„Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban”
Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar
Workshop 2014. Május 30. Mórahalom
VÍZHIÁNY A VAJDASÁGBAN – ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK
•
Földrajzi helyzete szerint a Vajdaság a mérsékelt kontinentális éghajlati övezetben helyezkedik el.
•
A csapadékellátás szempontjából a többéves átlag csapadékmennyiség (600 mm) alapján félszáraz térségek közé tartozik.
•
Az éghajlatra jellemző a csapadék A CSAPADÉK VÁLTOZÉKONY ÉS IDŐBELI ELOSZLÁSA (pl. 1999. – 850 mm, 2000. – 270 mm).
TÉRBELI
VÍZHIÁNY A VAJDASÁGBAN – ÉGHAJLATI TÉNYEZŐK
•
A csapadékmennyiség havi eloszlása is változékony (átlagosan 82 mm júniusban, 32 mm februárban).
•
A legnagyobb problémát a csapadékmennyiség erős ingadozása okozza a vegetációs periódusban .
•
Nagy mennyiségű csapadék esetén gyakran belvíz jelentkezik, jelentős károkat okozva.
•
A kevés csapadék komoly szárazságot, aszályt idéz elő.
•
A gyakori vízhiányt a vegetációs periódusban a nyári magas hőmérsékletek idézik elő. Ilyenkor a legkifejezettebbek a párolgás és az evapotranspiráció.
Szerbiában az utóbbi két évtizedben átlagban minden harmadik év aszályos volt (2000, 2003, 2008, 2012) Szerbia nemzeti jövedelmének 10% a közvetelenül a mezőgazdaságból ered
A GDP 7 % élelmiszer-feldolgozóiparból 40% of GDP - a mezőgazdaságból származik
A kivitel 23% a mezőgazdaságból (2011-ben - 2 milliárd €) A TERMŐFÖLDEK 2 % ÖNTÖZÖTT !
A 2012 ASZÁLY KÁR: 2 000 000 000 €
A VÍZHIÁNY ÁLTAL OKOZOTT PROBLÉMÁK A VAJDASÁGBAN MEZŐGAZDASÁG Közvetlen terméscsökkenés Növényi betegségek által okozott termés csökkenés ÁLLATTENYÉSZTÉS az állatállomány csökkenése a takarmány hiány, minőség csökkenés és drágulása miatt VÍZGAZDÁLKODÁS a települések vízellátás problémája az öntözés és az állatállomány vízellátás problémája KÖZLEKEDÉS problémák a hajózásban az alacsony vízállás miatt ENERGIAGAZDÁLKODÁS A vízerőművekből származó energia termelés csökkenése Növekvő energia fogyasztás az energiaforrások szállítási problémái miatt
VESZTESÉGEK A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖZVETLEN TERMÉS VESZTESSÉGEK: (HOZAM / ha 2011 évhez viszonyítva) Búza – 8% Kukorica – 50 % Cukorrépa – 30 % Napraforgó – 11 % Szója – 35 % Burgonya – 30 % Dohány – 25 %
Növényi betegségek által okozott termés csökkenés Kukorica – gombás megbetegedések (aflatoxin) Megjelenése az élelmiszer láncban (tej, tejtermékek, húskészítmények)
VESZTESÉGEK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN takarmány hiány / drágulás a takarmány minőségének csökkenése (aflatoxin) a növekvő költségek az állatállomány megtizedeléséhez vezetett. a tejipar nagy károkat szenvedett a takarmány aflatoxin tartalma miatt
VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK a települések vízellátás problémája az öntözés és az állatállomány vízellátás problémája
PROBLÉMÁK A VÍZI KÖZLEKEDÉSBEN HAJÓÁS LELASSULÁSA / MEGSZŰNÉSE AZ ALACSONY VÍZÁLLÁS MIATT Duna Száva
PROBLÉMÁK AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN ALACSONY VÍZSZINT ÉS VÍZHOZAM A vízerőművek teljesítménye csökken Duna (Szerbia villamos energiájának 23%-át szolgáltatja) az áramfogyasztás növekszik a hőhullám miatt AZ ENERGIAFORRÁSOK DRÁGULÁSA A SZÁLLÍTÁSI PROBLÉMÁK MIATT
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER ÉS AZ ÖNTÖZÉS PROBLÉMAI A VAJDASÁGBAN
•
AZ ÖNTÖZÉS SZEMPONTJÁBÓL A DTD CSATORNA NEM TELJESÍTETTE AZ ELVÁRÁSOKAT és soha sem volt kellőképen kihasználva.
