2/14/2016
Vállalati készlet- és pénzgazdálkodás Beruházási és finanszírozási döntések 4. konzultáció
12. A vállalati készletgazdálkodás 1. A készletezési költségek 2. A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (EOQ) 3. EOQ kiterjesztései
2
1
2/14/2016
Készletgazdálkodás kérdései 1) Hány egység rendelésére (vagy előállítására) van szükség adott időpontban? 2) A készletegység megrendelésére (vagy előállítására) mely időpontban van szükség? 3) A készletek mely típusai igényelnek különös figyelmet? 4) A készletegységek költségváltozása ellensúlyozható-e? 3
12.1. Készletezési költségek (1) 1. Kezelési költségek – tárolási, tőkelekötési és készletveszteség költségek, az átlagkészlet nagyságával arányosan növekszenek
2. Rendelési költségek – a rendelés feladásának és fogadásának költségei; e költségek fixek, függetlenek az átlagos készletnagyságtól
4
2
2/14/2016
12.1 EOQ modell (1)
5
12.1 EOQ modell (2) EOQ =
2(F )(S ) (C )(P )
(7) EOQ =
2(F )(S ) C∗
EOQ = gazdaságos rendelési mennyiség, vagy az egyes rendelések alkalmával igényelt optimális mennyiség F = a rendelés feladás és –fogadás fix költsége S = éves értékesítés egységekben C = éves kezelési költség az átlagos készletérték %-a P = készletegység vételi ára C* = éves kezelési egységköltség 6
3
2/14/2016
12.1 EOQ modell (2) A modell feltevései a következők: (1) Az értékesítés pontosan előre jelezhető (2) Az árbevétel az év során egyenletesen oszlik el (3) A megrendelés a várt időben érkezik be
7
12.1 EOQ modell (2) Példa: S = éves értékesítés = 26.000 termékegység évenként C = százalékos kezelési költség = készletérték 25%-a P = termékegység vételi ára = 4,92 dollár egységenként (a termék eladási ára 9 dollár, de ez ebben az összefüggésben irreleváns) F = fix rendelési költség = 1.000 dollár 8
4
2/14/2016
12.1 EOQ modell (2) Példa: S = éves értékesítés = 26.000 termékegység évenként C = százalékos kezelési költség = készletérték 25%-a P = termékegység vételi ára = 4,92 dollár egységenként (a termék eladási ára 9 dollár, de ez ebben az összefüggésben irreleváns) F = fix rendelési költség = 1.000 dollár
EOQ =
2(F )(S ) = (C )(P )
(2)(1.000)(2.6000) (0,25)(4,92)
= 42.276.423 ≈ 6.500 egység 9
Példa (folyt.)
10
5
2/14/2016
12.1 EOQ modell (3) • Újrarendelési pont: az a készletszint, amelynél a rendelést fel kell adni – Újrarendelési pont = Utánpótlási idő x Heti felhasználás
• Úton levő termékek a már megrendelt, de még be nem érkezett javak – Újrarendelési pont = (Utánpótlási idő x Heti felhasználás) – Úton levő készlet
11
12.3. A biztonsági készlet koncepciója Az optimális biztonsági készlet esetenként változó, általában növekszik • a kereslet előrejelzés bizonytalansága miatt, • a készlethiány költségei miatt (elveszett árbevétel, csökkenő goodwill) • annak esélye miatt, hogy a szállítmány beérkezése késedelmet szenved.
