséhez szükséges: 1. kitöltött kérvény/adatlap 2. átíratás esetében az előző nyilvántartási bizonylat 3. gépjármű beszerzéséről szóló bizonylat (számla, lízingszerződés) 4. a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatos károk kötelező biztosítását igazoló előszerződés 5. személyazonossági okirat (személyi igazolvány, útlevél)

900 cm³-ig

1700 Sk

900 cm³-től

1 200 cm³-ig beleértve

2200 Sk

1 200 cm³-től


3000 Sk

1 500 cm³-től


3800 Sk

2 000 cm³-től


4800 Sk

3 000 cm³ felett


5700 Sk

2007. JÚL.–AUG.

3

6. amennyiben a gépjármű tulajdonosa mással képviselteti magát, akkor hitelesített meghatalmazás 7. amennyiben a tulajdonos vállalkozó, akkor 3 hónapnál nem régebbi cégnyilvántartási kivonat, iparlevél, bélyegző 8. a szervezet, intézmény, ill. cég meghatalmazott személyének jelenléte (egyéni vállalkozó, ügyvezető igazgató, vagy meghatalmazott személy) 9. a lízingtársaság hitelesített meghatalmazása 10. okmánybélyegek: 1000 Sk nyilvántartás bejelentése, 2×500 Sk a rendszámtáblákért 11. amennyiben más EU-országban vásárolt új gépjárműről van szó, igazolás a DPH (áfa) befizetéséről 12. a tulajdonos köteles lehetővé tenni a papírra vetett adatok összehasonlítását a gépjáművön lévőkkel. Illetékek: § A nyilvántartási szám kiutalása és a rendszámtábla kiadása a gépjármű nyilvántartásba való bejegyzésekor 500 Sk egy rendszámtábláért. § A gépjármű vagy csatlakoztatható jármű első tulajdonosának nyilvántartásba vétele, az okiratokban történő módosításokkal együtt, beleértve az okiratok kiadását 1000 Sk

§ A nyilvántartási szám kiutalása és a tulajdonos kérelme alapján elkészített rendszámtábla kiadása a gépjármű nyilvántartásba vétele esetén 5000 Sk Abban az esetben, ha egy gépjármű haszon gépjárműnekminősül, a vételár után megfizetett DPH (áfa) összegét a vásárlást követően vissza lehet igényelni. Szlovákia Közlekedési, Postaügyi és Telekommunikációs Minisztériumának 116/1997 sz. – A gépjárművek forgalmának feltételeiről szóló rendelete határozza meg a gépjárművek kategorizálását.

További adózással összefügő témák Az adók és illetékek kezelése

Az 511/1992 sz. törvény legalább olyan fontos, mint maguk az adótörvények. Sajnos gyakran figyelmen kívül hagyják a vállalkozók. Olyan általánosságokról rendelkezik, pl.: milyenek az adóalany jogai, kötelezettségei, az adóhivatal, ill. az adóellenőr jogai, az egyes adóeljárások menete, határidők, szankciók stb. Rendelkezik továbbá a regisztrálási kötelességről, az adóellenőrzés folyamatáról, a felülvizsgálati eszközökről, az adók fizetéséről, az adó-végrehajtási folyamatról.

Egészségügyi és szociális biztosítás-járulékok Biztosítás

Munkáltató

Munkavállaló

Összesen

Egészségügyi biztosítás

10% az alkalmazott bruttó béréből min. 7600 Sk-ból – 760 Sk max. 51 822 Sk-ból – 5183 Sk


14%

Betegségbiztosítás

1,4% az alkalmazott bruttó béréből min. 7600 Sk-ból – 107 Sk max. 28 142 Sk-ból – 394 Sk


2,8%

Öregségi nyugdíjbiztosítás *



18%

Rokkantsági nyugdíjbiztosítás



6%

Balesetbiztosítás

0,8% az alkalmazott bruttó béréből nincs minimalizálva és maximalizálva

nem fizet

0,8%

Munkanélküliség biztosítás



2%

Garancia alapba


nem fizet

0,25%

Tartalék alapba


nem fizet

4,75%

Összesen

35,2%

13,4%

48,6%

A vállalkozások tervezése szempontjából fontos figyelembe venni a két ország közötti megállapodást a kettős adózás elkerülése érdekében, mert igaz, hogy Szlovákiában nincs osztalékadó, de a vállalkozónak számolni kell azzal is, hogy milyenek a kötelességei Magyarországon, ha kiveszi a nyereséget a szlovák cégéből.