•
A terv szerint a DTD csatorna 510 000 ha termőföld öntözésére lehetne alkalmas. Ebből a “Vode Vojvodine” vízgazdálkodási közvállalat adatai alapján 30 000 ha van kihasználva.
26 gát, 16 zsilip, 6 szivattyú telep, 159 szivattyú állomás képezi Duna-Tisza-Duna csatorna (JVP Vode Vojvodine)
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER
• A Duna-Tisza-Duna csatornarendszer a vízgazdálkodási problémák átfogó és sokoldalú megoldása céljából lett tervezve. • 1977-ben lett kiépítve • A fő csatornarendszer 649 km (abból 600 km hajózható) • A mellékcsatorna rendszer 22 000 km hosszú
A Vajdaság hidrográfiai térképe (JVP Vode Vojvodine)
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER ÉS AZ ÖNTÖZÉS PROBLÉMAI A VAJDASÁGBAN
•
A legfőbb probléma: a létező lecsapoló rendszerek nem alkalmasak öntözésre
•
A szivattyú állomások nem működnek reverzibilis módon és nem juttathatnak vizet vissza a termőföldekre
•
A szivattyú állomások átalakításával kétirányú víz szivattyúzást lehetne elérni
A DUNA-TISZA-DUNA CSATORNARENDSZER ÉS AZ ÖNTÖZÉS PROBLÉMAI A VAJDASÁGBAN
A csatornák nagy része elhanyagolt állapotban van, a tisztításuk nagy befektetéseket igényel
A VÍZTÁROLÓK SZEREPE AZ ÖNTÖZÉSBEN A VAJDASÁGBAN •
A 20. század második felében több mint 20 víztároló épült a Vajdaságban
•
3 térségben épültek: Bácskai löszhátság, Fruska gora és a Verseci hegység környékén
•
15 000 – 20 000 ha öntözését lehetne biztosítani a víztárolók kihasználásával.
•
Pillanatnyilag a víztárolókat elenyésző mértékben használják öntözésre.
AZ ÖNTÖZÉS ELEMZÉSE A VAJDASÁGBAN
•
Vajdaságban 94 000 ha működnek öntözőrendszerek, ami az 1 700 000 ha összes
termőföldek 5,5%. Ez alapján Szerbia messzemenőleg elmarad a környező országokhoz viszonyítva. •
Az öntözőrendszerek 53 % Bácskában, 35% Bánátban 12 % Szerémségben található.
AZ ÖNTÖZÉS ELEMZÉSE A VAJDASÁGBAN
•
Az összes kiépített öntözőrendszerek száma a Vajdaságban 180 – 190 között mozog (nem számítva a privát szektort, ahol 50-60% a kihasználtság foka).
•
A 2012 aszályos évben csupán 27 000 ha termőföld volt öntözve, ami az összes művelhető földek 1,6% .
•
Ebből 18 527 ha szántóföld (69%), 8 060 zöldségtermesztés (30%) és többéves ültetvények (1%) lettek öntözve.
ZÁRÓ GONDOLATOK
•
A hiányzó vizmennyiséget leggyakrabban nem lehet pótolni
•
A vízhiány által okozott károk enyhítését multidiszciplináris kutatásokon megalapozott
alkalmazkodási stratégia segítségével lehet elérni •
A vízhiány problémájának megoldása az ésszerű vízgazdálkodásban rejlik
„Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban”
KÖSZÖNÖM A SZÍVES FIGYELMÜKET!
