Vállalatgazdaságtan vázlatok

Vállalatgazdaságtan vázlatok

Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan cím˝u könyvének els˝o két részéb˝ol

• A vállalat érintettjei, céljai, formái • A vállalat helye a társadalmi rendszerben

Szerkesztette: Ferenci Tamás Email: [email protected]

Üdv az olvasónak! Egy vázlatot tartasz a kezedben, Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan (Aula Kiadó, 2005) cím˝u könyvének els˝o két részének vázlatát. Ez a vázlat eredetileg kézírásos jegyzetként indult, melyet a „vállgazd” vizsgámra készülve írtam (feleslegesen. . . ), majd – egy gyenge pillanatomban – be is gépeltem. Úgy gondoltam: ha csak egy ember is akad, akinek a felkészülését megkönnyítené ez a vázlat, akkor ne kössön ki a papírköteg a szemetesládámban – hátha tudja valaki hasznosítani. Mint már említettem, a jegyzet a könyv els˝o két részéb˝ol (összesen tehát 10 fejezetéb˝ol) készült. Személyes benyomásom ugyanis az volt, hogy különösen ez a két rész idegtép˝o: több, mint 150 oldal, miközben sokszor éreztem úgy, hogy oldalakon át trivialitások parttalan ragozása folyik. (Gondoltam is arra, hogy ha valaha el˝o is veszem újra a könyvet, a vállalat tevékenységi rendszerét részletez˝o (konkrétabb) részeket el˝ofordulhat, hogy újra elolvasom – de a bevezet˝o jelleg˝u két részt biztosan nem; így abból jól jöhet egy vázlat.) Elképzelhet˝o (bár szerencsére nem biztos), hogy aki egyszer sem olvassa végig ezt a két részt, az ett˝ol a vázlattól sem lesz okosabb. Ellenben nagyon remélem, hogy aki legalább egyszer átrágta magát ezeken, az a tudása kés˝obbi felfrissítéséhez eredményesen tudja használni ezt a vázlatot. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy (egyetlen kivételt˝ol eltekintve) mindegyik fejezetet sikerült nem több, mint két oldalban összefoglalnom. (Összegészében pedig a 150 oldal 20-ra csökkent – és persze a folyószövegb˝ol is vázlatpontokba szerkesztett írás lett.) Cserében mindössze egyetlen dolgot kérek. Ha bármilyen megjegyzésed van a vázlattal kapcsolatban – legyen az kritika, visszajelzés vagy biztatás – bátran keress meg emailben. Címem: [email protected]. Amennyiben ez a dokumentum módosulna (például a kapott visszajelzések alapján!), úgy a legfrissebb változatot megtalálod a http://www.medstat.hu/anyagok/vallgazd.pdf címen. Végül pedig hadd kívánjak er˝ot a felkészüléshez és sok sikert a vizsgához! Ferenci Tamás

Változatok Els˝o változat. Kézirat lezárva: 2007. május 6. Második változat. Kézirat lezárva: 2007. július 15. Harmadik változat. Kézirat lezárva: 2009. december 12. Negyedik változat. Kézirat lezárva: 2011. április 15.

Szedés A dokumentum szedése LATEX-ben készült, 10 pt-os Times bet˝utípus használatával, egyoldalas, A4-es szedéstükörrel.

1

Tartalomjegyzék I.

A vállalat érintettjei, céljai, formái

3

1. Üzleti vállalkozás – vállalat

4

2. A vállalati muködés ˝ érintettjei

6

3. A vállalat céljai

8

4. A vállalkozások szervezeti formái

10

5. Vállalatelméletek

12

II.

14

A vállalat helye a társadalmi rendszerben

1. A vállalat társadalmi szerepe

15

2. A piac és a piaci viszonyok

17

3. Az állam gazdasági szerepe

21

4. További küls˝o érintettek...

23

5. A vállalati gazdálkodás a múltban és a mai üzleti világban

25

2

I. rész

A vállalat érintettjei, céljai, formái

3

1. fejezet

Üzleti vállalkozás – vállalat • Alapvet˝o cél (a szervezet tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejez˝o cél) • Üzleti vállalkozás (olyan emberi tevékenység, melynek alapvet˝o célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett) • Vállalat (a jogi személyiséggel rendelkez˝o vállalkozás szervezeti kerete) • Egy szervezet üzleti vállalkozás, ha – önálló alapvet˝o céljának megvalósításában – üzleti tevékenysége révén biztosítja saját túlélését (veszteség legfeljebb rövid távon, hosszún nem) – kockázatot vállal (kés˝obb megtérül˝o befektetések) – valóságos piacon m˝uködik (pl.: árak nem autokratikusan meghatározottak) • Fogyasztói igény (olyan igény, amelyet a gazdaság szerepl˝oi nem saját szervezetükön belüli munkával és nem is közösségi intézmények útján kívánnak kielégíteni) – például: kórházból hazamenetel ∗ ment˝ovel (közösségi intézmény) ∗ családtag kocsijával (saját szervezeten belüli munka) ∗ taxival (ez már fogyasztói igény) • Fogyasztói igény mögött: emberi szükségletek és vágyak, kívánságok • Fogyasztói igény mint valami iránti fizet˝oképes kereslet jelenik meg a piacon • Vállalat számára: kett˝os értékteremtés – fogyasztóknak (amiért fizetni hajlandóak) – tulajdonosoknak (befektetésük megtérülése) • Vállalat sikeres m˝uködésének feltétele: a kett˝os értékteremtési folyamat egyidej˝u megvalósítása • Vállalat küldetése (a vállalat alapvet˝o céljának konkrét értelmezése; meghatározza a m˝uködési kört, a bels˝o m˝uködés és a küls˝o érintettekkel való kapcsolatok alapelveit) – m˝uködési kör: milyen fogyasztók milyen igényeit, hogyan akarja kielégíteni • Az alapvet˝o cél minden vállalatra ugyanaz, a küldetés nem: kifejezi üzleti tevékenységének lényegét; megkülönbözteti más vállalatoktól • Marketing (a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki; tartalma a vállalat piaci kapcsolatait fejleszt˝o és megvalósító funkciók betöltése) • Innováció (a fogyasztói igények új, magasabb min˝oség˝u kielégítése) 4

