8
Olajág a békességért Sopron Város Önkormányzata történelmi jogon újította meg címerét a rendszerváltoztatáskor; a képviselõ-testület az egykori szabad Magyarország királya által 1340ben adományozott címerpecsét mellett döntött: a pecsétet csak a körirat által korszerûsítették. A hegyes talpú vörös cí-
Tisztelt Választópolgárok! Köszönöm mindazok bizalmát, akik az előző választás alkalmával megtiszteltek a szavazatukkal! Firtl Mátyás
• Azért választunk most, mert dr. Szájer József (Fidesz – Magyar Polgári Szövetség) európai parlamenti képviselõ lett, és az õ megüresedett parlamenti mandátumát kell betölteni. • A választás elsõ fordulója 2005. április 24-én lesz, a második 2005. május 8án. • A választás érvényes, ha a választói névjegyzékbe felvett állampolgárok fele elmegy szavazni április 24-én. – Nem kell második fordulót tartani, ha az egyik
merpajzson két ezüstszínû kör között fut körbe a felül szintén ezüstszínû máltai kereszttel elválasztott felirat: SOPRON CIVITAS FIDELISSIMA A köriraton belül öt csúcsíves ablakkal és öt orommal ellátott várfal jelenik meg, amelybõl három torony emelkedik ki. A címeren jobbról
aranyszínû koronás nõi fej, balról aranyszínû szakállas férfifej látható, háttérben a kereszttel – mindkét fejet dicsfény övezi. A pajzsban aranyszínû olajág. „A Patrona Hungariae egyik ritka ábrázolása a soproni címer, amelyen a Boldogasszonyt mint Királynõt ábrázolták, aki fia, Jézus mellett trónol az égben a soproni városfalak felett.”
Választási információ képviselõjelölt az elsõ fordulóban megszerzi a szavazatok több mint felét. • Április 24-én és május 8án reggel 6 órától este 19 óráig lehet szavazni az erre kijelölt szavazóhelyiségekben. • A szavazáshoz magunkkal kell vinni a személyi igazolványt és a lakcímkártyát, valamint a hivatalos értesítõt. • Lehetõség van arra, hogy mozgóurnát kérjenek, és
akkor a választási bizottság tagjai elviszik Önnek a szavazólapot. • Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet. • A szavazatért pénzt vagy egyéb dolgot kínálni és elfogadni bûncselekmény. • Amennyiben a szavazáskor bármilyen rendellenességet tapasztal, azt bejelentheti a 06-99-506752-es telefonszámon. (forrás: www.valasztas.hu)
Ne hagyjuk, hogy Sopron szégyenszemre képviselõ nélkül maradjon! Ha nem lesz képviselõnk elesünk minden pénzügyi támogatástól!
Muszáj összefognunk
Sopronért!
Tudja-e? hogy a legrégebbi ismert magyar virágéneket – Soproni virágéneket –, szerelmi költészetünk eme legõsibb emlékét Gugelweit János, a város német származású jegyzõje örökítette meg egy városi számadási könyv fedõlapjának belsõ oldalán 1490 körül. Wijragh thudjad, theuled el kel mennem Es the yrethed kel gyazba ewlteznem, ami mai nyelvünkön így hangzik: Virág tudjad tõled el kell mennem, És te éretted kell gyászba öltöznöm.
Skandináv módra
Megfejtésként a kiemelt sorokban Önnek is fontos fogalmakat talál, melyeket 2005. április 22-ig a 9400 Sopron, Szent György u. 6. címre szíveskedjék beküldeni. A helyes megfejtést beküldõk között egy háromnapos, európai parlamenti látogatással egybekötött brüsszeli utat sorsolunk ki.
– Sopron
a rákényszerített elszigeteltség, a vasfüggöny leereszkedése elõtt a környezõ települések számára maga volt „a város” – mondja Firtl Mátyás, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselõjelöltje. apjainkban fokozatosan megszûnik az átjárható határ is, ezért minden adottsága és egyben esélye is megvan arra Sopronnak, hogy újból a határ két oldalán fekvõ régió számára maga a város, azaz régióközpont legyen. A képviselõjelölt szerint, aki a no-
N
vemberi idõszaki voksolás második fordulóját nagy fölénnyel nyerte, az eltelt idõben nem következtek be a mindennapokat javító változások, õszi programja nem változott. Az abban foglaltak megvalósításáért szeretne munkálkodni a város és környéke lakóival együtt, az õ érdekükben. 5-6. oldal
Családi újság
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség kiadványa
Figyel mindenre és mindenkire Szerintem a színészek sokban hasonlítanak a politikusokhoz. Mindkét esetben meglátszik, ha valaki nem szívbõl teszi a dolgát. Meglátszik, ha valaki csak csillogni akar. Ez most nagyon komolyan hangzik? osztozik: az egyik Sopron. Sopront a szívembe zártam, és ott is marad. Tíz évig játszhattam „kõszínházában, ettem nagyokat a Fórumban, vagy üldögéltem a Diána kertjében. Közben sok-sok szeretetet kaptam. Azóta is figyelem Sopront. Most azt, hogy választ a város. Szurkolok Sopronnak, hogy sikerüljön a legalkalmasabb sopronit megtalálni. Ez a színészvilágban is nagy felAzt mondom magunknak, adat. A napokban láttam meg színészeknek és a politikusoknak is: ne felejtsük el, egy plakáton Firtl Mátyást. hogy honnan indultunk. A tekintetet ismertem fel. Folytatás a 2. oldalon Az én szívem két városon
Orbán Viktor: Újítsuk meg a demokráciát!
Nagyon nagy a tét • Õsszel a Fidesz – MPSZ jelöltje, Firtl Mátyás nagy fölénnyel megnyerte az idõközi választást, Sopron és környéke mégis képviselõ nélkül maradt, mivel az MSZP-s jelölt botrányba keveredett és visszalépett. Emiatt alacsony lett a részvétel, és nem volt érvényes a választás. Úgy tûnik, az emberek az utóbbi idõben egyre közömbösebbek a politika iránt. Ön miben látja ennek az okát?
