2014.02.28.
VÁLLALKOZÁSFINANSZÍROZÁS Dr. Farkas Szilveszter egyetemi docens BGF, PSZK Pénzügy Intézeti Tanszék 2013/2014. 2. félév
A modul célja • Hosszú és rövid távú finanszírozási döntések • Belső és külső források felhasználása • Optimális tőkeszerkezet (?)
1
2014.02.28.
2. Konzultáció – 2014. 03. 1. 1. 2. 3. 4. 5.
Készletgazdálkodás Követelés és kötelezettség menedzsment Pénzgazdálkodás Finanszírozási szolgáltatások Kkv fejlesztés
3. Konzultáció – 2014. 03. 29. Egyéni és/vagy csoportos feladatok megbeszélése Választható témák: 1.Egy beruházási projekt bemutatása, értékelése 2.Banki hitelkérelem 3.Kkv fejlesztés gyakorlata 4.…
2
2014.02.28.
1. Ötfázisos életciklus-modell Az egyes tőkefinanszírozási formák időbeli változása 1. A magvető/alapító szakasz 2. Az indulás szakasza 3. A korai növekedés időszaka 4. A késői növekedés időszaka (terjeszkedés) 5. Az érettség szakasza (megújulás, hanyatlás)
NYERESÉG, ÁRBEVÉTEL
3F ill. a közszférától és bizonyos vállalatoktól kapott támogatás, források
NYERESÉG ÁRBEVÉTEL
Első tőzsdei kibocsátás
Kockázatitőke-szervezetek, vállalatközi fejlesztőtőke Üzleti angyalok, magvető tőke
3. kör
Áthidaló
2. kör 1. kör
KORAI FÁZIS
MAGVETŐ
INDULÓ
A „halál völgye”
KÉSEI FÁZIS KORAI NÖVEKEDÉS
TERJESZKEDÉS
ÉRETTSÉG, MEGÚJULÁS
ÉLETKOR FEDEZETI PONT
3
2014.02.28.
Finanszírozási források és pénzügyi problémák Az életciklus szakasza
A pénz legfontosabb forrásai
A pénzügyi problémák jellege
Magvetés/alapítás
Alapítók saját személyes megtakarításai
Alulfinanszírozás, képtelen a tőkeemelésre
Induló
4F, alapítók család, barátok, munkatársak, üzleti angyalok
A költségek kontrolálása, és információ-hiány
Korai növekedés
Üzleti angyalok, kockázati tőkések
Túlkereskedés, likviditási problémák
Terjeszkedés
Kockázati tőke
Tartós tőkebevonás,
Érettség
Bankhitelek, tőzsde
Alacsonyabb megtérülési ráta a befektetések után
Hanyatlás
A vállalkozás értékesítése
A pénzek visszavonásra kerülnek, vagy fokozódó likviditási problémák jelentkeznek
Az életciklus modell alternatív alkalmazása: a kudarc-útvonalak 1. Gyengén induló vállalkozás 2. Jól induló, gyorsan összeomló vállalkozás
4
2014.02.28.
Gyengén induló cég Vállalat helyzete kiváló nagyon jó jó megfelelő gyenge 1
4
6
8
Évek
Jól induló, gyorsan összeomló vállalkozás Vállalat helyzete kiváló nagyon jó jó megfelelő gyenge 1
4
6
8
Évek
5
2014.02.28.
Az életciklus modell alternatív alkalmazása: finanszírozási rés kialakulása • Az alapmodell előnyei és problémái • Ún. hullám-modell: külső finanszírozási források kereslete és kínálata az életciklus függvényében
3.1. A hullám-modell Külső forrás
Bankhitel Kínálat
Kereslet
Informális befektetők
Tőzsde
Kockázati tőke Bankhitel Informális befektetők
Tulajdonosi tőke Idő
Magvető
Induló
Korai növekedés
Késői növekedés
Érettség
Fejlődési szakaszok
6
2014.02.28.
Növekedés és finanszírozási források – egyensúly közeli helyzetek • Belső növekedés • Fenntartható növekedés • Finanszírozható növekedés
Finanszírozási rés (kereslet > kínálat) – tipikus esetek • Kezdés • Késői növekedés
7
2014.02.28.
