4/24/2014
Vállalati készlet- és pénzgazdálkodás Beruházási és finanszírozási döntések Levelező 2013-2014-2 4. konzultáció
12. A vállalati készletgazdálkodás 1. A készletezési költségek 2. A gazdaságos rendelési mennyiség modellje (EOQ) 3. EOQ kiterjesztései
2
1
4/24/2014
12.1. Készletezési költségek (1) 1. Kezelési költségek – tárolási, tőkelekötési és készletveszteség költségek, az átlagkészlet nagyságával arányosan növekszenek
2. Rendelési költségek – a rendelés feladásának és fogadásának költségei; e költségek fixek, függetlenek az átlagos készletnagyságtól
3
12.1. Készletezési költségek (2) A = birtokolt készlet; S = egységet ad el évente; N = rendelési alkalommal évente; P = készletegység ára; C = éves kezelési költséghányadot ; F = rendelés fix költségét
Átlagos készlet = A =
Rendelési mennyiség S / N = 2 2
(1)
TCC =teljes kezelési költség = (C)(P)(A) (2) Teljes kezelési költség =TOC = (F)(N) (3)
4
2
4/24/2014
12.1. Készletezési költségek (3) TOC = teljes rendelési költség; F = rendelésenkénti fix költség; N = éves rendelési alkalom
S Teljes rendelési költség = TOC = F ( 4) 2A
Teljes készletezési költség = TIC = TCC + TOC
(C )(P )( A) + F
S (5) 2A
TIC = TCC + TOC = S Q = (C )(P ) + (F ) (6) 2 Q 5
12.1 EOQ modell (1)
6
3
4/24/2014
12.1 EOQ modell (2) EOQ =
2(F )(S ) (C )(P )
(7 )
EOQ =
2(F )(S ) C∗
EOQ = gazdaságos rendelési mennyiség, vagy az egyes rendelések alkalmával igényelt optimális mennyiség F = a rendelés feladás és –fogadás fix költsége S = éves értékesítés egységekben C = éves kezelési költség az átlagos készletérték %-a P = készletegység vételi ára C* = éves kezelési egységköltség 7
12.1 EOQ modell (2) A modell feltevései a következők: (1) Az értékesítés pontosan előre jelezhető (2) Az árbevétel az év során egyenletesen oszlik el (3) A megrendelés a várt időben érkezik be Példa: S = éves értékesítés = 26.000 termékegység évenként C = százalékos kezelési költség = készletérték 25%-a P = termékegység vételi ára = 4,92 dollár egységenként (a termék eladási ára 9 dollár, de ez ebben az összefüggésben irreleváns) F = fix rendelési költség = 1 000 dollár
EOQ =
2(F )(S ) = (C )(P )
(2)(1000)(26000) (0.25)(4.92)
= 42276423 ≈ 6500 egység 8
4
4/24/2014
Példa (folyt.)
9
12.3. A biztonsági készlet koncepciója Az optimális biztonsági készlet esetenként változó, általában növekszik •a kereslet előrejelzés bizonytalansága miatt, •a készlethiány költségei miatt (elveszett árbevétel, csökkenő goodwill) •annak esélye miatt, hogy a szállítmány beérkezése késedelmet szenved.
10
5
4/24/2014
12.3. Mennyiségi engedmények • Engedmény alkalmazása esetén a P ár az engedmény mértékével csökken, a rendelési mennyiség növekedése esetén a kezelési költségek nőnek, mivel a vállalat nagyobb átlagkészletet birtokol, a rendelési költségek azonban csökkenni fognak, mert az éves rendelési alkalom kevesebb lesz • Előny mérlegelése: vételi ár csökkenése ↔ összes készletezési költség növekménye • Feladatok: TK 416-421. old. 11
13. Az optimális vállalati pénzgazdálkodás 1. A vállalati pénzgazdálkodás: készpénz és piacképes értékpapírok 2. Példák TK 436-440. old.
