VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV

VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZEREK ÉS A MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREINEK (AMA) BEVEZETÉSÉRŐL, ÉRTÉKELÉSÉRŐL, JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

III. RÉSZ HITELKOCKÁZAT CSÖKKENTŐ TECHNIKÁK, BELSŐ IRÁNYÍTÁS, VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK

2008. június

A Kézikönyv megírásában résztvevő munkatársak:

Szponzor: Koordinátor:

Varga Csaba Matusek Judit

Csoporttagok: Balogh Edina Dömötör András Gőgh Magdolna dr. Horváth László Kardosné Vadászi Zsuzsanna Kőváriné dr. Csoór Klára dr. Somosi Zsuzsanna dr. Skoda Szilvia dr. Vörös Erika Külön köszönet a Kézikönyv elkészítéséhez, illetve a munkaanyagok véleményezéséhez az MNB munkatársaitól kapott segítségségért.

2008. update: Gőgh Magdolna Kardosné Vadászi Zsuzsanna dr. Somosi Zsuzsanna Láhm Krisztina dr. Kómár András dr. Vörös Erika

1  2 

HITELKOCKÁZAT CSÖKKENTŐ TECHNIKÁKRÓL.............................................................................5  ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT (FUNDED) FEDEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK ......................................................................................................................................9  2.1  A pénzügyi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi és minimumkövetelmények ................10  2.1.1  Elismerhető pénzügyi fedezetek..............................................................................................10  2.1.2  Pénzügyi biztosítékra vonatkozó minimumkövetelmények ................................................ 11  2.1.3  A pénzügyi biztosítékokra vonatkozó magyar szabályozás áttekintése..............................12  2.2  Az ingatlant terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi és minimumkövetelmények .......................................................................................................................13  2.2.1  Elismerhető ingatlanok.............................................................................................................13  2.2.2  Ingatlanokra vonatkozó minimumkövetelmények................................................................14  2.2.3  Az ingatlant terhelő dologi biztosítékra vonatkozó magyar jogi szabályozás áttekintése.17  2.3  A követelést terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények .......................................................................................................................21  2.3.1  Elismerhető követelések ...........................................................................................................21  2.3.2  Követelésekre vonatkozó minimumkövetelmények..............................................................21  2.3.3  A követelésekre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése ................................................24  2.4  Az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények .......................................................................................................................25  2.4.1  Ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi feltételek......25  2.4.2  Ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó minimumkövetelmények......26  2.4.3  Az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó magyar szabályozás áttekintése ................................................................................................................................................27  2.5  A pénzügyi lízingre vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények ......................28  2.5.1  Elismerhetőségi feltételek.........................................................................................................28  2.5.2  A lízingre vonatkozó minimumkövetelmények .....................................................................28  2.5.3  A lízingre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése...........................................................29  2.6  A nem hitelnyújtó hitelintézetnél elhelyezett készpénz, vagy betét elismerhetőségi- és minimum feltételei ..................................................................................................................................29  2.6.1  A nem hitelnyújtó hitelintézetnél elhelyezett készpénz vagy betét elismerhetőségi feltételei.....................................................................................................................................................29  2.6.2  Minimumkövetelmények..........................................................................................................29  2.6.3  A magyar szabályozás áttekintése............................................................................................29  2.7  Nemteljesítés esetére fedezetet nyújtó életbiztosítási kötvényekre vagy szerződésre vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények ..................................................................30  2.7.1  Elismerhető életbiztosítási kötvények, vagy szerződések.....................................................30  2.7.2  Az életbiztosítási kötvényekre, vagy szerződésre vonatkozó minimumkövetelmények ...30  2.7.3  Az életbiztosítási kötvényre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése............................31  2.8  Visszavásárlási garanciával biztosított értékpapírokra vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények .......................................................................................................................31  2.8.1  Elismerhetőségi követelmény ..................................................................................................31  2.8.2  Minimumkövetelmény..............................................................................................................31  2.9  Saját, a fedezetek figyelembe vételén alapuló LGD becslés alkalmazása esetén a fedezetekre vonatkozó követelmények ......................................................................................................................31  3  ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT FEDEZETEK ............................................................32  3.1  Az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények .......................................................................................................................32  3.1.1  Elismerhető fedezetnyújtók......................................................................................................32  3.1.2  Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó minimumkövetelmények.....34  3.1.3  Saját LGD becslés alkalmazása esetén a garanciák kockázatmérséklő hatásának az LGD becslésben történő figyelembe vétele során a garanciákkal szembeni minimumkövetelmények 36 

3.1.4  A viszontgaranciákra vonatkozó minimumkövetelmények .................................................38  3.1.5  Az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése ................................................................................................................................................39  4  BELSŐ IRÁNYÍTÁS, BELSŐ KONTROLL............................................................................................44  4.1  Belső irányítás .................................................................................................................................44  4.1.1  A belső irányítás vizsgálata a validáció során .........................................................................44  4.1.2  Nemzetközi csoportok vizsgálata............................................................................................46  4.1.3  Testre-szabott alkalmazás, arányosság elve............................................................................47  4.1.4  A belső irányítási rendszer funkciói .........................................................................................47  4.2  Belső kontroll ..................................................................................................................................49  4.2.1  A belső jelentési rendszer ..........................................................................................................49  4.3  Kockázat ellenőrzés ........................................................................................................................51  4.3.1  A hitelkockázat ellenőrző funkció............................................................................................51  4.3.2  Belső ellenőrzés..........................................................................................................................55  4.4  Egyéb ...............................................................................................................................................55  4.4.1  A függetlenség, összeférhetetlenség további kérdései...........................................................55  4.4.2  Kiszervezés..................................................................................................................................56  4.5  A megbízható governance rendszer követelményeinek való megfelelés ellenőrzése.............56  5  VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK ...............................................................................................................58  5.1  Bevezetés .........................................................................................................................................58  5.2  A vásárolt követelések definíciója a tőkekövetelményekre vonatkozó előírások vonatkozásában .......................................................................................................................................59  5.3  A lakossági (retail) kitettségi kategóriába sorolás feltételei .......................................................59  5.4  A vásárolt követelésekre vonatkozó minimum követelmények (működési követelmények) 61  5.4.1  Jogi érvényesíthetőség...............................................................................................................61  5.4.2  A monitoring rendszer hatékonysága......................................................................................61  5.4.3  A work-out rendszer hatékonysága..........................................................................................62  5.4.4  A biztosítékok, a hitellehívások és a behajtás ellenőrzési rendszereinek hatékonysága ...62  5.4.5  A hitelintézet belső irányelveinek és szabályzatainak való megfelelés ................................62  5.5  A felhígulási kockázat ....................................................................................................................63  5.6  A vásárolt követelések vizsgálata ..................................................................................................65  6  HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK.......................................................66  7  FORRÁSOK ........................................................................................................................................67  1. MELLÉKLET - PÉNZÜGYI FEDEZETEK ESETÉN A KÖVETELMÉNYEK TELJESÜLÉSÉNEK VIZSGÁLATÁHOZ ADOTT TÁMPONTOK ...................................................................................................68  2. MELLÉKLET – KOCKÁZATCSÖKKENTŐ TECHNIKÁK ÁTTEKINTÉSE.................................................71 

4

1 HITELKOCKÁZAT CSÖKKENTŐ TECHNIKÁKRÓL A hitelezési kockázat-mérséklés felülvizsgálatának irányelvei: 1. A CRD, illetve a vonatkozó hazai jogszabályok hatályba lépését követően az intézményeknek továbbra is lehetőségük lesz a jogszabályoknak és hitelezési politikájuknak megfelelő, abban rögzített, de a CRD/HKr. követelményeit nem teljesítő fedezetek elfogadására, azonban csak a CRD/HKr. követelményeit kielégítő fedezetek alkalmazhatók a tőkekövetelmény számításánál figyelembe vett kitettség érték, és ez által a tőkekövetelmény csökkentésére. 2. A Felügyelet által lefolytatandó felülvizsgálat során az intézményeknek kell bizonyítaniuk a Felügyelet számára, hogy megfelelő kockázatkezelési folyamatokkal rendelkeznek a hitelkockázat-csökkentő fedezetek alkalmazásából eredő kockázatok ellenőrzésére, a reziduális - pl. jogi – kockázatokat is beleértve. Az intézményeknek megfelelően integrált irányítási, ellenőrzési rendszerekkel, értékelési eljárásokkal, belső szabályzatokkal, kijelölt felelősökkel kell rendelkezniük a felmerülő kockázatok prudens kezelése érdekében. 3. Függetlenül attól, hogy a hitelkockázat mérséklés meglétét figyelembe vették-e a kockázattal súlyozott kitettség érték és a vonatkozó várható veszteség értékének kiszámítása során, az intézményeknek továbbra is végre kell hajtaniuk az alapul szolgáló kitettségek teljes hitelkockázat minősítését, és be kell mutatniuk a Felügyelet számára, hogy prudensen jártak el. A Felügyelet által lefolytatandó felülvizsgálat nem kell, hogy kimerüljön az intézmény által benyújtott kérelmezési dokumentumok vizsgálatában, további dokumentumok is bekérhetők, illetve helyszíni vizsgálat is végezhető. A kockázattal súlyozott kitettség érték számításához használt módszer hatása a hitelezési kockázat-mérséklés céljára alkalmazható fedezetek körére 4. A fedezetek hitelezési kockázat csökkentési célra történő elismerése attól függ, hogy a hitelintézet a sztenderd, vagy az IRB módszert kívánja-e alkalmazni, illetve, hogy a pénzügyi biztosítékok egyszerű vagy átfogó módszerét használja-e. 5. Az IRB módszer az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek szélesebb körének szabályozói elismerését teszi lehetővé, mivel a sztenderd módszerben elismerhető pénzügyi biztosítékokon és előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeteken túl biztosítékként elfogadható a követelést terhelő dologi biztosíték, ingatlant terhelő dologi biztosíték és az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték és a pénzügyi lízing is. Az IRB módszer esetén a sztenderd módszer szerint is elfogadható fedezetekkel szembeni elvárás nem változik, azonban értelemszerűen az addicionálisan befogadható fedezetekre is vonatkoznak elismerési- és minimumkövetelmények. Az egyszerű és az átfogó módszer a kockázatcsökkentő hatás számszerűsítésére 6. Az irányelv, illetve a HKr. értelmében az IRB alapmódszer alkalmazása esetén mindenképpen a hitelkockázat csökkentés átfogó módszere szerint alakul a tőkekövetelmény számítás menete, mivel az IRB-t alkalmazó bankok számára az egyszerű módszer alkalmazása nem megengedett. 7. Az átfogó módszer a kockázatcsökkentő eszköz kitettség értékét csökkenti a „haircut” (volatilitási korrekciós tényező) értékek figyelembe vételével. A „haircut” meghatározásához vagy a jogszabályban megadott értéket kell alkalmazni, vagy azokat a hitelintézetek maguk is becsülhetik belső modell segítségével. Az egyszerű módszerhez képest a különbség abban áll, hogy míg az egyszerű módszer szerint a kockázatcsökkentő eszköz a fedezendő pozíció megfelelő hányadának helyére lép saját kockázati súlyával, addig az átfogó 5

módszer alapján a tőkekövetelmény számítás alapjául szolgáló kitettség értéke csökkenthető a fedezettel. További különbség az egyszerű és az átfogó módszer között, hogy míg az egyszerű módszer esetében a fedezet futamidejének legalább a kitettség hátralévő futamidejével egyezőnek kell lennie, addig a kitettség és a fedezet eltérő lejárata az átfogó módszernél megengedett. 8. Megjegyzendő, hogy az irányelvben meghatározott volatilitás kiigazítások és a saját becsült volatilitás kiigazítás alkalmazásának alternatívájaként az intézmények felügyeleti engedély birtokában belső (VaR) modelleket alkalmazhatnak a sztenderd nettósítási megállapodások keretében megvalósuló repó típusú tranzakciók, értékpapír- és árukölcsönzési ügyletek esetében Előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek 9. A CRD/Hpt., HKr. a hitelkockázat csökkentésére használt fedezetek két fajtáját különbözteti meg, a funded (előre rendelkezésre bocsátott) és az unfunded (előre nem rendelkezésre bocsátott) hitelkockázati fedezeteket. Az előre rendelkezésre bocsátott fedezetek jellegüket tekintve olyan fedezetek, amelyeknél az intézmény a kockázati esemény bekövetkeztekor a fedezet tárgyát képező eszközt megszerezheti, illetőleg annak értékesítéséből származó pénzösszegből kielégítést kereshet. Ezzel szemben az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek olyan kockázatcsökkentési technikát jelentenek, ahol az intézmény a felektől független harmadik személy által fizetett összegből kereshet kielégítést a hitelesemény bekövetkeztekor. Egy kitettség több fedezettel, több kitettség egy fedezettel történő biztosítása 10. A CRD, illetve a HKr. nem rendelkezik a fedezetek beszámításának prioritásáról egy kitettség több fedezettel, illetve több kitettség egy fedezettel való biztosítása esetén. A banki gyakorlatban több megoldással is lehet találkozni a kitettségek és fedezetek egymáshoz rendelését illetően (pl. arányosítás, optimalizálás). A Felügyelet szerint az intézmény a fedezetek beszámításának módjáról, sorrendjéről belső szabályzataiban maga dönthet. Szükséges azonban figyelembe venni azt, hogy a helyzetet bonyolítja, ha a fedezetek rendelkezésre állásának a kitettség futamidejénél rövidebb, egymástól eltérő intervallumai vannak. 11. Fontos, hogy a fedezetek banki nyilvántartórendszere megoldást biztosítson a kitettség/fedezet futamidők nyomon követésére. A kitettség/fedezet lejáratok eltérése esetén a rendszernek figyelmeztetést kell adnia, illetve a fedezet futamidejének lejártakor a tőkeigény számításának automatikus megváltozását kell generálnia. A CRD, a Hpt., illetve a HKr. hitelezésikockázat-mérséklő eszközökre vonatkozó követelményrendszere 12. Az előre rendelkezésre bocsátott és az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetekre vonatkozó szabályozás a CRD 91-93. cikkében (Hpt. 76E-76/F. §) foglaltakon alapul, ahol a fedezetekkel szembeni általános elvárásokon túl a CRD, illetve a Hpt. utal arra, hogy a hitelkockázat-csökkentési célra szolgáló fedezeteknek a direktíva VIII. számú mellékletének 1. és 2. részében, illetve a HKr.-ben meghatározott elismerési- és minimumkövetelményeknek is meg kell felelniük. Az idézett rendelkezések azonban a sztenderd módszert vagy a belső minősítési alapmódszert (FIRB, azaz saját LGD és CCF becslést nem) alkalmazó hitelintézetek számára határozzák meg a hitelkockázat mérséklő eszközök szabályozói tőkekövetelmény számítás során történő elismerésének követelményeit, a kockázatcsökkentő hatás számszerűsítésének módszereit. A 91. cikk (Hpt. 76/E. § (2) bekezdés) értelmezése szerint azon kitettségekre, melyekre az intézmények saját LGD és CCF becsléseket alkalmaznak (AIRB, illetve a lakossággal szembeni kitettségek) a

6

hitelezésikockázat-mérséklési technikák nem, illetve csak bizonyos korlátozásokkal terjednek ki. 13. AIRB alkalmazása, illetve lakossággal szembeni kitettség esetén az intézmények a fedezetek kockázatmérséklő hatását a paraméterbecslések során veszik figyelembe (az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket a PD-ben és/vagy az LGD-ben, illetve LGD becslés során mind az előre nem rendelkezésre bocsátott, mind az előre rendelkezésre bocsátott fedezetek hatását figyelembe vehetik). A CRD/HKr. ezen esetekben is tartalmaz előírásokat a fedezetekre vonatkozóan az IRB módszer alkalmazásának minimumkövetelményei között1, mely rendelkezéseket a kézikönyv adott fejezeteinél ismertetünk. Ez esetben az intézményeknek a hitelezésikockázat-mérséklés fedezetek elismerhetőségre vonatkozó, a CRD VIII. melléklet 1. részében, illetve a HKr. XIV. fejezetében meghatározott feltételeit nem, de a CRD VIII. melléklet 2. részében, illetve a HKr. XV. fejezetében a fedezetekre meghatározott minimumkövetelményeket, illetve azoknak a biztosíték kezelésére, a jogszavatosságra és a kockázatkezelésre vonatkozó részeit teljesíteniük kell és erre vonatkozóan szabályzattal kell rendelkezniük. A fejezet szerkezete 14. A hitelkockázat csökkentő technikák című fejezet az előre rendelkezésre bocsátott és az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetekre egyaránt kitér az alábbiak szerint: • Az előre rendelkezésre bocsátott és az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetekre vonatkozó általános követelmények2. • Elfogadható fedezet típusok3. • Az elfogadható fedezet típusokra, illetve az AIRB esetén alkalmazott fedezetekre vonatkozó minimum követelmények4 és azok lehetséges értelmezése. • A vonatkozó magyar szabályozás áttekintése abból a szempontból, hogy az elismert kockázatcsökkentési eszközök alkalmazása során milyen, a magyar szabályozás szerinti követelményekre kell figyelemmel lenni, illetve a magyar jogrendszerben rejlő sajátosságok mennyiben akadályozhatják az adott fedezet tőkekövetelmény csökkentésére történő figyelembe vételét. A Kézikönyvben a hitel-derivatívákra és a nettósításra vonatkozó követelmények értelmezésére nem térünk ki, a Kézikönyv ezen tárgykörök tekintetében később kerül kiegészítésre.

1

CDR VII. melléklet 4. rész 75-79. pontjai és 96-100. pontjai, illetve a Hkr. 74. § (3)-(7), illetve 80. § (1)-(7) bekezdései

•

3 4

7

2

CRD 92. cikk 1. és 2. bekezdés, Hpt. 76/E. § (3)-(4) bekezdés

CRD VIII. számú melléklet, 1. rész, Hkr. XIV. fejezet CRD VIII. számú melléklet 2. rész, VII. melléklet 4. rész, illetve Hkr. XV. fejezet

A Kézikönyv ezen részének célja a tőkekövetelmény-csökkentési célra történő elismerhetőség feltételeinek értelmezése, az azzal kapcsolatos felügyeleti elvárások bemutatása, illetve az elismerhetőség útjában álló, azt befolyásoló hatályos jogszabályi rendelkezések feltérképezése.

Általános követelmények 15.

A hitelkockázattal szembeni fedezet biztosítására használt módszernek a hitelt nyújtó hitelintézet által foganatosított intézkedésekkel és lépésekkel, valamint az általa végrehajtott eljárások és szabályzatok által az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető hitelkockázat-fedezeti szabályozást kell eredményeznie. Azaz a hitelbiztosítéki szerződéseknek jogilag érvényesnek és bírósági úton végrehajthatónak/kikényszeríthetőnek kell lennie. A jogi érvényesség/végrehajthatóság és kikényszeríthetőség fogalmát együtt jogi bizonyosságnak nevezhetjük, amely azt jelenti, hogy a fedezetre vonatkozó szerződés megfelel a jogszabályoknak, minden elemében érvényes és bírósági úton kikényszeríthető. A jogi bizonyosság kiemelt követelmény a fedezetekkel szemben, amely nemcsak az általános követelmények között szerepel a CRD-ben és a Hkr-ben, hanem a minimumkövetelmények között több helyen is előírásként fogalmazódik meg. Ebből következően a jogi bizonyosság követelményét csak ott soroljuk fel külön a minimumkövetelményeknél, ahol a szabályozás részletesebben, pontosabban kifejti annak jelentését.

16. Az intézménynek kell bizonyítania a Felügyelet számára, hogy az általa alkalmazni kívánt fedezetek tekintetében ez a követelmény teljesül. Ennek módja lehet például a bankon belül szervezetileg önálló jogi osztály vagy külső ügyvéd/ügyvédi iroda által adott, az intézmény által hitelkockázat-csökkentés céljára alkalmazni kívánt fedezetek CRD-ben, Hkrben meghatározott követelményeknek való megfelelésére vonatkozó jogi szakvélemény becsatolása. Abban az esetben, ha a biztosítéki szerződésre, illetve a majdani jogérvényesítésre nem a magyar jog az irányadó, az intézmény számára ismert külföldi vagy nemzetközi ügyvédi iroda magyar vagy angol nyelvű jognyilatkozata az érvényességről és kikényszeríthetőségről bemutatásra kell kerüljön. 17. Minden fedezethez kapcsolódó jogi vélemény esetében feltétel, hogy a jogi vélemény készítője szervezetileg független legyen az intézménytől. Az intézmény jogi osztálya által kiadott szakvélemény csak akkor elfogadható, ha a jogi osztály az intézmény más szerveitől megfelelően elkülönült, „független”. 18. A hitelnyújtó intézménynek a hitelkockázat-fedezeti szabályozás hatékonyságának biztosítására és a kapcsolódó kockázatok kezelésére megfelelő lépéseket kell tennie. A fedezetek alkalmazásának feltétele piaci értéken történő nyilvántartásuk, rendszeres monitoringjuk és szükség esetén likvidálhatóságuk. Ezen feltételek teljesülését a szabályozási környezetnek megfelelő, és a szerződéses fegyelem betartásán alapuló gyakorlat jelenti. 19. Az intézményeknek a hitelezésikockázat-mérséklésre figyelembevett biztosítékokkal szembeni követelmények teljesülésének ellenőrzését az általános hitelkockázat-kezelési folyamatokba integráltan, megbízhatóan és az eljárásokat és folyamatokat megfelelően dokumentálva kell működtetniük.

8

2 ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT (FUNDED) FEDEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Likvid, értéke stabil. 20. Az intézménynek rögzítenie kell a likvid biztosíték fogalmát. Az intézménynek azt kell bizonyítania, hogy az adott fedezeti tárgy vonatkozásában a piac likvid, azaz a fedezet mobilizálható. Célszerű a belső szabályzatokban rögzíteni, hogy az egyes fedezet-típusok vonatkozásában mely körülhatárolt piacot tekinti az adott intézmény relevánsnak. 21. Az intézménynek belső szabályzataiban rendelkeznie kell arról, hogy milyen adatbázisokkal, azok milyen frissítésével tartja karban a fedezetekre vonatkozó értékeléseit, illetve a fedezetek adataiban bekövetkező változásokat. A fedezetek nyilvántartását úgy kell karbantartania, hogy az a tényszámok alapján visszamérések elvégzését is biztosítsa (pl. ingatlanok eladásából történő kielégítés vételi jog gyakorlásával, illetve végrehajtási eljárásban). Az intézménynek szabályzatában rendelkeznie kell a likviditás szempontjából fedezetként elfogadható, azonban kockázatcsökkentő tényezőként a tőkeszámításnál nem, vagy csak kivételesen - más tényezők értékelése és figyelembe vétele alapján - elfogadható ingatlanfedezetekről. Például harmadik személy tulajdonában álló kereskedelmi vagy lakóingatlanbiztosíték, ahol az elemi károk elleni biztosítás fenntartása fokozott kockázatot jelent, vagy műemléki széljeggyel ellátott lakó ingatlanok, ahol az átépítés feltételei korlátozottak, s ez a piacképességet befolyásolja. Ezen esetek egyedileg mérlegelendők, adatbázis szintjén és a dokumentációkban elkülönítve kezelendők. 22. Az intézmény ésszerű időn belül – bírósági végrehajtás keretében, vagy bíróságon kívül – likvidálhatja, vagy megtarthatja a fedezeteket az adós, vagy a fedezetet nyújtó nem teljesítése, fizetésképtelensége, vagy egyéb, a felek megállapodása szerinti hitelesemény bekövetkezte esetén. Ez a követelmény lényegében a végrehajtás gyorsaságát fogalmazza meg, azaz hogy a fedezet érvényesítésére vonatkozó eljárás ne legyen hosszadalmas, a fedezethez a hitelező kellően rövid időn belül hozzájuthasson. A fedezetnek teljes egészében a hitelező kielégítésére kell szolgálnia. 23. Az időben történő likvidálás fogalmát egzakt módon nem kívánjuk megadni, ezen a ponton azt szükséges vizsgálni, hogy a szerződésben nincs-e olyan rendelkezés, amely hátráltatná a fedezet érvényesíthetőségét, illetve minden olyan rendelkezés benne van-e, amely ezt segíti. Tekintettel arra, hogy a fedezet érvényesítésének gyorsaságát az intézmények által pontosan definiált hatásköri- és felelősségi rend, illetve az egyes fedezettípusok sajátosságainak figyelembevételével kialakított belső szabályozás jelentősen befolyásolják, a követelmény teljesítése e nélkül elképzelhetetlen. E feltétel teljesülését tehát a jogszabályi környezet és bírói gyakorlat számbavételén túl az ügyleti feltételek, illetve belső eljárásrendek vizsgálata jelenti. A fedezet értéke és az adós hitelminősége közötti korreláció nem lehet magas. 24. A CRD, illetve a Hpt. e tekintetben annyit említ, hogy a fedezet értéke az ügyfél minőségével (hitelképességével) pozitív módon nem korrelálhat lényegesen, illetve - szélsőséges esetként - az ügyfél saját értékpapírjai alapvetően nem ismerhetőek el fedezetként. Magas pozitív korreláció akkor állhat fenn, ha az adós hitelminősítésének, vagyis kockázati pozíciójának romlása a fedezet elértéktelenedésével jár együtt és fordítva, a fedezet elértéktelenedése együtt jár az adós hitelezési kockázatának növekedésével. Ebből következőleg az intézménynek figyelnie kell az adós hitelminősége és a fedezet értéke közötti pozitív korrelációt. Lényeges pozitív korreláció esetén tőkecsökkentést nem lehet elszámolni.