2. Készletgazdálkodás
A FORGÓTŐKE MENEDZSMENT HELYE A PÉNZÜGYI DÖNTÉSEK RENDSZERÉBEN Befektetés Hosszú táv
Rövid táv
Finanszírozás
Befektetett eszközök Saját tőke Hosszú lejáratú kötelezettségek Forgóeszközök
Rövid lejáratú kötelezettségek
8
2014.02.28.
Lényege Mennyit fektessünk forgóeszközökbe: készletekbe, vevőkbe, értékpapírokba, pénzeszközökbe?
Milyen arányban finanszírozzuk rövid lejáratú adóssággal?
A MŰKÖDÉSI (ÜZLETI ) CIKLUS ÖSSZETVEŐI PÉNZ 5. lépés követelések behajtása
1. lépés anyagok beszerzése, kötelezettségek keletkezése
4. lépés késztermék értékesítése, követelések keletkezése
2. lépés befejezetlen termelés
3. lépés késztermékek előállítása
9
2014.02.28.
A MŰKÖDÉSI CIKLUS Szállítói számlák kifizetése
Anyagok beszerzése
Termékek eladása hitelben
Vevő futamidő
Készletezési periódus Szállítói futamidő
Követelések befolyása
Pénz konverziós ciklus
Működési ciklus
PÉNZ KONVERZIÓS CIKLUS
A cég rövidtávú finanszírozási szükséglete Függ: a szállítói hitel hosszúságától a készletek átlagos forgási idejétől a vevőkövetelések átlagos befolyási gyorsaságától
10
2014.02.28.
Befektetés a készletekbe
A készletek csoportosítása
11
2014.02.28.
A készletnagyságra ható főbb tényezők a tevékenység a vállalkozás mérete a piac jellege
1.) A készletek értékelése: forgási idő
(napokban)
i = k /( É / n)
Megnevezés
m.e.
Bázis időszak
Tárgyidőszak
Értékesítés
MFt
120,00
150,00
Készlet
MFt
20,00
28,12
Forgási idő
nap
60,0
67,5
12
2014.02.28.
2.) A készletek értékelése: fordulatok
száma
f = É/k
Megnevezés
m.e.
Értékesítés
MFt
120,00
150,00
Készlet
MFt
20,00
28,12
6
5,3
Fordulatok száma
Bázis időszak
-
Tárgyidőszak
3.) A készletek értékelése: reagálási
fok
k1 / k0 − 1 r= É1 / É0 − 1
Megnevezés
m.e.
Értékesítés
MFt
120,00
150,00
Készlet
MFt
20,00
28,12
Reagálási fok
-
Bázis időszak
Tárgyidőszak
1,12
13
2014.02.28.
Gazdálkodás a készletekkel Tapasztalati gazdálkodás Készlet modellek Az egyedi optimumtól az együttes optimum felé „ABC analízis” Szükséglet Tervezési Rendszerek „Just in time” rendszer
A KÉSZLETSZINT OPTIMALIZÁLÁSA Egy lehetséges megoldás: A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (Economic Order Quantity, EOQ) Valamely termékből alkalmanként milyen tételnagyságot kell rendelni, hogy az időszak összes készletezési költsége minimális legyen?
14
2014.02.28.
A MODELL KIINDULÓ FELTÉTELEZÉSEI a szállítás azonnali a felhasználás egyenletes a rendelési költség fix, független a rendelt mennyiségtől egységnyi készlet tartási költsége konstans
A KÉSZLETEK IDŐBELI ALAKULÁSA Q
Q/2
készletfeltöltés Q szintre
átlagkészlet
t
15
2014.02.28.
A MODELLBEN SZEREPLŐ JELÖLÉSEK D = (demand) összes évi szükséglet természetes mértékegységben konstans Q = (quantity) rendelésenként beszerzendő mennyiség O = (ordering cost) egyszeri rendelési költség
konstans C = (carrying cost) egységnyi készlet éves tartási költsége egységre vetítve konstans TC = (total cost) évi összes készletezési költség Q/2 = átlagkészlet D/Q = évi rendelések száma
A készletezési költség
D Q TC = O × + C × Q 2
16
2014.02.28.
Az optimális készletnagyság
2×O× D Q= C
17
2014.02.28.
