V-^i^^iii.KTi.4:í58.{.'r

^^:m*.

,^•.

;.£-.::•

"tiy-i-M--.

%

i.KTi.4:í58.{.'r

:

V-^i^^ii-

\3»mrj!sr^

Pannónia Bot 2 Spadína Ro; Toronto 4 H^tn:

PH Aöt.

I

x\

1966 ,tvN

TY OF

/<

A O

I.

\i

'.J

s>

O

^

^ t>"

^'

.

J T

/

MAGYAR REMEKÍRÓK A MAGYAR IRODALOM Sajtó

alá

FMVEI

rendezik

Alexander Bernát

Erdi

Ángya! Dávid

Ferenczi Zoltán

Rákosi

Badics Ferencz

Fraknói Vilmos

RiedI Frigyes

Bánóczi József

Gyulai Pál

Széchy Károly

Bayer József

Heínrich Gusztáv

Széli

Beöthy Zsolt

Koróda

Váczy János

Berzeviczy Albert

Kossuth Ferencz

Vadnay Károly

Endrdi Sándor

Kozma Andor

Voinovich Géza

Erdélyi Pál

Lévay József

Zoltvány Irén

Négyesy László

Béla

Pál

Jen

Kálmán

K KÖTET

BÁRÓ BALASSA BÁLINT ÉS

GRÓF

F

ZRÍNYI

MIKLÓS

BUDAPEST R A N K L N TÁ R 1

magyar

-

írod. intézet és

'905

S

U L AT

könyvnyomda

BÁRÓ BALASSA BÁLINT ÉS

GRÓF ZRÍNYI MIKLÓS Sajtó aJá rendezte és bevezetéssel elláttu

SZÉCHY KÁROLY

F

BUDAPEST R A N K Ll N-TÁ R magyar

irod. intézet és

'905

S

U

LAT

könyvnyomda

Franklin-TárMilai nyoindíji.

PYankliD-Tájsuiat

^^w/6^ ^.^ j2^h^

!

BALASSA BÁLINT. (1551—1594.)

Balassa Bálint,

els nagy magyar

az

jellemé-

lyricus,

ben és pályájában csodálatosan merész és megdöbbenten furcsa

dának, és

és

az egész

Apolló szolgálatára születik, hogy

XVI. századnak

a

Mars

szolgálatában

nyelvén

hal

embernyomig, bujdosó

a

XVIU. ers

lovag,

szerelemben bukik

a

maga házassága

töri

bohémé, köteked dig kész, de

merre

jár,

a

nieg

társ

náldozat,

és

el

várúr

és víg czimbora,

kocczintásra

a

dal,

nyomán

gyok

hatalmas

polgárok

félelme,

örökös birtokfoglaló és

bú

és

liheg király

;

szemérem

gyötri,

üldözi mindenki is

;

zokogó

édes

;

birtokveszteget

másszor és

csél-csap

;

és a

könnyelm

ki

bajra min-

a

hol van, a

virág fakad útjában, más-

szor vád, panasz, siralom kiséri

réme,

és

még készebb

ki

de

szerelemnek

a

házasságtör

léha

;

a

meg;

vonul

kívül

büszke

;

egyszer öröm,

él

dalnok páratlan

idejében,

szeretkez és állhatatos szeret, legtöbbször hódol és

Venusnak

kóbor kalandor,

és

hazáján

nvadász

legyen bárhol, örökös

száza-

század végéig; végbeli vitéz

hazafí

rajong, mégis

hazájáért

csupa

saját

a javából,

maga

a

ember a

szóljunk,

Katona

el.

kegyelmébl, egyetlen

Isten

hat

St

egyesít.

ellentéteket

ellentét.

kitér

;

dacztól

elle

gyöngédség

mert

a

urak

ijedelme,

egyszer és

nagy

erszaktól

mindenki, és

jobbá-

féktelen

még

3

ziháló

6

Bevezetés,

szenvedély váltakozik

szívében

szerint,

a

öröklése, vagy a Balassák vére lobog a

mint

szertelenségig,

Menyhárt úrban, kinek

ben,

komaedia

esik

asszonyokat

mert daliás levente, emberöltjében

a

Musákkal

követje,

de

duhaj legénye, lása

nem

virágéneket

sajnálja

,"

fölött

pedig

kegyetlenül

nem

vissza,

riad

bával

szerzi,

lát,

megtáma-

a

mindenek-

mégis tórökösségért porlik

magyar,

halálát lábának veszte

itclik

el.

els dicsségét,

juhásztánczával,

híres

huma-

korcsmák

barbár,

mellett mélyen vallásos kedély,

lelkes

;

ha az útfélen, lovag-

protestánsnak született, mégis katholikuskép

dicsséges

bolondítja

mveltségére

erkölcsére

A

az

legjobb tánczos, az

a

közben, szemievaló szép menyecskét

dásától sem.

üt,

társalkodásnak, tisztes tanulásnak

való

ki

védencze,

rabi láncz csörgetése helyett

;

a lantot pöngeti, a leányokat és

nista,

szörnyé-

els maró

az

áruK'atásáról

fejedelem pártfogoltja,

a

s

egész udvar kedvencze lesz

ékszert,

százada

Kalandvágyában az erdélyi fejedelemre

szol.

fogságába

anyai

benne, egészen

fel

nagybátyjában,

mint

a

;

Láés

miatt szenvedi.

].

A

magyar

látta

meg

a

napot,

az apa sógorának,

Kékkben,

dek hegyek ölén nyos,

hogy

elhagyja,

Sulyok Sára urának, az egri

a

biztos

család

si

gyi-

iránt való

1551

volt,

talán

Dobó

Divény-

fészkében, mely mere-

menedéket

Balassa János

a király

és

1551-ben

fia,

Szolnokon, melynek ez idben

talán a

Anna

Istvánnak tanácsából egyik kapitánya hen. vagy

kékki

c tüneniénycs jelensége

lyra

mathi Balassa János báró és Sulyok

adott.

nyarán

hségével

Annyi

már

bizo-

Szolnokot

és vitézi

érdemé-

"Bevexetis.

elismerésben és vagyonban

vcl

hs, mint

zettebb, mint a többi,

a

nyiek.

elkel

fherczeget, nyát

északi

mely

és

haza

és zólyomi

honti

kapja

magvaszakadt

a

1554 májusában zálogul 13,500

ben

maga

örökösei

és

gazdag uradalmat,

és

fogva

az

részére

pár

gömöri

Csetneki László nál

Peré-

fiaiból

Geno-

kisérje

Miksa

fispán, majd az

bányavárosok fkapitánya,

és

javait, a

vezetje-

jár,

Bánfíyak,

a

Báthoryak

és

üdvözölje

már

megyék

adományul

hoz

és követ-

Itáliában

Spanyolországból hozza vala menyasszo-

ki

1554-ben

;

Habsburgokhoz híven

kis csapatnak,

ott

mert

fegyelme-

Bcbekek, Országhok

vába ment, hogy

;

és

1552-ben

kezetesen ragaszkodik.

ként amaz

g^'orsan emelkedik

nyugodtabb

de

többi Balassa,

a

j

forint a

htlenségbe

a

a

török

fejé-

szép esett

támadások,

gyakorta küzd,

s

javai-

birtokait. Állásánál és jószágai-

vonalon

egész

harczok ütközjében,

rajnai

Liptóújvárt, ezt

múlva

év

si

ki

Werbczy Imre

csellel

török

ervel,

és

rajtaütve és védekezve, gyakran vetekszik és verekszik az

örök ellenséggel

;

a

mi szabad ideje marad, roppant ura-

dalmainak igazgatására fordítja. Felesége

—

felesegítsége, jó

ers, kedélyében mélyen protestantismusnak

a

istenét, rajongással

gyermekeit, kivált törekvéseiben

nemisza Péter, a

korabeli

a

562 a

áhítatos

urát

szereti

fiúkat:

óta

'^

az új

hive,

eszmeáramlatnak,

rajongással

imádja

gondozza

és rajongással

Bálintot és Ferenczet. Ebbeli

híven

megosztozik

vele

Bor-

család papja, a protestantismus apostola,

emberölt egyik legeszesebb tudósa

legmunkásabb

*

i

magyar asszony, lelkében

vallásos,

írója.

Bálint az

keze

alatt

és

fejlik,

Erdtlyi Pál, fialasia Bálint. Budapest, 1899. 40.

egyik

neveke-

I.

:

8

Bevezetés.

Istennek igéjében és a classicismus isme-

dik, gyarapszik.

retében a

mveltsége szellemére

;

szentírásban, másfell

tehát a

humanismus növendéke,

költje

lesz.

Mert

is

gyökerezik

latinságban

de

aztán

vére, a Balassák

gyelmezés ellenérc latin

irányára nézve egyfell

és

régi

a

korán lobog

vére,

költk ismeretére korán ébred.

vallásos

a

fe-

költi tehetsége

s

;

renaissance

a

Ki

föl ?

kelti

a

Nyil-

ván Losonczy Anna.

Nem iránta

tudjuk

biztosan

mikor fogan?

Pál,*>' azt hiszik,

hogy

megállapítani,

Áron

Szilády

Életírói,

még gyermekkorában

"^

szerelme

Erdélyi

és

ismerte meg, kö-

vetkezéskép szinte gyermekül szerethetett bele, a mi valószíntlen.

Mert

hogy

igaz ugyan,

Losonczy István özvegye ura

a

temesvári

halála után eleinte

nem hs,

Csejthén,

Nyitramcgyében húzódik meg; Balassa János pedig Újvár elnyerése óta egy ideig e szép és kedves birtokán, Liptó-

megyében tartózkodik legörömestebb, így távol esik

ren

egymástól

:

érintkezhetnek.

közQl, melyek

hs

a

két

a

érdemei fejében

fiúsított leányaira,

Fruzinára és Annára, szállottak, Szécsény, Gács,

Nógrádmcgyébe

Kékk, Divény

esnek, és

Salgó

vagy

Somosk

hol

is

feksznek. S tudjuk, hogy

a

Kékkben

János

Somoskben,

élnek,

gyén. Bornemisza Péter viszonya és

Balassa

a

hatvanas évek végén Losonczyék

Divényben

család

késbb közelebb jöhetnek, sMert a Losonczy-család birtokai de

is

a

szép

várai

:

a

Balassáék

Ipoly

völ-

Losonczy Annához

utóbb leányához, hogy könyvajánlással, könyvkuldéssel

* Szilidy Áron, 1879.

).

Balassa

k^tUményeinek kiadása.

Budapest,

1.

** Erdélyi

Pál,

Balaua

Bálint.

Budapest, 1899. 58.

1.

"Étvezetés.

kedveskedik

A

De

szerelem

iránt,

s

egy

vele

ki

évvel lehetett öregebb.

alkalommal

ez

áprilisában

mutat.

Somoskre,

véget

kora

ért.

is

már Ungnád Kristófné

lesz,'

mikor Bálint csak 16 esztends.

Bár abban

hogy

a

az

idben nem

legény

fiatal

17-ik évében járt, a

épen szokatlan dolog,

volt

korral megházasodott, a Szi-

ilyen

Veszedelem énekesének apja

geti

s

Anna

gyuladhatott

Mert Anna 1567 a

összeköttetést

el-elrándulhatott

nála legfölebb egy-két

kora

a

bensbb

Bálint

kora szerelemre

ids vagy

—

nekik,

növedékeny

9

Zrínyi György, csak

is,

mikor menyasszonyával megesküdött;

nagybátyja Batthyány Ferencz bosszankodott

hogy sodik,

nem

tanulni.

tikot

mikor több

a

Bálint mégis, ságra,

immár

«jó lesz

úgy

ültetni

emberséget

látszik,

akart tikot

inkább

ültetni,

Kit más

bv

vala

tanulnia*:* kora házas-

több

emberséget

fellobogásakor, bánkó-

új

Anna

dik szernncséjének elszalasztása,

elvesztése miatt

kezére,

Mint tudatlan ember oknekül Legalább keserg énekének

kép érteni nem nélkül,

lehet.

miatta,

ilyen

kell

nem gondolt

Csak késbb, szerelme

is

hogy «akkor háza-

>»,

Anna

e 1

ercszte.3

befejez két sorát más-

567-ben

hogy akár magában, akár

férjhez

növedékeny

a

mehet

a

ifjúban

mélyebb csalódás ébredhetett volna.

'

*

llléssy János, Századok-

1898. 2Ó.

1.

Széchy Károly, Gróf Zrínyi Miklós.

1.

k.

Bpest, 1896.33.

I.

Ez idézet els sora a Szilády kiadásában így szól Kit más szz kezére. Valószínleg a másoló vétségébl vagy a 3

:

kézírat hibás olvasásából.

telme nincs. Nyilván más lene állnia.

A

Mert hv,

a

szz

szónak

itt

helye és ér-

azaz más szerelmes kezére kel-

sor ekkép igazítandó meg.

I

o

Bevezetés.

Bálint szívére ennél

abba

leveleire

Dobó

gyanúba

a

Istvánnal János

Miksa

karok és rendek

hogy

szít,

a

s

koholt

sógorával. király terü-

egyesítend lázadásra í

569-ben

bebörtönözteti

ellenére

égés?: várat-

feladására,

keveredik,

országgylésen

pozsonyi

a

hazug

Zsigmondhoz

erdélyi részekkel

az

letét

mely apjára

a

Kenderessy István

lanul szakad.

sokkal nehezebb

elszakadásnál

az

csapás az a szerencsétlenség,

készül.

elfogatja, a

Újvárt hadá-

s

megszállatja.

val

Felesége azonban

rajongó

a

szeretetével

következ év márcziusának

ers

és

elején

S

kiszabadítja.

lelkével

Lengyelországba, Rimanowba menekszik,

majd

a

királyi

harag és üldözés els hevének lecsillapulta után hazaj és

Kékkbe

fegyverrel

zárkózik,

rködve

maga

a

és családja

biztossága fölött. Jobbágyi ragaszkodásának és vitézi ér-

demének ez vel

együtt

fonák jutalma mélyen elszomorítja, feleségé-

a

mélyen háborítja,

urával

meg nem

de

hasonlik.

válik.

«az

niomoruságnak, wideözesnek

megható gyermeki nak kedveskedni.

ban

való

mely

lefordítja

és

mindennem

gyermeki

nyomorúságuk

örülhettek

fiók

szomorkodók-

is

1

írótihetségénck,

kiadja

;

s

való

tanácsaival orvos-

és

gyöngédség

elmúlt

572-ben

bajokban és fogyat-

latkozása nekik annál jobban eshetett, jelent,

idején

író "Betegh lelkeknek

kozásokban vallásos elmélkedéseivel

A

a

ez

szerelmes szüleinek háborúságok-

vigasztalására

ságul szolgál.

kennak»

és

szeretettel törekszik

Krakkóban Bock Mihály német fives ke rtecij kéjét,

bukássá

lelki

önérzete és vallásossága. Bálint

attól

Az

tudatában

sem magával, sem

ing,

szenvedése

lelki

nem

Megvédi

ártatlansága

meg nem

híreége és állhatatossága

k

e

nemes megnyi-

mert

a

mire meg-

zavartalan

melyet

annyival

örömmel inkább

"Bevezflés.

ismerték

a

könyv jelentségét

hiszen vallásuk diadalát

a

könyv szerezte meg.

mert

becsülni tudtak, értékét,

Az ég

kegy

királyi

a

)4-én

menlevéllel

ismét

még

holta után

majd

fispánná

beíratta,

évig

12

június

Újvárt

s

záradékkal,

oly

háborítatlanul a

fiai

a

fejében

forint

rajnai

pedig

és

tisztségeiben

régi

kinevezte,

16,500

és

Miksa

hajolt:

feléje

nevére

örökösei

és

újra

i

Ártatlansága ki-

fölött.

biztosította,

nógrádi

megersítette,

zálogul

Balassa János

kitisztult

derült,

maga

i

hogy

kezén ma-

radhasson. Balassa János ennélfogva a régi

talommal

jelen

gylésen András öccse száz deli lovas élén; az ünnepi

és

Bálint

pel.

lesz.

királyi

jár,

és

hogy

a

az

zászlaját

szilaj

elevenséggel

viszi

Az

Istvánffy

fia

király,

s

leguggol,

többi

a

mint

a

könny-

deli

majd tánczolva ma-

leírásából

úgy

er

és kellem

egyesült

ban, lobogó vére rythmusa lüktetett

sában

:

az

ország

annyi

elsség dicssége, neki

étek-

fejedelmi és

Miklós

vészet és természetesség,

az

ünnepek során, Bálint olyan

gasba szökken, majd megint szétterpesztett lábbal

dobban.

s

kitüntetésében ott szere-

furí vendégek gyönyörködve nézik, séggel,

hónap 25-én,

a

öccse komotnok,

aszialnok,

S egyik napon,

juhásztánczot

kíséretében, mintegy

fia

Tótország

felvonulásban

Maga

fogó

pozsonyi ország-

a

Rudolf koronázásánál,

udvar minden mulatságában

de újabb ha-

fénynyel,

meg szeptemberben

daliás

ifja

a földre

tetszik,

m-

tánczá-

mozdulatai rythmu-

közt

a

pálma,

az

jutott.

]].

Balassa Bálint

így

korában az irodalom

vonul

be egyszerre

történetébe

és

az

21

esztends

udvar cmlékeze-

1

Bevezetés.

1

Eszes

tébe.

komoly

mvelt, szép

és

férfiak és

délczeg

és

a

megakadhat. Azok eltt és ezek

jövje

De

nyilhatik.

ségben

is

az

mester-

vitézi

a

mint a tudományos

kiképzését,

ebbeli

s

;

fényes

már ekkor nemcsak

hanem

jeleskedik,

a

szeme egyiránt

egyiránt

között

kétségtelenül

írásban és tánczban

kin

levente,

nk

vigadozásra kész

jár-

tasságát ugyancsak az apai házban nyeri. Hiszen Balassa

kemény katona

János

kinek

és derék vezér,

oldalán

három

végbcli szolgálatot sikeresen eltanulhatja; az utolsó

esztend pedig, nehéz

apja

megkisértésének

egyenesen

ideje,

és

reákényszerítette

a

védekezésének fegyvervise-

a

lésre és honmaradásra.

Most

azonban,

fölvehet]

a

fkapitány

jobban

János,

Egerben

másutt

szolgálatot

vitézi

hogy

mellett,

jon és

kegyelem fedez paízsa

a királyi

De

haladhasson.

Ungnád

az

hol? Kassán

mind

mészetesebb, gyesének, ?

Áron

Szilády

Erdélyi

keresi.

óta

merre, hova

Pál

1

indul

már

oda

ketthöz.

szíves

Csak

az

Kassa

idben

gyanítjuk,

kegyelmezés

fogva.

Valóban

igyekezzék,

a

hol

hogy

után

ott

mi

ter-

régi

ke-

a

fkapitány 1570*

fogadtatást,

nyájas szórakozást

Losonczy Annának

Ott legalább

?

a

574-tl

minthogy

Rueber

a

Oklevelesen kimutatni

Felvidék két legnevezetesebb vára.

Egerbe.

a

mint Eger. Abban

ép oly nevezetes hely,

:

többet tapasztal-

Kristóf oldalán? Apja mind-

kettejüket ismerte, Bálint mehet

nem tudjuk

más várban, más

is,

hadi pályán

a

alatt,

ura

remélhet.

Ezt

a

föltevést,

megersíteni

*

mely

látszik

liléssy János,

lelki

vagy

szívbeli indítékon épül.

egy pár virágénekének hangja. Mert

Századok-

1898. 17.

1.

3

Bevezetés.

»

vitéz leventébl

csakhamar megint

ers,

szei-clmi

meglev els

Megint, mondjuk, mert már t-ytmusa olyan

1

lesz.

zeng

korához képest

lüktet,

szabatosan

énekes

versének

mvészi, hogy nyilván régibb gyakorlásra mutat, valószí-

nleg még

a

Egerben

a

mindig

de

régi,

két régi szerelmes

új

immár

lénk hajadon

történet

új

ismétldik:

mint valaha volt:

szebb,

;

fé-

a

bonta-

szépsége

menyecske,

viruló

teljében, csábító tudatosságában

a

mélyebb

találkozása mindkettejükben

benyomást ébreszt. Anna

kozó

idkbl.

somoskSi boldog

szeme mint az

ég

vidor mosolyával be-

eleven szén, örökké szikrázik, ajka

szédesen játszik. Elénk, enyelg, pajkos, mulatozó kedély, legalább

virágénekek

a

Bálint sem

délczeg

sokszor

növedékeny

a

lovag,

uránál

vígságáról

legény

16

—

18

emlegetik.

hanem szép

többé,

esztendvel

fiatalabb

és ">' ;

csupa tz, legalább egész élete örök lobogásáról tanúsko-

Valószinleg köztük

dik.

szerelmes

zend,

egymás

Anna örömétl gatva,

s

;

a

találós

eleveníti

az

ily

két régi leple-

szívességet

hevesebbre és sóvá-

szerelemre gyúlt,

mesében

a

zavarát

nyíltabb

és

mi

lobbanékony levente az

Somoskben. S elbb

mint

a

hogy

elfogultságát,

melegebb

iránt

új

megeshetett,

szokott esni,

feszélyezettségét,

mutat, mint a milyet érez

rabbra,

is

meg

helyzetben rendesen

csak óvatosan, czéloz-

fel

a

múlt

emlékét,

a

mikor két úszdogáló hattyúként gyakran cgymásia tekintenek

vala,

(1

mibl

kitetszik szerelmek,

egymáshoz való

jó

kedvek >, míg egy kesely közéjük csap, elkapja az egyikét,

*

körme kzött

Ungnád

tanult.

Kristóf

Századok-

szebbikét.

a

1

558-ban már

1882. 847.

J.

A a

szebbik

—

wittenbergi

Anna,

kit

egyetemen

;;

14

a

Bevezetés.

kesdy

Bálint, a

szeretként

ki

Ungnád,

valóság

a

gyakori egymásra

veszteségének csak

halálát

jut eszébe, lasztott

A

nézésével. Alig

Bálint

kifejezés

óhi.jtja,

a

ébred mi

pedig

mikor meglepve

hatott

is,

beszél

is.

felgyuladott

szép és

szerelmérl,

kegyese

víg

de

desve,

vallja, s

sokféle

gyötri

maga

benne

asszonyi

titkos

érzésérc

nézve

kaczérság,

tékra. Jól esik

hogy

is

tüzét

:

szépségének,

egyiránt

viszi,

hiúságának,

Balassa,

a

hogy

6 bár ver-

éneke

fejébe

azonban,

hogy

hiszen

Bálint

;

Itegyetlen,

hogy nem csalárdon

szította

s

Anna

magát, hogy

biztatja

;

az

hisszük

hogy Anna hibásabb, mint

mulatozó -kedve

szóval

hogy az

tudja,

szereti

belefoglalja

Jlnna. Azt

idvel,

talált

kínjairól,

pedig

;

nem marad hozzá örökké

szabadította, de

ott

—

csak lelkileg,

hisszük,

vitéz,

mit sza-

látja,

semmiben sem enged akaratának,

már

büszkén

Balassa Bálinthé

nak,

már

most elször

úgy látszik elevenre költ már aztán egyenes

A

csak kegyetlen válaszszal

meri

erejét,

minthogy

nyilván

sem gylöli, st nagy szerelemmel

szánja,

mélyeb-

mese, Jlenigma.

találós

maga

hattyú

tüzének

elbvölve

és

s

szív

fiatal

tiszta

jellemezhetné

érzetét,

;

bir-

el.

tetszett

még

két

a

meggyuladt

újra

tudatára

a

gondol

boldog

a

—

másik

a

halália

a

nyelvén

mint

ártatlan szerelmét érzékeltetni,

ben

forgat,

gyöngédebb képpel két

Alig lehetne

tokos.

szerint

búvában, árvaságában csak

—

kesely

kedve

Bálint,

meg-

talán

meg

ha

szerette.

nemcsak

megveszteget

is-

Azt fel-

emlék,

gyzelmének mámora, a veszedelmes

hevíti

st mondhatjuk

—

já-

léhaságá-

szép és délczeg lovag, nagyrakel

szerelmes dalnok, legjobb tánczos

eseng mindig körülte,

lesi,

elkapja

egy személyben,

minden mosolyát:

5

Bevezetés.

vadászaton,

1

szellemes

fogadáskor,

vidám

és

Anna

lakomán és bálon egyiránt. Mert

terefercn,

n>aga

szenvt

is

Jélyes tánczos.

Duna

lefolytába

Rugaszkodott sajka sebeséggel mégyen

Mely

Tánczát

Mern

áll

:

járja.

úgy

dereka,

Mintha csúszna

sík jégen.

Valahová lépik,

Sok szemek Csodálván

S

helyett,

a

kisérik.

mely szépen

jár

hogy mindjárt

felgyultakor elnyomta volna

nemes tartózkodásával, kaczérkodva

légi szerelmese tüzét

míg

vígságával nevelten neveli benne,

léha

dalnokból kitör a

—

vert szenvedélyével.

f^ffi'

az

els

le-

még crsebb

megint

nem

veszedelmes szívével,

a

az

s

;

gyzelmet- Balassa

aratja a

kínos ás tarthatatlan helyzetbl menekül

kalandvágya

fel-

Annában ugyan ébredezik már

számoló összeütközésben

olyanba, a melyben

ábrándos

az

reményével és

felzaklatott

érzéki asszony, de a feleség

és

!

;

a

szerelmi dacza sodorja,

játékba

hanem

az

életéve'

játszik.

111.

Épen párt,

ez

idben, 1575-ben, Miksa pártfogást,

nála keres

ki

király

Békés Gás-

Báthory István ellenében

az erdélyi fejedelmi székbe

akarja

meghagyja Rueber Jánosnak,

a

ültetni,

kassai

s

rendeletileg

fkapitánynak, hogy

hazatér hívét kell csapatokkal segítse meg. Sietve harsan

a

pénzélt,

toborzó, Balassa

gylik is

a

felcsap

végbeli

200

vitézl

aranyért;

nép s

—

föl-

jó

megindul

1

6

"Bevtzetit.

Egerbl

Kálmán vezetése

Ba]ai

alatt

négyszázad magáv*],

kétszáz gyaloggal, kétszáz lovassal .

.

j6 ruhás legényekkel

.

Hozzá hasonlókkal, Vitéz

ifiakkal.

Nem keheg

De

vénekkel.

vagy

vagy elkésett a gyülekezésrl,

utócsapatul szolgált, mert

már Keresztesmezre

Báthory

lepték

elbb

;

maradványát

csapata

Békés

28-án

még

Balassa lovasaival

ért,

délyi határon járt, hol

6

az

mikor június

a

az

er-

meg-

kapitányai

István

csapatát Kornis Gáspár szétszórta, aztán a is

Hagymásy

Kristóf

megsemmisitette,

t

s

egyik hadi szolgája úgy ütötte agyba, hogy szinte meg-

A

süketült, egészen elvajudt.

ván fogságába kerül, fiatalságáért

S

veszi.

a

talán

nemcsak megkegyelmez

neki,

míg

a

szentpáli

Báthory

beteg levente

fejedelem

a

s

után,

csata

atyjáért,

Ist-

talán

de kegyelmébe lo-én,

július

a

helyszínen, augusztus 8-án, a kolozsvári országgylésen, a saját lázadó

eltt

a

kaland,

jobbágyain

gyulafehérvári udvar

megrázó vég,

nítja szerelmi

szerelmes

és

rettenetes bosszút

bajából

dalnok

de

a

ismét

A

megnyílik.

—

mint épül,

a

megszólal

benne

Bálint

koczkázatos

egyelre

betegség

búsító :

áll,

kijóza-

szerelmes lovag ;

az

udvar

szépei közt szépeleg. Bebek Judith, Morgai Kata, a névtelen Susanna,

Csáky Borbála, Hagymásy Kristófné, mint

változó kegyesek, kergetik egymást lobbanékony szívében és

meg-megcsendOl énekében

léke

is

st

;

régi

szerelmének em-

fel-felvillan.

Ábrándos mulatozását csak mert

kiadatását követeli,

fényes kapu ellen

is

a

áruló.

az

zavarja,

ki

a fejedelem

Ám

Báthory

hogy

a

török

ellen

áruló, a

István,

nehogy

Bevezetés.

szidalmas legyen neve

ken

megvédelmezi székbe

királyi

magyar nemzet eltt,

a a

;

i

mikor maga egyszerre

emelkedik,

öccsével,

7

nagylel-

lengyel

a

Kristóffal

meg-

is

védeti.

A

mikor pedig

—

lesz,

török követelése élesebb és sürgetbb

a

Báthory Kristóf

a

egyszeren bátyjához

foglyot

Lengyelországba küldi.

Menekül

útjában,

des vonalán,

mely

jut,

val

a

a

Bodrogh

körébe,

várba

pataki

a

vize mellett fekszik

épen menyasszony,

Várday Mihály jegyese.

folyásos

kedvesked

enyelg

és

idtöltésbl magának mini,

11.

nagy kapujá-

s

nyelve,

hangja,

kétségtelenül

s

tréfából részére, talán puszta

Aeneas

Mert hogy

Sylvius Piccolo"Euryalus ét

Egyezése

késbb

:

szelleme,

gyakori

szól,

pataki

idézése

hatalmáról

szerelei.t

a

mely Christinának

mely

mve

az

dallamának

verselése,

Gombos-kertnek,'

és be-

megpihen,

itt

szerelmi elbeszélését,

elárulja.

való virágénekével,'

gazdag

a

Bálint

lefordítja

Gyula pápa,

Lucretia szép históriáiéi.

a

korabeli országos közlekedés ren-

Gombos-kertre néz. Unokatestvére, Christina, épen

a

viruló szépségében,

talán

a

Dobó örökösök

emlegetése

s

kalandjában

ismét szerepel, hasonlókép mellette bizonyít.

De

Bálint

nélkül,

nem

hogy

távozhatik

némely

Hagymásyné még Drnczka leit,

keservesen

vala

szívben

panaszolva,

alá

az erdélyi udvarból a

sebet

fájó is

hogy

ne

hagyjon.

küldözgeti utána levese

nem

ír,

se

üzen, egészen elfeledkezett róla.'

'

Szilády Áron BaJassa-kiadása. 50.

*

Irodalomtörténeti közlemények-

3

Ugyanaz. 1899. 388.

I.

'893.

108.

I.

1.

Br. BilatuR B. it gr. Zrínyi

M.

j

nem

:

1

Bevezetés.

8

Hát bizony büszke fogadja, nek,

Mert Krakkóban,

cl.

palota

királyi

Báthory István

elbb

mint

benyomásokra, a csél-csap

a

új

ladozik,

hiszen

a

örömökre

lovagi hódolásra

A

menekült-

Lobbanékony

talál.

mely azonban

szív,

a

a

új

szíve, ez

maga mélyén

képét, titkos

és

a

élet

új

népe közt

az udvar

s

rizgeti az Annája

már végkép reászokott. szavára, bókjára,

oly kegyes ura

ép

fogolynak

szeretkez

mégis állhatatosan

pompás Wawcl,

a

ragyogó fényes termeiben

gyu-

újra

szerelemre

szép és délczeg magyar dalia

bizonyosan

tánczára

sem voltak hidegebbek, mint

szépek

lengyel

a

a

Méhek-

a "Biszti

Vegjala

az erdélyiek

;

hez szóló panaszában, mely lengyel földön

bár

lengyel ének dallamára készült, komolykodva mondja

Nincs semmi hálája

Szerelmemért csak

Sem

De abban

jó

szolgálstomnak

jó szót

is

ritkán adnak.

cinem, sem halnom énnekem

nem hadnak.

ez a panasz csak afféle szerelmi zsémbeskedés, mert a

mely ugyancsak

dalában,

mára

szól,

gant,

már maga

s

valószinleg vallja,

mert

gálatának,

írja,

nyörséges

kegyese

szerelmét

hogy krakkói

élet.

Vegjala

lengyel

dalla-

földön fo-

hogy meg vagyon jutalma

miért arany násfával kedveskedik

nak maga

Biszti

a

ugyancsak

melyet

élete

azzá

a

szerelmével

neki.

S András

nyugodalmas

király

és

szolfizeti,

a

bátyjáés

gyö-

királyasszony

udvari népe tesz.

IV. Bálint

1

Ha más

577 nyarán mégis hazaj. ifjú tenné, más hagyna el olyan kegyes

olyan jó társaságot, olyan nyugodalmas és

urat,

gyönyörséges

9

Bevezetés.

—

életet,

mondja

1

—

levelében

maga

csodálkoznék

is

rajta.

Hiszen

lengyel

mélyföldig,

eltt és úton olyan rint

annyira

szerették,

Malburgig

elkísérték

barátai

Danczkától jól

hogy

hogy ámbár ígérete

mulattak,

bizonyos vajdánétól, nyílván valami rokonától

asszonyom,

a

húgom 6 maga sem

de

út sze-

húga

«bizony én nekem n'im

részére levelet kell vala elhoznia,

hogy vajdáné

hét

az

s

;

jutott

eszembe*.*

Hát mi hozza haza

?

Az

megható gyermeki

a

mely els könyve ajánlásában latkozott.

Apja május havában

hogy

tapad,

féltésében,

fia

nem

Krakkóba szerencsésen elmenekült a

gyanú

is

sejtette,

hogy

csak azt

tudta,

hogy

török kiadatását követeli, lelke megkísértései és izgalmai

közt levelet hoz,

írt

mint

a

Konstanczinápolyba,

embere

ennek

Ungnád Dávidnak a

;

a

nevéhez az

elhal, s

kirl

szeretet,

gyöngéden megnyi-

olyan

beszéli

vala,

—

Mehemed

udvar

bécsi

a

basá-

követének,

hogy behódolni

kész, ha

fényes kapu fiának kegyelmet, msgának székhelyül biz-

tos

uradalmat

valóság

A

ad.

cselbl,

mi lehetett

szorultságból,

natnyi megtévedés Icgfelebb, de

mende-monda,

idnyerés

nem komoly

annyira ellenkezik

az

Habsburgok

való következetes

sem

a

iránt

ura-atyja

gyt.nút elvegye,

*

nem

emlékérl* és

Pilla-

elhatározás

öreg Balassa egész politikájával,

költség hiánya, sem

leány szerelme

lehetett

végett.

hozza,

—

a

a

hségével.

;

a

Bálintot

jószág osztálya, sem valami

hanem hogy mint

családjáról,

Irodalomlörlineti J(^6zUmények.

maga

szegény

«az vallja

fkép András

1899. 388, 89.

—

ezt

a

bátyjáról.

II.

ao

bevezetés.

testvérei gyámjáról

közös bn tokáik gondviseljérl

és

a

veszedelmet elhárítsa.'

a

s

török végek közé jön

már Kékk, Divény

Somosk

és

rokona, a lengyel király híve, trónusára várja,

:

megejti, ha

maga

az erdélyi vajda

;

Miksa

:

a

leveleivel

a

házasságra.3

keresi

azért,

hogy

beleültesse annak vagyonába,

Krusith

gazdag

szemben

tisztázni

metnek nek

;

s

mert

szánta,

tartja

:

a

lenni,

tervtl,

úgy s

érzi,

mindamellett

a

és

hogy Krusith

konyháját

az

utóbb

igen

mégis

a

liliomszál

Irodalomtörténeti T^özlemények-

Századok- 1881. 733.

3

Irodalomtörténeti J(özíemények-

Szilády

Áron

fehér

1899. 389.

I.

1889. 388.

1.

1.

Balassa-kiadása. 41..I.

eljárását

elmegy

szép szemérl,

'

királylyal

vékony

gyönyöre beszédétl, rózsaszin

'

Ilonát.

né-

a leányát

kláris ajakáról,

és

mind

feleségül

maga

nézbe Korponára s találkozik Ilonával. De hiába vesztegeti reá énekét aranyszin karjáról

a Balassa

vagy

leányát,

elbb

mert

emlékét

apja

;

fels megyék

a

s

fkapitányának

befolyásos

húzódozik

Bálint

akar

Jánosnak, a liptói fispánnak, és

maga

s

hogy vegye

ajánlja,

csak

úr talán

szerezzen, talán

megkaparinthassa

két okból egyszerre, azt

ijed

Újvárt,

fel

hogy Bálintnak hatalmas pártfogót könnyebben

nem

Mert András

azért,

javakat annál

annyira

itthon

pedig

ki

személyesen sem mer

eleinte

csak

leveleivel bizgatja

a

jutott

ellenére

Helyzete

bátyja,

árnyékától,^

vele

érintkezni

teheti-

hogy András

bizonytalan, a

azé

is

ki

török

elmenetele óta

;

ennélfogva a török és német egyiránt bosszúra

lesi,

meg

A

a vállalkozása félelmes és koczkázatos.

Pedig ez

ell menekült,

fOstleány-

hajáról,

arczárói,

kezérl

'* ;

a

Bevezetés.

házasságból semmi sem a

Az

lesz.

Si

ének hideg magasztalása

hideg leánynak, nyilván bizonyítja, hogy a költ lobba-

nékony

sem lobbant

szíve

azonban szerencsésebb

Rudolf

j

király eltt

578 február 2-án

leteszi

hségesküt

a

Lengyelországban vagy egye-

miket netalán

bütt tehetett volna

kapitányának nevezi kiutalja

mert

ünnepélyesen lemondva minden egyezségrl

iránt,

és Ígéretrl,

A

érte igazán.

már

országgylésen

pozsonyi

a

fel

lehetett,

kezébe azt

Rudolf pedig egyidejleg ötven lovas

;

Egerbe

ki

a

s

egyszersmind

300 forintos

július 2

segélyt,

évi

i

-én

melyet az

öreg Balassa János Újvár gondozásáért húzott.*

V.

Egerben

napok

szép

a régi

felragyognak

újra

reája,

aztán

már nem

egyszer, de négyszer az áldott szép pünkösdnek

gyönyör

melegebben,

mint

mikor

idejét,

azeltt.

éled

az

fülemile zeng,

nyit,

megelevenedik

:

ki

meg

éri

tavaszszal

ég

su.

bokor virágba

hajt

végbeli jó katonák

a

szépszagú mezt, a hol val,

Itt

felderül,

a

s

;

harmatos füvön bánik jó lová-

ki

vígan lakozik vitéz

lelkesebben

dicséri

barátjával

a

Végeket

7{alonaénebéhen, mert mi lehet

dolog a végeknél dul

s

?

Az

e

s

;

véres

e

s

széles

mulatozás

énekeli meg.

végbeli vitézeket föld felett szebb

ellenség hírére vitéz szíve felbuz-

vitéz próbára indul

tisztességért

élet

bejárják szélylyel a

örömeit a Borivóknak kedvére felmelegedve

Még

rózsa

vitézi

:

zászlók

a

jó hírért,

lobogós

alatt

szabjával harczol, vagdalkozik,

öl

névért

;

maga

* Irodalomtörténeti T^izUméayek- 1895- )94<

és

kopjával, is

'•

szép éles

sebesedik

1900. Í96.

s

I.

;

Btvezetét.

aa

homlokán vére

den alkalmon

nem

Bálint

sem

másik

nemétl

annyiszor

a

osztozik

mest

mint

a

kell

él

a

együtt

egyik,

s

kopját

Viaskodik

mindenütt örömest

és

és vigalmaiban,

s

örö-

kiknek

a vitézekkel,

A

min-

poharazik vagy szomjúho-

;

mindig

élet kalandjaiban

vitézi

s

hagyomány,

gyzedelemben.

a

mint sora j, mert

családi

a

ers fegyverben

bajt vitt

/ /

részesült

kél,

mérkzésnek sem

bizonysága

;

st pihenben

bajra

is

dicssége növekszik. Balassa

riad vissza a lovagi

vagy párbajozik, zik,

ellenséggel,

társaival

saját

ereje, bátorsága,

hogy egyetlen nap törve

Az

csordul.

csupa legénykedésbl

mez

nagy széles

S a szép Jiget-erd Sétáló palotájok

Az utaknak lese Kemény harczok

;

helye.

Tanuló oskolájok Csatán való éliség.

Még ban.

Szomjúság

s

nagy hévség.

Fáradtság

—

múlutságok.

örömcstebb forgolódik Ungnád Kristóf egri házá-

Mert még mindig

horvát bánná

lett

s

a

az esküt

maradt.* S Bálint lángra

madszor, Anna iránt relme gyulád sal.

elválásakor,

is

letette,

követelbb

az ábrándos

lovag

nem

csak a

az

;

hanem

tanult

is

1

576-ban

de a régi helyén

lobban megint, most már har-

vagy még csak

újra

fel

Mert nem

nem merben

;

fkapitány, noha

és

a régi parázsló

többé,

vagy

megébredt

tapasztalt hódító.

* Illéssy János, Századok- 1898. 19.

sze-

cmésztbb lobogás-

és

I.

legalább

férfi,

A

mint

szép és

:

Bevezetés.

délczeg lovag, ki eltt zött fényes

jöv

ezt a

szívével,

maga

a

szor diadalmaskodott,

Erdély

rózsában

egyfell

melyet

járt,

szeretkez

jövt már kezdte

Utána már ntt

menyecskének,

már sokakat új

«

mint

s?:erelmes

méltó

szerelmére kötött

—

úgy

elbb,

játszótársa

attól,

a

kit

a

—

látszik

éves

tíz

a

és

fogásai-

S

vitézek között*.

ez

Bálint már szerencsé-

csakhamar

mert

rejtkben*

ság virágaiból

rajongás

kaczérkodva. léha vígsággal hasonlókép

ki

küzdelemben

sebb,

s

a

és növe-

^rs amandinak

gyakorlati siker mvészetének, az

ban már cgykép járatos

földjén

másfell

álmodozó,

Az eszményi

szarv.

már sok-

:

Lengyelország

az

kö-

csél-csap

és

leváltogatni

és

titkos szerelem szórt az útjába.

kedett néhány takaros

nk

kész szép

vigadozásra

a

nyílt,

23

bokrétát

segy

kap

hévség, nagy szerelem és tiszta-

Istentl

gyakran kért könyörgé-

sében.* Ki

volna ez más,

felzaklatott

végére

mint

Losonczy

Anna

Ungnád

De

kell

;

s

a

szerelmes helyen, rejtkben

indult szerelmi regénye kifejlés nélkül

melynek

búcsúénekében, nevét foglalja,

aztán az év

báni székhelyére, Horvátországba készül,

így Annától válni

versfejeibe

maradhat. a

Keserg Anna

Losonczy

megkapó hévvel zendül meg panasza

Lelkemet

szállotta

m«g nagy keserség.

Csak nagy bánat lészen

élctenibeti

már vég

Oh, én szívem mint ég Hogy szerelem miatt örök kínba esek. !

*

?

reménye egyelre kínosan verdes, mert

Szilády Áron Balassa kiadása. 43.

I.

:

:

:

14

Bevezetés.

S

a fájdaJom hevében,

dfded minden egyéb

megújuló vesztés elérzetébcn

a

asszonyt, leányt,

viszonyt ez állhatatos és következetes

minden egyéb

futó

csengés mellett

;

mintha soha mást nem szeretett volna, elmelegedve kérdi Szerettem-e többet? Azt

Csak

te

gyujtád szívemet nékem.

Emlékül gyémánt keresztet melyek közül

gycl,

müket

jelenti;

küld

neki

három gyöngy-

azaz a nagyobb, szerel-

öregbik,

az

a

s

:

nem.

hiszi,

nékem minden ékességem.

te valál

Szerelemre

s

másik kett önmagukat:

mert

Isten

ket

is

kéri,

hogy nagy szerelmükben, egymáshoz hvségükben

úgy függesztette a szerelem keresztjére

s

,"

kérve-

meg

ne fogyatkozzanak

Keresztviselésben

Legyen együnk másért kész minden trésben.

A

mint az

szerelmök

is,

a

középs gyöngy

s

a

rágalmazók

szóljon fellük kiki, a mit

A bl

úgy

áll,

hagyják

ne

hiszen lelkük

akar,

álljon

elesni

—

tiszta.

mint ez összetartozó énekek képeibl és kifejezéseinyilván

kitetszik,

kölcsönös

már kölcsönös lobogással

hanem inkább maga

bizton

miatt

magára

+

marad,*'*'

türtzteti

hiszen lelkük tiszta

ban távozik Ungnád ;

szerelmük

báni

s

a

és

fékezi a

az év végén azon-

Horvátországba

indulásáig a két szerelmes

dalnok hangja

* lilésíy János, Századok,.

:

székhelyére,

az asszony

szenvedélye

még nem gyönyörségre,

még

szenvedésre,

kielégítését,

felesége nélkül

ég, de

1898. 19.

egyszerre megválto-

1.

** Erdélyi Pál, Balatra Bálint. 1899. 95.

I.

:

Bevezetés.

zik

következ énekében, melynek

a

;

lomás van belefoglalva magái,

nekiüdia

rd

a5

verdesés

legeti

;

hogy

öt

hogyha

hogy

nagy jó

éreztesse

már

helyett

már boldogan zengi

Annáméit,

:

versfejeibe ez a val-

ni

a

mert

szerelmese

haragszik

reá,

megunta,

fogadását

megbánta

másnak

örül,

S

a sík

biztatással,

életét,

is

elmegy,

mezn, gyors hogy

hírtl rizzék; az

ln a

a

róla,

t

halló.

egyedül

s

küldi

ntagát ne kíméljék,

megérdemli,

ha

mint egy

él,

utána azzal

de azt

a

gonosz

a

érte vesz

feje

is,

mert

A

?

meger-

egymást kiegészíti és

hagyja kétségben, hogy az

nyertes

hiszi

nevét csak reá bízta.

hírét,

alig

s

;

azt

;

állandó.

gondolatit

Íme, ez a két vallomás síti

róla,

tétova hajló.

mikor Anna

a

hiszi

nijraclandó.

Nincsen dolgaimban semmi álnok

szál fia

em-

azt

ha búsul, másért búsul, pedig

örül,

Én keserves szivem hozzá oly Mint fenyfa télben, nyárban

Nem

Gyöt-

akaratját.

féltékenykedést

új

küzdelemben

tanult és tapasztalt hódító

nnél, az érzéki asszony

a

ki

már ersebb

feleségnél.

VI.

Természetesen Eger sem a

vitézi

le

nem

élettel

kötötte annyira,

mozdult volna.

hogy

e

St

németes

környéken

is.

a

léha szép asszonynyal,

Balassának minden idejét ebben az

A

úgy

katonai

hogy

a

látszik,

város

nem

kifejezéssel

merre pedig

járt,

is

határából

mindig

sem

idben ki

ne

ott ^4«tií.

hanem

szóljunk;

a

mindenütt otthagyta a

ke«€ nyomát. Hiszen nemcsak végbeli kapitány, de hatal-

mas várúr

is,

nyers és féktelen, századának

íia,

a

Balassák

lé

Bevexttét.

vére.

iránt,

meg

ép oly

szeretetében

édes gyöngédség nyi-

szülei

megdöbbent

tombol benne egészen

hódolatában Annája

s

vad és kegyetlen indulatosság

Az

kikkel összeütközik.

Egerbe érkezte eltt,

mindazokkal szemközt,

fürdben

miatt a gazdag

befolyásos család

hányja

megvet

lenézéssel

tolakodásáért a

emberül,*

fiút

elégtételt követel tle,

el

A

felel.

Selmecz

verést

elismeri,

Mert

némi vadság

temben, a Musákkal való

lídítettek

Ám

volna ?»

tanácsát és lakosságát

meg nem

a

ijesztik,

küszöbén ti nem a

kemény

maskodó

ellen

;

kameniczi vára

A

van

egyelre prüszköl, el

is

már egyéb

ott

Szkárosy

gazdatisztjét

nevezi, kik a

házuk

s

elégtételért a királyhallgat. följelentés.

Györgyöt,

veri

A

hatal-

Április

lengyelországi

össze, mivel a jövede-

mivel érte gyermekkorában

édes atyja Divényben elveri vala el

sze-

Selmecz

Rubigallus-család és városi tanács

lemrl elszámolni nem akar

követ

—

tanulás,

meg ne

ellenére

nyomorultaknak

végül

de ezzel aztán

Pozsonyban

elsején

szelidülésnek

is

természe-

tisztes

a

bánya rabjainak, kiknek híre

ér.

választól

hoz folyamodik

durvaság

és

társalkodás,

e

kora,

forgása ellenke-

az udvari élet szokása

s

reáfogott

a


zik az afféle mosdatlan beszéddel.

hosszú vándorlásaim

e

tanácsával

származása,

tanultsága, sok országokban és udvarnál

—

mikor

a

s

tanácsnak nagyzó büszkeséggel,

a

szitkokat ellenben visszautasítja.

kérdi háborogva

még

év elején, január havában,

vihnyei

a

selmeczi Rubigallus és

gazda-

a azertelenségig jobbágyaival,

birtokos szomszédaival,

tisztjeivel, a

megható

Csodálatos, a mily

latkozik

;

majd Göppel Dánielen

hasonló mveletet, úgy hogy a király már július

* Századok-

1902. 913.

I.

ij

"Etvetetix.

kérdést intéz

elsején

Bálintra ezért

szabni

S

még

a

pozsonyi kamarához, hogy Balassa

hatalniaskodásért milyen büntetést kellene

a

?

Bálint úr a nyolczvanas

sem bontakozik,

ki

különösen

évek

már

birtokháborításat

és

foglalásai

borszkyak, Dedinszkyek, Pottornyaiak,

másra emelik ellene

mert

együtt,

földjeik,

soha sincsenek tle és

ebben az idejében kiáltó

bn

dívott,

s

;

efféle

juhaik,

hatalmaskodás

nem

különben

barmaik

De úgy

mint

a

fispáni

három uralkodó

a

erkölcsi

székébe

válság,

a

Balassa

megye egyetlen mágnását nevezze

voltunk a középkoron,

st

nem ment

folyhatott volna egy

Liptómegye nem kérte volna 1581-ben

meg

az

ököljog

az

mert az

;

örökös

ki.

még mindig

három ország

és

korában még jobban, mint elbb és

pozsonyi ka-

jobbágyokkal

embereitl biztonságban.

hogy megüresedett

Rudolfot, Bálintot, túl

az

számába

életen keresztül;

Bár

és

tulajdon viszonyai és határai rendezetlenségének

a

látszik,

hegyeik,

rétjeik,

Újvár

Kubinyiak egyre-

nemesekkel

maránál, felségnél a kisebb

nyakába,

miatt.

panaszt a megyénél,

a

a

Mindszenthyek, Zá-

Lehoczkyak,

körül a Szentiványiak.

prébl

egyik

elején

másik szakad

a

e

szomorú

állami,

hadakozás

vallási

feloldott

minden gonosz szenvedélyt, szétszaggatott minden nemesebb köteléket

:

a hatalmasok

a

gyöngébbeket elnyomták,

megrabolták, a jobbágyokat kínozták, kifosztották. Bálintunkat messze földön, de különösen a saját földén rettegték

:

az újváriak,

hallgattak,

és

Az *

hibbeiek

s

többiek

még panaszkodni sem

ilyen lobogó,

szilaj

vérrel,

félték,

csak nyögtek

mertek.*'

kitörésre

lUéssy János, Irodalomtörténeti J^zleinények-

örökké kész

1900.

nevezetét.

38

sem

természettel vitézi szolgálata nélkül

dásra

egész

hívni

Egert,

egyszer-másszor akadt dig

minden viszongás

folyt

de becsicte, jó hírneve mellett

;

úgy

maga után csekély

;

meri tanúsko-

fel

ha

négy

a

A

bírságot.'

negyedik vitézi

sem

soha

becstelenséget

mindössze egyetlen alkalommal

mán, elhagyja Egert,

év

aJatt

egyenetlensége bajtársaival, min-

is

hogy

elsimult,

hol

a

1582-nek

évnek,

vont

fizetett valami

folya-

reményeinek, szerelmes álmai-

nak, legényj mulatozásainak színhelyét.

Vitézi reményei szétfoszoltak

gánál fölebb

hanem

nem

a katonai

emelkedett,

becsvágya hiján

hanem

tanulságaiért,

ötven lovas kapitánysá-

:

nem ;

kedvesebb

a

komoly

fárasztó és

a

dal

mert az asszony,

;

olykor eltte

jelen

s

a

ég

ki

nem

a

mert szü-

bor mindig

és

hivatásnál.

Szerelmes álmai elhalványodtak, de egészen rultak

életet

a kalandjaiért szereti vala;

bohémé, kinek az asszony,

letett

tehetsége,

katonai

a

a végbeli

körül

nem bo-

e)

rajzottak,

meg-meg-

verfényével beragyogja

szeme

álmait megint.

Igen,

Losonczy Anna vissza-visszajön minden esztend-

ben Magyarországba,

a

maga birtokainak

adományainak rendezése elegend

új

mul

hogy elhagyott

szolgál,

találkozzék.*

1582-ben,

megyei Vittenczen, uradalmai

új

keresi

fel

'

a saját birtokán,

Jók,

ismét

lovagjával

Vízbehányó

Szomolány,

kedden melyet

és a

az

vesznek

Dejte

ismét nyitra-

Ungnád körül

Bálint régi szerelmesét, ki nemcsak a szívét, de

erszényét

az

:

kezelése, a férje

ürügyül és alkal-

is

rendelkezésére

bocsátja

Századok- 188a. 737. 1, Századok- 1898. 29, 30.

^ llléssy János,

:

1.

tizennégy tzáz

"Bevezetés.

kölcsönöz

forintot

A

visszanemkérem

soha

neki

>9

mi akkor nagy pénz, a mainak legalább

nagy bizalom, mert

:

Újvárt, Selmeczen,

idben zólyomi házában

a hol ez

él,

forog; mindig vígan, mulatozva

él,

a

a

mert

ez

szíve,

a

maga mélyén mégis a

csél-csap

Zólyom-

legtöbbször

dalra, a borra,

asszonyra gyakran rá-ráfeledkezik. Bizony, is,

5-szöröse és

könnyelm, költekez, pazér

Bálint

akár Egerben, akár egyebütt

ban

1

fejében.-^

asszonyra

az

szeretkez

az

mely

szív,

a

állhatatosan rizgeti az Annája képét,

könnyen gyuladozik, idközi kalan-

találkozások ellenére

dokba könnyen ereszkedik.

VU. 1583 májusában

Íme,

A

is

mirl vádolják?

hónap 20-án Sommer Hans hódrusbányai mészáros

mester szép

fiatal

özvegye Beszterczebányáról, két bánkai

ember kíséretében,

csendesen

ballag

Zólyomon

vala

át

mert

Hódrusbánya Selmccz küls

Zólyom városa közelében

az országúton egyszerre csak

hazafelé

Selmecznek,

utczája volt.

robban egy pompás öltözet lovag,

eléje

szép

fiatal

elbb

tréfára

hamar

s

a

szemrevaló

menyecskét nyergébe akarja kapni. Az asszony veszi a dolgot,

megszeppen

lováról leszállva,

sznik

és

kaczagva ellenkezik nevetése, a mikor

azt csatlósára bízza azzal,

hogy

;

majd

a

lovag

a

kisér

két embert tartsa vissza, határozott támadást intéz ellene, s

minden

erejével

kapva, hevesen tépi

* Századok-

hiába védekezik.

le

188a. 847.

róla

1.

A

lovag karjaiba

fkötjét, kendjét, mellszorí-

Bevezetés.

30 kötényét,

tóját,

szántóföldre,

segítségére vágtat.

A

kontyát,

más

mikor

a

sietnek,

már-már

s

utasok

lovag

a

jönnek,

útszéJi

az

asszony

pedig lóra pattan

és tova-

^^

menyecske

azon melegében panaszt emel heves

legott,

meg

udvarlója ellen a zólyomi biró- és tanácsnál, ispán

az

leteperi

fispán

f-

a

kik rögtön értesítik róla Selmecz városát, a

eltt, azzal

az

ismételt

hogy

felszólítással,

sérelem

a

megtorlása végett folyamodjék egyenesen a királyhoz

Zólyom városa ügyét melegen

és

város

csakugyan

úrnak

életét

Különösen ellene,

egyenesen

és

a

rázdálkodik,

felséghez

a

viseletét élesen,

zólyomi

biró

hogy czimboráival

fordul

tartja

a

feleségeiket és leányaikat

híreibl,

;

a

sértegeti,

békében nem hagyja, ha szép szeréhódolásra.

számonkér rendeletébl

király

a

ga-

iszik,

várost és környékét

nem boldogul, erszakkal kényszergeti ket

Barátjai

két

Bálint

vádra-vádat tetéz

tisztviselket becsmérli, a polgárokat útjokállva

vel

:

;

A

sötét színekkel jellemzi.

tanács

és

fogja.

cselédeivel egvre

és

rettegésben

pártolni

s

a

folyamodás másából csakhamar megtudja a kemény vádakat

;

azonnal

felel

a

zólyomi biiónak és tanácsnak, levelé-

ben keményen, indulatosan vágja szemükbe, hogy hazudnak, pedig

hamisat

szabad

—

dehogy hazudnak,

összeírtak,

útjában

pedig

talán

a

felségnek

csak

színeztek

meg nem

asszonyállatot

mindenféle ;

soha

fertztetett,

mint ez ideig sem ragadozás, sem erszak soha reá

a

nem

bizonyosodott, hiszi Istent, hogy soha ezután sem bizonyosodik,

«

írták azt

is,

—

úgymond

—

hogy én

éjjel-

nappal iszom és hogy én mind szolgáimmal eszve sybarita

* Sxésadok-

1902. 914, 915-

1.

B^vfz ftés.

életet viseiek

.

,

ebben

.

is

hazudtak

ságom, hogy soha nem tudom

Hogy

vígan

birót,

sem

nem

laktunk,

más

.

.

.

Isten árva bizony-

sybarita élet mi !égyen

a

nem

mi

de

tagadjuk,

meg

polgárt

31

bántottunk

?

sem

azzal

abban

;

pedig, az én italomban, mi ellenek lehetett nekiek, holott

sem

keresményét nem Írták azt

hanem

ittuk,

hogy sem

is,

gáimra

írtak;

Majd

—

július

A

az

magunkét költöttük.

sem gyermekek tlünk

mit én rám és az én

15-én

a

írt

felségnek,

fispán

a

t

s

hogy magát

egyoldalulag ne

rendes

ellenségei

megyegylésén, akár

törvényes

a helytartó

a rágal-

a

elolthatja,

homályba nem

jó

;

mert nem

s

a

illik,

hírét, nevét a felségnél

meg

az

szolgáinak, a Balassáknak

ejti

csalárd

mit a maga becsületének

büntetlenül maradjon. Értsék

felség az

Ám akár

vádlóinak

védelme és igaz fájdalma parancsolni fog

hogy akkora gyalázkodás, mely

itéljc el.

úton,

ítélszéke eltt kész meg-

és birák jelenlétéban

panaszára elmondani mindazt,

a

szol-

tisztázza és ellenségeit hazugsággal vádolja. Kéri,

alól

pöröljenek

hogy

atyjuk

beste'

hazudtak t*

hogy ne higyjen nekik

jelenni,

az mi

feleségek,

nem maradhatnak.

békével

mak

sem

beste" anyjuk gyatra borát,

a

emberek,

maradékát

végs nyomorúságra nem

juttatja,

életének ontásával, minden szerencséjének feláldozásával

römest e

hol,

adózik, valahányszor a felség kívánja.

nemes

port

bármikor

szájjal,

szokása

férfiak a

de mellel,

szerint

polgároknak tetszik

nem

s

Ha

szabad bár-

eldönteni,

neki jelzik

;

nem

szóval, de tettel kész velük szembe-

állani.**

* Századok- 1901. 916. ** Századok. 1900. 803.

I.

1.

3t

Bevezetés.

Rudolf,

úgy látszik, megszívlelte a kérést s hatalmas Ungnád, reméljük, a Losonczy Anna sógora és nem

híve,

melegen pártolta

ura,

és

;

szeptember elején azt és

legalább Szeidelius András, Selmecz

bányaváros

hét

a

az

fell

igen

Ungnád

udvar

felírásaival

küldötte

embere

fispán

barsi

vizsgálat

le

volt,

úgyis

figyelemmel

Ennek

a

rokon

eddig

Fölszólította

az

a

most

ártott,

bizalmi

meg-megírta.**

viselkedését

Poltári

alispánt,

Balassa tett-e lépést

megyénél

a

is

könnyebben

volt.

A

kedves

tárgyiasan járt

Soós

maga

el.

hogy

Jánost,

tisztázására,

s

mi

véleménye az esetrl. Soós még az napon, szeptember

az

6-án megadja

a választ

:

akkor nem volt gylés; neki és

Dobó

dicséretes feladatnak annál

keveset

a

Dobó

Bálint urat hazatérte óta

mert rokona, unokatestvére

megfelelhetett,

hogy

levelet

fkapitánynak

vélemény végett.

kisérte,

nem épen

boldogul,

menteget

dunáninneni

és

és

megbízásából

ki

zólyomiak

történt,

így

van.'*'

király egyoldalú elitélés helyett a

Ferencz

a

nem

befolyása következtében Balassa

véleménynyel

jó

selmeczieknek

a

hogy kérésükkel,

György fispán

Barbarich

mert

ügyvivje

bécsi jelenti,

hogy Bálint uram

mikor pedig hirtelen

a

már Nyiti-amegyébe, onnan Újvárra

semmi

eljárást

nem

indíthatott.

mit véljen az afféle dologról,

A

nem

nyilvánvaló.

nem

lehet.

vele.

csakhogy kényszerítette

bottal,

Az

a

kellett

Maga nem

mi se

összeült,

mennie;

tudja,

hogy

nem bizonyos,

Tripartitum szerint az ilyenrl

asszonyállat

veréssel,

jelentkezett, de

sem panaszolja, hogy ;

csak

öléssel,

* Századok-

t^oi. 915-

I-

** Századok,

1906. 806.

J.

ám

a kényszerítés

szóval.

se

itélni

visszaélt

nem

Szeptember

1

lett

3-án

Bevetetét.

már

hogy Bálint uram

tudatja,

beszéde

Nem

sem

mert

ekkor

a

megye,

a

Balassa és

Felállván

—

alispán

mind 6

el,

a

se

megyegylésen zólyomi

mind

minem

hamis

meczet és Zólyomot

«

de

jött

el.

Bálint uram

—

írja

az

írást

és panaszt

O

felségének

Bizony keményen

szolgáira.

felele

és

beíratta,*

nem

Barbarich György,

?

érte,

fispán hívására nem

biró elrejtzködött, az alispán

ménye legyen

valami

Háromszor küldtek

zólyomi bíró tanácsával összve

reá,

fispán

a

bíróval

vármegyét megkövetvén

a

vármegye könyvébe

azt a

a

a

szeme eleibe jönni.

elszámlálta,

tött volna a

A

hivassák

volna,

hiában,

hogy

megjelent,

jclen'étében

33

felbiztatta,

tudta

t'^'

fispán,

a

mélyen

mi véle-

a

hallgatott

ki ;

Sel-

Bálint

uramtól nagy vitézül mindannyian féltek.

A

pör pedig tovább húzódott.

április

14-én

zólyomiak és

A

selmecziek

és

békésen szép

véget, a mikor

ért

Dobó

következ év

Csak

a

mind

Balassa,

mind

a

eltt Léván megjelentek

kiegyeztek.-*'"*'

Sommerné sem

dicsekedett

másszor az eré-

nyével.

VIU. Balassa Bálint megelégelte a kalandot,

szerelmet

vergdés Annához,

Nem

is

is.

Annyi

után,

búszcrz

csél-csap élvkergetés, annyi állhatatos

— nyugalmas révbe, hogy épen

a

családi

807, 808.

boldogságra vágyik.

legvégzetesebb

legbúszerzbb szerelembe bonyolódik

* Ugyanott.

a

mert mi egyéb vergdésnél titkos viszonya

gyanítja,

** Századok-

meg

kalandba,

bele.

1.

1900. 809.

1.

Br. B.lasta B. és gr. Zrínyi

M.

3

Hevezetés.

34

Dobó

Unokatestvéie.

néhány

húga,

özvegyen

hónappal

maradt,

ezeltt.

fiatalon,

Várday

Urával,

Clnisztina, békéltet birájának a

Mihály

nemzetségének férfiágon

vagyonában

Mihály

— 25

elején,

kovában.*

éves

fpohárnok-mesterrel

magva

Miklós

egyfell

felesége,

1583 deczeniber 24

alig

Christina

szakadt;

Szép

egész

Várdayak

a

másfelöl

Katalin,

árvája,

ült.*-*'

s

asszony, gazdag

asszony, ha Kis-Várda várát és városát összes tartozékaival

Szabolcsmegyében

megmenteni,

Zemplénben örökébl,

megbírja

és

feltétele

esik,

a

kinek

S

oltalmazni.

daliás

alakja

—

a

kutató

meg

és

pedig

dalnok

szerelmes

érdekeit meg-

szeme Bálintra

A

és ura, törvényes oltalmazója legyen.

fakad

sugallatából

* Christina

1573-ban,

a

Ennek

pillantását,

hogy

mikor

Dobó-család

a

lovagja

az elhatáro-

els éneke Christinához

Domokos érdemeiért Sárospatak

vitézi

lobbanékony

megérti

szíve dobogását, kész az elhatározásra,

zásnak

híres

férj, a ki férfi,

kalandok és

sikerek csábító fényében rajzolódik eléje. levente

Dobók

ki

a

lovagi

a

ellen

javaival

uradalmaiból elfoglalni

e's

merész és ers, eszes és határozott, tudja

összes

részét a

saját

a

s

várból

Ennek azonban els

sikerül.

Zombort

és

biztosítani

a sárospataki

visszakövetelése

kincstár

a

Helmeczet

a í:^-

István

várát és tartozékait

:

Nagy-

és és

Kispatakot, Sátoraljaújhelyt, Csernahot, Petrahot, Ardot, Kistoronyát,

Tolcsvát,

a

Bényét,

két

Vámosújfalut egészen,

ezel,

Szabolcs

zálogba kapja,

és

Balsa

falvakat

még serdül h

Szabolcsmegycben

jadon

s

hez Várdayhoz, így özvegyi voltában A gönczi és telkibányai jószágokban **'

Philológiai

Századok-

T^özlöny.

1S98. 33-

1-

1896.

részben

1578 elején megy férjlegtölebb 24 25 éves

lehet.

(Egyetemes

a

Zemplénmegyébcn, Ber-

karádi és nagytoronyi birtokrészekeí

842,

43,

—

is

44,

részes. 47.

1.)

:

"Bevezetés-

Legalább

reítm halalmdról.

ból

hogy

megfelel,

mint vallomás, régi

hisszük

azt

nyugodt hangjából,

vers

a

s

költészet

ének

az

35

neki

Inkább

szól.

költk módjára,

a régi

hseinek

helyzet alakulásá-

a

mi egymásnak teljesen

a

és

Ádám

hogy

mutogatja,

eseteivel

elmélkedés,

régi történet

a

apánktól kezdve mindenkin, királyon és bölcsön egyiránt a a

szerelem

meg

Inkább

uralkodik.

kegyes magasztalása

;

csak

melegebben,

kissé

nyör beszédérl

maga meggyzése, mint

a

fordulattal csendül

befejez

a

mikor szép személyérl, gyö-

a

Neki

meg.

emlékezik

magát,

ajánlja

mert megtudta, hogy igazán szereti. Kész azért már szívem szenvedni érette. És mást nem szeretr.i soha 6 helyette; Kész szolgálni míg e földen tart élete,

Mert megérdemlette tlem

Ez

szerelme

a

már az

igaz szerelme

szivében

is

szüntelen eltte képe, jó termete, álmában

eddig

dik,

kit

férje

oldalán.

A

levente

hamar belehevl ebbe az

*

Szilády fogva,

és

Lucretia

tehát jóval vette

;

vagy

késbbi

Áron errl azt

róla álmo-

is

öreges

1

leliet,

felesége.

közvetlenül

Erdélyi s

a

a

Pál

verset

Dobó az

más utóbbi

Hagymásy

Christinára vonatkoztatja,

kivel

készült,

Christinát feleség!

Christina ezt

okok-

Euryalus

az

melynek dallamára

a

584-nél, a mikor

hogy ez

dalnok azonban

Christina-versrl, technicai

hogy

vert

Christina>^ nevére

új érzésébe, s

foganhatott,

után

bizonyságnak veszi, Sanyiki

a

szerelmes

és

következteti,

elbb

fészket

szerelem megkimélt, bizonyosan

a

lobbanékony

nál

!

valaki,

nem

u

föltevést kész

Kristóf

feleségére,

Bálint úrnak erdélyi

tartózkodása alatt viszonya volt. S a képes kifejezéseket helyzete

önkéntelenül megvillanó szólamainak magyarázza, holott a sze-

;

Bevezetés.

36 irt

énekében Cupido már tüzes szikrákkal gyújtja, virrasztó

herdójával

szép

zaklatja,

csillagának képét eltte

fel-fel-

tnteti.

Vére

valóban képe,

szava,

már

hasonlata

már

képzelete

zajlik,

már elevenen

játszik

csapong a hosszú,

;

19 szótagos sornak egyes részei, a fejledez Balassa-vers

alkotó elemei, már csengnek-bongnak, némely helyütt már

középrímekbe csapnak. Mint aszály miatt hasadozott

már úgy

Christinát

kivánja,

mert tüze

enyhítje,

vivje, kiért egyebek szerelmérl lemondott;

föld,

bánata

ennek úgy

s

örül, mint régi rab a szabadulásának, ha fogságából

me-

nekül.

relmes rabsága általános költi kép. beszél, félreérthetetlenül

Dobó

A

vers 6-ik szakasza nyíltan

Christinára

vail.

A

dalnok annak

hogy búszerz szerelem, vagyis titkos szerelem, titkos viszony már nem árthat neki, mert felesége biztos oltalma lesz fejének. Házassága a búszerz szerelemtl megóvja egy házasörül,

:

ságtör viszony hogyan óvhatná meg? A Dobó Christinához a írt els éneke a megmaradtak közül Szilády Áron kiadásában :

XXX-ik,

a

a Jll-ik,

a

szerelem hatalmáról, ll-ik

töredelmes lésérl

s

könyörg

járt

teljes

összhangban

ez

tovább

a

j

aztán következik a XXXIll-ik

éneke, majd a

dal,

tovább

utána

halálától

;

Christina-vers, aztán

XXXlV-ik felesége elhidegümás virágénekek közé jutott

az utolsó a Cselia-dalok és

megható

Xlll-ik

gyrrl

viszonzott

a

a

mely

a hitetlennek

esztendeig. a

Ha

XXXIV. ének

esztendeig kifejezés

sárospataki

esküvig

szemére hányja, hogy

a dal tartalma

felírásával

nyomra 1583

nem

is

lenne

és hangulatával

igazíthat.

A

deczember

Várday elejétl

1584 deczember 25-é-g ugyanis esztendnél valamivel több id telt el. Nagy baj, hogy a Balassa-kiadás szerkesztje semmi chronologiát

meg nem

állapít,

st meg sem

kisérti.

Bevezetés.

InségébQl immár mert engem

Bús

voltát

37 elbbi

kivett

szei

elmemnek.

szívemnek lengedez szele elverte jó kedvinek,

Bú-szerz szerelem már nem árthat nekem, mert oltalma fejemnek-

Aztán meleg, gyöngéd

melynek érzése hosszabb

dallal,

soraiban meg-megárad, a rövidekben megállapodik, hogy

szabadon csapongjon,

újra

—

maga

is

gyrt

küld vissza,

gyémánttal ékeset.

gyrm,

Eredj, édes

majd

asszonyodhoz.

jutsz

Ki viszen tégedet csókolni szájához,

Oh, hogy nékem ahhoz

Nem

szabad most mennem, én vigasztalómhoz.

Mondd

szolgálatomot

tlem.

néki én

Kérjed, emlékezzék valalia fellem.

Ne

felejtsen engem, Lám, csak benne vagyon én gyönyörségem.

S kegyesét ruhájával a

szíve gyászához, fehér

hasonlítja; be,

úgy

foglalták,

zárja

foglalja

eped,

s

hogy

t

magához.

is

igaz hozzám, mint hív szolgájához.

András bátyjának,

végkép

s

úgy

elhatározza.

S becsületes,

ségeivel, bolondságaival,

és escnkedéssel

nemcsak

és a

látszik, a

intése és lebeszélése ellenére a házasságot

nemes

szívvel,

indító mély vallásossággal leszámol legénykori

bánásnak

cscsé-

az apja öcscsének és Ferencz

maga testvérének beleegyezésével,

Losonczy Anna

sal

sóvár

a mint azt a

hajoljon mp.shoz^

Légyen

nck, a

a

kívánsággal

a

gyémánthoz

Ne

zománczban

gyémánt fényéhez

azzal

dalát

fekete

vétkeivel

magába

szívbéli

a

száll,

megadása

meg-

mélységes énekét,

mely

Istenhez fohászkodik

töredelemnek azt

maga

;

meg-

könnyelm-

;

megírja

vezeklésének, de egész ember-

;

Bevezetés.

58

bntudatának

öltje

is

kétségtelen bizonysága,

megkapó

a két országszerte elterjedett

riusok énekes és

a

;

Balassa szinte megindulással kezdi

erdélyi unitá-

A

reánk

is

minek

a

;

nyomtatásban

karkönyvébe.

dallama

régi

és

az

bejutott

katholikusok

codexben még érdekes

ln

kifejezése

hogy kézírásban

Kájonimaradt.

:

Bocsásd meg úristen ifjúságomnak vétkét,

Sok hitetlenségét, undok fertelmességet; Töröld el rútságát.

Minden

álnokságát

Könnyebíts lelkem terhét.

De

az Isten jóvoltában és bizalommal

hitte] lás

eltt

«

fprókátor az országban

hol mi

lev fpapokkal veszélyeit,

testvérek

és

a hazai

között

való

is

és egyházi

frigyet

bnébe

Ám

a

volt,

tatták,

A

hogy

világi

fl

cselekedete

törvények az

unoka-

mondják

jószágvesztéssel

mind

Isten eltt,

tisztességére")

nem habozott tovább: karácson eltt

lakolés

nem

is

esik.

mind pedig Ennélfogva

15 vitézével, mintha

csak Erdélybe menne, megszállt Patakon, zés szerint menyasszonya

hitén

fpapok, püspökök megbiz-

fprókátorok,

emberek eltt

a

megbeszélte házassága

vérfertzésnek

esnek,

megindu-

st

születend gyermekeik törvénytelenek lesznek

örökölnek.

ez

püspökkel »*

mert

elköveti htlenség nak,

kegyelmében megnyugszik,

és

indul az új életnek.

megjelent

;

a

az

hol

megegye-

els ünnepen,

január 25-én együtt végig hallgatják az istentiszteletet,

annak befejeztével szinte észrevétlenül az

* Balassa levele. Képes Irodalomtörténet. iq6.

1,

oltár elé lépnek

1.

s ;

Budapest, 1896.

"Bfvezeiés.

András

Balassa

pár aztán kíséretével

üj

rség eltte megnyit

uram

Bálint

kit

magával

elrántják

eldugott

fegyvereiket,

vagy

záratja,

a

S

falakon kivetik.

a

ezen

urok

új

kulcsokat eltéve, birtokba

veszi a

le-

megkasza-

kapukat

a

a

nekik.

rséget

az

vagy megfélemlítik, az engedetleneket

szerelik

s

hséget esküdjenek

hogy

ket,

felszólítja

Víiézei

várba bevonul, melyet az

a

Balassa beszédet intéz a katonák-

;

Christinát, mint hites feleségét;

hoz, bemutatja

jogon

bolják,

pedig,

megesketi ket.*

hozott,

Az

papja

39

várat.

be-

A

ki-

vetettek azonban a kívül maradtakkal a várost föllármázzák,

népet

a

támadásra,

a

a f;.lakat

nagy kaput, mely Lucretia

a

jobbágyok nem

is

restek

létrákon megmásszak, az alacsonyabb

helyeken és ablakokon

és

A

fegyverre szólítják.

behatolnak, a zárakat leverik,

Gombos-kertre néz,

fordítása

készült,

a

s

a

hol az Euryalus

hatalmukba

kerítik

és

a

fegyveres népet beeresztik,**

pedig

Balassa a

várnagynak

kíséretében

bár az get

nem

ell kitér: a kulcsokat

A

menyecske

önként követi,

mert

készségesen marasztalja, a felajánlt szívessé-

fogadja áll

er

feleségét karon fogja és vitézei

visszaadja,

távozik.

rség

meg sem

sokasodó

a

;

el.

Az

ott lakja

pár kocsira

új el

a

és Szikszóig

száll

lakodalmát.

IX.

Mi siker

volt ez

a

vállalkozás,

vagy kudarcz

?

A

foglalás

?

hogy veszszük;

Tréfa vagy merény, nyilván valamennyi.

* "Egyetemes PhHológiai J(özlöny. 896. 845 ** Irodalomtörténeti J^öxlemények- '893 207. j

I.

1.

^

Bevezetés.

hogy hsünk meg

Kétségtelen,

Ferenczet,

kiforgatta és

halálra

unokaöcscsét.

Dobó

hogy

a

kapzsi

lelketlen

ki

gyötörte Jakabot

akarta

volt ;

Dobó

tréfálni

vagyonából

anyját

s

és

Christinát

testvérét,

szerette volna füröszteni,

is ki

rengeteg örökségben egyedül dusálkodhassék, holott

csak harmados birtokos volt. Ezért kellett a házasságnak

ezen

uram aztán hesse.

ezért kellett a várat elvileg elfoglalni,

;

maga sohasem

hiszen

S

hségére azonnal

mennyiben

a fel

ki

elhagyására

még sem

meiben örömestebb

nem

szóról

hogy

a

írja,

vala

a

siker

felesége

és

volt.

tette,

De hogy

annyiban kudarcz. Mert

kényszer

Kétségtelenül fényes ter-

meg

lakodalmát.

a

sem

kudarczon,

a

kalandon

nem

egyelre. Bízott abban, hogy a mit cse-

kesergett a

férj

annyiban

ellenére,

szándékozott, ilyen

számított.

üli

Balassa Bálint sem

lekedett,

;

katonákat a maga

annyiben

vonulnia,

kellett

is

a

eskette,

is

bár a várat megtartani

igen

meg

volna

mennyiben az rség

a

tréfa, s

osztotta

alapon a felesége jogát érvényesít-

az

mennyiben Dobó Ferencz bosszantására

a

annyiban merény,

önzésbl sohasem

távollétében megesni, hiszen

titkon, az

egyezett volna bele

mint három nap múlva Kapy Sándornak Szik-

nem

a

maga fejébl

fpapok,

fprókátorok,

mint

Kérte barátját,

két vitéz szolgájának.

bizodalmas

Nagy

hanem

és gondolatjából.

püspökök biztatására urát

cselekedte.

