V ER SENYKÉPESSÉG I É V KÖ NY V 20 09

V ER SEN Y K ÉPE SSÉG I É V KÖ N Y V 20 0 9

20 0 9

Magyarország

A kiadvány megjelenését támogatta Microsoft Magyarország Kft. Kiadja GKI Gazdaságkutató Zrt. Felelős kiadó Vértes András Szerkesztette Viszt Erzsébet A kiadvány szerzői © Borsi Balázs, Farkas László, Udvardi Attila, Viszt Erzsébet Szerkesztés lezárva 2009. szeptember 30. Borítóterv és nyomdai előkészítés Focus Print Kft. Nyomdai kivitelezés Pera Nyomda Készült 500 példányban Budapest, 2009

TA R TA L O M J E G Y Z É K ELŐSZÓ

7

BEVEZETÉS

7

Ö S S Z E F O G L A L Á S: VÁ L S ÁG É S V E R S E N Y K É P E S S É G

10

1

A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H AT Ó F E J L Ő D É S E

20

1.1

Gazdasági növekedés

20

1.2

Társadalmi jólét

22

1.3

A környezet fenntarthatósága

27

2

V ER SENY K ÉPE SSÉG A N EMZE T KÖZI PIACO KO N

31

2.1

Áru- és szolgáltatás export

31

2.1.1

Az export dinamikája

31

2.1.2

Részesedés a világ áru- és szolgáltatás kereskedelmében

35

2.2

Külföldi működőtőke

40

2.2.1

Működőtőke import

41

2.2.2

Működőtőke export

45

3

A V E R S E N Y K É P E S S É G E T M E G H ATÁ R O Z Ó F Ő T É N Y E Z Ő K

47

3.1

Termelékenység

47

3.2

Költség-versenyképesség

51

3.2.1

Reálárfolyamindex

51

3.2.2

Munkaerőköltségek

53

3.2.3

Egyéb (nem bérjellegű) költségek

56

3.2.4

Adózás

60

3.3

Üzleti környezet

68

3.3.1

Munkaerőpiaci szabályozás

68

3.3.2

Versenyfeltételek

69

3.3.3

Adminisztratív terhek

74

3.3.4

Tőkeellátottság

77

3.3.5

A politika szerepe

79

3.4

Infrastruktúra

83

3.4.1

Állami beruházások

85

3.4.2

Közlekedés

87

3.4.3

Energiaellátás

92

3.4.4

Egészségügyi infrastruktúra

94

3.4.5

Információs és kommunikációs technológiák (IKT)

95

3.4.5.1 Az IT üzleti alkalmazásai

96

3.4.5.2 A számítógép és az internet szerepe a lakosság körében – eInclusion

106

3.4.5.3 Online közszolgáltatások

112

3.5

Kutatás-fejlesztés és innováció

118

3.5.1

Befektetések az új tudásba

118

3.5.2

A tudományos-technológiai munkaerő

122

3.5.3

Innovációs miliő, hálózatosodás

125

3.5.4

A tudományos-technológiai teljesítmény

131

3.6

Humán erőforrások

134

3.6.1

Demográfiai folyamatok

134

3.6.2

Munkaerőpiac

137

3.6.3

Oktatás

147

3.6.4

Képzettség

150

4

FÜGGELÉK

157

4.1

Kiemelt adatbázisok

157

4.2

Egyéb jelentősebb adatforrások

158

4.3

Rövidítések

160

5

ÁBRAJEGYZÉK

163

ELŐSZÓ Jelenlegi kötetünk megjelenésekor a versenyképesség tényezői elkerülhetetlenül a válság szűrőjén át aktualizálódnak: egyesek veszítenek fontosságukból, míg mások felértékelődnek. Azt látjuk, hogy az eddigi éllovas országok némelyike nagyobb zuhanást kénytelen elszenvedni, mint a rangsor középső vagy hátsó részén elhelyezkedők. A válság által maga a versenyképesség fogalma is olyan, az eddigieknél tágabb értelmezést kíván, amely kiterjed a gazdasági megrázkódtatásokkal szembeni ellenálló képességre és a „helyreállítási periódus” sikerességére.

Vé r tes An dr ás

Nem szabad azt sem szem elől veszítenünk, hogy egyes, szubjektív véleményeken alapuló felmérések a válság időszakában a szokásosnál is nagyobb mértékben függhetnek az ilyenkor erősen hullámzó közhangulattól. Példa erre a tőzsde, amelynek a sokszor pusztán vágyakat és vélekedéseket követő szeszélyes ingadozásai markánsan demonstrálják, hogy a pénzpiaci mozgások - szubjektív tényezők folytán - átmenetileg akár ellentétesek is lehetnek a reálgazdaság folyamataival. Az Évkönyv készítői kifejezetten törekedtek arra, hogy integrálják a versenyképesség fogalmának ezt a válság hozta változását, külön hangsúlyt adva azoknak a tényezőknek, amelyek a válság szemszögéből nézve fokozott szerephez jutnak, legyen

Drajkó László

az akár pozitív, akár negatív.

Vé r te s A n d r ás

Drajkó László

GKI Gazdaságkutató Zrt. – elnök

Microsoft Magyarország Kft. – ügyvezető igazgató

G K I – M i c r o s o f t Ve r s e n y k é p e s s é g i É v k ö n y v 2 0 0 9 | 7

BEVEZETÉS A 2009. évi Versenyképességi Évkönyv – az előző háromhoz hasonlóan – a legfrissebb adatokra és felmérési jelentésekre támaszkodva mutatja be Magyarország mintegy 20 országhoz viszonyított pozícióját, ábrázolja és értékeli a 2000 óta bekövetkezett változások irányát és mértékét. Ez a hosszabb távú visszatekintés világosabb képet ad arról, hogy a versenyképesség mely területein sikerült előrelépni és hol nőtt más országokhoz képest a lemaradás. A gazdaság fejlettségét, valamint az élet minőségét és a környezet állapotát fejezik ki az általános gazdasági mutatószámok, amelyeket akár szintetikus versenyképességi mutatóknak is tekinthetünk. Ezek a társadalom hosszabb távú versenyképességi potenciáljának fontos elemei. A további mutatók vagy a versenyképesség megjelenését (keresleti vagy output oldal), vagy annak feltételeit (kínálati, vagy input-oldal) mérik. A versenyképesség keresleti oldala azt fejezi ki, hogy a kibocsátást hogyan fogadják el a fő, mindenekelőtt nemzetközi piacok, milyen részesedést értek el az egyes országok a világkereskedelemben, vagy egyes részpiacokon más országokhoz képest, illetve az országok pozíciói hogyan változnak. A kötet a versenyképesség kínálati tényezői között vizsgálja a termelékenységet, a költségeket és árakat, továbbá – a vállalkozások hazai mozgásterét befolyásoló gazdaságpolitika és gazdasági szabályozás területei közül – az üzleti környezetet, az adózást, az oktatást, az infrastruktúrát, a kutatás-fejlesztést, az innovációs környezetet, valamint az emberi erőforrásokat. Az adatok egy része statisztikai adatokon alapuló kemény, más része szubjektív értékeléseken alapuló puha információ. A kötetben szereplő mutatók egy része a világon ma ismert versenyképességi jelentésekben is megjelenik, ezek közül több e kötetnek is fontos forrása. Elsősorban három ilyen jelentésre támaszkodtunk: az első az IMD World Competitiveness Yearbook, a második a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Programja keretében megjelenő WEF Global Competitiveness Report, a harmadik pedig a Világbank Doing Business adatbázisa. E jelentések a magyar gazdaságban felmerülő fontos versenyképességi kérdésekre csak általános válaszokat adnak és módszertani megközelítésük - a széleskörű szakértői megkérdezés - miatt nagyrészt szubjektív értékeléseket tartalmaznak. Az objektívebb statisztikai adatokat azonban széleskörűen kiegészítik, ezért adatforrásként nélkülözhetetlenek. A kötetben a Magyarországgal összehasonlított országoknak három csoportja szerepel. Az első körbe tartozó „benchmark” országok közé a világgazdaság olyan fontos szereplői tartoznak, amelyek számára Magyarország nem észrevehető versenytárs, ugyanakkor teljesít-

8|

ményük vagy helyzetük megszabja a nemzetközi verseny (vagy összehasonlítás) mércéjét az adott területen. (Ilyen ország például az USA, Japán, Németország, az Egyesült Királyság, s egyre inkább Kína és India). Az ezekkel az országokkal való összehasonlítás a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességi pályájának értékeléséhez, illetve háttérként hasznos. A kisebb „benchmark” országok (így Ausztria, Finnország, Izrael, Írország) szerepeltetését az egyes területeken elért jó eredményeik indokolják. A második körbe a közvetlen versenytárs országok (Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország), és kevésbé fejlett régi EU-országok (Görögország, Portugália) tartoznak. A harmadik csoport azokat az országokat tömöríti, amelyek a magyar gazdaságnál kevésbé fejlettek, de több versenyképességi előnyük miatt egyes területeken jelentős versenytársakként jelentkeznek (elsősorban Bulgária és Románia). A 2009. évi Versenyképességi Évkönyv kiemelt fontosságú, a korábbi évkönyvekhez képest jelentősen megújult fejezete a Kutatás-fejlesztés és innováció című. A kéziratot 2009 szeptemberében zártuk le, a nemzetközi és magyar adatbázisokban és versenyképességi jelentésekben az addig rendelkezésre álló adatsorokat dolgoztuk fel. A kötetben a Magyarországgal összehasonlított országoknak három csoportja szerepel. Az első körbe tartozó „benchmark” országok közé a világgazdaság olyan fontos szereplői tartoznak, amelyek számára Magyarország nem észrevehető versenytárs, ugyanakkor teljesítményük vagy helyzetük megszabja a nemzetközi verseny (vagy összehasonlítás) mércéjét az adott területen. (Ilyen ország például az USA, Japán, Németország, az Egyesült Királyság, s egyre inkább Kína és India). Az ezekkel az országokkal való összehasonlítás a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességi pályájának értékeléséhez, illetve háttérként hasznos. A kisebb „benchmark” országok (így Ausztria, Finnország, Izrael, Írország) szerepeltetését az egyes területeken elért jó eredményeik indokolják. A második körbe a közvetlen versenytárs országok (Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország), és kevésbé fejlett régi EU-országok (Görögország, Portugália) tartoznak. A harmadik csoport azokat az országokat tömöríti, amelyek a magyar gazdaságnál kevésbé fejlettek, de több versenyképességi előnyük miatt egyes területeken jelentős versenytársakként jelentkeznek (elsősorban Bulgária és Románia). A 2009. évi Versenyképességi Évkönyv kiemelt fontosságú, a korábbi évkönyvekhez képest jelentősen megújult fejezete a „Kutatás-fejlesztés és innováció” című. A kéziratot 2009 szeptemberében zártuk le, a nemzetközi és magyar adatbázisokban és versenyképességi jelentésekben az addig rendelkezésre álló adatsorokat dolgoztuk fel.


Ö S S Z E F O G L A L Á S : VÁ L S ÁG É S V E R S E N Y K É P E S S É G Magyarország az IMD World Competitiveness Yearbook összevont mutatója szerinti rangsorban az utóbbi években ha ingadozásokkal is, de lefelé csúszott. A referencia országcsoportokhoz képest 2007-ig elég jól állt, de 2008-2009-ben látványos romlás történt. Az összevont versenyképességi mutató 2009-ben minden országcsoportban romlott, de Magyarországon a legnagyobb mértékben. Lengyelország, Csehország és Szlovákia – átlagos pozíciójukat tekintve – 2008-ban és 2009-ben lehagyták Magyarországot. Szemben a korábbi évekkel, amikor azokat megelőzte, 2008-2009-ben a magyar gazdaság lemaradt a nálánál fejlettebb országcsoporttól is (Görögország, Spanyolország, Portugália és Szlovénia). 1. ábra Összevont versenyképességi rangszám, 2000-2009 20

25

30

35

40

45

50 2000

2001 HU

2002

2003

ÁTLAG - RO, BG

World Competitiveness Yearbook IMD

10 |

2004

2005

ÁTLAG - CZ, SK, PL

2006

2007

2008

ÁTLAG - PT, ES, GR, SI

2009

Az összevont mutatót alkotó részmutatók közül (kormányzati hatékonyság, gazdasági teljesítmény, üzleti hatékonyság, infrastruktúra) 2009-ben Magyarország esetében a kormányzati hatékonyság, valamint az üzleti hatékonyság romlott a legerőteljesebben. • A kormányzati hatékonyság a Csehországból, Szlovákiából és Lengyelországból összetevődő országcsoportban javult, Bulgária és Románia megtartotta pozícióját, míg Magyarországon 2005 óta meredeken romlik. Ehhez elsősorban a magas személyi jövedelemadó kulcsok, a magas tb-járulékok, valamint a belső és külső államadósság mértéke járult hozzá. Ugyanakkor a forint viszonylag stabil árfolyama, a betéti és hitelkamatok közti eltérés mértéke, a nyereségadó kulcsa és a vállalatalapítás módja kedvező értékelést kapott. 2008-2009 összehasonlításában az idézett nemzetközi értékelés kiemeli a költségvetési hiány csökkenését. • Ami az üzleti hatékonyság részmutatóját illeti, Magyarország lejjebb csúszott a rangsorban. Korábbi pozícióját csak a Csehországból, Szlovákiából és Lengyelországból álló csoport tartotta meg. A mutató összetevői közül különösen kedvezőtlen a kis- és középvállalatok működésének hatékonysága, a menedzserek vállalkozói hajlama, az üzleti világ vezetőinek szociális érzékenysége, a társadalom rugalmassága és alkalmazkodó képessége, valamint a globalizációhoz történő viszonyulás. A részmutatón belül Magyarország az átlagnál jobb értékelést kapott a menedzserek és szakértők jövedelme, az ipari órabérek és a feldolgozóipar egységnyi munkaerőköltsége vonatkozásában. Pozitív változás, hogy javult a társadalom reformokkal kapcsolatos fogadókészsége. • A gazdasági teljesítmény részmutató tekintetében Magyarország helyzete 2000-2005 között jelentősen romlott: mind a többi visegrádi országból álló országcsoport, mind a Portugáliából, Spanyolországból, Görögországból és Szlovéniából álló megelőzte. 20052009 között lényeges változás nem történt. Ezen belül a leggyengébb pontok a gazdaság különös érzékenysége a gazdasági ciklusok változására, az alacsony aktivitási ráta, a fiatal munkanélküliek magas aránya, valamint a gazdasági növekedés jelentős lelassulása. Az előző évhez képest elsősorban a külföldi működő tőke befektetések, az áruexport és a szolgáltatások exportja tekintetében javult leginkább Magyarország pozíciója. • Az infrastruktúra területén Magyarország jobb pozíciót foglal el, mint a többi mutatószám tekintetében, s 2000 óta rendre jobb helyezést ért el, mint a többi, összehasonlításban szereplő ország. 2009-ben azonban a nálunk fejlettebb országcsoport kedvezőbb értékelést kapott. Ez a magas ipari elektromos áram költségekkel, a felsőfokú képzettségűek relatíve alacsony arányával, a távközlési beruházásokban való lemaradás-


sal és a magas vezetékes telefon tarifákkal függ össze. Az előző évhez képest a World Competitiveness Yearbook értékelése szerint Magyarország pozíciója az infrastruktúra következő területein javult: egészségügyi infrastruktúra, PC-penetráció, az internet használók aránya és a környezetszennyezés. 2. ábra Az összevont versenyképességi rangszám komponensei 2000-2009 Gazdasági teljesítmény

Kormányzati hatékonyság

10

20

15

25

20

30

25

35

30

40

35

45

40

50

45

55

50

60 2000

2001

2002

2003

HU

ÁTLAG - RO, BG

2004

2005

2006

ÁTLAG - CZ, SK, PL

2007

2008

2009

2000


2001

2002

HU

ÁTLAG - RO, BG

2003

Üzleti hatékonyság

2004

2005

2006

ÁTLAG - CZ, SK, PL

2007

2008

2009


Infrastruktúra

20

10

25

15

30

20

35

25

40

30

45

35

50

40

55

45

60

50 2000

2001 HU

2002

2003

ÁTLAG - RO, BG

2004

2005

ÁTLAG - CZ, SK, PL

2006

2007

2008



12 |

2009

2000

2001 HU

2002

2003

ÁTLAG - RO, BG

2004

2005

ÁTLAG - CZ, SK, PL

2006

2007

2008


2009

A korábbi gazdasági válságok egyik fő tanulsága, hogy bár a válság mélysége nem elsősorban a versenyképességtől függ, viszont a kilábalás és a pozíció javítása azokban az országokban a leggyorsabb, amelyek a válság idején távolabbra és mélyebbre tekintenek. A rövidtávú– pénzügyi egyensúlyt javító, keresletélénkítő, társadalmi feszültségeket mérséklő – válságkezelő intézkedések mellett döntő jelentőséggel bírnak a fundamentumokat, a szerkezeti változtatásokat és a hosszú távú egyensúlyt érintő lépések. Különösen igaz ez azokra az országokra, így Magyarországra is, amelyek gazdasági növekedése már a válság előtt lassult, korábbi versenyképességi előnyei részben kifulladtak, vagyis amelyeket kritikus pozícióban ért a válság. 2009 első felében a gazdaság mélyponton volt Európában. 2,5 százalékos volt a gazdasági visszaesés mértéke, a növekedés négy negyedéven át negatív előjelű volt, a munkanélküliségi ráta pedig elérte az utóbbi évtized legmagasabb szintjét, 9 százalékot. A válság súlyosan megkérdőjelezte az európai felzárkózási-modernizációs modelleket, így keményen érinti azokat az országokat, amelyeket az elmúlt időszakban a gyors növekedés forrásaként a globalizáció, erőteljes tőkebevonás, piaci nyitottság és külgazdasági orientáció jellemzett (pl. Írország). A válság erősen érinti a felzárkózó közép- és kelet-európai országokat, köztük Magyarországot is, amelyek a korábbi két évtizedben szorosan bekapcsolódtak az európai integrációba és erős pénzügyi, kereskedelmi és működő tőke kapcsolatokkal rendelkeznek. Minden, ami korábban előny volt, most hirtelen hátránnyá, kockázattá, kitettséggé, sebezhetőséggé vált. Ezek a történések felvetik a versenyképesség fogalmának egy új, kritikusan átértékelt, bővített értelmezése iránti igényt. A versenyképességgel kapcsolatos gondolkodás valójában a minél gyorsabb, annál jobb gazdasági növekedés paradigmájára épült, amit viszont a válság legalábbis megkérdőjelez. Makroszinten sokkal nagyobb szerephez jutnak a rendszerkockázatok, a hosszú távú egyensúlyok, a fejlődés minőségi jellemzői. A válság mikroszinten a klasszikus húzó-ágazatokat súlyos kolonccá képes változtatni (ld. autógyártás), míg például a tipikusan rugalmatlan keresletű termékeket előállító mezőgazdaság a zuhanás során szilárd kapaszkodónak bizonyulhat. A felzárkózó országok helyzete ugyan igen eltérő, de az szinte bizonyos, hogy a gazdaság olcsó külföldi finanszírozásának lehetősége már nem tér vissza. Már csak azért sem, mert finanszírozni kell az egekbe menő államadósságot. Várhatóan a külföldi tőke előbb, vagy utóbb újra a gyorsan növekvő régiókba áramlik, de annak intenzitása feltehetően gyengébb lesz, mint korábban volt. Ezért az egyes gazdaságoknak a külföldi tőkevonzás szempontjából


való versenyképessége erősen felértékelődik. Ehhez az új realitáshoz kell alkalmazkodni. A termelés és a foglalkoztatás visszaesésének mértéke azokban az országokban mérsékeltebb, amelyeknek nagyobb a belső piaca, kisebb a pénzügyi rendszer fertőzöttsége és a gazdaság globalizáltsága. A kontinens egészét nézve a legkirívóbb romlást a külkereskedelem teljesítménye mutatta: az EU exportja 27, importja 24 százalékkal esett vissza egyetlen év alatt. Ugyanakkor már megmutatkoznak a fellendülés jelei is a tőzsdék szárnyalásában, több negatív trend mérséklődésében (pl. az amerikai és spanyol munkanélküliségi ráta), valamint olyan soft indikátorokban, mint az üzleti bizalmi indexek, vagy a világszerte felfelé módosított gazdasági előrejelzések. Az USA főleg a likviditás (költségvetési és jegybanki) növelésében bízik, az EU inkább intézményi-szabályozási megoldásokat sürget. Ez abból a szempontból érthető, hogy az EU intézményi vonatkozásban (az EKB-t leszámítva) teljesen felkészületlen volt. Ez azonban súlyos, talán elkerülhető többletterheket rótt az újonnan csatlakozott tagországokra. Az európai országok igen eltérő ütemben, mértékben és módon – vagyis erős koordináció nélkül - reagáltak a válságra, összességében azonban Európa sokkal kevesebbet fordított a kereslet visszaesésének költségvetésből származó ellensúlyozására, mint az USA. Az átlagot azok az EU-tagországok húzták le, ahol magas volt az államháztartási hiány és az államadósság: itt az óvatosság csak kisebb mértékben tette lehetővé a különböző gazdaságösztönző intézkedéseket. A gazdaságélénkítő intézkedések hatása nagymértékben függ azok természetétől, szerkezetétől. A szinte minden országban bekövetkezett termelékenység-visszaesésre azok az országok reagáltak jól, amelyek szem előtt tartották a válság következtében keletkező újabb kihívásokat. Ezek a kihívások a versenyképesség dimenziójában találkoznak. Az EU egészét nézve a gazdaságösztönzők mintegy fele adócsökkentést tartalmazott, a másik nagy része pedig az államilag finanszírozott infrastrukturális beruházásokat célozta meg. Tekintettel a fejlett európai infrastruktúrára, ennek a hosszabb távú növekedésre gyakorolt hatásai eléggé kétségesek. A gazdaságélénkítő csomagok szinte mindegyike tartalmazott kutatást és innovációt ösztönző elemeket, ezek alacsony mértéke és az EU-n belüli összehangolatlansága azonban megkérdőjelezi ezek hatékonyságát. Feltűnő, hogy az EU egészében a háztartások fogyasztása 2009-2010-ben alig esik, míg a beruházások kb. 10 százalékkal zuhannak. Ez nem jó jel. (Magyarország itt pozitív kivétel: nálunk a beruházások nem zuhantak, stagnálnak – igaz, EU-s forrásokból –, míg a fogyasztás 6-7 százalékkal mérséklődik.)

14 |

A válság látványos velejárója a ledolgozott munkaórák számának csökkenése és a munkanélküliség növekedése. A korábbi válságok egyik tanulsága, hogy azok az országok, amelyek az állásukat elveszítők feltétel nélküli segélyezésére, vagy korai nyugdíjazására fordítottak jelentős állami forrásokat, költséges és nem hatékony eszközöket választottak, s a fellendülés lehetőségeit kevésbé tudták kihasználni. Ebből a szempontból Magyarországnak inkább szerencséje, hogy az igen erős szociálpolitikai preferenciák ellenére a források szűkössége ezt most nem tette lehetővé. Sőt, a magánnyugdíj-rendszer szigorodott, fenntarthatósága javult, s más lépések is a segély helyett a munkavállalást preferálták. A rövidített munkaidő (4 napos munkahét) lehetősége, a csökkenő feladatok dolgozók közötti megosztása (work sharing), vagy a szabadságolás idejének meghosszabbítása, fizetés nélküli szabadság engedélyezése, s a képzés ösztönzése mind olyan, általánosan alkalmazható, ideiglenesen fenntartható munkaerő piaci eszközök, amelyek segítik a munkahelyek megtartását és a fellendülés idején a munkaidő visszaállítását. Nagy tapasztalatuk miatt kétségtelen előnyt élveznek ebben a tekintetben pl. az észak-európai országok, Hollandia, az Egyesült Királyság, Németország, Írország, vagy Ausztria, szemben Magyarországgal és a többi közép- és kelet- európai országgal. A kilencvenes évek ázsiai válságának egyik komoly tanulsága, hogy a recesszió elhúzódásához vezet, ha politikai nyomásra egyes nagyvállalatok munkahelyeit állami segítséggel mesterségesen fenntartják. Ez történt például Japánban és a beavatkozás akadályozta a források kedvezőbb allokációját, s ezáltal a termelékenység növekedését. Minél több vállalatot (vagy bankot) tartanak életben hosszabb ideig közpénzekből mesterséges módon, annál kevesebb forrás jut a válságra érzékeny, gyenge likviditású, de ugyanakkor jelentős innovációs potenciállal rendelkező kis- és középvállalatok számára. Bölcsebb ennél, ha a kormányok ezt csak rövidebb ideig teszik, és/vagy állami forrásokkal, állami kamattámogatással, állami garanciák nyújtásával, speciális adókedvezményekkel – a gazdasági racionalitás határain belül – az innovatív vállalatokat segítik likviditásuk megőrzésében, bővítésében, tőkéhez való hozzájutásban. A gazdaságpolitikának az ilyen anticiklikus beavatkozása annál is inkább indokolt, mert egyébként a K+F és innováció recessziós időszakban jellemzően követi a gazdasági ciklusokat. A kilencvenes évek ázsiai válsága kapcsán az imént negatív értelemben idézett japán gazdaságpolitika ebben a tekintetben követendő példát állít elénk, amennyiben Japán a válság idején is bővítette célorientált kutatás-fejlesztési tevékenységét, melynek eredményei később az exportorientált high-tech ipari ágazatok dinamikus fejlődésében voltak lemérhetők.


Az európai országok többségében - beleértve Magyarországot is - az ilyen törekvések hiányoznak, vagy nem elég hangsúlyosak. Az EU számára egyrészt szükségszerűség, másrészt lehetőség, hogy a válságkezelésen túl a versenyképesség hosszú távú feltételeit szem előtt tartva támogassák eszközeikkel, programjaikkal azokat a fejlesztéseket, amelyek a globális gazdaság hosszú távú kihívásaira adnak választ. Ezeknek a fejlesztéseknek a klímaváltozás, az energiafüggőség, vagy a társadalom elöregedésének problémáira kell fókuszálniuk. A válság nem oldotta meg a világ nagy strukturális aránytalanságait vagy fenntarthatósági kihívásait, sőt, a hihetetlenül emelkedő államháztartási hiányok és államadósság ráták miatt tovább élezi azokat. A magánszektor pénzügyi egyensúlytalanságai nagyrészt áthelyeződtek a közszférába. A nagy erőcentrumoknak rövidesen új policy-mix-et (exit strategy-t) kell keresniük. 2010 közepétől bizonyosan napirendre kerül a fiskális és monetáris lazítás befejezése, illetve a szigorítás (nem feltétlenül egyszerre történő) megkezdése, szerkezeti reformok elindítása az államháztartásban, s egyidejűleg a növekvő munkanélküliség és a szociális feszültségek kezelése. A fejlett világban az infláció valószínűleg 2010 végétől gyorsul fel. A szinkronizált globális recesszió ellen érvényesített hatalmas szinkronizált élénkítés az egyes országokban különböző kimenetekhez fog vezetni. Az eddigi tapasztalatok szerint az ilyen váltásokban a 27 ország együttes döntésére építő, de valójában közös gazdaságpolitika nélküli EU mindig lemarad. Az EU mindössze egy szűk körű (és gyakran szűklátókörű) monetáris koordinációval rendelkezik, de sem fiskális, sem érdemi jövedelempolitikai, vagy strukturális koordinációja nincs. Így viszont a szerkezeti változások lassúak, azok a tagországok politikai ciklusaihoz igazodnak (vagy nincsenek). A korábbi években gyors ütemben felzárkózó közép- és kelet-európai országokat különösen súlyosan érintette a válság. Míg korábban a külgazdasági nyitottság, az ipari export magas aránya, a jelentős külföldi működő tőke előnynek bizonyult, a válságban ezek az előnyök visszájára fordultak: a GDP lassult, vagy csökkent, az export visszaesett, az FDI áramlás lelassult. A válságból való kilábalás útja a versenyképes, magas termelékenységű szektorok felé történő elmozdulás. A felzárkózó EU-országok szerencséjeként értékelhető, hogy bár a hazai és külföldi források beszűkültek, jelentős EU fejlesztési forrást tudnak bevonni gazdaságaikba. A források kihasználása a külföldi befektetők bizalmának erősödése miatt is fontos.

