Vállalkozás indítása Magyarországon

www.husk-cbc.eu

www.hungary-slovakia-cbc.eu

Vállalkozás indítása Magyarországon

Vállalkozás indítása Magyarországon kézikönyv

A kiadvány a „Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013“ által finanszírozott „Magyar-szlovák KKV-k együttműködését támogatása“ projekt keretében jelenik meg. A projektet az Európai Unió finanszírozza.

National Agency for

Puskás Tivadar

Development of Small

Közalapítvány

ITD Hungary Zrt.

and Medium Enterprises

Miletičova 23 821 09 Bratislava

Munkácsy M. u. 16 1063 Budapest

Andrássy út.12 1061 Budapest

Tel.: +421 2 502 44 521 [email protected]

Tel.: +36 1 301 2030 [email protected]

Tel.: +36 1 472 8127 [email protected]

www.sme-husk.eu

Kiadó:


Szabadon felhasználtható a forrás megjelölésével.

Helyesírásilag és nyelvtanilag ellenőrizve.

ISBN 978-963-88712-0-6

© Puskás Tivadar Közalapítvány, ITD Hungary, Budapest, 2009

Tartalomjegyzék 1. Vállalkozás Magyarországon ................................................................... 5 1.1 Üzleti környezet................................................................................... 5 1.2 Határmenti együttműködés ................................................................. 6 2. Hogyan indítsunk vállalkozást Magyarországon? ................................. 8 2.1 Társasvállalkozások ............................................................................ 8 2.2 Egyéni vállalkozás............................................................................. 13 2.3 Egyéb vállalkozási formák ................................................................ 16 2.4 Devizakülföldiek csatlakozása a magyar vállalkozási formákba ....... 17 2.5 Egyablakos ügyintézés ..................................................................... 18 2.6 Cégnyilvántartás ............................................................................... 18 2.7 Cégbejegyzés ................................................................................... 19 2.8 Cégalapítás díjai ............................................................................... 21 2.9 Vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok .......................................... 21 2.10 Foglalkoztatás ................................................................................... 22 3. A befektetési környezet .......................................................................... 24 3.1 Nemzeti Regionális Támogatások .................................................... 30 3.2 A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary Zrt.) .......................................................... 35 3.3 Innovációs és üzleti inkubáció Magyarországon ............................... 39 4. A vállalkozók által fizetendő adók és a társadalombiztosítás............. 44 4.1 Adóreformok...................................................................................... 44 4.2 A társadalombiztosítás és egészségbiztosítás.................................. 45 4.3 Társaságiadó-kedvezmények ........................................................... 48 4.4 Áttekintés a 2010-ben esedékes adóváltozásokról ........................... 50 5. Közbeszerzés .......................................................................................... 54 6. Az üzleti vállalkozások támogatott finanszírozási forrásai ................. 63 7. Export ....................................................................................................... 68 7.1 A Magyar külkereskedelem ............................................................... 68 7.2 A kormány exportbarát politikája ....................................................... 71

Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 3

8. Szellemi tulajdon védelme...................................................................... 74 8.1 Találmány .......................................................................................... 74 8.2 Használati minta................................................................................ 75 8.3 Formatervezési minta........................................................................ 77 8.4 Félvezető termékek topográfiája ....................................................... 78 8.5 Védjegy ............................................................................................. 80 8.6 Származási és földrajzi árujelző........................................................ 82

4 |


1. 1.1

Vállalkozás indítása Magyarországon Üzleti környezet

Az Európai Bizottság kiemelt figyelmet fordított a kkv-stratégiájának felülvizsgálatára, minek alapján a Bizottság elfogadta Európai kisvállalati intézkedéscsomagját (Small Business Act – SBA), valamint javaslatokat fogalmazott meg a Bizottság és a tagállamok által meghozandó szakpolitikai intézkedésekre. Az intézkedéscsomag célja, hogy a KKV-k az uniós és nemzeti szintű politikai döntéshozatali folyamat központi szereplőivé váljanak. A közösségi gazdaságélénkítési terv az Unió legkisebb vállalatainál is előirányozta az adminisztratív terhek csökkentését. E területen Magyarországon is jelentős kezdeményezések indultak el 2008-ban. A kormány célul tűzte ki a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését. E feladat végrehajtása érdekében került elfogadásra a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló Korm. határozat [1058/2008 (IX. 9.)], amelynek célja a megelőző 2 év eddigi kormányzati kezdeményezéseinek (Deregulációs Program, Üzletre Hangolva, az egyes tárcáknál folyó ilyen irányú tevékenységek) összefogása, megvalósításuk felgyorsítása, az állami erőforrások és intézkedések hatékonyabb összpontosítása, valamint azok alapelveinek és kereteinek egységes kijelölése. 2008-ban jelentős változások léptek hatályba a cégeljárásban. Az egyik legfontosabb változás az ún. egyszerűsített cégeljárás bírósági ügyintézési határidejének két munkanapról egy munkaórára való csökkentése, a másik az elektronikus cégeljárás kizárólagossá válása, amely önmagában is gyorsítja a cégalapításokat (változásbejegyzéseket), valamint a tevékenységek bejelentésének többször változott szabályainak korrekciójára is sor került. A vállalkozók adminisztrációs terheit is jelentősen csökkentik az engedélyezési és hatósági eljárásokban bevezetett változások, valamint az építési szabályozás korszerűsítése. Az eljárások egyszerűsítése terén előrelépést Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 5

jelent a 2008 végén módosult közigazgatási eljárásról szóló törvény. Az ügyintézés tekintetében a módosítás munkanap alapú határidőket szab meg, a 22 munkanap évről-évre 20 munkanapra csökken és ebben az ügyfél tájékoztatása is benne szerepel. Jelenleg folyik a hozzá kapcsolódó több száz jogszabály változtatása. Áttekintésre került és mintegy 25%-kal csökkent az összes szakhatósági engedélyezésre vonatkozó szabály, hogy a hatóságok ne egymásra várva késleltessék az eljárásokat. Folyik az állami nyilvántartások felülvizsgálata, hogy az állam ne kérjen az ügyféltől olyan információt, amellyel egyébként rendelkezik. Az adózáshoz és a közterhekhez kapcsolódó adminisztratív terhek felülvizsgálata következtében a 2009-re elfogadott adó- és járuléktörvény módosítások elsősorban az egyszerűsítés és gazdaságfehérítés területére koncentráltak. Az adórendszer egyszerűsödik, ami a vállalkozásokat érintő adóés adminisztrációs terhek csökkentését célzó elemet is tartalmaznak, így 2009-től egyszerűsített beszámolókat készíthetnek a bt-k és a kkt-k, valamint öt helyett csak kétféle járulékalap kerül alkalmazásra.

1.2 Határmenti együttműködés A magyar határmenti területek felzárkózása céljából az elmúlt évtizedben az Európai Bizottság (EB) külön fejlesztési alapot hozott létre. A magyar határtérség szereplői földrajzi elhelyezkedésüknél fogva a 20072013-as időszakban az előző program mentén a következő programokban vehetnek részt: 1. Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Program 2. Magyarország-Románia (HU-RO) ETE Program 3. Ausztria-Magyarország (AT-HU) ETE Program 4. Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna (HU-RO-SK-UA) ENPI Program 5. Dél-kelet-európai transznacionális ETE program 6. Közép-európai transznacionális ETE program 7. Interregionális ETE program 8. INTERACT 2007-2013 6 |


A potenciális pályázók köréhez tartoznak a helyi és megyei önkormányzatok és azok intézményei, non-profit szervezetek, fejlesztési ügynökségek, kamarák, turisztikai szervezetek, munkaügyi központok. A program finanszírozását 85%ban közösségi hozzájárulás biztosítja, és mindössze 15%-ot kell a pályázónak előteremtenie. Az elmúlt évtizedben Szlovákiában és Magyarországon is intenzív gazdasági növekedés volt tapasztalható. Azonban egyes határmenti megyék a határ mindkét oldalán az országos átlagoknál alacsonyabb GDP adatokkal rendelkeznek. Kiemelten kezelendő ezért a határmenti gazdasági együttműködés. A határokon átnyúló munkaügyi együttműködés sikere a határmenti régiók kooperációján, a munkaadók és munkavállalók hatékony együttműködésén is múlik, „közös hajóban evezünk”.


| 7

2.

Hogyan indítsunk vállalkozást Magyarországon?

2.1 Társasvállalkozások Az Európai Unió az egyes társasági formákat nem szabályozza, így a tagországok hatáskörébe tartozik az, hogy milyen típusú gazdasági társaság létrehozását, cégbírósági bejegyzését engedélyezi. A közösségi szabályozás, mely alapvetően irányelvekkel történik, a társasági jog néhány területére terjedt csak ki. Az 1998-tól hatályos magyar társasági jog és cégjog rendelkezései az Európai Unió társasági jogi irányelveivel harmonizáltak, ezért Magyarországnak az Unióhoz történő csatlakozása után a társasági jogát nem kellett módosítani, megváltoztatni. Magyarországon léteznek jogi személyiséggel nem rendelkező, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok. A gazdasági társaságok működhetnek nonprofit formában is. Gazdasági társaságot természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak. Az alapításához - a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges. Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok – Közkereseti társaság (kkt.) - A kkt. tagjai a társasági szerződés megkötésével üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget korlátlan és egyetemleges felelősségvállalással. – Betéti társaság (bt.) - A bt. esetében nem minden tagnak kell korlátlan felelősséget vállalnia, de kell legalább egy ilyen tag (beltag) és legalább egy másik tag (kültag), aki a társasági szerződésben vállalt vagyoni betét szolgáltatására köteles csak. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok – Korlátolt felelősségű társaság (kft.) - A kft. olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben meghatározott egyéb vagyoni 8 |


hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. Korlátolt felelősségű társaságot legalább ötszázezer forintos tőkével lehet alapítani. – Részvénytársaság (rt.) - Az rt. tőkebefektető társaság, amely lehet zárt körűen (zrt.) és nyilvánosan (nyrt.) működő. Nyilvánosan működik az rt., ha részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra, míg zártkörűen akkor, ha részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra. Részvénytársaságot legalább ötmillió forintos tőkével lehet alapítani. A gazdasági társaságok közös szabályai Természetes személy csak egy gazdasági társaságban lehet korlátlanul felelős tag. Nem lehet korlátlanul felelős tagja egy társaságnak kiskorú személy. A gazdasági társaságokra olyan korlátozás vonatkozik, hogy a közkereseti és betéti társaság nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. Ez a tilalom szűk körű, mert a magyar jog lehetővé teszi, hogy más társaság egy gazdasági társaság alapítója vagy tagja legyen. Bizonyos gazdasági tevékenységek csak meghatározott társasági formában végezhetőek, pl. pénzintézet csak részvénytársaság formában működhet. Az így kiemelt alapítású szervezetek létrehozásához hatósági engedély is szükséges. További megkötést jelent az, hogy a társaság egyes tevékenységei (amelyeket a társasági szerződésben TEÁOR számmal tüntetünk fel) folytatásához vagy hatósági engedély, vagy meghatározott képesítés szükséges. A társaságalapítás általános kérdései, a cégalapítás feltételei A társaságalapítás első mozzanata a társasági szerződés megkötése, illetve egyszemélyes gazdasági társaság vagy zártkörű részvénytársaság alapítása esetén alapító okirattal történik. A valamennyi tag által aláírt társasági szerződést vagy közjegyző foglalja közokiratba, vagy ügyvéd szerkeszti és ellenjegyzi. Minden alapító okiratnak tartalmaznia kell legalább az alábbiakat: – a gazdasági társaság cégnevét, székhelyét, – a gazdasági társaság tagjait, akik lehetnek természetes és jogi személyek, – a társaság tevékenységi köreit, – a társaság jegyzett tőkéjét, a tagok vagyoni hozzájárulását, – a cégjegyzés módját, Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 9

– a vezető tisztségviselő nevét és lakcímét, – amennyiben a társaságot nem határozatlan időre alapítják, akkor a társaság időtartamát. Székhely: A cégalapítás feltételei között az egyik legfontosabb a megfelelő székhely biztosítása. A székhelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az a cég bejegyzett irodájaként működjön, ott a cég megtalálható legyen. A cégalapítás feltétele a székhellyel kapcsolatban, hogy annak használatára a cég jogosult legyen. Ezért szükséges, hogy az ingatlan jogosultjai (tulajdonos, haszonélvező, stb.) hozzájárulásukat adják a cég székhelykénti használathoz a cégalapítás alkalmával. Törzstőke: Valamennyi alapító tagnak vagyoni hozzájárulást kell teljesíteni a társaság alapításakor, mely történhet pénzbeni hozzájárulással vagy nem pénzbeni hozzájárulással (apporttal). Lehetőség van arra, hogy az egyes tagok vegyesen, készpénzt és apportot szolgáltassanak. Azonban az egyes gazdasági társaságokra a törvény különböző kötelező arányokat határoz meg a készpénz és apportszolgáltatás tekintetében. A törzstőke minimuma kft. esetében 500.000,- Ft, bt. esetében nincs minimum meghatározva, akár 1.000,- Ft-os vagyoni hozzájárulással is alapítható a társaság. A vagyoni hozzájárulásnak legalább a felét a cégalapítás idejét megelőzően a cég rendelkezésére kell bocsátani. Így cégalapítás kft. formája esetén feltétel legalább 250.000,- Ft rendelkezésre bocsátása, míg a fennmaradó rész egy éven belül bocsátandó a cég részére. Egyszemélyes kft. esetében elegendő 100.000,- Ft összegű vagyoni hozzájárulás - a társaság rendelkezésre bocsátása - a cégalapítás előtt. A pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának igazolása bt. esetén banki igazolással történik, míg kft. esetében a cégalapítás megtörténhet az ügyvezető nyilatkozatával is. Az apport rendelkezésre bocsátásának igazolása az ügyvezető nyilatkozatával történik. Cégnév: A cégalapítás feltételei közé tartozik cégnév meghatározása, amely minimálisan vezérszóból és cégformára utaló toldatból áll. 10 |


A vezérszó névkizárólagosságnak való megfelelése a cégalapítás feltételi közé tartozik, így a vezérszónak megkülönböztethetőnek kell lennie már bejegyzett társaságok nevétől. A névkizárólagosságnak nem felel meg az a vezérszó: – amely kizárólag írásjellel vagy számmal különbözik már meglévő cégek nevének vezérszavától, – amely egy-két betűvel különbözik más cégnevek vezérszavától. A cégalapítás menete: 1. lépés: Cégnév meghatározása 2. lépés: Székhely használati nyilatkozat beszerzése 3. lépés: Formanyomtatvány, igazolványok másolatának megküldése 4. lépés: Szükséges iratok aláírása ügyvédi jelenléttel Ügyvéd által elvégzendő feladatok a cégalapítás során 5. lépés: Székhelyként megjelölt ingatlan tulajdoni lapjának ellenőrzése 6. lépés: Cégalapítás iratainak ügyvédi ellenjegyzése 7. lépés: Bejegyzési kérelem összeállítása, benyújtása 8. lépés: Cégbírósági végzés munkaidőben 1 órán belül Betéti társaság alapítása esetén a cégalapítás iratainak ügyvédi ellenjegyzését követően szükséges a cég bankszámlájának megnyitása és a törzstőke megfizetése a számlára. A hitelintézet által kiállított igazolás eredeti példányát a jogi képviselőnek a jogszabályok alapján kötelező ellenőriznie a bejegyzési kérelem benyújtása előtt, így ezt el kell juttatni a cégalapítás iratait ellenjegyző ügyvédhez. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A társasági szerződés aláírásával létrehozott társaság előtársaságként működhet. Az előtársaság, melyet „bejegyzés alatt” toldattal kell jelezni, üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a társaság cégbírósághoz történő bejegyzési kérelem benyújtását követően folytathat. A cégeknek a cégbejegyzési kérelem benyújtása során főtevékenységüket a cégbíróságnál, egyéb tevékenységeiket az adóhatóságnál kell bejelenteniük. A tevékenységekre vonatkozó változást pedig az adóhatóságnál. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy egyik gazdasági társaság egy másik Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 11

formába átalakuljon, több társaság egyesüljön, vagy egy társaság több társaságra szétváljon. Ugyanakkor a törvény az átalakulást kötelezően elő is írhatja. A gazdaság szereplőinek jobb tájékoztatását kívánja szolgálni, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának honlapján, http://www.ecegjegyzek.hu, valamint Cégközlöny http://www.e-cegkozlony.gov.hu. 2008. január 1-jétől ingyenesen biztosítja egyes cégadatok online módon történő megismerhetőségét. A gazdasági társaságok vezetéséről A törvény korlátozza a tisztségek halmozását a gazdasági társaságoknál, mert vezető tisztségviselővé egy személy legfeljebb három gazdasági társaságnál választható meg. Vezető tisztségviselő a törvény szerint a kkt. és bt-nél az üzletvezetésre jogosult tag, közös vállalatnál az igazgató, kft-nél az ügyvezető, rt-nél az igazgatóság tagjai. Értelemszerűen vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, e feladat csak személyesen látható el, nincs helye képviseletnek. A gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek körét az 1997. évi CXLIV. Tv. 21. § határozza meg. A vezető tisztségviselő feladata a társaság képviselete és a társaság nevében való eljárást jelenti harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróság és más hatóságok előtt, az üzletvezetés lényege a társaság belső ügyeiben való döntéshozatal. Azonban, ha a vezető tisztségviselő az előbbieket meghaladóan (pl. eladó, raktáros stb.) egyéb tevékenységet is végez a társaság részére, a munkavállalási engedély kérése nem mellőzhető. A törvény szabályai szerint nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, – akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, és a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesítettek, – akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak olyan társaságnál, 12 |


mely az eltiltásban megjelölt tevékenységet folytatja, – aki a felszámolás elrendelése előtt az adott társaságnál legalább egy évig vezető tisztségviselő volt, a felszámolást követő három évig nem lehet más gazdasági társaságban vezető tisztségviselő, – aki olyan gazdasági társaságnál volt vezető tisztségviselő, amely céget a cégjegyzékből hivatalosan töröltek, a törléstől számított két évig. A vezető tisztségviselőt a társasági szerződésben meghatározott időre, de legfeljebb öt évre lehet megválasztani. A megbízás azzal jön létre, hogy a tisztségviselő a megbízást elfogadja.