Példa a modell alkalmazására Egy lézernyomtatókat forgalmazó vállalkozás jövőre 45.000 db nyomtatót értékesíthet. Beszerzési ár 27.000 Ft/db. A rendelések költsége 150 000 Ft. Tárolási költség 2.160 Ft. Hány darabot kellene egy alkalommal rendelnie a vállalkozásnak, hogy a készletekkel kapcsolatos költségei éves szinten minimálisak legyenek? Hány alkalommal kellene a vállalkozásnak rendelnie? Mekkora ebben az esetben a vállalat készletezési költsége?
Megoldás Q× =
2 × 45.000 ×150.000 = 2.500 db 2.160
Beszerzések száma: 45.000/2.500 = 18 alkalom Beszerzések gyakorisága: 360/18 = 20 naponta Évi készletezési költség: Rendelési költség: 18*150.000 = Készletezési költség: (2500/2)* 2.160 = Összesen:
2.700.000 2.700.000 5.400.000
18
2014.02.28.
VEVŐKÖVETELÉSEK
VEVŐKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK Fizetési szokások az üzleti életben: készpénzfizetés előre történő fizetés (vagy előlegfizetés) fizetés teljesítés után szállító cég hitelt nyújt a vevőnek Kereskedelmi hitel (trade credit, commercial credit): vállalat nyújtja vállalatnak, alapját termékek (szolgáltatások) értékesítése képezi Vállalati pénzügyek IV.
38
19
2014.02.28.
A VEVŐKÖVETELÉSEK KÉT OLDALA „A” vállalat
„B” vállalat
ELADÓ (Szállító)
VEVŐ
Vevővel szembeni követelés
Szállítóval szembeni tartozás (kötelezettség)
FORGÓESZKÖZ
RÖVID LEJÁRATÚ FORRÁS Vállalati pénzügyek IV.
39
A VEVŐKKEL SZEMBENI KÖVETELÉSEK MENEDZSMENTJE
-
Ott kezdődik ahol a készletek menedzsmentje véget ér Ott ér véget, ahol a cash menedzsment elkezdődik
20
2014.02.28.
A követelések menedzselése 1. Milyen fizetési feltételeket (fizetési módokat és határidőket) alkalmazzon a cég? 2. Kinek nyújtson hitelt? 3. Hogyan szedje be a követeléseket?
1. Milyen fizetési feltételeket alkalmazzon a cég? fizetési határidő (hitelezési időszak) árengedmény mértéke (cash discount, skontó) engedmény igénybe vételére jogosító időszak
21
2014.02.28.
A „2/10 nettó 30” fizetési szokvány értelmezése Vevő igénybe veszi a diszkontot
nem veszi igénybe a diszkontot
10. napon kifizeti a számlát 2% engedményt kap a számla összegéből
30. napon fizeti ki a számla teljes összegét 20 napos hitelhez jut
2. Kinek nyújtson hitelt a cég? Szempontok: - Tapasztalatok - Hitelügynökségek minősítése - Személyes kapcsolatok - Vevőlátogatás - stb.
22
2014.02.28.
A HITELELEMZÉS INFORMÁCIÓI A vásárlónak a céggel kapcsolatos fizetési előtörténete. Pénzügyi jelentések. Referenciák. Publikált jelentések.
Mikor érdemes módosítani a fizetési feltételeket,
vagyis a fizetési határidőt változtatni? az engedményeken változtatni? a hitelben történő értékesítést növelni?
23
2014.02.28.
Módszerek Egyperiódusú megközelítés Lépések: Engedmény miatt bevétel csökkenés Vevőállomány (tőke lekötés) változása Többlethozam Változás az AEE-ben
3. Hogyan szedje be a cég a követeléseket?
Megnevezés
mért. egys
Határidőn belüli követelések Határidőn túli követelések ebből 1 – 30 napos késésben 31 - 60 napos késésben 61 - 90 napos késésben 91 - napos késésben
eFt eFt eFt eFt eFt eFt
Bázis időszak összeg 52 000 8 000 3 200 1 600 1 000 2 200
% 86,67 13,33 40,00 20,00 12,50 27,50
Tárgy időszak összege % 51 800 83,82 10 000 16,18 4 400 44,00 1 900 19,00 2 300 23,00 1 400 14,00
24
2014.02.28.