1. FEJEZET. ÜZLETI VÁLLALKOZÁS – VÁLLALAT

5

– a piacra orientáltság következménye; versenyfeltételekhez való alkalmazkodást fejez ki • A küldetés megvalósításához számos tevékenységet kell végrehajtani; de a marketing és innováció elengedhetetlen

2. fejezet

A vállalati muködés ˝ érintettjei • A vállalat küldetéséb˝ol és m˝uködése érintettjeinek céljaiból származtathatóak a vállalat céljai • E célok alapot adnak döntések meghozatalához, elérésükhöz szükséges tevékenységek végrehajtásához • A vállalati muködés ˝ érintettjei (érintett minden olyan személy vagy csoport, aki/amely lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolatban áll a vállalat m˝uködésével) – angolul: stakeholder – csoportosítás ∗ bels˝o érintettek ∗ küls˝o érintettek • Adott személy vagy szervezet több szerepben is megjelenhet • Szerepek egyidej˝u betöltése, szerepek egybeesése is megjelenhet (pl. egyszemélyes magánvállalkozás) • Bels˝o érintettek (meghatározott jogviszony keretében tartoznak a szervezethez) – tulajdonosok: t˝okebefektetés – menedzserek: m˝uködtetéshez kapcsolódó döntéshozatal – alkalmazottak: végrehajtás • Bels˝o érintettek: eltérnek a célok, amelyek megvalósítása érdekében a vállalathoz csatlakoznak – tulajdonosok: befektetett t˝oke növekedése – menedzserek: eredményes m˝uködés – alkalmazottak: személyes jövedelem maximalizálása • Ebb˝ol alakulnak ki a vállalat saját céljai; a korlátok, feltételi rendszer pedig a küls˝o érintettek céljaiból • Küls˝o érintettek – fogyasztók: az o˝ igényeiket kell kielégíteni; az eredményesség küls˝o referenciái – versenytársak: részben azonos m˝uködési kör; ugyanazon fogyasztói csoport igényeinek kielégítése – szállítók: számukra a vállalat a fogyasztó; hitelez˝ok is ide tartoznak – stratégiai partnerek: részben azonos célok, tevékenységek; közös akciókban való részvétel, vagy szoros szállító/vev˝o viszony, szervezeti kapcsolattal – állami intézmények: részt vesznek a gazdaság szabályozásában; sokféle hatást fejtenek ki – helyi és önkéntes állampolgári közösségek: civil szféra; informális hatások; növekv˝o jelent˝oség˝u 6

˝ 2. FEJEZET. A VÁLLALATI MUKÖDÉS ÉRINTETTJEI

7

– természeti környezet: utóbbi id˝oben a felel˝osségérzet er˝osödik, kihasználás helyett meg˝orz˝oregeneráló használat • A fogyasztók, a versenytársak és a szállítók jelentik a sz˝ukebb értelemben vett piacot

3. fejezet

A vállalat céljai • Szervezet (olyan rendszer, amelynek m˝uködése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg) • A vállalat, mint szervezet céljai a küldetésb˝ol és a bels˝o érintettek céljaiból, törekvéseib˝ol alakulnak ki • Az emberek egyéni célokkal rendelkeznek; a vállalathoz csatlakozás oka ezek kielégítése • Az ember állandó szükségállapotban van, egy szükséglet kielégítése után újabb jön – a szükségletek hierarchikusan is rendezettek (pl. Maslow-i piramis) • Több cselekedet is szolgálhat egy szükséglet kielégítésére, és viszont • Szervezeti célok nem azonosak az alkotó egyének céljaival, de nem is függetlenek t˝olük – az egyéni célok rendkívül sokfélék, nem mind elégíthet˝o ki egy szervezetben – a szervezeti célok legf˝obb jellemz˝oi ∗ hierarchikusan strukturáltak (vonatkoztatási alap a célok eléréséhez szükséges tevékenységek összehangolásához) ∗ kölcsönös er˝osítés (a szervezet és a szervezet tagja segítik egymást céljaik elérésében) ∗ kompatibilitás (egyéni célok és a szervezet hatékony m˝uködése összeegyeztethet˝o) ∗ szuperordinált célok létezése (legjellemz˝obb vonás: ezért képes a szervezet többet megvalósítani, mint a tagok külön-külön) • Szuperordinált cél (a szervezet valamennyi tagjának közös célja; eléréséhez szükséges a tagok kooperációja; kell˝oen átfogó az alárendelt célok átfogásához) • A szervezeti célok az egyéni célmegvalósítási törekvésekb˝ol épülnek; a célok közti részleges ellentét szükségszer˝u • A bels˝o érintettek céljai (egyszer˝usítéssel homogénnek tekintve) – tulajdonosok: befektetett t˝oke értéknövelése, profitnövelés ∗ természetes személyek (az egyetlen (még menedzserek alkalmazása esetén is meghatározó befolyással bíró) tulajdonostól a nagyon sok (de csak közvetett befolyással bíró) tulajdonosig) ∗ intézményi tulajdonosok (képvisel˝ok útján vesznek részt az irányításban) – menedzserek: legjobban köt˝odnek a vállalati célokhoz (a tulajdonos távoli, a munkavállalók csak kis befolyással bírnak); növekedésben, nyereségességben és személyes jövedelemnövelésben érdekeltek – munkavállalók: kis befolyás, f˝oként személyes célok (de több, mint jövedelemszerzés) ∗ a bérezésük miatt természetes konfliktusban vannak a menedzserekkel és a tulajdonosokkal

