Választmányi Hírlevél

Választmányi Hírlevél III. évfolyam 2. szám

A Magyar Szocialista Párt Választmányának lapja. Megjelenik havonta.

Meg kell találni a helyes utat és arányt a szükséges és a lehetséges között Kedves Barátom! Legutóbbi választmányi ülésünk nem csupán a tisztújító kongresszus előkészítésének jegyében tervezett testületi ös�szejövetel, hanem egyben a kétéves politikai ciklust lezáró tanácskozása is volt. A párt parlamentje elfogadta és jóváhagyta, hogy a választmány vezetősége a kongresszus elé terjeszthesse a Testület két éves tevékenységéről, munkájáról szóló jelentést. Az ülésen felszólaló Gyurcsány Ferenc pártelnök úgy értékelte: a Választmány egyik legnagyobb teljesítményének tartja, hogy a fontos politikai döntések mellett, sikerült az MSZPnek megőriznie politikai, emberi, szervezeti egységét, együtt tartotta a pártot. Elvitathatatlan a választmányba delegáltak és a testület egészének azon teljesítménye, amely átsegítette pártunkat a nehéz pillanatokon. A két év során több mint 300-an szereztek tapasztalatot az MSZP Választmányának tagjaként, mivel ma a testület 192 fős, s az utolsó fél év során a választmányi tagok közel fele kicserélődött. Ezt felfoghatjuk testületi felfrissítésként is, más felől viszont ügyelnünk kell a nagy arányban jelen lévő új tagjainkra. Delegálásukkal nem csupán egy országos testület tagjai lettek, ennél fontosabb, hogy egy jól működő, egymással szolidáris politikai közösség alkotó részévé váltak. Egy olyan csapat tagjai lettek, akik ugyanakkora figyelmet fordítanak a helyi tapasztalatok hasznosítására, a helyi érdekek megjelenítésére a választmányi munkában, mint a testületben kapott információk, itt szerzett tapasztalatok otthoni hasznosítására, továbbadására. Fontos, hogy jó „összjáték” alakuljon ki e kettős szerep érvényesítése során. A testület régi tagjait elismerés és köszönet illeti végzett munkájukért, amelyet – reméljük – a tisztújító kongresszus küldöttei is megerősítenek majd a választmányi beszámoló elfogadásakor. Az új választmányi tagoknak azt kívánjuk, hogy legyenek aktívak, kezdeményezőek, kapcsolódjanak be a választmányi bizottságok és kabinetek munkájába is. Érezzék otthon magukat az új politikai közösségben, s szerezzenek hasznos tapasztalatokat, ez segítse őket új lehetőségek elnyeréséhez. A ciklus lezárása és az új szakasz nyitánya olyan nehéz és bonyolult politikai helyzetben történik, amilyen

az MSZP megalakulása óta nem volt. A hazai rendszerváltás nehézségeit és társadalmi hatásait is felülmúlni látszanak a most zajló pénzpiaci és gazdasági világválság hullámai. Az MSZP-nek felelős, kormányzati pozíciójában döntéseket kell hoznia, amelyek végrehajtásához társadalmi támogatottságot kell szereznie, biztosítania. Ez, az ország egészéért viselt felelősségünk határozza meg döntéseink és cselekvéseink irányát. Egyik aktuális tanulság az, hogy intézkedéseinknek nem csupán szakmailag pontosnak kell lennie, hanem azok hatásainak kiszámításánál tekintettel kell lennünk a társadalom minden csoportjának teherbíró képességére. Legyen egy javaslat szakmailag bármilyen briliáns, ha az a peremen élőket ellehetetleníti, a középen lévőket lecsúsztatja, a gyermekes családok életét kilátástalanná teszi, akkor az ötlet politikailag felvállalhatatlan. Így kell megtalálnunk a helyes utat és arányt a szükséges és a lehetséges között. Nagy lecke ez, egy szociáldemokrata, baloldali politikai közösség számára! A tanácskozáson a Választmány és az országos elnökség közös javaslatot fogadott el, a párt Európai Parlamenti listájáról, amelyet majd az MSZP kongresszusa fogad el. A lista élén Göncz Kinga áll, s őt két női jelölt Herczog Edit és Gurmai Zita követi. A Választmány úgy értékelte, hogy az MSZP Európai Uniós képviselői kiváló munkát végeztek, jól képviselték a szocialisták és az ország érdekeit. Az Európai Uniós választás fontos belpolitikai kérdés. Határozott, kemény, offenzív kampányra készülünk. Az MSZP célja, hogy a lehető legtöbb mandátumot szerezze a 2009-es Európai Parlamenti választásokon. Az MSZP számára az EP képviselőség nem posztokról, feladatokról szól. A brüsszeli kiküldetés nem cél, hanem eszköz, a nemzeti érdekek képviseletének eszköze. Én hiszek abban, s ti is higgyetek, hogy 2010-ben, mindkét választáson győzhetünk., ha nem feltett kézzel és a fehér lobogót kitűzve indulunk neki a megmérettetésnek. Ehhez temérdek munka vár ránk. S eredményesen kell megoldanunk feladatainkat!