A vevő monitoring eszközei
A vevő monitoring eszközei • a késedelmes vevő felszólítása (telefon, levél, személyes megkeresés…) • késedelmi kamat felszámítása • biztosíték érvényesítése (ha kikötötték) • fizetési meghagyás • felszámolás kezdeményezése ?!
25
2014.02.28.
Példa Egy vállalat jelenlegi fizetési feltételei: fizetési határidő „nettó 30” várható árbevétel 81 MFt követelések átlagos beszedési ideje 55 nap forgóeszköz hitel kamata 20%. Tervezett módosítás: „2/10 nettó 30” Diszkont kihasználtság: 45% Átl. beszedési idő: 40 napra csökken Érdemes-e módosítani a fizetési feltételeket?
2. feladat – megoldás 1. A vevőállományban lekötött tőke változása:
9 000 – 12 375 = – 3 375 eFt 2. A felszabaduló tőke elvárt hozama: 3 375×0,2 = 3. Az árengedmény költsége: 81 000×0,45×0,02 =
+ 675 eFt – 729 eFt
A fizetési feltételek módosításának nettó hatása: +675 – 729 = – 54 eFt Nem érdemes változtatni!
26
2014.02.28.
3. PÉNZGAZDÁLKODÁS
A VÁLLALATOK PÉNZGAZDÁLKODÁSA A forgóeszközök leglikvidebb elemei: pénzeszközök forgatási célú értékpapírok A likvid eszközök jellemzői: hozamuk alacsony, vagy egyáltalán nincs fizetésre közvetlenül felhasználhatók
27
2014.02.28.
A PÉNZESZKÖZÖK TARTÁSÁNAK MOTÍVUMAI üzleti vagy tranzakciós motívum óvatossági vagy biztonsági motívum spekulációs motívum pénzfelhalomzás
DÖNTÉSI PROBLÉMÁK Mennyit fektessen be a cég pénzeszközökbe és forgatási célú értékpapírokba? Hogyan ossza meg a befektetéseit pénzeszközök és az értékpapírok között?
a
28
2014.02.28.
A PÉNZESZKÖZÖK SZEREPE A likvid pénzeszközök tervezésekor azt a minimális pénzállományt szokás keresni, amely ezt az áthidaló szerepet még képes betölteni, de annál semmivel sem több! Szélsőségek: túlságosan alacsonyra méretezett likviditási tartalék túl bőre méretezett likviditási tartalék Tervezés tapasztalati alapon iparági differenciák
A BIRTOKOLT LIKVID ESZKÖZÖK MENNYISÉGE FÜGG a cég méretétől USA: nagy cégek összes eszköz 4 %-a készpénz és a piacképes értékpapír kisebb cégek 10 % fölött van
és finanszírozási politikájától (később!)
29
2014.02.28.
A LIKVIDITÁS KÖLTSÉGE Likviditás fenntartása
tényleges költségek elmaradt haszon
Likviditás hiánya
vevők elvesztése (árbevétel kiesés) finanszírozási költségek növekedése (hitelképesség romlása)
A LIKVIDITÁS ELMÉLETI OPTIMUMA Költség
A likviditás hiányának költsége
A likviditás fenntartásána k költsége
optimális CA/TA arány
CA/T A arány
30
2014.02.28.
A PÉNZESZKÖZÖK MENEDZSELÉSE
Értékpapírok pénzzé konvertálása Pénzeszközök befektetése forgatási célú értékpapírokba A cég pénzállománya a készletekhez hasonlóan viselkedik. EOQ modell (William Baumol)
A BAUMOL MODELL (1952) Baumol (vagy Baumol-Allais-Tobin, BAT feltételezései: cash flow-k teljes bizonyossággal ismertek, a pénzkiáramlások egyenletesek Képlete:
modell)
2 × O × D C× = átlagos pénzállomány C = 2 r ×
C* = alkalmankénti értékpapír-vásárlás vagy -eladás összege D = kifizetések évi összege O = értékpapírok adásvételének tranzakciós költsége r = értékpapírok évi (éves) hozama
31
2014.02.28.
