Választási Szabályzat

5.sz. melléklet a 1164 / 115 .ZMNE számhoz

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM

1.sz. példány

Választási Szabályzat

- 2007 -

Bevezető

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) szenátusa a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben (Ftv.) meghatározott feladata alapján – az egyetem testületei létrehozásának és működésének rendjét a jelen szabályzatban határozza meg.

1. § A szabályzat hatálya (1) A szabályzat szervi hatálya kiterjed az egyetem minden olyan testületére, amelynek tagjai – a hivatalból tagok kivételével - választás útján nyerik el tisztségüket. (2) A szabályzat személyi hatálya kiterjed az egyetem minden polgárára. (3) A szabályzat tárgyi hatálya a testületek tagjainak jelölésére, a választás eljárási szabályaira, a létrejött testület működésének szabályaira terjed ki.

AZ EGYETEM TESTÜLETEINEK LÉTREHOZÁSA, AZOK MŰKÖDÉSE A) A VÁLASZTÁSOK SZABÁLYAI 2. § Alapelvek (1) Az ebben a szabályzatban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni az egyetemen működő választott testületek (a továbbiakban: választott testületek) megválasztására. A választott testületek újjáválasztására az adott szervezeti egység szervezeti és működési szabályzata e rendelkezések figyelembevételével további részletes szabályokat állapíthat meg. (2) A választott testületek hallgató tagjai választásának rendjét az EHÖK Alapszabályában kell meghatározni.

(3) A testület választása végrehajtható a választásra jogosultak egészének körében vagy választási csoportonként. (4) A választási csoportok összetételét és az általuk választható képviselők, illetve póttagok számát a választott testület Szervezeti és működési szabályzatában, illetve az EHÖK Alapszabályában kell meghatározni. (5) A testületek választására sor kerülhet: a) a választott testület megalakulásakor; b) a működő választott testület újraválasztásakor; c) a működő választott testületben képviselői hely megüresedésekor, ha póttag nem áll rendelkezésre. (6) A testületek választásának megszervezése annak a szervezeti egység vezetőjének a feladata, amelynek vezetését vagy képviseletét a megválasztott testület ellátja. (7) Választói joga van az adott szervezeti egység, választási csoport minden egyetemi polgárának. (8) Választható az adott szervezeti egység, választási csoport minden egyetemi polgára.

3. § A választási eljárás (1) A választott testület megalakulásakor a választásokat a testület által vezetett vagy képviselt szervezeti egység vezetője rendeli el. A választott testület újjáalakulásakor, illetve a megüresedett képviselői hely betöltésekor a választásokat az illetékes választott testület vezetője rendeli el. (2) A választás előkészítésére és szabályszerű lebonyolításának biztosítására választási bizottságot kell létrehozni. A választási bizottság elnökből és kettő-négy tagból áll.

(3) A választási bizottságot a választott testület megalakulásakor a testület által vezetett vagy képviselt szervezeti egység Szenátusa, illetve tanácsa, egyéb esetekben az adott testület választja meg. (4) A választási eljárás jelölési és szavazási szakaszból áll.

4. § A jelölés (1) A választási csoport választási egységei jelöltjeinek listáját a jelölőgyűlés fogadja el. A jelölőgyűlés akkor határozatképes, ha a csoport választásra jogosult tagjainak több mint fele jelen van. Amennyiben a jelölőgyűlés határozatképtelen, a megismételt jelölőgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes. (2) Jelölésre