Simon Gábor

Választmányi Hírlevél

III. évfolyam 2. szám

Göncz Kinga vezeti a szocialisták uniós listáját

Az MSZP képviselői nem azért mennek Brüsszelbe, hogy ott a belpolitikai vitákat folytassák

Az MSZP választmánya megtartotta a kongresszus előtti utolsó ülését, és ezzel lezárta a kétéves politikai ciklust. A zárt tanácskozás napirendjén mindössze két téma szerepelt: a pártparlament munkájának értékelése és az elnökség által javasolt európai uniós jelöltlista megvitatása, elfogadása. Az ülést követő sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc, pártelnök-miniszterelnök bejelentette: az MSZP listáját három nő vezeti: Göncz Kinga, Herczog Edit és Gurmai Zita. A választmány egyhangúlag hagyta jóvá a listavezető személyét. Göncz Kinga május 1-jével lemond posztjáról. A miniszterelnök április 20-án jelöl új külügyminisztert. A pártelnök hangsúlyozta: üzenet értéke van annak, hogy a szocialisták listáját három nő vezeti. Azt üzeni, hogy a baloldal világa partnerségre épül, ahol a nők semmivel sem érnek kevesebbet a férfiaknál. Ez a világ az egyenrangúságról, a méltóságról, a partnerségről szól ? A magán- és a közéletben egyaránt. Hozzátette: mindhárom hölgyre jellemző a határozott, világos szakmai és politikai kiállás. A pártelnök hangsúlyozta: Brüsszelnek egy új Európa létrehozása az egyik legfontosabb feladata, ahol hazánk képviselőinek az erőteljes európai elkötelezettség mellett határozottan kell fellépniük a nemzet, az ország érdekében. Mint mondta, a szocialista képviselők nem azért mennek Brüsszelbe, hogy ott a belpolitikai vitákat folytassák. Megkérte őket, hogy tartsák szem előtt: támadásra ne támadás legyen a válasz, mert árt az országnak az, aki az Európai Unió székhelyén is folytatja a belpolitikai vitákat. Azt kell képviselni Brüsszelben, hogy miként lesz Európa és Magyarország gazdasága, szociális rendszere erősebb a jelenleginél. Külön kiemelte az új energiapolitika és a zöld gondolat fontosságát. Gyurcsány Ferenc beszámolt arról is, hogy a listavezetőre vonatkozó javaslatnak nem volt alternatívája a választmányi ülésen. A 2. és 11. hely között szereplő jelöltek sorrendjére sok módosító indítvány érkezett, de nem volt olyan, amely megkapta volna a többséget. Hasonló volt a helyzet a lista 12. és 66. helye között is. A pártelnök-miniszterelnök végezetül közölte, hogy az MSZP határozott és offenzív kampányra ? amely elsősorban a választást megelőző hetekre fog összpontosulni készül, s ebben a jelöltek határozott szerepet fognak vállalni. Ám Magyarország nem kampányokról szól, az nem befolyásolhatja a kormányzás fő irányát, amely a gazdasági válság kezeléséről szól.

2. oldal

Göncz Kinga külügyminiszter első mondata a köszöneté volt. Megköszönte a szocialisták bizalmát. Hozzátette: immár hét éve tölt be különféle posztokat a baloldali kormányban, és mindig a baloldali értékeket képviselte. Ezek az értékek változatlanok. Uniós képviselőként világossá kívánja tenni, hogy Magyarország számára történelmi lehetőség az uniós tagság, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ne lehetne bírálni Brüsszelt. A demokratikus, emberi értékek mentén kíván politizálni. Hangsúlyozta: a kampányban rendkívül intenzíven szeretne részt venni, és szeretne találkozni, akár nyilvánosan vitázni a többi listavezetővel. Simon Gábor, az MSZP választmányának elnöke elmondta: a párt parlamentje elfogadta és jóváhagyta, hogy a választmány vezetősége a kongresszus elé terjeszthesse a testület két éves tevékenységéről, munkájáról szóló jelentést. Az erről szóló vitában megfogalmazódott, hogy a korlátozott lehetőségek közepette is szükség van a reformok továbbvitelére. Felértékelődött a választmány mellett működő bizottságok, kabinetek szerepe, munkája. Igényként hangzott el, hogy a párt vezető testületei gondolják újra a baloldaliság fogalmát, s azt, hogy a megváltozott körülmények között a Szocialista Párt miként lehet baloldali.Ugyancsak elhangzott, hogy az MSZP választmánya nem csupán egy országos pártszervezeti forma, hanem alkotó munkára szövetkezett emberi és politikai közösség. A párt elnöke úgy értékelte: a választmány egyik legnagyobb teljesítményének tartja, hogy sikerült az MSZP-nek megőriznie politikai, emberi, szervezeti egységét, együtt tartotta a pártot.Az elnök szólt arról is, hogy a választmány és az országos elnökség közös javaslatot terjeszt a párt márciusi kongresszusa elé a párt európai parlamenti listájáról, amelyet majd a kongresszusi küldöttek fogadnak el. Simon Gábor hangsúlyozta: a választmány úgy értékelte, hogy az MSZP európai uniós képviselői kiváló munkát végeztek, jól képviselték a szocialisták és az ország érdekeit. Nyomatékosan kiemelte, hogy az uniós választás fontos belpolitikai kérdés, és a párt határozott, kemény, offenzív kampányra készül. Mint fogalmazott, az MSZP célja, hogy a lehető legtöbb mandátumot szerezze meg. Hozzátette: a szocialisták számára az EP képviselőség nem posztokról, hanem feladatokról szól. A brüsszeli kiküldetés nem cél, hanem eszköz, a nemzeti érdekek képviseletének eszköze. Ám a válság leküzdéséhez magának az Európai Uniónak is változnia kell. Új, erős Európára van szükség, amely nem hagyja cserben a nemrégiben belépett kelet-

III. évfolyam 2. szám európai tagállamokat, s amely érvényes és eredményes válaszokat ad a világgazdasági válságra. A választmányi elnök külön kitért arra, hogy az MSZP hatékony, nemzeti érdekérvényesítést kér és konkrét feladatokkal kívánja megbízni képviselőit. Az a dolguk, hogy saját eszközeikkel hozzájáruljanak ahhoz, hogy az Európai Unió tagállamai egységesen és ne egymás rovására lépjenek fel a gazdasági válság ellen. Az uniónak hatékonyabban kell ellenőriznie és szabályoznia a bankok és más pénzintézetek a jelenlegi nemzeti keretek között átláthatatlan működését. Gyurcsány Ferenc 2008. márci-

Választmányi Hírlevél usában már javaslatot tett az egységes Európai Pénzügyi Felügyelet felállítására, javaslatának mára egyre több támogatója van. A szocialisták szeretnék, ha az EP képviselők munkáját a „minél hamarabb eurót” elv vezérelné, és segítenék a felügyelet mielőbbi létrehozását. A szocialista párt 66 tagú uniós képviselőjelölti listájának eleje tehát így alakul: Göncz Kinga, Herczog Edit, Gurmai Zita, Tabajdi Csaba, Hegyi Gyula, Fazakas Szabolcs, Cserey Gyula, Kökény Mihály, Harangozó Gábor, Dobolyi Alexandra, Lévai Katalin.