A MILLER-ORR MODELL (1966)
(a pénzállomány bizonyos határok között fluktuálhat) A pénzállomány optimalizálásának főbb lépései: jövőbeni cash flow-k becslése, várható cash flow-k besorolása biztos és bizonytalan kategóriákba, nettó cash flow-k valószínűségének becslése, és a pénzáramlások napi ingadozásának (szórásának) kiszámítása, az intervallum meghatározása, amely között a vállalat pénzkészlete ingadozhat.
A PÉNZÁLLOMÁNY VÁLTAKOZÁSA pénzeszköz állomány felső korlát visszatérési pont alsó korlát idő
A kérdés csak az, hogy milyen mértékben engedje a vállalkozás pénzeszközei ingadozását: Pénzáramlások napi ingadozásának nagysága Értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciós költségek Kamatláb nagysága
32
2014.02.28.
A MODELLBEN SZEREPLŐ JELÖLÉSEK m h h–m r T
σ2 z
= alsó korlát (minimális pénzállomány) = felső korlát = eltérés = napi kamatláb = az értékpapírok adásvételével kapcsolatos tranzakciós költség = a napi pénzáramok varianciája = visszatérési pont
A MODELL BECSLÉSEI Eltérés: (h-m) = 3 × (0,75 × T × σ2/r)1/3 Felső korlát (h) = m + 3 × (0,75 × T × σ2/r)1/3 Visszatérési pont: (z) = m + (0,75 × T × σ2/r)1/3
33
2014.02.28.
Példa Egy vállalat becsült évi pénzkiáramlása (kifizetése) 288 millió forint (egyenletes kifizetéseket feltételezve havi 24 millió forint). A kincstárjegyek évi hozama 8%. A tranzakciós költség 5000 Ft/alkalom. Alkalmanként mekkora összegben kellene a vállalatnak kincstárjegyet eladnia, hogy a Baumol modell feltételezéseinek megfeleljen?
Havonta 4 alkalommal kincstárjegyet eladni.
(24/6=4)
kellene
6
millió
Ft
Példa Egy vállalat gazdálkodásáról az alábbi adatokkal rendelkezünk: Becsült minimális pénzállomány: A napi nettó pénzáramlás szórása: A kincstárjegyek évi hozama: Tranzakciós költség alkalmanként:
3,5 millió Ft 5 millió Ft 7,3% 4 500 Ft
Milyen intervallumban ingadozhat a vállalat napi pénzállománya? Mikor és milyen teendője van a vállalat pénzügyi vezetésének?
34
2014.02.28.
Napi kamatláb: 7,3:365 = 0,02% = 0,0002 h-m = 3 × [(0,75 × 4,5 × 5 0002)/0,0002]1/3 = 22500 ezer Ft h = 3500 + 22500 = 26000 ezer Ft z = 3500 + (0,75 × 4,5 × 5 0002/0,0002)1/3 = 3500 + 7500 = = 11000 ezer Ft
A napi pénzállomány 22500 ezer Ft-os intervallumban ingadozhat.
A pénzügyi vezetésnek akkor van teendője, ha a pénzállomány eléri
a 3500 ezer forintos alsó korlátot
vagy
a 26000 ezer forintos felső korlátot
35
2014.02.28.
alsó korlát
felső korlát
értékpapír eladás 7500 ezer Ft
értékpapír vásárlás 15000 ezer Ft
visszatérési pont 11000 ezer Ft
A PÉNZESZKÖZÖK INGADOZÁSA A pénzeszközök ingadozása (az intervallum nagysága) függ: A nettó pénzáramok napi ingadozásától (szórás, variancia) nagyobb szórás tágabb határok Értékpapírok adásvételével kapcsolatos tranzakciós költségektől magasabb tranzakciós költségek tágabb határok A kamatláb nagyságától (diszkont kincstárjegyek hozamától) magas kamatláb szűkebb határok
36
2014.02.28.
A STONE MODELL
A STONE MODELL A Miller-Orr modell továbbfejlesztése Belső korlát bevezetése U – dU L + dL Figyelembe veszi a rövid távú tervezés kihasználhatóságát (k napra előretekint) Akkor állítja vissza a C szintre a pénzmennyiséget, ha az nem kerül vissza k nap alatt a belső korlátok közé
37
2014.02.28.