16 |

Az ország sebezhetőségéből fakadóan Magyarország volt az első közép-kelet-európai ország, amely 2008 végén az IMF-hez fordult a növekvő államadósság és a finanszírozási források beszűkülése miatt. A közvetlen cél az államháztartás finanszírozásának megteremtése és a pénzügyi stabilitás megőrzése volt. Ezek megvalósultak. A válságból való kilábalás azonban további határozott gazdaságpolitikai válaszokat követel. A kormányoknak, így a magyar kormánynak is számos területen fájdalmas reformokkal kell szembenéznie. A makroszintű stabilitás megteremtése, az államadósság és a külföldi adósság ráták csökkentése mellett, ami alapvető a vállalkozások hitelhez jutásához is, kezelni kell azokat a tényezőket, amelyek gyenge láncszemekként korlátozzák a hosszú távú versenyképességet. Az évkönyv tanulsága szerint ebből a szempontból a magyar gazdaságpolitika elsődleges teendői a termék- és szolgáltatás-piaci verseny erősítése, a munkaerőpiac rugalmasságának növelése, az adórendszer átalakításának folytatása, az oktatásnak és képzésnek a gazdaság szükségleteihez való alkalmazkodása, az üzleti környezet vállalkozás-barátabbá tétele, a kutatás-fejlesztés versenyképességet növelő hatásainak erősítése. Az alkalmazkodás, változás, megújulás egymást részben átfedő fogalmainak közös feltétele a rugalmasság. Magyarországnak és a többi kis közép-kelet-európai országnak méretéből és történelméből fakadó előnye a flexibilitás. Ha az ország az évkönyvben hangsúlyozott területeken képes a rugalmas reagálásra, úgy gyorsabban hagyhatja háta mögött a válságot és jobb esélyekkel indulhat a verseny ezt követő szakaszában. A túlfűtött politikai légkör, a társadalmi kompromisszum keresés gyengesége, a populizmus és egyéb szélsőségek erősödése nem kedvez ennek a folyamatnak. A magyar gazdaság jelentős külső segítséggel, alapvető elosztási rendszereket is érintő, társadalmilag fájdalmas jövedelmi és fogyasztási áldozatokkal, de makroszinten hatékony kiigazítással, valamint gyors (kényszerű) mikrogazdasági alkalmazkodással kezdi stabilizálni pozícióját. A javuló nemzetközi megítélést jelzi az eurókötvény-kibocsátás sikere, a kamatvágások után is viszonylag erős forint. Az IMF-megállapodás meghosszabbítása már előremutató: az adósságfinanszírozás a pénzpiacokról megoldható, s a következő kormány mozgástere szélesedik azzal, hogy új szerződés nélkül igénybe veheti (ha akarja, vagy ha kell) a hátralévő összeget. Miközben a gazdasági visszaesés nemzetközi összehasonlításban is mély, a belső és külső egyensúly javításában elért eredmények nemzetközileg is kiugróak. Újra látótávolságon belülre került az euró bevezetése is.


Az összképet válság-kilábalás-versenyképesség dimenzióban integrálva azt mondhatjuk, hogy a válság az országot egy súlyos egyensúlyromlást korrigáló eredményes, de komoly reformok nélküli kiigazítás vége felé érte, még romló versenyképességű, erősen eladósodott állapotában. Most viszont már számos, pénzügyileg eredetileg jobb helyzetben lévő, a válságot közpénzek felhasználásával kezelő gazdaság adósságrátája eléri, vagy felülmúlja a magyart. Ugyanakkor ez a rendkívüli pénzköltés jelentős részben a jelenlegi, túlérett struktúrák mesterséges életben tartását szolgálja, éspedig a jövőbeli kereslet szűkítése révén. Magyarországnak nincs fedezete az ilyen válságkezelésre, amiről óhatatlanul eszünkbe jut egy taoista mese fő tanulsága, miszerint „jó szerencse, balszerencse, ki tudja azt megmondani?” Ez a helyzet fokozott erővel kell, hogy a rugalmas, gyors reagálás felé fordítsa az országot, amely a makro-feltételeket rendezve a válság bénultsága után a kicsik fürgeségével vághat bele ismét a versenybe.

18 |


1 . f e j e z e t | A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H AT Ó F E J L Ő D É S E

1

A G A Z D A S Á G F E N N TA R T H AT Ó F E J L Ő D É S E

1 .1

G a z d as á gi n öve ke d é s

Az USA másodlagos jelzálogpiacán a 2007 augusztusában kezdődött válság fokozatosan átterjedt a pénzügyi piac más területeire és más országokra is. A 2008 szeptemberében megindult második hullámban a válság mind több országra terjedt át és – bár a pénzügyi szektorban kezdődött – egyre nagyobb mértékben éreztette hatását a reálgazdaságban is. Az egész világot érintő, mélyülő recesszió alakult ki. A recesszió hatása 2008-ban elsősorban a fejlett országokban mérhető le a GDP növekedésének lassulásában, vagy csökkenésében. A magyar GDP növekedése 2008-ban is – már negyedik éve - lassult, 0,6 százalék volt. A felzárkózó országokban is jelentősen mérséklődik a növekedés üteme, elsősorban a csökkenő exportkereslet és belső fogyasztás, valamint a finanszírozási korlátok miatt. 3. ábra Világgazdasági növekedési ütemek 2000-2008 (előző év=100, százalék) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2000

2001 US

2002 EU -27

2003 HU

2004 Világtermelés

OECD, IMF, Európai Bizottság, Eurostat, KSH

20 |

2005 Ázsia

2006 Latin -Amerika

2007

2008

A gazdasági növekedés lassulása, vagy annak csökkenésbe fordulása szinte minden országot érintett 2008-ban. Japánban, Írországban és Észtországban egyaránt csökkent a GDP, s a korábbiaknál lényegesen alacsonyabb növekedési ütem jellemezte az EU fejlett és felzárkózó országait egyaránt. Feltűnően nagy volt a GDP növekedés visszaesése Szlovákiában, Finnországban, Írországban és Észtországban, vagyis a korábban az EU átlagánál gyorsabban növekvő gazdaságokban. 4. ábra A GDP éves növekedési üteme 2007, 2008 (előző év=100, százalék) 12

12

RO

10

10

BG

8

8

6

6

GR

4

4

DE

2

2

SK PL IL SI CZ

AT ES US FI EU27

0

0

-2

-2

-4

-4

HU PT JP IE

EE

IE

JP

PT

HU EU27

FI

US

ES

DE

2008


AT

2007

GR

CZ

SI

IL

PL

BG

SK

RO

EE -15

-10

-5

Változás 2007-2008 (%pont)


0

5


1. 2

Tár s a d alm i j ó l é t

A társadalmi jólét legáltalánosabb mutatószáma az egy főre jutó GDP, amely egyrészt a gazdaság teljesítményét, másrészt az életszínvonal alakulását fejezi ki. 2000-ben Magyarországon az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson 10700 euró volt, az EU27 átlagának 56 százalékát érte el, míg 2008-ban a 15800 euróra növekedett érték az EU27 átlagának 63 százalékát tette ki. 2008-ban ezzel Magyarország a nyolc közép-kelet európai EU tagország között az elmúlt évek lassuló gazdasági növekedése miatt csak az ötödik. Pozíciója a legreálisabban utolérhető EU-országokhoz - Portugáliához, Görögországhoz, Spanyolországhoz, valamint Szlovéniához - viszonyítva 2000-2008 között csak Portugáliához képest javult. A cseh, illetve a szlovák gazdaság GDP-növekedése ebben az időszakban sokkal jelentősebb volt a magyarnál, s ezért gyorsabban zárkóztak fel az EU átlagához. A magyar gazdaságot utolérni igyekvő Románia, illetve Bulgária fejlettsége lényegesen alacsonyabb Magyarországénál, de a különbség 2000-2008 között csökkent. 5. ábra Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 2000, 2008 (EU27=100, százalék) 200

200

180

180

160

160

DE

140

140

JP

120

120

US IE AT FI EU15 ES EU27

100

100

GR

80

80

CZ

60

60

SK

40

40

HU

20

20

SI PT

0

0 BG

RO

PL

HU

EE

SK

PT

CZ

SI 2008

GR EU27 ES EU15 2000

Eurostat, World Competitiveness Yearbook IMD

22 |

JP

FI

DE

AT

IE

US

EE PL RO BG -20

0

20


40

Az ENSZ Human Development Indexe (HDI) szerint – amely gazdasági, oktatási és egészségügyi mutatókat egyaránt tartalmaz – Magyarország pozíciója javult. 2000-ben a világ 177 országa között a 42., 2006-ban pedig a 36. volt. Az ábrázolt 20 ország között pedig Magyarország a 15. helyen állt a legutóbbi, 2006-os adat szerint, valamivel megelőzve Lengyelországot, Szlovákiát, Észtországot, Bulgáriát és Romániát. Az index 2000 és 2006 között gyorsabban növekedett a felzárkózó, mint a magasan fejlett országokban. 6. ábra A humán fejlettség mértéke 2006 (HDI index, pont) 100

IE JP FR FI AT US ES GR UK DE IL SI PT CZ HU PL SK EE BG RO

95

90

85

80

75 RO

BG

EE

SK

PL

HU

CZ

PT

Human Development Report UN

SI

IL

DE

UK

GR

ES

US

AT

FI

FR

JP

IE

-5

0

5

Változás 2000-2006 (pont)


10


A társadalom fejlettségének fontos mérőszáma a születéskor várható élettartam, ami 20002008 között a legtöbb országban egy-két évvel növekedett. Legmagasabb, 83 év a várható átlagos élettartam Japánban, s 80 év felett van Spanyolországban, Izraelben és Franciaországban is. A többi régi EU-tagállamban ez 78-80 év, míg az újabbakban alacsonyabb, 73-77 év. A 73 éves várható életkorral a világ országai között Magyarország csak a 63. helyen áll. A grafikonon szereplő országok között Magyarország a 17., Szlovénia, Csehország, Lengyelország és Szlovákia is megelőzi. 7. ábra A születéskor várható élettartam 2000, 2008 (év) 85

85

80

80

75

75

70

70

65

65 JP

ES

IL

FR

AT

DE

UK

GR

FI

IE

2008

WHO

24 |

US

2000

PT

SI

CZ

PL

SK

HU

BG

RO

EE

EE RO BG HU SK PL CZ SI PT US IE FI GR UK DE AT FR IL ES JP 0

1

2

Változás 2000-2008 (év)

3

A gazdasági fejlettség szintje és az egészségben megélt életkor nem feltétlenül függnek szorosan össze: Németországban és Ausztriában magasabb ugyan az átlagos életkor, de ebből a betegségben megélt évek száma nagyobb, mint Szlovéniában, vagy Csehországban. A magyarok átlagosan 68 évet élnek meg egészségben, a csehek és szlovének ennél néggyel többet. Az egészséges életmód és az egészségügyi szolgáltatások szerepe ezért Magyarországon is felértékelődik. 8. ábra Egészségben és betegségben megélt életkor 2008 (év) 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 JP

FR

AT

DE

IE

FI

SI

Egészségben várható átlagos élettartam (év)

US

CZ

PL

SK

HU

BG

RO

EE

CN

LT

RU

IN

Egészségi problémákkal az élet még várható hossza (év)

WHO



A HDI további alapelemét képező iskolázottsági index egyrészt a felnőtt lakosság képzettségi mutatójából, másrészt az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatásban való részvétel arányából tevődik össze. Ebben sokkal kedvezőbb a magyar pozíció, mint a fejlettségi szint és a várható életkor tekintetében, sőt Magyarország javított helyezésén: 2006-ban a 26. volt, szemben a 2000. évi 32. pozícióval. Ennél nagyobb mértékű fejlődésre a 20002006 közötti években csak Görögországban volt példa. Magyarország a vizsgált országok között a 10. helyet foglalja el, a régióban Szlovénia és Észtország előzi meg. 9. ábra Iskolázottsági index 2000, 2006 (százalék) 100

100

RO PT

SK BG

95

95

CZ IL JP PL DE

90

90

UK HU AT EE US

85

85

SI ES FR GR

IE

80

80 FI

IE

GR

FR

ES

SI

US

EE

AT

HU

2006

Human Development Report UN

26 |

UK

2000

DE

PL

JP

IL

CZ

BG

SK

PT

RO

FI -6

-3

0


3

6

1.3

A kö r nye z e t f e nnt ar thatós á g a

A környezet állapota, fenntarthatósága nemcsak a jelen, hanem a jövő generációk életminősége szempontjából is meghatározó jelentőségű. Ebben nagy szerepe van a vállalkozásoknak is, amelyek számára költséget jelent a környezet megóvása. A környezet védelme még a legfejlettebb országok vállalatai esetében sem mindig önként vállalt követelmény, ezért fontos a szigorú szabályozás és szankcionálás is. Hazánkban ez különösen indokolt, ahol gyenge a vállalatok környezettel kapcsolatos felelőssége, valamint e szempont most még kevésbé érvényesül, mint egy évtizeddel ezelőtt. 10. ábra A fenntartható fejlődés vállalati perspektívából 2009 JP

JP

AT

AT

FI

FI

EE

EE

DE

DE

IE

IE

SI

SI

US

US

PL

PL

SK

SK

UK

UK

LT

LT

BG

BG

CZ

CZ

PT

PT

HU

HU

RO

RO 1

2

3

4

5

1=nem szempont 10=kiemelt prioritás

6

7

8

9

10

-3

-2

-1

0

Változás 2000-2009



1

2


A légszennyezés gazdaságra gyakorolt hatása a következő ábra szerint nagyon eltérő mértékű. Az egyes országok pozíciója nem feltétlenül függ össze a légszennyezés objektív mértékével, inkább az azzal kapcsolatos érzékenységgel, felelősséggel. Magyarország helyezése közepesnek mondható és 2000 óta valamelyest javult. Ez főként a káros anyagokat kibocsátó iparágak visszaszorulásának köszönhető. Ennél lényegesen rosszabb Bulgária, Lengyelország és Románia helyzete. 11.ábra A légszennyezés hatása a gazdaságra 2009 FI

FI

AT

AT

DE

DE

IE

IE

JP

JP

PT

PT

UK

UK

IL

IL

CZ

CZ

HU

HU

US

US

SI

SI

FR

FR

EE

EE

ES

ES

SK

SK

GR

GR

BG

BG

PL

PL

RO

RO 1

2

3

4

5

1=jelentős 10=nincs hatása


28 |

6

7

8

9

10

-2

-1

0


1

2

Magyarországon a megújuló energiaforrások aránya 4 százalék, szemben az EU 6 százalékos átlagával. 10 százaléknál magasabb arány csak Szlovéniára, Észtországra és Romániára jellemző. A környezetvédelmi szempontokat jobban előtérbe helyező országokban, pl. Finnországban és Ausztriában igen magas, 20 százalékot is meghaladó a megújuló energiaforrások aránya. A klímaváltozás aggodalmai miatt a megújuló energiaforrások arányának növekedése várható. 12.ábra A megújuló energiaforrások aránya az összes energia felhasználásból 2004, 2008 (százalék) 25

25

FI AT PT

20

20

RO EE SI EU27

15

15

FR BG

PL GR

10

10

US DE SK

5

5

HU CZ IL JP

0

0 UK

JP

IL

CZ

HU

SK

DE

US

GR

PL 2008

BG 2004

FR EU27

SI

EE

RO

PT

AT

FI

UK -20 -10

0

10

Változás 2004-2008 (százalék)



20


Az energiaintenzitás azt mutatja, hogy milyen hatékonysággal használják az energiát a hozzáadott érték előállításához. Ez a mutató a magyar gazdaságban magas, kb. kétszer akkora, mint a fejlett európai országokban. Ez magyarázza az import-energiaforrásoktól való erős függőségünket is. A magyar energiafogyasztás módja, szerkezete eltér az EU-tagországok átlagos fogyasztási szerkezetétől, mert nálunk a háztartások és a kereskedelmi tevékenységet végzők fogyasztják az energia legjelentősebb hányadát. A háztartások fogyasztása önmagában több mint egyharmadát teszi ki a teljes energiafogyasztásnak (az EU-ban ez alacsonyabb, 26 százalék). 13.ábra Energiaintenzitás 2006 (energiafelhasználás/GDP, KJ/dollár) 30 000

BG EE RO

25 000

SK CZ PL

20 000

HU ES IL SI

15 000

FI GR PT

10 000

DE AT JP

5 000

US UK FR

0 FR

UK

US

JP

AT

DE

PT

GR

FI

SI

IL


30 |

ES

HU

PL

CZ

SK

RO

EE

BG

-40 000

-20 000

Változás 2000-2006 (KJ/dollár)

0

20 000

2

V ER SENY K ÉPE SSÉG A N EMZE T KÖZI PIACO KO N

A gazdaság versenyképességének növelése nem önmagáért való cél, hanem az életszínvonal növekedésének és az életminőség javulásának a feltétele. Ez a fejezet Magyarország teljesítményét ebben az összefüggésben három területen vizsgálja: gazdasági növekedés, társadalmi jólét és a környezet fenntarthatósága. 2 .1

Á r u - é s s zo l g ál t at ás e x p o r t

Az egyes országok világpiaci integrálódásának trendje több tényező eredője. Ezek az árués szolgáltatásexport volumene és világgazdasági részaránya, a kivitel áruszerkezete és főbb árucsoportok szerinti globális részesedése, valamint a külföldi működőtőkeforgalom volumene és annak aránya a világ működőtőke-forgalmában. Utóbbi, mint a technológiai transzfer eszköze a felzárkózó országok számára hangsúlyozottan fontos. 2 .1 .1 A z e x p o r t dinam ik ája A globális keresletnek a válság hatásaként bekövetkező csökkenése már 2008-ban a nemzetközi kereskedelem forgalmának jelentős zsugorodásához vezetett. A világkereskedelem növekedési üteme a 2007. évi 6,8 százalékról 2008-ban 2 százalékra csökkent, s a WTO 2009-re 9 százalékos csökkenést vetít előre. Igen jelentősen, 5,5-ről 2,6 százalékra mérséklődött a kivitel volumenének növekedése az EU-ban is. Az USA exportját 2008-ban még kevésbé érintette a válság. A kivitel növekedésének üteme viszont drasztikusan csökkent Kínában, több éves kétszámjegyű növekedés után, s a 2007. évi 15,2 százalékkal szemben 9,3 százalékra. Japánban még kedvezőtlenebbül alakult a helyzet: a dinamika a negatív tartományba fordult, az ország export-teljesítménye 1,6 százalékkal csökkent. Ha kisebb mértékben is, de a piacszűkülés a visegrádi országokat is érintette, bár az export növekedése 2008-ban az ide tartozó országok mindegyikében meghaladta az EU27 átlagát. Különösen magas, 12,5 százalékos volt a kivitel dinamikája Szlovákiában, de a csökkenés ott is nagy volt, amennyiben ez a magas ütem a 2007. évinek csupán a fele. A magyar export szerényen, 3,4 százalékkal nőtt, szemben az egy évvel korábbi 13,8 százalékkal.


2 . feje zet | V ER SENY K ÉPESSÉG A NEMZE T KÖZI PIACO KO N

14. ábra Az export volumen alakulása a világgazdaságban 2004-2008 (előző év=100, százalék) 140 135 130 125 120 115 110 105 100 95 2004

2005 EU27

2006 EU15

2007

US

JP

2008

CN

KSH 15.ábra Az export volumen alakulása a régió országaiban 2004-2008 (előző év=100, százalék) 130

125

120

115

110

105

100 2004

2005 CZ

KSH

32 |

2006 PL

2007 SK

HU

2008

A kivitel növekedésének a 2000-2007 évek átlagához és 2007-hez viszonyított mérséklődése minden országot jellemez. 2008-ban az új tagországok közül Magyarországon és Észtországban volt a kivitel mérséklődése a legerőteljesebb 2008-ban az előző hét év átlagához képest. Ezzel egyidejűleg a kivitel kifejezetten csökkent több régi EU-tagországokban, a legnagyobb mértékben Írországban és Görögországban. A magyar export alakulását alapvetően határozta meg, hogy legnagyobb külpiacának, Németországnak a kivitele csak csekély mértékben nőtt. 16.ábra Az exportvolumen változása 2008 (2007=100, százalék) 15

SK RO BG PL

10

US CZ HU EU27

5

SI EU15 DE

0

FI EE AT

JP

-5

PT GR UK IE

-10 IE

KSH

UK

GR

PT

JP

AT

EE

FI

DE

EU15

SI

EU27

HU

CZ

US

PL

BG

RO

SK

-20 -15 -10

-5

0

2008 és 2000-2007 átlaga (%pont)

Az utóbbi években a magyar export relációs szerkezete jelentősen megváltozott. Miközben továbbra is az Európai Unió régi tagországai a legfontosabb kereskedelmi partnerek, a kivitel bővülése az új tagországok közül Szlovákia, Románia, valamint Kína és Oroszország irányába volt a legerőteljesebb. 2000-2008 között Szlovákia esetében több mint hétszeresére, Románia és Kína viszonylatában közel ötszörösére, Oroszországba pedig majdnem hatszorosára nőtt a magyar export. Ezzel szemben a legfontosabb piac, Németország felé jóval kisebb mértékben, mintegy 50 százalékkal nőtt a magyar kivitel. Az átrendeződés 2008-ban is folytatódott: Németország felé csökkent, míg Románia, Oroszország, Szlovákia és Csehország felé dinamikusan bővült a magyar kivitel. A régió EU-csatlakozásával Magyarország piacot nyert.



17.ábra A magyar export alakulása a legfontosabb partnerországok szerint 2002-2008 (2002=100, százalék) 800

700

600

500

400

300

200

100

0 2002

2003 US

2004 CZ

PL

2005 CN

DE

2006 RU

RO

2007 SK

2008

AT

KSH 18.ábra A magyar export relációs szerkezete 2002, 2008 (százalék) 2002 Oroszország 1% USA 3%

Egyéb 11%

EU11 (2004 után csatlakozók) 9%

34 |

Oroszország 4%

Németország 36%

EU15 No. nélkül 40%

KSH

2008 Egyéb 16% Németország 26%

USA 2%

EU11 (2004 után csatlakozók) 21%

EU15 No. nélkül 31%

2 .1 . 2 R é s z e s e d é s a v ilá g ár u - é s s zo l g ál t at ás ke re ske d e lm é b e n A versenyképesség egyik legfontosabb mérőszáma a világkereskedelemből való piaci részesedés. Magyarország 0,7 százalékos arányban vesz részt a világ árukereskedelmében, ami nagyjából azonos Finnországéval és Írországéval. Míg 2000-2008 között több ország növelte piaci részesedését az utóbbi évek során, addig Magyarország azt szinten tartotta. A felzárkózó EU-országok közül Lengyelország és Szlovákia léptek nagyot előre: jelentősen növelték, Szlovákia meg is kétszerezte világpiaci részesedését. A kereskedelem globális átrendeződését jellemzi, hogy Kína intenzíven bekapcsolódott a globalizációba, világpiaci részesedése több mint megduplázódott ebben az időszakban. Oroszország fejlődése is kiemelkedő volt, több mint a másfélszeresre nőtt aránya a világkereskedelemben. Ezzel szemben pl. Japán, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Írország jelentős teret veszítettek. 19. ábra Részesedés a világ árukereskedelmében 2008 (százalék) 8,9 9,8 11,2

6

5

4

3

2

1

0 LV

WTO

EE

BG

LT GR

SI

RO PT

IL

SK

FI

HU

IE

CZ

IN

PL

AT BR RU UK FR

JP

CN DE US

US DE CN JP FR UK RU BR AT PL IN CZ IE HU FI SK IL PT RO SI GR LT BG EE LV

5,0

-2

-1

0



1

2


A szolgáltatások világkereskedelme nagyságrendileg elmarad az árukétól (azoknak csak mintegy 15 százaléka), de igen dinamikusan fejlődik, 2008-ban 11%-kal bővült. Egyre több olyan ország van, amelynek szolgáltatás exportja nagyobb arányt képvisel a világ szolgáltatás kereskedelmében, mint áruexportja a világ áruexportjában. A szoftver és más tudásalapú szolgáltatások terén India eredményei a legimpozánsabbak, de Kína teljesítménye is figyelmet érdemel. Európában Írország és az Egyesült Királyság emelkedik ki, de a főleg áruexportban kiváló Németország is jelentős szolgáltatás exportot mondhat magáénak. A mediterrán országokban a kereskedelemnek ez a területe jellemzően a turizmusra koncentrálódik. (Ugyanakkor fontos azt is tudni, hogy a szolgáltatás-kereskedelem a rejtett jövedelem-transzfer – pl. profit kihozatal – egyik fő formája.) Magyarország szolgáltatás exportja még alacsony szintű, 18 százaléka volt 2008-ban az áruk kivitelének, de a pénzügyi szektor viszonylagos fejlettsége, a „near sourcing” által kínált lehetőségek vagy az IT-nek például az egészségügyi szolgáltatások területére történő behatolása jelentős növekedési potenciált képvisel. Számolni kell azzal, hogy az Unió szolgáltatás piacának liberalizációja az export növekedését és a nemzetközi versenynek az erősödését váltja ki. Ez új lehetőségeket is teremt a magyar vállalkozások – köztük az eddig csak a belpiacra orientálódó kkv-szektor – számára. 20. ábra Részesedés a világ szolgáltatás kereskedelmében 2008 (százalék) 12,3

8

-4,2

US UK DE JP FR CN IE IN AT RU GR PL BR IL CZ FI PT HU RO SK BG SI EE LT LV

7

6

5

4

3

2

1

0

LV

LT

EE

SI

BG SK RO HU PT

FI

CZ

IL

BR

PL GR RU

AT

IN

IE

CN FR

JP

DE UK US

-2

-1

0

1

2


WTO

36 |

A világpiaci részesedés aggregált adatai mögé nézve biztató trendet látunk. Kedvező módon, Magyarország világexport-részesedése az elmúlt húsz évben erőteljesebb javulást mutatott a szakképzett munka- és technológia-intenzív, illetve részben kutatás- és fejlesztés-igényes ágazatokban (irodagépek és számítástechnikai berendezések gyártása, járműgyártás), mint a globálisan visszaszoruló textiliparban és élelmiszeriparban, illetve a vegyipar egyes területein. Magyarország világexportban elfoglalt pozíciói az ezredfordulót követően a szállítási ágazatot és a textilipart kivéve minden vizsgált áru és szolgáltatás esetében javultak. A szállítás viszonylagos lemaradása nem szükségszerű, hiszen Magyarország kitűnő földrajzi adottságai és elfogadható infrastrukturális feltételei jelentős logisztikai potenciált képviselnek. 21. ábra Magyarország részesedése néhány áru és szolgáltatás világexportjában 2008 (százalék) 1,6 Irodagépek és távközlési berendezések

1,4

Gépipari termékek

1,2 Élelmiszeripari termékek

1,0

Mezőgazdasági termékek

0,8

Utazás

0,6

Vegyipari termékek

0,4

Szállítás

0,2

Textilipari termékek

Irodagépek és távközlési berendezések

Gépipari termékek

Élelmiszeripari termékek

Mezőgazdasági termékek

Utazás

Vegyipari termékek

Szállítás

Textilipari termékek

0,0

-0,2

-0,1

0,0

0,1


WTO


0,2


Magyarország nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásának szerkezete és minősége a visegrádi országokkal történő összehasonlításban is viszonylag kedvező. A gépipari termékek világexportjában elfoglalt magyar részesedés 2008-ban alig maradt el a cseh részesedéstől, s kissé meghaladta a lengyelt, míg a többi, az ábrán szereplő országénál jelentősen magasabb volt. Magyarország a gépipari termékek világexportjából való részesedését 2000 és 2008 között több mint fél százalékponttal növelte. Csehországban és Szlovákiában is igen dinamikusan bővült a gépipari termékek részesedése a világexportban. Magyarország az irodagépek és távközlési berendezések világexportjában már 2000-ben is jelentős szerepet játszott a többi közép-kelet európai országhoz képest, s részesedését azóta megduplázta. Ez az ágazat Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban – szintén a külföldi működőtőke befektetéseknek köszönhetően - csak később indult fejlődésnek, s főleg az utóbbi két ország még messze elmarad Magyarországtól. A többi, 2004-et követően csatlakozó közép- és kelet-európai EU tagállam részesedése ezen a piacon nem jelentős. Az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek világexportjában elfoglalt magyar részesedés csak kismértékben bővült, de Lengyelországot leszámítva ez a többi országra is jellemző. Tekintve Magyarország jó mezőgazdasági adottságait, indokolt a gyenge teljesítmény hátterének vizsgálata. Magyarországon az egy főre jutó működő tőke magas szintje magyarázni képes az export sikerességét, különös tekintettel annak kedvező szerkezeti átalakulására. Megkockáztatható az a feltevés, hogy amennyiben a külföldi befektetők nem szembesülnének a jelenlegi korlátozásokkal, úgy az adottságainkhoz képest szerény mezőgazdasági export lényegesen felfutna. A vegyipari termékek világexportjában elfoglalt részesedés alapján Magyarország 2000 és 2008 között kis mértékben elhagyta Csehországot, míg Lengyelország előnye velünk szemben tovább nőtt. A többi közép- és kelet-európai ország vegyipari világexport részesedése a magyarnál lassabban bővült. Magyarországnak a textilipari termékek világexportjában elfoglalt részesedése nagyon alacsony és alig változott 2000 óta. A vizsgált időszakban viszont Csehország megtartotta vezető pozícióját, s Lengyelország felzárkózása igen gyors ütemben zajlik.