Tanácskozott a párt parlamentje A testület támogatta a tervezett, három nagy területen elvégzendő szerkezeti változás programját Soron kívüli ülést tartott 2009. február 14-én, szombaton az MSZP választmánya. A zárt ülést követően, Simon Gábor, a testület elnöke sajtótájékoztatón foglalta össze az újságíróknak a tanácskozáson elhangzottakat. Mint elmondta, a választmány köszönettel fogadta, hogy pártelnök-miniszterelnök kezdeményezésére összehívott, soron kívüli tanácskozáson - még a felelős döntések előtt - megismerkedhetett azok hátterével és részleteivel. Gyurcsány Ferenc tájékoztatta a testületet arról, hogy a hétfői parlamenti ülés előtt, még az MSZP elnöksége, a kormány, majd a frakció is megvitatja és véglegesíti a konkrét javaslatokat és terveket. Ezek ismeretében a párt parlamentje egyet értett azzal az értékeléssel, hogy a válság egyik jellemzője: az emberek, a családok, a vállalkozások és a cégek egyaránt jövedelemcsapdában érzik magukat. Eközben a kevesebb jövedelemből kevesebb adó származik, viszont az államnak többet kellene teljesítenie. Újabb hitelekkel, a korábbi tartalékok felhasználásával ez a helyzet nem kezelhető, az államháztartásnak kell kevesebbet költeni. Simon Gábor szólt arról is, hogy valamennyien úgy vélték, elkerülhetetlen kényszer a szerkezeti átalakítás. Rövidtávon olyan szerkezetátalakításra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy kevesebb kiadásból is működtetni lehessen az országot. Emellett figyelembe kell venni a szociális igazságosság követelményét, miközben a válságból való kilábaláshoz jobb versenyképességre van szükség. Az elnök beszámolt róla, hogy a testület támogatta a tervezett, három nagy területen elvégzendő szerkezeti változás programját. Alapvető változások szükségesek az adó- és közteherviselésben, a szociális-, valamint a nyugdíjrendszer átalakításában. Egyetértés alakult ki abban is, hogy nem lehet a költségvetési hiányt adónöveléssel kezelni, és az adócsökkentést is csak mértékletesen szabad bevezetni. A testület támogatta azt az elképzelést, hogy csökkenjenek a munkára rakódó terhek, így az szja és a társadalombiztosítás.

Hangsúlyozta: meg kell mutatni, hogy Magyarország nem csak akkor lép, amikor a világgazdasági helyzet, az élet rákényszeríti, hanem van saját, az ország boldogulását segítő programunk is. Abban szintén egyetértés mutatkozott, hogy a gazdasági intézkedéseknek a jövedelemszerzést kell könnyíteniük, és ugyanakkor nehezíteniük a jövedelem elköltését - ezzel is ösztönözve a megtakarításokat. A szociális ellátó rendszerrel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy meg kell óvni a nyugdíjasokat. Ne ők legyenek a válság kiszolgáltatott elszenvedői. Ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy fenntartható maradjon a mai nyugdíjrendszer a tíz év múlva nyugdíjba vonulók számára is. A cél az, hogy Európa egyik legstabilabb nyugdíjrendszerét teremtsük meg. Fontos változás, hogy rövid időn belül létrehozzák azt a rendszert, amely először állami, majd 2012-ig önkormányzati szinten a szociális ellátásában részesülők naprakész nyilvántartását teszi lehetővé.Az elnök kiemelte: a választmány egyetértett azzal, hogy átfogó nemzeti megállapodás szükséges a jövedelmek reálértékének őrzéséhez, és ahhoz, hogy lehetővé váljon az euró bevezetése. Ez egy igazi nemzeti program.Ugyancsak támogatták azt a kezdeményezést, hogy a nemzeti piac védelme érdekében olyan reálgazdasági program lépjen életbe, amely segíti, hogy mindenki a hazai munkával előállított, magyar terméket vásároljon. Az elmúlt hetek történéseire reagálva, a testület kinyilvánította, hogy Magyarországon - származására és élethelyzetére tekintet nélkül - mindenkinek joga van a közbiztonságra. Sem a közbiztonság ügyét, sem a társadalmi feszültségeket nem szabad politikai haszonszerzésre, pártérdekek szolgálatában állítani. A magyarországi cigányság helyzete, az ebből fakadó feszültségek, gondok nem lehetnek a politikai zsákmányszerzés alapjai. A választmányi tagok egyetértettek a pártelnök-miniszterelnök által megfogalmazottakkal, hogy a legnagyobb ellenzéki párt vezetője tisztességtelenül járt el, amikor a bűnözéssel kapcsolatos etnikai összefüggéseket emlegetett. Lehet, azt gondolja, hogy ez népszerű, hogy ez szavazatot hoz, de hozzá kell tenni, hogy tisztességtelenséggel nem szabad támogatást szerezni. - összegezte az ülés álláspontját Simon Gábor.