és atyjafiát,

hogy

Péternek és Rácz Demjénnek,

kik Patakon vele jártak, vagy legalább feleségüknek adjon

Szarvaskben

helyet,

míg

fejedelemhez készült, hogy

a

fejedelemtl megtér. Tehát

fölvilágosítsa eljárásáról

:

a

Dobó

Ferencz azonban megelzte és bepanaszolta, hogy Balassa

nemcsak az

hségére

,

de

eskette,

a felség katonáit a felség

is

bántalmazta, a

maga

várát elfoglalta, így htlenséget

1

4

Bniezetét.

követett

már január ai-én fertzésbe

kobozza

már

A

a

Ern

Rudolf teljhatalmú megbízottja,

cl.

a vér-

esett Dobó Christina Dobó Ferencznek január 26-án

pedig

a

leír

htlenségbe

és

és adja

el

fherczeg

pozsonyi kamarának, hogy

Bálint

;

birtokairól

jogügyigazgató ugyan

hasonlóképen

is

hogy

kifejti,

a

javait

rendelkezik.

htlenség pré-

nek jellegéhez rendes pörben hozott nyilvános elmarasztaszükséges

lót

nem

pataki,

gos

Dobó

s

;

kaphatja,

a

keveset

közül

javai

ér,

Újvárt

sem Christinának

gönczi és telkibányai részeit, mert mindezek zálo-

jószágok,

felség tulajdonai,

a

bárkinek kezébe jutnak,

udvar

az

BaJassának

meg

többi

még

korona nevében

is

elrendelte

visszaváltási joga elvesz;

az

bnösök

a

s

ha htlenség czímén

s

korona

a

eljárás

megindítását

megidézését

jöv

a

a

ország-

gylésre,

S

megindulnak ellenök

ezzel

méltatlan pörök, melye-

a

ket llléssy*' és Erdély i'*'* sokkal részletesebben beszélnek el,

semhogy ismételnünk

zanat és

érintésére szorítkozunk.

találhassa

jének,

ket

július

úgy hogy

Thomassovics

megyét be lyesen,

;

vagy

kellett

hites

A

hogy

szétrebbenek,

vitézei

csak néhány

kellene,

félelmetes hírre Balassa a

pörbeidézés

meg

ne

az esztergomi káptalan küldött-

János

futnia,

fbb moz-

a

alesperesnek hét

barsi

míg

zz

idéz

levelet

vár-

szemé-

embereiknek kézbesíthette. Balassáékat

15-én Yelejtén, Zemplénmegyében, Bornemisza Imre

udvarházában érte

utol.

Bálint aztán feleségével, mint az Cldöztt vad, bujdosik,

a

hó

végén

Abaujszántóra, az sszel

* egyetemes Pbilológiai f^özlöny. 1896. 841. ** Balassa Bálint. Bpest, 1899. 128. 1.

I.

tovább Király-

42

Bevezetés.

S

falvára.

testében betegen, de elméjében

itt

október 3-án, mély és igaz szeretettel megírja

sen,

hogy

rendeletét,

szegény árva szerelmes

az

feleségérl és magzatáról gondoskodjék

fgyámjául

meke

kfizbe

perekvei », mint

méltatlan

idéztette;

A

mint

jövend

milyenre a

Dobó

kegyelmesen

«

afféle

ország-

Fercnczet,

mindenbl.

pör kimenetelét,

sem várva

a

Ern

kezébl

nem

ki

Jakab

öccse,

fherczeg

is

ismételt újabb parancsa ellenére

szabadon nem bocsá-

eresztette, szolgáit

hátas

elhalt,

egyedül uralkodott

a

április

a

8-ika eltt unoka-

1

paripája

agyontiporta,

—

pataki várban és rengeteg tartomá-

nyában. Rossz mája kedvére hízhatott alábbhagyott. S

egyszeren

a Christina javait

minthogy közben még

s

;

Dobó be

végrendelet e szavaiból kitetszik.

a

lefoglalta;

vel

vesse magát

az elvett jószágát és marháját adja vissza, és hagy-

jon neki békét

totta

hogy

feleségét ne zaklassa a

intse

s

Báthory

királyt,

kéréssel,

a

mikép

felségénél,

gylésre

hogy

azzal

vég-

atyjafiáról,

felesége és gyer-

;

lengyel

felséges

a

meg,

nevezi

Istvánt

is

egészsége-

míg az

id

s

per sürgetésé-

a

lassan telik, a

vélemény

Balassa cselekedetérl egyre enyhül, hiszen mint harmados

birtokos felesége után joggal eskette

gére

is

mert állásra

dosó

békésen távozott. pár

Istvánffy

föl

Ítélszéke

A

a

várba,

vélemény

november

1586

Miklós vár

kisvárdai

keresi

a

maga hsé-

s

az

lehetett,

els

ellen-

enyhülésével a buj-

hazatér Kis-Várda városába, Christina szokott

lakóhelyére.

a

magával nyomult

kevesed

meg

Hiszen htlen szándéka nem

az rséget.

és elé.

nádori és

idézi

25-én

már

ott

fogadja

helytartót, ki a király nevében

tartozékai

az asszonyt a

visszabocsátása

végett

jövend országgylés

3eL>ezeNs.

Az országgylést

Yárdayak

össze. Christina a

érdemeiért kegyelmes

szolgálataiért, Bálint a Balassák

remélt;

ítéletet

prének megindulába

mert

1587 november i-ére hívta

király

a

43

óta

inkább,

annyival

ismerseit, jó-

barátait,

akaróit személyesen vagy levelilcg sorra megkereste ügye

St

támogatására.

1586 a

rokonai

likussá lesz,

maga örökölt

a

s

hogy

vallása ellenére katho-

mindenható egyházat

a

maga

a

másnak

volna

törökösségben

él,

kereszteltette

s

házassága

;

egyház oltalma

pápa

s

hogy

panaszt emelt ellene,

Musztafa névre

s

törökösségért,

a

pörbe

alá

is

pápánál és az

Sixtus

török módra

kis fiát

a

miatt

V.

érdekében,

esztergomi szentszék eltt

részére

Dobó, kinek

Szerencsétlenségére, mert most már

nyerje. állt

biztosítása végett

ország protestáns áramlatainak sodrában

az

elején

szülei,

nagyobb oltalom

a

fogta.

Hiába

a

szentszék

menekszik

a

vala az

hiába tesz hitérl ismételve vallomást,

augusztus 24-én az esztergomi, elbbi napokban a szepesi káptalan

hogy

eltt,

noha

eretnekségben

hittel a

a

római katholikus egyház hívéül

prére mindez semmi

született

vallja

magát

emészt

zaklatások közepette nyomorúsága

sebb legyen, András bátyja és

Újvár

még több mert

ben

a

Lehet-e

miatt.

csapása,

Sors

a

is

;

hogy

még

telje-

még mostohább

Sorsa

megrenditbb

észre,

hogy

révét

tomboló

riadva,

a

háborodva,

maga az

veri

fel,

Van-e ?

Van,

szertelenségé-

emberi képzelet.

kétségbeesve

felesége hideg és hamis hozzája.

vihar

?

isszonya számára

maga üldözésében,

egyszerre

erre

izgalmas perbe vonja Végles

sokkal leleményesebb, semmint

Bálint

:

befolyással sincs.

Így pörli egyfell az állam, másfell az egyház ez

és

kegyelmébl ers

nevelkedett, most mégis Isten különös

veszi

Nyugalmas

mely családi boldogságát

Bevezetés.

44

kalanddá és leg-

összezúzza, házasságát a legvégzetesebb

búszerzbb szerelemmé támadt?

Az

irodalomtörténet

sohasem fogja

A

míg

mámor

honnan

és

ma még nem

tudja, talán

Talán az asszony elhlésébl

kideríteni.

az érzéki

Hogyan

változtatja.

tart vala,

?

addig híven és önként

bujdosik vele. Talán csalódásából? Hisz oltalmat keresett

Tény

oldalán és zaklató veszedelembe jutott.

már ura nélkül

1587-iki országgylésen

az,

jelent

mint vádlott, hanem mint a felség engedelmes

pedig

kobzán

Balassa

hogy

jobbágya.

szégyentl,

kíntól, bútól,

redéstl felbúg az elhagyottnak sirató dala

az

nem

meg,

elkese-

:

Méznél édesb szép csók, örvendetes csókok!

Most emlékeztetnek

elmúlt régi sok jók.

Melyekbe ezután már soha nem

jutok.

Kiért reám szállott istentül nagy átok,

Betegség, kár, sok gond, szégyen, rút hír, szitok

S

a

hozzám az

kiért vétkeztem,

is

;

álnok.

Igen, betegség, kár, sok gond, szégyen, rút hír, szitok

minden

meg

érte e rettenetes

is

három esztend gúnynak,

nevetségnek,

veti,

oda, kiért mindent áldozott és szenvedett régi

szeretjének, Losonczy Annának

lése,

omló könyei

ad menedéket csap,

közt

Pokol neki az

fején.

s

;

szíve

élet,

ki

verte magától

;

a

régi

el,

.

a

most még

.

.

dobja

Eszébe

jut

intése és jövendö-

hogy mind

csak a bujdosás

felett

boldogságának

képét emeli

ismeri

alatt,

gyalázatnak

és

betelt a

emlékezés

két érzés zajló árja össze-

omladékai

közül megint az

fényében. Annál fájóbb,

Anna

hogy

annál sajnosabb, hogy méltatlanért.

el-

Meg-

ható panaszszal, bús szemrehányással és felcsattanó haraggal búcsúzik feleségétl.

!

:

Bevezftés.

45

Bár ne tudtam volna, mi légyen

Mért

engem,

születelt

Ily gyilkos

a ki

—

Szivednek nem hittem

De utánam Hittel még

jártál

született

7

tudod

—

sok ideig.

tovább esztendeig:

istent

is

nem embert

Csalhatsz, mért

is

vér holtodig.

is

Szenvedj

te

értem, hogyha én szenvedtem.

is

Verjen meg az isten méltán

Ne

szeretet?

kínokra.

Sok búra, bánatra Mért vagyok igy megvetett

Meg

a

engem

is

érettem.

csalhass több szívet.

érjen véget

Itten

Álnokságod értem

I

Azt gondoltam, elbb

nap sötét lészen.

a

Mezei füveknek egy színe sem lészen Mintsem azt érhessem

Tled

:

megvettessem

Isten bosszút tészen

E mit

válsága

lelki

sem

végez

alatt

az

országgylés

lefoly,

ügyében

magyar urak csak kegyelmet kérnek

a

;

részére a királytól.

Rudolf

1

február

588

megkegyelmez

csakugyan

8-án

neki és minden törvényes eljárást megszüntet ellene.

egyház azonban lenebb érheti

pécsi

az

egyes

vala,

az

püspök

s

szentszék

házasságból

elítéli.

Mert

embernél.

mint

az intézmény

A

mi protcstanskép

katholikust

utoléri,

el

született

hogy kis

fia

vérfertz

és

törvénytelen,

nem

Kutassy János

esztergomi érsekhelyettes elnöklete

kimondja,

Az

mindig kegyet-

alatt a

törvénytelen

sei

javaiból

46

Bevezetés.

nem

vérfertz

örökölhet. Egyszersmind ezt a

telen házasságot felbontja,

szakadt feleket

a

küzdi

abban

;

nem

elhunyt,*

vedés

és

Sándornak

aHa

nem

Ládd-e

volna.

ki

veszi

majd

ki-

a

.

.

alítom,

tölti

el.

érthet

gyzök

csendes,

szabadságot

Kristóf

Legalább ezzel

csak,

hogy

kézben

Dobó

az elválást :

engette

immár lelkem

mindkettnknek

adtak

nem

én az Istenem-

elég hálát adni róla, mert is

a

Kapy

mit

a

sasnál való levél

.

csuda az Isten dolga

nek nem

Ungnád

elején

felszabadult. Szivét annyi szen-

vonatkozással

ír.

akadt volna,

november is

megelégedés

újra

után

felfogással

Anna

így

s

a jogát

felszabadításának ellenben igazán rQl,

mert

inkább,

hogy

nyilván,

bízik

maga

a

;

annyival

is el-

házasságra felszabadítja.

új

Balassa a fíára vonatkozó végzést, úgy látszik,

komolyan

törvény-

s

egymástól úgy

lelkileg

a

házas-

ságra. »*>"

X.

A

vihar

Bálint

azonnal

tehát

szerencsésen

—

partra verdik.

a

letzi

a

fogadalmi

S

lecsendesül.

mint

ott, jelt

és

Balassa

hajótörött,

a régi

ad Istenének.

hálát

Lelke csendes, szíve feldobog, de nemcsak e kitör hálától,

dig

hanem a

újra

«gerjed

ményi rajongás amandinak

1898. 34. a

»

is.

Még

min-

szerelmes dalnok, az esz-

még inkább

kiadatlan levele

Pál szívességébl.

és

és gyakorlati siker

fogásaiba

* ]liéssy János: Századok-

** Balassa

szerelmétl

régi

lobbanékony levente

mvészetének, az beletanult

:

Jírs

de hódító

1.

M. N. Múzeumban.

Erdélyi

"Btvexttés.

ereje,

Annára

liatalnia

^y

nieg van-e nȎg

Ez

?

kérdés, a

u

melyen újabb számítása, egész terve eldl.

Hát bizony kénytelenek vagyunk egészen

a

szegényedett. bujdosásai

vitézi

Mária

amellett egyre-másra zálogosította

580-ban

vribiczei

a

és

és Szentefalvakat

got Nógrádban

1

;

587-ben

Egyéb si

javai

után ;

'

a

mind-

1585-ben

NógrádLiptó-

földeket

az ozdini kis jószá-

s

Nagy-Túrt

végkép eladja

örökét: Kamenicz,

részeit.^

ellen

Pribélyt

plocsi

megyében, Busa-

lengyelországi

ünnepe

birtokait:

el

Hont megyében.

Zsélyi és Nagy-Túrt

reáes

el-

úgy hogy Ferencz öcscse

;

megjelenésének

eltt óvást emelt pazarlása

nyitrai káptalan

1

nem

teljesen

htlcnségi pör

a

s

is,

huzavonái közt sok szép ingatlanának lába

és

1584-ben,

ban,

kopott

vígalmaiban

élet

idegen tulajdonba jutott

kelt és

már

A

Bálint

bevallani,

Ha meg nem

r/gi lovag.

Zmigrod pedig

és

Kékk,

:

^

s

Wyrdikon Divény,

Salgó, a mint pöre megindításakor a királyi ügyigazgató jelenti

vala,

meznek, mert

nem a

sokat

felerészök Balassa Andrást

is

még kevesebbet

érnek,

jövedel-

török hódoltságban fcküsznek. Különben illeti,

a

másik

közte és

fele

Fcrcncz öcscse közt oszlik meg, tehát csak negycdrészök az övé.'* Végles volna

még

hátra, melyet

Balassa

barmokra hagyott, de András magának elpörölt melyre

már szintén kinyújtotta

következ esztendben kinek akarja.

Már

is

lejár

s

kezét, felség

a

kétes pör alatt,

'

Századok-

^

Iroda lomlörtineti T^özleminyek-

3

Erdélyi Pál: Balassa Bálint. Bpest,

1890. 692.

;

s

+ Egyetemes Philológiai I^zlOny.

Újvár,

mert zálogideje

a

annak adhatja,

a

Andrásnak megítélve

1.

1

László

900. 1899.

1896. 851.

163. 1.

1.

4^

Bevezetés.

és

elígérve,

törekszik

vágnak

azzal

kiscmmízésével

öcscsei

ki

megszerezni.

hogy András

vissza,

véges-végig

hogy

vonatkozó intézkedést

egy hanggal sem

mer

válaszol,

egyenességgel

oly felér.

fhcrczeghez,

ki

az

de Véglesrl

megokolja,

miért Bálint daczos és vak-

a

hogy

neki,

írja

királyig

a

Ern

Egyszersmind felfolyamodnak Újvárra

ítéletre

agyonsanyargatják,

iszcnya

az

ketts

a

véglesi és újvári részeit

jobbágyait

dúlják,

kegyetlenséggel,

magának

egyedül

pedig

Öcscsei

Újvárról mél-

ítélete

tatlan,

hallgatása Véglesrl csodálatos és trhetetlen, mert

egész

Magyarország

egyébképen ragadta

nem

el

hogy az

tudja,

egyenl jogon

Andrással

veszthetik

a vár

Balassa

pörrel,

sem

fherczeg erszakkal

a

:

ket

sem

tehát

illeti,

tlük.*

el

András

uram

önz,

rideg,

ember.

kapari

szívtelen

Unokaöcscseinek édes atyjok rendeletébl gyámjok, 1577 összes

óta

családi

ékszereikkel,

felében

összes ingóságaikkal egyetemben kezeli vala

kal,

jövedelmükrl eleddig

nem

javára,

míg

álmodozó másfell Alig

az övéi,

nem számolt

el

és

de soha

;

okleveleiket ki

adta. >'->'

Többször

megosztozott utoljára Bálint,

költ a

van

fizetése,
melyek

jószágaikat,

drágaköveikkel, fegyvereikkel, lószerszámaik-

saját hibájábóJ

egyebe,

mert

Császár

egyfell

a

* Századok-

a

mint

velük,

ez az

a

de

mindig

maga

könnyelm bohémé

perújítás

és

kegyelmébl,

osztozkodás

majdnem semmi a

a

nélkül maradt.

reménye

és végbcli

pénzre rászorul és újra szolgál. pert

megengedte

1882. 750.

—

írja

Kapy Sándor

I.

** TrodalomlörténeH T^özUmények- 1900. 466.

1.

•

Bevezetés.

1588 márczius 7-én

barátjának

úgy

ott

és

rendelte,

-

—

49 fizetésemet és helyemet

mint szinte kivántam,

a

Újvár-

ban*.*

Az egykori

fényes és délczeg dalia tehát ismét végbeli

már nem

katona,

szükségbl,

a

is

vitézi

a

fizetésért,

hanem

kalandjaiért,

élet

király

a

gyöngéd

figyelmébl

épen apai híies örökében. S mint katona ma

sem több,

mint ragyogó fiatalságában. Hadi babérral nem övezte

maga, annál több szarvval közelebb

is,

úgy

mások homlokát.

a

Íme,

a

csak

feleségétl való elszakadása óta,

látszik,

Ferdinánd úrét ékesítette

föl.

Ez

a jeles úr

minden való-

színség szerint Ferdinando Zamaria de Specia Gaza, az érsekújvári kapitány, kinek megnyugtatása végett Balassa

kérésére

és

káptalan

1588-ban

gyában,

góczba a

érsekhelyettes

az

lovagunk

melyeket

küldözgetett.

Ferdinánd úr

dott.

Mint

a

kitn

levelek tár-

Gal-

Sommerné

alól,

is

vádja

szerencsésen tisztázko-

mint Balassa maga

a

esztergomi

az

ama

ki

kapitány feleségének

a szép

gyanúja ellen

Mert Ferdinánd,

czegnek

parancsára

tanukat hallgatott

Ern

fher-

kit

a

ráfogott

bn

miatt elzött magától, ismét visszavette,

új

házassá-

got

kezdett vele,

jelentette,

az

feleségét,

a régi sérelmek emlékét örök feledésbe

temette.** XJ.

Íme, így a

áll

a

lobbanékony levente

és szerelmes dalnok,

mikor régi szeretjéhez, Annához közeledik. Állása

végbeli

szolgálat,

birtoka

—

perújítás

reménye, különös

* Balassa kiadatlan levele a M. N. Mtizeumban. ** llléssy János. Századok- 1898. 28. 1.

Br. Balassa B. éj gr. Zrinyi

M.

—

4

BtvexHés

50

—

ismérvei és érJtmei

szakosságok,

mikrl

a

—

1{áadás

beszél.

egész

Fölvidék felháboiodva

szerencsétlen

házasságának kudarcza,

az

szégyene és gyalázatja azzal a köztudattal, hogy

Megtört lelkének édes

fogadja megint.

gyors

romlásából

Ungnád

és

idszerint Magyarországon talán kinek

javakon

kezére

Zamabor gazdag faluval,

közös

s

ura

legfényesebb szeren-

a

uradalmai

és

várai

szerzeményeik

:

is:

Debr,

Ónod,

várak és tartozékai, Sajószentpéter városával.*

Losonczy Anna keze drága

— —

éltet

írja

lében,

képen nem

Az

kis kéz.

«Ha

a

a

Dédes

Bizony

a

Isten karácsonig

Kapy Sándornak márczius

gondolom, hogy nagy úr

is,

szó,

a

Bálint

azt

si

Várasd,

Szomolány, Dejte

Jók,

rézbányáival,

a

Kristóf özvegye ez

kezével járnak az apai

és

szálltak

az

kívül

szivébe

enyhülést, anyagi

hozand házába, mert hiszen

épülést

Losonczy István leánya

cse,

a felesége

Mégis reménykedik, kogy Anna

meg.

vetette

er-

szerelmi botrányok, kegyetlen

leszek,

7-iki leve-

ha egyéb-

férfiasságom után.*">'

melylyel ezt a férfiasságot

az

kifejezi,

a

hang, mely e közben ajakáról elcsattan, kétségtelen bizonyság, a

hogy immár nem annyira

gyakorlati

siker,

az eszményi rajongás, mint

nem annyira

az új közeledés, mint a

régi viszony joga vezeti, emléke

meg

maga hódító erejérl

a

troubadour

ártatlan festi,

lantját

ki

a

egy életen

volt át

,

a

és hatalmáról.

minnek

Bizony nem az

irodalomtörténetünk

holdbéli szerelemmel pengeti

más feleségéhez, pöngeti, pöngeti sírván

a diadalmas

dalnok,

ki

gyzi

hevíti, tapasztalata

a

* Századok- 1898. 30, 35. ** Balassa kiadatlan levele

Tilalom

fáján

túl

a

I.

a

M.

N. Múzeumban.

:

vala

hímem

maga kép-

Btvtxetét.

zeleti

tOndérovszágában eszményi

ábránddal,

keres

mint

közben,

gondol

uram

karjai

a

leányok

közt.

Legalább

énekli

nei.i

meg.

Anna érzékiségére

Balassa Bálint teljesen az

elnyére számít. Régi szerelme

ugyan

iránta,

haszon

szítja,

hiszen

érzés,

hanem

eljátszott

élete,

elvert

vagyona után neki ez

menedék,

st

sugallatából

megzendülnek

kobzán

szenvedélyes

XVI. századi virágénekek

a

is

E

XVI 11.

kelnek,

azok

házasság

a

ketts indíték

az édes, sóvár,

melyek

dalok,

szerelmi

kivételes maradványai,

st

költészetünk legszebb hajtásai,

nyomig,

a

egyenesen megváltás lenne.

eped, verdes,

a

korabeli

legszebbek hat ember-

század végéig. Eleinte

czéloznak

élményeire

maga

és a

újra gerjed

az

de nemcsak

fölött

nem

tánczot

ölelést, csókot,

tiefengrabeni szép

a bécsi

nre: s

;

nyolczadon,

kurta

sovány böjtben minden édességet,

veti

1

sugaras

ki

valamely

az érzékiségébe

Bálint

egyéb gyönyörséget

A

uralkodik vala.

is

rajongással

nem ennek

egész számítását

5

;

múlt emlékei

a

mintha

s

csak az

volna szándéka, hog)' e vonatkozásokat idegen ne érthesse, szerelmesét Júliának kereszteli,

másolója

szerint

a


ebben

poétákat,

rígi

is

követvén

kik

közül

a

codex

Ovidius

Corinnának, Johannes Secundus Júliának, Marullus Naeerának

nevezte

Anna hitében

a

maga kedvesét » ne

kétség

kiebb vallomásában,

az

de hogy

;

maradhasson,

a

épen

Losonczy legérzé-

"Echóval való játékos beszédében

összefoglalja az igazi és költi

nevét

:

szép Júlia

— Jlnnának

hívja.

Csodálatosak

ezek

a

egyszer, a mint Szilády mutatta,

a

lengyei,

dalok.

Eszméiket, képeiket

Áron

lelkiismeretes tudással

német,

nem ki-

oláh és török népköltés ter-

Bevezetés.

52

méseib], az ó- és középkori

költk énekeibl

latin

veszik,

sokszor alig egyebek, mint Angerianus és Mariillus szellemes átdolgozásai

mégis annyira az

:

szivébl folynak,

viszonyából fakadnak, liogy

annyira az

tetszenek

nek és egyénieknek

általok

:

ícljcs.n eredetiek-

els

az

határozott

egyéniség költészetünkben. Alakjuk könnyed, lendülékeny soraikban akár

a

akár

a

szerelem

játszi

;

búg, panaszol,

érzése

szenvedély vihara csattog, tombol, e sorok

szilaj

rendszerint csengnek-bongnak,

a

középrímekkel már sza-

batosan megszakadoznak. Bennök a Balassa-vcrs már ki-

már nem

fejletl:,

való

rint

két

6-os

neki egyéb mint a közCprímek sze-

kell

hogy

leírása,

régi

a

egy 7-es szótagú

és

szótagos

19

sorrá

a

s

sor

régi

szakasz 9 sorossá legyen, a 6 szótagosok páios,

már soros

3

7-esek

a

visszaüt rímekkel, mint híres J^a fon a -én ekében.

elre

Balassa

sünket

dallamukkal a

sem

nem

édes,

verselé-

régi kegyest.

cseng-bongó, újszer, játékos

elre viszonyát

viszi

Júliához,

Mert Anna, ha elnézné

közeled lovag szegénységét, hiszen mindent bearanyoz nyait,

elre

költészetünket,

de sem édes, sóvár, eped, verdes, szenvedélyes

;

vallomásukkal,

meg

velk

viszi

hiszen

az

;

ha

meg

is

a

mindig

ellenállhatatlan

férfierre

bocsáthatja

meg,

szerelem

bocsátaná szerelmi botrá-

hatalmi erszakosságait, hiszen a

sohasem

hatja

az újra-

bvös

hírében mindig

hódító

van valami megveszteget csáb, ha nem vénné

lenség

nem

is

mutat:

hogy

vakmer nem

is

számba

dacz és fékte-

bocsátja

Bálint hagyta

meg el,

és

hogy

intése és lebeszélése ellenére elverte magától.

Büszkeségének ben van fiikuma.

a

és

önérzetének ebben

a vérig

sértésé-

Balassa elutasításának foka, bünhödésének tra-

;

"Bevezet éí.

A

Azonnal

feleségétl

a

világgal biró

való

jóval MXotX, sokat

el

után felszólítja

elválása

már megszabadult, tle

neki azt, ki

Cupido biztató

s

Pedig mennyit nem

lakolnia.

vezcklik. a

Cupidót, hzgy váltsa be anyja sza-

felséges

meg

adja

vadult;

kell

mennyit nem

csenkcdik és

vát,

meg

mit vétkezett,

53

is

szóval

el

is

hívének, a kit sok

felel

kínzott; de mindig igaznak ismert,

elébe festi juliát.

ímhol szép Júlia, anyám helytartója ez föld kerekségében

Szemében nyilamnt, horgas kczijjamat adtam szemöldökébe, Szívem

ajiikában,

Illend kedvesség,

Azt mind

mézem

fáklyám orczAjában,

gyönyör

foly beszédében.

ékesség, valami volt én bennem,

módjában, szavában, dolgában csak reá

helyhez[tettem

Anyja fényes

gyöngy szín apró

haját,

tle megnyer-

fogát néki

[tem.

Aztán megígéri, hogy

meg

becsülje

isméf

hogy

jobban,

megáldja szerelmével,

csak

gylölséget,

keménységét,

idegenségét anyja, Venus, már meglágyította, ismét szerel-

mére gerjesztette,

kony levente mát,

kapu

dicséri

és dicsíti

meleg

pillantással

hideg,

hajthatatlan.

vívja,

arra,

vadászaton, s

;

harmat

a

fészkére,

az ismét és ismét

S

volt.

a

lobbané-

kézzel,

6

annál

nélkül, forr,

sok vers mind

a

türelmetlenebb

hajtott fvel,

sem gerjed Júlia

nyo-

rajongva

találja,

és

ugyan, de különben büszke,

bátorítja

S

hol

a

egy-egy kaczér mosolylyal

Júlia

hogy kegyelmezne meg

h

mi

a

és szerelmes dalnok hfven követi Júlia

közben,

összekulcsolt

Ez

kezébe adja.

ismét

bizonyság és emlékeztetés

neki,

élhet nála

elméjére

térddel

mert

a

nélkül. a

magasztalásáról

hévvel,

kérleli,

kéri,

mint virág

és

Mint hangya

sok vers zeng,

ki

:

és ez a a

lovag

:

Bevezetés.

54

még mindig ragyog

bókjai szerint

nyisága

40

teljében,

—

maga Diana, csak lenne már

nem

enyhül,

6

az

s

bármerre bujdosik, a föld

és igéz, hiszen asszo-

4a esztends

;

maga

a

De

Júlia

irgalmas.

szép

haragja

Bármerre

verse csak panasz.

a Júlia

szépség,

képére emlékszik,

jár,

mert

elagghat, hegyek fogyatkozhatnak, tenger elapadhat,

minden

csak az 6 szerelme nem.

változhatik,

Meglágyul keménység, megsznik irigység,

gy-

fordul

jóra

lölség,

mindenben adatott idvel változás, bizonyos vég. Csak én szerelmemnek, mint pokol tüzének nincs vége, mert

Istentü]

[égtcn ég.

A

két szeme két eleven kut, a tOze olthatatlan szén, a

mert mint

szíve csupa seb,

fogy,

hanem nttSn

Én szívemet

De Én

is

a

pokolbeli kárhozottnak szi-

kányák egyre

vét a régi rege szerint a

mikor én hozzám

így,

viszont mint kán)

tépik,

de az nem

n víg, 6 nevelten

neveli.

kegyetlen kínja rágja, szaggatja, eszi

a,

;

ájlapatomat, mint egy kárhozatot oly keservessé teszi.

Minél

kegyetlenebb

és

Cupido hiában veszi és állás,

den vérét közé

teszi,

reményének,

visszautasítás

gondolatával kiáltja ki

s

már maga sem

számításának

lehet

fölveri,

kergeti,

hogy szerelmébe

édesgeti,

boldoggá

a

Anna

hajthatatlanabb

:

annál

verdeséssel eseng érte 6, mert

szilajabb és nyugtalanabb

JuJia ismét be-

hiszi.

S az

ellen-

lehet meghiúsulása,

a

kudarcza, szégyene, gyalázatja min-

magas ksziklák, kietlenben ntt

az elveszt

kzködik

;

kínos keservét.

s

az

vadonban

erd

a

fák

maga vesztének

mélyébe

az "Echónak.

Bevezeti*.

Echó

nagy kcnomba, melybe szép

!

Mi könnyebbíthet meg

s

55

Julit

mitül

ingem

fertengeni higy*

kemény

lehet, kérlek,

szíve

[hozzám lágy

Keser kénomat mi

enyhítheti most?

Mi

az,

mire lelkem vágy?

Ecio Azt igazán mondád, de mond meg

;:zt

;

Ágy.

hát, ott ki vígasrtal-

is

[hatna,

Búm

römet, gyönyör

helyett

Cletet

nékem

adhatna?

ki

ott

Igazán ki neve? kit soknak kívüle lelkem oda kévánna "Echó

Azt bizon megvallom, de

?

Anna.

:

vagy

szolgálatom kedves-e néki

jó

[nem? Szép Júliám- Annám, lészön-e

jó

hozzám

s

megkegyelmez-e [nekem.

Hogy régen

szolgálom, lészcn-e jutaimom,

kell-e

jót

rcmén[lenem

'Echó

Bizony

hogy ismét

hoz,

sége

Mégis könyörögve,

nem.

örökre

megadással fordul

mert siralmas, káros

szeresse,

asszonyhideg-

a

:

Kegyes vidám szem, piros rózsa szin én édes Kin

?

Nenu

megtörve,

büszke, hideg, hajthatatlan

a

:

h

szerelemmel

s

fejér

hölgyem,

reménységgel nyugszik tzeslt

teljes

[lelkem.

Nemde nem

siralmas kár-c

énnekem

az.

hogy

elfeledtél

[gem

nem

Kára.

kára,

a

kegyetlen

nem

bánja,

en?

nagy öröksége

rendezésének és biztosításának gondja és gondolatja foglalja

el

nem

is

;

a

költ újabb

válaszol.

mása még egyszer

De

és újabb verseire,

azért

szép leveleire

édesget éneke, kitör

fölcsattog-:

de hiában

1

vallo-

Bevezetés.

56

Én édes szerelmem, egyetJenegy lelkem, mi haszon nekem élnem ? Ha semmit nem segít, jóra fel sem indít az én escdezésem. Sok könyörgésemre,

szép

leveleimre csak választ

sem tészsz [nékem.

Szép sólymok, vad rárók, kiket madarászok tanítanak, viselnek. Bánással, tartással, szóval, kiáltással, szelídek, kézre jnek,

Az ers ksziklák

hevétOl az napnak romolnak, repedeznek.

Téged penig sólymom, én édes vad ráróm,

az én sok kiáltott

[szóm

Kezemre nem híhat

s

csak úgy se lágyíthat, mint vasat

tüz.

[nagy lángon.

Sem mint márványkövet,

kit

cs

csepeget,

nem

hathat

köny-

[hullásom.

Elbb Dobó

Christina vetette meg, most Losonczy Anna.

Házassága

megtörte,

bukott

épül-e

:

ki

de kiépült belle

még ? Bohémé

;

most

újra

el-

természete jóval biztat.

Egyelre azonban elkeseredve, kétségbeesve menekszik azt hiszi, szégyenli magát önmaga és az emberek eltt

;

;

minden ismerse szemébe nevet bujdosik

—

Erdélybe

jó

hamar

;

s

idegenbe, kietlenbe

lovakért,

majd

a lengyel

földre áldó feledésért.

Mi

haszon énnekem hegyeken, völgyeken bujdosva nyavalyog[nom.

Szörny

havasokon,

fene

párducz módon kietlenben bolyog[nom.

Tövis közt bokorban, sok esben, hóban, holtig csak nyomo[rognom ?

Medvéknek

barlangit, vadak lakó

helyit mi haszon

hogy be[járom,

Emberek nem

lakta földön ily régulta

Ha mindenütt

éget szerelem engemet,

mi jutalmamat várom ? mind búm, kínom, csak [károm.

»

Tievezetéx.

Veszett

nem

akad,

mélyebb

tapossa

de föJemeli

cl,

megírja

elborulással

Istent kéri vezérének,

zi

s

;

édes

meleg

azonban,

kedvében

szilaj

vitéz

társaitól,

siíép

szüzektl

a

majd sötétebb

;

hamar

jó

Isten és

búvai,

melyben

szemérem bujdosni

és

megható hangon elbúcsúzik

Magyarországtól,

jó

:

mi virág az útjába

a

Zarándok-énekét,

mikor bú

a

megindulással,

hazájától,

57

egriektl,

az

mutató

lovaktól, angyalképet

a

jó

régi

szerelem maradjon vélek

1

mezktl, hegyek, völgyek, erdk, legelktl, Megáldja ket, meg még szerelmes ellenségét, Losonczy Annát is, csak verseit átkozza meg El barátaitól, rokonaitól,

a sík

:

Ti penig szerzettem átkozott sok versek. Búnál kik egyebet nékem nem nyertetek,

Tiben mind

fejenként égjetek, veszszetek.

Mert haszontalanok, Aztán

elszántan

búsan, neki

idején

nem érdemletek.

jót

vág

(íEzen a vidéken

—

lóra

írja

ül,

éjszakának

egyedül,

Kárpátok

Éjszaki

az

rengetegcinek.

lllyésházy István,*' liptói fispán

Nicrcnberger Lrincznek,

a

bécsi udvari

kamara

titkárá-

nak, szeptember jg-én, az az újság, hogy Balassa Bálint

összes

jószágait

átadta

testvérének,

maga pedig csak egyedül távozott

ebbl

az

Bujdosása

hal,

után

Ungnád

Kristóf özvegyét,

s

a

kit a

felé,

el-

nekem

írt

is,

négy évig nem jön MagyarBalassa

okául

jószágai

jár,

Balassa Ferencznek,

éjszakának idején

országból Krakkó

hogyha addig meg nem országba.

lóra ülve,

nagyon ki

nem

Andrást

említi,

fenyeget

;

a

ki

továbbá

akart hozzá feleségül

menni. Felesége, Christina már ekkor

* Századok-

1898. ii, 23.

1.

hséget esküdött

Gelsei

Bevezetés.

58

Peth Gáspárnak

alig

'

Forgách Zsigmondnak,

gr. a

;

vlegény

1

565-ben

ság érzékiségérl

asszony

a

a

— 17 évvel még

született.* Kell-c

Bizony

káptalan

leleszi

tartozékaikkal,

is

ifjabb nála

;

újabb bizony-

mulatozó, kaczér, érzéki

léha,

érzékek mámorából férjére várakat

15

Anna

utóbb

hónappal

ki

már néhány nap múlva,

volt, ki

mej4Jelen

?

pár

eltt

s

1

590 január 3-án

mer szeretetbl, az Debr és Dédes

Onód,

Íratja

köztük Sajószentpcter

városával.''

Balassa Bálint pedig Krakkó felé bujdosik vsla.

Xll. Balassa szerelmes szívének ezt

delmét drámai

hogy

alakban

az a Töredék,'* talán 2z

ványa, melyet a Pál

fedezett

í

els

ritkaságai

kétségtelen,

közt Erdélyi

átdolgozása a saját

alkotása, az

az

Meit

szerelmi színjáték marad-

Knauz-könyvtár

föl,

verdes, zaklató küz-

a

megörökíti,

is

viszonyára való alkalmazással. Összesen négy kis nyolczad-

rét

levél,

részletét

mely

a

közepének

színjáték

rizte meg

a

C ívnek három

a

szerencsés véletlen

nagybecs

aján-

dékaként, valamely kifejtett könyvtábla papírlapjai közt.

Az els

hogy Sylvanus gyakran

nek, eltt.

'

részben, két lapon, Credulus panaszkodik Eris-

fNagy

Századok.

*

Nagy

3

Századok.

Isten,

1898. 39.

háza

sétált volt föl-alá a Júlia

válaszol ez, szerette-e

valaha

valaki

1.

Iván: Magyarország csatádat. IV. Pest, 1858. 10a. 1

898. 40.

+ Erdélyi Pál, Balassa Bálint. Budapest, 1899. 17s.cs 235. 5

A

Töredék némely személyének,

a két szolgának,

Dtenek

I.

I.

és

Gálnak

ban fordul el, azért csak ebben

mint ennek

a

Erisnek

1.

s

neve csak rövidített irat-

az alakjában idézhetjük.

ne

inastól

úgy szeretjét, hog^'

volna

féltette

ne kételkedett volna, se ne gyanakodott

ugyan

ki

;

volna szeretjé-

hez?* Credulus beismeri, hogy ok nélkül gyanakodni igen

nsgy bolondság annál

Hát mi lus,

de

mégsem

ha

reá tekint

is

menten megyén elle. Bris

Ne

táplál.

kemény

gondoljon

szóval »zól

tulok

a

is,

vesse ki

be az oly

tö'ti

és édességgel

ha JuIia haragosan néz

vele,

mikor megkülönzik, de

Credu-

elfordítja

hogy

biztatja,

elbb

is

is

reá,

rúg, kapál, öklel,

megszclidOl

aztán

látja,

eszébe.

feleli

rögtön

gyönyörséggel

kiket a szerelem

jelét

veszi

Bris. Az,

Juliára,

gyanút lelkébl, mely halálos méreggel

szíveket,

a

ember bizonyos

minek

a

az a bizonyos jel? kérdi

hogyha csak

fejét,

a

;

nagyobb bolondság,

is

s

békén

viseli

jármot.

A

második részben, négy

lapon, a 111.

jelenetében Credulus és Júlia verseng.

hogy

hányja,

asszonya

is

módjára

«Nem tesz,

nem könyörül

s

szinte

úgy

veszed-e észre,

mint

soddal

?

szép Diana,

sírsz

gyötrd

vagy,

mit

vele,

Venus

fölgerjesztette,

akarata ellenére

is.

Júlia,

mélye, sem szolgálata, sem ;

St

magad

hall-

jóíz

könny-

eledellel.

hogy inkább idegení-

elttem, ?»

nagy

áspis-kígyó

kínjával,

gyermeki vagy

asszonyi ha

sírá-

ers szív

Credulus

kénytelen

kívánsága erltette, szól és

Ha már nem

szerethesse.

tje, szolgája, rabja

rajta.

minduntalan

férfi

be

mint valami

él,

feleli

sok

édesítesz

Mit

meg, hogy

oly

vadászat isten-

a

dugja

csak

verseit:

füleit,

hullatásával

A

második

gyakran elhagyta sétálását és figyelmesen

szerelmes

gatta

szépségben

angyali

olyan

lehet

szörny kegyetlenség?

szín

Credulus szemére

szereti,

Júliának

sír

legaHbb engedje

nem

keli

sem

sze-

rabsága, legyen akárki szere-

csak neki hagyjon

békét.

De

elég.

6o

HevízS'és

még

együtt

ket

láthatja

valaki

mert irigy az ember,

veszi,

nak, jó Credule,

Credulus

:

veled

Ne

s

Venus maradja-

és

!»

siess,

én

napom, mert ha

fényes

maradok

mégy, én majd úgy

gyanúba

mindjárt

s

Cupido

el-

mint az

keserségben,

az

te

nap nélkül való sötétségben.

A

111.

harmadik jelenetében

szín

tündérrel, a vad eljátsza a

Sylvanus

Echó asszonynyal énekelve

költnek az Echóhoz

írt

erdei

az

beszélget

versét,

mely

IV.

szín

a

s

hatodik

szakasszal megszakad.

A

harmadik részben,

lapon,

két

jelenetének végén két szolga, Die s

Erdélyiek az

az

(imint

szk

vagy az Patakiak az

madik jelenet

jó

bor

bort

megcsalta. Júliát s

hol

szavát,

tle

az összefoglalásban

ho)nlokát

elidegenítette.

tökéletes jámborság

?

Sylvanus

hol szömét,

pedig

:

har-

feddzik, hogy

elárulta,

Ez-é az igaz barátság

mentegetdzik,

mert

olvassuk,

A

idején az sörtB.

elején Credulus Sylvanussal

tartja

drágaságban,

az

bizalmába beavatta, dicsérvén eltte Júliának hol kezét, hol

második

Gal évdik együtt,

hogy olyan nagyra

azt veti oda egyik a másiknak,

magát,

a

és

minden

tartalmi mutató van, aztán végre azt mondja,

mint

a

jelenet

élén

hogy

nem

erlködött azon, hanem az reménytelen alkalmatosság vagy szerencse

köztük

szerözte

a

midn

egykor

színjáték

hsé-

szerelmet,

"Dáméi ával ballagnak vaía az olajfavölgyben.

Erdélyi szerint

nek és

a

hsnjének

szerzségének;

* Nyilván

kedvenczének,

a

besztt Echó-vers,

a

neve kétségtelen bizonysága

Jephtes"'' históriájának

készül

a

Balassa

fordítása

nem egyéb, mint Buchaiianusnak, írónk egyik a

skót latin vallásos

költnek

elbeszélése, melyet

1

6

Bevezetés.

melyet

is,

radványi codcx másolója említ, arról

a

hogy

kodik,

aztán a dráma nyelve, szóval stílmvészete

Bár az Echóval

nem Credulus, adja szik,

min

a

:

inkább

nak tartjuk mi

A

tet-

szép históriája, és

bizonyí-

jártasságát

mert

átdolgozásának,

Damddval az

Sylvanus

saját

a

verdes

az a zaklató,

hajthatatlan

ellenében,

virágének

földre,

a

ol.tjfa-

idegen égaljra emlé-

darab egész anyagát azonban, mint annyi virág-

énekében, egészen

hideg,

inkább

mikor

ballag va!a, idegen

völgyhen

ebbeli

és

Balassa kétségtelen alkotásá-

a

vagy

is,

két utolsó sor, a

keztet.

író

a

elbeszélésnek

az Euryaius és Lucretia az

meg

Sylvanus játsza

helyzetbl folyna és

a

Töredéket mégis

a

;

magyarsága,

Balassára mutatnak.

is

mint

a

tanús-

ismeretlen

volt

kifejezései,

való jelenetet

nem drámának, mely taná

szólamai,

bár a jephtes históriája

;

nem

drámai forma eltte

a

viszonyára

szerelmi küzdelem, melyet a büszke,

megnyerésére

Júlia

virágénekek

Forgách

ellenére

mit a Töredék els

Sylvanus

vívott

az asszonyt elszólja és cJti

ki

Tárgya

alkalmazza.

kezérl, mint

Zsigmond.

Ha

a

eszünkbe

részében Bris Credulus

félté-

keny gyanújára jegyez meg, hogy szerette-e valaha

valaki

jut,

a

úgy szeretjét, hogy jut,

hogy

inas

a

inastól ne féltette volna

régebbi

apródot

jelentett,

még

Kelemen

bels

inasa

eszünkbe

a

a

ha eszünkbe

elején

Kékk

;

a

ha eszünkbe

f.ijdalcin

ha

Forgáchok vára ugyancsak

jut,

és szenvedély

Divény,

:

hogy Forgách Zsig-

Jephta sive tragoedia Jephtae czimen lllyefaivi István lefordított,

Mikes

is

fejedelmének;

szeretett

az Ipoly völgyében feküdt, mint a Balassák várai

Gyarmath,

nemes

használatában

XVII 1. század

volt

hogy Gács,

jut,

századok

;

ers

i

i

590-ben

ifejezesével.

6i

Bevtxetés.

mond

14 esztendvel

Balassa

ifjabb

volt

szomszédi viszonyánál és koránál fogva a

Bálintnál,

könnyen

így

lehetett

hatalmas levente és híres dalnok nemes apródja, az ötven

között

egyik

tanulja vala

:

szinteségre

arra az

mdylyel Balassa be tudta és

kinek

vitéze,

oldalán

akkor nem lehetetlen,

helyzetét

a saját

való

kell

elkel

kiben

feltalálnunk,

valószín, tekintettel,

idegen anyagba

az

hogy Sylvanust benne

illeszteni,

benne lehet

st nagyon

közvetlenségre

és

szolgálatot

vitézi

a

származásénál

fogva a szerelmes bohémé-kapitány megbízott, talán és

résztvev barátot

kegyese

keresett, kinek

is

keresnünk

érz

szépségeit

maga reménységeit áradozva gyónta meg. Forgách-

és a

Sylvanus pedig fogékonyabb volt Júlia szép szöme, keze, szava és

legény

homloka az

hogy Credulus

mint

iránt,

asszonyt

érzéki

Balassa Bálint,

a

költi neve a virágénekekben relmi

kzdelmök

lem folyamata ról

JuÜa

s

Annyi a

az

ifjabb

bizonyos,

Losonczy Anna

annyi bizonyos, hogy sze-

;

azonos, hogy e szerelmi küzde-

teljesen

színjátékban és virágénekekben fordulat-

a

fordulatra, hangulatról

zésrl kifejezésre

is

az erdélyi drága

bor

megegyezik. és pataki

vetve mintegy reá mutat

mint

;

st

hangulatra,

lassa életének két nevezetes

szólamokat,

volna:

kellett

elszerette.

Nem

emlékeztet, köz-

számítva az olyan általános

mérge,

szerelem

kegyes,

hogy

drága sör szintén a Ba-

színhelyére

nem

olykor kifeje-

szólva arról,

fölgerjedött,

Venus, Cupido, Diana, melyeket Balassa használt, de más is

használhatott

vesszük,

a

kuzde'mében azon

módon

Töredék

;

bizonyítékul

melyek a

a

helyzetet,

rögzítik

olyan,

mintha

csak azokat a kifejezéseket

színjáték

meg a

és

virágénekek

szerelmi

fordulatot, hangulatot ;

elannyira,

darab csak

a

hogy

az

teljesen

egész

virágénekek rövi-

"Btvtzetit.

dcbb

Töredékrl vedélye

A

a

háza eltt való

Júlia

tekint

a

is,

elfordítja

költ hasonlókép

s

annak távozása bántja.

búsan

fejét

A

nem

meg

ilyen

szépség

kegyetlen

kegyesének

;

verseit

nem

ne

költnk

kor

vagy sírjon

de sok

Júlia

eltte

Credulus

meg

újra,

újra

csodás ellentétet

hogy

hogy

foly,

szava,

Júliához

hogy

aztán

szerelmes

meg, nem könyö-

panaszkodik, hogy Júlia

fakad

két

a

a

Credulus

szép leveleire

sírása

s

lehet az kegyet-

?

hallgatja

ki

ellen

minduntalan

szüntelen írása,

E

fészke

arról

veszi,

asszonyi

vallja,

forrásából sír;

nem

szintén

számba nem

megfelelen mely

is

szemére hányja,

szánja meg. Aztán

gyermeki férfi

nagy

Úristen,

keserves é.nekeit

rajta

költ

párbeszédében

lenségnek

új

Júlia utálja

angyali szépségben oly

kegyetlenség?

az Echóval való ;

rül

hogy

Cupidóhoz való könyörgésében

való utolsó csengésében

verseit,

Júlia,

hogy olyan tündökl mennyei szépségbe hogyan

érti,

olyan keménység,

ismétli

A

?

A

e/t a gondolatot.

hogy

kesereg,

menten megyén elle;

második részletben

lehet olyan

nagy szörny kegyetlenség fölveti

s

panaszolja barátjának,

tndik, hogy

költ ugyan-

szerelmi tüze miatt

késbb azon

a

a

emle-

háza ele indul, utczájában jár

Júlia

Credulus

gyanújával

féltés

a

hogy

magáról,

írja

sincs nyugta,

felé

a

nyelve

fel-alá sétálását

virágénekében

a Cupido nyiláról szóló

és reá vigyáz.

jült

gazdagabb,

lélekfejldése

Töredék els részében Credulus

azzal az érzéssel

ha

ha

kifejezbb.

és

Sylvanusnak geti,

De

volna.

alakítása

következtetni lehet, a virágénekek szen-

ítélni,

változatosabb,

ersebb

éjjel

drámai

összefoglalása,

63

;

;

a

nem

válaszol,

Credulus sok

a

az

ers

költ

szeme két eleven a

két

siralma,

szeme

lángja,

sziv

egészen kút,

mindenszolgálata

Bevezetés.

64

Töredékben

hasonlókép

mindhiába;

Júlia

szolgálatát,

legyen akárki szeretje

a

neki hagyjon békét. S a

nyes napnak nevezi

hogy

érzéseknek

ugyanazon

viszonyra vonatkoznak

volna

színjáték

:

még? Hogy

és

ugyanaiTa

a

következéskép ugyanattól az író-

Hátha az egész darab meg-

mennyi egyezést mutathatna, mennyi

:

adhatna

fé-

is

eszméknek

az

körében mozognak,

származnak.

Balassától,

tól,

c&ak

:

egyezések elvitathatlanul bizonyít-

virágénekek és

a

Virágének

a

is,

elutasítja

rabja

Júliát.

Íme, e párhuzamos ják,

Töredék

szolgája,

fölvilágosítást

nincs meg, nemzeti költészetünknek

ketts vesztesége: elször, hogy benne

els ma-

talán az

gyar szerelmi színjáték, 2-szor, hogy az els nagy magyar lyrikus drámai alkotása pusztult

árultatásávat

hért világi

talán

drámairásunk

ei,

beszédes

mely

a

tanúja

Balassa

Meny-

lehetne,

hogy

XVI. században nem

a

állt

épen

ala-

csony fokon.

xni. Bálint bujdosásának egyik oka Losonczy Anna, a másik

Balassa András, ki jószágai után is

jár.

De nyerte

lesz-e.

a

ki

meg András

az

úr

ítéletet

végrehajtja

Újvárt

országos trvényszék hiában

miklósi Pongrácz

itéli

is,

Mert

hiában

együtt,

az

meg, Liptó vármegye el,

az

a

Szent-

alispán

Mihály Pruzsinszky Miklós szolgabíró-

hiában vállalkozik a végrehajtásra,

tokaji

?

tartozékaival

felperes beiktatását hiában rendeli

val

Végles után Újvárt

elpörölte és megítéltette magának.

— Balassa

Ferencz

kapitány, serény és vitéz katona, Bálint távollétében

bátyja szellemében, éberen és erélyesen

rködik

a

vár

65

Beveietés.

fölött> S

mint

a

a

vállalko/ó bizottság, az alispán

Újvárba igyekeznék,

elül.

kis

a

menvén

cmeJt hídnál,

Bicla vizén

Szent-Péter faluban Andaházy András, az alperesek megbízottja, Bálint és

hajtás

ellen

András

az

;

gazdatisztek

újvári

László diák,

és a számtartó

fegyveres kézzel bizottságot

;

meg

vk

eltt hivatkozik

tan,

de sietsen megfordul,

gyzdéssel sikerült,

jelenti

nem

de

Péter,

Nagy

igen sok jobbágy

hogy szavuknak annál nagyobb nyomatéka

s

Az

puskák és ágyúk.

a

végre-

hidat és fenyegetéssel feltartja a

a

elállja

Attyai

:

bömbölve bele-bele-

és foganatja legyen, a várból pattogva,

szólnak

a

Ferencz bárók nevében tiltakozik

jelenle-

a

szégyenkezve, de mély meg-

megyének, hogy

a

A

múlt.

rajta

hogy

Fölkéri a fispánt,

pedig

alispán

halálos veszedelemre, aztán elszán-

a

megye

végrehajtás

nem

mit tehet egyebet?

gondos-

értelmében

törvény

a

a

kodjék karhatalomról.

András úr azonban, úgy fispán, sem

a

már nem

látszik,

eset,

az unokatestvérei, Bálint és Ferencz merészsége,

még nem

ország fennállása óta beiktatás biztosítására. s

nem

tartja

lyukba eív

a

:

De

tanácsosnak

kibúvót keres,

Magyar-

Katonaságot kér

esett.

kamara

a

mint

a

ismeri a Balassákat

a

fegyveres beavatkozást viszá-

elvi

álláspontra menekszik, mert az

gyávaságnak vagy tehetetlenségnek mindig tetszets

ürügye. Kifejti Mátyás

hogy

rése ellen,

ban bírják saját

a

sem

bízik

karhatalom erejében, mert ilyen

;

várát

Foglalja

el

;

a

fherczegnek,

vár a felségé,

a

az

András úr ké-

Balassák

csak zálog-

hogy

ennélfogva különös

volna,

katonasággal,

szerszámokkal,

legjobb

lesz

hadi

Br. Balassa B. é> gr. Zrínyi

M.

1901. 318.

felség a

ágyúkkal

megkerülni, a

az összeütközést

* JroJalomlörténeH T^özleménvek

a

].

c

;

66

Bevezetés.

egyszeren

Balassákat a

várral,

Hát

kifizetni

;

aztán

mit épen akar.

a

ez egészen

biz

bölcsen

teljesen

szól,

urak olyan tiszteletreméltó testületéhez,

kamara se

;

csakhogy pénz kellene

Bécsben, se Pozsonyban

minthogy Bálint

a

Ily

a

fenyegetzik, hogyha

alatt

ír

ket

eltiltja

az elzálogosítástól,

s

fispánnak

fkapitánynak, hogyha

s

a

ma-

alig

meg-

újabb

az

állapotban,

legsúlyosabb büntetés

a

terhe

ebbeli egyezségüket eleve

misnek és törvénytelennek nyilvánítja István liptói

—

Bálintnak és Fcrencz-

az egész ügyet hagyják abban ;

el,

végrehajtás

a

Rudolf egyenesen maga

hogy van

mi pedig

a

felség jogainak fentartásávai

a

rad mégis egyéb hátra, mint

hogy

magyar

a

viszonyok között,

Újvárt tovább adják, másnak zálogosítják

nek,

öreg

illik

min

kiviteléhez,

a

nincs.

Ferencz azzal

és

pénzüket meg nem kapják,

kisértése.

azt teheti

kii-ály

a

Pálffy

:

maga

ír

sem-

lllyésházy

Miklós gróf dunáninneni

megyei alispán még egyszer nem akkor segítsék

bjrja az ítéletet érvényesíteni,

meg

katonai

karhatalommal.

Eddig csak

az alispán fázott a testvérekkel való össze-

ütközéstl, csak a kamai-a menekedett ellük az

pontra a

:

most már

dologtól.

a

fispán,

Csupa mulatság,

a kerületi

csupa

lehetetlen önkénytelen mosolylyal

elvi állás-

fkapitány

gyönyörség,

nem

fázik

is

a

mit

élveznünk, hogyan

törekszik egyik a másikat megkerülni, a feladatot reá hárítani.

Pálffy

mind

jelenteni,

hogy

nak

az

szól,

a

parancs

kötelessége

csak a sikertelenség esetén

Am

a

mind András úrnak

felségnek,

a királyi

a

els sorban

végrehajtást

következik

a

megkezdeni

és a katonaság.

katonaság alkalmazása nagyon megfontolandó.

különös volna,

—

lám,

ezt

az

elvi

siet

fispán-

okoskodást már

Mert is

»

Btvezetét.

—

niegtanulta,

'^ogy

vegye birtokába. népre káros

A

kellene

de akkor

;

ne

koczkára

vár

a

szereplése

végvárakból

a

mit ha megtudna

kellene vonni a vitézeket,

szegény

a

katonaság

nélkül a

nevetséges komédiává fajulhatna ki

ágyúkkal

fölszereléssel,

fegyverrel

várát

költséges,

katonai tisztesség

a

mert ezek

indulnia,

saját

a

er

fegyveres

Hogy

is.

jusson, teljes hadi ellen

felség

*

67

török, a

a

végvárakat megtámadhatná. Legjobb lesz tehát a váltság-

összeget letenni

s

lllyésházy pedig

PálfFy

maga

meit

adatot,

Miklós nyakába

úgyis

kisértené meg. Biztatja, és

kedvét

nem

ispán

htlenség! nélkül

veszi, járt

mert

nógatja,

leszen

—

törvénytl

a ;

mert

is

ijjegeti

az

al-

várfoglalás

a

vérontás

glóbis-játék,

mert Balassa Bálint ugyan meg-

;

felség zálogleveléhez tartja

úgymond

hiában

teljesíteni

de egyszersmind

nem

esküdt eltte, hogy Újvárí haláláig

a

fölszólítani,

az egész fel-

veti

itélet végrehajthatatlan,

az

várszállás

a

meg nem

gyönge,

benne «iuridice»;

el

pör.

annak fölvételére

feleket

a

meg nem

hanem

adja,

magát «Én elégtelen vagyok

megvételére

;

utólt

félek az

hanem kegyelmed

lássa,

pálczától

a

— is

:

mit cselekszik, én

kegyelmedre hagytam. Csak azon kérem kegyelmedet, ha a

vármegyébl kihozza

lítsa

kegyelmed az

Kegyelmednek

ott

újvári

ha

felsége jószága,

közel vagyon

tartományra.

úgy

tetszik

de

;

jól

Ám

szállítsa

hanem

,*

szál-

pusztuljon az

jobbnak némelyeknek.

az ország törvényébl

rint ott kell lenni

ne

az éhhel-holt népet,

mert

az én jószágomra,

meglássa,

maga személye

sze-

mit cselekszik, port

ne csináljon kegyelmed magának és gyermekeinek. Íme,

kamara,

így hátrál a

meg egymásután

fispán

eveiére vitéz létére

és

kerületi

nem épen

az

alispán,

fkapitány, vitézi

ki

hangon

a

magyar

lllyésházy

jelenti

Ern

68

Bevezetét.

Hogy

fherczcgaek,

tik,

miért

a

ontásától

Balassa

Bálint

semmint

a

felelsséget

vállal

pedig

mi

a

határozat

kijelentésére

hogy Újvárt nem

venni,

ahhoz jelentékeny

számok

kellenek, a

mert

meghalni,

St

megengedni. nyitrai püspök,

és

a

Ern

vér

keresztyén

elkerülhetetlen,

végrehajtását

való megátalkodott elkeseredésérc,

mezteti,

a

;

a

baj származha-

hogy készebb

Fehérkövy ]stván

hsünk eme

végrehajtásából

komoly

miatt

kinyilvánította,

helytartó,

királyi

kozva

nem

irtózik,

is

paiancs

királyi

a

végbeli katonaság kivonása

a

hivat-

balszerencse miatt

fhcrczeget

figyel-

lehet lándzsával és karddal be-

katonaság és nagy ostromszev-

mibl

keresztyén

a

ontása

vér

és

a

nyavalyás jobbágyság megnyomoritása következik. Vájjon

mindebbl

lesz-e

megfelel haszna

melyhez

fiscusnak,

a

a

vár tartozik? Inkább békés egyezséget ajánl. Rudolf csak-

ugyan

Pálffy

Fehérkövy

és

lemond,

beavatkozásról

fegyveres

meghagyja

Ern

egybehangzó

hogy

fherczegnek,

való viszályt pénzzel kell

maga

alaposabban pedig és végkép

meghátrál

;

levele a

1591

október

nek tehetetlen

kudarczába

kezén maradt.

O

vére megrontására fel

az

Örök Biró

könyvelték

aa-rl

belehalt.

mesterkedés, csrés-csavarás,

cl.

földi

elé,

már

Hiába

kit

szegénynek

nem

minden

volt

Újvár öccsei

kimódolt,

a hol bizonyára

úr,

vagyonszerzésé-

melyet Bálint

bíráknál

meg a leg-

is,

András

hitványkodás:

az itél-levelet, a

király

a

sok huza-vonába, telhetetlen

a

5-én

hátrál

így

s

lllyésházy

április

Balassák között

a

kiegyenlíteni.

Bálint ell a királyi helytartó,

emleget

érvelésére

1592

s

az

és

— 6

test-

vihette javára

Bevezetés.

69

XIV. pedig,

Bálint

ez

mi

a

számzetésének,

önkéntes

künn, hazájában, vitézi

bajából,

nehéz

elkeseredésének

szilaj

már

búja lassan felengedi:

Rimay

mint

AJkibiadesOnk,

Krakkóban ismét kiépült szerelmi

nevezi, azalatt

inkább

az

bántja,

hogy

kdlkép nem

szolgálatát

méltá-

vagy

nyolták, valamely jelentsebb várnak, mint Palotának

Tatának parancsnokságát reá

nem

zaklató szerelmi küzdelmében,

bízták.

A

féktelenked,

gyoni porösködésében eszébe sem

ott

mi verdes,

vakmer

va-

énjének nemesebb

jut,

tulajdonsága, katonai becsvágya ébred és nyilatkozik meg.

Öccsének hazahivogató szavára legalább azt

foglalkoznék a szolgálattal,

nem

szolgáltatnak, mit

nem

fel

már

veheti,

urakkal

Jobb

csak szomorkodni és

urakkal

és

nyokkal

a

hibbei biróságot

házasodhatik, mert annak

e szerint a lengyel földön

mulatnia,

morgolódni. '^

nösen

és

Caelia

egyenl

*

B.

szép

láttára,

rózsa,

Radvánszky 1.

ma-

otthon

És mulatott tovább

meg bizonyosan herczegasszocsélleányokkal. Bohémé létére az ki

dobogott,

Júliához annyira

két egy ágon termett

zendül újra virágéneke. Cupi dóhoz kérése

167, »68.

mint

herczegekkel,

szeretkez szíve ismét hevesebben

csap

két

Sem

herczegekkel

és

hogyha

mint a versfaragással : de ha

tegyen?

sem meg nem

ellene mondott.

radnia,

feleli,

szolgáltatnának vele, örömestebb

künn tisztességesen

ott

hasonlít,

meggy. S

külö-

mint föl-

:

Béla, 7{imay János munkái. Budapest, 1904.

;

yo

"Bevezetés

Átkozott Cupido,

Szerencsémet rontó Régi nagy ellenségem

!

Hazámbul kizél, Ide is rám jüvél. Érd bátor immár végem Csak tüzedet ne

szíts

Szívemben, se többíís

Régi szerelmes mérgem

Megerednek

Caelia-dalok,

a

!

kétségtelenül sem

melyek

szenvedélyük mélységére, sem eszméik,

hasonla-

képeik,

taik gazdagságára nem versenyezhetnek a Julia-énekekkel,

de azért

lobbanékony levente

a

nem

jának fölebb

egy

hangban,

a

ideig-óráig

szép Susanna, a lengyel

Budouskionka, ban. Azt

a

szilaj,

enyelg,

kis

dalnok lyrá-

hamar meghajol, ennélfogva

:

verdes

támaszt. Csak az a hivatása,

sebét behegeszsze,

ezt

kész

féltékenységre

kis

változatosságot

nem

és szerelmes

méltatlan termései. Cselia

vihart

hogy

érzésben

az

költ szívének

a

gyönyörködtesse,

cziterás

leány,

leg-

színes

mint a

Hannuska

vagy

duzzogó, kik egymást kergetik daláénekli

meg;

léha örömök,

múló

csapongó, búfelejt kedvvel kötdéssel,

játszi, tréfás

hangulatok emlékére.

De

a lengyel

keze mindig sikeresen

riz

szépek,

Újváron, ;

múló

örömök közt

melyet

Ferencz

mert Balassa András

fiai

vósan és szerencsésen pöröl, mint atyjuk fogva már haza-haza j, 1592 július tózkodik,"*'

honnan vakmer

nemes lovagíassággal

* Jrodalomtörtineti J(^özlemények.

ellen

ellen.

szeme és együtt

ép oly

1591

szí-

széti

17-én Eperjesen tar-

sértése miatt

bocsánatot

is

öccsével

kér,

Ern

fherczegtl

hiszen kegyelmére.

1901. 340.

1.

:

Bevezetés.

jóindulatára különben

tanácsurak ügyét, a

is

szüksége van

hogyha már

az

Mert

viszik.

András úr örököseinek nem, legalább

hónap

végett folyamodik, de egy itthon van,

fherczeg

Hiába rendelet,

vakmern

ellenáll,

Halála

elbb

eltt

való

kivitele

már

Mátyás

visszaváltását,

alatt

kapukat bezáratja.*

a

törvény, ha Balassa büszke-daczosan

ercjök megtörik

Megesküdt

meg nem

haldiáig

következ év

a

nélkül

Balogh Albert vezetése

alapi

bizottság

ítélet,

sziklán.

a

való-

magyar kamara rendeletének végrehajtását

nádori itélmester

hullám

el

de

ekkor

muIva, június i-én,

megakadályozza Újvár

s

és a

kiküldött hivatalos

és

mert

vám

i-én 24 hordócska bor

1

Még

nem enged.

Bálint

színleg visszatér ugyan Krakkóba, május

a

elveszik

újra

koronának válthassák vissza Újvárt. Elveszik,

nem

a

mert Eperjesen

;

törvényszéken

nyolczados

a

71

rajta,

lllyésházynak,

mint tengeri

hogy

"Újvárt

adja.

semhogy maga gondolta

következett be,

volna.

A

következ év tavaszán

vidék

országon 30-án Bálint telését,

ben

— is

—

török ellen az egész

a

Valahol csak valami

megindult. írja

feledte

sérelmét,

hogy Tatát vagy Palotát

meg

nem

angol egyházi

kapta író

igazoló védelmét, szeretet és

vitézi

becsvágyával,

;

félre

könyvét,

mardosó

magasztos

szent

érzésével

* Irodalomtörténeti J(^zlemények-

fölbuzdulásnak s

a

kötelességének fölemelte

1901. 457.

fejé-

Edmond

Campianus

katholíkus

melynek fordításába fogott, szolgálat

nehez-

magahitte érdemei

tette

a

április

Esztergom támadására

fogott

panaszos

Fel-

Magyar-

volt

György

Thurzó

feleségének

mind fegyvert

úr

1.

haza-

nemes

vörfölyös.

Bevezetés.

7*

kamuka

fehér

zeng

írva

melyen

zászlaját,

számtalan ínségére nézve

Duna

csapatával a hol a

hozzá

képe volt

számkivetésére,

voltára,

aztán

hasonlított,

Esztergom

mellett lemenve,

nemzet szép sátoros

Dávid

Szent

mert énekes

hárfával,

tábora

egyéb

s

lelkes

alá

szállt,

rendek

sr

május

4-én

nagy zászlós hada gyülekezett.

A

magyar

sereg

német katonasággal

a

szállja

meg Esztergomot,

reng

kfalát, 7-én

már

kastélyt,

küzdelemben

a

1

vala

Bizony ágyékon,

:

a hol

súlyosan

a

költ

betegágyánál

Vallásos

szenvedését.

végezni.

A

véres

A

harcz-

A

mint Thurzó

go'yó

szerint

érte

évkönyvének följegyzéseként keresz-

Esztergom városába

vitték,

Rimay János

tanítványa,

s

megadással,

Istentl

s

mikor

a

áhítatos

töred-jlemmel

Boldogságos

a

a két lábán

munkájába

sebész

Vergiliussal, a régi latinság

hsi

Szztl

kö-

mtétet

kel-

fog,

Balassa

énekesével sóhajt

fel

sNunc animis opus Aenea, nunc pectore firmo!» De pap intésére Istenhez fordul újra pító szavára csak annyit tam, hogy így legyen.

éves kis

fia

felel

Aztán

érdekében

bízza,

hogy elhunyta

nincs

menekvése;

a

gyóntató papja, Dobokay Sándor

nyörögve segítséget, mivel mind lett

meg

sebes».

is

Istvánffy

két lábán.

vágsellyei jezsuita ház

viseli

sok megsebesül.

Bálint sebes.

a jezsuiták

vigasztalja.

szenttamás-

a

támadja

vizivárost

a

elesik,

«Balassa

ment mind

16-án

német katonaság meghátrálásával.

ban sok jó vitéz jelenti

9-én

els rohamot; 9-én

ellene az

intézi

elfoglalja az alsó erdítéseket,

hegyi

tül

6-án már 80 öreg ágyúval lövi

alyám,

csilla-

azt akar-

Mátyás fherczegnek nyolcz

levelet

után

közt

fájdalmai

s

Hiszen

:

:

a

ír

adja

megnyugvása

és át.

Dobokay Sándorra

Mert

sincs

tudja,

hogy

egyébben,

mint

Bevezetés.

73

Magasztos

hitének fe!fme!í5 és megváltó erejében. Krisr.tusba vetett bizalommaí

a

ményével halt

A

kora

a

erkölcséb], féktelen vcrc

rzilaj

—

maga megtévedésébl,

a

ságával

dicsséges

halá-

költi halhatallan-

szíve vallásos megtisztulásával és

lával,

hittel,

bocsánatának re-

május 26-án. -^

cl

mit vétkezett

öröklésébl,

bnei

s

kiengesztelte.**

*

Századok-

'873. 318,

**

Holttestét

Újvárra

3 tg.

1.

kegyúri teinploin sírboltjába,

a

követte öccse, Ferencz

még

rok ellen esett

De

e!.

ki

is,

hol

Hibbére

m..;d

szállították,

atyj.i

feküdt,

haló porában sem hagyja békén.

vitték

a

hová hamar

nyárnak folyamán

a

üldöz

mostoh?,

sorsa, az

a

a tatá-

sorsa

még

i8io-ben csontjait az atyja és

hogy a falu szeÁrgay Ádámnak, helyet csináljanak. A régi földesurak maradványait a templom hajójában takarítctr.ík el: jó már nekik ott is. 1897-ben újra kiemelték és Budapestre az embertani intézetbe küldöttek, hogy korukat testvére tetemének maradványaival kiszedték, retett plébánosának, az elhalt

meghatározzák.

Az

tetem körülbelül

40

a

XVI. századból valók

emberé

éves

kérdés maradt: hogy vájjon a 43

egy-két évvel ifjabb Ferenczé-e

?

Az

hiányában

ma

is

lehetett

A

de még

csontokat a

várják

költhöz a

idén végre, április 9-én, a késmárki

iskola tanári

;

az egyik

s

kara a temetés kSltségeinck

aztán

1898-ban

méltó temetés

végleges

eltakarítást.

felsbb kereskedelmi összegyjtése végett

lánczos ünnepélyt rendezett. Egészen stílszer és méltó,

már

az

els nagy magyar volt,

ki

tánczolja

ebben az országban egykor össze

összeget! S aztán az szszcl temetik, rúval.

hogyha

lyricus maradványainak eltemetésére

nincs pénz, legalább annak,

tegjobb tánczos

mindig

esztends Bálinté, vagy az

Liptómegyének visszaküldöttek, hol költségcinek

mennyi-

intizet vizsgáktai megállapították, a

ben megzUapitbatlák, hogy

a

közönség

koporsóján

a

a

szükséges

aranykoszo-

Bevezetés.

74

XV. Halála.

barátai

ismersei, jóakarói,

korában,

éves

43

közt mély részvétet, szinte fájdalmat ébresztett. Botlásai,

amaz

féktelensége!, vétkei

id

enyhébb megítélésénél fogva mályosodtak sége

s

tül is

10

:

zordonabb

erkölcsénél és

szeretet könnyeiben elho-

a

inkább szerencsétlensége, tüneményes tehet-

költi érdemei ragyogtak a könnyek fátyolén keresz-

Rimay

el. Különösen tanítványa.

— 12 éves gyermekül pártfogásába

sével becsülésére méltatott, és halálos órájában

késbb

a

már

János, kit

verseinek közlé-

vett,

maga utódjának

kijelölt

dicsségének megéneklésére maga

kért,

szeretetének és hálájának rajongásában egyre magasztalja,

tle

védelmezi, hiszen

tanulta

lését és szerencse nélkül

Bálintban énekesét

6

csak

látta,

ki

gyjtötte össze, mellett olyan

met,

lengyel,

kívül a mi

emelte.*^

is

maga

a

meg

cseh

nyelvünket

Elhunyta

magyar

és tudós volt,

és

is

az

ki

;

a

né-

jártasságán

való

magas csúcsára

alá való

és

kiadta

készületé-

emlékezetérl, sok szinte érzés-

és Balassa

sel,

de kissé sallangos dicséretekkel Darholcz

olasz,

megírta

csakhamar

Epicedionát Balassa Bálint Esztergom

és helyeselte

még soha

a latin,

ékesszólás

rl

Ferencz

színmé2et úgy

a

író

nyelvben

török

után

magyarság nagy

mezején

az irodalom

Balassa

követését.*

mesterét, a

mint eddig

mvelt

tudományok kedve-

a

az erény

Kristóf

;

melegen köszöntötte

mvét, mely

a

Balassákat

* B. Radvánszky Béla, T^imay János munkdi. 251, 164. 1. S Ipolyi Arnold, J{imay János államiratai és levelezés*. Buda-

pest.

1887. 80.

1.

** B. Radvánszky Béla, 7(imay János munkái. 164.

1.

Bevezetés.

dicsít

gyászbeszédeket, siralmakr.t össze-

írásokat,

latin

szedte és egy

mára, a kik

csomóban

tudnak,

Nádasdy Tamásnak

ellátta,

vagy

a

szándék

jó

meghiúsult

semmi példánya nem maradt,

Ugy

nek.

tetszik,

gyjteményében a

hogy

az

Tolnai Balogh János

általában

bajos

:

Töredék, mely

némely

—

nem

maga,

írja

ban fölötte

ezt

idbl, mert

—

Az

a

ott

ehhez való dolgot,

s

a

magyarság els

s

találja

s

s

s

a

elhallgatásával.

is

s

olvasson

meg, hogyha

vala-

részét szokták abban

egyebeknek vétke és

néma vétkei

elhalliránt,

Balassa egyéniségének jellembeli megitélésé-

Radvánszky Béla, J^imay János munkái. Budapest, 1904.

1.

*

Ugyanaz, Balasta

?

Ipolyi Arnold, J{imay János áttamiratai és tevelexése.

pest,

ben-

föllyOlmulták az vétke-

fbbik

példára

elhozni »." Valóban vak

épen azért

B.

is

itt

az írók az nagyobbik

gatásával

'

tudja. t'Nevez-

tulajdoníthatja

vétkeinek

meghaladták

mindenkor ékesíteni

163.

is

úrfinak dicséreti szaporításá-

néma

s

s

Töredék második

a

jámbor azért térjen vissza az én írásimra

kiben az jóságok ket,

ez

hog})

vak vagyok

államiratai

versnek prózába oldása.'

a

véteknek

s

könyvé-

verse a fordításainak

nagy énekesét csak magasztalni, védelmezni heti netalán

mert

eldönteni,

Darholcz

a

maga mesterét

a

sajtó

védelmez élbeszédének

a

nem egyéb, mint ennek

Rimay

készíhiszi,*

magyarított

maradványa, egészen egy szakasza

alá

Radvánszky Béla

mint a

olvasható,

azok száéletérl és

védelmez élbeszéd-

ajánlva

megjelent-e. mint

Vájjon

tette.'

Balassák

a

haláláról szóló verseket lefordította, del

st

közrebocsátotta,

nem

latinul

75

1887. 79.

és

1.

^ Ugyanott, 79, 80.

I.

7{imay barátsága. Bpest,

1904.

16.

I.

Buda-

:

76

Bevezetés.

nem

nél hiteles tanú

lehet

sabb költi érdemei

föl-

;

annál szemescbb

hango-

és

elismerésében, egyenesen a

és

régi római Catullus, Tibullus, Propertius, az olasz Petrarca s

a

középkori

S

vel

felé

kiadására

teljes

Campianu^

Yesellius

Scaliger,

latin

cundus Hagiensis

készül.

S

megsebesülésének

kiadja,

"^

bontakozásuk

Dobokay Sándor

míg

a

Balassa emlékére és nevé-

fordítását befejezi,

elbeszélésével

Johannes Se-

és

emeli.

és haldoklásának

megható

énekeit egybeszedi, összeírja,

:

megigazítja

esett,

közkézen

gesebb, mert írásban

s

mi annyival

a

;

a

hol

szüksé-

keringtek és számos ön-

kényes változást szenvedtek, a mennyiben némely másoló a

maga nevéhez

ket. Balassa miatta

h

hogy

lata alá eresztette

Hiszen azok s

a

:

az

búsult

a

után

s

jegyzett,

;

és

rongálta

panaszkodott

s

kötelességének vette

mint éltében

költ

a

az

bírá-

is

szavatoljon értök.-^'*

a változtatások az egész

magyar nemzet ká-

írásait, holta

A

kész

anyagot

részben adta

].

aztán

Istenes

géseit annak az énekének híjával

galnak

ezen

is

magyar nyelv ékessége tükörének megferíztc-

tésére estek. totta

is,

tanítványának, ki erkölcsi

megigazításukat,

rára

viszonyához alkalmazta

és

nevetett

három részre oszbuzgó könyör-

énekeit, :

Pokolbeli kisértetek fo(r)-

fölibök deák summácskát, tartalmi összefoglalást a

mint

megkezdette.

A

nak kivételével,

a

költ maga

a

az

els három hymnusnál

részbe helyezte elegyes

11.

melyeket

Szít Zsuzsanna tüzet

meg nem

szívembi magára,

verseit,

kaphatott

három;

Egy nagy

séggel Yenus sietséggel J^üldé hozzám Cupidót,

s

Eger

ezek követ-

vitézek-

* 1607-ben. ** B. Ridvánszky Béla, T{imay Jána munkái. 151, 253.