8

3. FEJEZET. A VÁLLALAT CÉLJAI

9

• Képviseleti probléma (a megbízó–ügynök viszonyban fellép˝o jelenség; lényege az ügynök részér˝ol jelentkez˝o opportunista cselekvés, amelynek alapja az információs aszimmetria az ügynök és a megbízó között) – tulajdonosé a pénz, de nincs közvetlen befolyása a döntésre; a menedzsernek van, de o˝ meg a profitból nem részesül közvetlenül • Vállalatkormányzás (a vállalat legfels˝o szint˝u irányítását végz˝o intézmények és mechanizmusok m˝uködése) – angolszász rendszer: széttagolt tulajdonosi szerkezet (t˝ozsde); kis munkavállalói szerep – német rendszer: fentiek ellentéte; tulajdonosok hosszabb távú, reálszférára is kiterjed˝o szemlélete – magyar rendszer: kett˝o keveréke, a némethez közelebb • A profitszerzés a túlélés feltétele; azonban ezzel egyidej˝uleg a vállalatnak társadalmi szerepe is van • Felel˝os vállalat koncepció (a vállalatnak társadalmi felel˝ossége is van, és ennek jegyében m˝uködése során mintegy sz˝ur˝ot alkalmazva racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között) • Két ellentétes nézet – felel˝os vállalat felfogás, érintett felfogás: valamennyi érintett érdekét figyelembe kell venni; nagyobb súly a küls˝o érintetteknek; társadalmi jólét növelése; ez jó hatással lehet a bevételekre is – tulajdonosi érték koncepció: „the business of business is business” (Friedman), a vállalat csak az üzleti haszonnal tör˝odjön, ezzel járul hozzá leginkább a jóléthez • A vállalati célrendszer többdimenziós; többféle célstruktúra határozható meg • Hierarchikus rendszerben a magasabb rend˝u cél elérésének feltétele az alacsonyabb teljesülése • Cél és eszköz között nincsen éles határ, átmehetnek egymásba • Célok átfogó volta szerinti strukturálás – – – – –

alapvet˝o cél (fogyasztói igénykielégítés nyereség elérése mellett) küldetés (alapvet˝o cél elérése: út, tevékenységek, m˝uködési elvek) távlati, tartós célok (mit kell teljesíteni a küldetés megvalósításához) közvetlen, irányítási célok (pl. reklámakció lebonyolítása, új szállító bevonása) operatív, m˝uködési célok (pl. munkadarab legyártása, anyagbeszerzés)

• Egy konkrét cél helye id˝ovel változhat a célstruktúrában • Célok strukturálásának további fontos dimenziói – funkcionális célok (a vállalati tevékenység különböz˝o területein fogalmazódnak meg) – bels˝o érintettek célstruktúrába kapcsolódása ∗ tulajdonos: alapvet˝o cél ∗ menedzser: küldetés ∗ munkavállaló: távlati, tartós célok – küls˝o érintettekhez köt˝od˝o célok (kontingenciaelméletben különösen fontos; részben gazdasági, részben társadalmi funkcióhoz kapcsolódnak)

4. fejezet

A vállalkozások szervezeti formái • Vállalat: üzleti vállalkozás szervezeti kerete • A vállalat számos különböz˝o jellemz˝ovel írható le; egyik fontos ezek közül: a tulajdonosi viszonyok • A tulajdonosi viszonyokat jogi keretbe rendezik a társasági formák – egyéni vállalkozás – társaság – részvénytársaság • Egyéni vállalkozás (egyetlen személy tulajdonában lév˝o üzleti vállalkozás) – o˝ fekteti be a t˝okét, hoz döntéseket – a vállalat teljes nettó értéke az o˝ tulajdona; a követelések teljesítéséért o˝ felel – az egyéni vállalkozás nem jogi személyként vesz részt az üzleti életben, így a mi definíciónk szerint nem vállalat • Társaság (két vagy több tulajdonos által alapított, személy- és/vagy t˝okeegyesülés jelleg˝u üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felel˝osségén) – – – –

tulajdonosok vagyonától elkülönült, önálló szervezet és ügyvitel tagok korlátlan (kkt: minden tag, bt: legalább egy tag) vagy korlátozott (kft) felel˝osséggel számos egyéb eltérés is a formák között (tevékenység jellege, alapítás körülményei, stb.) a bt és a kkt nem rendelkezik jogi személyiséggel, így a mi definíciónkban nem vállalat

• Részvénytársaság (tisztán t˝okeegyesülés jelleg˝u társaság, ahol a tulajdonosok a társaság m˝uködéséért a részvénytulajdonukon túl semmilyen felel˝osséggel nem bírnak) – tulajdonosi és menedzseri funkciók leginkább szétválnak (bár manapság ez gyengül) – korlátlan t˝okeegyesítési lehet˝oség → az üzleti élet meghatározó tényez˝oi • A piac az eredményesség alapján szelektál: vállalatok folyamatosan sz˝unnek meg és jönnek létre • Vállalatalapítás – egyrészt jogi aktus (adott ország társasági törvénye szabályozza) – másrészt magára a piacra lépés (gazdasági megfontolások tárgya) • Egyének vállalatalapítása – motivációk ∗ egyéni motivációk (nyereség, jólét, függetlenség, önmegvalósítás, stb.) ∗ környezetb˝ol fakadó motivációk (perspektívátlanság, „egy fogaskerék a sokból” érzés, stb.) – vállalatalapító személyek ∗ szakmai ismeretekre épít˝o (kis ambíciók, kevés tapasztalat, nem növekedés-orientált) 10