2.2 Egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy - törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő - külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. Gazdasági tevékenység az üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység. Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására? – Az a deviza jogszabályok szerint belföldinek minősülő személy, aki cselekvőképes, lakóhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. A devizakorlátok megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 1. a) alpontja szerint devizabelföldi az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa, a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet. Fent írtakból következően megállapítható, hogy bevándorolt, letelepedett jogállású személyek, magyar-külföldi (kettős) állampolgársággal rendelkezők, illetőleg állampolgársággal nem rendelkező hontalan személyek is jogosultak egyéni vállalkozás folytatására, amennyiben a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülnek és megfelelnek az egyéb Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 13

törvényi feltételeknek (vagyis magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, cselekvőképesek és nincsenek kizárva az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásából). – Ha a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő külföldi állampolgárt önálló vállalkozóként gazdasági célú letelepedésre külön törvény feljogosít, egyéni vállalkozás alapítására ez a természetes személy is jogosult, feltéve, hogy cselekvőképes, tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Jelenleg hatályos nemzetközi szerződéseink szerint az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamainak polgárai jogosultak hazánk területén egyéni vállalkozás alapítására. (Az EGT államok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá az Izlandi Köztársaság, a Lichtensteini Nagyhercegség és a Norvég Királyság.) Az egyéni vállalkozói igazolványt kérelemre - az erre rendszeresített egységes nyomtatvány kitöltésével -, a vállalkozó leendő székhelye szerint illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője az általa irányított okmányiroda adja ki. Mire van szükség az egyéni vállalkozói igazolvány igényléséhez? Kérelem

nyomtatvány

(okmányiroda

bocsátja

a

leendő

vállalkozó

rendelkezésére.) Ebben - többek között - nyilatkoznia kell az alábbiakról: – nem áll valamely foglalkozástól eltiltó ítélet hatálya alatt, – nem esik egyéb jogszabályban - törvényben, törvényerejű rendeletben vagy kormányrendeletben - meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá, – nem korlátlanul felelős tagja gazdasági társasságnak, – korábban kiadott vállalkozói igazolványát nem vonták vissza az egyéni vállalkozásról szóló törvényben meghatározott okból, – nincs adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása, – azokról az adatokról, amelyek az adószám - illetve ha adóazonosító jellel nem rendelkezik - annak megállapításához szükségesek. – 10.000 Ft. államigazgatási eljárási illeték 14 |


A megfizetés módjáról (csekken, házipénztárban vagy bankkártyával) az okmányirodában kapható tájékoztatás. Hatósági erkölcsi bizonyítvány – a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalánál kell igényelni. – külföldi kérelmező esetében a büntetlenségét igazoló okirat hiteles magyar fordítására van szükség Képesítést igazoló okirat – arról, hogy mely tevékenység gyakorlásához van szükség képesítésre és a gyakorolni szándékozott tevékenységhez milyen képesítés szükséges az okmányirodában lehet tájékoztatást kérni. Hatósági engedélyek – arról, hogy mely tevékenység gyakorlásához van szükség hatósági engedélyre, és a folytatni kívánt tevékenységhez milyen hatósági engedélye(ek)re van szükség az okmányirodában lehet tájékoztatást kérni. – Személyazonosításra alkalmas okmány: személyazonosító igazolvány, útlevél, stb. Lakóhelyet igazoló okmány – 2000. január 1. előtt kiadott személyazonosító igazolvány, illetve a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány. – külföldi kérelmező esetében tartózkodási engedély szükséges, amely gazdasági célú letelepedésre feljogosítja. Munkavégzés módját igazoló okirat – ez lehet diákigazolvány, nyugdíjas igazolvány, munkáltatói igazolás. – nincs szükség igazoló okiratra abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét főfoglalkozásként kívánja végezni, azaz kizárólagosan egyéni vállalkozó. Székhely, telephely, fióktelephely használatának jogosságát igazoló okirat – Erre alkalmas lehet tulajdoni lap, bérleti szerződés, adásvételi szerződés, továbbá a kérelmező ezekhez kapcsolódó nyilatkozata, melyben kijelenti, hogy a csatolt okiratban foglaltak a kérelem benyújtásának időpontjában is a valóságnak megfelelnek. Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 15

Mit kell tudni az egyéni vállalkozás működési szabályairól? – Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg, és az abban meghatározott tevékenység keretei között folytathatja. – Az egyéni vállalkozó tevékenységét a tevékenység folytatására irányadó jogszabály előírásai szerint, ha a tevékenység folytatását jogszabály más hatósági engedélyhez is köti, csak ennek birtokában kezdheti meg és folytathatja. – Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. – Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. – Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. – Az egyéni vállalkozó a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. – Természetes személy csak egy egyéni vállalkozást alapíthat és egyidejűleg nem lehet gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja.

2.3 Egyéb vállalkozási formák Egyesülés Jogi személyiséggel rendelkező társaság. Csak jogi személyek alapíthatják. Célja a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítása, gazdasági tevékenységük összehangolása. Végezhet szolgáltató és gazdálkodási tevékenységet is. A működéshez szükséges költségeket a tagok évente biztosítják. A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges. Az egyesülés legfőbb szerve az igazgatótanácsa, melyet a cég tagjainak egyegy képviselője alkot. Az egyesülés irányítását és képviseletét az igazgatótanács által választott igazgató látja el, akit legfeljebb 5 évre választanak.

16 |


Szövetkezet A szövetkezet önálló jogi személy. Hasonló helyzetben lévő és azonos célt megvalósítani kívánó emberek szokták szervezni (pl. diákszövetkezetek). Az alapításhoz legalább 5 fő szükséges. A szövetkezet alapítását az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A szövetkezet vagyonát a részjegytőke alkotja. Minden tagnak részjegyeket kell jegyezni, melyek másra nem ruházhatók át és nem örökölhetők. Lényege, hogy a tagok nem vagyoni betéteik alapján, hanem minden esetben egy tag – egy szavazat elve alapján döntenek, a tevékenység alapja a tagok személyes közreműködése. A tag saját vagyonával nem felel a szövetkezet tartozásaiért. Alapítvány Az alapítvány alapítója magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet. Alapítvány tartós közérdekű célra hozható létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy, létrehozásához alapító okirat és a bíróság nyilvántartásba vétele szükséges. Az alapítvány a nyilvántartásba vétel után nem vonható vissza.

2.4

Devizakülföldiek csatlakozása a magyar vállalkozási formákba

A magyar társasági jog nem korlátozza a külföldiek Magyarországon történő társaságalapítását, mely társaságok minden vonatkozásában magyar társassággá válnak. Bejegyezhető olyan társaság is Magyarországon, melyben az alapítók teljes egészében külföldiek. Természetesen lehetőség van arra is, hogy külföldiek magyar természetes és/vagy jogi személyekkel alapítsanak céget. Külföldi cégek magyarországi képviselete Egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének cégbejegyzéséhez szükséges: – külföldi vállalkozás aktuális alapító okirata Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 17

– a hazai jog szerinti kereskedelmi nyilvántartásba felvételt igazoló okirat eredeti nyelven, – a fióktelepet létesítő és a fióktelep képviselőjét kijelölő határozat eredeti nyelven, – mindezen okmányok hiteles magyar nyelvű fordítása. Külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete: – külföldi vállalkozás aktuális alapító okirata – a hazai joga szerinti kereskedelmi nyilvántartásba felvételt igazoló okirat eredeti nyelven, – képviseletet létesítő és annak képviselőjét kijelölő határozat eredeti nyelven, mindezen okmányok hiteles magyar nyelvű fordítása.

2.5 Egyablakos ügyintézés A cégbejegyzés iránti kérelmet Magyarországon elektronikusan kell benyújtania a társaság jogi képviselőjének. Az „egyablakos” ügyintézés a cégbejegyzés során azt jelenti, hogy a cégbíróság az erre a célra létrehozott elektronikus rendszer útján beszerzi a cég adószámát és statisztikai számjelét. Az „egyablakos” ügyintézés az egyéni vállalkozói igazolvány kiadására irányuló eljárásban azt jelenti, hogy a kérelmező helyett az illetékes jegyző (okmányiroda) közvetlenül szerzi be az adószámot, és az egyéb szükséges dokumentumokat, így az igazolvány kiállítását megelőzően a kérelmezőnek nem kell személyesen eljárnia az illetékes állami adóhatóságnál, illetve a Központi Statisztikai Hivatalnál

2.6 Cégnyilvántartás A közhiteles cégnyilvántartás áll: – a cégjegyzékből, – a mellékletekből amely a cégjegyzékben szereplő adat, jog vagy tény igazolására szolgál, – egyéb olyan okiratokból melyeknek benyújtására a céget - közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából. 18 |


Cégjegyzék tartalma valamennyi cégformánál – – – – – – – – – – – –

a cég cégjegyzékszámát, a cég nevét, a cég székhelyét, a létesítő okirat keltét, a cég főtevékenységét és a létesítő okiratban meghatározott további tevékenységi köreit, a cég jegyzett tőkéjét, a képviselet módját (önálló vagy együttes), a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét, a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának időpontját, a cégjegyzékadatok, illetve azok törlése bejegyzésének Cégközlönyben történő közzétételének napját.

2.7 Cégbejegyzés Cégjegyzési jog - a meghatalmazás egy olyan különleges formája, melyet cselekvőképes természetes személy (cégjegyző) számára bármely, az Országos Cégjegyzékben szereplő cég nyújthat. A cégjegyzési jog a cégvezetéssel kapcsolatos mindennemű (bírósági és bíróságon kívüli) tevékenységek során nyújt meghatalmazást. E tevékenységek alól kivételt jelent a cég adás-vétele ill. terhelése, valamint a cég nevében ingatlanvásárlás ill. -értékesítés, mely külön meghatalmazást igényel. A cégjegyzési jog nem ruházható át másra, a cégjegyző viszont más személy számára bizonyos tevékenységek elvégzésére az adott tevékenységre vonatkozó különleges meghatalmazást nyújthat. Cégjegyzési jog fajtái – Önálló cégjegyzés - a cégjegyzésre jogosult személy önállóan cselekszik;


| 19

– Együttes cégjegyzés esetében a jogi tevékenységek elvégzéséhez szükséges az összes cégjegyző együttműködése. Találkozhatunk viszont (a Legfelsőbb Bíróság által elfogadott) olyan cégjegyzési gyakorlattal is, amikor cégjegyzésre jogosult személy arra nem jogosult taggal való együttműködése szükséges (például ügyvezető, cégtárs) Elektronikus cégeljárás A Ctv. 37. §. (3) bekezdése értelmében a jelenleg alkalmazott, e-mail útján (minősített elektronikus aláírással) történő közvetlen megküldés mellett, 2009. július 1-jétől a cégeljárási kérelmek a kormányzati portálon keresztül is benyújthatóak. Elektronikus cégeljárás kormányzati portálon keresztül A cégeljárásban használt kérelmek kormányzati portálon keresztül történő beküldéséhez a beküldőnek ügyfélkapus hozzáféréssel kell rendelkeznie. Az ügyfélkapu nyitásáról részletes tájékoztató a http://www.magyarorszag.hu/ segitseg/ugyfelkapu/regisztracio oldalon érhető el. A jogi képviselőknek a kérelmeket a Céginformációs Szolgálat honlapján közzétett sémadefiníciónak megfelelő nyomtatványkitöltő programok, illetve nyomtatvány minták szerint kell e-aktaként beküldeniük. A nyomtatványok kitöltését követően - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a benyújtandó dokumentumokat valamely aláíró program segítségével e-aktává kell alakítani, majd az így létrejött elektronikus aktát alá kell írni. A Cégszolgálat a Kormányzati portálon keresztül történő beküldés esetén is elektronikus aláírással és időbélyeggel ellátott tértivevényt állít ki automatikusan a kérelem beérkezéséről, illetve a kérelem informatikai vizsgálatának eredményéről, amely a beküldő e-mail címére kerül megküldésre.

20 |


2.8

Cégalapítás díjai

Ügyintézés tárgya

Illeték

Egyéni vállalkozói igazolvány kiadása

10 000 Ft

A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosítása (a módosított adatok számára tekintet nélkül) A vállalkozói igazolvány megrongálódása, megsemmisülése, elvesztése esetén másodlat kiállítása Eljárási illeték cégalapításkor

3 000 Ft 5 000 Ft 15 000 Ft

A cégalapítás költségei rendszerint ügyvédi munkadíjból, eljárási illetékből, illetve a székhelyül szolgáló ingatlan használati jogosultságának ellenőrzésével kapcsolatban felmerülő költségekből állnak. Az eljárási illeték egyszerűsített eljárásban 15.000,- Ft, ezen kívüli esetekben 100.000,- Ft. Az egyszerűsített eljárás és az ennek megfelelő alacsonyabb illeték abban az esetben alkalmazható, amennyiben a cég alapító okirata vagy társasági szerződése a cégtörvény mellékletében meghatározott szerződésminta szerint készül. A székhelyhasználati jogosultság ellenőrzése a székhelyül szolgáló ingatlan ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jogosultjainak ellenőrzése útján lehetséges. Ehhez szükséges tulajdoni lapszemle beszerzése a földhivataltól.

2.9

Vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok

A vállalatok alapítását a 2006. évi IV. törvény szabályozza, míg az alapítással kapcsolatos teendőkről a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezik. Ezeken kívül: 1991. évi IL. törvény A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 21

2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról (EVA törvény) 1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Az egyéni vállalkozással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény Az egyéni vállalkozói igazolványról szóló 129/2000. (VII.11.) Korm. rendelet Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 28/2000. (X. 27.) BM rendelet A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet

2.10 Foglalkoztatás Külföldi személy munkavállalása A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 7. §. (1) bekezdése szerint külföldi személy csak engedély alapján végezhet munkát. Az engedélyezés szempontjai szerint az engedély kiadható: – az általános feltételek alapján, – a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül (automatikus engedély). Az általános feltételek alapján az engedély akkor adható ki, ha a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, és megtörtént annak vizsgálata, hogy a tevékenység ellátására rendelkezésre áll-e megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő. Az automatikus engedély a jogszabályban meghatározott tevékenységek folytatásához adható. Ebben az esetben nincs szükség az előzetes munkaerőigény bejelentésére, továbbá a munkaerő meglétének vizsgálatára. 22 |


A munkavégzés helye szerint az engedély jogosíthat a külföldi – munkáltató székhelyén, telephelyén, – több megye területén, – az ország egész területén történő foglalkoztatásra. A munkavállalási engedély A munkaügyi központhoz benyújtott kérelmet 30 napon belül el kell bírálni, azonban az ügyintézési határidő egy esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az engedély meghatározza, hogy a külföldi – mely foglalkoztatónál, – melyik munkahelyen, – milyen tevékenység, illetve munkakör keretében, – milyen időtartamban foglalkoztatható. Az engedély kizárólag a határozatban meghatározottak szerinti munkavégzésre jogosít, mely a munkavállalás céljából kiadott tartózkodási vízummal és tartózkodási engedéllyel együtt érvényes. A munkavállalási engedély a munkaviszony létesítéséhez, a tevékenység gyakorlásához szükséges további engedélyek beszerzése alól nem mentesít. A kiadott engedély időtartama: – legfeljebb egy év, és meghosszabbítható. – A meghosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni – a kérelmet a foglalkoztató nyújtja be, – az érvényes engedély lejártát megelőzően legalább 30 nappal korábban, de 60 napnál nem régebben


| 23

3.

A befektetési környezet

A piacgazdaságra történő békés átmenet kezdetétől, vagyis a nyolcvanas évek elejétől fogva Magyarországra folyamatosan jelentős mennyiségű külföldi működő tőke áramlott be, amely viszonylag egyenletesen oszlott meg a gazdaság különféle szektorai között. 1990 és 2008 között a kumulált működő tőke állomány értéke – amelyben az újra-befektetett tőke is megjelenik  kb. 60 milliárd eurót tett ki. Ezzel a mutatóval Magyarország az egy főre jutó külföldi működő tőke mennyiségét illetően a térségben vezető szerephez jutott. A működőtőke-befektetések szempontjából Magyarországnak számos előnye van, amelyet egyetlen, a közép-európai térségbe igyekvő külföldi cég sem hagyhat figyelmen kívül. Az 1990-es évek elején még a privatizáció jelentette a legfőbb vonzerőt a külföldiek számára. Amikor azonban a privatizációs folyamat lényegében a végéhez ért, a külföldi működőtőke becsalogatásánál a fő hangsúly átkerült a magas hozzáadott értéket képviselő termékekre és szolgáltatásokra. Különösen fontossá váltak a járműipari, a kutatási-fejlesztési, az infokommunikációs, a biotechnológiai ágazatokban létrejött invesztíciók, valamint a szolgáltatási központok és a logisztikai létesítmények terén megvalósult befektetések. Mára már nem csupán e szektorok legnagyobb multinacionális gyártói és szolgáltatói települtek Magyaroszágra, de legjelesebb nemzetközi beszállítóik és alvállakozóik is létrehozták magyarországi gyártóbázisaikat és szolgáltatóközpontjaikat. Ez idő szerint mintegy 30 000 cég működik Magyarországon külföldi tulajdonosi háttérrel. 2008-ban, a világgazdasági válság hatására mind a működőtőke beáramlása, mint az új projektek száma mintegy egyharmadával csökkent. Várható, hogy a globális tendenciáknak megfelelően 2009-ben és 2010-ben az éves működőtőke-beáramlás mértéke 3-4 milliárd USA dollárra mérséklődik (EIU, 2008). A szakértők azonban 2011-re már fellendülést jósolnak. A 12, legutóbb csatlakozott EU-tagállam valószínűleg továbbra is kedvelt befektetési célterület marad, és reálisan számíthatunk arra, hogy 2012-től ismét átlagosan évi 5 millió USD értékű működőtőke áramlik be Magyarországra.