9

2.1 A pénzügyi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi és minimumköve-

telmények

2.1.1

Elismerhető pénzügyi fedezetek 25. Bármely módszer szerint elfogadható pénzügyi biztosítékok 1) készpénz, készpénzjellegű eszközök (a HKr. szerint a betét); 2) • központi kormányzatok és központi bankok, • a központi kormányával azonos kockázati súlyú o regionális kormány, vagy helyi önkormányzatok, o közszektorbeli intézmények, • nulla százalékos kockázati súlyú o multilaterális fejlesztési bankok, o nemzetközi szervezetek, által kibocsátott, a CRD 8. számú melléklete 1. részének 7/b pontjában, illetve a HKr. 100. § (1) b) pontjában írt hitelminősítésnek megfelelően minősített, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; 3) intézmények által kibocsátott, illetve ezen intézményekkel azonos kockázati súlyozású regionális kormány, vagy helyi önkormányzatok, közszektorbeli intézmények által kibocsátott, a CRD 8. számú melléklete 1. részének 7/c pontjában, illetve a HKr. 100. § (1) c) pontjában írt hitelminősítésnek megfelelően minősített, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; 4) a HKr. 7. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott multilaterális fejlesztési bankok által kibocsátott, a HKr. 100. § (1) c) pontjában hitelminősítésnek megfelelően minősített, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, 5) vállalkozások által kibocsátott, a CRD 8. számú melléklete 1. részének 7/d pontjában, illetve a HKr. 100. § (1) d) pontjában írt hitelminősítésnek megfelelően minősített, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok; 6) tőzsdei indexekben szereplő részvények, vagy átváltoztatható kötvények; 7) arany; 8) intézmények által kibocsátott, nem minősített értékpapírok, ha azokat elismert tőzsdén jegyzik, nem alárendelt tartozásnak minősülnek, az intézmény által kibocsátott többi értékpapír megfelel a CRD VIII. melléklet 1 rész 8 bekezdés c) pontjában, illetve a HKr. 100. § (2) c) pontjában írt minősítési feltételeknek, és nem áll rendelkezésre arra vonatkozó információ, hogy az értékpapír minősítése nem érné el ezt a minősítési szintet, valamint elégséges piaci likviditással rendelkeznek, 9) befektetési alapok fentiek szerinti elismerhető eszközökbe, vagy fedezeti célú származtatott eszközökbe fektetett, napi nyilvános árfolyamjegyzésű befektetési jegyei. 26. A pénzügyi biztosítékok átfogó módszere szerint elismerhető további biztosítékok 1) részvény vagy átváltoztatható kötvény, amely nem része tőzsdei indexnek, de elismert tőzsdén forgalmazzák, 2) befektetési alapok fentiek szerinti elismerhető eszközökbe, vagy fedezeti célú származtatott eszközökbe fektetett, napi nyilvános árfolyamjegyzésű befektetési jegyei. 27. A pénzügyi fedezetek közül az értékpapírok elismerhetőségének szempontjából alapvető jelentősége van a külső minősítő intézmények felügyeleti elismerésének. A Hpt. és a HKr.

10

meghatározzák a hitelminősítéssel foglalkozó szervezetek felügyeleti elismerésének módját és azok nyilvánosságra hozatalát (felügyeleti honlap). 2.1.2 Pénzügyi biztosítékra vonatkozó minimumkövetelmények Korreláció 28. Az előre rendelkezésre bocsátott fedezetekre megfogalmazott általános követelmény (magas pozitív korreláció az adós hitelminősége és a fedezet értéke között nem állhat fenn) a pénzügyi fedezetek esetén ezen a ponton külön is megjelenik. Ebből következően az intézménynek eljárással kell rendelkeznie a pozitív korreláció nyomon követésére, szűrésére. Kivétel ez alól az adós által kibocsátott fedezett kötvény (covered bonds), amely repóügyletek biztosítékaként elismerhető5. A nem jelentős korreláció követelményének azonban ebben az esetben is teljesülnie kell. Jogbiztonság 29. A követelmény lényegében az általános követelmények között ismertetett jogi bizonyosság követelményének feleltethető meg. A követelmény magában foglalja azt is, hogy az intézménynek a fedezet jogi végrehajthatóságára vonatkozóan rendszeres értékelést kell végeznie legalább évente egyszer Az erre vonatkozó belső eljárásrendnek tartalmaznia kell az értékelés elvégzésével megbízott személy kijelölését és feladatainak meghatározását. A fedezetek rendszeres monitoringjába – amennyiben az nem eleve oda delegált - minden esetben be kell vonni az intézmény jogi osztályát. Működési követelmények 30. A biztosítékok megfelelő módon történő dokumentálása. Ez a követelmény azt foglalja magában, hogy az intézménynek az egyes hitelügyletekhez tartozó fedezeteket, azok értékében, végrehajthatóságában bekövetkezett változásokat (az előző pontban említett rendszeres fedezetvizsgálatok eredményeit), illetve a fedezetek befogadhatóságának megállapítása érdekében beszerzett dokumentumokat iktatnia kell, illetve nyilván kell tartania. 31. Kockázatok ellenőrzése. A pénzügyi fedezetek alkalmazásából eredő kockázatokat ellenőrizni, felügyelni kell. Csak rendszeres monitoring keretében oldható meg a fedezetcsökkenés/hiány korai észlelése, továbbá a befogadott pénzügyi fedezetfajta/típus veszélyes mértékű koncentrációjának felismerése. A koncentráció, illetve a fedezetcsökkenés még megengedhető mértékét, illetve a veszélyes mértéket az intézmény belső szabályozásában előzetesen meg kell határozni. Célszerű a mértékek, limitek táblázatba foglalása. 32. Eljárásrend, szabályzat az elfogadott biztosítékokkal és összegekkel kapcsolatosan. A belső szabályzatban ki kell térni arra, hogy az egyes termékek, ügyletek vonatkozásában milyen biztosítékot kíván befogadni. 33. A biztosíték piaci értékének kiszámítása, annak rendszeres (de minimum hathavonta) történő újraértékelése. A pénzügyi fedezetek értékelését a fedezet objektív piaci értékének megállapítására alkalmas módon kell végrehajtani. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a

5

11

CRD VI. melléklet 1. rész 68-71. pontok, Hkr. 14. §

CRD, HKr. követelményeinek való megfelelés mind az időtartam (értékelés gyakorisága), mind az érték (piaci ár csökkenése) tekintetében könnyen vitatottá válhat, miután a piaci árak lényeges - jelentősen csökkenő - elmozdulása szubjektív megítélés tárgyát képezi, ezért elvárható a belső szabályozásban részletesen meghatározni és indokolni az alkalmazott eljárást. Az intézmény szabályzatában rögzíteni kell a biztosíték piaci értékének megállapításával megbízott felelősöket és a követendő eljárásrendet. A szabályzat alapján az ügyfél és az intézmény együttműködését szabályozó feltételeket is rögzíteni kell. 34. Harmadik félnél tárolt pénzügyi biztosítékokat a harmadik félnek saját eszközeitől bizonyíthatóan elkülönítetten kell kezelni és ennek érdekében a hitelintézetnek minden szükséges intézkedést meg kell tennie. A követelmény bizonyíthatóságnak alapja, hogy az intézmény időben meg tudja tenni a megfelelő lépéseket a fedezet zárolására, illetve más által történő terhelés, hozzáférhetőség kizárására. Nem várt helyzet alakulhat ki nem zárolt fedezettípusok (egyszerű bankbetét) esetében a harmadik fél fizetésképtelenségének bekövetkezése esetén. Ennek egyértelmű mérésére és a kockázat minimalizálására a harmadik fél vizsgálatát (pl. egyszerűsített kockázatvizsgálat, külső minősítés beszerzése) a pénzügyi biztosítékok elhelyezése előtt el kell végezni. A Felügyelet ennek dokumentumát kérheti. 2.1.3

A pénzügyi biztosítékokra vonatkozó magyar szabályozás áttekintése 35. A pénzügyi biztosítékok a magyar jogrendszerben az óvadék jogintézményének feleltethetőek meg. A Ptk. 270.§ (1) bekezdése pénzen, bankszámla-követelésen és értékpapíron teszi lehetővé óvadék alapítását. Az óvadék hitelkockázat-csökkentő eszközként történő elismerhetőségét korlátozó tényezőket az alábbiakban mutatjuk be. •

•

12

A Ptk. 271.§ (1) bekezdése alapján a jogosult a kielégítési joga megnyíltakor követelését csak bizonyos feltételek teljesülése estén (így, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés, nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) elégítheti ki közvetlenül. A Ptk. ugyanezen szakasza alapján, ha az előbb meghatározott feltételek nem teljesülnek, a jogosult csak erre vonatkozó szerződéses kikötés, illetve az értékelési mód szerződésben való meghatározása esetén gyakorolhatja kielégítési jogát. Az óvadéki szerződések tartalmának meghatározása során tehát az intézménynek az előbb megfogalmazott szabályokra a gyors és közvetlen kielégítés biztosítása érdekében tekintettel kell lennie. A Cstv. 38.§ (5) bekezdése a felszámolási eljáráson belül megteremti az óvadék jogosultjának kedvező helyzetét, mert a felszámolás kezdő időpontjáig nyújtott óvadékból a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül kielégítheti követelését. A Cstv. idézett szakasza azonban ezt a lehetőséget csak három hónapig tartja fenn, azt követően az óvadék jogosultja csak zálogjogosultként tarthat igényt követelésének kielégítésre, ezért az intézménynek figyelemmel kell lennie arra, hogy az adós felszámolásának kezdő időpontjától számított 3 hónapon belül mindenképpen elégítse ki követelését. Önkormányzati adósok esetében további korlátozásokra is figyelemmel kell lenni, mivel a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 31.§ (1) bekezdésének b) pontja értelmében az óvadékkal biztosított követelések a kielégítési rangsor második helyén (a rendszeres személyi jellegű juttatások kifizetése után) szerepelnek, feltéve, hogy az óvadékot az adósságrendezési eljárás kezdő időpontja előtt legalább 6 hónappal kikötötték. Erre tekintettel tehát a CRD/HKr. általános követelményének (a Bank időben likvidálhatja a fedezetet az adós fizetésképtelensége, csődje esetén) teljesülése nem minden esetben biztosított. Önkormányzattól történő pénzügyi biztosíték elfogadása esetén tehát ennek a körülménynek ki kell hatnia egyrészt a biztosíték értékének megállapítására, másrészt a kockázatkezelés módjára.

•

•

•

Az óvadék jogosultjának a helyzetét gyengítheti a Cstv. 40.§ (1) bekezdésének c) pontja, amely megtámadási jogot biztosít az adós, a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződése vagy más jognyilatkozata vonatkozásában, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása. A Cstv. kommentárja szerint a 40. § (1) bekezdésének c) pontjának jelentése vitatott. Az egyik lehetséges értelmezés szerint a c) pont az ún. in fraudem creditorum eljárásra, azaz a hitelezők kijátszására irányuló, a fizetésképtelen adós és egy rosszhiszemű harmadik személy összejátszásán alapuló ügyletekre utal. A másik nézet szerint a c) pont nem feltétlenül az ún. in fraudem creditorum eljárásra utal, inkább úgy tűnik, hogy annak alapján a jóhiszemű harmadik személy és a fizetésképtelen adós közötti ügylet is megtámadható, ha az az adós részéről a hitelezők kijátszására irányuló, az adós vagyonát csökkentő ügyletnek minősül. Az utóbbi értelmezés alapján az óvadéki szerződés a 40. § (1) bekezdés c) pontja alapján megtámadható lenne, ha a kérelem bíróságra való beérkezését megelőző 90 napon belül nyújtották az óvadékot, hiszen az nyilván az adós vagyonát csökkentő ügylet, amely esetleg a fizetésképtelen adós részéről egyéb hitelezőinek kijátszására irányult. Ez a körülmény önmagában a pénzügyi biztosíték elismerhetőségét nem akadályozza, viszont megfelelő kockázatkezeléssel kell párosulnia Az óvadék jogosultjának a helyzete a végrehajtási eljárásban ugyan kedvező, hiszen egyrészt a Vht. 79/D. § -a szerint a pénzügyi intézménynél kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá. Másrészt a Vht. 96/A §-a szerint az adósnak vagy az óvadék jogosultjának a kérelmére a végrehajtó mentesíti a végrehajtás alól az óvadékként nyújtott pénzt, takarékbetétkönyvet vagy értékpapírt mindaddig, amíg az óvadék visszaadásának a feltételei nem állnak fenn. Ennek alapján azonban a végrehajtási eljárásban az óvadékul szolgáló pénzösszeg, értékpapír mentesítését az intézménynek a végrehajtási eljárásban kérnie kell. Megjegyzendő, hogy a Vht. 79/D.§-a csak a pénz óvadék esetében teremti meg az óvadék jogosultjának kedvező helyzetét, ugyanakkor óvadék tárgya nemcsak pénzösszeg lehet. Ha tehát értékpapír szolgál óvadékul, akkor külön kell kérni a mentesítést. Az intézménynek rendelkeznie kell a szükséges információs- és működési feltételekkel ahhoz, hogy a szükséges lépéseket időben és érvényesen tegye meg. Értékpapír óvadékba adása ma jellemzően dematerializált értékpapírok óvadékba adását jelenti. Ebben az esetben az értékpapírt az értékpapír számlavezető a Tpt. 144.§ (1) bekezdése alapján értékpapír-alszámlára vezeti át. Ebben az esetben tekintettel kell lennie a Tpt. 144.§-ában foglaltakra.

2.2 Az ingatlant terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi és

minimumkövetelmények

2.2.1

Elismerhető ingatlanok 36. Lakó (amelyben a tulajdonos lakik, lakni fog, vagy amelyet a tulajdonos kiad vagy ki fog adni) valamint a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok ismerhetőek el. A lakóingatlan fogalmát csak a sztenderd módszer ingatlannal fedezett kitettségi osztályánál adja meg a HKr., de ezt tekintjük irányadónak jelen esetben is. E szerint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. §-ának (4) bekezdés a) pontja szerinti lakóingatlan (továbbiakban: lakóingatlan) ismerhető el. Ennek megfelelően azon ingatlanok minősülnek lakóingat-

13

lannak, amelyeket lakás céljára létesítettek, és az ingatlannyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel vannak nyilvántartva. Mindkét feltétel fennállása szükséges ahhoz, hogy az ingatlan elismert hitelezésikockázat-mérséklő fedezet legyen (pl. kiadott használatbavételi engedély önmagában nem elégséges). 37. Az ingatlan fedezeti értéke és az ügyfél minősítése független egymástól. 38. Az ügyfél kockázata nem függ lényegesen az alapul szolgáló ingatlan vagy projekt teljesítőképességétől. A lényegességet a jogalkotó 80%-ban határozta meg, azaz a kötelezettség törlesztése legalább nyolcvan százalékban nem az ingatlanból származó bevételtől függ6. A rendelkezés lényege, hogy a hitel visszafizetése önmagában ne függjön lényegesen semmilyen, biztosítékként alapul szolgáló ingatlan által generált pénzáramlástól, ellenkező esetben a hitel elsődleges és másodlagos „biztosítéka” is ugyanaz lenne. Az ügyfél kockázatának megítélése során csak a fedezet alapjául szolgáló ingatlan vagy projekt teljesítőképességén kívüli tényezők vehetők figyelembe. A pozitív korrelációra példa, ha a törlesztésbe bevont cash flow jelentős hányada pl. bérleti díjból származik, melyhez nem kapcsolódik semmiféle más szolgáltatás 39. A CRD-ben írt azon diszkrécióval, mely szerint az illetékes hatóság lakóingatlan esetén az előző pontban írt feltétel alkalmazásától eltekinthet, ha az ingatlan fekvése szerinti tagállamban megfelelően alacsony veszteségrátákkal jellemzett, tradicionálisan fejlett ingatlanpiac létezik, a magyar szabályozás nem élt. Nem kerültek továbbá alkalmazásra a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra a CRD által lehetővé tett lehetővé tett diszkréciók sem. Ennek megfelelően az intézményeknek ajánlott kockázatkezelési eljárást kidolgozniuk és szabályzatban rögzíteniük annak vizsgálatát a hitel folyósításakor, illetve a hitel futamideje alatt, hogy az ügyfélnek a kötelezettség teljesítésére az ingatlanból származó pénzáramláson kívül is van rendelkezésre álló forrása, így a törlesztés 20%-ot nem meghaladó mértékben történik az ingatlanból származó pénzáramlásból. 2.2.2

Ingatlanokra vonatkozó minimumkövetelmények

Jogi bizonyosság 40. A fedezetekre általános követelményként meghatározott jogi bizonyosság az ingatlanok esetében külön, a minimumkövetelményeknél is meghatározásra került. A szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi a biztosíték érvényesíthetőségét és megfelelő időben történő realizálást. A jogi bizonyosság elve ingatlan esetén kiegészül a jelzálog megfelelő módon és időrendben történő nyilvántartásának követelményével. A megállapodásnak hatályos zálogjogot kell tükröznie (a zálogjog minden tartalmi és formai követelményét teljesítenie kell). A biztosíték rendszeres értékelése

6

14

Hkr. 103. § (1) bekezdés b) pontja

41. A biztosíték értékének megállapítása: bár ez nem a minimumkövetelmények között található, alapvető az ingatlan értékének megállapításánál a HKr. 146. § (1) bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint az IRB módszer alkalmazása esetén az ingatlan értékét független ingatlanvagyon-értékelőnek kell megállapítania és ez nem haladhatja meg a piaci értéket7. 42. Az ingatlan értékét gyakori rendszerességgel, de lakóingatlannak nem minősülő ingatlanoknál legalább évente egyszer, lakóingatlanoknál pedig minden harmadik évben felül kell vizsgálni. Gyakoribb felülvizsgálatot kell lefolytatni jelentős változásnak kitett ingatlanpiac esetén (jelenleg nem minősítjük ilyennek a magyar ingatlanpiacot, így az alapesetként meghatározott felülvizsgálati időpontok elfogadhatóak). Az ingatlanok értékének felülvizsgálatára, valamint az újraértékelendő ingatlanok meghatározására lehetőség van statisztikai módszerek alkalmazására. A különféle statisztikai módszerek akkor fogadhatók el az ingatlanfedezetek értékének felülvizsgálatára, ha megfelelő, a hitelintézet portfoliójához igazodó adatbázisok (melyek lehetnek külső, „vásárolt” adatbázisok is) állnak rendelkezésre, az alkalmazott módszertan szakmailag megalapozott és megfelelően dokumentált, valamint igazoltan megfelelő előrejelző képességgel rendelkezik. 43. Magyarországon várhatóan a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetén nem lesz lehetséges a statisztikai módszer alkalmazása, mert a statisztikai módszerhez szükséges számosság és összevethetőség követelménye nem teljesül. Adatbázis alkalmazása akkor lehet mégis megengedett, ha az adott ingatlan piaci értékének meghatározására kellő számú és hosszúságú adatsor áll rendelkezésre (a „kellő szám” szubjektív, elfogadható, ha az adott település/régió kereskedelmi célú ingatlanjait például 70 % feletti mértékben lefedő adatbázissal rendelkezik – irányszám, amelytől megalapozott indoklással el lehet térni). Minden más esetben egyedi piaci értékelést kell alkalmazni. 44. Amennyiben információ áll rendelkezésre arról, hogy az ingatlan értéke az általános piaci árhoz viszonyítva jelentősen csökkenhetett, vagy a 3 000 000 eurót vagy a hitelintézet szavatoló tőkéjének 5%-át meghaladó értékű kölcsönök esetén az előző pontban említett felülvizsgálatot független ingatlanvagyon-értékelőnek kell elvégeznie. A “független ingatlanvagyon-értékelő” olyan személyt jelent, aki rendelkezik a becslés elvégzéséhez szükséges szakképzettséggel, képességgel és tapasztalattal, és független a hitelezési döntéssel kapcsolatos folyamattól. 45. Ha egy ingatlanfedezethez több kitettség tartozik, akkor a kitettségek együttes összege alapján kell vizsgálni a fenti 3 000 000 eurós, vagy a szavatoló tőke 5 %-hoz kötött határt, hiszen az ingatlannal kapcsolatos kockázat valamennyi kitettségre egyaránt és egyidejű hatással lehet. Más a helyzet, ha egy adóssal, vagy adóscsoporttal szemben állnak fenn olyan különálló ingatlanokkal biztosított kitettségek, melyek együttes összege a szavatoló tőke 5 %át meghaladja, ekkor azokat külön-külön lehet figyelembe venni. 46. A Felügyelet elvárása a 44. pontban foglalt feltétellel kapcsolatban, hogy az intézmény belső szabályzatában térjen ki a következőkre:

7

15

CRD VIII. melléklet 3. rész 62. pont

•

• •

• • •

•

az értékelés elvei és módszerei, vagyis, hogy az intézmény mit tekint a piaci feltételek jelentős változásának, illetve az ingatlan értékének piaci árhoz viszonyított jelentős csökkenésének, milyen időszak, milyen adatkörre vonatkozó növekedés vagy csökkenés tekinthető jelentősnek (pl. 10 % / év csökkenés már jelentős lehet, és a mobilizálást befolyásolhatja); az értékelési módszerek megalapozottságának, helytállóságának bemutatása; az az adatkör, illetve módszer, amelynek alapján az elbírálás, illetve a kockázatvállalás időpontjában megállapítja a biztosítéki értéket (egyedi értékelés vagy statisztikai adatbázis). Ingatlan esetén a biztosíték értéke a piaci, vagy annál kisebb érték, vagy – amennyiben az adott országban van törvényi szabályozás a jelzálog-hitelbiztosítéki érték megállapításának módjára – a jelzáloghitelezési, vagy annál kisebb érték.8 A biztosítéki érték megállapításánál figyelembe kell venni ugyanakkor az ingatlan értékének felülvizsgálata során szerzett tapasztalatokat, és az ingatlant terhelő elsőbbségi követeléseket, melyekkel a piaci vagy jelzálog-hitelbiztosítéki érték csökkentendő; külső adatbázisok alkalmazása esetén az alkalmazott adatbázis(ok) megnevezése és frissítésének rendszere (illetékhivatal, földhivatal, ingatlanforgalmazó cégek adatai, saját adatbázis, stb.); a normál felülvizsgálat keretein túlmenően a soron kívüli ingatlan felülvizsgálat esetei; a helyszíni megtekintés és értékelés szabályai (az ingatlan értékétől vagy más tényezőtől függően). A jogszabály azon előírása, miszerint a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok értékét legalább évente, a lakóingatlanok értékét legalább háromévente felül kell vizsgálni, nem jelenti a kötelezően előírt helyszínen történő újraértékelést. A helyszíni értékelést azonban az intézmény kikötheti, ennek eseteiről belső szabályzatában rendelkeznie kell; a piaci árak változásának megállapításához használt adatsor, illetve, hogy mit tekint összehasonlítható halmaznak (például elhelyezkedés, ingatlantípusok tekintetében).

47. A piaci értékeléshez kapcsolódóan a további dokumentálás minimális elvárásai: • • •

• •

az adósminősítéshez kapcsolódó biztosítéki értékelésnél a fenti adatforrás egyértelmű feltüntetése; a következő felülvizsgálat időpontjának feltüntetése a minősítés részeként; a biztosítéki szerződés – ha ez a hitelszerződés része, akkor a biztosítékokra vonatkozó részben – tartalmazzon rendelkezést az adós együttműködési kötelezettségéről a piaci értékelés elvégzését illetően (pl. az intézmény vagy megbízottjának helyszíni bejárása, megtekintés, bejutás biztosítása); az adatbázisok frissítésének gyakoriságának és forrásainak bemutatása; az egyedi ingatlanok felülvizsgálat szerinti piaci értékének dokumentálása;

A Jht. 5.§ (4) bekezdése alapján jelzáloghitelezés esetén a hitelintézetnek hitelbiztosítéki érték megállapítására szabályzattal kell rendelkeznie, amely szabályzatnak a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elveiről szóló 27/1997 (VIII.1.) PM rendelet alapján kell elkészítenie.