Utazási költségek térítése

Ez az előírás (283/2002 sz. tv.) vonatkozik az alkalmazottakra, az egyéni vállalkozókra és az ügyvezetőkre is. Az alkalmazottak szolgálati útra történő kiküldése esetén az útiköltségekről és egyéb kiadásokról, ezek kifizetéséről és költségkénti elszámolásukról ez a törvény rendelkezik. Alkalmazottak esetében az étkezési díj – a szolgálati út időtartama alapján: 5–12 óra 89 Sk 12–18 óra 135 Sk 18 órán felül 208 Sk Amennyiben az alkalmazott a saját személygépkocsijával teszi meg a szolgálati utat, költségtérítés illeti őt, mégpedig a valós üzemanyag-fogyasztás, a gépjármű műszaki adatai alapján + kilométerenként 6,20 Sk pótlék (amortizálás). Hasonlóképpen juthat térítéshez az ügyvezető is és az egyéni vállalkozó is, akik a vállalkozással kapcsolatos szolgálati útra a saját személygépkocsiját használja. A vállalkozás szempontjából ezek a költségek beszámíthatók az adóalapot meghatározó kiadások közé.

Szociális alap

Munkáltató köteles ún. szociális alapot működtetni, azaz elkülöníteni 0,6%-ot a bruttó bérekből, amely az adózás szempontjából költségként elszámolható. Ebből az alapból a munkáltató hozzájárulhat az alkalmazottak utazási költségeihez, támogathatja az étkeztetést, oktatást, pihenést, regenerációt, kultúr rendezvényeken való részvételt, mindezt az alkalmazottakkal kötött kollektív szerződés értelmében. (152/1994 sz. törvény)

Számlák, nyugták, pénztárgépek (ERP)

Nyomtatványok (nyugta, számla, egyszerűsített számla) szabadon vásárolhatók, másolhatók, számítógéppel elkészíthetők, de a tartalmuknak meg kell felelni a törvényeknek. Számozásuk a számviteli törvény értelmében van. Szlovákiában a pénztárgépeket a helyileg illetékes adóhivatalban kell regisztráltatni. Csak bevizsgált – certifikált – elektronikus pénztárgépeket, vagy számítógépbe beépített fiskális modult lehet használni. Minden 50 000 Sk összegig kiadott számla ún. egyszerűsített adószámlának felel meg.

*A második pillér: az öregségi nyugdíjbiztosítás járulékának felét az állami szociális biztosító kezeli, a második felét pedig szabadon választott magán-nyugdíjpénztárak kezelik. E táblázat érvényes 2007. július 1-től 2007. szeptember 30-ig. Minden évben október 1-től változik a minimálbér Szlovákiában, amihez kötődnek a szociális biztosító alapjaiba fizetendő minimális járulékok. Az egészségügyi biztosítás csak a következő év januárjától követi a minimálbér változtatását, szintén a fizetendő minimális járulékokat illetően. A táblázatból látszik, hogy a közterhek hasonló mértékűek mint Magyarországon, viszont Szlovákiában még mindíg – főleg vidéken – olcsó, jólképzett munkaerő található. 4

Két ország közötti megállapodás a kettős adózás elkerülése érdekében


Alkalmazottak foglalkoztatása

Az alapszabály, mely a munkavállalást szabályozza a 311/2001 sz. Munkaügyi törvénykönyv. Amennyiben magyar cég szlovákiai kirendeltsége alkalmaz szlovák alkalmazottat, akkor ez a szlovák jogszabályok szerint történik.