38 |

22. ábra Részesedés a világkereskedelemből 2008 (százalék) Gépipari termékek

Irodagépek és távközlési berendezések

1,6

1,6

1,4

1,4

1,2

1,2

1,0

1,0

0,8

0,8

0,6

0,6

0,4

0,4

0,2

0,2

0,0

BG

SI

RO

SK

PL

HU

CZ

0,0

Élelmiszeripari termékek

1,6

SI

RO

PL

SK

CZ

HU

Mezőgazdasági termékek 1,4

1,4

1,2

1,2

1,0

1,0

0,8

0,8 0,6

0,6

0,4

0,4

0,2

0,2

0,0

BG

SI

RO

BG

SK

CZ

HU

PL

0,0

SI

BG

Vegyipari termékek

RO

SK

CZ

HU

PL

PL

CZ

Textilipari termékek 1,2

0,8 0,7

1,0

0,6 0,8

0,5

0,6

0,4 0,3

0,4

0,2 0,2

0,1 0,0

BG

RO

SK

SI

CZ

HU

PL

0,0

BG

HU

SI

SK

RO

WTO



2.2

Kü l f ö l di műkö d őtő ke

2007-ben rekordszintű volt a tőkeáramlás, részben a világ számos régiójának gyors gazdasági növekedése, részben a dollár leértékelődése következtében, de ettől eltekintve, helyi devizában számolva is. Ez a folyamat azonban azóta – a válság miatt – erősen lefékeződött. Az FDI áramlásban kulcsszerepet játszó multinacionális vállalatok közül a feldolgozóiparban a gépipari multik (General Electric, Toyota, Ford Motor) és a kőolaj-feldolgozó vállalatok (British Petroleum, Shell) vezették a listát. A szolgáltató szektornak az elmúlt évtizedben tapasztalható előretörését jelzi, hogy míg 1997-ben mindössze 7 szolgáltató vállalat tartozott a TOP-100-ba, addig 2006-ban már 20. 2008-ban az UNCTAD becslése szerint a globális válság kísérő jelenségeként jelentősen lassult a külföldi működőtőke befektetések korábbi években tapasztalt növekedése. A csökkenés elsősorban annak a következménye, hogy mintegy egyharmadával mérséklődött a fejlődő országokba beáramló működő tőke (itt összpontosul a világ FDI állományának a kétharmada). 23. ábra A világ teljes külföldi működőtőke áramlása 1997-2008 (milliárd dollár) 2 000 1 800 1 600

UNCTAD becslés

1 400

1 200 1 000

800 600 400 200 0 1997

1998

1999

2000

2001

World Investment Report UNCTAD

40 |

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2 . 2 .1 Műkö d őtő ke imp o r t 2007-ben a legnagyobb FDI-t fogadó ország az USA volt, amit az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada és Hollandia követett, s a legnagyobb FDI-t fogadó régiónak az Európai Unió számított. A működőtőke beáramlás rekordszintet ért el a fejlődő országokban, valamint a dél- és kelet-európai országokban is. E két országcsoporton belül a legjelentősebb működő tőkét importáló országnak Kína és Oroszország bizonyult. A nemzetközi tőkeáramlás szédületes dinamizmusát jelzi, hogy 2000-2007 között az USA FDI állománya majdnem a duplájára, az Európai Unióé pedig több mint a háromszorosára nőtt. Igen gyors volt a növekedés az európai felzárkózó országokban, különösen az EU legkevésbé fejlett országaiban (Bulgária, Románia), Oroszországban és Ukrajnában, valamint Szlovákiában. 2008-2009-ben a válság alatt ezek a rendkívül gyorsan megnőtt állományok hozzájárultak az országkockázatok növekedéséhez. 24. ábra A külföldi működőtőke import alakulása 2007 (2000=100, százalék) 1 400 1 300 1 200 1 100 1 000 900 800 700

600 500 400 300 200 100 0 US

LATAM

CD

ASIA

JP

NL

EU27

FR

PL

HU

CZ

SK

RO

UA

RU



BG


Az új EU-országokban a külföldi működőtőke a gazdasági fejlődés kulcstényezője. GDP-hez viszonyított aránya Bulgáriában és Észtországban a legmagasabb, a visegrádi országok közül pedig Magyarország vezet a 70 százalékos FDI/GDP aránnyal. 2000-2007 között legjobban Bulgária, Észtország, Szlovákia és Magyarország növelte meg FDI-import állományát a GDP arányában. 25. ábra A külföldi működőtőke import állománya 2007 (a GDP arányában, százalék) 100

BG EE

90

HU CZ

80

SK PT

70

UK FR

60

LV

50

LT RO

40

FI AT

30

PL SI

20

DE

GR

10

US JP

0 JP

US

GR

DE

SI

PL

AT

FI

RO

LT


42 |

LV

FR

UK

PT

SK

CZ

HU

EE

BG

0

20

40


60

80

A legnagyobb külföldi működő tőkét importáló ország az USA, 2007-ben részesedése a világ működőtőke import állományában 14 százalék volt. Igen jelentős ebben még az Egyesült Királyság és Franciaország részesedése. Magyarország pozíciója az új EU-tagállamok között a 0,7 százalékos aránnyal igen jó. Egyébként 2007-ben az ábrán szereplő összes felzárkózó ország növelte részesedését a világ működőtőke importjában, míg az USA és Németország részaránya csökkent. 26. ábra A világ működőtőke import állományában való részesedés 2007 (százalék) 13,8

10,0

-7,8

US

9,5

UK

9,0

1,4 2,4

FR

8,5

DE

8,0

PL

7,5

JP

7,0

AT

6,5

PT

6,0

CZ

5,5

HU

5,0

FI

4,5

RO

4,0

IL

3,5

GR

3,0

SK

2,5

BG

2,0

EE

1,5

LT

1,0

LV

0,5

SI

0,0 SI

LV

LT

EE

BG

SK

GR

IL

RO


FI

HU

CZ

PT

AT

JP

PL

DE

FR

UK

US

-1,0

-0,5

0,0



0,5

1,0


Hazánkban 2007 végén 15,2 billió Ft (80 milliárd dollár vagy 60 milliárd euró) volt a külföldi működőtőke állománya, 10 százalékkal több mint 2006-ban. A 27200 külföldi érdekeltségű vállalkozás 60 százalékát Budapesten jegyezték be. A tőkeállomány 36 százaléka a feldolgozóiparban működött (járműgyártás, villamos gép és műszerek gyártása), 55 százaléka pedig a szolgáltató szektorban (a vezető szerepet ebben az ingatlanszektor és a gazdasági szolgáltatások játszották, ezt követte a kereskedelem és a pénzügyi szektor). A külföldi érdekeltségű vállalatok 587 ezer embert foglalkoztattak, de alkalmazottaik száma 2007-ben 4,5 százalékkal csökkent. Magyarország számára a német befektetések a legjelentősebbek, az FDI állomány 25 százalékát képviselik. A holland és az osztrák befektetők ennek kb. a felét tudhatják magukénak, míg a többi ország részesedése 10 százalék alatt marad. A nyolc legfontosabb befektető ország 2007 végén a teljes tőkeállomány közel háromnegyedét képviselte. 27. ábra A legnagyobb befektető országok aránya a magyarországi külföldi működőtőke befektetésekben 2007 (százalék)

DE 24%

Egyéb 28%

BE 2% NL 14%

UK 3% US 5% FR 5% LU 6%


44 |

AT 13%

2 . 2 . 2 Műkö d őtő ke e x p o r t A tőkekivitel szempontjából teljesen eltérő az országok sorrendje, mint a tőkebehozatal alapján. Ebben a nagy európai gazdaságoké a vezető szerep, az Egyesült Királyságban és Franciaországban a legnagyobb, a GDP 50-60 százalékával arányos a működő tőke export. Míg azonban az Egyesült Királyságban ez az arány 2000 óta lényegében változatlan, addig Franciaország, s az ábrán szereplő Ausztria, Portugália és kisebb mértékben Németország dinamikusan növelte a külföldön befektetett tőkeállományát. A válság idején a működőtőke kivitel a kockázatok egyik fő forrásává vált (pl. az európai bankok kelet-európai kintlevőségei). A felzárkózó európai országok között Magyarország kiemelkedően jó pozíciót foglal el. A magyarországi vállalatok 2007-ben 23 százalékkal bővítették külföldi befektetéseiket, bár az előző évekhez képest csökkenő ütemben. A legfontosabb célország Szlovákia volt, ahol a magyar tőkeállomány egynegyede működött. A második célország az Egyesült Királyság, a harmadik pedig Horvátország volt. A befektetett tőkeállomány mintegy 60 százaléka a szolgáltató szektort, 40 százaléka a feldolgozóipart (elsősorban a kokszgyártást és a kőolaj-feldolgozást) vette célba. 28. ábra A külföldi működőtőke export állomány 2007 (a GDP arányában, százalék) 100

UK FR

90

FI DE

80

AT 70

PT

60

US

50

HU

40

GR

EE SI JP PL 30

LT

CZ

20

LV SK

10

BG RO

0 RO

BG

SK

LV

CZ

LT

PL

GR

JP


HU

SI

US

EE

PT

AT

DE

FI

FR

UK

-10

0

10

20



30


A világ működőtőke export állományában való részesedést illetően is az USA játssza a legjelentősebb szerepet, majd a legnagyobb EU-országok és Japán következnek. Az új EU-tagok között Magyarország és Lengyelország emelkedik ki. 2000-2007 között a világ tőke exportjában való részesedését a fejlett országok legtöbbje (Franciaország, Németország, USA, Japán) növelte, míg a felzárkózó európai országok részaránya csökkent. 29. ábra A világ működőtőke export állományában való részesedés 2007 (százalék) 10,9 17,9

10,0

US

9,5

UK

9,0 8,5 8,0

FR

4,0

DE

3,1

JP

7,5

AT

7,0

FI

6,5

PT

6,0

IL

5,5

GR

5,0

PL

4,5

HU

4,0

CZ

3,5

SI

3,0

EE

2,5

LT

2,0

SK

1,5

RO

1,0

LV

0,5

BG

0,0 BG

LV

RO

SK

LT

EE

SI

CZ

HU

PL


46 |

GR

IL

PT

FI

AT

JP

DE

FR

UK

US

-2

-1

0

1


2

3.

A V E R S E N Y K É P E S S É G E T M E G H ATÁ R O Z Ó F Ő T É N Y E Z Ő K

3 .1

Te r m e l é ke ny s é g

Az USA termelékenységi szintje – az egy munkaórára jutó GDP - az utóbbi négy év növekedésének lassulása ellenére is az egyik legmagasabb a fejlett országok között, 2008-ban 10 százalékkal haladta meg az EU-15 és 26 százalékkal az EU27 országok átlagát. Ugyanakkor több európai ország – mindenekelőtt Luxemburg és Norvégia, valamint Franciaország és Írország – termelékenységi szintje magasabb az USA-énál, vagy megközelíti azt. Magyarországon az egy munkaórára jutó GDP az USA szintjének 53 százaléka volt 2008-ban, hasonló, mint Csehországban, Szlovákiában és Portugáliában. 30. ábra A munkatermelékenység szintje (GDP/munkaóra) vásárlóerő paritáson 2008 (USA=100, százalék) 140

120

100

80

60

40

20

0 BG

RO

PL

HU

PT

SK

CZ

EU27

JP

UK

GR

DE

FI

EU15

AT

NL

US

IE

FR

NO

World Bank


LU

3 . f e j e z e t | A V E R S E N Y K É P E S S É G E T M E G H ATÁ R O Z Ó F Ő T É N Y E Z Ő K

Finnország és Ausztria termelékenységi szintje hosszú távon az EU27 átlaga fölött volt 15-30 százalékponttal, a visegrádi országoké viszont jóval elmaradt attól. 1997-2002 között a magyar gazdaság zárkózott fel a leggyorsabb ütemben, 2003 után viszont Csehország és Szlovákia. Lengyelországban 2005-től, Magyarországon 2003-tól lelassult a felzárkózási folyamat. 31. ábra A munkatermelékenység - egy foglalkoztatottra jutó GDP - vásárlóerő paritáson 1997-2008 (EU27=100, százalék) 140 130 120 110 100

90 80 70 60 50 40 1997

1998

1999

HU

Eurostat

48 |

2000

AT

2001

CZ

2002

2003

FI

2004

PL

2005

SK

2006

2007

EU27

2008

A gazdasági válság markáns jele volt a termelékenység növekedés lassulása. 2008-ban az Amerikai Egyesült Államokban a termelékenység növekedésének üteme kevesebb, mint a felére csökkent. Ezzel egy időben az EU27 országokban az a 2007-es, több mint 5 százalékos növekedéssel szemben stagnált. A legnagyobb visszaesés Észtországban, Írországban, Olaszországban és Finnországban következett be, míg Románia és Szlovákia termelékenysége még gyors ütemben nőtt. Magyarországon az egy munkaórára jutó termelés 2007-ben még 4 százalékkal növekedett, 2008-ban azonban már 2 százalék alatt maradt a javulás. 32. ábra A munkatermelékenység (egy munkaórára jutó GDP) változása 2007, 2008 (előző év=100, százalék) 14 12 10 8

6 4 2 0 -2 -4

-6 EE

IE

FI

PL

DE

EU27

AT

2008/2007

JP

CZ

US

HU

GR

BG

SK

2007/2006

World Bank


RO


Az alábbi grafikon szakértői vélemények alapján azt mutatja be, hogyan tér el egymástól a nagyvállalatok, illetve a kis és közepes méretű cégek hatékonysága. Míg pl. az USA-ban a KKV-szektor működése hatékonyabb a nagyvállalatokénál, Japánban a helyzet ennek fordítottja. A recesszió hatása fejeződik ki abban, hogy – ellentétben a korábbi időszakkal – 2009-ben több új tagállamban (Szlovénia, Lengyelország) hatékonyabbnak mutatkoztak a kkv-k, mint a nagyvállalatok. Magyarország esetében nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiugróan kedvezőtlen a kis- és középvállalati szektor hatékonyságának elmaradása a nagyvállalatitól. 33. ábra A nagyvállalatok és a KKV-szektor működésének hatékonysága 2009 CZ SK US JP HU EE BG SI GR RO PL 1

2

3

4

A KKV-szektor működésének hatékonysága

5

6

1= nemzetközi mércével mérve nem hatékony; 10=hatékony


50 |

7

8

A nagyvállalatok működésének hatékonysága

9

10

3.2

Kö l t s é g - ve r s e ny ké p e ss é g

Az egyes országok nemzetközi versenyképességének fontos meghatározó tényezője az általuk előállított és exportált áruk, illetve nyújtott szolgáltatások leglényegesebb költségelemeinek, valamint a nemzeti valuta árfolyamának az alakulása. A költségversenyképességet a különféle reálárfolyam-indexekkel mérik. Mivel a gazdaságban a munkabér és a rárakódó adók és járulékok tekinthetők a legnagyobb költségtételnek, ezért a termékegységre jutó munkaerőköltség alapú reálárfolyam-index változása meghatározó jelentőségű az egyes országok relatív nemzetközi versenyképességének alakulásában. Az index a nominális árfolyamot az egységnyi termelésre jutó reál munkaerőköltséggel korrigálja. 3.2.1 R e á l ár f o l y am - in d e x Azokban az országokban, ahol reál-felértékelődés megy végbe, ott elvileg romlik, ahol reál-leértékelődés, ott elvileg javul az export versenyképessége. 2008-ban az EU-nak mind az euró-övezetbe tartozó legtöbb országában, mind pedig az azon kívüliekben reálértelemben felértékelődött az euró, illetve a nemzeti valuták. Ezzel szemben az angol font igen jelentősen, 15 százalékkel leértékelődött. Hasonló folyamat játszódott le az USÁ-ban is, 2008-ban a dollár 5 százalékkal vált olcsóbbá. Ezek a változások az USA és az Egyesült Királyság kivitelének költség-versenyképességét pozitívan, a legtöbb európai országét negatívan befolyásolták



A felzárkózó országokra hosszabb távon a reál-felértékelődés a jellemző. A 2000 és 2008 közötti időszakban az egységnyi munkaerőköltség alapú reálárfolyam-index Romániában értékelődött fel a legnagyobb mértékben. A magyar, a cseh és a szlovák index egymáshoz hasonló ütemben értékelődött fel, így az nem befolyásolta egymáshoz viszonyított versenyképességüket. E három országénál kisebb volt a felértékelődés Észtországban, Lengyelországban és Bulgáriában. A világgazdaság több meghatározó országában, így az USÁ-ban és Japánban viszont leértékelődött a nemzeti valuta. A válság erőteljesen átrendezi az országkockázatokat és az árfolyamokat, így a költségversenyképességet is. 34. ábra Egységnyi munkaerőköltség (ULC) alapú reálárfolyam indexek 2008 (2000= 100, százalék) 40

Reál -felértékelődés

30

20

10

Reál -leértékelődés

0

-10

-20 JP

Eurostat

52 |

DE

US

AT

FI

UK

FR

GR

SI

BG

PL

PT

IE

EE

SK

HU

CZ

RO

3.2.2 M u n k a e rő kö l t s é g e k Az Európai Unió legtöbb országában a fajlagos munkaerőköltségek sokkal magasabbak, mint az USA-ban (ez Franciaországban mintegy 60, Németországban 50, Olaszországban 20 százalékkal haladja meg az amerikai szintet). Európa számára versenyképességi hátrány az is, hogy a munkaerőköltségek növekedését hosszabb távon kevésbé ellensúlyozza a termelékenység növekedése, mint az USA-ban. A munkaerőköltség különbségek az Európai Unión belül is óriásiak, különösen a 2004 utáni bővítések után. Legalacsonyabb a szint Bulgáriában, ahol az egy munkaórára jutó munkaerőköltség alig haladja meg az egy eurót. A magyar és a német munkaerőköltségek között kb. négyszeres a különbség. Az euróban kifejezett, egy munkaórára jutó munkaerőköltségek nem különböznek lényegesen Magyarországon, Csehországban, valamint Lengyelországban, míg Szlovákiában ennél alacsonyabbak.



Ezek között az országok között a versenyelőnyt nem annyira a munkaerő költségek különbségei, mint más típusú versenytényezők biztosíthatják. Közép-Kelet Európa egészét nézve Románia, Bulgária és a balti országok rendelkeztek jelentős bérelőnnyel. Ugyanakkor főként Románia és a baltiak, ahol gyorsan növekedtek a bérek, sokat veszítettek ebből az előnyükből. A válság okozta árfolyamváltozások azonban átírják ezeket az összefüggéseket. 35. ábra Egy munkaórára jutó munkaerő költségek 2007 (euró) AT DE FI UK ES SI CZ HU PL EE SK

LT LV RO BG

BG

RO

Eurostat

54 |

LV

LT

SK

EE

PL

HU

CZ

SI

ES

UK

FI

DE

AT

0

1

2

3

Változás 2000-2007 (euró)

4

5

A fajlagos (a termelés egységére jutó) munkaerőköltségek alakulását a munkaerőköltségek és a termelékenység alakulása együttesen határozzák meg. 2000-2007 között a feldolgozóipari fajlagos munkaerőköltségek (ULC) euróban kifejezve mérséklődtek a magyar gazdaságban. A közvetlen versenytárs országok közül csak Lengyelországban volt nagyobb a csökkenés mértéke. 2008-ban Magyarországon folytatódott ez a kedvező folyamat, amennyiben az euróban számolt fajlagos munkaerőköltségek mintegy 4 százalékkal csökkentek. Hasonló volt a helyzet Szlovákiában is, míg a balti országokban, Bulgáriában és Lengyelországban ennek éppen az ellenkezője történt. 36. ábra Fajlagos munkaköltségek (ULC, euró) változása a feldolgozóiparban (előző év=100, százalék) 2000-2007 éves átlaga

2008 25

14 12

20 10

15

8 6

10

4

5

2 0

0

-2

-5 -4

-10

-6 SK HU DE

IE

CZ AT

SI

PT

FI

UK PL ES EE BG LT

SK HU DE

IE

CZ AT

SI

PT

FI UK PL ES EE BG LT

Eurostat



3.2.3 Eg yé b (n e m b é rj e ll e gű) kö l t s é g e k Hogy hol olcsóbb egy üzleti vállalkozást működtetni, azt a munkaerőköltségeken túl számos egyéb költségelem is befolyásolja. A nemzetközi összehasonlítások elsősorban az ingatlan árakat és bérleti költségeket, valamint az energiaköltségeket emelik ki, de egyre több összehasonlítás lát napvilágot a kis- és középvállalkozások szempontjából fontos szolgáltatások árairól is. A gazdaság globális visszaesése egyértelműen nyomott hagyott a világ irodapiacain, főleg azokban a városokban, ahol a pénzügyi szektor koncentrálódik. A legdrágább piacok dollárban számolva jelentősen olcsóbbak, mint egy évvel ezelőtt. Helyi valutában Moszkvában csökkentek legjobban a bérleti díjak (-29%), az orosz fővárost ebben Oslo (-26%) és Tel Aviv (-25%) követi, de Londonban is 22, illetve 25 százalékkal estek ezek a költségek. Az elmúlt egy évben (2008 közepétől) Közép- és Kelet-Európában nem változtak jelentősen az irodabérleti költségek. A régió nagyvárosai továbbra is relatíve olcsó irodapiacnak tekinthetők. 37. ábra Iroda-bérleti díjak 2009 (euró) 140

120

100

80

60

40

20

CB Richard Ellis

56 |

Tokió (belső központ)

London (West End)

Moszkva

Hong Kong (központi üzleti negyed)

Tokió (külső központ)

Bombay

Dubai

Párizs

London (City)

Dublin

Varsó

Prága

Budapest

0

Az ipari elektromos áram díját tekintve az EU-ban Magyarország egyike a legdrágábbaknak. Ezeket az árakat több tényező befolyásolja, legfontosabb az importnak való kitettség, így az importált kőolaj világpiaci árváltozása, a viszonylag kisméretű erőművek üzemeltetési költségei és a korlátozott verseny a hazai piacon. Ezekkel a tényezőkkel magyarázható, hogy pl. Finnországban, vagy Franciaországban kb. 40 százalékkal alacsonyabb az elektromos áram díja, mint Magyarországon, Csehországban, vagy Szlovákiában. 2008-ban a kőolaj világpiaci árának növekedése miatt több EU-országban jelentős árnövekedés történt. Ugyanakkor a válság hatásaként jelentkező kereslet visszaesése az EU egészében visszatartotta az árak növekedését. 38. ábra Az ipari elektromos áram díja 2007, 2008 (euró/100 KWh) 14

SK CZ HU

12

UK DE

10

PT SI AT

8

EU27 RO

6

GR LT PL

4

LV FI

2

FR BG EE

0 EE

BG

FR

FI

LV

PL

LT

GR

RO

2008

Eurostat

EU27

2007

AT

SI

PT

DE

UK

HU

CZ

SK

0

2

4

6



8


Mind az EU, mind Magyarország tekintetében jelentős az import földgáztól való függőség. A földgáz világpiaci ára a kőolaj (gázolaj) világpiaci árához kötött. Ugyanakkor a gázárak megállapítását társadalmi-politikai tényezők is befolyásolják. Uniós összehasonlításban a magyar ipari gázárak a magasabbak közé sorolhatók (míg a lakosságiak rendre az alsó harmadba tartoznak), és a gázárak euróban mért növekedése Magyarországon volt a legnagyobb. Ezzel felzárkóztunk az osztrák vagy a francia szintre, meghaladva az EU átlagát. A cégek azzal érvelnek, hogy a nemzetközi összehasonlításban magas ipari gázárak rontják a versenyképességüket. Az ipari gáztarifák azért is emelkednek a lakosságénál alacsonyabb mértékben, mert a vállalatok irreálisan magas árat fizetnek ahhoz képest, hogy ellátásuk kisebb költséggel jár, mint a lakosságé. 39. ábra Az ipari gáz ára 2007, 2008 (euró/GJ) 14

DE UK

12

HU

10

FR

SI

SK AT

8

EU 27 LT

6

PT CZ

4

PL

2

EE

LV

RO BG

0 BG

Eurostat

58 |

RO

EE

LV

PL

CZ

PT

LT

EU27

2008

2007

AT

SK

FR

SI

HU

UK

DE

-5

0

5

10


A globális gazdaságban működő vállalkozások telephelyük megválasztásakor mérlegelik a számukra fontos szolgáltatások árait is. Ugyanakkor ezek az egyes országok, városok befektetésekért folytatott versenyében is fontos tényezők. Az alábbi ábrák arról tanúskodnak, hogy még Európán belül is igen nagyok a különbségek. Érdekes, hogy míg pl. Budapesten kifejezetten alacsonyak a számítástechnikai és a jogi szolgáltatások díjai, addig a számviteli szolgáltatások árainak szintje meghaladja több európai nagyvárosét. Budapest előnye továbbá, hogy olcsó az ivóvíz, hátránya, hogy költséges a mobiltelefon használat. 40. ábra Szolgáltatási díjak 2008 (euró) Egy órára jutó IT szolgáltatás

Egy órára jutó jogi szolgáltatás 350

200

180

300

160

250

140 120

200

100

150

80 60

100

40

Egy órára jutó számviteli szolgáltatás 1200

Dublin

Boston

Maastricht

Koppenhága

London

Budapest

0

Szingapúr

London

Dublin

Boston

Budapest

Maastricht

Koppenhága

Szingapúr

Bangalore

0

Bangalore

50

20

Egészségbiztosítás éves díja 140

120

1000

100

800

80

600

60 400 40

200

Maastricht

Budapest

Dublin

London

Koppenhága

Szingapúr

Bangalore

0

Boston

Maastricht

Boston

Dublin

London

Budapest

Koppenhága

Bangalore

20

Szingapúr

0

Mobiltelefon költségek (magas használati intenzitású kosár, ÁFA nélkül)

Egy köbméter ivóvíz 700 1,8

600

1,6 1,4

500

1,2

400

1

300

0,8 0,6

200

0,4

100

0,2

Németország

Magyarország

Írország

Lengyelország

Egyesült Királyság

Hollandia

Dánia

Egyesült Királyság

Dánia

Hollandia

Írország

India

Magyarország

USA

Szingapúr

Finnország

0

0

Teligen



3.2.4 Ad óz ás A magyarországi adórendszer több vonatkozásban is kritika tárgya: bizonyos adónemek esetében az adóelvonás vagy erősen megkérdőjelezhető, vagy annak mértéke és szerkezete kedvezőtlen. Különösen magas az élőmunkát terhelő adó- és járulékteher, ami a teljes munkaerőköltség 55 százalékát teszi ki. Részben ez is előidézője az alacsony foglalkoztatási szintnek, a fekete foglalkoztatás magas részarányának, s a versenyképesség hanyatlásának. A lakossági jövedelemadót illetően problémát jelent, hogy nagyon magas azoknak a jövedelem tulajdonosoknak a száma, akik az adójóváírás és egyéb adókedvezmények igénybevétele miatt egyáltalán nem fizetnek adót (2007-ben 837 ezer fő, vagyis a jövedelmet vallók 20%-a). Ebből következően az összes jövedelemadó közel felét az adóalanyok 7-8 százaléka kényszerült megfizetni. Mindezek figyelembevételével az adórendszer szerkezeti átalakítása megindult: a tb-járulék és szja-terhelés mérséklése 2009 júliusától megkezdődött. A lépések bevétel csökkentő hatását a fogyasztást terhelő adók emelése ellensúlyozza. Az adóváltozások a következő évben is folytatódnak, azok összességében a foglalkoztatók javára csoportosítanak át forrásokat, illetve a közepes jövedelmű munkavállalók részére biztosítanak többletjövedelmet. A 2007. évi összes adóbevétel GDP-hez viszonyított aránya az EU-ban átlagosan 39,8 százalék volt, valamivel magasabb a megelőző évekénél. Továbbra sem változtak a tagállamok közötti jelentős adóterhelésbeli különbségek. Ezek mértéke Dániában és Svédországban volt a legnagyobb, ahol a GDP-nek közel felét vonta el az állam. Ezzel szemben Szlovákiában és Romániában a 2007. évi ráta a 30 százalékot sem érte el. Az EU tagállamaiban az állami elvonás szintje jellemzően magasabb a világ többi országához képest. Japánban és az USÁban a 28 százalékot alig haladja meg a ráta. Az ezredfordulót követően a felsorolt országok közül a következőkben változtak jelentősebben az adóterhelések: csökkentek Finnországban, Szlovákiában és Szlovéniában, viszont növekedtek Lengyelországban és Portugáliában.