4. FEJEZET. A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI

11

∗ menedzser típusú (tapasztalt vezet˝o, átgondolt, komoly hátter˝u vállalatalapítás) • Szervezetek vállalatalapítása – leányvállalat létrehozása ill. közös vállalat létrehozása (részben vagy egészben az alapító ill. alapítók által tulajdonolt) – Fúzió (két vállalat egyesülése új vállalat létrehozására) – Felvásárlás (egy vállalat részleges vagy teljes tulajdonba vétele) – Szövetkezet (a közös vállalkozás sajátos formája, ahol a tagok rendszerint a vezetésben is részt vesznek, olyan módon, hogy az 1 tag – 1 szavazat elv érvényesül) • A fúzió és a felvásárlás viszonylag radikális eljárás a vállalatszerkezet átalakítására • Vállalatok megsz˝unése – a sikertelenség jele; de sokszor hasznos, hogy t˝okét szabadít fel – f˝obb okai ∗ piacvesztés (a létalap megsz˝unése; általában nem hirtelen történik) ∗ hibás vezetés (információhiány, túlzott optimizmus, stb.) ∗ hibás expanzió (balul sikerült felvásárlás, pl. rossz id˝ozítés, balszerencse, stb.) • Cs˝od (az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak a vállalatnak az adósságát, amely nem képes pénzügyi kötelezettségeinek eleget tenni) • A cs˝od lehet önkéntes, vagy a hitelez˝ok kezdeményezése miatti • A cs˝od nem feltétlenül jelenti a vállalat felszámolását, lehet, hogy épp a cs˝odvédelem (ami alatt jogilag érvényesen szüneteltetheti adósságai megfizetését) ad lehet˝oséget az újrakezdésre

5. fejezet

Vállalatelméletek • Fogalmi keret – társadalmi munkamegosztás b˝ovülése → specializáció → csere – a cserét (tranzakciót) koordinálni kell ∗ piac (ár hordozza az információt) ∗ szervezetek (utasítások, alá- és fölérendelt viszonyok) – a f˝o kérdések azzal kapcsolatosak, hogy a vállalat milyen koordinációs szerepet játszik, tevékenysége hol helyezkedik el a koordinációs mechanizmusok skáláján • A standard mikroökonómia vállalatfelfogása – csak piaci koordináció, szervezeti nincs – a vállalat racionálisan, teljes információ alapján (ezt közvetíti: az ár) dönt a lehet˝oségek közül; a profitmaximalizáló elvre építve – a vállalat egységes egész, „fekete doboz” • A vállalat magatartási elmélete – – – – –

a vállalat nem cselekv˝o egész, hanem a résztvev˝ok koalíciója a csatlakozás oka: szükségletek magasabb szint˝u kielégítése a szükségletkielégítés elfogadott minimális szintje az aspirációs szint a vállalatnak nincs célja, csak a résztvev˝oknek van; optimalizálás helyett kielégít˝o megoldás az információhoz jutásnak, az információ feldolgozásának költsége van → korlátozott racionalitás

• A megbízó–ügynök elmélet – tulajdonosi és menedzseri funkciók szétváltak; a menedzsment hoz döntést, de a tulajdonosé a profit; a tulajdonos azonban nem tudja ellen˝orizni a menedzsmentet – az érdekütközés alapja az információs aszimmetria – ami visszafogja a menedzsereket ∗ t˝okepiac (objektív értékelést ad a tulajdonosnak) ∗ menedzserpiac (a tulajdonossal szembehelyezkedés rossz pont) – a tulajdonos kulcsfeladata: érdekeltségi rendszer kialakítása a menedzsereknek • A tranzakciós költség elmélet – a cserének is van költsége: árinformáció beszerzése és a megállapodás megkötése – akkor kell a csereaktusokat piacon kívül bonyolítani (pl. hosszú távú keretmegállapodások), amikor ez az olcsóbb – a vállalat addig terjed (azaz koordinál a piac helyett) amíg a szervezeten belüli megállapodás költsége kisebb a piaci megállapodás költségénél • Az er˝oforrás-alapú vállalatelmélet 12

5. FEJEZET. VÁLLALATELMÉLETEK

13

– a vállalatok er˝oforrásai és ezek felhasználásra vonatkozó képességei eltér˝oek; ezek határozzák meg a versenyel˝onyt – szoros kapcsolat a stratégiai menedzsmenttel • További vállalatelméleti megközelítések – piaci szervezetelmélet (szervezetek közötti konfliktusok; játékelmélet) – evolucionista felfogás (biológiai analógiák; er˝oforrás alapú megközelítés általánosítása; a szervezeti rutinokat vizsgálja → ezek határozzák meg a viselkedést, amely pedig a kiválasztódás alapja) – tulajdonosi jogok gazdaságtana (a tulajdonos az emberi t˝okére csak közvetett befolyást gyakorol, mégpedig a termelési eszközök tulajdonlásával)

II. rész

A vállalat helye a társadalmi rendszerben

14

1. fejezet

A vállalat társadalmi szerepe • Gazdaság hivatása: sz˝ukös er˝oforrások és korlátlan igények közti ellentmondás feloldása; ehhez: munkamegosztás → specializáció → tevékenységcsere → koordináció → ezt bonyolítják a vállalatok • A vállalat környezete az egész társadalom, nem csak gazdasági szempontból – – – –

kulturális szféra (társadalmi normák, szokások, magatartási alapelvek) alapvet˝o intézmények szintje (szervezeti keret a társadalom m˝uködésének szabályozásához) konkrét szervezetek és kapcsolataik szintje (egyes vállalatok, szerz˝odések, stb.) egyes gazdasági tevékenységek szintje (termelési, forgalmazási, menedzselési, stb.)

