Vállalatgazdaságtan vázlatok

Vállalatgazdaságtan vázlatok

Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan című könyvének első két fejezetéből

• A vállalat érintettjei, céljai, formái • A vállalat helye a társadalmi rendszerben

Szerkesztette: Ferenci Tamás Email: [email protected]

Üdv az olvasónak! Egy vázlatot tartasz a kezedben, Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan (Aula Kiadó, 2005) című könyvének első két fejezetének vázlatát. Elöljáróban hadd meséljem el röviden e vázlat történetét. Amikor jómagam a „vállgazd” vizsgámra készültem, több mint 20 oldalnyi vázlatot írtam kézzel a fenti tankönyvből. (Meggyőződésem volt ugyanis, hogy ilyen sok és ennyire kevéssé érdekes anyag esetén az egyetlen járható út a sajátkezű jegyzetelés. Az már egy másik történet, hogy az elkészült jegyzetet körülbelül egyszer sem tudtam elolvasni – igaz viszont, hogy pont olyan vizsgát fogtam ki, ahol gyakorlatilag nem is kérdezték ezt az anyagrészt. . . ) Mindazonáltal úgy gondoltam: bár nekem talán felesleges volt – de ha csak egy ember is akad, akinek a felkészülését megkönnyítené ez a vázlat, akkor ne kössön ki a papírköteg a szemetesládámban. Meg aztán ennyi kézírásos anyagot kinek van szíve csak úgy kihajítani. . . Egy szó mint száz: ha már megírtam, értelmetlen, hogy a könyvespolcomon porosodjon úgy, hogy csak én olvastam – illetve, őszintén szólva még én sem. Így egy gyenge pillanatomban fogtam magam, és begépeltem a szöveget, hogy aztán közkinccsé tegyem – ahogy előbb is írtam: hátha tudja valaki hasznosítani. Ezt tartod most a kezedben. Mint már említettem, a jegyzet a könyv első két fejezetéből készült. Személyes benyomásom ugyanis az volt, hogy különösen ez a rész idegtépő: több, mint 150 oldal, miközben sokszor éreztem úgy, hogy oldalakon át trivialitások parttalan ragozása folyik. A könyv többi része már egy fokkal konkrétabb; így a felkészülésem elején már rögtön tudtam: a könyv elejéből jegyzetet kell írnom, mert azt talán el tudom újra olvasni – de a könyvbeli eredetit már aligha. . . A másik megfontolásom az volt, hogy ha valaha elő is veszem újra a könyvet, a vállalat tevékenységi rendszerét részletező (konkrétabb) részeket előfordulhat, hogy újra elolvasom – de a bevezető jellegű két fejezetet biztosan nem; így abból jól jöhet egy vázlat. Elképzelhető, hogy aki egyszer sem olvassa végig ezt a két fejezetet, az ettől a vázlattól sem lesz okosabb. Ellenben nagyon remélem, hogy aki legalább egyszer átrágta magát ezeken, az a tudása későbbi felfrissítéséhez eredményesen tudja használni ezt a vázlatot. Sőt, titokban abban is bízom, hogy ilyen célra akár pótolhatja is a tankönyv újbóli elolvasását – vizsgára készülve ez ugyebár felettébb praktikus tud lenni. . . Fontosnak tartom megjegyezni, hogy (egy kivételtől eltekintve) mindegyik fejezetet sikerült nem több, mint három oldalban összefoglalnom. (Összegészében pedig a 150 oldal 30-ra csökkent – és persze a folyószövegből is vázlatpontokba szerkesztett írás lett.) Cserében mindössze egyetlen dolgot kérek. Ha bármilyen megjegyzésed van 1

2 a vázlattal kapcsolatban – legyen az kritika (az elgépeléstől az alapvető koncepcionális problémáig bárhol), visszajelzés vagy éppen biztatás – bátran keress meg emailben. Címem: [email protected]. Amennyiben ez a dokumentum módosulna (például a kapott visszajelzések alapján!), úgy a legfrissebb változatot megtalálod a http://www.hszk.bme.hu/~ft604 honlapon, a http://www.hszk.bme.hu/~ft604/vallgazd_vazlat12.pdf címen.

Végül pedig hadd kívánjak erőt a felkészüléshez és sok sikert a vizsgához! Ferenci Tamás

3

Változatok Első változat. Kézirat lezárva: 2007. május 6.

Szedés A dokumentum szedése LATEX-ben készült, 10 pt-os Computer Modern betűtípus használatával, egyoldalas, A4-es szedéstükörrel.

I. rész

A vállalat érintettjei, céljai, formái

4

1. fejezet

Üzleti vállalkozás – vállalat • Alapvető cél (a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél) • Üzleti vállalkozás (olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett) • Vállalat (a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete) • Egy szervezet üzleti vállalkozás, ha – önálló alapvető céljának megvalósításában – üzleti tevékenysége révén biztosítja saját túlélését (veszteség legfeljebb rövid távon, hosszún nem) – kockázatot vállal (később megtérülő befektetések) – valóságos piacon működik (pl.: árak nem autokratikusan meghatározottak) • Fogyasztói igény (olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belüli munkával és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni) – például: kórházból hazamenetel ∗ mentővel (közösségi intézmény) ∗ családtag kocsijával (saját szervezeten belüli munka) ∗ taxival (ez már fogyasztói igény) • Fogyasztói igény mögött: emberi szükségletek és vágyak, kívánságok • Fogyasztói igény mint valami iránti fizetőképes kereslet jelenik meg a piacon • Vállalat számára: kettős értékteremtés – fogyasztóknak (amiért fizetni hajlandóak) – tulajdonosoknak (befektetésük megtérülése)