8

16

•

a biztosíték érvényesítése esetén be kell mutatnia az intézménynek, hogy a követelés megtérülésénél a fenti számításokat vette alapul. Egyértelmű dokumentáció 48. Az intézmény által elfogadott lakó- és lakóingatlannak nem minősülő ingatlan típusokat, valamint az intézmény hitelpolitikáját e vonatkozásban világosan dokumentálni kell. Biztosítás 49. A fedezetként felajánlott ingatlannak káresemények ellen megfelelően biztosítottnak kell lennie. Az intézmény az ingatlan jellegétől, a kötelezettségvállalás nagyságától és futamidejétől függően szabja meg, hogy milyen kár- és egyéb biztosítási eseményekkel szembeni védelmet követel meg. A biztosításokkal kapcsolatos minimális elvárás a biztosítások folytonosságának kikötése a követelés futamideje alatt, illetve ennek lehetséges megoldásai (pl. biztosítási díj átvállalása, egyösszegű előrefizetés). 2.2.3

Az ingatlant terhelő dologi biztosítékra vonatkozó magyar jogi szabályozás áttekintése 50. A magyar jog szabályai szerint ingatlan jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálog illetve önálló zálogjog útján képezheti fedezet tárgyát. 51. A HKr. azon kitétele, mely szerint a zálogjogot megfelelő módon és időben nyilván kell tartani (a CRD szerint a szerződésnek „perfected” zálogjogot kell biztosítania, azaz az öszszes, a zálogjog alapításához szükséges követelménynek teljesülnie kell), a Felügyelet értelmezésében azt jelenti, hogy az ingatlanon alapított jelzálog akkor fogadható el hitelkockázat csökkentési eszközként, ha a jelzálogjog konstitutív hatályú bejegyzése megtörtént (a Ptk. 262.§-a és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Inytv.) 3.§ (2) bekezdése szerint a jelzálogjogot a bejegyzés keletkezteti). A hazai ingatlan-jelzálogjog bejegyzési folyamatban, amíg a jogosultság csupán széljegyen van, az intézmények a jelzálogfedezetet nem vehetik figyelembe a szavatoló-tőke számításukhoz (a hitel folyósítását és e mögé, az ingatlan, mint fedezet elfogadását tehát ez nem gátolja, csak tőkecsökkentésre nem használható a fedezet mindaddig, amíg a bejegyzés meg nem történt). 52. A jogi bizonyosság követelményét érinti, hogy a szerződést olyan alakban és tartalommal kell létrehozni, amely alkalmas ingatlan nyilvántartási bejegyzésre. Az Inytv. 32.§-ában meghatározott alaki és tartalmi kellékek figyelembe vétele szükséges a szerződéskötésnél. Abban az esetben ugyanis, ha az Inytv-ben meghatározott tartalmi kellékek hiányoznak, a szerződés polgárjogi szempontból érvényes lesz ugyan, de ingatlan nyilvántartási bejegyzésre nem lesz alkalmas. 53. Szintén a jogi bizonyosság követelményére lehet kihatással az ingatlanjelzálog jogosultjának végrehajtási eljárásban lévő helyzete. A Vht. 136.§ (1) bekezdése szerint az adós tulajdonában levő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni. A Vht. 137.§ (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát mely jogok korlátozhatják, azonban a felsorolás között a jelzálog nem található. A végrehajtási eljárás keretében az ingatlan lefoglalása végrehajtási jog bejegyzésével történik, amelynek megtörténtéről a zálogjogosult is értesítést kap a Vht. 138.§ (2) bekezdése szerint. A végrehajtási eljárásba való bekapcsolódásra a zálogjogosultnak is lehetősége van a 138/B. § alapján. A Vht. 114/A. §-a azonban úgy rendelkezik, hogy a zálogjogosult a perbe csak abban az esetben kapcsolódhat be, ha az adós vagy a végrehajtást kérő a jogalapot és az összegszerűséget nem vitatja. Ha azonban a jogalap és az összegszerűség vitatott, a zálogjogosult csak perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét, amely a fedezet megfelelő időben történő realizálását kétségessé teszi, hiszen ez alapján az is előfordulhat, hogy a zálogjogo-

17

sult csak hosszan tartó pereskedés után juthat hozzá a biztosítékhoz. Erre megoldást jelent a Vht.114/A. § (4) bekezdésében foglalt azon szabály, miszerint nem lehet vitatottnak tekinteni a jogalapot és az összegszerűséget, ha azt közokiratba foglalták. Ennek alapján a Felügyelet az ésszerű időn belüli érvényesíthetőséget akkor látja biztosítottnak, ha a követelésről és a fedezetről közokiratba foglalt szerződés áll rendelkezésre. Lényegében ezzel azonos hatályú az adós közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozata egyrészt a szerződés alapján őt adósi minőségben terhelő kötelezettségek teljesítésére, másrészt az őt zálogkötelezetti minőségben terhelő kötelezettségek teljesítésére (ennek körében a zálogtárgyból a zálogjogosultat megillető kielégítési jog gyakorlásának tűrésére). Amennyiben az adós és a zálogkötelezett személye elválik egymástól, a zálogkötelezettnek is közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tennie az őt zálogkötelezetti minőségben terhelő kötelezettségek teljesítésére, ennek keretében a zálogtárgyból való kielégítés tűrésére. 54. Abban az esetben, ha az ingatlant árverésen értékesítik és a Vht. 151.§ (1) bekezdése alapján azt követően a jelzálog nem marad fenn az ingatlanon, a Vht. 170.§ (1) bekezdése szerint a zálogjogosult kielégítését bizonyos követelések megelőzik (gyermektartásdíj, munkabér stb.). 55. A zálogjogosult kielégítését veszélyeztetheti az is, hogy az árverésen a Vht. 156.§ (4) bekezdése szerint az ingatlan becsértékének feléig, lakóingatlan esetén pedig a becsérték 70%-áig le lehet szállni. 56. A közvetlen végrehajthatóságot érinti, hogy fő szabályként a zálogjog érvényesítésre a Ptk. 255.§ (1) bekezdése alapján kizárólag bírósági határozat alapján végrehajtás útján kerülhet sor. Ettől a szabálytól a felek egyező akarata ellenére sem lehetséges az eltérés, hiszen a Ptk. 255.§ (2) bekezdése szerint semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött olyan megállapodás, amelynek értelmében a jogosult megszerzi a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a zálogtárgy tulajdonjogát. Azonban a Ptk. 257.§ (2) bekezdése szerint, ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik, a felek a szerződésben – a legalacsonyabb eladási ár, ennek számítási módja, és a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltától számított határidő meghatározásával - megállapodhatnak abban, hogy a jogosult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével maga értékesíti. 57. A másik lehetőség, hogy az intézmény az adóssal megállapodik a zálogtárgy közös értékesítésében, amire a Ptk. 257. § (1) bekezdése alapján, az ott meghatározott feltételekkel van lehetősége. Azonban a zálogtárgy közös értékesítésére meghatározott határidőnek korlátozottnak kell lennie. Erre tekintettel tehát a közvetlen végrehajthatóság követelménye csak abban az esetben teljesül, ha az intézmény olyan tartalmú jelzálogszerződést köt ügyfelével, amelynek értelmében a kielégítési jog megnyíltakor maga vagy az adóssal közösen jogosult értékesíteni a zálogtárgyat. Ezen kikötés azért is fontos, mert a hitelintézet a Ptk. 258.§ (1) bekezdése alapján - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva - jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására is. Ha a zálogtárgy nincs a birtokában, az értékesítés céljából annak kiadását kérheti.

18

58. Ugyanakkor a zálogtárgynak az intézmény saját maga által történő értékesíthetőségére megszabott határidő megállapításánál szükséges figyelembe venni azt, hogy ennek eredménytelen eltelte után a közös értékesítésre vonatkozó megállapodás hatályát veszti a Ptk. 257.§ (1) bekezdése szerint. 59. Fontos kitérni az önálló zálogjogra, amely a hitelintézetekkel kötött refinanszírozás keretében is használatos a magyar piacon. A konstrukció alapja a jelzálogbank és egy hitelt nyújtó intézmény közötti keret-megállapodás önálló zálogjogok vásárlására.9 A hitelt nyújtó hitelintézet és adós között megkötött hitelszerződés részét képezi az önálló zálog alapítására vonatkozó szerződés. Ezt követően a jelzálogbank megvásárolja az önálló zálogjogot a hitelintézettől, amellyel egy időben a hitelintézet visszavásárolja azt a jelzálogbanktól. A Jht. fontos tartalmi és alakszerűségi követelményeket támaszt az ilyen ügyletek vonatkozásában, ezért azok teljesítésének elmulasztása a jogügylet érvénytelenségét, ennek következtében pedig a jogi bizonyosság követelményének elmulasztását vonja maga után. Erre tekintettel tehát a Jht. 8.§ (4) bekezdése alapján a Jht. 8. § (2) bekezdésében és 8.§ (4) b) pontjában meghatározott feltételekre tekintettel kell lenni. Abban az esetben, ha a hitelt nyújtó hitelintézet a visszavásárlási vételárat bármely okból kifolyólag annak esedékességekor nem teljesíti, az önálló zálogjoggal biztosított hitel a Jht. 8. (6) bekezdése alapján törvényi engedményesként a jelzálog-hitelintézetet illeti meg. 10 Az önálló zálogjog megvásárlásával történő jelzáloghitelek refinanszírozására vonatkozó ügyletek ügyletkategóriába történő besorolása tekintetében a HKr. 12. § (9) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételár követelését ingatlannal fedezett kitettség kategóriába sorolhatja, ha az önálló zálogjog az ott meghatározott feltételeknek megfelelő követelés fedezetéül szolgál. IRB módszer alkalmazása esetén a jelzáloghitelintézet ezen követeléséhez kapcsolódóan elismerheti hitelkockázati fedezetnek az ingatlant terhelő dologi biztosítékot, ha teljesülnek az ingatlan, mint hitelezésikockázatmérséklő eszközökre vonatkozó, a HKr. XIV. és XV. fejezetében meghatározott elismerhetőségi és minimumkövetelmények11. 60. Az intézményeknek a CRD/HKr. által megkövetelt feltételek teljes körű teljesítése érdekében törekedniük kell az első helyi jelzálogjog kikötésére. Nem első helyi jelzálogjog esetén az ingatlanfedezet tőkecsökkentőként csak akkor vehető figyelembe, ha a megelőző zálogjogokkal az ingatlan értékét az intézmény által szabályzatában meghatározott értéknél nem nagyobb mértékben terhelték meg. Nem tehermentes ingatlan fedezetként történő elfogadása esetén figyelemmel kell lenni a CRD/HKr. azon minimumkövetelményére, mely szerint a biztosítéki érték megállapításánál figyelembe kell venni az ingatlant terhelő elsőbbségi követeléseket, melyekkel a piaci vagy jelzálog-hitelbiztosítéki érték csökkentendő. Az

9 Megjegyzendő, hogy az ilyen konstrukciók esetében a jelzálogbankok a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 12.§ (5) bekezdésének b) alapján állami kamattámogatásban részesülnek. 10 Ettől az időponttól kezdve a jelzálog hitelintézet már nem csak az önálló zálogjog és az elidegenítési- és terhelési tilalom jogosultja lesz, hanem a főkövetelés jogosultja is lesz egyben. 11 Hkr. 103. § (2) bekezdés

19

intézményeknek szabályzatukban rendelkezniük kell a nem első helyi jelzálogjogok elfogadásának feltételeiről, eljárási rendjéről. 61. Megjegyezzük, hogy a Ptk. 262. § (4) bekezdése szerint a tulajdonos az ingatlannyilvántartásban azt is feljegyeztetheti, hogy az ingatlant egy éven belül a feljegyzésben meghatározott összegnél nem nagyobb összeg erejéig jelzálogjoggal kívánja megterhelni. Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határidő alatt kéri, a bejegyzett jelzálogjog a feljegyzés rangsorban elfoglalt helyéhez (ranghely) igazodó ranghelyet kap. Indokolt esetben, az első helyi zálogjog biztosítása érdekében, hiteligényléskor célszerű lehet ilyen feljegyeztetést megkövetelni a tulajdonostól. 62. A magyar gyakorlatban elidegenítési és terhelési tilalom, vagy terhelési tilalom bejegyzést kérnek az intézmények a földhivataloktól. A Ptk. 114. § (2) bekezdése szerint az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Ez alapján az intézménynek csak akkor van lehetősége a fent említettek kikötésére, ha a hitel ingatlan tulajdonjogának átruházásához kapcsolódik. 63. A Jht. 5. § (2) bekezdése szerint a jelzálog-hitelintézet jelzálogjogával (önálló zálogjogával) terhelt ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalom a jelzálogjog (önálló zálogjog) jelzálog-hitelintézet javára történő bejegyzésével, illetve átjegyzésével egyidejűleg - erre irányuló külön kérelem nélkül is - az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni, ennek elmaradása esetén a jogosult azt nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. Jelzálog-hitelintézet esetén tehát az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének megtörténtét ellenőrizni kell, ennek felelősét a vonatkozó szabályzatban meg kell határozni. 64. A hatályos szabályozás szerint a felszámolási eljárásban a biztosítéki jog érvényesíthetősége a felszámoló általi elismerés függvénye (a hitelezőnek a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számítva 40 nap áll rendelkezésére követelései bejelentésére), ezért az intézménynek figyelemmel kell kísérnie, azt, hogy adósa ellen nem indult-e felszámolási eljárás, illetve, a felszámolási eljárás megindulása esetén a 40 napos bejelentési határidőre tekintettel kell lennie. Ellenkező esetben az adós elleni felszámolási eljárás megindulása következtében sérülhet a közvetlen kielégítés, illetve a biztosíték értékéhez ésszerű időn belül való hozzájutás elve. A Felügyelet javasolja, hogy a Céghírnök szolgáltatás mellett az intézmény az adóst kötelezze annak jelzésére, ha ellene felszámolás indul. 65. A Cstv. 2007. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének – ideértve állaga megóvásának –, értékesítésének költségeit, valamint a külön jogszabályban meghatározott felszámolói díjat vonhatja le. A fennmaradó összeget – a zálogtárgy értékesítését követően haladéktalanul – az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére köteles fordítani – több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével. Ezzel a módosítással az ingatlanfedezet elismerhetőségének legjelentősebb akadálya megszűnt,. azonban mivel maradnak olyan költségek (mint például az értékesítés költségei, a felszámoló díja,) amelyek továbbra is megelőzik a zálogjogosult kielégítését, valamint a Vht. már ismertetett szabályai hátráltathatják a fedezet érvényesítését, az intézményeknek az ingatlan fedezetek elismerhető értékét a korábbi tapasztalataikra építve kell meghatározniuk. Megjegyzendő, hogy a vagyont terhelő zálogjog esetén továbbra is fennmaradt a Cstv.-ben jelenleg létező, de az egyéb zálogjog esetén a Csődtörvény 2007. január 1-jén hatályba lépő módosításával eltörölt 50%-os kielégítési korlát, így a vagyont terhelő zálogjog – azon túl, hogy a HKr. nem is nevesíti az elismerhető előre rendelkezésre bocsá-

20

tott hitelkockázati fedezetek között - a Felügyelet álláspontja szerint sem elismerhető fedezet

2.3 A követelést terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi- és

minimumkövetelmények

2.3.1

Elismerhető követelések 66. A CRD, illetve a HKr. szerint azok a követelések ismerhetőek el hitelezésikockázatmérséklés szempontjából, amelyek kereskedelmi szolgáltatáshoz vagy legfeljebb egy év eredeti lejáratú ügylethez vagy ügyletekhez kapcsolódnak. 67. A fentiek alapján az elismerhetőség megállapításához szükséges, hogy a fedezetek nyilvántartásából egyértelműen kiderüljön, hogy a követelés milyen alapügylethez kapcsolódik. Amennyiben az alapügylet nem kereskedelmi szolgáltatás, a követelés mögöttes szerződésének teljesítési ideje (ez nem a fizetési teljesítés esedékessége!) maximum egy év lehet. 68. A követelés hitelezésikockázat-mérséklés céljára történő elismerhetősége érdekében a hitelintézetnek biztosítani kell a hitellejárat és követelés esedékességének összhangját, melyet az alábbiakkal kell vizsgálni, illetve alátámasztani: •

ha a követelés esedékessége egybeesik a hitellejárattal, a befolyó követelés a hiteltartozás kiegyenlítését szolgálja; • amennyiben a követelés esedékessége a hitel esedékességét megelőzi, és az befolyik az intézményhez, a hitelszerződésben előzetesen megállapított feltételek szerint az intézmény jogosult a biztosítékot jelentő követelést beszedni, és azt a hitelkövetelés esedékessé válásakor beszámítani. Az intézmény által beszedett pénz ez időszak alatt kamatozhat, amelynek mértékéről és jogosultjáról meg kell állapodni; • amennyiben a felajánlott követelés esedékessége a hitellejáraton túli időpontra esik, alapesetben e követelés nem vehető figyelembe hitelezésikockázat-csökkentő biztosítékként, mivel a hitellejárat időpontjában nincs esedékes követelés és nem tud teljesülni a követelés időben történő behajtásának követelménye. Ilyen követelések akkor vehetőek figyelembe, amennyiben a hitelintézet a követelés időben történő behajtását igazolni tudja. 69. A követeléseknek függetlennek, azaz más ügyletekben nem érintettnek kell lennie, így az értékpapírosításhoz, nem befolyásoló részesedéshez, hitelderivatívához kapcsolódó követelések nem fogadhatóak el. Elismert követelések nem foglalhatnak magukban továbbá az ügyféllel szoros kapcsolatban álló vállalkozáshoz kapcsolódó követeléseket. 2.3.2 Követelésekre vonatkozó minimumkövetelmények Jogi bizonyosság Az általános követelmények között már ismertetett feltételeken túl a követelésekkel kapcsolatban az alábbi követelményeket támasztja a jogszabály. 70. A biztosíték alapján a hitelintézet egyértelműen és hatékonyan rendelkezhet a követelés felett. •

21

Ezen követelmény teljesülését a Felügyelet akkor látja biztosítottnak, ha a hitelintézet a hitelkockázat-csökkentés szempontjából olyan követeléseket vesz figyelembe, ahol a pénzügyi követelés lekötésére a mögöttes ügylet teljesítését követően, de még a fizetési kötelezettség beállta előtt kerül sor. Ennek hiányában jövőben keletkező és a lekötés pillanatában még nem létező (legalábbis nem egyértelmű) követelésről beszélhetünk. Csak az ilyen követelések elfogadásával ugyanakkor a hitelintézet egyidejűleg kizárhat-

•

•

•

ja a teljesítési kockázatot is, mely jelentős gátja lehet nem csak a fedezet feletti hatékony rendelkezésnek, de az érvényesítés hatékonyságának és gyorsaságának is. Ugyancsak feltétel, hogy az alapügylet fizetési kötelezettje a teljesítést, illetve fizetési kötelezettségét elismerje. Ettől eltérni kivételesen csak akkor lehet, ha az intézmény be tudja bizonyítani, hogy a kereskedelmi ügylet kapcsán mind a teljesítési, mind a fizetési kötelezettet megvizsgálta, és kellő ismerettel és tapasztalattal rendelkezik mindkettőjükre vonatkozóan. Ezek alapján a teljesítési kockázat, illetve erre hivatkozva a kötelezett nemfizetése kizárható vagy minimalizálható, a fizetési kötelezett fizetőkészsége fennáll. A biztosítéki szerződésnek biztosítania kell, hogy a kölcsönt nyújtó egyértelmű jogokkal rendelkezzen a bevétellel kapcsolatban. A felajánlott követelésnek létezőnek kell lennie és pontosan definiáltnak a teljesítés, követelés összege, devizaneme, fizetési feltételek, esedékesség tekintetében. Nem fogadható el hitelezésikockázat-csökkentő fedezetként az olyan követelés, amelynek kötelezettje nem mond le a zálogkötelezettel szembeni beszámítási jogáról, mert ez esetben a követelés összege nem pontosan meghatározott. A követelés feletti hatékony rendelkezés érdekében, a követelés kötelezettjének tudomásul kell vennie, hogy a követelés elzálogosításra került a hitelintézet javára és ezt követően a fizetést csak a hitelintézet javára elkülönített számlára teljesítheti. A hatékony rendelkezés érdekében a fedezet érvényesítési feltételeit egyértelműen meg kell határozni (így meg kell határozni a teljesítési határnapot, a szerződés felmondásnak feltételeit és a fedezet érvényesíthetőségének körülményeit).

71. A hitelintézetnek minden, az alkalmazandó jog szerint szükséges lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy a biztosíték minden más követelést megelőzően érvényesíthető legyen. Ez egyrészt magába foglalja azon követelményt, hogy az adós esetleges felszámolása esetén a hitelintézet kielégítési elsőbbséget élvezhessen minden más hitelezőt megelőzően. Ennek jogszabályi alapját a Cstv. megteremti, ugyanis ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a biztosíték értékesítéséből befolyt összeget – amelyből csak a jogszabályban meghatározott felszámolói díjat, illetve a zálogtárgy megőrzésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségeit vonhatja le – köteles kifizetni a zálogjogosult részére, több jogosult esetén a zálogjogok keletkezésének sorrendjében (ranghely) történik a kifizetés. Másrészt magába foglalja azon követelményt, hogy a hitelintézet első ranghelyi zálogjoggal rendelkezzen a követelés felett. A ranghely és ennek megfelelően a kielégítési elsőbbség megállapíthatósága érdekében a hitelintézet zálogjogát a közjegyzői nyilvántartásba (MOKK) be kell jegyezni, a feltétel csak így teljesül. Ennek hiányában a követelés nem elfogadható hitelezésikockázat-mérséklő eszköz. 72. A hitelintézetnek legalább évente jogi felülvizsgálat keretében meg kell győződnie arról, hogy a szerződések a jogszabálynak megfelelőek és ebből következően végrehajthatóak, a biztosíték érvényesíthető. A jogi felülvizsgálatnak rendszeresnek, szabályozottnak és megfelelően dokumentáltnak kell lennie. 73. A közvetlen hozzáférhetőség érdekében a hitelkockázati esemény bekövetkeztekor a hitelintézetnek rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy az adós beleegyezése nélkül eladja, vagy másik félre ruházza a követelést. Ha a fedezetként felajánlott követelés dolog szolgáltatására irányul, akkor a szerződésnek tartalmaznia kell ezeket a kikötéseket. Megfelelő kockázatkezelés 74. A hitelintézetnek a kockázatkezelés keretében vizsgálnia kell a hitelfelvevő üzletvitelét. A folyamatnak magában kell foglalnia a hitelfelvevő üzleti és ágazati elemzését, várható fize-

22

tőképességét és készségét és üzleti partnereivel való kapcsolatát (kik a partnerek, mennyire tartós kapcsolat, stb.). 75. A kockázatkezelés keretében vizsgálnia kell továbbá a fedezetként szolgáló követelés fizetési kötelezettjének üzletvitelét, fizetőképességét és fizetési készségét is, melyet adósminősítési szabályzata szerint kell megítélnie. A hitelintézetnek szabályzataiban ki kell térnie arra, hogy a fizetési kötelezett legalább milyen adósminősítéssel rendelkezzen a követelés biztosítékként történő felajánlásának időpontjában. A tőkeszámítás szempontjából csak az átlagnál jobb minősítéssel rendelkező fizetési kötelezettek fogadhatóak el, amelynek alátámasztását az előterjesztésnek vagy a háttér-dokumentációnak tartalmaznia kell. A hitelintézet a hitelfelvevő által az üzleti partnereire nézve megállapított hitelkockázati minősítésre is támaszkodhat, amennyiben az létezik és hozzáférhető, továbbá annak megbízhatóságát és hitelességét a hitelintézet megfelelően dokumentálva alá tudja támasztani. 76. A felajánlott követelés fedezeti értékének megállapításakor a hitelintézetnek minden olyan tényezőt figyelembe kell vennie, amely a követelés értékét csökkentheti, beleértve a beszedési költségeket, a hitelintézet portfólióján belüli koncentrációs kockázatot és a fedezetként felajánlott követelés-poolokon belüli koncentrációt. A hitelintézetnek belső szabályzataiban ki kell térnie a követelések fedezeti értékének megállapítási módszerére. 77. A hitelintézetnek dokumentált eljárással kell rendelkeznie a fedezetként felajánlott követelések monitoringjára vonatkozóan a követelés érvényesíthetőségének fenntartása érdekében. Az eljárásnak tartalmaznia kell a követelés kötelezettjének fizetőképességében beálló változások ellenőrzését is. Ezen kívül figyelemmel kell kísérnie azokat a jogi szempontokat is (szerződéses kötelezettségek, jogi előírások) amelyek a fedezet érvényesíthetőségét befolyásolják. 78. A fedezetül elfogadott követeléseknek diverzifikáltaknak kell lenniük, valamint azok szükségtelenül nem kapcsolódhatnak az ügyfélhez. Amennyiben lényeges pozitív korreláció áll fenn, akkor az ehhez kapcsolódó kockázatokat figyelembe kell venni a teljes biztosítékpool-okhoz tartozó marzs meghatározásánál; 12 79. A hitelintézetnek dokumentált követelésbehajtási folyamattal kell rendelkeznie. A beszedéshez szükséges eszközöknek akkor is rendelkezésre kell állniuk, ha általában a hitelfelvevő feladata a behajtás. Elvárás, hogy az intézmény rendelkezzen adósságkezelési eljárásrenddel, amelyben meghatározásra kerül a követelésbehajtásért felelős személy, illetve szervezeti egység, ezek feladatai, a behajtás lépései határidőkkel megjelölve, a követelések, illetve a fedezetek behajtásához szükséges dokumentáció. 80. A követelések értéke a fennálló követelés összege. A belső szabályzatokban rendelkezni kell arról, hogy a tőkekövetelmény-számításnál - a fenti követelményeket is figyelembe vé-

12 Korreláció állhat fenn például, ha a hiteladós és a fedezetként felajánlott követelés kötelezettje ugyanazon ágazatban tevékenykedik. Koncentrációról pedig akkor beszélünk a hiteladós és a fedezetként felajánlott követelés vonatkozásában, ha például a hiteladósnak több követelése van a kötelezettel szemben, és csak az egyik ilyen követelését ajánlotta fel fedezetként a hitelező számára.

23

ve - a biztosítéki érték kiszámítása hogyan történik, illetve kockázatcsökkentő tényezőként a követelés értéke hogyan kerül figyelembe vételre (pl. a hitel lejárat előtt befolyt követelések levonása). 81. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi magyar gazdasági és jogi környezetben a Felügyelet a követelések, mint fedezetek érvényesíthetőségét - azok kis hatásfokú megtérülésére tekintettel – fenntartásokkal kezeli , a Felügyelet elvárja az intézményektől, hogy amennyiben a követeléseket hitelezésikockázat-mérséklő fedezetként figyelembe veszik, évi rendszerességgel, dokumentált módon vizsgálják meg a követelésekkel fedezett hitelek megtérülési arányait, mely dokumentációt felhívásra a Felügyelet rendelkezésére kell tudniuk bocsátani. 82. Ugyancsak fenti okból a Felügyelet csak valamennyi fent felsorolt követelmény maradéktalan teljesítése esetén ismeri el a követelések hitelezésikockázat-mérséklő hatását, mely feltételek teljesülését folyamatosan vizsgálja. 2.3.3

A követelésekre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése 83. A jelenlegi magyar szabályozás szerint követelések - bizonyos jogi feltételek megvalósulása esetén - a következő konstrukciók keretében képezhetik fedezet tárgyát: követelésen alapított önálló- vagy járulékos zálogjog, illetve követelés engedményezése (biztosítéki engedményezés). A HKr. 96. § (2) bekezdés a követelésen alapított zálogjogot preferálja, melynek indoklására az alábbiakban térünk ki. 84. A követelésen alapított zálogjog a magyar jogrendszer által elismert biztosíték. A zálogjog alapján a zálogjogosult (hitelintézet) a zálogtárgyból más követeléseket megelőzően kielégítést nyerhet. A jogi bizonyosság és elismerhetőség követelménye a követelésen alapított zálogjog esetében akkor teljesül, ha az a zálogjogi regiszterben bejegyzésre került. Ennek hiányában nem állapítható meg hitelt érdemlően a zálogjogosulti rangsor. 85. A közvetlen hozzáférhetőséget illetően – ha a fedezetül felajánlott követelés dolog szolgáltatására irányul - itt is feltétel, hogy a zálogszerződésben meghatározzák a hitelintézet által történő értékesítés szabályait, így a legalacsonyabb eladási árat, annak számítási módját, illetve a hitelintézet által értékesítésre megállapított határidőt, hiszen csak ebben az esetben értékesítheti a hitelintézet maga a zálogtárgyat a kielégítési jog megnyíltától kezdődően. 86. A fedezet lehívása során tekintettel kellene lenni a Ptk. 267.§ (2) bekezdésére, amelynek értelmében a zálogjog érvényesítéséhez szükséges a követelés kötelezettjének értesítése. 87. A jogi bizonyosság követelményét érintheti a Ptk. 267. § (3) bekezdésben foglalt szabály, amely szerint a bankszámla szerződés alapján fennálló számlakövetelés elzálogosítása esetén a zálogkötelezett a zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül tehet olyan, a zálogjogosulttal szemben is hatályos jognyilatkozatot, amely a jogosult kielégítési alapját megszünteti, vagy hátrányosan változtatja meg. Az idézett jogszabályhely alapján tehát mindenképpen szükséges ilyen esetekben a zálogszerződésben kifejezetten kikötni, hogy a zálogjogosult hozzájárulásának beszerzése nélkül a kielégítési alapot megszüntetni (például felmondani a bankszámlaszerződést) vagy hátrányosan megváltoztatni (jelentős összeget leemelni) nem lehet. 88. A fedezet befogadásánál tekintettel kellene lenni arra, hogy a Gt. 98.§-a illetve 108.§. (3) bekezdése szerint a közkereseti és betéti társaság tagjának hitelezője a tag által a társaság tulajdonába adott vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot nem veheti igénybe biztosíték vagy kielégítés céljából. A hitelező követelésének fedezetéül csak az a vagyonhányad szolgál, amely a tagot a társaság vagy a tagsági jogviszony megszűnése esetére megilleti. Ez alapján tehát az ilyen társaságok tagjai a tagság megszűnésekor a társasággal szemben keletkező követelésükön létesíthetnek zálogjogot.