24 |


A külföldi működőtőke-befektetések jogi keretei 1989 óta Magyarországon korszakos átalakulás ment végbe a központi tervezésű, tervutasításokon alapuló gazdaság helyébe modern, piaci törvényszerűségek által szabályozott, nyitott, üzletorientált gazdasági mechanizmus lépett. Az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Alkotmány jogi garanciákat nyújt a magántulajdon védelméhez, a vállalkozás és a gazdasági verseny szabadságához. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 1993-ban alapította a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökséget (ITD Hungary Zrt.), és az Ügynökség azóta is jelentős segítséget nyújt ahhoz, hogy a külföldi cégek nagyszabású magyarországi befektetéseket hajtsanak végre (részletek a 3.2 fejezetben). A kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 22,4 milliárd euro összértékű, EU-alapokból származó forrásokat tesz hozzáférhetővé annak érdekében, hogy segítse az ország felzárkózását a fejlett országok fejlettségi szintjéhez. A Terv leglényegesebb célkitűzései között szerepel az, hogy növelje a foglalkoztatottság szintjét és létrehozza azokat az alapokat, amelyek révén biztosítható az ország fenntartható fejlődése. Ennek érdekében összehangolt állami és EU-fejlesztési programok indulnak hat súlyponti területen: a gazdaság, a közlekedés, a társadalmi modernizáció, a környezetvédelem, az hatékony energiagazdálkodás, a regionális fejlesztés és az államigazgatás reformja terén. Kiterjedt jogi szabályozás gondoskodik a külföldi befektetések védelméről, a hazai vállalatokkal egyenlő elbánás biztosításáról és a profit repatriálásának biztonságáról. A legfontosabb törvények a XXIV/1988 Tv. a Külföldiek Befektetéseiről, a Gazdasági Társaságokról szóló IV/2006 Tv., az Egyéni Vállalkozásról szóló V/1990 Tv. és a Versenytörvény (LVII/1996.). A törvények egységesen kezelik a befektetőket, függetlenül a tulajdonosi háttértől. Létrejöttek azok az intézményi és jogszabályi keretek is, amelyek révén a magyar jogrendszer összhangba kerülhet az EU joganyagaival és versenyszabályaival. Ezek a törvények tehát nem tesznek különbséget bel-, illetve külföldi befektető között. A befektetők védelme szempontjából a leglényegesebb joganyag a Külföldiek Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 25

Befektetésekről szóló XXIV/1988 sz. Tv, amely teljes körű védelmet nyújt a külföldiek (azaz nem magyarországi lakhellyel rendelkező) befektetők és vállalkozások számára, továbbá garantálja, hogy a külföldi befektetőket a magyarországi illetőségű befektetőkkel egyenrangú jogok illetik meg. A befektetésből származó jövedelem (osztalék, kamat, hiteltörlesztés) korlátozás nélkül fizethető ki a külföldi tulajdonosoknak. Az osztalék után azonban adót kell fizetni. Külföldi vállalkozások vagy magánszemélyek Magyarországon új cégeket alapíthatnak vagy tulajdonrészt vásárolhatnak már meglévő cégekben. A részben vagy egészében külföldi tulajdonú vállalatok gyakorlatilag korlátozás nélkül, bármilyen üzleti tevékenységet szabadon folytathatnak. Azokon a területeken, ahol az adott tevékenység valamilyen engedélyhez kötött (pl. banki tevékenység) a külföldieket a magyar tulajdonú vállalatokéval azonos elbírálás illeti meg. Fiókcégek, képviseleti irodák Külföldi tulajdonú cégek szabadon létesíthetnek bejegyzett fiókvállalatot vagy képviseleti irodát Magyarországon. Ezeknek nincs önálló jogi személyiségük: a külföldi vállalat szervezeti egységének minősülnek. Az ingatlanok megvételét illetően a fiókcégekre is a Külföldiek Ingatlanvásárlására vonatkozó 7/1996 sz. Korm. rend. a mérvadó. Minden egyéb tekintetben a külföldi tulajdonú fiókvállalatokra a helyi vállalkozásokkal azonos jogi előírások vonatkoznak (ÁFA, nyereségadó, helyi adók fizetési kötelessége, stb.) azzal a kivétellel, hogy a külföldiek nem vásárolhatnak termőföldet. Külföldi cégek egyes tevékenységeket képviseleti irodák révén is folytathatnak Magyarországon. A képviselet például információt nyújthat a külföldi vég termékeiről és szolgáltatásairól és – bizonyos korlátok között – közreműködhet a szerződéskötés előkészítésében is. A képviseleti iroda azonban jogi szempontból nem minősül szervezeti egységnek, ezért tevékenysége gyakorlásánál fontos szem előtt tartani a lehetséges jogkövetkezményeket. Ezek egyike, hogy az ügynöki tevékenység ellátása nyomán a képviseleti iroda magyar adóalannyá válhat.

26 |


Földvásárlás korlátozása. A Termőföldről szóló LV/1994 sz. Tv. (módosítja a LXXVI/2007 sz. Tv) szerint csak magyar állampolgárok, valamint más EU tagállamoknak a mezőgazdasági művelést foglalkozásszerűen gyakorló, magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárai vásárolhatnak termőföldet Magyarországon. A külföldiek földvásárlására vonatkozó korlátozások 2011-ig maradnak érvényben, de lehetséges, hogy a moratóriumot további három évre kiterjesztik. Külföldi fizetések A magyar fizetőeszköz, a forint 1996. január 1.-je óta szabadon váltható át szinte valamennyi üzleti tranzakció során. A Devizakorlátozások megszüntetéséről szóló XCIII/2001 sz. Tv. felszámolta az addig érvényben lévő korlátozásokat, és – összhangban az EU előírásaival – lehetővé tette a tőke szabad áramlását. 2008 februárjában – az inflációs nyomás ellensúlyozására – a Magyar Nemzeti Bank rugalmas árfolyamrendszert vezetett be, amely a korábbi „sávos” árfolyamrendszert váltotta fel. A jelenlegi rendszerben a forint euróhoz és más külföldi fizetőeszközökhöz mért árfolyamát a piaci hatások határozzák meg. Szakértők szerint az euróra való áttérés legkorábban 2013–14 körül várható. Üzleti viták rendezése Magyarországon a bíróságok a végrehajtó hatalomtól függetlenek, a kereskedelmi jogrendszer viszonylag fejlett. A külföldi befektetésekkel kapcsolatos jogviták igen ritkák. Magyarország elfogadja a nemzetközi döntőbíráskodás hatályát azokban az esetben, amikor az állam és a külföldi befektető közötti jogvitát más fórumokon nem sikerült rendezni. A főbb magyarországi választottbíróságok: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság. A szellemi tulajdon védelme Magyarország 2003. január 1.-jén csatlakozott az Európai Szabadalmi Konvencióhoz, és ennek megfelelően az Országgyűlés módosította a Találmányok Szabadalmi Oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvényt. Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 27

Magyarország ugyancsak részese a a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira kiterjedő WTO TRIPS megállapodásnak és számos más nemzetközi egyezménynek, köztük a WIPO (a szellemi tulajdonvédelem világszervezete) legutóbbi megállapodásainak. Az EU tagjaként Magyarországra is kiterjed az EU Információs Társadalom Irányelv hatálya, és a magyar jogrendszerbe beépült az erre vonatkozó, 2005-ös végrehajtási utasítás. Hatékony tőkepiac és pénzügyi befektetések A világméretű pénzügyi válságot megelőzően a tőkemegfelelőség kérdése egyáltalán nem volt napirenden, hiszen bőségesen álltak rendelkezésre pénzalapok a vállalkozások finanszírozásához. Mindez nagy mértékben a külföldi pénzintézetek itteni jelenlétének és a bankszektorban dúló éles konkurenciaharcnak volt köszönhető. Napjainkban azonban a bankok kénytelenek jóval a kívánatos 8% fölé emelni a tőkemegfelelőségi arányt (CAR), és ezzel egyidejűleg csökkenteniük kell a hitelállomány alapján megadható hitelek mértékét (loan-to-debt ratio). A pénzpiacok iránt megrendült bizalom a magyarországi bankok helyzetét is nehezebbé tette, és sokukat rákényszerített arra, hogy korlátozza a devizában adható hitelek körét és mértékét. Nehezedtek a forinthitelek felvételének feltételei is, mivel a bankok kénytelenek erőteljesen fokozni a betétállományt és ugyanakkor a hitelnyújtást is a kevésbé kockázatos lakossági (fogyasztói) hitelekre korlátozzák. A külföldi befektetők a hitelek piacán is a magyarországi vállalkozásokkal azonos feltételekkel juthatnak kölcsönökhöz, leszámítva a kedvezményes kormányhitelek körét, mint amit például csak magyarországi kisvállalkozások vehetnek igénybe. A bankszektor A kétszintű bankrendszer 1987-ben jött létre, amikor a kereskedelmi banki funkciókat különválasztották a Magyar Nemzeti Bank tevékenységi körétől. Azóta a bankrendszer is lényeges fejlődésen ment keresztül, és lényegében nem különbözik a fejlett nyugati országok bankrendszerétől. A Magyar Nemzeti Bankról az ország központi bankja, melynek legfőbb feladata az ország pénzügyi stabilitásának megteremtése és fenntartása. A bankágazatban befektetett jegyzett tőke 90%-át a külföldi szakmai befektetők tulajdonában lévő pénzintézetek eszközei alkotják. 28 |


A Hitelintézetekről és Pénzügyi Szervezetekről szóló CXII/1996 Tv. értelmében kereskedelemi bankok csak zártkörű részvénytársaságként, vagy egy külföldi bank fiókvállalataként működhetnek Magyarországon. A kereskedelmi bankok létesítéséhez elengedhetetlen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF – www.pszaf.hu) engedélye. A külföldi bank fiókvállalatának létesítéséhez az anyaország pénzügyi hatóságának engedélye is szükséges. A Hitelintézeti Törvény meghatározza a kereskedelmi bankok által nyújtható pénzügyi szolgáltatások körét is. Tőkepiac A Budapesti Értéktőzsde (www.bet.hu) 1990 nyarán nyílt meg, elsőként a közép-kelet európai régióban. 2005 óta árutőzsdei funkciókat is ellát. Jelenleg 33 kereskedő és közel 70 kibocsátó tagja van, A tőzsde és a tőzsdei szereplők működését a Tőkepiaci Törvény (CXX/2001) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló CXXXVIII /2007 Tv. szabályozza. A magyar munkaerő A kb. négymilliós magyarországi munkaerőpiac tagjai többségükben jól képzettek. Az alkalmazottak kétharmadának van valamiféle középfokú, műszaki vagy szakképzettsége. A magyarok szakmai kultúrájának számos területen – így a gépiparban, az egészségiparban, a közgazdaság és a tudományokban – jelentős hagyományai vannak. A külföldi befektetők megállapítása szerint a magyar munkavállalók rugalmasak, igen motiváltak és magas hatékonysággal dolgoznak. A fiatalok zöme beszél angolul vagy valamilyen más idegen nyelven. A foglalkoztatottság szintje Magyarországon regionálisan eltérő. Az északnyugati régiókban időnként előfordul szakmunkás-hiány, és nagy a kereslet pénzügyi és marketing szakemberek iránt is. A Dunától keletre rendszerint az országos átlagnál magasabbak a munkanélküliségi mutatók. A munkavállalás jogi kereteit a Munka Törvénykönyve szabályozza (22/1992), amely lényegét tekintve hasonló az Európai Unió más tagországainak munkajogához.


| 29

3.1 Nemzeti Regionális Támogatások Az Európai Unió alapelvei szerint állami szubvenció  támogatás  adható annak érdekében, hogy elősegítsék az Unió hátrányos helyzetű területeinek gazdasági fejlődését. Az ilyenfajta állami segítségnyújtást nevezzük nemzeti regionális támogatásnak. A nemzeti regionális beruházási támogatás célja elsősorban a beruházások és a munkahelyteremtés támogatása, amelynek révén  legfőképpen azzal, hogy a cégeket új létesítmények létrehozására ösztönzi  bővíthető a hátrányos helyzetű régiókban található vállalkozások gazdasági tevékenysége és diverzifikációja, A 2007-2013 közötti időszak regionális gazdaságfejlesztése érdekében az EU iránymutatást dolgozott ki, amelyekben meghatározták az egyes régiók fejlettségi szintjének értékeléséhez szükséges szempontokat. E szempontok elsősorban ahhoz kellenek, hogy megállapíthassák: vajon a nemzeti regionális támogatás összhangban van-e az Európai Közösséget létrehozó egyezménynek az egységes belső piac működését szabályozó 87(3) (a) és (c) cikkelyeivel. A nemzeti regionális támogatás főleg a nagyvállalatoknak és a kkv-knek nyújtott beruházási támogatásban ölt testet, kisebb mértékben pedig a cégek folyó működési költségeihez történő hozzájárulásban. Alapelv Általános elv, hogy a támogatás több szektorra kiterjedő módon érvényesüljön, és fontos, hogy a támogatás a nemzeti regionális fejlesztési stratégia integráns részét képezze. A támogatások megengedett felső határainak tükrözniük kell az érintett régió fejlődését befolyásoló problémák jelentőségét. Emellett a támogatásból származó, a hátrányos helyzetű régió fejlődésében megnyilvánuló előnyöknek felül kell múlniuk a versenytorzításból származó negatív hatásokat. Tárgyi hatály A szabályozás a következő ágazatokat zárja ki a támogatások hatálya alól: – halászat és szénbányászat – mezőgazdasági termelés az EK Egyezményének I. sz. Függelékében felsoroltak szerint 30 |


– szállítás és hajógyártás – acélipar és a szintetikus szálak gyártása A régiók behatárolása A teljes népességi lefedettség határát a Közösség jelenlegi 25 tagállama lakosságának 42%-ában határozza meg A 87. cikkely 3 (a) pontja Az iránymutatás kiköti, hogy a 87. cikkely 3 (a) pontjában lefektetett feltételek akkor teljesülnek, ha a NUTS II. szintű földrajzi egységként meghatározott régió egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított bruttó hazai terméke (GDP) a közösségi átlag 75%-ánál kevesebb A fenti cikkelyben meghatározott feltételek akkor is teljesülnek, ha – a támogatás a Közösség legtávolabbi régióiba1 irányul, – egyes régiók, ahol a 2004-es bővülés statisztikai hatása következtében az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-átlag 75%-át. E területeken az egy főre jutó GDP a 15-tagú EU-ban m ég 75% alatt maradt. Átmenetileg e területek az iránymutatás hatálya alatt maradnak 2010. december 31-ig. E régiók helyzetét 2010-ben felülvizsgálják. Ha helyzetük romlott, továbbra is kedvezményezettjei maradnak a támogatásoknak. Ellenkező esetben 2011. január 1.-jétől a 20%-os támogatási kategóriába kerülnek. A 87. cikkely 3 (c) pontja Mivel az ezen cikkely hatálya alapján kivételes elbánás alá eső régiók kevésbé hátrányos helyzetűek mint azok, amelyeket a 87. cikkely 3 (a) pontja határoz meg, a földrajzi koncentráció alapelveivel összhangban szigorúan korlátozni kell a kivételek földrajzi behatárolását és a támogatás megengedett intenzitását. A 3 (c) pont alapján támogatásra jogosult régiók: – azok a régiók, amelyekben 1998-ban az egy főre jutó GDP nem érte el az EU-15 átlagának a 75%-át, de amelyek e feltételnek már nem tesznek eleget 1) Ezek: a négy francia tengerentúli tartomány (Guadeloupe, French Guyana, Martinique and Réunion), a spanyol Kanári-szigetek, a portugál Azori.-szigetek és Madeira Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 31

– –

– –

–

–

2007-2013 között (ezeket nevezzük „gazdaságfejlesztési” régióknak); azok a régiók, amelyekben a népsűrűség kevesebb mint 8 fő/km² (NUTS II régiók), vagy kevesebb mint 12 fő/km² (NUTS III. régiók); azok a régiók, amelyekben a lakosság száma meghaladja a 100,000 főt, és amelyekben vagy az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az EU-25 átlagának 75%-a, vagy pedig a munkanélküliség mértéke a nemzeti átlag 115%-ánál magasabb; azok a szigetek, ahol a lakosság száma kevesebb mint 5,000 fő; azok a NUTS III régiók, amelyek olyan területtel határosak, amelyek a 87. cikkely 3 (a) pontja szerinti kivételes elbánás alá esnek, vagy amelyek harmadik országgal határosak; azok a régiók, amelyekben a lakosság száma több mint 50,000 fő, és amelyekben súlyos gazdasági hanyatlás következett be vagy amelyekben lényeges szerkezeti átalakulás megy végbe; azok a régiók, amelyekben a lakosság száma több mint 20,000, és amelyek különleges helyi egyenlőtlenség szenvedő alanyai, és amelyek a regionális támogatást a kis- és középvállalatok fejlesztésére szánják.