5

1. FEJEZET. ÜZLETI VÁLLALKOZÁS – VÁLLALAT

6

• Vállalat sikeres működésének feltétele: a kettős értékteremtési folyamat egyidejű megvalósítása • Vállalat küldetése (a vállalat alapvető céljának konkrét értelmezése; meghatározza a működési kört, a belső működés és a külső érintettekkel való kapcsolatok alapelveit) – működési kör: milyen fogyasztók milyen igényeit, hogyan akarja kielégíteni • Az alapvető cél minden vállalatra ugyanaz, a küldetés nem: kifejezi üzleti tevékenységének lényegét; megkülönbözteti más vállalatoktól • Marketing (a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki; tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöltése) • Innováció (a fogyasztói igények új, magasabb minőségű kielégítése) – a piacra orientáltság következménye; versenyfeltételekhez való alkalmazkodást fejez ki • A küldetés megvalósításához számos tevékenységet kell végrehajtani; de a marketing és innováció elengedhetetlen

2. fejezet

A vállalati működés érintettjei • A vállalat küldetéséből és működése érintettjeinek céljaiból származtathatóak a vállalat céljai • E célok alapot adnak döntések meghozatalához, elérésükhöz szükséges tevékenységek végrehajtásához • A vállalati működés érintettjei (érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat működésével) – angolul: stakeholder – csoportosítás ∗ belső érintettek ∗ külső érintettek • Adott személy vagy szervezet több szerepben is megjelenhet • Szerepek egyidejű betöltése, szerepek egybeesése is megjelenhet (pl. egyszemélyes magánvállalkozás) • Belső érintettek (meghatározott jogviszony keretében tartoznak a szervezethez – tulajdonosok: tőkebefektetés – menedzserek: működtetéshez kapcsolódó döntéshozatal – alkalmazottak: végrehajtás • Belső érintettek: eltérnek a célok, amelyek megvalósítása érdekében a vállalathoz csatlakoznak – tulajdonosok: befektetett tőke növekedése – menedzserek: eredményes működés – alkalmazottak: személyes jövedelem maximalizálása • Ebből alakulnak ki a vállalat saját céljai; a korlátok, feltételi rendszer pedig a külső érintettek céljaiból 7

2. FEJEZET. A VÁLLALATI MŰKÖDÉS ÉRINTETTJEI

8

• Külső érintettek – fogyasztók: az ő igényeiket kell kielégíteni; az eredményesség külső referenciái – versenytársak: részben azonos működési kör; ugyanazon fogyasztói csoport igényeinek kielégítése – szállítók: számukra a vállalat a fogyasztó; hitelezők is ide tartoznak – stratégiai partnerek: részben azonos célok, tevékenységek; közös akciókban való részvétel, vagy szoros szállító/vevő viszony, szervezeti kapcsolattal – állami intézmények: részt vesznek a gazdaság szabályozásában; sokféle hatást fejtenek ki – helyi és önkéntes állampolgári közösségek: civil szféra; informális hatások; növekvő jelentőségű – természeti környezet: utóbbi időben a felelősségérzet erősödik, kihasználás helyett megőrző-regeneráló használat • A fogyasztók, a versenytársak és a szállítók jelentik a szűkebb értelemben vett piacot

3. fejezet

A vállalat céljai • Szervezet (olyan rendszer, amelynek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg) • A vállalat, mint szervezet céljai a küldetésből és a belső érintettek céljaiból, törekvéseiből alakulnak ki • Az emberek egyéni célokkal rendelkeznek; a vállalathoz csatlakozás oka ezek kielégítése • Az ember állandó szükségállapotban van, egy szükséglet kielégítése után újabb jön – a szükségletek hierarchikusan is rendezettek (pl. Maslow-i piramis) • Több cselekedet is szolgálhat egy szükséglet kielégítésére, és viszont • Szervezeti célok nem azonosak az alkotó egyének céljaival, de nem is függetlenek tőlük – az egyéni célok rendkívül sokfélék, nem mind elégíthető ki egy szervezetben – a szervezeti célok legfőbb jellemzői ∗ hierarchikusan strukturáltak (vonatkoztatási alap a célok eléréséhez szükséges tevékenységek összehangolásához) ∗ kölcsönös erősítés (a szervezet és a szervezet tagja segítik egymást céljaik elérésében) ∗ kompatibilitás (egyéni célok és a szervezet hatékony működése összeegyeztethető) ∗ szuperordinált célok létezése (legjellemzőbb vonás: ezért képes a szervezet többet megvalósítani, mint a tagok külön-külön) • Szuperordinált cél (a szervezet valamennyi tagjának közös célja; eléréséhez szükséges a tagok kooperációja; kellően átfogó az alárendelt célok átfogásához) • A szervezeti célok az egyéni célmegvalósítási törekvésekből épülnek; a célok közti részleges ellentét szükségszerű 9