• Koordinációs mechanizmusok (a társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége) – formái ∗ piaci (szerepl˝ok egyenrangúak, önkéntesek; kölcsönös el˝onyszerzés, szabályok betartásával; monetarizált) ∗ bürokratikus (alá-fölé rendeltség, hierarchia utasításokkal; kapcsolatok lehetnek monetarizáltak, de nem feltétlenül azok) ∗ etikai (szerepl˝ok egyenrangúak, önkéntesek; késztetés egyoldalú vagy kölcsönös; kapcsolatok nem monetarizáltak) ∗ agresszív (szerepl˝ok nem egyenrangúak, nyers er˝ofölényre épít; pénz megjelenhet, de nem szükségszer˝u) – mindig ezek keveréke jelenik meg egy társadalomban, de van domináns – modern társadalmakban stabil: a piaci és a bürokratikus, a másik kett˝o kiegészít˝o, átmeneti – koordinációs vákuum nincs: ha pl. az els˝o három valamiért kiesik, jön az agresszív koordináció • Tranzakciós költségek (a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költségei) – tevékenységcsere végbemehet piacon (koordináció eszköze az ár) és szervezeten belül is (koordináció eszköze: utasítások) – klasszikus mikroökonómia: piaci csere tranzakciós költsége 0, így minden tranzakció a piacon megy végbe – központi tervutasításos rendszerben pont fordítva – valóságos optimum a kett˝o között: ahol a piaci és a szervezeti koordináció melletti tranzakciós költségek egyensúlyban vannak – ez dönti el, hogy mi lesz a szervezeten belül és mi a szervezetek között, a piacon → meghatározza a vállalatok határait • A két alapeseten (piaci és szervezeti) túl közbens˝o megoldások is vannak – egyedi piaci kapcsolat (ez a tisztán piaci) – kooperáció (túl az egyedi kapcsolatokon, hosszabb távú szerz˝odések) 15

1. FEJEZET. A VÁLLALAT TÁRSADALMI SZEREPE

16

– stratégiai szövetség (hosszabb távú megállapodás nagylépték˝u, stratégiai jelent˝oség˝u ügyekben) – közös vállalat (a tulajdonosi jogok is szerz˝odés tárgyát képezik) – össszeolvadás, felvásárlás (ez a tisztán szervezeti) • A fogyasztói igény általában nem konkrét termékre vagy szolgáltatásra vonatkozik, hanem megoldásra („nem szöget akar venni, hanem képet felakasztani, s˝ot, végs˝o soron: otthonát díszíteni”) • Manapság a vállalatok egyre inkább a keresleti folyamatok mögé néznek, és megoldásokat akarnak a fogyasztónak eladni, nem valamely terméket vagy szolgáltatást • Küls˝o érintettek kapcsolódása jellemz˝oen (még ha közvetlen megfeleltetés nem is létesíthet˝o) – fogyasztók, szállítók, versenytársak, stratégiai partnerek: piaci mechanizmusok – állami intézmények: bürokratikus koordináció – civil közösségek, természeti környezet: etikai koordináció • Agresszív koordináció normálisan m˝uköd˝o társadalmakban gyakorlatilag nincs; piaci a domináns, de csakis a szervezetivel és az etikaival kiegészítve tud hatékony lenni

2. fejezet

A piac és a piaci viszonyok • Piac (valamely jószágnak vagy szolgáltatásnak azokból a tényleges és potenciális vev˝oib˝ol és eladóiból tev˝odik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba) • A vállalat eladóként, vev˝oként, versenytársként és kooperációs partnerként van jelen a piacon; domináns az eladói szerep • A vállalat küldetése jórészt meghatározza a piacot • Releváns piac (azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igénykielégítési törekvései szempontjából reálisan szóba jöhetnek) • A piac határai általában önkényesek (elhatárolás: termékek legyenek egymással könnyen helyettesíthet˝oek; földrajzi határok) • Piacra belépés: stratégiai döntés, a már bent lev˝ok gyakran akadályozzák; korlátai – állami szabályozás (t˝okekorlát, technológiai követelmény, támogatások és vámok stb.) – méretgazdaságosság ∗ Vállalatméret (a vállalatnak, mint jogilag körülhatárolt egységnek f˝oként gazdasági fogalmakkal (pl. t˝okeérték, létszám) kifejezett nagysága) ∗ Üzemméret (a vállalat m˝uszakilag körülhatárolt termel˝o egységeinek f˝oként technikai fogalmakkal (pl. kapacitás) kifejezett nagysága) ∗ méret növelésével a fajlagos költségek csökkennek, gazdaságosság n˝o → a meghatározó a legkisebb hatékony méret piac méretéhez viszonyított nagysága → ha ez kicsi, kis ellenállás várható a belépésnél ∗ Piaci részesedés (a vállalat értékesítésének az adott piac összes eladásához viszonyított aránya) ∗ ha a hatékonysághoz nagy piaci részesedés kell, akkor vagy a bent lev˝oket kell kiszorítani, vagy a piac méretét kell növelni – termékdifferenciálás (fogyasztók ragaszkodása adott termékhez) – t˝okeszükséglet (meghatározó: ágazat t˝okeigényessége és a pénzügyi intézmények, pénz- és t˝okepiacok) – partnerváltás költségei (másik értékesítési vagy beszerzési csatornára átállás miatt) – elosztási csatornákhoz való hozzáférés (a bent lev˝ok ellen˝orizhetik a beszerzési és értékesítési csatornákat) – egyéb belépési korlátok (licenc, földrajzi elhelyezkedés, tapasztalatok, bent lev˝ok viselkedése) • Piacról kilépés: a korlátai fontos tényez˝ok a belépés megítélésében; e korlátok – meglev˝o (adott célra használható) eszközökt˝ol megszabadulás – emberi er˝oforrások konvertálhatóságának hiánya (pl. speciális ismeretek) – t˝okepiac fejletlensége, ill. stagnálása (a váltáshoz szükséges t˝okemozgások miatt lényeges) 17