24

89. A Kft. üzletrészének elzálogosítása a magyar jog szerint lehetséges, azonban sem a Gt., sem a Ctv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a kft. üzletrészének az elzálogosítását fel kellene tüntetni bárhol is. Ezért előfordulhat az is, hogy már harmadik személynek az üzletrészre vonatkozóan jelzáloga áll fenn, és az intézmény jelzáloga csak ezt követően érvényesülhet. Az üzletrész elzálogosítása erre tekintettel nem alkalmazható tőkekövetelmény-csökkentési célra. 90. Az engedményezés mai szabályozása nem elégíti ki a CRD és a HKr. követelményeit, így engedményezés alapján követelés az alábbiakban kifejtettek alapján jelenleg nem ismerhető el hitelkockázat-csökkentő eszközként. A Ptk. nem szabályozza külön a biztosítéki célú engedményezést, ezért annak megítélésénél a bírói joggyakorlatra indokolt támaszkodni. A 2001.489-es BH értelmében a biztosítéki célú engedményezés esetében az engedményest csak az engedményező ellen indult felszámolási eljárás kezdő időpontjáig illeti meg a biztosítéki célú engedményezési szerződés alapján az a jog, hogy az engedményezett követelésből az engedményezővel szemben követelését közvetlenül kielégítse. Tehát, ha a hitelező az engedményen alapuló követelést nem szedte be a felszámolás kezdő időpontjáig a kötelezettől, azzal már nem rendelkezhet, mert az adós vagyonának a része lesz, és a kielégítésre a Cstv.-ben meghatározott szigorú kielégítési sorrendben kerülhet sor. Abban az esetben, ha az adós ellen felszámolási eljárás indult, az engedmény már nem jelent kellő biztosítékot a hitelező számára, mert az a Cstv. szerint nem minősül privilegizált követelésnek. 91. Az engedményezett követelés akkor is az adós vagyonához tartozik, ha azt a hitelintézet zárolt számlára helyezi. A zárolt számlán lévő összeg az adós felszámolása esetén a felszámolási vagyon részét képezi. Ebben az esetben nem nyúlhat a hitelintézet a zárolt számlán lévő összeghez, mert azzal elvonná más hitelezők kielégítési alapját.

2.4 Az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhe-

tőségi- és minimumkövetelmények

2.4.1

Ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi feltételek 92. A gyors és hatékony értékesítést lehetővé tevő likvid piac létezése. A Felügyelet elvárása, hogy az intézmény bizonyítsa, hogy a fedezetként elfogadni kívánt ingó vagyontárgy piaca likvid, a gyors értékesítést lehetővé teszi. 93. Nyilvánosan jegyzett ár létezése. Az intézménynek bizonyítania kell, hogy a biztosítékok értékesítésekor kapott nettó ár nem tér el lényegesen ettől az ártól. A nyilvánosan jegyzett ár követelményének az olyan ingóságok feleltethetőek meg, amelyek esetében nyilvánosan hozzáférhető adatforrás/adatbázis áll rendelkezésre a piaci ár vonatkozásában, például tőzsdei jegyzés, gépjárművek árjegyzése (Eurotax adatbázis), hivatalos aukciós ár (műtárgyak esetén). Az ingó vagyontárgyat piaci áron kell értékelni, mely piaci ár az az ár, amelyen

25

a vagyontárgy egymástól független felek közötti, eladási és vásárolni vételi szándék esetén az értékelés időpontjában értékesíthető13 (a könyv szerinti érték nem elegendő). 2.4.2

Ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó minimumkövetelmények 94. Jogi bizonyosság (ld. általános követelmények). Ezen belül a fedezet jogi érvényesíthetősége kapcsán megjegyzendő, hogy a jogszabályon alapuló követeléseken fennálló, megengedett elsőbbségi követelések kizárólagos kivételével csak a biztosítékkal szembeni elsődleges zálogjogok vagy biztosítékigények elismerhetők. Ebből következően a hitelintézetnek elsőbbséget kell élveznie a biztosítékból származó bevételek vonatkozásában az összes kölcsönnyújtóval szemben. 95. A biztosíték értékének rendszeres, legalább évi egyszeri felülvizsgálata és dokumentálása, illetve gyakoribb felülvizsgálat a piacot meghatározó tényezők változása esetén. 96. Felügyeleti elvárás annak deklarálása, hogy az intézmény mit tekint a piacot meghatározó tényezők olyan változásának, ami a gyakoribb értékelést megalapozza. A CRD/HKr. ingóságok esetén nem tesz lehetővé statisztikai alapú értékelést, így egyedi értékbecslés szükséges. 97. A kölcsön-, vagy biztosítéki szerződésnek tartalmaznia kell a biztosítékok részletes leírását, valamint az érték felülvizsgálat módjának és gyakoriságának részletes meghatározását. A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy az intézmény milyen gyakorisággal vizsgálhatja meg a zálogtárgyat. 98. A hitelintézet által elfogadott dologi biztosítékok típusait, valamint az egyes biztosítéktípusoknak a kitettség összegéhez viszonyított értékét világosan dokumentálni kell az intézmény szabályzataiban. A belső szabályzatokban deklarálni szükséges, hogy az intézmény milyen egyéb dologi biztosíték típusokat fogad el, valamint rendelkezni kell az egyéb dologi biztosítékok hitelbiztosítéki értékének megállapításáról. Ki kell térni arra, hogy az egyes kitettségek estében elfogadott egyéb dologi biztosítékoknak milyen hitelbiztosítéki értékkel kell rendelkezniük. 99. Az intézmény kockázatvállalási szabályzatának ki kell terjednie a kitettség összegéhez viszonyított megfelelő biztosítékkövetelményekre, a biztosítékok érvényesíthetőségére, a piaci érték meghatározásának objektív módjára, az érték hozzáférhetőségének gyakoriságára (beleértve a szakértői becslést vagy értékelést), valamint a biztosíték értékének volatilitására. 100.Mind az első értékelésnek, mind az újraértékelésnek teljes mértékben figyelembe kell vennie a biztosítékok értékvesztését és avulását. 101.A hitelintézetnek rendelkeznie kell a biztosíték ellenőrzésének jogával. A hitelintézetnek szabályzatokkal és eljárásrendekkel kell rendelkeznie a fizikai ellenőrzési jog gyakorlására vonatkozóan. Az intézménynek a szerződésben ki kell kötnie ellenőrzési jogát. Rendelkeznie kell arról, hogy milyen fedezetek esetében, mikor köt ki helyszíni szemlét. Speciális fe-

13

26

CRD VIII. melléklet 3. rész 67. pont, Hkr. 147. §

dezetek esetében speciális szakértő(k) bevonása indokolt, amelyről szintén rendelkeznie kell. 102.A fedezetként felhasznált ingóságnak káresemények ellen megfelelően biztosítottnak kell lennie. Célszerűnek tartja a Felügyelet, hogy a zálogszerződésben a zálogkötelezett vállalja, hogy biztosítási szerződést köt, illetve, hogy a biztosítási szerződés kedvezményezettjeként az intézményt jelöljék meg. A biztosítás folytonosságát is ellenőrizni kell. 2.4.3

Az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó magyar szabályozás áttekintése 103.A jelenlegi magyar szabályozás szerint ingóságok a következő konstrukciók keretében képezhetik fedezet tárgyát: ingókon alapított önálló zálogjog, kézizálogjog, jelzálogjog, vagyont terhelő zálogjog. 104.Ingó vagyontárgyon alapított zálogjog esetén az alkalmazhatósági feltételek jelentős részének teljesüléséhez szükséges – a kézizálog kivételével -, hogy létezzen valamilyen közhitelű nyilvántartás a zálogjogról, a fenti konstrukciók közül tehát az elfogadható, amely teljesíti ezt a feltételt. 105.Ingón alapított jelzálogjog esetén a Ptk. 262.§ (2) bekezdése szerint a szerződés közjegyzői okiratba foglalása és a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Mivel az ingóságok általában nincsenek lajstromozva, pontos meghatározásuk általában nem lehetséges, így csak körülírással határozhatóak meg. Ebből kifolyólag a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásban a zálogjogokat a tulajdonosok neve alatt tartják nyilván. A jogi bizonyosság követelményének teljesüléséhez szükséges, hogy az intézmény követelje meg a dologi zálogkötelezettől a zálogjogi nyilvántartásból kért közokirattal annak igazolását, hogy a nyilvántartásban nem szerepel. Ezen túlmenően olyan ingóságok esetén, melyek rendelkeznek valamilyen nyilvántartással (gépkocsik, műtárgyak, stb.), és ebben a jelzálogjogot, mint terhet feltüntetik, elsődlegesen ezen nyilvántartás alapján kell meggyőződni a tehermentességről, melyet célszerű kiegészíteni a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kiadott fenti igazolással. Lajstromozott ingóságok (repülők és hajók) jelzáloggal való megterhelésének konstitutív hatályú nyilvántartása hasonló az ingatlanokéhoz, ezért ezen ingóságok tekintetében elsősorban ez a nyilvántartás az irányadó. 106.Elképzelhető megoldás gép, berendezés ingójelzálogjoggal történő terhelése esetén, hogy a zálogterhet a zálogkötelezett nyilvántartásaiban, könyveiben tüntessék fel harmadik személyek számára is hozzáférhető módon. 107.Ingó vagyontárgyon alapított zálogjog esetében első helyi igény alapítása szükséges. 108.Problémát jelenthet, hogy a Ptk 262.§ (6) bekezdése szerint a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzálog megszűnik, ha a zálogtárgyat kereskedelmi forgalomban vagy rendes gazdálkodás körében a jóhiszemű vevő részére értékesítik, mert ez által az intézmény kielégítési alapja megszűnhet. 109.Az ingón alapított zálogjog és a vagyont terhelő zálogjog találkozása ugyancsak problémát vet fel, mivel ha az intézmény zálogjoga olyan dolgon áll fenn, amely dolog egy olyan vagyon része, amelyet korábban elzálogosítottak, az intézmény elveszítheti kielégítési alapját, ha a vagyont terhelő zálogjog jogosultja az egyediesítés segítségével a zálogjoggal terhelt dologból kielégítést keres. Ezt akkor lehet kikerülni, ha az intézmény megbizonyosodik arról, hogy a fedezetként elfogadni kívánt ingó dolog nem része olyan vagyonnak, amelyet korábban elzálogosítottak. 110.A vagyont terhelő zálogjog a jogszabály által megfogalmazott követelmények jelentős részét nem teljesíti. Teljes vagyont terhelő zálogjog esetén a vagyonba tartozó ingóságok nincsenek pontosan meghatározva, így nem állapítható meg a fedezet gyors értékesítését lehe-

27

tővé tevő likvid piac és a nyilvánosan jegyzett ár. A vagyont terhelő zálogjog esetén továbbra is fennmaradt felszámolás esetén a Cstv-ben szabályozott 50%-os kielégítési korlát. Problémás továbbá a megfelelő időben történő értékesítés teljesíthetősége, illetőleg gyakorlatilag megvalósíthatatlan a biztosíték értékének rendszeres felülvizsgálata. A vagyont terhelő jelzálogjog esetén a zálogjogi nyilvántartás – ha az a zálogkötelezett egész vagyonát terheli – csak az erre való utalást tartalmazza. A vagyon meghatározott részét (árukészlet, raktárkészlet, anyagkészlet) terhelő zálogjog esetében a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban, vagy annak mellékletében kell szabatos körülírással meghatározni a vagyon e meghatározott körét, és a bejegyzés is így történik. A vagyon egy meghatározott körét terhelő zálogjog esetén tehát lehetőség van az ingóságok tételes felsorolására, így amennyiben az intézmény eljárást dolgoz ki a vagyontárgyak megléte rendszeres ellenőrzésének módszerére (pl. főkönyv), akkor ez azonos megítélés alá eshet az egyes ingóságokat terhelő jelzálogjoggal. Azonban ez esetben sem lesz lehetőség a fedezet teljes értéken történő figyelembe vételére a Cstv. fent idézett rendelkezése miatt. Nagy készletváltozással tevékenykedő vállalkozások esetén ez problémás lehet. 111.A közraktárjegyek esetén nem érvényesül az első helyi igény, mert a Kt. 20. § (5) bekezdése alapján a közraktárt a meg nem fizetett közraktári díj, valamint a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjai biztosítékául az árura - minden zálogjogosultat megelőzően - zálogjog illeti meg. A követelmény a Közraktártörvény 38.§ (5) bekezdése alapján sem teljesül, mert a zálogjegy első forgatójának felszámolása esetén, ha az áru nem nyújtott kellő fedezetet a zálogjegy birtokosának kielégítésére, a zálogjegybirtokos követelésének nincs kielégítési elsőbbsége, azt a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni. 112.A Ptk. azonban lehetővé teszi, hogy a közraktárjegy óvadék tárgya legyen, amelynek előnye, hogy közvetlen kielégítési lehetőséget biztosít. Fontosnak tartjuk kiemelni ugyanakkor, hogy a Ptk. 338/A.§ (2) bekezdése, 270.§ (1) bekezdése és a Kt. 26.§ (5) bekezdése alapján a közraktárjegy, mint értékpapír óvadéki funkcióját csak akkor képes betölteni, ha a közraktári jegy birtokosát a hátiratok összefüggő láncolata igazolja, illetve, ha a zálogjegy elválik az árujegytől, és tartalmazza a Kt. 27.§ (1) bekezdésben foglalt tartalmi kellékeket. Ezen túlmenően tekintettel kell lenni arra is, hogy a Közraktártörvény 27.§ (3) bekezdése szerint közraktári jegyet vagy bármely részét óvadékként csak üres forgatmánnyal lehet átadni. A Kt. 32.§ (1) bekezdése szerint, ha a lejáratot követő három napon belül a zálogjegyen szereplő összeget a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, követelheti a közraktárnál elhelyezett áru értékesítését, és a vételárból történő kielégítését. Abban az esetben, ha az értékesítés időben elhúzódik, nem biztos, hogy a megfelelő időben való értékesítés kritériuma teljesül.

2.5 A pénzügyi lízingre vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetel-

mények

28

2.5.1

Elismerhetőségi feltételek 113.Az olyan ügyletekből származó kitettségeket, ahol a hitelintézet nyújt pénzügyi lízinget, a lízingelt vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékkal fedezettként lehet kezelni, amennyiben az megfelel az ingatlant, vagy ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó minimumkövetelményeknek.

2.5.2

A lízingre vonatkozó minimumkövetelmények 114.A lízingelt vagyontárgy típusának megfelelően az ingatlanra vagy az ingó vagyontárgyakra vonatkozó minimumkövetelmények között meghatározott feltételeket kell teljesíteni.

115.Ingatlan lízing esetén a következő követelményeknek kell teljesülniük: jogi bizonyosság, az ingatlan rendszeres értékelése, ingatlanlízingre vonatkozó hitelpolitika, a lízingelt ingatlan biztosítása. 116.Az intézmény szabályzattal és eljárásrenddel rendelkezik a lízingbe adott eszköz felhasználási módjára, korára és várható élettartamára, valamint értékére vonatkozóan. 117.Megbízható jogi kereteknek kell biztosítania a lízingbe adó tulajdonjogát és a tulajdonosi jogok gyakorolását, vagy zálogjogát 118.A vagyontárgy értékcsökkenés-elszámolás előtti értékének és piaci értékének különbözete nem haladja meg a vagyontárgy hitelezésikockázat-mérséklési értékét, kivéve, ha ezt az LGD-érték kiszámításakor már figyelembe vették. 2.5.3

A lízingre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése 119.A lízingszerződés a Ptk.-ban nem szabályozott atipikus szerződés, ezért a lízingre meghatározott követelmények vizsgálata során elsődlegesen az ügyleti feltételekből kell kiindulni, amelyeket a Ptk. 200.§ (1) bekezdése alapján a felek szabadon állapíthatnak meg.

2.6 A nem hitelnyújtó hitelintézetnél elhelyezett készpénz, vagy betét elis-

merhetőségi- és minimum feltételei

2.6.1

A nem hitelnyújtó hitelintézetnél elhelyezett készpénz vagy betét elismerhetőségi feltételei 120.A nem a hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként, vagy letétként van elhelyezve a fedezet tárgya.

2.6.2

Minimumkövetelmények 121.Jogi bizonyosság követelménye: az óvadék valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető. 122.A harmadik fél intézmény kifizetést kizárólag a hitelt nyújtó hitelintézet engedélyével teljesíthet. Ez a követelmény akkor teljesíthető, ha azt az intézményt, ahol az óvadékot vagy letétet elhelyezték, értesítik a fedezet tárgyának óvadékba vételéről, illetve a letét céljáról. 123.Az óvadék feltétlen és visszavonhatatlan. A követelmény azt jelenti, hogy a fedezetet alapító szerződés, vagy kölcsönszerződés nem tartalmazhat semminemű olyan rendelkezést, mely az óvadék nyújtását feltételhez köti és az óvadék nyújtóját feljogosítaná az óvadék egyoldalú visszavonására. Természetesen ez a feltétel értelemszerűen irányadó a letéti szerződésre is. 124.A szerződésnek valamennyi fenti minimumfeltételt tartalmaznia kell ahhoz, hogy ez a fedezettípus alkalmazható legyen. Külön hangsúlyozni szükséges a harmadik fél együttműködési kötelezettségét.

2.6.3

A magyar szabályozás áttekintése 125.Harmadik félnél elhelyezett készpénz, betét óvadék, illetve letét formájában képezheti fedezet tárgyát, az engedményezéssel kapcsolatosan ugyanis problémák merülnek fel (lásd „a követelésekre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése” című részt).

29

2.7 Nemteljesítés esetére fedezetet nyújtó életbiztosítási kötvényekre vagy

szerződésre vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények

2.7.1

Elismerhető életbiztosítási kötvények, vagy szerződések 126.Az életbiztosítási kötvény vagy szerződés akkor elismerhető fedezet, ha a kötvényből, vagy szerződésből eredő követelésre a hitelnyújtó hitelintézet javára zálogjogot alapítottak - és a HKr. 118. § (2) bekezdésének rendelkezésére tekintettel - ha annak kedvezményezettje a hitelnyújtó hitelintézet.

2.7.2

Az életbiztosítási kötvényekre, vagy szerződésre vonatkozó minimumkövetelmények 127.Az életbiztosítást nyújtó (biztosító) csak akkor ismerhető el, ha a CRD VIII. fejezet 1. rész 29. pontja14 alapján előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújtó. A követelmény szerint tehát az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek körében elismert fedezetnyújtók által kínált életbiztosítás fogadható el. 128.Az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelést a hitelnyújtó hitelintézet javára zálogjoggal terhelték. Önmagában tehát a hitelnyújtó hitelintézet kedvezményezettkénti jelölése nem elegendő ezen fedezet-típus elismerhetőségéhez. 129.Az életbiztosítást nyújtót értesítik az elzálogosításról és ennek következtében a hitelt nyújtó hitelintézet minden más követelést megelőző sorrendben kielégítést kereshet a zálogtárgyból. Ezen feltétel teljesülése érdekében az intézménynek meg kell győződnie arról – a biztosító értesítése mellett – hogy a kötvényt, vagy szerződést nem terheli más zálogjog, mely a biztosító és a hitelnyújtó hitelintézet együttműködését, illetve egyben azt is feltételezi, hogy a biztosítók rendelkeznek olyan eljárással, mely alkalmas a kötvényeken, szerződéseken fennálló zálogjogok azonosítására. 130.A kötvény vagy szerződés biztosítási összege, vagy visszavásárlási értéke nem csökkenhet. 131.

A hitelnyújtó hitelintézetnek rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy az ügyfél nemteljesítése esetén a kötvény vagy szerződés visszavásárlási értékének a zálogszerződésben meghatározott részét időben megkapja.

132. A hitelnyújtó hitelintézetet tájékoztatják a kötvénytulajdonos, vagy szerződő fél kötvénynyel, vagy szerződéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségének elmulasztásáról. A hitelező felé történő tájékoztatási kötelezettség vagy az életbiztosítási szerződés része kell, hogy legyen, vagy a hitelező és a biztosító közötti megállapodásban kell ezt a kérdést rendezni. Az intézménynek eljárást kell kidolgoznia egyrészt ezen értesítések kezelésre, másrészt az ilyen esetekben követendő eljárásra. 133.Az életbiztosításnak a kölcsön teljes futamidejére kell fedezetet jelentenie. Ha a biztosítási jogviszony még a hitel lejárata előtt megszűnik, a biztosítási kötvényből vagy szerződésből

14

30

Hkr. 109. §

származó, a biztosítási összeg vagy visszavásárlási érték zálogszerződésben meghatározott részének biztosítékul kell szolgálnia a hitel lejáratának időpontjáig. A biztosításnak tehát igazodnia kell a hitel futamidejéhez, ellenkező esetben a biztosítéki szerződésben ezen esetről rendelkezni kell. 134.Jogi bizonyosság követelménye. 2.7.3

Az életbiztosítási kötvényre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése 135.Az életbiztosítási kötvény, vagy szerződés egyik minimumkövetelménye (bár ez inkább elismerhetőségi feltétel), hogy a hitelnyújtó hitelintézet legyen annak kedvezményezettje. A kedvezményezett jelölésnek, annak életbiztosítási szerződésbe foglalásával, hatályosnak kell lennie, valamint a biztosítási esemény, mint függő feltétel bekövetkezése esetén, a hitelintézetnek nem korlátozható joga kell legyen arra, hogy követelje a biztosítási összeg megfelelő részét. A Ptk. 560.§ (2) bekezdése alapján a kedvezményezett jelölésére, illetve a már kijelölt kedvezményezett helyett másik személy kedvezményezettkénti jelölésére a szerződő fél jogosult, ha azonban a szerződő fél nem a biztosított, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Utóbbi esetben ugyanakkor a biztosított hozzájárulásának hiánya a kedvezményezett jelölését semmissé teszi a Ptk. 561.§ (2) bekezdése alapján. A hiteltartozás mértékét meghaladó biztosítási összeg felett a szerződő szabadon rendelkezik, ezen fennmaradó összegre - amennyiben más kedvezményezettet nem jelöl- ő maga (örököse) jogosult a Ptk. 560.§ (1) bekezdése alapján. 136.Az életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg és visszavásárlási érték nem csökkenthető. A biztosítási összeg tekintetében erről a zálogszerződésben rendelkezni kell, a visszavásárlási érték csökkentését a Ptk. 565.§ (1) bekezdése tiltja, amelynek értelmében a biztosító köteles a befizetett díjaknak a szabályzatban megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.

2.8 Visszavásárlási garanciával biztosított értékpapírokra vonatkozó elis-

merhetőségi- és minimumkövetelmények

2.8.1

Elismerhetőségi követelmény 137.A nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott olyan értékpapírok ismerhetők el, melyet a kibocsátó kérésre visszavásárol.

2.8.2

Minimumkövetelmény 138.A CRD (HKr.) nem határozott meg erre vonatkozó minimumkövetelményt.

2.9 Saját, a fedezetek figyelembe vételén alapuló LGD becslés alkalmazása

esetén a fedezetekre vonatkozó követelmények

139.A CRD VII. melléklet 4. rész 2.2.2. pontja (HKr. 74-76. §) határozza meg a saját LGD becslés követelményeit, mely előírásokat tartalmaz az LGD becslésnél figyelembe vett fedezetek vonatkozásában is, melyek a következők. 140.A hitelintézetnek figyelembe kell vennie minden, az ügyfélkockázat és a biztosíték vagy biztosítéknyújtó kockázata között fennálló függőséget. Szigorúan (konzervatív módon) kell kezelni azokat az eseteket, amikor jelentős mértékű függőség áll fenn. 141.Az alapul szolgáló kötelezettségek és a biztosíték közötti devizanem eltéréseket a hitelintézetnek az LGD becsléseiben szintén konzervatív módon kell kezelnie. 31

142.Biztosíték figyelembe vétele esetén a becslések nem alapulhatnak kizárólag a biztosíték becsült piaci értékén. A becsléseknek figyelembe kell vennie, hogy a hitelintézet a biztosítékot nem feltétlenül tudja rövid időn belül az ellenőrzése alá vonni, illetve értékesíteni. 143.Biztosíték figyelembe vétele esetén a hitelintézetnek a CRD VIII. melléklet 2. részben (HKr. XV. fejezetben) előírtaknak megfelelő formában kell kidolgoznia a biztosíték kezelésével, jogszavatosságával és kockázatkezelésével kapcsolatos belső szabályzatokat.

3 ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT FEDEZETEK Általános követelmények

144.A fedezetet nyújtó félnek megbízhatónak kell lennie15. A fedezetet nyújtó fél megbízhatósága azt jelenti, hogy az adós nemteljesítése esetén a szerződést biztosító mellékkötelem alapján fennálló fizetési kötelezettségének időben eleget tud tenni. Ennek érdekében az intézménynek meg kell határoznia, hogy – a jogszabály adta kereteken belül - kiket ismer el fedezetnyújtónak, milyen feltételeket támaszt a fedezetnyújtók vonatkozásában, illetve vizsgálnia kell, hogy a fedezetet nyújtó fél esetleg nem vállalt-e korábban helytállást más kötelezettségének teljesítésért. 145.Itt is megfogalmazódik a jogi bizonyosság követelménye, azaz a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodásnak az irányadó joghatóság előtt érvényesnek és érvényesíthetőnek kell lennie 16.