REGIONÁLIS BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁS A nagyvállalatoknak juttatható beruházási támogatás felső értékei 87(3)(a) cikkely A maximális támogatási intenzitás a 87(3)(a) cikkely hatálya alatt nem haladhatja meg: – a 30%-ot olyan régiók esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP kevesebb mint az EU-25 átlag 75%-a; – a 30%-ot a legtávolabbi régiók esetében. Ezek a régiók további 20%-ra jogosultak, ha az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-25 átlagának 75%-át, és további 10%-ot kaphatnak más feltételek megléte esetén; – a 30%-ot a statisztikai hatás által érintett régiók esetében 2011. január 1.jéig; – a 40%-ot olyan régiók esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-25 átlagának 60%-át; 32 |


– az 50%-ot olyan régiók esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-25 átlagának 45%-át. 87(3)(c) cikkely A támogatási intenzitás a 87(3)(c) cikkely hatálya alatt nem haladhatja meg: – a 15-ot, mint általános szabály; – a 20 vagy 30%-ot a statisztikai hatás által érintett régiók esetében 2011. január 1.-jéig; – a 10%-ot olyan régiók esetében, amelyekben az egy főre jutó GDP több mint az EU-25 átlagának 100%-a és a munkanélküliség alacsonyabb mint az EU-25 átlag. A kis- és közepes méretű vállalatoknak juttatható beruházási támogatás felső értékei A támogatás felső mértéke 20%-kal növelhető a kisvállalatoknak és 10%-kal növelhető a közepes méretű vállalatoknak nyújtott támogatásoknál. Nagy volumenű beruházási projektek „Nagy volumenű beruházási projekteknél”, amelyeknél az elszámolható költségek meghaladják az 50 millió eurót, a támogatás felső határa az 50 és 100 millió euró értékű beruházásoknak nyújtható regionális határérték 50%-a. A 100 millió euró értéket meghaladó beruházásoknál a támogatás felső határa a regionális határérték 34%-a. A tagállamok kötelesek tájékoztatni az EU Bizottságát arról, ha bármely, 100 millió euró elszámolható költséget meghaladó beruházási projekthez nyújtott támogatás meghaladja a maximális megengedett mértéket. A tájékoztatási kötelezettség küszöbértékei a különféle régiókban leggyakrabban alkalmazott támogatási intenzitás értékekkel a következők: – 7,5 millió euró, ha a támogatási intenzitás mértéke 10% – 11,25 millió euró, ha a támogatási intenzitás mértéke 15% – 15 millió euró, ha a támogatási intenzitás mértéke 20% – 22,5 millió euró, ha a támogatási intenzitás mértéke 30% – 30 millió euró, ha a támogatási intenzitás mértéke 40% – 37,5 millió euró, ha a támogatási intenzitás mértéke 50% Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 33

REGIONÁLIS MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁS Jóllehet a működési költségek támogatása általában tilos, kivételes esetben és időlegesen mégis sor kerülhet rá az olyan régiók esetében, amelyekre a 87 (3) (a) cikkely szerinti kivételes bánásmód érvényes. Csakis  a regionális fejlesztés szempontjait és a támogatás jellegét illetően  alaposan indokolt esetben adható, és mértékének arányosnak kell lennie azokkal a hátrányokkal, amelyek enyhítésére szánják. Az újonnan alakuló kisvállalatok számára adható támogatás A kisvállalatok beindításának és kezdeti fejlődésének elősegítése érdekében a nemzeti regionális támogatásra jogosult régiókban az alábbi mértékben nyújtható támogatás: 

kisvállalatonként 2 millió euró a 87 (3) (a) cikkely szerint támogatásra jogosult régiókban. A támogatás felső határértéke a vállalat létrejöttét követő első három évben az elszámolható költségek 35%-a, és 25% az ezt követő két évben;  kisvállalatonként 1 millió euró a 87 (3) (c) cikkely szerint támogatásra jogosult régiókban. A támogatás felső határértéke a vállalat létrejöttét követő első három évben az elszámolható költségek 25%-a, és 15% az ezt követő két évben; A támogatás éves összege vállalatonként nem haladhatja meg a fentiekben meghatározott teljes összeg 33%-át. Záró rendelkezések Az iránymutatás hatály a 2007. január 1. – 2013. december 31. időszakra terjed ki.

34 |


Magyarország Régiók 87. cikk (3) bekezdés a) pont Észak-Magyarország

GDP/fő

Lefedett népesség

36,1

Észak-Alföld

36,31

Dél-Alföld

39,44

Dél-Dunántúl

41,36

Közép-Dunántúl

52,28

Nyugat-Dunántúl

60,37 72,2%

Statisztikai hatás régiók 87. cikk (3) bekezdés c) pont

27,8%

Teljes népességi lefedettség 2007–2013

100,0%

Forrás: Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Az Iránymutatás teljes magyar nyelvű szövege a http://eur-lex.europa.eu/ LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2006:054:0013:0044:HU:PDF internetes címről letölthető.

3.2

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary Zrt.)

Az Ügynökséget 1993-ban hozta létre a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium jogelődje, azzal a céllal, hogy segítse a kormány befektetési és kereskedelemfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását. A magyar gazdaságról és a honi piacról rendelkezésre álló ismeretek, valamint a kormányszervekkel és az üzleti szférával kialakított hivatalos és informális kapcsolatok segítségével az ITD Hungary egyedülálló szolgáltatásokat kínál az üzleti szereplőinek, elsősorban a kis- és középvállalatoknak, valamint a külföldi befektetőknek. Az Ügynökség a központi és regionális államigazgatási szervekkel, az önkormányzatokkal, a helyi és nemzetközi vállalatokkal fenntartott szoros kapcsolatai révén értékes információkra tesz szert, amelyeket Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 35

belföldi és külföldi hálózatai révén oszt meg az üzleti körökkel. Nyolc belföldi regionális irodájának és közel 50 országban, mintegy 60 állomáshelyen, részben a magyar külképviseletek szervezeti keretében, részben szerződéses alapon működő külgazdasági hálózatának köszönhetően az ITD Hungary a magyarországi befektetési vagy kereskedelmi lehetőségek iránt érdeklődő külföldi döntéshozóknak sokrétű segítséget tud nyújtani. Az ITD Hungary fő tevékenysége a kereskedelemfejlesztés és a befektetésösztönzés. Feladatait rendezvények (üzletember találkozók, konferenciák, tanulmányutak stb.), egyéni konzultációk és kiadványok révén valósítja meg. Az ITD Hungary keretében működik az Európai Bizottság Enterprise Europe Network hálózatának magyar irodája, amely szolgáltatásaival elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) hatékony piaci szereplését támogatja. Befektetésösztönzés A külföldiek részvételével történő magyarországi befektetések egyablakos tájékoztatási és konzultációs központjaként az ITD Hungary .magas színvonalú és sokoldalú segítséget nyújt a potenciális befektetők döntési folyamataihoz, és sokféle kiegészítő szolgáltatással áll partnerei rendelkezésére. Legfontosabb feladatai: Projektek előkészítése – Mélyreható, cégre szabott információk a helyi gazdaságról és üzleti környezetről, az adózásról és a jogi szabályozásról; ágazati elemzések – Telephely-látogatások, kapcsolatépítés a helyi, regionális és központi kormányzati szervekkel; tárgyalások szervezése a helyi beszállítókkal, szolgáltatókkal és szakértőkkel; – Tájékoztatás az igénybe vehető kedvezményekről és ösztönzőkről. Megvalósítás – Segítség a telephely kiválasztásához, az engedélyezési eljárás koordinálása; – A támogatási megállapodások véglegesítése; – Segítség a munkaerő toborzásához és a vízumok megszerzéséhez; – VIP-ügyintézés a külföldi munkavállalók számára.

36 |


After care (utógondozás) – Közvetítő szerep a további fejlesztéseknél a kormányszervek és a külföldi tulajdonú vállalatok között; – A reinvesztíciók ösztönzése és támogatása. Az ITD Hungary befektetési programjainak középpontjában jelenleg a tudásalapú és magas hozzáadott értékű ágazatok állnak, köztük az élettudományok, a járműipar, az ICT, a logisztika, az üzleti szolgáltatások és a megújuló energia felhasználása. Kereskedelemfejlesztés Szerteágazó marketing eszközei és támogatási programjai segítségével az ITD Hungary jelentős logisztikai, pénzügyi és szakmai segítséget kínál mind a kezdő, mind a már bevezetett magyarországi exportőröknek. E szolgáltatások célcsoportja elsősorban a kis- és középvállalati szektor, és a következő főbb elemeket ölelik fel: – Export lehetőségek felkutatása és terjesztése elektronikus és nyomtatott eszközök segítségével; – Üzleti kapcsolatépítő rendezvények szervezése; – Információk gyűjtése és továbbítása kis- és középvállalkozóknak uniós és hazai támogatási, pályázati lehetőségekről; – Tanácsadás kereskedelemtechnikai, vámügyi, jogi és adózási kérdésekben; – A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából a kormány kereskedelemfejlesztési támogatási programjának menedzselése; – Külpiaci információk nyújtása a szomszédos országokba irányuló tőkebefektetési lehetőségekről; külföldi vállalatalapítás inkubációja; – Regionális vállalati és projekt-specifikus adatbázisok működtetése – Exportcélú promóciós kiadványok és kommunikációs projektekkel kapcsolatos tanácsadás. Az exportösztönzés középpontjában is a magas hozzáadott értékű ágazatok állnak. A súlyponti területek között szerepelnek az élelmiszer-feldolgozó ipar, a gyógyszeripar és orvostechnikai ipar, a nagy-pontosságú megmunkált Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 37

alkatrészek gyártása, jármű-alkatrész ipar, az elektronikai ipar és a szoftverek készítése. Enterprise Europe Network Az ITD Hungary keretében működő iroda koordinálja az Európai Unió által életre hívott Enterprise Europe Network magyarországi hálózatát. Az Enterprise Europe Network egész Európát átfogó hálózata tanácsadással, rendezvényekkel, oktatással segíti a kis- és középvállalati szektort abban, hogy a legtöbbet hozhassák ki az egységes európai piac nyújtotta előnyökből. A szolgáltatásokat kimondottan a KKV szektor igényeihez szabták, de azoknak haszonélvezője lehet bármelyik más cég, kutatóközpont vagy egyetem. A magyarországi hálózatnak jelenleg kilenc tagja van, amelyek regionális kamarák, vállalkozásfejlesztő ügynökségek és innovációs központok keretében működnek az ország különféle városaiban. Kiadványok Az Ügynökség elektronikus és nyomtatott kiadványai között egyaránt találhatók magyarul és idegen nyelveken készülő üzleti útmutatók, cégjegyzékek és információs füzetek. Az ITD Hungary legfőbb kommunikációs eszköze a magyaron kívül már négy nyelven hozzáférhető honlap (www.itd.hu). Az ITD Hungary magyar nyelvű üzleti hírlevele teszi közzé azokat az üzleti ajánlatokat, amelyeket az Ügynökség a külgazdasági szervezettől, a Magyarországon működő külföldi diplomáciai és üzleti képviseletektől, a különféle kereskedelemfejlesztő szervezetektől vagy a cégektől közvetlenül kap. Az angol nyelvű heti elektronikus hírlevél elsősorban a magyar gazdaság fejleményeit, a jogszabályok változásait és a nemzetközi sajtó Magyarországról írt elemzéseit tartalmazza, míg a negyedévente angolul és németül megjelenő üzleti magazin a HINT (Hungary Invest, Network and Trade) alaposabb betekintést nyújt a súlyponti ágazatok helyzetébe, kínálatába, a kormány gazdaságpolitikajába és a gazdasági trendekbe.

38 |


3.3

Innovációs és üzleti inkubáció Magyarországon

A vállalkozói inkubátorok olyan szervezetek, amelyek feladata, hogy komplex szolgáltatásaik és eszközeik  irodai helyiségek, üzleti, jogi, pénzügyi tanácsadás, kapcsolatépítés, stratégia tervezés stb.  segítségével meggyorsítsák az induló vállalkozások fejlődését és sikeres működését. Az inkubátor feladata, hogy a minél sikeresebb működést szolgáló erőforrásokkal lássa el a kapcsolati körébe tartozó induló-, ill. kisvállalkozásokat. A vázolt feladatokat ellátó intézmények elnevezése igen változatos. Egyeseket inkubátorháznak, másokat innovációs központnak, vállalkozói központnak, technológiai központnak, vállalkozók házának hívnak. Ami közös bennük, hogy mindegyikük  a helyi sajátosságok által generált igényeknek megfelelően  alapvetően a mikro- és kisvállalkozások számára nyújt szolgáltatásokat. Az inkubáció maga dinamikus, az inkubálandó vállalkozások igényeihez igazodó folyamat és igen széles időtávot is átfoghat. Az inkubált vállalkozásoknak 24-36 hónap alatt kell eljutniuk olyan érettségi szintre, hogy önállóan, az inkubátor segítsége nélkül is élet- és versenyképesek legyenek. Bár az eljárást az inkubáció egyes alanyainak igényeihez szabják, felvázolható egy általános és tipikus folyamat az ötlettől kezdve, a megvalósításon keresztül a termék, ill. technológia piacra viteléig. Az inkubátorház céljainak és feladatainak főbb jellemzői: – megkönnyíti a vállalkozások létrehozását és fejlődését, – a biztonságos környezetet megteremtésével segíti a kis és középvállalkozások beilleszkedését a helyi és regionális gazdaságba, – saját technikai és szakmai hátterének bevetésével támogatja az inkuvbávió alanyát, – növeli a KKV-k munkaerő-felszívó képességét, – megkönnyíti az információáramlást, – megkönnyíti a társadalmi és műszaki fejlődést, – kulcsszerepet játszik az innovációk és kisvállalkozások közötti kapcsolat megteremtésében, – hidat teremt az érintett intézmények között, Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 39

– elősegíti a helyi és regionális gazdaságfejlesztést, – megvalósítja a vállalkozásfejlesztés, az innováció, a regionális fejlesztés, az európai uniós integráció és a munkahelyteremtés egymással összehangolt, integrált célkitűzéseit. Az inkubáció folyamata A vállalkozás kiválasztása A kiválasztás szempontjai és a befogadás szabályai az adott inkubátor jellegének megfelelően eltérhetnek. Az alapvető szempontok: – az ötlet, a technológia, vagy a termék és a piaci igények viszonya, – a vállalkozás vezetőinek együttműködési készsége, illetve az őket átható vállalkozói szellem intenzitása, – a várható megtérülési ráta mértéke, – az újdonságvizsgálat várható eredménye, – az (inkubátor segítségével készülő) üzleti terv tartalma és minősége. A vállalkozás igényeinek alapos elemzése Az igények aszerint változhatnak, hogy a vállalkozás a cégfejlődési folyamat mely szakaszában van (teljesen kezdő, kifejlődési szakasz vagy már a megvalósítás szakaszába lépett). – Piackutatás (versenytársak, technológiák, igények stb.) – Képzési igények felmérése Munkaterv közös kialakítása az egyes fordulópontok, szakaszok és végső célok megjelölésével – Üzleti koncepció kidolgozása – Stratégiai és üzleti terv, valamint a marketing terv kidolgozása A vállalkozáshoz kötődő szakértői hálózat kialakítása (tanácsadók, szakértők, szolgáltatók) Folyamatos egyeztetések a munkaterv végrehajtásáról – Igény esetén a szabadalmak és/vagy felhasználói engedélyek beszerzése – Tréningek a vállalkozói hozzáállás fejlesztése érdekében – Folyamatos kapcsolattartás az inkubátor többi vállalkozásával, külső szakértőkkel stb. 40 |


– Napi egyeztetések az aktuális problémák megoldására A munkaterv végrehajtásának folyamatos ellenőrzése és kiértékelése A munkatervben és az üzleti tervben meghatározott célkitűzések megvalósítása: piacra lépés Az inkubáció befejezését követően a fejlemények nyomonkísérése Szolgáltatások A kezdő innovatív cégek számára az inkubátorok rendszerint kedvezményes árakat és vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat biztosítanak. Az inkubálásban résztvevő cégek egyedi igényeihez igazodóan a legtöbb inkubátor (főleg azok, amelyek állami támogatással működnek) jelentős árkedvezménnyel nyújtják a szolgáltatásaikat, és általában díjmentes konzultációs lehetőséggel állnak az inkubált vállalkozások rendelkezésére. Innovációs és üzleti inkubátorok Magyarországon A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége (www.visz.hu) 1991-ben alakult. Fő célja, hogy tömörítse és segítse az inkubátorokat, ezzel végső soron támogassa a kezdő vállalkozásokat fejlődésük legkritikusabb szakaszában, segítse kifejlődésüket és megerősödésüket, s ezzel is hozzájáruljon ahhoz, hogy Magyarországon innovatív és sikeres kis- és középvállalati szektor alakulhasson ki. A Szövetségnek ez idő szerint 44 tagja van (37 szervezet és 7 magánszemély) szerte az országban. A tagok között az alábbi jelentősebb szervezetek találhatók: – Békéscsabai Vállalkozói Központ (www.bvc.hu) – CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ (www.chic.hu) – Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ (www.innostart.hu) – INNOTECH Innovációs Park Kft. (www.innotech.hu) – KVT Közép-európai Vállalkozási Tudásközpont Kft. (www.kvt.hu) – Puskás Tivadar Közalapítvány – Nemzetközi Technológiai Kht. (www.neti. hu) – SEED Kisvállalkozás Fejlesztési Alapítvány (www.seed.hu) – FŐNIX Inkubátorház (www.fonixinku.com) Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 41

– Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (www.hbmvk.hu) – Development Bridge Head Group (DBH Group) Innovációs és Üzleti Központ (www.dbh-group.com) – Innopark Inkubátorház (www.innopark.hu) – INNONET Innovációs és Technológia Központ (www.innonet.hu) – Somogy Megyei Vállalkozó Központ Közalapítvány (www.somogy-hvk.hu) – Bács-Kiskun Megyei Angol-Magyar Kisvállalkozási Alapítvány (www.angolmagyar.hu) – Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (www.kem-hvk.hu) – Makó és térsége Fejlesztési Kht. (www.marosterseg.hu) – Primom Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány, Vállalkozói Központ (www.primomvk.hu) – Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány (www.inkubatorozd.hu) – Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (www.nmrva. hu) – Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (www.zrva.hu) – Székesfehérvári Vállalkozói Központ Közalapítvány (www.szvk.hu) – Vas Megyei Vállalkozói Központ (www.vashvk.hu) – Veszprémi Regionális Innovációs Központ (www.vric.hu) – Veszprém Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (www.veszprem-hvk. hu) – Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (www.zmva.hu) További, az innovációs és üzleti inkubációban érintett intézmények: – INNOVA Észak-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség (www.innova. eszakalfold.hu) – Innotech Műegyetemi Innovációs Park (www.innotech.hu) – Debreceni Tudományos Műszaki Park (www.dtmp.t-online.hu) – Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centrum (www.unimiskolc.hu/uni/res/res_dev/ino.html) – Kapos Innovációs Transzfer Központ (www.kapositk.hu) – Innocenter Innovációs Központ Kft. (www.innocenter.hu) – Gödöllő Innovációs Központ (www.gik.hu) – Biopolisz Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft. (www.biopolisz.hu) 42 |


– CORDI K+F Nonprofit Zrt. (www.cordi.hu) – Soproni Ipari és Innovációs Park (www.innosop.hu)


| 43

4.

