Az OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottságának az 1996 évi LV. törvény (a továbbiakban Vtv.) Végrehajtási rendeletének módosításáról szóló javaslatai
VADÁSZÍJÁSZAT A módosított Vtv. 67§ (1) bek. c pontja alapján: Vadat ….... c) az előírt követelményeknek megfelelő vadászíjjal és vadászvesszővel, …..... lehet elejteni, illetve elfogni. Továbbá Vtv. 67§ (2) bek. alapján: „Vadászíjjal történő vadászat esetében gímszarvast, dámszarvast, muflont, vaddisznót és őzet kizárólag 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni.„ Az új Vtv. a vadászatra használható eszközökről szóló részének tematikáját követve – amely meghatározza a vadászatra alkalmas lőfegyver csőhosszát, illetve a vadászlőszer tekintetében a csőtorkolati energiát is – elengedhetetlennek tartjuk, hogy a vadászatra alkalmas vadászvessző meghatározásra kerüljön. Kérjük, hogy a hatályos végrehajtási rendelet, 58. § az 5. bekezdéssel egészüljön ki, amely alapján: Nagyvad vadászatára csak min. 20 mm vágásszélességű nyílheggyel szerelt vadásznyílvessző használható. Indoklás: Amennyiben a vadászíjból kilőtt nyílvessző nem a meghatározott minimális vágásszélességű pengés nyílheggyel rendelkezik, alkalmatlan a vad elejtésére, ezért a vad szenvedését eredményezi. Az OMVK etikai szabályzata II./8 pontja alapján a vadász törekszik rá, hogy a vadnak a lehető legkevesebb szenvedést okozza, amely alapján az OMVK Hagyományos Vadászati Módok Szakbizottsága alapvető irányelvnek tartja, hogy a Vtv. illetve a kapcsolódó végrehajtási rendelet a vad védelmét elsődlegesnek szempontnak tekintse. A minimális pengeszélességű vadásznyílvessző meghatározását – ezt a szellemiséget követve – elengedhetetlennek tartjuk.
1
AGARÁSZAT Módosítási javaslat a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez A Vhr. 58. § új, (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Magyar agárral rókára, aranysakálra egész évben, mezei nyúlra a mindenkori vadászati idényben, illetve vadkár elhárítás esetén külön engedéllyel lehet vadászni. 61. § (1) A vadászeb fajtacsoportba a vadászkutyaként elfogadott [és nyilvántartott] fajták közül az apróvad és nagyvad vadászatára, valamint kotorékmunkára Magyarországon jellemzően használt fajták és az agarak csoportjából kizárólag a magyar agarak tartoznak. (2) A vadászaton jellemzően használt vadászkutya fajták (a továbbiakban: vadászkutyafajták) valamint a magyar agár vadászati alkalmassági [vizsgaszabályzatát] vizsgáit (a továbbiakban: VAV [szabályzat]) [a vadászkutyafajták elismert ebtenyésztő szervezetei és a vadászkamara együttes javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá, és a Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.] a 2008. január 1-én a Földművelési és Vidékfejlesztési Értesítőben közzétett „Vadászkutya fajták vadászati alkalmassági vizsgájának (VAV) követelményei” szerint az OMVK Területi Szervezetei kötelesek megszervezni és lebonyolítani. (3) A vadászkutyafajták vadászati alkalmassági követelményeit a VAV szabályzatban, amennyiben indokolt[, fajtánként] az apró- és nagyvad vadászat, továbbá a kotorékmunka és az agarászat során adódó feladatok szerint kell meghatározni. [A VAV szabályzatnak tartalmaznia kell a minősítést végző teljesítménybíró kijelölésének szabályait, valamint a vadászkutyafajták alkalmassági vizsgájának és nyilvántartásának rendjét.] (4) [Vadászkutyafajták vadászati alkalmassági vizsgáját a vadászkamara területi szervezetei, valamint az elismert ebtenyésztő szervezetek rendezhetik, feltéve, hogy eleget tesznek a vizsgáztatásra e rendeletben, továbbá a (2) bekezdés szerinti VAV szabályzatban előírt követelményeknek.] Az (1)-(2)-(3) bekezdésekben foglalt követelményeket az Országos Magyar Vadászkamara javaslata alapján a minisztérium hagyja jóvá és a Földművelésügyi Értesítőben teszi közzé. 62.