3. oldal



Stratégiai Bizottság a kongresszusi vitaanyagról Másodszorra tűzte napirendjére január 29-én a Választmány Stratégiai Bizottsága a Szociáldemokrata Alapérték Bizottság kongresszusra készülő vitaanyagát. Az első alkalommal tárgyalt dokumentum a „Haza és haladás” címet viselte. Ez a tervezet a választmány napirendjén is szerepelt, részben a mi észrevételeink alapján is a szerzők alapvetően átdolgozták a kongresszus elé terjesztendő anyagot. A most megbeszélt változat más címet visel „A mai szociáldemokrácia a XXI. század kihívása” címmel a pénzügyi válságból kialakult mély és átfogó gazdasági válság körülményei között igyekszik újrafogalmazni a magyar szocialisták elmúlt húszéves útjának tanulságait és kísérli meg a szembenézést a vadonatúj helyezettel. Hiller István vezette be a vitát, indokolva a szövegben végrehajtott tartalmi és szerkezeti változtatásokat. A bizottság tagjai nagy számban és igen aktívan vettek részt a vitában, többen úgy fogalmaztak, hogy ma az MSZP életének talán legjobb vitafóruma a stratégiai bizottság. A résztvevők véleménye szerint az átdolgozás komoly hasznára volt az anyagnak, a megfogalmazások reálisabbak, több az önkritikus elemzés. Jobban reflektál a tervezet arra a tényre, hogy a rendszerváltozás óta eltelt közel két évtizedből 12 év a szocialisták kormányzásával telt, így a folyamat eredményeiben, ugyanakkor krónikus problémáiban is részünk és felelősségünk van. Helyesnek tartjuk, hogy a vitaanyag nem törekszik arra, hogy átfogó programdokumentummá váljék. Az új, a változó elemekre kíván koncentrálni. Ebben az értelemben fontos, hogy

elemzi a húsz év legfontosabb tanulságait, nagy hangsúl�lyal szól az állami szerepvállalás tartalmával és terjedelmével kapcsolatos rossz vitákról és egy az új helyzetre jobban reagáló takarékos, szolgáltató és szabályozó állam szükségességéről. Egyetértünk azzal, hogy a dokumentum két új vezető hangsúlyt képez: az oktatás, a kultúra és az innováció, a jövőbe való befektetés ügyét; valamint a zöld szociáldemokrácia, a környezettudatos, fenntartható fejlődés gondolatkörét. A baloldaliság egyik fontos kritériuma – mondták többen a vitában -, hogy figyeljünk egymásra, hogy ne békéljünk meg a társadalom szétszakadásának jeleivel, ugyanakkor ne forduljunk vissza a modernizáció útján. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a munka kiszoruljon a társadalomból. Többet kellene tudnunk arról, hogy a nemzetközi szociáldemokrácia különféle pártjai hogyan reagálnak a válság kihívására. Mit kezdünk majd azzal, hogy a válságból való kilábalás után úgy látszik, újra rendeződnek majd a startpozíciók. Új területek kerülnek előtérbe. Meg kell becsülnünk például az alacsonyabb hozzáadott értékű munkakultúrákat, munkafajtákat ki, ki kell használnunk természeti erőforrásainkat, a termőföldet és a vizet. A közjó és a közérdek fogalmainak elsődlegességét is hangsúlyozták a stratégiai bizottság vitájának résztvevői. Hiller István azt kérte, hogy a stratégiai bizottság tagjai is vegyenek részt a további pártvitákban, segítsünk abban, hogy a kongresszuson, nyitott, további vitákra is alkalmas dokumentumot hagyjunk jóvá.

Selmeczi Tibor napirend előtt

Köszöntöm a gyülekezetet. Örömmel hallottam híveim, hogy megújult az Írás: a napokban létrejött a teremtésről szóló Ószövetség, megváltásról szóló Újszövetség után a felszámolásról szóló Reformszövetség. Amitől egyre többen fognak szentségelni. Egyébként mindhárom könyv a járással foglalkozik. Az elsőben a kettényílt tengeren járunk, a másodikban a vízen járunk, a harmadikkal pedig pórul. Amúgy mostanában mindenki jár valahova. A nyugati bankárok például a török és tatár után most valóságos Gyurcsányjárásról beszélnek. Sajnos kevés eredménnyel jár: vagy félrefordítják, vagy elbújnak előle, mert valaki mindig megelőzi. Valaki szaladgál előtte, mint a mérgezett egér, hogy lebeszélje őket az együttműködésről. Hogy ki ez a lebeszélő? Név szerint nem fontos, csak annyit árulok el, hogy kis sértett járja be Európát, a populizmus kis sértettje. Állítólag nemrég új kocsit vásárolt, de nem vette át, előbb le akarja cseréltetni benne a kormányt.

4. oldal

Mások is utazgatnak mostanában. Szili Katalin Pécsre megy, Bokros Lajos az MDF-be megy, Für Lajos az idegeimre. Azt mondják, Für nemrég beiratkozott egy kerge-birka nyíró tanfolyamra. Megnéztem a horoszkópját. Képzeljék, december 21-én született, ami már-már Bak, de azért egy kicsit még Nyilas. Az a bajom vele, mármint Für Deutsch Lajossal, hogy néha össze-vissza beszél. Márpedig a Mikroszkóp Színpadon is megmondta főnököm a Józsi: nem mindegy, hogy sas köröz fölöttünk, vagy hogy körözik a Sast. Amúgy tele van a légtér röpködő politikussal. Végre egy sikerágazat! Igen, a magyar repülés történetének legnagyszerűbb napjait éljük. Az elmúlt hetekben a légiirányítóknak sikerült két veszélyes személyt ártalmatlanná tenni: a repülős Gizit és a telefonos Gábort. Az ő története tanulsággal szolgálhat mindazoknak, akik a választások után Brüsszelbe utaznak. A telefont sohasem szabad bekapcsolni. Mert aki nem kapcsolja be, azt nem lehet visszahívni.