Több segítség kell a családoknak Legnagyobb kincsünk, értékünk a gyermekeink. Én az õ érdekükben szólok. Tíz-tizenöt év múlva a mai fiatalok építik, irányítják majd a várost, az országot, úgy ahogyan azt ma tõlünk látják, tanulják. Nem az a fontos, amit mondunk nekik, hanem a példa, amit mutatunk. Ezért olyan vezetõket kell az ország élére állítanunk, akiknek példáját saját gyermekeink is követhetik. Folytatás a 2. oldalon
– Nagyon szomorú és egyben intõ jel számunkra az, ami Sopronban történt. A pártpolitikai érdekek, az önzõ hatalomvágy érvényesült a demokrácia és közérdek ellenében. Sajnos vannak, akik legszívesebben a közéletet is privatizálnák. Ezt nem szabad engedni. Nem szabad, hogy ez bárhol az országban megismétlõdjön. Folytatás a 3. oldalon
A kõhattyú legendája – Mit képzel ön, kolléga úr! Készületlenül jelenik meg a vizsgámon? Szemtelenség! Nálam számított ön így jó érdemjegyre? Még mit nem! Majd ha a kõhattyú tollat növeszt! Végeztem! Jó szerencsét! S lám, reggelre csakugyan kitollasodott a kõmadár! A megismételt vizsgán a prof hosszan és merõn nézett maga elé, amíg hallgatta a feleletet. Egy pillanatra mintha mosoly suhant volna át az arcán, amint átadta az indexet. – Bolondságok helyett legközelebb inkább a tárggyal foglalkozzon! Jó szerencsét! Eddig a legenda, ahogyan (majdnem) mindenki ismeri. És lehet is benne valami, mert a hattyú túloldalán álló ház tulajdonosa – mint arról emléktábla is tanúskodik – Vendel Miklós akadémikus volt, „a geológia kérlelhetetlen professzora”. A dologban pusztán annyi az érdekes, hogy
Vendel professzor úrban – a kortársak visszaemlékezései alapján – „annyi volt a romantika, mint kénsavban a C-vitamin”. Van azonban az évente kétszer kitollasodó kõhattyú történetének egy kevésbé ismert változata is. Folytatás a 7. oldalon
2
Szájer József: 1990 óta mindig helybéli látta el a város és a környék képviseletét
Újból választás elõtt állunk. Firtl Mátyás a jelöltünk, aki az elõzõ fordulókban már bizonyított. Neki a soproniak és Sopron környékiek már bizalmat szavaztak. Utcahosszal nyert. Még akkor is, ha a siker ezúttal erkölcsi volt. Minden jelöltnek el kell tudnia számolni azzal, amit tett, és be kell mutatnia azt, ahogyan felkészült arra, hogy a helyiek érdekét a parlamentben képviselje. A választás nemes versengés. Az emberek arról döntenek, hogy kik képviseljék õket, ezért a választás a demokrácia ünnepe is. A jelöltek tartásán, erkölcsi hozzáállásán múlik, hogy õk maguk ünnepnek tekintik-e. A nemes harcba beleférnek viták, véleménykülönbségek, de a Fidesz szerint a tisztességtelen, felelõtlen választási magatartás nem. A csalást, törvénysértést továbbra sem fogjuk eltûrni, és reméljük, nem is kerül újból erre sor. A demokrácia arculcsapásának tartom azt a soproni választókkal szembeni felelõtlenséget, ami az újabb választással együtt járó költségeket is jelenti egyben, és amelynek oka egy sopronihoz és politikushoz méltatlan magatartás. Sopron történetében elõször állt elõ az a példátlan és a város múltjához méltatlan helyzet, hogy a városnak és a környezõ települé-
seknek nincs országgyûlési képviselõje. 1990 óta mindig idevalósi jelölt látta el a város képviseletét. Remélem, Sopront újból egy sopronira bízzák, olyanra, aki az itteniek életét, gondjait jól ismeri. Firtl Mátyás a megye alelnökeként is mindig segítette Sopront, Ágfalvát, Harkát, Kópházát, Fertõrákost, régiós tapasztalatai, kapcsolatai a határok nélküli Európában nélkülözhetetlenek. Azt a lehetõséget is kár lenne elszalasztani az itt élõknek, hogy Firtl Mátyás személyével az elmúlt 15 év alatt elõször juthatnának valódi parlamenti képviselethez a helyi nemzetiségek. Történelmi esélye ez a térség kisebbségeinek, olyan, amilyenhez hasonlóban ed-
ramja Sopron felemelkedésének programja. Alapja lehet az Európai Kulturális Fõváros 2010 pályázat. Örülünk annak, hogy a városvezetés figyelmét nem kerülte el az a javaslatunk, amelyet a Fidesz programjában is
A Fidesz számára érthetetlen, hogy az a szocialista képviselõ, aki a parlamentben ül 2002 óta, miért szavaz Sopron érdeke ellen. Mennyire lehet azoknak a programját komolyan venni, akik az összes Sopront érintõ módosító Fidesz-indítványra nemmel szavaztak, mi több, az elõzõ soproni szocialista jelölt a saját választási programjában feltüntetett észak-nyugati elkerülõ úthoz szükséges összeget sem szavazta meg. dig még soha nem volt részük. Firtl Mátyás segítése közös érdekünk. A mi jelöltünk programjára és eddigi tevékenységére, személyére, és a Fideszre a választópolgárok válasza a 88,9 százalékos támogatás volt. Prog-
Tudja-e?
megfogalmaztunk: hogy Sopron is pályázzon a kulturális fõvárosi címre. A cím elnyeréséhez szükséges fejlesztésekkel együtt megvalósulhatnának az egyébként is szükséges település- és régiófejlesztési elképzelések. Örülök annak,
hogy ha most is eredménytelennek bizonyul a választás, nem lesz képviselõje Sopronnak.
Ne hagyjuk cserben a várost!
Több segítség kell a családoknak Folytatás az 1. oldalról Jó lenne, ha a család tiszteletét, a tisztességes munkával való boldogulást, a becsületességet, az egymás szeretetét és tiszteletét, az idõsek megbecsülését, a szép beszédet, és a városért, a hazáért való felelõsségérzetet tudnánk belenevelni minden fiatalba. A családoknak sokkal több segítséget kell adni a közösségi áldozatvállalásra
való nevelésben. A jövõrõl való gondolkodás tükrözõdik abban, hogy egy-egy kormány hogyan becsüli meg a nagycsaládosokat. Én a nagycsaládosok ügyeinek és érdekeinek a felvállalásában igazi partnerre és segítõre a polgári kormányban leltem. Aki a Fidesz–KDNP jelöltjét segíti a parlamentbe, az a gyermekeinket segíti.
Dr. Árvay Györgyné Krisztina asszony, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Soproni Tagegyesületének elnöke
hogy sikerült a várost cselekvési kényszerbe hozni, mert sem az elõzõ, sem a mostani MSZP-s jelölt programjában nem szerepelt az EU-s forrásokkal is számoló „kulturális fõváros” lehetõsége, illetve az ahhoz kapcsolódó, a vállalkozói szférát is fellendítõ fejlesztési elképzelések. Firtl Mátyást, mint a térségért velem folyamatosan együttmûködõ, napi kapcsolatban lévõ, hatalmas munkabírású munkatársat ajánlom Önöknek. A térségért felelõs európai parlamenti képviselõként jómagam és a szintén soproni Járóka Lívia ezután is mindenben mellette állunk. Munkaszeretete, helyismerete, évtizedes tapasztalata, országos tekintélye, megbízhatósága és egyenessége, Sopron és térsége számára nélkülözhetetlen.
e hagyjuk cserben Sopront! Menjünk el választani és küldjük Firtl Mátyást az országgyûlésbe. Sopron megér egy vasárnap délelõtti sétát! Újra választást írtak ki Sopronban. A tavaly november végén tartott szavazáson ugyan elsöprõ fölénnyel gyõzött Firtl Mátyás, a voksolás eredménytelen volt. A választási csalás után visszalépni kényszerülõ ellenjelölt miatt a részvétel nem érte el a 25 százalékot. Az ellenfél megfutamodott, cserben hagyta Sopront. Most van rivális, egy budapesti fiatalembert küldött a nagyobbik kormánypárt. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség tiszta, sikeres és eredményes választást szeretne. A demokrácia ünnepének elrondítása mások érdeke, mert jól tudják: amióta szabad választások vannak Sopronban, mindig a Fidesz nyert. Nincs más dolgunk tehát, mint kimondani újra az egyszer már közösen meghozott döntést: Firtl Mátyást bízzuk meg Sopron országos képviseletével. Miért fontos, hogy ne csak Sopronban beszéljünk a város problémáiról, miért kell Sopronnak országgyûlési képviselõ? A városban – mint ahogy az ország számos más településén – egyre nagyobb gond az iskolák helyzete, megoldatlan a szociálisan rászorulók segélyezése, égetõek és felháborítók az egészségügyi problémák, kevés a nyugdíj. Infrastrukturális kérdésekben is nagy fejlesztésekre van szükség. Sopron panaszait és terveit az Országgyûlésben is el kell mondani, pénzt, támogatást kell kiharcolni a soproni adófizetõk pénzébõl is gazdálkodó állami költségvetésbõl. Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. Ha kiállunk városunkért, jó tervekkel állunk neki a munkának, megszerezhetõk a támogatások. Firtl Mátyás tizenöt éve részt vesz a város közéletében, jól ismerik a környéken. Az elmúlt hónapokban soproniak ezrei erõsítették meg a Fidesz és a kereszténydemokraták közös jelöltjét: ne adja föl. Firtl Mátyás a párbeszéd embere. Ahogy sokszor emlegeti: õ nem szavazókat, hanem soproniakat gyûjt. Családja, barátai, ismerõsei, sõt még vetélytársai is elismerik, hogy nem a veszekedést, hanem a megoldást keresi. Sopron gondjait sem a durva viták oldják meg, hanem az összefogás: minden sopronira szüksége van a városnak.