60 |

Magyarországon 2007-ben az adóterhelés 39,3 százalékos mértéke alacsonyabb volt az uniós átlagnál, azonban jóval meghaladta az előző évit (37,1%), valamint a közép- és keleteurópai versenytársakét. A hazai tehernövekedést többek között az elvárt adó bevezetése, az eva kulcsának 10 százalékpontos emelése idézte elő, továbbá 2007-ben már egész évben érvényesült az előző év szeptemberében életbe léptetett 4 százalékos különadó hatása is. 41. ábra Az összes adóbevétel a GDP arányában 2007 (százalék) 50

FR AT

45

FI HU

40

SI IL

35

CZ PT

30

DE

25

UK

20

BG

PL GR

15

EE

10

RO

5

US

IE SK JP

0

JP

OECD

US

SK

RO

IE

EE

GR

BG

PL

UK

DE

PT

CZ

IL

SI

HU

FI

AT

FR

-10

-5

0


G K I – M i c r o s o f t Ve r s e n y k é p e s s é g É v k ö n y v 2 0 0 8 | 61

5


A társaságok nyeresége után fizetendő adó mértékének csökkenő trendje 2009-ben is folytatódott. 2000 és 2009 között az ábrán felsorolt országok átlagosan több mint 10 százalékponttal, 24,4 százalékra csökkentették a nyereségre kivetett átlagos adómértéket. Legerőteljesebb, 24 százalékpontot meghaladó volt a csökkentés Bulgáriában, ez az adóteher itt a legkisebb (10 százalék). Ehhez közelálló volt Németországban a változás, de ott még mindig jelentős (32,9%) az elvonás. Éles verseny alakult ki a velünk szomszédos országok között is. Romániában és Szlovákiában – ahol egykulcsos adórendszerek működnek – a társasági adó kulcsát mintegy 10 százalékponttal, 16, illetve 19 százalékra csökkentették. A cseh gazdaságban ennél is nagyobb volt a visszavágás, itt azt 20 százalékra szállították le. Magyarországon 2004-től 16 százalékos mértékű az általános nyereségráta, azonban a gazdasági társaságok tényleges adóterhe ettől lényegesen eltér. 2006. szeptember 1-jétől az általános kulcs kiegészült a 4 százalékos különadóval, amelyet kisebb kiigazításokkal az adózás előtti nyereség után kell számítani. A helyi iparűzési adóval együtt a vállalkozások nyereségterhe meghaladja a környező országokét, korlátozza az ország tőkevonzó képességét. 42. ábra Vállalati nyereségadó kulcsok 2009 (százalék) 45 40 35 30 25 20 15

10 5 0

BG

HU

RO

PL

SK

Price Waterhouse Coopers

62 |

CZ

EE

SI

GR

AT

FI

IL

PT

UK

DE

FR

US

JP

Az ábrán felsorolt országok döntő többsége 15 és 22 százalék közötti általános áfa-kulcsokat alkalmaz. Újabban az EU tagállamai legfeljebb 5 százalékos áfa-kulcsot vezethetnek be néhány lakossági szolgáltatásra. Azokban a tagországokban, ahol élnek ezzel a lehetőséggel, minimális áfa terheli majd a lakáskarbantartással, szépségápolással, vendéglátással, betegvagy idősgondozással kapcsolatos szolgáltatásokat. A kedvezményes kulcs alkalmazásával a kisvállalkozások csökkenthetik szolgáltatásaik árát. A kedvezményes kulcs bevezetését Németország, Dánia, Észtország, Litvánia és Bulgária ellenezte. Magyarország részére is adott ez a lehetőség, azonban a versenyképesség fokozása érdekében jelenleg elsősorban a termelési tényezőkre kivetett adókat szükséges csökkenteni. Magyarországon 2009. július 1-jétől az áfa általános mértéke 25 százalékra nőtt (néhány alapvető fogyasztási cikknél, illetve szolgáltatásnál 18 százalékra csökkent). Az általános kulcs növelése alapvetően az élőmunka adóterheinek csökkentését hivatott ellentételezni. 43. ábra Általános forgalmi adó kulcsok 2009 (százalék) 25

20

15

10

5

0 JP

IL

UK

EE

CZ

DE

GR

RO

SK

FR

BG

HU

AT

SI

PT

PL

OECD


FI


Magyarországon a munkát terhelő adóék, vagyis a munkáltató és a munkavállaló által fizetett összes adó és járulék (elvonás) a teljes bérköltség arányában rendkívül magas, az átlagbér környékén meghaladja az 54 százalékot. A hazai adóváltoztatásokkal elkezdődött az élőmunka terheinek mérséklése. 2009. második felében a minimálbér kétszereséig 5 százalékponttal 27 százalékra csökken a vállalkozások által fizetendő társadalombiztosítási-járulék. A következő évben a csökkentés a teljes bérjárandóságra kiterjed. Jövőre a kiszélesített adóalapot a bruttó jövedelmek és az utánuk fizetendő munkáltatói járulékok együttesen fogják képezni (ún. szuperbruttó bér). A változások nyomán az szja alsó sávhatára 5 millió forintra emelkedik, a hozzá tartozó kulcs egy százalékponttal 17 százalékra csökken. E fölött az értékhatár fölött 32 százalékos lesz az adómérték és megszűnik a 4 százalékos különadó. Mindezek együttes hatására csökkennek a foglalkoztatás terhei és emelkednek az átlagbér környékén a nettó keresetek. A változtatások iránya helyes, mértéke szerény, elviekben következetlen, de a költségvetés egyensúlya ennyit enged meg. 44. ábra Adóék: béradók a munkabérköltségek arányában 2008 (százalék) 60

50

40

30

20

10

0 IE

OECD

64 |

JP

US

UK

PT

ES

SK

PL

GR

CZ

FI

NL

IT

AT

FR

DE

HU

BE

Nemzetközi összehasonlításban hazánk GDP arányos járulékterhelése igen magasnak tekinthető, de nem példanélküli. Németország vagy Lengyelország 2008. évi terhe a magyarénál is magasabb. Ezzel szemben Csehországban és Szlovákiában 2000-2008 között csökkentek, így ott alacsonyabbak a járulékterhek. Magyarországon 2000 és 2008 között a társadalombiztosítási járulék GDP arányos mértéke 1,6 százalékponttal 12,6 százalékra emelkedett, ezáltal meghaladta a diagramban szereplő európai országok átlagát. A munkahelyek megtartása és lehetséges bővítése, valamint a kiéleződő és várhatóan tovább fokozódó regionális versenyhelyzet miatt a többi hatékonyságnövelő tényezővel együtt indokolt a tb-járulékok érezhető mértékű csökkentése. Ez a folyamat beindult. A munkáltatói társadalombiztosítási járulék 5 százalékponttal, 32-ről 27 százalékra csökken. A munkavállalókat továbbra is változatlan mértékű járulékok terhelik. A tehercsökkentéssel többletforrások maradnak a vállalkozóknál. 45. ábra Kötelező tb-járulék a GDP arányában 2008 (százalék) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 IE

ES

FI

US

IT

UK

PT

CZ

FR

SK

BE

JP

GR

HU

AT

DE

NL

OECD


PL


A tőke- és vagyonadók jellemzően alárendelt szerepet töltenek be az EU tagállamainak adórendszereiben, ugyanis azok GDP-hez viszonyított átlagos nagysága 2007-ben alig haladta meg az 1 százalékot. Legalacsonyabb volt ez az arány Szlovákiában (0,4 százalék), legmagasabb Franciaországban (3,5 százalék). 2000-2007 között vagy minimális mértékben emelkedtek a vagyonadók (Görögország, Észtország, Bulgária, Franciaország), vagy változatlan szinten maradtak (Csehország, Ausztria, Szlovénia, Olaszország). Magyarország adórendszerében 2009-ig bezáróan a vagyonadók szerepe nem volt jelentős, azok az önkormányzatok bevételeit növelték, nem képeztek költségvetési forrást. Az „egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adók” 2010-től való kivetésére és költségvetésbe való bevonására 2009-ben született törvény. Ennek rendelkezései szerint a lakóingatlanokra vonatkozó vagyonadó három sávos rendszerben működik majd. Vagyonadót kell fizetni a nagy teljesítményű személygépkocsik, valamint a hatósági nyilvántartásban szereplő víziés légi járművek után is. 46. ábra Tőke- és vagyonadók a GDP arányában 2007 (százalék) 5,0

UK FR

4,5

US IL

4,0

JP 3,5

EE BG

3,0

PT PL

2,5

FI

2,0

GR

1,5

HU

DE RO 1,0

SI AT

0,5

CZ SK

0,0 SK

CZ

OECD

66 |

AT

SI

RO

HU

DE

GR

FI

PL

PT

BG

EE

JP

IL

US

FR

UK

-2

-1


0

1

A három fő adókategória az EU-országokban átlagosan közel azonos súlyt képviselt a teljes adóbevételen belül. A jövedelemadók részaránya az új tagállamokban igen alacsony: Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában még a 15 százalékot sem érte el. Magyarország összes adóbevételének 20,8 százaléka származott ebből az adófajtából. (Látszólag a magyar jövedelemadó-teher nem nagy, de a gond az, hogy az szja nagy része igen kevés számú adófizetőre hárul, míg sokan mások alig fizetnek adót.) Magyarországon 2007-ban a termékadók részaránya 40,2 százalék volt, jóval meghaladva a tagállamok átlagát. A környező országok közül Románia és különösen Bulgária költségvetése realizált jóval nagyobb arányú bevételeket a forgalmi adóból, a jövedéki adóból és a vámbevételekből. Legkevésbé a cseh és finn adófizetőket sújtották termékadóval. Az uniós országok 2007. évi járulékbefizetései átlagosan nem érték el az összes adóbevétel egyharmadát (31,2 százalék), Magyarországon pedig valamelyest meghaladták ezt a szintet (34,1 százalék). 47. ábra Az adóbevételek megoszlása a fő adófajták szerint 2007 (százalék) BG RO

EE PT PL HU SK SI GR FR EU27 AT DE FI CZ 0

10 20 30 Jövedelemadók (SZJA+nyereségadó)

40

50 60 Forgalmi és termékadók

70 TB -járulék

80

90 Egyéb adók

European Commission


100


3.3

Üz l e ti kö r nye z e t

Az üzleti környezet a vállalatok versenyképességét a globális versenytársakéhoz képest Európa egészében is visszafogja, Magyarországon pedig az EU-átlagnál is erőteljesebben, több tényező vonatkozásában növekvő erővel rontja azt. Főként a kevésbé fejlett országok és régiók számára jelent kihívást, hogy a válság hatásait azáltal is enyhítsék, hogy kedvezőbb üzleti környezetet teremtenek a külföldi és hazai tőkebefektetések számára. 3.3.1

M u n k a e rő p ia ci s z ab ál yoz ás

A foglalkoztatást, béreket, munkaidőt, munkakörülményeket befolyásoló szabályok rendkívül heterogének az egyes gazdaságokban és így különböző mértékben korlátozzák a vállalatok mozgásterét. Igen nagyok a különbségek az EU-n belül is: míg az Egyesült Királyság munkaerőpiaci szabályozása hasonlóan liberális, mint az USA-é (ahol gyenge a foglalkoztatottak védelme), Németországban, vagy a mediterrán országokban az ellenkezője igaz. Magyarország igen jó pozíciót foglal el a munkaerőpiac szabályozottságát tekintve. 48. ábra Munkaerőpiaci szabályozás 2008, 2009 10

10

9

9

JP HU IL FI

8

8

7

7

6

6

UK US

5

5

4

4

AT EE BG

IE CZ EU27 PT PL SK

3

3

FR GR

2

2

1

1 DE

SI

RO

GR

FR

SK

PL

PT EU27 CZ 2009

OECD

68 |

IE 2008

BG

EE

AT

US

UK

FI

IL

HU

JP

RO SI DE -2

-1

0


1

2

3.3.2

Ve r s e ny f e l té te l e k

Az Európai Unió országaiban a versenyszabályozás elvi alapja a közösségi jog, mégis a gazdasági szereplők megítélése szerint a verseny hatékonysága az egyes országokban nagyon is eltérő. Óriási különbség van így a régi tagországok, például Görögország, Portugália és Finnország között, míg a közép-kelet európai régió országai között kisebbek az eltérések. Magyarország helyzete az EU átlagának felel meg. Több tagországban – így Csehországban, Szlovéniában, vagy Lengyelországban – javultak, míg Magyarországon romlottak a versenyfeltételek. Hagyományos, a piacot szabályozó szerepén túl a verseny az innovációnak is meghatározó mozgatója, ezért az erősödő innovációs kényszer automatikusan a verseny szerepének felértékelődését hozza magával. Megkockáztatható az a vélekedés, hogy egy „harapós” versenyhivatali működés többre képes az innováció előmozdítása terén, mint az ugyanerre a célra törekvő egyéb gazdaságpolitikai szereplők összessége. 49. ábra Versenyszabályozás 2008, 2009 10

10

9

9

8

8

FI DE AT JP IE FR

7

7

6

6

5

5

4

4

UK PT EU27 HU US CZ

PL IL EE

3

3

SI SK

2

2

1

1 GR

RO

BG

SK

SI

EE

IL

PL

CZ

US 2009

HU EU27 PT

UK

FR

IE

JP

AT

DE

FI

2008

BG RO GR -2

-1

0

1


1=nem gátja a tisztességtelen versenynek; 10=hatékony gátja a tisztességtelen versenynek



2


A cégek etikai kultúrája magában foglalja a vezetési módszereket, a folyamatos képzést, a munkatársak és a vezetés közti kommunikációt, a jogérvényesítést, a jutalmazást. Ebben a tekintetben általában világszerte romlott a megítélés, de a magyar helyzet az átlagosnál kedvezőtlenebb, Szlovénia, Lengyelország és Észtország is jóval előttünk jár. Nem vigasztaló, hogy hasonló a kép több környező országban, Szlovákiában, Romániában, illetve Csehországban is. A hazánknál fejlettebb országokban a vállalatok sokkal etikusabban működnek, de a helyzet a legtöbb fejlett országban is romlik. A válság ronthatja a képet, amennyiben a krízishelyzetek inkább gyengítik, semmint erősítenék az etikus magatartást. 50. ábra A cégek etikai kultúrája 2008, 2009 7

7

FI AT

6

6

DE IE UK US

5

5

JP FR EE

4

4

PT

IL SI

3

3

2

2

PL SK

GR CZ HU BG

1

1

RO

BG

CZ

GR

HU

SK

IL

PL

SI

PT

2009

EE

FR

JP

US

UK

2008

1=a világ legrosszabbjai között van; 7=a világ legjobbjai között van

The Global Competitiveness Report WEF

70 |

IE

DE

AT

FI

RO -1,0

-0,5

0,0


0,5

1,0

A korrupció mértékének megítélése rendkívül szubjektív, s a gazdaság működését zavaró hatásai nagyon eltérőek. Bulgária és Románia számít az Unió legkorruptabb országának. A korrupció érzete Magyarországon a göröghöz, szlovákhoz, csehhez és a lengyelhez hasonlóan szintén igen erős és ráadásul a trend további romlást mutat. A helyzet megítélésében nagy szerepe van annak is, hogy a közvélemény a korrupciót egyre jobban elítéli. Magyarországon halaszthatatlan kormányzati feladat a korrupció visszaszorítása, amit a vállalkozások széles köre is követel. Ezt a feladatot a magyar kormányzat következetesebben próbálja teljesíteni, mint korábban. A szigorúbb és gyakoribb ellenőrzések mellett a sikerhez alapvető szabályozási változásokra, sőt, a jogi szemlélet átalakulására is szükség volna. 51. ábra Korrupció 2008, 2009 10

10

FI AT

9

9

UK

8

8

DE

7

7

FR

6

6

IE JP EE

5

5

US IL EU27 SI PT

4

4

PL CZ

3

3

HU

2

2

GR

SK

1

1 RO

BG

GR

SK

HU

CZ

PL

PT

SI EU27 IL 2009

1=erős korrupció; 10=nincs korrupció

2008

US

EE

FR

JP

DE

IE

UK

AT

FI

BG RO -3 -2 -1 0

1


World Competitiveness Online IMD


2


Az adófizetés elkerülése minden országban érzékelhető, s annak gazdasági hatásait általában igen szigorúan, az üzleti tevékenység korlátjaként ítélik meg. Azok a magánszemélyek és cégek, amelyek megfizetik az adókat, kétszeresen is versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, amelyek nem teszik ezt, hiszen emiatt magasabb elvonás terheli őket. Az adóelkerülés szempontjából Románia után Magyarország van a leggyengébb pozícióban, s mindkét országban súlyosabb a helyzet most, mint ezelőtt tíz évvel. Csehországban és Szlovákiában kevesebben bújnak ki az adófizetés alól, feltehetően azért is, mert jóval alacsonyabb az adóterhelés mértéke. E tekintetben az adóterhelés csökkentésére irányuló hazai lépések némi optimizmusra adnak okot. A hazai és külföldi tapasztalatok meghatározhatóvá teszik azokat a területeket és eszközöket, ahol, és amelyekkel a magánszemélyek és vállalkozások adóelkerülésének visszaszorítása érdekében előrelépés történhet. Bár ez egy rendkívül bonyolult és hosszú folyamat, a feladat egyrészt a bevételek minél teljesebb körű bevallásának ösztönzése például a jövedelemadók fokozatos csökkentésével, a nyugdíjrendszer keményítésével, másrészt az adóalapot zsugorító mesterséges „elköltségelés” lehetőségeinek szűkítése, drágítása. 52. ábra Az adófizetés elkerülése 2008, 2009

1=korlátozza az üzleti tevékenységet; 10= nem korlátozza az üzleti tevékenységet


72 |

A vállalkozások üzleti környezetének kiemelkedően fontos eleme a jogbiztonság. A jogszabályok gyors és hatásos érvényesítésének hiánya megkönnyíti a korrupciót, teret ad az adószabályok megszegésének. Magyarországon gyakoriak a lánctartozások, s nincs hatékony jogorvoslat a korrekt üzleti tevékenységet folytató vállalkozók kezében. Ez akár csődhelyzetbe is sodorhat sok kis- és középvállalatot. A felmérések szerint Magyarország a jogbiztonság szempontjából Észtország mellett ezzel együtt is az egyik legjobb helyzetben lévő közép-kelet európai ország, megelőzve Szlovéniát és Csehországot. A legjobbakkal – Finnországgal, Ausztriával, vagy Németországgal – összevetve azonban még óriási a fejlődési lehetőség. 53. ábra Jogbiztonság 2008, 2009 10

10

FI AT

9

9

DE

8

8

JP

7

7

6

6

5

5

4

4

3

3

CZ

2

2

PT

IE

UK US FR IL EU27 EE HU SI RO GR

PL

1

1

SK

BG

PT

PL

CZ

GR

RO

SI

HU

EE EU27 IL 2009

1=teljesen hiányzik; 10=teljes

2008

FR

US

JP

UK

IE

DE

AT

FI

BG SK -3

-2

-1

0




1

2


3.3.3

Ad m inis z tr atí v te r h e k

Az állami szabályoknak való megfelelés – pl. adatok szolgáltatása állami szerveknek – szükségszerű, ugyanakkor jelentős időráfordítást, így rendszeresen felmerülő költségeket jelent a vállalkozásoknak. Az ebből eredő feladatok csökkentése EU-szinten is napirenden van, s főleg Hollandia, az Egyesült Királyság és Dánia eredményei azok, amelyek a többi országot a példa követésére ösztönözhetik. Ezekből a példákból is kitűnik, hogy a túlzott bürokrácia csökkentése csakis szisztematikus és az egész államigazgatást átható elkötelezettség és szívós munka eredménye lehet. Ezzel szemben az a jellemző, hogy az államapparátusok nem kellően érdekeltek a vállalkozásokat terhelő adminisztráció csökkentésében, s nem is eléggé felkészültek olyan vizsgálatokra, amelyek a szabályok változásaival, vagy új szabályok bevezetésével járó többletterheket méri fel. Jellemző a rendelkezések szaporodása, a terhek növekedése, miközben – a Világbank Doing Business éves felmérései szerint – rövidtávon születnek látványos eredmények is egyes részterületeken.