I.

Bevezetés.

77

nek ékes iskolája. Jó katonaságnak nevel dajkája sorozta Júliáról szóló virágénekeit tén tartalmi mutatót

mert

tatásával,

meg

mint

a

körmét minden

költ

kett

a

tette

mint

s

magyar nyelvnek dicssé-

a

philosophiának

mezein

széles elterült

theologiának

tündökl fényes mind

a mellett

felsé-

ara.nyát,

az históriáknak

szép gabonavetéseivel,

való

külömb-külömb

színnel

mind

ékesked

ör-

gyönyörködtetett; megírja

vendetes kertjei virágillativah

virágénekek lelkes védelmével, mert mennyit vesztene költészet

latin

magyar

a

mondja

—

minden

részét, holta

ben való

jelent lála,

ez

meg 1631

kiadásai

'

után

;

:

Majd

ajánlom

úgy

hogy

?

—

olvasván

ítélettel

azt,

a

a

a ki életé-

virágzó, éles és tudós elmét is

tudott volna

lenni,

tudhattál volna élni.s^

is

a

Neked

megbecsüld

is

ily

elhagyásával

nagy hasznodra

ki

a

«

könyvet,

ez

kis becsülctivel

ha elméjével

Ám,

fordul.

ujabban

viselt eltted,

versek

szerelmi

nemzethez

a

mélységébl

örvénye

tekintetes

merített nektárját fölvette,

az poéták írásainak

a

itt

elméje

akár tudományái-a, akár

írásában

ges bányája érczéböl olvasztatott a

úgy hagyta

oroszlán,

az

bvelkedésére nézve, melybe tmind

a

részbe

apró madarakat, úgy ha-

sas az

a

magyar elméket

a

ges mívelésében,

mind

a 111.

szin-

mint

a

;

eleibk diák nyelven

Végre megírja az elszót mestei'ének meleg mél-

fölött.'

ladta

rakott,

:

könyv terv

után

jó

a

indulnak

minden korábbi

Ugyanott, 256.

sohasem

Rimay szerkesztésében

szándék maradt. Csak Rimay ha-

meg

Balassa és

kiadás, a

Rimay

1.

*

J{imay János munkái. 555, 257.

3

Szabó Károly,

J{égi

MaQ^ar

közös

mint Szabó KáToly

1.

J(^6nyvfár.

J.

180.

1.

^

78

Btvtietés.

gyanította szik.

Dézsi

és

hogyha

hetjük,

késbbi

Lajos

meggyz

Az

Rimay szerkesztése megjelent

a

hármas

kiadásokban

nyoma lenne

beosztásának

valamennyi,

de

:

bizonyítja, tévedésnek

lát-

érvcinek ersítéseként megjegyezvolna, a

kétségtelenül

mintegy 40 kiadás, e be-

osztás nélkül, teljesen a virágénekek nélkül jelen vala meg.

Pedig legalább

XVII 1. század kezdetétl fogva

a

felfogás rideg szigorúsága ezeket

írásban azonban elterjedtek

könyvtárában, lint

"Fajtalan

Ferencz

ki

maga

étiekei

:

meg

az

els nagy magyar

kinek

vagy

magameggondoIat!anok, kassai kiadásának

jártak,

gették és

a

kezérl

László

sok egyéb helyütt,

Daloskönyvben,

mert

némelyek

el

kallódtak

is

mert

eltorzultak,

egyes

mint az Istenes Énekek j665-iki

elszava

magok vagy mások

meg

Bá-

Barakonyi

a

lyricus versei, szerelmiek és vallásiak

felismerhetetlenségig

a

utódja ;

Vásárhelyi

a

kézrl-kézre

egyiránt,

Kéz-

voltak a Zrínyi Miklós

készítette jegyzékébe Balassa

gyjteményében,

darabok

a vallásos

ítélte el.

czímen vezette be; meg

Ráday Gedeon birtokába jutottak például egyes

már nem

nevét

panaszolja,

kalapálva

magukénak tulajdonították

a

ki,

versek fejébl igen

a

megveszte-

ket. •>'>'

1

874-bcn

Magyar Történelmi Társulat zólyommegyei kirándulásakor Deák Farkas a báró Radvánszkyak radazonban

a

ványi kastélyában Balassa

szerencsésen

Áron

Szilády

A

rábukkant,

fölfedezett

hanem

a

költ

költeményeinek gyjteményére és

1879-ben

szerkesztésében az els

codex

nem

a

végre

megjelent

teljesebb

Rimay János

leírt

kéziratainak másolata, valószínleg

kiadás.

könyve,

még

az

—

* J{imay Jánes munkái Pggelékéb'n. 3 6. 1. ** Dézsi Lajos, a J{ii;,jy János munkái Függelékében. 21.

J.

^

Bevezetés.

79

6 életében, Szilády Avon föltevése szerint inasától, Har-

De

Imrétl.

tyáni

bárkitl

énekek rytUmusát,

az

sokszor

rímét,

értelmét

az

meglehetsen hibás

szép

hangzatát, zeneiségét,

megrongálja,

is

beszélgetésnek

való

legyen,

drámai

a

;

mint az Echóval

a

maradvány

töredékével

összevetése szomoiúan bizonyítja; nyelvjárásából és hang-

színébl

retes

pedig

ugyanis

eddig s

kéi

teljesen

kivetkzteti.

nyolcz

sajátkez

'

levéltredéke

végrendelete

és

mennyi e-z

és

drámai maradványa a

;

okolásában csakugyan Balassa

A a

nem

mellett a

a

egészen

is

zsoltárfordításai

míg több

név meg-

nem

zsoltárt

hiányzik belle

teljes,

több

10 darab, más könyvben voltak; adni, a

a Júlia

máskép versben, mint prózában.

írhatott

codex nem

szerint

ki

vala-

t-z6 nyelv-

poéták példájára hivatkozik.

rígi

költnek több virágéncke,

másoló

a

a mellett

egytl-egyig

;

Radvánszky codex

járása ennélfogva a másolótól ered,

isme-

levele

Rimay közlésében,*

a

nem i-z

Bálintnak

Balassa

magyar

vallásos verse,

könyörgései,

és

mert

a

számra

nem

akarta addig ki-

fordít.

Kérdés, ha ezek

s

megjelentek-e az Istenes Énekek között, a melyek sorában hat zsoltár fordítása akad. Aztán hiányzik

összesen csak a

Buchanán Jephtesének,

kek énekének átdolgozása, melyeket Kájcni János, tje, rzött meg, ki

'

nyolcz fejezet nyolcz versben,

a

Cancionale Catholicum szerkeszismerhette azokat, kikkel Balassa

1899. 385.

1.

És Századok-

1.

Rimay János, Munkái.

levelezése. 80. 3

valószínleg

a

Irodalomtörténeti J^zlemények-

1901. 916. *

a

még

Salamon Éne-

s

553, 167.

I.

S Államférfiúi iratai

és

S Ugyanaz, 309.

I.

I

Szilády Áron Balassa-kiadása.

186.

1.

8o

"Bevezetés.

ErJ^lyben érintkezett. S hiányzik tük szerint való chronologiája

versek i'endje, erede-

a

is.

XVI.

De

kiadás

a

így

hiányos

is,

egyéniségét határozottan

áhitat

énekek

istenes

nyilván

földön

magához közelebb az

oka

Neki

embernek

zokogó

részletét

a

a

ragadja szen

;

fájdalma,

a

"Bocsásd

meg

panasza,

mikor

Béza

és

a

st

vezeklése

érzi

általában az

"Úristen,

meg

szó'al

zsoltár'ok

egy-egy

feldolgozásában

fordítja,

a

maga leleménye

megalázkodása,

meg borongó,

esengése zendül

len-

nagy örömben, vagy

a

egy-egy helyét sugalló indítékul

olykor egészen

egyéni

a

ember sohasem

az

mint

válságaiban,

idehaza és

emberöltjének,

húrjain, a

Buchanan

Szentírás

nagy

idején,

nagy örömre kevés, nagy búra elég

nyomorúsága,

lantjának

vagy

Istent,

Olykor egész

volt.

mert

keletkeznek,

nagy búban.

közeledik

szárnyain

életének

üldöztetésének és bujdosásának gyel

éizésci-

Az szinte

hitével és megigazulás reményével.

bocsánat

a

Vallásos

és töredelmes.

bnbánat fölemel

igazi

és

Istenhez,

Ez

megadó

istenes énekeiben,

ben,

költ egész

voltában, a

elénk tünteti.

ihleti,

ki-kis

irgalomért

egévaló

fölcsapó hangjaiban, mint

Bizonnyal ismerem rajtam nagy ha-

ragod, Zarífndokének és a bujdosása alatt való, az Oceanus partján fogant "f^önyörgése fölszárnyaló kifejezéseiben.

énekei ugyan

nem bvelkednek annyira

felséges bányája nyával,

sem

ta theologiának

érczébl olvasztatott tündökl fényes ara-

a philosophiának tekintetes

merített édes nectárjával», a mikért dicséri mesterét,

Ez

örvénye mélyébl

Rimay olyan áradozva

mint zsoltárfordításai és általános elméi-

1

8

Bevezetés,

kedései

:

de

megkapóabbak,

melegebbek,

mélyi vonatkozásukkal és közvetlen

ersen meghatnak. Szinte vonaghk

hogy

a

hogy

érezzük, a

szomorúságában

végtelen és vigasztalan

ma

költ

a

dobog,

szégyentl

megindulástól,

«gy-cgy sze-

kifakadásukkal

is

szíve

vívódik,

szenvedéstl;

és

ez a m«gábaszállis, tcredelem és megtisztulás igaz;

istenben való bizodalmának Zsoltárfordításaiban

megváltja és megáldja.

ereje

általános

és

elmélkedéseiben

meg-

is

haladja a korabeli vallásos énekeseket, papokat és tanítókat,

kik okulásul írnak

emelkedik föléjük.

A

vészibb, verselése könnyebb,

édes

Hazafias érzései az

vitézi

zengbb.

Magyarországtól

jó

énekeibl törnek el

Meit

fényes lobogással, önfeláldozásra kész hévvel.

gyar nemzet romlásáról szóló siralom,

melyet

Radvánszky codex másolójának figyelmeztetése, szakaszának

m-

fejlettebb,

változatosabb, hazától,

való érzékeny búcsúján kívül

dik és hatodik

magasan

de különösen ezekben

:

rythmusa elevenebb,

ízléstelen

a

ma-

Szilády s

a

a

máso-

szóhalmozása

elle-

nére neki ajándékozott, a Riniay verse. Vitézi énekei, az Jlldolt

szép

pünkösdnek

a

és

T'^geknek dicsérete

a

haza-

szeretetet és harczi vágyat a tör5k ellen egyesítik, mert a

hazaszeretet

nem

akkor

szóban,

hanem

önfeláldozás

az

készségében lobogott.

A

szolgálat volt, melyet

költnk nemcsak önmagáért

séges czéljáért. a mi

a

vitézi élet bels tartalma a vitézi

rajongó tiszteletiben és teljesítésében

még inkább szeret vala.

lovagi

Ám

a

kalandjaiért és

retében,

valamint

magasztalásában

nyilvánult meg, de

legényes

mulatozás örömein kívül

ivóknak való dalában,

és fen-

honvédelem szent kötelességének

az

utóbb

áldott szép

vigalmaiért

már

a

pünkösdnek

J^atona-énekében,

a

M.

dicsé-

Végeknek

már élénk érzéke, meleg szeretete

Br. B?la>sa B. ii gr. Zrinyi

Bor-

mu-

;

82

Bevezetés.

tatkozik a természet szépségei

sance s

az

mvészei

éled

lelkének és

Mint

is.

már szemébe

szépsége

már beszédesen megnyilatkozik

kedélyének

hangba hozza,

ötlik,

énekeinek leíró

;

bens

változásaival

villogásaival,

A

olvasztja.

legjellemzbb sajátsága

természet és kedélye életének

és

szerint olyan

természet

hogy

meg,

a

jutott

1

S minthogy

tait,

eltanulja

szíve

a

viharának

sóvár,

épen

h

való,

eped,

verdes,

megfelel küls

a

és

igaz,

Balassa

hen

és

Julia-dalok,

a

maradványai és leg-

ember nyomig,

szebb hajtásai,

melyek

legszebbek

XVlll. század

végéig,

sokszor idegen anyaguk

meglepnek

és

Mert

az

mveltségének

és dicséretére vált, a beleilleszteni,

bizonysága

új

igazságával, hang-

idben

volt,

s

maga viszonyának

hogy egészen

a

ellenére

idegen anyagba, melynek

ismerete és felhasználása abban az nak,

hat

megragadnak tartalmok

jok közvetlenségével.

igazán

ezek az

vallomások,

szenvedélyes

e kivételes

el-

mozzana-

fordulatos

kitöréseit

különösen

XVI. századi költészetünk

a

vagy pedig csak

föl,

válságainak fölsíró

kifejezni. Virágénekei,

édes,

mikor

természet

szerelme

rend-

alkalmazkodnak

szinte bajos eldöntenünk,

benyomásai keltették-e

körülmények közé

és

eszméit, hasonlatait pa-

kifejezen

szerencsésen,

akkor szólaltatták

lesi,

vissza-

legszebb

Érzelmi hangulatai azért

ontja.

hangulatához,

vájjon ennek

egyik

is

egyszersmind igazi és nagy

lesz,

gazdagsága, mely színeit, képeit,

zaron sugallja

;

össz-

teljes

egymásban való kölcsönös

együttérzése,

tükrözdése költészetének késbb

is

renais-

a

természet meghittje

a

festi elemeit már a természet ölérl szedi, válogatja

fiatal

e

minden

tavasz

iránt

már

és énekesei,

az

tudásá-

csak elismerésére szálait

szövésnek

úgy tudta

tetszett,

st

Bevezetés.

egészen

szövéssé

új

rajzában izgalmas

fogannak,

marad,

ers

gása

Balassák

a

szersmind s

a

A

költ mindig

a

maga leleményének

kedvtelésére

mert

és

közvetlen

maga

állhatatos

versalakja

dicsségére

S bár

íratásuk

a

óta

elha-

eszméit, képeit, ha-

többször

:

az

maga ers

a

idegen

Magyar

alakjait

verselésünk

átteremti, ;

feltör-

de mint

a

nagy szenvedélye uralkodik

fölött,

közt

legtöbb

és hatá-

önkénytelen

hajtásaivá,

ket.

varázsolja

minden apró szeretkezése megkisérlett

vall,

egyéniségének erejével mindig

nehézkes és hosszadalmas

h

egy-

fsajátsága egész

idegenekkel vagy népiesekkel helyettesíti

Júliához való

Júlia

indítékait,

magyar verselésbe

megnyilatkozásaivá

deli,

szilaj

idegen hatással az idegen alako-

rozott, végletes és érzéki

régi,

eszkö-

mindenütt alanyi

költészetére rányomja a

anyaggal vagy legalább

a

és

jellemének e ketts

bárhonnan,

alakjait

átveszi

kifejez

és

érzéki természete

féktelen vérére,

renaissance furainak

szerelmére és egész

is

érzések csodálato-

az alanyi

megrögzít

tározó bélyegét. S vegye

kat

elttünk, színes

el

határozott egyéniség, kinek végletes lobo-

és

emberi és költi

sonlatait,

vonul

de e képek és leírások nem ön-

;

hanem

san gazdag villogásainak

zeiként sorakoznak.

küzdelme pályájának

viszony

helyzetekkel

képekkel és leírásokkal raagukért

E

lett.

83

a

úgy uralkodik minden

Balassa-vcrs,

melyben

a

és legszebb virágéneke zeng.

nyelvünk

mvelésében,

költészetünk

fejldésében, verselésünk történetében ^00 esztend haladása foly vala, ez énekeket lehetetlen

rség

ma

is

igaz

gyönyö-

nélkül olvasnunk.

Széchy J^ároly

KÖLTEMÉNYEK

;

:

;

AENIGMA.' Jelentem versben mesémet. De elrejtem értelmemet Kérem édes szeretmet, Fejtse meg nékem ezeket Minap én utón jártomban, Láték két hattyút egy tóban, Hogy volna csendes úszásban. Együtt lassú ballagásban ;

Gyakran egymásra tekintnek. Kirl kitetszik szerelmek. Egymáshoz való jó kedvek Hasonlók, mindketten szépek, '^ogy '8y ^gyött szerelmesen ók úsznának szép csendesen. Azonközben nagy sebesen Egy késel csalárdképen Rajok menvén, az egyikét között az szebbikét Elkapá, forgatta szegényt.

Körme

Mint szerett kedve

szerént.

Látván társa bánatjában, Rén* keserves kiáltásban. Széllyel ballagván az tóban.

Nem Mert

tud,

meggyen^ nagy búában.

látja társátul váltát;

maga özvegy voltát, Buában elszánta magát: Óhajtja már csak halálát. Látja

'

Találós mese.

^

Rí.

3

Mit tegyen.

88

B. Balassa Bdlmt.

BORIVÓKNAK VALÓ. Áldott szép pünkösdnek

gyönyör

ideje,

Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókat könnyebbít szele! Te nyitod rózsákat meg

illatozásra,

Néma

fülemile torkát kiáltásra, Fákai is te öltöztetsz sok szín ruhákba.

Néked virágoznak bokrok, szép Folyó vizek,

Az

jó

Mert

violák.

néked tisztulnak, csak benned vígadnak.

i.útak csak

hamar lovak

is

fáradtság után fejeket, tagjokat

Szép harmatos fvel hizlalod azokat, Uj ervel építvén zéshez inokat.

St

még az végbeü jó vitéz katonák, Az szép szagú mezt kik széllyel bejárják. Most azok is vígadnak, az üdt mulatják. Ki szép füven lévén bánik jó lovával. Ki vígan lakozik vitéz barátjával, S ki penig vitéz fegyvert tisztíttat csiszárral.

Újul még az föld is mindenütt te tled, Tisztul homályából az ég is te véled. Minden teremptett állat megindul te benned:

idt érvén isten kegyel mébül Dicsírjük szent nevét fejenkint jó szíbül. Igyunk, lakjunk egymással vígan, szeretctbül. ily jó

:;

:

!

^9

TyöJemények-

3-

LOSONCZY ANNA NEVÉRE. Lelkemet szállotta meg nagy keserség. Csak nagy bánat lészen életemben már vég: Oh, én szívem mint ég! Hogy szerelem miatt örök kínba esek.

Oly nehéz lelkemnek attul elválása, Ki szerelmét hozzám igazán mutatta, Mint testnek halálba Vagyon az lélektl nehéz távozása. Szinte mint hogy a test mikor az lélektül Fáj, hogy eltávozik mint szeretitül így árva fejemtül

A

vált el, ki

engem

szeretett

h

szívbül.

Óh, én két szememnek szerelmes világa Keserves fejemnek te valál gyámola

Mire

hát bánatra

Hagyál

el

engemet

ilyen árvaságra!

Nemde nem kedvedért hagyék el egyebet, Vájjon s kinek ajánlottam szerelmemet? Szerettem-e többet 1 Tudod, kedveltelek egyedül tégedet. valál nékem minden ékességem. Szerelemre te gyútád szívemet nékem Mire hadsz el engem, Ha nálad nélkül is elfogy én életem?

Csak te

Szegény fejemet már mivel vigasztaljam, Szívemnek keservét kinek panaszoljam?

Magam hová Ha siralmim

fogjam. miatt én ugyan elas/tam.

;

;

:

:

;

B. Balassa Bálint.

90

Igazán tertént ez is méltán én rajtam, Mert ok nélkül magam búcsút neki adtam. Szegényt háborgattam, Hozzám nagy szerelmét semminek tartottam.

Azért én kegyetlenségemnek jutalmát. Most veszem háládatlanságomnak hasznát

Fejem árvaságát Méltán vallom immár gyámoltalanságát.

Nem

volt ketts szíve, ki miatt én nekem Kellett volna félnem vagy idegenkednem

Tudom, mit

Ers

írt

nekem,

esküvéssel mint hizlalt

meg engem.

Ne

kövessen azért senki engem ebben. ha ki akar gyötrdni szivében Mert egész éltében Hív szerelem mását nem löli mindenben.

Hanem

Az

ki most ezeket öszvcszedcgette, Szeretje után kesereg szívébe Kit más hv kezére, ok nckül Mint tudatlan ember, :

—

—

crcsztc.

4-

CHRISTINA NEVÉRE. Cupido szivemben sok tüzes

szikrákkal szerelmét most új ét ja

Elmémben

mint várban vigyázván, vérasztó-herdóját

úgy mondja Tüntetvén elttem szép csillagom képét, velem csak kévántatja.

;

:

7(öltemények.

91

Róla feledéken nem lehet én szívem, mert csak tet óhajtja,

Mint cst

aszály miatt meghasadozott föld,

tet úgy

kévánja már azt enyhítje, bánatom vivje, hogy csak :

Tüzem

vallja.

Immár

érette

egyebek szerelme nálam m
nagy igazságával, mint czélt engem már megltt ugyan idvöBevett szerelmiben, kivel mintha engem

Mert szeme

nyilával,

zítött.

Siralmas nagy bánat köJemben

nem

bánthat, csak mikor nem látom,

t

Szép kertek tömlöcznek akkoron tetszenek, víg ének

is

siralom Viszont mikor látom vagy szavát hallhatom, nincsen sem;

mi bánatom.

Törödelmes szívem édes leveliben szintén igaz úgy indul, Régi betegségbül mint támadott ember újul rózsa szagátul,

Vagy mint

az régi rab szabadságnak eri, elszaladván fogságbul.

Inségébül immár mert

engem

k'vctt

elbbi szerelmemnek.

Bús voltát szívemnek lengedez szele elverte jó kedvinek, Búszerz szerelem már nem árthat nekem, mert oltalma fejemnek.

Nem régen szép gyrt szerelmesem küldett, ki rubinttal mind rakva,

Egy

szép drága gyémánt kell középaránt vagyon közbe foglalva

Hozzám szerelmében

tekéletes szíve

is

így vagyon kapcsolva.

;; !

;

B. Balassa Bálint

92

Ajándékon viszont kiért hív szívemet én

is néki mutattam. Szorítva kit néki szerelemnek tüzes fogójában nyújtottam, Fejemet, lelkemet, teljes életemet ajánlottam s vallottam.

Melyet szerelmesen

és igen

jó

nevén ílem rabjátúl elvett

Édes hívségibcn, mint ers szekrénben bezárolván kesztett

Nagy

igazságába, mint szép lágy ruhába,

re-

:

tzve kebc-

libe tett.

gyönyör én életem szépek tavaszszal sík mezk virággal boldogsággal

Távol vagyon immár nagy keserségem,

Mely

:

jó

Azon módon

rakva,

nem gyz örvendezni

kedvem eleget sze-

retmen. 5-

BOCSÁSD MEG ÚRISTEN. Bocsásd meg, úristen, ifjúságomnak vétkét.

Sok

hitetlenségét,

Töröld

el

Minden

undok fertelmességet

rútságát.

álnokságát,

Könnyebíts lelkem terhét.

Az

én búsult lelkem én nyavalyás testemben Tétova bujdosik, mint madár a szélvészben

Tled

oly igen

fél.

Reád nézni sem mér. Akar esni kétségben. Látja magán való számtalan nagy sok jódat. Kiért viszont téged szolgál, mint jól tött urat;

J^llem íny ek-

93

Háládatlanságát Látván hamis voltát,

Ugyan

siiégyenli magát.

Akarna gyakorta hozzád ismét megtérni, De bnei miatt nem mér eldben menni,

Tled

elijedek.

Tudván, hogy vétkezek, Színed igen rettegi.

Semmié

nincs néki, mindenképen

Tüled rettegteti, kétségre Kj miatt majd elvész,

ijeszti,

sietteti,

Ha véle jól nem tesz; Magát pokolra ejti. Jajgatván nagy sokszor említi szent nevedet, Mondván vajha az úr meghallgatna engemet I :

Bizony nem vétkezném, Csak tet követném,

Mint édes

istenemet.

Bátorítsad, uram, azért bíztató szóddal! használsz szegénynek örök kárhozatjával Hadd inkább dicsérjen

Mit

Ez

?

földön éltében

Szép magasztalásokkal.

A

te szódat tudom, mihelyen meghallhatja. Ottan szent nevedet, mint atyját úgy kiáltja

;

Kiterjesztett kézzel,

Sr

könyves szemmel

Magát reád

bocsátja.

Legörögvén könyve orczáján, úgy megkövet. is megszánnád, látván mely keseredett.

Magad

Mert zokogásokkal,

;

;

B. Balassa Bálint.

94

Siralmas szép szókkal Kér fejének kegyelmet.

Irgalmasságod is annál inkább megtetszik, A mennél több vétkünk tled megengedtetik. Mit engedhetnél meg, Ha nem vétkeznének Te ellened az hívek?

No

tudom, haragját tovább rajtam nem tartja. jobb kezét kinyújtja az békességre csak olyanoknak.

Mert

De

:

Kik utána járnak.

Mert

mindennek

ura.

Térj azért én lelkem kegyelmes istenedhez, Szép könyörgésekkel békéljél szent kezéhez,

Vlert lám hozzá fogad. Csak reá hadd magad

Igen irgalmas úr ez.

Hidjünk mindörökké egyedül csak 6 benne, tle. Bntül rizkedjünk, ne távozzunk Áldott az 6 neve Örökké mennyégbe'. Ki már megkegyelmezc.

Éneklém ezeket

r

ily

keseredett szívvel,

kegyelmét fejemre szent lelkével Várván Tétova bujdosván, Bnömön bánkódván, Tusakodván ördöggel.

:

; !

J^öltemények-

6.

FELESÉGE IDEGENKEDÉSEKOR. Méznél édesb szép szók, örvendetes csókok Most emlékeztetnek elmúlt régi sok jók, Melyekbe ezután már soha nem jutok. Titkos keservemben hull orczámrul könyvem. Rólam mit prófétált, tült mert mind fejemen, ki keservesen válék cl én tlem.

A

Fájdalmam örögbül naponkint bnemtül,

Mert mint gyümölcsiért

Tlem

diófát ág közül, nékül.

úgy elverém jováért ok

Kiért reám szállott istentül nagy átok, Betegség, kár, sok gond, szégyen, rút hír, szitok S a kiért vétkeztem, hozzám az is álnok.

De

méltó vétkemért már holtig szenvednem, oltvánnak, bnem hasznát vennem, S más megette mérget nékem is megennem.

Mint gonosz

Mint halálra vált kór nem tr orvosságot, Mert halál sürgeti, nem kedvel semmi jót En sem hallgathatok vigasztaló szép szót. Vigasztalás jó társ, nem adhat víg kedvet. Bús fejem egyedül csak búdosni szeret. Mert pokolnak tetszik ez világi élet.

Könyörgök istennek csak az két dologért, meg immáron elsbben csak ezért,

Szánjon

Kit soká szolgáltam híven szerelmiért.

95

B. Balassa Bálint.

^6

Nézzen vétkem mellett nagy szerelmemre is, maga is, Mégis mint szolgáltam, tudja Vétkemnek sok búvát mint viselem most is. Ezt ha megnyerhetem, bár meghaljak ottan, Búmnak, mint haUyúnak, légyen vége vígan Más kévánságom ez, idvözüljek osztán.

7-

BÁR NE TUDTAM VOLNA. Bár ne tudtam volna, mi légyen a született engem, a ki engem

Mért

szeretet, született.

Ily gyilkos kínokra,

Sok

iíúra,

bánatra

Mért vagyok

Az

így megvetett

?

gondoltam, minden arany,

A

rezes szívekben arany De most tapasztalom. Pirulva megvallom: Iga.T szív mint csalatik.

ki

a ki fénylik,

tündöklik

:

Lehetetlen, hittem, hogy tzben jég Jégyen, Annyi sok láng után benned tz ne égjen ;

Szalmatz volt, látom, Így meghlt, csudálom Ily

:

jutalmat végyen.

Akkor mint esküdtél, én tudom s te tudod, Miként kesergettéi, tudom, nem tagadod Így fizeted bérem ? Ez bizony szemérem :

!

Meg

is

kell vallanod.

;

!

T^öltemények-

97

Szívednek nem hittem, tudod, sok ideig. De ut.^nam jártál tovább esztendeig: Hittel még iötent is Csalhatsz, mért nem embert is vér holtodig.

is

:

Meg

Szenvedj te is értem, hogy ha én szenvedtem, Verjen meg az isten méltán is érettem, Ne csalhass több szívet, Itten érjen véget

Álnokságod értem. Azt gondoltam, elbb

nap sötét lészen.

a

Mezei füveknek egy színe sem Mintsem azt érhessem,

Tled

lészen

:

megvettessem,

Isten boszút tészen!

8.

ELVÁLÁSA UTÁN. Ez

világgal bíró

felséges

Cupido! emlékezzél meg szódra,

Mit fogada anyád én nekem

általad,

ha az megszabadulna.

Ki már megszabadult,

tlem

el is

vadult,

—

jut

eszembe

gyakorta. Felele Cupido, Kit sok jókkal

Ne

—

úgy mond

láttam, sokat

:

is

nagy búskodó keserves régi hívem kínzottam, de igaznak

ismertem, bánkódjál semmit, mert hamar megvidít tégedet Ígéretem.

Br.

BaUtsi B.


M.

j

;

B. Balassa Bálint.

98

Ímhol szép

Júlia,

anyám

helytartója ez föld kcreksé-

gében,

Szemiben nyilamat, horgas kézíjjamat adtam szemöldökjbe,

Szívem ajakában, fáklyám orczájában, mézem

foly be-

szédibe.

Illend kedvesség, gyönyör ékesség, valami volt én bennem, Azt mind módjában, szavában, dolgában csak reá helyheztettem gyöngyszín apró fogát néki tle megnyertem. ;

Anyja fényes

haját,

Erkölcsét Diana, elméit Minerva, Mercurius beszédét nékie adta, mert kedves barátja mindenik, szép személyét Szereti, kedveli, becsüli, tiszteli, kévánja szerencséjét.

O

Cupido így szólván, szememet fordítám,

Mondék: de Ez, a

ki

mit tréfálsz

kevésért

1

tekintek Juliára,

Júliával mit csalsz, hiszen tu-

engem örökké

sért,

dom, kicsoda lölkem szerny kínjára.

Felele

:

nem

csallak,

st ismég

megáldlak

édes sze-

relmivel,

Hozzád

De

fölgerjesztem, csak véled égetem, hogy örülj személyivel, meglásd, hogy jobban becsüljed ezután, ne bánts

keserséggel.

Minden keménységét, nagy idegenségét

jó

kedvre for-

dította.

Hozzád

gyüleiségét, nagy

idegenségét anyám meglágyította,

Te nagy szerelmedre ismét

gcrje$zlctte,

kezedbe ismét adta.

J^dltemények

Ez amaz Szívedbe

99

kinek ábrázatja, mint czímcr egy pecsétben, fölmetszve, kiben magát nézze, ha képét tü-

Júlia,

kerében

ó

mert

látni akarja,

ott

szebben

látja,

miném

színye,

képew

9-

JULI A

LÁTÁSAKOR.

Egy kegyes képében,

a gyász öltözetben vájjon angyal

tnék-é? Vagy ember magzatja angyal-ábrázatba' szemeimnek tetszék-é

Angyal-e vagy ember,

a ki

ezen ment

el,

immár Lelkem drága

?

— lelkem de övé.

dicsséges színyét jobb részre mind befedte, Csak vidám szemeit, lelkem éltetit én reám függesztette. De azt sem kegyesen, st nagy idegenen, csak mintha kincsét,

nem esmérne. Vajha ez az volna,

Hogy kezembe

kit

Venus fogada

adná, ha

fia által

én nékem,

szolgálója szabadulna igyé-

ben,

Szívem nagy bánatja örömre fordulna, vég lenne könyveimben.

De

ne adja

isten,

hogy ez

bizony kább tündér,

ilyen légyen, ez

in-

Vagy vadász Diana vagy istenasszonya szívemnek, mint

Mert noha

szereti,

de azért

a

fel vér.

rettegi, csak szólni néki

sem mér.

;

B. Balasta

loo

;

"Bálint.

mind benne Játszik Tekintet, nyájasság, okosság, vidámság rajta nyilván Kegyesség, kedvesség,

ékesség,

édesség épen

meglátszik,

O

szépség formája!

illik

minden módja, mert menybelinek tetszik.

Bár magát ne lássam, de csak szavát

halljam, szívem 6

hozzá készül, Belfilem kiindul,

úgy dobog, azontúl nem élhet nála nélkül,

Csak 6 érte

hal s vész,

mindent szenvedni kész, semmit se

Hanem

fél

egyébtül

csak

tle, az kinek kívöle vígasztalója több

Semmi szép

mulatság, semmi jó nyájasság, semmi világi

sincs.

nagy

kincs.

Noha én nagy búban így szólok magamban, mondván lelkem rám tekints. :

Egy kapu

kéziben juték eleiben vidám szép Júliának, Hirtelen hogy látám, elször alítám tet lenni agyainak. Azért útában így szólék utána, mint isten asszonyának.

lO.

MINT A SALAMANDRA. Engemet

Hozzád

kénokban

én édes szívem. kiált lelkem sírván keservesen, mert gyötrdik régulta

sokféle

tartó

sokképen, Könyörülj már rajtam, légy kegyelmes hozzám, ne légy ilyen kegyetlen!

T^öltemények-

i

o

i

Távozás keserve, emlékezet mérge veszt és sillyeszt engemet. Támasztván élmben esztelenségemben esett szörny vétkemet.

Kinek nagy terhétül, mint halálos bntül oldozz meg

már

Az

sötét étszakák

lelkemet.

minden állatoknak kedves nyugalmat hoznak.

Emberek

meg akkoron

dologtul, állatok munkátul

tá-

gulnak Csak nékem veszettnek, hogy mind napok, éjek szörny kínommal múlnak. ;

Most

is

örömemet magaddal

elvitted

kedvemmel egyetemben.

Reád gyúlt szerelmem

engem keseredik mémben.

titkon éget

el-

Áldott szemeidet, gyenge szép színedet juttatván én eszemben.

Cupido ne mesd

fel

ilyen

szörny

Ki halálra gylöl és sok halállal

öl,

sebbel szívemben annak képét,

úgy

tart

ségét

mint ellenI

Hozzám vagy enyhíts meg vagy, ha az nem

lehet, olts meg bennem szerelmét.

De

mondok búmban, ha mint salamandra tz körül nem élhetek. Azonnal elveszek, ha az kívül leszek, többet tudom nem élek. mit

—

Édest keservel, sok mérget

kis

mézzel halálnál jobb

hogy Lelkem szemed eltt, mint viasz

—

nyeljek.

tz fölött, könyveim lásd, úgy olvad.

loa

B. Balassa Bálint.

Szemed verfénye mert lelkem gyötrelme, haraggal ha rám támad, De viszont megújít, sok búmban vidámít, ha szerelmesen fogad.

Mint szép

virágok, fák

meg nem

újulhatnak tavaszi har-

mat

Aképen örömöm nem

lehet víg

nélkül,

kedvem nékem

is

nálad

nélkül,

Vigasztald

meg

tehát

te,

kit

lelkem imád, hadd élek

már bú ó,

te bölcs természet,

nélkül.

minden nagy szépséget együvé így

mint formálsz. Világ csudájára, szívek gyútására egy kegyesre mit csinálsz

Angyali áldott

színt,

dicsíttet fényt halandóra hogy adhatsz

?

Fénlik sok kövektl, mint a verfénytl ers vér, tiszt* gyégen, Lebegnek szemei, mint a menny csillagi télben, éjjel szép égen. Kivel rabjává tett, szabadságból kivett engemet immár régen.

O,

kis

ábrázatban tündökl mennyei dicsséges nagy szépség,

Ékességgel együtt

te

beléd hogy-hogy

jütt

keménység,

kegyetlenség?

Szánd meg

jó szolgádat, kínvallott rabodat, ki te sze-

relmedben

ég.

Forr, gerjed elmémre, mint hangya fészkére, sok új vers, mint sok hangya. Arra mert szivemben szerelem tüzének csak te vagy

—

édes lángja. Szózatot

búm

vére, vigasság-tételnek

zeng

s

gyönyör

hangja.

T^öltemények-

103

OszYckulcsolt kézzel, hajlott térddel, fvel Júliámnak könyörgék. Midn jóvoltától, mint istenasszonytól kegyelmet re-

ményiének.

Hogy megkegyelmezne, tovább

ne gyötrene,

Áment

reá kiálték.

1

1.

A FÜLEMÜLÉHEZ. Te szép

De

fülemile, zöld ágak közibe

mondod el énekedet! mond keserves

viszont az ellen az én veszett fejem

verseket,

Kiket bánatjában, szerelem lángjában szép Júliáról szerzett.

Menybéli szép harmat tégedet mosogat, engem pedig könyhullás

Szüntelen nedvesít

Az

s

bánattal keserít,

hogy oly kemény,

mint a vas, én szép Júliám, kitül jómat várnám, hogy lenne már irgalmas.

Az

hév verfénynek mivoltát nem érzed, mert ülsz, hive sárnyékban, Engemet peniglen gyújt buzgó szerelem, sülök, fölök lángjában

Te szabad vagy,

;

repülsz, hol akarod, szállsz, ülsz,

nem

úgy, mint én e vasban.

örömmel

és szépen csak tavasz

idben

szép énekeket mondasz, En nékem peniglen mind nyárban, mind télben versem oka csak panasz. Kínomat számlálom, Júliát imádom, dolgom nekem mind csak az.

S- Balassa Bdíint.

I04

Leng-ídez szell s híves tiszta id tégedet gyakorta ht. Engemet viszontag örökkévaló láng olthatatlanképen ft. Kegyetlenségével, Júlia szemével nagy szerelem üttön

Vagy

te egészséges, én pediglen sebes szerelem miatt,

üt.

nyila

Énekelsz vig szóval, nem mint én bánattal, mert nem is érzed kínját Az szép Júliának, kinek szép voltának adta lelkem meg magát.

Jobb és mindenekben különbz én tülem

te

boldog

állapotod,

Egyenlk Te

is

Júliát

csak ebben vagyunk mi mindketten, hogy

szinte, mint én

s

énekedet mondod fogyhalatlanképen csak arra veszett gondod.

gondolván és szavát hallgatván egy kis fiiemiiének, elmémbe ezen néhány versbe rendeltetett kis

Juta bús

Kiben

állapatja,

ének. megtetszik mivolta igazán

életemnek.

12.

ÖRÖK SZERELEM. ers várak, városok elromolnak. vastagság, sok kincs, nagy gazdagság idvel mind elmúlnak. Tavaszi szép rózsák, liliom, violák idvel mind elhullnak. Idvel

paloták, házak,

Nagy er,

Királyi méltóság, tisztesség, nagy jószág

idvel mind

elvesznek.

Nagy kövek hamuvá

s

hamu ksziklává nagy idvel

lehetnek, Jó hírnév, dicsség, angyali nagy szépség idvel porrá lesznek.

:

XoUemények

Meg

az föld

is

elagg,

105

hegyek fogyatkoznak, idvel

tenger apad. beborul, fényes nap setéiül, mindennek vége szakad, Márvánkbe metszett írás kopik, veszhet, egy helyiben

Az ég

is

más támad.

Meglágyul keménység, megsznik

irigység, jóra fordul

gylölség, Istentül

mindenben adatott idvel

változás, bizonyos vég.

Csak én szerelmemnek, mint pokol tüzének, nincs vége, mert égten Véghetetlen

Kiben

ég.

semmi változását szerelmemnek hogy látnám, mint Lázár ujjátul, könnyebbségemet

voltát,

Juliátul,

várnám,

Ezeket úgy írám és az többi után Júliának ajánlám.

HA Ha

KI

AKAR

LÁTNI.

akar látni két eleven kutat. forrásokból szüntelen kifolynak Nézze két szememet, kik mindenkor sírnak. ki

Kik

Az

én szerelmesem háládatlaságán. Szívem gyuladásán, szörny kínján, búán. Sok könyvet hullatnak csaknem kiapadván.

Ha

akar látni olthatatlan szenet. az én véghetetlen szerelmemet. Ki mint pokol tüze, örökké csak éget. ki

Nézze

Noha lángját ennek senki nem láthatja, De azért lelkemet fogyatton fogyatja. Soha semmi bennem már meg nem

olthatja.

B. Balassa Bálint.

Ha

akar látni szörny mély sebeket. szerelen\tl sebesült szívemet, S ottan megesméri, mint gyötör engemet. ki

Nézze

Ha

akar látni egy nyomorult lelket. az én árva keserves fejemet. Kit szerelem tüze csaknem hamuvá tett. kJ

Nézze

olthatatlanul buzgó szerelemben. Bízik csak egyedül egy vidám kegyesben,

Ég

Kinek ajánlotta életet kézibe.

Ha

ki ez kínokat akarja megtudni. kegyetlenképen hogy bennem ki szerzi: Életemnél lelkem azt inkább szereti.

Ily

Igaz szerelmemért de Iá mennyi kínt ád, Ha szolgálatomért egyszer jó szemmel lát, helyett viszontag érzem ezer kínját.

A

Híves forrás felett — serkenvén álmomból, Fordíttám magyarul vidám Júliáról, Alikor lelkem flne szerelme lángjától.

»4-

JÚLIÁRÓL. Júlia két

olthatatlan szenem,

véghetetlen sze-

relmem, néha nagy keservem, örömöm és gyötrelmem, életem, egyetlen egy lelkem, ki egyedül bír velem.

Júlia víg Júlia

szemem,

kedvem

Júlia a lelkem,

s

mikoron

szól

nekem, szerelem beszél velem.

:

;

J^öUemények-

1

07

ha rám ncz, azonnal eszem vész, mert szerelem néz engem JüJia hol alszik, még az is úgy tetszik, hogy ott nyg szik szerelem. Júlia

;

Én

ó ö

tüzes lelkemnek, fájdalmas szívemnek kivánt jó orvossága, szemem világa, árnyéktartó ága, jó szerencsés csillaga,

kinek kívüle ez világ szépsége

nem

kell,

sem

vigassága.

Vagy

áJl,

ül,

nevet,

sír,

örül, levelet

szerelem

ír,

is

azt teszi

Vagy

mulat, énekel, vagy siet alá s

fel.

szerelem azt

miveli.

Mert mint

jó barátját,

Vcnus asszony

kézen fogva

fiát,

viseli.

A

paradicsomba' termett szép

új

rózsa dicsséges orczája,

ki tet látja, szép Venusnak alítja. mint nap úgy tündöklik gyöngy között fényes haja.

Test-szin ruhájába' a

Uj formában

Duna

illik,

lefoltában rugaszkodott sajka mely sebességgel

mégyen Tánczát

úgy

járja,

mern

áll

dereka, mintha csúszna sík

Valahová

lépik, sok

szemek

jégen

:

késérik, csudálván, jár

meJy

szépen.

Midn

néha térül vagy mellettem kerül, szoknyája elterjedvén.

Szerelmével bell vészen, akkor körül engemet felgerjesztvén

Udvari

jó

;

módját látván, érzem kínját keservesen rá nézvén.

;

;

;

B. Balassa Bálint.

io8

Akkor

az én

Hogy egy

dolgom azojiképpen vagyon,

a mint a bölcsök írják

kárhozottnak pokolban nagy kányák szívét

rágják, szaggatják fogyathatják, noha rágton rágják, mert nttön

De nem

nni

Én

szívemet

is

így,

mikor én hozzám

látják.

víg,

nevelten

neveli,

De Én

viszont mint kánya, ó kegyetlen kinja rágja, szaggatja, eszi állapatomat, mint egy kárhozatot, oly keservessé teszi.

Dolga mind egyenl, szerelemmel egy , csak erkölcse különbz, Kegyes a szerelem s Júlia kegyetlen, engem halálra Szerelem oly édes,

üldöz mérges, mert engem csak ver földhöz.

Júlia oly

'5-

BESZÉLGETÉS AZ ECHÓVAL. óh, magas ksziklák, kietlenben ntt

fák, kik

nagy

szerelem tüzén Igaz

bizonságim vagytok, mert kénaim tudjátok, mint szinte én.

Ki

látta

:

éltében,

hogy így

más mint szeretjén Echó Én.

haljon, veszszen én,

:

ln úgy mint emberi szó. Talán egyik tündér jár itt valamiért, vagy valami vadászó. Ha ló nem nyeritött, az ki itt cserditött, lábain ha Távoly egy

erdben nékem,

felelésben

volt békó.

Echó.

7(Pltemények

Echó

1

nagy kénomba, melybe szép

Júlia

engem

tengeni hagy

Mi

könnyebbíthet meg,

s

fer-

:

kemény

mitül lehet, kérlek, szíve

Keser kénomat

09

•

hozzám

lágy,

mi enyhítheti most, s mi az, mire lelkem vágy?

Echó Azt igazán mondád, de mond meg

azt

is

Agy.

:

hát, ott ki

vigasztalhatna.

Búm

helyett örömet,

Igazán

ki

neve, kit

gyönyör

életet

nékem

ott ki

adhatna? soknak kivüle lelkem oda kevánna ? Echó Anna. :

Azt bizon megvallom, de

jó

szolgálatom kedves-e néki

vagy nem?

Szép Júliám-Annám lészen-e

Hogy

jó

hozzám s megkegyelmez-e nekem?

régen szolgálom, lészön-e jutalmom, kell-e

jót

reménlenem?

Echó Kegyetlenségéjért, érte trt sok kénért, istentül

O

—

:

Nem.

lám még

sem

fél ?

fejér mcllyében, mint szép lágy fészekben, kegyetlen-

Mert

ség holtig él ? * mint nyelved beszél, búmmal én hiszem - öl, a mely igen nem kéméi.

—

—

Echó:

trvén ennyi kénját, kivel vett körösköri? szerelméhez, mert már elvetett ez kegyes

Oh, hová legyek Nincs

út

El.

hát,

szemei ell, Vetett gyötrelemre

s

még meg

is

öl végre, a

látom,

*

Eddig

drámai töredék példánya ut4n.

mint

hogy gylól. Echó: Öl.

;

;

I

B. Balassa Bálint.

lo

Már

csak mutasd módját, mint olthassam lángját szerelmemnek, ki csak n, Mert hogy igy szeretem s jutalmát nem érzem, oka

nem is , bvöl, mert kegyes , semmint k.

talám

Hanem más

gonosz n, ördöngös

Echó: Ó.

Hát megyek én

veszett, kit szerelem éget s kit

már

be nem fogad?

Szivem

régi

búmban, mint szép virág nyárban, szintén igaz úgy hervad

Azért add tanácsod, szánd meg nyavalyámat, ha sebe-

met gyógyíthadd. Echó: Hadd. Vajha elhagyhatnám, volna mi nyavalyám? de Iá szívem miat gerjed! Ha gyenge orczáján, mint pünkösd rózsáján látom, hogy színe terjed

Magad

se

mondanád, elhagyni ha

látnád,

nézd meg

csak és esmérjed.

Echó Merjed. :

Nem

nyerheti lelkem,

hanem ha

két

kezem \égcz

életembül

No

trrel, méreggel nagy búmat verem

el,

ki

l

mert kiesem

kedvébül

Látom, hogy csak gylöl, én nékem nem örül

nem

is

s rajtam könyörül. Echó: Örül.

Hogy hihessem

én azt? ha ládd-e, mint fáraszt számtalan sok veszély lyel. Szemeim láttára nagy kegyesen másra nézdegél vidám szemmel. Én nekem pcniglen még szerelmem sem kell, veszt, sílycszt gyötrelmekkel.

Echó:

Kell.

T^ölUménvek-

'

i

'

Óh, vajha kellenél szerelmébe venne, veszne szívem bánatja,

De nem

kemény

azt jelenti

tekinteti

mint magát

a

s

mutatja,

Hogy esmét

szeressen,

nem

adja azt isten, noha lelkem imádja.

Echó

Ha

isten azt adja, lelkem viszont áldja nevét

:

Adja.

minden

idben S talám meg

Vidám

is

adja és szívét fordítja

hozzám meg

szerelemben egyike annak, kiknek hazájok

Júliának, ki

Echó

sr

menny.

Ámen.

hogy gerjedt szivemben vidám Júlia tnek. erdben én úton mentemben felszóval így

Megdicsült

Egy

a :

színben,

éi\eklék,

Kérdezkedésemre verseim fejébe Echotul

ily választ

vék.

i6.

SÁPOLÓDÁS. Mi

dolog úristen, hogy ez egy kegyesen kívül senki

nem S de mi oka

vájjon,

tetszik?

hogy csak ez asszonyon lelkem így hal, vész, esik?

Ezen

kívül senkit a lelkem

Nemde nem

az-é ez,

ki

nem

óhit,

noha érte kínlódik.

meg nem kegyelmez semmi könyörgésemre,

ártatlan voltomra veszt, vetett gyöt-

Régultátul fogva

s

Kiben hogy

örül, kínox kegyetlenül,

relemre. lát.

mert •«ék kedvére.

búm

:

113

B. Balassa Bdlinf.

Oh, nyavalyás

A

ki

téged

lelkem, elbolondult fejem, haszon nélkül mit szolgálsz?

utál s

hozzád haraggal

áll,

mért hogy

meg nem Ilyen

atttd

válsz ?

kegyetlennek könnyedet ejtened mi haszon, ha bút találsz?

Mondhatatlan szépség, kiben hamar

lesz

vég

id-

s ki

vel elmúlik.

Másnak

is

adatott,

gondold meg magadot, kik közül találkozik,^

Ki téged szeressen,

nem mint

ez kegyetlen, ki véled kínnal játszik!

így feddvén, tördvén nagy kegyetlenségén áldott szép Júliámnak Csak így véletlenül, hát már elttem l személye

Cupidónak, Ki

rám mosolyodván,

így szólala vígan

nékem

régi

rabjának

«Tiisakodnod azon, hogy ez kegyes asszony nálad

Csak

kár,

szómat higyjed,

—

felejtve légyen.

hanemha belled

a lel-

ked is kimégyen, Mert ennen kezemmel benned metszettem fel

t

kophatatlanképen.

Azért ábrázatja lelkedbül már soha, míg

élsz, ki

nem

kophatik.

Földön szerteszerint csak érte

vallasz kínt,

meg nem Azért ez

a tanács,

hogy dolgodhoz

míg

esik

jól láss,

kedved nem

rajtad

;

mert így telik.*

Sierelem-gyúlasztó, szentséges Cupido, mondd hát. mint leljem kedvét?

!

!

T^öltemények-

Monda: dMind

holtodig maradj

meg ebben

3

•

>

így, a

imádod képét; megJádd, hogy még hozzá fogad, noha tle most elvét.)) mint

Rá

felcJek

Júliának

s

dolgán nyughatatlankodván elkeseredett szívem,

Vn

ily

Kiben

bátorságot, Cupidótul jó szót veszett nyavalyás fejem, úgy fogad, hogy még hozzá fogad az én forró

szerelmem

'7-

KEGYES, VIDÁM

SZEM

.

.

.

Kegyes vidám szem, piros rózsa szín én édes

h

Kin

Nemde

fejér

hölgyem; szerelemmel s teljes reménységgel nyugszik tüzeslt lelkem. nem siralmas kár-e én nekem az, hogy elfeledtél

Jó vitézek harcza hol volt

Szerelemben

esett vígan

engem

?

— gondolhaddsza ki

piros

vérontás nélkül? élhetett külön szerelmesétül?

Ne

engemet, ne veszesd lelkedet hitetlen,

felejts

félj

istentül

Az

szelíd

daruhü/ szintén hasonlatos

te

kegyes tekin-

teted,

Rózsát jegyez orczád, kláris te

kis

szép szád, mézet

ereszt beszéded. J6jj

immár élmben, mondjam örömömben: az hozott téged

Ür BaUsna

tí

«» ^r.

Zrmyi M.

isten !

g

!

B. Balassa Bálint.

114

mezk, szép

Kerített várasok, kertek,

Mint sólyom Jussak

kis fuat,*

már eszedben,

tók nálad nélkül

mind tömJöcz, bús lelkem magadat szerelmében úgy üldöz.

meg keservemben, magad

láss

mást ne küldözz.

jjj,

Hangos fülemile gyönyör szép kertbe' zöld ágak között csattog.

Én

is

Mit

szegény rabod

vétettem, kérlek,

hozzád. Hogy lelkem buzog. szánsz engemet, kinek

új verset kiáltok

hogy nem

szíve

háborog?

Erted, hogy elmentél és elfelejtettél engem, szegény árvádat.

reménytelenül, szép személyed nélkül ne hagyd

Ily

veszni szolgádat.

Emlékezzél rólam fényes

Szívem nagy szerelmét

s

add már magadat

fejér rózsám,

látni

titkon felgyúlt tüzét jelenteni

nem merem, Mert ha megjelentem, nagy tüzemmel féltem, hogy

—

sokat, cszit

Ha

penig titkolom, csak

magam

—

vesztem,

fogyatom, mert bels

tz

veszt engem.

Török szép versekbl szerelmese fell csak nem régen fordíttá,

nem szinte Régi szörny kárán így

Igérül igére

de hertelen jobbítá, veszett bánkódván, Júliának

teheté,

ajánlá. *

Vad

récre.

ÉN ÉDES SZERELMEM. En

édes szerelmem, egyetlen egy lelkem, mi haszon

Ha

semmit nem

jómra

segít,

fel

nekem élnem? sem indít az én esedezésem.

Sok könyörgésemre, szép leveleimre csak

választ

sem

tészsz nékem..

Lelkemnek

fájdalmát, érted való kínját

maga

te így

jól látod,

De

st

ingyen sem érzed,

Mondván

:

inkább neveted, magadban csak csúfolod. hadd-hadd úgymond hiszem veszti nagy gond, kínomat úgy mosolygód.

—

—

De

mi hasznod vagyon sok könyhullásomon, kétségben mire tartasz ? Mint mérget sok mézben, édes beszédedben gonoszt elegyítve adsz,

Egyfell édesgetsz, másfell kesergetsz, csak bánatra taszítasz.

Szép sólym.ok, vad rárók,

kikcí

madarászok tanítanak, viselnek.

Bánással, tartással, szóval, kiáltással, szelídek, kézre

Az ers

jnek. ksziklák hevétl az napnak romolnak, repedeznek.

Nincsen oly

ers

vas, kit tf'zzel jó

kovács ide

nem Vérrel

ers gyémánt,

kit

az aczél

sem

s

tova

hajthat,

bánt, végre

mind

elhasadhat,

A

piros

márványk,

kit

ver gyakor cs, csepegéstl lyukadhat. 8*

1

B. Balassa Bálint.

i6

Téged penjg sólymom, én édes vad ráróm, kiáltott

az én sok

szóm

Kezemre nem

híhat s csak úgy se lágyíthat, mint vasat tz, nagy lángon. mint márványkövet, kit es csepeget, nem hathat

Sem

könyhullásom.

Vérem Arra

is

tündökl szép gyémántom. kész volnék, csak tled érthetnék, végeznéd már kínom!

hullásával ha

hozzám

hajlanál

cl

De

mint sok írásom, szóm, siralmom, lángom, szolgálatom csak károm!

Az

én gyötrelmemre

Nagy

istenre tekintve, indulj fel szerelemre. háládatlanság miatt nyomorúság hogy ne szálljon

Vagy

segélj

s

fejedre,

meg immár vagy végezz

ki hamar, ne tarts tovább kétségbe.

Az mennyei

orczát, életem birtokát ha isten néked adta, Angyali ábrázat ha vagyon te rajtad, mire vetsz engem

kínra

Mennybeliek

szerint ennyi sok

Hogy

?

szörny kínt enyhíts meg jó szolgádban.

Ur

isten!

Ha

az mennybéliek olyan kegyelmesek, térj te

lehet a kegyetlenségnek ilyen nagy szépség fészke ? is

kegyelemre. Angyali orczádat mert te megalázod, ha zsz számkivetésre.

Színed dicssége most czúj versekre elmémet serkentette, Képtelen nagy szépség, ki miatt szívem ég, most már elrekkentette

Buzgó szerelmedbe, kiben mint tömlöczben éneklette.

sírva

ezt

;

J^öltemények

)

i

J

19.

OH NAGY KEREK KÉK Oh, nagy kerek kék

ÉG.

ég, dicsség, fényesség, csillagok palotája,

Szép zölddel beborult, virágokkal újult jó illatú föld tája. Csudákat nevel, gályákat visel nagy tenger morotvája!

Mi

haszon én nekem hegyeken, völgyeken bujdosva nyavalyognom. Szörny havasokon fene párducz módon kietlenben bolyognom, Tövis közt bokorban, sok esben, hóban holtig csak

nyomorognom ? Medvéknek

barlangit,

Emberek nem

lakta

vadak lakóhelyit mi haszon hogy földön

ily

bejárom, régulta mi jutalmamat

várom ?

Ha

mindenütt éget szerelem engemet, mind búm, kínom, csak károm.

Sokszor vadászassál, szép madarászással én mind csak azon voltam. Hogy nagy szerelmemet, ki forral engemet, szívemben mint megoltsam? De semmit nem nyertem véle, st vesztettem, mert inkább égtem, gyúltam.

Mert

valahol járok

s

valamit csinálok,

elmémben mind

ott forog Júlia

szép képe,

gyönyör

beszéde,

Valahová nézek, úgy tetszik

lelkem érte forr,

buzog szememnek, hogy mind elttem mozog.

;

1

I

!

B. Balassa Bálint.

8

Noha

szívem közepette Cupido néki képét két kézivel de mégis szép személyét engem, noha nyilván érzem, hogy csak vallom gyötrelmét.

fel metszette

Gyémánt szép bötkke] maga Nézni elz

Más

engem

;

de én üt nem, noha követ nagy híven, Azért mert az isten csudául nagy bölcsen csak Júliára épen Minden nagy szépséget e földön úgy szerzett, hogy kegyes

is

szeret,

senki szebb ne légyen.

Oh

én reám hihdt, clvesztemre esküdt igen hamis szerelem.

Miért nem holdultatsz meg annak,

kit jártatsz

utánam

szerelmesen,

S mire kedvem

ellen gyútasz

ahhoz engem,

a ki

nyerhetetlen

De

mcg-

?

noha csak vesztenek, kételen kell engednem, Zsámolyul vetettél, rabjává ejtettél mert Júliának engem. hiszem csuda, hogy mintha jó volna oly Kínját örömöst viselem. te törvényidnek,

—

Mint az lepentcske gyertya-láng kézibe magát akartva

Nem

gondolván

véle,

üti.

hogy gyertya-láng heve meg

is

égeti, süti

Szívem

is

ekképen

Júlia szivében

magát örömmel fti.

Hatalmas szemei, haragos beszedi engem noha vesz-

De minden

tenek, szépségnél, minden szerelemnél

még

is

inkább tetszenek, Rajta esik, hal, vész lelkem

s

csak az nehéz, hogy tart számkivetettnek .

;

:

;

:

119

J^Oltcménygk-

Dc ám

akár

Csakhogy

mcggNcn

* velem, bár szeretem, szabad

ezt engedje

legyen más véle, kínom érdemiben, hogy a mint fejmeíszette

JúJiát

szívemben, szintén úgy versemben is tessék szép képe.

Hideg levén

kivül,

égvén penig belüJ

meg

Júlia szerelmétül,

Jóhamar lovakért járván Erdély földét nem nagy fáradtság nélküJ,

Ezt öszvercndclém, többé nem említvén

Júliát

immár

vcrsü!.

20.

KATONA-ÉNEK. Véres zászlók alatt Lobogós kópiát

Vitézek mi lehet

E

széles föld felett

Szebb dolog

a végeknél Holott kikeletkor A sok szép madár siói. Kivel ember ugyan él

Mez Az ég Ad,

ki

?

Vitézek

ott viselik

Távol a sík

mezt

jó illatot,

Szélivel nyarg5)lják, nézik. párducz kapákkal,

szép harmatot. kedves mindennél.

Fényes sisasokJcal, Forgókkal szép mindenik.

A

Jó szerecsen lovak Alattok ugrálnak. Hogyha trombita riadt

Ellenség hírérc, Vitézeknek szíve Gyakorta ott felbuzdul St azon kívül is Csak jó kedvébl is, Vitéz próbára indul Holott sebesedik,

Köztök

01, fog, vitézkedik,

Csata-viseléssel

Homlokán vér

Mindenik

*

;

Roppant sereg eltt,

Mit tegyen.

lecsordul.

ki srrását áll.

Ki lováról leszáll, Nyugszik reggel, hol viradt,

Midn

éjten-éjjel

lankadt, fáradt.

:

!

;

;

B. Balassa Bálint.

Az

jó hírért, névért,

A

szép tisztességért ók mindent hátrahagynak Ení\berségrl példát. Vitézségrl formát adnak, Mindeneknek Midn mint jó sólymok,

k

mez

A

nagy széles

S

a szép liget-erd

Sétáló palotájok

;

Az utaknak lese Kemény harczok

helye,

Vagdalkoznak, futtaínak.

Tanuló oskolájok Csatán való éhség. Szomjúság s nagy hévség. mulatságok. Fáradtság

Ellenséget látván.

Az

Örömmel

Méltán örvendeznek,

Mezn

ók

széllyel járnak.

kiáltván

éles szablyákkal

Mert

kópiákat törnek;

S ha súlyosan vagyon

A

dolog harczokon, megtérnek Sok vérben fertezvén, Arczul reá térvén sokszor megvernek. Szólítatlan

—

;

zt

k

szednek fejeket Viadal helyeken Véresen, sebesen Halva sokan feküsznek: Sok vad madár gyomra Gyakran koporsója Vitézül holt testeknek.

Óh

végbelieknek, vitézeknek Dicséretes serege! Kiknek e világon Szerte szerént vagyon Mindeneknél jó neve Mint sok fát gyümölcscsel, Sok jó szerencsékkel

]fjú

Áldjon isten mezkbe'

21.

ADJ

MÁR CSENDESSÉGET.

Adj már csendességet.

Bujdosó elmémet.

Lelki békességet. Mennybéli úr!

Óvd

bútól szívemet, Kit sok kín fúr.

; :

:

:

J^ölteménvek

Sok

ideje immár,

Hogy

lelkem szomjan vár,

Jóvoltod változást. Gazdagságod fogyást

Mentségére

Érezhet-é?

Ne

hagyd, rizd, ébreszd. Haragod ne gerjeszd

engem szolgádat. Mint régen sokakat,

Vesztségcre.

Ebreszthet-é?

Nem

Nem kell kételkednem, St jót reménlenem

kicsiny munkával. Fiad halálával

meg

Váltottál

Igéd szerént. Megadod kedvesen, Mit Ígérsz kegyesen,

Kinek érdeméért Most is szükségemet Teljesítsd meg.

Hitem

vétkem rútsága,

Feljebb való

Jrgalmad végtelen

De bnöm S romlást

szerént.

Nyisd fel hát karodnak. Szentséges markodnak Áldott zárját Add T^cg életemnek, Nyomorult fejemnek Letört szárnyát.

Irgalmad nagysága,

Nem

Ki

;

éktelen,

valló.

Repülvén áldjalak. Elvén imádjalak Vétek nélkül. Kit jól gyakorolván Haljak meg, nyugodván

Bnöm

kívül.

22.

BIZONYNYAL ISMEREM. Bizonynyal ismerem rajtam nagy haragod Felséges ur isten, és kemény ostorod, Kivel tagjaimat

Bneimért nékem

igen ostorozod.

;

;

;

:

B. Balassa Bálint.

Alázatos szívvel, uram, téged kérlek, Ellenem felemelt kezeidet tarts meg, Szent isten, könnyíís meg, Irgalmasságod is én hozzám mutasd meg.

Láttam bneimet, kikkel életemben Vétkeztem ellened vitt ördög a bnben. És a test a trben De még sem gondoltam, hogy így járjak ebben. :

Anyámnak méhében bnben

fogontattam.

Melybl noha tled kimosogattattam De gyarlón maradtam. És annak utána visszatántorodtam. Soksága bnömnek rettegtet engemet, Csak irgalmasságod bíztatja szívemet. Siratván

bnömet

És szívbl óhajtom kegyelmességedet. Illik,

hogy

elfordulj, uram,

bneimtl,

Mclylyel rakva vagyok talpig mint tetéti Kegyel mességedtl Nem illik, hogy megfoszsz irgal másságodtól. Bocsásd meg kötelét inkább ajakimnak. Kik szüntelen téged felmagasztaljanak, Hálákat adjanak, Jóvoltodért néked híven szolgáljanak.

Az én lelkem is kész mindenkor dicsérni. Irgalmasságodért nagy hálákat adni. Rólad emlékezni. Gondolatim rajtad mindenkor

tartani.

Légyen ez én nékem az én bneimért. Nagyobbal is néked mert tartozom ezért.

;

:

123

}{ölteménvek-

—

Nagy sok vétkeimért. Engem el nem vetél sok

áJnokságimért.

]mha bneimbl ki nem térek vala. Vagy hogy vétkeimbl ki nem emelsz lm mint veszek vala, Örök kárhozatra tántorodom valal

vala

Néked

azért nyelvem híven énekeljen, Elvött javaidért tégedet dicsérjen !

És

holtig tiszteljen.

Hogy annak

utána örökké élhessen.

Tanulságra szerzé e verseket öszve. Kinek neve vagyon a versek fejébe'. Magát megismerte: Ajánlja is magát istennek kezébe.

23.

JÁTÉK AZ ECHÓVAL. Nyolcz

ifiú

legény minap úlon menvén egy

erdbe

jutának; egymásnak Estve felé levén, tréfálván, beszélvén

k

a

Vegyünk

szót

Echotól

—

mondának

mond

— mi

:

mátkáinkról,

mondja nevét azoknak Credulus az els,

ln

azért

elkezd

s

t>

monda nagyon

kiáltva

«Echo, de kicsoda, a

ki

sok kínomba' most megvigasztalhatna

Kérlek,

mondd meg

?

nevét, kit mint üdvösségét bús lel-

kem úgy kívÁNNAD.

:

:

:

:

:

^- Balassa Bálint.

124

Mosolyog magában Crcdulus

ö

utána azért

ezt hallván s rajta csak csudálkozik, az ilyen kérdést, ki társaság közt

tn

másik


Ki fagyott elmémhez

— mond — mint

víz

télben jég a

Harmadik

is

monda nagy hangosan

nagy dérhez,

mikOR SÍK?» mindenek

szólva

hallattára

«Echo,

kínom vagyon nyilván

jó asszonyom, kinek régi

tudtára,

Kérlek,

hogy nevezd meg,

— kicsoda lelkemnek javával koSÁRA?))

tölt

Szavát a negyedik

Szép cr

is

kezdé

el

(penig)

Echóhoz

kérdésit

szerelmesirül, kihez gerjed bell, kit szíve szerint óhít

Szörny

—

—

nyilván,

imMAR

KIT?))

mond kára után, nevezd meg szeret lelkem

-

Ezután ötödik, ki mendtül kisebbik, Credulus atyja fia, Mindjárt el szóla, fel szóval kiáltva Echót nevezi, hijja;

«Ki

az, kire

engem

gyújtott

mond

—

futó

Hatodik Aminta el

Hogy

vala,

ily

igen Venus

SÓF1A?»

monda, mert veszett alég

szent nevét hallja annak,

várja.

lángja s kinek javát

ki

akarja

cHát annak

ki

neve

— mond — a

ki szerelme szívemet ?> kénnal

MARIA

Szóla hetedik is, kinek neve Tyrsis s ki hazáját elhagyta. Azért hogy egy kegyes, a kihez szerelmes, - szerelmét

megtagadta «Régultátul fogva szerelem kénjába

engem

ki sí

—

mond

KATA ?»

—

115

J^öitemények.

Utolsó Amontán, kinek édes társán vaJó nagy bánat árta, Nagy fohászkodással így szóla Echóva), jutván eszébe kára kiért szívem ég s icS annak tudd-e nevét, mond ?i» ki ez sok kínba

:

MÁRTA

Egy szegény zarándok, régi Kik

barátotok éneklctte ezt nektek,

magyar nyelven való versszerzésen egymással

a

vete-

kedtek. Kit a nagy hamisság és háládatlanság föld szélérc kergettek.

A másfél ezerben és nyolczvankilenczben, szent

Bertalan

nap után, Világ határira való bujdosásra keservesen indulván Édes hazájábul, jó akaróitul siralmason búcsúzván.

24.

BOLDOGTALAN VAGYOK. Boldogtalan vagyok.

Én szemeim

Mert kínaim nagyok,

sírván.

Beborult ifjúságom.

Könnyeim csordulván. Néznek csak keservesen

A

Bús szívem zokogván.

Már megszokni nem tudom.

Csaknem meghasadván, Bánkódik nagy ersen

szokatlan dolgot És a nehéz jármot

Régi

idm

elmúlt.

Most másképen Szomorú

szi

fordult,

az én sorsom,

harmat után,

Végre mikor aztán Fújdogál Nem sok

hideg szél, múlván Sárgul, hulldogálván Fáról a gyönge levél.

Zöld

a

id

erd

harmatját.

Piros csizmám nyomat

Hóval

lepi

bé

a tél.

—

;

;

Ki miatt naponkint

Látok szomorú kínt. Szenvedek én testemben. Istenem, mit tegyek?

Jmmár hová legyek? Mire jutok végtére?!

Ha mind

búval élek,

-

Ezentúl mit érek, Élek-e még kedvemre? Vagy mind holtig árván Járok csak bút látván, Megyek keserségre.

!;

!

B. Balassa Bálint.

Ennyi gyötrelemmel,

Vagy ennél

is

többel

Ifjúságom mint éljem? lesz a darvakkal

Jobb

Vagy más madarakkal Oszszel búcsúmat vennem, S mennem oly országra, Hol irigyim soha

Nem

szólhatnak ellenem

!

Talán elmentemmel, Búcsú- vételemmel Ha utamat követem:

látnak, talám szólhatnak reám, Így kedvök bétölthetem.

Nem

Szívem, isten hozzád Alegbocsáss, ha szolgád Vétett 6 beszédében Mert noha nehezen, De tled elmegyen, Ki téged szán szívében. Lesz-e véled szemben ? Láthatd-e e testben ? ;

Gonosz irígyimnek, Kik most reám törnek, Nyelvök elkerülhetem.

Ha nem

Azért szerelmedre. Világod kedvedre Éld ezentúl, kívánom De én fáradságom. Kedves virágszálom, Éretted nem sajnálom. Légy jó egészségben Addig, míg az isten Éltet, szívbl óhajtom!

—

Maga

tudja az isten!

Immár sólymocskádat. Kedves madárkádat. Kit karodon hordottál, Klárisokkal rakott,

Szkófiummal varrott Lábzsinóron tartottál Bocsásd el békével Szegényt, hadd menjen Reá ne haragudjál

— el.

^5-

ZARÁNDOK-ÉNEK. Pusztában zsidókat vezérl jó isten ! Ki clttök mentél tüzes oszlop képben, Ígéret földére vezérelvén szépen Kalauzok voltál minden szerencséken.

—

;

T^öUemények.

Te

adtál csillagot

Vezérül

is

három szent

angyalt

ifjíí

i

27

királynak,

Tóbiásnak,

Heródes eltt futó szz Máriának, Te voltál vezére minden zarándoknak. Könyörgök, nékem

is hogy légy már vezérem. bujdosni nagy bú és szemérem. Én istenem, ebben ne veszszen el vérem, rizz meg gonosztul, felségedet kérem.

Mert ím

z

Építs fel elmémet az jó bölcsességgel. Szívemet peniglen hittel, merészséggel, Bujdosó fejemet töredelmességgel S te adtad lelkemít buzgó könyörgéssel.

költmben hogy csak reád nézzek. Búmban, örömömben reád figyelmezzek S jó, gonosz szerencsét csendesen viseljek, Soha, semmi helyen el ne felejtsetek.

Jártomban,

Hogy bujdosásom Én édes hazámba

ideje tölte után

esmég vígan Mindazokat jó egészségben találván, A kik szomorkodnak én tlem búcsúzván. térjek

;

annak is háládatlanságát, most erre vett engem régi rabját A.mbár élje vígan fellem világát. Csak én bennem olts meg nagy szerelmem Felejts el

A

ki

lángját.

Én édes hazámbul való kimentemben, Szent-Mihály nap eltt való harmad hétben,

A Az

másfélezerben és nyolczvankilenczben ó szerént, szerzem ezt ilyen énekben.

!

ia8

!

!

B. Balassa BáUnt.

26.

BÚCSÚ A HAZÁTÓL. Oh

én édes hazám, te jó Magyarország! Ki keresztyénségnek viseled paizsát; Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát.

Vitézl

oskola,

immár

isten

hozzád!

Egriek, vitézek, végeknek tköri.

Kiknek vitézségét minden föld Régi vitézséghez dolgotokat

beszéli.

veti

Istennek ajánlva légyetek immár

:

ti.

ráró-szárnyon járó hamar lovak! kiknek hátokon az jó vitéz ifjak Gyakorta kergetnek s hol penig szaladnak, Adassék egészség már mindnyájatoknak.

Ti

is

Az

—

Fényes sok szép szerszám, vitézl nagy szépség, Katona találmány, új forma ékesség. Seregben tündökl és fényl frissesség, Én tlem istentül légyen már békesség!

Sok jó vitéz legény, kiket felemeltem, S kikkel sok jót tettem, tartottam, neveltem, Maradjon nálatok jó emlékezetem, Jusson eszetekbe jó tétemrül nevem

—

Vitéz próba helye, kiterjedt sík mez S fákkal, ksziklákkal bvös hegy, völgy, erd. Kit az sok csata jár s jó szcrencse-les. Legyen isten hozzád sok vitézt legell Igaz atyámfia s meghitt jó barátim! Kiknél nyilván vannak keserves bánatini, Ti jutván eszembe hullnak sok könyveim,

Már

isten liozzátok, jó vitéz

rokonim

;

,

J{6ltemények-

Ti

is

angyal-képet mutató szép szüzek.

És szemmel öldökl örvendetes menyek. Kik hol vesztettetek s hol élesztettetek; Isten s jó szerelem maradjon veletek!

St

te

Ki

óh én szerelmes ellenségem,

is,

Hozzám

háládatlan, kegyetlen szerelmem,

érdemem

— — — — — —

Ti penjg szerzettem átkozott sok versek, Búnál kik egyebet nékem nem nyertetek, Tzben mind fejenként égjetek, veszszetck. Mert haszontalanok, jór nem érdemietek.

27.

COELIA KÉPE. Átkozott Cupido, Szerencsémet rontó Régi "agy ellenségem Hazámbul kizél,

JúJia szózatját.

Kerek ábrázatját Cupido úgy mutatja Coelia beszédén,

örvendetes képén Hogy mikor szemem Júliának

Csak tüzedet ne szíts Szívemben, se többíts Régi szerelmes mérgem!

véli.

Dühös! Elégedjél,

két rózsa,

Kinek mind

A

pirosa,

Allapatja, színe

is rám jüvél, Érd bátor immár végem;

Ide látja:

Mikor tekinteli, Mert szívemet áltatja.

Egyenl

!

Sem egy ágon

termett. Kit zöld levél fedett hasonlóbb két ért meggy. Mint ez Júliához, Kinek szép voltához.

—

—

Nem

Gerjedek, mint Aetna hegy. Br. B..;j!.ia B. cs gr. Zrir.yi

mint kikergettél

Engemet szép hazámbul.

egy

M.

Elégedjél, kérlek, az mint félek,

Itt is

Ne zz ki nyugalmaméul. Mi jutalmod bennem, Ha esem tüzedben, — Mi hasznod nyavalyámbul ? o

»

;

:

B. Balassa Bálint.

I30

Gondolkodván rajta, Csak tétova hajtá Fejét Cupido szómon. Monda: «Szegény! Mars-e

Virága éltemnek, A kinek örüljek, Teljességgel elszáradt.

Vidám kedvem

helyett,

A

Kiblil vizek mellett

gyámolod-e.

te

hol az én hatalmom? Ketten csak ti vagytok.

Kényszerség rám áradt Siralmas káromon Való nagy panaszom

Hát

Miatt nyelvem elfáradt!

Én

Immár zászlód

Az eltt is maga meggondolhatta AAars Mint járt egyszer miattam,

Kitöltem,

st

alól

Kik semmit sem adtok bosszúállásomon?

—

—

távul

Járok nagy seregedtüi. Mert kis haszon mellett

Trnöm

sokat kellett. Míg vártam íe kezedtül; Immár uram is más,

Mikor kedve

Mer

ellen

mezítelen

Mindennek

látni

hagytam

De

Pallas és vitéz Mars,

az mint esmérem. Nem gondoltok vélem.

Kik mentenek tüzctl.

De megmutatom magam.

Meggyek, hová megyek. Jobb-e, hogy engedjek?

Mars Cupidónak

Mert

se

Nem

árt vitézséggel,

Sem Ugy

Pallas elmével,

mint világ-bírónak.

No

tehát engedek,

Én

is

— Mert véle sem

érek

—

hát ez rontónak.

28.

A CZITHERÁS LENGYEL LEÁNY. Szít tüzet

Cupidoval

Mert Szép

Zsuzsanna szívemben magára, zet szerelme dolgára,

kis szája

orczája.

!;

;

;

«3«

TiOltemények.

Mint pünkösli

új

vózsa;

Fényes haja

Nap

csillaga

Vagy sár arany sárgája, Vékony dcrekacskájal

—

Mutat

angyali fényt szerelmes szemével, Piros angyali színt szerelmes szi nevel

Ha

hozzá

int.

Vígan tekint. Szívembe örömet hint

De

ha megint llgy néz a mint Kit gylöl szíve szerint. Ottan érzek súlyo«5 kínt!

Keg3'es ábrázatja én arányzó czélom, Czitera szózatja búm rontó aczélom,

Vénus fatytya Lelkem hajtja.

Ha

szózatát hallhatja,

S ha

láthatja.

Nincs bánatja, Búvát mind elmúlatja.

Hogy

jó kedvét mutatja.

Kártyát jádzván véle, vet színét tromfomra, Kit az bölcs szerelem így magyaráz jómra. Mondván: (íNe félj. St vigan élj, Mert tiéd a szép személy

Veres levél Tromfodra kél. Csak azért, hogy

Semmi gonoszt

te

jót remélj.

ne

vélj

Mert már néked adta nagy szerelm szívét. szívét. Viszont nála hagyta szivedet,

;

I

:

B. Balassa Bálint.

33

Így tled vett Szíven szívet. Kit tart,

Örül

mind drága követ;

nevet S vígan követ s

Téged, mert lát víg kedvet, Kit régen eszébe vett. így volt akaratja, hogy megnyilatkozzék, barátja, ne félj, hogy változzék

Vagy immár

Megemlítsen

És segítsen, Gyakran örömmel S rád tekintsen

S ne

hintsen.

felejtsen,

Kinél több jód már nincsen S kit nem adnál sok kincsen

!»