§ (2) A vadászkutyák vadászati alkalmassági vizsgáin biztosítani kell, hogy a VAV szabályzatban megadott [munkateljesítmény feltételeknek] követelményeknek megfelelő, az adott fajtakörbe tartozó származási lappal nem rendelkező, de egyedileg azonosítható (transzponder, tetoválás) egyéb fajtájú vagy fajtakeverék vadászkutyák is vizsgát tehessenek. [Az eredményes vizsgát tett vadászkutya azonosítható egyedi jelöléséről a vadászkutya tulajdonosa köteles gondoskodni.] Az agár fajtacsoportból kizárólag magyar agár tehet VAV vizsgát és vehet részt vadászaton. 67. § (1) A vadászatvezető, illetőleg a kísérővadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel, illetve ha vadászkutyával vadászik, kutyája részvételi VAV feltételével. 69.§ (2) [Vadászterületen solymászni a jogosult hozzájárulásával lehet.] A vadászmadár betanításához szükséges röpítés és műpedzés vadászati idényen kívül csak a jogosult által kijelölt területen végezhető. A magyar agár tanításához szükséges „műnyúl” utáni futtatás csak a jogosult által kijelölt területen végezhető. A 69.§ új, (5) bekezdéssel egészül ki: 2
(5) Az agarászatot a vadászterület határán esetlegesen átfutó, vadat űző magyar agár védelmében az érintett vadászatra jogosult illetékesének be kell jelenteni. A 70.§ új, (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Magyar agárral mezei nyúl elfogása vadászati idényben egyéni és társas vadászat formájában történhet. Róka és aranysakál egész évben elfogható. Mezei nyúl vadkár elhárítás esetén – külön engedély birtokában – a vadkárral érintett mezőgazdasági kultúrákban magyar agárral elfogható. A 74.§ új, (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Vadászaton a vadászkutya esetleges sérülése esetén azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és szükség esetén gondoskodni kell állatorvosi ellátásáról. A továbbiakban figyelemmel kell még lenni a: - az ebtenyésztést érintő egyes törvények módosításáról szóló T/9299 sz. törvényjavaslatra - a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról és a vadászvizsgáról szóló 126/2013. (XII. 17.) VM rendelet módosításaira
3
ELÖLTÖLTŐ-FEGYVERES VADÁSZAT Javaslataink túlnyomó része azt célozza, hogy a Vhr. szóhasználata az elöltöltő fegyverek tekintetében igazodjon a Vtv. és az Ftv. terminológiájához, és ne fordulhasson elő jogilag félrevezető vagy pontatlan megfogalmazás (pl.: „elöltöltő lőfegyver”). A módosítandó szövegrészek jelölése tekintetében az országgyűlési gyakorlathoz hasonlóan jártunk el: a törölni javasolt részeket szögletes zárójelben, félkövér betűtípussal, a betoldandóakat aláhúzással jelöltük. 58. § (1) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből vagy elöltöltő fegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel vagy elöltöltő fegyverből kilőtt lövedékkel szabad elejteni. A hivatásos vadász által - nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez - alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható. (2) Az 1. § bb) pontjában felsorolt apróvadfajokra vadászlőfegyverből vagy elöltöltő fegyverből kilőtt söréttel és elöltöltő fegyverrel vagy golyós vadászlőfegyverrel - ideértve az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszert [és a 0,22 kaliberű golyós vadászlőfegyvert] - is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből vagy elöltöltő fegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni. Indokolás: Az egyes vadfajokra használandó lövedékek tekintetében egyazon szabályozást javasoljuk a vadászlőfegyverekre és az elöltöltő fegyverekre. A törölni javasolt szövegrész tekintetében az a meglátásunk, hogy a vadászlőfegyvereknél egyrészt a Vtv. sem tesz megkötéseket az öbnagyság tekintetében, másrészt a „0,22 kaliberű golyós vadászlőfegyver” szóhasználat önmagában is pontatlan, ugyanúgy jelentheti a .22 Long rifle, .22 Winchester magnum, .220 Swift, .22-250 Remington, .22 Short, .22 Hornet stb. kalibereket. Ezek a kaliberek a törölni javasolt szövegrész elhagyásával is használhatóak maradnának, tehát a javaslat egyszerűsítő jellegű. 