2007. JÚL.–AUG.

Szlovák cég ügyvezetőjének nem kell alkalmazotti viszonyban lenni. A minimálbér 2007 nyarán 7600 Sk. A minimálbért minden évben október 1-jével, kormányrendelettel változtatják. A munkáltató továbbá köteles a Munkatörvénykönyv értelmében biztosítani az alkalmazottaknak meleg ételt és ehhez anyagiakban is hozzájárulni.

A biztosítási rendszer Szlovákiában

A szlovák biztosítási rendszer a magyar társadalombiztosítással ellentétben az adóhatóságon kívül működik. (egészségügyi biztosítás – 580/ 2004 sz. törvény) Jelenleg 7 egészségügyi biztosító társaság működik az országban – ezek közül lehet választani. Évente kell készíteni az egészségügyi biztosítás elszámolását, hasonlóan mint az adóbevallást, az összes jövedelemből.

Az egészségügyi biztosítás feltételei az EU-ban

Az adott ország állampolgárai nem vehetnek részt az egészségügyi biztosításban az EUtagállamok többi országában. Az a szabály érvényes, hogy az EU-polgár csak egyszer biztosított, leggyakrabban abban az országban, ahol gazdasági tevékenységet folytat. Az E106os formanyomtatvány szükséges ahhoz, hogy az EU-polgár teljes egészségügyi ellátásban részesüljön abban az esetben, ha más EU tagállamban van biztosítva és a lakóhelye egy másik EU-tagállamban van.

A szociális biztosítás Szlovákiában 7 különböző alapot foglal magába. Az alábbi táblázat tájékoztat, hogy melyik alapba mennyit fizet az alkalmazott és mennyit a munkáltató. (461/2003 sz. törvény)

Egyéni vállalkozó egészségügyi és szociális biztosítása

Egyéni vállalkozó esetében a havi számítási alap 1/12-ed az előző évi részleges adóalapjának feléből, de legalább a minimálbérből, jelenleg 7600 Sk-ból fizetendő, júliustól a következő év júniusáig. 14,0%

Betegbiztosítás

4,4%

Öregségi járadék biztosítása

18,0%

Rokkantsági járadék biztosítása

6,0%

Munka-balesetbiztosítás

–

Munkanélküliség esetére vonatkozó biztosítás (önként jelentkezhet)

2,0%

Garanciaalap

–

Tartalékalap

4,75%

Összesen

Adózási és biztosítási kötelezettségek

Az alkalmazottak bérből származó jövedelmére a jövedelemadóról szóló 595/2003 sz. tv. vonatkozik, főleg az 5.§-a. A bruttó bér egy része adómentes összeg, ami a 2007-ben havonta 7968 Sk (éves szinten 95 616 Sk). Leszámítódik még az alkalmazott által fizetett egészségügyi és szociális biztosítás. A fenmaradt összegből adózik az alkalmazott 19%-ot. Ezt az összeget a munkáltató levonja a béréből és küldi az adóhivatalnak.

Bérszámfejtés – példa Az átlagbér jelenleg 18 ezer korona körül mozog. Különböző az egyes iparágaknál és eltérő az egyes régiókban. Itt láthatjuk, hogy ahhoz, hogy az alkalmazott tisztán haza vigyen 14 141 Sk-t, a munkáltatónak ez 25 423 Skba kerül. Bruttó bér

18 000 Sk

Levonások az alapokba

– 2412 Sk

Adó – 1447 Sk Nettó bér

14 141 Sk

Bruttó bér

18 000 Sk

Munkáltató az alapokba

6336 Sk

0,6% munkáltatói szociális alap

108 Sk

Munkáltató étkezési hozzájárulása

979 Sk

A munkáltató költségei

Szociális biztosítás

Egészségügyi biztosítás

lező jelleggel csak az egészségügyi biztosítást fizeti, a többi biztosításra önként jelentkezhet.