2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK

18

• Az árupiac két része: értékesítési piac (vállalat elad) és er˝oforráspiac, más néven termelési tényez˝ok piaca (vállalat vesz) • Piacok: árupiac, pénzügyi piac, munkaer˝opiac, információpiac • Piacgazdaságban a piac nemcsak az áruk és a szolgáltatások, de a termelési er˝oforrások elosztását is szabályozza • Piacgazdaságban a fenti piacok mind léteznek, egymással összefonódva m˝uködnek • Verseny (két vagy több szerepl˝o egymással szembeni el˝onyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló tevékenysége) – szorosan kapcsolódik a piachoz; a vállalatok létének a része – a lényeg: „nem az a kérdés, hogy mit akarunk vagy tudunk megvalósítani, hanem az, hogy mit tudunk másoknál jobban csinálni” • Vállalati képességek (a vállalat azon tulajdonságai, amelyek meghatározzák, hogy milyen hatékonysággal tud megfelelni a környezeti kihívásoknak) • A verseny léte teszi hatékonnyá a piaci koordinációt; gazdaságszervez˝o ereje miatt – jóléti funkció: egyének a saját szempontjaik szerint választhassanak a termékek között – allokációs funkció: a termel˝ok a fogyasztói igényeket kielégít˝oen termeljenek – hatékonysági funkció: termékek lehet˝o legkisebb ráfordítással történ˝o el˝oállítása • A versenyszabályok meghatározása és betartatása a modern államok egyik legfontosabb feladata; ennyiben a piac igényli is az állami beavatkozást (különben kiegészít˝o koordináció, az agresszió jöhet) • A vállalatok csökkenteni igyekeznek a versenyt; ezt kell versenyszabályozással megfogni • Kooperáció (két vagy több szerepl˝o összehangolt tevékenysége együttes nyereségük növelése érdekében) – pozitív, gazdaságszervez˝o lépések (cél: piac b˝ovítése, gazdasági rendszer hatékonyságának fokozása) – verseny tisztaságát fenyeget˝o lépések (cél: verseny korlátozása) ∗ horizontális (termel˝ok korlátozzák az egymás közti versenyt, pl. ármegállapodás) ∗ vertikális (pl. viszontvásárlás kikötése, vagy árel˝oírás a viszonteladóknak) • Fogyasztói igények kielégítése: vállalatok hálózatszer˝uen összekapcsolódó láncán át • Relációspecifikus befektetés (olyan befektetés, amellyel csak egy adott kapcsolat keretében érhet˝o el a befektet˝o által elvárt megtérülés) • A hálón belüli kapcsolatrendszer jellemz˝oi – kölcsönös függ˝oség (pl. a relációspecifikus befektetés miatt) – hatalmi viszonyok (ki tudja a másikra rákényszeríteni az akaratát) – bizalom (opportunista magatartás veszélye; kontraszelekció, moral hazard) ∗ szerz˝odési bizalom (a partner teljesíteni akarja kötelezettségeit) ∗ bizalom, hogy erre képes is ∗ bizalom, hogy gond esetén is jó szándékú magatartást tanúsít • A hálózat a piaci és a szervezeti koordináció közötti megoldás • A horizontális együttm˝uködés fontos típusa: klaszter (adott földrajzi régióban található, azonos ill. összekapcsolódó profilú, magas versenyképesség˝u vállalatok és más intézmények összekapcsolódó hálózata)

2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK

19

• A vertikális együttm˝uködés fontos alesetei az ún. ellátási láncok, melyek egy adott fogyasztói igény kielégítésére szervez˝od˝o, egymással lineáris és vertikális kapcsolatban lév˝o vállalatokból állnak • Hatékony piac (az a piac, ahol a befektetett t˝okék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlít˝odnek) • Normál profit (a hatékony piac kiegyenlített profitrátája) • Hatékony piacon (könny˝u a be- és kilépés) az árak követik a kínálat–kereslet váltakozását (pl. ha extraprofitra van kilátás, sokan belépnek és ez megszünteti a kedvez˝o alkalmat) • A kockázati tényez˝o figyelembevételével: a hatékony piacon az azonos kockázatú befektetések jövedelmez˝osége egyenlít˝odik ki • Piacra be- és kilépésnél mérlegelend˝o: befektetések várható hozamai, kockázati tényez˝ok • Kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya alapján – nyomásos (vagy vev˝oi) piac: túlkínálat (a vev˝o van er˝ofölényben) – szívásos (vagy eladói) piac: túlkereslet (eladók versenye helyett a vev˝ok versenye) • A piac jellege egy ország gazdasági és piaci er˝oviszonyait általában és tartósan jellemzi: fejlett piacgazdaságokban legtöbbször nyomásos piac, tervutasításos rendszerekben viszont szívásos piac a jellemz˝o (→ Kornai János munkássága) • Átmenetileg piacgazdaságokban is el˝oállhatnak hiányjelenségek • A piaci struktúra legfontosabb jellemz˝oi – – – –

piaci szerepl˝ok száma és piaci részesedésük megoszlása a piaci koncentráció foka vertikális integráció és termékdifferenciálás mértéke belépési korlátok (szintén ide tartozik, de már foglalkoztunk vele)

• Piaci részesedés szerinti szerkezet Kínálati oldal szerepl˝oi Sok Kevés Egyetlen

Sok Tökéletes verseny Korlátozott (oligopol) kínálat Monopol kínálat

Keresleti oldal szerepl˝oi Kevés Egyetlen Oligopol kereslet Monopol kereslet (oligopszónia) (monopszónia) Kétoldalú Korlátozott keresleti oligopólium monopólium Korlátozott kínálati Kétoldalú monopólium monopólium