59. § (1) Vizes területeken és azok védősávjában az elöltöltő fegyver használatát kivéve az ólomsörét használata vadászat során tilos. Amennyiben védősáv nem kerül hatósági kijelölésre, a vizes terület határterületén vízivad vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza. Indokolás: Az elöltöltő fegyverek Európa több országában is mentességet élveznek az ólomsöréthasználati tilalom alól. 72. § (1) Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen történő áthaladáskor a vadászlőfegyver vagy elöltöltő fegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni. A vadászlőfegyver vagy elöltöltő fegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos [vadászlő]fegyver kakasa nincs-e felhúzva. (2) A töltött vadászlőfegyver vagy elöltöltő fegyver a vadászat során biztosítva a vállon vagy kézben tartva, a csőtorkolattal felfelé hordható. A vadászlőfegyvert vagy elöltöltő fegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert vagy elöltöltő fegyvert mindig úgy kell kezelni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. A vadászlőfegyvert vagy elöltöltő fegyvert csak a lövés előtt szabad tűzkész, illetve golyós [lő]fegyver elsütő billentyűjét gyorsított állapotba helyezni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert vagy elöltöltő fegyvert haladéktalanul ismét biztosítani, a golyós [lő]fegyver gyorsítóját feszteleníteni is kell. A vadászlőfegyvert terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt, magasleslétra használata előtt, a fegyver 4
meghibásodásakor, a vadászat során tartott szünetekben, valamint a vadászat befejezésekor előbb ki kell üríteni, és a kiürített fegyvert a többi vadász számára is láthatóvá tenni. Az elöltöltő fegyverből terepakadályokon történő áthaladások megkezdése és magasleslétra használata előtt a felporzólőport és a csappantyút el kell távolítani. Indokolás: az elöltöltő fegyverek szállításukat, vadászat közbeni hordmódjukat és tűzkésszé tételüket tekintve ugyanolyan elővigyázatosságot igényelnek, mint a vadászlőfegyverek. Az ürítés tekintetében azonban terepakadályokon történő áthaladások megkezdése és magasleslétra használata előtt elegendő a felporzólőpor és a csappantyú eltávolítása a veszélyhelyzetek elkerülésére. 73. § (1) Vízen történő vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízi jármű - csónak - használható, amely b) a [vadászlőfegyverrel való] lövéshez egyensúlyt biztosít, valamint Indokolás: egyszerűsítő jellegű javaslat, mivel a vadászatra használatos csónaknak nem csak a vadászlőfegyverrel, hanem az elöltöltő fegyverrel vagy vadászíjjal való lövéshez is egyensúlyt kell biztosítania. 73. § (4) Sebzett, beszorított vagy lefogott nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. [Ha a vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.] Indokolás: egyszerűsítő jellegű javaslat. A zárójelbe tett rész meglátásunk szerint elhagyható, mert a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 166. § (1) bekezdése már szankcionálja a segítségnyújtás elmulasztását: „Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 74. § (1) Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére az MSZ 13553-as szabványnak megfelelő összetételű elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles [egyéni sebkötöző] „A” típusú elsősegély csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani. Indokolás: Az eddigi tapasztalatok alapján több alkalommal is bizonytalanságot okozott, hogy az „egyéni sebkötöző csomag” tartalma nem szabályozott egyetlen előírásban sem. Az „A” típusú elsősegélycsomag tartalma ezzel szemben jogszabálynak megfelelő, minden bevásárlóközpontban és benzinkúton