N
Sopron megér egy vasárnapot
Sopronnak nyernie kell
Vélemény
Figyel mindenre és mindenkire Folytatás az 1. oldalról A Napra-forgó Közalapítvány jótékonysági koncertjén Sopronban õ volt „a politikus”, én „a színész”. Én azt érzékeltem, hogy Firtl Mátyás ott akkor valósággal együtt lélegzett a sérült fiatalokkal. Mindenre és mindenkire figyelt. Láttam, környezetében senki sem érezte nem teljes értékûnek magát. Rácsodálkoztam arra: létezik ilyen politikus? Akkor az otthon lakói és dolgozói elmondták: „csupa szív ember”. Ez nem a politikusnak, az embernek szólt. Én az egyik számot ott neki ajánlottam és énekeltem. Azóta nem találkoztunk, de ez az élmény, amikor egy-egy politikusról esik szó, mindig elõjön. És most végre elmondhatom: A soproniak jól teszik, ha a város és környéke ügyeit Firtl Mátyásra bízzák. Tényleg jó fej, nem az elvárásoknak akar megfelelni. Szerintem, akik nem tudják, hogy ez az ember politikus, azok el sem hiszik, hogy õ tényleg az. Látszik: nem felejtette el, hogy honnan indult. Én a választás napján figyelem Sopront. Tegyék sorsukat jó kezekbe!
Keresztes Ildikó színmûvész
3
Orbán Viktor: Újítsuk meg a demokráciát!
Nagyon nagy a tét Folytatás az 1. oldalról A rendszerváltoztatás idején az egész ország hitt a jövõben, az emberek ismét hinni kezdtek abban, hogy beleszólhatnak a saját sorsuk alakításába. Ám ez a hit az elmúlt 15 év során elpárolgott. Az emberek manapság valóban elfordulnak a politikától, mert azt tapasztalják, hogy a politika nem róluk szól, a politikusok nem az õ problémáikkal foglalkoznak. Nem ilyennek képzelték a demokráciát, és teljesen igazuk van, mert a demokrácia nem annyit jelent, hogy négyévente egyszer szavazunk, aztán kész, fogjuk be a szánkat. A demokrácia azt jelenti, hogy az ország polgárainak folyamatosan lehetõségük van számon kérni akaratuk és érdekeik érvényesítését, folyamatosan lehetõségük van beleszólni az õket érintõ döntésekbe. Ez lenne a demokrácia értelme. • Mindezek tükrében egy évvel a következõ országgyûlési választások elõtt ön szerint mi a tétje ennek az idõközi választásnak? – Nagyon nagy a tétje. Ha röviden akarok válaszolni, az a tétje, hogy bele tudnak-e szólni az itt élõk a saját jövõjükbe. Az a kérdés, hogy Sopron polgárai
megüzenik-e a mindenkori vezetõknek, politikusoknak, hogy nem lehet velük packázni, nem lehet kijátszani õket, nem lehet õket megfosztani a tényleges mindennapi demokráciától. Ezért kell mindenkinek elmennie szavazni. Mert elõfordulhat, hogy a város és környéke képviselet nélkül marad. Nem csak a saját jövõnkrõl van szó. Ha nem vagyunk elégedettek a demokráciával, nosza, újítsuk meg, reformáljuk meg, de soha ne mondjunk le róla. És e ponton hadd térjek vissza oda, hogy itt
nem egyedi jelenségrõl van szó. Az országon járva, az emberektõl mindenütt azt hallottam, hogy csalódtak, úgy érzik, kimaradtak a közéletbõl, a történet ma már nem róluk szól, a politika nem kíváncsi rájuk. Ezért javasoltam, hogy ez az év legyen a konzultáció éve, ezért kezdeményeztem a Nemzeti Konzultációt, vagyis azt, hogy minden magyar embert kérdezzünk meg, milyen jövõt akar magának és az országnak. Csak úgy emelhetjük föl Magyarországot, csak úgy tehetjük biztonságos és barátságos országgá, ha megtanuljuk megérteni egymást, és együtt képviselni közös érdekeinket. A megújuló Magyarországnak az emberek akaratára kell épülnie, támogatnia kell az egyes emberek és a közösségek kezdeményezéseit. Ez ma nem így van, tehát változtatni kell. Változtatni azonban csak közösen tudunk. Akár országos szin-
A jövõnk olyan lesz, amilyenné ma formáljuk Sopron a polgári értékek és a hagyománytisztelet városa. Elõdeim: Hillebrand Vince, a világhírû likõrgyáros, Hillebrand Jenõ õsrégész, a Soproni Kaszinó alapítója keményen és kitartóan dolgoztak családjukért, szülõvárosunkért. Én ezt a magunk és közösségünk életéért való felelõsségvállalást tanultam meg tõlük. Hogy dolgozni kell, mindennap elõbbre jutni. Õseim Sopron közéletében is aktív szerepet vállaltak. Tudták: mindenki egyszerre felelõs a maga és a közössége sorsáért. A jövõnk olyan lesz, mint, amilyenné ma formáljuk. Mindenki beleszólhat a város, az ország dolgainak alakulásába, ha tényleg akarja. Én például úgy, hogy mindent megteszek
azért, hogy az képviselje Sopront a magyar Országgyûlésben, aki tényleg a polgári Sopron érdekeit tartja fontosnak, akinek az értékrendjében és életvitelében ez meglátszik. Most a város bajban van. Vállalkozóként is érzem annak súlyát és felelõsségét, hogy a leromlott helyi állapotokon változtatni kell. Késedelem nélkül, még ma. Minden soproninak felelõssége az, hogy tegyen azért, hogy újra szép terek, nyugodt légkör, jó utak, elsõsorban a soproniaknak munkát adó, fejlõdõ vállalkozások segítsék kimozdulni Sopront a jelenlegi szürkeségbõl, pénztelenségbõl. Mirajtunk, soproniakon múlik, hogy visszanyeri-e régi fényét, pati-
ten, akár helyi szinten, itt Sopronban. Be kell vonni az embereket a jövõ alakításába. • Mit tehet egy képviselõ egyetlen rövid év alatt, mit tehet Firtl Mátyás? – Hány oldalam van rá? Sorolhatom? Egy év legfeljebb annak rövid, aki nem csinál semmit, csak beszél. Aki tenni akar, az egy év alatt nagyon sok mindent tehet, sok embert hallgathat meg, sokaknak nyújthat segítséget gondjaik, problémáik megoldásában. Firtl Mátyásnak ebben hatalmas tapasztalata van. Hihetetlen energiával, szeretettel és páratlan munkabírással végzi a munkáját. Ezt mindenki tudja róla. Még az ellenfelei is tisztelik ezért. Õ mindent el fog követni, hogy az itt élõk minél kevésbé érezzék meg az ország gazdasági problémáit, és azért, hogy a Nemzeti Konzultáció itt Sopronban és a környezõ településeken sikeres, eredményes legyen, és az itt élõ emberek visszanyerjék a reményt, újra kezdjenek bízni a közéletben és hinni, abban, hogy a jövõ rajtuk is múlik. Ehhez azonban arra van szükség, hogy most, az idõközi választásokon a büszke soproniak, a hûség városának polgárai ne hagyják, hogy mások döntsenek helyettük, ne hagyják, hogy elsinkófálják a demokráciát, éljenek a lehetõséggel és döntsenek! Menjenek el szavazni Firtl Mátyásra! Hajrá Sopron, hajrá magyarok!