12
6
4/24/2014
Pénzkapcsolatok a vállalat és környezete között Készpénzállomány indokai: • • • •
Tranzakciók Óvatosság Spekuláció Kompenzációs állomány
13
Vállalati pénzáram-kimutatás szerkezete Tétel Működésből származó pénzbeáramlás Befektetések hozama és pénzügyi kötelezettségek Kapott és fizetett kamat Fizetett osztalék Fizetett adók Beruházási tevékenység Eszközértékesítés és –vétel nettó egyenlege Tárgyi eszközök
Tárgyév 2 451
Bázisév 2 115
-46 -480
-1 595 -526 -160 413 -1 190
-1 595 -779 -777 988
-349
Finanszírozás előtti cash beáramlás/kiáramlás
-1 128 -608
Finanszírozás Pénzügyi lízing kiadás Részvénykibocsátással szerzett forrás Cash növekmény
-122 -
-86 7 039 -122 866
6 953 6 345 14
7
4/24/2014
Pénzgazdálkodási célok és döntések
15
A Baumol modell (1)
16
8
4/24/2014
A Baumol modell (1) C = cash egyenleg A vállalatnak a következő három tényező hatását kell ismerni: F = a cash pótlásához eladandó értékpapírok fix költsége T = a vonatkozó időszak tranzakcióihoz szükséges új cash forrás teljes összege K = a pénztartás haszonáldozati költsége; ez a piacképes értékpapírokon nyerhető kamat
Összes költség = Haszonáldozati költség + kereskedési költség = (C/2) · K + (T/C) · F
K TF = 2 C2 C ∗ = 2TF / K 17
A Baumol modell korlátai • A modell feltételezi, hogy a vállalat kifizetési üteme konstans • A modell feltételezi, hogy a tervezett időszak során nincsenek pénzbeáramlások • Biztonsági készlet létezésével nem számol a modell
18
9
4/24/2014
A Miller-Orr modell (1) 3 Tranzakció s költség × cash flow variancia Sávszéless ég = 3 × kamatráta 4
Visszatéré si pont = alsó limit +
Sávszéless ég 3
H a felső szabályozási limit, L az alsó limit, a cél-cash egyenleget a Z jelzi. Amíg a cash egyenleg az L és H limit között van, addig tranzakcióra nem kerül sor. 19
A Miller-Orr modell (2) Z ∗ = 3Fσ 2 / 4 K + L 3
H ∗ = 3Z ∗ − 2 L
Átlagos cash egyenleg =
4Z − L 3
A Miller-Orr modell alkalmazásához négy lépésre van szükség: 1. alsó szabályozási limit megállapítsa a cash egyenlegre vonatkozóan. Az alsó limit kapcsolható a vállalati döntéshozók által meghatározott minimális összegű biztonsági sávhoz 2. szükséges becsülni a napi pénzáramok felmerülésének szórását 3. meg kell határozni a vonatkozó kamatrátát. 4. becsülni kell a piacképes értékpapírok vételének és eladásának tranzakciós költségeit 20
10
4/24/2014
A Miller-Orr modell példa F = 1000 dollár, az éves kamatráta 10%-os, a napi nettó cash flow szórása 2000 dollár, Az éves kamatrátából az alábbi formában meghatározható a napi haszonáldozati költség:
(1 + k )365 − 1,0 = 0,10 1 + k = 365 1,10 = 1,000261 k = 0,000261
σ 2 = (2.000)2 = 4.000.000
Z ∗ = 3 (3 × 1.000 ) × 4.000.000 / 4 × 0,000261 + 0 = 11.493.900.000.000 = 22.568 dollár H ∗ = 3 ⋅ 22.568 = 67.704 dollár
Átlagos cash egyenleg =
4 × 22.658 = 30.091 dollár 3 21
14. Gazdálkodás vállalati kintlévőségekkel 1. A kereskedelmi hitel szerepe 2. A vállalati hitelezési politika változásának hatásai 3. A hitelezési gyakorlat változásának értékelése 4. Az optimális vevőhitelezési politika
22
11
4/24/2014
14.1. A kereskedelmi hitel szerepe • Kereskedelmi hitel az eladó szempontjából: – befektetési és marketing célok – verseny – finanszírozás – teljesítés hatékonysága
• Kereskedelmi hitel menedzselésének céljai: – vevőállomány = beruházás védelme – működési pénzáramok maximalizálása, kockázatok értékelése 23
14.1. A kereskedelmi hitel szerepe (2) • A vállalati vevőállomány mindenkori szintje függ a vállalati értékesítési jellemzőktől, a hitelkihelyezés nagyságától, a kínált készpénzfizetési engedményektől, valamint a kintlevőség-behajtási eljárástól • Hitelezési időszak hossza függ: – az ágazat normális kereskedési kondíciói – piaci eszközként alkalmazás – a vevők egyedi hitelezési rangsorolásának szükségessége
24
12
4/24/2014
