A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
Választási Szabályzata
2011.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (a továbbiakban: MESZK) Országos Küldöttközgyűlése a 2011. november 15-i ülésén, a MESZK Alapszabályának 267.) pontjában foglaltak alapján, figyelemmel az Alapszabály VI. fejezetére elfogadta az alábbi választási szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat): I. A SZABÁLYZAT CÉLJA 1) A Szabályzat célja annak biztosítása, hogy a MESZK tagjai képviseletei szerveik küldötteit, valamint tisztségviselőiket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a jogszabályok és az Alapszabály keretei között demokratikusan, egységes és mindenki által megismerhető szabályok szerint válasszák meg. II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2) A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a helyi küldött-taggyűlések, a területi küldöttgyűlések és az országos küldöttközgyűlés küldötteinek, továbbá a MESZK tisztségviselőinek és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megválasztására. 3) A 2) pontban meghatározott személyek megválasztása titkos szavazás útján történik, melynek során a MESZK valamennyi szavazásra jogosult tagjának egy szavazata van, amelyet csak személyesen jogosult leadni. A MESZK tagjainak választhatóságára, a jogszabályokon túl az Alapszabály és a Szabályzat rendelkezései az irányadóak. 4) A 2) pontban meghatározott személyek megválasztását célzó helyi taggyűlést vagy a képviseleti szerv ülését az összehívásra jogosult szerv, a választás alapjául szolgáló esemény bekövetkeztét követően olyan időpontra köteles összehívni, hogy az Alapszabály és a Szabályzat rendelkezéseit, valamint a szükséges előkészítő tevékenységet figyelembe véve az a legkorábban megtartható legyen. III. A KÉPVISELETI SZERVEK KÜLDÖTTEINEK MEGVÁLASZTÁSA A) A helyi küldött-taggyűlés tagjainak (továbbiakban: helyi küldöttek) megválasztása 5) a) A választás során választási bizottság, jelölőbizottság és szavazatszámláló bizottság működik. A választási bizottság tagjait a taggyűlés választja meg a helyi szervezet tagjai közül 4 éves időtartamra. A választási bizottság mandátuma a bizottság megújítását célzó választás napjáig szól. A jelölőbizottság és a szavazatszámláló bizottság tagjait a választási bizottság nevezi ki a választást megelőző 20. napig a helyi szervezet tagjai közül. A választásban közreműködő bizottságok munkájához szükséges tárgyi feltételeket a területi szervezet köteles biztosítani.
b) Az a) pontban meghatározott bizottságoknak nem lehet tagja: a MESZK tisztségviselője ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja a választáson induló jelölt a fentiek közeli hozzátartozója Ha a bizottságok megválasztott tagja vagy annak közeli hozzátartozója jelöltként kíván indulni a képviseleti vagy tisztségviselői választáson, továbbá megszűnik a helyi szervezeti tagsága, ezt köteles azonnal bejelenteni a helyi szervezet elnökének, aki szükség szerint gondoskodik a taggyűlés összehívásáról új bizottsági tag(ok) megválasztása érdekében. 6) A választási bizottság A választási bizottság Elnökből és legalább 2, legfeljebb 7 tagból áll. A bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. Döntéseit egyszerű többséggel hozza, melyek ellen fellebbezésnek helye nincs. A választási bizottság feladata: a választói névjegyzék összeállítása, a szavazólapok elkészítése, a választások lebonyolítása és a választásokkal kapcsolatos kifogások elbírálása 7) A jelölőbizottság A jelölőbizottság legalább 3, legfeljebb 8 tagból áll. A jelölőbizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. Döntéseit egyszerű többséggel hozza. A jelölőbizottság feladata: a jelölőlapok elkészítése, a jelölést elfogadó és a felelősségvállalási nyilatkozatok és eljuttatása a választókhoz és a jelölt személyekhez, valamint a kitöltött dokumentumok összegyűjtése, a jelölőívek összeállítása és megküldése a választóbizottságnak, a jelöléssel kapcsolatosan a jelölőbizottságnál benyújtott kifogások továbbítása a választási bizottságnak. 