Õ a mi emberünk Tizenegy éve repátriáltam. Sopron hazahívott. A tájban, a város utcáin, az emberek tekintetében az otthon megtartó erejét érzem. A Sopron környéki emberek sokfélék. Én, aki köztük nõttem fel, azonosulni tudok velük. A sokféle lelkiséggel, különbözõ gondolatvilággal, sajátos hagyományokkal együtt élõ emberekben õsidõk óta van egy közös vonás, valamennyien elszánt patrióták, és büszkén vállalják szülõföldjük iránti nem mindennapi elfogultságukat. Úgy érzem, Firtl Mátyás egy személyben jeleníti meg a régió sokszínûségét. Sopronban született, neve németesen hangzik, családja a horvát nemzetiséghez kötõdik. A hazaszeretet és lokálpatriotizmus lényébõl fakad. Meggyõzõdésem: õ a mi emberünk. Õ eleve születésétõl fogva azonos ezzel a vidékkel és az itt élõkkel. Firtl Mátyás a maga tisztességével a jövõ embere. Évek óta figyelem tevékenységét. Teszi a dolgát,
Szokolay Sándorné dr. Weltler Magdolna fõorvos tudja, mi a kötelessége. Ahhoz, hogy õ a képviselõnk lehessen, közösen kell mozdulnunk. Nagyapám személyesen vett részt a '21-es népszavazáson. Tudom, sok soproni elõtt áll hasonló családi példa. Szép tradíció ez, és arra kötelezi az utódokat, hogy tegyék meg itt és most azt, amit városunk érdeke kíván. Kövessük a hagyományt. Bízzuk a közülünk való, közénk tartozó, értünk tenni akaró Firtl Mátyásra képviseletünket, és nem fogunk csalódni.
A régi és új soproni mentalitás ötvözõdik Firtl Mátyásban
A sokoldalú politikus Hillebrand Imre, a Hillebrand Nyomda ügyvezetõje náját, vonzását Sopron és környéke. Mi, vállalkozók ehhez esélyt akkor kapunk, ha Önök, soproniak azt a Firtl Mátyást küldik a parlamentbe, aki a város polgári értékeiért fog ott küzdeni. Firtl Mátyás eddigi munkája, a polgári-kormány négy éve már megmutatta, hogy nem esélytelenül. Sopron bajban van, egyetlen esélyéhez a soproniak segíthetik hozzá.
Én Firtl Mátyást támogatom. Hogy lyen körülmények között dolgoznak. Szímiért? Hat pontban foglalom ösz- vesen veszek részt ilyen szakemberek képzésében. Az a tény, hogy Firtl Mátyás létresze, hogy jobban „hasson”: hozta a Napra-forgó Közalapítványt, mely1. Együtt a szombathelyi szimfonikusok- lyel a szociális intézményekben élõk és dolkal és a kõszegi énekkarok képviselõivel, gozók helyzetén kíván javítani, sikeres és hogy a zenei életet megpezsdítsük, már az egyben példaértékû cselekedet is. 1980-as évek elején tervezgettük az Alpok- 5. A régi és új soproni mentalitás ötvözõAdria kulturális régiót. 1999dik abban, hogy több nyelven is ben Firtl Mátyás is csatlakozott ért, beszél, a magyaron kívül a munkaközösséghez. németül és horvátul. (Számta2. A képviselõ úr nekem zenelan erdélyi utamon hallottam az ott élõktõl: az igazi erdélyit közeli embernek számít, fiáarról ismerni meg, hogy a manak köszönhetõen is, aki ma gyar mellett a németet és a romár professzionálisan képzett mánt is „bírja.) Talán így lesz klarinétmûvész. 3. Több kollégámmal együtt újból a soproni ember ismérve is, annak ellenére, hogy törtégondolom, hogy a városért a nelmi okok miatt a nemzetiséKDNP egyik legaktívabb sopgiek száma igen megfogyatkoroni embereként is sokat tett. 4. A munkahelyemen a szozott. ciálpedagógusok tanítása a a soproni Liszt Ferenc 6. A döntõ, amiért Firtl Máfeladat. Szociális munkások- Szimfonikus Zenekar tyást támogatom: hogy a nemnak is hívják õket, attól függõ- karnagya, tanszékve- zeti elkötelezettségrõl egyforen, hogy végzettségük után mi- zetõ fõiskolai docens mán gondolkodunk.
Dárdai Árpád,
4
Firtl Mátyás szerint a mindennapoka
Legyen Sopron újra a régió kö • Novemberben a Fideszre, Firtl Mátyásra és a programjára a választók 88,9 százaléka voksolt. A választási forduló mégis érvénytelen volt. Ön mit gondol errõl? – A soproni választók 1848-tól 2002-ig – azaz több, mint 150 évig – több mint 30 alkalommal küldtek képviselõket a parlamentbe. Az, hogy éppen 2004-ben nem sikerült – amiért és fõleg ahogyan –, az méltatlan a Leghûségesebb Városhoz, és önmagáért beszél. • Programja szerint a régió központjává szeretné tenni Sopron városát. Változott az õsszel eredetileg meghirdetett programja? – A meghirdetett öt programpontom változatlan. Ha a városban és térségében a mindennapokat jobbító változások történtek volna, annak nagyon örülnék. Sajnos, az országos szinten megjelenõ problémák Sopronban is jelentkeznek. A város eladósodása hatalmas mértékû. Sopron pénzhiánnyal küszködik, ezt megérzi az
oktatás, a kultúra, a szociális terület, az egészségügy, ez meglátszik a rossz állapotú infrastruktúrán. • Fejlesztésekre lenne szükség... – Sopront a huszadik században mesterséges határokkal zárták körül. Pedig a városra kényszerített elszigeteltség, a vasfüggöny leereszkedése elõtt a környezõ települések számára Sopron volt maga „a város”. Az átjárható határ is fokozatosan megszûnik. Ezért minden adottsága és egyben esélye is megvan arra Sopronnak, hogy újból a határ két oldalán fekvõ régió számára maga a „város”, azaz régióközpont legyen. Ezért is tartottam fontosnak Szájer Józseffel együtt õsszel, hogy felhívjam a figyelmet az Európa Kulturális Fõvárosa pályázatra. • Kritikát is megfogalmaztak a közzétett pályázattal kapcsolatban. – Az Európa Kulturális Fõvárosa 2010 pályázat határozott koncepciót és megvalósítási tervet, hosszú távú, ciklusokon át-
nyúló, regionális fejlesztéseket feltételez, egy kulturális alapú város-, illetve régiófejlesztésrõl szólhatna, amelyhez széles körû társadalmi konszenzusra van szükség. Egyelõre Sopronnak nincs hosszú távú fejlesztési terve, és a pályázat nem az érintettekkel közösen készült el. De hangsúlyozom: nem a pályázat maga a fontos – bár a tartalmi igénytelensége néhol zavaró –, hanem azok az egyébként is szükséges fejlesztések, beruházások, amelyeket mindenképpen el kell végezni ahhoz, hogy Sopron élhetõ város legyen, és hogy környékének vonzereje megnõjjön. A „kulturális fõváros” lehetõség: EU-s forrásokat is hozna, illetve az ahhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések a Nemzeti Fejlesztési Terv részei is lehetnének. • A város és a környezõ települések jövõjét illetõen Ön bizakodó? – Bizakodó vagyok, és ezért szeretnék dolgozni. Hihetetlen sok, de nem kellõképpen kihasznált