jogosult

a

választási

csoport

választási

egységének

minden

választójoggal rendelkező tagja, valamint a választási csoporton belül működő szervezeti egység. A jelölőgyűlést megelőzően a jelölésre jogosult személyek vagy szervezeti egységek javaslatokat tesznek a jelöltekre a választási bizottságnál. A jelölésre jogosultakat a választott testület szervezeti és működési szabályzatában illetve az EHÖK Alapszabályában kell meghatározni. (3) A választási bizottság a beérkezett jelölések alapján alfabetikus sorrendben összeállítja az előzetesen jelöltek listáját. A listát a választásra jogosultak körében a jelölőgyűlést legalább hét nappal megelőzően nyilvánosságra kell hozni. (4) A jelölőgyűlést a választást elrendelő személy hívja össze, és a választási bizottság egy tagja vezeti. A választási bizottság tagja a határozatképesség megállapítása után tájékoztatja a résztvevőket a jelölés és a szavazás rendjéről, majd a jelöltek szavazásra bocsátása következik. (5) A választási bizottság tagja először az előzetesen jelölteket bocsátja szavazásra. A jelölőgyűlés résztvevői további személyek jelölését javasolhatják. (6) A jelöltek nyilatkoznak arról, hogy a jelölést elfogadják-e. A távol levő jelölt jelölésének elfogadásáról írásban is nyilatkozhat. (7) A jelölésről nyílt szavazás dönt. A listára való felvételre a jelenlévők legalább felének szavazata szükséges. (8) A jelöltlistára a jelölteket alfabetikus sorrendben kell felvenni. (9) A jelölőgyűlés a jelöltlista lezárása után a szavazatok összeszámlálására és a választás eredményének megállapítására − a jelöltlistán nem szereplő jelenlevők közül − elnökből és két tagból álló szavazatszedő bizottságot választ nyíltan, a jelenlevők több mint felének szavazatával. A bizottság összetételére a jelölőgyűlés résztvevői tesznek javaslatot.

(10) A jelölés során kialakult jelöltlistát, valamint a szavazatszedő bizottság összetételét a választási bizottság jegyzőkönyvben rögzíti, és a választásra jogosultak körében nyilvánosságra hozza.

5. § A szavazás (1) A szavazás időpontját, időtartamát, és helyét a választást elrendelő személy jelöli ki. A szavazást a jelölőgyűlés után hét nappal, de az azt követő tizennégy napon belül kell megtartani. (2) A választási bizottság a választásra jogosultak névsorát választói névjegyzékben rögzíti, és azt az érintett választási csoport tagjai körében nyilvánosságra hozza. A szavazatok leadására a választói névjegyzék alapján kerülhet sor. (3) A szavazás titkosan történik. A szavazatokat az erre a célra kijelölt szavazóhelyiségben kell leadni, amelyben szavazófülkét kell felállítani. A választásra jogosultak szavazólapjaikat lezárt urnába helyezik. (4) A választásra rendelkezésre álló idő alatt a szavazatszedő bizottságból legalább két főnek mindig a szavazóhelyiségben kell tartózkodnia. (5) A szavazásra rendelkezésre álló idő elteltével, vagy ha a választói névjegyzéken szereplő valamennyi személy leadta szavazatát, a szavazatszedő bizottság a szavazást lezárja, és megállapítja a választások eredményét. (6) A szavazólap a jelölőlistára került jelöltek nevét tartalmazza, feltüntetve azt, hogy hány képviselő választható meg a jelöltek közül. (7) Érvényesen szavazni a szavazólapon a megválasztani kívánt jelölt(ek) neve elé helyezett körbe írt X vagy + jellel lehet. (8) Érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon a választható képviselők számánál több név került megjelölésre, vagy azon eredetileg nem szereplő személy van feltüntetve. (9) A szavazás első fordulója érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint fele leadta szavazatát, és a leadott szavazatok legalább háromnegyede érvényes. A hallgatói önkormányzat tisztségviselőinek megválasztásakor az Ftv. 77. § (2) bekezdése alapján érvényes a szavazás, ha azon a hallgatók húsz százaléka részt vett.

(10) A szavazás első fordulójában képviselőnek megválasztottnak azok tekintendők, akik az érvényes szavazatok több mint felét megkapták. Póttagnak a kapott szavazatok sorrendjében azok tekinthetők, akik a választott képviselőkön kívül a szavazatok legalább egyharmadát megkapták. (11) Ha az első fordulóban a választható képviselők számánál kevesebb személy kapta meg az érvényes szavazatok több mint felét, vagy a bekerült képviselőket az azonos szavazatszám miatt nem lehet meghatározni, második fordulót kell tartani. (12) A szavazás második fordulójában az üresen maradt képviselői helyeket töltik fel. A szavazólistára az előzőekben meg nem választott − újrajelölésükhöz hozzájáruló − jelöltek kerülnek az előző választási fordulóban kapott szavazataik száma szerinti sorrendben. A szavazás az első fordulóval azonos módon történik azzal a különbséggel, hogy a megválasztásnak nem feltétele az érvényes szavazatok legalább felének a megszerzése. Az üres képviselői helyeket sorrendben a legtöbb szavazatot kapott jelöltekkel kell feltölteni. Ha ismételt szavazategyenlőség áll elő, a képviselő személyét a választási bizottság sorsolással állapítja meg. (13) A szavazás második fordulója a résztvevők létszámától függetlenül érvényes. (14) A választás eredményét a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet a választást követő napon a választásra jogosultak körében nyilvánosságra kell hozni.