III. évfolyam 2. szám Államfőnkről speciel nem tudom, hova utazott mostanában. Ma a hirtelen meleg valószínűleg kicsalta palotájából, hogy elutazzon a Mecsekbe, és ott a Tubuson egy termoszba jégvirágokat mentsen. Amúgy szükség is van a mentésre, mert rettenetes időket élünk. Feleségem olvasta - állítólag Kövér mondta, én sajnos nem olvastam, mert a diétás orvosom mindentől eltiltott, ami Kövér -, hogy a szocialisták vezetői olyanok, mint az AIDS fertőzés! Komolyan. Ezért aztán az asszony ragaszkodott hozzá, hogyha ma idejövök, feltétlenül óvszerben konferáljak. Én nem hiszek az ilyen védelemben, egyik barátom például éjjel nappal gumiban járt, mégis elütötte az autóbusz. Ennél persze sokkal jobb mostanság, ha az embert trolibusz üti el. Az egyúttal meg is rázza és újraéleszti. Állítólag a legjobb defibrátor a hetvenkettes. Azon akkora a Kóbor áram, mint a régi Omegában. Esős időben az ember megnyomja a leszállást jelző gombot, és csillagokat lát. Volt olyan utas, akinek áramütés után maga Zámbó Jimmi jelent meg, és kérte a jegyeket ellenőrzésre. De elég volt a viccelődésből, belevágnék a komolyságba. Most nem tréfálgatnék, mint a lehallgatási botrány idején. Igen, akkor jártam utoljára a választmánynál. …Na ezt azért még elmesélem. Aznap hajnalban forgatásra mentem. Az egyik kereskedelmi tévé főzőműsorában alkottam meg kedvenc ételemet. Némi nagyképűséggel vágtam bele a főzésbe, hiszen otthon mindennap csinálom, már szakácskönyvet is írtam, de rögtön pórul is jártam, mert a szokatlan éles késsel megvágtam a kezem. Az összes hagyma csurom vér lett. Ciki. Kezdhettük elölről. Nagy nehezen bekötöztek, felmosták a konyhát. Folytatódott a felvétel. Sajnos a kukta közben feltette a tűzre az edényt, én gyanútlanul felemeltem, és baromian összeégtem. A felvétel végén elköszöntem, de – mivel túl tiszta volt az üveg, nem vettem észre, és egy hatalmas bezárt üvegajtón keresztül távoztam. Úgy kenődtem fel rá, mint Maci Laci a Yellowstone Parkban. A stáb persze jót röhö-

Vélemény rovat Írás a Hírlevél Vélemény rovatába

Szeretném megköszönni az Elnökség és a Választmány bizalmát, amellyel az európai parlamenti választások szocialista listavezetőjévé választottak. A felkérés megtisztelő, örömmel fogadtam el. Őszintén remélem, hogy ebben a felkérésben annak a munkának az elismerése játszott szerepet, amelyet az utóbbi közel hét évben államtitkárként, esélyegyenlőségiés szociális miniszterként, illetve külügyminiszterként

Választmányi Hírlevél gött, de nem volt időm megsértődni, mert rohantam ide a választmányba, ahol velem kezdődött az összejövetel. A fellépés egész jól sikerült, megúsztam nagyobb baj nélkül, ám a végén, ahogy leléptem a kis dobogóról, kissé megbotlottam. És mit gondolnak, hogy a kétszáz ember közül ki kapott el reflexszerűen. Maga Gyurcsány Ferenc. Ekkor magamban halkan megjegyeztem: - Úgy látszik, ez ma nem az én napom! Ennyit a múltról, és most tényleg belevágok mondandómba. Rájöttem, hogy mi az oka annak, hogy mi magyarok ennyire meg vagyunk osztva. Hogy mindig csak fenekedünk egymás ellen. Igenis ennek vannak gyökerei. 1788-at írunk, II. József, a kalapos király elhatározta, hogy valami nagy tettet hajt végre, hogy bekerüljön a történelemkönyvbe. Összegyűjtötte seregeit és elindult a török ellen. A sereg ment, mendegélt. Karánsebesnél, az még akkoriban magyar terület volt, a hídon néhány paraszt pálinkát árult. A huszárok egyből italozni kezdtek. Ezt látva a gyalogság megindult fel a hídra ugyancsak a pálinkáért. Hogyisne! A huszárok elkergették volna őket, de a gyalogosok kardot rántottak. Egymásnak estek. Elhangzott közben persze néhány mocskos törökök, és néhány vicces üsd-vágd, meg Allah nevében kiáltás is, a lényeg az, hogy a távolabbi csapatok egyszer csak azt látták, hogy harc van a hídon. No erre szuronyroham. Egy szó, mint száz, a csata végén az áldozatok száma elérte a tízezret. Úgy, hogy a török ott se volt. Kérdem én, van nekünk szükségünk ellenségre? Ilyenek vagyunk. Ennyit szerettem volna mára. De hogy egy jó hírrel fejezzem be, olvastam, hogy Budán, az egykori Osztyapenkó helyére Szent Kristóf szobrát fogják felállítani. Szent Kristófét! Bizony híveim, ez most nekünk nagyon kellett, kerül, amibe kerül. Szerintem ezt még a Reformszövetség is támogatni fogja. Látom, van aki fanyalog. Ne tegye, örüljünk neki, hiszen már az is nagy dolog manapság, ha nem az kap szobrot, aki lelőtte Osztyapenkót.

végeztem. Munkámhoz ez alatt a hét év alatt sok támogatást kaptam a szocialista párttól. Arra készülök, hogy a kampányban és EP-képviselőként viszonzok ebből annyit, amennyi tudásomból, tapasztalatomból telik. A végső döntés a Kongresszusé, ott mutatjuk be a programot is, de talán érdemes már azt megelőzően is szólni arról, melyek azok a nemzeti érdekek, amelyeknek felelős képviseletére szükség lesz itthon és Európában. Magyarország öt éve tagja az Európai Uniónak. A tagság Magyarország számára soha nem látott történelmi esély. Az Unió