3.1 Az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó elismerhe-

tőségi- és minimumkövetelmények

3.1.1

Elismerhető fedezetnyújtók 146.Valamennyi módszer szerint elismerhető fedezetet-nyújtók • • • • •

központi kormányzatok és központi bankok; regionális kormányzatok és helyi önkormányzatok; multilaterális fejlesztési bankok; nemzetközi szervezetek, amelyekkel szembeni kitettségekre vonatkozóan a CRD 7883. cikk17 szerint 0%-os kockázati súly alkalmazandó; azon közszektorbeli intézmények (public sector entities), amelyekkel szembeni kitettségre az intézményekkel szembeni (hitelintézeti és befektetési vállalkozási) kitettségre vonatkozó kockázati súlyozást kell alkalmazni, vagy amelyekre a központi kormánnyal

Hpt. 76/E. § (7) bekezdés Hpt. 76/E. § (7) bekezdés 17 Hkr. 8. § 15 16

32

azonos kockázati súlyozás alkalmazható18, intézmények (hitelintézet és befektetési vállalkozás); • vállalkozások, beleértve az anyavállalatokat, leányvállalatokat és az Szmt. szerinti kapcsolt vállalatokat, amelyek - elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítéssel és legalább 2. hitelminősítési besorolással rendelkeznek, vagy - nem rendelkeznek elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítéssel de az IRB módszert alkalmazó hitelintézet legalább az elismert külső hitelminősítő szervezet 2. hitelminősítési besorolásához tartozó PD-t rendelt a kitettséghez. • A CRD által lehetővé tett diszkréció szerint a tagállamok egyéb előre rendelkezésre nem bocsátott elismert fedezet nyújtónak tekinthetnek a hitelintézetek engedélyezéséért és felügyeletéért felelős hatóság engedélyezési és felügyeleti jogkörébe tartozó további pénzügyi intézményeket, amennyiben rájuk nézve a hitelintézetekre vonatkozó felügyeleti követelményekkel egyenértékű prudenciális követelmények vonatkoznak. Ezzel a diszkrécióval élt a jogalkotó, így elismert fedezetnyújtónak minősülnek a hitelintézettel egyenlő prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások. 147.A Hpt. 87/A. §. alapján hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg a pénzügyi vállalkozás, ha eleget tesz a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére, tőkemegfelelésre, a kockázatok és a befektetések behatárolására, valamint az eszközök minősítésére vonatkozó rendelkezéseknek és saját tőkéje legalább kétmilliárd forint. A Felügyelet bírálja el, hogy az adott pénzügyi vállalkozás a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozás alá tartozónak minősül-e és erről határozatot ad ki. A Felügyelet a honlapján közzéteszi az ekként elismert pénzügyi vállalkozások listáját. Itt kell megemlíteni, hogy jelenleg egy ilyen elismerés történt a Felügyelet részéről, a Hitelgarancia Zrt. elismert pénzügyi vállalkozásnak minősül. 148.Amennyiben a kockázattal súlyozott kitettség-értéket és a várható veszteség értéket a hitelintézet a belső minősítésen alapuló módszer szerint számítja ki, a fedezetet nyújtó akkor ismerhető el, ha azt a CRD VII. melléklet 4. részének19 rendelkezéseivel összhangban a hitelintézet belsőleg minősíti, kivéve, ha ez alól jogszabály felmentést ad. A VII. melléklet 1. részének 4. pontjában (HKr. 30. § (3) bekezdés) foglalt eljárás esetén elismert további fedezetnyújtók A hivatkozott pont, illetve paragrafus rendelkezésének lényege, hogy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézetek az alább felsorolt szervezetek – köztük biztosítók, viszontbiztosítók – által nyújtott előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek kockázatmérséklő hatásának figyelembe vételekor a tőkekövetelmény számítás során elismerhetik az adós és a fedezet nyújtó nemteljesítési valószínűsége közötti korrelációt. A tőkekövetelmény kockázatérzékenyebb, belső

18 19

33

CRD 78-83. cikk, Hkr. 6. § (2) és (3) bekezdés Hkr. XIII. fejezete

minősítésen alapuló módszerének alkalmazása révén a helyettesítéses módszerrel történő tőkeszámítás korrigálásra kerül az ún. kettős nemteljesítés esetét figyelembe vevő korrelációval, mely figyelembe veszi, hogy a kötelezettség csak akkor jelenthet veszteséget a hitelintézet számára, ha az adós és a fedezetet nyújtó egyszerre kerül nemteljesítésbe. 149.Elismert fedezetnyújtó azon hitelintézet, hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, valamint exporthitel-ügynökségek, amely •

legalább egy éve nyújt üzletszerűen előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet, • elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítéssel és legalább 3. hitelminősítésű besorolással rendelkezik, • olyan belső minősítéssel rendelkezett a hitelkockázati fedezet nyújtása időpontjában, vagy azt követően, amelyhez a sztenderd módszer szerint, a vállalkozással szembeni kitettség kockázati súlyozására vonatkozó szabályok alapján legalább 2. hitelminősítési besoroláshoz tartozó PD-t rendelt a hitelnyújtó hitelintézet, • olyan belső minősítéssel rendelkezik, amelyhez a sztenderd módszer szerint, a vállalkozással szembeni kitettség kockázati súlyozására vonatkozó szabályok alapján legalább 3. hitelminősítési besoroláshoz tartozó PD-t rendelt a hitelnyújtó hitelintézet. 150.Az exporthitel-ügynökségek által biztosított hitelkockázattal szembeni fedezet nem részesülhet központi kormányzati viszontgaranciában. 3.1.2

Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó minimumkövetelmények 151.A hitelkockázati fedezetnek közvetlennek kell lennie. A közvetlenség követelménye azt jelenti, hogy az ügyfél nemteljesítése esetén a hitelező közvetlenül a fedezetnyújtóhoz fordulhat a kifizetés teljesítése érdekében. 152.A hitelkockázati fedezet mértékének világosan meghatározottnak és kétségbevonhatatlannak (egyértelműen meghatározottnak) kell lennie. Ez a követelmény a fedezetet nyújtó helytállási kötelezettségének egyértelmű meghatározását jelenti. Pontosan meg kell határozni a szerződésben a fedezetnyújtó kötelezettségének tartamát. 153.A hitelkockázati fedezetre vonatkozó szerződés nem tartalmazhat olyan kikötést, amelynek betartása a hitelnyújtó közvetlen ellenőrzésén kívül esik, és amely: • •

34

lehetővé tenné a fedezetnyújtó számára, hogy a fedezetet egyoldalúan megszüntesse növelné a fedezet tényleges költségeit a fedezett kitettség hitelminőségének romlása esetén; megakadályozhatná, hogy a fedezetnyújtót kötelezzék a szerződésszerű teljesítésre a főadós nemfizetése esetén. Álláspontunk szerint itt a szerződés időben történő teljesítésén van a hangsúly, a követelmény teljesítéséhez a szerződésben meg kell határozni, hogy a jogosult kielégítési joga mikor nyílik meg, hány felszólítást kell küldeni a főkötelezettnek, illetve, hogy a fedezetnyújtónak hány napon belül, milyen feltételek megléte esetén kell teljesítenie. A szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, miszerint bizonyos körülmények esetén a fedezetet nyújtó mentesülhet az időben történő teljesítés alól. Ha az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet lakóingatlanra alapított jelzálogjogra nyújt pótlólagos fedezetet, a fizetési kötelezettség elmulasztásától számított két éven belül kell realizálni a fedezetet, tehát a fedezet alapján történő fizetésnek maximum két éven belül meg kell történnie.

•

megengedné a hitelkockázati fedezet futamidejének a fedezetnyújtó általi csökkentését - vagyis a fedezetet nyújtó helytállási kötelezettségének az időtartamát pontosan meg kell határozni a szerződésben. 154.Jogi bizonyosság követelménye 155.A hitelintézetnek bizonyítania kell a felügyeleti hatóság számára, hogy rendelkezik a garanciák és hitelderivatívák alkalmazásából eredő potenciális kockázatok ellenőrzésére alkalmas eljárásokkal és folyamatokkal. A követelmény azt jelenti, hogy az intézménynek be kell tudnia mutatni a hitelderivatívák és garanciák alkalmazásának stratégiája és az átfogó kockázatkezelési rendszerébe való illeszkedését. Ilyen potenciális kockázat lehet pl. a kockázatok koncentrációja, melyet a hitelintézetnek nyomon kell tudnia követni és azt kezelnie kell. A garancianyújtókat minősíteni szükséges, és a kitettségeket aggregáltan kell nyomon követni (direkt és indirekt kitettségek), illetve az intézmény belső szabályzatában rögzíteni kell a koncentráció adott mértékeihez kapcsolódó eljárásokat. További, a CRD VIII. melléklet 2. rész 18. és 19 pontjában (HKr. 123. §-ában) meghatározott, a garanciákra és a készfizető kezességre vonatkozó minimumkövetelmények 156.Az ügyfél nemteljesítése és/vagy fizetési mulasztása után a hitelnyújtó hitelintézetnek jogában áll a fedezetnyújtótól a fedezet alapját képező követelés szerinti összeget ésszerű időben követelni. Ha az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet lakóingatlanra alapított jelzálogjogra nyújt pótlólagos fedezetet, ezt a követelményt szintén elég két éves időszakon belül teljesíteni. 157.A fedezet érvényesítésének nem lehet feltétele az, hogy a hitelintézetnek először a főkötelezettől kell az összeget behajtania. Ez alapján az ún. sortartó kezesség kizárt. 158.A garanciának és a készfizető kezességnek a fedezetnyújtó általi egyértelműen dokumentált kötelezettségvállalásnak kell lennie. 159.A garanciának hitelkockázati fedezetnek ki kell terjednie minden olyan összegre, amelyet az ügyfélnek a hitelintézet követelésével kapcsolatban teljesítenie kell. Amennyiben bizonyos kifizetéseket kizárnak a hitelkockázati fedezet köréből, annak elismert értékét korrigálni kell, hogy az a korlátozott fedezetet tükrözze. A VII. melléklet 1. részének 4. pontjában (HKr. 30. § (3) bekezdés) foglalt eljárás alkalmazása esetén fennálló további minimumkövetelmények 160.Az alapul szolgáló kötelezettségnek az alábbi szervezetekkel szemben kell fennállnia: • •

vállalkozással, ide nem értve a biztosítót és viszontbiztosítót, olyan regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal vagy közszektorbeli intézménynyel, amelyre nem alkalmazhatók a központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kockázati súlyozás, • a lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó mikro-, kis- vagy középvállalkozással. 161.Az alapul szolgáló ügylet kötelezettjei nem tartoznak a fedezetet nyújtóval azonos ügyfélcsoportba 162.A kitettségnek az alábbi eszközökkel kell fedezettnek lennie: • • •

35

olyan hitelderivatíva, amelynek alapja egyetlen referencia eszköz, és olyan garancia vagy készfizető kezesség, amely egyetlen kitettségre vonatkozik, első nemteljesítéskor lehívható kosár termék, amelyet a kosárban szereplő eszközök közül a legalacsonyabb kockázattal súlyozott kitettség érték határoz meg, vagy n-edik nemteljesítéskor lehívható kosár termék, amelyet a kosárban szereplő eszközök közül a legalacsonyabb kockázattal súlyozott kitettség érték határoz meg azzal, hogy a

megszerzett védelem csak akkor minősül hitelezésikockázat-mérséklő tételnek, ha a megfelelő (n-1)-edik nemfizetési fedezetre is kiterjed, vagy ha a kosáron belüli követelések (n-1)-edik esetében már fennáll a nemteljesítés, 163.A hitelkockázati fedezet megfelel a HKr. 120. 121. 123. és 125. §-aiban meghatározottaknak, 164.A kitettséghez a 30. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás előtt hozzárendelt kockázati súlyban még nem jelenik meg a hitelezésikockázat-mérséklés, 165.A hitelintézet a hitelkockázati fedezet nyújtójától közvetlen - az alapul szolgáló kitettség kötelezettjével szembeni igényérvényesítése nélküli - kifizetésben részesül, 166.A hitelkockázati fedezet a szerződésben meghatározott minden hitelesemény következtében felmerülő kockázat fedezett részén kialakult veszteséget fedez, 167.A kölcsönből, kötvényből vagy járulékos kötelezettségből eredő, átruházott követelés kielégítési sorrendje megfelel az irányadó joghatóság jogrendjének, 168.A hitelkockázati fedezet feltételeit írásban meghatározta a hitelkockázati fedezet nyújtója és a hitelintézet, 169.A hitelintézet eljárással rendelkezik a hitelkockázati fedezet nyújtója és az alapul szolgáló kitettség kötelezettje közötti korreláció feltárásához, és 170.A felhígulási kockázatra vonatkozó hitelkockázati fedezet esetén a vásárolt követelés eladója nem tartozhat a hitelkockázati fedezetet nyújtóval azonos ügyfélcsoportba. 3.1.3

Saját LGD becslés alkalmazása esetén a garanciák kockázatmérséklő hatásának az LGD becslésben történő figyelembe vétele során a garanciákkal szembeni minimumkövetelmények20 171.Az alábbi követelmények olyan, a vállalatokkal, intézményekkel (hitelintézet és befektetési vállalkozás), központi kormányokkal és központi bankokkal szembeni kitettségek esetében alkalmazandók, ahol a hitelintézet saját LGD becsléseket készít - vagyis az AIRBmódszerrel fedett portfoliókra és a lakosságal szembeni kitettségre. 172.Ha az AIRB módszert alkalmazó hitelintézet a sztenderd módszert alkalmazhatja a központi kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségre, akkor az általuk nyújtott garanciára nem alkalmazhatóak az alább felsorolt rendelkezések. Ebben az esetben a hitelintézet a Hpt. 76/E-76/F. § szerint ismerheti el az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet. 173.Lakossággal szembeni kitettségre vonatkozó garanciák esetében ezeket a követelményeket kell alkalmazni a kitettségek kategóriákba és pool-okba sorolásánál, valamint a PD érték becslésénél.

20

36

CRD VII. melléklet 4. rész 96-100. pontjai, illetve a Hkr. 80. § (1)-(7) bekezdése

174.A hitelintézeteknek világosan meghatározott kritériumokkal kell rendelkezniük a kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámítása során elismert garanciát vállalók típusaira vonatkozólag. A követelmény szerint tehát az intézmény belső szabályzatában meg kell határozza, hogy kiket ismer el előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet nyújtójaként. 175.Elismert garanciavállalók esetében ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint amelyeket a CRD a VII. melléklet 4. részének (17)-(29) pontjaiban21 fogalmaz meg az ügyfelekre vonatkozóan. Ezek például a fedezetet nyújtók kategorizálása, minősítése, a minősítések megváltoztatásnak feltételei, a felülvizsgálatot végzők személyének és a felülvizsgálatok gyakoriságának meghatározása, a szerződés írásba foglalása, a garanciavállaló felmondási jogának kizárása, stb. 176.Az írásba foglalt fedezeti szerződésnek addig kell hatályosnak lennie, amíg a garantőr kötelezettségének teljes mértékben eleget nem tesz (az összeg és a garancia, készfizető kezesség futamidejének vonatkozásában). Vagyis a garantőr addig nem szabadulhat helytállási kötelezettség alól, ameddig a főadós nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése folytán keletkezett fizetési kötelezettségének eleget nem tesz. Ezen követelmény nem a főadós és a garantőr kötelezettsége közötti lejárati eltérés kizárását jelenti, - mivel ez IRB módszer esetén megengedett – hanem azt, hogy a garantőr a fedezeti szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól nem mentesülhet.22 A garantőr, vagy készfizető kezes felmondási jogát ki kell zárni, valamint a fedezetnek jogilag érvényesíthetőnek kell lennie a garancianyújtóval vagy a készfizető kezességet vállalóval szemben azon a joghatósági területen, ahol a garancianyújtó vagy a készfizető kezességet vállaló olyan lefoglalható vagyontárgyakkal rendelkezik, amelyekre vonatkozóan az ítélet érvényesíthető. 177.Feltételes garanciák elismerhetősége a Felügyelet jóváhagyásától függ. Ehhez a hitelintézetnek igazolnia kell, hogy képes a feltételes garancia kockázatcsökkentő hatásának megfelelő számszerűsítésére, hatékony és folyamatos figyelemmel kísérésére. 178.A hitelintézetnek bizonyítania kell, hogy a kategóriába vagy pool-ba sorolás kritériumai a kockázatcsökkentési hatás lehetséges romlását megfelelő módon kezelik. Módosíthatósági kritériumok 179.A hitelintézetnek egyértelműen meghatározott kritériumokkal kell rendelkeznie a kategóriák, pool-ok vagy LGD becslések módosításához, illetve a lakossági és az elismert vásárolt követelések esetében a kockázatok kategóriákba vagy pool-okba történő besorolási folyamatára vonatkozóan ahhoz, hogy kimutassa a garanciák és készfizető kezesség hatását a

Hkr. 58-62. §-ai Erre példa, ha a főadós fizetési kötelezettsége 1 évig, negyedéves törlesztéssel úgy áll fenn, hogy a garantőr nem a főadós fizetési kötelezettségének egész tartamára, vagyis az 1 évre, hanem háromnegyed évre vállal helytállást (lejárati eltérés van tehát). Ha az adós nem fizeti meg a második törlesztő részletet, akkor a garantőrnek helytállási kötelezettsége keletkezik, amely alól a követelmény szerint nem mentesülhet akkor sem, ha a garancia „futamideje”, vagyis a 3. negyedév már eltelt. A garantőr tehát csak abban az esetben szabadulhat, ha a főadós teljes mértékben eleget tett azon fizetési kötelezettségének, amelynek teljesítésért a garantőr helytállást vállalt.

21 22

37

kockázattal súlyozott eszközök kiszámításában. Ezeknek a kritériumoknak meg kell felelniük a CRD VII. melléklet 4. rész (17)–(29) pontjaiban23meghatározott minimumkövetelményeknek. 180.A kritériumoknak valószerűnek és intuitívnak kell lenniük. Meg kell ragadniuk a garanciát, vagy készfizető kezességet vállaló képességét és szándékát a garancia vagy kezesség teljesítésére, a garanciát vagy készfizető kezességet vállaló általi kifizetések időzítését, a garanciát vagy készfizető kezességet vállaló teljesítése és az adós fizetőképessége közti korrelációt, valamint az ügyfél számára fennmaradó reziduális kockázat mértékét.

3.1.4

A viszontgaranciákra vonatkozó minimumkövetelmények 181.Amennyiben egy kitettség központi kormány vagy központi bank, központi kormányával azonos kockázati súlyú regionális vagy helyi kormányzat, hitelintézettel, befektetési vállalkozással, vagy központi kormánnyal azonos kockázati súlyú közszektorbeli intézmény, vagy nulla százalékos kockázati súlyú multilaterális fejlesztési bank által viszontgarantált, a hitelintézet a kitettséget úgy kezelheti, mintha az a szóban forgó intézmény által nyújtott garanciával közvetlenül lenne fedezve, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek: • •

A viszontgarancia a követelés hitelezési kockázatát minden szempontból fedezi. Mind az eredeti garancia, mind pedig a viszontgarancia teljesíti a garanciára és készfizető kezességre megállapított minimumkövetelményeket24, kivéve a viszontgarancia közvetlen jellegét. A 123. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek (ésszerű időn belüli követelhetőség, közvetlenség) az ezen szervezetek által nyújtott garancia és viszontgarancia esetén akkor teljesül ha: o a hitelnyújtó hitelintézet jogosult a garancia nyújtójától előzetes kifizetésre, melynek mértékét a hitelt nyújtó hitelintézet által valószínűsíthetően elszenvedett, a garancia által nyújtott fedezet terjedelmével arányos gazdasági vesztesége összegének becslésével számítanak ki, ami tartalmazza a kamatfizetés elmaradásából származó veszteséget, valamint más, a kölcsönfelvevő által teljesítendő kifizetéseket is; o a hitelnyújtó hitelintézet bizonyítani tudja, hogy a garancia veszteségfedezeti hatásai – beleértve a kölcsönfelvevő által teljesítendő kifizetések elmaradásából származó veszteségeket – indokolják ezt az eljárást. • a fedezet megbízható és a múltbeli adatok nem utalnak arra, hogy a viszontgaranciafedezet értéke kisebb, mint a szóban forgó intézmény által nyújtott közvetlen garancia. Ezt az intézménynek kell igazolnia a múltbeli tapasztalatai alapján. A rendelkezés értelmezése szerint tehát ha egy kitettséget egy itt felsorolt intézmény viszontgaranciájával ellátott és azt a hitelintézet a viszontgarancia nyújtója által vállalt közvetlen garanciával fedezettnek tekintheti, akkor az „alapgarancia/készfizető kezesség” nyúj-

23 24

38

Hkr. 58-62. §-ai Hkr. 120. 121. 123. §

tója olyan szervezet is lehet, amely egyébként nem elfogadott garancia/kezesség nyújtó, hiszen nem az ő garanciáját, hanem a viszontgarantőr garanciáját lehet figyelembe venni és a garanciának nem kell megfelelnie a HKr. 108. §-ában írt, elfogadott garancianyújtókra vonatkozó rendelkezéseknek. 182.A viszontgarancia fentiek szerinti figyelembe vételére akkor is van lehetőség, ha azt a fentiekben nem felsorolt viszontgarancia nyújtó nyújtja, ha ez a viszontgarancia a fent felsorolt szervezetek garanciájával, készfizető kezességével biztosított. 3.1.5

Az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése 183.A magyar jogi szabályozás a készfizető kezességet és a garanciát sorolja fel, mint előre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket25. A magyar jogrendszerben a „garancia” fogalom így általánosságban nem létezik, leginkább a bankgarancia valósítja meg azon előírásokat, melyeket a CRD, illetve a HKr. támaszt a garanciával szemben. A Felügyelet álláspontja szerint minden olyan hitelezésikockázat-mérséklő eszköz, mely kielégíti az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet fogalmát és megfelel a garanciára vonatkozó elismerhetőségi és minimumfeltételeknek, a garancia kezelésére meghatározott szabályok szerint figyelembe vehető, azaz elismerhető a tőkekövetelmény számítás során. E tekintetben nincs különbség abban, hogy a biztosítást, garanciát befogadó intézmény sztenderd, vagy belső minősítésen alapuló módszert alkalmaz a hitelezési kockázat tőkekövetelmény számítására, mert az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek mindkét módszerben elismerhetők, csak eltérő módon történik a figyelembe vételük. 184.A bankgarancia hitelkockázat csökkentő eszközként történő elismerhetősége tekintetében több álláspont alakult ki. Az egyik álláspont szerint a bankgarancia nem elismerhető, mivel a CRD/HKr. szerinti garancia feltétlen kötelezettségvállalást ír elő, ahol az intézmény a fedezetet feltétel nélkül lehívhatja, ahhoz nem szükséges további okmányok bemutatása, vagyis az intézményt nem terheli semmiféle bizonyítási kötelezettség a garancia lehívhatóságának vonatkozásában. A másik álláspont szerint azonban a bankgarancia elismerhető, ha a garancia lehívhatóságát valamely esemény bekövetkezéséhez, így az adós nemfizetéséhez kötik. Ez a követelmény teljesül, ha a garanciaszerződésben kikötik, hogy garantőr feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy a hitelező első írásbeli felszólítására az alapjogviszony vizsgálata nélkül, a Bank vagy bármely harmadik személy által támasztott jogi kifogás vagy vita ellenére, a hitelező javára a garanciaszerződésben megjelölt maximális összeg erejéig fizetést teljesít. Ezen túlmenően szükséges az, hogy a garantőr felé kibocsátandó felszólítás tartalmazza a hitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az adós nem tett eleget szerződésszerűen fizetési kötelezettségének. 185.A jogi bizonyosság követelményét érinti, hogy a jövőbeni garantőr által adott szándéknyilatkozatot nem lehet bankgaranciának tekinteni, szándéknyilatkozat megléte nem adhat alapot kockázatcsökkentésre. Előfordulhat ugyanis, hogy a bank szándéknyilatkozatot ad

25

39

Hkr. 96. § (3) bekezdés

arra vonatkozóan, hogy az adós tartozásáért garanciát vállal, és a felek ettől a szándéknyilatkozattól teszik függővé, hogy kötnek-e szerződést. Az ilyen szándéknyilatkozatot a bírói gyakorlat nem tekinti bankgaranciának, ezért ez alapján a garantőr nem kötelezhető fizetésre. 186.A CRD/HKr. szerint a garantőr egyoldalúan nem mondhatja fel a szerződést olyan okból, amelynek betartása a hitelnyújtó hitelintézet közvetlen ellenőrzésén kívül esik. A Ptk. a bankgarancia vonatkozásában nem rendelkezik külön a felmondásról, ezért erről a felek a szerződési szabadságuk körében állapodnak meg. A szerződés azonban nem tartalmazhat olyan kikötést, amely ezzel ellentétes lenne. 187.A bankgarancia esetén a garantőrnek meghatározott összeghatárig kell teljesíteni az intézmény felé, amely összeg teljesen független az adós tartozásának nagyságától. A garancia tehát csak abban az esetben fedezi a követeléssel kapcsolatos minden típusú fizetési kötelezettséget, ha kellően magas összeghatárt állapítottak meg a garanciaszerződésben. Ebből kifolyólag a kritérium teljesítését csak egyedi esetekben lehet vizsgálni. 188.Ezek alapján tehát a bankgarancia elismerhetősége a szerződés szövegezésétől, az ügyleti feltételek meghatározásától függ. 189.A jogi bizonyosság kritériumát illetően a készfizető kezesség esetében szükséges megvizsgálni azokat az eseteket, amelyek fennállása esetén a kezes mentesülhet a helytállási kötelezettség alól. 190.A Ptk. 273.§ (1) bekezdése szerint a kezes érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Ilyen kifogások lehetnek például, hogy a követelés nem járt le vagy a jogosult késedelembe esett. A Ptk. kommentár szerint a kezes érvényesítheti a kötelezettet megillető kifogásokat, valamint az ő saját személyében a jogosulttal szemben fennálló kifogást akkor is, ha az más jogviszony alapján keletkezett. Ez alapján tehát a kezes mentesülhet a teljesítés alól (a kezes azonban a kötelezettel szemben fennálló jogviszonyon alapuló kifogást a jogosulttal szemben nem érvényesíthet). Azonban ez a szabály a Ptk. alapján áll fenn, és diszpozitív jellege folytán a szerződésben a felek kizárhatják. 191.A Ptk. 273.§ (2) bekezdése szerint a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállaláskor volt. Ez a helyzet előfordulhat például, ha az adós és a hitelező a szerződést a teljesítési határidő meghosszabbításával módosítja. Ebben az esetben szükséges a kezes hozzájárulását is beszerezni, mert ennek hiányában a hitelező a meghosszabbított fizetési határidőre jutó kamatot nem érvényesítheti. 192.A Ptk 276. § (2) bekezdése alapján a kezes szabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából behajthatatlanná vált. Ennek alapján tehát a hitelezőnek is vannak kötelezettségei a kezessel szemben, amelynek elmulasztása a kezes szabadulását eredményezheti. Ez a kötelezettség felöleli egyrészt azt, hogy a hitelezőnek fenn kell tartania a kezesség elvállalásakor már meglévő biztosítékokat (például nem mondhat le a kezességvállalás előtt keletkezett jelzálogról, de ezzel egy tekintet alá esik, ha a jelzálogot nem jegyezteti be az ingatlan nyilvántartásba) illetve, hogy a követelés behajtása végett fel kell lépnie az adóssal szemben, nehogy az adós fizetésképtelensége folytán a kezes a megtérítési igénytől elessék. 193.A kezes szabadulását eredményezi az is, ha tartozásátvállalás történik, és ahhoz a kezes hozzájáruló nyilatkozatát nem szerzik be. A Ptk. 332.§ (3) bekezdése szerint a tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik.