47,15% (+2%)

Aktív egyéni vállalkozó esetében jelenleg havonta minimum: Egészségügyi biztosítás (EB)

1064 Sk

Szociális biztosítás (SzB)

2520 Sk

Összesen

3584 Sk

Ha az előző évben nem vállalkozott, vagy az összbevétele nem érte el a 82 800 Sk-t, köte-

Az euró bevezetése, kilátások Szlovákiában az € bevezetése 2009. január 1jén várható, ugyanekkorra várható az egészségügyi biztosítás és a szociális biztosítás bevonása az adórendszerbe. Az anyag zárása: 2007. június 22-én. A tájékoztató anyagot összeállította: Janok Júlia, mérlegképes könyvelő MARK PLUS, s.r.o. Párkány www.markplus.sk

Szlovák–magyar kereskedelmi kapcsolatok Makrogazdasági mutatók 2005

2006

GDP növekedés

6,1%

8,3%

Ipari termelés

3,8%

9,9%

Építészet%-ban

14,7%

14,9%

Fogyasztói árak átlagos emelkedése

3,7%

4,2%

Összes export (mld SK)

991,6

1235,0

Összes import„

1065,9

1327,1

Munkanélküliségi ráta (%)

14,3

11,4

Fizetési mérleg (a GDP %-a)

3,46

3,31

FDI (mld. SK)

59,2

123,8

Teljes külkereskedelmi forgalom Szlovákia és Magyarország között (mil. USD)

25 423 Sk

Számvitel és könyvelés

Export Import Forgalom Egyenleg

2002 2003 2004 2005 2006 783,7 1064,0 1442,4 1247,2 2393,0 450,5 771,7 987,4 1815,4 2048,0 1234,0 1836,0 2429,75 3062,6 4441,0 333,0 292,0 456,0 568,2 345,0

A könyvvizsgálat kötelező a 431/2002 számú Számviteli törvény 19. § értelmében a következő számviteli egységeknél: § részvénytársaságnál mindenképpen, § kereskedelmi társaságnál, amely kötelezően alaptőkét képez és szövetkezetnél, amenynyiben az adott évben könyvvizsgálatnak alávetett gazdasági eredmény az adott évet megelőző évben legalább kettő a következő feltételekből teljesítve volt: a) a vagyon összértéke meghaladta a 20 millió Sk-t, b) a tiszta forgalom meghaladta a 40 millió Sk-t (ez alatt erre a célra a termékek, áruk eladásából, ill. a szolgáltatás nyújtásából származó bevétel értendő), c) az alkalmazottak átlagszáma meghaladta a 20-at (az alkalmazottak átlagszáma a számviteli időszak egyes negyedévei végén elért állapot átlagaként számítandó). § számviteli egység, melynek ilyen kötelezettségéről egyedi előírás rendelkezik, pl. a bankokról, az alapítványokról szóló törvény stb. § számviteli egység, amely a Számviteli törvény 17. §-a szerint állítja össze mérlegét.

A kis- és középvállalkozások szerepe a növekvő árucsere-forgalomban A vállalkozások 99%-a a kkv-k kategóriájába tartozik,  részesedésük a GDP-termelésből több mint 40%,  exportrészesedés 24,1%,  importrészesedés 42,8%. A budapesti szlovák nagykövetség mellett működő kereskedelmi és gazdasági képviselet tevékenysége:  tanácsadás és konzultációk a beruházások és idegenforgalmi fejlesztések tárgykörében  tanácsadás és konzultációk vállalkozások részére a kereslet és kínálat tárgyában  szlovák jelenlét támogatása kiállításokon, vásárokon  információk a jogi környezetről  gazdasági társaságok bemutatkozása  részvétel magyar és szlovák vállalkozók találkozóin  információk a külkereskedelemről és a konkrét együttműködési lehetőségekről

A konkrét számvitelt a szlovák pénzügyminisztérium által kiadott számviteli eljárások szabályozzák. IFRS/IAS – már jelenleg a tőzsdén bejegyzett nagy cégek kötelesek a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban kimutatni az eredményt, jövőre a közigazgatási szféra is, majd fokozatosan a kisebb vállalkozások is.