3. FEJEZET. A VÁLLALAT CÉLJAI

10

• A belső érintettek céljai (egyszerűsítéssel homogénnek tekintve) – tulajdonosok: befektetett tőke értéknövelése, profitnövelés ∗ természetes személyek (az egyetlen (még menedzserek alkalmazása esetén is meghatározó befolyással bíró) tulajdonostól a nagyon sok (de csak közvetett befolyással bíró) tulajdonosig) ∗ intézményi tulajdonosok (képviselők útján vesznek részt az irányításban) – menedzserek: legjobban kötődnek a vállalati célokhoz (a tulajdonos távoli, a munkavállalók csak kis befolyással bírnak); növekedésben, nyereségességben és személyes jövedelemnövelésben érdekeltek – munkavállalók: kis befolyás, főként személyes célok (de több, mint jövedelemszerzés) ∗ a bérezésük miatt természetes konfliktusban vannak a menedzserekkel és a tulajdonosokkal • Képviseleti probléma (a megbízó–ügynök viszonyban fellépő jelenség; lényege az ügynök részéről jelentkező opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs aszimmetria az ügynök és a megbízó között) – tulajdonosé a pénz, de nincs közvetlen befolyása a döntésre; a menedzsernek van, de ő meg a profitból nem részesül közvetlenül • Vállalatkormányzás (a vállalat legfelső szintű irányítását végző intézmények és mechanizmusok működése) – angolszász rendszer: széttagolt tulajdonosi szerkezet (tőzsde); kis munkavállalói szerep – német rendszer: fentiek ellentéte; tulajdonosok hosszabb távú, reálszférára is kiterjedő szemlélete – magyar rendszer: kettő keveréke, a némethez közelebb • A profitszerzés a túlélés feltétele; azonban ezzel egyidejűleg a vállalatnak társadalmi szerepe is van • Felelős vállalat koncepció (a vállalatnak társadalmi felelőssége is van, és ennek jegyében működése során mintegy szűrőt alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között) • Két ellentétes nézet – felelős vállalat felfogás, érintett felfogás: valamennyi érintett érdekét figyelembe kell venni ; nagyobb súly a külső érintetteknek; társadalmi jólét növelése; ez jó hatással lehet a bevételekre is – tulajdonosi érték koncepció: „the business of business is business” (Friedman), a vállalat csak az üzleti haszonnal törődjön, ezzel járul hozzá leginkább a jóléthez • A vállalati célrendszer többdimenziós; többféle célstruktúra határozható meg

3. FEJEZET. A VÁLLALAT CÉLJAI

11

• Hierarchikus rendszerben a magasabb rendű cél elérésének feltétele az alacsonyabb teljesülése • Cél és eszköz között nincsen éles határ, átmehetnek egymásba • Célok átfogó volta szerinti strukturálás – alapvető cél (fogyasztói igénykielégítés nyereség elérése mellett) – küldetés (alapvető cél elérése: út, tevékenységek, működési elvek) – távlati, tartós célok (mit kell teljesíteni a küldetés megvalósításához) – közvetlen, irányítási célok (pl. reklámakció lebonyolítása, új szállító bevonása) – operatív, működési célok (pl. munkadarab legyártása, anyagbeszerzés) • Egy konkrét cél helye idővel változhat a célstruktúrában • Célok strukturálásának további fontos dimenziói – funkcionális célok (a vállalati tevékenység különböző területein fogalmazódnak meg) – belső érintettek célstruktúrába kapcsolódása ∗ tulajdonos: alapvető cél ∗ menedzser: küldetés ∗ munkavállaló: távlati, tartós célok – külső érintettekhez kötődő célok (kontingenciaelméletben különösen fontos; részben gazdasági, részben társadalmi funkcióhoz kapcsolódnak)

4. fejezet

A vállalkozások szervezeti formái • Vállalat: üzleti vállalkozás szervezeti kerete • A vállalat számos különböző jellemzővel írható le; egyik fontos ezek közül: a tulajdonosi viszonyok • A tulajdonosi viszonyokat jogi keretbe rendezik a társasági formák – egyéni vállalkozás – társaság – részvénytársaság • Egyéni vállalkozás (egyetlen személy tulajdonában lévő üzleti vállalkozás) – ő fekteti be a tőkét, hoz döntéseket – a vállalat teljes nettó értéke az ő tulajdona; a követelések teljesítéséért ő felel – az egyéni vállalkozás nem jogi személyként vesz részt az üzleti életben, így a mi definíciónk szerint nem vállalat • Társaság (két vagy több tulajdonos által alapított személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén) – tulajdonosok vagyonától elkülönült, önálló szervezet és ügyvitel – tagok korlátlan (kkt: minden tag, bt: legalább egy tag) vagy korlátozott (kft) felelősséggel – számos egyéb eltérés is a formák között (tevékenység jellege, alapítás körülményei, stb.) – a bt és a kkt nem rendelkezik jogi személyiséggel, így a mi definíciónkban nem vállalat

12

4. FEJEZET. A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI

13

• Részvénytársaság (tisztán tőkeegyesülés jellegű társaság, ahol a tulajdonosok a társaság működéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felelősséggel nem bírnak) – tulajdonosi és menedzseri funkciók leginkább szétválnak (bár manapság ez gyengül) – korlátlan tőkeegyesítési lehetőség → at üzleti élet meghatározó tényezői • A piac az eredményesség alapján szelektál: vállalatok folyamatosan szűnnek meg és jönnek létre • Vállalatalapítás – egyrészt jogi aktus (adott ország társasági törvénye szabályozza) – másrészt magára a piacra lépés (gazdasági megfontolások tárgya) • Egyének vállalatalapítása – motivációk ∗ egyéni motivációk (nyereség, jólét, függetlenség, önmegvalósítás, stb.) ∗ környezetből fakadó motivációk (perspektívátlanság, „egy fogaskerék a sokból” érzés, stb.) – vállalatalapító személyek ∗ szakmai ismeretekre építő (kis ambíciók, kevés tapasztalat, nem növekedés-orientált) ∗ menedzser típusú (tapasztalt vezető, átgondolt, komoly hátterű vállalatalapítás) • Szervezetek vállalatalapítása – leányvállalat létrehozása ill. közös vállalat létrehozása (részben vagy egészben az alapító ill. alapítók által tulajdonolt) – Fúzió (két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására) – Felvásárlás (egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele) – Szövetkezet (a közös vállalkozás sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek, olyan módon, hogy az 1 tag – 1 szavazat elv érvényesül) • A fúzió és a felvásárlás viszonylag radikális eljárás a vállalatszerkezet átalakítására • Vállalatok megszűnése – a sikertelenség jele; de sokszor hasznos, hogy tőkét szabadít fel – főbb okai ∗ piacvesztés (a létalap megszűnése; általában nem hirtelen történik) ∗ hibás vezetés (információhiány, túlzott optimizmus, stb.)