Lengyel szép Zsuzsanna vervén

És mondván utána gyönyör Eszem vesztve, Eltévesztve,

Szerelmébe

sillyesztve.

Felgerjesztve és ébresztve,

Szívemet elrekesztve. Bels tzzel emésztve!

29.

KEGYELMES

ISTEN.

Kegyelmes Isten! Kinek kezében Életemet adtam Viseld gondomat, Vezérld utamat.

Mert

czitcráját

nótáját

csak rád maradtam.

;

J^Ottemények-

Gyermekségemtl Fogván egyedül Csak te tJed vártam Mint atyja után

1

;

Fiú kiáltván.

Könyörögvén

jártam.

Most

is csak benned Reménségemct, Uram, helyheztettem

Magam

:

rád hagytam,

Rád támaszkodtam, Te alád vetettem.

Mi

hasznod benne,

Hogyha

veszélyre Jutok kétség miatt? Kit fiad

által

Hozzád váltottál. Mint fogadott fiat. HaJlgas

meg

azért

Te nagy nevedért

Én könyörgésemben Mutasd meg jódat. Sok áldásodat

Az

en szerencsémben.

Add meg én nékem Én reménségem Szerént való jódat.

Áldd meg fejemet. Ki bízik benned S viseljed gondomat.

A

szép harmatot

Miként hullatod

33

;;

B- Batatsa Bdíint.

134

Tavaszszal virágra jódat, uram. Úgy hullasd reám, Te régi szolgádra

Sok

Hogy mind holtomig Szívem légyen víg. Téged magasztalván, Mindenek eltt S mindenek fölött Szent nevedet áldván.

Ezeket írám

A

tenger partján,

Oceanum

mellett,

Kilenczvenegyet

Mikor

jegyzettek

Másfél ezer

felett.

**

*# >r^

GRÓF

ZRÍNYI MIKLÓS. 1

610

— 1664. Mottó

Nem

:

irom pennával,

Fekete

tintával.

De szablyám

élivel.

Ellenség vérivel

Ae

én örök híremet.

I.

Zrínyi Miklós, az els nagy katonai

r..agyar

remekíró,

magyar elbeszél

hsök

töiökver

bánnak dédunokája, 1620 május

szigeti

1

els

s

ivadéka,

a

-én született az

ifjabb Zrínyiek osztályos birtokának székhelyén, az ozalyi

várban. Zágrábmegyében. Apja gtóf Zrínyi György, fele-

magtalan

hadi élet

S

a

fia

Mert

tavaszán

1635

diadalmenettel

ell

:

Csáktorés

gyermekül szedi

kis

az ozalyi és Csáktornyái

szolgái

már

betvetés elemi ismeretét

els benyomásait már

fegyveres

apja

után

elhalálozása

nyára költözik.

kébe.

Miklós bátyjának

Széchy Magdolnával azonban

ségével

vár

dobogó

a

lel-

hídján

nem egyszer vonultak be egész

hozva

nz

elvett

török

lobogókat,

aztán a czifra török fegyvereket, gazdagon fölszerelt paripákat, fejeit,

alázkodó dárdára

foglyokat,

tzve

és

mekül két nyelven, magyarul ben

hallja

majd

az

elejtett

magasra emelve. S már

pogányok kis

gyer-

és horvátul, dalban és regé-

dicsftzni seinek nevét,

kiknek vitézi hagyó-

I

^6

Bev4zetés.

mánya

örökségül

családi

mert Zrínyi György,

már 24 esztends korában 1622-ben vonzalmának

Tót-

mellzésével Horvát-, 1626-ban, fiatalsága a

30 éves háborü

király

a

ki

személyes

kegyének kifejezéseként bátyja

különös

és

örökségül,

Családi

reá.

száll

drága emlékül, fölöttébb korán,

hazai

Dalmátország bánja

és

volt,

dicssége nagyrakelésében,

teljében,

színhelyén,

Vág

a

vonalán

az

uralkodó járványba esett és Pázmány Péter pozsonyi primásí palotájában, végett

a

kikbl neveljen

Péter,

A

gyermekek

nevelését

s

birtokaik

foly

Nemcsak a

a

Pázmány

a király figyelme, és

is

deke

térítette

egyháza kebelébe,

egyaránt követeli,

kezzék

el,

hogy

tartani.

már 1628-ban megkapja

kinek

az

érdekldik, de

melyet

vallási

a

család

egyéni ér-

és

se

feled-

családot a katholicis-

Miklós az

felterjesztésére

apja érdemeiért a flovászmester!

jelenléte

törvényczikkek szentesítéséhez. S ból,

szemét.

Hiszen Zrínyi Györ-

méltóságot, így már nyolcz esztends zászlós ura lesz,

vár

ud-

Németújvárt

tartja

gróf árváiról

nevezetes

ha ezt az oly

musnak megakarja

a

is,

melynek

vagy az

rajtok

apjuk

egerszegi

az

mely irántuk

szinte vonzalma

iránt érez, vezeti gondolkozásában.

gyöt

és

Batthyány Fe-

Egerszegen vagy

közeli

Azonban

maga mély

veszi át,

els tanulások vagy otthon,

talán

vala.

kezelését

bán unokája,

rencz, a kanizsai végek vicegenerálisa,

varában,

szép

Miklós

isten jó urakat*.

lelke nagybátyjok, a szigeti

;

«Két

elhalt.

Gergely,

végrendelete értelmében gyámbizottság

fkapitánya

gyógyítás

elcsigázva

28-án

Peth

mondja

maradott,

fiacskája

hova betegen,

deczember

szállították,

korában az ország

és alSirása

nyilván az

helyeslésével kerül öccsével együtt

szükséges

a

befolyásá-

1630-ban

a

Bevezetés.

gréczi jezsuiták iskolájába, hol

a

a

valahol,

helyen

jó

György

a

Mert

volt.

kodó ház

jezsuiták iskolája

a

lendülben

tagjai,

horvát

és

az egész városon

A

gyztes egyház

a

nagyszer

ura'-

st

megyék,

Fel-

a

katholicismus ügye pedig

már rendíthetetlen

még

hírére

az

fnemességének,

lakni

és oszt-

már

gréczi protestantismus

protestánsnak Gréczben város

;

diadalának

hatlan hatalmában.

a

kitn,

járnak

itt

;

az örökös tartományok

vidék frendéinek sarjadékai

dás

Comes

Petrus

két árvája Gréczbcn igazán

úr

szomszédos magyar

a

anyakönyv-

régi

a

Zrin, Hungarus,

a

és hatására nézve épen

s

gyermek már határo-

Hungarus.

Zrin,

Ha

kct

Nevök

zottan magyarnak vallja magát.

ben: Nicolaus Comes

i7

leverve,

sem szabad;

szóval a

megújho-

csatatere, teli a vallásos

fölemel ünnepeivel, körmeneteivel,

és

lát-

ványosságaival és hálálkodó hozsannáival.

Miklós kébe ezt

öccse négy

és

buzgó,

a

esztendeig,

rajongó

szellemet

batban, az érsek szeme eltt,

tanfolyamot,

rhetorikai

hatalmas

várában.

mikor ép

a

nem

fiatal

1636-ig

a

haza

védenczeit a

ház

:

régi római

magyar Cicero

él ember

Az

termékenyítbb, mint

ott a

a

a

két éves

az

ers

és

idben,

a

mikor

a tanulás

tapasztalás szabad lég-

hozta

és

a

maga

nemzeti eszmék és érzelmek között

fejldjenek és neveldjenek, iskolájuk,

végzi

legfogékonyabb,

áramában

hogy

lel-

Nagyszom-

virágfakadása van, mikor minden-

a

fejledezik,

szívja

aztán

katholicismusnak ép oly

a

lélek

behatások iránt

vette,

634-ig

Mert Pázmány abban

nyomott levegje helyett inkább

körébe

>

;

Cicero

példájuk

;

a

6

udvara volt csak igazi

a

nagyszombati

mintájuk,

itt

a

jezsuita

bíboros

ott a holt írás vonzza,

közvetlensége ragadja

meg ket,

ki

itt

az

korszakos

"Bevezetés.

138

lángszelleme fényével, ékesszólásának csodás erejével a

nagyokat

b^ös

is

igézetében tartotta.

—

kalauza hazafíságuknak. Kalauza

még

Hazafísága volt

volt vezérlje vallásos-

ságuknak. a

Itt,

Pázmány udvarában,

kor mozgató

a

eszméi, a

nemzeti védekezés és vallásos visszahatás tervei,

a

30 éves

Magyarország

a

.Virályi

háború

esélyei,

politika követelései

nemzettel, az erdélyi fejedelemmel

a

és a törökkel szemben, a

magyar irodalom, tudomány

közoktatás szükségletei mindig tak

sokszoros

kében

játék,

mely

tle,

és harczában.

politikailag

:

:

magával

viszi

Pázmány magyarságából Megtanulta

hogy

már

Olasz

lesz,

be-

mun-

tanulni

nemcsak gyönyöi*-

fegyver eszméink érde-

még

útján látóköre

szélesebb

id

az

Itália

délen a spanyol,

Róma,

és

hogy

tÖle,

az írás

mert noha

hanyatlott,

Savoyai-ház uralkodott, zott

a

de diadalmaskodó

egyetemesebb

és

Mátyás esztergomi

olasz földre indul

kisugárzott.

megtanulta

;

ködtet

mikor 1636 má-

a

nemzeti nyelvnek és irodalomnak azzal az

a

szeretetével,

kásságából kell

is

és Ester-

érsek udvarából megválik

az

annak rendelése szerint Senkviczy

kanonok kíséretében

ers

izgalmas és

Pázmány

nádor, vitatkozásai alatt egyszerre a leg-

a

jusában tanulmányait végzi,

nyomásait

ez

lelke

magasabb problémákon érleldhetett S

és

és

hullámveréssel zajlot-

közepette, különösen

zajlás

házy Miklós,

ers

nagyratör

Miklós

és Zrínyi

:

érdekei,

állami

szerint

északon

a

Firenze, Venezia elvirág-

mégis termékenyít tanulságokat szolgáltatott.

A

re-

még mindig dúsan ontotta benne a maga fényét, kincseinek gazdagságát: még mindig a vallás, mvészet,

naissance

költészet szent földje volt. Zrínyi

megragadó behatások

alatt

Miklós

belemerült

a

az

váltakozó és olasz

iroda-

:

B«v«xttéi.

Marino

lomba. Tasso. új

eszmében

Már

ekkor kész

ihlet

emberöltje

élére

és kora

fogva

vitéz,

sánál

fogva

költ

neki

:

Sors

hona,

már

nihil

emelik. Származá-

fogva politikus, hivatásánál

nemzet kifejezje, igazi meg-

a

jó

/íjj-bcn,

ekkor,

színvonalára

nevelésénél

Csak

sugalmai, olasz

lelkébe oltott

emlékei

mindenütt

;

személyesítje.

s

forrva tért haza.

seinek büszke hagyományai,

férfiú,

zarándokságának

tanulmányába,

Macchiavellí

és

és új érzésben

Pázmány lángszellemének

a

'39

szerencse

semmi

és

kell

mint

aliud,

egyéb

hogy

magyarnak,

a

gyorsan és boldogan törhessen elre. S tört merészen és határozottan. ]].

Zrínyi Miklós alig ér haza a

várba

csáktornyai

kemény te,

ki

zésében oly

alaposan

hsünk 1

megersíti

hogy

megveri,

idtl

az

Majd

támad.

a

30

fogva éves

dandár

egy horvát

643-ban

és

Mint

azt.

egy

az

nem

és

els összeütkö-

kanizsai basát mindjárt

Ettl

rezgeldik.

seinek örökébe,

költözik

fkapitány ez országrésznek éber

légrádi és muraközi a

s

megújítja

:

a

ideig

háborúban

nem

hanem

török,

vitézkedik

1645-ben

parancsnoka,

a

horvát hadak fkapitánya, ki merész viselkedésével, rajtaütéseivel király

fispán, harczol kap, a

és

rohamaival

)

646

vala,

zalai

De

míg

kanizsai szomszéd,

Muraközre

üt

fogadja,

Vitézi bátorságával

és

földúlja.

robban,

alá

és

s

épen

kitnt, egyszer

hamar

elején tábormester. a

bosszúra Kanizsa

gyobb ervel

mindig

Mindezért

szemeláttára.

Ali

a

Ali

és

Morvában

basa,

Hsünk basát, ki

megveri és várába vezéri tehetségével

a

somogyi

vérszemet haza

siet,

s

sokkal na-

kergeti vissza.

már ekkor az

1

40

Bevezetés.

ország

lefels

hogy

a

vezze

ki,

egészen hivatott

leventéje,

király

deczcmber

'647

méltó

és

arra.

27-én horvát bánná ne-

apjának örökségébe. így egész fíatalan az ország

harmadik zászlós

ura

lesz,

Qnnepies

azonban

beiktatása

1649 ^ísj^" ^sik meg.

csak

A

40 évek folyamán,

érzésében.

áldozott a szerelem édes

egyéb emléke nem (Esterházy

maradt,

Júlia) idylljeinek

gos czélzása

Vadász

a

1642 óta már Apollónak

talán

mint

Ez érzésnek ugyan leány

a

is

neve,

Jiajnal

egyes helyein és néhány

vilá-

Echó beszélgetésében. Violához,

és

Draskovich

Eusebiához való

lobogó szerelme terméke-

nyebb,

annyi

hogy

bár

teljesek.

Már

bizonyos,

az elsben, a

sem

Viola-idyllek

a

Vadász panaszában Viola ke-

gyetlenségérl keservesen emlegeti, hog^' hiában ápolgatja

Ebben

verssel.

éneke fakadt méltatott a sugallatára,

emberi,

hogy

a

:

Valamennyi

követésére

mert

szereleir.,

szerelem

a

három idylliumot

megmentésre.

st

nem egyenetlen

vall.

nem

bántotta

a

vitézséggel, :

de

nem

hiszen

hiszen

tagadhatja, a

Mars

szerelem sisakjában

méltóságánál,

fként

er-

nevelésénél és kora vallásos gondolkozásánál fogva

kölcsi

szerelmi dalokat, virágénekeket

zeng,

s

szetet,

zékkel.

bennök ép annyi

mfajjal

új

mvészi

Mveltsége

a

nem

zenghet. Idylliumokat

gazdagítja a

tapintatta],

nyugati

;

de eszejárása,

törekvése,

magyar

költé-

mint magyaros

haladásban

alkotó tehetsége az olasz költészet mesteri

ldik

Marino

és

Tárgyuk az egyetemes

tagadja,

állásánál,

éneket

két

és

Tasso

olykor;

is

galambok költöttek

még számos

ápolgatásban bizonyára

az

de csak

ér«-

gyökerezik,

mvein

érle-

érzése és kifejezésmódja

egészen magyar. Idylliumainak szerelmi küzdelmében végre

gyzedelmeskedik,

Eusebia

jegyese,

majd

felesége

lesz

141

Bevezetés.

1646-ban; boldogsága azonban virágszál eliiervad, 1

65 -ben

elhal.

1

vével és az

míg 1

kis

hogy picziny

könny

mint

A

árnyék

Ha

tek,

szinte buja

a

szenvedély

a

akár

hangon

méltatlanok

nagy

is:

A

merész gondolaakár kölcsönzi-

egymáshoz

sorakoznak

gazdagsággal

szintesége még

Musá-

eredetiek,

úgy

s

;

a közvetett alak ellenére

bellük. Mindamellett

kiérzik

nem

felragyog bennük.

képek, hasonlatok,

;

elle.

elkelt

tok,

el

csak

minden reménysége,

olykor nehézkesek, olykor darabosak

nem egyszer

ereje

melyet

közre, megható

fülemiléje,

költnek e kisebb alkotásai

jához.

keser-

siratja

dallal

Biégiájában,

elször

bocsátottunk

panaszolja,

Orpheus

az

töredékes

szóló

haláláról

szép

a

kilobban, Eusebia

csillag

énekével,

Plútónál

Orpheus

fia

898-ban

Két bánatos

rövid, mert

csak

legszebb

a

is

hogy inkább

tetszik,

vitézségnek, mint a szerelemnek megéneklésére hivatott.

Sokkal inkább szereti

jellemével

megegyezik

képeit és hasonlatait jairól,

a

mennyire

;

költeményei

és töredelemnek,

kövön

közt a

a

legszebb

a

int,

bnünk

tengeren, fövény

épen azéit

és

pedig

Úrnak irgalma nagyobb, benne,

a

nem

ele-

legegységesebb.

mint

parton, madár

De

bizhatunk

ott

megadásnak

mert hiszen érdemünk mint

a

azért

mint a

példáiból,

Feszüíetve.,

örvény az

és

alak-

és történetek

keresztény áhítatnak,

melyre

hangyanyom,

a

vaJlás

igazán, a hol ünncpiesebb hangfuta-

meg

Hatalmas kifejezése

pazérabban szedi és ontja

antik

mokat vehet. Vallásos éneke, gyes

énekek

szerelmi

a

elemek felvehetik. Kobza csak

érzelmi

zendül, ott kap

mennyire

sokkal

az

színezést, a törté-

ecset

széles a

tüneményeibl

természet az

a

mint

részletezést,

neti

az

levél a

a

fákon,

levegben.

kegyeln\e végtelen

magunkért,

hanem

:

szent

14^

Bevtxetés.

kereszten halt Krisztusért,

a

fiáért,

könnyzuhatagokat árasszon

sája

Az

Musája nem

A

verseket. a

költ

húrokat pen-

és dallamos

nagy okért hangosabb

énekel

melyet ebben a kiadásban

eredeti kéziratának magajavította ti*ztázatából közokért, a nemzeti megváltásért

sabb versekkel.

Ez

nemzeti Genius

a

emelkedett

ez az

;

teljes

az

els

els költi

elismeréssel

tölt

mely eszme, szer-

alkotás,

Czélja,

el.

a

magaslatára

feldíszítés tekintetében

és

felekezetekre oszolt és

elszakadt,

hango-

fogant

magyar epopeia, melylycl

világirodalom remekeinek

lelemény

kezet, jellemzés, is

játszi

Szigeti Veszedelem,

nagy

lünk,

a

örömestebb

geti voltakép,

hogy Mu-

méltó,

a ki

érte.

hogy

bnbe

ma

az igaz hittl

magyarság

esett

megtérésével a haragvó Istent kiengesztelje; vallásos

fel-

lángolásával és megtisztító harczával a törököt kiverje, az

országot a pogány iga felszabadítsa,

A

eltörje.

alól

a

ekkép Isten

a

halálról

költ

a

kozás körébe, az

egész

több mint száz

kizárólag

nemzet

sorsára

megszólal

A

XVI.

:

csak

a

században

jutott.

lelke

általános

a

és a nemzeti

fölemelkedés

változás

kiható

követ

egymást

Mert

az

mikor az

és

eszme

lelkében

meg

nyilatkozik

bntudat

vádaskodás rajongásából, az erkölcsi

gének

az

esztendeje,

nemzet az

magasz-

az a török hódí-

mint

a

Zrínyi eszméje,

a

beszél.

eseményt az

erejével az isteni beavat-

nemzetek szellemében kifejezésre

nem

küzde-

vitézi

leventék önfeláldozásáról,

mvészetének

jelentségére birja emelni, úgy óta,

ennélfogva

szigeti

ezt a közeli történeti

tos felfogásával és

tás

törököt, haragja vesszejét,

Miklós vértanúságáról

a szigeti Zrínyi

A

:

dicsségére

kereszténység

Szigeti Veszedelem

lemrl, hsi s

s

benne.

kölcsönös

megújhodás szüksé-

vágyának érzetébl

fa-

Bevex4téi.

kadt

nagy eszme,

e

ki

lelkébe

annyira belement

mely

hogy

szívébe,

és

1542-iki törvények 2-ik czikkelyében ki,

mi kép

már ennek

;

keiben,

elbeszéléseiben

vallásos

s

meg

felfogás újra

végzésileg

S

megokclásával

gyományúi

XVU.

száll

a

át

lelkében, a közszellemben

Miklósnál, s

aí

a

ez

éneez

a

nagy eszme

a

színezésével, ha-

és

századra,

ott

lüktet

6

az

közfelfogásban gyakran ki-

és

Meg-megjelen

fejezésre jut.

veri a

fejtegetéseiben

és

újra megjelenik.

az

jelentik

idnek töredelmes

az

egész jelentségében,

Ferencznél

már

magyar nemzetet haragjában bneiért

a

megbántott Isten

Istvánffy

nemzet

a

rendek

országos

az

43

1

történeti

a

munkákban

mint,

levelezésekben,

mint

"Wesselényi

okmányokban,

mint

Esterházy

állami

Miklósnál, hogy az Isten haragjának és büntetésének oka az

si

különböz

hitben való megfogyatkozásunk és

kezetekre szakadásunk, azért Istent

vetkezcskép a nemzetet

meg

meg

keli kérlelni,

fele-

kö-

kell váltani.

Íme, a Szigeti Veszedelem eszméje lényegében már rég megvolt, tott,

s

telén egész

sége

halála

nyeivel.

nája

több mint száz

hogy költnk

—

esztendeje a köztudatban ha-

maga hatalmas

a

nagyszerségében emelje után

1651-ben

ki,

Gyjteményének

czíme

:

S

Miklós.

Tengernek Syre-

JÍJriai

ha

az

fele-

költemé-

közrebocsássa kisebb

eposát

Groff Zrini

1645—46

erejével

a

lángész,

ki

a

nemzeti eszméket és érzéseket, melyek emberöltje lelké-

ben

és

szívében

élnek,

Zrínyi bizonynyal az.

leghatalmasabban

a

Az egyszer megkapott

fejezi

és

nemzeti eszme kifejtésére gazdag képzelettel ontja a

ményt, biztos kézzel szövi írja

a

jellemzést

:

ép abban

legtöbb költ gyenge,

a

ki,

fölemelt lele-

szerkezetet és biztos ecsettel

a a

legérdemesebb,

teremt

er

a

miben

a

megnyilatkozásában,

1

s

Bevezetés.

44 abban

ép

leggyengébb,

a

kedik, a nyelv

miben

a

legtöbb

mester-

verselés kezelésében.

Zordon

szólásá-

a

nem egyszer bántó darabosságával krónikás

és

val,

és

szélink

hagyományának

mozog

színvonalán

erejének hatalmas lendületével azonban

elbe-

teremt

:

legnagyobb

a

m-

vészek közé emelkedik.

Epopeiaiának Miklós,

ki

s

a

míg hsi

halállal

Zrínyi

Szulimán haragját, az

várni

talmát és rettegett szablyáját tatta,

hse

védelme;

Sziget

tárgya:

megmerte

;

st nem

cl

De

vesz.

ha-

föltartóz-

megállította,

Zrínyi halála

maroknyi magyarság vértanúsága nem egyszer

a

tett

A

nemzeti váltság.

:

nek bele. S a történeti és száraz színket,

vitézi

mibe magasztos csodák szövd-

események

esetleges

rideg

ezzel elvesztik

mert

voltukat,

költ úgy

a

szemeli ki, úgy rendezi el, úgy hozza kapcsolatba ket, hogy nagy eszméjének és sajátos czélzatának érvényesítésére az isteni beavatkozás eszközéül szolgáljanak. Isten az

égbl

magyarok

földre tekintve és a

romlottságán fölgerjedve maga határozza

maga

küldi

hogy

Mihály arkangyalt Alecto pokolbeli

Szulimánt

felbujtsa

következéskép Sziget eszköze,

tott

haragja

Zrínyi Miklós

A

megindítsa

elé

meghallgatva

térdel

maga

háromszor

Szulimán ellene

az

de

a

s

jeleként a szent kereszt

j,

Ha

az

választott

van tehát, a

meg

is

hse,

ki a

szabadítja,

a

Magyarország,

mikor és

válasz-

közeledtére

segedelemért fo-

tudatja vele,

minek

hogy

lehajlik hozzája,

kezétl

elesik

vértanúságot szenved, de szép lelke égbe

hs

furiához,

török császár az

vesszeje,

köröszt

a

hászkodik, Isten

és

ellen.

erkölcsi

büntetésüket,

el

;

aztán

száll;

a

is

szigeti

nemzeti váltság letéteményese.

magyarságot meglakoltatja, van

a

ki

egyenesen Isten rendelésébl, tündökl

Bevezetés.

Miklós

akaratából. Zrínyi

fiasságának

emel

1

maga vallásosságának

a

és haza-

homlokán

mindvégig

erejébl

45

ezzel

a

jegygyei halad elre, azért egész szigeti pályája a ragyogó

dicsség lángírása

Ur

mint az

felette, s

védelem folyamán örökkön ott lebeg

a

;

lelke

vizek

a

sem

eshetik,

semminem

mint igazi végzetes

bajnok,

mint Szulimán, erkölcsi nagyságban

magasan

fölötte

áJl

zedelmeskedhetik oltalmazza

meg

mert

;

le

a

ki

a

az

és kardforgató vitéz-

és

:

Mehemed

maga

Isten

szablyáját

sisakjáról. el.

S küz-

mikor Sziget megrontására a tz,

szél és

angyala fordítja

Delimán dárdáját paizsáról az delme végén,

Mert

öntudatlan eszköze,

veszedelemben forog.

ha

;

nem

cl

vallhat.

még magasabban nem gyzhet csak gy-

ennek

valamennyi leventének. Azért

minden egyéb elem

st

egyesül,

ördögök

vára a pokolbeli el

sem

fhse,

költemény

a

nem pedig

égi czélzat fképviselje,

ségben

nem

kudarczot

küldetése,

isteni

felett,

e küldetés befejezéséig, végzete betöltéséig

is

a

bvész AJderán

sza-

felgylnek. Isten maga küldi

Gábor angyalt egyik kezében pálmaággal

és koszorú-

másik kezében lángpallossal angyali sereg kíséretében

val,

hogy megvigasztalja

hozzája,

meg

erejét és ékesíti

meg

és

megsegítse

végét,

hogy

törökség két legnagyobb vitézének, limánnak,

gyzelmes

az égbe.

Mert

lelkét

Gábor angyalai delése és

elejtésével a

s

maga

Delimánnak

neveli

hse és

a

Szu-

ezek holttestérl emelkedjék

többi

leventék

szigeti

akarata szerint,

—

leikéivel

egyenesen az 6 ren-

fölviszik Isten elébe,

tündökl

;

választott

s

ott szép muzsikaszó

fogadja ket.

Az zdik és

epopeia ekként az :

de küzdelme

rsége

elvesz,

a

égbl

indul ki és az égben vég-

földön foly. Sziget

Szulimán elpusztul,

Br. Balaita B. és gr. Zrin>i h\.

a

megdl, hse

török hódító hata-

l

o

)

Bevezetés.

40

lom megtörik: de Zrínyi

maga küldetésében csodálatos

a

vitézségével és magasztos halálával, a vallásosság és hazafi-

ság legszebb erényeivel kiengeszteli Istent nemzete iránt,

Míg magának

önfeláldozásával megváltja azt.

ronát

örök

mutat

a nemzeti

mára

s

a

csillagokból

ragyogó

fajának

arat:

ragyogó ko-

erények kifejtésére, az igaz

Az

török megtörésére.

isteni

példát

vallás

oltal-

kegyelem és

denható vezetése és pártfogása

alatt vívhatja

czot az ország fölszabadítására.

Mert

a nemzeti

ban

tásával ezt a feladatot

szolgálja,

tének fölemel törekvése

volt.

magyar nemességnek, hogy háborúra

és szent

Maga

Jehet.

volt,

azt összetöri

a ki

—

azt

mely

Azért

feldolgozásá-

a

a

a

költ egész

éle-

mvét

épen

ajánlja

föléleszsze

lelkesítse;

felszabadítás egyedül csak

a ki

har-

Homeros, Vergilius, Ovidius, különösen Tasso ha-

a

nagy

a

az epos eszméjében

de czélzatában,

váltságot hirdeti,

meg

a

Min-

nemzeti védelem újra egyesülhet: a magyar a nagy

és egyesítse,

mert felfogásaként

a a

a

magyar nemzet kötelessége

török igát okozta

nemzeti hadvezér

;

alatt

maga

legyen,

nemzeti had-

sereggel 111.

A

törökkel megkötött hosszú,

nyugalmában

s

új

2 a

boldogságának,

éves béke

kényszer

Löbl

Zsófiával

báró

való házasságának marasztó tzhelyénél visszatér kedvencz

katonai íróihoz, megint olvas, jegyez, elmélkedik,

végéig egész könyvet

rény

vallomásaként

hanem zeti

azért,

ír

nem

hogy maga

össze, a azért,

s

J^itéz Tíadnag^ot,

hogy másokat

tanuljon, esetleg a

harcz reményében. Fejtegetései a

1652 sze-

tanítson,

jövend nem-

hadmvészet egyes

kérdéseirl, a vitézség egyes körülményeirl és feltételei-

'Bevezetés.

rl,

magyar hadi szervezet

a

1

hiányairól, különösen a ve-

zérnek és katonaságnak hivatása helyes betöltésérl

XV].

nak. Eszntéi a római vagy a

munkákban

katonai

gyökereznek

feldolgozásának érdeménél san és határozottan állónak látszik,

egyéniségénél

eredeti

ott

ellen

ön-

is

mert dméleti

;

rzi

tapasztalással

és

világosan, szabato-

ket, hogy még

nem

hol

a

reteit a gyakorlati

de

:

szól-

XVll. századi olasz

és

fogva oly

ki

fejti

47

isme-

gyakorlati

és

tapasztalását az elméleti tudás tételében összegezi. Tapasz-

pedig mindig alkalma

talásra

sága

mindig

területén

mert

nyílt,

mindig rezgöldött,

ellenére

visszavágott

A

fordította.

pogányságnak

sohasem

vereséget

ajándékát

lakodalmi

kapott

és

még

a

hanem

ren-

erdítésére

azok

is

bán-

védelmét

stiriai

ostorozó réme

igazi

szenvedett,

török a béke

végek

a

;

mindig annyira szívén hordta, hogy

dektl

a

Muraközön

a

s

volt,

nagy

eposi

ki

hse

módjára mindig gyzött.

Mint kormányzó, hadvezér

idben

a

legels

látókörrel:

az

volt,

emlegettek.

v

K

B

magyar

sorából,

s

Olt,

Hsünknek

ers magyarsága ha

a

az

elhalt

a

bne

Fájó sérelmének

örökébe

ép

maga

:

páratlan

lesz,

nagysága,

barátsága

való

az udvar

dulatot vesz vala nemzeti történetünk, !

Pál

Pálffy

inkább szerelmi kalandjairól

nádorrá, öccse, Péter, bánná

folyása

mégis

kit

népszersége, az erdélyi fejedelemmel volt

király

a

az

európai

hazafi

érsek cselszövésére kihagyta

esztergomi

Wesselényi Ferencz

már ebben

államférfi

országgylésen

1855-iki

Lippay György a nádorjelöltek

és

az egyetlen

félt

és

tle. Pedig,

milyen más for-

st

a világtörténet

háborgó haragjának elnyo-

és

másával osztozik pártja küzdelmében, mely az öröklelesség tana ellen legalább

I

egyelre

a

szabad királyválasztás jogát

1

Bevezetés.

48

megmenti

osztozik

;

pompájában, melyen

koronázás

a

a

királyasszony koronázásakor 6 viszi ell a királyi pálczát.

Hazatérve a posavinai

jobbágyok

Sziszek között leveri,

az

hogy

mára,

a

magyar

világbiró

feleletül

ragyogó fényét

udvari

Habsburgok

a

hazaBatlan

Mátyás képében

nemzeti

a

magyar vitézség

fennen

Az

lobogtatja.

és

rágal-

meg nem

nélkül

és diadalmas erejét megrajzolja

bízott végek vonalán a régi zászlaját

Novigrád

lázadását

párt

élhet,

k'rályság a

;

kezére

dicsség

és

erdélyi fejedelem bukása

keserves csalódással, a

maga

gyötrelemmel

mert abban kereste a Habsburgok

tölti

el

;

emészt

kis fiának elvesztése

családfájának korhadozása miatt a nemzeti királyság visszaállítása

gát, s

jövnk

esetében jobb

ebben

a

látta

örökösét,

a

Zrinyiek

de

a

csalódásból és

retét

:

felvirágzásának biztató zálo-

maga nevének, kardjának,

szenvedésbl

utódok hiányát aörök dicsséggel egészen az Isten

A

pogány

1660-ban Váradot leégett Kanizsa

bécsi

kormány

ban kardját

a

fenyegeti,

6

terem, azt

alatt

tilalmára

földhöz

el

szentelhesse*.

A

izgat.

mikor a török visszatorlásul a

hirtelen

sikeresen

nem hagyja

vágja és

szerint az

magát szabadon

pótolja s

haza szolgálatára

és

ellen vitézkedik és

igé-

hazaszeretet

a

hogy fenséges vallomása

erejével fölemelkedik,

lantjának

megmaradásának édes

viruló

:

úgy vonul

míg

vívja,

kitör

vissza

Csák-

tornyára, Felháborodásában a nemzet felháborodása izzik

S

a

tása

mikor Várad alatt

elesik,

vonagló

megírja a Török Jlfium és

legderekabb

lángszavával

ellen

J{iadót.

kiáltva,

a nemzeti

megihletdséggel

való orvosságot, a legnemesebb

mely

üvöltve

veszedelemre és szólítgatja

1

csapás közvetlen ha-

mélységes

szívvel,

a

haragjá-

a

valaha

elhangzott.

figyelmezteti

nemzeti

a

Gyújtó

magyart

a

föl fegyverkezésre.

Bevezetés.

idegen

mert

S

hadsereggel. tikai

hiában bizakodik

segítségben

meg magát magyar

mentheti

Felfogása

hadvezér

annyi

ép

Machiavellire

de

vall,

szónokol,

poli-

viszonyainkhoz

nemzet felszabadítása

a

rajongó

mialatt

érvel,

mi

a

és

mint hazafisággal.

érdekében

védelme

kereszténység

és az európai

szervezetét

tudással,

alkalmazkodik. Zvinyi mindvégig

maga

csak

:

nemzeti állandó

alatt,

ennek katonai

kifejti

megokolását,

149

éi-zéseinek

beszél,

viharán

és

fényes érveinek soián keresztül fel-feltör szívébl a félt és

szeret

Mura

kiáltás:

folyó

kad és

1661-ben

!b

Kanizsa-patak

a hol a

oly buzgósággal,

órán át talicskázza sére,

magyart

bántsd a

(iT>le

partján,

a

belesza-

Dráva vize egyesülésre tör el, Uj-Zrinyi várat

a

emelteti,

bal

hogy

a szultán

a

s

a kanizsai

meg nem

e munkálatot

ldésében

hogy maga

földet,

a

is

török

naponkint három oly

megdöbbené-

basát megfojtatja, a miért

akadályozta.

Hsünk

lázas készü-

nemzet izgalma lobog! 1662-ben pedig, még

a

az építés közben, mikor Mcntecuccoli sétahadjárata miatt

Kemény János

fejedelem

Nagy-Szllsnél

elesik, s

seként a nemzeti elégülctlenség szava ellen a

egy nagyzó

és

vakmer

vitézségének becsmérlésére,

nek védelmére irata.

—

tudás,

olasz

maga

st

tudományának,

hadi

Zrínyi nemzete

kel T^évlelen levelében,

Szellem,

ggös

röpirattal védekezik a

csítésére és a magyarság

sosabb

Erdély,

egyik legszebb bogiára elpusztul, minek tetzé-

korának

di-

hadi

nevé-

jó

mely egyik leghatá-

csattanós élez,

maró gúny,

mély hazaszeretet és nemes önérzet váltakozik benne, az

eladás világosságával, a meggyzés rodás

és

megvetés

ers

szánalomnak és nevetségnek dobja oda a hadvezért.

Az

haragjában

és

A

felhábo-

játszva,

végül a

erejével.

hangviharával

nagyképsköd

gylöletében

a

nemzet

Bevezetés.

50 haragja

gylölete

és

elfogódva

eltt

mely

tombol,

és

megigézve állunk meg, mint valami megdöbbent förgeteg

De

hatalma eltt. rajta,

hogy

aztán elgondolkozunk és elszomorodunk

micsoda

idegenség

mikor az ország védelmére hiva-

volt a király táborában, tott

mikor

hangon beszélnek egymásról,

ilyen

felek

engesztelhetetlenség

és

a

magyar

hazafiak nemcsak a török, de a birodalmi vezérek

ellen is

küzdeni kénytelenek. Montecuccoli és Zrínyi ettl

fogva szemközt

áll

a megalázott és

nem, csak bosszúra

feledésre

sértett olasz

Mert

egymással.

cuccoli az udvar képviselje, a

nagy

áhít.

meg-

Monte-

halogató. Zrínyi az

udvar megszemélyesítje, a merész támadó, Montecuccoli idegen, ki szolgál. Zrínyi hazafi, az

a legjavából, kinek

is

hazája romlása, nemzete pusztulása, egész

koczkáztatása forog kérdésben,

methodismus

Pozsony

alatt

Érsekújvár rasdi

összedugott kézzel

gylésen szervezkedik,

törököket a Szávánál,

tergomnál és az veri,

a

hazavonuló

a

táján,

foglyokat

egyszerre

Óvár

alatt

gyarba öltözött rablóraját jelenése

egy-egy

népe lelkesedve enrüeget.

Ezek hatása

st

száll,

a

s

a

meg-

utóhadát Uj-Zrinyi-

siet

vidéket be-beszá-

teremve,

a

törökök ma-

Minden meg-

Magyarország

az egész

alatt

veszi,

a Stájerországba

megsemmisíti.

diadal, melyet hall,

el

a va-

Muraközben, Esz-

kiszabadítja,

tatár csapatot visszanyomja, a kanizsai s

táborba

üldözbe

gyzelmesen megoltalmazza,

guldja,

míg Zrínyi

Érsekújvárnál egymásután

nagyvezért

elszórja, a keresztény

várt

seregével

Buda

elesett

;

Cseklész,

hogy vész

nézi,

három vármegye

elestével

az

háborúban a

szerint csak táborozik Óvár,

elvei s

kitört

a

seként

nagy

érte

s

önfeláldozásra kész. Montecuccoli

jövjének

faja

és Ausztria

német nemzet csodálva

bécsi

kormány kényteten

Bevezetés.

meghívni

a

az

regensburgi

Montecuccoli

egyezni

ib64-iki

kénytelen

tanácskozásba,

leghevesebb melyet

hadjáratba,

téli

i

oly

i

bele-

daczára

ellenzésének

ép

5

szerencsével,

mint eszélylyel hajtott végre.

IV. Zrínyi januárius közepén a

Murán

Berzenczét

átkelve,

és Babocsát megveszi, ezt az egész vidéket Fölmenti

getet

megriasztja,

Türbéket

feldúlja,

Pécs

;

Szi-

alsó városát

megszállja, a pozsegai törököket megszalasztja,

az eszéki

tornyokkal és várdákkal megersített nagyszer

hidat,

a

korabeli hadi építészet remekét felgyújtja. Két egész nap,

két egész

éjjel

égett,

s

mint valami északi fény az éjszakai

órákon, messzire csodálatosan bevilágítja az eget a szultán összeköttetését a hódoltsággal

Ezzel

1

tömérdek

elvágja,

veszteséget okozva emberben, marhában, lszerben

;

végre

Segesdet elfoglalja és visszatér várába.

Egész Európa bámult

hst

legelször koronás

gyors

e ura,

és vitézi

idegen uralkodók hosszú sora. VI 1.

a

Sándor pápa

arany

meg, XIV. Lajos franczia király 10,000 arany-

Fülöp

nyal, IV.

:

búzavirágszín lazurk olvasó-

és ezüst érmekkel ékesített val tisztelte

menetén

Lipót köszöntötte, aztán az

tüntette ki. 11.

spanyol

az aranygyapjas renddel

király

Ferdinánd

toscanai

nagyherczeg

értékes

ajándékkal,

Francesco Barberino bíboros 3000 aranynyal,

Bernát,

harczias

lepte

a

püspök

münsteri

négy

új

ágyúval

meg. Sylvius würtembergi herczeg, Ferdinánd bajor

választó és Friedenthal Gáspár, a

mestere

pedig

magasztaló

fiainak nevezték magukat.

S

német lovagrend nagy-

leveleikben a

birodalmi

lelki

hódolattal

rendek fényes

1

Bevezetés.

52

hadjárata örömére

menetet

Regensburgban hálálkodó ünnepi körmelynek

tartottak,

választófejedelmekkel

különösen

szerte,

Icbogó

Grucber hittérít fért

zendül énekekkel

hsünk

a

körmenetek

a

úgy imádkoztak

;

jezsuita atya állításaként

meg Európában,

haladt

Híre

és további diadalaiért.

életeért

már ekkor nem

Eufratesen és Gan-

túlszárnyalt az

gesen, Chinába, a nagymogul

A

Lipót

Németországban

s

;

megindultak

Styriában

zászlókkal,

mindenfelé

maga

élén

fpapokkal

és

birodalmába

és Perzsiába.

török anyák nevével ijesztgették és csendesítgették síró

gyermekeiket

annál inkább

gúnyolódott törekedtek

keztében nemcsak

még

a

megvétele,

a

a

is

a

német vezérek

ell biztosságba, mint

a

kezett Montecuccoli teljes

romlása.

török a

szeme

hs

láttára

Mert

szeme

sas

nem

sikerült

foglalta

szentgotthárdi csata és

nak elborulására

hullott

várából

láttára, el

;

Hohenlohe

nagyvezér

a

ellenzésérc,

megóvása

végett

nem nyugodtak, míg

ment a

de

:

mit remélt, a tüzel és vár-

Mura mögé nem

szárnyatörtt

a

követ-

lehetett

osztoznia kellett Sirozzi és

mit sürgetett,

a

nem

mi kínos kudarczot okozott.

kereszténység magasabb érdekeinek :

társai

Befolyásuk

megrontani.

vívó szerek gyarlósága miatt

maradt

Csak

és

ellene,

háború fvezére

seregének vezérletében

Mert Kanizsa

forrt

és

Hohcnlohe tábornokokkal,

megtámadása,

állt.

Zrínyi híre és dicssége ormán

:

Montecuccoli

az

menekültek.

el-

török Zrínyi

magasból. Követ-

alá a

küldetése

a

a

hsünk

és azzal a

rséget kiparancsolta

;

a

mi sokkal nagyobb seregünk

és robbantotta

vasvári béke

föl

Jött

azt.

minden igaz

a

hazafi-

és elkeseredésére.

Zrínyi pedig már ekkor Bécsben elégtételt kérjen káraiért,

volt,

hogy

a

királytól

sereget az önálló tevékenységre

:

:

Bevcretes.

j

külön hadiestet a saját parancsnoksága

Mura

vonalát védelmezhesse.

most

a

béke

gyalázatos

miatt

Pénzzel akarták kiBzetni. a

míg vérmesebb

vágyó

követtel szövegetik

XJK

annak eszes

és nagyra-

királyság

legyen.

01

franczia a

is,

Habsburg-háztól

a

hsünket,

reá

szívesen

bécsi

mások

és

mikép

magát királyukká.

November

erdn

vadkan áldozatául

Yelencze

székébe egyenesen

köztársaság

választassa

és

István

(ma zrinyifalvi)

velenczei

követe

lovagot, a franczia király bécsi kö-

beszélje

vele

St

királyi

Molin, a

s

;

határozott.

Wittnyédy

a

alkalmasint az 6 tudtával

vala,

fölkérte Gremonville

máskép

s

Katalin

Zrínyi Miklós

élére

meg.

kaphatta

otthonába,

Magyarország

hogy

blzzú a

Elkeseredve vonult

vette volna, ha

magyarok

hogy

Lajos alatt Zrínyi Miklós helytartóságával

független nemzeti

vetét,

sem

hogy Magyarország

kalandos tervet, elszakadva,

alatt,

ellenségeinek befolyása,

azt

Péter,

öccse,

Firangepán

felesége,

Elbb

53

18-án

Bethlen

társaságában

a

álljon a

A

Sors

Miklós,

kursaneczi

vadászgatott és szerencsétlenül egy

esett.

Zrínyi századában a magyarság legels költje és hse,

hadvezére

és

államférfia volt,

hadtudományi

író

mert lelkébl

a

ma

is

nemzet

a

s

mint epikai elbeszél és

legelsk között

lelke szólt.

Nagy

foglal helyet

és

magasztos

eszméjének megvalósulása, az ország fölszabadítása a török alól,

melyért

írt

és

küzdött,

nem magának, hanem Genius megtestesítje

fajának :

nem élt,

rajta múlt.

Minthogy

mint az örök nemzeti

neve, emléke, dicssége,

fénye

örök, nemcsak magára, de egész fajára ragyog vissza

is

!

Széchy J^ároly.

VESZEDELEM

SZIGETI

Tizenöt énekben

ert az -nunkimtt magyar nemt$$égnekhogy víremet utohó csöppig hasznosan

Dedicálom

Adja

Isten,

neki dcdicálhassam

:

áldozhassam.

Az

olvasónak.

Homérus

száz esztendvel az trójai veszedelem után énnékem is száz esztendvel azután történt írnom Sztgeli veszedelmei. Virgilius tíz esztenírta

deig

históriáját;

írta Jleneidost ;

st egy télben

énnékem penig egy esztendben,

vinnem munkámat. Egyikhez is nem hasonlítom pennámat, de avval elttök kérkedhetem, hogy az én professióm avagy mesterségem nem az poesis, hanem nagyobb s jobb országunk szolgalatjára

történt véghez

annál.

Az

kit

írtam,

mulatságért írtam,

semmi jutalmot nem várok érette; nekik más gondjok nem volt, nekem ez legutolsó volt. írtam, az mint tudtam, noha némely helyen jobban is tudtam volna, ha több munkámat nem szántam volna vesztegetni. Vagyon fogyatkozás verseimben, de vagyon mind az holdban, mind az napban, kit mi cklipsisnek hívunk. Ha azt mondják (rsaepe et magnus dormitat Homerusí) bizony :

szégyen nélkül szemlélhetem csorbáimat. Igazsággal mondom, hogy soha meg nem corrigáltam munkámat, mert nem volt hozzá, hanem els szülése elmémnek; és ha ugyan corrigálnám is, úgy sem volna íin perfectione, quia nihil perfectum sub sole, nam nec chorda sonum dat, quem vult manus et mensTO. Fabulákkal kevertem az históriát; de úgy tanultam mind Homerustul, mind Virgiliustul az ki azokat olvasta, megismerheti egyiket az másiktul. Török, horvát, deák szókat kevertem verseimben, mert szebbnek is gondoltam úgy osztán szegény az magyar nyelv 1 az ki histó-

üdm

:

;

riát

ír,

elhiszi szómat.

Zríni Miklós kezének tulajdonítottam szultán Szulihalálát horvát és olasz krónikábul tanultam ; az

mán

:

:

1

"Elffszó.

58

törökök magok

is

így beszélik és vallják.

Sambucus másképpen írja, oka nézték az magános való dolgoknak és

az,

Hogy Istvánfi

hogy nem úgy

keresését,

mint az

országos dolognak históriafolyását. Akármint volt, ott veszett Szulimán császár, az bizonyos. Írtam szerelemnem tagadhatom, hogy olykor az rül is, de csendesen Osztán nem egyenetlen az szerelem is nem bántott. vitézséggel abbul az versbül tanultam ;

:

nidum fecere columbae: Apparet Marti quam sít amica Ycnus.

In galea Mártis

Isten velünk.

Gróf Zrini

Mt'kíós.

;

ELS 1.

ÉNEK.

Én, az ki azeltt ifi elmével Játszottam szerelemnek édes versével, Küzkedtem Viola kegyetlenségével,

Mastan immár Marsnak hangasabb 2.

3.

4.

versével

Fegyvert s vitézt éneklek, török hatalmát. Ki meg merte várni Szulimán haragját, Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját. Az kinek Európa rettegte szablyáját.

Músa, te ki nem rothandó zöld laurusbul Viseled koszorúdat, sem gyönge ágbul Hanem fényes mennyei szent csillagokbul Van kötve koronád holdból és szép napbul. Te, ki szz anya vagy és szülted uradat. Az ki örökken volt s imádod fiadat. Úgy mint Istenedet és nagy monarchádat.

Szentséges királyné, hívom irgalmadat. 5.

Adj pennámnak ert, úgy Arról,

ki fiad

írhassak, mint volt. szent nevéért bátran holt.

Megvetvén Kiért 6.

él

világot, kiben sok java volt, szent lelke, ha teste meg is holt.

Engedd meg, hogy neve, mely most is köztünk Bvüljön jó híre, valahol nap jár-kél. Lássák pogány ebek, az ki Istentül fél. Soha meg nem halhat, hanem örökkén

él.

él.

;

:

Szigeti T eszedelem.

)6o

7.

I.

Az nagy mindenható az földre tckénte, Egy szemfordulásban világot megnézte,

De

leginkább magyarokat észben vette, járnak az úton, kit fia rendelte.

Nem 8.

Látá az magyarnak állhatatlanságát, Megvetvén az Istent, hogy imádna bálvánt

Csak Csak 9.

az,

eresztené szájára az zablát.

az,

engedné meg, tölthetné meg

Hogy

szent nevének nincsen

torkát.

tiszteleti,

vérének böcsületi, Jószágos cselekedetnek nincs keleti, Sem öreg embernek nincsen tiszteleti.

Ártatlan

10.

fia

De

sok feslett erkölcs és nehéz káromlás. gylölség és hamis tanácslás. Fertelmes fajtalanság és rágalmazás, Lopás, emberölés és örök tobzódás.

Irigység,

11.

haragja. Megindult ezekért méltán Azért Mihály arkangyalt magához híva. És kemény haragjában így parancsolá, szentsége eltt arkangyal áll vala

12.

Nézd, ama kemény nyakú és kevély scythák Jó magyaroktul mely igen elfajzottak, Szép keresztény hitet lábok alá nyomtak,

Gyönyörködnek különb-különb I

3.

Maga

Nem

vallásoknak.

meg körösztény világot, azok közt, kivel tettem több

te tekints találsz

Kihoztam Scythiából, mely nekik

Az én 14.

szent lelkem

is

szk

reájok szállott.

mondom, kihoztam ket, Mikint Egiptusbul az zsidó népeket. Hatalmas karommal verem nemzeteket. Mindenütt rontám, vesztém ellenségeket. Scythiábul, azt

jót.

volt.

:

Szigeti Vexzcdtlem.

1

5.

i6i

I.

Tejjcl-mézzel folyó szép Pannoniában

Megtelepétém ket Magyarországban, És meg is áldám minden állapatjában, Meghallgatám, segítem minden dolgokban. 16.

St

megáldottam ket, magyar tízet mást kergetett, Sehol nem találtak oly nagy ellenséget. vitéz

szvel

Ugy hogy egy

Az 1

7.

18.

ki,

is

jó

mint por szél eltt,

el

nem

kerengett.

Szentséges lölkömöt reájok szállattam. Az keresztény hitre fiam által hoztam, Szent királyokkal is megajándékoztam, Békességet, tisztességet nekik adtam.

De

k

ennyi jókért, ah, nehéz mondani,

Ah, háládatlanok

és mertek elhadni.

Nem

szégyenlik Isteneket elárulni. Ellenemre minden gonoszban merülni. )

9.

Ah, bánom ennyi

hogy vélek

jót

tettem,

Nem-e

De Én

viperákat keblemben neveltem ? immár ideje vélek esmértetnem vagyok ama nagy bosszúálló Isten.

10.

Eredj azért, arkangyal, szállj le pokolban, Válaszsz egyet az haragos fúriákban, És küldjed el aztot szultán Szulimánban, Juttassa magyarokra való haragban.

7

Én pcnig töröknek adok oly hatalmat. Hogy elrontja, veszti az rossz magyarokat, Mind addig töri iga kemény nyákokat. Míg nem esmérik meg, elhagyták urokat,

1.

12. Kiáltnak én

hozzám

5

nem hallom meg ket.

Hanem fogom

nevetni nehéz ügyeket, panaszira nem hstitom füJemet, A7 Ú nyavalyájukra nem teszem szememet.

Br. Balaiia B. í» gi

Zrínyi

M.

l

i

;

Szigeti feszedelem.

lói

23.

:

:

I.

Ez mind addig leszen, n\íg bosszút nem állok. Harmad negyed ízig büntetés lesz rajtok. És ha idején észben nem veszik magok. Örök átkom, haragom

leszen

rajtok.

De

24.

ha hozzám térnek, megbánván bnöket, Halálrul életre ismég hozom ket. Jaj, török néked, haragom vesszejének. Te vagy, de eltörlek, ha ezek megtérnek.

25.

Michael arkangyal kezde könyörgeni.

És

az igazakért igen esedezni rontani,

Uram! jámborokot fogod-e És 26.

De

hamisakért fogod-e megverni?

a."?

az

él

Isten kész

ln

megfelelni

Te akarod-e én tanácsomat tudni, Vagy elröjtött nagy titkaimat vizsgálni. Az melyeket teneked nem lehet tudni. 27.

Ostorom szolgámra nem tiltom, hogy szálljon. Melynek nem kell tördni semmit halálon, Akarom neki könnyebbségére szálljon. És lelkének hvösülésére

28.

Nem

álljon.

többet arkangyal Istennek, sugár szárnyait ereszté égnek, Röpüle mind addig és nem nyugovék meg. Míg Alektót pokolban nem találá meg. felele

Hanem

29.

Száz lánczczal van kötve, száz belincs az kezén,

Kígykbul

áll

haja, s

köíelznek

fején,

Véres mérges tajték foly ki az két szemén, Dohos kénk pára jün ki rút gégéjén. 30. Ily fúriát arkangyal megszabadíta,

És

Isten hatalmával neki így szóla Alektó. az Isten nekem parancsolja. Hogy tégedet küldjelek Törökországban.

Szigrti yészedelcm.

163

I.

Szulimánnak szálljad meg az szvét,

31. Szultán

haragos mérgét. S neveld magyarokra Vigye rajok nagy rettenetes fegyverét,

Rontsa uraságát és minden

erejét.

nem késik pokolban. Röpülését tartja nagy Törökországban, Éfélkor érkezek Konstantinápolyban, Ottan béférkezék Szulimán házában.

32. Örül az fúria,

33.

S hogy inkább hamarább elhitesse És hogy megrettenést szvében ne

Magára nagy Szelimnek

tenne. formáját vévé,

Szelim Szulimánnak atyja 34.

véle.

volt,

míg

éle.

Fiam, te aluszul, így kezdé beszédét, S nem veszed eszedben Istennek kegyelmét. Hogy ert adott néked és vitézséget, J6 észt, jó tanácsot és elég értéket.

mostan és nem nézsz eldben, kerenget Károly eldben. És hogyha idején nem veszed eszedben.

35. Aluszol te

Mely nagy fölht Itt

fogsz

megnyomódni

aluvó helyedben.

36.

Higyjed, higyjcd az én megszült fejemnek. Hogy, ha üdt nekik adsz, téged elvesztnek. Országostul kaurok, hitetlen ebek. Mert ha egyességek volna, van erejck.

37.

Lesz

Ne

is,

mert alkusznak, de

késsél és ne hagyj

üdt

te

menj

rajok.

alkudniok,

így rontattatának tlem mamalukok, így megverem Campsont, s romiának szírusok. 38. Kelj fel, éles

Indulj

Én

kardot köss az oldaladra.

meg hadaddal tévölyg magyarra.

leszek melletted és minden dolgodra s minden nyavalyádra.

Vigyázok hívséggel

1

64

39.

Szigeti "Fészedeíem.

Bolondság

I.

neked kazulokra járni, neked oda rontani. Az mi fátumunk azt nent hagyja romlani, Isten azon bennünk akar tanítani.

Sok

te

jó vitézt te

40. Izmael én

nekem sok bosszúkat

szcrze.

De

ugyan megtörnöm végig nem lehete. Hát te neked Tamma mennyi bosszút teve, Nagy részét hadadnak ravaszsággal vcré.

41.

De

az magyarokon mindenkoron nyertünk, is kell oly messzi nekünk fegyverkeznünk. Sem annyit költenünk, sem annyit vesztenünk, Sem gyzedelemben nekünk kételkednünk.

Nem

42.

Ne

hogy segétse senki magyarokat, esmérem én bolond kaurokat, Míg nem látják égni magok házokat. Nem segéti senki meg szomszéd házokat. félj,

Mert

43.

jól

Ne

félj, mert lám mondom, én leszek melletted, szent Mahomet is vezeti kezedet, Osztán, édes fiam, az vitéz embernek Kell valamit engedni az szerencsének.

Az

44. így szultán

Szulimánnak Alektó

szólott,

Es az mely mérges kígyót kezében

hozott.

Azt az Szulimánnak ágyában bocsátott. Nem nyugvék az kígyó, míg hozzá nem

jutott.

45. Válláról mellyérc, mellyérül szvébcn, Valamerre csúsz cl, mindent hagy méregben. Gyújtja kemény szvét, s hagyja lángos tzben.

Haragban hentergeni 46.

Nagy Mert

és kevélységben.

vígan Alektó cltnék ott mindjárt. haragra gyújtotta Szulimánt, penig felugrott Fegyvert, fegyvert, kiált Mert szinten eszeveszett Alektó miát.

Ú

látá,

:

:

Síigeti VeszedeUm.

165

I.

Szulim^n O, te bátorságra engemet indítsz ilyen nagy dolgokra. Nagyobb vagy embernél, noha embermódra

47. Kiált az

:

Ki

Láttalak tégedet, szólva, tanácsolva. 48.

Készen vagyon Szüli mán, elmegyen oda, kaurt rak halomban. Megfestem lovamat körösztény vér-tóban, Városokat, várókat röjtök hamuban.

Az hova meghagytad,

megparancsolá. vezér táborában szállana Válogatott néppel, kinek mint hatalma, Valaki bégséget és tímárt tartana.

49. Felkelvén ágyábul

Hogy minden

50.

És hogy Drinápolyban májusnak

fottára

Az egész hadak

szállanának táborban, Futnak az csauzok fejér patyolatban. Hirdetik az hadat minden országokban.

51.

Azonban Szulimán le jó lovára, S vezéreket magával ki híva dévánra, Kertektül nem messzi egy széles halomra, Ottan nekik beszéle ilyen formára

52.

Vezérek és basák, ti okos vitézek, Kiknek eszek után sok bírt népet nézek. Ti vattok tartói én ersségemnek. Ti meghódítói pogány köröszténynek.

53. ím, mi állapotunk, látjátok

Ers Az

mit karddal nyertünk,

Fegyvert 54.

miben van.

birodalmunk henyélést nem kíván, s

ers

vitézt

nem

tartja

meg

díván,

birodalom kíván.

Evvel gyztük mi meg keresztény világot. Az mely inkább kíván fizetni harácsot. Hogy sem vitéz módon reánk vonjon kardot.

Evvel böcsültetjük mi muzulmánokat.

:

1

66

55.

Szigeti Tiszedelem.

Mégis, de nem sokan, kik eJJenünk járni Vannak és mernek is fogókat mutatni. Bolondok nem tudják, hogy jobb megvallani

Az 56.

I.

ertlenséget, hogysem kárt vallani.

Az magyarok Mint

ezek, kik fej nélkül vannak. törött hajó habtul úgy hányattatnak,

Miúta elvévén életét Lajosnak, Sokan koronáért most is vonyakodnak.

nem tagadom, ha egyesség volna Köztök, bizony nekünk nagy gondokat adna Az egynehány magyar és megcsorbítaná Fényes koronánkat, s talán megrontaná.

57. Igaz,

58.

De

Isten ostora mást szállott reájok.

Fösvénység s gylölség uralkodik rajtok. Nincs szeretet köztök, sem okos tanácsok. Kiért

esben van

fényes koronájok.

59. Szemlátomást látjuk az Isten irgalmát, Mert minekünk szánta magyar birodalmát.

Mindenkor azután megtaláljuk Tammát, Rontsuk mást az magyart, 60.

s

Esküszöm én néktek az él

Mi Az

az

birodalmát.

Istenre,

fényes hódúnkra, s éles fegyveremre. éjjel Mahumet én atyám képébe

Ezeket mind nekem okosan beszélé. 61.

Az Arszlán vezér is Budáról ír nekem. Hogy gyzedelemben ne legyen kétségem, ím, az levelet is hozom éltökben. Olvasd hanggal, deák, hadd vegyük elménkben.

62.

így török deák föl szóval olvasván Gyzhetetlen császá^, az te rabod Arszlán, Budai fvezér te kegyelmed után ír alázatossan, neked fejet hajtván. Itt

Szigeti yetzedelem.

63.

Ha

I.

i

tudni akarod körösztények dolgát, veszni hatták magok állapotját,

Azok

Károly gylésekrl gylésekre magát Hordoztatja, (34.

s

nagyon forgatja

Nincs sohun kész hada, nem is gondolkodik, Mint bolond, hogy valaha talán kölletik, /\m Maximilián magyarok közt lakik, Qondviseletlenül csak eszik és

65.

iszik.

Az magyarok

penig legenyhélbb népek. Egyik az másikat gylölik, mint ebek, Nincs köztök hadtudó, ha volna is, ezek

Az 66.

hit dolgát.

tisztviselnek soha

nem engednek.

Uram, ha volt módod valaha az hadban. Nincsen most kevesebb ilyen állapatban, Clgy tetszik, hogy immáron Magyarországban Látok vérparakot, sok kaurt halomban.

67.

Meghallván vezérek az Arszlán

tanácsát,

Fképpen

császárnak elszánt akaratját. Senki tartóztatni nem meré az litját. Hanem minden vezér javallja szándékát. 68.

69.

70.

Nem sok üd múlván az nagy Ázsiábul Sok had érkezek, kik voltak tengeren túl, Sok számtalan tatár maeotisi tótul, Ezek küldettettek khán Praecopitátul. Delimán ifiú ezeknek vezérek. Fia az nagy hámnak, s nagy fejedelemnek. Huszonöt ezer ez, és mind jó tegzesek, Sok százezer közül válogatott népek.

Könny Ugy Mert

had és bátor és gyors, mint az árvíz, kezében mindenik halált visz,

tetszik,

jó lova hátán csak jó

Nincsen

tartalékja,

fegyverben

sem tz, sem sebes

hisz. víz.

67

i68

71.

Szigeti Teszedelem.

1.

Azt mondják, DeJimán, mikor országokat Járt volna látásért, híres városokat,

Galatában mcglátá az szép Xumillát, Kumillát, az szépet, Szulimán leányát. 71. Kumilla szép haja

megkötözé szvét, Delimánnak és minden kedvét, Egy tekéntet vévé el minden erejét, Úgy hogy nála nélkül nem kívánja éltet.

Ifiú

73.

Akkor haza ment volt, mást szép haddal jütt meg. Tördvén, szép leányt miként nyerhetné meg. Véletlenül szegény de csalatkozott meg, Mert addig elvévé Kumillát Rustán bég.

74.

Mást már nyughatatlan

bánattul áll vagy l, Untalan szegénynek szeme keservvel fi, Mely miatt az szve, mint az hideg jég, hl,

Eltével halálban bánatja közt merül. 75.

Órizd Rusztán vezér

Mert mint dühös

Az Az

lesi

magadat.

halálodat.

Dclimán nem trheti búját. ha lehet, rajtad bosszúságát.

vitéz

Kitölti,

76.

jól ettül

farkas

tatárok után öt roppant seregek,

Azt tudnád távúiról, hogy sívó ördögök, Ezek is Drinápolyban elérkezének, Sok harczokon forgott vitéz szerecsenek. 77.

Mindenikben vala hat-hat ezer ember. Mindenik hárommal megverekedni mér, JvOva mint egy madár, maga mint egy tündér, Mert oly könnyen fordul, mint esti denevér.

78.

Ezek kazul basra jártak Szulimánnal, Ezek Lajos királyt megverték csidákkal. Vitézek mind egyig, s nem fegyverderékkal, S paizszsal födöznek, sem pánczérral.

sr

Szigeti yéizedeUm.

79.

Ezek

cl6tt

Maga

is

1^9

I.

megyei! viiéz Amirassen.

fekete, lova

is

szeiecsen.

Az

kedves lova Karabul, kényessen Melyet jártatott had eltt s kevélyen. 80.

Mondják, hogy Karabul nagy Arábiában Székül fogantatott egy híres kanczában, Hihet is, szélben mert nincs, sem az lángban Oly vidámság, gyorsaság, mint vagyon abban.

81.

Amirassen után három fkapitány, Egyik az Olindus, mely okosság után Ment mind nagyobb tisztre, végre lett kapitány Negyedik részének az szerecsen hadban. okos Menethám, Küldte másadikát, ez volt szép Hamvíván, Szerecsenek közül jütt ez Sziriában, De vala harmadik kegyetlen Demirhám.

82. Sziriai király, az

83.

Demirhám az ers, melynél ersb nem volt Sohun, valamerre Szulimán parancsolt. Mert ez gyökerébl nagy tölgyfát kirántott, ököllel agyonvert egy nagy elefántot.

84.

Ötödik Alderán, bátyja Demirhámnak, Volt gondviselje az szerecsen hadnak. Ez magyarázója volt minden álomnak. És kifejtje Mahumet írásának.

85.

Ezek után jünnek

vitéz

mamelukok.

De

szerencsétlenek, mert nincs nekik urok, Szulimánnak nem régen lettek hódulók. Az nagy s Aegiptusban ezek lakosok.

bv

86. Kajer

bég jün

vélek, melyet

szégyenérc

Mehmet Junnus basának tett fvezérré Az Szulimán császár, mert túie féle S

ily

nagy

tisztre szolgáját vinni

nem meré.

;

170

87.

Szigeti J'eszedelem.

Ezek húsz ezcrcn

jó lovasok voltak.

Mert Tommem bejtl

88.

l.

vitézséget tanultak,

És noha különb nemzetekbül

állottak.

De

voltak.

okos vezér

alatt

egy essek

Nem messzi cirkások, ugyan szomszéd népek, Mamelukoktu] rendelt seregben jünnek. Ezek de lehetnek ötvenkét czcrek, Mert

zincsiek, géták s barstok

vannak vélek.

Magok

89.

választottak kapitányt magoknak. Eztet hívják hadver Ajgas basának, És bizony nem heában nevezték annak, Mert ez volt oka sok nemzet romlásának.

90.

Ajgas basa után jünnek zagatárok.

Legbelsbb Scythiából való tatárok. Hiszik az alkoránt, de zöld patyolatok Megesmértetik, kik törökök, tatárok. 91. Ellepték az földet ezek, mint az hangyák.

Avagy

széles

mezben

az sok kalangyák.

Mindenütt villámnak csak nyilak, az szablyák, És mindent rettentnek lobogós kópiák. 92.

Ezek soha

Az melyet

De

nem fordultának, nem hódítottanak, mondom, hogy elpusztítottak.

oly helyre fegyverrel

inkább azt

Valamerre ezek világon jártának. 93.

St

mikor törökre ezek támadtanak.

Csaknem

teljességgel

ket

elrontották

De

mi bneinkért rajtunk maradtanak, Istentül ostorért mert hagyattattanak. 94.

Lám scytha Tamburlan megveré muzulmánt. Elevenen megfogá Bajazitet, nagy khánt. Akkor Csak

is

láthattuk az Isten hatalmát. emberek dolgát.

játékul tartja az

:

Szigeti Veszfáelem.

95.

Soha

az scythákat senki

171

I.

meg nem

verte,

Sem

veszedelmeket soha nem érte. Mjíhndates király háborgatni mérte, De mondd meg énnekem, mit vihete végbe. 96. Halottak rómaiaknak

nagy hatalmát.

Magokon soha nem látták birodalmát. Nagy Sándor meglátá scytha bátorságát. Midn véve nehezen meg egy kszikJát. 97.

Négy

táborban ezek járának ékessen.

Mindenikben vala húszezer tegzessen. Egyiknek parancsol fekete szerecsen. Hármának Uldair, Lehel és Turancsen.* 98. Ki számlálhatná

meg

az tenger örvényét,

Vagy Herciniának számtalan

levelét.

Az megszámlálhatná Szulimánnak népét, Az is írhatná meg roppant seregeket. 99.

Mert valaki hallá, haddal megy Szulimán Körösztényekre és megyén sok muzulmán. Mindenik siete haddal császár után. Mindenik gyönyörködnék kaur romlásán.

100.

vizén túl török nem lakik. császárjoknak soha nem adózik. Mégis ide gyüve király Atapalik, Mert látni akará, körösztény mint romlik,

Mert szép Indus

Sem

101. Jaj,

hova ez az nagy fölyh fog omlani.

Mely világ szegletre fog ez leszakadni. Mely nagy haragját Istennek fogja látni, Az ki ezt magára jünni fogja látni. *

A

kéziratban

irt

ez a vers következett

Mindezeknek penig Halamir parancsol.

Nagy okossággal Többet

tesz

bír és ha C'=a'; egy
Károssá nem marad senki tanácsábóJ.

Szigeti yiszedeUm.

'7^

I02.

Mint eget

az

fölyh

II.

elJepte az földet.

Az

sok roppant sereg és idegen nemzet. Még meg nem számláltuk ázsiai népet. Sem európai hadakozó sereget.

MÁSODIK ÉNEK. 1.

Budai fóvezér meghallá Arszlán bég.

Hogy

tanácsábul

megbomlék békesség,

Gondola, mindenben árt késedelmesség, De leginkább hadi dologban árt röstség. 2.

Az

elméje is vala nyughatatlan, okosság nélkül, azért állhatatlan, U minden dolgában volt igen oktalan, Azért is rosszul jára minden dolgában.

De

3.

Ura

híre nélkül sok hadakat gyjte,

Mert avval kegyelmét nyerni reményiette, Hogyha kaurokat miként megverhetne. Vagy valami kváiat tülök nyerhetne. 4.

Nyilván mondja vala, megszállja Palotát, Senki eltt nem titkolá tanácsát. De kérkedik vala, lerontja bástyáját. És elvágja Túri Györgynek vitéz nyakát.*

* A kéziratban szakaszok állanak :

a

negyedik

vers

után

áthúzva

a

És ez az bátor

5.

vitéz vala Palotán Király hagyásából jó gondos kapitán, Ez Arszlánnak mérgét idején meghallván, Kezde szorgoskodni mindenrül gondolván.

6.

is íra az Salmensis grófnak, segétséget korán Palotának, Azért gróf meghagyá Izdencsi Istvánnak, Hogy száz gyaloggal segétsen Palotának.

Elször

Kdjön

7.

Lén Pápáról is alkalmas scgétsége. Mert harmadfél száz gyalog onnan

eljúve.

Túri Farkast, öcscsét, kapitán elküldé Maximiliánhoz, segétséget kérne.

következ

Szigeti Veszedelem.

II.

5.

Azonban dühösscn összegyüjté

6.

Megszállá Palotát vezér ennyi néppel,

hadát, Valaki köthetett oldalára szablyát, De mind megbvíté az vezér táboiát. Rövid nap számlála tízször ezer szablyát.

Sok ágyúval, elég tüzes mesterséggel, Udöt nem mulatván sok álgyúlövéssel.

Morc 7.

8.

bástyát törni kezdé keménységgel.

Szégyenli az Túri, hogy vagyon kfifalban Sánczolva, akarna lenni táborában, Mint ers oroszlány nem késik barlangban, Mikor fekve találják vadászok abban.

Kiugrik haraggal, sok

ers

dárdát ront.

Vadász halomban mar, ers hálókat bont. Valamerre fordul, piros vért sokat ont, így Túri cselekszik, töröktül bántódott. 9.

Jó rendet benhagyván maga kétszáz fejjel Palotábul jön ki, mind híres vitézzel.

Törökre ráüte, okos merészséggel Sokat bennek levág vitéz keménységgel.

nem talál, mert bízvást alusznak, Éjfélkor vala ez s békével hortyognak. Nem félnek Túritól és nem is gondolják, Hogy ily dolgot magyarok megpróbáljanak.

10. Istrázsát

I

1.

Kürt aga legszélrl az vár

felöl vala.

Bolond merészségbül sátorát ott vonyá, körülette háromszáz jancsár hála, Azokra Túri György bátran rárohana. 1

1.

Csakhamar százötvenöt török elesek. Mégis alig Kürt aga álmábul ugrék, Mert estve vacsorán sok huzomost ivek, Túri veszedelmére sokat esküvék.

173

1

74

1

3.

Szigeti Veír.edelem.

11.

Mezételen karddal kiszökék sátorbul, Kiált segétséget, melyet vár Arszlántul, Kiáltja társait az sátorok alul,

De mindennek 14.

1

5.

gondja van nagyobb magáról.

Szintén immár lóra ugrani akara. Hogy Arszlán táborához elszaladhatna. Ott éré Tót Balázs s az fejét elcsapá, szép sátorát az magyar megrablá. S az

Mély álmában sok jancsár megölettetik. De nem messzi álombul hálálta ugrik. Soknak teli gégéjébül az bor kiömlik. Mindnyájan részegségnek ott jutalmát

j

6.

Az háromszáz közül tizenöt szalada, Az ki Arszlán vezérnek errül hírt ada, Haragjában ketté ü csak nem szakada, Gyorsan két ezerrel

17.

1

8.

veszik,

a felé szágoda.

Túri immár Palotában bement vala, Azért Arszlán vezér ottan nem talála, De láta sok török vért ottan omolva. Holttestet, rom.lott sátort sokat halomban.

Táborában megtére sokat esküvén.

Mahomet prófétának arra felelvén. Hogy Túrit megnyúzatja mindjárt merevén. Kürt aga temetésének tisztességén. 19

20.

Az

szép piros hajnal azonban eljüve. Harmattal s világgal földet ékeséte. Szép gazdagságával mindent örvendítc. Csak tégedet Arszlán megkcdvetleníte.

Azért nagy ágyúkkal gyorsan elrontatá

Az Móré

bástyáját s földhöz hasonlítá,

Lovára felugrék, trombitát

fújatá.

Ostromnak az tábort bástyának

indítá.

Szigfh J^eszedtUm.

21.

Mindennap

áfiumot

175

II.

eszik vala,

Hogy

körösztény vérre kcgyetlenb volna. maszlagtul vezér reggel részeg vala. hogy nem is tudá maga, mit esi nála,

Már Úgy 12.

Száguld az bástyához, az kapitányt Esti denevérnek és lopónak hívja.

De

néki megfelelt Túri

Mert 13.

Ha

György

szidja,

ágyúja,

jó lovát alatta ketté szakasztá.

gyorsan jancsárok el nem kapták volna, is magát ltte volna.

Az másik ágyú

Gyalázattal azért onnan elszalada. Részegségnek mindenkor az az jutalma. 24,

Az

jó hadvisel bor nélkül ellegyen. Részegít eszközt m.ost hozzá se vegyen.

Ha

akarja )ó hírén csorbát ne tegyen, hada is kárt tle ne vegyen.

És hogy 15.

De

mivel

különbz

oktalan

állattul.

Ki elválik akartva okosságátul, Kinek feje teli párával sok bortul, Nem tudja megválasztani jót az rosztul. 26. Arszlán részeg vala bortui és maszlagtul,

Kárt és szégyent válla gyózan kapitányiul. Kürt agát elveszte, magát nyavalyásul Alég mentheté meg veszedelem alul. 27.

De

az ostromon

is

kétszáz embert veszte,

Mert füstelg szemmel romlott bástyát nézte. Mert még bástyán bell két árok födözte Palotát, kapitány kit akkor vésete. 28.

Két

harczon. cscsét, Durmist, második ostromon. Immár tized napja, hogy hever az sánczon. Minden dolga fordul csak számtalan káron. jó pattantyúst is elveszte az

Maga

;

1

Szigeté Tcszedelem.

76

7.9).

II.

Dc

az Luftis aga igen megieszté. hadat, hogy siet, hirdeté, ArszJán sátorokat gyorsan felszedeté, Félve és rettegve onnan elsiete.

Mert körösztény

30.

Ez Ez

lén vége Palota megszállásának, lén vége Arszlán vezér haragjának

Jó híre marada Túri kapitánynak. Ezután békessége lén Palotának. 31.

Szent Iván havának tizedik napján Konstantinápolybul megindult Szulimán, Avval az sok haddal vizeket szárosztván. Nagy hegyeket bontván, városokat rontván.

32.

Egy

fekete szerecsen ló volt alatta, képíró falra szebbet nem írhatna. Nem vélnéd hogy éri földet szároz lába. Oly szépen egyeránt, s halkkal változtatja.

De

33.

Véres nagy szemei ugyan kidltenck, Szároz fejecskéjén van helye ültöknek. orra likjain lángos szelek mennek, Szája tajtékot vér, mint vízi Istennek.

Az 34.

Magassan

költ nyakán fejét aláhajtja,

Szálos rövid serényét szél hajtogatja. Széles melylyel elefántot hasonlítja, Körmmel, szároz innal szarvast meghaladja. 35.

Jámboron, csendessen császár

De hogyha

az

alatt jára.

ember fogdosni

akará.

Mint az sebes sólyom, mikor kél Vagy ha könny evet ugrik fáról 36.

szárnyára, fára.

Ul vala mereven nagy császár nyeregben. Fejér vékony patyolat vagyon fejében, Két csoport kócsagtol! alá áll széltében, Szakálla mer sz, halvány személyében.

Szigeti Veszedelem.

37.

Szép arany hozdia függ

II.

i

alá vállárul,

Az dolmánya is szintén olyan kaftánbul, Kemény misziri kard függ le oldaláról, Melyet 38.

szultán

Szörny

Musa

nyert görög császártul.

méltósággal kétfelé tekintget,

Könnyen esmérhetni, hogy nagy gondja lehet, Ez viszen nagy szvében lángot és fegyvert,

Ez körösztény 39.

Az

sok

sr

világnak nagy veszedelmet.

kopja utánna

s

eltte

Sok földet rettenetességgel befödte. Azt tudnád, hogy nagy erd jár körülette, Jancsár, mint az hangya, az földet ellepte. 40.

Számtalan sok ágyú, az ki kfalt tör, ront, Vonyatik utánna, kivel sereget bont, Sok taraczk pattantyú, ki körösztény vért ont. Golyóbis, puskapor, s mindenféle prófont.

41.

Minden ácsszerszámok, nagy ers

kötetek.

Deszkák és vasmacskák, kikbl hidat vernek, Tudós Ali Pertu parancsol ezeknek, Ágyúknak, szekereknek, minden mesternek. 42.

Sok szekszenás lovak ezek után jünnek, Hosszú nyakú tevék és ers öszvérek, Bialok, szamárok és ökörszekerek,

Hat 43.

elefánt

Megyén

is

jün, kiben sok

emberek.

császár eltt messzi két mérfölddel

Hósa hatvanhárom, pénzt osztnak mind szélyel, Minden nyomorultnak, hogy ezek Istennél Szerezzenek szerencsét könyörgésekkel.

meg mostan, ellenségünk volt szultán Szulimán, Csak aztot kiveszem, hogy hiti volt pogány. Soha nem volt ily úr törökök közt talán ?

