Vállalkozás muszájból? A BRFK levele és a hullámverés Majdhogynem újévi üdvözletként az esztendő első napjaiban Almagro Carmen osztályvezető aláírásával levelet kaptak a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól az igazságügyi szakértők. Ebben kérték az erre az évre szóló elszámolási nyilatkozatot, a meglepetés azonban a levél utolsó bekezdésében bújt meg. „Tájékoztatom továbbá, hogy az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről szóló 2009. évi CXV. törvény 2.paragrafusának (1) bekezdése alapján természetes személy üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet, ezért, ha az igazságügyi szakértői tevékenységet rendszeresen kívánja folytatni, kirendelésre csak egyéni vállalkozóként kerülhet sor.” Ugyanezen időben a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság is postára adta a maga levelét. Ebben Angyal Andrea rendőr alezredes, a megyei főkapitány gazdasági helyettese szignója fölött többi között ez áll: „Egy magánszemély önálló tevékenységet kétféle módon végezhet: egyéni vállalkozóként vagy, ha adószámos magánszemély. Ezt a státuszt azokban az esetekben lehet alkalmazni, amikor egy magánszemély önállóan bevételszerző tevékenységet végez, ám ezt alkalomszerűen, eseti jelleggel teszi. Aki rendszeresen, üzletszerűen végez bevételszerző tevékenységet, annak egyéni vállalkozóvá kell válnia a 2009. évi CXV törvény szerint. Az Ön esetében vélelmezhető, hogy a szakértői tevékenységet rendszeresen és üzletszerűen végzi, ezért nem felel meg az adószámos magánszemély státusz foglalkoztatási előírásainak.”
A kategorikus közlések kiverték a biztosítékot a címzetteknél. Idézünk néhány sort abból a levelezésből, melyben megosztották egymással véleményüket, felháborodásukat: „Az fáj az állam bácsinak, hogy eddig mi nem fizettünk teho-t, ezt a megbízó fizette. Ezután ez a mi vállunkat nyomná, de maradna a 3/1986-os rendelet díjszabályzata!” „Ez a megkötés sérti a vállalkozás szabadságát, részünkre és sok más, cégszerűen működő szakértőre egyértelműen hátrányos. Mi lehet a problémája a BRFK-nak? Az ÁFA?” „Hogyan fogja a magánvállalkozókkal elvégeztetni a T. BRFK a drogteszteket és a jelenleg is szakértői intézet körébe tartozó feladatokat?” „Ez már két éve téma. A bíróság nem kifizetőhely, viszont a rendőrség az, és sok utánunk a közterhe. Olyan, mintha a saját dolgozói lennénk, de eddig sikerült nekik elodázniuk a rendeletet. További bosszúság, hogy a bank a vállalkozás pénzét drágán kezeli. Könyvelőt kell fizetni és ott a település fejlesztési hozzájárulás is. Az APEH egy régebbi rendelete ez, mely úgy szól, hogy a minimálbér kétszeresénél több bevételed csak vállalkozás esetén lehet. „ A BRFK levelének kézhez vétele után Bartha Gyula igazságügyi könyv-, adó- és járulékszakértő arra jutott, hogy megválaszolja azt. Almagro Carmen osztályvezetőnek címezve a levél utolsó bekezdésének utolsó mondatára utalva, miszerint „…ha az igazságügyi szakértői tevékenységet rendszeresen kívánja folytatni, kirendelésre csak egyéni vállalkozóként kerülhet sor.”az alábbi pontosítást tette.
1/5.