4. FEJEZET. A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI

14

∗ hibás expanzió (balul sikerült felvásárlás, pl. rossz időzítés, balszerencse, stb.) • Csőd (az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságát, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni) • A csőd lehet önkéntes, vagy a hitelezők kezdeményezése miatti • A csőd nem feltétlenül jelenti a vállalat felszámolását, lehet, hogy épp a csődvédelem (ami alatt jogilag érvényesen szüneteltetheti adósságai megfizetését) ad lehetőséget az újrakezdésre

5. fejezet

Vállalatelméletek • Fogalmi keret – társadalmi munkamegosztás bővülése →specializáció →csere – a cserét (tranzakciót) koordinálni kell ∗ piac (ár hordozza az információt) ∗ szervezetek (utasítások, alá- és fölérendelt viszonyok) – a fő kérdések azzal kapcsolatosak, hogy a vállalat milyen koordinációs szerepet játszik, tevékenysége hol helyezkedik el a koordinációs mechanizmusok skáláján • A standard mikroökonómia vállalatfelfogása – csak piaci koordináció, szervezeti nincs – a vállalat racionálisan, teljes információ alapján (ezt közvetíti: az ár) dönt a lehetőségek közül; a profitmaximalizáló elvre építve – a vállalat egységes egész, „fekete doboz” • A vállalat magatartási elmélete – a vállalat nem cselekvő egész, hanem a résztvevők koalíciója – a csatlakozás oka: szükségletek magasabb szintű kielégítése – a szükségletkielégítés elfogadott minimális szintje az aspirációs szint – a vállalatnak nincs célja, csak a résztvevőknek van; optimalizálás helyett kielégítő megoldás – az információhoz jutásnak, az információ feldolgozásának költsége van →korlátozott racionalitás • A megbízó–ügynök elmélet – tulajdonosi és menedzseri funkciók szétváltak; a menedzsment hoz döntést, de a tulajdonosé a profit; a tulajdonos azonban nem tudja ellenőrizni a menedzsmentet – az érdekütközés alapja az információs aszimmetria – ami visszafogja a menedzsereket 15

5. FEJEZET. VÁLLALATELMÉLETEK

16

∗ tőkepiac (objektív értékelést ad a tulajdonosnak) ∗ menedzserpiac (a tulajdonossal szembehelyezkedés rossz pont) – a tulajdonos kulcsfeladata: érdekeltségi rendszer kialakítása a menedzsereknek • A tranzakciós költség elmélet – a cserének is van költsége: árinformáció beszerzése és a megállapodás megkötése – akkor kell a csereaktusokat piacon kívül bonyolítani (pl. hosszú távú keretmegállapodások), amikor ez az olcsóbb – a vállalat addig terjed (azaz koordinál a piac helyett) amíg a szervezeten belüli megállapodás költsége kisebb a piaci megállapodás költségénél • Az erőforrás-alapú vállalatelmélet – a vállalatok erőforrásai és ezek felhasználásra vonatkozó képességei eltérőek; ezek határozzák meg a versenyelőnyt – szoros kapcsolat a stratégiai menedzsmenttel • További vállalatelméleti megközelítések – piaci szervezetelmélet (szervezetek közötti konfliktusok; játékelmélet) – evolucionista felfogás (biológiai analógiák; erőforrás alapú megközelítés általánosítása; a szervezeti rutinokat vizsgálja →ezek határozzák meg a viselkedést, amely pedig a kiválasztódás alapja) – tulajdonosi jogok gazdaságtana (a tulajdonos az emberi tőkére csak közvetett befolyást gyakorol, mégpedig a termelési eszközök tulajdonlásával)

II. rész

A vállalat helye a társadalmi rendszerben

17

1. fejezet

A vállalat társadalmi szerepe • Gazdaság hivatása: szűkös erőforrások és korlátlan igények közti ellentmondás feloldása; ehhez: munkamegosztás →specializáció →tevékenységcsere →koordináció →ezt bonyolítják a vállalatok • A vállalat környezete az egész társadalom, nem csak gazdasági szempontból – kulturális szféra (társadalmi normák, szokások, magatartási alapelvek) – alapvető intézmények szintje (szervezeti keret a társadalom működésének szabályozásához) – konkrét szervezetek és kapcsolataik szintje (egyes vállalatok, szerződések, stb.) – egyes gazdasági tevékenységek szintje (termelési, forgalmazási, menedzselési, stb.) • Koordinációs mechanizmusok (a társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége) – formái ∗ piaci (szereplők egyenrangúak, önkéntesek; kölcsönös előnyszerzés, szabályok betartásával; monetarizált) ∗ bürokratikus (alá-fölé rendeltség, hierarchia utasításokkal; kapcsolatok lehetnek monetarizáltak, de nem feltétlenül azok) ∗ etikai (szereplők egyenrangúak, önkéntesek; késztetés egyoldalú vagy kölcsönös; kapcsolatok nem monetarizáltak) ∗ agresszív (szereplők nem egyenrangúak, nyers erőfölényre épít; pénz megjelenhet, de nem szükségszerű) – mindig ezek keveréke jelenik meg egy társadalomban, de van domináns – modern társadalmakban stabil: a piaci és a bürokratikus, a másik kettő kiegészítő, átmeneti – koordinációs vákuum nincs: ha pl. az első három valamiért kiesik, jön az agresszív koordináció 18