74 |

A diagrammon ábrázolt országokban 80 és 930 óra közötti sávban van az adózásra fordított idő, vagyis a különbség több mint tízszeres. Lengyelországban, de főleg Csehországban sokkal megterhelőbb az adóadminisztráció, mint nálunk, de a többi ország előttünk jár. Magyarország és Szlovákia esetében történt kismértékű pozitív irányú változás, de az adózásra fordított idő így is meghaladja az évi 300 órát, ami a kisebb vállalkozások munkaidejének jelentős részét leköti. Kétségtelen előrelépést jelentett az elektronikus bevallás, de az adónemek számának csökkentésében és a számviteli és bevallási szabályok további egyszerűsítésében még sok lehetőség rejlik. 54. ábra Az adózásra fordított idő 2008 és 2009 (óra/év) 500 450 400 350 300 250 200

150 100 50 0 IE

UK

FR

AT

DE 2008

RO

SI

SK

HU

PL

2009

Paying Taxes OECD



A cégalapítás módja, időigénye különösen a nemzetközi tőkemozgások szempontjából kap nagy figyelmet, ennyiben az egész ország versenyképességét fémjelzi. Szinte minden ország törekszik megkönnyíteni az új cégek alapítását, s e téren Magyarország kiemelkedően jól teljesített. 2009-ben már 5 nap alatt lehetett vállalatot alapítani, míg ez 2008-ban még 16 nap volt. Magyarország a középmezőnyből a legjobbak közé került, megelőzve a több év óta élenjáró Észtországot is. Hasonlóan nagy léptékű változások történtek 2004 óta Csehországban és Szlovéniában is, de hozzánk képest még így is többnapos a hátrányuk. 55. ábra A vállalatalapítás időigénye 2008, 2009 (nap) 70

70

60

60

50

50

BG IL PL

AT JP SI GR

40

40

30

30

20

20

DE SK CZ FI IE UK RO EE

10

10

FR PT US

0

0 HU

PT

US

EE

FR

RO

IE

UK

FI

CZ

2009

Doing Business in 2009 World Bank

76 |

SK 2008

DE

GR

SI

JP

AT

PL

IL

BG

HU -100

-50

0

Változás 2004-2009 (nap)

50

3.3.4

Tő ke e ll átot t s á g

2000 után javultak, majd 2007 óta világszerte jellemzően romlottak a vállalkozások hitelfelvételi lehetőségei. A globális hitelválság az egyes országokat ebben a tekintetben azonos módon érintette, bár a felmérés szerint Romániában, Csehországban, Bulgáriában és Szlovákiában könnyebbé vált a hitelfelvétel. 2009-ben – a WEF szerint – a magyarországi vállalatok kerültek a legnehezebb helyzetbe, mert pénzügyi problémáikat nem tudják hitelből megoldani. A válság miatt a kialakuló szigorúbb kritériumoknak a legtöbb kisvállalkozás nem felel meg, vagy ha meg is felel, akkor nem éri meg számára a hitelfelvétel a magas kamatok és egyéb szigorú feltételek miatt. A beszűkült hazai kereslet miatt a vállalkozások egyre nagyobb köre érdeklődik a külpiacok iránt, ami a kis- és középvállalatok körében felértékeli az exporthitelek jelentőségét. 56. ábra A hitelhez jutás feltételei 2008, 2009

1=a vállalati hitelfelvétel nehéz; 7=egyszerű




A gazdasági válság már 2008-ban is, de főként 2009-ben igen erőteljesen fékezte a globális külföldi működőtőke áramlást, ami a régiót is keményen érinti. Számunkra komoly vetélytárs Szlovákia és Csehország, s a balkáni országok, amelyek - kívül az EU-n - kevesebb kötöttség mellett ösztönözhetik a külföldi befektetéseket. Ezzel együtt is Magyarország helyzete e téren elég kedvező, még a 2009-es romlás után is. Tapasztalható, hogy a befektetések vonzását szolgáló hagyományos eszközök mellett (alacsonyabb adókulcsok, kedvezményes telekvásárlás biztosítása stb.) egyre több országban alkalmaznak olyan, eddig kevéssé elterjedt eszközöket, mint pl. az ingatlanok bérleti díjának állami támogatása, a különböző adminisztrációs egyszerűsítések (pl. cégbejegyzés esetén). Ezek túlértékelése azonban hiba lenne, szemben a külföldi befektetések szempontjából kulcsfontosságú befektetési, üzleti környezettel. A működőtőke szabad áramlását számos országban kifejezetten rontják a protekcionista intézkedések. 57. ábra A külföldi működőtőke befektetések ösztönzése 2008, 2009 10

10

IE SK

9

9

8

8

AT

7

7

DE

6

6

5

5

4

4

FR

3

3

EU27

2

2

RO

1

1

CZ

PT IL HU

US BG EE UK FI PL JP

GR

SI

RO

JP EU27 PL

FR

FI

UK

EE

BG

2009

US

HU

DE

IL

AT

PT

CZ

SK

IE

2008

1=a beruházásösztönzők (ha egyáltalán vannak) nincsenek hatással a külföldi befektetőkre; 10=a beruházásösztönzők erőteljesen vonzzák a külföldi tőkebefektetéseket


78 |

SI GR -3 -2 -1

0

1


2

3

3.3.5

A p o li tik a s z e re p e

A politikusok iránti bizalom az ábrán szereplők közül csak Finnországban igazán erős, de a többi fejlett európai és tengerentúli országban is jobb a helyzet, mint a közép-kelet európai országokban. Az utóbbi évtizedben a fejlett országok többségében nőtt a politikusok iránti bizalom, míg a volt szocialista országokban csökkent. Hazánk pozíciója az elmúlt évtizedben romlott, bár még így is jobb számos új EU-tagországénál. 58. ábra A politikusok iránti közbizalom 2008, 2009 7

7

FI AT

6

6

DE FR UK IE

5

5

US

JP PT

4

4

EE SI IL

3

3

GR HU RO

2

2

1

1

PL SK BG

CZ

BG

PL

SK

RO

HU

GR

IL

SI 2009

EE

JP 2008

1=gyenge; 7=erős

PT

US

IE

UK

FR

DE

AT

FI

CZ

-2

-1

0




1

2


Magyarországon – a szubjektív értékelések szerint – a vizsgált országok között a leginkább pazarló a kormány, s ez a negatív vélemény mind az egy évvel, mind az egy évtizeddel korábbihoz képest erősödött, pozíciónk romlott. A takarékossági intézkedések sokat javítottak a költségvetés egyensúlyán, a megítélésekben viszont ez még nem tükröződik. Az EU régi tagállamaiban kevésbé költekezőek a kormányok. 59. ábra A kormányzati költekezés 2008, 2009 7

7

FI AT

6

6

DE EE FR IE

5

5

PT IL US

4

4

UK GR

SI

3

3

JP

SK CZ

2

2

1

1

BG RO PL

HU

PL

BG

CZ

JP

RO

SK

GR

SI

UK

2009

US 2008

1=pazarló; 7=takarékos


80 |

IL

PT

IE

EE

FR

DE

AT

FI

HU -2

-1

0


1

A központi bankok tevékenységét minden országban igen szigorúan ítélték meg a véleményt formálók és a Magyar Nemzeti Bank tevékenysége sem szimpatikus a vállalkozások számára. Az is figyelmet érdemel, hogy míg egy évvel korábban ebben a tekintetben nem álltunk a sor végén, 2009-re az utolsó helyre csúsztunk. 60. ábra A központi bank politikája 2008, 2009 10

10

IL SK

9

9

DE

8

8

CZ

7

7

AT

JP FI BG

6

6

5

5

4

4

RO EU27 US PT SI IE EE

3

3

FR

2

2

UK

1

1

PL

HU

GR

UK

PL

FR

EE

IE

SI

PT

US

2009

EU27

RO

BG

AT

FI

CZ

JP

DE

2008

1=korlátozza az üzleti tevékenységet; 10=nem korlátozza az üzleti tevékenységet

SK

IL

GR HU

-5 -4 -3 -2 -1 0 1





2000 és 2009 között a legtöbb országban csökkent a fekete és a szürke gazdaság. Az új tagállamok közül Csehország helyezése a legkedvezőbb, a többi új uniós tagország azonban a rangsor végén helyezkedik el. Leginkább Romániában és Magyarországon korlátozza a szürke és fekete gazdaság a fejlődést. Magyarországon kívül Görögországban, Romániában, Észtországban, Lengyelországban és Szlovákiában is rosszabb a helyzet 2009-ben, mint 2000-ben volt, de ez alól több fejlett ország, így Izrael, az USA, vagy Ausztria sem kivétel. 61. ábra A fekete és szürke gazdaság 2008, 2009 10

10

9

9

FI JP IE DE

8

8

7

7

6

6

5

5

CZ FR AT UK US

EU27 PT IL

SI

4

4

SK BG

3

3

PL EE

2

2

1

1 RO

HU

GR

EE

PL

BG

SK

SI

IL

PT

EU27

2009

US

UK

AT

FR

CZ

2008

1=erősen korlátozza a gazdaság fejlődését; 10=nem korlátozza azt


82 |

DE

IE

JP

FI

GR HU RO -2 -1

0

1

2


3

4

3.4

I nf r as t r u k túr a

Az infrastruktúra fejlettsége és minősége kiemelt jelentőségű, esetenként akár meghatározó a versenyképesség szempontjából. A jó fizikai és elektronikus elérhetőség, a megfelelő kommunikációs csatornák megléte versenyelőny azon országokkal szemben, amelyek ezen a téren kevésbé fejlettek. Például Kína és India gazdasági növekedése azért is lassul, mert a közlekedési és az energetikai hálózat nem képes a növekvő igényeket kiszolgálni. Ugyanakkor látni kell, hogy kellően vonzó profitkilátások esetén a globális tőke számára az infrastrukturális problémák másodlagos, leküzdhető feladattá válnak. Magyarország az infrastruktúra minősége alapján a középmezőnyben foglal helyet a vizsgált országok csoportjában. Jobb a helyzete, mint Romániának, Lengyelországnak és Bulgáriának, sőt még Szlovákiát is megelőzi ezen a területen. Az infrastruktúra 2000-hez képest jelentősen javult Magyarországon, sőt, egyes multiplikátorok, mint például a sztrádaépítés vagy a szélessávú internet penetrációja biztatóan alakulnak. A változást mutató ábrából az is kiderül, hogy az elmúlt évek kormányzati politikája ezen a területen nem volt hatástalan, főleg néhány kevésbé fejlett országban. 62. ábra Az infrastruktúra minősége 2008, 2009 FI

FI

AT

AT

US

US

JP

JP

PT

PT

SI

SI

EE

EE

IL

IL

GR

GR

CZ

CZ

HU

HU

SK

SK

PL

PL

BG

BG

RO

RO

1

2

3

4

5

6

7

-1

0

1


1=fejletlen; 7=világszínvonalú



2


Az urbanizáltság növekedése azzal jár, hogy a gazdasági növekedés tényezői adott körzeten belül nagyobb választékban és könnyebben elérhető módon állnak rendelkezésre. Különös jelentőséggel bírnak a változatos, vonzó életfeltételeket kínáló nagyvárosi agglomerációk a tőkevonzás és az innováció szempontjából, tekintettel annak regionális természetére. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen agglomerációk nem csupán az innováció passzív kereteként juthatnak szerephez, hanem a regionális fejlődés kifejezett motorjaként is. Magyarország ebből a szempontból, fejlettségi szintjéhez képest kifejezetten jó helyzetben van, az urbanizáció mértéke megfelel az EU27 átlagának, hasonló, mint a fejlettebb Csehországé és Szlovéniáé. A javulás tempója is megfelelő. 63. ábra Az urbanizáció hatása a vállalkozásokra 2009 FI

FI

AT

AT

JP

JP

CZ

CZ

US

US

SI

SI

HU

HU

EU27

EU27

EE

EE

PT

PT

IL

IL

SK

SK

GR

GR

PL

PL

BG

BG RO

RO

1

2

3

4

5

1=nagyon kedvezőtlen; 10=nagyon kedvező


84 |

6

7

8

9

10

-2

0

2


4

3.4.1

Á ll am i b e r uhá z ás o k

1995 és 2005 között Magyarországon folyamatosan nőtt a beruházások volumene, de ezt 2006-2008-ban – egyensúlyi okokból – visszaesés követte. A bruttó állóeszköz felhalmozás GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 20–21 százalék, megegyezik az EU27 átlagával, de elmarad a visegrádi országok arányaitól: Csehországban 24 százalék, Lengyelországban 22 százalék, Szlovákiában pedig 26 százalék. 64. ábra A beruházási ráta (beruházás/GDP, 1990=100, százalék) és a beruházások volumenének alakulása 1990-2008 (előző év=100, százalék) 50

200

45

180

40

160

35

140

30

120

25

100

20

80

15

60

10

40

5

20

0

0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Beruházási ráta (bal tengely)

A beruházások volumene (jobb tengely)

KSH, GKI Zrt.



Az állami beruházások túlnyomó része Magyarországon a közlekedést érinti. Ezek volumene 2007-2008-ban összesen több mint 8%-kal esett vissza. Ennél is nagyobb mértékű volt a csökkenés a szintén főként állami finanszírozású közigazgatásban, oktatásban és egészségügyben. Az állami beruházások GDP-hez viszonyított aránya azonban így is viszonylag magas Magyarországon. Ebben szerepet játszhat, hogy az állami beruházások gyakran jóval többe kerülnek, mint a hasonló vállalkozói beruházások, mivel a közbeszerzéseken jellemzően magasabb árszint alakul ki. Ezt csak részben okozza az eltérő műszaki tartalom, az árakat gyakorta a kivitelezők összejátszása nyomja fel. A szigorú pályázati követelmények miatt sokan „körön kívülre kerülnek”, ami szintén erősen korlátozza a versenyt. 65. ábra Állami beruházások/GDP 2004-2007 évek átlaga (százalék) 6

5

4

3

2

1

0 AT

EU15

EU27

RO

European Commission

86 |

FI

US

SK

PL

BG

SI

ES

GR

PT

HU

CZ

IE

EE

JP

3.4.2

Köz l e ke d é s

2000-2007 között kissé nőtt a közúthálózat sűrűsége a vizsgált országokban (kivéve Ausztriát). Az elmozdulás nem jelentős, 200 méter alatt maradt négyzetkilométerenként, ami annak köszönhető, hogy az úthálózat már korábban megfelelően kiépült. A közúthálózat Magyarországon igen sűrű, hasonló, mint Csehországban, Lengyelországban, vagy Ausztriában, de ennek az úthálózatnak a korszerűsítése és karbantartása igen jelentős összegeket igényel. Tény, hogy az úthálózat jelentős része műszakilag elavult, sok esetben elhanyagolt, a fenntartási és fejlesztési elmaradás tetemes. Elsősorban a nemzetközi kamionforgalom robbanásszerű bővülése az elkerülő utak építését a hálózatfejlesztés neuralgikus kérdésévé tette. A Budapest körüli körgyűrű tartósnak ígérkező befejezetlensége is markánsan szimbolizálja ezeket a problémákat. 66. ábra A közúthálózat sűrűsége, 2007 (egy négyzetkilométerre jutó utak hossza, km) 3,5 JP HU

3,0

CZ

2,5

PL

2,0

EE

1,5

PT

AT

SI

SK

1,0

GR

RO

0,5

US BG

0,0

BG

US

RO

GR

SK

PT


SI

EE

AT

PL

CZ

HU

JP

0,0

0,1

Változás 2000-2007 (km)


0,2


A magyar vasúthálózat igen kiterjedt, sűrűsége messze meghaladja az európai uniós átlagot. A gondok nem itt, hanem a vasúti közlekedés egyéb jellemzői kapcsán jelentkeznek, súlyos terheket róva a központi költségvetésre. A hálózat sűrűsége ma már önmagában nem jelent előnyt, mert a vasút a közlekedésnek már kevésbé domináns része. A nagy sűrűség esetenként inkább hátrányos: sok vonalon alig van forgalom, viszont a fenntartás költséges, a gazdaságtalan vonalak felszámolása pedig erős társadalmi ellenállásba ütközik, ugyanakkor lobby-érdekeket is sért. A politikai konszenzus hiánya szembeötlően akadályozza a vasúti közlekedés racionalizálását. 67. ábra A vasúthálózat sűrűsége 2007 (egy négyzetkilométerre jutó sínek hossza, km) 0,14

0,12

0,10

0,08

0,06

0,04

0,02

0,00 EE

GR

US

PT

IL

BG


88 |

RO

JP

PL

SI

AT

SK

HU

CZ

A nemzetközi értékelés a vasúti közlekedés két fő területét, a személyszállítást és a teherszállítást együtt kezeli, Magyarország a vizsgált országok mezőnyében az alsó harmadban helyezkedik el. A hazai teherfuvarozás paraméterei többé-kevésbé megfelelnek a környező országokéinak (Ausztria kivételével, ahol sokkal jobbak a minőségi mutatók értékei), miközben a személyszállítás minősége sokszor kritikán aluli. Sem a személyvonatok állapota, sem azok tisztasága, sem a pályaudvarok nem felelnek meg Magyarország fejlettségi szintjének, az utazósebesség tekintetében pedig igen jelentős a lemaradás. Mindez oda vezet, hogy fokozatosan morzsolódik le az a réteg, amely igénybe veszi a vasúti szolgáltatásokat. Egyre inkább a fiatalok és idősek, s általában az alacsony jövedelműek utazási formájává válik a vasút. Ez a kiterjedt utazási kedvezmények szerkezetéből adódóan azt is jelenti, hogy az állam a vasúti utazások növekvő hányadát kénytelen dotálni. Ezzel együtt 2000-hez képest javult a magyar vasútról alkotott kép. A javulás több más ország esetében is megfigyelhető, ugyanakkor voltak visszaesők is, ami különösen meglepő Japán és Finnország esetében. 68. ábra A vasúti közlekedés minősége 2009 JP

JP

FI

FI

AT

AT

US

US

CZ

CZ

PT

PT

SK

SK

EE

EE

IL

IL

HU

HU

SI

SI

GR

GR

BG

BG

RO

RO

PL

PL

1

2

3

4

5

6

7

-1

0

1


1=fejletlen; 7=világszínvonalú



2


A légi közlekedés minősége Magyarországon közepes, az EU átlagától csak kissé marad el. A nemzetközi forgalmat lebonyolító repterek (különösen Ferihegy) megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak, az utasok kiszolgálását illetően pedig folyamatos a javulás. A reptér privatizálása megteremti a lehetőségét annak, hogy a magántőke beruházásokat valósítson meg, s növelje a forgalmat. A magánbefektetők dinamizmusa várhatóan élénkíteni fogja a kapcsolódó szolgáltatások fejlődését is. A sorra nyíló és fejlődő vidéki repterek is új forgalmat generálhatnak, élénkítik mind az üzleti, mind a turistaforgalmat. Különösen szembetűnő a fejlődés a Magyarországgal szoros versenyben lévő Szlovákiában. Az erős nemzetközi verseny kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy a légi közlekedés minősége a térség más országaihoz hasonlóan idehaza is érzékelhetően javult. 69. ábra A légi közlekedés minősége 2009 FI

FI

AT

AT

CZ

CZ

US

US

JP

JP

EU27

EU27

PT

PT

HU

HU

IL

IL

BG

BG

SI

SI

EE

EE

RO

RO

SK

SK

GR

GR PL

PL

1

2

3

4

5

1=igen gyenge; 10=kiváló


90 |

6

7

8

9

10

-2

0

2


4

Logisztikai vonatkozásban Magyarország – elsősorban centrális elhelyezkedése révén – komparatív versenyelőnyökkel rendelkezik. A disztribúciós infrastruktúra viszonylag jónak mondható fejlődése ennek a potenciálnak a még jobb kiaknázásához segítheti hozzá az országot. 70. ábra A logisztikai (szállítási, raktározási) infrastruktúra 2009 FI

FI

AT

AT

US

US

JP

JP

CZ

CZ

PT

PT

EU27

EU27

IL

IL

HU

HU

SK

SK

SI

SI

EE

EE

GR

GR

PL

PL

BG

BG RO

RO

1

2

3

4

1= igen gyenge; 10=kiváló

5

6

7

8

9

10

-2

0

2




4


3.4.3

En e rg ia e llát ás

Az energiaellátás bizonytalanságai alapvetően roncsolhatják a gazdaság működését, alááshatják annak hatékonyságát. Sztrájkok, természeti csapások, politikai instabilitás, üzemi balesetek, terrorizmus és számos egyéb tényező idézhet elő olyan helyzetet, amelyben az energiaellátás hosszabb-rövidebb időre megszakad, vagy korlátozódik. A nagyszámú bizonytalansági tényező ellenére általánosan tapasztalt stabilitásnak Magyarország is haszonélvezője, energiaellátása megfelel az EU országok átlagának. Az energiaellátás minőségét tekintve általános a negatív irányú elmozdulás, s ez érvényesül az EU egészében is. Az országok összességét nézve 2000-hez képest jelentősebb pozitív változások csak Japánban és Portugáliában történtek az energiaellátás megítélésében. 71. ábra Az energiaellátás minősége 2009 AT

AT FI

FI

JP

JP

PT

PT

CZ

CZ

HU

HU

EU27

EU27

EE

EE

SK

SK

US

US

SI

SI

IL

IL

GR

GR

RO

RO

BG

BG PL

PL 1

2

3

4

5



92 |

6

7

8

9

10

-2

0

2


4

Az energiaellátás hosszú távon történő biztosítása elvi, alapvető problémákat is érint, úgymint a zöldenergia kérdése, az atomerőművekhez való társadalmi viszonyulás, a környezetvédelem, stb. Ezt tetézik Európában az Oroszországtól való energiafüggőség politikai vonatkozásai, de említhetnénk a bányabezárásokkal járó társadalmi problémákat is. A hazai erőforrások szűkössége külön is kihangsúlyozza Magyarország feladatait. 72. ábra A jövőbeli energiaszükséglet biztosítása 2009 FI

FI

AT

AT

PT

PT

JP

JP

CZ

CZ

EU27

EU27

EE

EE

RO

RO

SI

SI

IL

IL

SK

SK

HU

HU

GR

GR

BG

BG

US

US

PL

PL 1

2

3

4

5

1= igen gyenge; 10=kiválóan biztosított

6

7

8

9

10

-2

0

2




4


3.4.4

Eg é s z s é gü g y i inf r as tr uk túr a

Az egészségügyi fejlettség nem csupán a jó életfeltételek egyikeként, hanem mint potenciális piaci lehetőség is kapcsolódik a versenyképességhez. A szolgáltatások globalizálódását támogató IT akár robbanásszerű fejlődést is hozhat az egészségügyi távszolgáltatások (képzés, diagnosztika, idős-gondozás) terén, és ennek keretét az egészségügyi infrastruktúra biztosítja. Gyenge nemzetközi pozíciónkat és annak csak kismértékű javulását ebből a szempontból negatívan kell értékelnünk. 73. ábra Az egészségügyi infrastruktúra 2009 AT

AT FI

FI

JP

JP

CZ

CZ

IL

IL

EU27

EU27

PT

PT

EE

EE

SI

SI

US

US

HU

HU

SK

SK

GR

GR

BG

BG

RO

RO PL

PL 1

2

3

4

5



94 |

6

7

8

9

10

-4

-2

0


2

4

3.4.5

I nf o r m á ci ós é s ko mmunik á ci ós te chn o l ó giák (I K T )

A pénzügyi és gazdasági válság a hitelek szűkülése, megdrágulása és a kereslet visszaesése miatt az IKT szektort is világszerte súlyosan érintette. Az üzleti, állami és lakossági beruházások leállítása, vagy elhalasztása a szektor egyes szegmenseit eltérő mértékben sújtották. A szoftver ipart kevésbé érintette, de a hardverek előállítóit és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket pl. a lakás- és szállodaépítések visszaesése miatt erőteljesen. A válság a szolgáltatások árainak csökkentésére és működésük hatékonyságának növelésére is kényszerítette a szektor vállalatait, s ösztönözte a fejlett gazdaságokból az alacsony költségszintű országokba - így pl. Egyiptomba, Koreába, Brazíliába - történő kiszervezést. Az IKT szektor számára hatalmas fejlődési lehetőségeket teremtenek azok a fejlődő és felzárkózó országok, amelyeket a válság kevésbé érintett. Ezekben az országokban – elsősorban Kínában – csökkent ugyan a gazdasági növekedés üteme, azonban a hatalmas piac messze nem telített sem a mobil telefonpiac, sem az internet területén. A fix telefonhálózati infrastruktúra viszonylagos fejletlensége a fejlődő országokban külön lökést ad a mobiltelefonok további gyors terjedésének. Az a tény pedig, hogy Ázsiában csak 17 százalékos az internet penetráció, szemben az európai 49 és az észak-amerikai 74 százalékkal, előrevetíti mind a hálózati infrastruktúra fejlesztését, mind az internet használat további gyors terjedését. Az IKT szektor kulcsfontosságú más ágazatok fellendülése szempontjából, ezért a válság viszonyai között is viszonylag szerencsés helyzetben van. Ezzel magyarázható, hogy több ázsiai országban a kormányzatok gazdaságélénkítő ösztönző csomagjainak is része. Az IKT szektor fejlődése Európa számára is kiemelt jelentőségű marad. 2009-ben ugyan lezárul az „i2010” elnevezésű EU-program, ami az IKT terén Európa vezető szerepének megerősítésére, valamint az európai növekedést elősegítő és a munkahelyteremtésben is fontos szerepet játszó információs társadalom potenciáljának felszabadítására irányult. Az EU valamennyi tagállama és az Európai Parlament által elfogadott stratégia célja az volt, hogy megerősítse az egységes piacot a vállalkozások és a felhasználók számára, valamint serkentse az IKT-val összefüggő kutatást és innovációt. Az új IKT stratégia a „Digitális Európa” nevet kapta, amelynek céljai között szerepel az online tartalom egységes és felhasználóbarát piacának létrehozása, ahol az IKT jelenti az innováció, a teljes körű internet-lefedettség és a „zöldebb” gazdaság hajtóerejét. A válság nemhogy visszaszorítaná, de a hatékonyságnövelési lehetőségek miatt inkább ösztönzi az IKT egyre szélesebb körű használatát és a hálózatok fejlesztését.



3.4.5.1 A z I T ü z l e ti alk alm a z ás ai Az internet üzleti célokra való felhasználásában az USA vezet, de annak használata a fejlett európai országok mellett igen elterjedt Észtországban, vagy Csehországban is. A szakértői felmérés viszont azt érzékelteti, hogy több közép-kelet európai országban, így Magyarországon az internetben rejlő lehetőségeket még messze nem használják ki a vállalatok. 74. ábra Az internet üzleti felhasználásának elterjedtsége 2008 US EE DE FI AT CZ PL IE LT SI

PT LV SK HU ES RO BG GR 1

2

3

4

5

6

7

1= a vállalatok nem használják az internetet termék-/szolgáltatásvásárlásra, illetve a vevőkkel, szállítókkal való interakcióra; 7=a vállalatok gyakran és intenzíven használják e célokra az internetet

The Global Information Technology Report WEF

96 |

Igen nagy különbségek mutatkoznak a számítógépet munkájuk során igénybe vevők arányában, ha például Finnország 70, illetve Bulgária 22 százalékos arányát vetjük össze. A visegrádi országok helyzete közel azonos, viszont a gyors felzárkózás ellenére Románia lemaradása számottevő, s Bulgária a sor végén áll. Pedig ma már a szélessávú internetkapcsolat, a digitális írástudás és az ehhez kapcsolódó nyelvismeretek, valamint a távközlés egyéb korszerű eszközeinek alkalmazása nélkül az üzleti élet szereplői nem lehetnek versenyképesek a globalizált gazdaságokban. 75. ábra PC-t használó alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatotthoz képest* 2008 (százalék) FI

FI

DE

DE

AT

AT

EU15

EU15

IE

IE

EU27

EU27

SI

SI

EE

EE

SK

SK

CZ

CZ

HU

HU

PT

PT

PL

PL

LT

LT

LV

LV

RO

RO

BG

BG 0

10

20

30

40

* A legalább 10 főt foglalkoztató vállalatok körében

Eurostat

50

60

70

80

0

5

10 15 20




A tíz főnél többet foglalkoztató magyarországi vállalatoknak már közel 50 százaléka megjelenik a világhálón, de ezzel a grafikonon szereplő országok között Magyarország csak az utolsó harmadban van. Nemcsak a legfejlettebb EU-országoktól, de a visegrádi és két balti országtól való lemaradás is jelentős. Az utóbbi öt év fejlődésének mértéke ugyan meghaladja az uniós átlagot Magyarországon, de pl. a honlappal rendelkező szlovák vállalatok aránya sokkal gyorsabban növekedett, s ez versenyelőnyt jelent a magyarországi vállalatokkal szemben. 76. ábra A honlappal rendelkező vállalkozások aránya* 2008 (százalék) FI

FI

AT

AT

CZ

CZ

SK

SK

SI

SI

EU15

EU15

EE

EE

IE

IE

EU27

EU27

GR

GR

PL

PL

LT

LT

HU

HU

LV

LV

BG

BG

RO

RO

0

10

20

30

40

50


Eurostat

98 |

60

70

80

90

0

10

20


30

Ami az online értékesítést illeti, egyrészről biztosítani kell a fogyasztóknak a lehetőséget, hogy határoktól függetlenül, a számukra legkedvezőbben tudjanak vásárolni – ezt az internet nagymértékben elősegíti. Az online módon értékesítő vállalatok aránya azonban még a fejlett országokban is alacsony, az EU-ban átlagosan 16 százalék, s Magyarországon csak 4 százalék. Feltűnő, hogy a legtöbb országban igen lassú ütemű az online módon értékesítő vállalatok arányának növekedése, sőt az hazánkban 2004-2008 között csökkent. Feltehetően nyelvi okokkal, de az erőteljes nemzetközi beágyazódással is magyarázható az Egyesült Királyság és Írország előnye ezen a téren. Az online értékesítés alacsony arányához azonban az EU-szintű szabályozás is hozzájárul, amennyiben pl. a forgalmazónak hagyományos üzlethelyiséggel kell rendelkeznie, mielőtt online értékesítésbe kezd. 77. ábra Az online módon értékesítő vállalkozások aránya* 2008 (százalék) UK

UK

IE

IE

DE

DE

LT

LT

PT

PT

EU15

EU15

EU27

EU27

AT

AT

CZ

CZ

EE

EE

SI

SI

PL

PL

GR

GR

SK

SK

HU

HU

RO

RO

BG

BG

0

5

10

15

20


Eurostat

25

30

35

-10

0

10



20


Az internetes kereskedelem fejlődése egyértelműen összefügg az internet-kapcsolatok arányának alakulásával. Ahol az internet-penetráció magasabb, ott az Internet-kereskedelem iránt nagyobb a hajlandóság, s nagyobb a kereskedéshez szükséges bizalom. Az online értékesítésből származó bevételek aránya az Egyesült Királyságban és Írországban a legmagasabb, 20 százalék körüli, s Magyarországon is meghaladja a 10 százalékot, elérve az EU átlagát. Míg az Egyesült Királyságban és Írországban inkább a kisebb, addig Magyarországon inkább a nagyobb vállalatok értékesítenek online. Ezt mutatja, hogy míg a 10 főnél többet foglalkoztató vállalatok 4 százaléka értékesít online, addig az értékesítésből származó bevételek 14 százaléka ered internetes értékesítésből. 78. ábra Az internetes értékesítésből származó bevételek aránya a vállalkozások összes bevételében* 2008 (százalék) UK