adottsággal rendelkezik a város és környéke. A regionális szerepe mellett szól, hogy egyeteme, több középiskolája van, a térségben egyedül itt található – még a Széchenyi-tervbõl megújult – konferenciaközpont. Itt mûködik a térség legnagyobb és legjobban felszerelt kórháza, a fertõrákosi barlangszínház, a Fertõ tavi vízitelep. Ezeket a létesítményeket természetesen fejleszteni kell. A térség adottságai kiválóak a logisztikai központ szerephez is: célkitûzéseink közé tartozik az is, hogy építsük ki azokat a helyközi utakat, amelyek segítik a Sopronba utazókat és a környéken ingázókat, vállalkozókat. Ez erõsítené a kapcsolatokat a burgenlandiak és a nyugat-dunántúli magyarok között. • A megye alelnökeként a határon átnyúló együttmûködésben szerzett tapasztalatait Sopron érdekében miként hasznosíthatja? – 1999-tól az Alpok-Adria Munkaközösség vezetõ tisztségviselõje vagyok, az
Kölcsönösen egymásra vagyunk utalva Saját határaink zárják le hazánkat. Saját mûvészeink, saját gondolatainkkal, saját életérzéseinkkel élnek a tágabb Kárpátmedencei hazánkban. Mi azt mondjuk, hogy az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki, a kárpátaljai mûvészek a határon túlról jönnek. És gyakran mégis azt érezzük, hogy a határok ellenére, a mi magunk szabta határainkon nagyon is belülrõl. (...) Akkor kinek kire van szüksége? – kérdezzük magunktól, és a „határontúliaktól.” Minekünk (...) õrájuk? Vagy megmaradásukért, anyanyelvükért, kultúrájukért küzdõként a határontúliaknak van-e szüksége miránk? A mai kiállítás meggyõzõen bi-
zonyítja: kölcsönösen egymásra vagyunk utalva. Mert az egyetemes magyar kultúrát szolgálja minden magyar mûvész, attól függetlenül, hogy a történelmi Magyarország melyik részén született. És ez az egyetemes és oszthatatlan örökség az, ami minket is gazdagít. Ideje lenne felismernünk és elfogadnunk: az õ világuk a mi világunk, az õ fájdalmuk a mi fájdalmunk, és közös a felelõsségünk is. Nekünk erõt ad az õ nehézségek közötti helytállásuk, és ezt az erõt felelõsséggel kell az õ megmaradásuk érdekében is kamatoztatnunk. Ezért fontosak ezek az alkalmak, ezért jó itt lennünk, ezért érdemes figyelnünk arra, amit a testvér üzen
nekünk. Üzeni, hogy megmaradtak tatárdúlás, 85 év nemzeti és politikai elnyomás ellenére is, és tudjuk, hogy a rossz ízû népszavazás ellenére is megmaradnak. (...) Az õ tapasztalataik a miénk is, az õ tudásuk a miénk is, az õ erejük, tulajdonképpen a miénk is.
A miéinkek is lehetnének: ezt kell felismernünk, és hasznosítanunk, lelki, szellemi, és tárgyi értelemben a közös jövõnk érdekében. Firtl Mátyás (Elhangzott a soproni Erdélyi Házban Marton Márta marosvásárhelyi festõmûvész kiállításának megnyitóján)
Nekem ez nem munka, hanem belsõ nyugalmat adó mûvelet, feltöltõdöm tõle, erõt kapok a továbbiakhoz Eurégió West-Pannónia Munkacsoport Gyõr-Moson-Sopron megyei képviselõjeként dolgozom. Azt tapasztalom, hogy megvan a mesterségesen szétszakított kapcsolatok, kulturális „összeköttetések” helyreállításának, sõt fejlesztésének igénye. A térség négy országgal határos. A NyugatDunántúl jövõképe eleve nyitottságra „ítélt”, ezt figyelembe vettük például a fejlesztési program kidolgozásakor. Gyõr-MosonSopron Megye nevében szerepel Sopron. Elmúltak már azok az idõk, amikor szembe lehetett állítani egymással a térség településeit. A jövõ másról szól: Sopron része a megyének, és része a régiónak. A régió egységében lesz erõs. • Tehát a Nyugat-Dunántúl 2007–2013 közötti idõszakra vonatkozó régiós fejlesztése a soproniak számára is meghatározó lehet. – Természetesen. Ezek között van a közlekedésfejlesztési program, a Borostyánkõ út – M9/M86 és az M8 gyorsforgalmi út – fejlesztése, a vasút-korszerûsítési program, a regionális vízi- és légiközlekedési logisztikai csomópontok erõsítése, a települések közötti térségi összekötõ közúthálózat támogatása, az
államhatárokat metszõ történelmi településközi utak újjáépítése, a regionális kerékpárút-hálózat hiányzó szakaszainak kiépítése. A település rehabilitációs program keretében történnek meg a mûemlékfelújítások, múzeum-, színház-rekonstrukciók, a közoktatás, egészségügy, szociális ellátás fejlesztése. Regionális gazdaságfejlesztés, a közszolgáltatások és közigazgatási gyakorlat megújítása mellett a környezetgazdálkodás, környezetvédelmi infrastruktúra területén többek között a megújuló-energiahasznosítás szerepelnek a tervek között. És még sorolhatnám. • A program változatlan, egyszer már meggyõzte a választókat... – A programom összeállításánál fontosnak tartottam, hogy a választókkal való folyamatos párbeszéd és véleménycsere birtokában fogalmazzam azt meg. A közelmúltban indított Hallgassuk meg egymást! konzultációs rendezvénysorozat céljaihoz hasonlóan a soproniak és a Sopron környékiek mát tavaly õsz óta nekem folyamatosan elmondhatták azt, hogy szerintük mi, politikusok konkrétan mit tehetünk, mik azok a programok,
5
kat jobbító változásokra van szükség
özpontja
Polgári Magyarország: a biztonságos Magyarország Megtiszteltetésnek tartom, hogy a ,,megye alelnökeként” szerzett politikusi tapasztalatomat szülõvárosom és környéke hasznára fordíthatom. Mindig is Sopron szellemisége, hagyománya, értékrendje adott erõt és tartást a közéletben eltöltött közel másfél évtizedben. Dolgozni szeretnék, tisztességgel. A határ két oldalán fekvõ régiónak nemcsak múltja, de a jövõje is közös, és vannak közös érdekeink is. Ezeket ismerem, és magyar–osztrák kapcsolataimmal, eurorégiós munkámmal segíteni tudom. A parlamentben megyénk több képviselõje segíti munkámat, és közvetlen munkatársamnak tudhatom Sopron két európai parlamenti képviselõjét, Szájer Józsefet és Járóka Líviát.