1. FEJEZET. A VÁLLALAT TÁRSADALMI SZEREPE

19

• Tranzakciós költségek (a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költségei) – tevékenységcsere végbemehet piacon (koordináció eszköze az ár) és szervezeten belül is (koordináció eszköze: utasítások) – klasszikus mikroökonómia: piaci csere tranzakciós költsége 0, így minden tranzakció a piacon megy végbe – központi tervutasításos rendszerben pont fordítva – valóságos optimum a kettő között: ahol a piaci és a szervezeti koordináció melletti tranzakciós költségek egyensúlyban vannak – ez dönti el, hogy mi lesz a szervezeten belül és mi a szervezetek között, a piacon →meghatározza a vállalatok határait • A két alapeseten (piaci és szervezeti) túl közbenső megoldások is vannak – egyedi piaci kapcsolat (ez a tisztán piaci) – kooperáció (túl az egyedi kapcsolatokon, hosszabb távú szerződések) – stratégiai szövetség (hosszabb távú megállapodás nagyléptékű, stratégiai jelentőségű ügyekben) – közös vállalat (a tulajdonosi jogok is szerződés tárgyát képezik) – össszeolvadás, felvásárlás (ez a tisztán szervezeti) • A fogyasztói igény általában nem konkrét termékre vagy szolgáltatásra vonatkozik, hanem megoldásra („nem szöget akar venni, hanem képet felakasztani, sőt, végső soron: otthonát díszíteni”) • Manapság a vállalatok egyre inkább a keresleti folyamatok mögé néznek, és megoldásokat akarnak a fogyasztónak eladni, nem valamely terméket vagy szolgáltatást • Külső érintettek kapcsolódása jellemzően (még ha közvetlen megfeleltetés nem is létesíthető) – fogyasztók, szállítók, versenytársak, stratégiai partnerek: piaci mechanizmusok – állami intézmények: bürokratikus koordináció – civil közösségek, természeti környezet: etikai koordináció • Agresszív koordináció normálisan működő társadalmakban gyakorlatilag nincs; piaci a domináns, de csakis a szervezetivel és az etikaival kiegészítve tud hatékony lenni

2. fejezet

A piac és a piaci viszonyok • Piac (valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba) • A vállalat eladóként, vevőként, versenytársként és kooperációs partnerként van jelen a piacon; domináns az eladói szerep • A vállalat küldetése jórészt meghatározza a piacot • Releváns piac (azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igénykielégítési törekvései szempontjából reálisan szóba jöhetnek) • A piac határai általában önkényesek (elhatárolás: termékek legyenek egymással könnyen helyettesíthetőek; földrajzi határok) • Piacra belépés: stratégiai döntés, a már bent levők gyakran akadályozzák; korlátai – állami szabályozás (tőkekorlát, technológiai követelmény, támogatások és vámok stb.) – méretgazdaságosság ∗ Vállalatméret (a vállalatnak, mint jogilag körülhatárolt egységnek főként gazdasági fogalmakkal (pl. tőkeérték, létszám) kifejezett nagysága) ∗ Üzemméret (a vállalat műszakilag körülhatárolt termelő egységeinek főként technikai fogalmakkal (pl. kapacitás) kifejezett nagysága) ∗ méret növelésével a fajlagos költségek csökkennek, gazdaságosság nő →a meghatározó a legkisebb hatékony méret piac méretéhez viszonyított nagysága →ha ez kicsi, kis ellenállás várható a belépésnél ∗ Piaci részesedés (a vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya) ∗ ha a hatékonysághoz nagy piaci részesedés kell, akkor vagy a bent levőket kell kiszorítani, vagy a piac méretét kell növelni

20

2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK

21

– termékdifferenciálás (fogyasztók ragaszkodása adott termékhez) – tőkeszükséglet (meghatározó: ágazat tőkeigényessége és a pénzügyi intézmények, pénz- és tőkepiacok) – partnerváltás költségei (másik értékesítési vagy beszerzési csatornára átállás miatt) – elosztási csatornákhoz való hozzáférés (a bent levők ellenőrizhetik a beszerzési és értékesítési csatornákat) – egyéb belépési korlátok (licenc, földrajzi elhelyezkedés, tapasztalatok, bent levők viselkedése) • Piacról kilépés: a korlátai fontos tényezők a belépés megítélésében; e korlátok – meglevő (adott célra használható) eszközöktől megszabadulás – emberi erőforrások konvertálhatóságának hiánya (pl. speciális ismeretek) – tőkepiac fejletlensége, ill. stagnálása (a váltáshoz szükséges tőkemozgások miatt lényeges) • Az árupiac két része: értékesítési piac (vállalat elad) és erőforráspiac, más néven termelési tényezők piaca (vállalat vesz) • Piacok : árupiac, pénzügyi piac, munkaerőpiac, információpiac • Piacgazdaságban a piac nemcsak az áruk és a szolgáltatások, de a termelési erőforrások elosztását is szabályozza • Piacgazdaságban a fenti piacok mind léteznek, egymással összefonódva működnek • Verseny (két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló tevékenysége) – szorosan kapcsolódik a piachoz; a vállalatok létének a része – a lényeg: „nem az a kérdés, hogy mit akarunk vagy tudunk megvalósítani, hanem az, hogy mit tudunk másoknál jobban csinálni” • Vállalati képességek (a vállalat azon tulajdonságai, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak) • A verseny léte teszi hatékonnyá a piaci koordinációt; gazdaságszervező ereje miatt – jóléti funkció: egyének a saját szempontjaik szerint választhassanak a termékek között – allokációs funkció: a termelők a fogyasztói igényeket kielégítően termeljenek – hatékonysági funkció: termékek lehető legkisebb ráfordítással történő előállítása