44. Igazat kell írnom, halljátok

Noha

Br. Balassa B. és gr

Zrinyi

M.

Ij

77

Szigeti Teszedetem.

1^8

45.

De

II.

bátran azt mondhatom, volt az földháton Ilyen vitéz és bölcs, ki ennyi harczokon Lett volna gyzedelmes és sok országon. talán nélkül

is

Pogányok közt soha nem

46.

47.

Vitézség s okosság egyeránt volt benne, benne, Hadbéli szorgosság nagy szorult S ha kegyetlenség szvében jelt nem tenne, Talán körösztény közt is legnagyobb lenne.

De

fiát,

Musztafát, mikor megöleté,

Akkor felettébb magát megesmérteté, St maga nemzetivel meggylölteté, Roxa szereiméjért eztet cselekedé. 48.

Szerencse véle

Ha

ijeszteni

is

nem

játszott,

mint mással.

akarta csapással,

Vagy hadvesz ésével, vagy más kárvallással, Mindenkor állandó volt okosságával. 49.

Nem

hajlott,

Tenger habjai

Ha

mint az ág, mint kszikla állott közt, mert magában szállott.

szerencse neki valamit jót adott, bízta el magát, föl nem fuvalkodott.

S nem

had jüvc országunkra, ártalmas fölyhó szállá le kárunkra, Mely nemcsak magyarnak elég romlására Lett volna, de elég világ rontására.

50. Ilyen úr s ilyen

S

ily

5K Kissebb haddal Sándor bírá meg világot Ugy hogy mind az négy rész hozott neki Soha rómaiaknak ennyi hadok nem volt. Mindazáltal 5a.

k

is

megbírák

adót.

világot.

Szorgalmatos vala Szulimán útában. Hamar Drinápolyból jüve Fejérvárban. Még Drinápolyból küldé eljáróban Petráfot, hogy Gyulát szállna meg útjában.

Szigeti Veszedelem.

53. Petráf nénje

fia

II.

i

volt török császárnak,

És nagy beglerbégje az Görögországnak, Szultántul küldetvén négy ezer jancsárnak Parancsola, 54.

s

huszonöt ezer kopjanak.

Harminczkét ezer török megszálJá Gyulát, Petráf besánczolá az maga táborát, Negyven ágyúval kezdé törni bástyáját. És földre rontani szép fejér kfalát.

55. Kerecseni László volt

De

benne kapitány,

kapitány nevét nagy gyalázatossan

Hordozta, Gyula várát hitre megadván, Magát is, nemzetünket is meggyalázván. 56.

De vette érdemét rossz emberségének, Megláta igazságát Petráf bitinek, Vitézivel együtt fogságban vettetek. Melybl szabadságokat soha nem érék.

57. Esztelen, ki hiszen az török bitinek, Fképpen életét ha bízza töröknek.

Török megállani szavát tartja bnnek, Fképpen hogyha mit igír köröszténnek. 58.

egész magyar históriát,

Forgasd

föl az

De még

az régit

is, az görög krónikát. Meglátod, hogy török olyat nem fogadhat. Az kit teneked örömest megáll s tart.

59.

Azonban török

Nem

császár jünni siete.

köröszténnek ártson mely felé, Sok felé osztatik bölcs s okos elméje. Mely várat szálljon meg Egret, Szigetet-e tudja,

:

60.

az nagy nev Zrini Szigetvárban Maximiliántul rendelve kapitány Volt, Horvátországban és többiben is bán. Ez az, kirüJ szólni fog én históriám.

Akkor

?

79

:

i8o

61.

Szigeti feszedelem.

Ez török

erejét

nem

11.

egyszer próbálta,

És minden harczokon vitézül rontotta. Egész Törökország jól esméri vala.

Ez 6i.

miatt volt nekik legnagyobb romlása.

Török táboroknak utolsó romlásra Elég volt mondani Zrini vagyon harczhan. Mint fölyh szél eltt siet forgásában. :

Úgy 63.

sietett futni

török hazájában.

Az

isten neki adott oly hatalmat. Ellenség eltte, mint föveny elomlott, szolgája volt. Jól esmérte Isten, hogy

h

Azért minden ügyében tle

áldatott.

egy hajnalban, az mint volt szokása. Valamikor hajnalnak volt hasadása. Az szent feszület eltt térden áll vala, S így kezde könyörgeni az szent szája

64. Zríni

65. Véghetetlen irgalmú szentséges Isten,

Az ki engem segétesz minden ügyömben Te vagy énnekem gyzhetetlen fegyverem, Paizsom, kfalom, minden reménységem magos kék égbül. Halld könyörgésemet kegyelmcsségedbül. És ne csinálj törvényt az én érdemembül. Hanem véghetetlen irgalmas szvedbül,

66. Hajtsd le füleidet az

67.

Nem-e

Nem De

én tetled csináltattam földbül? nagy bnnel jüttem-e anyám méhébül

te irgalmaddal tisztultam

S minden

meg

ebbül, világi jómat vettem kezedbül.

68. Uraságot adtál, kivel én megérem, S vitéz szvel áldottál s van böcsületem

Világ eltt, nem érhet az én érdemem Annyit, mennyi sok jókat tetled vettem.

?

Szigeti TitzecUtem.

(59.

Mert az Mennyi

én

érdemem nálod

annyit teszcn,

vizet kis föcske szájában vészen.

Az megmérhetlen

tenger- mélység ellen.

Ennyi én érdemem 70.

181

JI.

kegyelmed

te

ellen

Mégis, én nyomorult, háládatlan vagyok. Ujabb bnre minden nap sok okot adok, Uram, költs föl, kérlek, én mikor szunnyadok, Moss meg szent lölköddcl, mert rút s mocskos vagyok.

71. Atyáink vétkérül

St

meg

minden búnökrül,

Mert

nem

ne emlékezzél. kérlek, felejtkezzél,

hanem ki most Dicsér és nevedrül tisztességet beszél.

72.

té^;edet

holt,

is él

Uram, azt is látod, az pogány töröknek. Miként vásik foga az hitetlen ebnek,

Hogy

mikint árthasson az keresztényeknek.

Csak az az szándékjok, mikint törhessenek. 73.

Ne engedd meg Uram,

(noha érdemlenénk).

Hogy haragod miatt földig törettetnénk. Hogy az te szent nevedet k megnevetnék,

Mi 74.

tlünk, te hun vagy, kevélyen kérdeznék.

Mutasd meg

Hogy Ki

te

hogy te vagy nagy Isten, máshun Isten nincsen.

megyén utánnad, nem

Hanem 75.

nekik,

— küvületted

Nem

viszi

nekünk,

jár sötétségben, utad az örök örömben.

nem nekünk. Uram,

tisztességet,

De

szent nevednek adj örök höcsületet. Minket azért áldj meg, hogy híuk nevedet Mi segétségünkre, és bízzunk te benned. 76.

Uram,

te Fölségedet arra is kérem. Látod, immár az vénség majd elér engem. Immár nem lesz oly er az én testemben. Hogy ellenségidet, mint elbb, törhessem.

:

i8a

77.

Szigeti fesz edelem.

:

11.

Vedd hozzád lölkömet, mely téged alig vár. Miként segétséget hadtul megszállott vár.

Vedd

Ne

ki

én testembül, melyen vagyon nagy bnöktl megnevelt vízár.

zár.

fülleszsze

eltt Zríni esedezett. Azért meghallgatá az könyörgését.

78. így, az Isten

Háromszor

láttatott

Hogy hozzá

Zríninek feszület. ezeket

lehajuit, felelvén

79. ím, az te könyörgésedet meghallottam, Az te buzgó szvedet mind által-láttam.

Atyai kedvemben ügyödet fogadtam. Ne félj, mert nem héában érted megholtam. 80. Örülj én jó szolgám, mert jól kereskedtél, Mert öt talentumodra még ötöt nyertél,

Világon magadnak koronát kötöttél, Melyet aranyossan atyámhoz viszed

el.

81. Ottan az angyalok téged készen várnak.

Rendelt seregekben cherubinok

Téged jobb kezére atyámnak

állnak,

állatnak.

Veled együtt ölökben vígadni fognak. 82.

Hozzám veszem immár az te szép lölködet. Magad is kívánod, s így jobbnak esmérted. De hogy még fényesebb korona fejedet Tisztelje,

83.

ím néked adok

ily

kegyelmet

Mártírumságot fogsz pogántul szenvedni. Mert az én nevemért fogsz bátran meghalnii Zríni hallgasd meg most, mit fogok mondani, ím, te jövendidet fogom számlálni.

84. Szüli mán haddal jün az Magyarországra, És legelször is fog jünni várodra.

Lesni, mint éh farkas, fog te halálodra. Hatalmát, erejét veszti Szigetvárra.

SzigeH Veszedelem.

85.

Dc

III.

nem

fogja te romlásodat látni, vitéz kezeid miatt fog meghalni.

Mert

Sok ezer töröknek kell ottan meghalni, Akkor az te lölköd fog hozzám szállani. 80.

De

az te fiad,

György, támasztja nevedet.

Felserkenti fénynyel

tündeki nevedet.

Mint phoenix hamubul kölü nemzetségét,

Ugy

okossággal ez megtartja híredet. (Itt

egynihány vers hea.)

HARMADIK ÉNEK. 1.

embernek elméje mint

Úristen,

fordul.

Nincs állandó tanács ember-okosságbul.

Ha

mit elvégez

is

gondolatjábul.

Ottan megfordul Isten akaratjábul. 2.

Szüli mán

Egerre veté gondolatját.

Hogy annak

De hamar Hamar 3.

lm,

el-kidöntse

bástyáját.

megfordít á Szigetre haragját.

megmondám

Midn

ers

az Isten téríté tanácsát,

okát az

haragjának.

már megparancsolt volna hadának.

Hogy És 4.

útjokat Egervár felé tartanák. viselnék gondját Dunán való hídnak.

Bosznai fbasa Musztafa azonban Érkezek szép haddal császár táborában,

Híres vitéz vaJa ez Horvátországba,

Mert ervel bémene Krupa 5.

várában.

Megesmeré császár ennek emberségét, Mindjárt neki adá Arszlán vezérséget. Meg is hagyá mindjárt, vegye el életét. Részeges Arszlánnak, mert látá sok vétkét.

183

1

84 6.

Szigeti Veszedelem.

Jobb

lett

111.

volna néked Arszlán veszteg lenned.

nem is cselekedned Semmit, hogy sem bolondul hadat kezdened, S hamis hírrel uradnak füléi töltened. Urad

7.

8.

9.

híre nélkül

De Arszlán nem meré megvárni Musztafát, Mindjárt Budán hagyá minden portékáját. És nyomozni kezdé császár nagy táborát, De úgy is megtalálá maga halálát. Császár Mehmet Gujlirgi basának adá Bosznát, s hogy siessen oda, parancsolá, Es hogy arra szorgalmatos gondja volna. Valami kárt körösztény ott ne csinálna. lovassal Mehmet megindula, sok nap múlva érkezek Sziklós alá. Ottan az szép mezn táborát szállítá. Maga szép sátorát ottan fölvonyatá.

Két ezer

Nem

10. Siklósi

Szkender bég hozzá rnene gyorsan,

Mehmetnek köszöne

így szollá okosan: csudálatossan, veszed eszedbe, hun szállottál mastan.

Uram,

Nem 1

1

.

azt tudod-e, légy békességes helyen, Ellenség nélkül való szép török földön?

Nem

1

2.

3.

s

nékem ez

Vagy

De I

tetszik

vagyunk immár drinápoli mezben.

kaur kardjának kitettetett helyen.

Az

körösztény várok nem oly messze vannak, Hidjed Szigetvárban éh farkasok laknak.

Csaknem

mezt

Még

nem

éjjel-nappal ezt az az hóstádban is mieink

Te jüvetelednek már régen

járják.

laknak.

híre van.

pór eltt nyilván van. Melyet ha meghallott szigeti okos bán, Fejemet kötöm én, hogy régen lesben van. Itten szállásod

is

:

Szigeti Veszedelem. lU.

185

nem maradhat az török miatta. hová vagyon is némelyeknek útja, Katona vagy hajdú azonnal elkapja,

14 Urain,

Ha

Vagy 15.

fejét elviszi, testét itten hadja.

Hidjed, hostádhan is meg nem maradhatunk, is lábunknál fogva vonyattatunk. Még üz várban is nem igen bízvást vagyunk, Annyira félelme miatt megkábultunk.

Onnan

1

6.

Az szent Mahometért, kérlek Uram, téged, Magadat te itten ne szerencséltessed.

Hanem

inkább én tanácsomat kövessed.

És az kerítésben táborodat vigyed. 17.

1

8.

Az Az

lovak az hostádhan ott kin lehetnek. vitézek penig várban ben férhetnek, Kevesebb kár lészen, ha lovak elvesznek. Hogy sem ennyi sok és jó török vitézek.

Különben, Uram, magadnak veszélyt keressz. én fejemre is haragot szerezsz, Ennek tanácsodnak híre én rajtam lesz, Azért lásd, mit csinálsz, kérlek, hogy el ne veszsz.

De még

19.

Mehmet Mert És

Egy 20.

az körösztént nem esméri vala, neveikedék mindenkor udvarban, hiszen vala bolond alkoránban, török hogy megöl négy körösztént harczban.

Azért az Szkendernek nem sokat hisz vala. Mosolyogva magában ily választ ada Köszönöm tanácsodat, Szkender Alboda, De megbocsásd, táborom helyét nem váltja.

21. Gyalázattal híres

Ha

én

itt

az

éjjel

Bosznában indulnék. maradni nem mernék,

Es az semmi eltt oly igen rettegnék,

Hogy

helyt

is

magamnak

itten

ne

találnék.

1

86

22.

Szigeti Veszedelem.

Dc

az lágy fölyhk la, csak hogy

Mert,

Nem Nem 23.

111.

engemet biztatnak. immár essben állanak.

is

módja az éjjel kicsin csatának. hogy lenne járása derekas hadnak.

lesz

De

az mely Zrinirl beszélesz énnekem. nagy Sztambulban is jütt híre fülemben. Úristen, ha nekem lenne oly szerencsém, Hogy ez mezn véle megesmerkedhetném.

Még

24.

25.

Mert

nyughatatlanságát, hallottam az Kiért az hatalmas császár is haragját Reá fordítani akarta szablyáját,

De

más okok tartóztatták meg

De

is rákerül valaha az trben, sokat csavargó róka kelcpczében, penig az éjjel leszek szerencsétlen.

bosszúját.

Mint

Én

Mert nem látom tet 26.

s

fekszem dicséretlen.

Szkender, ha akarod, ketten együtt háljunk,

Meleg kávé

mellett agg szót kovácsoljunk, Osztán mind viradtig mi bízvást aludjunk.

Mert tudom bizonynyal 27.

Szkender így Éjfélig,

felele:

kaurt mi

Bátor

itt

nem

látunk.

maradok.

Uram, körületted udvarlok.

És azután osztán várban beballagok,

Neked nyugodalmas

écczakát kívánok.

azonban egy legény Aranyos br zofrát földre leterítvén, Két szép bái'sony vánkost az zofra mellé tén,

28. Így beszélnek ketten,

Szerecsen tésztával sátort megfüstölvén. 29.

Vánkusokra ketten ottan lelének.

Egymás közt sok

dologrul beszélgetének.

Kávét kicsin fincsánbul hörpögetének, Osztán azután vacsorát is evének.

:

Szigtti Veszedelem

111.

187

Dc

30.

az étel után egy szép török gyermek Ura hagyásából az házba belépek, Szép gyöngyházs tassán kezében tür.döklék, Fejét betekerte gyönge patyolatvég.

31.

Az

egyik vállárul szép bársony kaftánját Lebocsátá, kezdé igazgatni kobzát. Ablak felé le öszvehajtván lábát,

S így kobza szavával nyitá hangos torkát 3a.

Méért panaszkodjam szerencse ellened. Ha bvíted minden-nap én örömemet.

Nem

el tülem, az mint vagyon híred. állhatatlanságban van minden kedved.

szakadsz

Hogy

szép zöld erdvel, Szerelmes fülemile éneklésével, Égi madaraknak sok különbségével. Víz lassú zúgással, szél lengedezésseJ.

33. Kikeletkor áldasz az

34.

35.

36.

Nem irigyled nekem az én egyesemet, Inkább hozzá segélsz, szeressen engemet. Soha el nem veszed az én víg kedvemet, Neveled óránként gyönyörségemet. Adsz nyáron nyugovást és szép csendességet, Szép cziprus-árnyékokat, hvös szeleket, Gyönge tvel varrott szép sátorernyket, Szomjúság megótó jó szagos vizeket. Oszszel sok gyümölcscsel, citronnal, turuncscsal, bven szép poma-gránáttal. Erdn vadat nem hadsz, mert nekem azokkal Bven kedveskedel és jó madarakkal.

Ajándékozsz

37.

De,

télen, az

mikor minden panaszkodik.

szvem inkább gyönyörködik, Ers förgctegcn szvem nem aggódik,

Akkor

az én

Mert szép

lángos tznél testem melegedik.

:

1

88

Szigeti feszedetem.

HL

38.

És vagyon császáromnál nagy tisztességem. És mindenek között van nagy böcsületem. El nem fogyhat soha az én sok értékem. Van jó lovam, éles szablyám, szép szerelmem.

39.

kötve vagy szerencse az én lábomhoz. elfuttál volna eddig gonoszomhoz, Ha volnál szabadon, de rám gonoszt nem hozsz. Mert kötve vagy szerencse az én lábomhoz.

De

Mert

40. így szólla az gyermek, de nagy szigeti bán Mehmet jüvetelét póroktul meghallván,

Nem kérkedik világgal, más gondokban van, jó vitézeket mindjárt öszvehívatván. 41.

Nyólcz száz lovast válogat, ezer gyalogot, Ezekkel, gondolja, visz végben nagy dolgot, Jó vitéz lovára maga is felugrott. Maga szép szolgáihoz osztán így szóllott

42. Vitézek,

nem szükség nektek

sokat szóljak.

És hogy én tinektek bátorságot adjak, Mindenitek olyan, egy országos hadnak Tudna parancsolni, s szvet adni másnak. 43.

Emlékezzetek meg sok vitézségtekrül.

Nagy ers próbátokruJ, s szép híretekrül, Cselekedjék minden mást is oly serényül, Az mint eddig cselekedtetek vitézül. 44.

az pogány eb l bízvást Siklósnál, felé indult huszonhat zászlóvá], Nem fél köröszténtül beszélli fön szóval. Hogy siklósi mezn mi szégyenünkre háJ.

Ahun

Boszna

45.

Azért én vitézim, minden szót fogadjon. Senkit az nagy bátorság el ne ragadjon.

Minden hadnagyátul

Hogy

talán

és én

tlem

várjon,

közünkben zrzavart ne hozzon.

Szigeti Veszedelem.

46.

47.

189

IIJ.

És noha Mchmetnck van tudatlan népe, És véres kardot nem látott basa szeme, De mi úgy gondoljuk, miniha legjobb lenne, Minket bizodalom mert rajta vesztene.

No

már, én jó szolgáim, bátran induljunk.

Urunk Jézus nevét háromszor kiáltsunk. Az pogány ebektl mi semmit ne tartsunk. Mert Isten mi vezérünk s kemény paizsunk. 48. ]gy indulának el körösztény vitézek. Együtt Zríni gróffal szép zászlós seregek.

Dél után az óra már ütött kettt meg.

Lobognak 49.

50.

a zászlók, fénlenek fegyverek.

De

Siklósig az éjjel nem mehetének. Hajnalhasadásban nem messzi érének, Ahun az törökök táborban hevernek. De menni akarnak, mert immár nyergelnek.

Egy mély és hosszú vgy fekszik tábor Csaknem az vár éri egyik széls végét. Az másik peniglen arra, merre Sziget

mellett.

Fekszik és tart éppen egy fertály mérfdet. 5J. Szigeti kapitán

minden hadaival

Az völgyön felmene okos rendtartással. Az vigyázó hallik bástyáról mint szollal. De az körösztényck vannak hallgatással. 52.

Völgynek másik részén száz lovas maradott.

Ezek mihant derekassan megvirradott. Csöndesen ballagván mutatták magokat,

Török tábora megláták

felé tárták útokat.

ket

az török seregek. hogy pécsi vitézek. És hogy az basához késérül jünnek. Azért ezektül semmit nem félének.

53. Jól

De

azt vélik vala,

k

I

Szigeti feszedeíem. lH.

90

54.

De

gyorsan szvekbül az kétség kiesek, miatt ottan sok török leesék, Sokat ez kicsin csoport ottan nem késék,

Mert kard

Uk

visszaszáguldva nyomra sietének.

55. Rikoltás, kiáltás esek az táborban,

Azt tudnád, ördögök ugatnak pokolban, Fölrözzent az basa, nem késik sátorban, Jó lovára ugrék fegyveres páncérban. 56.

Ihon már, vitézek, így szól törököknek. Kit óhajtva vártunk, ezeknek ebeknek Vérekben megfesthetjük vitéz kezünket, Ihon már az üd, legyetek emberek.

57.

Hiszem, tolvaj kurvák mit csináltak rajtunk. Ide mertek jünni, hun az mi dondárunk. Majdan jutalmokat érdemre megadjuk, Csak gyorsan utánnok lovakon szágodjunk.

58.

Ezeket megmondván, maga kirobbana. Kezében pörögvén egy szép tollas csida, Utánna az dandár, futhat kinek lova. Csak az basa fia nem igen szágulda.

59.

Ötszáz lovast tartott magánál meg Rézmán, Ez volt neve fiának, s jára lassabban. Volt okosabb is ez, noha iffiantan Kellé veszni szcgínnek más bolondságán.

60.

Meddig Mehmet azokat heában zé. Addig vitéz Zríni az lesbül kijüve. És basa táboráig bízvást clmene. Mert senki nem állhatott ottan ellene.

6k

Vitézeket mind együtt csoportban tartá. Török táboron kapdosni nem bocsátá,

Lassan török után renddel ballagtatá. Siklóstul

s

tábortul

ket

kiszorítá.

Szigeti Veszedelem.

191

III.

62.

Rézmán észben vette körösztény dandárát, Ott átkozni kezdé atyja bolondságát, Zrínire emberül téríté zászlóját. Atyjának izené nehéz állapatját.

63.

Legelsbben Rézmán Frank Andrást

lovárul

kirántá torkábul, meleg testébül. Lölke kiment elbb Hogysem maga földre esett lágy nyergébl.

Csidával leveré,

s

György zászlóval mellette áll vala, Rézmán nagy csidájához erssen csapa, Kemény somfa-csidát átal nem vághatá. Magától is az csapást nem taszíthatá.

64. Csillag

65.

Györgynek mellyen páncér, de az sem

Mert ers Rézmán szvén

tarthatá,

általtaszítá,

Dárdájával együtt életét kirántá,

Esek 66.

Csillag

György

hányatta.

Csakhamar Solymosit azután leveré, Tolnai Dömötört szablyával megölé. Vitéz Sárkány Györgynek ottan fejét Ifiú

67.

le zászlóstul

vévé,

Jurcsicsnak életét elvévé.

Rézmán

így viselé magát szablyájával, Farkasics Péter ers pallosával cselekeszik kevesebbet Rézmánnal, Mert miatta meghal aga Mchmet Butal.

De

Nem

68.

Juszup odabasát az földre teríté, Kurtot egy csapással az földre eveté. Te is ártatlanul megholtál mellette Jazichi Ahmet, mert kemény seb levete. 1

69. Iszonyú vérontást

nem számlálhatom meg.

Kit ketten mívelnek Farkasics, Rézmán bég; Mint az eleven tz valamerre mennek. Mindenütt holttestek halomban hevernek.

Szigeti Veszedelem. ÚJ.

19a

70.

Mindennek vagyon már szemén ellensége, Török és körösztény cszve van keverve. Halók jajgatása, élk serénsége. Nagy porral kevereg együtt magas égbe.

yi.Messzirül meglátá horvátországi bán,

Mint bánik népével megdühödött Rézmán. Lovát sarkantyúval megindítá bátran,

Az hun immár népe csaknem

futásban van.

mond: Hová futtok, ti vitéz emberek, Nézzétek, kicsodák, kik tikteket znek, Tehát ennyi körösztént egy török gyermek Megfutamtat mezben. Ah, térjetek meg.

72. így

73. Siklós várában-e

ti akartok futni. akarjátok-e uratokat hadni, De az ki engemet fog bátran követni. Neki gyzedelmet majd fogok mutatni.

Itt

s nem többet. Rézmánra szágulda. Annak ismég kezében van kemény dárda, Mikor az jó Zrínihez közelebb juta.

74. így szóla,

Nagy 75.

ervel, merészséggel reá hajtá.

Kemény

vasas paizs az hajtást megtartá.

De az vasa paizst ugyan áltáljára, De bell pánczéron átal nem járhata, Zríni éles pallossal 76.

Meg nem

Rézmánhoz

csapa.

tartá aztot az aczélyos pánczér,

Kiomlék Rézmánnak

vállábul piros vér.

Mindazáltal az vitéz török meg nem tér, Hanem karddal ismég Zrinihez csapni mér. 77.

Azonban Mehmet

is

messzirül érkezek,

miben vagyon az fia. Rézmán bég. Hogyha nem érkezik hamar az segítség. Ezennel egy fia éltének le«zen vég. Látja,

Szigeti Tészedetem.

78.

yc).

Mint magas hegyekbül leszállott kszikla, Kinek sohun nem lehet nagy tartalékja.

Nagy

sebességgel

Bont,

tör,

dl

s

álló fákat rontja,

merre gördül és semmi sem

tartja.

Úgy Mehmet fiának látván veszedelmét. Valakit hun talál, elveszi életét, 01, vág, ront és szaggat, az ki menetelét Tartóztatni akarja

80.

193

111.

De mikor oda

sietését.

jün, fiát halva látja,

Gondold meg, szvének vagyon-e bánatja, Mint az fene tigris kikét halva látja, Hálóját vadásznak

s

magát

is

szaggatja.

mond jó Zrininck: Avagy te engemet Fiam mellé teszcsz s elviszed fejemet. Avagy én ezentül kiontom véredet, S elevenen megrágom kemény szvedet.

81. így

82.

Együtt ilyen szókkal az nagy grófhoz csapa, Melyért kemény sisakja kettészakada, t-s

Az 83.

ha basa kardja meg nem fordul vala. lett volna Zríninek végs órája.

Az isten angyala az csapást megtartá. Az Mehmet kezében szablyát megfordítá. Gyorsan az kölcsönért kölcsönt megfordítá.

Mert

kardjával együtt jobb kezét elcsapá.

84. Lovastul

kemény

földre

Mehmet

leesék.

Vitéz Zríni utánna gyorsan leugrék

:

Mehmet, rosszul torlód meg fiad vészesét, Ezentl késérni fogod fiad lölkét! félj, meg nem halsz nagy dicséret Mert, la, megölettetel Zríni kczétül. Így mondván, kibocsátá lölkét testébüi.

85. De, ne

Mert

nélkül.

elválék feje kegyetlen mellyétül.

Br. Balasii

B

it gr

7rinv M.

13

:

I

Szigeti fiszedeíem. Ul.

94

86.

Mehmet basa halálán megicdének Az egész seregbéli török vitézek.

Már

zászlóstul együtt futni készülének,

Mikor ket megtartá 87.

pécsi Olaj bég.

Törököknek hangos torokkal így Elveszett ama jó vitéz, Mehmet

Mi

szólla

:

basa,

penig szaladunk? ez lesz megtorlása

vitéz vérének, serege futása?

88.

Mely

világ szegletin

ti

akartok élni,

Micsodás emberek eleiben menni, Holt uratok melll ha fogtok szaladni.

És 89.

testét fiával akarjátok hadni.

Ah, ne lásson az ég soha ilyen dolgot.

Hogy ilyen kár után török adjon hátat; De ti futástokban is nem látok hasznot. Hanem hogy vérünkkel fossuk kaur kardot. 90.

Egy rcménsége van meggyzettetteknek. Hogy semmi gyzedelmet ne reméljenek.

Nem

jobb-e tisztességgel halni embernek, élni szégyennel mindennek.

Hogysem szemén

9K Én,

én, ha az ti gyzhetetlen szvetek Annyit mer, az mennyit mívelhet kezetek.

leszek dicséretre viv vezértek. Avagy megmaradandó hírrel halok meg.

Én

9a. így

mondván, ragada ers kemény dárdát,

Letaszítá lórul halva

Markó

Szilát,

Azután Tót Benczét és egy gyalog Cserei Pálnak is megsérté az vállát. 93.

vajdát.

Nem tarthatja magát lovon Cserei Pál, Akaratja nélkül az kemény földre száll, Ibrajm Olaj bég már feje fölött áll, Könyörgeni kezde sebes Cserei Pál

SzigfH

Tiszedetitm.

195

ÍJJ.

ember, ne bánts, mert jó rabod vagyok, pénzt magamért aclok, Én Zríni Miklósnak embere vagyok. Nem sokáig vasat te nálad hordozok.

94. Vitéz

Elég

ezíist-5»rany

f

95. Kegyetlenül Ibraim

megmosolyodék,

Monda Nem gyönyörködöm :

az te pénzednek.

Hadd

otthon fiaidnak és gyermekidnek, Anekül nem szkös tárházam, ha élek. 96.

Tülem kegyelmet kérsz, Zríni elbontotta, Mert kérését Rézmánnak meg nem hallotta.

Az

vitéz basát

Azért Zríni

ól

is

az földön levágta. téged, ravasz róka.

meg

végs óráján igen megbúsula, Kegyetlen Olaj bégnek földrl így szólla: Am legyen ez nekem legutolsó óra, De te életed életemnek lesz ára.

97. Pál

98.

99.

Nem Nem

sokáig kérkedni fogsz halálommal, messzi vár téged is kegyetlen halál. Egy ers kéz miatt lölköd pokolban száll, Engem penig menyország vár kivánsággal.

Nevet kegyetlen bég, akkor hozzá

vága,

Pál még többet is szólni akara. Az éles szablyával gégéjét elcsapá. Életét és szavát egyszersmind szakasztá.

Mikor

100.

Együtt az csapással eztet mondja

vala,

én jövendmet csak jó Isten tudja. Halj meg te azonban s mondjad menyországba, Ibraim Olaj bég hogy megyén pokolba.

Az

loi.

Más

felöl Farkasics,

mint sívó oroszlány,

Pogány török testet magas halomban hány. miatta Durlik aga Rézmán, Megholt Basa kihája

is

fekszik földet rágván. ,3*

:

Szigeti T'eszedeUm. ÜJ.

196

neki Mert minden

J02. Adatik

tagos és széles út. eltte, az merre lehet, fut. Nem különben, mikor kilövik az ágyút, Csinál széles nyílást, az míg helyére jut.

103.

Csak

te

magad nem

futsz

nagy óriás Rahmat,

Farkasicsra bátran hozod nagy botodat. Régen Rahmat elhatta az maga lovát, Gyalog, mint egy torony, hordozza nagy botját, 104.

Heában

Nem

Farkasics

árthatsz

És hogyha Vagy maga

cl

megvárnod

ezt karddal,

neki kemény pallosoddal, nem ejted eztet puskáddal.

terhével lever vagy nagy bottal.

105. Ottan legelször puskához ragada. Az vitéz Farkasics, s Rahmatra iránza,

Nem

iéde Rahmat, de nagy bátran monda Félénk eb, messzirül látni akarsz halva.

1

06.

Bár pattantyúst oltalmodra hozz magadnak. ártasz te avval ennek az Rahmatnak, Bár tzzel állj ellen én buzogányomnak, De étke lesz ebeknek és az hollóknak.

Nem

107.

Ottan az Farkasics nagy mellyében lve. De magas óriás evvel el nem dle. Bottal Farkasicsnak az fejét megüté. Félholtan lova mellé földre

1

08.

Magát is Mert seb

Farkasicsra esni bocsátá. miatt lábon tovább nem állhata. Átkozódván magábul lölkét bocsátá.

Mely 109.

teríté.

testét éltében oly kevélyen tartá.

Nincs már tartalékja Zríni seregének. futnak eltte az török vitézek. De, ihon, jün gyalog kegyetlen Olaj bég. Nem akar elfutni, de akar halni még.

Mert

1

Szigeti feszedelem. Ul.

I

10.

Sisaknak csak az fele vagyon fejében. Az többi mind eltörölt sok ütközetben, Szablája eltörött, csak feie kezében. Maga lustos porban és köröszíény vérben.

111. Száz lik van paizsán, száz kopja darabok.

Mást már környülvették az egész gyalogok, De mint ksziklának nem ártanak habok. Úgy semmit nem tehetnek bégnek gyalogok. I

12.

De

mihant Zríni Miklós eztet meglátá.

Lovon gyorsasággal oda

3.

I

1

I

14.

szágultata.

nem maga is

Vitéz Olaj béget bántani

adta.

Mert nagy

csudálta.

vitézségét

Így szólla Zríni Add meg vitéz magadat, Eléggé mutattad már vitéz voltodat. Kiért nem kívánom én is halálodat. Vagyok Zríni, ne szegyeid megadásodat. :

Ottan karddarabját az bég elhaítá, szvét mert meglágyítá. Az jó grófnak térdéhöz ily szóval futa: Uram, te nevedre bég magát megadta.

Zríni nevére

1

15.

Hidjed, hogy senkinek én másnak magamat adtam volna, míg birnám karomat,

Meg nem

Mert vitéz Olaj bégnek mondom magamat, Én szép Pécsen tartom mastan lakásomat. 6.

1

Ezután az nagy bán trombitát

Maga

Mert Oceánum tengerben mert 1

j

7.

fújata.

szép seregét mind öszvehívatá, az szép nap is már lovait elhajtá, bcúsztata.

Basa táborában magáét szállítá, Szorgos istrázsáit körüle jártatá, Ott hált azon éjjel, mi volt másod napra, Azt bízom negyedik rész históriámra.

197

198

Szigeti yiszedeíem. IV.

NEGYEDIK ÉNEK. 1.

Fut fárad az ember és kap az világon. hogy állandó boldogságot adjon, Nem hiszi, tövébül szerencse szakadjon Markában, s kis édesért száz ürmét adjon.

Véli,

2.

3.

4.

Kit gyakran szerencsétlenség messzi kcrüJ, Valaha rá is nagy uzsorával dl. Mentül nagyobb hegyen forgó szerencse l. Annál nagyobb kárral és sebességgel dl.

Örül az szerencse ember esésében. Azért elveszi, s teszi csaknem égben. Hogy gyönyörködhessék nagyobb esésében. Mint juhász ksziklán knek görgésében.

Én tinektek példát messzirl nem adok. Noha mennyi hajam van, annyit adhatok, Mehmet basa esetét jól hallottátok,

lt 5.

magassan

Boldog

az, ki

s

bízott, de,

jóban

el

la,

nem

lehanyatlott.

bízza magát.

De kész szvel várja szerencse forgását. Mind jón, mind gonoszon állhatatlanságát Látjuk szerencsének sokféle játékját. 6.

]hon, mást Zríninek jó szereneséje van. De még rajta is ennek hatalma van. az törökökön nagy gyzedelme van. Holnap vitéz fejét meglátjuk karófán.

Ma 7.

örülsz ZrínJ Miklós, törököt megverted. Nem sokáig talán nagy áron megvennéd. Hogy ne láttad volna az basát, Mehmet et. Mert halált és romlást csak ez hoz teneked.

:

Szigeti yiizedelem. FV.

8.

De nékem nem szabad ilyeneket szólnom. Mert az r-^zent lelke Istennél van, tudom. Hogy

Szigetvárában meghal, tudta, tudom. nem bízta magát, én gondolom.

Azért 9.

1

el

Mert

állhatatlan szerencse ajándékját

Nem

más szüvcl

vette, mint egy piros almát, bánat nélkül mindjárt visszaadhat. Avagy ha nem ád is, tudja, hogy megrothad. 10.

Az

kit

De

talán históriánkbul mi kiléptünk.

És Sziget veszésérl

elfelejtkeztünk,

Úgy tetszik, terhünket avvaJ könnyebbítjük. Ha arról szólhatunk, kiben van sok részünk. 1

I.

Szerencse én velem

Mind

is

gyakorta mulat.

édeset, keserút kever egycránt.

Mulasson bár velem, annyit nem tréfálhat. Hogy jól ne esmérjem állhatatlan voltát. 1

2.

Azonban az szép nap Vidámítá világot ékes

szép harmatjával voltával.

Az

éjeit elzé szép pirosságával. Mindennek fényt hagya sok különb

I

3.

1

4.

15.

látattál.

Sok hangos trombita akkor megrivada. Sok haragszovú dob tombolva robbana, Ki ki immár fölült jó vitéz lovára. Az gyalog rendben áll, vitézek módjára. Fölült már Zríni is, áll az sereg eltt, Sisakján szép strucztoll vér haragos szellt, Mellyét födözi vas és ád neki ert. Kezében nagy dárda, s így szól sereg eltt

Kit vártunk Istentül és szbül kivántunk, Ihon, jó vitézek, mást megadta látnunk, Ihon, ellenségünkön jár az mi lábunk. Látjátok, Istennek irgalma van rajtunk.

99

200

16.

Szigeti feszedeUm. IV.

ezt tle nagy háládó szvcl. Szolgáljunk J5 neki minden ernkkel. Mást az mit cselekednünk hagyott ezekkel,

Vegyük

Megengedi I

7.

talán

nagyobb

ellenséggel.

Mi holt társainkat is De érdemek szerént

itten ne hadjuk, mi temetést adjunk. Alert ez lesz nékik utclsó ajándékunk.

Ilyen jó tétünkért Istentül áldatunk. 1

8.

Cserei Pál testét ottan lóra tévék, Osztán az többit is földrül mind felvévék. Két húszan voltának megholt vitéz testek, Ezeket felvévék körösztény vitézek.

19.

Vitéz Farkasicsot tévék lektikában, Mert meg nem hol vala iszonyú csapásban, De csak alig él, mert feje csontjában Nincs talán egy is, ki volna ép voltában.

10.

Az

seregek között ezek hordoztatnak Rokoni s társai körülettek vannak, Szép vitéz szókkal sebeseket bíztatják, Kötözik sebeit, szánják és óhajtják.

21.

De mind ezek eltt megyén kétszáz lovas, Mindenik fegyveres és mindenik tollas, Fénlik mindeniknél pánczér, sisak

Mindeniknek hátán egy haragos 22.

Nem

volt

egyiknek

is

s karvas,

farkas.

kópjája az harczon,

Mert inkább hordozott karabint oldalon, Mást kopját kezében tart, és kópjavason Mindeniken török

fej

rá ütve vagyon.

23. Kétszáz gyalog osztán ezeket követi.

Minden maga

rabját mellette vezeti,

Van kecse mindenen, deli tekinteti. Vélnéd lába földet hogy nem is illeti.

:

Szigeti Jeszedetem. IV.

24.

Hat török agának hat lovas az fejét Hordozván nagy kópján, gyalog után léptet. Ezek után viszik az Rézmán fegyverét, Basa

25

ki

hajáét és

Mehmet

basáét.

Három párduczbrös hadnagy megy Azt az három

fejet viszik

azután,

magas kópján,

Jün pécsi Olaj bég maga ezek után, Látod, hogy haraggal l mást is ló hátán. 26.

Osztán tizenhárom török zászló megyén, Eztet tizenhárom viszi gyalog legény, Osztán az dandár is jün rendelt seregben. Lobognak az zászlók, vannak nagy örömben.

17.

teve megyén sereg után, basa sátorát hordozzák az hátán. Van negyven öszvér is és bial két hatvan,

Húsz nagy nyakü

Az

Ez mind nyereség 28.

volt az siklósi pusztán.

Mikor Szigetvárhoz

közel érkezének.

Akkor mind megállnak az rendelt seregek. Együtt hálát adván az

él

Istennek,

Háromszor szent nevét hanggal

kiálták

meg.

29. Zríni vitéz lovárul ottan leszálla.

Az fhadnagyokkal

szent házban ballaga, Ott az nagy Istennek sok hálákat ada.

Mert 30.

eztet Istennek

tulajdonítá.

Az szentegyház eltt gyalog puska ropog. Az bástyán sok ágyú iszanyúan durrog. Füst, kiáltás együtt magas égben forog. Talán az égben is hallják ezt angyalok.

31.

Az Az

szentegyház eltt egy deván sznyegre vitéz holttestek rendel vannak téve,

Meglátá

jó Zríni, az

így szólla nekik

mikor

kijüve,

keserült szúve

:

a«2

32.

Sxigtti Veszedelem. IV.

Micsodás áldással dicsérjelek tiktck, O, körösztény módra megholt vitéz testek.

Mi

édes hazánkért elfogyott éltetek.

Minket dicssített 33.

ti

vitéz véretek.

Szbül kívánhatom, köztötök fekünném, Ti szerencséteket hog)' ne irigylencm, Mert ültök istennek ti mostan jobb kezén. Legyen hát veletek Isten mind örökkén.

34.

Talán az az Isten, kinél vígadtok mást. Hosszabb utat hagyott nékem és próbálást, Hiszem, nem sokáig ez testem unalmast Jtt hagyom, s meglátjuk menyországban egymást.

35- ^gy jó Zríni holt szolgáitul búcsúzék.

Hadnagyival együtt az várban bélépék. Ottan eleiben fia, György, vitetek. Melynek az atyjától ily szép szó adaték 36. Tanulj, fiam,

tlem

isteni félelmet.

Tanulj fáradtságot s

Mert

kemény

vitézséget.

tenéked is követned engemet, Sokat járnod, fáradnod s verétékezned. 37.

kell

Azonban nagy asztalok megvettetének, Zríni gróffal vitézek ott leülének. Vitéz Olaj béget is abbul böcsülének.

38. Zríni vitézeket

mind

jó

szvel

tartja.

Kire köszön jó bort aranyos kupában. Dicsérvén, viselte hogy jól magát harczban, Kit szóval ápolgat, megajándékozván. 39.

De mihant jó bor fejeket melcgíté, Kiki gondolatját, mindent féretévé. Némely horvát dávorit nagy torkkal kezdé. Némely hajdú tánczot fegyverrel szökdösé.

:

203

Szigeti Veszedelem. IV.

ers

40. Ki dicséri lovát, ki

Ki

fegyverét.

magát, ki nyert nyereségét. Mindnyájan peniglen urok vitézségét, Fön szóvá] kiáJtják és dicsérik tet. 41.

társát, ki

Csak maga Olaj bég szomorú szvel J, Bánatos gondokban feje csaknem szül, szve hl, Sok vitéz szók között csak az Néha nagy bánatjában csak cl nem merül. nagy szomorúságát Zríni hogy látá. Vitéz Jbraimot ily szóval szóllítá. Lágyítsd meg bánatod, vitéz, ne bánkódjál. Mostan te mivelünk bátran egyél, igyál.

42. Ily

43-

Az mely Isten téged mást rabságra adott. Módot szabadulásodban magánál hagyott. Nincsen szomorúságodra neked okod, Hogy most az szerencse veled így mulatott.

44.

Mindent

cselekedtél, ki

tled

lehetett.

mássá nem tehetted. Nem úgy, mint rabomat, tartlak én tégedet. De mint magátul jütt vitéz vendégemet.

Isten akaratját

bég Zríninek, s szemében bátran néz O, nagy hír, nagyobb vitézség vitéz. Mely meggyzettettekre kegyelemmel néz.

45. Felel

Örülök, ide hozott szerencse-szélvész. 46.

Méért szégyenleném

Ha Ha

nálad rabságomat.

te röszketteted török birodalmat, te

megcsorbítod mi fényes hódúnkat.

Azoknak legnagyobb része vagyok én hát 47.

?

nem kérkedem. mindenható Isten, Csak alázatosan nagyságodat kérem. Hogy ilyen raboddal jó kegyelmet tegyen. Vitézségemmel

Mert egyedül

is

soha

vitéz

104 48.

Szigeti Tészedeiem, ÍV.

Hat mázsa ezüstöt váltságomért adok. Úrnak való lovat neked hatot hozok.

Vedd tlem

jó nevén, kit jó szfivel adok.

nem

Értékemet, ennél mert többet 49.

Nem kell nékem pénzed, így felelt Zríni bán. Aranyom, ezüstöm mert énnékem íöbb van, Hanem törökök közt egy vitéz szolgám van. Annak szabadulását én szvem

50.

tudok.

Az szolgámat

híják

kivan.

Radován vajdának.

Vitézségén kívül semmié sincs annak, Hidjed, de hallottam és az sarczának Nem tesz száma annyit, mint ajánlásodnak.

—

51.

Eztet szabadítsd meg, osztán mentté teszlek, megcsókol á bég kezét Zríni nek, Mert engedett az Úr méltó kérésének. Érte rabok mindnyájan lének kezesek.

Itten

52.

Azonban

gyors hír szárnyára felkele, szélnél, s madárnál repüle, Hír, melynél nincs gonoszb, s mely hamarébb nne. a

Sebesebben

Az mely 53.

futásában nagyobb

ert

venne.

Valamerre megyén az basa vészesét

Ezer trombitával

hirdeti elvesztet.

Nem nyugovék, míg nem tölte császár fülét. Ama nagy császárét, szultán Szulimánét. 54.

Szokása szerint is hamissan hirdeté. török várókat török mind elveszte.

Hogy

És hogy

Gujlirgi basát Zríni megverte, Harczról egy sem szaladott, mind megölette.

55.

Császár

Mert

De És

ily rossz hírben igen megütközött, hallván ezeket, ugyan felejtkezett.

téteti

magái, hogy

nem

félemlett.

az basák eltt mutat bátor szvet.

:

Szigeti Veszedelem.

56.

Nem

hiszi

205

í\'.

basának derekas vészesét.

Mehmetnek mondhatatlan eszét, De hamar kiveté szvébl kétségét. Mert sebes Iszlán hozá bizonyos hívét. Ítélvén

57.

Harczrul csak aliglan Siklóstul szaladott. Hozott magával is derék bizonságot. Mert hegyes kopjavas hátában ragadott, Fején két seb, Iszlán császárnak így szóllott

58.

Uram, ki Oceanum tenger vizével Határoztatod nevedet s az egekkel. Kívánnám, hogy hozzád jühetnék jobb

Hogy sem 59. Tajeléri

az kit kell

Mehmet,

hoznom

hírrel,

kétclcnséggcl.

az te vitéz basád.

Akarván próbálni üdótlcnül próbát. Siklósnál megszállította volt táborát. Elveszte azt, vitéz fiát is és magát. 60.

Az

Zríni kardja ezt

mind megemésztette.

Nem De

vélem, közülünk sok elkerülhette, végvárokban is oly iedést vete,

Csaknem pusztán vagyon némely 61.

körülötte.

Én magam

csak alig is futva szaladtam: Bizonynyal az basát, s fiát halva láttam. Pécsi Olaj béget kaur kézben hattam Mindent megemésztett az kaúr kard, Uram. :

62. Császár öszvehívá mindjárt vezéreket,

Mi hant bizonyossan érte Mond nekik mi máshun

ily

híreket,

nézünk ellenséget. Addig az horvát bán, nézd, minként ront minket. :

63.

Mindnyájan csúfságra bizony méltók volnánk.

Ha

ezt mi Zrininek mastan elhallgatnánk,

Mást kezünkben vagyon mi büntet pálrzánk, Hadjunk békét ártatlan Eger várának. --

2o6 64.

Szigeti Veszedelem. TV.

0, mely nagy büntetést fogok rajtad venni

1

Miképpen fogtok véretekkel fizetni! Te legelször vakmer horvát Zríni, Fejeddel Tajelérit fogod 65.

fizetni.

Azért én basáim, mindjárt az hadakat Visszahivassátok, az kik sebes Dunát

Én parancsolatombul általúsztatták. Mindjárt vissza zászlókat hozzám fordítsák. Mehmetnek megparancsolá, Ez legfbb s kedvessebb vezére vala, Hogy Kadilesernek ezer juhát adna,

66. Szokolovics

U 67.,

Isten

nevében sasoknak osztatná.

Ezer juhát vágata puszta mezben Kadileser, s egyet sem hagya brében,

Ez vala szultánnál igen böcsületben. Mert vala fpap és érsek hitekben. barmot ellepé, Rút horgas orrokkal azt szaggatni kezdé, Számtalan sok holló krákog minden felé,

68. Szállá sok sas földre, s az

Tolvaj kánya, lopó héja van keverve. 69.

De csudát én tinektek mondok ezennel, Ihon jün egy nagy sas haragos körmével. Hasonlít ördögöt feketeségével Bialt nagyságával s rettenetességgel.

70.

Háromszor kerülé szárnyon az juhokat. Szárnyait mozgatván, mint gályavitorlát. Végre aláfordítá sebes sugarát, Elkcrgeté, mind az madarakat.

zé

j\.

Mikor már egy sem

volt,

akkor

leszálla.

Az sok dög között kegyetlenül sétála, De csak egyiket is meg nem kóstolá. De egy sötét fölyhbcn eltnik vala.

;

:

ioy

Szigeti feszedetem. IV,

ezen igen mcgiédctt, Tudja, jövendje ennek nem jó lehet, így szóllítá meg Szokolovics Mehmetet

7:. Kadilescr

Hajtsd meg, Uram, hajtsd 73.

meg szómra

te füledet.

Noha neked nekem sokat nem kell szólnom. Mert ezt az jövendt átalérted, tudom. Menésünket Szigetre én nem javallom. Mert madarak által Isten tiltja, látom. saskesell mint zé aprókat. sem bánta az nyzott juhokat Bizony ez jelenti az császár haragját

74. Látád,

De még

Miránk, hogy meg nem veheti Szigetvárát. 75.

zni

fog bennünket ervel ostromnak. futni eltte, mint holló sasnak. Magának sem mondhatok jót az császárnak, Mert elvcszténk ködben röpülését sasnak.

Fogunk

76.

Mikor Egervárra hamaliát hánytunk,

Ugy

mutatta, valamint kívántuk m.agunk,

Egervárban lni fog az mi császárunk. Magunk is szerencséssen mindnyájan járunk. 77.

78.

Mindezeken sem iédt az nagy Szulimán, Mutat bátor orczát Mehmeínek sátorban, Szvében, nem tudom, ha mint szájávaJ van, De bal jövendket nevet meggúgolván.

Mi

úgy cselekedjünk, monda az Mehmetnek, Mint tudunk legjobban s mint vitéz emberek, Többit akaratjára hadjuk Istennek, Éhtelen madarak minket nem iésztnek.

yq.

De mi számunkra jobb jövend nem lehet. Tudd-é, vitéz szolgám, Szokolovics Mehmet, Méért az sok madár az dögbe nem evett. Vár körösztény testbül mert hamar jobb étket.

2o8 80.

Szigeti Veszedelem. JV.

Holnap, ha az Isten egészségünket

adja,

Legyen készen mindennek nyeregben lova, Induljon Istennek szeret tábora, Vagyon Mahometnek mireánk nagy gondja. 81.

Elnyugvék az szép nap csendessen azonban,

És nem igen sokára

lén, éjféltájban,

nagy történet esek az sátorban Két fene ló megszabadult egy sátorban.

Ilyen

:

82. Kifutának sátorbul

nagy harczolással,

Sátorköteleket szaggatnak rúgással. Tipornak már mindent nehéz vas lábokkal, Az egész tábort felfutnak gyorsasággal. 83.

fejét nyomják fekve, kinek hasát, szaggatják, döntik kire az sátorát, Ki jajgat, ki fegyvert kap, bíztatja társát, Mindnyájan gondolják kaur csalárdságát.

Kinek

Rá

84.

Nem Ha

tudom

mást

mellyiktül egy szózat kijüve Miklós jelen lehetne.

:

hiin Zríni

Hitemre mindnyájunkat öszvekeverne. Isten ne adja, hogy Zríni itt lenne.

Az

85. Iszkender Talizmán hallá Zríni nevét. hallá szomszédnak az többi beszédét.

Nem

Véli bizonyosnak Zríni ott lételét, Fut, búik mindenütt,

nem

tarthatja szvét.

86. Kiált török barát: Zríni rajtunk vagyon. Láttam szemeimmel, bár minden szaladjon. ki ezt hallja, kevés ki maradjon. bátorsággal szablyához ragadjon.

Fut az

Az 87.

ki

Fölzöndl az tábor, minden fell futnak, Némelyek egymás közt igen vagdalkoznak, EsTnerctlen népek ha öszvctaHlnak, Kiki maga társát aJíttá kaúrnak.

209

Szigeti feszedeUm. IV.

S8.

A/ ki kaúrt kiált, ottan fejét veszik. Mert bizonynyal kaúrnak tct ítélik. Rettent Embert,

89.

kiáltással

tábor megtelik, magok közt keverik.

lovat, sátort

Már Murtazán

basa kiment az táborbul, lássa, történt ez mi okbul,

Hogy megnézze,

Vannak harmincz százan ezek mind

lovasul.

Kiküldetnek Szokolovics basátul. 90.

De már Ajgas basa, cirkasok hadnagya, Mivel lend rajta volt, tábort körüljára. Volt tizenhárom száz az jó lovasa. Mikor sötétségben Murtazánt meglátá.

hogy ez legyen az kaúr csoportja. Kevés bátor szóval vitézit bíztatja.

91. Véli,

Az maga

Nem 92.

csoportját törökre indítja. kérdez, nem is szól, csak haraggal vágja.

Nagy ers dárdával sokat földre vére. Mert néki mindenik ez esmeretlenje. De nem állhat Ajgásnak senki ellene, Ers maga is, s van vitéz serege.

93. Szalad az

Murtazán

vissza

mind

népestül,

SzaJad nagy serege nagy dícséretlenül,

Ajgas Nézi, 94.

a

Murtazánt

véli,

eléri közelrül,

legyen hadnagy kaur közül.

Buzogánnal Murtazánt ersscn Akaratja nélkül az földre

üté.

teríté.

De nem

bántja, tle hogy nyelvet vehetne. Kötözve egy tzhöz sietve viteté.

95. Ily zöndülést hallván az Szulimán császár. Számtalan lovassal az tábor között jár.

Vagyon körülötte sok jó puskás jancsár, Nézi, honnan lehet köztök ily zrzavar. Br. Balassa B. és gr. Zrinyi

M.

j^

;

aio

;

Szigeti Titzedelem. IV.

nem fél, mert tudja Madár sem jühetne ily hamar

96. Zrínitül

bizonynyal. szárnyával.

Azért mindent biztat, az kit futva talál, Végre csendesedvén, egy kis tznél megáll. 97. Hát, ihon,

Murtazánt húzza Ajgás

Hogy megnézné

tznél,

ki

basa.

legyen, akarja

Szerencsére talált ottan az császárra, Messzirül esmérvén császárt, neki szólla: 98. lm, hatalmas császár, Zrínit

Egy botütésemnek

hozom neked,

eztet köszönheted.

De Murtazán kiált: Hát ne bánts engemet, Török vagyok én is, esmérlek tégedet. 99. Ajgas

Murtazámnak

nézi bátran szemét,

Mond, bizony nem érdemled

az török nevét, szókkal oidozá megkötözött kezét. Nem meri Murtazán felemelni szemét.

ily

100.

Ott Ajgas császárnak, mint járt, megbeszélé, futott és miként kötözé. Az törökökben is hogy sokat levere.

Murtazán mint

Mert nem

tudják vala az

jelt s

nem

esméré.

Ajgas nagy tisztességben marada. Murtazán, mivel szégyennel szalada. vitézek eltt vala gyalázatban,

101. Vitéz

De Az

Császár visszatére csendesült táborban. 1

02.

Török háromezer elveszte életét. Mert Ajgas ezerét vága Murtazánét Ki maga futásban szakasztotta fejét. Kinek puska szagatta mellyét és

103.

fejét.

Elég nagy gondja volt az

vitéz basáknak. az okos császárnak. az fölzöndült népet megcsillapítsák,

És még magának

Hogy

Ám

is

nehezen késre megcsillapíták.

Szigeti JetzedeUm. \

ÖTÖDIK ÉNEK. 1.

1.

Egyfell Szulimán van nagy készülettel. Másfell horvát bán várra gondot visel. Megtölt szorgos füle már császár hírével, Hogy jün ron\lására minden erejével. Áll rettentheti énül Zríni nagy gondokon,

Mint nagy tornyos ksziklák magas késmárkon, Héában küzködnek nagy szelek azokon, Erejeket vesztik heában ostromon. 3.

Úgy Zrínit nem észtheti gond, sem rettcntés. Ha Atlas leromlik, ha az nagy ég leés. i

Mert Az ki 4.

állhatatosra az félelem

igaz ügygyei

s jó

nem

és.

szívvel fegyveres.

Hadnagyokat, vajdákat elölhívatá. vitézl rendet mind elölállatá.

Az

Mikor

együtt lenni

Ily szókkal

5.

Nem Nem

ket mind

meglátá,

hozzájok bölcs szájat megnyitá:

véletlen dolgot szerencse ránk készít.

teszi váratlanul ránk, az kit épít. Kit nagy szúvel vártunk, vitézek, vagyon

Had, fegyver elttünk, melyet pogány 6.

itt,

készít.

Hatalmas török császár, szultán Szulimán,

Húzza ránk haragját, mint dühös oroszlán. Minket elveszteni és rontani kíván, Vagyon reménsége számtalan sok hadán. 7.

Minden reménsége

az sereg sokaság. Hatalma, ereje számtalan jancsárság, Bíztatja veszélyünkre sok számú lovasság. Sok világszegletrül öszvegylt pogánság. .4*

a

I

Szigeti feszedetem. V.

2

8.

9.

10.

Esztelen, ki veti ilybül reménségét, Utoljának tartja az Isten kegyelmét. Elrontja haraggal Isten reménségét, Lovassát, gyalogját s rettent fegyverét.

Farahót rontá keménséggcl, Góliátot meggyalázá egy gyermekkel, Filistcusokat rettenetességgel, Ronta pogányokat bosszúálló szvel.

Ezért

De

irgalmat is tett alázatos szvel. csak bennc vagyon reménséggel. Ezért tett irgalmat az zsidó népekkel. Sok szent királyokkal és Dávid gyermekkel.

Az

1

1.

ki

Íme,

nem

rövidült

meg keze

az Urnák,

Kegyelmes fülei be nem dugattattak, Hányszor mi magunkon az Isten irgalmát Láttuk s tapasztaltuk számos ajándékját. 1

1.

1

3.

Azon

ellenséggel mi harczolni fogunk. Kit sokszor elttünk, mint barmot hajtottunk. Fegyvereket, tisztességeket elvontuk. Isten irgalmábul szokszor elrontottuk.

Nem

gondolhatjuk azt, hatalmas vitézek. az mi kezeink bár készek s kemények, Véghöz ily rettenetes próbákat vittek. Melyekért tisztelnek minket az emberek.

Hogy

14.

Nagyobb er volt az, mert az nagy Isten Az ki mi érettünk hatalommal harczolt.

volt.

Kezünknek ert, szvünknek bátorságot Csinált, és az pogánytul elvette aztot. 15.

Ihon, mit cselekedett értünk Siklósnál

Az kegyelmes

Isten számtalan tatárral.

Mint az terhes fölyh jütt ránk sokasággal. magánál. Minket kész prxdának tartott

Szigeti T^Mzedelem. V.

16.

Az

Isten

113

azoknak elrontá rendeket,

Megtompítá nagy szveket

s

fegyvereket,

Azért nem akarának várni bennünket. Vágtunk le bennek kétszer két ezerét. 1

7.

Vér

fáradtság nélkül megvcrénk Ulámát,

s

Mely nagy dühösséggel ránk hozá nagy hadát, De ott hagya Ulmán számtalan sok prédát. Ott hagya sok 18.

19.

agát, Gyáfert,

maga

fiát.

Mást is babocsai Rinya török vértül Meleg, és fejérlik mez sok holttesttül. Budai török is futott, mint por széltül. Elttünk, mert Isten volt fegyverünk körül.

Mely aczélyos paizs tartott meg magamat. Mikor Babocsáról ellüvék lovamat s másodszor fejembül tollamat Elszaggatták, közel láttam halálomat.

Agyúbul,

20. Ihon, csak

Mikor

Nem

nem régen nem

Isten

látánk-e csudát,

kezünkben adá Korotnát,

váránk ágyútul falának romlását,

llletetlen

megvevénk ers

kfifalát.

21.

Arszlán Jahiogli elfuta elttünk. Nem meré megvárni hadver fegyverünk, Mert tudta, hogy nagy Isten vagyon mivelünk. Azért ket akkor untig vágtuk s öltük.

22.

Az

siklósi

mezn

Tajeleri

Mehmet

Ott veszté táborát, fiát és életét. Alig volt talán egy, az ki hírt vihetett Az török császárnak, mert többi elveszett. 23.

elfogy éltem, ó. ers vitézek. Hogysem kimondhassam kegyelmét Istennek, Mást sem hagy el nagy hatalmú keze tiktek,

Elbb

Ti

is

szent nevéért serénkedjetek.

;

Szigeti Teszedelem. V.

114 7.4.

Mindenfell ránk néz az nagy köröszténység, Mi vitéz kezünkön van minden reménség, Soha még mireánk nem jütt rút szégyenség. Azért rakva hírünkkel

25.

tenger és ég.

Mastan megnevelnünk kell az mi hírünket, Avagy tisztességgel végeznünk éltünket, El

nem

rontja

Valamíg világ 26.

föld,

üd

cselekedetünket.

lesz, és lát

ember

eget.

Az is minekünk nagy tisztességünkre van, Hogy maga ellenségünk szultán Szulimán, Kit mi ha meggyzünk, mint reménségünk van, Világbíró császárt meggyztük az harczban.

27.

Harczolnunk peniglen nem akármi okért

hanem szerelmes körösztény hazánkért. Urunkért, feleségünkért s gyermekinkért,

Kell,

Magunk 28.

Elbb

tisztességéért és életünkért.

halva lássa pogány eb testünket, elveszessük megszámlált kincsünket.

Hogysem Hogysem

pórázon hordozzon bennünket, Szabadságunkkal együtt rontván hírünket. 29.

Arra fogja vetni minden mesterségét.

Hogy

mint bolondokat hittel csaljon minket. az, ki török szavának ád hitelt,

Bolond

Mert 30.

Ám

várával együtt elveszti életét.

vitéz

Megadá

Amadi ers Visegrádat töröknek, nagy szomjúság miatt.

Éltével fizeté, s késs báná dolgát, így vitéz Losonczi adá Tömösvárát. 3».

Megadá

Losonczi nagy kételenséggel,

Tömösvárnak

De

falait

együgy szvel

gyorsan megfizeté kedves

És minden vitézinek

éltével.

elveszésével.

:

Sxifffti

31.

yisztdeUm.

in

V.

Nincs mit hinnünk nekünk az török császárnak.

Mert nem lén embere még esküdt szavának. Meg nem adá Budát az király fiának,

De nagy 33.

hitetlenül megtartá

magának.

De hogy adna hitet, kinek hiti nincsen. Töröknek hogy hinnénk, ki hazug mindenben, Minekünk meghalnunk kell ebben az helyben, Avagy meg

kell

gyznünk, bízván Istenünkben.

34.

Ez a hely s ez az vár legyen dicsségünk, Avagy madár gyomra mi koporsó helyünk, Mindenképen emberek s vitézek legyünk Úgy marad meg örökkén az mi szép hírünk.

35.

Fejem honálltáig leszek én veletek. Esküszöm seregek él Istenének, Kívánom, hogy ti is így cselekedjetek. Éles szablyát kézben tartván esküdjetek.

36. Vitéz Zríni szavával megbátorodtak, Az egész szigetvári vitéz leventák

Eltte megrendelt seregben állottak, Mezétclen fegyvert kezekben tartottak. 37.

Mint mikor az fölszél késmárkbul kiszakad. fenvs erd közben akad. Támaszt zúgást nagyot, nem reked, s nem lankad, Hajul eltte lágy és kemény ág szakad.

Ama

38. ]lyen

sr

nagy zöndülés esek közikbe.

Mert

fölforr az haragos vér mindenikbe. Kívánja mindenik ellenség vérébe Hamar kezét fösthesse és az szvébe. 39.

Ott Farkasics Péter, mert nieggyógyult vala

Abbul csapásbul, kit Rahmattul nyert vala. Szablyát hüvelyébl gróf eltt kíránta, Az egekben nézve így esküszik vala :

;

2i6

Szigeti Tiízedelem. V.

40. Halld

meg, te igaz

Isten,

én beszédemet,

És te, o, vitéz gróf, én esküvéscmet, Hazámért kíménlem hogyha életemet.

Ha 41.

nem ontom,

vígan

a hol kell véremet

Hogyha meddig élek, elhagyom uramat, Vagy gondolok az hely ellen praktikákat. Isten, bosszúálló köveddel magamat Üss meg

pokolban hanyatt.

és lölkömet vesd

42. Volt Farkasics Zrininek fkapitánya,

U serege kétszáz harminczkett vala, Mindeniknek pánczér, karvas és sisakja, Mindnyájan fölszóval így esküsznek vala. 43.

44.

Nóvák Dekeljáknak nemzetibül való, Cselekedetivel is bizony hasonló. Törött lába alatt sokszor török zászló. alatta, sok török, sok holt ló. Hevert Mihant

fére álla az vitéz kapitán,

Jün százötven karddal Novákovics Iván,

Haragos

45.

vagyon

tigrisnek

Kegyetlen

sastoll

br

az hátán,

van szegezve paizsán.

Száz meztelen szablyát Dandó hoz ez után, van elttök, jár n^int egy oroszlán.

Maga Ez

is úgy esküvék, fére álla osztán, Utánna érkezek százzal Orsics István.

46.

Ennél nem szülhetett anya merészebbet. Ers testtel bíró sem termetesebbet, Azt tudnád, hogy Mars jár, mikor látod tct. Sokszor szemeivel törököt kergetett.

Szecsdi Máté, nagy tarka kecsével Béfödözvc magát és pánczér fegyverrel.

47. Jün

Nagy meztelen

pallost tart

Megesküvék ez

is

száz

ers

ers

kezével, Icgénynyel.

7

:

Szigeti yiszedelem

48.

Hát Alapi Gáspár négy ötven Jün, van befödözve

1

V.

.

1

szablyával,

párducznak hátával,

Vitéz módra ékes szép darutollakkal

Bvelkedik vitézséggel 4q. Jüszsz te

s

okossággal.

kegyetlen Radován Andrián,

is,

Mert urad kiváltott az Olaj bég sarczán, Hidjétek nem fenébb ennél az oroszlán, Mikor török seregben keveredve van. 50. Küldött

már hatszázat törököt pokolban.

De még

küld ezerét, van olyan szándékban. Szász seb vagyon testén, melyet nyert harczokban. Nem régen legtöbbet, ha esek fogságban. 51. Ihon, Stipán

Golemi rettent

testtel

Lépik, mint egy halom, rettenetességgel De ennek nem árthatni soha fegyverrel,

Mert keményebb bre

vasnál

s

kemény knél.

Bata Péter is deli öltözettel Jün együtt haragos Patatics Péterrel, Papratovics Farkas jün könny testével, Ez mindenik vala száz száz jó legénynycl.

52. lm.

53.

Maga Kobács Miklós

kétszáz legént vezet, Cserei Pál társa elveszett. Bizony ezerét is ez méltán vezethet. Mert ravaszabb nálánál hadban nem lehet.

Mert hadnagy

54. Jün Balázs

deák

is

nagy

Gyri

Medvéi Benedek hatalmas

Mondom, Ki lovat 55.

s

Mátyással,

Bikával,

bizony hatalmas Bika Andrással, törököt öl csak egy csapással.

is ötven legént vezet. többi Olaj bég keze miatt veszett, Maga is Geréczi fején sebesedett Legutolsó harczban, kiben basa veszett.

Geréczi Berta

Mert

;

ai8

Szigeti Veszedelem. V.

56. Juranics Lórin ez is zászlótartó vala, De nem régen történt vajdája halála,

Azért érdeméért tévék most vajdává, Mert sok vitézségét harczokon mutatá. 57. Iffiú Juranics, melynél szöbb iffiat Soha az nap szeme világon nem láthat,

Vezet maga után ez két ötven szablyát És Ostrony Péter utánna más százat. 58.

Hoz Horvát Radivoj száz legént ez után, Eztet százzal követi Bajoni Iván, Guszics András százzal az nyomában van, Ez megtartá Zrín várát töröktül bátran.

59. Ihon, Deli Vid is, törökök ostora. Mert tanítja ket gyakor szaladásra,

Jün maga ez utol hatalmas leventa Véle jün haragos ötször ötven szablya. 60.

Kevés hasonlítanom ezt oroszlányhoz.

Mert hasonlóbb hadver haragos Marshoz, Látszik az szemén is, hogy halált s lángot hoz. ölnyi vas dárdát kezében hordoz.

Ez négy 61.

Selyem pánczér ünggel öltöztette testét, Nagy nyusztbr kápával béfödözte fejét,

Azon kerecsen szárny Egy nagy nehéz paizs 62.

mutatja szépségét, súlyosítja kezét.

Nagy mamuz az lábán kemény földet szántja, Kemény fringia kard oldalát támasztja. Ez volt szigeti leventáknak virágja. Bölcs, ers, gyors, haragos, mikor akarja.

63.

Ezek mind esküvének

Hogy

szigeti grófnak.

véle az várban meghalni akarnak. mellle holtig el nem válnak. És hogy Hanem hívek lesznek néki s az országnak.

;

219

Szigeti Teszcdelem. V.

64.

Mustrát elvégezvén szorgalmatos Zríni, Várnak állapotját kezdé látogatni, Agyúkat bástyákra rendel fölhúzatni, Fegyvert vitézeknek és port osztogatni.

65.

Mindenféle prófontot, hadi szerszámot, Bort kenyeret és húst és elegend sót,

Sok

kapát, lajtorját, mindenféle ásót. Tüzes mesterséget, föcskend tzótót. 66.

Sok deszkát, taligát és égni való fát, Salétrumot, kénkt, s égett magyaró fát, Sok kemény tölgyfábul temérdek gerendát,

Egy 67.

szóval, az mi kell várnak,

mindent hozat.

Meghagyá

azután, senki ellenséggel Beszélni ne merjen az pogán törökkel. Mert ha találtatik, megfizet fejével. És nem leszen neki semmi kegyelemmel.

68. Istrázsákat osztán körül az palánknak.

Hogy mind éjjel-nappal eztet renddel járják, Futnak, szorgoskodnak az sok vitéz vajdák Magok személyek szerént várat vigyázzák. 69.

Mikor mindezeket Zríni vivé rendben, Mikor hívatalját tudja immár minden. íra egy levélben Magyarországi királynak ilyenképen

Tartozása szerént

70.

Vagyon immár két

heti,

:

Fölséges Uram,

Hogy

az török császár készíti kardját rám. Bizonyos emberimtül eztet hallottam.

Azért felségednek ezt tudtára adtam. 71.

Az mint lehetett is, készültem mindennel, Vitéz szolgáimmal, minden mód fegyverrel. Szorgos vigyázassál és minden jó renddel. Vége szerencsének de vagyon Istennel.

2ao

72.

73.

74.

Szigeti Tiszedelem. V.

Írhatom bizonynyal aztot föJségednck, Hogy provideáltam Sziget szükségének. Ha kézbül maradást rendelt Isten ennek. Ez tartja meg, az mely ír te fölségednek,

De

félek, más véget tett Isten ez várnak, És az várral együtt az te szolgádnak. Mint fövenynek mondják mert számát pogánynak, Azért csak kvel is itt beburíthatnak.

De

h

csak az te fejed legyen egészséí^ben.

Örömest meghalok én ebben Szigetben, Kérem fölségedet, hogy emlékezetben Fiaim legyenek nálad 75.

kegyelemben.

Mostan én örökkén búcsúzom tetled, Mert tudom, nem látom soha Fölségedet, Azért

Az 76.

s

a

ki

teremte földet és az eget,

mindenható legyen Isten

veled,

Elvégezvén levelét, bepecsételé, Osztán fiát, Györgyöt, szépen megölelé, Okossan, röviden néki így beszéle,

Az gyermek

atyja szavát igen füleié

77. Fiam, én utolszor

És

azért

is

;

mást látlak tégedet.

áldom az én Istenemet,

Hogy

hallanod hattá végs beszédemet, Halld meg, fiam, kérlek, az én intésemet.

uraságban hagylak én tégedet, Karddal bvítettem az te értékedet.

78. Ihon,

Mindened

lesz, tanulj isteni félelmet,

Isten megneveli 79. Tanulj

éntlem

minden szerencsédet. is

nehéz vitézséget,

Tanulj fáradságot s hazádhoz hvségct. Tanulj tfilem jóságos cselekedetet, Mástul penig szerencsét s annak gyümölcsét.

Szigeti Tiszedelem. V.

80.

Én már

éltem eleget, láttam gonoszt

Már meg

is

s jót.

untam hcában valóságot,

Mert láttam mindenkor, kit az világ adott Egy kézzel, kettvel mindjárt visszarántott. 81.

Nem Nem

láttam semmi

jót, kiben mcgnyughatnám. megnyugvást, kiben bízhatnám. Csak néked Jehova, az mikor szolgáltam.

találtan\

Akkor megelégedtem

Ez Az

megnyugodtam.

szolgálj, és járj azon úton. Istennek rendelt ez világon. ád neked ert az török pogányon. ád jó szerencsét ezen az világon.

annak

82. Fiam,

Kit

és

fia

83.

Osztán emlékezzél az én sok próbámrul, Ne légy, mint elfajzott galamb kemény sastul, Karddal te keressed híredet pogántul, Mondhassák, igazán fajzottál Zrínitul.

84.

Én égben az Istent imádom Hogy bvítse mindenkor az

éretted. te

erdet.

Adja, hogy szolgálhass néki kedve szerént. És hogy sok üdre menyben láss engemet. 85.

86.

Ezt az levelemet vidd gyorsan királyhoz. Tudhasson idején készülni az hadhoz. És nyúlni jó móddal az ország dolgához. Mert sietséggel jün Szulimán az várhoz.

Kemény

szv

atyám, mit kegyetlenkedel. Zríni az nagy bánnak felel. Engemet magadtul kergetni akarsz el.

Így

iffiú

Hogy tled 87.

Nem

így

fia

elváljak örökös

üdvel.

sasnak én igaz sas leszek.

Hanem elfajzott veszteni való kölök. Ha én halál eltt oly igen félemlek. Kit víg szüvel keressz, én aztot kerüljek?

%%A 88.

89.

Szigeti fetzedeUm. Y.

Valamely szerencsét rendelt 3stcn néked. Méltó, hogy ugyanaz hordozzon engemet. Búj ásómmal ne gyaláztasd nagy nevedet. De kinek tartsam hát megunt életemet?

Ez-é az

Hogy Nagy

vitézség, kire tanítsz

Ah, ne adja aztot az 90.

engem,

els próbám elbújásom legyen? atyának rossz fiát minden nevessen, az

jó Jstcn érnem.

Uram, vagy engemet hagyj meg itt magaddal. Vagy végzem éltemet a magam kardjával, Elfogyjon Zríni név elbb nagy csudával. Hogysem csak egyik is éljen gyalázattal.

91.

De

atyja igy felele okos elmével

:

szv

gyermek s teli bölcsességgel. Mennyire bvelkedel te keménséggeJ, Annyira tüzedet illik oltanom el. O, nagy

9i.

gondol atj a, Édes tisztességnek az S némely magát örömest azzal csalatja, Kevés,

Az

ki

igazán ezt alkalmaztatja. öszve csinálhatja.

ki jót jó hírrel

93. Elragadt tégedet vakmer bátorság. Mint székül hajtatik az ingadozó ág,

94.

Nem Nem

üd

is, hogy benned vidámság fog tündökleni, mint kertben szép virág.

Leszen oly

Úgy

üdtlenül virágot szaggatni, dicséretes neked halált kívánni, Mást, mikor senkinek nem tudnál használni jó

Haláloddal, tartozol élni s szolgálni. 95.

Nem

mienk az lélek, hanem az Istené, fogsz-e kedvedre sáfárkodni véle? Tartsd meg fiam, magadat nagyobb szükségre,

Te

S szegény romlott hazánknak jobb

idejére.

Szigeti fetzedeUm. VI.

96. Szükség,

Mert Mást

hogy én

itten

Isten rendelte

itt

végezzem napomat,

végs

órámat,

mutatnom mivoltomat, Kövessed, mikor kell, te is nagy próbámat. utolszor kell

HATODIK ÉNEK. 1.

1.

Szulimán Harsányhoz már érkezett vala. Harmadnap táborát ott megnyugosztalá, Onnan követeket magátul bocsáta. Kik menjenek Zrínihöz Szigetvárába. HaJul bég volt neve az egyik követnek. fia volt kajeri gondviselnek. Mondom Orchamusnak, Mahomet vérének, Mely Egyiptom pusztán Szinántul öletek.

Ez

3.

4.

Vala igen okos Halul bég s beszédben Oly szépen folyt szova, mintha kevert mézben Volna, s az másiknál magát csöndesebben Viselte is magát és sokkal bölcsebben.

Az másik Demirhám

De

tetszik,

volt Arábiábul, mint egy vad puszta Libiábul,

Vakmer, kegyetlen, nem lehet ily sohul. Minden igazságát veti csak szablyábul. 5.

6.

Ennél vadabbat a föld sem teremthetne. Bár ha újabb bosszúval óriást szülne. Az ki az nagy egekre hegyekkel lne, Mégis vadabb Demirhámnál nem lenne.

Ez

szerecsen hadnak kapitánya vala, Ötödik részének, s igen ers vala. Ezt csak iesztésért császár küldte vala, semmit nem tuda. Mert az követséghez

113

:

aa4

7.

Szigeti fiszedelem. VI.

No

ezek Szigetvárhoz elindulának,

Mikor osztán kapukhoz közel jutának, Egy ágyúlövésnyire leszállának.

k

Fegyvert szolgáiknál ottan elhagyának. 8.

vitézeket,

Mert már régen

hallotta az követeket,

Piaczon hallgatá

meg

Maga 9.

mind az

Zríni öszvehívá

körül

az követeket, az vitézeket.

állítá

igen böcsülé meg ket, látni vitézeket;

Demirhám nem

Mintha nem gondolná

De Halul mellyére tévé az két kezét, Alázatossággal monda, hajtván fejét 10.

O, Jézus hitin valóknak szép csillagja, Ó, ily vitézeknek érdemes hadnagya Egyedül, mely ország próbádat nem tudja,

Mely 1

I.

Hun Hun Hun

világrész vitézségedet tagadja.

az meleg hajnal pirossan feltetszik. az sötét estve tengerben enyészik. az észak-tenger

Hired mindenütt j

2.

van,

magában küzködik, s mint nap, úgy tündöklik.

Csudául mi halljuk nagy vitézségedet,

Mindnyájon, urunk

is,

az te jó híredet

Szereti hallani cselekedetedet.