8) A szavazatszámláló bizottság A szavazatszámláló bizottság legalább 3, legfeljebb 8 tagból áll. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van. Döntéseit egyszerű többséggel hozza. A szavazatszámláló bizottság feladata: a szavazóurnák előkészítése, lezárása és lepecsételése, a szavazásra jelentkezők választási jogosultságának megállapítása és részükre szavazólapok átadása,
a szavazás befejezését követően a szavazóurnák felnyitása, a szavazatok összeszámlálása, a választás eredményének megállapítása és ennek közlése a választási bizottsággal, a szavazatszámláló bizottsághoz érkezett kifogások továbbítása a választási bizottságnak. A választói névjegyzék összeállítása 9) A választói névjegyzékbe a helyi szervezet valamennyi nyilvántartásban szereplő tagját fel kell venni, kivéve azokat, akik az Alapszabály szerint tagsági jogaikat nem gyakorolhatják. A névjegyzékben külön kell feltüntetni azon tagokat, akik jogszabályban, az Alapszabályban vagy a Szabályzatban meghatározott okokból nem választhatóak (csak aktív szavazójoggal rendelkezők). A névjegyzék tartalmazza a tagok nevét és munkahelyét (szakmai tagozati tagság esetén ennek feltüntetését). 10) A választási bizottság az összeállított tagjegyzéket, mint előzetes választói névjegyzéket a választást legalább 20 nappal megelőzően hirdetményként közzéteszi a területi szervezet honlapján, illetve kifüggesztve a területi elnökség irodájában, azzal a felhívással, hogy a kamarai tagok 3 napon belül tehetik meg az jegyzékben foglaltakkal kapcsolatos észrevételeiket, kifogásaikat a választási bizottságnál írásban. A hirdetménynek a tagjegyzéken túl tartalmaznia kell a választással összefüggésben
a helyi taggyűlés helyét és idejét, az alapszabály szerint megválasztandó helyi küldöttek számát ha a választás kiterjed a területi küldöttekre is; arról való tájékoztatást, hogy a – eredményes választás esetén – a helyi küldöttek megválasztását követően összeülő küldött-taggyűlés megválasztja a területi küldötteket, valamint a tagozati képviselőket, megjelölve ezek szükséges számát, a helyi (és az előzőek szerint a területi) küldöttek jelölésének módjáról való tájékoztatást, valamint a határozatképtelenség esetén a megismételt taggyűlés időpontját.
11) A 10) pontban megjelölt határidő lejártát követő 3 napon belül a választási bizottság – az észrevételeket és kifogásokat feldolgozva, illetve elbírálva – összeállítja a végleges választói névjegyzéket. Ebbe – kérelmükre – fel kell venni azokat a kamarai tagokat is, akiket legkésőbb az észrevételezési határidő lejártáig nyilvántartásba vettek vagy feléledt a tagsági jogaik gyakorlására vonatkozó jogosultságuk, valamint törölni kell azokat, akik tagsága vagy a tagsági jogok gyakorlására vonatkozó jogosultságuk ez időpontig szűnt meg. 12) A választási bizottság a végleges választói névjegyzéket legkésőbb a választást megelőző 14. napig közzéteszi a területi szervezet honlapján és kifüggesztve a területi elnökség irodájában, oly módon hogy azon a csak aktív szavazójoggal rendelkezők (akikre nem lehet szavazni és így nem is jelölhetőek) nem szerepelnek. A jelölési eljárás 13) A közzétett választói névjegyzékben szereplő tagok mindegyike jelölhető, azzal, hogy szakmai tagozati képviselőnek csak az adott szakmai tagozat tagját lehet jelölni. 14) A jelölőbizottság gondoskodik arról, hogy a szavazásra jogosultak számára a jelölőlapok, a jelölést elfogadó és a felelősségvállalási nyilatkozatok elérhetőek legyenek.