A vállalkozók által fizetendő adók és a társadalombiztosítás

4.1

Adóreformok

A személyi jövedelemadózást és az általános forgalmi adót (ÁFA) csupán 1988-ban vezették be Magyarországon. Mindez az első lépést jelentette az adóreformok hosszú és még korántsem teljes folyamatában. A következő fontos lépés, amelyre 1991-ben került sor a vállalati nyereségadózás rendszerének átalakítása volt. 1993-ban, majd 2004-ben tovább korszerűsítették az ÁFArendszert annak érdekében, hogy az – legalább elvileg – összhangban legyen az Európai Unióban alkalmazott rendszerekkel. 2008 óta egy újabb, nagy mértékben átalakított ÁFA-rendszer lépett érvénybe, amelyet 2009 nyarán ismét módosítottak. 1996-ban a bevezették a kétszintű társasági adózást (LXXXI/1996 Tv.), amely – bár többször és lényegesen módosítva  változatlanul érvényben van. Magyarország EU-csatlakozása és a közösségi joganyaggal történő jogharmonizáció követelménye (pl. anyavállalat-leányvállalat irányelv, vállalatfúziókra vonatkozó irányelv, VAT irányelv) a magyar adószabályozásban is számos jelentős változtatást tett szükségessé. A társasági adó 16%-os mértéke a többi európai országéhoz hasonlítva viszonylag alacsonynak tekinthető, a vállalatokat azonban ezen felül egy 4%-os szolidaritási különadó sújtja. 2010 januárjától a társasági nyereségadó mértéke 19%-ra nő, viszont eltörlik a szolidaritási különadót. A külföldi befektetőknek számos más, hány esetben meglehetősen borsos adófajtával is számolniuk kell, köztük a munkabéreket terhelő különféle illetékekkel, helyi adókkal és különféle közvetett adókkal, mint amilyen a 25%-os ÁFA, valamint a nyugdíj és társadalombiztosítás. Noha a kormány ígéretet tett, hogy fokozatosan csökkenti a vállalkozókat sújtó adóterheket, a költségvetés egyre növekvő hiánya 2006-2008 között nem tette lehetővé egyik adónem csökkentését sem. Sőt, 2007-ben új adófajtákat vezettek be, köztük 44 |


a környezetvédelmi adót, a gépkocsik regisztrációs adóját, valamint a 10%-os minimum elvárt társasági nyereségadót. 2009-ben bevezették az un. „Robin Hood” adót, az energiatermelőkre és a  forgalmazókra kivetett 8%-os jövedelemadót. Jelenleg a következő főbb adó- és járulékfajták szerepelnek az adónemek között: – társasági nyereségadó – szolidaritási különadó – általános forgalmi adó – személyi jövedelemadó – – – – – – – – – – – – – – – – –

társadalombiztosítási hozzájárulás rehabilitációs hozzájárulás szakképzési hozzájárulás kulturális hozzájárulás innovációs hozzájárulás vámilletékek jövedéki adók ingatlanadó örökösödési illeték környezetvédelmi termékdíj környezetszennyezési adó energiaadó helyi (iparűzési) adók luxuscikkekre kivetett különadó gépkocsi regisztrációs adó cégautó-adó kamatadó

4.2

A társadalombiztosítás és egészségbiztosítás

Magyarországon a társadalombiztosítás az egészségbiztosításra, a nyugdíjra és a munkanélküli segélyre terjed ki. A társadalombiztosítás rendszerének működtetése az állam feladata. A magyarországi munkaadók kötelesek Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 45

társadalombiztosítása járulékot fizetni alkalmazottaik után. Azok a munkavállalók, aki egyébként nem tartoznak a társadalombiztosítás kedvezményezettei közé, a hozzájárulás önkéntes befizetésével biztosíthatják szerezhetik meg jogosultságukat. A nyugdíj-rendszer jelenleg négy pilléren nyugszik: a kötelező nyugellátáson, a magánnyugdíjpénztárakon, az önkéntes nyugdíjpénztárakon és az előtakarékossági befizetések rendszerén. Magyarország EU-csatlakozása a társadalombiztosítás jogalanyisága szempontjából is lényeges változásokat hozott. 2004. május 1-jétől a következőkre terjed ki a társadalombiztosítás: – magyar állampolgárok, akik Magyarországon élnek – állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek – az Európai Gazdasági Terület (EEA) országainak állampolgárai (és családtagjaik), akik EGT tartózkodási kártyával (residence registration card) rendelkeznek – menekültek és bevándorlók A magyar társadalombiztosítási rendszerben résztvevőket a következő juttatások illetik meg: – napi kártérítés abban az esetben, ha szakmai tevékenységüket betegség miatt nem tudják ellátni – nyugellátás – családi pótlék – baleseti és orvosi ellátás EU rendelkezések A vonatkozó EU rendelkezések értelmében az EU tagországok állampolgárai abban az országban vehetik igénybe a társadalombiztosítást, ahol munkavégzés céljából tartózkodnak. Ilyenformán a Magyarországon dolgozó személyeket a magyar társadalombiztosítás látja el. Ezen általános elv alól azonban lehetnek bizonyos kivételek. Ha például valamelyik EU-tagország állampolgára csak ideiglenes jelleggel (12 hónapnál kevesebb ideig) tartózkodik munkavégzés céljából Magyarországon, az illető kérelmezheti mentesítését a magyar társadalombiztosítás hatálya alól annak érdekében, hogy ebből a szempontból saját országa jogalanya maradhasson. 46 |


A felmentés akkor lehetséges, ha rendelkezésére áll az E101 igazolás saját országa társadalombiztosítási hatóságától. A felmentés további 12 hónappal meghosszabbítható az érintett országok érintett hatóságainak engedélyével. 2009 júliusától a foglalkoztatottság növelése és a munkaadók terheinek csökkentése érdekében kormány a munkaadó által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét a korábbi 32%.-ról 27%-ra csökkentette. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék mértéke 29%-ról 26%-ra (24% nyugdíj- és 2% egészségbiztosítás), míg a foglalkoztatási hozzájárulás mértéke 3%-ról 1%-ra mérséklődött. A 2009-es évben azonban a járulékcsökkentés csak az alkalmazott bérének arra a hányadára vonatkozik, amely a minimálbér kétszeresének értékével (143.000 Ft) egyenlő, az ezen felüli rész után továbbra is a korábbi mértékben kell a járulékot befizetni. A foglalkoztatottsági helyzet javítása érdekében csökkentették a munkaerőpiacra ujonnan belépők, az újrafoglalkoztatott 50 év feletti munkanélküliek, valamint a gyermekgondozási segélyről visszatérők után fizetendő járulék mértékét. A munkadó által a munkabér és természetbeni juttatások alapján fizetendő hozzájárulások mértéke jelenleg (2009 novemberében) a következő: – 24% nyugdíjbiztosítás – 2% egészségbiztosítás – 1% foglalkoztatási hozzájárulás – 1,5% szakképzési hozzájárulás A munkaadó köteles továbbá egy meghatározott összeget  1950 Ft/hónap/ munkavállaló  befizetni egészségügyi hozzájárulás címén. A munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke 6%, amely két részből áll: a pénzbeli juttatások után fizetendő 2%-os, valamint a természetbeni juttatások után fizetendő 4%-os járulékból. A 9,5%-os nyugdíjbefizetés ugyancsak két részből áll: a munkavállaló a munkabér 1,5%-át fizeti az állami nyugdíjalapba és 8%-ot a magánnyugdíjpénztárba. Nem magánpénztári tagoknál a teljes, 9,5%os járulékot az állami nyugdíjalapba kell befizetni. A társadalombiztosítási járulékfizetés bevallása havonta és elektronikus formában történik. Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 47

Táppénz 2009 augusztusától a táppénz mértékét egységesen 10%-kal csökkentette a kormány. A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a jelenlegi 70 helyett 60 százaléka lehet, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt a jelenlegi 60 százalék helyett 50 százalék. A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz időtartama a jelenlegi 45 napról 30 napra csökken majd, ennek méltányosságból történő meghosszabbítása szintén 30 napra csökken a korábbi 45-ről. A munkáltatók terheit ugyanakkor tovább csökkenti, hogy a betegszabadság idejére járó távolléti díj a jelenleg 80 százalékról 70-re csökken.

4.3

Társaságiadó-kedvezmények

A gazdasági társaságok számára sokféle adókedvezmény kínálkozik. Mindezek közül a legjelentősebb a fejlesztési adókedvezmény, amely az ország valamennyi régiójában igénybe vehető. Fejlesztési adókedvezmény Beruházási érték Fejlesztési adókedvezmény igényelhető, ha a beruházás volumene jelenértéken legalább 3 milliárd forint (12 millió euró) vagy 1 milliárd forint (4 millió euró) egyes, kedvezményezett térségekben. További feltétel, hogy a beruházásnak – új létesítmény létrehozatalát; – meglévő létesítmény bővítését, – vagy az előállított termék, nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési eljárás alapvető változását kell eredményeznie. Az adókedvezmény időtartama a beruházás befejezésétől számított tíz adóév, de legfeljebb a kérelem benyújtását követő 14. adóévben vehető igénybe. Az adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a társasági adó 80%-át. Ha 48 |


az adózó az adókedvezményt teljes időintervallumában igénybe kívánja venni, a kérelem benyújtását követő 5 év alatt üzembe kell helyeznie beruházását. Az adókedvezményt igénybe vevő adózónak az adókedvezmény első igénybevételét követő négy évben teljesítenie kell a következő feltételek valamelyikét: – a foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 150 fővel (kedvezményezett régióban legalább 75 fővel) meghaladja a megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy – Az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének 600-szorosával (kedvezményezett régióban legalább 300-szorosával) meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét. A 85/2004 sz., kormányrendeletben közzétett intenzitási ráták alapján az igénybevehető fejlesztési adókedvezmény mértéke a beruházási érték 2550%-a lehet, a beruházás helyszínétől, jellegétől függően, és ez az arány max 20%-kal növelhető, ha a beruházást kis vagy közepes méretű vállalkozás hajtja végre. Ha az adott cég másfajta állami támogatásban is részesül, akkor ezt a támogatást is be kell számítani a maximális támogatási intenzitás számításánál. Munkahelyeket teremtő beruházás Ennek az adókedvezménynek a fő előnye, hogy nincs előírva minimális befektetési küszöbérték. A kedvezményt azok vehetik igénybe, akik beruházásukkal legalább 300 új munkahelyet hoznak létre Budapesten vagy a fejlettebb nyugat-magyarországi régiókban, illetve 150-et a kedvezményezett területeken. A leghátrányosabb helyzetben lévő 48 kistérségben mindössze 20 új munkahely teremtésével is igényelhető az adókedvezmény. További feltétel, hogy az újonnan verbuvált alkalmazottaknak 20%-át a frissen végzettek közül kell felvenni. A fenti két feltételnek öt éven át folyamatosan eleget kell tenni, a fejlesztési adókedvezmény igénybevételétől számított harmadik évtől kezdődően. Ezt azt jelenti tehát, hogy ha a vállalt a beruházást 2008-ban kezdi meg, és a fejlesztési adókedvezményt első ízben 2009-ben veszi igénybe, a megkövetelt munkahelyeket 2012-ig létre kell hoznia és egészen 2016-ig meg kell őriznie azokat. Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 49

A tíz éves periódusban felhasználható adókedvezmény összegét 24 havi teljes bérköltség alapján számítják ki. A bérköltségbe beleszámítják a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási és a további járulékokat. Egyéb beruházások A fent említett általános és területi jellegű szempontokon kívül a fejlesztési adókedvezmény igénybe vehető olyan beruházásoknál is, amelyek célja a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés, a filmgyártás, az egészségvédő élelmiszerek gyártása, az elektronikus műsorszóró hálózatok vagy szélessávú internet szolgáltatások létrehozása. Ezekben az esetekben az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás értéke legalább 100 millió forint (400 000 euró) legyen. Kutatás-fejlesztési beruházások A pályázati rendszerben igényelhető, vissza nem térítendő támogatások mellett a kormány adókedvezményekkel is ösztönzi a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységét. Az adózó az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe, amelyet az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben érvényesíthet. (KKV-k esetében az elszámolható bérköltség 15%-ának megfelelő összegű az adókedvezmény).

4.4 Áttekintés a 2010-ben esedékes adóváltozásokról 2009-ben a magyar Országgyűlés számos olyan törvényt fogadott el, amelyek a 2010. január 1-.jétől érvényes adószabályokat módosítják. 2009. május 4.én fogadta el a Parlament a 2009/XXXV. sz. Törvényt Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról, 2009. június 29.-én pedig a LXXVII sz. Törvényt a a Közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról. A két törvényben megfogalmazott változások egy része már 2009 júliusától hatályba lépett, mások 2010. január 1.-jétől lépnek életbe. 50 |


1. Változások a személyi jövedelemadó és az egészségbiztosítási járulékok terén Az Országgyűlés megszavazta a T/10676. számú törvényjavaslatot, amelyet 2009. november 16-án az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvényként került hirdettek ki. Az EGT és OECD tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó kedvezmények 2010-től kiterjednek a tőzsdén kívüli, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre is. Az azokon elért nyereség után 20% adót kell fizetnie az adózónak. Az ügyletek tárgya nem csak értékpapír, hanem deviza vagy áru is lehet. A hosszabb távú megtakarításokat ösztönzi az a változtatás, amely a tartós befektetéseken elért nyereségre csökkentett adókulcsot hoz be. A legalább 3 éves, de legfeljebb 5 éves lekötések után az adó mértéke 10 százalék, míg a legalább 5 évre szóló vagy az azt meghaladó lekötések után nulla százalék. Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján lakáscélú felhasználásra nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, amelyet 2010-től 1 millió forintról 5 millió forintra emelnek. 2010-től a magánszemély a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmének átszámításánál a bevételszerzés időpontjában vagy a megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyamot alkalmazhatja. 2010. január 1-jétől adómentessé válnak a hitelintézetek és a befektetési szolgáltatók által részben vagy egészben elengedett követelések, ha: – az adós – nyilatkozata alapján – a maga és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg, vagy – az elengedett követelés a 10 000 forintot nem haladja meg (feltéve, hogy a követelés végérvényesen megszűnik a magánszeméllyel szemben). Az új törvény kimondja, hogy egy másik EGT-tagállamban biztosított személy jövedelme után nem merül fel a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás, ha a magánszemély megfelelően tudja igazolni a másik tagállamban fennálló biztosítási jogviszonyát. Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 51

2. A társasági adót érintő legfontosabb módosítások – Tovább bővül az ellenőrzött külföldi társaságnak minősülők köre. A törvény szerint ellenőrzött külföldi társaságnak minősül az a külföldi társaság is, amelynek bevételei többségében magyarországi forrásból származnak abban az esetben, ha a külföldi társaság által az adóévre fizetett, adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a magyar társasági adó mérték kétharmadát, azaz 2010-től a 12,66%-ot. A törvény nem definiálja, hogy milyen jövedelem minősül magyarországi forrású jövedelemnek. – Az elfogadott törvény akkor tekinti vállalkozási, bevételszerző tevékenység érdekében felmerült költségnek a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást, juttatást, eszközt, átvállalt kötelezettséget, térítés nélkül nyújtott szolgáltatást, ha az adózó rendelkezik olyan nyilatkozattal a juttatásban részesülőtől, mely szerint az elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív az eredménye, és ezt később a beszámolóval igazolja. Minden esetben nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ha a juttatást ellenőrzött külföldi társaságnak, vagy olyan társaságnak adja, amely olyan államban rendelkezik illetőséggel, melynek Magyarországgal nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye. – Az elfogadott törvény eltörölte a munkahelyteremtést szolgáló beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezmény társasági adótörvényben meghatározott létszámra és a pályakezdők arányára vonatkozó korlátait. A könnyítés a 2009. december 31-ét követően benyújtott kérelemre, bejelentésre vonatkozik. – 2010. január 1-jétől megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, amit már a 2009-es adóévre sem kell alkalmazni. Ugyanakkor az adóhatóság utólag vizsgálhatja, hogy a veszteségelhatároláskor az adózó betartotta-e a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.