5. oldal


Választmányi Hírlevél nemcsak Brüsszelben, hanem Budapesten is jelen van. Nemzeti érdekeinkkel itthon kell tisztában lennünk, hogy aztán az európai intézményekben, ezen belül az Európai Parlamentben szerezzünk érvényt ezen érdekeknek. Az elmúlt öt évben az Európai Parlamentben dolgozó szocialista képviselők eredményes munkát végeztek, nagy elismertséget vívtak ki maguknak és Magyarországnak, nekik köszönhető, hogy az Unió elkezdett „megtanulni”, megérteni bennünket. Közben persze mi is megtanultuk, hogyan találjunk partnereket, szövetségeseket érdekeink érvényesítéséhez. Ezért a munkáért köszönet és elismerés jár a szocialista delegáció tagjainak. Arra készülök, hogy sokukkal közösen folytatjuk ezt a munkát. Az érdekérvényesítésnek eddig is fontos terepe volt az Európai Szocialisták Pártja, amely a baloldali értékek letéteményese az Európai Parlamentben: képviseli a szolidaritás eszméjét, a szociális Európát, a munkahelyek megtartásának fontosságát. Ez különös jelentőséggel bír a mostani, gazdaságilag nehéz időkben, amikor még jobban kell ügyelnünk arra, hogy ne hagyjuk magukra a nehéz helyzetbe került embereket, családokat, településeket, régiókat. Ezért fontos, hogy minél több magyar szocialista képviselőt küldjünk az Európai Parlamentbe. A közeljövő legfontosabb témái minden bizonnyal a pénzügyi-gazdasági válsághoz kapcsolódnak majd. Számunkra kiemelt jelentősége lesz annak, hogy ne uralkodjon el a protekcionizmus az EU-n belül, azaz a nagy nyugat-európai cégek ne a nálunk lévő leányvállalataikat építsék le, zárják be a piac szűkülése miatt, a nagy nyugati bankok ne csak az anyabankjaikat segítsék ki a bajban, hanem a nálunk lévő leány-bankjaikat is. Fontos lesz számunkra az energia-biztonság és energia-szolidaritás kérdése is: tartsa fontosnak az Európai Unió, hogy vezetékekkel kösse össze energia-piacait. Ne járjunk még egyszer úgy, mint idén januárban, amikor az Ukrajnából érkező gázszállítás leállásakor alig volt lehetőségünk arra, hogy máshonnan kapjunk gázt, noha az Európai Unió nagy részének ellátása zavartalan volt az észak-európai, észak-afrikai, Öböl-országokból származó gázszállítások révén. Meg kell akadályoznunk, hogy gazdaságilag, szociálisan, energia-ellátás szempontjából új kelet-nyugati törésvonalak alakuljanak ki Európában. Az Európai Uniós tagság természetesen nem csodaszer, nem old meg automatikusan minden problémát, de lehetőségeket teremt. Lehetőséget arra, hogy együtt erősebbek, versenyképesebbek legyünk, nagyobb biztonság-

Herczog Edit írása Az uniós tagság Magyarország jelenkori történetének – a rendszerváltozást követő – legfontosabb lépése. Nélküle nemcsak politikai értelemben volna kérdéses fennmaradásunk itt, Európa szívében, de beláthatatlan következményekkel járna egy a miénkhez hasonló kicsi és nyitott gazdaság számára, ha nem tartozna egy erős és szolidáris közösséghez. Sokan bürokratikusnak tarják a közösség működését, míg mások – gondolok itt az ellenzékre – a

6. oldal

ban éljünk. Ez nem jelent kritika-nélküliséget, határozottan kell hallatni hangunkat, ha nem értünk egyet döntésekkel, ha úgy érezzük, sérül Magyarország érdeke, ha sérül az európai szolidaritás. De nem hiszünk abban a politikában, amit a Fidesz képvisel Európában. Nem hiszünk a konfliktusexportban, elutasítjuk, ha az európai intézményeket belpolitikai csatatérré teszik. Káros megközelítésnek tekintjük, hogy „Európán kívül is van élet”, ostobaságnak gondoljuk az uniós tagság felülvizsgálatára vonatkozó mondatokat. Mi azt valljuk, az Európai Unió értékei a mi értékeink is: a rasszizmus, szélsőségesség, kirekesztés elutasítása, a szolidaritás és az emberi jogok tisztelete. Erről kell szóljon a kampányunk, határozottan, egyértelműen mondjuk ki: Magyarországnak a felelős nemzeti érdekérvényesítés és a felelőtlen belpolitikai konfliktusexport közül kell választania. Mi a felelős nemzeti érdekérvényesítés politikáját kínáljuk. Már eddig is komoly sikereket értünk el abban, hogy a magyar mezőgazdaság támogatást kapjon, a napokban szereztünk erős támogatást ahhoz, hogy továbbra is fenntarthassuk a génkezelt kukorica moratóriumát, amely Magyarország számára környezetvédelmi és gazdasági, versenyképességi szempontból is fontos. A strukturális és kohéziós alapokból tudjuk biztosítani, hogy az elmaradott térségek, a nehéz helyzetben lévő kis- és közepes vállalkozások is kapjanak támogatást. A magyar képviselőkön fog múlni, hogy 2014 után mekkora esélyünk lesz a felzárkózásunk folytatására, mekkora források fognak ehhez rendelkezésünkre állni. Azt is szeretnénk elérni, hogy az Erasmusprogramban résztvevő magyar fiatalok száma megduplázódjon, mivel ők azok, akik a szakmai karrierjüket már nemzetközi tapasztalatok és kapcsolatok birtokában kezdik el. És ami még fontos: meg kell mutatnunk a magyar választóknak, hogy azért szavazzanak az MSZP jelöltjeire az európai parlamenti választásokon, mert ők képviselik az európai értékek szerinti politizálást. A Fidesz megegyezésképtelensége, a nemzeti konszenzust elutasító magatartása idegenkedést vált ki Európában és Magyarországra vet rossz fényt. Nem kisebb tehát a tétje az európai parlamenti választásnak, mint az országgyűlési választásoknak. Arra van szükség, hogy mindenki elmenjen szavazni, a képviselők erős legitimációval, egy erős Európai Szocialista Frakcióban képviseljék Magyarország érdekeit. Dolgozzunk ezért együtt! csatlakozás után öt évvel is inkább remélnek szavazatokat az EU-ellenes kirohanásoktól, mint az európai értékek következetes képviseletétől. Meggyőződéses európaiként vallom, hogy Magyarországnak a belpolitikai csatározások helyett az európai politikai porondon kell megvívnia a legfontosabb