12
6
2/14/2016
12.3. Mennyiségi engedmények • Engedmény alkalmazása esetén a P ár az engedmény mértékével csökken, a rendelési mennyiség növekedése esetén a kezelési költségek nőnek, mivel a vállalat nagyobb átlagkészletet birtokol, a rendelési költségek azonban csökkenni fognak, mert az éves rendelési alkalom kevesebb lesz • Előny mérlegelése: vételi ár csökkenése ↔ összes készletezési költség növekménye
13
13. Az optimális vállalati pénzgazdálkodás 1. A vállalati pénzgazdálkodás: készpénz és piacképes értékpapírok
14
7
2/14/2016
Pénzkapcsolatok a vállalat és környezete között Készpénzállomány indokai: • • • •
Tranzakciók Óvatosság Spekuláció Kompenzációs állomány
15
Pénzgazdálkodási célok és döntések
16
8
2/14/2016
A Baumol modell (1)
17
A Baumol modell (1)
C = cash egyenleg A vállalatnak a következő három tényező hatását kell ismerni: F = a cash pótlásához eladandó értékpapírok fix költsége T = a vonatkozó időszak tranzakcióihoz szükséges új cash forrás teljes összege K = a pénztartás haszonáldozati költsége; ez a piacképes értékpapírokon nyerhető kamat Összes költség = Haszonáldozati költség + kereskedési költség = (C/2) · K + (T/C) · F
K T ⋅F = 2 2 C C∗ = 2 ⋅T ⋅ F / K 18
9
2/14/2016
Cash egyenleg
4 800 000 2 400 000 1 200 000 600 000 300 000
Összes költség = Haszonáldozati költs. + kereskedési költs. 2 465 000 133 000 86 000 82 000 119 000
240 000 120 000 60 000 30 000 15 000
6 500 13 000 26 000 52 000 104 000
19
A Baumol modell korlátai • A modell feltételezi, hogy a vállalat kifizetési üteme konstans • A modell feltételezi, hogy a tervezett időszak során nincsenek pénzbeáramlások • Biztonsági készlet létezésével nem számol a modell
20
10
2/14/2016
A Miller-Orr modell (1)
21
A Miller-Orr modell (2)
3 Tranzakciós költség × cash flow variancia Sávszélesség = 3 × kamatráta 4
1/ 3
Visszatérési pont = alsó limit +
Sávszélesség 3
H a felső szabályozási limit, L az alsó limit, a cél-cash egyenleget a Z jelzi. Amíg a cash egyenleg az L és H limit között van, addig tranzakcióra nem kerül sor. 22
11
2/14/2016
A Miller-Orr modell (3) A Miller-Orr modell alkalmazásához négy lépésre van szükség: 1. alsó szabályozási limit megállapítsa a cash egyenlegre vonatkozóan. Az alsó limit kapcsolható a vállalati döntéshozók által meghatározott minimális összegű biztonsági sávhoz 2. szükséges becsülni a napi pénzáramok felmerülésének szórását 3. meg kell határozni a vonatkozó kamatrátát. 4. becsülni kell a piacképes értékpapírok vételének és eladásának tranzakciós költségeit 23
A Miller-Orr modell (3)
Z ∗ = 3 3Fσ 2 / 4 K + L H ∗ = 3Z ∗ − 2 L Átlagos cash egyenleg =
4Z − L 3
24
12
2/14/2016
A Miller-Orr modell példa F = 1000 dollár, az éves kamatráta 10%-os, a napi nettó cash flow szórása 2000 dollár, Az éves kamatrátából az alábbi formában meghatározható a napi haszonáldozati költség:
(1 + k )365 − 1,0 = 0,10 1 + k = 365 1,10 = 1,000261 k = 0,000261
σ 2 = (2.000)2 = 4.000.000 25
A Miller-Orr modell példa (2) F = 1000 dollár, az éves kamatráta 10%-os, a napi nettó cash flow szórása 2000 dollár, Az éves kamatrátából az alábbi formában meghatározható a napi haszonáldozati költség:
Z ∗ = 3 (3 × 1.000) × 4.000.000 / 4 × 0,000261 + 0 = 11.493.900.000.000 = 22.568 dollár H ∗ = 3 ⋅ 22.568 = 67.704 dollár
Átlagos cash egyenleg =
4 × 22.658 = 30.091 dollár 3 26
13
2/14/2016
14. Gazdálkodás vállalati kintlévőségekkel 1. A kereskedelmi hitel szerepe 2. A vállalati hitelezési politika változásának hatásai 3. A hitelezési gyakorlat változásának értékelése 4. Az optimális vevőhitelezési politika
27
14.1. A kereskedelmi hitel szerepe • Kereskedelmi hitel az eladó szempontjából: – befektetési és marketing célok – verseny – finanszírozás – teljesítés hatékonysága
• Kereskedelmi hitel menedzselésének céljai: – vevőállomány = beruházás védelme – működési pénzáramok maximalizálása, kockázatok értékelése 28
14
2/14/2016
14.1. A kereskedelmi hitel szerepe (2) • A vállalati vevőállomány mindenkori szintje függ a vállalati értékesítési jellemzőktől, a hitelkihelyezés nagyságától, a kínált készpénzfizetési engedményektől, valamint a kintlevőség-behajtási eljárástól • Hitelezési időszak hossza függ: – az ágazat normális kereskedési kondíciói – piaci eszközként alkalmazás – a vevők egyedi hitelezési rangsorolásának szükségessége 29
14.2. A hitelezési politika változásának hatásai Tétel Eladási ár Változó költség Fix költség vetítés Termékegységre jutó nettó profit
Egységre vetítve dollár dollár 40 -36 -3 -39 1
A vállalat éves forgalma 4 millió 800 ezer dollár, a vevőállomány átlagos behajtási ideje 1 hónap. A vállalat tanulmányozza a külső piacra lépés lehetőségét azt remélve, hogy ez az árbevétel 25%-os növekedését fogja eredményezni, ugyanakkor az új üzlet három hónapos vevői hitelt igényel. A készletek 400 ezer dollárral, a vevőállomány 200 ezer dollárral növekszik. A forgótőke bármilyen mértékű növekedésének finanszírozási költsége 10%. Árbevétel növekmény (25% x 4 800 000) Fedezet/árbevétel arány (40 – 36)/40 Profit növekmény
= = =
1 200 000 10% 120 000 dollár 30
15
2/14/2016
14.2. A hitelezési politika változásának hatásai Profit növekedés az új vevőknek nyújtott kedvezmény esetén Tétel Új üzlet (4 800 000 x 25%)
dollár 1 200
Új vevőállomány
300
Pótlólagos készlet
400
Pótlólagos szállítói állomány
-200
Forgótőke szükséges növekménye
500
Profit növekmény (1 200 000 x 10%)
120
Levonva: finanszírozási költség (500 000 x 10%) Profit növekedés
-50 70 31
14.2. A hitelezési politika változásának hatásai Régi vevők is megkapják a kedvező hitelt Tétel Árbevétel (4 800 000+1 200 000) Új vevőállomány szint (3/12 x 6 000 000) Levonva: meglevő vevőállomány (1/12 x 4 800 000) Pótlólagos készlet Pótlólagos szállítói állomány Pótlólagos forgótőke Profit növekmény (ugyanannyi mint előbb) Levonva: finanszírozási költség (10% x 1 300 000) Profit a finanszírozási költségek levonása után
dollár 6 000 1 500 -400 1 100 400 -200 1 300 120 -130 -10 32
16
2/14/2016
14.3. Hitelezési gyakorlat változása • Forgótőke-gazdálkodás területeinek egymásra hatása • Készletgazdálkodás ↔ vevőállomány kezelés
33