40

194.Ugyanezt eredményezheti az is, ha a kötelezettség jogszabály alapján száll át valaki másra, ugyanis a Ptk. 333. §- a szerint, ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ennek tipikus esete lehet az öröklés. Például, ha az adós meghal, akkor generális jogutódlás (jogszabály alapján száll át a kötelezettség) folytán örököse lép a helyébe, viszont a kezes sikerrel hivatkozhat arra, hogy nem járult hozzá ahhoz, hogy amennyiben az adós személyében akár öröklés folytán megváltozik, kezessége fennmarad. 195.A készfizető kezesség elfogadása a fenti feltételek figyelembe vételétől függ, míg az egyszerű, sortartásos kezesség semmi esetben sem ismerhető el a CRD/HKr. szerint, mert az egyszerű kezes sortartási kifogással élhet, vagyis követelheti, hogy a jogosult először a kötelezettől próbálja meg behajtani a követelést. 196.A jogi bizonyosságot illetően a következőkre kell felhívni a figyelmet az állami kezesség esetében: az állam által vállat kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006 (V.5.) Korm. rendelet (Rendelet) szerint az egyedi kezességek, egyedi állami garanciák, állami viszontgaranciák, valamint a Rendeletben felsorolt (9. § (1) bekezdés) jogszabályi kezességek beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el, utóbbi két esetben a Rendelet maga is kiemeli, hogy a kérelmet az adóhatóság elutasítja, ha a hitelintézet eljárása a kölcsönnyújtásánál nem felel meg a külön törvényben, vagy a Rendeletben foglaltaknak. Az adózás rendjéről szóló fenti törvénynek az állami garancia (kezesség) beváltásához kapcsolódó ellenőrzésről rendelkező 117. §-a szerint is az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálja a garanciabeváltás (kezesség) jogszabályban előírt feltételeinek teljesülését, melyet kiterjeszthet az eredeti kötelezettre is. Ha a hitelintézet eljárása a feltételeknek nem felel meg, az adóhatóság az állami garancia (kezesség) beváltás iránti kérelmet elutasítja. Erre sor kerülhet abban az esetben, ha az állami kezesség vállalása mellett folyósított hitelt a külön jogszabályban meghatározott hitelcéltól eltérően kerül felhasználásra, és a hitelintézet elmulasztja a Hpt. 78.§ (4) bekezdésében foglalt azon kötelezettségét, amelynek értelmében a kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását figyelemmel kell kísérnie, és dokumentálnia kell. A banki gyakorlatban előfordul, hogy a hitelintézet az állami kezességvállalás melletti folyósítandó hitel egy része vonatkozásában óvadéki szerződést köt az adóssal, vagyis az óvadék összegét a folyósítandó hitelből tartja vissza. Ez azzal a problémával járhat, hogy az állami kezességvállalás beváltását az óvadék összege tekintetében az adóhatóság megtagadja, mivel a folyósításra került hitelből az óvadék összegének megfelelő részt nem fordították az adott hitelcélra, így a hitel azon részére az állami kezességvállalás nem vonatkozik. Ebben az esetben tehát a hitelintézet nem tekintheti úgy, hogy a hitel egésze állami kezességgel fedezett. Az állami kezesség beváltásának megtagadásával járhat az is, ha a hitelintézet az állami kezességvállalás mellett folyósított hitelügylet biztonságot jelentő voltának szem előtt tartásával, nem elég körültekintően, vagy a szokásos szakmai gondosságot nélkülözve, a Hpt. 78.§ (1) bekezdésében foglaltak megsértésével köti meg a hitelszerződést (például nem győződik meg

41

arról, hogy a jogügyletet biztosító jelzálogjog tárgya a hitelszerződés megkötésének az időpontjában az adós tulajdonában van), és ezért az állam, mint kezes nem tudja érvényesíteni visszkereseti jogát.26 Az állami kezességvállalás nyújtotta biztonság nem adhat alapot a hitelintézetnek kevésbé körültekintő hitelezési tevékenységre. Mindezek alapján tehát a hitelintézeteknek az állami kezesség mellett nyújtott hitelek esetén rendkívül körültekintően kell eljárniuk, hiszen a kellő gondosság elmulasztása a fedezet érvényesítési lehetőség elvesztésével járhat. Ebben a körben kiemelt jelentősége van továbbá a Rendelet beváltásra vonatkozó szabályai pontos betartásának annak érdekében, hogy a beváltás formai okokból se hiúsuljon meg (pl. a Rendelet 9. § (3) bekezdése szerint amennyiben az állami kezességvállalással érintett hitelszerződés felmondásra kerül, vagy a véglejáratkor a kölcsönt az adós még nem fizette teljesen vissza, a hitelintézet a felmondást követő 31. naptól érvényesítheti az állami készfizető kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál. A beváltás az adóhatósághoz benyújtott igénylőlap felhasználásával történik, stb.) 197.Az állami kezesség esetében problémát jelenthet, hogy az Áht. 33.§ (4) bekezdése alapján az egyedi állami kezesség főszabályként egyszerű kezesség, és ettől a Kormány csak indokolt esetben térhet el határozatában. Az egyszerű kezesség esetében a kezes csak akkor köteles teljesíteni, ha a követelés nem hajtható be a főkötelezettől, illetve olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet. Ez arra a követelményre hat ki, miszerint a garanciát vállaló általi fizetés nem tartozhat olyan rendelkezés hatálya alá, miszerint a hitelt nyújtó hitelintézetnek először az ügyféltől kell az összeget behajtania. Az egyszerű kezes kötelezettsége másodlagos, és ún sortartási kifogást emelhet mindaddig, amíg a követelés behajtása várható. A CRD/HKr. alapján tehát az egyszerű állami kezesség nem elfogadható tőkekövetelmény-csökkentésre. Az állam által vállalt készfizető kezesség alapjául jogszabályok, illetve kormányhatározatok szolgálnak, ebből kifolyólag az állami kezesség csak kivételes esetekben ismerhető el hitelkockázat-csökkentő tényezőként. Ilyen esetekben szükséges megvizsgálni az egyedi jogszabályokat, kormányhatározatokat is, hogy milyen feltételeket határoztak meg benne a kezességre vonatkozóan, amely érintheti az állami kezesség elismerhetőségét. 198.Mindezen túlmenően a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 48/2002. PM rendelet 3. § (4) bekezdése szerint az állami viszontgarancia mértéke korlátozott, amennyiben az legfeljebb a kezes által kifizetett öszszeg 70%-a lehet. A HG Zrt. üzletszabályzata szerint az Zrt. készfizető kezességvállalása nem terjed ki a készfizető kezességvállalási díj összegére, az adós késedelme miatt felszámított többlet (késedelmi) kamatokra és a hitelintézet által felszámított bankgarancia-díjra. Mivel a viszontgarancia mértéke a HG Zrt garanciájához korlátozottan igazodik, ezért - elfogadhatósága esetén - elismert értékét a korlátozott fedezethez viszonyítottan korrigálni kellene.

26

42

AEÉ 2005/9.

199.Önkormányzatok is vállalhatnak készfizető kezességet, azonban ennek felső határa a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88.§ (2) bekezdése szerint a korrigált saját bevétel, így kezességük fedezetként csak ennek figyelembe vételével fogadható el.

43

4 BELSŐ IRÁNYÍTÁS, BELSŐ KONTROLL 4.1 Belső irányítás 4.1.1

A belső irányítás vizsgálata a validáció során 200.A CRD és a hazai jogszabályok az intézmények irányítási rendszerére (corporate governance) és a belső irányítás (internal governance) rendszerére is határoznak meg előírásokat. A GL 10 konkretizálja továbbá azokat a szempontokat, amelyeket a validálás során az intézmény internal governance rendszerére vonatkozóan a Felügyelet érvényesít. Ezen túlmenően a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának ajánlásában27 foglaltak – mint általános követelmények - teljesülése is áttekintésre kerül. 201.A CRD–nek28 az intézmény irányításával szemben támasztott követelménye átfogó, általános: minden intézménynek megbízható governance rendszerrel kell rendelkeznie, amely magában foglalja a következőket: • • •

áttekinthető szervezeti felépítés, egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi körök, hatékony eljárások a jelenlegi vagy esetlegesen felmerülő kitettségekhez kapcsolódó kockázatok azonosítására, kezelésére, figyelésére és jelentésére, • megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok, beleértve megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat is. 202.A fenti követelményrendszer testületi, hatásköri, szervezeti aspektusból a tagországok joganyagában (társasági jog) már ma is szerepel. 203.A GL 10-ben szereplő ajánlások a vizsgálati szempontokat adják, ezért önmagukban nem hajthatók végre, hanem belőlük kiindulva a Felügyeletnek kell megfogalmaznia a fejlett módszerek engedélyezésének feltételeként alkalmazott belső irányítással szembeni elvárásait. A Felügyelet a validálást tartalmi feltételekhez köti. Ez azt jelenti, hogy kockázatnak tartja, ha az irányelvekben megfogalmazott ellenőrzési funkciók, bár egy formailag előírt testületi rendszerben teljesülnek, azonban az ellenőrzések felelősségi és hatásköri rendszere nem illeszkedik a csoport sajátosságaihoz, az üzleti logikához, azaz nem tudja, vagy felesleges adminisztrációs és költség teherrel tudja tartalmi funkcióját betölteni. A GL 10 belső irányításra vonatkozó ajánlás jellemzője, hogy célirányos, vagyis a felügyeletek által alkalmazott belső irányítási követelményeknek a fejlett módszerek alkalmazásának biztonságát kell szolgálnia, és alkalmazásának eseti megközelítésűnek, tehát intézményre szabottnak kell lennie.

27 28

44

11/2006. számú ajánlás a belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről CRD 22. cikk; Hpt. 13/C § (1)

204.A Felügyelet a validáláshoz kéri bemutatni a jelen fejezetben megkívánt funkciók intézményen és a csoporton belüli megosztását hatáskör és felelősség szerint, egymáshoz való kapcsolatukat. A validálás során a Felügyelet figyelembe veszi az engedélyt kérő intézmény tevékenységeinek természetét, méretét és összetettségét. és indokolt esetben elfogadja az intézmény által választott megoldásokat.29 Az egységes kezelés abban nyilvánul meg, hogy ugyanazokat a belső irányítási funkciókat és hatásmechanizmusokat kéri számon a Felügyelet minden esetben, azonban alkalmazza az arányosság elvét. 205.A megfelelő intézményirányítás CRD-ben megfogalmazott követelménye általánosabb követelményrendszer, mint a validálás során alkalmazott belső irányítással szemben támasztott követelményrendszer. A megfelelő intézményirányítást például az illetékes hatóság a tagállam piacára való belépés engedélyezésekor, vagy működő intézmények esetében a folyamatos felügyelés során is megköveteli. Az intézményirányításnak a belső irányítással összefüggő vonatkozásait a validálás során a Felügyelet vizsgálja, de a vizsgálat fókuszában a fejlett módszerek alkalmazásához szükséges belső irányítási mechanizmusok állnak. 206.A belső irányítással szembeni elvárások nagyjából azonosak azokkal az elvárásokkal, amelyeket a tulajdonos és befektető gondos gazda módjára egyébként is logikusan elvár az intézményektől. A fejlett módszerekkel azonban az üzleti innovációk egész sora lép az üzleti folyamatba, ennek megfelelő használatához és a folyamatok kézbentartásához a korábbinál fejlettebb belső intézményi kapcsolat- és irányítási rendszer szükséges. 207.A pusztán a tőkekövetelmény csökkentése céljából készült modellek alkalmazása nem engedélyezhető. Ennek a kiszűrésére szolgál az a követelmény, hogy a tőkekövetelmény számítása során használt rendszerek és folyamatok alapvető szerepet kell, hogy játsszanak a kockázatkezelési és döntéshozatali folyamatban30. A felügyeleti validálás célja tehát annak a ténynek a bizonyítottnak látása, hogy a belső irányítás nem csak papíron létezik (lásd. még Use teszt fejezet). 208.A Felügyelet a fejlett módszerek alkalmazásának engedélyezését megelőzően vizsgálja azt, hogy az intézmény vezetése (tulajdonos, vagy a tulajdonost képviselő testület és a menedzsment) mechanizmus-szerűen képes-e ellátni, és köteles gondossággal el is látja-e a belső irányításból rá háruló funkciókat. Külföldi székhelyű intézmények esetében ez gyakran szükségessé teszi az anyafelügyelet megkeresését, hiszen a csoportszintű irányításra ez a hatóság lát rá, a leánybank által leírtak értelemszerűen nem teszik értékelhetővé a csoportirányítás teljességét. 209.Hitelkockázat tekintetében a minősítési és becslési eljáráshoz kapcsolódó belső szabályzatokat a hitelintézet igazgatóságának kell jóváhagynia.31 Az irányító testületeknek és az ügyvezetésnek ismernie kell az intézmény fejlett módszerekhez kapcsolódó rendszereinek lényeges vonásait (general understanding), és a hozzájuk kapcsolódó menedzsment infor-

CRD 22. cikk; Hpt. 13/C § CRD 84. cikk 2. (b); Hpt. 76/B § (2), / CRD IX. melléklet 3. rész 2.; Mkr. 7. § (2) / 2006/49/EK V. melléklet 2. a); Kkr. 43. § (4) a) / CRD III. melléklet 6. rész 28-30; Pkkr. 22.§ 31 CRD VII. melléklet 4. rész 124.; Hkr. 93. § (1) 29 30

45

mációs rendszereket.32 Az egyéb kockázatok tekintetében szintén indokolt, hogy a fejlett módszerekre vonatkozó belső szabályzatokat az igazgatóság hagyja jóvá, illetve, hogy általános ismeretekkel rendelkezzen a rendszerek lényeges vonásairól. 210.A különböző vállalati formák és a vállalati testületek sokszínűsége mellett nehéz formailag előírni, hogy mely testületek milyen típusú jóváhagyásra jogosultak és kötelezettek. A Felügyelet a validálási folyamatban a követelmény tartalmára összpontosít, tehát arra, hogy a belső irányítási funkció az elvárt módon teljesüljön. Nem a szervezeti egységek elnevezésének van jelentősége, hanem annak, hogy az általuk betöltött két alapvető feladat (felügyelés és irányítás) ellátása során a megfelelő testületeknél összhangban legyen a hozzájuk delegált hatáskör és felelősség. A felügyeleti validálás célja tehát az arról való meggyőződés, hogy mind a tulajdonost képviselő testület, mind az ügyvezetés bizonyítottan megfelelő felelősséget vállal. 211.Az ügyvezetésnek világosan megfogalmazott felelőssége például az, hogy kérés nélkül, haladéktalanul értesítse az igazgatóságot ha a hitelintézet rendszereinek működésében, vagy az azt befolyásoló tényezőkben változás történt vagy változás várható.33 212.Az ügyvezetésnek alaposan ismernie kell (good understanding) a rendszerek felépítését és működését és folyamatosan biztosítania kell azok megfelelő működését, beleértve a szükségessé váló korrekciókat is.34 Rendszeres tájékoztatást kell adnia a hitelintézet kockázatellenőrzési tevékenységéről, a fejlesztésre szoruló területekről, valamint a korábban meghatározott hiányosságok felszámolására tett intézkedések hatásosságáról. 213.A Felügyelet különösen nagy figyelmet szentel annak ellenőrzésére, hogy a leányintézmény vezető testületei megfelelően tájékozottak legyenek a központban a fejlett módszerek bevezetésével kapcsolatban hozott döntésekről, a bevezetni kívánt módszerekről, azok alkalmazásáról. 4.1.2

Nemzetközi csoportok vizsgálata 214.A Felügyeletnek illetékes (home) hatóságként kötelessége és hatásköre a belső irányítási rendszer megfelelőségének ellenőrzése, számonkérése. Amennyiben viszont egy másik tagország illetékes hatósága a felelős csoportszinten és a csoporton belül, mert a magyarországi leányintézmény is a csoport által alkalmazott módszer bevezetését kérelmezi, úgy a Felügyelet a CRD 129.35 § értelmében az illetékes hatóságtól kéri a megbízható governance rendszer (CRD-ben és CEBS Guidelines-ben megfogalmazott) csoportszintű érvényesülésének vizsgálatát és bizonyítékait. Ez azonban nem teszi feleslegessé a leánybank belső irányítási rendszerének vizsgálatát, a csoport részeként való működés megfelelőségének bizonyítását. Erre a „kettős biztosításra” - a leányintézmény „szignifikanciájától” függetlenül is

CRD VII. melléklet 4. rész 124.; CRD VII. melléklet 4. rész 125.; Hkr. 93. § (2); Pkkr 20. § (3) 34 CRD VII. melléklet 4. rész 126.; Hkr. 93. § (3) 35 Hpt. 14/A-14/B 32 33

46

sor kell, hogy kerüljön, mivel a legkisebb leányintézmény folyamatos felügyeléséért (ongoing monitoring) a Felügyelet a felelős. 215.Fejlett módszer alkalmazása esetén az intézménynek - függetlenül székhelyétől - teljesítenie kell a megbízható belső irányítási rendszer követelményeit. Magyarországi intézmény által vezetett csoport esetében ez azt jelenti, hogy a Felügyelet megadja a társfelügyeleteknek a belső irányítás vizsgálatának javasolt szempontrendszerét. 216.Az illetékes hatóságok határozathozatalukat megelőzően – amennyiben e határozatok a többi illetékes hatóság felügyeleti feladatainak szempontjából jelentőséggel bírnak – konzultálnak egymással. 4.1.3

Testre-szabott alkalmazás, arányosság elve 217. A Felügyelet a validáció során az általa általánosan megfogalmazott validációs követelményeket testre-szabottan alkalmazza, vagyis felméri az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény méretét, bonyolultságát és az általa végzett üzleti tevékenységek természetét és azt vizsgálja, hogy a megkövetelt, belső irányításra vonatkozó felügyeleti tartalom a konkrét formában teljesül-e.36 Ez az intézmény szervezeti felépítése és a testületek szempontjából a következőt jelenti. 218.A GL 10 belső irányításra vonatkozó ajánlása nem kívánja „felülírni” az intézményekben ma működő irányítási (testületi, szervezeti) kereteket. A Felügyelet arra törekszik, hogy az ajánlás szerinti elvárt belső irányítási funkció meglegyen az adott intézményirányítási keretben, és a hatáskörök, felelősségi és elszámoltathatósági rendszerek megfelelően működjenek. 219.A direktíva elfogadja azt a különbséget, ami jogi, szabályozási okokra visszavezethetően az Európai Unió tagországai között fennáll, mind a vezető testületek elnevezésében, struktúrájában, mind pedig a funkcióiban, amelyekre vonatkozóan a direktíva az intézményirányítási (és nem belső irányítási) követelményeket megfogalmazza. A felügyeleti validálás ennek megfelelően a jogi formáktól elvonatkoztatva – azonban a jogszabályok előírásaira tekintettel - a testületek munkamegosztására és működési folyamataira vonatkoztatva határozza meg a követelményeket.

4.1.4

36

47

A belső irányítási rendszer funkciói 220.Az intézmény testületi rendszerének, függetlenül attól, hogy az egykamarás vagy kétkamarás, két alapvető funkciója kell, hogy legyen: a felügyelés (supervision) és az irányítás (management). A belső irányítási rendszerrel kapcsolatosan a CRD és GL10 által használt „management body” alatt a felügyelési és irányítási funkciókat ellátó vezető irányító testületet (pl. felügyelő bizottság, igazgatóság), míg a „senior management” alatt a management bodynak alárendelt, az ügyvezetési funkciókat ellátó irányító testületet értjük. A két testületet együtt vezető testületnek nevezzük a Kézikönyvben.

CRD 22. cikk; Hpt. 13/C § (1)

221.A Felügyeletet a validáció folyamatában azt vizsgálja, hogy a felügyelési vagy az irányítási funkcióval járó felelősség a hierarchia megfelelő szintjére van-e telepítve, megfelelő hatáskör társul ezen a felelősséghez. 222.A felelősség azt jelenti, hogy valakin egy folyamat sikeressége számonkérhető, a hatáskör pedig azt, hogy valaki dönthet, és számon kérheti valaki máson a folyamat sikerességét. Míg e két aspektus jogilag értendő, az elszámoltathatóság azt jelenti, hogy a fenti felelősség és hatásköri rend a gyakorlatban működőképes és működik is a szervezeti, döntési és az eljárásrend által biztosítottan. A felelősség, a hatáskör és az elszámoltathatóság tehát a különböző testületek, szintek, beosztások, munkavállalói csoportok tevékenységének jellemzője. 223.A megfelelő belső irányítási rendszer kulcsa az áttekinthető és kiegyensúlyozott hatásköri és felelősségi rendszer. Ez a döntéshozatali és ellenőrzési folyamatokra egyaránt vonatkozik. 224.A „management body” a következőkért felel: •

az intézménypolitika kialakításáért, irányának meghatározásért, a vállalati stratégia teljesítésének figyelemmel kíséréséért, • a megfelelő kockázati kontrollrendszer összes lényeges aspektusának jóváhagyásáért. 225.Az ügyvezető testület biztosítja, hogy a rendszerek minden eleme az elvártnak megfelelően működjön, és biztosítja a rendszer kontrollját is. 226.A belső ellenőrzés biztosítja, hogy rendszeresen értékeljék a belső irányítási rendszereket, ezen belül a kontroll funkció objektív és teljes voltát. 227.A vezető testület felelőssége a kockázati kontroll rendszer megfelelő működése. A teljes vezető testület (mind felügyelési, mind irányítási funkciójában) felelős, hogy jóváhagyja a kockázati kontroll rendszer minden lényeges aspektusát, beleértve: •

a kockázatkezelési stratégiát és politikákat, amelyeket a belső minősítési rendszerrel összefüggésben alakítanak ki (ezen belül például a minősítési skála, a kockázati paraméter becslés folyamatának lényegesebb aspektusait, stb.); • az ellenőrző funkciók szervezeti struktúráját; • az elfogadható kockázat típusok, a kockázati „étvágy” meghatározását; • az intézmény kockázati profiljának kialakítását. 228.A vezető testületnek folyamatosan ellenőriznie kell azt, hogy azok a kontroll eljárások és mérési rendszerek, amelyeket a kockázat ellenőrzés és a belső ellenőrzés alkalmaz, megfelelőek, továbbá, hogy az egész rendszer az időben is hatékony marad, amennyiben szükséges, akkor módosul. 229. A vezető testület (mind felügyelési, mind irányítási funkcióban) felelős azért, hogy döntést hozzon a fejlett módszeren alapuló megközelítés alkalmazásáról. Ez magában foglalja a projekt(ek) általános jóváhagyását, a célok meghatározását, továbbá annak a szervezeti struktúrának a kijelölését, amely felelős az implementációért. A szükséges lépések időbeni ütemezése (implementációs terv) a projektjóváhagyásnak szerves része kell legyen. A vezető testület (mind felügyelési mind irányítási funkcióban) végső soron felelős a megfelelő rendszer működéséért. 230.Az irányítási funkcióban lévő vezető testület biztosítja, hogy a rendszer minden komponense (beleértve az ellenőrzéseket is) úgy működjön, ahogy az eredetileg a tervekben szerepelt. A irányítási funkcióban levő vezető testületnek folyamatosan igazolnia kell tudnia, hogy a kockázat-ellenőrzés által alkalmazott kontroll és mérési rendszerek megfelelőek és a rendszer általában és időben effektív maradt.

48

231.Annak a feladatkörnek, amellyel ezt a vezető testületet megbízzák, a következőket kell magában foglalnia: • • • • • • • • •

biztosítania kell a kockázatvállalási folyamatok megfelelőségét, még változó környezetben is meg kell határoznia, hogy a fejlett módszereknek mi a funkciója a kockázatvállalási folyamatban (risk-taking process); informálnia kell a vezető testületet (felügyelési funkcióban), vagy egy erre kijelölt bizottságot arról, hogy milyen lényeges változások vagy kivételek történtek a rögzített politikákban, amelyek lényegesen befolyásolják az intézmény rendszereit; azonosítani és értékelni kell a kockázatot eredményező tényezőket (risk drivers); meg kell határoznia a kockázati kontroll egységek feladatait, és értékelni kell ezek szakértelmét; monitoringolnia és menedzselnie kell minden potenciális összeférhetetlenség (conflict of interest) forrását; hatékony kommunikációs csatornákat kell létrehoznia abból a célból, hogy biztosítsa az összes érintett munkatárs tájékozottságát a megfelelő politikákat és eljárásokat illetően; meg kell határoznia a vezető testület (felügyelési funkcióban), illetve a megfelelő, ezt képviselő delegált tagokból álló testület (pl. kockázati bizottság) felé történő jelentés minimális tartalmát; hasznosítania kell a belső audit jelentéseit.