Az igazságügyi szakértésről szóló 2005. évi XLVII. törvény 2. és 15. §-ai a következőket tartalmazzák: 2.§(1) igazságügyi szakértői tevékenységet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az erre feljogosított a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő), b) cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság), valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatás nyújtás jogával rendelkező vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozás), c) e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény, d) igazságügyi szakértői testület, e) külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet), f) külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban az a)-f) pont e törvény alkalmazásában együtt: szakértő) végezhet. (2) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság vagy vállalkozás tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény nevében végezheti. 15.§ A munkáltató a munkaviszonyban álló igazságügyi szakértőt a hatóság idézése alapján az eljárási cselekményeknél való megjelenéshez, a tárgyaláson való részvételhez, illetőleg a szemle (vizsgálat) elvégzéséhez szükséges időre köteles a munkavégzés alól mentesíteni. Ebből kiderül – vonja le a következtetést Bartha Gyula -, hogy igazságügyi szakértői tevékenységet nemcsak vállalkozások végezhetnek. Ebből a törvényből az is kiderül, hogy a szakértői tevékenység önmagában nem is vállalkozás. A törvény 15.§-a még a munkavállalóknak is lehetővé teszi a szakértői tevékenység végzését. Mivel az igazságügyi szakértői tevékenység számlaköteles, ezért a szakértőknek be kell jelentkezniük a NAV-nál. A NAV úgynevezett 7-es adószámmal (azaz önálló tevékenységként) minden szakértőt probléma nélkül bejegyez. Mindemiatt kérem – zárja levelét Bartha Gyula -, hogy a jövőben is fogadják el az igazságügyi szakértők önálló tevékenységként végzett munkáját annál is inkább, mert nagyon sokan vagyunk, akik ilyen formában végzik a szakértői tevékenységet. A rendkívüli alapossággal megszerkesztett levélre Gőgh Mariann, a BRFK Gazdasági Igazgatósága Közgazdasági Osztályának helyettes vezetője válaszolt: „Abban teljesen egyetértünk, hogy az igazságügyi szakértésről szóló 2005. évi XLVII. tv lehetőséget biztosít az igazságügyi szakértői tevékenység több formában történő végzésére, így adószámos magánszemélyként is. Tájékoztató levelünkben csak arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy amennyiben ezt a tevékenységet a magánszemély rendszeresen, üzletszerűen végzi, akkor már a hivatkozott törvény szerint erre egyéni vállalkozóként kerülhet sor. Fentiek alapján mindenkinek mérlegelnie kell, hogy igazságügyi szakértői tevékenységét milyen mennyiségben, alkalmanként vagy rendszeresen folytatja-e, tekintettel arra, hogy esetleges NAV ellenőrzésnél is probléma lehet belőle.”
2/5.
Bartha Gyula további megjegyzést fűzött a rendőrségi válaszhoz: „Nem teljesen értünk egyet, mert pl. lakás bérbeadásához (ami szintén rendszeres tevékenység és havonta kell számlázni) sem kell a bérbeadónak vállalkozóvá válnia. Ilyen tevékenység az igazságügyi szakértés is. …a válaszában ott van az a fontos mondat, hogy a szakértőknek nem a BRFK-val, hanem a NAV-val szemben kell megvédeniük álláspontjukat, ami számomra azt is jelenti, hogy továbbra is kirendelhetőek vagyunk az Önök részéről.” Fentiek alapján számos kérdés merül fel.
Mit jelent a tevékenység rendszeres végzése? Meddig mondható az alkalomszerűnek és honnan számít rendszeresnek? Miért külön feltétel az üzletszerűség, amikor – leszámítva a karitatív tevékenységet – végtére is minden munkát ellenérték fejében végeznek el? Mi alapján vélelmeznek bármely igazságügyi szakértő esetében rendszerességet és üzletszerűséget? Felülírhat-e egy 2009. évi törvény egy mind a mai napig hatályos 2005. évit? A kérdések tisztázásához minden bizonnyal közelebb visz az a levél, melyet ezúttal most már a BISZK elnöke, dr. Turán Zsolt küldött el az Országot Rendőr-főkapitányságra. Íme:
Papp Károly r. altábornagy, rendőrségi főtanácsos Úr részére Országos Rendőrfőkapitány Országos Rendőr-főkapitányság
Budapest Teve utca 4-6. 1139
Tisztelt Főkapitány Úr!
A közelmúltban több megyei főkapitányság, illetőleg a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdasági szervei az ORFK Költségvetési Ellenőrzési Irodára hivatkozva az igazságügyi szakértőknek értesítést küldtek az alábbi tartalommal: 3/5.
„Egy magánszemély önálló tevékenységet kétféle módon végezhet: egyéni vállalkozóként, vagy ha adószámos magánszemély. Ezt a státuszt azokban az esetekben lehet alkalmazni, amikor egy magánszemély önállóan bevételszerző tevékenységet végez, ám ezt alkalomszerűen, eseti jelleggel teszi. Aki rendszeresen, üzletszerűen végez bevételszerző tevékenységet, annak egyéni vállalkozóvá kell válnia a 2009. évi CXV. törvény szerint.