15) A tagok az általuk kitöltött jelölőlapot, valamint jelöltjük jelölést elfogadó és felelősségvállalási nyilatkozatát legkésőbb a választást megelőző 10. napig kell, hogy eljuttassák a jelölőbizottsághoz. Egyetlen tag érvényes jelölése és a megfelelő formában kitöltött nyilatkozat elegendő a jelöltté váláshoz. 16) A jelölőbizottság a beérkezett jelölőlapokat, a jelölést elfogadó és a felelősségvállalási nyilatkozatokat átvizsgálva elkészíti a jelölőlistát és legkésőbb a választást megelőző 8. napig hirdetményként közzéteszi a területi szervezet honlapján, illetve kifüggesztve a területi elnökség irodájában.
A választási eljárás 17) A helyi taggyűlésen (választói taggyűlésen) a szavazás feltételeinek biztosításáról, valamint a szavazólapok elkészítéséről a területi szervezet elnöksége támogatásával a választási bizottság gondoskodik. 18) A szavazólap a helyi küldöttnek/tagozati képviselőnek jelöltek névsorát tartalmazza. A szavazólapokon a lista elnevezésén, valamint a hitelesítő aláírásán és a bélyegzőn kívül túl csak a jelöltek neve, a munkahelye (azonos munkahelyen dolgozó azonos nevű jelöltek esetén az előzőeken kívül a munkaköre is), tagozati képviselőjelölt esetén a szakmai tagozat, amelyhez a jelölt tartozik, valamint a nevek melletti jelölőnégyzet szerepelhet, továbbá annak feltüntetése, hogy hány jelöltre lehet szavazni. 19) A választói taggyűlést a helyi szervezet elnöke vagy alelnöke (új helyi szervezet esetén a területi szervezet elnöke vagy megbízottja) nyitja meg, majd a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás rendjét – mindenekelőtt a megválasztandó küldöttek számát -, majd elrendeli a szavazást. A választói taggyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából a taggyűlés megnyitásának időpontja az irányadó. 20) A szavazás a szavazásra jogosultak személyi azonosságának és szavazási jogosultságának megállapításával kezdődik. A megállapított szavazói létszám alapján a választási bizottság elnöke vagy tagja ennek megfelelő számú szavazólapot ad át a szavazatszámláló bizottságnak. A szavazatszámláló bizottság – a választói névjegyzék aláírása mellett - átadja a szavazásra jogosultnak az előkészített és a választási bizottság elnöke és egy tagja (az elnök akadályoztatása esetén két tagja) által aláírásukkal hitelesített szavazólapot. A szavazólapon fel kell tüntetni valamennyi jelöltet. A helyi küldöttekről és a tagozati képviselőkről két külön szavazólapon kell szavazni. 21) A szavazólapok titkosan történő kitöltéséhez a megfelelő körülményeket (megfelelő számú szavazófülke, más módon elkerített helyiségrész, stb.) biztosítani kell. 22) A szavazó a szavazólapon a szükséges számú, általa választott jelölt/tagozati képviselő neve mellé tett „X” jelzéssel adja le szavazatát. Érvénytelen a szavazat, ha nem a hitelesített szavazólapon adják le, a szavazólapot áthúzták, egyértelműen nem állapítható meg, hogy ki(k)re adták a szavazatot, a meghatározottnál több jelöltre adtak le szavazatot. A küldöttekre és a tagozati képviselőkre leadott szavazat valamelyikének érvénytelensége nem hat ki a másik szavazatra.