III. évfolyam 2. szám küzdelmeket, az EU működését megértve kell hatékonyan, gyakran kemény csatákban képviselnie a magyar emberek, a hazai vállalkozások érdekeit, és a legtöbbet kihoznia a tagságunkból. Az elmúlt öt év képviselői munkája során azokra a kérdésekre fókuszáltam, amelyek gyakran nem a legközérthetőbbek, de a legtöbb esetben hatalmas előrelépést jelenthetik Magyarországnak. A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság főtagjaként rendszeresen hívtam fel arra a figyelmet, hogy az új tagállamok sorozatos hátrányt szenvednek az EU-15-ökkel szemben. Az EU belső piacát érintő globalizációs kihívásokról szóló, nagy többséggel elfogadott 2006-os jelentésemben, az EU versenypolitikájáról szóló jelentés véleményezőjeként csakúgy, mint az idén életbe lépő szolgáltatási irányelv késhegyre menő vitájában az új tagállamok tárgyalócsoportjának vezetőjeként annak érdekében vittem keresztül javaslataimat, hogy a Kelet-Európából érkező árukat, szolgáltatásokat és a munkaerőt ne érje hátrány a nyugati piacokon. Az elmúlt években számos fogyasztóvédelmi kérdésben hívtam fel az EP és a Bizottság figyelmét a visszásságokra, illetve értem el előrelépést (ilyen kérdések voltak például a fogyasztói hitelekkel kapcsolatos különböző visszaélések vagy a fogyasztók hátrányos megkülönböztetése, a telefonos ügyfélszolgálatok működésének visszásságai). Az Ipari, Energiaügyi és Kutatás-fejlesztési Bizottságban évek óta szószólója vagyok a kkv-kat versenyelőnybe hozó, egyszerűbb jogi szabályozásnak és kedvezményeknek. Az elfogadás küszöbén álló kkv-törvénycsomag jelentéstevőjeként a hazai érintettekkel történő részletes egyeztetést követően a kelet-közép-európai kkv-k érdekeit, a munkahelymegtartás szempontjait szem előtt tartó konkrét javaslatokat nyújtottam be (könnyebb pályáztatás, rövidített fizetési határidők a körbetartozás ellen, kisebb adminisztráció stb.). A Harmadik Energiacsomag vitájában nemcsak azokat a lépéseket szorgalmaztam, amelyek Magyarországot regionális energiaközponttá tehetik, de a baloldali értékekkel és az új tagállamok képviselőivel összhangban számos, a fogyasztók érdekeit körülbástyázó javaslatot sikerült elfogadtatni. Az ipar kép-

Gondolatok az Európa-politikához Látnunk kell, hogy az Európai Unió több mint öt évtizedes története során a világ jelentősen megváltozott. Az EU-nak a folyamatosan változó környezetben, a globalizáció, a pénzügyi válság és az új vetélytársak szabta komoly versenyfeltételek között kell boldogulnia. Ez egyre nehezebbé váló kihívás, amely számos reformot, átgondolt intézkedést, közös politikai akaratot, a különböző szintű döntéshozók együttes erőfeszítését, szolidaritását igényli. A gazdasági világválság egyetlen országot, egyetlen térséget sem kímél. Új megoldások alkalmazása, a társadalom minden

viselői Európa szerte elismerik erőfeszítéseimet a fejlődő gazdaságokat megbéklyózó hamisítás elleni küzdelem és a szellemi tulajdon védelme terén. Ugyanakkor több ízben kiálltam azok ellen az ésszerűtlen uniós szabályok ellen (pl. a túlzó környezetvédelmi szigorítás), amelyek megfojthatják az ipart, főként a kisvállalkozásokat. Nemcsak az EP-ben, de több jelentős nukleáris energia fórum vezető tisztségviselőjeként küzdöttem azért, hogy Magyarország és Európa is felismerje: ez egyoldalú energiafüggés csak a korszerű atomerőművekkel számolható fel, ehhez azonban mielőbb egységes európai atombiztonsági szabályozásra van szükség. Ismét küzdelmes öt év vár ránk itt, Európában. Számos nagy horderejű törvénycsomag elfogadására készül az EP. Itt következetesen kialakított nemzeti álláspontra és nemcsak a frontvonalban, de a folyosói politizálásban, a kapcsolati tőke mozgósításában is hatékony képviselői munkára lesz szükség. Tovább kell javítanunk kisvállalkozásaink helyzetét, el kell érnünk, hogy az egyre inkább kulcsfontosságú energiával kapcsolatos döntések a hazai fogyasztók és vállalkozók malmára hajtsák a vizet, ne kelljen az energiaellátás bizonytalanságával számolnunk. Ma még tragikus képet mutató energiahatékonyságunknak fel kell zárkóznia a nyugati szinthez, el kell érnünk, hogy minél több K+F vállalkozás és uniós kutatási intézmény hozza Magyarországra a nélkülözhetetlen tudástőkét. Mindemellett óriási politikai küzdelmek várhatóak, hiszen várat magára a Lisszaboni Szerződés ratifikálása, döntünk az európai alkotmányról, majd a 2014-21-es költségvetésről is. A korábbi évekhez képest azonban egy dologra biztosan több figyelmet kell fordítanunk, és ebben jövőbeli személyes szerepvállalásomat is hangsúlyozni kívánom. Közelebb kell hoznunk az EU-t az emberekhez. Nemcsak azt kell megmutatnunk, hogy az EU jól működik, a mi érdekeinket szolgálja, de azt is, hogy érthető, befogadható az Unió és az EU-s intézményrendszer sokszínűsége. Köszönöm a Választmány támogatását!