Szeret magadat I

3.

1

4.

is,

ha nem

is

hitedet.

megindíttatott. Ilyen méltó okbul Hogy küldjön általunk neked barátságot, állandóságot, S hogy ebben láthasson Izent néked tlünk képes kívánságot.

U

ez várat kezében ne bízzál nagy keménységedben. Haszontalan harag, az ki nincs erben, Esztelen, ki kíván, az mi lehetetlen.

kívánsága ez

Adjad

és

:

;

Szigeti yitzedeUm. VI.

I

5.

Császár

Hogy Mert

Nem 16.

nem

115

kívánja az te szép váródat.

avval nevelje

maga gazdagságát.

az ki világnak bírja nagy határát, kívánhat szüve kbül egy kis várat.

De

tudnod kell néked az mi fátumunkat, Istennek elszánt igaz akaratját. Minekünk adja az szép arany almát. Meg is fényesíti, mint napot, holdunkat.

Az

1

7.

Azért az hatalmas szultán megindult mást, Isten akaratját viszi végben bízvást, Ne adja Isten oszt, hogy te meggondolhasd. Hogy te Isten kedvét kézzel megtartóztasd.

18.

O, boldog bölcs Thamma, Kazul Bas nagy Békességet császáriul mert kérni tuda. Idején s eszessen magát megalázta. Mostan nagy Perzsiát békés égben bírja.

19.

Lusiíánusokaí tartom okosaknak. nem harczolnak az fátum ellen, lám, Lám, az franczúzok is boldogságban vannak. Te pedig hányad része lehetsz azoknak?

k

Mert

20.

Ha

ura.

bölcs vagy szükségbül. tehetsz

magadnak

jót,

Nagyobbtul magadra nem csinálsz haragot. Alázd meg magadat, add meg ezt az várat. Melyet semmiképen te meg nem tarthatod.

n. Nem

kérettetik tled ingyen ez az vár, Hol nagy haszon vagyon, nem látszik kicsin Valamit te kérhetsz, azt Szüli mán császár Örömest engedi, clhidjed nekem bár.

ai.

kár.

hogyha nem hiszed, az te szved. Megbocsásd, így szóllok, mert köröszténycket Minden tartja tormában esett féregnek.

Vezérséget tlc

De tudom

Br. Balassa

B

kérj,

hitünkre

C5 Cf

nem vonz

Zrir.vi AA.

i

c

:

aa6

Szigeti TészeJeíem. VJ.

23.

Kérj hát tJe sok pénzt és gazdag kincseket, Nem találsz benne semmi fösvénységet, Avagy kérjed tle ez várat, Szigetet, Hogyha te ok nélkül oly igen szereted.

24.

Elhittem tetüJed aztot sem tiltja. De uraság -jelért mastan azt kívánja, Hogy hada bejjjön, s valamely hadnagya Aztot te kezedben hagyásábul adja.

25.

Különben jó Zríni hogyha cselekeszel, Váródat s szolgáidat bizony veszted el.

De semmi ez, életed az jó híreddel Szigetvár hamujában temetdik el. 26. Talán van oly, ki bíztat

Kever

téged füstszókkal.

jó híredet bele csalárdsággal.

De az leszen els, Szükségnek idején

ki

szégyenvallással

elárul futással.

27. Csiklandós szók ezek és mind esztelenek. Ki fogja tartani aztot vitézségnek

Egynihány hogy

állott ellent

százezernek,

M.inden fogja nevezni vakmerségnek. 28. Talán

Kit

esküvésed tartóztat tégedet.

német császárnak békeségben tetted?

De

lölkiesméret mastan mentté tehet. Senki nem tartozik tenni lehetetlent. te okos horvát bán, segétséget küld neked talán. Német, mely tégedet az föld alaít kíván Lenni, segétséget hoz kárával talán?

29. Bizol-e

németben,

Hogy hamar

nem esmérheti német barátságát? Leginkább magyarhoz gonosz akaratját? Hogy gylöli német az mag^'ar katonát, Ha akarod, adok néked ezer példát.

30. Ki

:

Szigeti Tiszedelem.

31.

117

VI.

De

bár az úgy legyen, eljöjjön az német, Rákháton fnéktek hoz segétségct, Elvesztitek akkor kedves élteteket, S török kezében találják Szigetet.

k

32.

Uram, hogy én néked megmondjam egy

szóval,

dolgokat kis üdben te csinálál, Országos hadakat vesztéig rontattál,

Nagy

Kvárakat 33.

vettél és el

is

Van már legmagassabban Nincs már hely, az hová

bontottál.

az te jó híred, feljebb vihessed.

Csak azon mesterkedjél, hogy azt rizzed. Arról sikos helyrl, hol van, el ne ejtsed. 34.

35.

Futnod már

kell neked szerencse próbáját, szakaszthatja jó hírednek nyakát, Futnod, Uram, neked kell méltán az hadat, Az ki minden órán különben változhat.

Az

ki

Ne

legyen fejedben az a bizodalom,

Hogy az kit egyenként te meggyztél harczon, Meggyzhesd te mastan, hol vannak mindnyájan. Mely Isten rendibül várad alatt vagyon. 36.

Ezt szultán Szulimán, mivel szeret téged, Izente általunk, vitéz Zríni, néked. Ihon, jün maga is, egy millió népet Hoz el romlásodra, ha szavát megveted.

37. Itt hallgata Halul és esek zsibolygás Az ers vitézek közt és zúgolódás. Jól

Az 38.

esméri Halul, hogy nekik unalmas ilyen követség és az vármegadás.

Horvát bán megnézé az sok jó vitézét, Osztán követekre fordítta az szemét, Mindnyájan hallgatnak s várják bán tetszését, U nagy méltóssággal cikczdé beszédét

;

Szigeti Teszedetem

2a8 39. jó követ,

VI.

.

ükossan nekünk megbeszéled

Lágyon 3 haraggal is urad követségét, Szép szóval kitéved urad szeretetét. Kit mihozzánk hordoz és az 40.

jó kedvét.

Csudálom, mert azon én nem igyekeztem*

Hogy

ti császártoknál kegyelmem lehessen ártottam néki kis tehetségemben. Valahol lehetett, és minden ermben.

St

41. Barátságomról

is

röviden felelek.

Soha töröknek barátja nem lehetek. árt köröszténnek, Valameddig látom Barátság, ártalam öszve 42.

nem

férhetnek.

De ha barátságomat császár kívánja. Meglehet, magyarét mert visszaadhatja, Se más körösztényét osztán ne kívánja, így talán lehetek neki barátja.

43.

Hol penig Szigetvárát nevével kéred. Jó követ, tudnod kell, az mit mondok néked, Hogy Zríni ezekkel már sokat szenvedett Gonoszt, veszedelmet, hideget

s

meleget.

hogy Istennél nyerhessünk kegyelmet, Azért nem gondolunk vesztenünk éltünket. Sok kincset, gazdagságot és mindenünket És ez elmúlandó világi hírünket.

44. Azért,

45.

Hát ne ápolgasson bár

császár ezekkel.

Az Ha

kit

De

ha bneinkért az Isten bennünket

mi világnak hagyunk nagy örömmel, szónkat nem hiszi, jjjön ránk ervel. Meglátja, mit tehet, az ki van Istennel. 46.

Megver s kezetekben adja Meghalunk örömest, de ti

Nem

fogjátok nevetni

s

életünket,

elvesztünket körösztényeket.

:

Sziget; Veszrdelem.

47.

48.

:

17.

229

Mi sem

irigyeljük akkor élteteket, Elhagyjuk örömest mennyekért Szigetet, Vidd meg császárodnak az én beszédemet Meglátja Szulimán, Zríni is mit tehet.

Nem

trheti Demírhám Zríni beszédét. Mert az kemény választ általverte szvét Mond, ó te, ki megveted had veszedelmét, S gondolod, üstökön fogtad az szerencsét.

49. Ihon,

had

s

békesség az én kebelemben.

Mást válaszsz magadnak, míg tart az üddben. Mert én nem érthetem, kerül beszédben Csavarogsz, 50. Ilyen szókra

s

válogatsz hadban, békességben.

seregek megzöndülének.

Nem

várják választját hatalmas Zríninek: Fegyvert, fegyvert, ki altnak az követeknek.

Fegyverrel,

nem

szóval kell veszni Szigetnek.

51.

Hát halálos fegyverre hílak bennetek. Felele Demirhám, mert látom éltetek Unaímas, oly hanggal monda ezeket meg, Mintha Janus templuma mást nyílt volna meg.

51.

Gyorsan az császárnak esek ez fülében. Hogy Zríni többivel van nagy keménységben. Nem sokáig késék, ugrék nagy méregben Zríni s Sziget ellen és nagy kevélységben.

Mehmetet magához híva. Neki forró haraggal megparancsolá. Hogy egész táborban készült fújatna És hogy Ozmán basát elöl bocsátaná.

53. Szokolovics

54,

És Ozmán basával Ali Kurtog menne. Amaz az nagy Ázsiának béglerbégje, Ez vízen, szárazon f ágyús mestere, Meghagyá, hogy eweí húsz

száz jancsár menne.

Szigeh yiszeáAem.

2^0

55.

És hogy körülfognák Sziget kerületét. Néznék, hun lehetne, maga szálló helyét Arthatlanul

Hun 56.

57.

VI.

s

honnan törhetnék Szigetet,

lovas s jancsár szállíthatná seregét.

Maga is hogy holnap els szép hajnalban Megindul és megyén az Ozmán nyomában. Hát megindult Ozmán ugyanaz órában, Mert semmit nem mér elmulatni hagyásban. Visz tízezer szablyát beglerbég magával, Ali

Kurtog vagyon kétezer

Mendegél török sereg Vigyázó

jelt

jancsárral.

jó rendtartással,

ada Szigetben haranggal.

58. Zríni lovas csatát várbul kibocsáta. Hogy török szándékárul ez hírt mondhatna,

Szerencse kezekben egy törököt ada. vár fell maga többitl szakada.

Mely 59.

Ez megmondá

nékik beglerbég szándékát,

S hogy holnap elvárná az császár táborát, Gyorsan megnyittatá Zríni az kapukat, Vive 60.

ki

magával

ti

zenkétszáz szablyát.

Basa megszállott volt már egy nagy malomnál.

Hol hínáros Almás foly lassú zúgással, Túl az vizén Ali Kürt van fele haddal. Nézik, Szigetvárnak ártsanak mi móddal. 61.

Törökök lovakat mind fre ereszték, Túl s innen magok is mind széllel hevernek. Esztelenek egymáshoz nem is mehetnek. Nem félnek, körösztények hogy kijjjenek.

6a.

Vár és török között egy kis halom vala. Azért az körösztént török meg nem látá. De mihant jó Zríni az halomra juta,

Egy Dervis nev

török ottan meglátá.

Szi^eH KszeJelem.

63. Kiált is:

Mert

rá

231

VI.

Te kaur; nem kiált sokáig, mene Dandó, mint ama mérges

gyik.

Szablyáját Dervisben vágá hónaljáig, EltétüJ, szavátul egyszersmind elválik.

táborban nagy esek. Ki kergeti lovát, ki lovára ugrik. Ki penig beregben gyalázattal búik, Még basa maga is ottan megrettenik.

64. KiáJtás, futkosás

65. Láttad-e hangyákat, mikor megbolgatják, Mint sietséggel ide s tova futkosnak,

Nyomorultak nagy tojásokat hordozzák. Szintén így mást ezek kétfelé kapdosnak. 66.

De

sokat szigeti kapitán

nem

késik,

Közikben, mint vitéz, bátorságoal esik. Az hol csoportokban török gyülekezik, Az Zríni kezétül gyorsan elszéledik. 67. Talán így

Hercules bánt az sárkányokkal.

Vagy hatalmas Sámson filisteusokkal, Mint Zríni cselekszik török pogányokkal, Egy kemény és éles fringia szablyával. 68. Elvévé életét evvel

Ramadannak,

Hlválasztá fejét testétül Juszupnak,

És karamán Nuhnak, perzsa Assagurnak, Torlaknak, Dcdónak, nagy test Halutnak. 69.

Nem

használhat neked is hamis hamalia, Murtuzánogli, Murtuzán basa fia, Sem teneked szentség Balukbas Jahia,

Mind

föld alá teve tikteket fringia.

Vid másfell török közt, mint tündér. Százat dárdájával nagy ervel lever. Már minden ruhája nem más, csak török vér, Egyedül köztök, mint oroszlány, járni mér.

70. Deli

:

Szigeti Veszedelem. VI.

232 yi.

Nem

is

mondhatom

ezt harcznak

s

viadalnak.

Csak rettenetes iszonyú vérontásnak, Mert törökök minden felöl, mint por, futnak, Ki lovon, ki gyalog, berekben szaladnak72.

Megholt kara

Illan

Radován

kezétül,

Farluk odabasa Nóvák nagy sebétül, Szerecsen Gisdaris ennek fegyverétül Fekszik, földet harapván nagy kegyetlenül. 73. Túl

Almás patakon van az jancsár sereg, lehet tlök semmi segétség.

De nem

Mert víz magassága ér torkig embernek. Megázik fegyverek, hogyha általjünnek. 74.

Az

basa heában kiált innen rajok Bizony török császárnak ti vattok árulók, Ha nekünk segétséget gyorsan nem hoztok, Nem igaz törökök, de török árulók.

75. Ali

De

Kürt örömest hozna segétséget. ösmeri vala az víz mélységét. az nagy söppedéket. gyalog megáztatja minden fegyverét. jól

Ló meg nem gyzheti

De 76.

Mégis, noha sötét volt, víznek jancsárság nádság, Gázolva indult, mint sok Puskákat kezekben magasan föltartják. Hogy az Almás vizében meg ne áztassák.

sr

77. Segétséget akarnak futóknak hozni, megy eleikben halálhozó Zríni,

De

Ovedzig

vizben kész lén begázolni. Ottan kezdé fiket keménséggel vágni. 78.

Hová

ti nyomorult ebek, kapitán töröknek, Hiszem, lám, magam is tihozzátok megyek. Itt vagyok, tovább engem ne keressetek.

így

indultatok,

kiált szigeti

Szigeti Veszedelem. 17.

79.

Hamar

k

233

hun az ég zörrenik, hamar rajok esik, Ott tfile Kürt aga egy sebbe] öletik. Az másikkal Tojgonnak feje vétetik. csík ott,

Zríni ez szók után

80.

Nincs oly demeczki kard, ki ketté Zríni keze eltt, ott sok fej elesik,

Mintha csak nád között

81.

járna,

nem

úgy

törik

tetszik.

Mert

fut az sok török, hull és sebesedik.

Már

halmok eltte vannak holt testekbül.

Az Almás vize is megtódult Minden kicsin csöpp víz áll

ezektül.

fekete vérbül,

Futnak az törökök futó vezérestül. 82.

Ozmán

83.

De Az

az hamar lovát általúsztatá, Harcztul is az Zrínit az éj elválasztá, Seregét szépen öszvecsoportoztatá, Lassan Sziget felé vélek elindula. vitéz Deli

Vid általment

törökök hátán,

s

meg Hamviván

eleiben

Megesmérte

vala

az vízen

többre halált viszcn, szerecsen.

Vidot szép fegyveren.

ervel rá hajta dárdát, Vidnak nagy paizsát,

84. Igyenetlen

Találá középben

Elveszte erejét, találván nagyobbat. Földre megtompítván esek maga vasát.

Hamvíván eliétt szvében. Nincs már reménysége fegyvertelen kézben, Elfuta Vid eltt az szélnél könnyebben, Bízik futásának nagy sebességében.

85. Iffiú

86.

De

gyorsan utánna

fut

Vid, a kegyetlen.

Egynehány ugrásban elére hirtelen. Így szólla látszik, hogy vagy álnok szerecsen. Többet bízol lábodban, 5 nem fegyveredben. :

::

Szigeti Teizedelem. Vl.

234 87.

De nem használ neked hazádbéli futás. Megszaggatja szvedet mostan ez az vas Ily szók után lén rá

ers

Kinek soha mását nem 88.

dárdahajtás,

látá

ég magas.

Aczélyos paizsát Hamvíván föltárta. De azt kemény dárda nagy vassal szaggatá, vala, Üvén Hamvívánnak nagy kerék Azt is porrá tré az halálos dárda.

k

89.

Bement hasában is, nem tartá meg háta. Mert kedves életét magával kirántá, Esik le Hamvíván Vid eltt hányatta, Fidben leszegezte Deli Vid dárdája.

90. Gyorsasággal rá fut Deli Vid s dárdáját Kirántá hasábul, reá tévén lábát, Meghallak törökök Vid kegyetlen szavát.

Török

fölött állván, így nyitá

meg

torkát

91. Kit haddal kerestek, ihon, Szigetvárát,

Nektek ajándékozom szép Pannoniát. De akarom aztot, mostan mérjed hanyatt,

Te szerecsen 92.

kölök, mérjed hosszaságát.

Mint fene oroszlány megölvén

praedáját.

Kevélyen fölötte jártatja haragját. Kegyetlen szemével nézi kínlódását. Gyönyörködik vérben, úsztatja nagy 93. így szintén Deli

Vid

haját.

holt török fölött

áll.

Dárdája kezében, mint nagy sugár tölgyszál. Jól látszik messzirül, mint egyenes kfal.

Vigyáz 94.

ellenséget,

hogyha máshun

talál.

Hamvíván fegyverét békével levéve, is magára vévé,

Aranynyal vart üngét

sokáig eztet el nem tre, így hangas torokkal seregnek üvöltc

De Kamber

:

:

Szigtti VeizedeUm

95. Haj, szégyenvallottak,

ti

VI.

235

vattok vitézek,

így mutatunk szégyent els nap Szigetnek, Vitéz holt Hamvívánt jól látja szemetek, Egy ember megölte, ezt ti ölettétek. ti megengeditek, tombolni az kaurt nézitek.

96. Holttestét fosztani

És

rajta

Hun Hun 97.

van most az ti dicseked szvetck? van otthon hányott-vetett vitézségtek.

De

megjövendülte ezt az nagy Menethám, ezt az fiát küldte török hadban, Sokszor bv könyvivel kiálltott búcsúzván rizd magad fiam, szép fiam, Hamvíván.

Mikor

:

98.

Ne bízd el magadat török barátságban. Sok nép, sok jó vitéz csalatkozott abban.

Nem segét meg téged soha török haixzban, Higyj neki, de nem térsz soha Szíriában. 99.

Sokszor én hozzám

Nékem

fiát

ajánlván,

is

nagy király

srn

kiáltott.

óhajtott

Kamber, édes szolgám, vezessed fiamat, Melyet török hadban az kedve ragadott. 100.

De nem kívánhatom én megtérésemet. Hanem uram mellett elvesztem éltemet, Menclham meglátja az én hívségemet. Noha immár kesn, nagy igaz szvemet.

101.

Ezt monda Kirántá

Nem

fél

s

s

nem

az Deli Vid, de

Nagy kezében loa.

De Kiki

többet, s szolgájátul dárdát

keresi az Zríni hadnagyát.

merén dárdáját

tartja, s neveli haragját.

Kamber szaván egész török sereg, maga szvében búban mozdult meg.

az

Egyszersmind Deli Vidot köröskörül vék, Ugy hogy kezén kvül nincs semmi reménség.

Szigeti yiszedelem. VJ.

236 103.

De Vid, mint kszikla áll az habok eltt, Vitézséggel tartja maga az hadfölyht. Nagy fegyver- szélvészszel kemény paizsa tölt feje fölött. Nyil, dárda, szablya jár

srn

104.

Mint

az vívó

ördög Kamber Vidra megyén.

Azért, hogy uráért rajta bosszút tegyen, Szírai nádat rá hajtá keményen. De csudával látá eltörve az földön. 105.

Kürt aga jó trrel megsebesítette,

De csak alig fejét megvéresítettc, Ibraim az szablyát Vid paizsán törte, Ali Kürt kopjával oldalba ütötte. )o6.

Kamber hüvelyébl ismég

ránta szablyát,

Kegyetlenül üté Deli Vid sisakját, Akkor az Deli Vid hozzá hajta dárdát. De dárda nem tévé ura akaratját. 107.

elugrék, de nem járt üresscn kegyetlen somfa, hanem kegyelmetlen Bsék Zizim agának közép mellyében, Kiért élte eloszlék leveg égben.

Mert Kamber

Az

108. Zizim földön fekszik idegen seb miát, Kirántá Deli Vid emberöl szablyát.

Egy sebbel megölé haragos Kürt Az másikkal Kambert, Hamvívan 109.

Kamber kedves

halállal ura

Sok véres csuklásban Vérétül Nálánál 1

s

szolgáját.

mellé dJt,

élete elröpült,

hségtül egyszersmind

hvebbet soha anya nem

10. Talál utat

agát,

Vida magának

teste hlt.

szült

szablyával.

emészt tz, merre megyén lánggal, Úgy hogy közlök kijütt már haraggal,

Mint

az

Ballag az víz feié lustos vérrel

s

porral.

Szigeti yisiedelem. VJJ.

Nem mennek utánna az török seregek. St inkább közlök hogy kiment örülnek,

III.

De gondolkodva indula az víznek, Hogy közülök kijütt, tartja azt szégyennek. 1

j

2.

j

I

3.

Háromszor megállott az Almás patakban, Vissza rajok menjen, gondolja magában. De meglátá Zrinit, hogy vagyon csoportban, S hogy mindnyájan rá vannak várakozásban. Fegyverestül ugrék hínáros Almásban, Almás penig tet viszi maga hátán. És lemosá róla pogány vért folyásban.

Úgy 1

1

küldé urához

15.

társaihoz tisztán.*

Együtt jó Zrínivel bemene Szigetben, Kiért vannak mindnyájan vitézek örömben, Vid gyönyörködik Hamvívan fegyverében.

4.

Mely I

s

szírus királynak fia volt éltében.

Háromezer

lovast vezetett

ebben harczban.

Ötszáz jancsár hever az Almás patakban, De mindnyájuk fölött nagyobb kár Hanwíván,

Mely Víd

dárdájátui fekszik földet rágván.

HETEDIK ÉNEK. j.

Minekutánna már szép hajnal szekere Mindeneket indított gyönyörségre. Szép fülemülét keserves éneklésre. És szigeti vitézeket nagy örömre.

Az

eredeti kéziratban 1

1

3.

elbb

ez a szakasz Ült:

Fegyverestül neki ugrék a bereknek, És tetején úsza hínáros mélységnek, Mert legnsgyobb mélyére talált az víznek

Könnyen

az Icventa szározra kilépek.

337

138

1.

3.

Szigeti Veszedetem. VJJ.

Eljüve az gyors hír császár táborában, Zríni Ozmán basát megverte nagy harczban, Életét s fegyverét elveszte Hamvíván, Elveszte kedves fiát basa Murtuzán.

Esek ez fülében az vad Demirhámnak, Kiért szvét ereszté sért bánatnak. Esztelen, szaggatja ruháját magának. avval Hamvívánnak

Mintha használhatna 4.

Hová Mert

hattál

engem, Menethám nagy

fia?

ez volt atyjának igen nagy barátja,

Kegyetlen torkával Hamvívánt

Miképen 5.

:

történt ez,

kiáltja

ment lölköd

:

föld alá?

Ezt ígértem-e én az én barátomnak. Szíriai királynak, az te atyádnak.

Hogy magamtul

harczon téged elhadlak.

És kaur kardjának praedául hagyjalak? 6.

De

ki vétkes ebben, csak magad, esztelen, közülünk elménél ilyen véletlen.

Hogy

Nem

tudta ezt senki az te seregedben, te szolgád, Kamber, az is szerencsétlen.

Csak az 7.

De Hamvíván Mert

nekem irgalmas, hamar bosszúállás,

lölke, légy

ére*"ted leszen

Hohárodnak lölkét megeszi ez az vas. Esküszöm Mahometnek, kit tart ég magas. 8.

Te véres szvedet Menethámnak viszem. Bánatját lágyítsa noha úgy sem igen, Tehát bosszút állok az egész Szigeten,

S

valahol találok,

minden körösztényen.

Demirhám császárhoz, S mihant közel juta császár sátorához, Mcgcsmcré császár szemén, hogy rossz hírt Demirhám így kczde szólni Szulimánhoz

9. Ilyen szókkal ballag

:

hoz,

;

Szigeti físze Jelem. Vll.

10.

Mi

itt

139

heában hevertetjük magunkat.

Amott szigeti bán megverte hadadat Megölték kaurok Hamvívánt, társomat. És Murtuzán fiát, s gyalázták meg Ozmánt. I

I

.

Padisahom, avagy ereszsz el magamat. Hadd töltsem ki rajtok haragos bosszúmat,

Avagy Ronts 2.

I

13.

1

4.

te el

magad

is

az hitetlen

hozd el táborodat. pogány kaurokat.

Demirhám dühösségét császár esmérte. Azért megrivogatni ottan nem merte. Ihon, mást indulunk, neki azt felelte, Társod volt Hamvíván, állj bosszút érette. Azért megindula Szulimán táborral, Igen hadvisel okos rendtartással, Ere Szigetvárhoz ugyanazon nappal Délután két órakort nagy táborával. Szigetvár bástyáját Zríni szintén nézte,

Meglátá messzirül, magát Iszonyú

sr

Úgy hogy 15.

1

6.

17.

por,

s

fölvitette.

inegy égbe keverve.

eget, földet

mind

besötétötte.

Megláták késre osztán sok törököt. Szintén mint levegben az sötét fölyht, Messzirül mindenfell belepte az földet. Mintha hegy mozdulna az sík mez fölött.

Az

seregök fölött magas por csavarog, Alattok röttcnetességcel föld robog. Sok ezer vörös zászló az széllel lobog, Gondolnád, tenger is hogy mást reád forog.

Megszálla vár körül világrontó tábor.

Mint

szintén az

Mindenütt Senkitül

Dunán

fejérlik

nem

fé),

az jeges

sr

sor.

sok számtalan sátor, erejében bátor.

;

Szigeti físzedelem. VLI.

3 4©

i8.

Császár köröskörül megnézé az várat, is egy halmon ti szállott, Akkor egész tábor Allah kiáltott Egymás után háromszor, messzi meghallott.

Azután maga

19.

Az

egész jancsárság elrendelt seregben,

Puska mindeniknek kártev kezében. Ezt mindnyájan kilüvék az magas égben. Császár jüvéséért vannak nagy örömben. 7.0.

De

az ágyúkat

is

egyszersmind kilüvék,

Azt tudnád, leszakad reád az magas ég Alul az föld robog, repedez, mint egy jég, Sziget bástyája is féltébül mozdul meg. 2

1 .

12.

Meghagyá Zríni Miklós pattantysoknak, Ágyübúl köszöntést töröknek adjanak, Legels Csontos Pál egy végét kanótnak Gyújtó likához tévé Farkas ágyúnak. Gyorsan rettenetes pattantyú kisie, Török tábor felé golyót is átküldé.

Az

láthatatlanul sereg közé jüve, Rettenetes halált közikben vive.

23.

Mert

elöltalálá jancsár-aga fejét.

Mind

patyolatostul elrontá életét,

Utánna egy rendben harminczkilencz Keménséggel rontá vitéz törököket. 14.

testet,

örül az Csontos Pál, hogy aztot meglátta, Törököknek bástyárul hanggal kiálta Ihon van az jól jütt bilikum pohara. :

Majd

neki

is

adok, az

ki

meg nem

itta.

25. Szigetvárbul lesznek ilyen köszönetek.

Ers Nem

gyomrotok van, megemészthetitek,

jüttök Szigetben, ha nem iszszátok Zríni egészségért, álnok török ebek.

meg

Szigeti T tizedelem.

26.

17.

241

Vlí.

Az másik

lövéssel Pál Ajgas basának Lovát elszaggatá, és pécsi dezdárnak Az mellyét és renddel huszonhárom másnak,

Hevernek az

földön,

De harmadik

lüvcst

s

lölköket kifúják.

nem merek megvárni,

Sietnek szállásra kiki eloszlani,

Némelyik nem tudja magáét találni Nagy iédésében, s nem mér megállani. 28.

Két lüvésscl nagy kár esett az törökben, Sokkal nagyobb történek mostan Szigetben, Mert Farkasics Péter régi betegségben Készíti

29.

nagy lölkét Isten eleiben.

U

csak azon tördik, hogy ágyon hal meg. Esztelen, akaratját él Jstennek

Panaszolkodással

u 30.

nem

fordíthatja meg,

vitézek eltt így panaszolkodék

:

Hej, hej én fátumom mely igen kegyetlen,

mindenkoron szvemben rettegtem, Dícséretlen ágybul hogy éltemet küldjem Mindenható kegyelmes Isten kezében. Ettül

31.0, százszor boldogok, kik hazájok mellett Vitéz módra letették kedves élteket, Szerencse penig azcrt tartott engemet. Hogy haszontalanul fogyassam éltemet. 32.

Ah, szerencsétlen

Hun Hun

kedves

nem tudtam veszni, megholt nagy Losoncz',

én, el

halállal

fekszik Rácz Milák és Farkas Bottyáni, Vitéz Spanyor Perez, öreg kastelánfi. 33.

De nem tudtam-e én nagy Dragut kezétül. Vagy kegyetlen Akomat jó fegyverétül

Meg

fosztatnom

Ihon, mást

meg

ettül

kell

Br. Balassa B. éi gr. Zrínyi

unalmas éltemtül,

halnom dicséret

M.

nélkül. 1

6

:

Szigeti Veszedelem. VJJ

142

34.

35.

Mikor megnyomottam egyszersmind hsz nyiltul, Mikor földre estem Gyáfer csidájátu), Mikor agyonüttettem Rahmat botjátu), Éltem megmaradott, s mást megy el ágyombul.

De

jól van, ha úgy van, mint Isten akarja, Gyakorta szolgáját keményen sujtolja, Azért, hogy mennyekben szöbben koronázza, Szenvedéséért bven ajándékozza.

36. ]hon, vitéz barátim,

mastan meghalok.

Nektek jó szerencsét Istentül kívánok, Egekben értetek jó Istent imádok. Vitézek legyetek, mást Isten hozzátok. 37.

Így FarkasJcs Péter végezé életét. Istenhez küldé vitéz tiszta lelkét.

Az

kimenetelét,

Siratja jó Zríni

így nagy fohászkodva elkezdé beszédét 38.

O, forgó szerencse, átkozott kegyetlen,

Mcért ragadád

Az mi Hogy

el

ez vitézt hirtelen,

nyavalyánknak ez volt hea szinten. ne leg^'en Farkasics mastan eleven.

39.

O, élet mely hamar ez világbul kitnsz, O, rövid élet tlünk mely g^'orsan röpülsz, Mikor inkább kellenél, akkor te meg sznsz, És mint harmat nap eltt egyszersmind eltnsz.

40.

Mint harmat nap eltt, mint hó az tz eltt. Mint álom elttünk, mint füst az szél eltt, Vagy sebes forgószél mint hajtja az fölyht, tlgy tnsz el elttünk s kívánságunk eltt,

41

Csúsz haszontalanul rút kígyó az réten, Semmit nem tördik unalmas vénségen, Cl megifiadik, mikor jün kedvében, Elveti vén brét s megifjul testében.

Szigeti yitzedelem. VÍI.

41.

Ember

Meg

43.

543

penig, az mely isteni formára van ékesítve, Jsten ábrázatra,

Mogyha

elérkezik utolsó órára,

Nem

s

tér

meg nem

Megvénheszik az

újul,

de megyén

halálra.

föld, elveszti szépségét.

De újul, ha érzi kikelet idejét, Az nap elvégezi estve menését, De megújul reggel, kihozván szekerét. 44.

Csak maga egyedül az nyomoruit ember,

Az

ki gyors vénségérül soha meg nem tér. Örök folyásában van az fris forrású ér, Emberben peniglen soha nem újul vér,

tz, föld és nagy ég tartanak sokáig, Ember, ezek ura, egy szempillantásig; Kfalok, nagy totnyok sok száz esztendeig, Ember, ki csinálta ezeket, óráig.

45. Víz,

46.

Csak egy van,

ki

megmarad, koporsó

Az mely megmutatja

után,

n'.agát világ fottán,

Jószágos cselekedet, nagy öröksége van. Újul mindenkoron halhatatlan voltán. 47. Újul hál Farkasics az te vitéz neved, Noha az nehéz föld befödi testedet.

Cselekedeteddel az halált meggyzted. Isten jobb kezén van gyönyörködésed,

Mást 48.

Ottan fizetdik most világi munkád, Vígan nézik angyalok sebeid nyomát. Ottan, mely véredet hazádért hullattad,

Örök boldogságodra

szentek fordítják.

49. Így Zríni Farkasicsot eltemetteté,

Asztán gondot

visel várra

mindenfelé,

Szigeti vitézek vannak csöndességbe, Mindenütt bástyákon s nagy gondviselésbe, 16*

Szigeti Tiszedelem. VU,

244 50.

51.

Török megszállott volt már mind köröskörül, Mindenütt sok török szép üdnek örül, Csak maga Szulimán nagy gondokban szül. Bán merész szvéért nagy félelemben hl.

Nem

késik sokáig szigeti vitéz bán.

Bátorodik szve, ellenséget látván,

Mint

az rettenetes örmény oroszlán, Ki jün barlang) ábul, ott kin fegyvert látván,

52. így Zríni Szigetbül törökökre

Ers emberöl

megyén,

van dárda kezében.

Mozgatja gyönge

szél strucztollát fejében.

Ötszáz vitéz utánna megyén szép rendben. 53.

54.

Megfordult hozzájok, így szólt seregeknek: Halljátok, mit mondok, ti ers vitézek. Els nap, els harcz lesz most elttetek, Ma félelmet tennünk kell török ebeknek.

Ma

török császárral mi megesm értetjük, mt kezünk, micsodás fegyverünk, rettenetessé kell magunkat tennünk. Azért, vitéz szolgáim, emberek legyünk.

Mi szünk,

Ma

55.

Kevés szókkal nagy bátorságot bán ada, Vitéz seregének, mely csak alig várja.

Hogy

Ha 56.

törökkel szemben hamarább juthatna. harczra sebességgel futna.

illenék,

Nem

messzi az várbul Ali Kürt fáradoz, készülettel vagyon sánczásáshoz, Rusztán, császár veji, ötezer jancsárt hoz, Letelepíté nem messzi Ali Kürthöz.

Minden

57.

De Stipan Golemi, Megy vitézek eltt

jó Zrínyi hadnagya, ott elöljáróban.

Nagy bátorsággal üt számtalan asapra. Az kik sánczot ásnak, együtt jancsárokra.

Szigeti feszedeltm. VJJ.

58.

Sok török elesek az száz gyalog miát. Mert nem lüvi heában egyik is puskáját. De rendben jancsárság, mint fal, veri magát Készíti fegyverét, puskáját

59.

s

kanotját.

Rechep jancsár aga legels, seregét Viszi Stipán vajdára, tüzes fegyverét,

De

Stipán Golemi tle meg nem iétt. tölgy szél eltt áll, nézi ellenségét,

Mint 60.

Török

esztelenül kilüvi puskáját,

Stipán megszemlélte Rechep jancsár agát, Bátran reá vivé kétél pallosát. Azt fejéhez üté, vágván patyolatját. 61.

Két

vállára esik kétfell az feje.

Nagy

zörgéssel esek maga is az földre. Stipán kezétül több is mellé dle. Mert Abázt, Benavírt s Musztafát megölé.

De

62. Rusztán

Az

bég megindult ötezer

jancsárral,

hol Stipán vajda kárt teszen pallossal,

Zríni Golemi nak négyszáz jó szablyával Idején segétséget hoz rendtartással. 63.

Az

64.

Mihant

füst eloszlék, nagy rivalkodással Rusztán vezér megindult sok jancsársággal, Az ötezer ember három seregben áll. Kegyetlenül öszvekapa bán hadával.

65.

Legels nagy

kit az Úristen meg akar tartani. Száz ezer között is meg fog az maradni. Ötezer puskátul nem lehetc halni Senkinek seregbül, melyben volt jó Zríni.

horvát, Radivoj, te voltál, Ki pogány török vért szablyával ontottál, Ledúlt te eltted kegyetlen haJállal Perviz odabasa, ki volt mind jobb, mind bal.

145

:

Szigeti f eszedelem. VII.

246 66.

De

gyorsan Juranics Lrincz

utánna

Achomat

barjaktárt szablyával levágá, Fekszik Zríni eltt tizenöt már halva.

Török testen

felyül jár

vérben gázolva.

Rusztán öcscse, Zrínit mcgesmcré. Dárdával reá merészséggel mene, Eltörék dárdája, s heában az földre Esett, mert paizsban ütközött az hegye.

67. Arszlán,

68.

Gyorsan kardot ránta az

ifiú

Arszlán,

Eleiben tartja paizsát horvát bán, Fölvett már két csapást, de többet nem várván. Hozzá csap szablyával, jóságában bízván. 69.

Kegyetlen szablyával mellyét kettévágá.

Az

eleven szve benne mozog vala, meghalaványodék, mint szép viola, Zríni lába eltt esek le hányatta.

U

70.

Megnyitott mellyébül piros vért ukádik, Élete halállal testében küzködik.

Végre az

haláltul élte

meggyzetik.

Széles úton lölke testébül kibúik. 71.

De

Szanzák Benavir

ettül

meg nem

iétt.

Kezében markolá kemény hegyes trét. Oda megy, hun rontá Zríni Arszlán béget, S ily kevélyen kezdé eltte beszédét 72. Kibújtál likodbul, hamis, álnok róka, Oda már meg nem térsz, noha eszszel rakva.

Futáshoz termett lábod, ez koporsója Lesz álnok testednek, s ez utolsó óra, 73.

De micsodás kínnal öljelek tégedet, Arszlán haláláért eleven szvedet Kevés leszen rágnom, avagy az ebeket Véle jó tartanom, megrontván testedet.

Stigeli "yeszedtlem. VII.

74.

247

De, ihon, hohárod teneked ez leszen. Ez érdemes büntetést szvedb) vészen. Ily szók után Zrínire megyén mérgessen, Hozzá szúr, de Zríni elugrik hertelen.

75. Talán jobb csapás ez, ki jün

Mert keményebben

és jün

is

én kezembül, jobb emberiül.

Így felele Zríni, szablyáját vitézül Derekában vágá, s vérét látván örül. 76.

77.

Leesik Benavir s lölke torkán hörög, Estében fegyvere iszanyúan zörög. Jhon, szaladáshoz termett kéz, eb török, Földre lefektetett, s itt feküdjél örök.

Nem

henyél Deli Vid, látván vitéz urát.

De

az sok törökben eltörte dárdáját, Fekszik eltte Kajradin Kajrakát,

Megölte Huszaint,

Alt, Cefert, Musztafát.

78. Itt bátorságot vett az körösztény sereg, Az török peniglen félelemtül lézeg,

Józa Pál életét elvévé Bichirnek, Penezics Ábrahám Nuhnak s Dériéinek. 79.

Tamburás

Istók

Ers Dandó

is

Tojgant földre veté,

]ván, Ibrahimt megölé,

Barjaktárt Juranics puskával meglüvé, zászlóját kezébül kivéve.

Aranyos 80.

De nem tudom, Demirhám honnan érkezek. Mert haczrul kiáltás fülében beesék. Gyorsan az harczolók közikben férkezék, hogy törökök már futni készülnek.

Látja,

8

1

.

Tamburás Istóknál török zászlót láta, Mert ennek Juranics, hogy hordozza,

Nem

adta.

neked, kaur eb, való szép barjakta, Mcsszirül Istóknak Demirhám kiáltja.

Szigeti feszedelem. VII,

248 82.

Együtt ilyen szókká] hozzá ránta kardot.

Amaz

jédtében elhajtá az zászlót, is kezében szablya akadott, Igyenetlen kézzel hozzá üté aztot.

U

neki

83. Fölvévé az csapást

Demirháni szablyával,

Ugyan hozzá

vágott azon fáradtsággal. Mellyen és oldalán egy nagy sebet csinál. Azon élte kímegyen s száll belé halál. 84.

Demirhám

lovárul zászlóért leszállott,

De

mihant meglátá tollas Deli Vidot, Könnyen, mint egy evet, ismeg lóra ugrott, Más töröknek adta kezében az zászlót. 85.

Ez az a Demirhám, ki minap Szigetben Vala Zríni eltt olyan keménységben. Mást ismeg csidát vett kártév kezében, Bizonít keménységet cselekedeti ben.

86.

Mint

az mérges sárkrány Vidra rugaszkodék. ártalmas dárda paizson eltörék. az Vid pallosa ló fejében esek, Kiért halva földre urastul leesék.

De De

könnyen Demirhám, mint az fris menyét. Földön hagyá lovát s kivonyá fegyverét,

87. Ismét

Megyén

Deli Vidra, nézi bátran szemét.

Mintha nem 88.

látna

máshun

ellenséget.

készUlsz sokáig. Deli Vid azt monda. Lám, vártalak addig, mig csühdöl vala Az ló alól, van kezemnek máshun dolga.

Mit

Nem 89.

is

csak veled.

Demirhám

ily választ

ada:

Károddal serkentgetsz magadra engemet. Azért, hogy nem esmérlek, nézlek tégedet, Talán Deli Vidnak mondanak tégedet. Az ki Hamvívánnak elvevéd életét.

Szigeti Veszedelem.

c)o.

Vll.

több gondod nem leszen. mert én kezem néked eleget teszen. Kardom török vérért rajtod bosszút vészen, Azért ily kis üdót szved ne resteljen.

De

te akárki légy,

Ma

91.

Én vagyok

Deli Vid, felele az másik. méért karatyolsz, szájad nyelveskedik. Az én kezem miatt Hamvívan ott fekszik. Majd ugyanez miatt fejed földre esik.

De

92.

Demirhám, mint ördög, hogy

eztet meghallá.

Hogy ez keze miatt lett társa halála, Nagy demeczki kardot kezében ragada, Ugy megyén dühösséggel nagy Deli Vidra. 93.

Mint

két haragos

libiai

oroszlán

öszve találkozván az nagy széles pusztán, Fh-óbálják körmöket egymás szrös hátán,

Úgy 94.

két vitéz teszen Szigetvár határán.

Demirhám haraggal s dühösséggel nagyobb. vitéz Deli Vid igaz hittel bátrabb,

De

Nem

enged egymásnak, szikráznak az kardok. vas nagy messzirül tagyog.

Magokon mer 95.

Török

két csapással Deli

Vid

paizsát

Darabokra rontá, de török sisakját Deli Vid eltöré, mert szablyája lapját Uté az sisakhoz, megsérté homlokát. 96.

Ezek így harczolnak, de az több seregek

Ers

Zríni kezétül megfélemlettek, Benavír serege legels futamék, Utánna Arszláné, urokat elveszték.

97.

Megindult Rusztán is, megiétt ily dolgon. Nem gondol öcscséért Zrinin bosszút álljon, Uzi az törököt Zríni magok nyomon, Mindenütt körösztény szablya van hátokon.

349

Szigeti Teszedelem. VII.

250 98.

zi, de

okossan, mert messzirül látta. sok ezer lovas jün az ü kárára,

Hogy

Mert vitéz Delimán, nagy tatár hám fia. Mint oroszlánykölök jün Zríni hadára. 99.

Bán az nagy sokaságot mikor meglátá, Elszéledt seregét ottan öszvehajtá, Mert immár szép nap is lovait elhajtá, Oceánum tengerben, sötét is vala.

100. Rusztán alig szaladt sok gyalogságával.

Ha Delimán nem jütt volna De harczol Demírhám mást

Nem 101.

is Deli ViddaJ, árthatnak egymásnak semmit szablyákkal.

Mikor

Mi

lovasokkal,

sötét vala,

Demirhám

így szollal:

mint az vakok, törjük bolondsággal Heában magunkat s nem árthatunk karddal Egymásnak, nem jobb lesz-e harczolnunk nappal? itt,

102. Nappal, akkor

El

nem

munkánkat az irigy sötétség mert meglátja nagy ég.

titkolhatja,

Meglátja Szigetvár és az török sereg.

Micsodás bosszút 1

03.

áll

rajtad

meg nekem az megesküszöm Mahomet

Azért esküdjél

Én

is

Hogy

te

is

visszatérsz, én

Mihant neked, nekem 1

04.

Demirhám

is

bég.

Istenre, hitire.

erre helyre, módunk leszen benne, is

Mert

sötétség miatt mást nem harczolhatunk. hiszem még lehet alkalmatosságunk. Mert tudom, ily hamar ini.en el nem válunk. Valamíg tikteket falbul ki nem vájunk.

De

Vid: Képes beszédedet Szeretném, de énnékem módom nem lehet. Hogy bizonynyal tudnám kijüvetelemet, S mint tegyem ki nagy had ellen életemet.

105. Felel az Deli

Szigeti Vtsztdelem. Vili.

loü.

Bár clhidd

Hogy

aztot,

Soha én eltte Hanem erdn, 107.

Ne

ha bizonynyal tudhatnám.

n^aga ellenségem lenne

féltsd,

Demirhám,

közé nem bújnám, mezn mindenütt megvárnám. fal

Deli Vida, mástul életedet,

Mert hozok teneked császáriul levelet, Demirhám csak maga leszen ellenséged, Szulimán leköti igaz török 1

08. így halálos veszélyre

hitét.

megalkuvának.

Azután egymásiul hamar elválának.

Mint

két erdei kegyetlen fene bikák, Kik szarvokkal egymásnak nem árthatának.

NYOLCZACIK ÉNEK. I.

Ihon jün szárnyos lovon szép piros hajnal.

Második

Az

Orra 1.

zabiája fejér tajtékjával.

de szöbb Pegazusnál, tz, szemébül jün halál.

ló fekete volt,

likjábul

Kis fejér patyolat magának fejében, az orczája van nagy fényességben

De

U

maga

Két 3.

szál

öltözött arany pánczér-üngben.

hebanum-csid van fényes kezében.

Minden kis vereték, meiy lórul csöppenik. Szép gyönge harmattá az földön változik, Eltte sötétség nagy futással oszlik. Kerületté az ég messzirül tündöklik.

4. Ifiú

orczával mindent megvidámít,

földbül virágot szépségével indít,

U

fülemülében keserves torkot forrást,

folyást,

erdt,

nyit,

mezt

újít.

Szigeti Teszedelem. Vili

252

5.

Ú

mikor érkezek Szigetvár föliben, íJy kételked elmélkedésben, Ihon, mennyi holtest fekszik ebben helyben. Nagy leveg eget elveszt büdösségben.

Esek

6.

Yallyon ki keze munkája ez lehetett, Talán itt döghalál vagy sárkányleheilet Elvesztette magyarnak

gyönyör

földét,

Talán mérges Python ismeg felébredett. 7.

8.

Ha

az, majd leszállok földre magas égbül. Két hegyes dárdámmal megmentem mérgétül Sarkánnak magyarokat s veszedelmétül. De úgy tetszik, tábort látok amott szélrül.

Ah, hirtelen törököt látok mezben. Ezt jobban sárkánnál gylölek szvemben. Haj, hitetlen ebek, ha volna ermben, elvesztenélek haragos kedvemben.

Mind 9.

De

jól van,

St

sr

Ne

adj,

mert látom, nem igen örülnek, égben üvöltenek.

sírással

ne adj szerencsét. Isten, ezeknek. kéztül fttig elveszszenek.

Engedd magyar 1

o.

Áldott légy jó Zríni,

ki

így

ket

rontád,

És hitetlen testeket halomban rakád, Ugyanis tetled vár minden jót hazád. Ezért és 1

1.

jó hírért éltedet te

ne szánd.

Szüli mán

de szül az széles táborban, és nagy búsulásban, Zríni megmutatta már kétszer két harczban. Tovább mit remélhessen Pannóniában.

Szve gondokban hl

1

2.

Mit

várjak már tovább, így kezd panaszolni. Kiben bízhatom én, s kinek kelljen hinni, Ihon, atyám lölke kész lén engem csalni, Mondta, hogy Szulimán Szigetben fog lakni.

Szí gitt fetztdeíem. Vili.

I

3.

1

4.

Kevés volna, engem ha csalt volna atyám, Hazudott elttem Mahomet prófétám, Hogy kezemben leszen az szép arany almám. És világot bírja alattam muzulmán. Ihon, én

Ú

meggyztem

az egész világot, nékem adót.

sírván, óhajtván hozott

Hatalmas fegyverem világon országlott, feljütt, hun lement nap, kardomtul

Hun 1

5.

16.

1

7.

553

tartott.

Rettegett elttem az nagy Káról császár. Elveszett kezem miatt Uluduvejdár, Széles egyptumi, nekem esen kis kár. Hányad része azoknak ez a szarkavár?

Világbíró császár Zrintül g^'zettettem, Jhon, minden ermet rá vesztegettem, Ihon, az jancsárság, rettent seregem. Elvész keze miatt, egyszersmind elttem.

Nincsen Demirhámnál vitézebb világon.

De

mit ártott Zrininek már az két harczon, Fekete Hamvíván fekszik Almás-parton, Nagy esz Rustán mint járt tegnapi napon?

18.

Lásd, tatár

hám

Azt gondoltuk

fia,

róla,

haragos Delimán,

hogy

sívó oroszlán.

Elvész bátorsága, ha kijün horvát bán.

Nem 19.

siet

oda harczra, az hol Zríni van.

Hej, hej, csak te ne volnál, vitéz Zríni bán. rád nem botlottam volna hadakozván: Szintén, mint nagy Sándor, nagy volnál Szulimán, De, la, mint kell vesznem magamat itt rontván.

Ha

20. Világroníó

Szulimán szvét így

Okos ftanácsiért gyorsan

törte.

clkülde,

Szokolovics Mehmet ezeket meggyfijté, Császár sátorában renddel leülteté.

Szigeti "Fesze Jelem. Vili.

jj^ 21.

De császár leülni nem akar közikbe, Hogy változást rajta senki ne esmérne. Egy

röjtök sátorbul dívánt titkon nézte,

Szokolovics

Mehmet

beszédét így kezdte

:

2 2.

Vitéz urak, hadver bölcs fejedelmek, Világ határirul való beglerbégek, Ti basák, ti bégek, ti okos vezérek, Kik mást ebben helyben dívánra gyltetek.

23.

Az

hatalmas császár, szultán Szulimán khán, Kinek az hold szolgál, kinek birtoka van Tengeren és vízen, ki az ég alatt van. Élni tanácstokkal ebben helyben kíván,

24 Kívánja hallani azért

Mi mód

ti

kelljen veszni

tletek,

ennek az Szigetnek,

Kár s török vér nélkül, és hogy az üdnek nagy hírének? Hosszasága ne ártson 25.

Mindenitek tetszését megírván, Hogy vigyem kezében, és hogy

hattá.

meglássa

Alit kellessék legjobbat török hasznára

Cselekedni, ebbe kaur-rontó hadba. 26.

Hogy

emlékeztesselek, megparancsolta,

Erre nem legkissebb tanácsnak falkára Tikteket, hogy jültünk legvitézb kaurra, Ki kardot világon övedz oldalára. 27.

Ezt hatalmas császár méltónak

Maga S

jó hír koszorúját,

Zrínin

ítélte.

személyével legyen ellensége, s

mely gyzésbül kötve,

Szigetváron eztet vigye végbe.

28. Senkit azért, vitézek, az

vakmerség

El ne ragadjon és meggondolt vitézség, /Vlert Zríni horvát bán olyan ellenség, Ki ellen lesz káros oktalan sietség.

:

:

Szigeti VeszedeUm.

;

155

VJ.II.

végezé szovát Szokolovics Melimet. Rustán, császár veji, cikezdá beszédét,

20. Jg^'

U l vala els nagy kajmekán mellett, Méltósággal fordítá mindenre szemét öszvegyjtve van, Sok bátor szv úr, minden forgott hadban. Hol hatalmas császár maga fejével van, Brtlen én eszem ilyen nagy tanácsban.

30. Itt hol világ virágja

megbírta okos ervel. Nincs szki tanácsra ily, mint én, vezérnél De niinthogy parancsol, mit érek elmémmel. El nem titkolom én tiszta, ép szüvemmel.

31. Ki világot

;

32.

Mert oly helyen vagyunk, az hol az titkolás Nekünk és császárunknak lehet ártalmas;

Els

vétkünk után lehet nagy Legyen messzi az én szómtul

kárvallás.

prófétálás.

van az az Zríni, melynek széles híre tengeren túl is érkezett fülünkbe. Igaz-e vagy hamis az vitézsége? Nem tudom, elég, az népek közt van híre.

33. Itt

Még

hadakozások. mint mi gondoljuk, szók legkisscbb dolgok, Ettül rontattatnak hatalmas táborok. Evvel vesztnek, nyernek világi császárok.

34. Hírrel viseltetnek az

Nem,

35.

Mi

penig semminek gondolván ezeket, Sáncz nélkül, vakmern szállottuk Szigetet, Napvilággal alá hoztuk seregeket. Nem tartván istrázsát, sem titkos kémeket.

36. Igen megfizettük

Mert ezen

vakmerségünket.

mezn

hullattuk vérünket Igen bven most is látjuk holttesteket. Látjuk Almás vizét, forgat embereket

az

Szigeti Veizeáeíem. VlIl.

256

37.

nem

csudálná tanácstalan dolgunkat. elbíztuk mastan magunkat. Nem nevethet nénk-é Ali Kürt próbáját. Sziget alá vinni mert két ezer szablyát? Ki

Mi miképpen

38.

Nem

volt Ozmán basának az hivatalja, Hogy tízezer lovassal várat megszállja, tet azért küldték, hogy mezt prédálja.

És

eledelt Szigetben vinni ne hagyja.

vakmerség, nézd, hová vivé, Szigetvára alatt hadát telepíté ; Híd nélkül hada közt az Almást ereszté. Jobb részét hadának gyalázattal veszté.

39. Esztelent

40.

Sok Ozmán basával ell elment

lopva,

Gondolták, Szigetben befutnak száguldva, Elveszett Murtuzán basának szép fia,

Megölte Hamvívánt Deli Vid 41.

42.

csidája.

Nem

kell kétségben esettekkel játszani, Harczolást velek el is kell kerülni. Mert mint dühös ördögök készek kárt tenni, Semmi ertül nem tudnak ezek félni.

No Ne

ez már megvan, vegyünk kárunkbul példát, várjuk lábunknak második botlását,

Tartsunk tábor szélin vigyázó istrázsát. Mert aluva megvalljuk bizony az kárát. 43.

44.

Az

mi penig várnak vételét illeti, Sánczczal köröskörül azt kell nekünk venni, Ügy kaurok mi ránk nem tudnak kijünni. Rövid nap kár nélkül fogunk ben örülni.

Rontsuk meg álgyúkkal földdel tölt bástyákat, Szároszszuk ki ásással vizes árkokat. Lapát és gol^-óbis veszi meg várókat, S veszteg ülve nézhetjük holt kaurokat.

;

Szigeti yészedctem

.

VIII.

257

45. Ily szók után Riistán meg helyére lc, Más felöl tatár Delimán talpra kelé,

Ennek

teli méreggel haragos szve, Rustán ellen bátran osztán szólni kezdc

46.

47.

:

Akarnám, vitézek, tíz ország engemet Innen választana, ne látnám ezeket, És mást ne hallanám ilyen szégyenünket, Okoskodni akarván beszélt ez melyet.

Nem

ilyen tanácscsal bírta

meg

világot

Vitéz muzulmán vér, nem ilylyel ád adót Az kaur töröknek, nap ilyent nem hallott, Azt mondja, veszteg ülve vegyük meg várót. 48.

Legjobb lesz, bújjunk el, vessük el kardunkat. Hagyjuk veszni hírünket, vegyünk kapákat Vitéz kezeinkben,

Gyzhetetlen

íg)'

ront kaurokat

császár, így vesz

meg

várókat.

49. Hírrel viseltetnek az hadakozások,

Tahát törököknek hírt nyernek az ásók Nem rókáknak, borzoknak Sziget szállások. Az kit kivájhatnak mindenkor pór ásók. 50. Bújjon el

fi

maga, az

ki

fegyvertül

fél.

mint a szél, De az mi szvünket, mely fegyverbe remél. Nem látja földben ásva ez a fényes dél.

Vesse

51.

el szablyáját, ki futó,

Ozmán

elvesztette bolondul az hadát,

Tahát mi vallottuk annak gyalázatját?

Tegnap az bölcseség hamar adott hátat. Mindnyájon olyanok ebben hadban tahát? 52.

Szabad legyen kérkedés nélkül mondanom, Ki szabadította ezt tegnapi napon

Az Én

Zríni kardjátul?

vitézségemnek,

Br. Balassa B. és gr. Zrinyi

Nem nem M.

is

tulajdonítom

annak mondom. ij

Szigeti Teszedeiem. Vili.

253

53. Látta ravasz Zríni, ki eltt kell futni, Kész volt Rustán béget az táborig zni,

Delimánt nem akarta közel meg várni, is tud szaladni. Láttuk ezt mindnyájan, 54.

Nem

nem kapa az mi gyzedelmünk, rettenetes aczélyos fegyverünk, Evvel Szigetvárát hamar porrá teszszük. Evvel nevelkedik hírünk s vitézségünk. ásó,

Hanem

55.

Ne

kérdezd, hun megyek én Szigetvárába?

nyomába Hogyha kijün Zríni, én is Bemegyek Szigetvárnak nagy kapujába. Hozzon kapát, ásót, az ki bízik abba. 56. Ily szókra

Rustán szíve megkeseredett.

Ismeg talpra álla az kajmekán mellett; De vitéz Delimán nagy haraggal kiment.

Nem 57.

Messzi Demirhámtul tanács rendi is kiáltván felálla mérgessen

De Én Ha 58.

méltóztatik várni Rustán beszédét.

is

az

nem kell,

kapálni jüttem ez vár

én

tesz-^k szert

Bezzeg hasznos tanács

Az

:

itt

vala. :

alá,

ezer asapra. ülve henyélni,

vitézségét akarja veszteni. Szintén így kelletik néki cselekedni. ki

Akarjuk-e magunkat megnevettetni 59.

?

Delimán jó tanácsát én is javallom, Es tovább ily gyalázatot nem hallgatom, 'Ki szereti jó hírt,

Ily szókkal

minket követ, tudom.

Demirhám kiment

sátorajtón.

csaknem eszi mérggel kezét, lábát. ezek megnevetik fi jó tanácsát. O, balgatag nemzet, fohászkodva kiált, Nem ember, de oktalan és dühös állat.

60. Rustán

Hogy

S^igeh Veszedelem.

259

VII'.

vedd meg Szigetet

61. Eredj,

Döntsd

vitéz szablyáddal, az bástyáit haragos torkoddal,

le

Mást látom töröknek dolga veszben Mikor bvelkedik tanácsa bolonddal. 62

áll,

mit tördöm én más esztelenségén, Jobb lesz veszteg ülnöm sátor kerevetén, S csudálkozom ezeknek nagy vitézségén, Ha ugyan veszni kell dolgunknak, ám veszszen.

De

63. Rustán az sátorbul haraggal kilépek,

Petráf, ki Gyulát megvévé, emelkedék Talpra, s így szólla az török vezéreknek. Az kik várván Petráira mindnyájan néztek: 64.

Ezt az bosszús szvet, kit köztötök látok, Szigetvár közepiben lenni kívánok. Te tudod. Úristen, hogy hozzád óhajtok Leginkább

ily okért, s

gyakrabban

kiáltok.

egyesség nagyra neveli. kedvet magasra emeli.

65. Kis dolgokat

Ertlen

jó

De nagy 66.

s

ersöket az földre

leveri,

Hogyha egyenetlenség

azokat

Mely nagy monarchiák

csak ez miatt vesztek.

éri.

Megártott Assiriának, görögöknek, Meg rómaiaknak, s más körösztényeknek. Az melyek ez miatt fogytokig elvesztek. 67.

Az mi monarchiánk oly nagy és hatalmas. Semmi küls er nem lehet ártalmas.

De maga nagysága lesz neki unalmas. Ha köziben férkezik rút visszavonás. 68.

Csak egy példát hozok én mastan tinektek. Melyet nem régen látott az ti szemetek.

De

ti

abbul sokat észben vehetitek, esméritek.

S visszavonyást köztünk kárnak

•7*

a6o 69.

Szigeti veszedelem. VUl.

Kalendcr Chelebi, Chás bektas nemzete.

Miként Anatoliát

fölzöndítette,

Tíz ezer dervissel megrettentette Az egész Ázsiát s csudássan keverte. 70.

Mit ártott neki sck szangyák ereje. Hada nevelkedvén, azokat megverte. És hogy Ibraim basa tet meggyzte,

Oka

volt, véletlenül életét veszté.

71. Igen kicsin

ok

volt, kiért

Kalender ezt

Szerzetté törökök közt ártalmas szélvészt. Karamaim adott háborús észt Visszavonyásával, s így minden rajta veszt. 72.

Hát mást mi, kik vagyunk ellenségünk szemén. szvén. Nékünk minden dolgunk fekszik az Miket remélhetünk, visszavonyás ilyen Ha lesz tanácsunkban és ebben seregben?

73.

Az él

Istenért, tegyétek fére

mást

maga szvébül nagy visszavonyást, Mindenik eszében jutassa ezt bízvást: Kiki

Császárunk, tisztességünk velünk vagyon mást. 74.

Az

mi penig Sziget vételét illeti. magában megesmérheti, Hogyha táborunknak nem lesz kerületi, Könnyen török császár eztet elvesztheti.

Mindenik

75.

Hiszem

farkas ellen csinál

Mezn

ess

ellen juhász

is

ember

házot.

hajlékot,

Méért volna szégyen minekünk

itt

sánczot,

Ellenségünk ellen valami oltalmot? 76.

Mindeddig Zríni ellen harczolnunk kellett. Valamikor neki kedvében esett. Sokszor tíz, húsz ember derekas lármát tett. Egy dobütés egész tábort felültetett.

Szigeti Veszedelem

77.

íöi

VIII.

Nem mondom

én aztot, hogy harczra ne menjünk, haszontalanul itten heverjünk, Bizony nagy részét hírünknek elvesztettük. Hogy visszanyerhessük, azon mesterkedjünk.

Hanem

78.

79.

Ha kijün Zríni bán valamikor harczra, Mi is ne maradjunk akkor ebbe sánczba. De ne tanácstalanul, mert lesz kárunkra. Hanem rendelt seregben menjünk reá. Ez az én tetszésem, de ha Mondja meg, nem gyújtja örömest

jobbat.

hallom más ember tanácsát.

Mindnyájan Petráf tanácsát helyén hagyák, Ezt jónak, hasznosnak mindnyájan kiálták, Osztán fejet hajtván renddel kaimekánnak, Sátorbul

81.

ki

Pctráf elvégezvén leül és hallgat.

Itt

80.

is

tud

avval haragomat,

magok

szállásokra oszlanak.

Az tatár Delimán császárhoz bemene. Mert régen kéredzett s neki így beszélc

:

Vitéz töröknek hatalmas fejedelme. Hallgasd meg, mi okért jüttem te eldbe. 82.

Az

te

Sok

tanácsodban látok csuda dolgot,

van, az ki kivan inkább nyugodalmot.

Hogysem ellenségre bátran vonjon kardot Mert otthon megszokta kényes uraságot. 83.

Uram, vedd eszedbe idején magadat. fogadd mindennek szvetlen tanácsát, Bizony kevés nézi maga gyalázatját. Csak nyúthassa sokáig éltének hosszát.

Ne

84.

Veszem én eszemben az

Hogyha És

ellenség dolgát.

elvesztik közülök hat hadnagyát.

Zrínit, horvát bánt, az ki

Elvesznek mindnyájon

s

mindent forgat.

elvesztik az várat.

Szigeti yészedeUm. Vili.

202

85.

Engedd meg, hogy

ers

hat

vitéz közülünk

más ötöt halálos bajra híjuk. Hiszem Istent, te neked kezedbe adjuk

Zrínit

s

Zrínit, Szigetvárat

86.

is

mindjárt megbírjuk.

Hogyha penig azok közlök nem

vesznek.

Bizony sok búsulást nekünk cselekesznek, Mert nagy híre vagyon az ú erejeknek, Kiért mind fejenként hadodban rettegnek. 87.

Én, én, ha az elbbeni vitéz kezem

Nem változott, (s nem is), ezt magamra veszem. És annak az tolvajnak fejét elveszem, És az te hatalmas lábod alá teszem. 88.

Az Az

seregedben más

te

is

találkozik.

nem irtózik. Elhittem, vitéz Demirhám el nem búik. Sem idriz Zagatar ettül nem rettenik. ki ilyen fáradtságtul

89. Ifiú tatárnak császár vitéz

szvén

Igen gyönyörködik, de az

Nem Hogy 90.

Zríni ily

Mond

ó

az Delimánnak te, vitéz virág. Kit méltán csudálhat egész török világ. Az te vitéz szved énnékem vígasság.

Ne 91.

elméjén hivén szvében, bajra Szigetbül kijjjön.

nem

járhat ily dolog,

kívánd,

Nem

:

hogy

ettül fosztassam

mostanság.

ilyen dologra termett vitéz kezed.

Hogy közönségessen eztet harczra vessed. Az muzulmán hit vár nagyobb dolgot tled. Tartsd nagyobb dologra te hasznos éltedet.

hadakozás forgandó dolgára. soha is egyféle formára. Mit mond ez az világ, ha téged halálra Kiteszlek és ilyen veszedelmes bajra.

92. Tekints

Nem

állhat

Szigeti Vetzedelem. VILI.

263

93. Szánjad vén apádat, kinek egy na vagy. Az te szerencséddel neki halált ne adj,

Csak te vénségének ers istápja vagy, Ertlenségében túle el ne szakadj. 94.

De nem

St Az

Tedd 95.

veszi

Deiimán császár

tanácsát,

hasznos orvosságtul betegszik s kiát: mely szorgalmatos viselsz rám gondokat, le,

s

engedd

jó hírért

szenvednem

halált.

Mi

is ers kezünkben vasat hordozunk, mi sebünkbül is piros vér jün, tudjuk, Messzi Szigetvára lesz neki, meglátjuk. Az kiben bújhasson, ha ott iesz mi vasunk.

Az

Delimán haragját. És az bajvivásra elszánt akaratját, Így szól, meg nem szegem te akaratodat. Úgy legyen, valamint íe akarod magad.

96. Szuljmán de látja

97.

De

jobb alkalmatosság szükséges erre.

Mást penig másképpen micsoda

ereje.

Próbáljuk, Zrínínek, ágyúkkal Szigetre Kell minekünk mennünk, most van annak helye. 98.

Hogyha nem

árthatunk avval mi Szigetnek,

Akkor leszen keleti vitéz kezednek, Mindnyájon bennünket mást megnevetnének.

Ha

ily

vitézeket ok nélkül vesztenénk.

99. Fiam, én szeretlek, szeretem híredet, ki hát bellem minden kétségedet, Én ennek dolognak tudom jól idejét.

Vedd

Bízd rám vitéz szvednek csak egyik

részét.

:

Szigeti Teszedelem. IX.

104

KILENCZEDIK ÉNEK. 1.

Hová ragadtatom én könny

pernánrtul? Holott tanulhatnék Dedalus fiatul. Kis készülettel indultam tengeren túl. Kis elme ez,

2.

ki ír

nagy atyám dolgárul.

Kíván nyugodalmat vers és história, haragos Marssal lakik Músák Hangos dob, trombita Apollót nem

Nem

Verscsinálásokrul harczra 3.

fia,

hija

s viadalra.

Engemet penig, midn írom ezeket Mars haragos dobja s trombita felzörget, Ihon, hoz házamhoz füstölg üszököt Kanizsai török, oltanom kell eztet.

4.

Még sem tanácstalanul kezdtem munkámat. Tudván ez dologhoz nagy tartozásomat, Nem röjtöm Istentül vett talentumomat, Kézzel is, ha lehet, követem atyámat.

5.

6.

Fáradhatlanul Ali Kürt forgolódik. Három helyen tle nagy sáncz csináltatik. Az honnan álgyúkkal Szigetvár lüvetik. Nappal és éjjel is bástyája töretik.

Két napja múlt már

el, Zríni Szigetvárbul harczra, igen nagy okokbul, Noha minduntalan vitéz Deli Vidtul Kérettetik, bocsássa hogy Szigetvárbul.

Nem

7.

De

megyén

Zríni Deli

ki

Vidnak így beszél

Az ki az szerencsét meg nem Hanem mindent elereszt ers Végtére

is

vala

zabolázza. szájára.

veszélyre aztot ragadja.

Szigeti Tiizedekm. JX.

8.

Még

mindeddig szerencse mivelünk

Isten kegyelmébül

gyzedelmet

)

ú.

1

I.

tartott,

adott,

De mivel forgandó, ha kezd adni Egyszersmind ránk burít veszélyt 9.

265

hatot,

ártó habot.

s

Higyjed, nem heában nyugodtam én itt ben. Nagy dolgokat forgattam gondos szüvemben. Ha törökök elbíznák magok ez helyben, Akarnám, gondolnák, vagyunk félelemben.

Akkor

véletlenül mi reájok mennénk. Kárt és veszélyt, nagyot, köztök cselekednénk, Az alatt császárnak talán hírt küldhetnénk. S talán tüle hamarább megsegíttetnénk.

Igen javallá Vid az ura tanácsát, legottan mindjárt fölajánlá magát: Ha akarod, uram, én fáradtságomat Érted nem röstellem, sem vérem hullását.

És

I

2.

Vagy éjjel vagy nappal mondod, megindulok. Törökök közt megyek, mert nyelveken tudok,

Hogyha mesterséggel semmit nem használok, Ervel, kardommal megyek általok. 1

3.

Édes

Nem De Itt

14.

vitéz szolgám, így felele Zríni, vitézségedben kételkedni.

kell te

teneked Szigetet el nem kell hadni, énvelem együtt kell aztot rizni.

Talán rendelt Isten msst erre dologra. Ki kevesb kár nélkül eztet fölvállolja, Zríni Deli Viddal így beszélnek vala.

Azonban 15.

szólton szól Ali Kürt ágyúja.

Ers Radivojon rendi istrázának Vala és mellette Juranics vajdának, Ezek kapu fölött vigyázásban voltak, RadJvoj így szólla másik barátjának :

:

266

1

6.

;

;

Szigeti Teszedelem. IX.

Juranics vajda, édes vitéz barátom.

Nézd min goi\dolkodom,

édes jobbik szárnyom, mi jó urunkat nagy gondokban látom. Mint magyar királynak törökrül hírt adjon,

Az 17.

Mindenütt

jól

Éjjel vihetek

tudom

az kalauzságot.

végben én üyen dolgot.

Míg fölkél, megvárom az szép hódvilágot. De elbb megmondom az úrnak ez dolgot. 18.

Higyjed, oly nagy merészség szállott szvemben,

Az mjnemt soha nem tudok éltemben Ügy tetszik, nappal is az török seregben Kézzel magam nagy dolgot vihetnék végben. 19.

Mikor vajda Radivoj beszél Az másik vajdának felgyújtá

ilyeket.

az szvét,

Juranicstui azért lén ilyen feleiét

Hová 20.

21.

hadnál Radivoj tahát engemet?

Egyedül ily veszedelemre magadat Akainád-e vetni, s itt hadni társodat? Az mely szeret tégedet, szintén mint magát, Futsz Radivoj tlem s én szvemtül tahát?

Nem

úgy én e minap magamat

viseltem.

Hogy

rólam kétséget hagyjak te szvedben, Demirhám láttára barjaktárt megöltem. Életével együtt zászlóját elvettem. 22.

Noha nem els próbám volt az énnekem. Veled együtt nagyobbakat cselekedtem. Eltemet halállal én is megcserélem. Mikor hozzá adatik örök jó hírem.

23. Radivoj erre így: Úgy hozzon meg Isten, Édes vitéz barátom, jó szcrencséssen

Soha én terulad nagy gondú elmémben Ily vitéztelenségct

nem

eresztettem.

:

167

Szigeti Veszedelem. IX.

24.

De gondolatomban ez forog énnekem, Ha (az mint megszokta) szerencse én velem, Gonoszt cselekeszik reménségem ellen, S ád török kézben halva vagy elevenen.

25. Azért, vitéz társom,

Legyen, ki temesse Vagy sarczon váltsa

26.

kívánom éltedet. megholt testemet.

el

ki rabságos éltemet. méltó, hosszabítsd éltedet.

Vagy

ifiabb,

Nem

hajul Juranics az ilyen beszédre,

Inkább mérgesedik ily hitegetésre, Es nevelkedik kedve nagyobb veszélyre, nyelvérc Ilyen szép szók jüvének az 27.

Te haszontalanul hitegetsz engemet. Soha meg nem lágyítod az én szvemet, Szállítson szerencse minden veszedelmet Én ifjú fejemre, de elmegyek veled.

28. így

megyén

két vajda Zríni eleiben.

Az hol Deli Viddal van beszélgetésben. Ell szól Radivoj Ne csudáld szvedben. :

Uram, hogy mi ketten 29.

jüttünk te

eldben.

Láttuk az bástyákrul nagy esztelenségét

Az mi ellenségünknek Tegnap sok

Most 30.

31.

itallal

és henyelését, terhelték fejeket.

bízvást alusznak,

nem esmérvén

minket.

Ha engeded, éljünk szerencsével mi mást. Ketten által megyünk az táboron bízvást. Hírt viszünk császárnak, mely Bécsben vagyon mást. Micsodás ellenség van Sziget körül mást. Én itt mind jól tudom körül a föld csínját, Arra megtanított untalan vadászat. Megbújjuk mi lopva az török táborát. Ad Isten szerencsét, az ki mindent adhat.

:

268

Szigeti yeszedeUm. IX.

Örömében Zríni könyvet hullat, Megölelvén ükét az égben fölkiát O, hatalmas Isten, ki vered hadakat. Nem elegendül téged nyelvem áldhat.

32. Irteii

33.

Nem

akarsz elveszteni

Mivel adsz közinkben

még szintén minket. ers szveket,

ily

De mi elegend lesz ti érdemetek, O, minden dicséretre méltó vitézek. 34. Halljátok Radivoj s Juranics vitézek, Az mit én igérek Jsten eltt néktek.

Ha

szerencséssen ezt

ti

véghez

És én ellcnségemtül mentté 35.

viszitek,

lehetek.

Mindenitek leszen részes én kincsemben. Egy gazdag türkéses kard, Radivoj, lészen Tied, melyet én Mehmet basátul nyertem, Olyan lóra való fékkel egyetemben, adok szép arany sisakot, Melyet Gyáfer éltével együtt elhagyott Szép varasdi mezn, hun atyja szaladott. Mindeniknek ehhez hat-hatszáz aranyot.

36. Juranicsnak

adnak választót az két vitéz vajda: O, hatalmas vitéz, Szigetnek nagy ura. Ajánlásod böcsüljük, de tedd máshova. Nem ösztönöz adomány minket próbára.

37. ]gy

38.

De ád az jó hír-név nekünk erre szvet, Melyet irigy üd tlünk el nem vehet. Csak jó egészségben maradjon te fejed, Alindenkor megtaláljuk nálad ezeket.

39.

Mikor elereszté Zríni vitézeket. Deli Vid az ajtón kikéséré ket. Mindeneknek ada szép emlékezetet. Avval ajándékozá az vitézeket.

Szigeti fe$xedeUm. IX.

40.

Magárul elvévé, adá Radivojnak Brét naay arábiai oroszlánnak, Melyet elvett tcstérül Abdus Elámnak, Életével együtt Singér bég fiának.

41.

Szép aranynyal vart ünget vöres atlaczbul Azután Deli Vid levevé magárul, U ezt levonta szerecsen Hamvivánrul, Juranics vajdának adá ajándékul.

41.

Kívánom szercncséssen ezt viseljétek, Így monda Deli Vid, de többi vitézek Ki kardot, ki sisakot ada nekiek, Fegyveressen osztán kapu fele mennek.

43.

VaJa oly órában, mikor minden

állat

Legcsendesebben magának nyugodalmat Vesz, juhász, szántó aluszik kedves álmát, Juhok mellett nyugszik kuvasz, mely megfáradt. 44.

45.

Akkor

az vitézek kimennek mindketten. Híják segítségül Jehovát szvekben, Vannak bátorságban és nagy reménségben, Mindenfell vigyáznak nagy sötétségben.

Nem

ménének

vártul igen messzi földre.

Látnak sok törököt az gyöpön heverve. Gondolkodnak menni volna legjobb merre, Hun inkább az török észbe nem vehetne? :

46.

Bizony két vad farkashoz hasomlók ezek.

Mikor mindenfelé azok barmot néznek, Mindenekre örömest elmennének,

k

Végre hun legtöbb

ordít, arra ügetnek.

47. Radivoj Juranicsnak azt

mondja titkon:

Az nyomunkra

vigyáz, édes vitéz társom, csinálok íitat nagy hatalmon,

En ell Mert feküsznek

törökök, részegek ihon.

269

ayo

Szigeti fiszedetem. IX.

48. Ily szók után kevély Pervlznek az nyakát Testétül elvágá, ez magyar katonát

Semmire

böcsüle, vélvén többnek magát,

Hogysem tízenhárom körösztény 49.

hatalmát.

Azután Rézmánnak ketté vágá mellyét,

U

borral elvegyve ukádja sok vérét,

Bégzáde elveszte életét, Megemészté szablya Kajtaszt és Rechepet.

Itt vitéz

50.

Valamerre megyén két vajda fegyverrel. Fest sátort és földet

bven

török vérrel,

Sok név nélkül való nép kard miatt hull Két vitéz kéz miatt mezn szerte széllel. 5J.

el,

Két táboron vágták már által magokat, sem veszik eszekben szörny károkat Az részeg törökök, bor miatt nem láthat Akármely okos is s rossztul jót nem válthat.

Még

52.

Harmadik táborban, hun Szulimán

fekszik.

Két vitéz oroszlány haraggal érkezik, Apró sátorokat mind elkerülik, ]ünnek egyben, az hun Kadilesker fekszik.

k

53.

Mit használt teneked szentség Kadilesker? Jüvend mondásod heában nem hever, Ampharaus is volt ily okos ember.

De

megcsalatkozott tudományban egyszer.

54. Juranics karddal

megy

lassan

ágyához.

Két kezével nyula éles szablyájához. Fölemelvén csapa mesztelen nyakához. Legördül az feje az szép zöld pázsithoz. 55.

Valamint észben vé ezt az inasa. Kiált, nem sokáig de lén kiáltása. Ura után küldé Radivoj csapása Szerencsétlen lelkét mélységes föld

alá.

;

Szigeti feszedclcm.

:

271

J.\.

egy aranyos szofrán Fekszik bársony vánkoson török alkorán Ezt jelért Juranics, hogy volt ilyen próbán, Magával elvivé, Radivoj így szólván:

56. Karlilesker mellett

;

57.

Véghez ment Juranics mi minden szándékunk, Utat törökök közt magunknak csináltunk,

De

tovább szerencsével nem jó játszanunk. ki közlök, nem jó itt mulatnunk.