Az Ön esetében vélelmezhető, hogy a szakértői tevékenységet rendszeresen és üzletszerűen végzi, ezért nem felel meg az adószámos magánszemély státusz foglalkoztatási előírásainak.
Fentiek alapján kérem, hogy szíveskedjen megvizsgálni annak lehetőségét, hogy szakértői tevékenységét vállalkozási formában el tudja-e látni annak érdekében, hogy a későbbiekben is ki tudjuk Önt rendelni.”
Ez az értesítés széleskörű felháborodást keltett az igazságügyi szakértők körében.
Tájékoztatom Főkapitány urat, hogy az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény egyebek közt az alábbiakat tartalmazza:
2. § (1) Igazságügyi szakértői tevékenységet –a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az erre feljogosított a) természetes személy (a továbbiakban: igazságügyi szakértő), b) cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság), valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozás (a továbbiakban: vállalkozás), c) e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény, d) igazságügyi szakértői testület, e) külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet), f) külön törvény szerinti Teljesítésigazolási Szakértői Szerv [a továbbiakban az a)-f) pont e törvény alkalmazásában együtt: szakértő] végezhet. (2) Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, társaság vagy vállalkozás tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény nevében végezheti.
4/5.
Megállapítható tehát, hogy a törvény 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott természetes személy szakértőre vonatkozólag a törvény semmilyen további specifikációt nem tartalmaz. A 2. § (2) bekezdés szerint az igazságügyi szakértői tevékenység lehet önálló tevékenység, egyéni vállalkozói tevékenység, továbbá végezhető társaság, vagy vállalkozás tagjaként, alkalmazottjaként, illetve szakértői intézet alkalmazottjaként.
Amennyiben az értesítést kiküldő szervek hivatkozása helytálló, úgy álláspontom szerint ORFK Költségvetési Ellenőrzési Iroda a törvény értelmezésébe bocsátkozva – feltehetően a jogalkotó bevonása nélkül - saját érdekeit szem előtt tartva meghatározta, hogy az önálló tevékenység mi lehet.
Túlmenően ezen, vélelmezte, hogy az igazságügyi szakértő a szakértői tevékenységet rendszeresen és üzletszerűen végzi, ezért nem felel meg az adószámos magánszemély fogalmának és lényegében felszólítja arra, hogy a jövőben vállalkozóként tevékenykedjék, úgy, hogy ezt a kitételt a későbbi, lehetséges kirendelések feltételeként fogalmazza meg (!).
Álláspontom szerint azonban a természetes személy, illetőleg a magánszemély gazdasági tevékenységére vonatkozó előírások értelmezése és az ezzel összefüggő gyakorlat töretlen, mely szerint magánszemély vagy vállalkozóként, vagy adószámos magánszemélyként folytathat ilyen tevékenységet. Ebben az alkalmazásban viszont az adószámos magánszemély ismérve az is, hogy a tevékenységét általában valamely más biztosítási jogviszony (alkalmazott, nyugdíjas, gyes stb.) mellett végzi. Ezt a körülményt azonban általánosságban, valamennyi igazságügyi szakértő esetében nem lehet megállapítani, hanem azt egyénenként kell vizsgálni.
Az értesítés célja nyilvánvalóan a kifizetőt (jelen esetben a szakértői díjat kifizető rendőri szervet) terhelő járulék fizetési terhek csökkentése. Álláspontom szerint azonban ez sem vezethet jogszabállyal ellentétes megoldáshoz, illetőleg a jogszabály önkényes értelmezéséhez, ebben a körben a jogalkotó álláspontja lehet csak az irányadó.
Fentiekre tekintettel kérem tisztelt Főkapitány urat, hogy a kiadott, az igazságügyi szakértőknek címzett értesítést felülvizsgálni, és annak tartalmát a hatályos jogszabályi előírásokra tekintettel meghatározni szíveskedjék és utasítsa az illetékes szerveket a jogszabályoknak megfelelő gyakorlatra.
Budapest, 2015. március 16.
Tisztelettel: Dr. Turán Zsolt elnök 5/5.