UK

IE

IE

CZ

CZ

AT

AT

EU15

EU15

EU27

EU27

PT

PT

HU

HU

DE

DE

PL

PL

ES

ES

LT

LT

SK

SK

GR

GR

EE

EE

RO

RO

BG

BG

0

5

10


Eurostat

100 |

15

20

25

-5

0

5


10

Az Eurostat felmérése szerint az EU-országokban igen nagyok az eltérések abban, hogy a vállalatok milyen arányban végzik megrendeléseiket online. Írországban, Németországban és az Egyesült Királyságban minden második vállalat, míg Magyarországon a vállalatoknak csak kevesebb, mint 10 százaléka rendel interneten keresztül. Az EU átlagától legjobban lemaradó országokban a fejlődés is igen lassú. Számos európai országban kevés olyan kisés középvállalat van, amely tájékozott a globalizált világgazdaságban, nemzetközi piacokon mozog és megfelelő biztonsággal használja az IKT nyújtotta előnyöket. 79. ábra Az online módon megrendelést végző vállalkozások aránya* 2008 (százalék) IE

IE

DE

DE

UK

UK

AT

AT

EU15

EU15

EU27

EU27

CZ

CZ

LT

LT

PT

PT

ES

ES

EE

EE

PL

PL

GR

GR

SK

SK

HU

HU

RO

RO

BG

BG

0

10

20

30


Eurostat

40

50

60

-20 -10 0 10 20 30




A belső üzleti folyamatokkal kapcsolatos internet használat, az ERP1 rendszer, a CRM2 használata, az e-számlázás, valamint a digitális aláírás elterjedtsége térségünkben a vizsgált országok közül Magyarországon a legalacsonyabb, jelentősen elmarad az EU-átlagától. A külső üzleti folyamatok internetes menedzselése, valamint a biztonsági protokollok használata terén Magyarország csupán Bulgáriát előzi meg. 80. ábra Az eBusiness felhasználási módjai 2007 (százalék) belső üzleti folyamatok

külső üzleti folyamatok AT

FI AT

FI

EU27

EU27

SK

IE

IE

SK

SI

RO

CZ

SI

PL

CZ

RO

PL

BG

HU BG

HU 0

10

20

30

40

50

0

60

2

4

6

8

ERP rendszer használata SI

FI

CZ

IE

FI

EU27

EU27

CZ

IE

SI

RO

RO

SK

PL

PL

SK

BG

BG

16

18

20

HU 0

5

10

15

20

25

0

30

5

10

15

20

25

30

35

digitális aláírás használata

e-számlák küldése, fogadása CZ

SI

FI

BG

IE

CZ

AT

SK

EU27

RO

RO

PL

SK

EU27

BG

IE

PL

HU

SI

AT

HU

FI 0

5

10

15

20

25

30

35

0

European Commission Enterprise Resource Planning: vállalati erőforrás tervezés Costumer Relationship Management: ügyfélkapcsolat-kezelés

102 |

14

CRM

HU

2

12

AT

AT

1

10

10

20

30

40

50

60

Az üzleti szférában az információs és kommunikációs technológiák közül leginkább a mobiltelefont, a PC-t és munkaállomást, valamint az internetet és az elektronikus levelezést használják. Magyarországon az első helyen tartósan a mobiltelefon áll (91,3%), elterjedtsége alig változott 2004 óta. Már akkor is az üzleti vállalkozások 90%-ában alkalmazták. A PC-k és munkaállomások esetében a használati arány ugyan egy százalékponttal emelkedett 2006-hoz képest, de nem haladta meg a mobiltelefon használatának mértékét. Az internet használata nagymértékben megnőtt: a több mint 10 főt foglalkoztató vállalkozások 85 százaléka él vele. Ez mintegy 7 százalékpontos növekedés 2006-hoz viszonyítva, amikor mindössze 2 százalékpontos bővülésről beszélhettünk. A legnagyobb mértékben az üzleti szférában az elektronikus levelezést alkalmazók száma nőtt (10 százalékponttal), megközelítette az internetet igénybe vevőkét. 81. ábra Az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya a magyarországi vállalkozásoknál3 2005-2007 (százalék) 100 90 80 70

60 50 40 30 20

10

Extranet

Nem internetalapú EDI

Nagytávolságú hálózat (WAN)

Internetalapú EDI

Intranet

E -mail (elektronikus levél)

Internet

2007

Vezeték nélküli lokális hálózat

2006

Vezetékes lokális hálózat (LAN)

2005

Személyi számítógép, munkaállomás

Mobiltelefon

0

KSH

3

EDI = Elektronikus adatátvitel



A magyar internetet használó vállalkozások leginkább e-mail küldésre és információ keresésre használják az internetet, ugyanakkor meredeken emelkedik azon cégek aránya, amelyek a banki és pénzügyi szolgáltatásokat on-line veszik igénybe. Magyarországon 2007-ben az internetet használó vállalkozások háromnegyede végzett banki műveleteket a világhálón keresztül. 82. ábra Az internet igénybevételének célja a magyarországi vállalkozásoknál* 2005-2007 (százalék) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10


KSH

104 |

Értékesítés utáni szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Hirdetés/marketing

Piacfigyelés

Banki és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele

2007

Oktatás/képzés (hozzáférés interaktív oktatási anyagokhoz)

2006

Termékek és szolgáltatások vásárlása és értékesítése

2005

Információ keresése

E -mail

0

A honlappal rendelkező magyar vállalkozások elsősorban céginformációt, illetve termékükről, szolgáltatásukról szóló információkat tesznek közzé honlapjukon. Egyre nagyobb arányban, 2007-ben már egyharmaduk biztosítja honlapján a termékek online megrendelését, közel egynegyedük pedig értékesítés utáni szolgáltatásokat is kínál. 83. ábra A gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások a magyarországi vállalkozásoknál * 2005-2007 (százalék) 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10

2005

2006

Biztonsági tranzakciók elvégzésének lehetősége

On-line fizetési lehetőség

Mobiltelefonos internetelérés biztosítása

A gyakori ügyfelek részére a honlap személyreszabásának lehetősége

On-line szolgáltatások, illetve digitális termékek (pl. on-line segítség, játékok, zene, szoftver stb.)

Álláshirdetések

Értékesítés utáni szolgáltatások

Termékek megrendelhetősége

Termék - és szolgáltatásinformációk

Vállalati információk

0

2007


KSH



3.4.5.2 A s z á m í t ó g é p é s a z i n t e r n e t s z e r e p e a l a ko s s á g kö r é b e n – e I n c l u s i o n A személyi számítógépek elterjedtségében az Egyesült Államok emelkedik ki a vizsgált országok közül, száz lakosra 80 PC jut. Ez az arány a grafikonon szereplő Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Írországban és Finnországban is jóval meghaladja az Európai Unió kevésbé fejlett országait. A közép- és kelet-európai országok közül a WEF adatai szerint Magyarország a második helyet foglalja el Szlovákia után, de ettől nem sokkal marad el Csehország sem. 2004-től a PC-penetráció növekedése Franciaországban, Ausztriában és Magyarországon volt a leggyorsabb. 84. ábra Száz lakosra jutó PC-k száma 2008 (darab) US

US

FR

FR

DE

DE

AT

AT

IE

IE

FI

FI

SK

SK

ES

ES

HU

HU

CZ

CZ

PT

PT

PL

PL

RO

RO

GR

GR

BG

BG

0

10

20

30

40

50


106 |

60

70

80

90

0

10

20


30

2008-ban az EU lakosainak több mint a fele rendszeresen használta az internetet, lényegesen többen, mint 2004-ben4. Óriási különbségek vannak azonban az internethez való otthoni hozzáférésben: Hollandia, Norvégia és Dánia szinte a telítettség szintjéhez ért, s olyan fejlett országokban, mint Ausztria, vagy Írország 60-70 százalékos penetrációs szint a jellemző. Magyarországon 2004-2008 között közel megduplázódott az internet-kapcsolattal rendelkező háztartások aránya, de ez még így is messze elmarad az EU fejlett országaitól, illetve átlagától. Valamivel lassúbb fejlődés és valamivel gyengébb ellátottság jellemző a magyarnál Portugáliára, Csehországra, s messze lemaradva Romániára és Bulgáriára. 85. ábra Internet kapcsolattal rendelkező háztartások aránya 2008 (százalék) NL

NL

NO

NO

DK

DK

FI

FI

AT

AT

IE

IE

FR

FR

EU27

EU27

SI

SI

EE

EE

SK

SK

LV

LV

LT

LT

PL

PL

HU

HU

PT

PT

CZ

CZ

RO

RO

BG

BG 0

10

20

30

40

50

60

70

90

100

0

20

40


Eurostat

4

80

A ”rendszeres” használat jelentése: hetente legalább egy alkalommal.


60


2008-ra az európaiak 56%-a rendszeres internethasználó lett, ami jelentős előrelépés a 2004ben regisztrált egyharmados arányhoz képest. A háztartások fele és a vállalkozások több mint 80%-a ma már rendelkezik széles sávú internet kapcsolattal. A fiatalok könnyedén kezelik az internetes alkalmazásokat és készek alkalmazni innovációit. Ez a „digitális generáció” nagy potenciállal rendelkezik Európa növekedése szempontjából. A 16 és 24 év közöttiek a legaktívabb internet használók: 73%-uk rendszeresen vesz igénybe fejlett szolgáltatásokat az online tartalom létrehozására és megosztására, ami az EU-lakosság átlagának (35%) a kétszerese. 86. ábra Az internetet fejlett kommunikációs szolgáltatásokra igénybevevők aránya korcsoportonként az EU27-ben 2008 (százalék) 80 73 70

60 51 50

40

35

35

30

26

20

17

10

7

0 16-24

Eurostat

108 |

25-34

teljes lakosság

35-44

45-54

55-64

65-74

A 16-24 éves európaiak 66%-a naponta használja az internetet, ezzel szemben az uniós átlag az idősebbeket is beszámítva 43%. Az internetezők aránya a fiatalok körében több új EU-tagállamban, így Magyarországon is eléri, vagy meghaladja az EU átlagát. Az elért eredmények ellenére tény, hogy az uniós polgárok egyharmada sosem használta az internetet. A fogyasztók csupán 7%-a vásárolt már online valamely másik tagállamban. 87. ábra Az elmúlt három hónapban minden nap internetező 16-24 évesek aránya az EU-ban (százalék) FI LV EE DE SI LT SK

PT AT HU PL EU27 IT ES CZ IE BG GR

RO 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Eurostat


100


Az internetezők között a legmagasabb azok aránya, akik információkeresés céljából szörföznek, majd a bankügyintézés, a játék, az internetes újságok, folyóiratok olvasása, illetve a rádióhallgatás és tv-nézés következik. 2008-ban 2007-hez képest megnőtt azok aránya, akik Szlovákiában és Csehországban telefonálásra is használják az internetet és több közép-kelet európai országban egyre jobban divatba jön a chat-elés. Magyarországon szórakozásra arányaiban többen használják a világhálót, mint az EU-ban átlagosan, míg információkeresésre vagy bankügyek intézésére (hasonlóan a térségünkbeli többi országhoz) kevesebben. Viszont az internetes játékokat a magyarok használják leginkább a régióból. 88. ábra Internet használat elterjedtsége a felhasználás célja szerint 2008 (százalék) információkeresésre

bankügyek intézésére FI

FI PL

AT

HU

EU27 IE

SK

SI

EU27

SK

SI CZ

PL

RO

HU

AT

CZ

IE

BG RO

BG 0

5

10

15

20

25

30

0

35

10

20

30

telefonálásra, videokonferenciára FI

CZ

HU

HU

SI

EU27

SK

PL

EU27

FI

CZ

BG

AT

AT

PL

SI

BG

RO

IE

IE

RO 5

10

15

20

25

30

35

0

60

70

5

10

15

20

25

30

35

40

azonnali üzenetküldésre, chatelésre

rádióhallgatásra, tv-nézésre FI

FI

HU

HU

SI

SK

EU27

AT

SK

SI

PL

CZ

BG

EU27

AT

PL

IE

IE

CZ

BG

RO

RO 0

5

10

15

European Commission

110 |

50

játékra

SK

0

40

20

25

30

35

40

0

10

20

30

40

50

60

A szélessáv elterjedtsége nagyobb a vállalatok, mint a lakosság körében Európában, s mindkettő Finnországban terjedt el eddig a legjobban. Magyarország helyzete a háztartásokat illetően közepesnek mondható, míg a vállalati körben annál rosszabb. 89. ábra Szélessáv penetráció 2008 (a háztartások, illetve vállalatok arányában, százalék) Háztartások FI AT EE SI EU27 IE LT HU LV PT PL CZ SK BG RO 0

10

20

30

40

50

60

70

Vállalatok FI EE

SI IE PT EU27 CZ SK AT HU BG LV PL LT RO 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

European Commission



3.4.5.3 O n lin e köz s zo l g ál t at ás o k Érdekes, hogy az országok fejlettségi szintje és az online közszolgáltatások elterjedtsége között nincs szoros kapcsolat. Az online közszolgáltatások a legjellemzőbbek Észtországra, több fejlett európai ország és az USA is kissé elmarad ettől, az amerikai és a portugál szint pedig szinte azonos. Magyarország pozíciója sokkal jobb ebben a vonatkozásban, mint számos másik közép-kelet európai országé, különösen nagy Lengyelország lemaradása. 90. ábra Az online kormányzati szolgáltatások elérhetősége 2008 EE AT

FI US PT DE IE SI LT ES LV HU RO

BG SK CZ GR PL 1

2

3

4

1=egyáltalán nem 7= széleskörűen


112 |

5

6

7

A legtöbb európai ország nagy lépéseket tett az online közszolgáltatások területén az évtized második felében. Míg 2006-ban EU-szinten a közszolgáltatások 50 százalékát, addig 2007-ben már 59 százalékát lehetett elérni online. A vállalati adóbevallások online intézése az EUtagállamaiban közel 100 százalékos, a közbeszerzéseké 81 százalékos. Igen nagyok azonban ebben is az egyes országok közti különbségek: a vezető, 100 százalékos telítettséget elért Ausztria és a leginkább leszakadó Lengyelország között 75, Ausztria és Magyarország között pedig 50 százalékpont a különbség. A növekedés 2004-2008 között Szlovéniában, Portugáliában és Magyarországon volt a legdinamikusabb. 91. ábra A teljes mértékben online módon intézhető e-kormányzati szolgáltatások aránya 2008 (százalék) AT

AT

SI

SI

PT

PT

EE

EE

FI

FI

CZ

CZ

IE

IE

HU

HU

GR

GR

LT

LT

SK

SK

LV

LV

PL

PL

0

Eurostat

20

40

60

80

100

120

-20

0

20 40 60




Magyarországon a vállalatoknak mintegy 60 százaléka intézte ügyeit a közhivatalokkal interneten 2008-ban, igen jelentős a fejlődés ezen a területen. Ezzel együtt még mindig nagy ebben a lemaradás, Szlovákia, Szlovénia, vagy Litvánia jóval előttünk jár, ahol a legfejlettebb országokra jellemző mértékű a hivatali ügyintézés. Az ügyintézés elektronizálását az említett országokban a cégek adminisztratív terheinek csökkentése, egyszerűsítése is segítette, míg Magyarországon az adminisztratív kötelezettségek elektronizálása zömében a korábbi papír alapú ügyintézés elektronikussá tételét takarja, egyszerűsítésre nem került sor. Sok esetben az elektronikus ügyintézés nehézkes, a honlapokon nehéz tájékozódni, a kitöltött űrlapok visszaküldése nem egyszerű, s mindez fékezi az eKormányzati szolgáltatások terjedését. 92. ábra A közhivatalokkal interneten keresztül ügyintézést kezdeményező vállalkozások aránya* 2008 (százalék) FI

FI

IE

IE

SK

SK

SI

SI

LT

LT

GR

GR

AT

AT

EE

EE

PT

PT

CZ

CZ

EU15

EU15

EU27

EU27

PL

PL

HU

HU

BG

BG

LV

LV

RO

RO 0

10

20

30

40

50

60


Eurostat

114 |

70

80

90

100

-20 0 20 40 60


Az eKormányzati internetes szolgáltatásoknak elsősorban a vállalatok a haszonélvezői, a lakosság számára kifejlesztett online szolgáltatások elérhetősége EU27-szinten 30 százalék alatti. Az élenjáró Hollandia és Finnország, valamint a leginkább leszakadt Bulgária és Románia között többszörös a különbség. Gyors fejlődés mutatkozik Magyarország mellett a 2004-et követően csatlakozott országok közül Szlovéniában, Észtországban és Litvániában. 93. ábra Aközhivatalokkal interneten keresztül ügyintézést kezdeményező lakosok aránya 2008 (százalék) NL

NL FI

FI

AT

AT

EE

EE

EU15

EU15

SI

SI

SK

SK

EU27

EU27

IE

IE

HU

HU

LT

LT

PT

PT

LV

LV

PL

PL

GR

GR

RO

RO

BG

BG

0

Eurostat

10

20

30

40

50

60

0

5

10

15



20


Az eKormányzás internetes szolgáltatásai és azok igénybevétele között általában nagyok a különbségek, főként, ami a lakossági szolgáltatásokat illeti. Kivétel ez alól Írország, ahol a vállalkozások teljes egészében kihasználják ezt a lehetőséget (a vállalatok esetében ennek hátterében állhat a kötelezően előírt elektronikus adatszolgáltatás is). A különbség a többi országban az alacsonyabb PC- és internet-penetrációban és nem kis mértékben a digitális írástudásban való lemaradásban rejlik. Az ír üzleti szféra például az online közszolgáltatás-kínálat teljes palettáját kihasználja, míg a magyar vállalatok még 60 százalékát sem, ami a legalacsonyabb arány térségünkben. 94a. ábra Az online közszolgáltatások igénybevétele az üzleti szférában a kínálat arányában 2007 (százalék)

IE

SI

EE

AT

BG

CZ

PT

LV

HU

0

116 |

20

40

60

80

100

120

A magyar lakosság egynegyede veszi igénybe az online elérhető közszolgáltatásokat, míg a szlovákoknak több mint a fele, de a magyarnál magasabb arányban használják az online közszolgáltatásokat a balti államok lakosai is. Lengyelország, Szlovénia, Csehország és Ausztria esetében a magyarhoz közelálló a lakossági igénybevétel aránya. 94b. ábra Az online közszolgáltatások igénybevétele a lakossági szférában a kínálat arányában 2007 (százalék) FI SK IE LV EE LT PL SI CZ AT HU

PT RO BG

0

10

20

30

40

50

60

European Commission


70


3.5

Ku t at ás- f ejl e s z té s é s inn ov á ci ó

3.5.1

B e f e k te té s e k a z új tu dásb a

A pénzügyi-gazdasági válság elmélyülésével mind a gazdaság- és társadalompolitika, mind a vállalati szintű tervezés rövidebb időtávra összpontosít. Ez nem kedvez az innovációnak, amely hosszú távú befektetési döntéseket igényel. Ugyanakkor a fejlett piacgazdaságok és a vállalatok is tudják, hogy innováció és érdemi K+F tevékenység hiányában versenyképességük nem őrizhető meg. Így a K+F és innováció a nemzetgazdaságok szintjén legfeljebb csupán megtorpanhat a válságban. A fejlett országok jellemzően GDP-jük 2-3 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre. Az európai felzárkózó országcsoportból Csehország és Szlovénia mutatója ma már 1,5 százalék körüli. Érdemes megemlíteni, hogy erre Kína is képes volt. Magyarországon a kutatási-fejlesztési ráfordítás a GDP mintegy 1 százaléka, érdemben nem nő. Románia, Lengyelország és Szlovákia még az 1 százalékos szintnél is lényegesen kevesebbet költ K+F-re. Szlovákiában a GDP erőteljes bővülése nem járt együtt a K+F kiadások növekedésével. 95. ábra A K+F ráfordítások a GDP arányában 2007 (százalék) FI

FI

JP

JP

US

US

AT

AT

DE

DE

FR

FR

EU27

EU27

UK

UK

CZ

CZ

SI

SI

IE

IE

PT

PT

HU

HU

PL

PL

GR

GR

RO

RO

SK

SK

0

0,5

Eurostat

118 |

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

-0,5

0,0


0,5

1,0

A fejlett országokban a vállalkozások K+F ráfordításai jelentősen meghaladják a közfinanszírozású K+F-et. A heterogén gazdaságokból összetevődő Unió egyik fő kihívása az észak-amerikai és a távol-keleti régiókkal szemben épp a vállalati K+F feltornázása. Ez a felzárkózó uniós tagországok számára különösen nagy feladat – főleg ami Görögországot és Portugáliát illeti. Magyarországon a vállalati K+F kiadások a teljes K+F ráfordításnak mintegy a felét teszik ki és ez az arány lassan növekszik. Magyarországon a világpiaci folyamatokba bekapcsolódó nagyvállalatok kiadásai jelentik a vállalati K+F több mint 60 százalékát Ezen belül a gyógyszer- és járműipari kutatások emelkednek ki, de más szektorokban is a - főként külföldi - nagyvállalatok azok, amelyek saját K+Ffel rendelkeznek. A problémát az jelenti, hogy a külföldi cégek hozzáadott-érték teremtésében a hazai tudás súlya messze nem elég magas, kivéve a gyógyszeripart. 96. ábra K+F ráfordítások az iparban a hozzáadott érték arányában 2007 (százalék) IL FI JP US DE AT FR UK EU27 CZ IE PT HU RO PL GR SK 0

1

2

3

4

5

6

OECD


7


Ugyanakkor, ha csekély számban is, de a kisebb cégek körében a számítástechnikai, illetve mérnöki szolgáltatások területén vannak erőteljesen exportorientált és főleg hazai tudásra építő vállalatok. A nagyvállalati K+F magyarországi koncentrációja hasonlít a finn helyzetre: ott a Nokiának köszönhető a jelentős nagyvállalati arány a vállalati K+F-ben. A Nokia K+Fje kedvezően befolyásolja a finn kis- és középvállalatok kutatásait is, innovatív és technológia-orientált finn kisvállalat lényegesen több van, mint magyar. A hazai tulajdonú vállalatok szerény K+F kiadásai egyben azt is jelentik, hogy a régióbeli versenytársakkal összevetve Magyarországon igen magas a külföldi tulajdonú vállalkozások K+F ráfordításainak részaránya azt is figyelembe véve, hogy a külföldi tőkével működő magyarországi vállalatok árbevételüknek csak kis hányadát költik K+F-re. 97. ábra A külföldi többségi tulajdonban lévő cégek aránya a vállalati K+F kiadásokból, valamint árbevétel-arányos K+F intenzitásuk 2007 (százalék)

A külföldi többségi tulajdonban lévő cégek K+F intenzitása (százalék)

5,0 DE

4,5 4,0 3,5

JP

3,0 US

2,5

FI

FR

2,0 1,5

UK

NL

1,0 IT

0,5

IE

CD

PT CZ

PL

HU

0,0 0

20

40

60

80

A külföldi többségi tulajdonban lévő cégek aránya a K+F kiadásokból (százalék)

OECD

120 |

100

Azokban az országokban, ahol jelentősek a vállalati innovációs célú, illetve kutatás-fejlesztési ráfordítások, ott rendszerint a kockázati tőke is markánsan jelen van. A technológiai cégek az ezredforduló környékén felülértékeltek voltak (ekkor durrant ki a „dotkomlufi”), így nem meglepő, hogy a korai fázisban finanszírozó kockázati tőke 2007-re visszaszorult, sőt, a válság ezen a folyamaton minden bizonnyal gyorsított. A fejlett kockázati tőkepiaccal rendelkező országokhoz képest az összehasonlításban kiemelt országokban kevés a nagy növekedési potenciált jelentő K+F, illetve technológia-vezérelt vállalkozás. A közép-és kelet-európai régióban a vállalati K+F és a kockázati tőke jelenléte egyaránt szerényebb és ellentmondásosabb, mint a fejlettebb országokban. Ezt az ellentmondásosságot illusztrálja, hogy Csehországban, ahol viszonylag magas a vállalkozási K+F aránya, a kockázati tőke elérhetősége gyenge. Magyarországon alacsony a vállalati K+F GDP-hez viszonyított aránya, ugyanakkor a kockázati tőkét is nehezebb bevonni. 98. ábra Korai fázisú kockázati tőkebefektetések és vállalati K+F 2000, 2007 (százalék)

A vállalati szektor K+F teljesítménye a GDP arányában (százalék)

3

2,5

FI 2

1,5

EU-15

2000

UK

2007

AT

1

CZ 0,5

RO

HU

PL

0 0

0,02

ES PT 0,04

0,06

0,08

0,1

0,12

Korai fázisú kockázati tőkebefektetések a GDP arányában (százalék)

Eurostat



3.5.2

A t u d o m ányos- te chn o l ó giai munk a e rő

A kutatás-fejlesztés és az innovációk sikerében döntő az emberi tényező. Magyarországon a kutatás-fejlesztés terén foglalkoztatottak száma jóval alacsonyabb, mint például a hasonló népességű Csehországban. Az eltérés az alacsony magyar foglalkoztatottsági szintre vezethető vissza: az aktív népesség arányában a cseh és a magyar mérőszám hasonló, ugyanakkor Csehországban a vállalati, Magyarországon a felsőoktatásban dolgozó kutatók aránya a jelentősebb. A magyar adatokat azonban nem árt óvatosan kezelni, mert a felsőoktatásban elszámolt kutatási teljesítmény nem csekély része látszólagos, míg a vállalati kutatást végzők nem feltétlenül jelennek meg kutatóként a statisztikában, különösen nem a kisebb vállalkozásoknál. 99. ábra A kutatók száma az aktív népesség és a foglalkoztatottak arányában 2007 (százalék) 2,5

2

1,5

1

0,5

0 EU27

RO Az aktív népesség arányában

Eurostat

122 |

HU

CZ

A foglalkoztatottak arányában

FI

A műszaki fejlődésre alapozott versenyképesség fenntartásához az iskoláknak a természettudományos ismeretekre is hangsúlyt kell fektetni. AZ IMD felmérésének eredményei azt mutatják, hogy Magyarországon a természettudományoknak erős a pozíciója az oktatásban, ám az elmúlt évtizedben ez nagyobb mértékben romlott, mint a régió más országaiban. Hozzá kell tennünk rögtön, hogy ez egy világszerte megfigyelhető trend: a közoktatás természettudományos fókusza szinte mindenhol csökkent. 100. ábra Az általános- és középiskolák természettudományos fókusza 2009 FI

FI

FR

FR

JP

JP

DE

DE

HU

HU

AT

AT

CZ

CZ

SI

SI

IE

IE

EE

EE

PT

PT

PL

PL

UK

UK

US

US

GR

GR

IL

IL

SK

SK

BG

BG

RO

RO 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

-4

-2

0


1=nagyon gyenge; 10=nagyon erős



2


Az innovációs miliővel szorosan összefügg, hogy a tudomány és technológia emberi erőforrásai – az ún. HRST5 munkavállalók, azaz mindenki, akinek felsőfokú végzettsége van, vagy olyan munkakört tölt be, amihez diploma kellene – mennyire mobilak. A kutatások szerint ugyanis munkahely-változtatásaik és a gazdasági teljesítmény között kimutatható az összefüggés. A közepes mobilitási mutatókkal rendelkező Lengyelország és Szlovénia kivételével a felzárkózó országokban alacsony szintű a HRST-szakemberek mobilitása, nálunk különösen. Magyarországon például a felmérést megelőző egy évben a magas képzettséget igénylő munkahelyeken dolgozóknak mindössze 4%-a változtatott állást. 101. ábra A 25-64 év közötti HRST munkavállalók mobilitási arányai 2000, 2007 (százalék) 12