2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK

22

• A versenyszabályok meghatározása és betartatása a modern államok egyik legfontosabb feladata; ennyiben a piac igényli is az állami beavatkozást (különben kiegészítő koordináció, az agresszió jöhet) • A vállalatok csökkenteni igyekeznek a versenyt; ezt kell versenyszabályozással megfogni • Kooperáció (két vagy több szereplő összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érdekében) – pozitív, gazdaságszervező lépések (cél: piac bővítése, gazdasági rendszer hatékonyságának fokozása) – verseny tisztaságát fenyegető lépések (cél: verseny korlátozása) ∗ horizontális (termelők korlátozzák az egymás közti versenyt, pl. ármegállapodás) ∗ vertikális (pl. viszontvásárlás kikötése, vagy árelőírás a viszonteladóknak) • Fogyasztói igények kielégítése: vállalatok hálózatszerűen összekapcsolódó láncán át • Relációspecifikus befektetés (olyan befektetés, amellyel csak egy adott kapcsolat keretében érhető el a befektető által elvárt megtérülés) • A hálón belüli kapcsolatrendszer jellemzői – kölcsönös függőség (pl. a relációspecifikus befektetés miatt) – hatalmi viszonyok (ki tudja a másikra rákényszeríteni az akaratát) – bizalom (opportunista magatartás veszélye; kontraszelekció, moral hazard) ∗ szerződési bizalom (a partner teljesíteni akarja kötelezettségeit) ∗ bizalom, hogy erre képes is ∗ bizalom, hogy gond esetén is jó szándékú magatartást tanúsít • A hálózat a piaci és a szervezeti koordináció közötti megoldás • A horizontális együttműködés fontos típusa: klaszter (adott földrajzi régióban található, azonos ill. összekapcsolódó profilú, magas versenyképességű vállalatok és más intézmények összekapcsolódó hálózata) • A vertikális együttműködés fontos alesetei az ún. ellátási láncok, melyek egy adott fogyasztói igény kielégítésére szerveződő, egymással lineáris és vertikális kapcsolatban lévő vállalatokból állnak • Hatékony piac (az a piac, ahol a befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek) • Normál profit (a hatékony piac kiegyenlített profitrátája) • Hatékony piacon (könnyű a be- és kilépés) az árak követik a kínálat– kereslet váltakozását (pl. ha extraprofitra van kilátás, sokan belépnek és ez megszünteti a kedvező alkalmat)

2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK

23

• A kockázati tényező figyelembevételével: a hatékony piacon az azonos kockázatú befektetések jövedelmezősége egyenlítődik ki • Piacra be- és kilépésnél mérlegelendő: befektetések várható hozamai, kockázati tényezők • Kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya alapján – nyomásos (vagy vevői) piac: túlkínálat (a vevő van erőfölényben) – szívásos (vagy eladói) piac: túlkereslet (eladók versenye helyett a vevők versenye) • A piac jellege egy ország gazdasági és piaci erőviszonyait általában és tartósan jellemzi: fejlett piacgazdaságokban legtöbbször nyomásos piac, tervutasításos rendszerekben viszont szívásos piac a jellemző (→Kornai János munkássága) • Átmenetileg piacgazdaságokban is előállhatnak hiányjelenségek • A piaci struktúra legfontosabb jellemzői – piaci szereplők száma és piaci részesedésük megoszlása – a piaci koncentráció foka – vertikális integráció és termékdifferenciálás mértéke – belépési korlátok (szintén ide tartozik, de már foglalkoztunk vele) • Piaci részesedés szerinti szerkezet Kínálati oldal szereplői Sok Kevés Egyetlen

Sok Tökéletes verseny Korlátozott (oligopol) kínálat Monopol kínálat

Keresleti oldal szereplői Kevés Egyetlen Oligopol kereslet Monopol kereslet (oligopszónia) (monopszónia) Kétoldalú Korlátozott keresleti oligopólium monopólium Korlátozott kínálati Kétoldalú monopólium monopólium

– ilyen táblázat külön is készíthető nyomásos és szívásos piacra, vagyis a monopolkínálat és az általános túlkereslet (szívás) nem ugyanaz, hiába is okoznak hasonló jelenségeket: mindkettő mögött más-más piaci helyzet áll • Piacok földrajzi kiterjedése szerint – helyi piac (árupiacban a kisvállalkozások számára lényeges; a szolgáltatások piaca és a munkaerőpiac döntően helyi; a pénzpiacban viszont kicsi a jelentősége) – körzeti piac (a nemzeti gazdaságpolitika szempontjából alapvető) – nemzeti piac (pénzpiac szempontjából döntő) – regionális (nemzetközi) piac (a gazdasági integráció terjedésével egyre jelentősebb)