rétegét érintő válságkezelés, a rendelkezésekre álló források ésszerű felhasználása szükséges nemzeti (tagországi), közösségi és nemzetközi szinten is. A felelősségünk közös, és együtt kell megoldanunk a feladatokat. Európa legfontosabb feladata, hogy a globalizált környezetben békét, jólétet és szolidaritást biztosítson. Célja a működő és kiteljesedő egységes piac létrehozása! A szociális biztonsági rendszerekhez való hozzáférés és a fenntarthatóság érdekében lehetőségeket kell teremtenie és fokoznia kell a biztonságot.

A polgárok Európája Az egyik kiemelt feladat a polgárok bizalmának visszaszerzése, a kormányba és az EU-ba vetett hit megerősítése. Az európai; így a magyar polgárok elvárása, hogy biztosí-

7. oldal


Választmányi Hírlevél tott legyen a jólét, szolidaritás és a biztonság, a gazdaság képes legyen talpra állni a pénzügyi válságból, legyen minél több és minőségibb munkahely, és az emberek érezhessék, hogy részt vehetnek a döntéshozatalban. A másik prioritás a világos jövőkép megteremtése szerződéses keretek között, a polgárok nagyobb mértékű bevonása a közösségi döntéshozatalba, a generációk közötti szolidaritás megteremtése. A polgárok unióját képező Európai Uniónak sikeresnek és vonzónak kell válnia az új tagok és a generációk számára is, olyan európai értékek erősítésével, mint megbékélés és tolerancia, közös felelősségvállalás, szolidaritás és szubszidiaritás, jogi biztonság, igazságosság, béke és szabadság. A politikai párbeszédnek nem szabad a brüsszeli civil képviseleti csoportok szintjén maradnia, valódi Európai Köz-tér (European Public Area) létrejöttét kell elérni, egymás kultúráját, azonosságát és politikai gondolkodásmódját megértve. Meg kell teremteni a beszámoltathatóságot, azaz a döntés-előkészítési és döntéshozatali folyamatot transzparenssé kell tenni. Az EU összetett, egyedi, bürokratikus szervezet, amelynek a hatalmat és a felelősséget egyaránt meg kell osztania és figyelembe kell vennie az elszámoltathatóság, átláthatóság, kölcsönös bizalom, a szubszidiaritás (csak szükséges esetben szabad fellépnie közösségi szinten) elveit, csökkentenie kell a bürokráciát, növelni a nyitottságot és az elszámoltathatóságot – minden téren. Tovább kell folytatni a nyitás a polgárok irányában – a közösségi dokumentumokhoz történő hozzáférés bővítésének folytatása révén is.

MSZP Választmánya 2007-2009 Emlékkönyv

Szociális Európa Az európai szociális politikáknak és programoknak elő kell mozdítaniuk a jobb életminőséget, a társadalmi kohéziót és több munkalehetőséget kell teremteniük az unió polgárai számára. Fontos lenne a társadalmi párbeszéd további előmozdítása és a szociális partnerek bevonása a civil társadalmon keresztül valamennyi tagállamban. A szolidaritásnak ki kell terjednie a jövő generációra is. Ennek elérése érdekében eredményesen kell kezelnie nem csak a demográfiai, hanem a környezeti változásokat is. Fenn kell tartani és meg kell erősíteni az unió elkötelezettségét a szolidaritás és a társadalmi igazságosság iránt, annak érdekében, hogy tovább erősödjön a kibővült Európai Unió belső összetartása, a szegényebb régiók valóságosan képesek legyenek felzárkózni a gazdagabbakhoz. Mi az egységes Európában gondolkozunk, és ennek építésében vagyunk érdekeltek! Tökéletesítenünk kell az európai szociális modellt! Az európai szociális modell vívmányait meg kell őrizni, de a munkaerőpiac és a társadalombiztosítás reformja tovább nem halogatható. Megoldást kell találni a bevándorlással összefüggő problémákra, folytatni kell a szegénység és a szociális kirekesztés elleni küzdelmet. Úgy vélem, a következő európai parlamenti ciklusban nagyon sok kérdésre konkrét válaszokat találunk. Ez a legfontosabb feladatunk.

„Jó veletek lenni!”

„Állandó meghívottként, örülök hogy részese lehettem a munkátoknak!” „Szocialista az, aki ismeri és nem akarja megváltoztatni a világ fizikai, társadalmi, tudományos törvényeit, de ezeket igazságosan alkalmazni tudja.” „Én még mindig hiszem, hogy lehet változni és változtatni.”

8. oldal

„Teljes erővel és egységben a választási sikerekért, az ország boldogulásáért.”



A Választmány elérhetőségei Cím: Budapest, 1066, Jókai utca 6. Telefon: 06 1/225-2086 Fax: 06 1/225-2085 Email: [email protected] Elnök: Simon Gábor Telefon: 061/225-2086 Email: [email protected] Választmányi Titkár: F. Tóth Lajos Telefon: 061/225-2086 Email: [email protected] Választmány Titkárságvezetője: Bálint Katalin Telefon: 061/225-2086 Email: [email protected] Választmány Politikai Munkatársa: Szöllősy Nikoletta Telefon: 20/6630542 Email: [email protected] Választmány Politikai Munkatársa: Ványi Luca Email: [email protected]

9. oldal

Választmányi Hírlevél

Recommend Documents