52 |


3. Külföldről származó kamatjövedelem adózása A jövő évtől hatályát veszti az a szabály, amely lehetővé tette az adóalap csökkentését a kapcsolt vállalkozások közötti nettó kamatbevétel 50%-ával. 2010. január 1-jétől a belföldi illetőségű adózók és a külföldi vállalkozók a társasági adóalapjukat úgy állapítják meg, hogy az ne tartalmazza: – a külföldön adóztatható jövedelmet, amennyiben a nemzetközi szerződés így rendelkezik, és – a külföldről származó kamatjövedelmet. A külföldről származó kamatjövedelem a kamatbevétel 75%-a csökkentve az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségek, ráfordítások összegével, módosítva az adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételekkel. A magyarországi üzleti környezetet befolyásoló további jogszabályi változásokról például a http://www.pwc.com/hu/en/publications/adohirujsag.jhtml oldalon találhatók naprakész információk.


| 53

5.

Közbeszerzés

A közbeszerzési eljárások olyan eljárások, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében A közpénzek ésszerű felhasználása, átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében – összhangban nemzetközi szerződéseinkkel és az Európai Közösség jogszabályaival – alkotta meg a magyar országgyűlés a közbeszerzésekről szóló törvényt (Kbt.). A Kbt. hatálya kiterjed a törvény által ajánlatkérőként meghatározott szervezetek árubeszerzéseire, szolgáltatás megrendeléseire, építési beruházásaira, valamint építési és szolgáltatási koncesszióira, továbbá tervpályázati eljárásaira. A közbeszerzés alapelvei: a verseny tisztasága, a verseny nyilvánossága, esélyegyenlőség, az egyenlő elbánás, a nemzeti elbánás és az arányosság. A közbeszerzés típusai A közbeszerzésekre vonatkozó közösségi értékhatárokat a nemzeti értékhatárokkal együtt a Közbeszerzések Tanácsa is közzéteszi a Közbeszerzési Értesítőben. A Kbt. a közbeszerzés négy alapvető fajtáját különbözteti meg: – A nyílt közbeszerzési eljárásban valamennyi érdekelt ajánlatot tehet. – A meghívásos közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által kiválasztottak tehetnek ajánlatot. – A tárgyalásos közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről. – Az eljárások negyedik fajtája a versenypárbeszéd, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, illetőleg a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. A jogszabály a közbeszerzés értékétől függően közösségi értékhatárt elérő, 54 |


nemzeti értékhatárt elérő, illetve egyszerű közbeszerzési eljárási rendszert különböztet meg. A kormány az általa irányított szervezetek vonatkozásában a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét. Központosított közbeszerzés A Kormány a Kbt. alapján az állami ráfordítások csökkentése, a költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása, valamint a központi beszerzési rendszerben rejlő előnyök közigazgatási célú hasznosítása érdekében rendeletben szabályozta a központosított közbeszerzések rendszerét. A központosított közbeszerzésekben foglaltak végrehajtására a kormány a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot jelölte ki, mely kijelölésnek megfelelően: A központi beszerző szervezet ellátja a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint lebonyolítja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket kiemelve különösen az alábbiakat: – összesíti és adatbázisba rendszerezi az igénybejelentéseket; – megtervezi és előkészíti a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket és a lefolytatandó közbeszerzési eljárásokat; – a megfelelő tervezés és előkészítés érdekében összesíti és nyilvántartja a kiemelt termékekre vonatkozó, a központi költségvetés tervezése keretében jóváhagyott, intézményi előirányzatokra vonatkozó adatokat; – előkészíti a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákat; – lefolytatja közbeszerzési eljárásokat; – működteti a központosított közbeszerzési portált (amely a www. kozbeszerzes.gov.hu és a www.magyarorszag.hu weboldalon keresztül érhető el)


| 55

2009. április 1-jétől irányadó nemzeti értékhatárok: – a klasszikus ajánlatkérők egyszerű eljárásrend szerinti – árubeszerzés esetében: 8 millió forint; – építési beruházás esetében: 15 millió forint; – építési koncesszió esetében: 100 millió forint; – szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint; – szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint; – a közszolgáltatók egyszerű eljárásrend szerinti – árubeszerzés esetében: 50 millió forint; – építési beruházás esetében: 100 millió forint; – szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint. 2009. január 1-jétől 2009. december 31-éig a közösségi eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatárok a következők: – klasszikus ajánlatkérők: – árubeszerzés esetében 133 000 euró, melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 34 226 339 forint; – szolgáltatás megrendelése esetében: 206 000 euró, melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 53 012 225 forint; – építési beruházás esetében: 5 150 000 euró, melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 1 325 305 627 forint. – közszolgáltatók: – árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében: 412 000 euró, melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 106 024 450 forint, – építési beruházás esetében: 5 150 000 euró, melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke: 1 325 305 627 forint. Ezen összegek alatti becsült értékű beszerzések esetén a Kedvezményezettek akkor kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni az egyszerű eljárási szabályok szerint, ha a beszerzés nettó értéke ugyan nem éri el a közösségi értékhatárt, de eléri a mindenkor hatályos költségvetési törvényben meghatározott értékeket (nemzeti értékhatár).

56 |


Közösségi értékhatárt elérő közbeszerzés A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárások esetében az ajánlatkérőnek a közbeszerzési terve alapján elkészített hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsán keresztül meg kell küldenie az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványai Hivatalának, ahol közzéteszik a TED-adatbankban. A megjelenést követően a hirdetményt a Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteszi. Kiknek kötelező ajánlatkérőként megjelenni (klasszikus ajánlatkérők)? – a minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet – az állam, a központi költségvetési szerv, az elkülönített állami pénzalap kezelője, a társadalombiztosítási költségvetési szerv – az országos kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv – a helyi önkormányzat, a települési önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács – a köztestület, a köztestületi költségvetési szerv, az országos sportági szakszövetség – a közalapítvány – a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., a Magyar Távirati Iroda Rt., a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint az a közműsor-szolgáltató, amelynek működését többségi részben állami, illetőleg önkormányzati költségvetésből finanszírozzák, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület – az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláról jogszabály rendelkezik – az a jogi személy, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre (ilyen tevékenységet lát el) – az a jogképes szervezet, amelyet az előzőekben meghatározott egy vagy Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 57

több szervezet (ide nem értve az államot) az alaptevékenysége ellátására hoz létre, és ha ilyen szervezet felett meghatározó befolyást képes gyakorolni – a támogatásból megvalósítandó közbeszerzés tekintetében – ajánlatkérő a fenti bekezdések alá nem tartozó szervezet is – kivéve az egyéni vállalkozót és az egyéni céget –, amelynek közbeszerzését költségvetési forrásból és az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatja vagy az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják. Az eljárások megindítása A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni. Az ajánlatkérő dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet is. Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban meghatározott követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlattételi határidő lejártáig kell benyújtani. Az eljárás további menete Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt minden döntéséről tájékoztatni. Az eredményhirdetésre meg kell hívni az ajánlattevőket. Eredményes közbeszerzési eljárás esetén a szerződést az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban kell megkötni. A hirdetmények közzétételét a Közbeszerzési Értesítő zottságához benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.

Szerkesztőbi-

A hirdetmények közzétételéhez ellenőrzési funkció kapcsolódik. A hirdetmények ellenőrzéséért, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételéért szerkesztési díjat kell fizetni, amelynek díja nyolcezer forint kéziratoldalanként. Mit jelent az egybeszámítás? Egy éven belül (január 1-től december 31-ig) minden olyan árubeszerzést, 58 |


építési beruházást, szolgáltatást egybe kell számítani, amit egy ajánlattevővel lehetne elvégeztetni. Tehát akkor is közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani, ha az egy ajánlattévővel elvégeztethető beszerzések értéke egyenként nem, de az összes ilyen beszerzés értéke éven belül eléri azt a határt, ami fölött a törvény kötelezően előírja közbeszerzési eljárás lefolytatását. Kik lehetnek ajánlattevők? Mindazok a szervezetek, természetes, vagy jogi személyek, amelyek, illetőleg akik az árut, szolgáltatást, építési beruházást, építési koncessziót, szolgáltatási koncessziót, azaz gyűjtőfogalommal: a közbeszerzés tárgyát szolgáltatni képesek. Az ajánlattévőknek, és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybevevő alvállalkozójának bizonyítaniuk kell: – pénzügyi alkalmasságukat, – szakmai, illetőleg műszaki alkalmasságukat, továbbá az ajánlatban igazolnia (írásban nyilatkoznia) kell, hogy nem áll fenn vele szemben kizárási ok. Pénzügyi alkalmasság igazolása – pénzügyi intézménytől származó nyilatkozattal – a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásával – az előző legfeljebb 3 évi teljes forgalmáról, és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozattal – az ajánlatkérő által előírt tartalmú, vagy elfogadott egyéb nyilatkozattal, dokumentummal – szolgáltatás megrendelése esetében meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással Az ajánlatkérőnek minden esetben pontosan meg kell határoznia, hogy milyen, pénzügyi alkalmasságot igazoló igazolást kér. Pontosan meg kell határozni annak tartalmát, és azt, hogy az igazolásnak kitől kell származnia (pl. valamennyi számlavezető pénzintézettől), és milyen hitelességgel kell bírnia (pl. közjegyző által hitelesített másolata valamely dokumentumnak).


| 59

A szakmai, műszaki alkalmasság igazolása Árubeszerzésnél: – az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetésével – az ajánlattévő műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával – azoknak a szakembereknek (szervezeteknek, vezetőknek) a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe – a beszerzendő áru leírásával (mintapéldány, fénykép) – elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal – a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálat bemutatásával. Építési beruházásnál: – az előző legfeljebb 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével – a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával – az ajánlattevő (vezető tisztségviselői) végzettségének és képzettségének ismertetésével – az előző legfeljebb 3 évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról készült kimutatással – azoknak a szakembereknek (szervezeteknek, vezetőknek) a megnevezésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe Szolgáltatás igénybe vételénél: – az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével – az ajánlattevő (vezető tisztségviselői) végzettségének és képzettségének ismertetésével – az előző legfeljebb 3 évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszám bemutatásával 60 |


– azoknak a szakembereknek (szervezeteknek, vezetőknek) a megnevezésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe – a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, műszaki felszereltség leírásával – a minőség biztosítása érdekében tett intézkedések, vizsgálati és kutatási eszközök leírásával – a termelési képességéről (vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről), az ajánlatkérő (más szervezet) által végzett vizsgálat bemutatásával – a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni. Az ajánlatkérőnek ugyancsak minden esetben pontosan meg kell határoznia, hogy milyen, szakmai, illetve műszaki alkalmasságot igazoló igazolást kér. Pontosan meg kell határozni az igazolás tartalmát, és azt, hogy az igazolásnak kitől kell származnia. Az ajánlattévővel szemben fennálló kizáró okok Nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki: a. végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, b. tevékenységét felfüggesztette, vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; c. gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; d. közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltották, az eltiltás ideje alatt; e. egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének – a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján – nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott; f. korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították. Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 61

Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban korlátozhatja a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozó igénybe vételét. Erről az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban megjelölt módon nyilatkoznia kell. A bírálat szempontjai Az ajánlattévő a beérkezett ajánlatokat a kiírásban meghatározottak szerint vagy: a.) a legalacsonyabb ár, vagy b.) az összességében legelőnyösebb ajánlat szerint bírálja el. Az összességében legelőnyösebb ajánlat Az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban előre meg kell határoznia, hogy milyen szempontok alapján bírálja el a beérkezett ajánlatokat. Ilyen bírálati szempont lehet az ár, a szállítási határidő, a garancia időtartama, de kevésbé objektív szempont is lehet a bírálat alapja, mint például egyes szolgáltatások igénybe vételénél a szakmai életút bemutatása. Ha az összességében a legelőnyösebb ajánlat elfogadására készül az ajánlatkérő, akkor előre meg kell határozni egyrészt a bírálat szempontjait, másrészt a bírálati szempontoknak a bírálat egészhez viszonyított súlyszámát (szorzóját), harmadrészt, pedig az egyes bírálati szempontokon belül a pontozás szempontjait. A nyertes az összességében legmagasabb pontszámot elérő, tehát az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázó. Nyilvánosság Az ajánlatkérők kötelesek öt munkanapon belül közbeszerzési eljárásonként csoportosítva honlapjukon (ennek hiányában a Közbeszerzések Tanácsa honlapján), önkormányzatok e mellett a helyben szokásos módon is közzétenni a beszerzés folyamatának meghatározott adatait.

62 |


6.

Az üzleti vállalkozások támogatott finanszírozási forrásai

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a kormány 15 fejlesztési programot dolgozott ki, amelyek során mintegy 7000 milliárd forintot fordíthat – részben uniós támogatásból  az ország felzárkóztatását szolgáló fejlesztési célokra. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. a.) Gazdaságfejlesztési Operatív Program A 15 operatív program egyike, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó Gazdaságfejlesztési Operatív Program.(GOP). A GOP keretében 2007 és 2013 között mintegy 795 milliárd forint összegű fejlesztési forrás áll rendelkezésre gazdaságfejlesztésre, amely nyílt pályázati rendszer révén kerül a vállalkozókhoz. A program négy súlyponti területe: – K+F és innováció a versenyképességért (keret: 268,4 Mrd Ft); – Vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése (keret: 246,8 Mrd Ft); – A modern üzleti környezet erősítése (keretösszeg: 61,1 Mrd Ft); – Kis- és középvállalkozás-fejlesztő pénzügyi eszközök (keret: 190,7 Mrd Ft) Vissza nem térítendő támogatások az első három prioritás keretében érhetőek el a vállalkozások számára, míg a negyedik prioritás keretében visszatérítendő kedvezményes pénzügyi konstrukciókat vehetnek igénybe a kis- és középvállalkozások. Az aktuális pályázati felhívások a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.gov.hu) olvashatók.


| 63

Az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül a Gazdaságfejlesztési Operatív Program mellett más operatív programok keretében meghirdetett felhívásokra is pályázhatnak kis- és középvállalkozások KKV-fejlesztő pénzügyi eszközök Magyarországon az üzleti vállalkozások 99,8%-át mikro, kis illetve közepes méretű vállalkozások alkotják. A rendszerváltás óta regnáló kormányok mindegyike kiemelt szerepet tulajdonított ennek a vállalati szektornak, és fontosnak tartotta, hogy erősítse gazdasági súlyukat. A jelenlegi kormány ezt a célkitűzést a Kis- és Középvállalatok Fejlesztésének Stratégiája 2007–2013 c. munkaanyagban foglalta össze, amelynek megvalósítása szintén az Új Magyarország Fejlesztési Program keretében történik. A kkv-k támogatási forrásairól, amelyek közül néhányat az alábbiakban vázlatosan ismertetünk, az interaktív www.lendulet.hu portál nyújt naprakész tájékoztatást. Új Magyarország Mikrohitel Program Célja a kereskedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben finanszírozható magyarországi székhelyű mikrovállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával. Az erre a célra allokált, zömmel uniós forrás összesen mintegy 83 milliárd forint. A Mikrohitelprogram keretében az MV Zrt. (www.mvzrt.hu) refinanszírozási hitelkeretet, illetve garancia lehetőséget közvetít szerződött pénzügyi közvetítők számára, ily módon visszatérítendő, kedvező kamatozású forrásokat biztosít a mikrovállalkozások részére, valamint kezességvállalással könnyít a KKV-k felé megfogalmazott fedezeti elvárásokon. A pénzügyi közvetítői körbe hitelintézetek és szakosított mikrofinanszírozó szervezetek kerülhetnek be nyílt pályázati eljárásban történő kiválasztást követően. Az EU előírásokkal összhangban ezeket a refinanszírozási forrásokat a pénzügyi közvetítők előre meghatározott mértékben kötelesek a saját forrásaikkal kiegészíteni. A saját forrás aránya hitelintézetek/hitelintézeti pénzügyi 64 |


vállalkozások esetében minimum 50%, mikrofinanszírozó szervezeteknél minimum 20%. Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitel Célja, hogy kedvezményes kamatozású, éven túli lejáratú hitellehetőséget biztosítson a közép-magyarországi régión kívüli beruházásokat végrehajtó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára. A hitelprogram keretösszege 50 milliárd forint, amelynek 50%-át biztosítja az MV Zrt., másik 50%-át pedig az MFB Zrt (www.mfb.hu). A források az MV Zrt. és az MFB Zrt. közvetlen partnerein, szerződött hitelintézeteken keresztül jutnak el a végső kedvezményezett vállalkozásokhoz – ezen közvetítők végzik a hitelkérelmek befogadását, elbírálását, a hitelszerződések megkötését, a folyósítást, a hitelszámlák kezelését, valamint ők viselik az általuk folyósított hitelek kockázatát. A refinanszírozási forrásokat a programhoz csatalakozott hitelintézeteknek 10–100 millió forint összegű, maximum 10 éves futamidejű beruházási hitelek formájában kell kihelyezniük a megcélzott vállalkozói kör számára. Új Magyarország Forgóeszköz Hitel Célja, hogy kedvezményes kamatozású, éven túli lejáratú hitellehetőséget biztosítson hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A hitelprogram keretösszege 100 milliárd forint, amelyet fele-fele részben biztosít az MV Zrt. és az MFB Zrt. Elosztása az előzőkben vázolt módon történik. A refinanszírozási forrásokat a programhoz csatalakozott hitelintézeteknek 1–200 millió forint összegű, éven túli lejáratú forgóeszköz hitelek formájában kell kihelyezniük a megcélzott vállalkozói kör számára. Új Magyarország Hitelgarancia A program keretében olyan garanciaeszközöket mozgósítanak, amelyek növelik a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeit. Az erre a célra allokált forrás összesen mintegy 67 milliárd forint.