Gyerünk 58.

Mindaddig kerülék

az sok sátorokí^t. az hun vége szakadt Az széles tábornak. Almás vize partját Jobb kézre elhagyák, s nem nézik az utat.

Végre

59.

Nem

ki ménének,

messzi táboriul háromezer tatár

Járja az istrázsát, s ott Idriz

Zagatár

Vagyon személyével,

Hogy 60.

köröskörül jár, hátul kaurtul ne essék semmi kár.

Ezek észbe vévék

az két vitéz vajdát.

Az ki elöljáró: kimszi, kimszi, kiát Már semmi reménységet egyik sem láthat. Mindenik erd felé fut, az mint futhat. 6j.

Már nem fél Radivoj, mert bement erdbe. De másik nem vala olyan gyors erbe, Eztet az tatárok vévék kerületbe. maradott semmi reménségbe.

Úgy hogy nem

nem látja az társát, rettenetes bánatját

62. Radivoj visszanéz, s

Gondold meg

az

Juranics, Juranics,

De nem

sr

erdn

kiát.

más, csak Echó, neki bús választ ád,

63. Juranics, Juranics, én

hová hattalak,

Micsodás ebeknek prédául adtalak, Hun keresselek már és hun találjalak, Micsodás föld hátán téged nyomozzalak.

:

Szfgiti Tcszedeíem. /A.

a 7*

64. Így búsul, s így kiölt, s

nyomra visszamegyen,

Hoí^y valamint Juranics nyomát esmérjen, Hát nagy kiáltást hal], arra visszamegyen. Látta Juranicsot, hogy török közt legyen. 65.

Mit

66.

Szép aranyos kézíj az oldalán vala. Melyet azon éjjel törökíül nyert vala.

csináljon maga, s micsodás fegyverrel Szerelmes társát török közül hozza el, Nem használ, ha maga rá megy személyevei. Avval semmit társának, ha ottan vész el.

Ezt gyorsan puzdrábul

nyíllal kiragadá,

Nyilat idegestül az füléhöz vonyá. 67.

Röpül az tollas nyil, Sabaszot mellyébc Találá és megjárá szintén középbe, halva leesik társának ölébe, De társát másik nyil találá bal fülbe.

U

68. Ott Juranics körül hat holt tatár fekszik. Ki miatt legyen ez, sohun nem tudatik.

Azonban szeme

Idriz vezér

69. Elbúsult az vezér,

Sok

oda érkezik,

láttára két tatár elesik.

nem

látja ki csinált

gyorsan ennyi halált így mond Juranicsnak, kivonván szablyáját Te fogsz mindnyájokért fizetni egy halált. 70.

vitézi között

Nem

tarthatja tovább Radivoj bánatját. rugaszkodik, az hun látja társát. Engem, engem, vitézek, messzirül kiált. Engem öljetek meg, nem az én társamat,

Oda

71.

Én voltam az oka azok halálának. Én nagyobbik feje ennek az próbának. Semmit nem mívelt Ily

gyermekek, mint

ez,

de nem is árthatnak hatalmas hadnak.

ez, ily

ij^

Szigeti Veszedeiem. IS.

"ji.

De

kegyetlen tatár annak vádoJását Füle mellett ereszti, s fejében szablyát leburul hanyatt Juranicsnak vágja,

S 73.

74.

vérrel kiereszti lölke tisztaságát.

Leesik Juranics, mint egy szép virágszál. Kit kegyetlen munkás nagy vassal lekaszál, Avagy ha tövébül kidl liJiumszál, Mely szép növésében tavaszi mezn áll.

Mint fene leopárd, ha

elveszti kikét, vadászok seregét. Rajok mérgét, fogát, rajok viszi körmét. Dárdát halomban ront s ott veszti életét.

S ha

75- így

elöltalálja

dühös Radivoj ellenségre megyén,

Az nagy

seregek közt Idrizt tartja szemen.

Sok száz fegyverütést magára

Nem

felveszen,

gondol, társáért mert majd bosszút teszcn.

immár

76. ]drizt seregek közt

megtalálta,

Egy

csapásban ketté derékben szakasztá, Maga is sebek miatt esek hányatta. Társa mellett lölkét Istenhez bocsátá. 77.

ó ers vitézek. mit az én magyar verseim tehetnek. Soha ti dicséretre méltó híretek Meg nem hal, míg folynak alá sebes vizek. áldott, ó boldog,

Ha

78.

M'g

az nap

meg nem

áll,

míg az magyar nemzet

Karddal oltalmazza az körösztény hitet, Élni fog nevetek ti penig az Istent örök boldogságban mastan dicséritek. ;

79.

Azonban Deli Vid küls palotában Az ur háza eltt esek mély álomban. Csak oly fegyveressen, sisakban, pánczérban. Ülve alszik vala egy széles ablakban. «.. Halu-sk B. e^ jn. Zrinvi

M

18

:

Sziget; Veszedelem. IS.

5^4 80.

Egyszersmind felugrék, mint egy eszeveszett.

Az

urához menc és így szólni kezdett

Uram, minden reménscg szvembül Ihon, az két vajda 81

•

82.

;

:

is

esett,

mostan elveszett.

Csudálva hallgatja jó Zríni ezeket. És választul adja okossan eztet Méért hagyod sirnya te kemény szvedet.

Mint egy

kis leánzó, tartsd

Nem Nem

tehozzád,

illik

sírj

meg

könyveidet.

mint egy üdtlcn,

szállhat vitézre szerencse véletlen,

Gonoszt készen várnunk kell nekünk szvünkben, De nemcsak egykor, hanem minden üdnkben. 83.

Most már azon kérdezlek, te hun hallottad Két ers vajdának kegyetlen halálát?

Nem

tarthatja Deli Vid de maga sírását, Felel az urának ilyen okos szókat

84.

Ne

csudáld szvemet, hogy keservessen igen általverte az kegyetlen hír,

sír,

Mert

Nem Ha 85.

mindenkor magával ember szve

az tle elvész, kit szerencse

bír.

igír.

EJmém

gondolatját hogy inkább enyhétsem. leültem vala egy zselyeszékben, Alig huntam vala bé fáradott szemem, Ihon, vitéz Radivoj jüve élmben.

Elbb

86.

Olyan fegyveressen bizony tet láttam. Valamint magamtul mikor elbocsáttam, De sok kemény sebbe és bv vérhullásban. Alig, hogy ki legyen, esmérhetni tudtam.

87. Száz helyen megnyitott az

vitéz mellyé,

Es meg annyi sebet hordoz vitéz feje. Sisak, oroszlánybr, mely tet födözte. Sok megaludt vérrel van bcförtztetve.

:

Szigeti yi'STeJehm. 1\.

88. Hej,

mely különb vala

275

attul Radivojtul,

Ki Szigetben Abduláht hozta fiastul Kötözve, mely hozott sok fegyvert prédául. Melyet kezével nyert török pogánytul. 89.

90.

Hogy

szólok hozzá, nékem tetszik vala : Ki bánt így teveled, ó te vitéz vajda, Ezt az megaludt vért, mely tested csunítja. Kicsoda belled fegyverrel ontotta.

Nem Az

így várt tégedet szigeti kapitán.

felled van nagy gondolatban, is nagy reménségben van, Scgétsége leszen vitézséged után. ki te

Szigeti sereg

9J.

U penig ezekre én nekem nem felel Semmit is, csak néz reám szomorú szemmel, Sok óhajtás után végre horvát nyelvvel Eztet mondja nekem nagy keserséggel

92.

Míg Isten akarta. Deli Vid, én éltem, De körösztény hitért most halált szenvedtem, Juranicscsal együtt s most

Én 93.

meztelen

eldben

irtózzál. Deli Vid, sok múlván, leszesz Mert martirumságot neked is Mind urastul együtt rendelt s

Ne

jüttem.

töröknél van testem.

Semmit ne

üd

Nem

94.

lélek,

én tlem. együtt velem. az Isten helyt az égben.

felejtkezzél el azért vitézségrül.

És ne

is

rettenj

meg

az

pogány

töröktül.

Én ert teneked

kérek az Jstentül, Isten legyen veled, maradj meg vitézül.

monda s eltnék, mint gyors szél, elttem. Mint egy könny árnyék az leveg égben, Heában utánna futok, hogy öleljem, Háromszor, de csak esek kezem semmiben.

95. Így

ij6

Szigeti fetzedelem.

96. Alig végezhette

Vid szomorú

X..

szovát.

Hogy bástyákrul hallanak iszonyú Az török táborban nagy zöndülés Mert most

lármát,

támadt.

vették eszekben kárvallásokat.

97. Ihon, az holt vezért az tatárok hozzák, földre forgatták. Fényes zászlójukat

k

urokat siratják, jó lovát' teste után hozzák.

Rettenetes

zajjal

Fegyverét

s

Máshol Kadileskernek temetés készül. Csaknem egész tábor arra az helyre gyl.

98.

Ott

áll Mihaliogli, ott sok vezér körül. Csudálják, ily dolog lett csak két vitéztül.

99. Siratja Szulimán az nagy Kadileskert, Mert nálánál soha okosbat nem esmért,

De S

sátorbul kijünni császár azért rajta senki változást

nem is mert, nem esmért.

100.

Mindkettt egy helyre az vezérek vivék, Azután mindenbül ükét vetkztették, Arábiai balzsamummal megkenek, Egy nem mély veremben mindazkettt tévék.

101.

Temetések fölött ki altnak az hósák. Kétségben ne essenek, azon biztatják, Sok dervis s talizmán Mahometet hiják Nékik segétségül, s azután ott hagyák.

TIZEDIK ÉNEK. 1

,

kegyetlen szerencse egy nyomban s egyformán, néha öltözik vígadó orczában. penig futkos teljes háborúban.

Vándorló

s

Mindenkoron hágni nem szokott

Mert Néha

;

SzigtK Titzedelem. X.

2.

Semmiben nem örül Mert éjjel és nappal

ijy

úgy, mint változásban, és

minden órában

Változik, s állandó állhatatlanságban,

Legfképpen penig 3.

hadi álkpotban.

Kedvvel eddig Szigetnek mutatta magát. Természeti kvül vezettette magát Sokáig, de változtatta már járását, Elszaggata nyakárul nehéz pórázát.

4.

5.

Mindent, az mit tudott, veszélyt és háborút Ezután Szigetre hánt és ártalmas bút, Els adományért mást immár haragudt. Lett végre sok méreggel bv forrású kút. Bátor szvel szokott szerencse

De

bátor

játszani.

neki nem

szokott engedni. Valamint kormányos habbal tusakodni Tud, úgy kell bátor szvnek evvel küzkedni. 6.

Kissebbedik s lágyul szve félénkeknek Gonosz szerencsében, de nem jó Zríninek St bátorsága, ha veszedelemnek Látja öregbülését s rossz szerencsének.

n

7.

hogy megégett Szigetnek városa. miatt ledlt várnak egy bástyája. Készül már ostromhoz sok jancsár s gyumlia. Sok százezer embert veszélyére látja. Látja,

Agyúk

8.

Mint

sívó

ördögök ostromnak

idejét,

Várják vitéz törökök az harcznak

jelét,

Kívánják, szomjúhozzák jó Zríni vérét, vérével együtt az több körösztényét. S 9.

Küls s bels váras már töröknél vala. Melyet Zríni jó észszel maga elhagya. Mert minden erejét az várban behozza, Azt feje álltáig tartani akará.

:

Szigeti yeszedeUm. A.

278

I

o.

1

1.

Megzöndült azonban sok dob és trombita. Sok kevert népet ütközetre indíta. Sok lovast bátor szv neki bátoríta, Elhagyván jó lovát gyalog harczra futa.

Az ledlt

bástyára jün vitéz Demirhám, lltánna hatezer jancsár és szpahoglán.

Megy

kapura

ers

s

nagy

szv

Deliman,

lltánna nyóczezer tatár és muzulmán. j

2.

Háromezer Háromezer

arnaut, kétezer karamán,

czirkás Ajgas basa után

Visz harmadik fell lajtorjákat hátán, Ott van Singir zagatar, szerecsen kénán. 13.

Az

várban peniglen piaczon

áll

vala

Zríni bán, kezében van aranyos dárda, Utánna az sereg áll vala csoportba. Urának szép biztató szovát hallgatja. 1

4.

1

5.

Henyei bástyáján, az mely volt leromlott, Radován Andrián száz gyaloggal állott. Az kaput rzötte száz karddal Péter Bot, Mindennek maga rendi ilyen helyt osztott

Az hová

16.

Ajgas basa készit

lajtorját, ^ száz karddal rzi azt az bástyát, Novakovics Iván mellette másikát. Minden készen várja ellensége kardját.

Deli

Vid

No kiömlik sánczbul török sok számtalan, Nem jütt ennyi ki trójai ló oldalán. Ki csákánt, Ki hirtelen

1

7.

szablyát oldalán. puskát viszen hátán.

ki baltát, ki

halált,

Víz árokja térdig ér az törököknek Mert az több vizet elbb kieresztették. De erre is szalmát és vesszt vittenek, Hogy könnyebben ostromnak mehessenek.

k

Szijfeti

j

8.

TiszcdeUm. A.

Visz legeli Dcmirhám dárdát kezében, Paizst az másikban, ráró toll fejében, Mellyen van kuraczély s maga jün elsben. ;

Hoz 19.

halált,

hoz veszélyt ez

vitéz Szigetben.

Bátran neki indult az vár árokjának. Nem gondol semmit is, hogy társai hullnak. Mellette s fölötte ónok járnak. Sokak közép mellyen az vasban akadnak.

srn

20.

U

kézzel,

szemmel,

bátor járással

Bíztatja társait haragos torkával,

Mikor oda

érkezik, hun megnyitott fal Radovánt mutatja száz vitéz szablyával.

21.

Mint

az mérges sárkány közel látván prédát.

mérges körmét s vérszopó torkát, Dühösséggel élesíti horgas fogát, Méregben úsz, méreggel felfújja magát. Készíti

2 2.

Úgy Demirhám ballag, s kegyetlenül hallgat, Méreg nem ereszti torkábul az szovát. Csak bömböl magában, Pokinak általveri széles

s tartja

nehéz dárdát,

oldalát.

23.

Ledül Pöki Gergely s bven hányja vérét. Vérrel kibocsátja magábul lölkét. De mindjárt megtalálta ott temetését, Mert kétszáz megholt török befödi testét.

24.

Mert Radován maga kezével két húszat Rá halomban raka, vitéz jancsárokat. Medvéi Benedek Testoglint s Operkát Megöl fölötte és más tíz muzurmánt

25.

Orostoni Péter levágja Saladint, De Demirhám tet, ers Orostonit, Malkuch Huszárt, Szelim Balást és Gerdeit, De Bosnyák Benavirt, Ramadant, Huszaint.

279

:

:

aSo

Szívet: Tégzedeíem. X.

26.

neki bízta magát. Radovánra, s neki így kiált Esmered-e, kaur, az vitéz Achmedánt, Az ki majd megcselekszi, hogy légy föld alatt?

Achmedaní aga

Megyén

27.

Mind

az két kezével hozzá vág így szólván. fölveszi az csapást paizsán, így az vitéz vajda neki felelt osztán En penig vagyok vajda horvát Radován.

De amaz

28.

Nem Amaz

de csap hozzá kegyetlenül, halva az földre eleibe dl,

szól többet,

Lölke testét

Vérti 29.

30.

s

ott

hagyván föJd

alá röpül.

melegségtül egyszersmind teste hl.

Legtöbbet Demirhám maga cselekeszik. Keze miatt Haszanovics ott elesik. Azután Penezics tle ölettetik. Hajdú Mátyás, Nagy Máté eltte fekszik.

De Radován

eltt hentereg az vérben

Pirim, Buluk basa,

s tíz

más török sebben,

Oszvekeveredtek már ebben az helyben Török és körösztény nagy kegyetlenségben. 31.

Ki félholt eleven kiátja az társát, Ki rettenetestül kemény földön jajgat. Vér és fegyver között hallik hangas szózat,

Azt tudnád

távulrul,

hogy

32. Fekszik holtak között,

az ég leszakadt.

noha még eleven.

Vitéz Szlamenovics, mert lába térdében Eltörött szegínnek, kiált az égben, Káros puskát átkozza török kezében. 33.

De

mikor közel megy ehhez Terhat aga, Földrül az töröknek ruháját megkapja. Más kézzel mellyében dárdáját taszítja. Halva maga mellé az törököt vonja.

;

Szigeti Tiszedelcm. X.

34.

U Demirhámhoz Esztelen

nem

is

tudja,

üt fáradt

ervel,

hogy nagyobb ervel

Kell eztet megölni, Demirhám fegyverrel Felveszi az csapást és nagy serénséggel. 35. Fejét elválasztja testétül legottan,

De

erre érkezik szintén nagy Radován ; az préda fölött két vitéz oroszlán Oszvemennek, szvökben lángot hordozván.

Mint

megyén öszve bátorsággal, Legels Demirhám csap ehhez szablyával,

36. tlgy két vitéz

De

vajda felveszi ers paizsával, ez is mindjárt hozzá csap nagy kárral.

Ugyan 37.

Hozzá csap, de eltörik szablya kezében, Áruló elhagyá urát ily veszélyben. Fegyvertelen markát hogy nézi keserven,

Demirhám 38.

kettévágja sisakját éppen.

Mindazáltal

Noha

nem

iéd az vitéz vajda,

feje ütéstül

megszédült vala, magát fut kard

Paizszsal befödvén

alá.

Haragos ellenségét oldalban kapa. 39.

örömest elválnék Demirhám

Mert

karddal

De amaz nem

vajdátul,

nem

férhet hozzá szorosságtul ereszti messzi magátul,

Hát bírkodni kezdnek mindketten haragbul 40.

Imide amoda

k

hányják magokat.

rzik lábokat. magához szerecsen az vajdát,

Botiastul, eséstül jól

Szorítja

Vajda ismég tet, mint legjobban tudhat. 41.

Mikor mézszag medvének orrában

tetszik,

Utánua mászkálván, bükkfárul leesik. Körmivel s fogával az fára haragszik. Szaggatja heában heát gyükeréig.

:

282

Szigeti Veszedelem. X.

mindazkett egy másik körüljár, Egymásnak kárt fejére kívánsággal vár, DemJrhám haragos, mint hótul ntt vízár,

41. így ez

De

másik engedni éltéig nem akar.

43. Utolsó fonalát éltének forgatják

Nagy Radován

vajdának kegyetlen Párkák,

Mer

mihant érkezek háta megé Durak. Vajdában béveré felét dárdájának. 44.

45.

Az De

fekete földre ledül szegény vajda. mégis szerecsent maga után vonja. Félholton földön is ellenségét marja, Míg szegént teljességgel lölke elhagyá.

Megzördült kemény

föld az két vitéz alatt

Láttad-e ledülni régen nevelt tölgyfát. Kit ers kötéssel borostyán lehúzhat?

így fekszik Radován holtan pogány 46. Rettenetes

Demirhám

Megyén több

Nem

alatt.

az földrl fölkél,

ellenségre, mint az forgószél.

meri megvárni senki tet, mert

Mert vagyon kezében nagy

halál,

fél.

nagy veszély.

47.

Elhagyák az bástyát vajdátlan vitézek. Futnak ide s tova, mint kicsin gyermekek, De ihon jün Dandó, hoz gondot töröknek, Száz vitéz szablyával segét futó népnek.

48.

Kevés Dandó Ferencz az

Hogyha

Zríni

maga

te segétséged,

fejével

öregbet

Gyorsan nem hoz, elvesztitek ti Szigetet, Mert dlt bástya bevett kétezer törökét. 49.

Mindent, az mi

Mert sok ezer

lehet,

Dandó maga

tészen,

ütést paizsán fölvészen,

Számtalan törököt lefektet egy helyben,

Mint

óriás gázol ellenség vérében.

183

Szigeti Tesiedelem. \.

50.

Másfell Delimán halált,

jut

veszélyt

immár kapuhoz.

ers kezében

hoz.

Nagy

dárda kezében, hasonló tölgyfához, Avagy rettenetes gályaárboczfához. 5

1

.

bátorság esek Bot Péter szvében, az mi kellett volna ily üdben Mert harczra kimegy török eleibe, Megvetvén törököt bízik jó szvében.

Több

Hogy sem

52.

;

Kapuját megnyitja szép Szigetvárának. Ottan eleiben áll nagy Delimánnak,

De Delimán

éltét elveszi két hatnak.

Kik Bot Péter eltt serényen harczolnak. 53.

másfell kárt tészen törökben, ledül eltte nagy sebben, Sábán is, Bichir is, Pechliván Eöszven, Sas Fábián eltt fekszik Nuh Mohacen. Péter

is

Mert Murtuzán

54. AJl vala

Embrulah aranyos fegyverben,

Skófiummal varrott kápa van fejében, Czifrált jancsárpuska mind az két kezében, Kemény bagdadi kard fütyög hüvelyében. 55.

Nezér Chelebinek

vaJa kedves

fia.

Minden tudománynyal mert elméje Ú Músáknak vala szeret szolgája,

U 56.

kobzot,

miszkált,

chingiát tuda.

U

szerecsen tökkel tett szégyent nagy Pánnak, Unekével penig szép bilbil madárnak. Erdknek Orfeus, Árion halaknak.

Második Endymió 57.

rakva,

volt az fényes hódnak.

O, örökké szerencsés, Embrulah,

Ha

lennél,

hadat s Szigetet te elkerülhetnél. Erre Badankovics kegyetlenb medvénél Megyén, visz félelmet reá nagy ervel.

;

284

58.

Szigeti Tesz edelem

Hcában Embrulah kilüvi Mert meg nem találja az

;

X.

puskáját,

horvát leventát penig kikapja sereg közt Embrulaht, Mint nagy saskesely szép hattyú madarat. 59.

Hóna

alatt viszi félénk gyönge prédát, vékony torkával segítséget ki át. Meglátja Delimán ifiú Embrulaht, Badankovics után fut, mint jobban futhat.

Ú

nem viszi békével, Az török gyermeket, szablyája élével

60. Látja Badankovics,

Fölnyitja szép torkát, mely szép finekével

Erdt, mezt 61.

töltött sok

Megáll osztán,

s várja,

gyönyörséggel.

az

ki

jün utánna,

Delimán, mint villamás, de tnik reá, Mint az sebes menyk röpül nagy dárdája.

Egy 61.

szempillantásban Ivánt elszaggatja.

Te rontád

Én

világnak nagy gyönyörségét.

penig érette elvettem éltedet,

így Delimán beszél, s lábbal nyomja testét, Testébül dárdáját kihúzza és vérét. 63.

Bot Péter megbánta vakmer próbáját, Nem meri megvárni Delimán haragját. Visszafut az várban, visszaviszi hadát.

Vakmerségének 64.

Nem

sokkal azután érkezik kapuhoz víznek árjához. Delimán, hasomló Mikor fövént, dlt fát, gyükcret bven hoz,

Mert 65.

vallja gyalázatát.

rettenetességet

Sok számtalan Puska miatt,

Nem

s

kárt

markában hoz.

tatár mellette elesik

attul

de

nem

rettenik

tud az szve félni, st nevelik Aztot veszedelmek, s jobban serénkedik.

Szigeti Tiszedehm. T.

66.

2

Egy kis torony vala kapu fölött fábul. Azt lerontá Ali Kürt mastan ágyúbul. Torony emberestül Delimán eltt hull, Ki hanyatt,

ki talpra,

ki

szájára búrul.

nehéz gerenda holtan lefektetett. Kit maga fegyvere mellybe sebesített. Kit rettenetes esés halálban kevert. Húsz volt kettn kvül, többi mind elveszett.

67. Kit

Mikula Egészségbe torony bul leestek vala. De mikor Kliszurics magát közben látja. Sok ezer török közt magát befoglalva

68. Szvilojevics Antal, Kliszurics

:

69.

Mint

Ha

az crdej vad dühösségben esvén. történet szerint jün vadász seregben,

Akartva fegyverre kemény szvel megyén, Jól tudja halálát, hogy ez helyben legyen.

srbb

70. Kliszurics szintén úgy, hun Fejét aláhúzza, föltartja paizsát.

Másik kezében penig nehéz

lát.

pallosát,

Reméntelenül megy, ott látván 71. Szvilojevics

feg)'vert

halálát.

penig bízik gyors lábában.

Török közt s fegyver közt indult nagy futásban. Kapdos már bástyához, erködik abban. Miként fölmászhasson s lehessen bízvástban. 72.

De

ott éri szegínt kegyetlen Delimán, Rettenetességgel lábánál megkapván. Amaz fölerködik, de csak heában.

Mert

lerántja,

73. Vélted-e,

nagy

elttem

falt

vele leszakasztván.

te elszaladhatnál.

Hitetlen eb, és gyorsabb légy Delimánnál? így mond az kegyetlen neki és nagy vassal

Megnyitja gégéjét, merre bement

halál.

:

2

86

Szigeti feszedelem. A.

74.

Milos Badankovics az kapu mellett áll. Másfell Hervoics, mint két magas tölgyszí Az mely Dunaparton innen is túl is áll. Magasban többinél s nagyobb hatalommal.

75.

Ezek

esztelenül kis kaput megnyiták.

Hogy

ellenség bejjjön, szbül kívánják, sokat beereszteni gondolnak. Többit kinn szorítván, ezeket benn vágnak.

Mert nem

76.

Tódul az sok török és mász egymás hátán. Mindenik másik eltt bemenni kíván. De Hervoics immár megfélemlett dolgán, Beteszi az kaput, vállával támasztván.

77. Esztelen,

mert benn zárta az tatár

Mint bárányok közé haragos

királyt.

oroszlánt,

Milos Badankovics neki bízta magát, Megy szves tatárra s messzirül így kiát 78.

Nem

Krím ez Delimán, hazádbéli

földed,

Hanem

Szigetvára, az te temetésed. Halállal megfizeted az én öcsémet, Ihon, ez a dárda mastan legyen tied.

Delimán, mint az könny evet. Helyt ád az halálnak, dárda üté mellyét Nagy Daust basának, elszaggatá szvét, De Delimán így felel, felelvén nevet:

79. Elugrik

80.

Illendbb, hogy késérd te öcsédnek lelkét. Feneketlen pokolban s még útban éred, Nagy azimi karddal ily szók után mellyét, Felnyitja s kibocsátja siralmas lölkét.

81.

Hervoics mellette megölt kilencz

De

élte vesztével

tatárt.

megvallotta kárt.

Mert heában éltét fegyverderékban zárt: Mindkettt elrontá az nagy azimi kard.

287

Szij^eli "FészeJelem. \.

87 Egyedül maradott az vitéz Delimán. Mert mind elvesztenek társai az várban Mégis az szíve oly bátorságban van, Mintha volna közép török táborában. 83.

Sem

szaván,

Nem

sem kezén, sem bátor személyén

esmérni félelmet,

Tiporja, gázolja és

öli

Körösztény katonát, 84.

Minden

jár mereven. kegyetlen

ki áll eleiben.

mint lángot, eszében akkor nem jutott, Hogy várban ereszlett volna török hadat. Csak az futó népre viselt nagyobb gondot.

Uneki

85.

;

fut eltte, kerüli,

is

De mikor meghallak ezt az vár Hogy várban berekedt haragos

piaczán.

Delimán,

S hogy nagy veszélyt teszen egyedül egy szablyán, Alapi Gáspárral siet vajda Stipán, 86.

87.

Akkor legelsbben vette magát észben Delimán, hogy nem jó néki késni itt ben. Mint szves oroszlán sok vadászt erben Ha lát, nem fut, haraggal elttök megyén. Delimán így ballag karddal kapu

felé.

Mert utánna

fegyver- árt lát mindenfelé. felé. Késéri kiáltással nép, ki Ki tüzet, ki vizet följl hány fejére.

l

88.

0, hányszor megfordult, szégyenli futását, Szégyenli mutatni köröszténnek hátát. Akar visszamenni, de ész bátorságát Meggyzi, kapu felé tartja járását.

89.

Az nagy

vas lakatot, ki egy lóterh vala. Leüti ököllel, kaput lábbal rúga, így vitéz Delimán várbul kiindula. Híd föl vala vonva, árkot általússza.

;

aSd

90.

Szigeti Veszedelem. X.

Okos Ajgas basa hadver elmével Lajtorját visz Vidra, igen mesterséggel

Sok ezer jancsár l partrul srséggel. Bástyán nem hagy állni senkinek lüvéssel. 91.

De itt Bven

sem

aluszik az tudós Csontos Pál,

nekik porral és ágyúval.

felel

Szurkos koszorúkkal, sok tüzes labdákkal. Lajtorja-hozóknak áll ellent nagy kárral. 92.

93.

És minden szándékjok ugyan semmivé lén, Ajgas csudálkozván maga veszedelmén. Mert ott háromezer török nélkül el lén, Mégis bástya fölmenésére szert nem tén.

De Demirhám ront, bont, de veszti az népét. Csaknem maga rontja körösztény seregét. Rosszul

Már 94.

áll

eltte Dandó,

szvébül

s

reménségét

ereszti, s lát kevés népet.

Ezt mikor meglátá Szigetnek Hectora, Két seregét magával gyorsan ragadja. Vitéz Zríni ell maga megyén vala. Tündöklik fegyvere, kezében szép dárda.

Demirhám, mikor ezt láttad. Mint nyárfa levele? Magad nem tagadtad, Mikor az harcz után császárnak mondottad Az harcz állapotját, s igazán vallottad.

95. Röszkettél-e

96.

Mert nem volt orczádon akkor igen sok vér. Mikor bán dárdáját láttad, hogy éppen vér, Száz törököt kézzel maga Zríni lever. Mégis reá bátorság mindenkor több tér.

97. Fekszik

eltte Balbozán és Bilal, Ali, aga Behludi Szál

Gyalog Réz Kürt

Kaszum

lelkét fújja, Szulfikár földet fal,

Vitéz Sziausz bég, Pirkuch Porcha Alfal.

;

Szigeti VesíedeUm. X.

q8.

Mint

vízi óriás

~

289

bán gázol az vérben,

Hentereg sok török az maga sebében. Más s meg más törököt fektet le egy helyben. Akkor futni indul török nem seregben. 99. Ki utót nem talál, bástyán aláugrik, Kinek keze, lába, feje összeromlik,

100.

Kevés az törésre bástyán

találkozik,

Heában Demirhám maga

tusakodik.

Mert

az nagy szorosság akaratja nélkül Kiragadja hirtelen az bástyán kvül, eleget kiált Dur de haszon nélkül, ;

:

Mert

az nép kivivé magát

is fal

közül.

már sok török hull, mint tz eltt az nád. Melyet pásztor tavaszszal gyújtogat s vigad. Látván tznek, szélnek kemény harczolását,

lOi. Itt

így hull az sok török és szaladton szalad. 102.

Nem

látnál

egyebet pornál

s

magas

füstnél.

Kit kóvályogva visz az lengedez szél. Jajgatással kevert, jár köztök az veszély,

Omol

kiméletlenül

pogány török

fél.

103. Láttad-e az halált az falon leírva, Mely rettenetesül kaszáját hordozza.

Bán oly rettenetes az török táborban. Mint kasza eltt f, hull török halomban. 1

04.

Az

egész seregnek ad bátorságot, ád ert szigetieknek s hatalmat. Mert soha mellette senki kárt nem vallott

Minden szvel 105.

Nagy

kíván mellette az harczot.

hosszú harcz után megtér szép várában,

h

Mint az kölykeihöz nstény oroszlán. Elzvén ártóit luegtér barlangjában, így tér Br. Bülasiu

B

meg lii

szolgáihoz Zríni vígságban.

gr. Ziiiiji

M

19

;

290

Szigeti yetzedelem. Xl.

106.

Uk penig körüle, mint oroszlány kölkek. Vígadnak, örülnek s neki hízelkednek Seregek megbontó Istenét dicsérnek, Vigyáznak, fáadnak és gondot viselnek.

TIZENEGYEDIK ÉNEK. 1

.

1,

3.

Még Nem

szvet is nagyra visz bosszúság. hogy határtalant, kit nem bír okosság. Legyen nekem Achilles ebben bizonság. Kit harcztul tartóztatott egy kis bosszúság. áljos

O, ha ment lehetne némely ember ettUl, Jobbat nem kérhetne világon Istentül; Mert némely bosszúság igen üdtlenül. Némely penig kárral maga fejére dl.

Deljmán hogy megtért rettenetes harcztul Fáradtan, lustossan aludt vértül, portul;

De szve még jobban ég nagy bosszúságtul, Szégyenli, kifutott hogy Szigetvárábul. 4.

Mit fog Rustán bég mást énnekem mondani.

Ha ezt az dolgomat fogja meghallani, (így szól vala magában), mit fog tartani Császár én fellem, ha ezt fogja tudni ? 5.

Hej, mert elvesztettem minden jó hiremet. orczul meg ellenségemet. Látták hátamar, látták szégyenemet, Hová kívánhatom tovább életemet?

Mert nem vártam

k

6.

Most lesz már mezeik az én irigyimnek. Engemet gyalázni mást nyílik meg nyelvek, Mert senki nem látta én vitézségemnek Próbáját

5

az én hatalmas fegyvere.Tinck.

:

Szigeti T^sze Jelem.

7.

\

:

/.

Nem

futottam én, nem, kaur ebek eltt, tarthattam egy hadi fölyht, Kijüttem Szigetbl, ott hagyván jelemet. Vértót, holttesthalmot, füstölg üszököt.

De magam nem

8.

Magában tatár hám így tördik vala. gonosz csillaga Azonban Rustánt az Haragos ifiú eleiben hozá, Rustán Delimánnak kevélyen így szól a

9.

Azt tudám, krími bég, Zrínit kötve hozod.

Az mint vala min.ip az te fogadásod. De talán akartva te aztot halasztód, Mensz császárhoz. Szigetet kérni akarod. én hazudtam, te igazat mondtál. kaurokat egy csapással levágtál.

lü. Jól van,

Az

De bánom Hogysem I

I.

Tz

hamarabban, hogy

kifutottál.

az mely lassan Szigetben ballagtál.

sem oly

hirtelen,

sem puskapatíanás,

Sem ama rettent mennyei

villámás.

Mint tatárnak szve, s haragja hatalmas. Mert mindjárt kezében akada kemény vas. I

2.

Heában hány ellent Rustán bég kardjával. Mert vitéz tatár hám három csapásával Földre halva nyújtá, s fölötte így szólal Holt eb, ihon, krím-bég az kivel játszottál.

1

3.

Kiáltás, sikoltás ottan sok szármozék.

Mert

De

vezérrel valának jancsár seregek.

semmit Delimán nem gondol vélek,

Békével maga sátorában belépek. 1

4. ily

nagy zöndülésre császár maga megyén.

De késn

érkezett, mert látja, mint legyen Holt vejinek dolga s kérdezi, mint legyen büntetést vegyen ? Oka, hogy bnöstül

:

Szigeti TeszedeUm. XI.

292

1

5.

Kassum Kapigi basa eleiben áll haragos császárnak, és mérges szókkal Gyújtja lobbant fzvét s azt mondja, m.it használ.

Az

Hogy 1

6.

császárunk vagy?

te

U

ártatlan meghal.

Ez

ártatlan megholt magunk fegyverétül, Melyet hoztunk kaurra különb hitünktfil.

Ez az gonosz tétel, de mit tart hitünktül Deli mán, ha nem fél tled, sem Isteniül?

Megmert

17.

ez az kevély minap tanácsodban Rivogatni bennünket, és csak heában Panaszoltunk reá, im, mást táborodban Te vdet megölte egy kis bosszúságban.

j8.

Uraság, kegyelem mind haszontalanok. Ha böcsület s félelem nem lesz oszlopok.

Magad

Ha 19.

fejére

is

rossz

jüvendt mondok.

mást Delimán bntelenül

élni fog.

Kaszum többet

szólni császárnak akara. szintén elérkezék arra. intéssel többet szólni nem hagyja.

De Demirhám Kemény

Hanem

az császárnak így szól vala

maga:

20.

Gyzhetetlen

2j.

Országló embernek nem egy az büntetés. Ha mindegy is az bn, mert különb mértéklés Kell minden dologban ; nihutt az büntetés Ártalmasabb, hogysem az gyönge megintés.

22.

Az

császár, mást jusson eszedben. Kicsoda Delimán, mert az kezében Te táborod nyugszik igen csendességben Nagy vitéz és nagy úr mert is földében.

Rosszul tanácslottál nincs igazságnál Szöbb s jobb, az mely egyiránt mindenfelé áll, Hát énnekem császárság, mondd meg, mit használ. császár így felel

:

Demirhám engemet, mert

;

;:

Szigeti Teszedelem. XI.

13.

Ha

393

csak nyomorultakra száll én büntetésem,

Hát azokon hatalmom csak vagyon nékem? De én megmutatom, hogy vagyon különben, Delimánnak vétkét mert meg nem engedem. 24,

De

többet

Demirhám

felelni

nem mere.

Gyorsan Deli mánhoz, barátjához mene Császár nagy haragját néki megbeszéllé. És hogy ezért éltére gondot viselne. 25.

Mosolyog

De

Delim.án,

hogy

hallja ezeket,

mosolygásában kevert lángot, mérget,

mond Demirhámnak Nézd esztelenségét Megaggott császárnak, s kinek tart engemet?

így

16.

:

Talán rabja vagyok, mint az több muzurmán, oly ágya-gyalázó, mint nyelves Rustán? Nem vagyok én olyan, meglátja Szulimán maga kárával, vagyok úr mint s hám.

Vsgy

27.

Jjjön

el

maga, fogjon meg engemet.

Vegye büntetésben én vitéz fejemet Meglátja, hogy tartom én üdvösségemet Abban, hogy szenvedjem, megfojtson engemet. 28.

Csuda tragédiát készít elméjében Császár, kit nevetni fog Zríni Szigetben. Ezt mondván, csak gyorsan öltözik fegyverben. Rettenetes dárdáját veszi kezében.

29.

Azonban Ajgas is. Halul is érkezett. Mindenkor barátinak tartá ezeket. Delimán haragját enyhítik és szvét, Halul bég így kezdé tatárnak beszédét

30.

0, hatalmas

Az

vitéz,

6 mi tisztességünk,

te vitézségedet mi jól esmérjük.

Nincsen lehetetlen eltted,

jól

Minden kardod eltt ertlen,

tudjuk, jól

tudjuk.

Szigeíi feszedetem. XI.

294 31.

De azt Isten ne adja minekünk érnünk. Hogy az ki után kell nekünk elmennünk, Attól rontattassunk, és te mi ellenünk Kardot vonj, az kstül fél mi ellenségünk.

meg, mit akarsz te mást cselekedni Talán török vérben kezed förtösztetni. Tiszta Mahomet hitét semmivé tenni,

32. Felelj

Kauroknak gyönyörséget szerzeni 33.

Ah, ne legyen az úgy, az

?

?

istenért kérlek,

Alert nincs haszna itten az kegyetlenségnek, Vetkztesd le ebbül szépségét szvednck. Engedj annak, kinek mindenek engednek. 34.

Menj Adj

el

szeme ell haragos császárnak.

méltó haragjának. st nagy okosságnak Fogják ezt mondani, valakik meghallják. kis ideig helyt

Nem

35.

lesz ez félelem,

Mi, az te barátid, itt leszünk azonban. És módot keresünk visszahozásodban, Titkon te ellehetsz valamely városban, Míg tlünk nem értesz mit bizonyossabban.

36. IJy tanácsok után szve meglágyula Vitéz ifiúnak, mindjárt készü: vala.

De csak másodmagával onnan indula. Dumán nev lován, s tülök elbúcsúza. 37.

Ez elment

békével,

Demirhám azonban

Nem nyugszik, st töri elméjét magában U szve nyughatatlan minden órában, Mert 38.

;

Deli Vidot megesmérte már harczban.

És neki megesküdt, hogy harczra visszatér, Mihant alkalmatosságot és üdót ér. És hogy török császártul hitlevelet kér, Melyért Deli Vidot más bántani nem mér.

:

:

;

Szigeti yitzedelem. XI.

akaratja 3Q Eddig mind haladott az Mert níha egy, níha más volt akadálya. Mastan penig immár zz szfive furdalja. Ez harczot véghez vinni szblil kívánja. 40. Eleibe híva azért

egy követet.

Az mely azeltt is vitt sok követséget, És néki ilyen mód kezdé beszélését Sahman, véghez vinned 41.

Ne

császártul hitlevelet

féljen senkitül,

jjjön

kdtem.

ki

Csak én magam néki vagyok

Én

U 43.

egy követséget.

Vitéz Deli Viddal. akarom, légy szemben. Megmondd neki, nincsen feledkezés bennem. Az kire feleltem, én azt véghez vittem,

neki 42.

kell

mezre. ellensége,

rajtam mutassa, van-e vitézsége, is meglátja, mit tud Demirhám keze.

Sahmán elindula szép Szigetvárában, Integet távuhui, hogy követségben van. Beeresztek azért szigeti kapuban ; Ottan Deli Vidot kérdezi, hogy hun van?

44. yVlikor

megesmére Sahman Deli Vidot,

U

hozzá békélvén lassan fejet hajtott, Osztán bátor nyelvvel neki igy szóllott Demirhám engemet, Vid, tehozzád küldött. 45.

Hogyha te vitéz vagy, azt izené néked, Gyér ki az mezre, otlan van te helyed, Demirhám kezét is ottan megesméred,

U

halálos bajra ottan jün ellened.

más nem leszen neked. Csak maga Demirhám harczol te ellened

46. Senki ellenséged

Deli Vid, te eztet szentül elhiheted,

Mert, ihon, császártul vagyon

hitleveled.

505

;

296

47.

Srigeti yeszedeíem. XJ.

Mint tz, Vid

Nem

ugrott haragos gondolatban.

tarthatja haragját tovább

magában

;

Mond

az töröknek, várjon, de kevés szókban, Osztán az nagy úrhoz mene bels várban.

48.

Lábához békélvén, kezde esedezni.

Hogy ne neheztelje harczra Noha nem örömest, de nem Bán Vidot 49.

ereszteni.

tud mit tenni.

bocsátja halálos bajt víni.

Vid

várbul kijve, mint egy késel sas, Kinek orra, körme fegyveres és horgas, Igy Deli Vid körül mindenütt fényes vas. Sisakja fejében haragossan tollas.

50.

Mond

osztán követnek Eredj te uradhoz, néki Deli Vid kezében mit hoz. (Dárda vala kezében), várjon hát ahhoz. Hun meglátott els nap, közel patakhoz. :

Mondjad

5).

Sahman követségét megvivé urának. Annak csuda gondok szvében befolynak Sokat fohászkodik az nagy Állának, Sokat Mahometnek, fogad szent Alinak.

52.

Ötven

tinót vágata

Hogy

Istentül szerencsét néki kérjenek.

szegényeknek.

Sok pénzt talizmánoknak és derviseknek, Sokat oszta mindenfelé szegényeknek. 53.

Soha Demirhámnál magas ég nem

látott

Istentelenebbet, de la, mégis hajlott. Az mikor közel veszedelemhez jutott. De kés olyankor sietni tenni jót. 54.

Mert nem

Hanem

jó akarat tet arra hajtja, az eltte forgandó nvavaJva,

Mindenkor

jót

tegyen ember, ha akarja, hogy készen találja.

Istentül jutalmat,

S- igeit 'Féizedelem. XI.

55.

Meddig

Mint 56.

az két vitéz harczra készül vala,

Miklós vigyázásban álla. mi csalár ságot török ne indítna, pogány ellenségnek szokása vala.

Addig

Hogy

Zríni

Végre megnyittatá szép Sziget kapuját. Kapuig elkéséré vitéz szolgáját, Sok vitéz szovával újítja kész voltát,

Késérül ada mellé kétszáz 57.

297

szablyát.

Vid megyén elttök, mint gálya tengeren, Kinek sok vitorlája leveg az égben.

Mert

rettenetessen strucztollát fejében forgószél, dárda forog kézben.

Mozgatja 58.

Másfell Demirhám, mint nevelt méreggel Napkeleti sárkány rakva gondos tzzel, Ezer gyumlia jün, ezer Spahi evvel, Jün Amirassen

59.

Maga

húsz száz szerecsennel.

az császár, egy dombrul alánéz, körösztény vitéz? Holtnak immár tartja Vidot, mert emez Elhitette vala császárraj, hogy meglesz.

Mit

60.

is

is

csinál szerecsen és

Mikor közel Vidhoz Demirhám eljuta. Hangos torkkal néki ilyen mód kiálta: Egészséggel Deli Vid, horvát leventa, Méért ily kés jüsz te fogadásodra?

61. így felel Deli

Mást

Vid

:

Én késn nem

jüttem.

vagyok, mastan küldettél éröttem. talán még ma Jsten megadja érnem. itt

De Megbánod 6i.

idején,

hogy

kihittál

engem.

Te magad sem tudod. Deli Vid, mit beszélsz. Mert immáron engemet talán holtnak vélsz. Kezeden, lábadon látom, mely igen félsz. is, mert lölköd majdan pokolban vész.

Méltán

;

Szigeti yészedelem.

198

63.

X.I.

így monda Demirhám, de Vid Jlyenképcn Pogány eb, nem pokol az én lakóhelyem De nem disputálni én teveled jüttem, Hanem hadd váljék meg, mit tudunk mindketten. :

gyorsan reá rugaszkodék, Alatta fekete föld ugyan rözzenék, Villámás módjára dárdája kitnék Kezébül, de Demirhám gyorsan elugrék.

64. Ily szók után

65.

De mégsem

mint az sebes dárda, oldalán mind megszaggatá. Török pánczérábul dárdát kiszakasztá, S magáét Vidra készületlenül hajtá. volt oly gyors,

Mert pánczérát

66.

Az Vid

07.

Néha öszvejünnek, néha eltávoznak, Mint ágyúbul kiltt fényes tüzes labdák, Melyek levegben öszvetalálkoznak.

paizsában kár nélkül megakadt. Ottan mindkettnek kard kezében akadt; Az két ers fegyver hány tüzes szikrákat, Ars, Mars közöttök forgatják magokat.

Így cselekesznek ezek vitéz leventák. 68.

Nehéz fegyver

alatt

Demirhám

fúj lángot.

Nem

ád Deli Vidnak semmi nyugodalmot. De Vid sem aluszik, mert közel már jutott Minden szerencséhez s jól forgatja kardot. 69.

De, ihon, szerecsen talpra emelkcdék. Mint déli késértet nagyobbra nyújtózék, Kezétül nehéz kard magasra vitetek.

Honnan 70.

sebességgel

Vid

fejére esek.

Mint iszonyú menyk porrá té sisakját Vidnak, megtöré is haragos homlokát, Kiért csak nem esni cler észté magát. Kiért esni ereszté mind a két karját.

:

:

:

Szigeti Vetzedelem. XI.

71.

399

Akkor vígassággal török sereg kiát. Deli Vid éltében, azt tudja, véget lát. Körösztények közé esek penig bánat gyorsan szerencse megfordítja magát.

De 72.

73.

Megéledt Deli Vid, kézben vette szablyát. Töröknek ketté vágá fényes paizsát, És azon csapással megsérté oldalát, Második csapással eltöré sisakját.

Nem

is

hagy nyugodni az vitéz töröknek

ujítton újítja hatalmas kezének

Nehéz csapásait, az törökök félnek, Demirhám barátjai igen rettegnek. 74.

Demirhám ez volna neked végs órád, Hogyha megtarthatná török fogadását; De meg nem tartja sem hitit, sem szavát, Ihon, mást

75.

is

megszegi esküdt mondását.

Mikor Amirassen

Hogy

látja társa

rettenetes harczhan

dolgát,

Demirhám

lankadt,

Vid peniglen magával még jobban bírhat. Török seregeknek fölszóval így kiát 76.

Nem Hogy

fogja-e szégyen vitéz szveteket, ennyi seregért teszünk föl egy lölket?

Talán letettük régi emberségünket, Vagy számmal nem gyzzük kaur seregeket? 77. Alig van

százunknak egy-egy ellenségünk.

Mégis ez gyalázatos

bajvívást nézzük, Evvel érdemessé Deli Vidot teszszük.

És 78.

talán

nagyobbra magunknál böcsüljük.

Ah, ne lássák Szigetet ezek az ebek. Az kik Deli Viddal nézni harczra jüttek.

Hogy Hogy

azután soha ne kérkedhessenek. bosszúságunkra várba visszatértek.

:

S'igefi "Vex^edelem. XJ.

300

79.

Ezt mondván, Karabul

jó lovát fordítá.

Az maga

seregét magával ragadá, Vidot nagy ervel hátul megtaszítá. Sebessége miatt csiddal nem hajthatta.

Vid ezt látván, szvében félemlett, Mert látja körüle szerecsen sereget; fél, de nem hogy megiédt. Azt mondám, hogy

80. Deli

Nem 81.

,

iédt

noha

látja élte végét.

U Karabul lónak megkapja fékszárát Bal kézzel, jobbikkal fölemeli kardját, Amirassenek is ketté vágja nyakát. Holtan letaszítja másfelé derekát.

Demirhám ezt az történetet. kedvébül Mert (meg kell vallani), nem Vid peniglen kiált: Megszegted hitedet,

82. Csudálja

Pogán 83.

De

Isten

Végre

megveted az

eb, is

te Istenedet.

megvet, Demirhám tégedet.

kezemben adja életedet. Felelne Demirhám, de mást nem

Mert

is

felelhet,

többivel együtt öszvekeveredett.

84. Szégyenli és pirul, s próbálja tartani

Török

seregeket, de ha

Az nagy

kiáltás közt

Úneki hát

nem

hallhatni,

heában fáradni

itten.

Vid peniglen, mint az könny evet, Karabulra ugrott, s járja az sereget, Már az török sereg ösz ve egyel edett

85. Deli

Az 86.

kétszáz vitézzel,

Gyamer nagy

Amaz Kenán

ki

állott

Vid

mellett.

csapással levágja Sár fjét.

porban lölkét. de János Mehmetet,

jajgatással fúja

Palikutyát,

Eivaszt, Bahtiart, Pirkuchot, Bégzádét.

lett

Síigeti VeszeJelem. XI.

301

87 Jahia Zaimis Pál miatt életét Föld alá bcsátá, de Pálnak gégéjét

Megnyitá Bériéi szablyája Kegyetlenül kóstolá 88.

Mikor

s

ott

és vérét

hagyá

éltét.

ezt meglátá szigeti Zríni bán,

Hogy nem

állandó császár fogadásában. Ötszáz karddal kimeg^en s fegyverderékban. Maga segétséget visz ell nagy bátran. 89.

Az

törökök tet megláták messzirül,

Mint

ártalmas szélvészt hajós

lát

tengerrül,

Szaladnak eltte igen képtelenüJ, Mindenik magárul gondol, nem társárul.

Vid peniglen, mikor magát közben Látja számlálhatatlan török seregben, Kardja nem használhat, látja elméjében,

90. Deli

Ily

91.

mesterséget gondol gyorsan szvében.

Egy

holt gyumliárul az kapát leveszi,

Azt mind

tolJastul

maga tejében

teszi,

szabad egyeránt, merre sereg viszi, Zríni eltt merre szerencse vezérli.

nagy dárdáját, nehéz árboczfát. Deli Vid, Deli Vid, nagy torkával kiát. De Deli Vid neki mást választ nem adhat. penig hátul

92. Zríni

Mint

93.

Hun

viszi

vitorlás gálya az

vagy édes szolgám. Deli Vid, hun vagy

Elsz-e, török szablya vagy megemésztett-e? Felelj

meg, hogy ha

élsz.

Így jár az seregben

Zríni, könyvei teljesednek szemébe. 94.

Azt gondolja vala, hogy Vidot megölték. Azért szve nagy keserségbe ugrék. Futó török után gyorsan rugaszkodék, Egyedül maga közben keveredek.

te,

;

302

:

Szigeti yéízedelem. \l.

nekem oly észt, írhassam ez dolgot Zrini mely rettenetes indított harczot? Miképen eltte az pogány test hullott, Mint szalma tz eltt, oly hirtelen omlott.

95. Ki ád

96.

És

vagy legels Kaszum Kapigia, kinek életét Zrí ni bán elvonyá. Azután Balbazán, Pirkuch és Kahrina Maga vérét, lölkét az fövenybe nyalja. te

Az

97. Holttestek között jár, mint kegyetlen halál. Török vérben gázol, mint tengerben kuszál.

Senki eleibe fegyverrel nem áll, Bajvívó társára senkire nem talál. 98.

De

ihon, Olind bég szégyenli futását, Látván vezérének ottan nagy halálát Megfordítja Zríninek azért orczáját. Merevényen tartja kezében nagy kardját.

99. Öszvecsap Zrínivel, de egyenetlenül. Mert halva az földre eleibe dl, keserves lölke nagy föld alá röpül, Zríni penig máshová megy kegyetlenül.

Ú

100.

levágja Hajdárt, Mussát, Bajazetet,

Nagy test Murtuzánt, fegyver

Rechepet,

Végre Ajgas basának elcsapja fejét. Nagy sötét fölyhvel befödi életét.

TIZENKETTEDIK ÉNEK. ].

Bujdosik nagy Delímán másad magával. magával,

Nagy gondokat hordoz mindenütt Küzdödik búsulásinak nagy Idegen földön

habjával.

jár rakva bátorsággal.

Szigeti Venedelem

2.

l

Ml.

303

egykoron harmatos hajnalban

vala

dombon és szells árnyékban, Eleiben tnek Cupido haragban S ily haragos szókat beszéle magában

Egy

igen szép

:

3.

Vagy megkissebbedetl-e az én hatalmom? Hogy én ezt az embert megbírnya nem tudom,

nem oly ers az én nyilam s íom, Mint mikor megbírta Marst én vitéz karom?

Talán

4.

De

St No Ha 5.

az mint én hallom, nem kissebb az Marsnál, minden termete deliább nálánál, majd meglátom én, vitézség mit használ,

szép termetedben sebet nyilam csinál

?

Begyógyult már sebed, kit azeltt csinált. ez az mostani teneked hoz halált.

De

Soha

el

nem

felejted többször Kumillát, élni, császár szép leányát.

Valamíg fogsz 6.

7.

Ezután kitölté puzdrábul sok nyilát Kegyetlen Isten fia és nézi vasát. Nézi mindeniknek mérgét és fuUánkját, Keserves seb csináló titkos hatalmát.

Azok

közül egy rettenetest választa. óhajtással timporálva vala.

Mely nagy

hegyes fullánkja. Siralom és bánat Rövid gyönyörség vala fája s tolla. 8.

Ez

járá

Rontá

Mikor

meg szvét Vénus

el

nézte halálát szép Adonisnak, törlötte sebét fiúnak.

S kezével 9.

királynénak,

víg kedvét az istenasszonnak;

i

Ezt Íjában tévén, az füléhez vonyá, Vitéz Delimánnak szvébe bocsátá, Nyil láthatatlanul ú szvét megjárá. Minden mérges nyavalyát középben hagyá.

.

Szigeti yiszedeUm. Xll.

304 10.

1

1

ó, hányszor jün néked abban az órában Kumilla szép szeme nagy gondolatodban? Hányszor Kumilla név jün elöl szájodban, Vitéz Praecopita, csak egy pillantásban?

Ha

az fülemüle sírását hallgatja.

Annak bújához magáét

hasomlítja,

Ha

derült egeket az

Ha

foly az folyóvíz, vagy szép csurgó patak*

Az

szemei is mind egyiránt folynak. az gyönge szellk ágok között fújnak. bánáti is nyughatatlankodnak.

szeme látja, Kumilla szépségét nagyobbnak gondolja. 1

2.

Ha Az 1

3.

szól

teszesz

Ezt az sok

Méért 1

4.

magában Kumilla, Kumilla, engemet boldogtalanná?

És így

Méért

:

óhajtást, kit búsult szú fúja,

az te

kemény lölköd meg nem

hallja?

Méért én sírásimtul te meg nem lágyulsz, S nem látod bús szememet könyvekben mint úsz? Te, penig talántán nyavalyámtul gyógyulsz. És az én kínomban te semmit nem is tudsz,

1

5.

Maga

ez fényes nap és ez az derült ég Nálad nélkül énnékem sötétség,

sr

Ez az kikcleti mezei különbség Énnékem unalom és nagy keserség. 1

6.

17.

Tengelicz neke, pintyke sírása. Nálad nélkül mint baglyok huhogatása. Lengedez szellk, csurgóknak folyása Mint szélvészháború és Lethe forrása, Hej, csak te szép szemeid vígasztalnak engem.

Minden bosszúságot enyhítenek bennem.

De talán megcsalom magamat én ebben, Talán gylölsz Kumilla, édes szép gyöngyöm?

;

Szigeti veszedelem. \ll.

18.

IC).

305

Rustán bég halála, melytül véres kezem. Talán szemeid eltt gylöltet engem? De inkább mit bánnád, hogy aztot megöltem, Holt ebtül szépségedet hogy megmentettem. Ihon, hozzád megyek, tégy bosszút én rajtam. Magad kezeitül lölkömtül fosztassam De nem lehet, hogy olyan kegyes orczában Lakjék kegyetlenség, s kárt valljon Delimán.

20. Így szól vala tatár és lovára ugrék. Gondolván, sok búja talán mint enyhdnck,

Heában, mert kis Isten nyergében ugrék s kezében vala vezet fék.

Eltte 21.

Szerelem Istene Delimánt vezeti Oda, hun nagy tzben taszítani véli, Landor- Fejérvárban azért elkéséri, KumilJa ölében ottan elmeríti.

22.

De

hasomlatosképen vak nyilával éppen, is, mint szarvas-gém futkos az erdkben. Kinek nyillal csinált vadász sebet mellyben. Kumillának

Szvét

23. Így

is

általlüvé

ég az Kumilla szerelem mérgétül.

Mert

sebesíttetett

Cupido

Nyughatatlankodik vagy

Egy hvének 24. Fáti,

ily

Istentül,

jár,

vagy

áll,

szókat ejte mellyébül

édes anyám, mely

sr

vagy

úi,

:

árnyékok

Járják én elmémet, ugyan elájulok

;

mi földünkben látok, tüzet én belém, kitül én gyulladok.

Mely kegyes vendéget

L

^5-

V^gy ^°gy ^2rs öltözött kis Isten tüzében. Vagy Cupido Mars haragos fegyverében. Mindenhez Deiimán hasonló termetben. szépségben. Avagy mind az kettt meggyz Br. Bjlassa

B

é» ^r. Zrínyi

M.

20

3o6 16.

Szigeti Pészedelem. XIJ.

Mely Isten forgatja mást az én elmémet. Hogy azt szeressem, ki megöJte férjemet? De boldogtalan én szeretem vesztemet. Talán szintén Delimán gylöl engemet.

27. Talán azért

S én

Vitéz keze

Elttem 28.

gylöl, Rustán társa voltam,

azért szeretem, is

hogy szabadíttattam

szvem

Delimán, unalmas volt pogány Rustán. által,

ah,

O, hányszor kivántam végét életemnek. Hogy ne feküdjem mellette a holt ebnek, Hányszor fohászkodtam az szent Mahometnek,

Hogy

fertelmes ágy átül megszabadulnék.

29. Így hozta az fátum.

Hogy

De

ki

mondja néked.

alázatos Kumilla szeret téged?

Fáti, édes anyám, elvesztem elmémet. Talán avval együtt unalmas éltemet.

30. így szól vala Kumilla, de vén orvosa Néki orvosság helett cicutát ada,

mesterséges csinált szókat gondola. kedvét jobban megkapcsolá.

Kivel az

31.0, Cupido Isten, nagy az te hatalmod, Mert minden rendeken uralkodik karod, Néked nem nagy király, sem urad császárod, Mind szépség, vitézség neked hoznak adót, 32.

Szöbb lélek, szöbb testben nem szorult zz Mint édes leányom, Kumilla, tiedben De szépség nem hoz bátorságot semmiben, Enged szépség, ha lát Cupidót fegyverben. ;

tusakodnak ellen Világon némelyek, s nem veszik eszekben. Hogy végre erejét igen keserben Magokon meglátják, ki van kis Istenben.

33. Bölcsesség nevével

földen.

:

Szigeti 'Fiszí Jelem. XII.

34.

35.

307

Akkor eszeveszettek bujdosnak világon. Mint nyillal ltt medve vándorol barlangban, Mely diktamust nem talál. Nevet ily dolgon Cupido s bosszúját veszi az bolondon.

Hát méért idejét vesztenéd heában Szép ifiúságodnak, s mi haszon abban,

Nem-e

ez az kék ég, kit látunk magasban, Közli velünk szépségét és örül abban ? 36.

37.

Nem-e ez fényes nap, az mely szöbb mindennél, Osztja fényét közinkben, s mi élünk evvel. Ha föld jóságát röjtené irigységgel. Elveszne ez világ csak egy kis üdvel.

Az

jót és az szépet az Isten rendelte

Másoknak

hasznára, s ember, mely kémélte Másoktul javát. Isten kedvét megszegte. És haszontalanul a földben temette. 38.

Nem

kell

Melynek Melyben Jobb 39.

neked futnod

vitéz Delimántul,

híre futott vörös tengeren túl.

szépség, vitézség jüttek lakóvul. nem kivánhatsz te nagy AUátul.

férjet

így szól vala Fáti, tzre olajt önte, Kumilla tisztességét hátra vetette.

Sem

az nagy császár atyját meg nem böcsülte, Kis levélre könyvével ily szókat önte

fogod én vak merészségem, Vitéz Delimán, kit magam is esmérem. De ha az az Isten, az mely bír én velem. Így hattá, ne csudáld, ihon, jó mentségem.

40. Csudálni te

41.

Azért

te ezt így érts,

minthogy gyzhetetlen

Kézzel téged megáldott kegyelmes Isten, S van hatalmod minden ellenségid ellen, Ihon, én is rabui megyek te eldben.

:

Szigeti Teszedetem.

308 47.

!

XU.

De

ha csak azoknak mutatod erdet,

Az

kik ellenségül bírkodnak ellened, bántod hát ezt az nyomorult fejemet.

Nem

Ki böcsül, 43.

ki tisztel,

ki

imád tégedet.

Ha

gylölsz, ha társom vétkébül én reám Ragadott valami ne szánjon Delimán, :

S legyen annyi kegyetlenség Haljon 44.

kardján. az miatta Kumilla leány.

meg

De

ha leányságomat néked tartották Diana társai, szép istenasszonykák Vedd jó nevén, ha úgy sem, tarts hát rabodnak, :

Parancsolj Kamillának, te szolgálódnak. 45. így írá, s elküldé

egy

Vára nehéz szvel Gyógyulása Dclimán ily 46.

47.

lehet,

kis inasátul.

választ Delimántul,

gondolja csak abbul,

levelet külde választul

Látom, igazán szolgáltam Istenemet, Hogy ma megláthatom én jobbik lölkömet. Meggyzelett gyzte gyzedelmeseket. Azért én eldben viszem rab fejemet.

Nem késék sokáig Delimán azután, Kumillához megyén, szvében hordozván Nagy örömet és hamar ott lenni kíván. Az hun Cupidónak vetett hálója van.

48.

0, mely igen tudatlan ember elméje Ha tudná némellyik, mi lesz jövendje. Sok cselekedetét bizony elkerülné; Delimán Kumillát bizony elkerülné.

egymás

után, mint egy szerencsések. mindketten lesztek szerencsétlenek. Vaj, ki szörny czérnát Párkák fonnak nektek, Egyszersmind szakad el evvel örömetek.

49. Futtok

De majd

:

SzigfH TészeJetem.

joo

\II.

50.

Mit mondjak ezeknek öszvejüvésérül. Szerelmes ifiaknak sok szereimérül? Duplázzák csókokat egyinás szája körül, Vénus triumfusán kedves szvek örül.

51.

Mint borostyán fával öszvekapcsolódík, Mint kígyó oszlopra reá tekereszik, Bachus levele is fára támaszkodik, Ennyi mód két fenix öszvecsingolódik.

52. Hallgass

tovább Musám.

Az

török táborban

Sok idegen nép között nagy zöndülés van Mert sok ezer török kapitán nélkül van. Csak maga egyedül forgódik Kajmékán. 53.

Mind

kegyetlen tatár, mind merész szerecsen, ers kéz, de mind fejetlen. Kevély töröknek is szintén azonképpen Elveszett vezérek, s basájok mind éppen.

Sok

54.

;

Nem

láb és sok

látnál

közöttök csak titkos suttogást.

Félelemmel kevert sok gyakor óhajtást. Ki óhajtja

Idrizt, Olindot, ki Ajgást,

Minden maga 55.

vezérét és nagy kárvallást.

És egykor csoportostul öszvegylének Immár estve felé mindenféle népek. Törökök, tatárok, géták, szerecsenek, Egy közlök így kezdc szólni ezeknek

56.

Ugyan mind örökkén vakká kell-e lennünk, Vagy veszedelmünkre szemünket bekötnünk ? Váljon tisztcsség-e, ha bolondul veszünk, S vérünk hullásával kaurt mi tisztelünk?

57.

Megaggott az császár az elméjében, Megkötötte magát vakmerségében, Azt mondja, hogy bemegy ervel Szigetben, Ha török nem marad csak egy is életben.

;

jlO 58.

Szigeti Teszedelem. VII.

Metszen osztán

Ha

várral,

mctszcn császársággal,

ezt betölteni akarja haraggal?

Mert méért mondom, ha lám ugyan

Nem 59.

gondol semmit

is

bizonynyal. török véromlással ?

Vezérek és basák és kemény vitézek

Ers

Zríni kardjátul megemésztdtek. mellettek, ezer muzurmán fekszik Prédájul hollóknak s körösztény ebeknek!

Hány

60.

Mindezeken Ily vitézekért

váljon

szve megmozdult-e ?

egy könyvet

hullatott-e

Nem, nem, hanem még inkább

lett

?

kegyetlenné.

Mindnyájunkat örömest egyszer vesztene. 6i.lhon, magyar király jün reánk nagy haddal, Ki megyén elttünk okos rendtartással. Sátorban lesz császár ravasz Kaimekánnal, Mi fejetlenül mit teszünk kézzel, lábbal? 62.

De Ha

mi minden kárunkat elfelejtenénk.

vitéz Delimánt elttünk nézhetnénk? Némettül, sem magyartul akkor nem félnénk.

És minden dolgunkban szerencséssé lennénk. 63.

De

64.

1^

ki tiltja nékünk, hogy vissza ne hozzuk Császár ellenére is mi fényes holdunk? Fele az tábornak érette fárodjunk, Kérésünkkel tet is visszahozhatjuk.

zavaros szókkal szól vala Deriel,

Mindnyájan követnek tet választák el Hogy Delimán után menjen tízezerrel, S valahol találja, szép móddal hozza el, 65.

De

okos császárnak ez hogy hírré esik. Okos szvében igen megkeseredik. Látja, méltóságát

Magában

közrendek keverik.

elméjével igen tanácskozik.

Szigeti "Feszedelem. XJl.

66.

311

O, mely különböz az községnek dolga, Kis szerencse-szell az melyet hordozza! Ma mutat is kedvet, ha jó állapotja, Ha holnap nem tetszik haragra fordítja. :

67. Méltóság, mely ers uraság oszlopa, S ihon, mást rossz gaz nép lába alá

nyomja

Ellenemre Delimánt visszahívatja, De ennek is lehet talán orvossága. 68. Jobb tahát

nékem vélek nem tusakodnom.

Hanem Delimánért követet bocsátnom, Én küldök és nem k, osztán ilyen módon Megcselekszem, méltóság rajtam maradjon. gondola császár és így cselckedék. Vitéz Delimánért Ferhát bég küldetek. Az nagy zenebonát is megcsendesítek, Az okos Kajmekán és ravasz Halul bég.

69. így

70.

Ferhat megy sietve

s

Delimánt

találja

Kumillával együtt szép Fejérvárába, Azért beköltözik minden okosságban. Császár követségét kitéve ily szókban

71.0,

vitéz atyának

még

vitézebb

:

fia,

0, Mahomet-hitnek legszebbik virágja, fejét hajtja. Császár köszönettel az Az mely földön fölött mindeneknek ura. 72-

Neked

hajtja fejét, s az izeni néked, van vitézségre te indító véred? van, kaur vérén nyert jó híred, neved. Talán kész vagy azokat mind elvesztened?

Hun Hun

vagyon csak esben. immár Zríni esett kétségben. Trheted-e, ily próbán hogv ne légy jelen S vitéz kezeidet ne keverjed vérben ?

73. Ihon, Szigetvára

Maga

is

!

;:

Szigeti Tesze Jelem.

312

74.

.Y//.

Néked

ez pálmának tartatik az ága, Tied és nem másé lesz ennek jutalma. Megelégszik császár, hogy láb aiá nyomta Zrínit, mely kaur közt legnagyobb leventa.

teneked adja két kézzel, akar ezért pörölni Istennel Rustán halálát is bátran felejti el. Az mely maga játszódott veszedelmével.

75. Kumillát

is

Mert nem

76.

Téged az tábor is egyenl kedvvel vár, Török és szerecsen, nem csak krími tatár, Jjj

el

Téged

hát közinkben s ne neheztelj immár, csak aliglan vár Szulimán császár.

77.

Kegyetlen tatárnak szve meglágyula, Mikor maga fell dicséretet halla, Mert nyavalyát császárnak kívána Azért, vitézséggel hogy tet kihozná.

78.

Mást immár

császár dolgát oly kárban látja. segétség nélkül vagyon romlandóba. Azért bátorsággal végezi magába. Hogy elmegy segétségre török táborba.

Hogy

79.

Más

felöl mit csinál és mit

nem kesereg

szem

Kumilla, kinek a szve ég? Szörny jüvendket elméje forgat meg, Végre ura eltt nyelvét így nyitá meg

Szép

80. Kegyetlen, mit készülsz az török táborban.

Tudod-e egy lépés onnan koporsóban? Vagy császár vagy hogy más talál halálodban Okvctetlen módot bosszúállásában. egy kis czinege. Melyet oly könnyen síp csalogathat lépre ?

81. llyen-e uram, mint

Higyjed, higyjed, uram, Sirena neke mit Fcrhat tenéked mastan beszéle. :

Az

Szigeti Veszedelem. XII.

313

82. Elveszte az hadát császár Sziget alatt:

Már Te

te

vészeseddel akarja jutalmát,

vitéz fejedbül tenni akar praedát,

S végezni 83.

84.

akarja evvel tragédiát.

Vagy hogy soha nem kell urát boszontani, Vagy hogyha cselekszi, messzi kell kerülni Bosszút azok nem tudnak elfelejteni, Csalogatnak, sípolnak, de nem kell hinni.

De

nem

veszedelemtül, látom, hogy te

;

félsz,

Szerencse forgandóságát semminek vélsz, Én szvem, én lelkem, engem hát hová tesz, Ha veszedelemre szerencsétlenül térsz? 85.

Azt mondod, hogy szeretsz jobban te magadnál. Ennek bizonsága csak egy dologban áll :

rizd

Nem 86.

az éltedet,

melyen az enyim

áll,

állhat borostyán, ha ledül az tölgyszál,

Mást látom

igazán,

nem

én szerelmemért

Te megölted Rustánt, de kegyetlenségért; Kegyetlen,

nem gondolsz mást

helyette inkább te kivánsz

is

Kumilláért,

pogány

vért.

87. Kegyetlen, ha csak vért kivánsz te elmédben. Nyisd meg az én mellyemet, vagyon vér ebben. Igyál,

ne szomjúhozzál; szerencsétlenségem

Soha nem lehet kissebb ennél énnékem. 88

De hogy

holtod után sebeidet nézzem.

Üres ereidet számlálva személyem.

Az

tudod-e, lehetne óráig éltem? elég ez az kéz, hogy megnyissa szvem.

Nem 8q.

Mit

csináljon tatár; ide vonz tisztesség.

Oda

Kumilláért, mint

U

kénk, szve ég:

benne hadakozik két nagy ellenség.

Melyek közül gyze végre

az tisztesség.

;

3

>

;

;!

Szigeti Teszedelem. Xll.

4

90.

Es így szóla társának O, szvcm, gyöngycm, 0, szemem világja, ó, én jobbik Jölkem Törüld meg orczádat és ne sirass engem, Ne jüvendülj gonoszul, kérlek, fellem.

91.

Csak fél embernek vélsz, ha féltesz kaurtul, És hogy úgy irtóztatsz az Zríni kardjátul

:

Nem

félek császárnak én ravaszságaiul,

Mikor kérdezhetek 92.

93.

tanácsot szablyámtul.

Azt tudod-e, Zrínit nem láttam soha is? Tudnod kell, hogy voltam én ben Szigetben Egyedül kergettem én ezereket is, Mégis az Mahomet megtartott eddig is.

Homlokunkon vagyon mi szerencsénk Kerülje és fussa, de nem távozthatja

is.

írva.

Senki is halálát, ezer közt meghagyja Szerencse, kit Isten másra választotta. 94.

Nem

visz

engem, higyjed

el,

az kegyetlenség

Az ilyen próbára s bolond vakmerség Hanem ervel húz az drága tisztesség. Legyen, ha

kell lenni, az

én éltembe vég.

95. Valamint te mást félsz, szerelmes Kumillám,

Ugy

fogsz ismeg örülni, mikor látsz rajtam Prédát, melyet Zrínirül kézzel levontam, hitetlen testét az ebeknek bántam. S 96.

Mit tegyen Kumilla

s

minem

ervel

Delimánt szándékátul távoztassa

Nem

el ?

sr

fölyhkkel, tud mit tenni, csak Sok fohászkodással látja röpülni el. 97.

Azért kételenül elkészül az útra, Noha jüvendjét Delimánnak tudja Szép térdeit földre sok rírással hajtja. És így az nagy Istennek könyörög vala

:

Szigeti "yészedelem

q8.

XU.

315

Égnek

ura, mit vetettem én ellened, ennyire kelljen rám keg\'etlcnkedncd Talán ártatlanságom indítja mérged? Talán kit teremtél, nem nézhet rá szemed ?

Hogy

99,

Megütéd Enccladust szörny

?

küveddel,

Ixiont szaggattatád sasok körmével.

Kis kínok, ha mérem azokat enyimmel. Nem fájdalom, hun csak test szenved tréssel. 00.

!

talán nem vagy kíntaláló Isten? Istenségedhöz nem illik kegyetlen Titulus, méért hát nagyobbat énnékem Keressz kint s meg nem ölsz engem mást hirtelen

Hiszem

Ha

101.

Mert

nincsen fájdalom az én ép testemben,

Bár szaggattatnám Prometheus helyében, Hanem én trésem van szegény lölkömben, Az minden trésnél nagyobb szenvedésben. 102.

Én

jffiúságomat dög mellett vesztem, Halálrul életre csak mást emelkedem,

Mikor

vitéz uramra én szert tehettem Szerencse de azt is elviszi ellem.

103.

104.

;

Azért kérlek téged, te hatalmas Isten, Delimánt veszedelemtül ily hirtelen Ments meg, avagy hogy ha Zríni kardja ellen Nem vagy elegend, ölj meg elbb engem.

No megindult Delimán szép Xumillával, Sok török eleiben jün vigassággal, Nem messzi tábortul egy szép kútforrásnál Sok társaival együtt Delimán megszáll,

105. Bíztatja Kumillát Delimán, de

Szántalan sírástul Búbánattal együtt

Fa

és fú

kemény

amaz

még mindjobban

száraz,

szvében rágalmaz. télen így egyiránt száraz.

?

3

:

6

Szigeti Veszedelem. Xlll.

)o6. Kumilla urának szomakját szablyárul

Leveszi kezével s kíván innya abbul, kútra megyén, vizet hoz forrásru), Nem tudja, társának vége Jegyen abbul.

Amaz

loj.

Mert mérges S hüvelyében

sárkánynyal egyszer vagdalkozott, tenni akarta az kardot,

Szomakjában egy csöpp vér beszállánkozott; Melyrül maga is semmit is nem tudott. jo8.

Méreg Szép

volt,

Kumilla mert mikor megivá. mindenütt megjárá.

testét, erejét

Életét nagy kínnal testébül kizárá, Es valamint kívánt, maga is úgy jára.

De

mit csinál Delimán ilyen látatban? mondhatom, ha volna száz nyelv szájomban, Mind törököt, tatárt rak halva halomban. Mutat kegyetlenséget önnön magában.

109

Nem

jio. Fegyverét elhányja, ruháját szaggatja,

Mesztelen az fákat tövébül rángatja Nem kiált, de ordít oroszlány módjára, ;

Valahol 11).

kit talál, öl,

ront és szaggatja.

Két nap és két éjjel így jár az erdkön, Osztán mikor észbe vette magát késn, Felszedi fegyverét s öltözik köntösben, Bosszút akar állani mert körösztényen.

TIZENHARMADIK ÉNEK. 1

.

Isten az

embernek

vezérli ö dolgát.

megjegyezte mindennek határát, senki ne gondolja általhágását,

Isten

De Ne

is

félje,

míg nem ér oda, romlását.

Szigeti "Vesztdtíem. Xlll

7.

Hány harczokon forgott bán és hány De örzü angyala niegtartá ezekben. Az órája is eljlin, ki messzebben

Nem 3.

lehet, vitézül kell

5.

veszélyen?

meghalni ebben.

Deli Vid török közt ellenségképpen járt, Ezerek között is soha nem vallott kárt. Eltte, mellette halál sokat kaszált,

Utet eJkerülte, vagy hogy rá 4.

317

nem

talált.

Sok százezer török járt mást körülötte, Sok van az táborban, az ki esmérhetné De Isten szemeknek az fénvét elvette Azért senki tet Vidának nem vélte.

De

néki

is

eljün az

Melynél tovább

maga

;

órája,

nem

vonhatja, Bízvást török tábort és bátran járhatja, Mert senki életét addig nem ronthatja 6.

7.

8.

Deli Vidnak vala egy szép felesége. Ez asszonyok közül csak maradt Szigetbe. Szöbb vala mindeneknél az szépsége, De még azonfölyül urához hsége.

Török leány vala, de Vid hatalommal Elhozá egy várbul nagy ers harczczal, Haiszennek híják vala török szóval, Körösztség megáldá de mást Barbálával.

Ez mikor hcában várta volna urát, Sok könyvvel áztatván társa üres ágyát,

Nem

tudja, életben van-e, vitéz urát.

Vagy hogy török 9.

életét el

miatt szenvedett szép halált?

Szál Mars szvében, s nem mint más sírással. Vagy nyomorult föcske hosszú jajgatással. Csak óhajtja társát hanem bátorsággal ;

Fegyverezi magát ura pánczérával.

;

3

1

8

jo.

Szigeti Tiszedelem. XIII

Pánczérát

s

;

;

.

fegyverét magára fölveszi.

Urának

jó kardját oldalára teszi, Jó Jóra fölugrik, kopját kézben veszi. Haját és szép fejét fátyollal tekeri. 1

I.