kapható, ára mérsékelt. A társas vadászatok során pedig – a résztvevők számától függően – indokolt ugyanolyan gondossággal választani megfelelő tartalmú elsősegélydobozt, mint egy munkahely esetében. (2) Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról. A vadászlőfegyverrel vagy elöltöltő fegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell. Indokolás: az elöltöltő fegyverekkel történt balesetek tekintetében indokolt ugyanazt az eljárásrendet követni, mint a vadász lőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén. 75. § (1) Ha a lőfegyverrel vagy elöltöltő fegyverrel okozott vadászati baleset társas, vagy legalább 5
kettő egymással kapcsolatot tartó vadász egyéni vadászatán történt, a vadászatvezető, illetőleg a balesetet észlelő vadász köteles a vadászatot azonnal leállítani. Azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában szerepe lehet, vissza kell állítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg helyben maradásra kell felszólítani. Tisztázni kell a baleset alkalmával a vad mozgásának irányát, elejtése helyét, a vadászok lövés idején elfoglalt helyzetét, illetve haladásuk irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy ki adott le lövést. (5) Minden vadász- és szolgálati lőfegyverrel vagy elöltöltő fegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni a rendőr- és vadászati hatóságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell a baleset előidézésében vagy körülményeinek tisztázásában jelen levők személyi azonosító adatait, valamint az esemény helyét, időpontját, a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket. Indokolás: az elöltöltő fegyverekkel történt balesetek tekintetében indokolt ugyanazt az eljárásrendet követni, mint a vadász- és szolgálati lőfegyverrel okozott, személyi sérüléssel járó balesetetek esetén.
6
SOLYMÁSZAT Az 1996 évi LV. törvény (a továbbiakban Vtv) Végrehajtási rendeletének módosításáról szóló javaslat
1, Az 54. § -t követő cím az alábbira módosul: (A Vtv. 66.-67.§-aihoz) 58. § (7) bekezdéssel egészül ki A Vtv. 67.§ (1) bekezdés (d) pontja értelmében solymászatra engedélyezettnek minősül valamennyi a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII.10.) Korm. rendeletben foglalt hatályos engedéllyel (CITES nyilvántartás) tartott ragadozó madár, azonban a természetvédelmi oltalom alatt álló a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V.9.) KöM rendelet hatálya alá tartozó fajok esetében további követelmény, hogy az adott ragadozó madárra az e rendeletben foglalt hatályos engedélye legyen az azzal solymászó elejtőnek. Indoklás: A ragadozó madár tartás engedélyezése részleteinek tükrében szükséges pontosítás
2, A Vhr. 27. § (2) bekezdése kiegészül az alábbiak szerint: A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedéllyel a vadászati idényben. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is. A fentieken felül, a fácántyúk ragadozó madárral való vadászat során történt, nem célzott elejtése nem minősül jogszabálysértésnek. Indoklás: A vadászat során, a kiszemelt vadra szabadon engedett solymászmadár önállóan vadászik, eközben előfordulhat, hogy nem az elejteni szándékozott fácánkakast, hanem egy, közben számára kedvezőbb helyzetbe került fácántyúkot fog el.
3, A Vhr. 22. §-a kiegészül a (3) bekezdéssel: Amennyiben a sebzett vad lövéssel történő elejtése a körülmények folytán kivitelezhetetlen, más, a vadászati hagyományoknak megfelelő, humánus módszer is alkalmazható. Indoklás: Gyakran előfordul, hogy a sebzett vadat lövéssel elejteni lehetetlen. Például sebzett apróvad kutyával való elhozatalánál vagy ragadozó madárral történő vadászat esetén, ha a vadászmadár az élő vadat fogja. A humánum és a jogszabály egyaránt kötelezi a vadászt arra, hogy a vadat ne hagyja szenvedni. Viszont a lövés ilyen esetekben kivitelezhetetlen. 7