| 65

A program keretében az MV Zrt. előre rögzített kockázatmegosztás mellett közvetlen kezességet vállal a pénzügyi közvetítők (döntően kereskedelmi bankok) pénzügyi követeléseire. Egy adott hitel esetében az MV Zrt. kezességvállalásának mértéke maximum a banki követelés 80%-a – a fennmaradó rész jelenti a bank saját kockázatvállalását. Széchenyi-kártya A Széchenyi-kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, állami támogatásban részesített, jelzálog nélküli, szabad felhasználású, kedvezményes kamatozású hitel. A konstrukciót egyéni vállalkozások is igénybe vehetik. A kártya igénylésének feltételeiről a www.kavosz.hu internetes oldalon található részletes információ. Kereskedelemfejlesztés A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary Zrt. – www.itd. hu) menedzseli a költségvetési forrásokból működtetett kereskedelemfejlesztési pályázati rendszert. A programelem célja, hogy segítse a magyar vállalkozások piacra jutását és piaci pozícióinak megszilárdítását. Minderről bővebben a 7.2 fejezetben. Kutatás-fejlesztési támogatási konstrukciók A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) honlapján (www.nkth. gov.hu) sok tucatnyi pályázati felhívás található, amelyek mindegyike azzal a céllal született, hogy minél több vállalatot sikerüljön bevonni az innovációs és technológia-fejlesztési folyamatokba. 2009-ben 170 milliárd forint, jövőre pedig valamivel több, 180 milliárd áll majd rendelkezésre e törekvések támogatására. Az NKTH összeállította a kutatás-fejlesztés forrástérképét (http://www.nkth. gov.hu/palyazatok-eredmenyek/egyeb-forrasok/kutatas-fejlesztesi-090326), amely szinte valamennyi, a K+F szektorhoz kapcsolódó pályázati lehetőséget ismerteti. Az NKTH aktuális pályázatai a http://www.nkth.gov.hu/english/ programmes-results/call-for-proposals internetes oldalon találhatók.

66 |


Foglalkoztatottság-bővítés A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (www.szmm.gov.hu) időről időre ugyancsak meghirdet pályázatokat a foglalkoztatottság javítása, különösen a társadalom hátrányos helyzetű rétegeinek alkalmazása, illetve újraalkalmazása érdekében. A 2009-re meghirdetett pályázatok már lezárultak. Az újabb pályázatokról az Országos Foglalkoztatási Alapítvány (www.ofa.hu) honlapján található információ. Tanácsadás Az Enterprise Europe Network (www.enterpriseeurope.hu) az EU által kifejlesztett vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. Az összesen 40 európai országban működő Enterprise Europe Network hálózatot 500 szervezet alkotja: többségében kereskedelmi kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek és egyetemi technológia központok. A hálózat szolgáltatásai: tanácsadás az EU működéséről, programjairól, szervezeteiről, üzleti adatbázisok, kapcsolatépítő rendezvények, tanfolyamok. A hálózat magyarországi koordinációját az Enterprise Europe Network az ITD Hungary-nél működő budapesti irodája végzi. A magyarországi hálózat kontaktadatai a http://www.itd.hu/engine.aspx?page=Itdh_Eukozpontok internetes címen találhatók.


| 67

7.

Export

7.1

A Magyar külkereskedelem

A külkereskedelem meghatározó az ország fejlődése szempontjából, hiszen Magyarország gazdasága rendkívül nyitott, a nemzeti jövedelem mintegy 70%a származik a külgazdasággal összefüggő tevékenységekből. Magyarország kedvező földrajzi fekvése alkalmassá teszi az országot, hogy hídként szolgáljon a kelet és nyugat között zajló kereskedelemhez, és kiváló kiindulópont azok számára, akik az Unió régebbi és új tagjainak, valamint a következő bővülési körben csatlakozó országok (Balkáni térség országai, Törökország) piacait kívánják megdolgozni. Az export dinamikus bővülése a világgazdasági válságot megelőző években elsősorban a multinacionális cégek magyarországi megtelepedésének volt köszönhető. A kivitel mintegy 70%-át állítják elő a Magyarországon működő részben vagy egészében külföldi tulajdonban lévő vállalatok. A 90-es években beáramló nagymennyiségű külföldi tőke nagy lendületet adott az export növekedésének. Az árucsereforgalom évente közrel 20%-kal bővült. Az export és az import bővülése 2007-től lelassult (6%), és a válság hatására 2008-ban már csupán 4% közelében mozgott. 2009-ben a hanyatló tendencia várhatóan folytatódik, mivel Magyarország hagyományos exportpiacain, elsősorban Németországban még várat magára a gazdasági fellendülés. Az ország kereskedelmi mérlege általában negatív, bár a hiány 2007-2008 során jelentősen csökkent. Az import nagyarányú visszaesése következtében 2009-ben várhatóan többlettel zárul a kereskedelmi mérleg. Az elmúlt 15 év során a magyar külkereskedelem áruszerkezete gyökeresen átalakult: a forgalom közel 80%-a zajlik az Európai Unió tagországaival. 2008-ban a magyar exporttermékek legfontosabb piacai: Németország (26%), Olaszország (5.3%), Ausztria (5%), Franciaország (4.7%), Egyesült Királyság (4.5%), Svédország, Hollandia (3-4%). A legfontosabb szállítók: Németország (25%), Oroszország (9%), Ausztria (6%), Kína (5.7%), Hollandia (4.5%), Franciaország (4.4%) Japán (2.6%). 68 |


Az áruszerkezet ugyancsak nagy mértékben megváltozott a csatlakozás előtti évekhez képest: exportban a gépipari termékek aránya 21%-ról 60,5%ra nőtt, s ezen belül a távközlési termékek aránya 18,3%, a járműveké 11%, az elektronikai berendezéseké 10,3%, az erőművi berendezéseké 8,9%. Az anyagjellegű feldolgozott termékek aránya az összexportban 26,6% (itt szerepelnek a gyógyszeripari és vegyipari termékek). Az energiahordozók súlya csekély, mindössze 2-3%. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek aránya a kivitelben folyamatosan csökken, ezek aránya csupán 7%. Importban a gépek aránya a legmagasabb: 49%, ezen belül az elektromos berendezések aránya 14%, a távközlési berendezéseké 10%, a gépjárműveké 9%. A behozatal egyharmadát alkotják az anyagjellegű feldolgozott termékek és 10%-os aránnyal szerepelnek az energiahordozók. Magyarország 2004 májusában történt EU csatlakozása óta az Európai Unió többi tagállamával történő kereskedelem az egységes belső piac szabályrendszere alapján történik, amelynek alapelve: az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása. Az EU és harmadik országok kereskedelmének szabályait az EU közös kereskedelmi politikája jelöli ki. A harmadik országokból származó importra a 3285/94 sz., a behozatalra vonatkozó közös szabályokról alkotott EGK Tanácsi Rendelet (1994 december) előírásai hatályosak, kivéve a textilipari termékeket, amelyekre külön előírások vonatkoznak, valamint az 519/94 sz. EGK Tanácsi Rendeletben (1994 március) felsorolt országokat. A harmadik országokból származó importra vonatkozó vámokról és egyéb illetékekről ez az interaktív weboldal (http://ec.europa.eu/taxation_customs/ dds/cgi-bin/tarchap?Lang=HU) nyújt tájékoztatást. A 110/2004 (IX. 28) sz., Kormányrendelet az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelméről egyes termékek (pl. haditechnikai eszközök, radioaktív anyagok, veszélyes hulladékok, veszélyeztetett állatok vagy növények ill. az ezekből készült termékek, stb.) kiviteléhez vagy behozatalához a Magyar Kereskedelmi Engedélyeztési Hivatal (www.mkeh.gov.hu) engedélye szükséges. A mezőgazdasági termékek tekintetében ugyancsak az Európai Unió közös mezőgazdasági politikája (CAP) által megszabott általános rendelkezések Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 69

irányadók. Egyes termékek forgalmazását (gyógyszerek, vegyi anyagok, nukleáris termékek) az illetékes szakminisztériumok külön jogszabályokban szabályozzák. 1991 óta a fuvarozáshoz és szállítmányozáshoz nincs szükség külön engedélyekre vagy bejelentési kötelezettségre. Az illetékes szakminisztérium (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium – www.khem.gov.hu) külön jogszabályokban rendelkezik a külföldi szállítmányozók magyarországi tevékenységének egyes vonatkozásairól. Nemzetközi fizetések Magyarország jegybankja a Magyar Nemzeti Bank (www.mnb.hu), amely egyszersmind az ország devizahatósága is. A külföldi fizetőeszközökre vonatkozó korlátozások zömét az elmúlt években fokozatosan megszüntették. A 2001-ben hatályba lépett XCIII. Tv. rendelkezett a devizakorlátozások megszüntetéséről. A Törvény kimondja, hogy a magyar államot megillető adó-, illeték és egyéb fizetési kötelezettségeket forintban kell kiegyenlíteni. Egyes jogszabályok (2003. évi XV. törvény a pénzmosás megakadályozásáról, 3/2007. (II.21.) MNB rendelet a statisztikai adatszolgáltatásról, stb.) változatlanul előírnak olyan kötelezettségeket, amelyek érintik a devizaműveleteket. A Magyarországon üzleti vállalkozást folytató cégek kötelesek bankszámlát nyitni magyarországi banknál. A cégek devizaszámlákat is nyithatnak Magyarországon, amelyen az exportügyletekből vagy pénzügyi tranzakciókból (pl. kölcsönnyújtás) származó jövedelmek szabadon elhelyezhetők. A magyar törvények lehetővé teszik az osztalékok és, adott esetben, a tőke repatriálását Magyarországról. A forint külföldi fizetőeszközökre történő átváltásánál (és viszont) a kereskedelmi bankok önállóan – a pénzpiaci trendekhez igazodva - határozzák meg az alkalmazandó árfolyamot.

70 |


7.2

A kormány exportbarát politikája

A kis- és középvállalatok exporttevékenységét a kormányzat számos eszközzel és módon támogatja. A támogatásokat jellegük szerint a következő kategóriákba sorolhatjuk: – intézményi – pénzügyi – háttérszolgáltatások a.) Intézmények A kereskedelemfejlesztés kormányzati oldalról a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik. Az ITD Hungary Zrt.-n kívül, amely – mint a 3.2 fejezetben részleteztük – a minisztérium háttérintézményeként kulcsszerepet játszik a kormány kereskedelemfejlesztési politikájának végrehajtásában, számos más szervezet és intézmény kapcsolódik be közvetlen vagy közvetett módon a kormányzati célkitűzések végrehajtásába. Köztük is kiemelkedő szerepük van a kereskedelmi kamaráknak, a szakmai szövetségeknek és a regionális fejlesztési ügynökségeknek. A kereskedelemfejlesztés talán leghagyományosabb intézményei a kereskedelmi és iparkamarák. Bár kitüntetett szerepük a külpiaci információk megszerzésében és terjesztésében az internet-korszak beköszöntével csökkenni látszik, meggyökeresedett nemzetközi kapcsolataik révén a kamarák továbbra is fontos szerepet játszanak abban, hogy tagjaikat új üzleti kapcsolatokhoz segítsék kiállítások, üzleti delegációk és különféle más kapcsolatépítő rendezvények szervezésével. A kamarák súlya különösen meghatározó regionális szinten: rendszeresen szerveznek vállalatvezetői tanfolyamokat, best practice és más szakmai képzéseket. Magyarországon minden megyében működik kereskedelmi és iparkamara, valamint agrárkamara. A megyei kereskedelmi és iparkamarákat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (www.mkik.hu) tömöríti. Amellett, hogy koordinálja tagszervezetei nemzetközi tevékenységét, az MKIK brüsszeli képviseleti irodája bevonásával aktív lobbitevékenységet fejt ki különféle európai szervezeteknél és igyekszik eljárni a magyar vállalkozók üzleti kapcsolatainak bővítése érdekében is. Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 71

A szakmai szövetségeket a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (www.mgyosz.hu) fogja össze. Noha a Szövetség fő feladata az, hogy képviselje tagszervezetei – és rajtuk keresztül – a magyar munkaadók  érdekeit, és ennek során igyekezzék hatást gyakorolni a kormány gazdasági és foglalkoztatási politikájára, szerteágazó nemzetközi tevékenysége keretében üzleti delegációkat szervez, és az Európai Munkaadók Szövetségében és más nemzetközi szervezetekben kiterjedt lobbitevékenységet folytat. b.) Exportösztönző támogatás A Magyarországon regisztrált vállalatok vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe ahhoz, hogy termékeiket vagy szolgáltatásaikat új piacokra vezethessék be, illetve, hogy már megszerzett piaci pozícióikat megszilárdítsák. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hozzájárulásával az ITD Hungary által kezelt pályázati rendszer a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítását, külpiaci értékesítését kívánja elősegíteni. A pályázat forrását a Magyar Köztársaság költségvetése biztosítja. A pályázati rendszer keretében vissza nem térítendő támogatás igényelhető, melynek maximálisan adható értékét a tervezett, illetve a figyelembe vehető - ÁFA vagy értéktöbbletadó nélküli - támogatott költségek alapján és a jogcímenként megadott mértékben határozzák meg. A legutóbbi pályázati forduló már lezárult. Általánosságban, támogatás a következő költségek társfinanszírozására igényelhető: – Külföldi kiállításon kiállítóként (akár információs standdal), a kiállítással egyidejűleg szervezett konferencián résztvevőként történő megjelenés, valamint a kiállításra készülő prospektusok legyártatásának egyes költségei, – Nemzetközi szervezet tagdíja, – Konkrét árucsoportra és/vagy adott célországra vonatkozó komplex marketingterv megvalósítása. Ezen belüli jogcímelemek: – Külföldi kiállítási részvétel – Nemzetközi szervezeti tagdíj – Idegen nyelvű weblap – Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon – Cégprezentáció, önálló áru- vagy divatbemutató szervezése külpiacon 72 |


– Külpiacon létesítendő iroda, kiállítóterem éves bérleti díja – Megfelelőség-tanúsítási eljárás c.) Háttérszolgáltatások Az állami tulajdonban lévő Eximbank Zrt. szakosított hitelintézet, az MFB (Magyar Fejlesztési Bank Zrt.) bankcsoport tagjaként a magyar vállalkozások exportügyleteinek elősegítésére finanszírozási, garancia és kockázatmegosztási termékeket ajánl. További információk az Eximbank honlapján (www.eximbank. hu) találhatók. A Magyar Exporthitel-Biztosító speciális biztosítási módozatot kínál azoknak a magyar árut, szolgáltatást exportáló kis- és középvállalkozásoknak a részére, melyek éves export árbevétele két egymást követő utolsó, lezárt üzleti évnél hosszabb ideig nem haladja meg a 2 millió euró összeget. A kkv-módozat legfőbb előnye, hogy 95%-os kárfizetési hányaddal köthető meg a biztosítás, tehát a biztosított önrészesedése mindössze 5%, a kárfizetési türelmi idő pedig csak 90 nap. Az export kedvezőbb finanszírozhatóságát segíti, hogy a biztosítás a magyar állam készfizető kezességvállalásával valósul meg.


| 73

8.