A STONE MODELL A Stone modell jellegzetességei: Heurisztikus modell, nem törekszik optimumra Nem számszerűsíti a korlátokat (azok kialakítását a vezetők múltbeli tapasztalatára bízza) Egyetlen feltétele van: az értékpapírok vétele és eladása azonnali
Piacgazdaság – állami beavatkozás • Piacgazdaság – piaci mechanizmusok irányítanak (kereslet – kínálat – ár - verseny) • Gazdaság szerkezete (ágazat, tulajdon, méret) közvetlen állami beavatkozás nélkül alakul • Kkv fejlesztés beavatkozás a piac működésébe
38
2014.02.28.
4. Miért van állami beavatkozás? • Erőforrások és szolgáltatások relatív tranzakciós költsége magas – méretgazdaságossági okok • Tranzakciós költségek csökkentése a „fejlesztés” feladata
Vállalkozásfejlesztés és A. Smith • Gazdasági fejlődés: munkamegosztás és specializáció – csere költségei alacsonyak • Kis szervezetek = belső szakosodás korlátai – menedzsment funkciók rosszabb minőségben és drágábban • Üzleti szolgáltatások piacának hatékonysága? – fejlesztés
39
2014.02.28.
2. Vállalkozásfejlesztés – új intézményi közgazdaságtan magyarázata (1) • „Intézmény”: működési szabály vagy norma – nem szervezet, hanem a gazdaság általános és egyedi működési szabályainak összessége
• Új intézményi közgazdaságtan területei: 1. Tulajdonjogok elmélete 2. Ügynökelmélet 3. Tranzakciós költségek elmélete
2. Vállalkozásfejlesztés – új intézményi közgazdaságtan magyarázata (1.1.) • Tranzakciós költségek – Transzformáció: termék szolgáltatás előállítása {transzformációs költség} – Tranzakció: gazdasági szereplők között létrejövő ügyletek {tranzakciós költség – ex ante és ex post}
40
2014.02.28.
2. Vállalkozásfejlesztés – új intézményi közgazdaságtan magyarázata (1.2.) • Tranzakciós költségek: – a piaci intézmények és az ármechanizmus használatának költségei – a gazdasági rendszer működtetésének költségei
2. Vállalkozásfejlesztés – új intézményi közgazdaságtan magyarázata (1.3.) • Vállalkozások és az állam közötti tranzakciók jellege és hatékonysága: – – – –
ösztönzés intenzitása ellenőrzési mechanizmusok alkalmazkodási képesség intézmények költségei
41
2014.02.28.
Tranzakciós költségek elmélete • saját előállítás vagy külső beszerzés • vertikális integráció
Tranzakciós költség és méretgazdaságosság • Tranzakciók méretgazdaságossága és a transzformáció méretgazdaságossága eltérő
42
2014.02.28.
Tranzakció fix költsége és bevétele
Veszteség
A tranzakció hozama
43
2014.02.28.
A tranzakció relatív hozama (tranzakciós hozamgörbe)
A tranzakciós felár
44
2014.02.28.
A tranzakció hozama tranzakciós felár nélkül, részleges és teljes felárral
A tranzakció hozama különböző fix költségekkel
45
2014.02.28.
A minimális tranzakció mérete
RTCm TM m = (bh − vtk − evh) TMm = a minimális tranzakciós méret RTCm = fix (rugalmatlan) tranzakciós költség minimuma bh = a tranzakció bruttó hozama vtk = változó tranzakciós költség evh = elvárt minimális hozam (bonyolítóé)
46
2014.02.28.
Pénzügyi közvetítés és méretgazdaságosság (alkalmazás)
47
2014.02.28.
Multiplikátor és szinergia (1.) • Makroökonómiai multiplikátor-modell – csak bizonyos feltételekkel működik – a vállalkozásfejlesztési programoknak nincs specifikus multiplikátor-hatása – csak akkora mint más költségvetési kiadásé – adómultiplikátor (-) hatása
48
2014.02.28.
Multiplikátor és szinergia (2.) • Szinergia – szinergikus hatás – infrastruktúra, oktatás, információszolgáltatás …
Egy kisvállakozás-fejlesztési program csak akkor hatékony, ha a befektetési döntéseknél mindig érvényesül a tőkemegtérülés mikroszintű követelményrendszere!
49
2014.02.28.