– ilyen táblázat külön is készíthet˝o nyomásos és szívásos piacra, vagyis a monopolkínálat és az általános túlkereslet (szívás) nem ugyanaz, hiába is okoznak hasonló jelenségeket: mindkett˝o mögött más-más piaci helyzet áll • Piacok földrajzi kiterjedése szerint – helyi piac (árupiacban a kisvállalkozások számára lényeges; a szolgáltatások piaca és a munkaer˝opiac dönt˝oen helyi; a pénzpiacban viszont kicsi a jelent˝osége) – körzeti piac (a nemzeti gazdaságpolitika szempontjából alapvet˝o) – nemzeti piac (pénzpiac szempontjából dönt˝o) – regionális (nemzetközi) piac (a gazdasági integráció terjedésével egyre jelent˝osebb) – világpiac (a globalizáció miatt egyre lényegesebb) • A (nem csak gazdaságra korlátozódó jelent˝oség˝u) piaci koordináció eredményességének okai – dinamizálja a társadalmat (a verseny innovációra, alkalmazkodásra késztet, szelektál)

2. FEJEZET. A PIAC ÉS A PIACI VISZONYOK

20

– társadalmi létszférák önállóságának megteremtése és egyidej˝uleg hatékony koordinációja (pénz közvetít˝o szerepe → kapcsolatot teremt, de mégsem avatkozik be a bels˝o folyamatokba) – más szférák számára is konzisztens alapelveket nyújt (döntési szabadság, tisztességes verseny, stb.) • De a piac sem képes egyedül a gazdaság szabályozására (méltányossági, igazságossági kérdések (gazdasági tevékenységek externáliái), pénzzel nem jól mérhet˝o szükségletek, közjavak, stb.); emiatt a két stabil koordinációs mechanizmus összefonódva m˝uködik minden modern társadalomban; legtöbbször a piac a domináns, de az állami szféra is nélkülözhetetlen

3. fejezet

Az állam gazdasági szerepe • Az állam öt alapvet˝o funkciója a modern társadalomban (Világbank, 1977) – – – – –

jogi keretek meghatározása gazdaságpolitika alakítása alapvet˝o szolgáltatások és infrastruktúra létesítése hátrányos helyzet˝uek védelme környezet védelme

• Az állami szerepvállalásnak vannak csökken˝o és növekv˝o súlyú területei is • Az állam gazdasági szerepvállalásának két szférája – közvetlen gazdaságszabályozás – gazdaság m˝uködéséhez szükséges humán és reál infrastruktúra megteremtése • A gazdaságszabályozás dimenziói: gazdasági mechanizmus és gazdaságpolitika • Gazdasági mechanizmus (a gazdasági szerepl˝ok kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogiintézményi kerete) – a gazdaság m˝uködésének hosszú távú kereteit adja meg • Gazdaságpolitika (az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, ill. a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége) – az állam gazdasági szerepvállalásának rövidebb távú dimenziója; az állam hatalmi befolyásának érvényesítése a gazdaságban – a gazdaságpolitikai célok csoportosítása ∗ makroökonómiai stabilitás biztosítása ∗ az er˝oforrások elosztásának befolyásolása ∗ a jövedelemelosztás szabályozása – a gazdaságpolitika eszköztára ∗ magatartásra utasító eszközök (árakra, bérekre, stb. vonatkozó el˝oírások) ∗ magatartást indukáló eszközök (költségvetési, monetáris, árfolyampolitikai eszközök) ∗ magatartást egyeztet˝o eszközök (egyeztetések termel˝okkel, munkavállalókkal, stb.) • Állami szerepvállalás a vállalat szemszögéb˝ol – korlátok (nem hághatóak át) – befolyásoló tényez˝ok (érdemes rájuk odafigyelni) – lehet˝oségek (pl. lobbizás) • A lobbizás kétoldalúan is el˝onyös lehet (a visszacsatolás miatt) • Az állam vállalatszabályozó szerepének három f˝o szférája 21

3. FEJEZET. AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPE

22

– vállalatszabályozás (adók, támogatások, el˝oírások, vállalatalapítás, társasági jog, stb.) – vállalatközi kapcsolatok szabályozása (vállalat–küls˝o érintett kapcsolatok, pl. versenyszabályozás, helyi közigazgatással való kapcsolat, környezetvédelem) – vállalaton belüli viszonyok szabályozása (vállalat különböz˝o bels˝o érintettjei, ill. ezek kapcsolata) • Az állam további szerepei – – – –

fejlesztés támogatója (közvetlen támogatások és ösztönz˝o környezet) partner (résztulajdonos magánvállalkozásokban) fogyasztó (sok vállalatnak alapvet˝o fontosságú) versenytárs (állami vállalatok révén)

• A nemzetközi tendenciák és a gazdaságpolitika együttes hatására alakul ki a vállalati gazdálkodás aktuális környezete • Állami vállalat (olyan vállalat, ahol az állam (ill. annak meghatározó intézménye) többségi tulajdonnal rendelkezik) – céljaik ∗ kormányzati törekvések támogatása ∗ közjavak el˝oállítása, externáliák kezelése ∗ példamutatás ∗ versenytárs teremtése monopóliumok letörésére • Az állami vállalatok sikerkritériuma általában nem csak pénzügyi • Az állami vállalatoknál jellemz˝o az er˝oteljes dolgozói részvétel; m˝uködés igen nyilvános • Globalizáció (a piacok és a gazdasági tevékenységek potenciális világméret˝usége) – tevékenységek kiterjesztésének tendenciája (kereskedelmi el˝onyök érdekében) – hajtóer˝o: t˝oke minél nagyobb megtérülésre törekvése → kell: a t˝oke minden részegysége egyformán hatékony legyen (különben az allokáció javítható lenne) → kell: t˝oke minél szabadabban áramoljon, minél kevesebb akadály álljon az útjában ↔ országhatárok, vagyis az egyes országok bürokratikus koordinációja – f˝o tényez˝ok: logisztika és az informatika fejl˝odése – a globális gazdaság intézményrendszere nem hatékony az eltér˝o nemzeti érdekek miatt – a multi- és transznacionális vállalatok súlya számos országét meghaladja; számukra a kormányok mindössze a helyi társadalom képvisel˝oi – a gazdaság globalizálódásával párhuzamosan azonban: nemzetközi politikai integráció, együttm˝uködés is (sokszín˝uség és szuverenitás hangsúlyozásával); civil társadalom is er˝osödik – a globális környezetet befolyásoló tényez˝ok ∗ politikai dimenzió (stabilitás, attit˝ud a globalizációhoz, történelmi viszonyok, stb.) ∗ gazdasági kilátások (növekedés, makrogazdasági stabilitás, árfolyampolitika, stb.) ∗ technológiai dimenzió (m˝uszaki felkészültség, K+F, stb.) ∗ társadalmi dimenzió (kulturális különbségek, tudomány, oktatás, stb.) – a globalizáció tényével minden vállalatnak szembe kell néznie stratégiájának készítésekor és megvalósításakor