1 amelyeket országos szinten kell végrehajtani Sopron és a környezõ települések érdekében. • Az elõzõ választás óta annyi azért változott, hogy Firtl Mátyás most a Fidesz és a KDNP közös jelöltje. – Semjén Zsolt Sopronban úgy fogalmazott: „Kereszténydemokrácia nélkül Sopronban sincs modern, 21. századi magyar jobboldal. A kereszténydemokraták politikai programjának alapja a keresztény alapokra helyezett szociális igazságosság, és a hagyományos értékek a család, a haza, az egyház szabadságának védelme. Ez egybecseng a Fidesznek, a „Munka, otthon, biztonság programjával. A Magyar Országgyûlésben a polgári szövetségi rendszeren belül a kereszténydemokrata értékrendek minél hangsúlyosabb érvényesülését segíthetem. • Szabadideje marad-e a munka mellett? – Mindennek megvan a maga rendelt ideje. A munka akkor hozza meg gyümölcsét, ha az ember idõt és alkalmat szakít a pihenésre. Kell idõ a gondolatok, a történések összerendezésére, kell arra is idõ, hogy az ember néha megálljon és visszatekint-
sen, és elgondolkodjék, hogy hogyan, merre tovább. A sors azon kivételezettjei közé tartozom, hogy visszatekintve eddigi életpályámra, tetteimre, azt látom, hogy a bejárt utamon nem tértem olyan mellékösvényekre, amelyekrõl keserves lett volna a visszatérés. A mai zavaros idõkben ez nem kis dolog. Tudom vállalni eddigi tetteimet, gondolataimat, döntéseimet, akár a tévedésekkel együtt is. Számomra örömöt ad, hogy most, így ahogyan a termésfakasztó nap melege erõsebbé válik, elkezdhetem a szõlõmetszést. „Mert a tél már elmúlt, az esõ elállt, elvonult, földünkön elõbújnak a virágok, eljött a szõlõmetszés ideje, s a gerle szava hallatszik a határban.” Ez egy bibliai idézet. Hitte volna? Pedig érzõdik. Ugyanaz az erõ van benne, mint ahogyan a természet ereje érzõdik a napsütésben, látszik a szõlõskerten, a határon. Ilyenkor kicserélõdöm. Nekem ez nem egy elvégezendõ munka, hanem belsõ nyugalmat, az életigenléssel járó megelégedést adó bensõséges mûvelet. Feltöltõdöm tõle, és erõt kapok a továbbiakhoz. Ilyenkor szinte sajnálom, amikor a sor végére érek.
Az Európa Kulturális Fõvárosa cím elnyeréséhez a városnak és a térségnek megvannak az alapjai, ám beruházások szükségesek. Meg kell erõsíteni a város logisztikai központ szerepét az M 9-es, a 84-es és 85-ös gyorsforgalmi utak Sopron–Gyõr közötti megépítésével, a határ két oldalát összekötõ Harka–Sopronnyék (Neckenmarkt), Fertõrákos–Fertõmeggyes (Mörbisch), Ágfalva–Somfalva (Schattendorf), Brennbergbánya–Récény (Ritzing) közötti utak, a Bécs–Sopron–Graz és Bécs–Sopron–Pécs vasútvonalak és a már meglévõ Sopron-Piuspusztai reptér fejlesztésével. Nagyobb szerepet kell juttatni Liszt és Haydn városi, térségbeli emlékének.
•
A városnak és térségének nagy szüksége van a mindennapokat jobbító változásokra. Mindent meg kell tenni azért, hogy az önkormányzatok több pénzforrást kapjanak. Meggyõzõdésem, hogy minél több regionális intézményt kell Sopronba telepíteni. Sopron iskolaváros, városnak és térségének jövõképe tervezésében támaszkodnia kell az egyetem szellemi kapacitására, és annak hatósugarát a határ túlsó oldalára is ki kell ter-
2 • •
jeszteni, különösen a kutatásfejlesztés terén. Dolgozni kell azon, hogy a Sopron város területén lévõ múzeumok, levéltárak és a hozzá tartozó épületek vagyona kerüljön Sopronhoz. A Tûztorony és a középkori városmag rehabilitációja lényeges feladat, központi és EU-forrásokból, ahogyan a Löverek kiemelt védelme, a Fertõ tavi vízitelep fejlesztése, továbbá a fertõrákosi Barlangszínház felújítása. Növelni kell a sétálóutcák számát; el kell érni, hogy promenádszerû hellyé váljék a Várkerület. Ehhez szükséges a városban egy parkolóház megépítése. A kerékpárút-hálózat továbbfejlesztését fontosnak tartom.
•
• •
3
A városnak a turisztikai szempontból elõnyös helyzetét hatékonyabban kell érvényesíteni. Erõsíteni kell a városi, a természet-, a konferencia- és a kulturális turizmust. Balfon fejleszteni kell a gyógyfürdõturizmust, klimatikus gyógyhely kialakítását. Többet kell tenni a civil közösségek megerõsödése érdekében. A civil közösségekben hatalmas energia rejlik, tevékenységük önkéntes jellegébõl adódóan munkájuk hatékony és célirányos. Az ifjúsági munkában, az egészséges életmódra nevelésben – a felvilágosító- és megelõzõ nevelõi munka eredményeképpen – az egészségmegõrzésben, a szenvedélybetegségek megelõzésében tapasztalatuk és segítségük elengedhetetlen. Támogatni kell õket, hogy elõsegíthessék a társadalmi szolidaritás kiszélesedését a sérült, elesett embertársaink érdekében.
4 5
A város gazdasági alapjait a kis- és középvállalkozók teremtik meg. Nagy hangsúlyt kell kapnia problémáik megismerésének, azok orvoslásának, az õ támogatásuknak. A programban megfogalmazottakért szeretnék dolgozni a parlamentben, Önökkel együtt. Firtl Mátyás
6
Tudja-e? hogy Quirinus püspök a hagyomány szerint a Pihenõkeresztnél pihenhetett meg, mielõtt Scarbantián keresztül Savariába hurcolták, és ott megfojtották. A balfi út mentén álló Pihenõkereszt középkori emlékeink között jelentõs helyet foglal el: tabernákuluma talán a XII. századból való. Õrangyala a vándorokra vigyázott, pislákoló mécsfénye mutatta a város felé vezetõ utat. hogy a Rimbacher Pál birkapásztor által a tizennyolcadik század közepén felfedezett Égõ Hegyet, azaz Brennender Berget 1793-ban hivatalosan is Brennbergbányának nevezték el; osztrák és német nemzetiségû családok telepedtek le a festõi völgyben, és megnyílt Magyarország elsõ szénbányája.
A P R Ó K N A K
Csáki Orsolya
A varázsló varjak Élt két varjú valahol egy távoli országban. Látszatra olyanok, mint bármelyik társuk, de õk mégis mások. Csodás erõvel bírnak! Rajtuk múlik, hogyan, s mikor követik egymást az évszakok... Róluk szól e történet.. A varázsló varjak egykoron dédszüleinktõl örökölték még a bûvös tudást: Ha két oldalról is összekoppintották a csõrüket, mindjárt õszre fordult az idõ. Ha tollúkat borzolták fel és megrázkódtak, beköszöntött a tél. Ha karmaikkal összekapaszkodtak, eljött a friss tavasz. Ha pedig széttárt szárnyaikkal egymás felé suhintottak, akkor egybõl nyár termett. A vének sok bölcs szóval és tanáccsal avatták be a két fiatal varázsló varjút az évszakhozó titkok rejtelmeibe.
Telt, múlt az idõ. Egymást követték az évszakok. Télen havazott, a tavasz jó idõt hozott és rügyeket, a nyár forróságot, az õsz pedig esõáztatta, fáradt avarillatot.