10

8

6

4

2

0 ES

FI

UK

LV

SI

EE

BE

FR

PL 2007

Eurostat

5

HRST: Human Resources of Science and Technology

124 |

AT

LT

2000

PT

DE

IT

CZ

SK

HU

RO

GR

3.5.3

I nn ov á ci ós m ili ő, hál óz ato k

Az innováció társadalmi szintű elfogadása a gazdasági válság időszakában különösen fontos, mert a kihívásokhoz a megújulni képes vállalatok tudnak leghamarabb alkalmazkodni és az ő értékteremtő képességük határozza meg az egyes nemzetgazdaságok jólétét. Az IMD felmérése szerint az ezredfordulóhoz képest a reformokhoz való európai viszonyulás romlott. Magyarországon a romlás jelentősebb, mint Európában, bár egyes régióbeli versenytárs-országokban (Románia, Szlovénia) még ennél is borúsabb a kép. Ez a hazai innovációs folyamatok szempontjából rendkívül kedvezőtlen, mert rugalmatlanságot, nem kooperáló attitűdöt konzervál. 102. ábra A gazdasági-társadalmi reformok elfogadása 2009 IE

IE

JP

JP

FI

FI

AT

AT

EE

EE

IL

IL

US

US

UK

UK

BG

BG

SK

SK

DE

DE

EU27

EU27

PT

PT

PL

PL

CZ

CZ

SI

SI

GR

GR

HU

HU

FR

FR

RO

RO

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

1 = a reformokat nem támogatja a társadalom; 10 = a reformokat támogatja a társadalom

-4

-2

0




2


A személyes kapcsolatok, az együttműködési készség, a kölcsönös bizalom és a földrajzi közelség mind fontos feltételei az innovációnak. Miközben Magyarországon az innovatív vállalatok aránya alacsony (kb. az európai átlag fele), azok, amelyek innovatívak, az átlagosnál gyakrabban vesznek részt innovációs kooperációkban. Ez minden bizonnyal a kapcsolatépítést előtérbe helyező pályázati rendszereknek is köszönhető. A lengyelországi helyzet nem különbözik érdemben a magyartól (ott is kevés az innovatív vállalat), a csehek hasonló kooperációs mérőszáma pedig – az innovatív cégek magasabb aránya miatt – olajozottabban működő innovációs rendszerre utal. 103. ábra Az innovatív vállalatok közül az innovációs kooperációban részt vevők aránya* 2006 (százalék) 70

60

50

40

30

20

10

0 IT

RO

DE

ES

PT

* 10 fő feletti vállalatok

Eurostat

126 |

BG EU27 IE

UK

GR

BE

SK

CZ

AT

HU

LV

EE

PL

SI

LT

FI

A vállalati méret szerinti kooperációs adatok azt mutatják, hogy Magyarországon az innovatív vállalatok közül a kicsik némileg ritkábban, a nagyok pedig gyakrabban kooperálnak újításaik megvalósítása során. A versenytárs országok közül érdekes az innovatív lengyel középvállalatok magas és a kisvállalatok alacsony kooperációs arányszáma. A finn vagy az észt adatok is tanúsítják, hogy az innovatív skandináv kisvállalatok majdnem kétharmada kooperál. Ennek az a magyarázata, hogy az innovációhoz szükséges erőforrásaik korlátozottak, így a szükséges kompetenciákat kívülről vonják be. Ehhez természetesen az északeurópai országokra jellemző társadalmi-kulturális jellegzetességek is hozzájárulnak. 104. ábra Az innovatív vállalatok közül az innovációs kooperációban résztvevők aránya 2006 (százalék) 70

60

50

40

30

20

10

0 FI

EE

BG

AT

250 főnél többet alkalmazó cégek

PT

EU27

HR

50-249 főt alkalmazó cégek

RO

HU

SK

PL

10-49 főt alkalmazó cégek

CIS 2006 Eurostat



A vállalatvezetői vélekedések alátámasztják a hivatalos statisztikákat: a jó kutatóhelyek elérhetősége Magyarországon az ezredforduló óta eltelt közel egy évtizedben jóval nehezebbé vált a régióbeli közvetlen versenytárs országokhoz képest is. Ez korlátozza az innováció irányába történő tőkeáramlás lehetőségeit. Az ezredforduló óta az egyetemekkel való vállalati kapcsolatok a legtöbb vizsgált országban bővültek, ezek közül is leginkább Portugáliában, Ausztriában, Csehországban és Szlovéniában. Románia és Magyarország esetében az egyetemi-vállalati kapcsolatok valamivel intenzívebbek, mint Közép- és Kelet-Európa más országaiban. Észtország, Magyarország, Lengyelország és Csehország vezető műszaki egyetemei környezetében néhány multinacionális nagyvállalat kisebb-nagyobb kutatási részlege is letelepült. Ez egyértelmű jelzése annak, hogy a régióban létezik a vállalatok számára fontos és versenyképes tudás. Ha ennek kihasználása a multinacionális vállalatok számára kifizetődő, akkor hosszabb távon mindez záloga lehet a helyi (hazai tulajdonú) vállalatok fejlődésének is az egyetemek környezetében. 105. ábra A vállalkozások és az egyetemek közötti tudástranszfer 2009 FI

FI

IL

IL

IE

IE

DE

DE

US

US

AT

AT

JP

JP

UK

UK

PT

PT

RO

RO

HU

HU

CZ

CZ

EE

EE

FR

FR

PL

PL

SI

SI

BG

BG

GR

GR

SK

SK

1

2

3

4

5

1=nem működik; 10=kiválóan működik


128 |

6

7

8

9

10

-2

-1

0


1

2

A magyar gazdaság dinamizmusához jelentősen hozzájárul a külföldi működő tőke. A külföldi vállalatok ugyanakkor sok esetben szinte enklávéban termelnek, vagy szolgáltatnak. Nyugatés Közép-Magyarország autóiparában, illetve a gyógyszeripar-gyógytermék-gyógyítás terén jöttek létre regionálisan koncentrált és bizonyos helyi sajátosságokra és szolgáltatásokra épülő, a fejlett országokat jellemző klaszterek. Bár ez nem túl sok, mégis a cseh, magyar, illetve szlovén klaszteresedés sokat javult és az általunk vizsgált országcsoportban ma már a mezőny közepén található. A klaszterek kialakulása módot ad arra, hogy a lokálisan fontos iparághoz kapcsolódó különböző kutatás-fejlesztési (és egyéb, pl. jogi, pénzügyi, marketing, informatikai stb.) szolgáltatások és képzés helyben, kevés utánajárással is elérhetők legyenek. A kutatások szerint ezek a klaszterek jelentik a dinamikusabb fejlődés zálogát. A klaszterek fejlődésének fő előfeltétele viszont a regionalizmus megerősödése, amiben egyetlen közép és kelet-európai ország sem jeleskedik. 106. ábra A klaszterek fejlettsége 2008 US

US

JP

JP

FI

FI

DE

DE

UK

UK

AT

AT

FR

FR

IE

IE

IL

IL

CZ

CZ

SI

SI

HU

HU

RO

RO

PT

PT

SK

SK

EE

EE

PL

PL

GR

GR

BG

BG

1

2

3

4

5

6

7

-1

0

1


1=nagyon fejletlen; 7=nagyon fejlett



2


A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítésének korlátai egyértelműen fékezik az innovációt. A közép- és kelet-európai régióban általában jellemző a szellemi tulajdon védelmének erőtlensége. Az IMD felmérése szerint a magyar, az észt, a cseh és a szlovén helyzet a közepesnél valamivel kedvezőbb, bár a fejlett országoktól jelentős az elmaradás. Az ezredfordulót követően régiónk országai nemhogy csökkentették az e téren mutatkozó lemaradásukat, hanem Csehországot, Szlovéniát és Litvániát leszámítva növelték azt. 107. ábra A szellemi tulajdon védelme 2009 FI

FI

DK

DK

AT

AT

DE

DE

JP

JP

US

US

IE

IE

FR

FR

UK

UK

PT

PT

LT

LT

ES

ES

EE

EE

HU

HU

CZ

CZ

SI

SI

SK

SK

GR

GR

PL

PL

BG

BG

RO

RO

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1 = nagyon gyenge; 10 = a világ legszigorúbb jogi szabályozásával egyenértékű


130 |

10

-4

-2


0

2

3.5.4

A t u d o m ányos- te chn o l ó giai te lj e sí tm é ny

A magyar gazdaságban az innovatív vállalatok aránya a második legalacsonyabb Európában, az átlagnak körülbelül a fele. E tekintetben a román vagy lengyel adatok csak kicsit kedvezőbbek, a szlovák mutatók esetében viszont az ipari arányok már jóval magasabbak. Észtország az európai élbolyban található. 108. ábra Az innovatív vállalatok aránya* 2006 (százalék) 80

70

60

50

40

30

20

10

0 LV

HU

RO

BG

PL

LT Ipar

SK

CZ

ES

IT

GR

PT

SI

EU27 UK

AT

EE

FI

IE

Szolgáltatások (közösségi szolgáltatások nélkül)

*10 fő feletti vállalatok

CIS 2006 Eurostat


DE


A fejlett országokban azért is alacsonyabb a kivitel importtartalma, mert az exportáló cégek az értéklánc legértékesebb, legnagyobb hozzáadott értékű tevékenységeivel, így kutatással, fejlesztéssel, logisztikai tevékenységgel stb. is foglalkoznak. A nagy élőmunka igényű tevékenységeket (például az összeszerelést, üzleti szolgáltatásokat) olcsóbb bérű országokba helyezik ki. Vállalatvezetői megítélések szerint az értékláncban Csehország és Szlovénia pozíciója a legjobb a régión belül, kedvezőbb Portugáliánál, Görögországnál, Szlovákiánál, Lengyelországnál és Magyarországnál is. 109. ábra Az értékláncok jelenléte és a vállalatok innovációs kapacitása 2008 7

DE

a cégek a technológiákhoz - külföldi vállalatok licenszei, illetve másolása (1) - saját kutatások és új termékek/technológiák előállítása (7) révén jutnak hozzá

6

FI IL

US

5

FR AT

UK

SI CZ

4

IE EE

PT RO

3 BG

HU SK PL GR

2

1 0

1

2

3

4

5

6

az exportőr cégek elsősorban nyersanyagot termelnek vagy gyártanak (1); - nem csak gyártanak, hanem termékfejlesztést, marketinget, logisztikát és értékesítés utáni szolgáltatásokat is megvalósítanak (7)


132 |

JP

7

A tudományos közlemények tekintetében Magyarország 10 év alatt Lengyelországhoz és Csehországhoz hasonlóan az átlagnál gyorsabban tudta növelni részesedését a világ természettudományos és műszaki publikációiból. Ez jelzi, hogy a tudományos színvonal tekintetében a pozíciók őrzése a tudás viszonylag alacsony társadalmi presztízse ellenére is lehetséges. Ugyanakkor az európai paradoxon Magyarországot is jellemzi: hiába az elfogadható színvonalú K+F, az eredmények gazdaságilag nem realizálódnak kellő mértékben. 110. ábra Részesedés a világ természettudományos és műszaki publikációiból 1995, 2005 (százalék) 1,2

1,2

1

1

0,8

0,8

0,6

0,6

0,4

0,4

0,2

0,2

0

0 SI

IE

PT

CZ

HU

NO 2005

GR

AT

FI

DK

PL

BE

1995

NSF



3.6

H u m án e rőf o r r ás o k

Azok az országok fognak sikeresen túljutni a válságon, amelyek képesek versenyképes, magas termelékenységű szektorok felé történő elmozdulásra. Az oktatás, képzés, a tudás generálását szolgáló infrastruktúra alapvető fontosságú a gazdaság versenyképessége szempontjából. 3.6.1

D e m o g r áf iai f o l y am ato k

A demográfiai folyamatok alakulása szempontjából Magyarország nincs túl jó helyzetben. A népesség 2000 óta nem növekedett, szemben az európai országok nagy többségével. Csökkenésnek indult a fiatal korosztályok létszáma, az időseké pedig emelkedik. A kedvezőtlen korösszetétel gazdasági következményeit valamelyest tompíthatja a nemzetközi migráció, ez azonban nem jelentős tényező Magyarország számára. 111. ábra A népesség éves átlagos változása 2000-2008 (százalék) IE IL

ES US FR UK PT AT NL FI GR CZ SI HU DE PL EE RO BG -1,0

UN

134 |

-0,5

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

Egyes fejlett országokban, így elsősorban Japánban és Németországban igen erőteljes volt a népesség elöregedése 2000-2008 között, míg Írországban, Izraelben, vagy az USA-ban jóval kedvezőbb a korösszetétel alakulása. Magyarország helyzete egyáltalán nem rossz, de az előrejelzések szerint az elöregedés 2020 után hazánkat is érzékenyen fogja érinteni. A folyamat egész Európára jellemző, s gyorsabb, mint a többi kontinensen. A következő évtizedekben a nyugdíjasokat egyre kevesebb aktív korú fogja eltartani, ami elsősorban a nyugdíjrendszer és egészségügy számára – s ezáltal az egész államháztartásra - jelent kihívást. Az európai országok ezt a problémát különböző módon próbálják meg kezelni. Franciaország a gyermekvállalást ösztönzi, az Egyesült Királyság, Írország vagy Svédország a külföldiek beáramlását preferálja. A válság mindenhol bátrabb lépéseket, radikális munkaerőpiaci és nyugdíjreformokat is kikényszeríthet. 112. ábra A 65 évesnél idősebb népesség aránya a teljes népességből 2008 (százalék) JP

JP

DE

DE

GR

GR

BG

BG

PT

PT

AT

AT

ES

ES

FI

FI

FR

FR

UK

UK

HU

HU

EE

EE

RO

RO

NL

NL

CZ

CZ

SI

SI

PL

PL

US

US

SK

SK

IE

IE

IL

IL 0

5

European Commission

10

15

20

25

-2

0

2

4

6




A függőségi ráta megítélésmegítélését az határozza meg, hogy abban mekkora a fiatalok, illetve az idősek eltartási igénye. Az új EU-tagországokban általában kedvezőbb a helyzet, mint Magyarországon, de a fejlett ipari országok többségének nagyobbak a terhei. A népességnek több mint a fele eltartandó fiatal, illetve idős, pl. Izraelben, Franciaországban és az Egyesült Királyságban. E három magas függőségi rátájú országban az eltartottakon belül viszont a fiatalok vannak többségben. Azokban az országokban várható a demográfiai feszültségek kiéleződése, ahol az idős népesség arányának növekedése alacsony termékenységgel párosul. A függőségi ráta növekedésével nőnek a költségvetési kiadások, s ennek megfelelően a bevételeknek is növekedni kell. A demográfiai helyzet tehát a gazdasági versenyképességet befolyásoló tényező, amennyiben az aktív korúakra egyre nagyobb adóterheket ró a magas függőségi ráta. Ez szinte egész Európában jellemző folyamat, amivel minden országnak szembe kell néznie. Megoldása ugyanis már most radikális strukturális reformokat követel, ami nagy hangsúllyal igaz Magyarországra is. 113. ábra Függőségi ráta (15 évnél fiatalabbak és 64 évnél idősebbek/15-64 évesek) 2008 (százalék) IL

IL

JP

JP

FR

FR

UK

UK

DE

DE

FI

FI

PT

PT

GR

GR

US

US

NL

NL

AT

AT

EE

EE

IE

IE

HU

HU

ES

ES

BG

BG

PL

PL

RO

RO

CZ

CZ

SI

SI

SK

SK 0

10

20

European Commission

136 |

30

40

50

60

70

-10 -5

0

5


10

3.6.2

M u n k a e rő p ia c

A közép- és kelet-európai országokban jóval magasabb az egy foglalkoztatott által ledolgozott órák száma, mint a fejlett országokban, ahol rövidebb a munkaidő, hosszabb a fizetett szabadság, jelentősebb a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, kevesebb a túlóra. Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban legalább 20 százalékkal több órát dolgoznak egy évben átlagosan a foglalkoztatottak, mint Ausztriában. Magyarországon az EU27 országok átlagához képest 30 százalékkal, Hollandiához képest pedig – ahol átlagosan a legrövidebb a munkaidő – több mint 40 százalékkal dolgoznak több órát. A válság hatásai még a számokban nem tükröződnek, de várható, hogy az adatok majd a ledolgozott munkaórák jelentős csökkenéséről tanúskodnak. 114. ábra Ledolgozott munkaórák száma/fő/év 2000-2007 2 300

2 200

2 100

2 000

1 900

1 800

1 700

1 600

1 500 2000

2001

2002 HU

CZ

2003 PL

SK

2004 RO

2005 BG

NL

2006 AT

2007

US

OECD



Európa lemaradása az Egyesült Államok mögött látványosan fejeződik ki abban is, hogy a munkaképes korúak (15-64 évesek) foglalkoztatási rátája (az aktivitási és munkanélküli ráta összege) annál jóval alacsonyabb. Míg 1975-ben az mind az EU-ban, mind az USA-ban 64 százalék volt, később egyre nőtt köztük a különbség. 2008-ban az EU átlagos foglalkoztatási szintje 66, az USA-é viszont már 72 százalék volt. S bár Európa közeledik a Lisszaboni Stratégiában 2010-re kitűzött célhoz, a 70 százalékos szinthez, annak elérésétől – nem számítva a válság hatásait – még messze van. Európa lemaradása nemcsak az USA-val, hanem Japánnal összevetve is szembeszökő, ahol a munkaképes korúak 71 százaléka foglalkoztatott. Magyarországon a felsorolt országok között a legalacsonyabb, 57 százalékos a foglalkoztatási ráta, s míg az a legtöbb országban 2000 óta növekedett, Magyarországon nem változott. 115. ábra A foglalkoztatási ráta 2008 (a munkaképes korú népesség arányában, százalék)

AT

AT

FI

FI

US

US

JP

JP

CZ

CZ

EU27

EU27

SK

SK

PL

PL

HU

HU

0

10

20

European Commission

138 |

30

40

50

60

70

80

-5

0

5


10

A magyar foglalkoztatási ráta 2008-ban, szemben a többi országgal, tovább csökkent. Az alacsony foglalkoztatási szint részben a nem bejelentett foglalkoztatás magas arányával magyarázható. A foglalkoztatás legalizálása érdekében számos intézkedés történt hazánkban az elmúlt években, ez azonban a számokban nem mutatkozik meg. Ehhez hasonlóan alacsony – de az utóbbi években érzékelhetőbben növekvő – a szlovák és a lengyel foglalkoztatási szint. A 2002-ben még az 50 százalékot alig meghaladó lengyel foglalkoztatási szint azóta látványosan emelkedik és 2008-ban már meghaladta a magyart. 116. ábra A foglalkoztatási ráta 1996-2008 (a munkaképes korú népesség arányában, százalék) 80

70

60

50

40 1996

1997 EU27

1998

1999 HU

2000 CZ

AT

2001

2002

PL

SK

2003 FI

2004 RO

2005 BG

2006 NL

2007

2008

US

Eurostat



A foglalkoztatási szint alakulását nagyban befolyásolják a férfiak és a nők foglalkoztatásának különbségei is. A nők aktivitása alacsonyabb a férfiakénál, ami néhány mediterrán és középkelet európai országra különösen jellemző. Ebben szerepet játszanak a női munkavállalással kapcsolatos hagyományok, de olyan szabályozási kérdések is, mint a gyermeknevelés támogatása, vagy a férfiakénál korábbi életkorban történő nyugdíjba vonulás lehetősége. A fejlett európai országokban több a lehetőség a részmunkaidőben történő munkavállalásra, ami kedvez a női munkavállalóknak. Ahol az kevésbé jellemző, mint hazánkban is, ott alacsonyabb a női foglalkoztatás aránya (különösen igaz ez a szülőképes kor környékén). 117. ábra Foglalkoztatási ráta nemenként 2008 (százalék) GR CZ US EU27 JP PT FI SI PL FR EE HU

AT EU15 IE BG UK SK RO LT LV 0

10

20

30

40

50 Férfiak

Eurostat

140 |

60 Nők

70

80

90

100

Magyarországon különösen alacsony szintű a munkaképes korú fiatal és idős generáció foglalkoztatása. A 15-24 éves korcsoportban mindössze 20 százalékos a foglalkoztatás, a diagrammon szereplő országok között a legalacsonyabb. Hasonlóképpen alacsony az 55 év felettiek foglalkoztatása is, amely részben az alacsonyabb nyugdíjkorhatárral, részben pedig a korai, illetve rokkant nyugdíjazás széleskörű elterjedtségével magyarázható. A korai- és rokkantnyugdíjba vonulást szigorító, közelmúltban hozott intézkedések csökkentik ezt a kört. 118. ábra Foglalkoztatási ráta korcsoportonként 2008 (százalék) 15-24 évesek AT UK

IE FI EU15 SI EU27 LV EE PT FR CZ PL LT BG SK RO GR HU 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

20

30

40

50

60

70

80

90

100

55-64 évesek EE LV UK FI IE LT

PT CZ EU15 BG EU27 RO GR AT SK FR SI PL HU 0

10

Eurostat



A rugalmas, így a részmunkaidős foglalkoztatás hatékony eszköz a munkaerő kereslet ingadozásainak kiegyenlítésére. Különösen megnőtt ennek a jelentősége a globális válság körülményei között, amikor a csökkenő kereslethez való alkalmazkodásban a vállalatok a munkaidő csökkentés különböző lehetőségei között a részmunkaidő bevezetését is igénybe veszik. A részmunkaidőben alkalmazottak aránya a válság előtt meglehetősen tág határok között mozgott az EU-ban. A legkevésbé jellemző az új tagállamokra, így Bulgáriára, Szlovákiára, Magyarországra és Csehországra, szemben Hollandiával, az Egyesült Királysággal, vagy Németországgal. A részmunkaidőben történő foglalkoztatás jóval kevésbé terjedt el az USA-ban, mint Európában. 119. ábra A részmunkaidős foglalkoztatás aránya 2007 (százalék) NL

NL

UK

UK

DE

DE

IE

IE

JP

JP

AT

AT

FR

FR

US

US

FI

FI

ES

ES

PL

PL

PT

PT

GR

GR

CZ

CZ

HU

HU

SK

SK

BG

BG 0

OECD

142 |

5

10

15

20

25

30

35

40

-4 -2

0

2

4


6

A válságot megelőző években, 2000-2008 között, mind az EU-átlagában, mind az EUtagállamok többségében csökkent a munkanélküliségi ráta. Az EU-ban 2008-ban az aktív népesség 93,5 százaléka volt foglalkoztatott, 6,5 százalék pedig munkanélküli. A 2008. évi adatok szerint igen alacsony, 3 százalék alatti volt a munkanélküliség Hollandiában, míg három közép-és kelet-európai országban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában meghaladta a 6 százalékot. Spanyolország 11-12 százalék közötti értéke volt a legmagasabb az EU-ban. 2008-ban még a legtöbb országban csökkent a munkanélküliség, de ettől eltérő képet mutat a spanyol, az ír, az amerikai, a brit az észt és a magyar gazdaság. 2009 közepén a válság hatásaként az EU-ban átlagosan 9 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta a 2008-as 7 százalékról. 120. ábra A munkanélküliségi ráta 2008 (százalék) ES

ES

ES

SK

SK

SK

FR

FR

FR

HU

HU

HU

GR

GR

GR

PT

PT

PT

DE

DE

DE

PL

PL

PL

EU27

EU27

EU27 FI

FI

FI

IL

IL

IL

IE

IE

IE

RO

RO

RO

US

US

US

BG

BG

BG

UK

UK

UK

EE

EE

EE

CZ

CZ

CZ

SI

SI

JP

JP

JP

AT

AT

AT

SI

NL

NL

0

OECD

2

4

6

8

10

12

NL -16 -12 -8 -4

0


4

-4

-2

0

2



4


Ez év júniusában 2008 júniusához képest minden országban, de igen különböző mértékben csökkent a foglalkoztatás. Az alábbi ábrán szereplő országok közül legjobban a balti államokban, Spanyolországban és Magyarországon, ahol ebben az időszakban 4,5 százalékos volt a foglalkoztatás visszaesése. 121. ábra A foglalkoztatás alakulása 2009. II. né. (2008. II. né. = 100, százalék) LV

EE

0 -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8

-9 -10 -11 -12 -13 -14 -15

Eurostat

144 |

ES

LT

HU

FI

PT

EU27

BG

SI

CZ

SK

FR

AT

GR

PL

DE

Európa és az USA munkaerőpiaci működésének jelentős eltérése, rugalmasságbeli különbsége fejeződik ki a tartós munkanélküliek arányában is. Míg az USA munkanélküliségi rátája 5 százalékos volt 2008-ban, s csak minden kilencedik ember volt ezen belül tartósan munkanélküli, addig az EU-ban, ahol a munkanélküliségi ráta 7 százalék volt, majdnem minden második munkanélküli tartósan maradt távol a munkaerőpiacról. A tartós munkanélküliség rátája 2000-2008 között az EU országaiban enyhén, több közép- és kelet-európai országban viszont jelentősen mérséklődött (a legjobban Bulgáriában, Lengyelországban, Szlovákiában és a balti államokban), miközben Magyarországon kissé nőtt. Ez fokozza az ország szociális terheit, mégpedig tartósan; a nem munkajövedelmekből élők gyermekei nagy valószínűséggel átörökítik ezt az életformát, s ennek negatív következményei nyilvánvalóak. 122. ábra Tartós munkanélküliségi ráta 2008 (százalék)*

EE UK JP FI NL AT US

0

1

2

3

4

5

6

7

* a tartósan (legalább 12 hónapig) munkanélküliek az aktív népesség százalékában

Eurostat



A munkaerőpiaci igények változását nem követő oktatási és képzési rendszer is oka annak, hogy a fiatalok (15-24 évesek) körében kétszer olyan magas a munkanélküliek aránya, mint az átlagos munkanélküliségi ráta. A tanulmányok befejezését részben a gyakorlatlan munkaerő keresletének hiánya, részben személyes okok miatt gyakran nem, vagy csak késve követi munkavállalás. Szerepet játszik a szürke gazdaság irányába történő mozgás is. A 27 EU tagállam közül Hollandiában és Ausztriában a legalacsonyabb a fiatalok körében a munkanélküliség (6, illetve 8 százalék), és alacsony Japánban is. Ezzel ellentétben igen magas Görögországban és Magyarországon. Hazánkban 2000-2008-ban tovább nőtt, míg Szlovákiában, Lengyelországban, vagy Bulgáriában a 2000 utáni időszakban jelentős mértékben csökkent. A válság a fiatal munkavállalók esélyeit tovább rontotta: a 2008 évi 15 százalékkal szemben 2009 közepére 20 százalékra emelkedett az EU-ban az ifjúság körében a munkanélküliségi ráta. 123. ábra A 25 évnél fiatalabbak munkanélküliségi rátája 2008 (százalék) GR

GR

HU

HU

SK

SK

FR

FR

RO

RO

PL

PL

FI

FI

PT

PT

EU27

EU27

UK

UK

IE

IE

BG

BG

EE

EE

US

US

SI

SI

CZ

CZ

DE

DE

AT

AT

JP

JP

NL

NL

0

OECD

146 |

5

10

15

20

25

-30

-20

-10


0

10

3.6.3

O k t at ás

Magyarország a kilencvenes évek eleje óta kedvező befektetési terepe a multinacionális vállalatoknak. Az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése és a relatív alacsony munkaerőköltségek mellett alapvető vonzerő volt a kvalifikált, jól képezhető munkaerő, ami kedvezett a munkaintenzív tevékenységeknek. Ennek tudható be, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságok elektronikai iparába befektetett külföldi működőtőke mintegy 60 százaléka Magyarországon működött. A befektetők külön értékelték a felsőoktatás kapacitásának megnövekedését, azt, hogy néhány év alatt duplájára nőtt a felsőoktatás kibocsátása és nemcsak az összeszerelésben, de esetenként az értéklánc magasabb fokozataiban is ki tudták használni a magyar munkaerőpiac nyújtotta előnyöket. Kétségtelen, hogy a válság után is fontos versenyképességi tényező lesz Magyarország számára a munkaerő kvalifikációja és a még mindig viszonylag alacsony munkaerő költségek. A külföldi tőke vonzása szempontjából kiemelt jelentőségű marad a jó alapképzettség és szakképzettség egyaránt, de ezen a téren a régióban máris nagy a verseny. A globalizált gazdaságban a válság után várhatóan felgyorsuló innováció azonban fokozott keresletet támaszt a magas szinten képzettek iránt is, Magyarország szempontjából reálisan az új kutatási eredmények alkalmazása területén. Akkor lehet a magyar gazdaság eredményes a versenyben, ha szaporodik az innovatív kis- és középvállalatok ma még igen szűk köre. A vállalkozások ennél szélesebb körét is érintő követelmény a nemzetközi piacokon való fokozottabb részvétel, amiben a munkaerő felkészültsége alapvető fontosságú. A menedzsment képességek fejlesztése, a folyamatos tanulás, a jobb nyelvi ismeretek elsajátítása, az IKT lehetőségeinek jobb kihasználására irányuló képességek nélkül – még a szükséges szakmai ismeretek birtokában is – csupán illúzió a kkv-szektor versenyképességének lényeges javulása. Csak korlátozott marad így Magyarország komparatív előnyeinek jobb kihasználása akár a jó mezőgazdasági adottságokat és az élelmiszeripart, akár az ipar más területeit, vagy a világban gyorsan növekvő és rengeteg lehetőséget kínáló szolgáltatási szektort tekintjük. A humán erőforrás fejlesztése különösen nagy hangsúlyt kap a válság idején. A képzésbe való befektetések – amennyiben van rá lehetőség – biztosan megtérülnek a fellendülés idején, de fontos a szerkezet: főleg arra kell képezni, amire 5-15 éves távlatban lesz piaci kereslet. A tudás ugyanis 10-15 év alatt elavul, az egyén élete során valószínűleg többször kényszerül tevékenységet változtatni.