Rontott szavazólapot a választó kérésére a szavazatszámláló bizottság kicseréli. A rontott szavazólapot „Rontott” záradékkal kell ellátni, a bizottság valamelyik tagjának szignálnia kell és a választási jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni. 23) A szavazás befejezése után a szavazatszámláló bizottság először a fel nem használt, valamint a rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnákat egy helyiségben összegyűjti, az összes szavazólapot kiszedi, a szavazatokat összeszámlálja. Külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Az érvénytelenség okát a szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai aláírják. Az érvénytelen szavazólapokat külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja. A szavazatok megszámlálását követően megállapítja a választás érvényességét és eredményességét. Érvényes a választás, ha a választásra jogosult jelenlévők több, mint 50 %a érvényes szavazatott adott le. Eredményes a választás, ha legalább annyi jelölt kapott támogatást (szavazatot), ahányat az adott képviseleti szervbe delegáltként be kell választani. 24) Megválasztott küldöttnek kell tekinteni azokat a jelölteket, akik a legtöbb szavazatot kapták. Amennyiben az utolsó helyen vagy helyeken szavazategyenlőség alakul ki, az egyenlő szavazatot kapott jelöltek tekintetében új szavazást kell tartani. Ebben az esetben is a legtöbb szavazatot kapott jelölt tekintendő megválasztottnak. Ha az új szavazás sem vezet eredményre az azonos számú szavazatot kapott jelöltek közül sorsolással kell meghatározni, hogy ki tekinthető megválasztott küldöttnek. A választás során szavazatot kapott, de meg nem választott jelölteket pótküldötteknek kell tekinteni. 25) A választási eljárás lefolytatásáról a választási bizottság elnöke jegyzőkönyvet készít és azt - a választási bizottság tagjaival, valamint a szavazatszámláló bizottság elnökével és tagjaival együtt - aláírja. A választási jegyzőkönyv tartalmazza a pótküldöttek névsorát is a kapott szavazatok sorrendjében. Ha a pótküldöttek között többen kaptak azonos szavazatot, köztük sorsolással kell eldönteni a kooptálási sorrendet. A jegyzőkönyv és a szavazásban részt vett tagok névjegyzéke a taggyűlési jegyzőkönyv melléklete. A választási jegyzőkönyv aláírását követően a választási bizottság elnöke a kihirdeti a választás eredményét. 26) A választással kapcsolatos kifogásokat a választások után a választási bizottságnál lehet előterjeszteni a választás kihirdetését követő 3 munkanapon belül, amelyet a választási bizottság 8 napon belül bírál el. 27) A választás végleges eredményéről a választási bizottság elnöke tájékoztatja a helyi és a területi elnökséget, egyben a választási dokumentumokat átadja a területi elnökségnek. A szavazólapokat a választás eredményének kihirdetésétől számított 90 napig kell megőrizni, majd ezt követően meg kell semmisíteni. 28) Az eredménytelen vagy érvénytelen választást 15 napon belül meg kell ismételni. Az eredménytelenség miatt megismételt választás során annyi küldöttet kell választani, ahány küldötti hely betöltésére nem került sor a megelőző választás eredményeként. B) A területi küldöttgyűlés tagjainak (továbbiakban: területi küldöttek) megválasztása
29) Ha a helyi küldöttek megválasztásával egyidejűleg a területi küldöttek választása is esedékes, célszerű a helyi küldöttválasztó taggyűlést követően nyomban megtartani a területi küldöttek megválasztását célzó küldött-taggyűlést. Ez esetben a helyi küldöttválasztás lebonyolítására irányuló jelölési eljárás kiterjed a területi küldöttek megválasztására is. A jelölési eljárás során külön-külön jelölőlapot (és a hozzátartozó elfogadó nyilatkozatot, valamint felelősségvállalási nyilatkozatot) kell kitölteni a helyi küldöttek és a területi küldöttek vonatkozásában. A jelölőbizottság a fenti két személyi körre vonatkozóan külön-külön jelölési ívet állít össze. 