1. Kkv-fejlesztés és gazdaságpolitika (1.) 1. Költségvetési politika a) az állam gazdasági szerepvállalása – jövedelmek újraelosztása b) mechanizmusok hatékonysága – jövedelempolitika; hazai vásárlóerő
2. Monetáris politika a) infláció b) árfolyam alakulása
1. Kkv-fejlesztés és gazdaságpolitika (2.) 3. Területfejlesztési (regionális) politika • •
kkv-k helyi szerepe, kölcsönhatások rendszere infrastruktúra, oktatás
4. Iparpolitika •
feldolgozóipari kkv-k fejlesztése
5. Foglalkoztatáspolitika
50
2014.02.28.
1. Kkv-fejlesztés és gazdaságpolitika (3.) 6. Innovációpolitika • innovatív, nagy növekedési potenciálú kkv-k támogatása
7. Struktúrapolitika • 4. + 6. + kkv-fejlesztési politika = struktúrapolitika
Közvetlen beavatkozás helyett közvetett eszközök alkalmazásával a piaci funkciók javítása a cél
2. A kisvállalkozás-fejlesztési politika meghatározása és elemei (1.) • A kkv-k fejlesztése mindenhol fontos • ’70-es évek közepétől paradigmaváltás (pl. mikrohitelezés forradalma) • A paradigmaváltás két fő eleme: – fenntartható, piaci koordinációval működő programok – jogi környezet alakítása
51
2014.02.28.
2. A kisvállalkozás-fejlesztési politika meghatározása és elemei (2.) • Kisvállalkozás-fejlesztés: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyek piaci beavatkozással, illetve a gazdaság működését meghatározó intézményi keretek átalakításával a kisvállalkozások helyzetének, különösen versenyképességének javítására törekszenek – kormányok, nemzetközi szervezetek, magánfinanszírozású nonprofit szervezetek
2. A kisvállalkozás-fejlesztési politika meghatározása és elemei (3.) • Kisvállalkozás-fejlesztési politika: elvek + irányvonal – kormányok, szervezetek • Kkv-fejlesztési kormányzati politika területei: – kedvező jogi szabályozás és gazdasági környezet biztosítása – konkrét fejlesztési programok, akciók
52
2014.02.28.
2. A kisvállalkozás-fejlesztési politika meghatározása és elemei (4.) 1. Reform, stabilizáció, gazdaságfejlesztés 2. A jogi szabályozási környezet alakítása – Tulajdonjog, jogbiztonság; Adózás, tb.; Társasági jog; Számvitel; Munkajog; Engedélyezés; Jogi és szabályozási környezet minősége
3. Kisvállalkozás-fejlesztési programok – Hatékonyság? Pl. UDA – Millennium Challenge Account
3. Két modell (1.) • Vállalkozásfejlesztés két elméleti modellje: 1. Piachelyettesítő 2. Piacfejlesztő
• Kiindulás: üzleti és pénzügyi szolgáltatások többsége magángazdasági jószág • Állam szerepe: kedvező gazdasági környezet, piaci kudarcok korrigálása, közszolgáltatások
53
2014.02.28.
Kisvállalkozásokat segítő szolgáltatások (1.) • Pénzügyi szolgáltatások – hitelek, faktoring, eszköz alapú finanszírozás – garanciák – tőkebefektetés
Kisvállalkozásokat segítő szolgáltatások (2.) • Nem pénzügyi szolgáltatások – – – – – –
képzés tanácsadás marketing információ technológiai fejlesztés és transzfer üzleti kapcsolatok építése
54
2014.02.28.
Kisvállalkozásokat segítő szolgáltatások (3.) • Működési szolgáltatások: – Pl. információ, kommunikáció, könyvelés, jogi segítség
• Stratégiai szolgáltatások: – Piaci pozíció, versenyképesség, új kapacitások, finanszírozási források
4. Piachelyettesítés vagy piacfejlesztés? (1.) • Hagyományos irányzat: a verseny-hátrányt jövedelemtranszferrel kell ellensúlyozni (költségvetésből, külföldi segélyekből) – alacsony hatékonyság, korrupció
55
2014.02.28.