14.3. A hitelezés változásának értékelése Tényező P = egységár C = egységköltség Q = napi értékesítés b = kétes hitel veszteségráta t = átlagos behajtási idő k = napi kamatráta
Jelenlegi hitelezés P0 = 500 dollár C0 = 350 dollár Q0 = 200 darab b0 = 2% t0 = 40 nap k0 = 0,05%
P Q (1 − b0 ) NPV0 = 0 0 − C 0 Q0 t0 (1 + k 0 ) =
500(200)(1 − 0.02)
(1,0005)40
98.000 − 70.000 1,0202 = 26.060 dollár =
− 350(200)
Tervezett hitelezés P1 = 500 dollár C1 = 350 dollár Q1 = 250 darab b1 = 3% t1 = 50 nap k1 = 0,05%
P Q (1 − b1 ) NPV1 = 1 1 − C1Q1 t1 (1 + k1 ) 500(250)(1 − 0.03) = − 350(250) (1,0005)50 121.250 = − 87.500 1,0253 = 30.758 dollár 34
17
2/14/2016
14.3. A hitelezés változásának értékelése (2) Amint növekszik az értékesítés volumene, úgy emelkedik az árbevétel adott szintjét alátámasztó forgótőke szükséglet nagysága: a cash, a készlet és a vevőállomány egyaránt növekszik. Példánkban feltételezzük, hogy a többi forgótőke elem (a vevőállomány már benne foglaltatik a modellben) az árbevétel konstans w aránya; feltételezzük, hogy ez w = 25%. P Q (1 − k 0 ) P0 Q0 NPV0 = 0 0 − C 0 Q0 − w P0 Q0 − t0 (1 + k 0 )t0 (1 + k 0 ) 500(200 )(1 − 0,02 ) 500(200 ) = − 350(200 ) − 0,25500(200 ) − 40 (1,0005)40 (1,0005) = 96.060 − 70.000 − 495 = 25.565 dollár 35
14.3. A hitelezés változásának értékelése (3) Amint növekszik az értékesítés volumene, úgy emelkedik az árbevétel adott szintjét alátámasztó forgótőke szükséglet nagysága: a cash, a készlet és a vevőállomány egyaránt növekszik. Példánkban feltételezzük, hogy a többi forgótőke elem (a vevőállomány már benne foglaltatik a modellben) az árbevétel konstans w aránya; feltételezzük, hogy ez w = 25%. P Q (1 − k 0 ) P0Q0 NPV0 = 0 0 − C0Q0 − w P0Q0 − t0 (1 + k0 )t0 (1 + k 0 ) =
500(200 )(1 − 0,02) 500(200) − 350(200 ) − 0,25500(200) − 40 (1,0005)40 ( 1,0005)
= 96.060 − 70.000 − 495 = 25.565 dollár
a w0P0Q0 tag a forgótőke jelenlegi szintjének költségét reprezentálja w0 P0 Q0
(1 + k0 )t 0
40 napos behajtási idő után érkezik meg az ellenérték 36
18
2/14/2016
14.3. A hitelezés változásának értékelése (4) P Q (1 − b ) PQ NPV1 = 1 1 t 1 − C1Q1 − w P1Q1 − 1 1 t 1 (1 + k1 ) 1 (1 + k1 )
500(250) − 350(250) − 0,25500(250) − (1,0005) (1,0005)50 = 118.258 − 87.500 − 771 = 29.987 dollár
NPV1 =
500(250)(1 − 0.03) 50
NPV0 = 25.565; NPV1 = 29.987
37
14.4. Az optimális vevőhitelezési politika
A kezelési költségek a hitelnyújtáshoz kapcsolódó kiadások, amelyek beruházást jelentenek a vevőállomány bővítésébe A haszonáldozati költség a hitelnyújtás elmaradása miatt keletkező árbevételi veszteség 38
19
2/14/2016
14.4. Az optimális vevőhitelezési politika (2) • Az öt mérlegelési elv, 5C: – Character: a vevő hajlandósága hitel-visszafizetési kötelezettségei teljesítésére – Capacity: a vevő ama képessége, hogy képes hitelvisszafizetési kötelezettségeit működési pénzáramából teljesíteni – Capital: a vevő által birtokolt pénzügyi tartalékok nagysága – Collateral: a zálogként lekötött eszköz nagysága a visszafizetés elmaradása esetére – Conditions: az általános piaci-gazdasági feltételek alakulása 39
Kérdések?
40
20