2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK

24

– világpiac (a globalizáció miatt egyre lényegesebb) • A (nem csak gazdaságra korlátozódó jelentőségű) piaci koordináció eredményességének okai – dinamizálja a társadalmat (a verseny innovációra, alkalmazkodásra késztet, szelektál) – társadalmi létszférák önállóságának megteremtése és egyidejűleg hatékony koordinációja (pénz közvetítő szerepe →kapcsolatot teremt, de mégsem avatkozik be a belső folyamatokba) – más szférák számára is konzisztens alapelveket nyújt (döntési szabadság, tisztességes verseny, stb.) • De a piac sem képes egyedül a gazdaság szabályozására (méltányossági, igazságossági kérdések (gazdasági tevékenységek externáliái), pénzzel nem jól mérhető szükségletek, közjavak, stb.); emiatt a két stabil koordinációs mechanizmus összefonódva működik minden modern társadalomban; legtöbbször a piac a domináns, de az állami szféra is nélkülözhetetlen

3. fejezet

Az állam gazdasági szerepe • Az állam öt alapvető funkciója a modern társadalomban (Világbank, 1977) – jogi keretek meghatározása – gazdaságpolitika alakítása – alapvető szolgáltatások és infrastruktúra létesítése – hátrányos helyzetűek védelme – környezet védelme • Az állami szerepvállalásnak vannak csökkenő és növekvő súlyú területei is • Az állam gazdasági szerepvállalásának két szférája – közvetlen gazdaságszabályozás – gazdaság működéséhez szükséges humán és reál infrastruktúra megteremtése • A gazdaságszabályozás dimenziói: gazdasági mechanizmus és gazdaságpolitika • Gazdasági mechanizmus (a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi-intézményi kerete) – a gazdaság működésének hosszú távú kereteit adja meg • Gazdaságpolitika (az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, ill. a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége) – az állam gazdasági szerepvállalásának rövidebb távú dimenziója; az állam hatalmi befolyásának érvényesítése a gazdaságban – a gazdaságpolitikai célok csoportosítása ∗ makroökonómiai stabilitás biztosítása ∗ az erőforrások elosztásának befolyásolása ∗ a jövedelemelosztás szabályozása – a gazdaságpolitika eszköztára 25

3. FEJEZET. AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPE

26

∗ magatartásra utasító eszközök (árakra, bérekre, stb. vonatkozó előírások) ∗ magatartást indukáló eszközök (költségvetési, monetáris, árfolyampolitikai eszközök) ∗ magatartást egyeztető eszközök (egyeztetések termelőkkel, munkavállalókkal, stb.) • Állami szerepvállalás a vállalat szemszögéből – korlátok (nem hághatóak át) – befolyásoló tényezők (érdemes rájuk odafigyelni) – lehetőségek (pl. lobbizás) • A lobbizás kétoldalúan is előnyös lehet (a visszacsatolás miatt) • Az állam vállalatszabályozó szerepének három fő szférája – vállalatszabályozás (adók, támogatások, előírások, vállalatalapítás, társasági jog, stb.) – vállalatközi kapcsolatok szabályozása (vállalat–külső érintett kapcsolatok, pl. versenyszabályozás, helyi közigazgatással való kapcsolat, környezetvédelem) – vállalaton belüli viszonyok szabályozása (vállalat különböző belső érintettjei, ill. ezek kapcsolata) • Az állam további szerepei – fejlesztés támogatója (közvetlen támogatások és ösztönző környezet) – partner (résztulajdonos magánvállalkozásokban) – fogyasztó (sok vállalatnak alapvető fontosságú) – versenytárs (állami vállalatok révén) • A nemzetközi tendenciák és a gazdaságpolitika együttes hatására alakul ki a vállalati gazdálkodás aktuális környezete • Állami vállalat (olyan vállalat, ahol az állam (ill. annak meghatározó intézménye) többségi tulajdonnal rendelkezik) – céljaik ∗ ∗ ∗ ∗

kormányzati törekvések támogatása közjavak előállítása, externáliák kezelése példamutatás versenytárs teremtése monopóliumok letörésére

• Az állami vállalatok sikerkritériuma általában nem csak pénzügyi • Az állami vállalatoknál jellemző az erőteljes dolgozói részvétel; működés igen nyilvános • Globalizáció (a piacok és a gazdasági tevékenységek potenciális világméretűsége)

3. FEJEZET. AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPE

27

– tevékenységek kiterjesztésének tendenciája (kereskedelmi előnyök érdekében) – hajtóerő: tőke minél nagyobb megtérülésre törekvése →kell: a tőke minden részegysége egyformán hatékony legyen (különben az allokáció javítható lenne) →kell: tőke minél szabadabban áramoljon, minél kevesebb akadály álljon az útjában ↔ országhatárok, vagyis az egyes országok bürokratikus koordinációja – fő tényezők: logisztika és az informatika fejlődése – a globális gazdaság intézményrendszere nem hatékony az eltérő nemzeti érdekek miatt – a multi- és transznacionális vállalatok súlya számos országét meghaladja; számukra a kormányok mindössze a helyi társadalom képviselői – a gazdaság globalizálódásával párhuzamosan azonban: nemzetközi politikai integráció, együttműködés is (sokszínűség és szuverenitás hangsúlyozásával); civil társadalom is erősödik – a globális környezetet befolyásoló tényezők ∗ politikai dimenzió (stabilitás, attitűd a globalizációhoz, történelmi viszonyok, stb.) ∗ gazdasági kilátások (növekedés, makrogazdasági stabilitás, árfolyampolitika, stb.) ∗ technológiai dimenzió (műszaki felkészültség, K+F, stb.) ∗ társadalmi dimenzió (kulturális különbségek, tudomány, oktatás, stb.) – a globalizáció tényével minden vállalatnak szembe kell néznie stratégiájának készítésekor és megvalósításakor