Elérhetőség, információk: Szlovák nagykövetség, Kereskedelmi és Gazdasági Osztály, Budapest Mária Čižmárová Rákóczi út. 15., 1088 Budapest Tel.: 0036-1-4831-434, fax: 0036-1-4831-435, e-mail: [email protected]


2007. JÚL.–AUG.

5

Konjunktúrafelmérés

Növekvő bizonytalanság, ellentmondásos várakozások: az MKIK GVI áprilisi konjunktúrafelvételének eredményei 2007 áprilisában tizenkilencedik alkalommal került sor a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (MKIK GVI) vállalati konjunktúravizsgálatára, amely félévente a területi kamarák közreműködésével, s több mint 12.000 vállalkozás megkeresésével készül. E vizsgálat a legkiterjedtebb, legtöbb céget felmérő adatfelvétel a magyarországi vállalati konjunktúravizsgálatok között. A megkeresett vállalkozások közül 2007. áprilisában 1433 cég töltötte ki a GVI kérdőívét – az elemzés ennyi vállalati vezető válaszain alapul. A megkérdezett cégek 30,5%-a az ipari, 11,5%-a az építőipari, 26,5%-a a kereskedelmi és az idegenforgalmi, 5,2%-uk a szállítási és 26,3%-uk az egyéb szolgáltató szektorba tartozik. A válaszadók 46,7%-a foglalkoztatott kevesebb, mint 10 főt, 29,9%-uknál a létszám 10 és 49 fő közé, 16,6%-uknál 50 és 249 fő közé esett, és 6,8%-uk létszáma meghaladta a 249 főt. Az adatfelvétel eredményeit a területi (regionális) összetétel, valamint a cég GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján súlyoztuk, s e két súlyozási szempontot egyszerre érvényesítettük. Az utóbbiban a létszám szerint képzett egyes cégcsoportoknak a GDP-hez való becsült hozzájárulása alapján képzett súlyokkal számoltunk. Az alább közölt eredmények a súlyozott adatokra vonatkoznak.

GVI Konjunktúra Mutató és Bizonytalansági Mutató A GVI konjunktúrakutatás eredményei szerint 2007. I. félévében a magyar cégek üzleti helyzetét nagyfokú bizonytalanság és az októberi jelentős visszaesés után tovább romló helyzetértékelés és a várakozások kismértékű javulása jellemzi. A GVI Konjunktúra Mutató értékének kismértékű emelkedését az üzleti helyzetre és a jövedelmezőségre vonatkozó javuló várakozások és a minden eddiginél alacsonyabb beruházási aktivitás némi erősödése mozgatja, miközben mind az üzleti helyzet értékelésére, mind a várható rendelésállományra vonatkozó indikátorokat további romlás jellemzi. A viszonylag óvatos helyzetértékelést húzza alá, hogy a Konjunktúra Mutató adatai 1998 óta a második leggyengébb értéket értek el idén áprilisban (lásd a 2. ábrát). Eközben az üzleti helyzetet övező bizonytalanság tovább nőtt a magyarországi cégek körében és a GVI bizonytalansági mutató magas, a 2003. októberi és 2005. áprilisi szintet megközelítő értéket ért el. Ez arra mutat, hogy a megkérdezett cégek helyzetértékelésére nagyon nagy különbségek jellemzők: míg a cégek egy csoportja továbbra is kedvezően ítéli meg helyzetét és kilátásait, nem elhanyagolható azon cégek csoportja sem, amelyek rendkívül rossznak és romlónak látják üzleti kilátásaikat. Az első csoportba az exportáló, külföldi tulajdonban lévő, nagyobb cégek, míg az utóbbiba a mikrovállalkozások, a kizárólag a belföldi piacra termelők és a magyar, valamint a vegyes tulajdonban lévő cégek tartoznak. A helyzetértékelés és a várakozások ellentmondásosságát jól tükrözi az üzleti helyzet és az üzleti várakozások mutatóinak jelentősen elértő szintje, és ellentétes mozgása (lásd a 3. ábrát). A 2007. áprilisi felvétel ezek szerint összhangban van októberi eredményeinkkel. Akkor a cégek ugyanis mind az üzleti helyzet, mind a jövedelmezőség, mind a beruházások és a foglalkoztatottság tekintetében romlása számítottak a következő fél évben. A most megfigyelhető

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

�� A KAMARAI HÍRLEVÉL MELLÉKLETE

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

változást, a jövedelmezőségi és az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások némileg kedvezőbbé válását tekinthetjük a korábbi helyzetértékelés korrekciójának, vagy reálisan várható folyamatok következményének, vagy üzleti információkkal nem kellően alátámasztható vélemények megjelenésének. Mindenesetre az adatok egy paradox és az üzleti bizonytalanságra utaló helyzetre újfent felhívják a figyelmet. Miközben a külpiaci konjunktúra viszonylag erős és várhatóan nem nagyon fog módosulni

�� 2007. JÚL.–AUG.