6. § A képviselők és a póttagok (1) A választott testületek tagjai a választóikat képviselik, és kötelesek beszámolni nekik. (2) A választott testület képviselőjének megbízatása megszűnik: a) a választhatóság feltételeinek megszűnésekor; b) a választott testület újjáválasztása miatt; c) lemondással; d) visszahívással.

(3) A választott testület tagja megbízatásáról lemondhat. (4) A választott testület tagjának visszahívását az őt megválasztó választási csoport kezdeményezheti a választásra jogosultak legalább 10 %-ának írásban megfogalmazott kérésével. A visszahíváshoz a választásra jogosultak 2/3-ának igenlő szavazata szükséges. A választási eljárásra az ebben a fejezetben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (5) A soron következő póttag a képviselői megbízatás megszűnése esetén – kivéve az újraválasztás esetét – a választott testület tagjává válik. (6) A soron következő póttag a választott képviselőt teljes joggal helyettesíti a képviselő visszatértéig, ha az három hónapnál hosszabb ideig tartósan távol van. Abban az esetben, amikor póttag nem áll rendelkezésre, az adott szervezeti egység új képviselőt választ.

B) A TESTÜLETEK TAGJAINAK JOGÁLLÁSA 7. § A testületi tagok kötelességei és jogai (1) A különböző szintű testületek tagjainak joguk és kötelességük, hogy részt vegyenek az adott testület munkájában, továbbá véleménynyilvánításukkal, állásfoglalásukkal elősegítsék annak eredményes működését. (2) A tagjai kötelesek: a) a testületek ülésein részt venni, akadályoztatásuk esetén előre bejelenteni távolmaradásukat a testület elnökének vagy titkárának; b) működésük során a jogszabályokat és az egyetemi szabályzókat betartani; c) a testület tevékenységéről a választóiknak beszámolni. (3) A testületek tagjai jogosultak: a) a testület ülésén az annak hatáskörébe tartozó bármely kérdésben intézkedést, szabályozást, módosítást kezdeményezni; b) a testület ülésén a működési szintnek megfelelő vezetőkhöz kérdést intézni; c) az erre hivatott egyetemi szervezetektől a testületi tagságukból fakadó feladataik ellátásához szükséges információkat megkérni;

d) munkájukhoz

a

testület

szintjének

megfelelő

igazgatási

egység

adminisztrációs és technikai segítségét igénybe venni. (4) A testületek tagjait megbízatásuk teljesítése és az ezzel összefüggő tevékenységük miatt hátrány nem érheti. Ilyen sérelem esetén a tanácstag a testületéhez fordulhat jogorvoslatért. (5) A testületek választott tagjait sem a tanácskozásban, sem a szavazásban nem lehet helyettesíteni. (6) A testületek hivatalból delegált tagjai indokolt esetben − szavazati joggal − helyettesíthetők.

C) A TESTÜLETEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI 8. § A testületek összehívása (1) Az újonnan megválasztott testület első ülését annak elnöke, ha elnökét tagjai közül maga választja, akkor a választást elrendelő szerv vezetője hívja össze. Az első ülést a testület megválasztását követő tizenöt napon belül meg kell tartani. (2) A különböző szintű tanácsokat szükség szerint, de évenként legalább négy alkalommal a testület elnöke köteles összehívni. A testületet − legkésőbb nyolc napon belül − akkor is össze kell hívni ha a tagok egyharmada az indok megjelölésével ezt írásban kéri az elnöktől. Ebben az esetben a testület dönt arról, hogy tárgyalni kívánja-e a napirendre javasolt kérdést. (3) Az érintett testület ülésének időpontját, napirendjét és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább öt nappal írásban kell közölni a testület tagjaival. (4) Az elnök tanácskozási joggal egyetemi polgárokat vagy egyetemen kívüli személyeket is meghívhat. Az egyes napirendi pontok előadói − amennyiben nem tagjai a testületnek − csak tanácskozási joggal vehetnek részt a napirend vitájában.