A varjak becsülettel gondoskodtak az évszakok múlásáról. Egy õszi napon aztán, ahogy inni ment a két varázsló varjú, egy gyors folyású folyó partján csillogó követ találtak. Búzaszem nagyságú, szép fényû ékkövet.
– Ó, de csodás ékkõ! Máris a csõröm tövébe rakom – így az egyik. – Még mit nem! Ez az ékkõ az én homlokomon mutatna a legszebben! – rá a másik. Szó szót követett, s mivel nem egyeztek, nagy mérgükben verekedni kezdtek. Tollúkat rázták-borzolták, szárnyaikat suhintgatták, karmaikkal kapaszkodtak, de sehogysem tudtak dûlõre jutni. Eközben észre sem vették, hogy az esõáztatta, avarillatú õszbe belopta magát a többi évszak is: a tél, a tavasz és a nyár. Az õsz egészen megkeveredett! Sajnos a varázsló varjak késõbb sem é l t e k nagy békességben... Manapság is elõfordul, hogy õsszel hétágra süt a nap, vagy havazik, télen rügyezik, vagy éppen esõ áztatja a földeket. A tavasz sokáig hófoltokkal szomorkodik. Nyáron gyorsan lehullik a fák levele, esetleg jég kopog. Biztosan tudom: ilyenkor a varázsló varjak civakodnak!
Soproni menü SOPRONI FÜSTÖLT CSÜLKÖS BABGULYÁS Hozzávalók: füstölt csülök, fejtett bab, vöröshagyma, só, vörösbor, pirospaprika, zsír, sárgarépa, fehérrépa, petrezselyem Elkészítés: Puhára fõzzük a füstölt csülköt, a csontokról leszedett húst kis darabokra vágjuk. A füstölt csülök levében félig megfõzzük a babot. A zsírt felhevítjük, és megpirítjuk az apróra vágott hagymát. A tûzrõl levéve hozzáadjuk a pirospaprikát, a felvágott csülköt, a babot, a felaprított sárgarépát és fehérrépát, és felöntjük vízzel és egy kis vörösborral. Amikor a bab megpuhult, megszórjuk apróra vágott petrezselyemmel. A füstölt csülkös babgulyáshoz hasonlóan karakteres vörösbort igényel a Soproni vörösboros pecsenye. SOPRONI VÖRÖSBOROS PECSENYE Hozzávalók: 80 dkg marhahús (stefánia vagy pacsni), 2 db vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 liter soproni kékfrankos, 15 dkg füstölt szalonna, 1 evõkanál paradicsompüré, 1 kiskanál piros arany krém, 1 kiskanál kakukkfû, só, törött bors, 3 db szegfûbors, 15 dkg sárgarépa, 10 dkg petrezselyemgyökér, 10 dkg zeller, 1 evõkanál
Mondani sem kell, a karakteres soproni vörösborok támogatói barátai a jó nehéz, füstölt hússal készült ételeknek. Vége a böjti idõszaknak, egy jó kékfrankos-babgulyás párosításban rendkívüli ízhatások érvényesülhetnek. Tudjuk, nem csak a poncichter, hanem minden soproni elõszeretettel fõz babbal, tehát nem véletlen, hogy egyik kedvenc ételük éppen a pirospaprikával, hagymával és füstölt hússal ízesített babgulyás vagy babpörkölt.
liszt, 1 csokor zöldpetrezselyem, olaj. Elkészítés: A húst vékonyan felszeleteljük, kiklopfoljuk, megsózzuk, megborsozzuk, lisztbe mártjuk, majd kevés forró olajban, mindkét oldalát elõsütjük. A füstölt szalonnát apró kockára vágjuk, kiolvasztjuk, megpároljuk rajta az apróra vágott vöröshagymát. Ráöntjük a hússzeletekre, teszünk hozzá egy evõkanál paradicsompürét, piros ara-
nyat, kakukkfüvet, szegfûborsot, öntünk rá 3 dl bort, és fedõ alatt pároljuk. A zöldségféléket megtisztítjuk, kockára vágjuk, és ha a hús már kezd megpuhulni, hozzáteszszük. Ha leve elpárologna, vörös borral pótoljuk. Ha a hús megpuhult, behabarjuk liszttel elkevert vörös borral, meghintjük finomra vágott zöldpetrezselyemmel és forrón tálaljuk. Burgonyafánkot, tört burgonyát, esetleg párolt gombás rizst adjunk hozzá. Végezetül egy édesség házunk tájáról. SOPRONI TALLÉR Hozzávalók: 25 dkg cukor, 25 dkg finomliszt, 2 tojás, 1 csomag sütõpor, 1 csapott mokkáskanál fahéj. Elkészítés: A tésztához valókat öszszegyúrjuk, ha kell, egy kevés hideg vizet dolgozzunk bele, majd lisztezett gyúródeszkán vékonyra nyújtjuk. Derelyevágóval vagy más formákkal kiszúrjuk, tepsire fektetjük, végül elõmelegített sütõbe tolva erõs lánggal aranybarnára sütjük. Ez egy olyan soproni különlegesség, ami borba mártva az iga-
Mikszáth Kálmán
Mulattató Budapest, január 1. Ezen a napon mindenki a legjobb kívánatokkal van eltelve felebarátai iránt, mintha az egész esztendõben csak ez az egy nap lenne alkalmas a jókívánatok teljesítésére, vagy azért, mivel a múlt év csalódásainak helyrehozatalát remélik az új évtõl; de legyen bármiképp, mi is csatlakozunk az többiekhez, s kívánunk a tisztelt olvasónak minden jót az új esztendõben! Adja isten, hogy a gazdának az új év termésébe helyezett reményei valósuljanak, s ha meglesz a jó termés, gondoljon az elmúlt évek sanyarúságaira, s szállja meg szívét a takarékosság ösztöne, nehogy ha ismét jönne egy rossz esztendõ, mitõl isten óvjon, újból kizökkenjen a kerékvágásból. A takarékos embert, ki házát s gazdaságát jó rendben tartja, kiadásai s jövedelmei közt az egyensúlyt nem engedi fölbillenni, nem hozhatja oly hamar zavarba a rossz esztendõ, mint az olyant, ki csak a mára gondol, de a holnappal már nem törõdik. Iparosainknak, kereskedõinknek az áldás mellé kívánunk kitartást, s buzgó törekvést arra nézve, hogy hazai iparunk és kereskedelmünk fölemelkedjék arra a színvonalra, melyen képes lesz megmérkõzni a külföld iparával s kereskedelmével, így az idõ is meghozandja nekik kitartásuk és buzgó törekvésük jutalmát. Magyar hazánk összes lakóinak pedig adja meg isten az egyetértés és összetartás áldását, mert csak ez leend képes szeretett hazánkat kiemelni békével megáldott alkotmányos életünk hét esztendeje alatt bekövetkezett zavarokból. S végül szállja meg isten azoknak szívét, kik hazánk kormányzását intézik, hogy ne csak azt kívánják, hogy adjuk meg a császárnak, ami a császáré, hanem õk is megadják a népnek, ami a népé. Így aztán elmúlik rólunk a visszavonás keserû pohara, s boldog lesz és az alkotmányos szabadságban virulni fog szép magyar hazánk. Adja isten, hogy úgy legyen! (1874)
Mosoly
Gaulle-ért már tudok cserélni egy Yves Montand-t.