A magánszektor szolgáltatói? Kisvállalkozás Donorfinanszírozás
Kormányzati ügynökség, támogatási program, NGO
Kisvállalkozás Kisvállalkozás Kisvállalkozás
4. Piachelyettesítés vagy piacfejlesztés? (2.) • Új irányzat: támogatásra érdemes vállalkozások versenyképességét kell erősíteni – adminisztratív szabályozás helyett piaci koordináció – fenntarthatóság – új hitelezési, garanciavállalási és tanácsadási módszerek – fejlődő országokból – fejlettebbekbe – EU, OECD ajánlások: források elérhetőségét kell javítani, nem pedig olcsóvá tételét
56
2014.02.28.
Kisvállalkozás Piac Donor/ Kormányzat
Fejlesztő
Szolgáltató
Kisvállalkozás
Szolgáltató
Kisvállalkozás
Szolgáltató
Kisvállalkozás Kisvállalkozás Kisvállalkozás
Költségvetési finanszírozás, fejlesztési ütemterv
Magánfinanszírozás, Piaci orientáció
4. Piachelyettesítés vagy piacfejlesztés? (4.) • Két modell különbsége – mikrohitelezés példája: • Kkv-k nehezen jutnak hitelhez – Piachelyettesítő modell: olcsó hitel az erre a célra létrehozott alapból – Piacfejlesztő modell: olcsóbb kockázatkezelés, valós költségeket fedező kamatok
57
2014.02.28.
4. Piachelyettesítés vagy piacfejlesztés? (5.) •Működési fenntarthatóság mutatója Működésfenntarthatóság = = Működési bevételek /Működési kiadások + Rossz hitelek
5. Az alkalmazott eszközök hatásai • Kutatások alapján értékelhetőek a kétféle modell alapján felépülő programok • Piacépítő modell – hosszú távra szóló, alkalmas programok
58
2014.02.28.
6. A beavatkozási területek meghatározása (1.) • Hol kell fejleszteni a piacot? – üzleti és pénzügyi szolgáltatások piacainak aktuális állapota alapján 1. fejlesztés reális lehetősége 2. még beavatkozást igényel (?szükségtelen segítség?)
6. A beavatkozási területek meghatározása (2.) • Keresleti vagy kínálati oldal? – Keresleti oldal élénkítése: piac kialakításának gyorsítása – Kínálati oldal (gyakoribb): szolgáltatásokat fejlesztő támogatások (kapacitásfejlesztés)
59
2014.02.28.
6. A beavatkozási területek meghatározása (3.) • Szolgáltatás- vagy fejlesztéstámogatás? – Beavatkozás szintje: szolgáltatási és fejlesztési szint – Szolgáltatási szint – piactorzítás veszélye, korlátozott ideig – Fejlesztési szint – termékfejlesztés, bevezetés, továbbfejlesztés
6. A beavatkozási területek meghatározása (4.) • Strukturális vagy funkcionális megközelítés? – Strukturális: vállalkozások rangsorolása ágazati vagy egyéb szempontok szerint – célcsoportok keresése, jövedelemtranszfer – Funkcionális: azokat a szolgáltatásokat keresi, amelyek fejlesztése bármely vállalkozás számára eredményt hoz (piaci kudarcot próbál orvosolni)
60
2014.02.28.
6. A beavatkozási területek meghatározása (5.) • Közvetlen támogatás a vállalkozásoknak? – vissza nem térítendő támogatások kérdése (sem elméletben, sem gyakorlatban nincs, nem volt) – gyenge hatékonyság, versenyt torzító hatása igen erős
7. Az optimális kisvállalkozásfejlesztési politika • Optimális csak elméletben létezik, gyakorlatban a tényleges gazdaságpolitika alakítja • Optimális: amely az adott gazdasági helyzetben legjobban szolgálja a kkv-k fenntartható fejlődését, tartós növekedését (jogi-szabályozási környezet + eszközök kombinációja)
61
2014.02.28.
Optimális politika elemei • Alacsony belépési korlát • Költségvetéshez igazodó, alacsony adó- és járulékterhek • Stabilitás • Informális gazdaság elleni fellépés • Jogbiztonság
• Egyszerű és átlátszó engedélyezési eljárások • Alkalmazottak felvételeelbocsátása • Üzleti és pénzügyi szolgáltatások ára • Vállalkozásfejlesztési politika • Kisösszegű hitelek
Köszönöm a figyelmet! Kérdések?
62