14.2. A hitelezési politika változásának hatásai Tétel Eladási ár Változó költség Fix költség vetítés Termékegységre jutó nettó profit
Egységre vetítve dollár dollár 40 -36 -3 -39 1
A vállalat éves forgalma 4 millió 800 ezer dollár, a vevőállomány átlagos behajtási ideje 1 hónap. A vállalat tanulmányozza a külső piacra lépés lehetőségét azt remélve, hogy ez az árbevétel 25%-os növekedését fogja eredményezni, ugyanakkor az új üzlet három hónapos vevői hitelt igényel. A készletek 400 ezer dollárral, a vevőállomány 200 ezer dollárral növekszik. A forgótőke bármilyen mértékű növekedésének finanszírozási költsége 10%. Árbevétel növekmény (25% x 4 800 000) Fedezet/árbevétel arány (40 – 36)/40 Profit növekmény
= = =
1 200 000 10% 120 000 dollár 25
Tétel dollár Új üzlet (4 800 000 x 25%) 1 200 Új vevőállomány 300 Pótlólagos készlet 400 Pótlólagos szállítói állomány -200 Forgótőke szükséges növekménye 500 Profit növekmény (1 200 000 x 10%) 120 Levonva: finanszírozási költség (500 000 x 10%) -50 Profit növekedés 70 Tétel Árbevétel (4 800 000+1 200 000) Új vevőállomány szint (3/12 x 6 000 000) Levonva: meglevő vevőállomány (1/12 x 4 800 000) Pótlólagos készlet Pótlólagos szállítói állomány Pótlólagos forgótőke Profit növekmény (ugyanannyi mint előbb) Levonva: finanszírozási költség (10% x 1 300 000) Profit a finanszírozási költségek levonása után
dollár 6 000 1 500 -400 1 100 400 -200 1 300 120 -130 -10 26
13
4/24/2014
14.3. A hitelezés változásának értékelése Tényező P = egységár C = egységköltség Q = napi értékesítés b = kétes hitel veszteségráta t = átlagos behajtási idő k = napi kamatráta
Jelenlegi hitelezés P0 = 500 dollár C0 = 350 dollár Q0 = 200 darab b0 = 2% t0 = 40 nap k0 = 0.05%
P Q (1 − b0 ) NPV0 = 0 0 − C 0 Q0 t (1 + k 0 ) 0 500(200 )(1 − 0.02) = − 350(200 ) (1,0005)40 98.000 = − 70.000 1,0202 = 26.060 dollár
Tervezett hitelezés P1 = 500 dollár C1 = 350 dollár Q1 = 250 darab b1 = 3% t1 = 50 nap k1 = 0.05%
P Q (1 − b1 ) NPV1 = 1 1 − C1Q1 t1 (1 + k1 ) 500(250)(1 − 0.03) = − 350(250) (1,0005)50 121.250 = − 87.500 1,0253 = 30.758 dollár 27
14.3. A hitelezés változásának értékelése (2) Amint növekszik az értékesítés volumene, úgy emelkedik az árbevétel adott szintjét alátámasztó forgótőke szükséglet nagysága: a cash, a készlet és a vevőállomány egyaránt növekszik. Példánkban feltételezzük, hogy a többi forgótőke elem (a vevőállomány már benne foglaltatik a modellben) az árbevétel konstans w aránya; feltételezzük, hogy ez w = 25%. P Q (1 − k 0 ) P0 Q0 NPV0 = 0 0 − C 0 Q0 − w P0 Q0 − t0 (1 + k 0 )t0 (1 + k 0 ) 500(200) − 350(200 ) − 0,25500(200) − 40 ( 1,0005) = 96.060 − 70.000 − 495 = 25.565 dollár =
500(200)(1 − 0,02 )
(1,0005)40
a w0P0Q0 tag a forgótőke jelenlegi szintjének költségét reprezentálja w0 P0 Q0
(1 + k0 )t 0
40 napos behajtási idő után érkezik meg az ellenérték 28
14
4/24/2014
P Q (1 − b ) PQ NPV1 = 1 1 t 1 − C1Q1 − w P1Q1 − 1 1 t (1 + k1 ) 1 (1 + k1 ) 1
500(250) − 350(250) − 0,25500(250) − (1,0005) (1,0005)50 = 118.258 − 87.500 − 771 = 29.987 dollár
NPV1 =
500(250)(1 − 0.03) 50
29
14.4. Az optimális vevőhitelezési politika
A kezelési költségek a hitelnyújtáshoz kapcsolódó kiadások, amelyek beruházást jelentenek a vevőállomány bővítésébe A haszonáldozati költség a hitelnyújtás elmaradása miatt keletkező árbevételi veszteség 30
15
4/24/2014
14.4. Az optimális vevőhitelezési politika (2) • Az öt mérlegelési elv, 5C: – Character: a vevő hajlandósága hitel-visszafizetési kötelezettségei teljesítésére – Capacity: a vevő ama képessége, hogy képes hitelvisszafizetési kötelezettségeit működési pénzáramából teljesíteni – Capital: a vevő által birtokolt pénzügyi tartalékok nagysága – Collateral: a zálogként lekötött eszköz nagysága a visszafizetés elmaradása esetére – Conditions: az általános piaci-gazdasági feltételek alakulása
31
Kérdések?
32
16