4.2 Belső kontroll 4.2.1

A belső jelentési rendszer 232.Az irányítási funkcióban lévő testület felé szolgáltatott jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy abból monitoringolják a kockázatok alakulását. A belső jelentő rendszerben szolgáltatott információ részletezettsége attól függ, hogy milyen természetű, volumenű és komplexitású üzleti tevékenységet végez az intézmény. 233. Nemcsak a vezető testületeket kell tájékoztatni arról, hogy milyen az intézmény kockázati profilja. Minden olyan munkatársat tájékoztatni kell a belső jelentési rendszer segítségével, aki kockázatot vállal és monitoringol. Ennek a tájékoztatásnak, jelentésnek a gyakoriságát és a tartalmát a vezető testületeknek kell jóváhagyni (mind felügyelési, mind irányítási funkcióban). 234. A CRD, a Hkr. és a GL10 tartalmazza a hitelkockázati jelentéssel szembeni minimum követelményeket.37 Az élenjáró gyakorlat az, amely a minimum követelmények kielégítésén túl tartalmazza:

37

49

CRD VII. melléklet 4. rész 127; Hkr. 93. § (4)

•

a minősített portfolió leírását és jellemzését (összegek, kötelezettek száma, bukás valószínűségek sávonként, fedezettség százalékok minősítési osztályonként a teljes portfolióra, szervezeti egységenként, szektoronként, részportfolióként, és üzleti egységenkénti bontásban); • a portfolióminősítési fokozatok, bukás valószínűség sávonkénti, a bukáskori veszteségenkénti szerinti megoszlását és az előző évhez viszonyított alakulását; • a ténylegesen bekövetkezett bukási ráták összehasonlítását a korábban kalkulált, várható bukási rátákkal, bukáskori veszteségekkel, és hitel egyenértékesekkel; • a stressz tesztek eredményeit; • becsléseket a szabályozói tőkekövetelményre és a gazdasági tőkére; • a portfolió mozgását a minősítési fokozatok között. 235.A jelentéstétel gyakoriságának az információ jelentőségétől és típusától, valamint a címzett hatásköri-felelősségi jellemzőitől kell függnie. A tulajdonost képviselő például, aki a hitelintézet stratégiájának részét képező kockázati étvágy meghatározója, a tényleges kockázatvállalást más összefüggésben és rendszerességgel felügyeli, mint az a csúcsmenedzser, aki a kockázatvállalás és -kezelés folyamatának egységéért felel. 236. A fentiekben említett jelentéseken túlmenően a hitelkockázat ellenőrzés speciális jelentéseket készít az irányítási funkciót ellátó vezető testület felé a minősítési rendszer áttekintéséről és értékeléséről. A hitelkockázat ellenőrzés felelős azért, hogy olyan összefüggő, értelmezhető és használható jelentést készítsen a felhasználó számára, amely a célváltozókhoz is szorosan és világosan kapcsolódik. 237.A működési kockázatok tekintetében szintén elvárás a belső jelentési rendszer kiépítése.38 A jogszabályi előírás alapján működési kockázatból származó kitettségre és működési kockázati veszteségre vonatkozóan az intézménynek rendszeresen – legalább évente - jelentést kell készítenie az igazgatóság és az ügyvezetés számára. Nagyméretű, összetett tevékenységet végző intézmény esetében indokolt azonban a legalább negyedéves gyakoriságú jelentés készítése. 238.A piaci kockázatok vonatkozásában értelemszerűen szintén elvárás a vezetés megfelelő gyakoriságú és kellő részletezettségű tájékoztatása. Belső modellek használata esetén a jogszabály nevesíti, hogy a vezetés számára (legalább) milyen tartalmú jelentéseket kell készíteni.39Ezen túlmenően az értékelési folyamatért felelős részlegre vonatkozó világos és az üzleti területtől független jelenési útvonalakat kell kialakítani, melynek végén belső igazgatósági tagnak kell állnia.40 239.Mivel a hitelintézeteknek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárásokkal kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázataiknak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározzák és folyamatosan fenn-

CRD X. melléklet 3. rész 4.; Mkr.7. § (3) a) Kkr. 43. § (4) a) - c) 40 Kkr. 13. melléklet 1. b) 38 39

50

tartsák41, ezért a belső jelentéseknek célszerű tartalmazniuk az - előbbiekben nem említett összes releváns kockázatra vonatkozó információkat is. A feltérképezett kockázatokat, és azok kezelését az intézmény tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányos módon célszerű bemutatni vezetői információs rendszerben.

4.3 Kockázat ellenőrzés 240.A fejlett módszereket alkalmazó intézményekkel szemben elvárás, hogy a különböző kockázatokhoz kapcsolódóan független kockázat ellenőrző egységeket / funkciókat hozzon létre. A hitelkockázat ellenőrző egységen túlmenően – mellyel kapcsolatos elvárásokat a továbbiakban részletezzük - meg kell teremteni (többek között) az alábbi kockázati kontrollok ellátását: • • • 4.3.1

működési kockázat42 kereskedési könyvi kockázatok43 partnerkockázat44

A hitelkockázat ellenőrző funkció45 241.A GL 10 nagy súlyt fektet a hitelkockázatot ellenőrző szervezeti egység meglétének követelményére, ugyanakkor több helyen hangsúlyozza, hogy nem a szervezeti egység, hanem a funkció önállósága a fontos. Bizonyos körülmények között (pl. kisméretű, nem összetett tevékenységű bankok) a hitelkockázat kontroll funkciót nem erre a célra külön alapított szervezet, hanem más szervezet végezheti, a funkció önállóságának biztosítása mellett. Az irányelv szerint különbséget kell tenni a hitelkockázat ellenőrzéssel szemben támasztott szervezeti és a funkcionális követelmény között. A Felügyelet számára a validáció során nem az ajánlásban szereplő nevet viselő szervezeti egység megléte, hanem az önálló kontrollfunkció folyamatos és megfelelő ellátása bizonyítandó. A hitelezés monitoringja és ellenőrzése szervesen illeszkedik a kockázat menedzselés konzisztens folyamatába is (azonosítás, mérés vagy értékelés, kockázatcsökkentés, kezelés, monitoring, kontroll) A hitelkockázat ellenőrzése kettős feladat: mind az irányítási felelősségnek, mind a felügyelési felelősségnek része, természetesen a felelősségi szintek különbségéhez illeszkedő tartalommal. 242.Nagy, fejlett intézmények esetében, amelyek bonyolult, innovatív, határon átnyúló tevékenységet folytatnak, a szervezeti és irányítási követelmények teljesítésének vizsgálata a Felügyelet számára is sokkal összetettebb, mint kisebb, lokális intézmények esetében. Ezen hitelintézetek számára követelmény, hogy kockázatellenőrző egységet hozzanak létre. Ezt a

CRD 123. cikk; Hpt. 76/K § CRD X. melléklet 3. rész 3.; Mkr. 7. § (2) 43 Kkr. 43. § (4) b) 44 Pkkr. 19. § (1) 45 CRD VII. melléklet 4. rész 128-130; Hkr. 94. § 41 42

51

követelményt egy nagy, több országban működő, bonyolult tevékenységet végző bankcsoport sokféleképpen teljesítheti. 243.A hitelkockázatot ellenőrző egység/funkció összetett tevékenység, melynek részét képezi46: •

a kategóriák és pool-ok tesztelése és felügyelete;

•

az intézmény minősítési rendszereiről szóló összefoglaló jelentések készítése és elemzése;

•

az eljárások betartásának megkövetelése, annak ellenőrzésére, hogy a kategória- és pool meghatározásokat következetesen alkalmazzák a különböző szervezeti részlegekben és földrajzi területeken;

•

a minősítési eljárással kapcsolatos módosítások felülvizsgálata és dokumentálása, beleértve a változtatás indoklását is;

•

a minősítési kritériumok felülvizsgálata annak érdekében, hogy felmérjék, azok továbbra is előrejelzik-e a kockázatot. (A minősítési rendszerek, kritériumok és az egyes minősítési paraméterek változását dokumentálni és archiválni kell.)

•

aktív részvétel a minősítési eljárásban alkalmazott modellek kialakításában vagy kiválasztásában, azok végrehajtásában és jóváhagyásában;

•

a minősítési eljárásban alkalmazott modellek ellenőrzése;

•

a minősítési eljárásban alkalmazott modellek folyamatos felülvizsgálata és szükség esetén módosítása.

244. A hitelkockázat ellenőrzés biztosítja a minősítő rendszer karbantartását megfelelő rendszerességgel. Ehhez a hitelkockázat ellenőrzésnek a következő feladatokat kell ellátnia: • • • • • • • • • •

46

52

a minősítési rendszer tervezése a minősítő kritériumoknak és a modell fejlesztésének folyamatos figyelemmel kísérése a kockázati rating fokozatok pontosságának ellenőrzése és igazolása a konzisztencia felmérése iparági, portfolió és földrajzi területek (régiók) szempontjából a modell üzleti gyakorlatban való használatának felmérése a modellminősítés hatályon kívül helyezésnek és kivételek okainak vizsgálata a számszerűsítések és algoritmusok kialakítása a biztonsági tesztelések a tényleges és a várható rating átmenetek elemzése (határesetek) harmadik fél adatforrásaival összehasonlítás (benchmarking).

CRD, VII. melléklet 4. rész, 129. bekezdés, Hkr. 94. § (3) bekezdés

245.A hitelkockázat ellenőrzési részlegnek/funkciónak rendszeresen jelentéseket és elemzéseket kell készítenie a minősítési rendszerek eredményeivel kapcsolatban.47 246. Felügyelet a validáció során – az arányosság elvének alkalmazásával - nem követeli meg feltétlenül az elkülönült szervezeti egység kialakítását, sőt az elkülönült szervezet létrehozásának ésszerűségét is kétségbe vonhatja. Különösen a kisméretű, kevéssé bonyolult tevékenységet végző intézmények számára lehet ésszerűtlen annak létrehozása. 247.A Felügyelet, figyelembe véve azoknak az intézményeknek a méretét, tevékenységük komplexitását, amelyek a fejlett módszereket alkalmazzák, sokféle szervezeti megoldást elfogad, feltéve, hogy a szervezeti megoldások nem veszélyeztetik a hitelkockázat ellenőrzés függetlenségére vonatkozó alapelvet, az objektivitás követelményét, az ellenőrzési környezet általános megfelelőségét. 248.Az objektivitás sok okból szenvedhet csorbát; ha például a modellépítő elfogult a modellből származó eredményekkel, tolerálhatja a potenciális hibákat vagy torzításokat. A belső ellenőrzés feladata annak feltérképezése, hogy milyen összeférhetetlenségi, vagy az objektivitás hiányából fakadó kockázatok lehetségesek az adott szervezetben. Ugyanakkor a vezetésnek kell arról gondoskodnia, hogy a két feladat azonos szervezetben történő ellátása esetén a transzparencia minden esetben biztosított legyen. 249.A Felügyelet nem törekszik tehát arra, hogy meghatározza a hitelkockázati kontroll funkció helyét a szervezeti struktúrán belül, az intézmény tevékenységének jelentős részét átfogó funkció megfelelő helyét az intézményeknek a saját szervezeti felépítésükhöz és működésükhöz kell meghatározniuk, a jelen fejezetben ismertetett követelmények teljes körű figyelembe vételével. 250.Felügyeleti követelmény azonban, hogy a hitelkockázati kontroll funkció közvetlenül az irányítási funkcióban lévő vezető testülettől függjön, akárhol is helyezkedik el a szervezeten belül. Ugyanakkor a belső ellenőrzés feladatai közé tartozik, hogy vizsgálja, a hitelkockázat ellenőrzési funkció megfelelően helyezkedik-e el, és elhelyezkedése miatt nem korlátozódik-e a függetlensége. 251.A hitelkockázati kontroll funkciónak a szervezeten belül magas rangot kell kapnia, és megfelelő erőforrásokkal kell rendelkeznie. Olyan munkatársakat kell alkalmaznia, akik megfelelő képzettséggel, tapasztalattal, adottságokkal rendelkeznek. 252.A hitelkockázati kontroll funkció függetlenségét biztosítani kell azoktól a funkcióktól, amelyeket a kitettségek jóváhagyásáért és a meglévők megújításáért felelnek.48 A kitettségek jóváhagyásáért és a meglévők megújításáért felelős funkció az üzleti terület, valamint az egyedi tranzakciókra vonatkozó döntésekben résztvevő kockázatkezelők. 253.A hitelkockázati kontroll funkció függetlenségének hiánya és a hitelezésben közvetlenül érdekelt menedzserek befolyása komolyan veszélyeztetheti a belső minősítési rendszerek

47 48

53

CRD VII. melléklet 4. rész 128.; Hkr. 94. § (2) CRD VII. melléklet 4. rész 128.; Hkr. 94. § (1)

hatékonyságát. Miközben a területek közötti kommunikáció a folyamatos üzletvitel része, megoldást kell találni függetlenség kikényszerítésére és biztosítására is. 254.A kontroll funkció független, ha következő feltételeket teljesíti: •

kontroll funkcióval megbízottak olyan feladatot nem kaphatnak, amelyet kontroll funkciójukban egyébként monitoringolnak és ellenőriznek; • a kontroll funkciónak szervezetileg el kell különülnie azoktól a tevékenységektől, amelyeket monitoringol és ellenőriz; • a kontroll funkció vezetője olyan vezetőnek kell, hogy alárendelve legyen, akinek felelőssége nem kapcsolódik olyan tevékenységhez, amelyet a kontroll funkció során monitoringolnak és ellenőriznek; • a kontroll funkció vezetője közvetlenül az irányító testületnek (mind felügyelési, mind irányítási funkcióban lévő testület) és / vagy az Audit Bizottságnak jelent; • a kontroll funkciót végző munkatársak javadalmazása nem függhet azoknak a tevékenységeknek az eredményességétől, amely tevékenységeket feladatuk monitoringolni és ellenőrizni. 255.Nincs egyetlen megfelelő módszer a függetlenség biztosításához, inkább választási lehetőségek vannak. Egyik választási lehetőség, hogy a hitelkockázat ellenőrzés közvetlenül a vezető testülettől függjön, a másik lehetőség, hogy továbbra is fennmaradjon az ellenőrzési és az üzleti funkció közötti szeparáltság azáltal, hogy egy, a vezető testületből kijelölt személyt tesznek felelőssé a funkcióért. 256.Bármelyik opció mellett is dönt az intézmény, a belső ellenőrzés felelőssége annak megállapítása, hogy ténylegesen milyen mértékben független a hitelkockázati kontroll funkció működése. 257.A szervezeti egységek különállástól függetlenül a modellek tervezéséért, kialakításáért, - ideértve a modellek tervezését, vagy az elérhetők közüli választást, alkalmazását, bevezetését, figyelemmel kísérését és a működésének eredményességét, a szükséges korrekciók feltárását - a felelősséget a hitelkockázat ellenőrzés felelőse viseli. A modell fejlesztés és ellenőrzés két funkciója végrehajtható ugyanazon szervezeti egységen belül. Ennek a szervezeti szempontból „megengedő” hozzáállásnak az ésszerűségét az adja, hogy a tudás és szakértelem, valamint a tapasztalat (amely szükséges ahhoz, hogy modellt fejlesszenek, vagy a meglévőből válasszanak) korlátos, csak néhány munkatárs alkalmas arra, hogy áttekintse és validálja a modelleket.49. 258.A modellekkel kapcsolatos két funkciónak ugyanazon szervezeti egységhez telepítése nem okozhat összeférhetetlenséget, vagy egyéb kárt, hátrányt.

A két funkcióra két külön egységet létrehozni nagyon drága is, különösen a kisebb intézmények esetében, ráadásul az összeférhetetlenséget a két külön szervezeti egység léte nem zárja ki, azonban annak felmerülése az egy szervezeti egységben ellátott két funkció esetén nem szükségszerű. 49

54

4.3.2

Belső ellenőrzés 259.A független belső ellenőrzéssel szemben elvárás, hogy rendszeresen (legalább évente) ellenőrizze a CRD követelményeinek való megfelelést. Ebből következően a belső ellenőrzés legalább évente jelentést tesz a vezető testületnek (mind felügyelési mind irányítási funkcióban) a követelményeknek való megfelelés tárgyában. 260.Értelemszerűen az applikációs kérelemnek is része kell legyen a belső ellenőri vizsgálatról szóló jelentés, illetve az általa feltárt hiányosságok kiküszöbölésére készített akcióterv. 261.A belső ellenőrzési funkció biztosítja azt, hogy az intézmény kontroll rendszerei megfelelően szilárdak és stabilak.50 A kontroll mechanizmusok áttekintése során a belső ellenőrzés értékeli a kontroll funkciók működésének mélységét, terjedelmét, minőségét. A belső ellenőrzés tesztel is abból a célból, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a kontroll funkciók következtetései megalapozottak. A belső ellenőrzés át kell, hogy tekintse az IT infrastruktúra megfelelőségét és az adat-karbantartást is. Azon intézményeknél, amelyek statisztikai modelleket használnak, a belső ellenőrzés teszteket végez (pl. bizonyos üzletágakra vonatkozóan) abból a célból, hogy az adat-input folyamatot is ellenőrizze. 262.A függetlenség erősítése érdekében a belső ellenőrzés nem avatkozhat be közvetlenül a rendszerek kidolgozásába, kiválasztásba. 263.A függetlenség követelménye mellett is a belső ellenőrzés és a kontroll funkciót végzők közötti együttműködés kívánatos, például abból a célból, hogy a belső ellenőrzés rámutasson bizonyos, a rendszerben meglévő gyengeségekre, elfogultságokra. Világossá kell tenni, hogy a kockázati kontroll funkció egyedüli felelősséggel rendelkezik a rendszerek teljesítményét illetően. Az audit funkció nem keveredhet bele az olyan napi működési feladatokba, mint amilyen például az egyes minősítések felülvizsgálata.

4.4 Egyéb 4.4.1

A függetlenség, összeférhetetlenség további kérdései 264.A direktíva számtalan utalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy bizonyos áttekintési feladatokat független értékelő szervezeti egységnek kell elvégeznie. Például a működési kockázat menedzselési folyamat és a mérési rendszer állandó áttekintése szükséges, ezt végezheti a belső, de végezheti külső auditor is. A felmérést végző egység közvetlenül a vezetésnek jelent. Az intézmény vezetésének felelőssége, hogy a jelentések függetlenségéről gondoskodjon, akár belső egységet bíz meg azzal, akár külső auditort. 265.Az intézmény, amelyik vásárolt módszert alkalmaz, nem mentesül a minősítési rendszerekkel kapcsolatos felelősségek alól. Hangsúlyos elvárás, hogy a vásárolt módszertannal kapcsolatban a vezetés szintjén teljesüljön a „general understanding”-re, illetve a „good understanding”-re vonatkozó elvárás, és az intézményben legyen olyan szervezeti egység

CRD VII. melléklet 4. rész 131.; Hkr. 95. § / CRD X. melléklet 3. rész 6.; Mkr. 7. § (5) / Kkr. 43. § (11) / Pkkr. 21. § (1)

50

55

vagy funkció, amely tartalmi, szakmai szempontból meg tudja ítélni a vásárolt rendszer megfelelőségét. A független felülvizsgálatnak is ki kell terjednie a vásárolt rendszerekre. 4.4.2

Kiszervezés 266.A közös (pool) adatokat alkalmazó hitelintézetek a következő feladatokat kiszervezhetik51: •

a kategóriák és pool-ok tesztelésére és felülvizsgálatára vonatkozó információk létrehozása; • a hitelintézet minősítési rendszereivel kapcsolatos összefoglaló jelentések készítése és elemzése; • a minősítési kritériumok felülvizsgálatára vonatkozó információk létrehozása annak értékelésére, hogy azok továbbra is előrejelzik-e a kockázatot; • a minősítési eljárásban, kritériumokban vagy egyéni minősítési paraméterekben bekövetkező változások dokumentálása; • a minősítési eljárásban használt modellek folyamatos felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó információk létrehozása. 267.A kiszervezést alkalmazó intézményeknek biztosítaniuk kell, egyúttal felelősek azért, hogy az illetékes hatóságok minden, a minimumkövetelményeknek való megfelelés vizsgálatához szükséges, a harmadik féltől származó vonatkozó információhoz hozzáférjenek, valamint, hogy az illetékes hatóságok olyan mértékben végezhessenek helyszíni vizsgálatokat, mint ahogy azt a hitelintézeten belül tennék. 268.Csoporton belüli kiszervezés esetén az illetékes hatóságok megállapodnak a minimumkövetelményeknek való megfelelés szintjeiben és abban, hogy a megfelelést mely illetékes hatóság végzi saját jogon, vagy megbízás alapján a nemzeti joghatóság felelősségén kívül. 269. A belső ellenőrzési rendszernek legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia az intézmény minősítési rendszereit és működését, beleértve a hitelezési funkció működését, valamint a PD, LGD, EL értékek, és a hitel-egyenértékesítési tényezők becslését is. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie az alkalmazandó minimumkövetelmények teljesítésére. A leány intézmények esetében a belső ellenőrzésnek ez a felülvizsgálati funkciója nem szervezhető ki, még csoportszintre sem.

4.5 A megbízható governance rendszer követelményeinek való megfelelés

ellenőrzése

270.A Felügyelet a belső irányításra vonatkozó elvárások teljesülését a bankok által benyújtott dokumentumok, valamint interjúkon nyert információ alapján vizsgálja. A dokumentumoknak tartalmazniuk kell annak leírását, hogy a jelen fejezetben megfogalmazott követelményeket milyen folyamatokkal, hatáskörökkel és felelősségek megosztásával és azok milyen kapcsolódásával teljesíti az intézmény. Nem szervezeti ábra és munkaköri leírás a benyújtandó dokumentum, hanem folyamatábra és „felelősségi háló.” Leányintézmények

51

56

CRD VII. melléklet 4. rész 130.; Hkr. 94. § (4)

esetében szükséges az anyaintézmény felügyelő hatóságának rövid leírása a csoportirányítás leányintézményt érintő típusjegyeiről.

57

5 VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK 5.1 Bevezetés 271.A CRD nem ad pontos meghatározást a vásárolt követelésekre vonatkozóan. A Felügyelet olyan megközelítést alkalmaz, mely az ügylet jellemzőin alapul és megfogalmazza annak közgazdasági tartalmát. 272.A vásárolt követelések nem sorolhatók önálló kitettségi osztályba, hanem eszközkategóriák közötti finanszírozási formát testesítenek meg, amelyet jellemzően kereskedelmi ügyletekhez - áruk és szolgáltatások értékesítéséhez - kapcsolódóan alkalmaznak. A vásárolt követelésekre vonatkozó szabályok a faktoringéval, a forfetírozáséval, valamint az eszközzel fedezett ügyletekével megegyezők – ide nem értve a work–out követelés eladási eseteket.52 273.A vásárolt követelések a vállalati (corporate), vagy a lakossági (retail) kitettségek közé sorolhatók. Az ügylet résztvevői között háromoldalú kapcsolat jön létre, a következők szerint: Vevő (Hitelintézet) (4) Követelések kifizetése (2) Követelések eladása

(3) Finanszírozás (1) Követelések árukból és szolgáltatásokból

Eladó (Ügyfél) (4) Követelések kifizetése

Kötelezett (az ügyfél vevője)

274.A Hpt.53a pénzkölcsön nyújtás fogalmába sorolja a követelés megvásárlását, megelőlegezését, leszámítolását, azzal az utalással, hogy ideértendő a faktoring és a forfetírozás is. A követelés megvásárlását ezért a Felügyelet úgy értelmezi, mint a követelés ellenérték fejében történő átruházását, amely a Ptk.54 által meghatározott engedményezésnek felel meg, ahol az adásvétel tárgya bármilyen saját vagy vásárolt követelés lehet.

52 Azok az ügyleteket, ahol a vállalatnak folyósított hitelt eladják és a másik fél megvásárolván azt saját könyveiben szerepelteti. 53 2. sz. melléklet I. része 10.2. b) alpont 54 1959. évi IV. törvény 328.§-331.§

58

275.A Hpt. a vásárolt követelés definícióját a következőképp adja meg: minden olyan nem lejárt, vagy legfeljebb 90 napja lejárt követelés, mely üzletszerű termék-, illetve szolgáltatásvásárlás, vagy eszközzel fedezett ügylet engedményezésével keletkezett.55

5.2 A vásárolt követelések definíciója a tőkekövetelményekre vonatkozó

előírások vonatkozásában

276. Amennyiben a követelést megvásárló hitelintézet a vásárolt követeléseket illetően teljes mértékben folyamodhat a vásárolt követelések eladójához (visszkeresetes ügylet), a kitettséget követelés-engedményezéssel fedezett követelésként kell kezelni56. A kézikönyv e fejezete tehát csak a visszkereset nélküli ügyletekre vonatkozik. 277.Az ehhez a finanszírozási típushoz kötődő szabályozói követelménynek arra kell irányulnia, hogy egyik oldalról az általában jelentkező felhígulási kockázat megfelelően legyen számon tartva, másrészről arra, hogy az intézmények számára ezen esetekben a vállalati kockázatmérési módszereik alkalmazása indokolatlan terhet jelentene..