30) A helyi küldött-taggyűlés, mint választási küldött-taggyűlés határozatképességére és eljárási szabályaira az Alapszabály rendelkezései az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy szavazategyenlőség esetén a Szabályzat 24) pontjában foglaltak az irányadóak. 31) Amennyiben a helyi szervezet nem alakít képviseleti szervet (nem választ helyi küldötteket), a területi küldötteket és a tagozati képviselőket a helyi taggyűlés, mint választási gyűlés közvetlenül választja meg. 32) 30) és 31) pontban foglalt esetekben az 5)-29) pontban foglalt rendelkezéseket kell az értelemszerű eltérésekkel alkalmazni. C) Az országos küldöttközgyűlés területi küldöttgyűlés által választott tagjainak (továbbiakban: országos küldöttek) megválasztása 33) Az országos küldöttek megválasztása céljából a MESZK területi szerveinél választási bizottság, jelölőbizottság és szavazatszámláló bizottság működik. A választási bizottság tagjait a területi küldöttgyűlés választja meg a területi szervezet tagjai közül 4 éves időtartamra. A választási bizottság mandátuma a bizottság megújítását célzó választás napjáig szól. A jelölőbizottság és a szavazatszámláló bizottság tagjait a választási bizottság nevezi ki a választást megelőző 20. napig a területi küldöttek közül. A bizottságok létszáma legalább 3, legfeljebb 6 fő. A bizottságok vezetésére, az összeférhetetlenségi szabályokra és a bizottságok feladataira az 5)-8) pont rendelkezései irányadóak azzal az eltéréssel, hogy választói névjegyzéket nem kell készíteni. A jelölési eljárás 34) A jelölőbizottság a jelölőlapokat, a jelölést elfogadó és a felelősségvállalási nyilatkozatokat közvetlenül küldi meg a területi küldötteknek a választás megelőző 15. napig a területi küldöttgyűlés összehívására vonatkozó meghívó mellékleteként. A területi küldöttek a kitöltött jelölőlapokat 3 napon belül küldhetik meg a jelölőbizottságnak. A jelölőbizottság a választást megelőző 8. napig összeállítja és közzéteszi a jelöltek névsorát tartalmazó jelölőívet. A választási eljárás
35) A területi küldöttgyűlést, mint választási gyűlést a terület elnök nyitja meg, majd a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás rendjét – mindenekelőtt a megválasztandó országos küldöttek számát -, majd elrendeli a szavazást. 36) A szavazólap az országos küldöttnek jelöltek névsorát tartalmazza. A szavazólapokon a lista elnevezésén, valamint a hitelesítő aláírásán és a bélyegzőn kívül túl csak a jelöltek neve, valamint a nevek melletti jelölőnégyzet szerepelhet, továbbá annak feltüntetése, hogy hány jelöltre lehet szavazni. 37) Az országos küldöttek megválasztására egyebekben a 9)-28) pontokban foglaltakat kell értelemszerű eltérésekkel alkalmazni. D) A Szakmai Tagozatok képviselőinek megválasztása A helyi és területi szakmai tagozati képviselők választásának sajátos szabályai 38) A helyi küldött-taggyűlés (vagy helyi szervezet) szakmai tagozatonként a legtöbb szavazatot kapott jelöltet választja helyi tagozati képviselővé. A területi szervezet illetékességi területén megválasztott, azonos szakmai tagozathoz tartozó tagozati képviselők az utolsó képviselő megválasztást követő 8 napon belül maguk közül, nyílt szavazással megválasztják az adott szakmai tagozat területi képviselőjét az országos szakmai tagozatban. 39) Az Országos Küldöttközgyűlésbe delegált tagozati küldöttek, valamint az országos szakmai tagozatvezetők megválasztása érdekében választási bizottságot, jelölőbizottságot és szavazatszámláló bizottságot kell alakítani. A választási bizottságot a Szakmai Tagozatvezetők Tanácsa választja meg a tagozati képviselők közül 4 éves időtartamra, a jelölőbizottság és a szavazatszámláló bizottság tagjait a választási bizottság nevezi ki a választást megelőző 20. napig a tagozati képviselők közül. 