A

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

�� 2007. első félévében (Németországban éves átlagban 2,4%-os az euró zónában pedig 2,5%-os GDP-növekedési ütem várható az Ifo prognózisa szerint), és a magyar cégek körében rendkívül magasra (79%) nőtt a kapacitáskihasználtság, a beruházási aktivitás alig mozdult el a tavaly októberi mélypontról. Ez a helyzet a bizonytalan üzleti helyzet további fennmaradása esetén a magyar gazdaság növekedési potenciálját csökkenti már középtávon is. A kapacitáskihasználtság az exportáló cégeknél szökken az égbe, miközben az idén várhatóan alig, vagy egyáltalán nem bővülő belföldi piacra termelő cégek körében sokkal alacsonyabb. Az ágazatok között az iparra és a szállításra a romlás, többi ágazatra a kisebb-nagyobb mértékű javulás a jellemző, de hozzá kell ehhez tenni, hogy az építőipari cégek kilátásai a viszonylag enyhe tél ellenére alig javultak, amit a beruházási kereslet és ezen belül az építési beruházások keresletének gyengesége indokol. A kereskedelemben és az egyéb szolgáltatásoknál a korábbi rendkívül rossz helyzetértékelés korrekciója figyelhető meg, míg az idegenforgalmi cégek véleményének optimistábbra válását a szezonális hatások indokolják. A Konjunktúra Mutató értéke továbbra is az exportáló cégek körében a legmagasabb és a csak belföldre termelőké a legalacsonyabb (4. ábra). Az export továbbra is kardinális szerepet játszik a magyar gazdaságban. A magyar cégek kilátásait illetően kérdéses a belföldi piac alakulása: az, hogy a lakossági fogyasztás, ezen belül a nem import tartós javak iránti kereslet hogyan fog alakulni a következő 7–8 hónapban. A borúlátóbbá váló kilátások mellett továbbra is nagy különbségek mutatkoznak a cégek között vállalatnagyság szerint. A mikrovállalkozások körében továbbra is magasabb az üzleti helyzetet rossznak érzékelő, illetve romló tendenciára számító cégek aránya, mint a nagyobb cégek körében (5. ábra).

��

��

��

��

Beruházások A gépekre irányuló beruházási aktivitás kismértékű erősödése várható a következő fél évben. Csökken a nem beruházó cégek aránya 24%ról 16%-ra és nő a beruházási aktivitás változatlanságával számolóké (35%-ról 39%-ra). A gépberuházások várható növekedése továbbra is az iparban (38,1%) jellemző leginkább, míg az építőiparban, és kereskedelemben a legkevésbé (29–30%). Gyengébb beruházási aktivitás lesz jellemző a mikro-vállalkozások és a kisvállalkozások körében, míg erősebb a közepes és nagy cégeknél. A beruházási aktivitás várhatóan a többségben külföldi tulajdonban lévő cégeknél lesz a legmagasabb, de nem éri el az elmúlt félévben jelzett szintet. A magyar tulajdonban lévő cégeknél valamivel nő a beruházási aktivitás, de még így sem éri el a többi cég szintjét (lásd a 7. ábrát). Létszám Megfordult a korábbi, a munkaerő kereslet növekedését jelző tendencia: az októberi felvételhez képest tovább nőtt a létszámot csökkenteni szándékozó és csökken a növekedést célzó vállalkozások aránya (8. ábra). A cégek munkaerő iránti keresletének mérséklődése kizárólag a nagy cégeket érinti, míg a mikro-, a kis- és a közepes cégeknél a munkaerő kereslet növekedésére lehet számítani rövidtávon a cégvezetők válaszai alapján (lásd a 9. ábrát). Kissé mérséklődött a létszám stabilitásával számoló cégek aránya (59,8%-ról 56,4%-ra), miközben 26,5%-ra növekedett a leépítést tervezőké, s továbbra is 20% alatt maradt a létszámot bővíteni szándékozóké. A létszámot leginkább a többségi külföldi tulajdonban lévő cégek tervezik növelni (28%), míg legkevésbé a magyar tulajdonban lévőknél tervezik ezt (15%).