4. fejezet

További küls˝o érintettek – a felel˝os vállalat koncepció • A vállalat környezetében hagyományosan domináns: a piac és az állam; ma azonban emelkedik az egyéb küls˝o kapcsolatok jelent˝osége → a vállalat társadalmi szerepvállalásának kérdéseit veti fel • Helyi közösségek (lakóhelyhez kapcsolódó nem állami szervez˝odések) – helyi „gazdaságpolitika” (helyi szervezetek a központiak helyett) – helyi önkormányzatok feladata biztosítani ∗ a gazdasági biztonságot ∗ a helyi demokráciát ∗ a kulturális örökség és a természeti környezet meg˝orzését • Önkéntes állampolgári csoportosulások (önkéntes emberi szervez˝odések a résztvev˝ok által meghatározott célok elérésére) – növekv˝o szerep˝uek; funkciókat vesznek át az államtól és az állampolgártól – speciális helyzetben a szakmai csoportosulások (kamarák, szövetségek, stb.) • Az üzleti szférának fontos szerepe van a természet megóvásában (a legnagyobb hatású, és javítani is tud); a három f˝o hatás – er˝oforrások kivétele (pl. bányászat, fakivágás) – kibocsátások visszajuttatása (pl. leveg˝o, víz szennyezése) – strukturális beavatkozások (pl. autópályaépítés) • Gazdasági célszer˝uség ↔ ökoszisztéma fenntartása: rövidtávú ↔ hosszútávú érdekek; ennek szabályozásában kap jelent˝os szerepet az állam a nemzetköziség miatt, és mert a káros hatások a vállalati m˝uködés externáliái • A küls˝o gazdasági hatások bels˝ové alakításának módjai – piaci internalizálás (piaci mechanizmus, a gazdálkodók önérdekére alapoz) – közvetlen hatósági beavatkozás (központi utasításokkal, jogi eszközöket alkalmazva) • Társadalmi tevékenységek koordinálásban a piac és az állam mellett: etika; szerepe kérdéses • Igénykielégítés gazdasági ↔ nem-gazdasági szempontjai és tényez˝oi; vállalatnál: társadalmi felel˝osség ↔ üzleti felel˝osség • Érintettszemlélet (stakeholder view) ↔ tulajdonosi-érték szemlélet (shareholder view)

23

˝ ÉRINTETTEK... 4. FEJEZET. TOVÁBBI KÜLSO

24

• Alternatív közgazdaságtan (azon törekvések elvi alátámasztása, amelyek az átfogó ökológiai katasztrófa elkerülésére a gazdálkodás teljes rendszerét (ökoszisztémák, szervezetek, emberek) figyelembe vev˝o, emberlépték˝u és konstruktív (azaz változtatásra és cselekvésre orientált) megközelítést sürget) – szervezetekre vonatkozó alapelvei: ökologizáció és humanizáció – a vállalat morális felel˝osséggel tartozik → felel˝os vállalat (racionalitás és moralitás összekapcsolása) • Etikus magatartás; társadalmi felel˝osség érvényesítésének módjai → vitatott kérdések • F˝obb etikai problémaforrások – érdekkonfliktus (pl. elbocsátásnál) – nem becsületes magatartás (pl. dezinformálás) – igazságtalanság (pl. részrehajlás személyi ügyekben) • A kérdés: vajon az etikus vállalat hatékonyabb is? → egyel˝ore inkább csak elméleti spekulációk

5. fejezet

A vállalati gazdálkodás a múltban és a mai üzleti világban • Vállalati gazdálkodás kezdetei: ipari forradalom (XVIII. sz.) → tömegtermelés, specializálódás – XIX. sz.: laissez faire, majd korrekció: a versenyszabályozás kezdete – XX. sz. eleje: a termelés kora (Taylor, Ford) → minél hatékonyabb termelés; a fogyasztó válasszon abból, amit kínálunk – II. vh. után: a marketing kora → általános túlkínálat, küzdelem a fogyasztóért – 1970–80-as évek: globalizáció – XXI. sz. fordulója: Internet-korszak, minden eddiginél intenzívebb kereskedelem • Korunk üzleti életének jellemz˝oi – szolgáltatásgazdagság (termel˝o szférával szemben a szolgáltatások nyernek teret; okok: fogyasztói igények komplex szemlélete („megoldás” keresése), növekv˝o min˝oségigény és egyre hatékonyabb technológia → kísér˝o szolgáltatások el˝otérbe kerülése) – e-gazdaság (informatikai forradalom, gyors reakciók) – hálózati gazdaság (vállalat nem egyedül, hanem hálózatban) – tudás alapú gazdaság (tudástartalom egyre n˝o a termékekben és szolgáltatásokban) – felel˝os gazdaság (közvetlen gazdasági érdekek ↔ környezeti következmények; a kett˝o közti harmónia megteremtése) – globális gazdaság (ez is ide tartozik, de már foglalkoztunk vele)

25