4. fejezet

További külső érintettek – a felelős vállalat koncepció • A vállalat környezetében hagyományosan domináns: a piac és az állam; ma azonban emelkedik az egyéb külső kapcsolatok jelentősége →a vállalat társadalmi szerepvállalásának kérdéseit veti fel • Helyi közösségek (lakóhelyhez kapcsolódó nem állami szerveződések) – helyi „gazdaságpolitika” (helyi szervezetek a központiak helyett) – helyi önkormányzatok feladata biztosítani ∗ a gazdasági biztonságot ∗ a helyi demokráciát ∗ a kulturális örökség és a természeti környezet megőrzését • Önkéntes állampolgári csoportosulások (önkéntes emberi szerveződések a résztvevők által meghatározott célok elérésére) – növekvő szerepűek; funkciókat vesznek át az államtól és az állampolgártól – speciális helyzetben a szakmai csoportosulások (kamarák, szövetségek, stb.) • Az üzleti szférának fontos szerepe van a természet megóvásában (a legnagyobb hatású, és javítani is tud); a három fő hatás – erőforrások kivétele (pl. bányászat, fakivágás) – kibocsátások visszajuttatása (pl. levegő, víz szennyezése) – strukturális beavatkozások (pl. autópályaépítés) • Gazdasági célszerűség ↔ ökoszisztéma fenntartása: rövidtávú ↔ hosszútávú érdekek; ennek szabályozásában kap jelentős szerepet az állam a nemzetköziség miatt, és mert a káros hatások a vállalati működés externáliái • A külső gazdasági hatások belsővé alakításának módjai

28

4. FEJEZET. TOVÁBBI KÜLSŐ ÉRINTETTEK...

29

– piaci internalizálás (piaci mechanizmus, a gazdálkodók önérdekére alapoz) – közvetlen hatósági beavatkozás (központi utasításokkal, jogi eszközöket alkalmazva) • Társadalmi tevékenységek koordinálásban a piac és az állam mellett: etika; szerepe kérdéses • Igénykielégítés gazdasági ↔ nem-gazdasági szempontjai és tényezői; vállalatnál: társadalmi felelősség ↔ üzleti felelősség • Érintettszemlélet (stakeholder view ) ↔ tulajdonosi-érték szemlélet (shareholder view ) • Alternatív közgazdaságtan (azon törekvések elvi alátámasztása, amelyek az átfogó ökológiai katasztrófa elkerülésére a gazdálkodás teljes rendszerét (ökoszisztémák, szervezetek, emberek) figyelembe vevő, emberléptékű és konstruktív (azaz változtatásra és cselekvésre orientált) megközelítést sürget) – szervezetekre vonatkozó alapelvei: ökologizáció és humanizáció – a vállalat morális felelősséggel tartozik →felelős vállalat (racionalitás és moralitás összekapcsolása) • Etikus magatartás; társadalmi felelősség érvényesítésének módjai →vitatott kérdések • Főbb etikai problémaforrások – érdekkonfliktus (pl. elbocsátásnál) – nem becsületes magatartás (pl. dezinformálás) – igazságtalanság (pl. részrehajlás személyi ügyekben) • A kérdés: vajon az etikus vállalat hatékonyabb is? →egyelőre inkább csak elméleti spekulációk

5. fejezet

A vállalati gazdálkodás a múltban és a mai üzleti világban • Vállalati gazdálkodás kezdetei: ipari forradalom (XVIII. sz.) →tömegtermelés, specializálódás – XIX. sz.: laissez faire, majd korrekció: a versenyszabályozás kezdete – XX. sz. eleje: a termelés kora (Taylor, Ford) →minél hatékonyabb termelés; a fogyasztó válasszon abból, amit kínálunk – II. vh. után: a marketing kora →általános túlkínálat, küzdelem a fogyasztóért – 1970–80-as évek: globalizáció – XXI. sz. fordulója: Internet-korszak, minden eddiginél intenzívebb kereskedelem • Korunk üzleti életének jellemzői – szolgáltatásgazdagság (termelő szférával szemben a szolgáltatások nyernek teret; okok: fogyasztói igények komplex szemlélete („megoldás” keresése), növekvő minőségigény és egyre hatékonyabb technológia →kísérő szolgáltatások előtérbe kerülése) – e-gazdaság (informatikai forradalom, gyors reakciók) – hálózati gazdaság (vállalat nem egyedül, hanem hálózatban) – tudás alapú gazdaság (tudástartalom egyre nő a termékekben és szolgáltatásokban) – felelős gazdaság (közvetlen gazdasági érdekek ↔ környezeti következmények; a kettő közti harmónia megteremtése) – globális gazdaság (ez is ide tartozik, de már foglalkoztunk vele)

30

Tartalomjegyzék I.

A vállalat érintettjei, céljai, formái

4

1. Üzleti vállalkozás – vállalat

5

2. A vállalati működés érintettjei

7

3. A vállalat céljai

9

4. A vállalkozások szervezeti formái

12

5. Vállalatelméletek

15

II.

17

A vállalat helye a társadalmi rendszerben

1. A vállalat társadalmi szerepe

18

2. A piac és a piaci viszonyok

20

3. Az állam gazdasági szerepe

25

4. További külső érintettek...

28

5. A vállalati gazdálkodás a múltban és a mai üzleti világban

30

31