5.3 A lakossági (retail) kitettségi kategóriába sorolás feltételei 278.A belső minősítésen alapuló módszer (IRB) minimumkövetelményei különféle előírásokat támasztanak a belső minősítési rendszerekre, mind a vállalati, mind a lakossági kitettségek esetén. Míg a vállalati minősítés részletes információkon alapul, a lakossági minősítés főként statisztikai adatokon. Amennyiben a vállalati minősítés standardjait alkalmaznánk a megfelelő vállalati vásárolt követelésekre, akkor ez nagyon szigorú követelményt jelentene az intézményeknek abban az esetben, amikor a kötelezett nem az intézmény ügyfele és a kötelezettről nem rendelkezik a vállalati minősítéshez szükséges információval. Ilyen esetekben a vállalati üzletági vásárolt követelésekre az IRB módszer lakossági üzletági besorolás minimum követelményeit kell alkalmazni - az IRB módszer vásárolt követelésekre vonatkozó szabályainak megfelelően. 279.Azon vállalkozással szembeni vásárolt követelések esetén, melyek megfelelnek bizonyos feltételeknek57, a lakossággal szembeni kitettségre vonatkozó kockázatok számszerűsítése iránti szabályok alkalmazhatóak, amennyiben a vállalkozással szembeni ugyanezen szabályok alkalmazása indokolatlan terhet jelentene az intézmény számára58. Azon vállalkozással szembeni vásárolt követelések esetén, melyeket a lakossági kitettségek közé soroltak, az intézmény kötelessége annak bizonyítása, hogy az a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel.

Hpt. III/A. melléklet 22. pont A visszkeresetes ügyletek közgazdasági szempontból követeléssel fedezett ügyleteknek tekintendők. CRD 87 § (2) 57 CRD VII. melléklet 1. rész 14. pont, Hkr. 27. (3) bekezdés 58 CRD VII. melléklet 1. rész 7. pont, Hkr. 30. § (8) bekezdés 55 56

59

280.A követelmények teljesülését a következők határozzák meg59: • megfelel a vásárolt követelésekre vonatkozó minimumkövetelményeknek60 , • az intézmény a követelést nem kapcsolódó harmadik féltől vásárolta (az eladónak és a követelést megvásárló intézménynek egymástól függetlennek kell lennie). Ezen követelmény szerint egyik fél sem lehet olyan pozícióban, mely hatással van más belső döntéshozatali eljárásaira. Az eladó és a követelést megvásárló intézmény egymástól való függetlenségének követelménye annak megelőzésére szolgál, hogy a hitelintézet a fejlett IRB vállalati kitettségek minimum tőkekövetelményét megkerülje olyan követelés eladásával, amelyikre nem rendelkezik belső minősítő rendszerrel. Az intézmény által megvásárolt követelés sem közvetlenül, sem közvetve nem magától az intézménytől származik, • az eladó követelése független felek között létrejött követelés:61 • az eladó és a kötelezett nincs egymással szoros kapcsolatban, azaz egymásnak nem jelentenek számottevő nemfizetési kockázatot: tehát a cégcsoporton belüli, kapcsolt cégek közötti követelések, ellen-számlák nem elfogadhatók, • az intézmény követelése a vásárolt követelésből eredő összes bevételre, vagy annak arányos részére áll fenn, • a portfoliónak megfelelően diverzifikáltnak kell lennie. Az egyik lehetőség ennek a feltételnek a megvalósítására az lehet, ha a koncentrációs limitet62 abszolút limitként adja meg az intézmény: egy partner felé fennálló maximum kitettség nagysága alapján, vagy relatív limitként adja meg: az egy partner felé fennálló kitettség a teljes pool százalékában. 281.Amennyiben egy vállalati vásárolt követelés nem felel meg a fent említett lényeges feltételek valamelyikének, úgy az IRB módszer vállalati kitettségekre vonatkozó szabályai érvényesek rá. 282.Indokolatlan tehernek (unduly burdensome) tekintendő az a helyzet, amelynél a következő feltételek mindegyike fennáll63: • túl nagy azon adósok száma, amelyeket az intézmény nem képes az általánosan használt minősítési rendszere által minősíteni, • az intézmény nem rendelkezik megfelelő információval ezen cégekről, mivel ezek nem az intézmény közvetlen ügyfelei és az egyedi minősítéshez szükséges információk nem állnak rendelkezésre.

CRD VII Melléklet 1. rész 14. pont ; Hkr. 27. § (3) bekezdés CRD VII. melléklet 4. rész 105-109. pontok, Hkr. 83-87. §-k 61 Arm’s length relationship, azaz a kötelezett és a követelés eladója között van bizonyos „távolság” 62 Nehéz megadni koncentrációs limiteket, de például az biztosan nem elfogadható, ha az állomány több, mint fele egy vállalkozással szemben áll fenn. 63 a VII. Melléklet. 1. rész 7. pont; Hkr. 30. § (9) bekezdés 59 60

60

A kitettség maximális mérete kiegészítő feltétel lehet. 283.Az intézményeknek a felülről lefelé építkező megközelítés (a kockázat csak statisztikailag mérhető, mivel a bank nem ismeri az egyes kötelezetteket - top-down approach) helyett az alulról fölfelé építkező megközelítést (az intézmény számára nem túlságosan megterhelő az egyes kötelezetthez kapcsolódó kockázatok azonosítása - bottom-up approach) kell alkalmazni a vállalati vásárolt követelések tekintetében, ha elegendő adatot tudnak gyűjteni egyedileg az adósokról.

5.4 A vásárolt követelésekre vonatkozó minimum követelmények (műkö-

dési követelmények)64

5.4.1

Jogi érvényesíthetőség 284.A szerződésnek biztosítania kell, hogy valamennyi előrelátható körülmény között az intézmény rendelkezzen a vásárolt követeléssel kapcsolatos jogokkal és a követelésből származó valamennyi pénzmozgás felett. Amennyiben a kötelezett közvetlenül az eladónak vagy olyan harmadik személynek teljesít, aki a vásárlás alapjául szolgáló követeléseket napi alapon kezeli (állománykezelő), akkor az intézménynek meg kell bizonyosodnia, hogy a kifizetéseket teljes egészében szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően teljesítették. 285.Az intézményeknek olyan eljárásrenddel kell rendelkezniük, amelyek csőd vagy jogi viták esetén is biztosítják, hogy az intézmény halasztás nélkül érvényesíthesse követelések feletti jogát.

5.4.2

A monitoring rendszer hatékonysága 286.Az intézménynek figyelemmel kell kísérnie mind a vásárolt követelések minőségét, mind pedig az eladó és az állománykezelő pénzügyi helyzetét, illetve a minősítésükre szolgáló eljárásokat. 287.Az intézménynek értékelnie kell a vásárolt követelések minősége, valamint az eladó és az állománykezelő pénzügyi helyzete közötti kapcsolatot. Belső szabályzattal kell rendelkeznie, amelynek előírásai megfelelő védelmet biztosítanak előre nem látott események esetén, és amelyek biztosítják a követelések hitelminőségét és a rendszeres teljesítést. 288.A hitelintézetnek világos és hatékony szabályzattal kell rendelkeznie, amelynek előírásai meghatározzák az eladó és állománykezelő elismerhetőségét. Az intézménynek vagy megbízottjának időszakonként felül kell vizsgálnia ezen partnerek megfelelőségét, hogy ellenőrizze jelentéseik pontosságát, feltárja a csalásokat vagy a működés gyengeségeit, ellenőrizze az eladó hitelezési szabályzatainak minőségét és az állománykezelő követelés-beszedésre vonatkozó szabályzatait, eljárásait. A felülvizsgálat eredményeit dokumentálni kell.

64

61

CRD VII. Melléklet 4. rész 105-109 pontjai; Hkr. 83-87. §-k

289.Az intézménynek értékelnie kell a vásárolt követelés pool-ok jellemzőit: túlzott előlegek, eladó hitel-története, nemteljesítő hitelek, nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos események: fegyelem, fizetési feltételek és esetleges ellenszámlák (beszámítás). 290.Az intézménynek hatékony szabályzattal kell rendelkeznie az egyedi adóskoncentráció aggregált alapon történő nyomon követése érdekében, mind a vásárolt követelés poolokon belül, mind a pool-ok között. 291.Az intézménynek biztosítani kell, hogy a megfelelő gyakorisággal és részletezettséggel beszámolót kapjon az állománykezelőtől a vásárolt követelések eltelt futamidejéről (elévüléséről) és felhígulásáról annak érdekében, hogy ez megfeleljen az intézmény elismerhetőségi kritériumainak, előlegfizetési politikájának, továbbá megfelelő eszköz legyen az eladó értékesítési politikája és felhígulási kockázatkezelése ellenőrzésére és jóváhagyására.

62

5.4.3

A work-out rendszer hatékonysága 292.Az intézménynek olyan rendszerekkel és szabályzatokkal kell rendelkeznie, melyek alkalmasak az eladó pénzügyi helyzetében és a vásárolt követelések minőségében bekövetkezett romlás korai kimutatására és az esetleges problémák megelőzésére. Az intézménynek világos és hatékony szabályzatokkal, valamint megfelelő informatikai rendszerekkel kell rendelkeznie a szerződésszegés felderítésére, a jogi lépések kezdeményezésére és a problémás követelések kezelésére.

5.4.4

A biztosítékok, a hitellehívások és a behajtás ellenőrzési rendszereinek hatékonysága 293.Az intézménynek egyértelmű és hatékony eljárásokkal és szabályzatokkal kell rendelkeznie a vásárolt követelések, a hitel és a behajtás szabályozása érdekében. Szabályzatban kell meghatározni valamennyi, a követelésvásárlási programot érintő jelentős elemet, ideértve az előleg-rátákat, az elismert biztosítékok körét, a szükséges dokumentáció körét, a koncentrációs limiteket, valamint a pénzszámlák kezelésének a módját. Ezen elemeknek figyelembe kell venni valamennyi releváns és jelentős tényezőt, beleértve az eladó/állománykezelő pénzügyi helyzetét, a kockázati koncentrációkat, a vásárolt követelések minőségében és az eladó ügyfélbázisában bekövetkező változásokat, az eladó vevőkörét, valamint azokat a belső rendszereket, amelyek biztosítják, hogy csak a meghatározott biztosítékok és dokumentációk ellenében lehetséges a kifizetés.

5.4.5

A hitelintézet belső irányelveinek és szabályzatainak való megfelelés 294.Az intézménynek hatékony belső ellenőrzési folyamattal kell rendelkeznie annak érdekében, hogy biztosítsa a szabályzatoknak megfelelő működést. A folyamatnak tartalmaznia kell az intézmény vásárolt követelés programja valamennyi kritikus pontjának rendszeres auditját és a feladatok elkülönítésének vizsgálatát a következő szinteken: az eladó és az állománykezelő és a kötelezett értékelése között; az eladó és az állománykezelő értékelése és

az eladó és az állománykezelő helyi ellenőrzése között. Ezen felül értékelni kell a back office működését, különös tekintettel az ott dolgozók képzettségére, szakmai tapasztalatára, az állományi létszám elégségességére és az automatizálást elősegítő rendszerekre.

5.5 A felhígulási kockázat 295.A felhígulási kockázat65 a vásárolt követelés behajtható összegének a kötelezett részére teljesített jóváírásokon keresztül történő csökkentésének lehetősége. A kockázat a vásárolt követelés kötelezettjének a követelés eredeti jogosultjával szembeni olyan jogaiból származik, amely jogok alapján a kötelezettség csökkenthető, beleértve a kötelezettnek az eredeti jogosult hibás teljesítéséhez kapcsolódó szavatossági jogát, és a kötelezettnek az eredeti jogosulttal szemben fennálló lejárt követelésének a jelenlegi tartozásába való beszámítására vonatkozó jogát. 296.Az intézmény határozza meg, hogy mely eseményeket tekint a felhígulási kockázat eseteinek. Azokban az esetekben, amikor az intézményeknél kétség merül fel azzal kapcsolatosan, hogy egy adott esemény felhígulási kockázatként kezelendő-e vagy sem, akkor ezt az eseményt felhígulási kockázatnak kell tekinteni. 297.A felhígulási kockázat miatt a vásárolt követelések IRB kezelése eltér az egyéb vállalati/lakossági kezeléstől, de mind felülről lefelé történő megközelítés (top-down approach), mind alulról fölfelé építkező megközelítés (bottom-up approach) esetén a felhígulási kockázattal számolni kell. 298.A felhígulási kockázat esetében speciális kockázati súlyt kell alkalmazni,66 kivéve azt az esetet, amikor az intézmény bizonyítani tudja, hogy a felhígulási kockázat nem számottevő mértékű (immateriális), és nem szükséges az azonosítása. 299.Pool szinten kell meghatározni azt, hogy ebben a tekintetben mit tekintünk számottevő mértéknek. A várható veszteség számottevő mértékének küszöbértékét az intézmény állapítja meg. Ennek a küszöbértéknek konzervatívnak kell lennie, mivel a felhígulási kockázat a finanszírozás e típusának egy valós kockázati mutatója, és az intézményeknek képesnek kell lenniük e kockázat kezelésére. 300.A hitelintézetnek a felhígulási kockázat tekintetében csak várható veszteséget (EL) kell becsülnie, melyet PD-re és LGD-re csak abban az esetben kell szétbontania, ha ezt a hitelintézet megbízható módon (kellőképpen alátámasztva) el tudja végezni67. 301.A felhígulási kockázatra vonatkozó várható veszteség (EL) különböző módon becsülhető68. A lakossági kitettségek között nyilvántartott vásárolt követelések esetében a PD és az

CRD 4. cikk 24. pont; Hpt. III/A. melléklet 4. pont CRD Melléklet VII. 1. rész 28. pontja; i Hkr. 38. § 67 VII. Melléklet 1. rész 35. pont. A Hkr. 39 § (5) szerint a vásárolt követelésekre számított várható veszteség a felhígulási kockázat tekintetében a következő képlet szerint számítandó: EL= PDxLGD 68 VII. Melléklet 2. rész 5. § és 7. §; Hkr. 44 § 5. pont és 7-11. pont 65 66

63

LGD becslésre, valamint a futamidő (M) számítására vonatkozó előírások mind a hitelkockázatok, mind a felhígulási kockázat tekintetében a következők69: PD: a) Amennyiben a hitelintézet megbízható módon nem tud PD-t becsülni: − nem alárendelt kitettség esetén: PD=EL/LGD − alárendelt kitettség esetén: PD=EL b) Fejlett IRB alkalmazása esetén a várható veszteséget (EL) PD-re és LGD-re kell szétbontani.

LGD a) Amennyiben a hitelintézet megbízható módon nem tud PD-t becsülni, akkor: − nem alárendelt vállalkozással szembeni kitettség esetén: LGD=45% − alárendelt vállalkozással szembeni kitettség esetén: LGD=100% − vállalkozással és lakossággal szembeni vásárolt követelés felhígulási kockázatához kapcsolódóan LGD =75 % b) Fejlett IRB alkalmazása esetén a várható veszteséget (EL) PD-re és LGD-re kell szétbontani.

M Amennyiben a hitelintézet megbízható módon tud PD-t becsülni, akkor A már lehívott részre a vásárolt követelések súlyozott átlagos hátralévő futamideje (M), de minimum 90 nap. A le nem hívott részre: − amennyiben a szerződés lejárat előtti visszafizetést vagy törlesztést biztosít, vagy a követelést megvásárló hitelintézet számára hitelkockázati fedezetet nyújt a követelés jövőbeni jelentős minőségromlása esetén, akkor a lehívott összegekre vonatkozó szabály alkalmazandó − amennyiben a szerződésre vonatkozóan a fenti feltételek nem teljesülnek, , akkor a vásárlási szerződés leghosszabb időtartamú potenciális követelésének és a vásárlási ügylet hátralévő futamidejének összege, de ez nem lehet kevesebb, mint 90 nap.

69

64

Vásárolt követelések:re és felhígulási kockázatokra vonatkozó rendelkezések: CRD VII. Melléklet 1. rész 7. és 14. pont; CRD VII. Melléklet 2. rész 8/g és 13/d. pont; CRD VII. Melléklet 3. rész, 6. pont; CRD VII. Melléklet 1 rész. 28. pont VII. Melléklet 2 rész 8., 18., 19., 20. pont; CRD VII. Melléklet 4 rész 16., 53., 60., 61., 69., 84., 100., 102. pont; Hkr. 27 § (3), 30 § (8), 45 §, 46 §, 47 § (6), 48 §, 49 §, 51 § (6), 70 § (6), 72 §, 73 §, 75 §, 76 §, 78 §, 79 §

5.6 A vásárolt követelések vizsgálata 302.A Felügyelet a vásárolt követelések kezelését a validáció során az alábbi szempontok alapján vizsgálja: • Biztosított-e, hogy minden előrelátható körülmény esetén az intézmény jogilag kikényszeríthető módon rendelkezik a vásárolt követelés felett? • Figyelemmel kísérik-e a vásárolt követelések minőségét és azok eladójának, illetve az állománykezelőnek pénzügyi helyzetét? • Értékelik-e a vásárolt követelések minősége és az eladó/állománykezelő pénzügyi helyzete közötti korrelációt? • Dokumentálják-e az eladók/állománykezelők rendszeres felülvizsgálatának eredményeit? • Értékelik-e a vásárolt követelések osztályainak jellemzőit, beleértve az eladók hátralékait és a rossz adósságokat? • Figyelemmel kíséri-e az intézmény a vásárolt követelések egyedi adós koncentrációját? • Időben elkészíti-e a jelentést az állománykezelő a követelések lejárati szerkezetéről és felhígulásáról? • Rendelkezik-e az intézmény olyan rendszerrel, amely a vásárolt követelések minőségének csökkenését mérni képes? • Meghatároz-e az intézmény írásban egy követelés-vásárlási programot? • Rendszeresen értékeli-e az intézmény a belső minősítésen alapuló módszernek való megfelelést?

65

6 HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.), valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló 2007. évi LI. törvény (módtv. I.) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolásról (Cstv.) 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.) 1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról (Kt.) 1996. évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről (Jht.) 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.) 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (Bszt.) 1994. évi XLII. törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról (Eximtv.) 2001. évi XX. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról (MFBtv.) 2000. évi C. törvény a számvitelről 196/2007. (VII. 30.) Korm. Rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről ([Hkr.) 200/2007. (VII. 30.) Korm. Rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről (Mkr.) 244/2000. Korm. Rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól (Kkr.) 381/2007. Korm. rendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről (Pkkr.) 110/2006 (V.5.) Korm. rendelet az állam által vállat kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről (Rendelet) 2006/48/EK irányelv a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (CRD) 2008/49/EK irányelv a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 11/2006. (XII.14.) számú ajánlása a belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről Adó –és ellenőrzési értesítő (AEÉ)

66

7 FORRÁSOK 1. 2.

67

15. Jogász vándorgyűlés, Eger, 2000. október 12-13. Közzéteszi: Magyar Jogászegylet, Budapest 2001. Salamonné Solymosi Katalin: A szerződések biztosítékai, 1999.

1. MELLÉKLET - PÉNZÜGYI FEDEZETEK ESETÉN A KÖVETELMÉNYEK TELJESÜLÉSÉNEK TÁMPONTOK

VIZSGÁLATÁHOZ

ADOTT

Jogi szakvélemény pénzügyi biztosítékok részének áttanulmányozása: • • • • • • • •

kitértek-e valamennyi elismerhetőségi és minimumkövetelményre; az intézmény a CRD szempontjából elfogadhatónak minősülő biztosítékokat kíván-e érvényesíteni; a magyar szabályozás sajátosságainak figyelembe vétele megtörténik-e; ha az óvadék tárgya nem pénz vagy bankszámla-követelés, akkor az óvadék tárgya nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkezik-e; ha nem, akkor vagy egyéb, független módon meghatározható árral rendelkezik-e, és mi ez a független módon meghatározható ár; ha az előbbi esetek nem állnak fenn, akkor a szerződésben kikötik-e azt, hogy a hitelező közvetlenül kielégítheti követelését és megállapodtak-e az értékelési módban; milyen eljárás létezik a felszámolás alá került gazdálkodó szervezetek figyelésére, így figyelik-e rendszeresen a Cégközlönyt, köteles–e az adós a vele szemben kezdeményezett eljárások jelentésére; ha a Cégközlönyben közzéteszik egyik ügyfelük felszámolását, akkor tekintettel vannak-e a három hónapos szabályra.

Fedezetértékelési szabályzat áttanulmányozása: • • • • • •

fedezetek érvényesítésére vonatkozóan milyen eljárásrenddel rendelkezik, időpontok, felelősök, szervezeti egységek megjelölése, a fedezet érvényesítési folyamat leírása pontos-e, a határidők a törvényi határidőkre tekintettel kerültek-e kialakításra; az egyes ügyletek, illetve a kockázatvállalás nagyságrendje vonatkozásában milyen biztosítékot kíván érvényesíteni; fedezetek alkalmazásából eredő kockázatokat felméri-e, a koncentráció még megengedhető mértéke, illetve a veszélyes mérték az intézmény belső szabályozásában meghatározásra került-e, készül – e stressz teszt a fedezetek értékéről; a fedezetek értékében, érvényesíthetőségében bekövetkezett változások figyelemmel kísérésének gyakorisága, a monitoring dokumentációja, a felelős szervezeti egység megjelölése; a fedezeti érték csökkenése esetén követendő eljárás; kíván-e harmadik félnél elhelyezett biztosítékkal tőkét csökkenteni, ha igen, a harmadik fél minősítését dokumentált módon el kell végeznie, illetőleg meg kell jelölni, hogy milyen módon történik a biztosítékok harmadik fél vagyonától történő elkülönítése.

Ingatlan fedezetek esetén a követelmények teljesülésének vizsgálatához adott támpontok 1. Jogi szakvélemény áttanulmányozása •

68

kitértek-e valamennyi elismerhetőségi és minimumkövetelményre;

2. A belső szabályzatok áttanulmányozása a következő szempontok szerint • • • • •

• • • • • • •

tőkecsökkentés céljára elfogadható ingatlantípusok, ezekhez kapcsolódó hitelpolitika (mely ügyletekhez kíván ingatlanfedezetet alkalmazni, a kockázatvállalás nagyságrendje vonatkozásában milyen fedezettségi követelményeket támaszt); milyen adatbázisokkal, azok milyen frissítésével tartja karban az ingatlan fedezetekre vonatkozó értékeléseit; a fedezetként elfogadható, azonban kockázatcsökkentő tényezőként a tőkeszámításnál nem vagy csak kivételes esetekben alkalmazható ingatlan fedezetek, ezek elkülönített kezelésére, dokumentációjára, nyilvántartására vonatkozó rendelkezések; a fedezetek nyilvántartási rendszere (felelősök megnevezése, a nyilvántartási rendszer tartalma); a fedezetek értékelésére vonatkozó előírások (az értékelés elvei és módszerei, az értékelési módszerek megalapozottsága, a biztosítéki érték megállapítására szolgáló adatkör, az értékelés gyakorisága, a soron kívüli értékelés esetei, a helyszíni megtekintés és értékelés szabályai, a piaci árak változása esetén mit tekint összehasonlítható halmaznak, mit tekint olyan nagyértékű ingatlannak, ahol független szakértőnek kell megerősítenie az értékbecslést); az ingatlanokra kötött biztosítások rendszere (az ingatlan jellegétől, a hitel nagyságrendjétől függően); a fedezetek befogadására vonatkozó eljárásrend (felelősök szervezeti egység(ek) megjelölésével, a jogi osztály bevonása megtörténik-e, milyen lépések történnek a fedezetek befogadása során); a fedezetek érvényesítésének eljárásrendje a magyar szabályozási sajátosságok figyelembe vételével a zálogszerződés közokiratba foglalása biztosított-e; a zálogszerződésben meghatározásra került-e az ingatlan legalacsonyabb eladási ára, ennek számítási módja és a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesíthetőségére megállapított határidő; milyen módon győződik meg az intézmény arról, hogy első helyi zálogjog kikötése történt-e; az adós ellen esetlegesen induló felszámolási eljárások figyelemmel kísérése biztosított-e, az intézmény honnan értesül erről, a hitelezői igények bejelentését hogyan végzi el.

Az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó kritériumok teljesüléséhez adott támpontok •

•

•

69

Az intézmény által használt előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek feltérképezése, az általa tőkekövetelmény csökkentés céljára használt biztosítékok közül melyek sorolhatók ide. Ennek érdekében szükséges a fedezetértékelési szabályzat és az intézmény által benyújtott jogi szakvélemény átnézése. A jogi szakvéleményben ki kell térni arra, hogy az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetekre meghatározott elismerhetőségi és minimum követelmények milyen módon teljesülnek. Ez azért fontos, mert az intézménynek kell bizonyítania a Felügyelet felé, hogy teljesülnek a CRD-ben a fedezetekre meghatározott követelmények. Szükséges megvizsgálni, hogy az intézmény minden elismerhetőségi és minimum-követelményre kitért-e. Szükséges megvizsgálni, hogy a fedezetek nyilvántartása milyen módon történik, milyen rendszerességgel történik a monitoringjuk, ha a monitoring során azt érzékelik, hogy a fedezet értéke romlik, akkor milyen lépéseket tesznek, milyen eljárásrend követnek. Fontos, hogy az erre való reagálás gyors és szervezett legyen. Ennek mindenképpen ki kell derülnie a fedezetértékelési szabályzatból. A rendszeres monitoring és a gyors cselekvés azért fontos köve-

• • •

telmény, mert ezáltal biztosított az, hogy az intézmény a fedezetek hatékonyságának biztosítására és a kapcsolódó kockázatok kezelésére megfelelő lépéseket tesz. Meg kell nézni, hogy az intézmény kiket fogad el előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet nyújtó félként. Milyen feltételeket határoz meg a fedezetet nyújtók vonatkozásában. A fedezetet nyújtók beletartoznak-e az elismert fedezet nyújtók közé. Az állami kezességvállalás mellett folyósított hitelekre vonatkozó eljárásrend vizsgálata (biztosított-e a hitelcél megvalósulásának figyelemmel kísérése, illetve a szerződés egyéb biztosítékai vonatkozásában megfelelő körültekintéssel jár-e el az intézmény). A kockázattal súlyozott kitettségérték módszerének és az engedélyezhető elismerés mértékének meghatározásának vizsgálata. Ez a kockázatcsökkentő hatás számítási technikáinak a megfelelőségét jelenti.

Bekérendő dokumentumok • • • •

70

Jogi szakvélemény az intézmény által kockázatcsökkentési eszközként használni kívánt fedezetekről, részletesen kitérve az egyes követelményeknek való megfelelésre. Fedezetértékelési szabályzat. Hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzat; Alkalmazni kívánt fedezetekre vonatkozó szerződésminták

2. MELLÉKLET – KOCKÁZATCSÖKKENTŐ TECHNIKÁK ÁTTEKINTÉSE

71