9. § A testületi tanácskozás alapvető szabályai (1)

Az ülést a testület elnöke vezeti.

(2) Az ülés megkezdése után meg kell nevezni azokat, akik az ülésről való távollétüket előzetesen bejelentették. (3)

Az elnök ellenőrzi a létszámot, és megállapítja a határozatképességet. Az ülés

akkor határozatképes, ha azon a testület tagjainak legalább kétharmada jelen van. (4)

Amennyiben az elnök a testület határozatképtelenségét állapítja meg, - a

szenátus kivételével - megismételt ülést kell elrendelnie; a távolmaradt tagok egyidejű értesítése mellett. A megismételt ülés legkorábban a határozatképtelen ülést követő ötödik, legkésőbb a tizenötödik napra tűzhető ki. A megismételt ülés a résztvevő bizottsági tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt ülés nem tűzhető ki olyan időpontra, amely ellen az ülésen résztvevő tagok többsége tiltakozik. (5) Az ülés napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a testület állapítja meg. Ennek keretében dönt azoknak az előzetesen megküldött előterjesztéseknek a tárgyalásáról, amelyek napirendre vételét az elnök nem javasolta. A napirend elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel szavaz, azonban az elnök által nem támogatott napirendi javaslat csak minősített szótöbbséggel vehető napirendre. (6) A testület tagjai a napirendben szereplő témákkal kapcsolatban kérdéseket intézhetnek a jelenlevő vezetőkhöz, akik azokra az ülésen szóban, vagy indokolt esetben nyolc napon belül írásban válaszolnak. (7) A testület ülésein a napirendben szereplő témák vitájában a testület tagjainak és a tanácskozási joggal meghívottaknak felszólalási joga van. (8) A testületi vita korlátozásáról, a külső résztvevő hozzászólásának jogáról, a hozzászólások időtartamának meghatározásáról a testület többségi szavazattal dönt. (9) A testületek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a testület elnöke, valamint titkára ír alá, és a testület két tagja hitelesít. (10) A testületek előterjesztései, jegyzőkönyvei − a zárt ülés anyagainak a kivételével − nyilvánosak. A Szenátus dokumentumait az irattárban, valamint az egyetemi könyvtárban,

az oktatási szervezeti egységek dokumentumait saját irattárukban vagy letéti könyvtárukban kell elhelyezni. (11) Jogszabályi előírás esetén a rektor, egyéb indokolt esetekben a testület többségi szavazással elrendelheti dokumentumainak bizalmas vagy titkos minősítését.

10. § A határozathozatal (1) A testület határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlevők egyszerű szótöbbségével fogadják el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A minősített többségű szavazást igénylő témákat a testület szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni. A minősített többségű döntés meghozatalához a határozatképes ülésen jelenlevők kétharmadának "igen" szavazata szükséges. (2) Titkos szavazást kell tartani, ha a testület személyi ügyekben dönt, vagy ha a tagok többsége ezt kéri. A titkos szavazás szavazólappal történik. A titkos szavazás lefolytatására − elnökből és két tagból álló − szavazatszedő bizottságot kell választani. (3) Vezetői megbízások esetében a pályázókat név szerinti "alfabetikus" sorrendben kell a szavazólapra felvenni. (4) A testületi ülés határozatait tanévenként újrakezdődően kell számozni. A határozatokat az elnök és az ügyrendben meghatározott személy aláírásával hitelesíti. 11. § Záró rendelkezés A jelen szabályzatot a Szenátus a 2007. október 25-ei ülésén fogadta el. A szabályzat az SZMSZ jóváhagyásával lép hatályba. Budapest, 2007. október 25-n. Prof. Dr. Szabó János DSc s. k. rektor Készült: 2 eredeti példányban Egy példány: 11 lap Itsz: 0501 Ügyintéző (tel.): dr. Kántor Ákos ka (29-281) Kapják: 1. sz.: Levéltár 2. sz.: Irattár