Federico Fellini, a nagy olasz filmes meghívót kapott egyszer a filmrendezõk konferenciájára, de semmi kedve nem volt elmenni. Kijelentette: – Nem megyek. Unom, hogy az egyik résztvevõ arról beszél, amihez nem ért, a másik meg nem ért ahhoz, amirõl beszél.
Egy estélyen Albert Einstein egy csinos hölggyel táncolt. – Ön milyen jól táncol! – udvariaskodott a zseniális fizikus. – Sajnos, én ezt nem mondhatom el magáról – felelte a hölgy. – Sebaj! Tegyen úgy, ahogy én: hazudjon!
A francia ellenállás hõse, a köztársaság elnöke egyszer kíséretével párizsi sétára indult. Amerre ment, az emberek megtapsolták, s ahol a testõrök engedték, autogramgyûjtõk vették körül. A tábornoknak egyszer csak feltûnt, hogy egy szeplõs kissrác már harmadszor nyújtja oda a füzetét. Barátságosan megkérdezte a gyerektõl: – Mondd, fiam, neked hányszor kell az aláírásom? – Ötször – felelte a fiú. – Tetszik tudni, öt De
A húgomat a bánat eljegyezte – írta Kosztolányi Dezsõ a húgáról, s róla írta a Pacsirta címû regényt is. Karinthy Frigyes nagyon gyönyörû versnek tartotta Kosztolányi remekét, de nem ismerte az ihletõjét. Egy alkalommal aztán Kosztolányi bemutatta Karinthynak a húgát. Az író megbámulta a ritka csúf nõt, majd nem bírta tovább, és odasúgta barátjának: – Dezsõ, a húgod csinálta a jobb partit.
Hallgassuk meg egymást! 2005 legyen a Nemzeti Konzultáció éve!
Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke. Az esemény házigazdája: Firtl Mátyás , a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselőjelöltje. Rendezvénysorozat vendége lesz Sopronban
Szeretettel várunk mindenkit 2005. április 19-én, kedden, este 7 órakor a soproni Sportcentrumba (Sopron, Lackner Kristóf u. 48. ) Beszélgessünk közös dolgainkról, hallgassuk meg egymást azért, hogy 2005 valóban a konzultáció éve legyen, hogy mindenki eljuthasson hozzánk, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, hogy minden magyar ember megkapja a lehetőséget arra, hogy beleszóljon saját jövőjének alakításába, hogy új kapcsolat legyen ember és ember között, a politika és az emberek között. A bánfalvi Hegyitemplomhoz 84 lépcsõfokból álló barokk lépcsõ vezet. Mellvédjén szentek kõszobrai; a templomba igyekvõk amúgy is meredek kapaszkodóját néha szigorú, máskor szelíden bátorító tekinteteikkel kísérik, azt mondják a bánfalviak: a felfele cipelt bûnök, avagy örömök szerint. Ötszáz év történelmét hordozza ez a hely. Oklevelek tanúsága szerint a templomot 1482-ben, a pálos kolostor alapításának idõpontjában kezdik építeni. Késõbbi viharos történetében feldúlják a törökök, tûzvész pusztítja, jóval késõbb cukorgyárnak szánják, majd brennbergi bányatisztek lakása lesz, késõbb a ruszti helyõrség kórháza. 1892ben Zalka János gyõri püspök megveszi és átadja a karmelita apácáknak. Felszentelése után az egykori pálos templom olyan búcsújáró hellyé válik, ahol a nagy Mária-ünnepeken német, magyar és horvát nyelven folyik a szentmise. A két világháború közötti idõszakban a virágzó hitélet az apácák számára a környékbeliek tiszteletét és támogatását biztosítja. 1950-ben a karhatalom feloszlatja a rendet, két leponyvázott autó érkezik a kolostor lakóiért... A Hegyi-templom közelében pedig az arra járót megállítja az árpádkori Mária Magdolna-templom. Mondják, egyszer itt járt egy Nicolas Pewsner nevû világjáró építészettörténész, aki azt mondta, hogy ilyen szép templomot csak Írországban látott. Való igaz, Bánfalva több mint ezer évet, tán 1500–1600 évet is tud bizonyítani. Hol van hát még a világon egy ilyen szép hely?
Bánfalva
A kõhattyú legendája Thurner Mihály, a „sopronyi” „1890-ben, szeptember elsõ napjain a szomszédos vármegyeház utcába, a reáliskola elsõ osztályába vittek Sopron vidékérõl egy kis német fiút, aki egy árva szót sem tudott magyarul. Karácsonyra a kis német már magyarrá lett, az maradt a mai napig, és az fog maradni holta napjáig” – vallott magáról Thurner Mihály. Polgármesterként a trianoni, sorsdöntõ idõben mindent megtett a magyar sikerért, a népszavazást követõen a legfõbb törekvése a soproni gazdasági élet újraindítása és megszilárdítása volt. A thurneri várospolitikában központi helyet foglalt el az iskolaváros gondolata. A nagyformátumú politikus a kommunizmus süllyesztõjében végezte: a második világháború után megfosztották díszpolgárságától, letartóztatták, és állásvesztésre ítélték. A soproniak mentségére szól, hogy a vád egyetlen tanút sem tudott felsorakoztatni, ezért a népbíróság Thurner Mihályt felmenteni kényszerült.
Folytatás az 1. oldalról Ruzsinszky László 1930 körül megjelent diákregényében, a Tempusban szerepel a következõ mondat: „Az Orsolya téren Bagó a hatytyú nyakába ült, és ott siratta a selmeci hagyományokat.” Igen, nincs itt semmilyen tévedés, a hattyú története majdnem száz évre, és egészen Sopron belvárosába nyúlik vissza... A Városszépítõ Egyesület jócskán több mint száz éve munkálkodik Sopron csinosításán. Ezt tette a tízes években is, amikorra már befejezõdött a város tereinek, utcáinak fásítása, és felvetõdött, hogy utcai díszkutat kellene építeni Sopronban. Elõször a Széchenyi teret szemelték ki, de jött az elsõ világháború, és így a pályázat kiírása alaposan eltolódott. A beküldött pályamûvek közül Wasata József terve gyõzött, és Sopron Város Törvényhatósága 1917. szeptember 27-én meg is adta az engedélyt az Orsolya téren való felállításra. Sõt négyszáz korona támogatást is megszavazott. (Négyszáz koronát
ért akkoriban 570 kiló hús, 47 mázsa szén, vagy 13 hektoliter rum.) A kút a Szent Margit Bányáról hozott kõbõl még abban az évben el is készült, és a Thirring–Heimler-féle útikönyv 1920-ban (Sopron und Umgebung) már
így említi: „a tér közepét egy pompás díszkút foglalja el... rákkal, csigával és víziállatokkal ékesített medence közepén egy hattyúval koronázott oszlop, s ezen gyermekarcokból folyik a víz.” Az, hogy a kõmadár átkerült mai helyére, a Béke út és a Hunyadi utca keresztezõdésébe, szintén a városszépítõknek „köszönhetõ”. Állt ugyanis a Templom utcai Bencés Rendház udvarán egy páratlan szépségû kút, a közönség szemei elõl elzárva. A Városszépítõ Egyesület méltó helyet keresett számára, és alkalmas helyként a belvárosban egyedül az Orsolya tér jöhetett számításba. A hattyú és a diákság kapcsolata itt vált szorosabbá. A feltollazásból tradíció lett: a híres selmeci diákhagyományok egyetlen soproni eleme. A kõhattyú minden télen és tavasszal, a vizsgaidõszak kezdetén új ruhát kap. Hagyományból, és egy kicsit talán babonából is. Hátha görbébb utat jár majd be a vizsgáztató tolla az indexben.