��

��

��

��

��

�

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

�� B


�� 2007. JÚL.–AUG.

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

�� A létszámbővítési hajlandóság a mikrovállalkozások esetében a legalacsonyabb (14%), de itt a legkisebb az elbocsátást tervező cégek aránya is. A kis- és közepes vállalkozások 19–20%-a, s a nagy cégek 18%-a tervez létszámfelvételt. Továbbra is leginkább az exportáló cégek körében várható a létszám növekedése (28%). Az iparban tervezik legnagyobb arányban a létszám növelését: a cégvezetők 19%-a jelölte meg, hogy várhatóan nőni fog a vállalkozásnál a következő fél évben a foglalkoztatottak száma.

Forgalom, kapacitáskihasználás A kapacitáskihasználás számottevően javult az elmúlt félévhez képest és az egész mintában átlagos értéke meghaladta a 79%-ot. Ez a legmagasabb arány a felmérés kezdete, 1998 óta, még a fellendülés csúcspontján, 2000 októberében mért értéket is meghaladja. A döntően exportáló és külföldi tulajdonban lévő cégek, valamint a nagyvállalkozások kapacitáskihasználása számottevően magasabb (87%, 83% és 80%), mint a többi cégé. Az összes értékesítés 2005 áprilisában megindult növekedése megtorpant és a tavaly árpilisi szint alá csökkent (lásd a 11. ábrát). A cégek közel 40%-a számolt be az értékesítési volumen növekedéséről, és közel 30%-uk csökkenésről. Az exportértékesítés növekedési üteme a tavaly októberi csúcspont után kissé csökkent, de még így is nagyon magas – vetekszik a 2000 végi, 2001 eleji csúcsértékkel. Az exportáló cégek 52–58%-ánál nőtt az export értékesítés volumene és a cégek 25–27%-ánál csökkent, ami azonban jóval magasabb, mint a fél évvel ezelőtti érték (9–17%). A külföldi tulajdonban lévő cégek 58%-ánál volt növekedés (fél évvel ezelőtt 70%-nál), míg a tisztán magyar tulajdonban lévő cégek 36%-ára

��

volt ez jellemző. Az exporteladások várható alakulását tehát a korábbinál kevésbé jellemzi a dinamikus növekedés, bár még így is jelentős keresletre lehet számítani az export piacokon. Ebből a szempontból továbbra is bíztató, hogy áprilisban tovább javult a német vállalatok üzleti helyzetét tükröző IFO üzleti bizalmi index értéke, de figyelembe kell venni az EU vezető országai gazdasági növekedésének 2007-ben várható ütemcsökkenését is.

MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2007. április, Budapest

Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnál rosszabb a helyzet A felmérés eredményei szerint a megyei cégek üzleti helyzetét nagyfokú bizonytalanság, tovább romló helyzetértékelés és – az országos eredményeknek megfelelően – a várakozások kismértékű javulása jellemzi. Tovább romlott a cégek kapacitáskihasználása is, amely már 70% alá csökkent. A vállalkozások jelenlegi jövedelmezősége továbbra is alacsony. Minden eddiginél kevesebben terveznek beruházást az elkövetkezendő hat hónapban (különösen az építési beruházások visszaesése szembetűnő). A válaszadó megyei vállalkozók többsége a jelenlegi dolgozói létszám megtartását valószínűsíti, vagy csökkentésére kényszerül, elenyésző a létszámot bővíteni szándékozók aránya.

��

��

��

��

��

��

�

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

�� A KAMARAI HÍRLEVÉL MELLÉKLETE

�� 2007. JÚL.–AUG.

C

Vállalkozás Szlovákiában

Recommend Documents