És így török formán Szigetbül kimegyen, Táborban mindennel szól csak török nyelven, Imide-amoda jár minden szegletben,

Hogyha 1

1.

1

3.

1

4.

vitéz urát vehetné eszében.

Az

túlsó részirc tábornak megy vala, Ottan egy nagy szerecsent elöltalála Örömest száguldna, de nem mehet lova. Mert az nagy testével lovát elfároszta.

Látja okos asszony ennek sietését, Gondolja, hogy nem árt kérdezni menését Meg állítja azért szép szóval szerecsent. Kérdezi, micsodás viszen hírt hirtelent.

Amaz

Ne

penig neki

felel siettébe

távoztass, kérlek,

Viszek

:

engem menésemben,

hírt császárnak, kiért

életembe

llrrá leszek, de kérlek, hagyj békességbe. 15.

Mondd meg énnekem

is,

az asszony így monda.

Hiszem nem lehetek én semmi károdra. Felel az szerecsen Amott egy sátorba Deli Vid aluszik török ruházatba. :

16.

17.

Mikor

Deli Vidot említé az pogán. Gondold, mi változás volt asszony orczáján De fél, hogy szerecsen hírt viszen udvarban. Utána fut s eléri három ugrásban.

Kopjával nyergébül messzi kitaszítá.

Gyorsan szablyával az

fejét elvágá. Jó lovára ismég, mint evet, fölugra

De

gyorsan sok török sietc utána.

;

Szigeti TiszedeUm. XIU.

18.

3

Mert kiáltás tárnod és nagy zenebona. Azért minden török futó után futa S tovább nem szaladhat az szegíny Barbara, Mert egy goromba kéz lórul letaszíts. ;

1

9.

Ezer körülfogta, kérdik, honnan legyen S szerecsen halálának mi oka legyen ?

?

U

szegény nem szólhat, nem tudja, mit tegyen? Hazudja, Alkairban hogy lakása legyen.

10.

Ottan egy bátyámat szerecsen megölte. És én szemeimet eddig elkerülte.

Gyorsan talál pártot, az ki fog mellette Szép asszony, mert lágyíta mindent szépsége. :

2

1.

Ki mondja, hogy

De

jól tett, ki

az béghez húzza,

Vid nem messzi

ily kiáltástul

vala.

Azért gyorsan ugi'ék ú jó Karabulra, U is megyén vala az nagy kiáltásra. 22.

Hát mikor oda megy, Hallja

is

látja

gyönge

társát.

fülével keserves sírását.

mondhatatlan bánatját. Gondold meg az Mégis nagy okosan messzirül így kiát: mert ez az én szolgám. el fegyverem, lovam, Az egész táborban utána bujdostam. Adjátok kezemben, az én birtokomban.

23. Vitézek, álljatok,

Immár sok nap

24.

lopta

Azonban egy kádia oda érkezett. kitül lén az Vidnak ilyen felelet: Ehhez bizonság kell s álljon törvényszéket. Törvén is nem veszti el az tiédet.

Az

Vid és ugrik haragban; Pogány ebek, nem elégszem abban. Törvény és igazság vagyon én szablyámban. Ezután k
25. Elbúsul Deli

Kiált

:

1

9

;

320 26.

Szigeti fetzedelem. Xlll.

Ábelt és Jzmailt leteríté földre, Kádiának fí;jét függeszti két ré.s/re

Abaza lölkének

;

utat nyit mel]ycre,

Jakult lefekteti örökös helyére. 27.

Ejuz

szép feleségét, ketté vágá testét, Ottan megragadja kézen szerelmesét. Jó lovára veszi és kimenni siet.

De

tartja vala

Vid kardja

Deli

mint madár, nem

nyom nyomot

süvt

olyaií sebessen,

28. KarabuJ,

De

mint

nyil

megy

földön,

futhatott volna által az tengeren,

S nem esmerszett 29. Látják az törökök.

Viszi futó lován

Heában

s

volna,

hogy van

víz az

Szigetbe szép prédát

megesmérik Vidát.

utánr.a futtatják lovakat,

Mert, mint az 30. Szigetben

könny

köd, eltünteti magár.

örömmel Zríni befogadá.

Mert immár

az eltt

megholtnak

tartá,

Vid török dolgait igen megtanulá. Melyeket urának eleiben ada. 31.

De

noha

bán mind tudta ezeket, nyilván veszedelmét Nem irtózik semmit, hanem ép elméjét Pogánynak veszélyére tartja s nagy szvét. vitéz

És szemével

32.

látja

Szulimán más fell elkegyetlenedett.

Maga

vére ellen kegyetlen törvént tett. Jhon, száz népeket

Azt mondja magában

Lábom 33.

körmén,

alá

nyomtam

:

és

nagy

világ részét.

Mahomet hizlalt szerencsével. Azért, hogy Zrininek adjon mind ezekkel? Es rá ragadjon hírem én tétemmel ? Én bírtam világot s bírjon engem el? Talán engem

;

Szigeti Vexzedetem.

De

34.

;

XW.

321

megcsaJj?. magát, ha csak romlásomat

Az éqbül neveti, is vall károkat. Magammal romlásra elhozom muzurmánt, Kitül tisztességet vesz azután tahát? 35.

Ha

ugyan veszni kell, éppen mind veszszen egész török hír úgy is tisztességgel Lesz, mert az Szuümánnal vitézség vész el, Török hold és jó hír véle aluszik el.

el.

Az

36.

De

halljuk

még egyszer vezérek

tanácsát,

Könnyebbítsék mégis szvem búsulását. Ezután Szokolovics Mehmetet kiát. Néki parancsolja, begyjtse tanácsát. 37.

38.

Behívá Szokolovics fvezéreket. Kinek kinek rendi, leülteté ket. Méltósággal osztán kérdi tetszéseket Maga is f helyre lele elttek.

l De

vala legelöl az vitéz Delimán,

keserves

Nem Nem 39.

szve mind búsulásban

adna egy

óhajtást,

Fölyh-szaporító

Es tenger-árasztó

Mint Mert 40.

van.

tudja, mit csinál, és császár tanácsán

Azért nem

bánatos szve, széles mellyé.

óhajtást gyakran bocsát erre. is

kérdik,

nem

is

szól senkinek,

Hanem Ez

száján.

két rettent szeme.

vasbánya-fújó az

sr

mely megyén

mclieíte szólni kell Al bégnek penig barátja volt holt Rustán bégnek. ;

Okos, bátorsága de nincsen szvének.

mond) üdtlenül kezdenénk más tanácsot s képtelenül. Hanem, melyet végeztünk egyszer eszesül Véghez vittük volna mastan mi emberül.

41. Atta volna isten (így

Ne

Br. Balatsa B. és fr. Zrinvi

M.

2

I

Szigeti Teszedetem. XIIJ.

32 2 41.

De

mi tanácsunknak bomlott tisztessége,

Nyelv nem meri mondani, kit kíván esze. Szabadon szólásért Rustánnak lett vége.

Én 43.

44.

45.

is

nem várhatok mást egyebet benne.

Méért kellett veszni szántalan vezérnek? Mert helyt mi nem adtunk Rustán beszédének. Méért feküsznek itt basák és holt bégek? Mert egy ember elrontá jó értelmünket.

U

penig maga is mit csinált, jól láttuk, Orczul fordulva ránk futva jünni láttuk; Az kiket mi oroszlányoknak tartottuk, Ugy megszel égy ültek, mint ölyv eltt vad tyúk.

Engemet

is halállal fenyeget, de hagyján I én tetszésemet megmondom igazán. Immár mit tennünk nincs, mert reménség hátán Építenünk szerencsét leszen heában.

De

46.

Az bolondságok

közt nincsen jobb rövidnél, mienket végezzük hamar el! S noha mienk hosszú, de jobban vonjuk el, Nagyobb kár s büntetés siet utánna el.

Hát mi

47.

is

Azért én azt mondom, jobb még böcsülettcl,

Míg nagyobb

károkat

nem

vallunk keservvel.

Fölemelnünk tábort és haza mennünk el. Hogy sem ennyi vitézt itten rontanunk el. 48.

49.

Osztán kárunk után még meg se vehessük. Hanem világgal magunkst nevettessük; Vagy hagyjuk itt aztot, az ki nem jün velünk. Vegye meg hadával, az kit mi nem merünk. Al gorombán szóla, mert noha Delimán szava közben volt más gondolatban Mégis észbe vette, vagyon példában, Fölugrék s így szóla szörny haragjában

Az

;

:

Szigeti Tiszedefem. XIIJ.

50.

323

Mcgnyitád nvelvedct szabndon Al, mire tudcd, hanem én híremre,

De magad sem

Gyalázni akarnál, de fordul fejedre: Nem ragad ebugatás az derült égre.

Els

51.

vagy tanácsban, de harczban nem látott Senki vitézségedet; nem is oly tanácsot Adtál, ki mi hírünknek adna tisztes jót. Egy kufár nem mondhatott volna rútabbat.

52.

Hát futott Delimán? hát szégyennel hatot Császár szeme eltt ellenségnek adott? Hun volt akkor Al bég, mikor Szigetvárott Vitézséggel járván kaurokra rontott?

53.

Nem

úgy két Badankovics esmértek engem.

Sem vitéz Hervoics nevetkezett velem. Sem ezer más, kit nehéz föld alá tettem, Minden nap, minden nap ebben az seregben. 54.

Kérkedésért mondod-e, hogy

félsz

én tfilem

annyi félelem szvedben? Ne félj bizonyossan, mert ilyen rossz vérben Vitéz kezeimet meg nem förteztetem.

Álnok róka,

s

55.

Lakjék benned lölköd, noha érdemlenéd, Hog)' egy jegenye-fát megnehezítenéd. De mást tanácsotokra megtérek inned, S mondom, ne gondoljunk ilyen szégyeneket.

56.

Kdje ki az császár meztelen szablyáját, Avva! minden népnek mutassa haragját, Itthon gyalázattal öljék meg az olyat, Ki ostromnak nem viszen tüzet, lajtorját.

57.

En megyek, én elöl, rettenetes kézzel Szigetnek bástyáját láttokra rontom el. Száz Zríni élmben jjjön vassal, tzzel De megyek ellenére vitézségemmel.

;

:

Szigeti Tiszedelem. XIII.

314

5^- ^Sy *^^^ ^^'^ tatár, az tanács elbomlék. Holott szólni ellene nem igyekezék

Senki is; azért mindnyájan felkelének, És sátorok alá gyorsan elmenének. 59.

Dcmirhám, mint vadkan, Fúj lángot szájábuj,

Nagy

említi szégyenét.

nem

találja helyét,

cselekedettel kívánja törlését,

Viddal ismeg kívánja öszvemenését. 60.

Hun van jó hírem. szól vala magában Kit sok veszedelemmel régen szerzettem? Jobb lett volna nékem Vid miatt elvesznem, Hogysem császár hiti szegesével élnem.

6j.

De

S így

:

látta

az világ,

Mind lovam

nem

volt az én vétkem.

mind magam

s fegyverem. rendelte az én Istenem, elöljün egyszer én szerencsém.

akarta,

De másképen Talán

még

62.

Vagy hogy fog szállani holló én mellyemre. Vagy penig tisztesség én vitéz fejemre; Nem hagyom Deli Vidot én szégyenemre. Esküszöm fényes kardra és életemre.

63.

Így megyén császárhoz és így szól fineki Hatalmas császár, méért van tiszteleti Az vitéz embernek? Mert koczkára veti Uráért életét és sohun nem röjti.

64.

Az

mit hittel fogad, megállja magában. Vitéz, ha v3gyon is csak egy vad barlangban. Vagy erdn, vagy mezn, vagy szép palatában. Hitit

65.

nem

kell

sohun elhadni romlásban.

Nincsen hát énnékem semmi böcsületem.

Mert Viddal harczomat véghez nem

vihetem. császárom, méért ezt szenvedtem ? Hiszem jobb lett volna VidtuJ ölettetnem.

Én uram

s

;

:

;

Szigeti Tiszedelem. XJII.

66.

Méért kezed nyomát

Az

ki

s

3*5

hitedet tréfálta.

gyalázattal minket elválaszta?

Bizony Amirassen más világon látja, Hitetlen embernek micsodás jutalma. 67.

Bár én halálommal hozhatnám helyére.

Mely nagy

csorba szakadt mi tisztességünkre. mivel orvosságot elmúlt üdre Nem lehet csinálni, bánkódjunk helyére.

De 68.

Hanem én csak arra Mahometért kérlek, Ereszsz, Deli Viddal karddal szembe menjek, Mert vannak mi köztünk halálos törvények, Melyet

halál

itíl

;

egyszer köztünk

váljék.

Demirhám, de császár mást gondol, Megvénhedt meilyébül mert sok nagy gond omol. Végre Demirhámnak okos választul szól Mit kívánod Demirhám, az kit nyelved szól ?

69. ]gy szóla

70.

Gondold meg igazán és nem felfújt szvel, Ez-e magános bajvívásra való hely? Törökország szve, ihon,

Egy

jütt

velünk

bajvívást nézzünk, azután

el.

menjünk

el ?

de vitézségedet Kicsin helyre akarod mutatni s erdet? Kevés haszon, kis tisztesség ebbül jühet De viszontag nagy veszély elkerülhet,

71. Vitéz vagy, jól tudjuk,

hun vagyon vitéznek próbája? Szigetvárnak megnyitott bástyája,

72. Tudod-c,

Ahun

Hiszem Vidot Demirhám ottan találja, Méért kerestetik hát helynek mustrája. 7j.

Eg Demirhám s nem szól, táborbul kimcgyen, Gondolja, Szulimán benne kételkedjen szúvében végezett, mit tegyen. Azért Egyedül ostromjiak, megesküdt, hogy megyén.

:

326

;

:

Szigeti Tiszedelem. Xlll.

heában hirdet tanácsot. miatt kétfzer már elbomlott, magához hívatott vagy hatot, Azért Mindeniket okost, hvet és hallgatót.

74. Császár látja,

Mert Delimán

75.

Az

egyik azt monda Szulimán császárnak egyszer mindnyájan induljunk ostromnak, Tzzel, vassal ártsunk az Szigetvárának, S ha akkor nem ártunk, hagyjunk békét annak.

Még

76.

Az másik: Nem szükség, mindnyájan itt legyünk. Tízezer gyalogot vár körül rendeljünk, És

tízezer lovast jól elhelyheztessünk.

Minden 77.

segítséget

hogy kirekeszthessünk.

Harmadik azt monda Ali Kürt labdákkal Várat égetheti tüzes szerszámokkal. .

Az Az

árkot mi ki

ki

kell

nem

bocsátani folyással.

folyhat, tölteni gyapjúval.

78.

Negyedik igazán megmondá tetszését. Mert kívánja vala hazamenetelét Heában az tábor itt üdt veszteget. Majd az sz reánk hoz vizeket, esket.

79.

Ötödik így szóla Hagyjunk Pécs várában Kétezer gyalogot, ezerét ló hátán. ;

Melyek

szigetieket tartják zabiában,

Ugy hogy 80.

ne mehessenek soha csatában.

Hatodik tanácslá haza menéseket.

Mindenik okokat hoz erre eleget Csak nem hajul császár hallván ily beszédet. Azonban, ihon, hozzák Ali Kürt testét. 8j.

Ennek Csontos ágyúja fejét elszaggatá, jancsárság az testét csak alig kaphatá.

Mikor szigeti had zenebonát látá, Kimegyen kétszáz szablya mind válogatva.

:

;

Szigeti yisxedelem. X!JI.

82.

Háromszáz töröknek végezek életét, Elvagdalák ágyúknak minden kerekét. Gyújtólikakban is vertek vas ékeket, Guszics és Golemi vitték végben eztet.

83.

De

haragszik császár, de búsul magában, Kürt hvsége forog gondoltában, Hajradin kapitán basa ajándékban Ezt adá császárnak igen kommendálván.

Ali

84.

Immár nincsen

neki jobb ágyúmestere. viselhetne gondot az tüzekre Azért hamar haragrul esik kétségre.

Az mely

Sziget hogy megmarad, 85. Visszamenésérül

véli,

szégyenére.

immár gondolkodik.

Mint legyen

békével, csak azon aggódik. Jól tudja, hogy hátul oroszlány hagyatik. Mely miatt békével egyet nem léphetik. 86.

Azonban egy galamb Szigetbül röppenek. Kanizsai fészekben eztet nevelték,

Ugyan szárnyaival oda igyekezék. Azonban ily véletlen dolog történek. 87.

Egy

ráró magasbul megszemlélé prédát, indítja két sebes sugarát. Az haszontalannak véli csavargását; Hát császár sátorában elsöjti magát.

Utána

88.

Gyorsan sok bosztanczki megfogják galambot. És eszekbe vévék egy kis papirosot. Ezt galamb Szigetbül szárnya alatt hozott.

Az 89.

császárhoz bévivék ezt az újságot.

Gyorsan magyar tolmácsot béhívatának.

Az Az

körösztény levelet kezébe adák. fölin levélnek ily bötúk valának Adassék ez levél az luagyar királynak.

317

;

328 90.

91.

Szigeti Teszedelem. Xlll.

Ha kérded, mint vagyunk, mind közel halálhoz, Kiknek reménséger már segítség nem hoz, Ötszázan maradtunk, de mind koporsóhoz Sebek miatt közel b vagyunk, sem világhoz. De az pogány eb is nem kérkedik velünk. Hátadat táborának kard alá tettük. Vezéreket, basákat sokat megöltünk. csak fejetlen láb az mi ellenségünk.

Már 92.

Két nap alatt eljün az mi végs óránk. Mert fogát sárkányok köszörülték reánk. Akkor is mit tehet mi körösztény próbánk.

Örömest megmutatjuk ennek 93.

Tzzel emésztenek leginkább bennünket. Mely miatt nem találjuk sohun helyünket, Gondoljuk végezni

tz

Karoljuk 94.

világnak.

Mi

ott kin életünket.

miatt vesztenünk éltünket.

segítségünkrl ne gondolj semmit is, az lehetetlen, látjuk mi magunk is. pogány törökben tehetsz kárt, nagyot utána megyén hadad és magad is.

Mert

De Ha 95.

Mert

mert nincsen sem generálisok. mit tudott, itt kapitányok Császár és Kajmekán, csak azok hadtudók. Delimán, Demirhám vakmer bolondok. félnek,

Elveszett

96.

is.

ki

Huszonöt ezer török eb

Melyek

fekszik itten.

ostrommal jüttek ránk éltekben. Többet mi nem írunk, hanem egészségben tíz

Isten tartsa fölséged jó szerencsében. 97.

Mikor

Hogy

az Szulimán ez dolgot meghallá. Sziget reménségének van utclja,

Szvet vett magában, és hogy az heába Galamb röpüJése ne lenne, bocsátá.

Sxigeh Tiszt Jeiem. A7V.

98.

319

Áruló madár, hun vagyon te hséged ? Fogsz-c röpülhetni, váljon nem szégyenled

?

Elárultad uradat, titkos levelet Pogány ellenségnek kezében ejtetted. 99,

De nem

örülc sokat szabadságában. ráró mind ott kin leste az magasban. Utána röpüle s elkapá az szárnyán Kegyetlen körmével, örül szaggatásban.

Mert

ioo. Császár

mindenfele parancsol ostromot.

Hogy mindenik

vigyen, ki tüzet, ki vasot. Ki szurokkal öntött kénküves gránátot, Tízezerét kioszta tüzes gránátot.

TIZENNEGYEDIK ÉNEK. j .

Ihon jün Zríninek ragyogó csillagja, Ihon mozdulhatatlan tramontanája. Bán cselekedetét az én kezem írja.

Melyet 2.

Nem

Isten lölke

elmémbe

befúja.

távozik annak veszélyre hajója.

Melynek ez csillaghoz tart okos kormánya. Hvség, vitézség ennek kalamitája Az mely ez csillagot veszteni nem hagyja. 3.

Már

4.

Esmérem

én mágnásküvem portushoz hoz engem, Szerencséssen jüttem által az tengeren, Immár barátimat az parton esmérem. Melyek nagy örömmel jüttek én élmben. távulrul vitéz Marsnak fiát. Esmérem, esmérem, mint jártatja lovát. Ez én vitéz öcsém, mind magyar, mind

Igazán szereti mert,

látjuk, hazáját.

horvát,

;

5.

XIV,

Szigeti Titzedetem.

33©

Napfényre néz szem mutatja sas fiát, Körmérül esmérni az vitéz oroszlánt. Vitézség próbálja igaz Zríni fiát. Mely soha egyiktül is el nem szakadhat.

6.

szemem

Hiszem Zríni

Péter, kit az én

Mely

Bosznát és Herczegovinát.

rettenti

lát.

Láttuk immáron is vitéz próbáját, Eszszel, kézzel, szúvel kit törökön csinált. 7.

De

jaj,

nagy szelendek orozkodik után!

Mely dühös Ugyan

Hogy 8.

*

irigység párállik ki torkán! irigység ez, noha nincs hatalmin. ártson néki vitézséges voltán.

Ne

félj semmit, öcsém, mert látja az nagy ég, Vitézségnek árnyékja hogy az irigység. Ez mi eleinktül maradott örökség. Kiben nem szakadhat világ fogytáig vég.'*'

A 4.

kéziratban

e

versek helyért a következ

sxaka*zok állnak

Ahun

látom az parton nagy méltósággal érsekünket, mély gondokban sétál Tániorgó hajókat igazgat kormánynyal. Veszne, ha nem igazgatná okossággal.

Mi nagy

5.

Az mi

Mi

hütüknek ers

Ki fogjuk esmérni

Mert 6.

hv

szent házunknak

igaz

tet

komornikja,

tartalékja. e

napokba. bimbórba.

isten akarja, öltözzék

Ahun országunknak egy ers

oszlopja.

Vitéz Botthyáni Ádám lová.^ jártatja. Nagy gond van fejében, mert terh is nagy Mert csaknem esben országunkat látja.

rajtH,

Szigeti yiszedetem.

9.

XUL

33

Higyjed, mérges foggal reánk agyarkodnak, is vadnak,

De nemcsak törökök, mert mások Az kik, mint az rozsda ers vasat

marják.

Hagyján, mert fogókat úk abban elrontják. 10.

11.

1

2.

Látom de másfell országunk oszlopja. Vitéz Veseléni jó lovát jártatja. Nagy gond van fejében, mert gond is nagy Mert csaknem esben országunkat látja.

Látom Botthyánit is, vállával országot Támasztja, s romlásra nem engedi aztot. Es noha ö nem vár senkitül jutalmot. Maga virtusábul vesz elegend jót. Száz másokat látok örömest, az kiket Köszöntenem hajtok de most nékik fejet,

Mert

messzi elmentem históriám mellett, kell kezdenem szövésemet.

Ismeg ell 1

3.

Egy üdvel

megtölt török vala hadban, Aegiptusban, Elméjében ennek iszonyú tudomán. Az neve peniglen hatalmas Alderán.

Ennek

eredeti volt

7.

Ez második

8.

Oh

b

AtJas, válláva] országot Tartja és romlásnak nem engedi aztot. És noha ü nem v;ir senkitül jut.lmt, Maga vii^usából vesz elegend jót.

mely mérges foggal reád acsarkodnak Pogány török ebek és reád ugatnak Te penig nem rettensz mérgétl azoknak. Mert nagyobb ereje vagyon te szablyádnak. !

9.

Látom, dz másfell Nádasdi Ferenczet, Ez szegíny hazánknak szolgálatot tehet,

Mert

Jsien

Értéket

is

nés

ki

adott jó értelmet.

minden jóhoz készséget.

rajta.

;

Szigeti Veszedelem. XIV.

33* 14.

Alderán, az mely bírt iszonyú lölkökke]. és nagy fölyhkkcl, Égi planétákkal, földrözzenésekkel.

Minden elementummal

Nagy 1

5.

j

6.

villámásokkal,

mennyüt

küvekkel.

Ez császárhoz bélépék, így kezde szólni Hozzád jüvésemet te fogod csudálni De érts meg az okát, mert fogok használni. Mert clJenségidre fogok kárt száJlatni. :

Rettent löJköket lánczozva én tartom, Némelyt csak kárára másnak kibocsátom; Az egész poklokon vagyon én birtokom. Ezekkel az kaurt, ha akarom, rontom.

j

7.

Azért semmit ne félj és ne készíts ert. Csak te nyugodalmasan várj egy kis üdt. Szigetre rá hozom rettenetes fölyht, Kénküves tüzeket s az egész ördögöt.

18.

Meglátod, mit használ Istenek, Jézusok. Ha én tudományommal reájok omlok; De, íme, még én teneked többet mondok, Fölhozom nagy Alit, mely az rontójok.

10.

Látom

az két Lászlót: Csákit, Eszterházit,

Egyikét úgy, mint nagy bölcsességnek

De

rossz

üdk

miatt

nem

Másiknak esmérem mind 11.

Ahun

lathatjuk

jó természetit.

van az parton egy gyönge virágszál.

Melynek reménsége nevelkedésben áll, Homonnsi Gyurkó benned Pallas talál Észt és bátorságoí, melyet rozsda nem la.

tükrit.

fényit.

Két atyádnak hüvségét

Habár javaidat mind el Mert egy jó szerencsés Uzsurával fizeti minden

te

is

szállt

kövessed.

kell vesztened.

Qd

ezt teneked

vesztésed.

:

!

Szigeti Vetzedettm. XIV.

333

csószárt Alderán ily szókkal, szavát bizonítja szörny átkokkal. Elbocsátja azért tündért szabadsággal,

ip. Elhiteti

Mert

viteti

magát fekete

lovával.

10.

Alderán elröpül az fekete lovon. Helyt keres magának erd közt egy síkon, titkon Tizenkét körösztény ifiut Táborbul kihozat, melyek voltak lánczon.

21.

Ezeknek gégéjét nagy késsel megmetszi, Ártatlan véreket medenczébe teszi. Több társait osztán magátul elküldi. Az nagy teátrumon csak magát szemléli.

21.

Vala oly üdben, az mikor Délia Pan Istent szerelmére meggyújtja Mikor nedvességével els álomba Világi emberek elegyedtek vala.

2;^.

vala.

Alderán egy réz vesszt kezében vészen. Iszonyú circulust maga körül teszen. Duplázza nem messzi osztán egy fövenyen. Legbelsnek maga áll az közepében.

24.

Csuda characterek tle formáltatnak, Körösztény verébül minden circulusnak, De még úgy is békét nem ád az holtoknak, Mert minden kerékre négyen húzattatnak.

25.

Négy

vjlágszegletre elrendeli

És mindenik mellé

fiket.

tesz rút biliegeket,

így engeszteli pokolbéli lölköket, Ibs így kezdi el rettenetes verseket 26. Halljátok, siralmas pokolbéli lölkök.

Kik égben társokat el nem szenvedtétek! Halljátok rettent Acheron-istenek, Pluton és Sterapon és f fejedelmek

;

:

Szigeti "Fészedetem. XIV.

334

Hárpád és Phlegeton ura, Styx, Lethe folyásnak iszonyít gondosa, Egész Cocytusnak kegyelmetlen hada. Az kik elestetek égbül az föld alá.

ly. Bclbuzel és

28. Halljátok és

gyertek az földbül

ki

gyorsan.

Egyik se maradjon az pokol gyomrában.

Mást kit ti kedveltek, az az óra itt van. Az kiben kaurnak kell menni romlásban. 29.

Harczot és viadalt rajok parancsolok.

Nagy

kegyetlenséget titletek hívok, el Styx lobogós lángok. Fúriák, Harpiák, száz Briareusok!

Jjjenek hát

30.

ily szókra megmozdulás nem lett, Phlegeton semmi jelt, hogy ki készül, nem tett Azért nagy Alderán haragudni kezdett. Kegyetlenül üti lábával az földet.

De semmi

31. Üti kegyetlenül az földet lábával. Iszonyúan rikót haragos szájával

Hát még sem halljátok, 6, nycmorultsággal Rakva kínzott lölkök és nagy búsulással? 32.

Nyomorultak, azt tudjátok-é nyelvemet Nem tudom megnitnya és nevezni nevét Annak, az ki égben hattá Istenségét, S az földön fölvette embernek személyét?

33.

Vagy

elfelejtettem-e hetvenhét nevét

Annak, az ki égbül tikteket levetett? Vagy annak kinait és ártatlan vérét. Melyet ingerlést ekbül ártatlan ejtett? 34.

És És

ment az ti nagy tüzes váratokra. szent lölköket az ti bosszúságtokra Kihozta és atyjának jobbik karjára Ültette örökké való csúfságtokra? rá

:

Szigeti Teszedelem. .V/V.

35.

335

Alég mondhatá ki Alderán ezeket, Ihon, sötét fölyhk fogják az egeket. Háromszor megrázza Lucipet a földet,

És

bésötétítteté csillagok fényét.

sznét feketén befogták, szörnyén béburitoíták,

36. Ihon, az föld

Az

eget

is

Tigrisek, sárkányok, kegyetlen hyaenák. Rettenetes óriások és chimxrák. 37.

Ott vagyon Tantalus együtt asztalával.

Fene Atreus, Lycaon

gyalázattal

;

Medusa feje is mérges tajtékokkal. Szörny Eumenjdes lobogó fáklyákkal. 38.

Ottan Diomedes fene lovaival, Kegyetlen Terodaman oroszlánokkal. Iszonyú Busires véres oltárokkal, Procusták, Letrjgonok iszonyúsággal.

39.

Ottan meghallhatni Scyllák ugatását. Kegyetlen Gerion szörny jajgatásai. Fene Mezentius és Phalaris kinját. Ezer Briareust, Cerastát és Hydrát.

40.

De mindezek között kevélységgel sétál Az vjlágrettent szörnységes Halál. Mindent irtózással meggyz és nagysággal, Mindkét keze terhes iszonyú kaszával.

41. Így jünnek az lölkök és más ezerformán. De kinek vagyon ezt leírnya hatalmán?

Ell jün Plútó is tüzes lova hátán, Ell Astragora kénküves taligán. 42.

Ezek eltt Alderán így

nyitá

meg

nyelvét

Halljátok, halljátok Alderán beszédét! fegyverét? Ki vette ördögnek el az

Vagy

hatalmába kicsoda csorbát tett?

•5 flór UÉirc^

£=^^

5u:-I:i

S^fe:

W\M\t\rítmm.

W^..

íziá inhui afaSfiSk:

2Nb|Qf Afict üafaBiusft wwKtfae SE^getncik,

KiiiTm

^;4i.

III'

nc::;.::rii

Ith ai^imjiL szornnm.

TTH:n3átrBlKiirffiS52?

Hm^n

lannritaí;

^crrmuu

IRi^f iiaff cjft

c^^Tgr

^:j5: iBkHTVs vht

5^

Sa^

ir

»^T

ti:

tsss.

skrriE.

ne

:.^

._:.

5iuinui-i;^irgffl

!

Szigeti Vetzfdelern. A/V.

33? 59.

Kicsoda engemet kínombul fölzörget. kínra hí átkozott fejemet? Így szól Ali Kicsoda fek helyemet Kereste meg, s nyugvásbul fölráz engemet?

És nagyobb

:

60.

Ah, nagyobb

kínt tudnak

emberek

találni,

Hogysem kínzó ördögök meg is gondolni; Nagyobb kín énnekem világot mást látni, Hogysem azok, kiket szoktam elszenvedni. 61.

Mit akarsz én velem, kegyetlen Alderán,

Hogy De te

általam örülj Szigetvár romlásban? eszes lévén csalatkozol abban, Hiszem vég szakadott az én hatalmomban.

62. Szigetben

nem

laknak olyan körösztények.

Kiknek árthassanak alkorán-levelek Sem az pokolbéli és koporsós lelkek. ;

Nagyobb Mahometnél 63.

Mert fi fog én velem égni örök tzben, Méért gyönörködtünk az körösztény vérben

Nem 64.

Istene ezeknek.

?

örül az isten büntetés-vesszben,

küldött minket örök tzben.

Mi

voltunk,

De

ezek már más

ám

üdk

és

más emberek.

az Istennél igen kedvesebbek, Hog^'sem elbb kik voltak egyenetlenek, de jaj véreteknek És is elesnek

Látom

k

65.

;

Hárman

kegyetlenül éltét Szulimánnak kis üdt várnak kemény Párkák. Ezentül meglátod, mikint elszaggatják. És semmi haszonra jüttek ki Fúriák.

Megfonták,

66.

Ám

én is ott leszek s nézem mesterséged Ördögökkel együtt, mit használi.ak néked.

De zöldfikáromat kivonjam, ne véljed. Mert Islen kedvéhül az mind csak porrá

lett.

:

Szigeti J^stedelem. Xl\.

339

Házrct Ali, s rettenetes Jován Röpül keservessen az több lölkök után. magát Alderán, Akkor észbe vévé

67. Így szól

Hogy 68.

körösztényekkel az igaz Isten van.

Röpül és érkezik iszonyít seregben,

Hun Phlegeton kevert mindent setétségben, Hun az Tisiphone fúj iszonyú kürtben, Belzebub sereget rendel sötét égben. 69 Futkosnak Fúriák iszonyú fáklyákkal. Azt tudnád világot meggyújtják azokkal. Kegyetlen Harpiák iszonyú szájokkal Véres mérget ukádnak nagy undoksággal. 70.

Haragos Astragora szeleknek kapuját Megnyitá, beütvén villamos dárdáját, És leoldá lánczrul az kevély nyákokat, Úk szárnyokkal keresik nagy Szigetvárát.

71.

Akkor Eurust

bajra híva északi szél.

Amaz

penig feg)'verétül semmit nem fél Boreas haraggal sugár szárnyára kél, Ez mindenik Szigetnek kegyetlen veszély.

72.

;

Meghajtá szivárvány aranyos

Ersen

villámlik,

Kevély Orion

is

mintha forgatja

Mindenik ^Szigetre 73.

kézíját,

lné nagy

nyilát. k?.rdját.

és Szigetreii) kiát.

Futnak az bástyákra körösztény vitézek.

De nem

állhatják

meg

erejét az

tznek

;

Járnak az lángjai Vulcanus istennek. Senkit az bástyákhoz közel nem eresztnck. 74.

Mert

az törökök

is

sok tüzes labdákkal

Egyaránt futkosnak szörny Furiákkal, Az küls várat már meg\'ették ostrommal Bán bels várban szorult ötszáz magával.

;

Szigeti Veszedelem. X2V.

340 75.

Dc

ottan

sem

lehet maradás sokáig.

srn

Mert tz

fejek fölött

Sok ezer

lélektül Zríni késértetik,

Ú

penig, mint egy

már

villámik.

k, semmit nem

rettenik.

mond vitézinek Ne féljetek semmit. Mert evvel Isten érdemünket öregbít,

76. így

:

Ha száz Dc nem

ennyi ördög dühös szájt reánk nyit, árt lölkünknek, mert az Isten segít.

77. Pokolbéli lölkök vannak ellenséggel, Az mi reménségünk van penig Istennél érte

meghalunk mi

Legyen úgy, az mint

j6

;

kedves szvel,

szánta

magában

el.

magának, 78. Jgy szól és így csinál szvet Es az rettenetes vitéz hadának. Parancsolja osztán három fvajdának. harczot álljanak. Hogy az vár piaczán

k

79.

Ezek bátorsággal törökre omlanak,

Küls

vár piaczán az törököt vágják fújnak

Heában szemekben kénk est Késért ördögök, mert vitézül 80.

járnak.

Ott fegyver fegyverrel öszve találkozik. Vitéz is vitézzel öszve elegyedik. Sötétségben köztök csak jajgatás hallik. Rettenetes Halál közíök gyönyörködik.

8j. Ki fújja az lölkét sok sebein által,

Ki magábul ereszti nagy átkozódással. Nem hull az körösztény, de török falkával. Mert egyszersmind veszni fog vitéz virágszál. 82. Láttatik,

hogy az

Penig inkább rá

tz hull

száll

körösztényekre,

pogány törökökre

Szerecsent és tatárt, törököt veszélyre Mind egyeránt elhajt Istennek tetszése.

;

!: :

:

Szigtti yitxedetem. XIV.

341

megdühödt Delimán,

83. Futkos kegyetlenül

Kaipiai hegyben mint sivó oroszlány, Szigetbe behány O, mennyi tüzeket Mennyi csapást fölvesz ú maga paizsán! I

84.

Egy nagy

carbunculus az sisakján vala, tizen sötétben is megesmérik vala De jobban az knél fénlik szablyája. bátorsága. Jobban szablyájánál az ;

85.

Ú mint egy éh farkas az baromól körül, Mellyével próbálja, ha kert eltte dl így já^ Deljmán is az Szigetvár körül. Próbálja, eltte ha kfala ledül.

86.

Demirhám más felöl hasomlít Furiát, Mert rettenetesül forgatja nagy vasát.

—

minduntalan kiát. Deli Vid, Deli Vid! Hun vagy és méért röjtötted el magadat? 87.

De

közé nagy földnek alatta. hun lalcik Indus s Garamanta, Megkeres Demirhám, s lölköd kibocsátja bújj el fal

Bújj

Ez 88.

el,

a

az rettenetes kezembéli dárda,

Nem

trheti tovább Deli Vid ily szókat. s hun török eb ugat,

Az harczot elhagyá Oda rugaszkodik és Hitetlen,

hun

néki így kiát

láttad az én búj ásómat

89.

De te hitetlen vagy és meg nem érdemled. Hogy Deli Vid kardot is vonjon ellened, Mert hitedet, szódat és emberségedet Mind öszvekevervén egyszersmind megszegted,

90.

Megesméré Vidot

szavárul szerecsen,

Egyet fohászkodék nagyot keservessen És így szóla Vidnak törökül eszessen Kérlek, hogy hallgass meg, Vid, figyelmctessen. ;

;

Szigeti Veszedéíem. XIV.

342 9J,

:

Mindketten csalatkozunk az mi eJménkben. Sem te el nem bújtál, sem én jó hitemben

sem gyalázatot soha nem tettem; Bújásodat harag mondatja én veJem.

Csorbát,

9a.

93.

Ha az egész tábor megszegte az hitet. Esztelenek, gondolván az én vesztemet. Én vagyok-e vétkes? Jól láttál engemet, Láttad-e, hogy kértem kitül segétséget? ez meglett immár, mást üdnk van hozzá. ki az mezre, ne nyújtsuk hosszabbra Megválik Deli Vid s Demirhám kicsoda? Éljen, kinek Isten engedi s jó kardja.

De

Gyér

94.

Nem

:

menne örömest Deli Vid

ki

várbul.

Mert

nincs engedelme annyira urátul ; De török nem akarja hadni magátul, Azért bátorsággal Demirhámmal indul. 95.

Ó, mely keservessen hagyja el jó urát. Deli Vid érette mert sok könyvet hullat. De mikor meglátja Demirhám sírását, Így mond: Oly igen félsz-c szenvedni halált?

96.

Mégis sír Deli Vid, s így felel sírtában Esztelen, mit gondolsz, félelem voltában Hogy sírjon Deli Vid ? Csalatkozol abban. Éltemet, halálomat tartom egyformán.

97.

Egyik

is gyalázatot nem hozhat nékem. én halálommal öregbül jó hírem De sírok, jó Zríni mikor jün eszemben, Veszni kell neki Szigettel egyetemben.

St

98.

Látom, hogy ma elvész az az szép virágszál.

Mely

köröszténységet oly igen vígasztal

Látom, hogy ez az ég eltte nyitva áll. És várják angyalok tet vigassággal.

;

;

Szigeti yiszedelem. .V71

».)9.

100.

;

!

!

343

.

És kÍ6 bosszúállás ez helyett te fejed. És szomjuságomnak kevés a te véred Egész muzurmán hit ennek egy csöp Soha elegendül meg nem fizethet.

Mosolyog Demirhám, de bell mást Mert elöl megérzi utolsó óráját;

vérét

forgat.

Szúve jüvendöl csuda gondolatokat.

Mégis bátran 1

01

neki keményíti magát.

Mikor

Szigetvártul jó tova valának. szép kerék rétet vgybe találának. Azt tudnád, akartva ezt harczhoz c»inálták. Itten halálos bajt csak ketten vívának.

Egy

102. Rettenetességgel

Demirhám

haragját

magában, kirántja szablyáját De Vid elbb égben az Istenhez kiát Uram, tekints meg mást égbl te szolgádat Éleszti

;

:

103.

1

04.

Te zsidó gyermeket Terebintus vgybe Góliát ellen tetted gyzedelembe Téged dicsértének ég kemenczébe Sidrák, Misák, Abdenago nagy örömbe. Uram, mást úgy legyen, az mint

te akarod szók után kirántá az éles kardot. Nem messzi magátul nézi Demirhámot, Nehéz fegyver alatt hogy fúj tüzet, lángot.

Ily

105.

Oszve csapának osztán oly kegyetlenül. Mint tengeren gálya, ha kett öszvedl Az ki vízen marad, annak szve örül,

Az 1

ki

esben

van, annak kéíségben hl.

06. így mást az két vitéz jól vigyáz magára,

Forgatja szablyáját társának kárára

;

Mindenike penig készebb az halálra, Hogysem egy kis félelem mutatására.

!

;

;;

Sxigefi feszedel m. XIV.

344 107.

;

De pogány

két kézzel emeli föl kardját,

Lebocsátva találja Deli Vid sisakját; Onnan csuszamodván megsérti oldalát, Ugy hogy onnan folni vörös patakot lát.

Vid nem retten, ugrik Demirhámhoz, És nagy ersséggel csap az orczájához. Nem megyén heában vitéz kard pogánvhoz. Orra közepétül lemene szájához.

108. Deli

lOQ.

Akkor

Nem Nem

vért és mérget ukádik szvébül,

vigyáz,

Ujjtton 1

10.

I

j

1.

újjítja

csapást kegyetlenül.

Deli Vid peniglen megkapja az nyakát. Másikkal megnyitá sok helyen oldalát Verdik kezében és ordít, nem kiát,

Mert 111.

magát haragos mérgébül. hogy ellent vessen mesterségbüi,

tarthatja

sebektül, haragtul

nem

is

szólhat.

Demirhám mint fáklya, hogy Játja utolját. Duplázni akarja vitézséges voltát Vid kezébül gyorsan kitekeri magát, S nagy csapással vágá Deli Vidnek nyakát. Sisakjával osztán megvágja homlokát. tarthatja lábon immár magát Ledül és dlve is megvágja az lábát,

Tovább nem

Végezni akarja vitézül 1

)

3.

Vid penig eséshöz jobban kénszeréti, Mert mellyét fényes karddal ketté feszíti Arra siralmas lölkét föld alá ereszti,

Nagy 1

14,

óráját.

Maga

árnyékkal életét besötétíti.

is Deli Vid tovább nem mehetett. Csak alig magában tartja az életet. Közel Demirhámhoz is ott elesett. Látja ég az lölkét, fövény szíja vérét.

;

Sxigeh Veszedelem. A

I

)

5.

f.

34j

Légy bizonsága ég Deli J^id végének.

Mert sok szemmel nézted utóiját éltének. Egy csb'ppig kfi^dta vérét Istenének Légy tudománytev Deli Vid végének! •

TIZENÖTÖDIK ÉNEK. I.

Bán végs

Az

óráját közelgetni látja.

egész sereget csoportba hívatja,

Azokat

is,

a kik

mentek

volt az harczra.

Kik közül Deli Vid ott maradt csak maga. 1.

És így szól nekik Vitézek, látjátok. Mást mi állapatban velem együtt vattok. :

Nem De 3.

4.

5.

csak kárt hoznak ránk törökök, tatárok,

tz, de

vas,

de minden elementumok.

Mindenképen próbál az ]sten bennünket, Valamint az ötvös tzben arany mvet. És mivelhogy látja az mi hvségünket. Égben szép koronát nekünk készíttetett.

Nem haragszik már ránk, mert itt büntetését Megvette bneinkért, s igaz törvényét Beteljesítette, mást hvség érdemét Az nagy menyben készíti s oda visz minket. Ne

irtózzunk azért mi halálra menni.

Mely örök örömre grádicsot fog adni Ma, vitézek, éltünket el kell veszteni. És ma minden próbánkat lepecsételni. 6.

Mi

vitézül éltünk, vitézül meghaljunk,

Egész ez világnak evvel példát hagyunk.

Ma

mi tisztességet nevünkre szállítunk. szépíti minden elmúlt dolgunk.

Mai nap

:

Szigeii yészedeUm.

34^ 7.

8.

Nem Nem

;

XV.

hurczol bennünket pogány eb pórázon. minket császár kötve triumfuson Végs óránkon is a török romoljon. Lássa, köröszténynyel hogy az Isten vagyon. visz

Mivel az

Mihánt

tz

miatt

itt

nem maradhatunk,

Isten engedi az hajnalt látnunk.

Ki menjünk az várbul és ott megmutassuk

Kik voltunk éltünkben, mást 9.

így

monda nagy

is

azok vagyunk.

Zríni, s az egész vitézek

mondásához valának kcszek. Mars mindenikben s az vitéz szemek

Orö.f'amel

Száll

Bátorságban villámnak, mint gyémántkövek. 10.

Hangas zöndülés lén az vitézek között. Mint mikor kemény szél megfújja az erdt, Mindenik csak alig várja azt az üdt.

Az mikor )

1

Istenhez bocsáthassa lölkét.

Paizst, pánczérokat, szabJyahveleket

Magoktul

el

hány ák minden nehézséget;

Mert jobban kívánják ezeknél sebeket, Melyek által égben eresztik lölköket. 1

2.

megyén Minden drágaságot

Zríni penig

rak egy rakásban. egy fáklyában. füstbe bocsátja, az mennyi kincse van.

Visz tüzet

Mind j

3.

az gazdag tárházban.

alája osztán

Egy dolmánt, egy mentét csak választ magának. Az mely legszöbb vala mind közte azoknak. Ebbe szokta mutatni magát az udvarnak. Ebbe menyegzknek és triumfusoknak.

1

4.

Két arany pereczet választa az után, Evvel jelt csinála vitéz úri karján. Egy kócsagtollat is szegeze sisakján, Száz aranyat két felé tett dolmányában.

;

Szigeti yiszedtUm

I

.

\

;

:

;

V.

347

O, mely csuda dolog, hogy jutalmot szerez hóháránakl Mely kemény vitéz ez!

5.

Maga

Említése halálnak igen keserves, Rettegett eltte Hector és Achilles. I

b.

De halálakor is Hogy bátran

Szigetnek Hectora, nézhet szemmel az halálra.

És bár öltözzék rettenetes formára, Megmutatja, s mint kell menni bátorságra. 17.

Meggyújtá

az kincset és

mind megégeté

Fegyverét azután szegrül leszedeté. Számtalan sok közül egyet megszerete, Oldalára eztet vitézül fölköté. 18.

l

abban az székiben. kegyelmesben Méltóság, fényesség nagy áll körületben. Trónusa volt helyheztetve nagy örökségben. vala az isten

Az honnan

világot nézi

;

19.

Szerencse s természet alázatossággal Állnak alatta, készek szolgálattal Dücsség eltte foly nagy patakokkal. Végtelen kegyelme tenger formára áll.

10.

Megszámlálhatatlan dücsséges lölkek Dücsséget eltte szépen énekelnek Zsidó poétának untalan az versek Királyi formára hárfájával mennek.

1

Égi muzsikának

1

.

Szép Echónak

gyönyör

szózatja

választját n.egváltoztatja

a Szent, szent, szent mindenható Isten, Jchovaí Egész mennyei sereg vígan kiáltja.

11.

Cherubin, Seraphin seregek vigadnak. szent bárány eltt magokat alázzák. És más sereget fejér ruhába járnak. Báránynyal mindenütt ük is ottan vannak.

Az

!

:

Szigeti fesxedelem.

3+8

!

;

XT.

23. Ilyen méltóságbul nagyon parancsola Az az jó, az az igaz, a nagy Ichova,

Hogy minden muzsika egyszersmind hallgatna. És hogy öszvegylr.e mennyei udvara, 24.

Ugy lén, mint akará. És öszvegylének Az egész mennyei gyönyör seregek. Alázatossággal hajúinak Istennek, U penig így kezde beszélni nekiek ti forgandó egek. Halljátok híveim, égbeli seregek.

25. Halljátok, halljátok

Halld meg föld és világ és világi vizek. én mondásomat és ti nagy tengerek

Az 26.

Bolond vakmerség nyilván van nálatok. Kivel rám óriást támadni láttátok. Azt tudta az kevély, büntetést rajok Társaival együtt hogy én nem találok.

27. Elesett

meglve mennyei küvemmel,

S elhagyatám

véle eget örökséggel.

de kevélységgel zörgöldik nagy vakmerséggel.

Elhatta az eget,

Mást 28.

is

És nem elégszik meg, sok ezer lölköket Számtalan közül hogy harácsot vet Meri háborgatni az én híveimet, Kik tlem választva vannak, kedvesimet.

bn

29.

Ahun, szigetiek én értem harczolnak, És az én hitemért már sok vért hullattak

;

Pokolbéli lölkök rajok agyarkodnak, És igaz hütekbül kiverni kívánják. 30.

S miképen lehessen ezt nekik engedni ? Igaz Isten lévén, hogy tudjam szenvedni ? Nem, nem, nem ; de egy had menjen fegyverkezni, Bé kell földfenekre ismeg ket zni.

;;

TI.

Szigeti fiszedeUm.

3J.

349

Eredj te, Gábriel, mennyei sereggel, Eiedj Szigethöz ers fegyveres kézzel Ott találod lcet, de onnan te zd el, Ronts meg ket együtt nagy kevélységekkel. ;

31.

Nézd

Ha

osztán,

hun vannak

szigeti vitézek 7

levetkzik lölkek,

testi köntösbíil

ti kezeteken élmbe jjjenek, rendelt helyekben örökké legyenek.

Az Itt

33. így

monda, de nem nyelvvel

Hanem tündekl

és

nem

szózattal,

isteni akarattal;

Értik az angyalok, mert nagy boldogsággal

Egyeznek az 34.

Isten akaratjával.

Gábriel magával azért egy sereget Elvive gyors szárnyon s jelül egy körösztct. Fénlik vala az ég, merre röpülését Tartja az szép sereg s az sietcsét.

75. Alázatossággal szivárvány kapuját

Megnyitá elttök,

és

mond

áldásokat

Az

szép tejes út is megczifrszza magát. Látván az nagy Istennek sok szép angyalát.

36.

A

Gönczös-szekere

viszi

sok fegyverét,

Mennyei seregnek könnyebíti Fegyverhordozó

sas készíti

terhét

menyküvét,

Kivel letaszítsák ördögös sereget. 37.

Fohászkodik Hercules, nem mehet vélek, Nem lehet üressége az helyének Áll mozdulatlanul, istrázát az égnek Tart nagy botjával, ellenz ellenségnek. :

38. Halhatatlan sereg

levegn

megáJla,

Csak maga Gábriel Szigetben IcszáJla. Zríni hogy halálhoz elkészült, taláU, És .szintén Istennek esedezik vala.

;

35° 39.

:

:

:

; ;

Szigeti Tiszedeíem. XV.

Eleiben

tnek

Gábriel szárnyával,

Méltóságos

Az Az 40.

vala angyali ruhával teste vala befödve bimborral,

keze fegyveres lángoló pallossal.

Az

másik kezében egy szép pálmaágot Koszorúval együtt magassan föltartott, Az sötétes házban fényességet hozott; Gábriel Zrininek akkoron így szóllott

41.0, seregek urának kedves szolgája, Fgész köröszténységnek vitéz virágja. Te voltál Jézusnak megszentelt hadnagya, Ihon, az Istennek az 42.

koronája!

fi

Ezt küldi teneked az hadver

Isten,

De

mást készíttetett, az ki le'-z fejeden Fényes csillagokbu! kötve lesz örökkén, Fogod azt hordozni az magos egekben. 43. Angyali légiót küldött Jrten

néked

Te

segítségedre, kivel meggyzheted Ezt az nyavalában zabált ellenséged.

Kik pokolbul jüttek kevélyen ellened.

44 Azért vidámíts meg emberi szvedet. Duplázd meg utolján nagy vitézségedet

Ne

lássa vén tolvaj elvágott fejedet.

Hanem

az föld alá küld

elbb

lölkét.

45- ^§y nionda az angyal és megvidámítá.

Mennyei sereget égbül

Nem

Arkangyal eltte így 46.

Mit

leszólítá

messzi Luciperr seregestül száját

csináltok itten, ó.

O, nagy kinokban

is

ti

látá.

megnyitá

nyomorultak?

fölfuvalkodottak

I

Világnak Istenét talán nem látjátok. Mely nagy menyküvekkel fegyverkezett rátok?

;

;

;

;

SxigfH fetxedeUm. AV.

47-

351

El vagyon végezve Isten titkaiban, Hog\' kik itt meghalnak mastan Szigetvárban, Mi velünk menjenek Isten országában Mit vártok reájok hát itten heában ? ;

48.

Menjetek átkozottak az föld gyomrában, Ottan bnösöket zaklassátok k;'nban Fussatok el gyorsan sötét Achcronban, ;

Az

az

ti

helyetek örökös átokban.

4C).

]gy szól és reájok mennyei pallossát Rettenetesül fordítá nagy haragját Mei-t látá kéréssel készítik útjokat, S nem örömest fogadják parancsolatját.

50.

Angyali légió szép fényes szárnyával Fekete seregre ütc bátorsággal

De k megesmérek elbbi próbával, Hogy gyzhetetlenek ezek hatalommal. mint forgó szél, keveregnek égben, Keservesen üvöltnek sötét föíyhben. Így kákognak hollók, ha sas jün közikben,

51. Azért,

És 52.

éjjeli

Csak

Az

te

varjuk így járnak széltében.

vagy Alderán az

nyert prédájok.

te lölköd lészen nékik triumfusok.

Elragadák

eztet, kibül jütt sok átok,

Testestül, lölköstül lén az ú prédájok.

53 ^Sy bagyák ördögök világos világot, És noha még szintén meg nem hajnolodott De szép harmatossan sötétbül hasadott

Szép hajnal

és

mindent jóra

bátorított,

54 Zríni jól esmérvén életének végét. Ötszáz bátor vitézt számlál maga mellett Minthogy nem trheti immár ég tüzet. Kiviszi magával azért mind ezeket.

;

Szigeti Teszedelem.

35* 55.

:

:

XV.

És az várbul kimegycn nag>' bátor szvel Eltte törökök futnak szerteszéllel. Az piaczon megáll és szörny szemével Nézi, hogy hun vagyon pogány sok sereggel

?

56. Ily kegyetlenül jün oroszlány barlangbul,

És

ily

szörnyen fénlik cométa magasbul,

Ez nagy országokra

kár nékül nem fordul. hatalombul.

Szörny jövendket hordoz 57.

Így félnek törökök Zríni látásátul, Mert tudják, nagy veszélyekre rajok búrul. Zríni piaczon is nem maradhat lángtul. Azért lassan ballag az küls kapubul.

58

Hun Hun Hun Hun

vattok ti mastan világi ontó népek? vattok földemészt szörny seregek? török, hun tatár, sötét szerecsenek, vattok három világrul kevert népek?

elttetök Zríni ál) fegyverben. van az török Mars vakmer szvében. Delimán? Hun száz más ebben az seregben. Kik Zríni vérét szomjúzták békességben ?

59. Ihon,

Hun

60.

Édes az vitézség az ember szájában, nagy s rettenetes halálos próbában Ezt rettegve nézi vakmer Delimán, Aljnt nyárlevél, úgy röszket szultán Szulímán.

De

61.

:

Messzi dombrul nézi

De mégsem

0, hányszor megbánta,

62.

kijüvetelét,

tarthatja rettegéstül szvét. szállotta Szigetet

Hány átokban

keverte

De nem

pompát Zríni törököknek.

csinál

megszült

fejét!

Nem inutatja veszteg sokáig ezeknek U vitéz fegyverét de megyén ellenek ;

Ötszáz halál megyén háta után ennek.

;

Szigeti feszedelem.

:;

;

XV.

353

63. Ití fegyver fegyverrel találkozik öszve. Vitéz is vitézzel kapcsolódik közbe

Vér jajgatás és por megy égben keverve. Törik dárda, koplya, szablya elegyedve. 64. Halál formára jár bán törökök között,

Mint az lángos harap, ha nádban ütközött; Mint az sebes vízár, ha hegybül érkezett. Oly kegyetlenségben Zríni mást öltözött, 65.

És Icdl eltte nagy

óriás Csebár,

Hal Jakul átokkal és Csirkin

teftedár,

Esik zöld zászlóstul mgy jakul barjaktár. Esik Mahomet-vér szerecsen Zulfikár. 66.

Száz szablya, száz csida Zríni paizsára házra Egyszersmind is esik mint

kes

De

{i

ezt az

fölyht minden csudájára

Tartja csak egyedül törökök kárára. 67.

De Murtuzán

basa, mint megsérült medve, bosszútul mert hl kemény szve Jól jütt most eszébe, Ajgastul kötözve

Szégyentül

s

És nagy Szulimánnak 68.

De

egyetlen

fiát

volt

jobban

tle

vitetve.

siratja,

Zríni keze miatt volt annak halála. Azért akartva ilyen bosszúságra Élesíti szvét iszonyú haragra. 69.

És mint tüzes ludvércz száll le az fölyhbül, Kinek lángos farka szikrázik sok tztül Így Murtuzán basa körösztényekre dl.

szve

Halálra, haragra az 70.

készül.

Nem szól fi semmit is rettenetességgel, Halva Bata Pétert maga eltt dönt el; Három köröszténynek veszi életét el, Ismcg többre készül s nem elégszik evvel. Br Ba)«$ta B.

It gr. Zrínyi

M.

13

;;

;

Szigeti 'Piszedelem. XV.

354 71.

Nóvák Ivánnal, Oszve találkozék Öszve keveredik szablyája szablyával. De Nóvák elvágá kezét nagy csapással Azután fejét is vitéz bátorsággal.

72.

De nem áll meg itten Novakovics Iván, Mert meghal miatta Perviz, Bichir, Arszlán És nem kevesebbet tészen Orsics István, Mert lölkét okádja eltte Balbazán.

73. Itten kezd hullani török sok szántalan. Itten sebesedni mindenféle pogány.

Ki nagy Állát, ki Mahometet kiátván, Vérekben feküsznek az földet harapván. 74. Itt zászló zászlóval

Amott

nagy csoportokban

hull.

fekszik sok török halva lovastul

Imitt félholtan vitéz vitézre búrul,

Ki aJatt ló fekszik, némely ló alatt

ful.

75. Félholton némellyik marja ellenségét.

Amaz, mint vérszopó, szomjúhozza vérét Ki sebeken által bocsátja ki lölkét, Ki szorosságtul fúlt, ott hagyja életét. 76.

Rakásokban fekízik ló, fegyver és vitéz, Holtan is körösztény az nagy egekre néz.

De

az löJke után töröknek földben néz Orczája, mert tudja Isten nem kegyelmez.

77.

Gázol rettenetesül Zríni vérlóban, Vér-cataractákat indít meg pogányban

;

Messzirül megesméri tet Delimán, De retteg szve, de félelemben van. 78.

Nem esmért az eltt soha félelmet, Akaratja nékül de mastan rettegett. Mert látta Zríninek hatalma«i fegyverét. Látta nagy próbáját és kegyetlenségét.

;

Szigeti yiszedelem.

79.

80.

81.

;

:

XV.

De mindezek közt is szve helyére áll. Mikor gondolatjába tisztessége száll, Sok okot magának vitézségre talál. magának kegyetlenül szólal És így Hát nem vagyok-e én mást is az Delimán, Ki veszélyt kezemben hoztam Szigetvárban? Az ki vitézséggel hattam magam után Vértót, holttest-halmot Almás vize partján? Ó,

szvem

állj

Mit rettegsz Ez nap s ez

el,

ó,

Icaurtul

én vitézségem,

megntt emberségem?

az óra az egész életem Megfényesíti vitéz cselekedetem!

81.

Majd Noha

Zrínire megyek nagy vitézségemmel, kevélykedik isteni ervel Nékünk is Mahomet segét nagy szentséggel, Az mi testünk is van elegyítve vérrel.

monda s kezével megráza nagy dárdát. Neveli magában hatalmas haragját.

83. Így

Ámphiteatrumban így

Az 84.

ki

láthattál bikát.

az fövenyben köszörüli szarvát.

Mely

kapál csarnokon s fújja az fövényét, Látván maga eltt kevély ellenséget És elbb próbálja fában nagy erejét,

Hogysem

ellenségre kivigye fegyverét.

Delimán és nagy sebességgel Bánra rugaszkodik teli sok méreggel.

85. Így tészen

Ráveti dárdáját hatalmas ervel. Ítéli,

86.

De

hogy nagy bánt

lefekteti evvel.

Isten angyala elvévé erejét.

Mert

Zríni paizsán megtompítá hegyét. Tatár hám dárdája az földre leesett, Csudálja Delimán ezt az történetet.

355

Szigeti Tészedelem. XV.

356 87.

De kemény

kezével

szablyát kirántá,

Evvel pozdorjára bán paizsát rontá; Sokáig dühössége de nem tarthata, Mert Zríni kardjának ellent nem állhata. 88.

Kegyetlen csapásra bán az fi sisakját és megsérté nyakát; Az másik csapással megnyitá oldalát. Honnan bven folyni vörös patakot lát.

Gyorsan ketté vágá

89. Fúj lángot tatár s öszveszedi erejét.

Bánnak kegyetlenül kézzel

De

mellyét:

üti

bán ketté vágja Praecopita És habzó vérére kiönti életét.

fejét

90.

Holta után élte árnyékban elrepült, Nagy keserséggel, mint egy füst, úgy eltnt; Halála határán vadsága megsznt S lö3ke örök éjre sok mással elegyült.

91.

És semmit sem

De Kis

késik ott az

halálán,

meg mást áldoz és nagy halomban eledel ily tznek háromszáz pogány

mást

:

Ezeket levágja horvátországi bán. 92.

De

93.

Az futó népekkel öszvckeveredett. Vágja mindenfelé az futó népeket;

az vitéz Delimán mihánt elesek. Egész török tábor gyorsan megfél emlék. Legvitézb emberek rettegni kezdenek Éc azután futni, az mint van erejek.

Végre császárhoz is nem messzi érkezett, Zríni távu!rul is megesmérte tet. 94.

És egy nagy óhajtást az Istenhez bocsát. Mert tisztességéért keresi ez próbát, Osztán sietséggel megy, az hun császárt Fegyverében viszi szörny villámását.

Iát,

hány,

:

Szigeti fetzedeíem.

95.

Sok ezer

: :

XV.

357

bosztáncsi, szántalan szpahoglán

Az megiédt császárt veszik körül sánczban De mindazonáltal néki niegy horvát bán, utat csinál karddal iszonyú hatalmán. 96.

Mert nem mér Senki nem mér

állani senki eleiben,

nézni vitéz szemeiben

;

Százat egymás u*án megöl egy helyben. Meg más százra viszen halált kéméletlen. 97.

Szulimán jó lóra ülni igen siet. De bán gyorsasága már régen ott termett. Tízet ottan levág császár-segítséget, ]gy császárnak oyztán Zríni szólni kezdett:

98.

Vérszopó szeléndek, világnak

tolvaja,

Telhctetlenségednek eljütt órája. Isten bneidet tovább nem bocsátja El kell menned, vén eb, rök kárhozatra

1

mondván, derekában ketté szakasztá. Vérét és életét az földre bocsátá.

99. Így

Átkozódván

Mely 100.

Ez Ez

Az

vége az nagy Szulimán császárnak. nagy híres hatalmasságának. az Isten engedte gróf Zríni Miklósnak volt

Dicsiretit 101.

lölkét császár kiindítá.

testét éltében oly kevélyen tartá.

ennek hatalmas próbának.

Mikor bán

visszanéz, meglátja távulrul

Elmaradt serege török kard miatt hull. Mint pásztor nyájához, hamar megfordul, Es így szól hozzájok nagy hangos torkábul 102.

Eddig

éltünk, vitézek, tisztességéért

Annak, ki körösztfán holt szabadságunkért. Ma meghaljunk örömest és jó hírünkért. Vitézül meghaljunk azért mindezekért 1

:

Szigeti Veszedelem.

358 103.

XV.

Ahun, nyitva látom Istennek országát, Ahun, jól esmérem nagy Eloim fiát Esmérem, esmérem az Isten angyalát, Rothadatlan ágbul tart nékünk koronát. 1

104.

De

105.

Mind

török szántalan körülvék seregét, Messzirül jancsárság lüvik vitézeket: Nem merik próbálni mert karddal ezeket, kezeket. Senki várni nem meri az

egy jajgatás nincsen, s örömmel hal minden. Az mely helyen állnak, ugyanazon helyben ennyi között

Mert nagy

is

vigassággal

Bocsátják lölköket Isten eleiben. 106.

Nem

mér az nagy bánhoz közel jünni senki, jancsár-golyóbis Zrínit földre veti Mellyében ez esett, más homlokát üti. Vitézeivel együtt az földre fekteti.

De

:

107. Angyali légió ott azonnal leszáll. Dicsérik az Istent hangas muzsikával. Gábriel bán lölkét két tized magával Földrül felemeli gyönyör szárnyával. 108.

És minden angyal

visz

magával egy

lölket.

Isten eleiben így viszik ezeket. Egész angyali kar szép muzsikát kezdett, ts nékem meghagyák szómnak tegyek véget. :

109 Vitézek Istene, ime, az te szolgád, JMem szánta éretted világi romlását; Vére hullásával nagy bötket formált. Ily suhscríbálássa! néked adta magái vitéz véréért vedd kedvedben jiál.

;

BEREKESZTÉS. {Jl kéziratban nincs meg.)

Véghöz vittem immár nagyhír munkámat, Melyet irigy üd, sem tz el nem bonthat. Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat,

Sem

az nagy ellenség, irigység

nem

árthat.

És mikor

az a nap eljün, mely testemen Csak uralkodhatik, fogyjon el éltemen Hatalma, magamnak ugyan nagyobb részem Hordoztatik széllel az magas egeken.

S honnan Scythiábul kijütt magyar vitéz, Merre vitézségét látta világ, nagy rész, Azokrul helyekrl minden szem reám néz, Hirrcl, böcsülcttel, valamig világ lesz.

De hiremet nem csak keresem pennámmal, Hanem rettenetes baj-vivó szablyámmal Mig élek, hurczolok az ottomán hóddal, Vigan burittatom hazám hamujával. Vége.

JEGYZETEK. 1.

.

V.

1.

V.

35.

V.

37.

V.

39. 40.

V.

1

—

Viola

ÉNEK.

gi'f Draskovich Eusebia.

V.

— görög az Engesztc-lhetetleiu J^ároly — V. Károly császár. Mameluk — testrkatona Egyiptomban, szuhánjuk Camp son — Kanszv Ghavri. persa. T^azui — Jzmael Tamma — Tahmaszp, persa sahok. Déván — Tanácsülés. — Kiziibas — rörösfejü. persa katona vöröshegy turbánja J^arabuí — Kara fekete felh, törk neve. — szerecsenek, géták Cirkosok — cserkeszek, gótok barstok — baskírok. Tamburían — Timurleng.

V.

Tíercynia

V.

alvilágbeli fúria,

Jilecto

s

Kizil,

és

51. V. 78. V. J(^azulbas

a

miait.

79. V, 88. V. 94. 98.

bulat,

—

germán serd,

11.

1

.

ji.

-

— szandsák — — —

a Rajnától

a

Kárpátokig.

ÉNEK.

kormányzója,

V

Bég

V.

Jlga jancsár parancsnok. hosszú felölt, kcftán kairói. Jiazdia kelme, misziri Janicsár új sereg, gyalogkatona, a szultán testrsége. teherhordó, nyerges ló. Szekszenás ló khodsa, muzulmán pap, szultáni nevel. Tiosa Beglerbég bégek bégje, egész elajet kormányzója.

37. V. 39. V.

42.

táltos Jó

zincsiek

V.

41. V. 53. V.

-

—

—

—

—

111.

—

ÉNEK.

T^rupa vára a Zrinyiek erssége. külváros. 12. V. Jioslád 4. V.

58. V.

Zofra

30. V.

Tassán

—

31. V. J^aftdn 3b. V.

Turuncb

sznyeg. koboz. török felölt. n:.rancs.

—

Jegyzetek-

szipáhi ezredparanccnok.

-

V. Olajbég loi.y.l^iba

86.

—

hadsegéd.

ÉNEK.

IV. 19.

V.

361

gyaloghintó, hordozható

Lectica

égy. — kaczagány. Dávori — horvát hsi ének. J^adilesker — Kázi-aszker, hadi fbíró, fpap. Mamaliát hányni — jövendölni. Megguggol — kigúnyol.

23. V. 7(^ecie

39. V. 66. V.

j6.

V.

77. V.

jósolni,

V. 62.

V.

—

yiíamuz

ÉNEK.

sarkantyú horvátul.

VI. 19.

V.

Tranczúz

68. V. J(aramán

67. V. Tringia

— —

franczia.

nép.

kisázsiai

széles

71. V. Oda-basa

görbe kard.

— janicsár

kapitány.

Vll. 18.

V.

26. V. 57. V.

66. V.

ÉNEK.

ÉNEK.

— — várparancsnok. Jlsap — azab, ásómunkás gyalog. Barjaktar — Allahü

isten arabul.

Dezdár

—

zászlótartó.

71.

V.

Szandsdk

81.

V.

Barjakia

1.

V.

Jíebanum ében. Python görög regebeli sárkány. Uluduvejdár arab név, a katonaság fparancsnoka^ magyarázza Zrínyi. Tíz ország, mert Tatárország tíz országon túl van, mondja megint Zrinyi.

zászlóalj.

zászló.

Vili.

6.

V.

15.

V.

4b.

V.

— —

—

IX. 1-

V.

ÉNEK.

ÉNEK.

—

Daedalos fia Ikaros, ki viaszsztl bevont szárnyain a nap közelében repdesett de a viasz megolvadt « u mélybe, ;

a .,9.

V.

rójj t'Inevezetl tengí-rbe huMott.

Begzádé

bég

ha.

cJókcló úr.

36a éi,.

Jegyzetek-

V.

60. V.

Amphiaraos - a bölcs Melampus jós fia, maga is jós, a ki eJre tudta, hogy a thebai háborúban elves/, Feleség- árulása következtében mégis el kellett bele mennie. Kérésére Zeus a földdel elnyeiette, de egyszersmind halhatatlansággal ajándékozta meg. T^iinszi ~ ki vagy ?

X ÉNEK.

—

11. V.

Gyumlia gönöllü, önkénytes lovas. Szpahoglán Szipahioglán, török lovas, ezredük parancsnoka az alajbég.

12. v.

Jírnaúta

7.

V.

— —

18. V. T^uraczéty

43. V.

Párkák élet

—

albán. -

a

pánczél, az olasz curazzóból. regebeli Moirák latin mássai, kik nz

görög

rendelkeznek.

fölött

eresztette, Lachesis fonta, 53. V. 5(5.

V.

Miszkál

—

Pán -

a

Az ember

élete fonalát

Klotho

Atropos elmetszette.

—

arab hangszer, chingia török koboz-féle. fülemile pásztorok és nyájak istene, Bilbil törökül, mondja Zrinyi Orpheus és Árion híres bvész dalnokok. Endymion az Aethlios szép fia. kibe a Hold -

—

—

;

beleszeretett.

80. V. 100. V.

Azimi

Dur

—

—

persa kard.

megállj, törökül.

ÉNEK.

XI. 5.

V.

66.

V.

)

Kapudsi basa, fóajtónálló. J^assum J^apigi --Ares, a görög. Mars, a római hadisten

Ars

XU. ÉNEK.

I

2.

V.

-.

V.

.

V.

21. V.

Cupido

—

a

szerelem istene.

Titnporálva - temperálva, elegyítve. Praecopita ---- krimi. Belgrád régi magyar neve. 'Landor-Tejérvár

30. v. Cicuta

—

— bürök.

— — —

ezerjó f. 34. v. Dictamus mit tcszen. 58. V. JHeccen görög regebeli óriás, kit Zeus villámmal 90. V. "Enceladus sújtott és az Aetna alá temetett. 06. V. Szórnak kígyóbrpohár. 1

XIU. 24. v. f^ádia

—

88. v. Boitandsi

ÉNEK.

török biró.

—

sz^rájbeli

ork, teströk.

le

363

Jegyzetek-

XIV. 1.

V.

2.

V.

!.

V.

.(.

V.

—

A

Széchj; Károly: 166. II. lóo

—

1

3.

V.

Alderán

22. v. Delia 26. V. 27.

V.

—

37.

v.

Gróf

korhatározó Mikíóí.

'Zrínyi

1.

k.

voltáról

lásd

Bpesr,

1896

—

török bvész. Diana mellékneve.

—

- istenek Pluton és Stcrapon, az alvilág istenei. Belbuzel Belzebub, zsidó ördögök fejedelme. Jíárpád, persa bvész, rósz szellem. Phlegeton a görög alvilág tzfolyója. Styx a gylölet, Cocytus a jajgatás, Lethe a feledés

Acheron

folyója.

29. V.

ÉNEK.

sarkcsillaj^. l'ramontana Calamila mágnest. Portus xév, kiköt. versek jeQfzetbeli kéziiati

—

— — —

Alecto, az Engesztelhetetlen, Megaira, az Irigy, Tuiiák Tisiphone, a Vérbosszuló, voltakép a görög Evinysek. ríárpiák Stymphalos mocsár szörnyei, veszedelmes a viharok. Briareos Uranos százkez fia. Tantalus lydiai király, ki Zeust és istentársait a saját fiának húsával vendégelte meg Zeus Pelopsot feltámasztotta, Tantalust pedig arra büntette, hogy örökké szép gyümölcs és tiszta víz állt eltte de se nem ehetett, se nem ihatott bellük. Atreus, mykénei zsarnok, ki öcscse, Thyestes fiát megölette és neki föltálaltatta. Lycaon, arkadiai király, ki Zeust szintén emberhússal etette meg, a miért büntetésül farkassá változtatta. Medusa, a három goi-gó egyike, ki szépségét az Athénéével egyenlnek hirdette, miért az istenas- zony haját kígyókká, szemét igézvé b;

;

—

a hogy a ki ránézett, kvé meredt. "Eumenidák Fúriák kérlel neve. Diomedes argosi király, ki lovait emberhússal tartotta; Terodaman, syt.Kiai király, ki embervéren vadított oroszlánokkal riztette magát Buziris egyiptomi fejedelem, ki évenkint egy-egy idegent áldozott Jupiternek a föld termékenysége végett. Prokrustes, ki a vándorokat olyan ha az ágyba fektette, mely senkinek se volt alkalmas s ágynáJ hosszabbak voltak, csonttör kalapácscsal megrövikinyújdítette, ha meg rövidebbek, tagjaik szakgatásával totta ket. Laislrygonok cn-.berov óriások. Scylla csodás ni szö-n vetog. tizenkét lábú, hat fej, a ki hat torkából förtelmesen ugatott s a hajósokat a messinai szorosban elkapdosta Gerion, erytheai mesés király, három fels testtel, iszonyúan bömbölt, pompás gulyáit Heracles lopta el. Mezentius caerei király, kit kegyetlensége miatt elztek; Ascanius, Aeneas fia ölte meg párviadalban. Pbalaris, acvagesi zsarnok. Cerasták> cyprusi

völte,

38. v.

—

;

;

—

39.

V.

;

:

364

41. 56. 71. 72.

Jegyzetek-

V.

regebeli slakók, kik embereket áldoztak, miért Venus tulkokká változtatta ket. Jiydra, százfej kígyó, mely a Lerna tavában élt Heracles pusztította el. föboszorkány neve. Astragora szent Ali, zöldfikár Jíazret Ali zulfíkar, kard neve.

V.

Eurus

V.

Orion

V.

—

—

;

— —

—

délkeleti szél.

szép óriás és híres vadász.

— tz — bels — terpentinfa.

73. V. Vulcanus 87. V. Garamanta 103. V. Terebintbus

istene.

a

afrikai

nép.

XV. ÉNEK. 23. V.

— fangyalok, szárnyas mennyei lények, — rálló. Acheron, — az árnyakgyász folyama, melyen nak halottak birodalmába vonulni. Cometa — üstökös, "Praecopila — Delimán mellékneve. — Cberubin, Sceraphin

37. V. "Hercules

48.

V.

itt

a

a

56. V.

89. V. 103. V. E/oí/w

isten.

égi

át kellett

TARTALOM. 1.

B. Balassa Bálint.

Lap Bevezetés, írta Szécby T^ároly

___________

________

Költemények-.

__

_

3.

__„.__.____ — — — __ — — Losonczy Anna

4.

Christina nevére

5.

Bocsásd meg úristen—,

6.

Felesége idegenkedésekor __

7.

Bár ne tudtam

I .

Aenigma

a.

Borivóknak vaJ6

Elválása után ._ Júlia látásakor

11. 13.

14. 15.

16. 17. 18. 19.

10. 11.

— — _ .„ — —

™

— .._

—

— — — —

._

._

—

—

„,.„__ ._._„_.,__ _ —

_

..„

_

— — — -.Sy 88 _ _ — — — _.-.89

._

volna...

8.

11.

„,

nevére

9.

10.

_.

5

—

__

_

„.

—

_.

....

—

.-

._-._._

9° 9a 95 96 97

99

— — — lOO — — — — — 103 A fülemiléhez ___._.__ —. — — — — — — — — '04 örök szerelem Ha ki akar látni— ___.__,__- — _ 105 — _ ~ — — -.____ — .— 106 Júliáról ._ — ~- — _ ._ — 108 Beszélgetés az Echóval >>« — — — — — — — Sápolódás Kegyes vidám szem.... — — — — — — — .-113 115 Én édes szerelmem— ~ — _ _, __ — __ .„ 117 — — -- ~ Óh, nagy kerek ég _ _ _ — — — ''9 Katona-ének _. .. _ _. — -— _. _ — — — — ~ lao Adj már csendességet Mint

a

— — —

salamandra

~

_,.

..--

_..

...

53. Játék az

Echóval—

J4.

Boldogtalan vagyok

15.

Zarándok-ének

a6.

Búcsú

a,

hazától

.-.._____ m

_

n. Bizonynyal ismerem

_

~

._

-

—

_______ ._

.—

— —

____..

_ .

--

.—

---

«23 laf

— — "^ — — ««8

--

366

Tartalom.

Lap ÍJ.

Cxlia képe

28.

A

39.

Kegyelmes

_

,

czitherás lengyel leány

™

isten

11.

Bevezetés, Szigeti

írta

Széchy

Veszedelem

Jegyzetek

_,

Gr.

J(^ároíy

1

._.

_.

._ .

..„

_

.„

_

_„

.„.

__

1

.,..

29 30

132

Zrínyi JHiklós. 135

_

....

„

„

„.

„„„_..

155

...,

._,

360

Magyar renekirok

PH 3132 M3 k'ót.l

-^

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

W/,