40) Az országos tagozatvezető választás elrendelő döntése alapján a jelölő bizottság a választást megelőző 3 napig eljuttatja a tagozati képviselőkhöz a jelölőlapot, az elfogadó nyilatkozatot és feltünteti a jelölés határidejét, valamint csatolja a jelölhető tagi képviselők jegyzékét. A tagozati képviselők 3 főt jelölhetnek az országos küldöttközgyűlésbe, illetve egy főt országos tagozatvezetői tisztségre. A jelölő bizottság a választást megelőző 8. napig összeállítja és közzéteszi a küldöttekre és az országos tagozatvezetőre vonatkozóan a jelöltek listáját. 41) A választás végeredményéről a választási bizottság elnöke az országos elnökség általános alelnökét tájékoztatja. Egyebekben a helyi és területi szakmai tagozati képviselők választására az 5-29. rendelkezéseit kell alkalmazni. IV. A kamarai tisztségviselők és ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak és választása 42) A tisztségviselőket és az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjait a 44) pontban foglaltak kivételével a választásukra jogosult kamarai szerv tagjai előzetesen írásban jelölik. A választásban közreműködő jelölőbizottság a választás elrendelésétől számított 3 napon belül értesíti a választásra jogosult kamarai szerv tagjait a választás időpontjáról és felhívja a tagokat a jelölésre a felhíváshoz mellékeli a jelölőlapot, a jelölést elfogadó valamint a felelősségvállalási nyilatkozatot, továbbá feltünteti a jelölés határidejét.
43) A választásra jogosult kamarai szerv tagja ugyanarra a tisztségre csak egy személyt jelölhet, testületi tagsági jelölés esetén pedig annyi tagjelöltet, ahány tagot a testületbe kell választani. Az országos és a területi elnökség alelnökeit és titkárait, funkcióikat megjelölve külön-külön kell jelölni. 44) Jelöltlistára kerülés feltétele a jelölés előzetes írásban történt elfogadása. Az elfogadó nyilatkozatot vagy a jelölő tag, vagy közvetlenül a jelölt juttatja el a jelölőbizottsághoz legkésőbb a választást megelőző 10. napig. A jelölést elfogadó tag több tisztségre vagy testületi tagságra vonatkozóan is elfogadhatja a jelölést (többes jelölés); ez esetben az elfogadó nyilatkozatában megjelöli az eredményes választás esetére általa kívánt választási sorrendet (prioritási sorrend). A jelölőbizottság a választást megelőző 8. napig összeállítja és közzéteszi a jelöltek névsorát tartalmazó jelölőívet. 45) Az országos küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők és ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megválasztása céljából választási bizottságot, jelölőbizottságot és szavazatszámláló bizottságot kell alakítani. Az országos küldöttközgyűlés a Szabályzat elfogadását követően választási bizottságot választ 4 éves időtartamra. A választási bizottság újraválasztására a 34) pont rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A jelölőbizottság és a szavazatszámláló bizottság tagjait a választási bizottság nevezi ki a választást megelőző 20. napig az országos küldöttek közül. A helyi és a területi szervezetek által megválasztott választási bizottságok hatásköre a képviseleti szervek tagjainak megválasztása mellett kiterjed a tisztségviselők és ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megválasztására is. 46) A helyi szervezet elnökét és alelnökét(eit) a 39) pontban foglaltaktól eltérően a helyi szervezet tagsága a jelölőbizottság hirdetményi felhívására, a helyi szervezetnek az Alapszabály és Szabályzat rendelkezései alapján választható tagjai közül választja meg. A jelölőlapok, a jelölést elfogadó és felelősségvállalási nyilatkozatok eljuttatására a helyi küldöttek jelölésére vonatkozó szabályok irányadóak. 