Szellemi tulajdon védelme

A szellemi tulajdon a tulajdonjoghoz hasonló, abszolút szerkezetű jogviszony, amelynek a polgári jog területén belül létrehozott szabályrendszere kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára. A szellemi tulajdon két fő ága az iparjogvédelem és a szerzői jog. Az iparjogvédelmi jogviszony az oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják. A szerzői művek esetében a jogviszony a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik. A Magyar Szabadalmi Hivatal a szellemi tulajdon védelmének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű szerve, amely 1896 óta szolgálja a magyar iparjogvédelem ügyét. (www.mszh.hu) A szellemi tulajdonvédelemmel foglalkozó legfontosabb hazai és nemzetközi intézmények: Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO www.wipo.org) Európai Szabadalmi Hivatal (EPO www.epo.org) Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM www.oami.europa.eu ) Közösségi Fajtaoltalmi Hivatal (CPVO www.cpvo.eu.int) Kereskedelmi Világszervezet (WTO www.wto.int ) Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE www.mie.org.hu)

8.1

Találmány

Találmány Egy, az élet bármely területén felmerülő feladatnak az ismertekhez képest új módon történő megoldása a természet erőinek felhasználásával. A megoldásnak az emberi közrehatás eredményeként létrejövő fizikai, kémiai vagy biológiai struktúrákat (berendezés, rendszer, kapcsolási elrendezés, anyag, stb.), illetve folyamatokat (eljárás, alkalmazás, stb.) kell eredményeznie. Szabadalmazható a találmány, ha új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. Nem minősül szabadalmazható találmánynak a felfedezés, a tudományos elmélet, a 74 |


matematikai módszer, az esztétikai alkotás, az információk megjelenítése, a számítógépi program, továbbá a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, amennyiben rájuk szabadalmat kizárólag e minőségükben igényelnek. Feltaláló - találmány Egy találmány feltalálója az a természetes személy, aki a találmányt megalkotta, azaz felismerte és megfogalmazta a találmányi megoldás alapgondolatát, és kidolgozta a találmányi megoldást. Több feltaláló esetén feltalálói részarányukat a találmány megalkotásában kifejtett tevékenységük mértéke határozza meg. A szabadalmi törvény értelmében azt kell feltalálónak tekinteni, aki az elismert bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltalálóként szerepel. A feltaláló személyében vagy a feltalálói részarányban ehhez képest változás csak jogerős bírósági ítélet alapján vehető tudomásul.

8.2

Használati minta

A használati mintaoltalom a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő új szerkezeti kialakítások védelmére szolgáló oltalmi forma. A mintaoltalom alapján a minta jogosultjának kizárólagos joga van arra, hogy a mintát hasznosítsa, illetve, hogy a hasznosításra másnak engedélyt adjon. Az oltalom ideje 10 év, ezt követően a minta közkinccsé válik. A használati mintaoltalom a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt lefolytatott, a jogszabályban előírt eljárás eredményeképpen keletkezik. A Magyar Köztársaságban érvényes mintaoltalmat lehet szerezni a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretein belül indított nemzetközi bejelentéssel is. A külföldi bejelentő köteles belföldi lakóhellyel rendelkező képviselőt megbízni képviseletével. Kötelező képviseletet Magyarországon szabadalmi ügyvivők vagy ügyvédek láthatnak el. A Magyar Köztársaságban bejelentett használati mintából uniós elsőbbségi időn belül (12 hónap) lehetőség van európai szabadalmi bejelentés megtételére, ha a használati oltalmi bejelentés megfelel az európai szabadalmi bejelentés követelményeinek. Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 75

A nyilvánosságra hozott mintaoltalmi dokumentumok kutathatósága mindenki számára nyitott, a szabadalmi és mintaoltalmi dokumentumok kutatásával feltárhatók a mintához legközelebb álló ismert megoldások. Magyar jogszabályok 1991. évi XXXVIII. törvény a használati minták oltalmáról 147/2007. (VI. 26.) Korm. rendelet egyes iparjogvédelmi beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokról 18/2004. (IV. 28.) IM rendelet a használati mintaoltalmi bejelentés részletes alaki szabályairól 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól Szellemi tulajdonjogok megsértése miatt indított perben hozott határozat végrehajtása - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 184/A. §-a A használati minta engedélyezési eljárás menete Az engedélyezési eljárás megindításához kérelmet, a minta leírását és az ezekkel kapcsolatos egyéb mellékleteket kell a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtani, valamint meg kell fizetni a külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat (2009-ben 17 000 Ft-tól). A bejelentést külön jogszabályban megállapított részletes alaki szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. A Magyar Szabadalmi Hivatal az eljárás során alaki és érdemi vizsgálatot végez, a vizsgálat azonban nem terjed ki az újdonság és a feltalálói lépés vizsgálatára. A Magyar Szabadalmi Hivatal az eljárás során csupán vélelmezi a minta újdonságát, valamint azt, hogy a minta feltalálói lépés eredményeképpen jött létre, és amennyiben a bejelentés a jogszabály egyéb előírásainak megfelel, a mintára mintaoltalmat ad. A mintaoltalom fenntartásáért évente igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni (ez többszöröse a bejelentési díjnak).

76 |


8.3

Formatervezési minta

Mi a formatervezési mintaoltalom? Az ipari termékek külső formájának jogi oltalmát biztosítja. Az oltalom révén a formatervezési minta tulajdonosa piaci pozícióját megteremtheti vagy tovább erősítheti. Milyen formatervezési mintára szerezhető formatervezési mintaoltalom? Az olyan formatervezési mintára szerezhető oltalom, amely – világviszonylatban új és egyéni jellegű, – továbbá nem áll fenn az oltalom megadásával szemben valamely kizáró ok. Ki szerezhet oltalmat formatervezési mintára? A minta szerzője vagy annak jogutódja. Mire jogosít fel a formatervezési mintaoltalom? Az oltalom alatt álló formatervezési mintát kizárólag a mintaoltalom jogosultja hasznosíthatja, vagy az, akinek a hasznosítására engedélyt (licenciát) adott. Hogyan szerezhető formatervezési mintaoltalom Magyarországon? – A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott formatervezési minta bejelentéssel, – A formatervezési minták nemzetközi letétbe helyezésére vonatkozó Hágai Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentéssel. – Formatervezési mintaoltalom bejelentési űrlapon Külföldi bejelentőknek belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt, vagy ügyvédet kell megbízniuk képviseletükkel. Hazai bejelentőknek nem kötelező képviselőt megbízni, de szükség esetén a bejelentés elkészítésében a szabadalmi ügyvivők nyújtanak segítséget. Hogyan lehet magyar bejelentés alapján külföldön formatervezési mintaoltalmat szerezni? – Formatervezési mintaoltalmat az illető ország/ok iparjogvédelmi hivatalához benyújtott formatervezési minta bejelentéssel, – a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett, a Hágai Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi formatervezési minta bejelentéssel, amelyet a Hivatal Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 77

a Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez továbbít. A bejelentés a Szellemi Tulajdon Világszervezetének genfi irodájánál közvetlenül is benyújtható. Külföldön a magyar bejelentőnek az illető ország/ok-ban lakóhellyel rendelkező képviselőt kell megbízniuk. Mit tehet a formatervezési mintaoltalom jogosultja jogainak megsértése esetén? A formatervezési mintaoltalom megsértése miatt pert indíthat a bíróság előtt, követelheti a jogsértés megállapítását, a jogsértés abbahagyását, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, valamint kártérítést. Mennyi a formatervezési mintaoltalom oltalmi ideje? Az oltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart, amelyet kérelemre további öt évi időtartamra, legfeljebb négy alkalommal meg lehet meghosszabbítani. A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével az oltalom nem újítható meg. Formatervezési mintaoltalom szerzés nemzeti úton A formatervezési mintaoltalom engedélyezését a Magyar Szabadalmi Hivatal a formatervezési mintaoltalmi bejelentésekre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint végzi. – Az eljárás során csak bejelentési díjat kell fizetni. – A formatervezési mintaoltalmi eljárás menete részletesebben a tájékoztatóból ismerhető meg. – A formatervezési mintaoltalmi bejelentés elkészítéséhez útmutató valamint az alaki rendelet nyújt segítséget. – A bejelentésnél célszerű a többféle formátumban (Word, Acrobat) is rendelkezésre álló űrlapot használni.

8.4 Félvezető termékek topográfiája Mi a topográfiaoltalom? A csúcstechnikában kiemelkedő szerepet játszó mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának biztosít jogi oltalmat. Az oltalom a topográfia tulajdonosát védi a jogosulatlan utánzásoktól és segíti előnyös piaci helyzetének 78 |


megteremtését. Milyen topográfiára szerezhető oltalom? Arra a topográfiára szerezhető oltalom, – amely saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotáskor nem volt használatos az iparban, – olyan szokásos részekből áll, amelyek elrendezése eredeti. Ki szerezhet oltalmat a topográfiára? A szerző vagy jogutódja. Mire jogosít fel a topográfiaoltalom? Az oltalom alatt álló topográfiát kizárólag az oltalom tulajdonosa hasznosíthatja, illetőleg az, akinek a hasznosításra engedélyt (licenciát) adott. Hogyan szerezhető topográfiaoltalom? – A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott topográfiaoltalmi bejelentéssel. – Külföldi bejelentők nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján jogosultak az oltalomra. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban külföldi személy -nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában- köteles képviselőt megbízni. Kötelező képviseletet Magyarországon szabadalmi ügyvivők vagy ügyvédek láthatnak el. Hazai bejelentőknek nem kötelező képviselőt megbízni, de szükség esetén a bejelentés elkészítésében a szabadalmi ügyvivők nyújtanak segítséget. Hogyan lehet magyar bejelentés alapján külföldön topográfiaoltalmat szerezni? Hazai bejelentők nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján jogosultak az oltalomra. Esetenként a magyar bejelentőknek is képviselővel kell rendelkezniük a külföldi hivatalok előtti eljárásokban.


| 79

Mit tehet a topográfiaoltalom jogosultja jogainak megsértése esetén? Topográfiaoltalom bitorlása miatt pert indíthat a bíróság előtt, követelheti a bitorlás megállapítását, a bitorlás abbahagyását, a bitorlótól elégtételt, a jogosulatlanul elért haszon visszatérítését, a bitorlásra használt eszközök és termékek lefoglalását valamint kártérítést követelhet. Mennyi a topográfiaoltalom oltalmi ideje? A bejelentés napjától, vagy ha bármely országban az első nyilvános hasznosítás kezdő napja korábbi, akkor ettől az időponttól számított tíz év. Mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája A mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összeköttetéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés, amely oltalomban részesíthető, ha eredeti, vagyis saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban.

8.5 Védjegy A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. Milyen megjelölésre szerezhető védjegyoltalom? Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hang- vagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha – megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható, – nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), vagy – viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert). 80 |


Ki szerezhet védjegyoltalmat? Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. Mire jogosít fel a védjegyoltalom? A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencia) adjon. Hogyan szerezhető védjegyoltalom Magyarországon? – A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentéssel, – Európai közösségi védjegybejelentéssel, – Külföldiek számára nemzetközi bejelentéssel a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alapján is. Külföldi bejelentőknek belföldi lakóhellyel rendelkező képviselőt kell megbízniuk képviseletükkel. Hazai bejelentőknek nem kötelező képviselőt megbízni, de szükség esetén a bejelentés elkészítésében a szabadalmi ügyvivők vagy ügyvédek nyújtanak segítséget. Hogyan lehet külföldön védjegyoltalmat szerezni? 1. Védjegyoltalom szerezhető az illető ország/ok iparjogvédelmi hivatalához benyújtott védjegybejelentéssel, 2. a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alapján megtett ún. nemzetközi bejelentéssel, 3. európai közösségi védjegybejelentéssel. A Magyar Szabadalmi Hivatal továbbító hivatalként elvégzi a magyar bejelentők nemzetközi és a közösségi védjegybejelentéseinek a továbbítását is. Mit tehet a védjegyjogosult jogainak megsértése esetén? Védjegybitorlás miatt pert indíthat a bíróság előtt, követelheti például a bitorlás megállapítását, a bitorlás abbahagyását illetve a törvényben meghatározott egyéb igényeket támaszthat.


| 81

Mennyi a védjegyoltalom oltalmi ideje? Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal és a bejelentéstől számított tíz évig tart. A jogosult kérésére további tíz-tíz éves időtartamokra megújítással meghosszabbítható.

8.6 Származási és földrajzi árujelző Mi a földrajzi árujelző? Magyarország gazdaságában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar különleges jelentőséggel bír. Ugyanez elmondható a fenti iparágakhoz szorosan kapcsolódó bortermelésről is, ám az ország az agrárterületen kívül számos egyéb, hagyományosan kiváló minőségű termékkel büszkélkedhet. A sikeres hazai és nemzetközi piaci részvétel szempontjából fokozottan számolni kell annak a versenyeszköznek a szerepével, amelyet a földrajzi árujelzők, azaz az eredet-megjelölések és a földrajzi jelzések használata és jogi oltalma biztosíthat. Az olyan - nemzetközi színtéren is elismert - megjelölések, mint például a szegedi paprika, a gyulai kolbász, a makói hagyma, a tokaji bor vagy az egri bikavér nem csupán a származási országról kialakított kép színezéséhez járulnak hozzá, hanem - a termékek minőségi követelményeinek fenntartásán túl - a kollektív jogosultság formájában megjelenő oltalom révén komoly hozzáadott piaci értéket is jelentenek. A földrajzi árujelzők fogalmát általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. Iparjogvédelmi oltalom alá azonban csak meghatározott feltételek teljesítése esetén, hatósági eljárás eredményeképpen kerülhetnek. A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy - a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve - fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. (Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek). 82 |


Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a földrajzi árujelzők - attól függően, hogy milyen terméktípushoz kötődnek - négyféle rendszerben kerülhetnek oltalom alá, s ezt a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi oltalomszerzés egészíti ki. A fentieknek megfelelően a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzői kizárólag az 510/2006/EK rendelet szerinti közösségi (azaz az egész Európai Unió területére kiterjedő) oltalmat élvezhetik. A szeszes italokhoz kapcsolható földrajzi árujelzők a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott nemzeti oltalom mellett, ezen oltalom alapján (a 110/2008/ EK rendelet szerinti feltételek megvalósulása esetén) közösségi oltalomban is részesülhetnek. A szőlészeti és borászati termékek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései a 479/2008/EK rendelet alapján - 2009 augusztusától, az élelmiszerekéhez hasonló rendszerben - szintén csupán közösségi lajstromozás tárgyát képezhetik. A fennmaradó (elsősorban ipari) termékek megjelöléseire pedig nemzeti úton, a törvényi rendelkezés szerint lehet a Magyar Köztársaság területére kiterjedő - kizárólagos jogot szerezni. A közösségi oltalom megszerzéséhez vezető eljárás minden esetben egy nemzeti és egy közösségi szakaszból áll. Tekintettel arra, hogy a földrajzi árujelzők közösségi oltalmi rendszerei mind agrártermékekhez kapcsolódnak, az eljárások nemzeti szakaszának lefolytatásában a Magyar Szabadalmi Hivatal minden esetben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal együttműködésben jár el. A nemzeti szakaszra vonatkozó szabályokat a Vt. és a 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet állapítja meg, a közösségi eljárásról a fent említett közösségi jogszabályok rendelkeznek. A földrajzi árujelzőknek a származás feltüntetése mellett a minőséggel is szoros kapcsolata van, éppen ezért e megjelölések használatára csak azok szerezhetnek jogot, akiknek termékei az előírt követelményeknek megfelelnek. A mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, a szeszes italok, valamint a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó oltalom további feltétele, hogy a termékleírás megfeleljen a követelményeknek. Ennek ellenőrzésére külön jogszabály [124/2007. (V. 31.) Magyar-szlovák KKV-k együttműködésének támogatása

| 83

Korm. rendelet] alapján kerül sor, végrehajtása a jogszabályban kijelölt szerv hatáskörébe tartozik. Ki szerezhet oltalmat egy földrajzi árujelzőre? A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel, vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. Fontos látni, hogy nem csupán a bejelentők jogosultak az oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen - amennyiben a termékleírás is feltétele az oltalomnak, úgy annak megfelelően - állítja elő a megjelöléssel ellátott terméket. Mire jogosít fel a földrajzi árujelző? Az oltalom birtokosa jogosult a földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben meghatározott termékek vonatkozásában használni, használati engedélyt (licenciát) azonban harmadik félnek nem adhatnak. A földrajzi árujelző bitorlása esetén bármely jogosult felléphet a bitorlóval szemben. Hogyan szerezhető oltalom Magyarországon? Oltalom a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel szerezhető. Milyen költségek merülnek fel az eljárás során? A földrajzi árujelző bejelentésének díja, a bejelentésben jelölt áruosztályok számától függetlenül, 107.000 Ft (2009). Mit tehet a földrajzi árujelző jogosultja jogainak megsértése esetén? Földrajzi árujelző bitorlása miatt a földrajzi árujelző jogosultja illetve jogos használója pert indíthat a bíróság előtt és a törvényben meghatározott igényekkel léphet fel. A termékleírást is igénylő földrajzi árujelzők jogosulatlan használata ellen nem csupán a jogosultak léphetnek fel, hanem azok a hatóságok is, amelyek a jogszabály alapján a termékleírásnak való megfelelést ellenőrzik. Meddig tart a földrajzi árujelző oltalmi ideje? Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal, korlátlan ideig tart. 84 |


Mikor szűnik meg a földrajzi árujelző? A földrajzi árujelzőt törölni kell, ha annak ellenére került lajstromozásra, hogy nem felelt meg valamely oltalomképességi feltételnek. Ekkor a Magyar Szabadalmi Hivatal törli a lajstromból. Megszűnhet a földrajzi árujelző akkor is, ha a jogosultak megsértik a termékleírásban előírt követelményeket.

Összeállította: KJ Számítástechnikai Bt, ITD Hungary Zrt. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary Zrt.)


| 85

Projektpartnerek: National Agency for Development of Small and Medium Enterprises

Puskás Tivadar Közalapítvány

ITD Hungary Zrt.

Miletičova 23 821 09 Bratislava Tel.: +421 2 502 44 500

Munkácsy M. 16 1063 Budapest Tel.: +36 1 301 2030

Andrássy 12 1061 Budapest Tel.: +36 1 472 8127

[email protected]

[email protected]

[email protected]

A publikáció tartalma nem tekinthető az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának.

Vállalkozás indítása Magyarországon

Recommend Documents