47) Megválasztottnak az(oka)t a jelölte(ke)t kell tekinteni, aki(k) a legtöbb szavazatot kapta(kapták), és az érvényes szavazatoknak legalább 20 %-át megszerezte(ék). Szavazategyenlőség esetén új szavazást kell tartani, melyen az azonos szavazatszámmal szavazatot szerzett jelöltek indulhatnak. Abban az esetben, ha a választás során egyetlen jelölt sem éri el a megválasztásához szükséges minimális szavazati hányadot, a választást meg kell ismételni. A megismételt választásban valamennyi jelölt indulhat, aki a megelőző választás során a szavazatok legalább 10%-át megszerezte. Amennyiben a szavazatok 10%-át egyetlen jelölt sem érte el, a négy legtöbb szavazatot megszerző jelölt indulhat a megismételt választáson. A jelen pontban foglaltak alapján megismételt választás a választásra jogosult képviseleti szerv határozatképessége esetén külön meghirdetés nélkül azonnal végrehajtható. 48) Amennyiben egy választáson több tisztségre és/vagy testületi tagságra történik választás és többes jelöltet választanak meg olyan tisztségre/testületi tagságra, amelyet első helyen jelölt meg; a további választásoknál a rá adott szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha a többes jelöltet olyan tisztségre és/vagy testületi tagságra választanak meg, amelyet a prioritási listán más – még napirendre nem került - tisztségre/testületi tagságra választás megelőz, a választási eredményt ideiglenes eredménynek kell tekinteni. Amennyiben prioritási listán előrébb szereplő tisztségre és/vagy testületi tagságra is megválasztják a jelöltet, a korábbi választás ideiglenes eredményét semmisnek kell tekinteni és azt a jelöltet
kell megválasztottnak tekinteni aki a második legtöbb érvényes szavazatott, de legalább az érvényes szavazatok 20 %-át kapta. 49) A kamarai tisztségviselők és ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak és választásakor, a IV. fejezetben nem szabályozott esetekben a 9)-28) pontokban foglaltakat kell értelemszerű eltérésekkel alkalmazni. A helyi és a területi szervezeteknél történt választások végleges eredményéről a területi elnökség, az országos szervezetnél vagy képviseleti szerveknél történt választások eredményéről az eljáró választási bizottság a választások végleges eredményének megállapításától számított 3 napon belül tájékoztatja az Országos Elnökséget. V. A pótválasztások szabályai 50) Ha a tisztségviselő, illetőleg ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagjának megbízatása a mandátumának lejárta előtt megszűnik, pótválasztás útján az Alapszabályban foglaltak szerint új tisztségviselőt (tagot) kell választani. A pótválasztáson megválasztott tisztségviselő (tag) megbízatása addig az időpontig terjed, ameddig a megbízatásukat az általános tisztújítás során elnyert személyek mandátuma szól. A pótválasztásokra egyebekben a IV. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. VI. Záró rendelkezések 51) Jelen Szabályzat az elfogadásának napján lép hatályba. Rendelkezéseit – az 52) pontban foglaltak kivételével - a hatályba lépését követően indult választási eljárásokban kell alkalmazni. 52) A helyi szervezet, a területi szervezet tisztségviselőinek, valamint az ügyintéző szervek nem tisztségviselő tagjainak megválasztása céljából a Szabályzat hatályba lépését követő 15 napon belül a helyi és a területi szervezetnél végrehajtandó választásokkal összefüggésben a területi elnökség helyi és területi szervezetenként választási bizottságot, jelölő bizottságot és szavazatszámláló bizottságot állít fel az érintett szervezetekhez tartozó kamarai tagokból. A bizottságok tagjait a területi elnökség nevezi ki, a bizottságok megbízatása az Alapszabály hatályba lépését követően végrehajtandó általános tisztújítás befejezéséig tart. Jelen pont alá tartozó bizottságok tagjainak kinevezésénél is alkalmazni kell az Alapszabályban és a Szabályzatban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat. E bizottságok mandátumának megszűnését követően összehívott első helyi szervezeti taggyűlés, illetve területi küldöttgyűlés választja meg a Szabályzat vonatkozó pontjainál meghatározott bizottságokat, első alkalommal a következő tisztújítás időpontjáig terjedő mandátummal.