A hazai oktatás gyengeségei már az általános iskolai képzésben is megmutatkoznak. Az OECD kezdeményezésére végzett PISA teszt a magyar diákok tudását számos más, OECD és azon kívüli országgal veti időről időre össze. A PISA-teszt eredményei arra adnak választ, hogy mennyire felelnek meg a különféle államok oktatási rendszerei által képzett tanulók a mindennapi élet s a modern munkaerőpiac kihívásainak. A legutóbbi, 2006-os PISA-teszt alapján, amely többek között a 15 éves diákok matematikai készségét, ismereteit méri, Magyarország más közép- és kelet-európai országokkal és a fejletlenebb régi EU-tagállamokkal együtt a gyenge középmezőnybe tartozik. 124. ábra A 15 évesek matematikai készsége 2006 (pont) FI

FI

JP

JP

CZ

CZ

AT

AT

DE

DE

IE

IE

FR

FR

PL

PL

SK

SK

HU

HU

ES

ES

US

US

PT

PT

GR

GR

400

420

PISA 2006 OECD

148 |

440

460

480

500

520

540

560

580

600

-50

-25

0


25

50

A magyar fiatalok természettudományos érdeklődése ennél valamivel kedvezőbb helyet kapott a rangsorban. Optimizmusra okot adó tényező, hogy a 2006. évi felmérés alkalmával – 2000-hez képest – a magyar fiatalok mindkét kritérium alapján kissé kedvezőbb eredményt értek el, bár a javulás nem volt jelentős. 125. ábra A 15 évesek természettudományos érdeklődése 2006 (pont) FI

FI

JP

JP

DE

DE

CZ

CZ

AT

AT

IE

IE

HU

HU

PL

PL

FR

FR

US

US

SK

SK

ES

ES

PT

PT

GR

GR

400

420

PISA 2006 OECD

440

460

480

500

520

540

560

580

600

-25

0

25



50


3.6.4

Ké pz e t t s é g

A huszadik század elején nem sokan jövendölték volna meg, hogy az OECD-országokban a század végére nagyjából egyetemes lesz a középiskolai végzettség. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a magyarnál sokkal versenyképesebb gazdaságokban (USA, Izrael, Németország) alacsonyabb a középfokú oktatásban részesülők aránya, valamint az is, hogy Ausztriában 2000 óta csökkent. Ma Magyarországon a szülők általában előnyben részesítik az érettségit adó képzéseket, akkor is, ha a tanuló képességei, tanulmányi eredménye ennek sikeres elvégzését nem garantálja. A középiskolák pedig a kapacitások feltöltésére törekedve a tanulók felvételénél nem eléggé szelektívek. Ez nem szolgálja a tanulók megfelelő színvonalon történő felkészítését, és későbbi munkaerő piaci esélyeik alakulását. A hiányszakmák között elsöprő arányban a 8. és 10. évfolyamra épülő szakmák dominálnak, s évek óta nem változik érdemben a szakiskolai képzésben résztvevők száma, miközben egyes szakmákban permanens a hiány. 126. ábra A középfokú oktatásban részesülők aránya a releváns népességcsoportban 2007 (százalék) JP

JP

FR

FR

FI

FI

PL

PL

UK

UK

GR

GR

CZ

CZ

SI

SI

HU

HU

AT

AT

IL

IL

US

US

DE

DE

PT

PT

SK

SK

80

UNESCO

150 |

82

84

86

88

90

92

94

96

98

100

-10 -5

0

5 10 15 20


Az Európai Unió országaiban tíz 25-34 éves fiatal közül háromnak van felsőfokú végzettsége, de Japánban és Izraelben (s az ábrán nem szereplő Kanadában és Koreában) minden másodiknak. Majdnem minden országra jellemző ugyanakkor a felsőfokú végzettségűek arányának kisebb-nagyobb mértékű növekedése. A magyar 20 százalék alacsonynak számít a nemzetközi mezőnyben, de meghaladja a cseh és a szlovák, sőt az osztrák arányt is. Ebben a leggyorsabban felzárkózó ország a térségben Lengyelország, ahol a felsőfokú végzettségűek aránya a felsőoktatás gyors expanziója következtében már eléri az EU átlagát. Magyarországon a felsőoktatás területén dinamikus változás ment végbe az elmúlt másfél évtizedben. 1990 óta megnégyszereződött a felsőfokú képzésben részesülők száma. A felsőoktatás bővülésével párhuzamosan romlott az oktatás minősége, csökkent a diplomák értéke, ezért az oktatáspolitikával szemben az a követelmény, hogy a mennyiségi növekedéssel szemben az oktatási színvonal emelésére helyezze a hangsúlyt. 127. ábra A felsőfokú végzettségűek aránya a 25-34 éves népességben 2006 (százalék) JP

JP

IL

IL

IE

IE

FR

FR

US

US

FI

FI

UK

UK

NL

NL

ES

ES

EE

EE

PL

PL

EU27

EU27

GR

GR

SI

SI

DE

DE

BG

BG

HU

HU

PT

PT

AT

AT

SK

SK

CZ

CZ 0

OECD

10

20

30

40

50

60

70

-2 0

2

4

6



8 10


A szakemberek a természettudományi és a műszaki oktatás felé terelnék a pályaválasztókat, ami annál is inkább indokolt, mert Magyarországon igen alacsony a matematikai, mérnöki és informatikai képzettségűek aránya. Míg száz fiatalra Finnországban, vagy Írországban 18, Lengyelországban 14, addig Magyarországon mindössze 5 ilyen képzettségű jut. A felsőfokú képzés szerkezeti problémái fejeződnek ki a műszaki képzettségűek hiányában és a humán képzettségűek túlkínálatában. A felsőfokú természettudományos és műszaki végzettségű fiatalok aránya Magyarországon a legalacsonyabb a vizsgált országok körében. Ennek következtében a fiatal humán diplomások egy része csak nehezen, nem képzettségének megfelelően tud elhelyezkedni, miközben a cégek nem találnak elég szakképzett vagy megfelelő diplomás munkaerőt. 128. ábra Ezer 20-29 évesre jutó matematikai, mérnöki és informatikai végzettségű aránya 2007 (százalék) FR

FR

FI

FI

IE

IE

UK

UK

JP

JP

PL

PL

EU1 3

EU15

DE

DE

ES

ES

US

US

NL

NL

HU

HU 0

Forfás

152 |

5

10

15

20

25

-10 -5

0

5


10

Az IMD felmérése a megkérdezett szakértők sommás véleményét idézi az oktatás és az üzleti szféra kapcsolatáról. A térség országai közül a legjobb értékelést Csehország kapta, ahol ugyan alacsonyabb a felsőszintű képzettségűek aránya, mint Magyarországon, de ezzel együtt az oktatás jobban figyelembe veszi a vállalatok szakember szükségleteit. Magyarország esetében az oktatási rendszer alkalmazkodását a közepesnél rosszabbnak vélik a szakértők, s a megítélés a 2000. évi felmérés óta sokat romlott. Nagyon rosszak a vélemények a görög, a bulgár és a román oktatásról. 129. ábra Az oktatási rendszer igazodása az üzleti szféra igényeihez 2009 FI

FI

AT

AT

FR

FR

DE

DE

CZ

CZ

JP

JP

EU27

EU27

SI

SI

EE

EE

US

US

HU

HU

IL

IL

PT

PT

SK

SK

GR

GR

BG

BG

RO

RO 1

2

3

4

5

6

1=nem felel meg, 10=teljes mértékben megfelel


7

8

9

10

-3

-2

-1

0



1

2


Az oktatási rendszer kritikája és a felsőoktatás aránytalanságai ellenére Magyarországon – az IMD felmérése szerint – a vállalkozások jó arányban találnak a munkaerőpiacon kiváló műszaki szakembereket. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország az erős középmezőnyben található, megelőzve Közép-Kelet Európa többi országát, valamint az Egyesült Királyságot és Spanyolországot is. Általános, hogy 2000 és 2009 között romlott a megítélés, ami mind a növekvő igényekkel, mind a csökkenő kínálattal összefügg. 130. ábra Kiváló műszaki szakemberek jelenléte a munkaerőpiacon 2009 FI

FI IL

IL

PT

PT

FR

FR

JP

JP

US

US

NL

NL

AT

AT

DE

DE

GR

GR

HU

HU

CZ

CZ

SK

SK

ES

ES

EU27

EU27

UK

UK

PL

PL

BG

BG

SI

SI

EE

EE

RO

RO 1

2

3

4

5

*1=hiányoznak, 10=jelen vannak


154 |

6

7

8

9

10

-4

-2

0


2

Európában 72 millió az alacsony képzettségű munkaerő létszáma, a munkaerő egyharmada, s egyre kevesebb az olyan munkahely, amely alacsony képzettségűekkel is betölthető. A globalizálódó világ munkaerő iránti igényei gyorsan változnak, a foglalkoztathatóság kikényszeríti a folyamatos tanulást. A legtöbb ország kiemelt figyelmet fordít az átlagnál alacsonyabb képzettségű rétegek, így az időskorúak és bevándorlók foglalkoztatására és az ehhez szükséges képzésre. E kényszer hatásai azonban igen eltérőek az egyes országokban. Míg a folyamatos képzést folytatók aránya Finnországban megközelíti a 25 százalékot, az Egyesült Királyságban a 20-at, míg az csak igen alacsony, 4 százalék Magyarországon. 131. ábra Élethosszig tartó tanulás aránya (a 25-64 évesek közül oktatásban, képzésben résztvevők) 2007 (százalék) FI UK

SI EE EU27 DE CZ FR PT PL SK HU GR RO BG 0

5

10

15

20

25

Eurostat


30


Magyarországon köztudottan alacsony az idegen nyelvet jól beszélők aránya, amit a vállalatok évről évre egyre nagyobb problémának ítélnek. Annak ellenére, hogy az idegen nyelvek oktatása kötelező és a főiskolai diplomákat is ehhez kötik, a vállalatok igényeit mégsem elégítik ki. Pedig a nyelvtudás fontos versenyképességi tényező, feltétele annak, hogy a vállalatok bővítsék nemzetközi kapcsolataikat, pl. értékesítési, vagy beszerzési piacot szerezzenek külföldön, tájékozódjanak a versenytársakról. A hazai felmérések azt mutatják, hogy – saját bevallás szerint – a lakosság 73 százaléka egyáltalán nem beszél idegen nyelvet, még alapfokon sem. A fiatal korosztályok körében kedvezőbb a kép: a 16-20 éveseknek csak 33 százaléka nem beszél idegen nyelvet. Tárgyalási szintű nyelvtudással a lakosságnak mintegy 3 százaléka rendelkezik, társalgási szintűvel 11 százalék. Igen nagy különbség van a főiskolai és egyetemi végzettségűek nyelvtudása között: előbbiek 28, utóbbiak 12 százaléka nem beszél idegen nyelvet. 132. ábra A nyelvtudás a vállalatok értékelése szerint 2009 NL

NL

FI

FI

PT

PT

IL

IL

DE

DE

AT

AT

SI

SI

GR

GR

EE

EE

EU27

EU27

PL

PL

CZ

CZ

SK

SK

BG

BG

RO

RO

US

US

HU

HU

UK

UK

FR

FR

JP

JP

ES

ES 1

2

3

4

5

1=nem megfelelő, 10= megfelelő


156 |

6

7

8

9

10

-2

-1

0


1

2

4

FÜGGELÉK

4 .1

K i e m e l t a d atb á z is o k

AMECO Az Európai Unió AMECO adatbázisát, amely éves szintű adatokat tartalmaz az EU országairól, a DG Economic and Monetary Affairs állítja össze. EUROSTAT Az Eurostat az Európai Statisztikai Rendszer (ESS) szerves része. Az ESS az Eurostat mellett tartalmazza a tagországok statisztikai hivatalait, ügynökségeit, valamint központi bankjait, amelyek a tagországok, továbbá Izland, Norvégia és Lichtenstein hivatalos statisztikai adatait gyűjtik. A tagországok az EU által megadott szempontok szerint végzik az adatgyűjtést. Az ESS hálózatként működik, melynek tagjaként az Eurostat fő feladata az egyes nemzetek statisztikai mutatóinak harmonizációja és közzététele. Az ESS emellett folyamatos koordinációt folytat a nemzetközi szervezetekkel, az OECD-vel, az ENSZ-szel, az IMF-fel és a Világbankkal. KSH A Központi Statisztikai Hivatal nagy múltú, a kormány közvetlen felügyelete alá tartozó, szakmailag önálló, országos hatáskörű szerv. Feladata adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, feldolgozása, tárolása, elemzése és közzététele, az egyedi adatok védelme. A hivatal adatokat szolgáltat az országgyűlés és a közigazgatás szervei, a társadalmi szervezetek, az érdekképviseletek, a helyi önkormányzatok, a köztestületek, a tudományos élet, a gazdasági szervezetek, a lakosság és a hírközlő szervek, valamint a nemzetközi szervezetek, a külföldi felhasználók részére. OECD Az OECD 30 tagországot foglal magában, melyeket a demokratikus kormányzás, valamint a piacgazdaság iránti elkötelezettség jellemez. A szervezet folyamatos aktív kapcsolatot tart fenn 70 szervezeten kívüli országgal, nemzeti kormánnyal, valamint civil szervezetekkel. Tevékenysége - gazdasági és társadalmi szinten egyaránt - a makroökonómiai elemzésektől kezdve a kereskedelmi, oktatási tevékenységen keresztül a tudományos kutatás-fejlesztésre is kiterjed. Az OECD adatbázisai a tagországok gazdasági- és társadalomstatisztikai adatait, mutatóit tartalmazzák.


4. fejezet | FÜGGELÉK

4.2

Eg yé b j e l e ntős e b b a dat f o r r ás o k

European Information Technology Observartory Az Európai Információtechnológiai Obszervatórium (European Information Technology Observatory – EITO) feladata többek között az információ- és kommunikáció-technológiai évkönyv elkészítése az IKT ágazat, illetve az IKT felhasználói számára. A szervezet elemzéseket készít a nyugat-európai információtechnológiai és telekommunikációs piacokról. Euromonitor Global Market Information Database Az Euromonitor International közel 30 éves szakmai tapasztalattal készít piacelemzéseket. Az Euromonitor adatbázis integrált online információs rendszer, amely országok, fogyasztói csoportok, valamint az életszínvonal szerinti bontásban nyújt adatszolgáltatást. Forfás Írország nemzeti vállalati és tudományos politikai tanácsadó testülete. Az 1994-ben alapított intézmény évente publikálja versenyképességi jelentését, melyben Írország gazdasági teljesítményét hasonlítja össze más országokéval. IMD World Competitiveness Yearbook, IMD World Competitiveness Online A World Competitiveness Yearbook (WCY) először 1989-ben jelent meg Svájcban, Lausanne-ban, az Institute for Management Development kutatóintézet termékeként. A 18 év óta folyamatosan megjelenő évkönyv elkészítésének kiemelt célja a világ országai versenyképességének minősítése és számos szempont szerinti rangsorolásuk. A versenyképesség szokásos mutatói (termelékenységi index, unit labour cost) mellett kiterjed olyan – a vállalkozások környezetét meghatározó – indikátorokra, amelyek a gazdaság működésének hatékonyságát nagyban befolyásolják. A WCY 51 fejlett és fejlődő országot fog át. Több mint 300 versenyképességi kritérium szerint állítja sorrendbe az országokat, a következő területek szerint rendszerezve: gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, üzleti hatékonyság, infrastruktúra. A WCY egyrészt statisztikai adatokat, másrészt a kötetben szereplő országok mintegy 4000 szakemberének megítélését tartalmazza kérdőíves felmérés alapján. Az IMD World Competitiveness Online-on hosszabb idősorok is elérhetők.

158 |

UN Human Development Report Az ENSZ jelentése kétfajta statisztikai információt tartalmaz: a társadalmi fejlődés egyes indikátorait, amelyek képet nyújtanak a társadalmi fejlődésről, valamint fejezetenként tematikus összehasonlítást az egyes országokról. A jelentést évente publikálják, elég nagy késéssel. UNCTAD World Investment Report Az 1991 óta évente megjelenő World Investment Report (WIR) a működőtőke áramlás legfrissebb folyamataiba enged betekintést. A jelentés függelékében 196 országra vonatkozó adatok szerepelnek a működőtőke áramlásról és állományról. WEF The Global Competitiveness Report A Global Competitiveness Report 1979 óta jelenik meg a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum — WEF) Globális Versenyképességi Programja keretében. A kiadvány, amelynek összeállításában neves szakemberek, köztük Michel Porter is részt vesz, egyes országok versenyképességét két index (Növekedési Versenyképességi Index – GCI, illetve Üzleti Versenyképességi Index – BCI) segítségével elemzi. E két index nyilvánosan hozzáférhető adatokból, valamint 103 országban folyó felmérésből (Forum’s Executive Opinion Survey) épül fel. A felmérés keretében közel 9000 üzleti vezető nyilváníthatja ki véleményét az üzleti környezet egyes tényezőiről. WEF The Global Information Technology Report A világ 134 országának IKT fejlődését és versenyhelyzetét teljes körűen átfogó és bemutató nemzetközi összehasonlító kiadvány. World Bank, Doing Business A Világbank Doing Business adatbázisa a vállalatok szabályozási környezetét fogja át, nemzetközileg összehasonlítható mutatószámok alapján 175 ország gazdaságára vonatkozóan. World Development Indicators A World Development Indicators (WDI) a Világbank évente megjelenő, fejlettséget és fejlődést mérő és bemutató kiadványa. A kiadvány 80 táblázatba rendezve 6 fő fejezet szerint (Világ, Társadalom, Környezet, Gazdaság, Piacok, Globális kapcsolatok) több mint 900 indikátort tartalmaz.



World Trade Organization A World Trade Organization (WTO) az egyetlen nemzetközi szervezet, amelynek tevékenysége a nemzetközi kereskedelmet szabályozó előírások elemzésére, befolyásolására, módosítására irányul. A WTO honlapja on-line keresőfelülettel rendelkezik, amely tagországainak legfontosabb kereskedelmi statisztikáit tartalmazza.

4.3

R öv i dí té s e k

ADSL Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line = aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) technológiával a hagyományos (analóg) telefonvonal nagysebességű internetezésre alkalmas digitális vonallá alakítható. Az adatkommunikáció két irányának (feltöltés és letöltés) sebessége eltérő (aszimmetrikus), a legtöbb internetező számára fontos letöltési irány sokkal gyorsabb, mint az általában alig használt feltöltési irány. APEH Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal CIS Community Innovation Survey. Az EU kutatás-fejlesztéssel és innovációval kapcsolatos felmérése. CRM Costumer Relationship Management (ügyfélkapcsolat-kezelés) DSL Digital Subscriber Line (digitális előfizetői vonal) ERP Enterprise Resource Planning (vállalati erőforrás tervezés) FDI Foreign Direct Investment (külföldi működőtőke befektetés)

160 |

GDP Gross Domestic Product. Az előállított javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke. HDI A Human Development Index (Humán Fejlettség Indexe) a születéskor várható átlagos élettartamot, az iskolázottsági szintet és az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerőparitáson mért értékét összesíti egy mérőszámban. HRST A kutatás-fejlesztésben dolgozók létszáma (Human Resources of Science and Technology) IKT Információs és Kommunikációs Technológia IMF Nemzetközi Valutaalap ISDN Integrated Service Digital Network (ISDN) egy olyan telekommunikációs szolgáltatás, amely a hálózatokat digitális vonalon, termináladapter segítségével köti össze. KKV Kis- és középvállalatok K+F Kutatás-fejlesztés NSF National Science Foundation. Az Amerikai Egyesült Államokban 1950-ben létrehozott független szervezet, amely a tudományos kutatást és fejlesztést támogatja.



ORSZÁG, RÉGIÓ RÖVIDÍTÉSEK ASIA – Ázsia AT – Ausztria BE – Belgium BG – Bulgária BR – Brazília CD – Kanada CN – Kína CZ – Csehország DE – Németország EE – Észtország ES – Spanyolország PC Személyi számítógép PISA-TESZT A fejlett ipari országok (OECD) megbízásából PISA (Programme for International Student Assessment) néven átfogó nemzetközi felméréssorozat folyik a világban, amelynek célja az oktatás hatékonyságának és eredményességének mérése. PPP Purchasing Power Parity (vásárlóerőparitás) a hazai árszínvonal és a nominális árfolyamon

162 |

5. ÁBRA JEGYZÉK 1. ábra

Összevont versenyképességi rangszám, 2000-2009

10

2. ábra

Az összevont versenyképességi rangszám komponensei 2000-2009

12

3. ábra

Világgazdasági növekedési ütemek 2000-2008 (előző év=100, százalék)

20

4. ábra

A GDP éves növekedési üteme 2007, 2008 (előző év=100, százalék)

21

5. ábra

Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 2000, 2008 (EU27=100, százalék)

22

6. ábra

A humán fejlettség mértéke 2006 (HDI index, pont)

23

7. ábra

A születéskor várható élettartam 2000, 2008 (év)

24

8. ábra

Egészségben és betegségben megélt életkor 2008 (év)

25

9. ábra

Iskolázottsági index 2000, 2006 (százalék)

26

10. ábra

A fenntartható fejlődés vállalati perspektívából 2009

27

11. ábra

A légszennyezés hatása a gazdaságra 2009

28

12. ábra

A megújuló energiaforrások aránya az összes energia felhasználásból 2004, 2008 (százalék)

29

13. ábra

Energiaintenzitás 2006 (energiafelhasználás/GDP, KJ/dollár)

30

14. ábra

Az export volumen alakulása a világgazdaságban 2004-2008 (előző év=100, százalék)

32

15. ábra

Az export volumen alakulása a régió országaiban 2004-2008 (előző év=100, százalék)

32

16. ábra

Az exportvolumen változása 2008 (2007=100, százalék)

33

17. ábra

A magyar export alakulása a legfontosabb partnerországok szerint 2002-2008

(2002=100, százalék)

34

18. ábra

A magyar export relációs szerkezete 2002, 2008 (százalék)

34

19. ábra

Részesedés a világ árukereskedelmében 2008 (százalék)

35

20. ábra

Részesedés a világ szolgáltatás kereskedelmében 2008 (százalék)

36

21. ábra

Magyarország részesedése néhány áru és szolgáltatás világexportjában 2008 (százalék)

37

22. ábra

Részesedés a világkereskedelemből 2008 (százalék)

39

23. ábra

A világ teljes külföldi működőtőke áramlása 1997-2008 (milliárd dollár)

40

24. ábra

A külföldi működőtőke import alakulása 2007 (2000=100, százalék)

41

25. ábra

A külföldi működőtőke import állománya 2007 (a GDP arányában, százalék)

42

26. ábra

A világ működőtőke import állományában való részesedés 2007 (százalék)

43

27. ábra

A legnagyobb befektető országok aránya a magyarországi külföldi

működőtőke befektetésekben 2007 (százalék)

44

28. ábra

A külföldi működőtőke export állomány 2007 (a GDP arányában, százalék)

45

29. ábra

A világ működőtőke export állományában való részesedés 2007 (százalék)

46


5. fejezet | ÁBRAJEGYZÉK

30. ábra

A munkatermelékenység szintje (GDP/munkaóra) vásárlóerő paritáson 2008

(USA=100, százalék)

31. ábra

A munkatermelékenység - egy foglalkoztatottra jutó GDP - vásárlóerő paritáson

1997-2008 (EU27=100, százalék)

32. ábra

A munkatermelékenység (egy munkaórára jutó GDP) változása 2007, 2008

(előző év=100, százalék)

49

33. ábra

A nagyvállalatok és a KKV-szektor működésének hatékonysága 2009

50

34. ábra

Egységnyi munkaerőköltség (ULC) alapú reálárfolyam indexek 2008 (százalék)

52

35. ábra

Egy munkaórára jutó munkaerő-költségek 2007 (euró)

54

36. ábra

Fajlagos munkaköltségek (ULC, euró) százalékos változása a feldolgozóiparban

(előző év=100, százalék)

55

37. ábra

Iroda-bérleti díjak 2009 (euró)

56

38. ábra

Az ipari elektromos áram díja 2007, 2008 (euró/100 KWh)

57

39. ábra

Az ipari gáz ára 2007, 2008 (euró/GJ)

58

40. ábra

Szolgáltatási díjak, 2008 (euró)

59

41. ábra

Az összes adóbevétel a GDP arányában 2007 (százalék)

61

42. ábra

Vállalati nyereségadó kulcsok 2009 (százalék)

62

43. ábra

Általános forgalmi adó kulcsok 2009 (százalék)

63

44. ábra

Adóék: béradók a munkabérköltségek arányában 2008 (százalék)

64

45. ábra

Kötelező tb-járulék a GDP arányában 2008 (százalék)

65

46. ábra

Tőke- és vagyonadók a GDP arányában 2007 (százalék)

66

47. ábra

Az adóbevételek megoszlása a fő adófajták szerint 2007 (százalék)

67

48. ábra

Munkaerőpiaci szabályozás 2008, 2009

68

49. ábra

Versenyszabályozás 2008, 2009

69

50. ábra

A cégek etikai kultúrája 2008, 2009

70

51. ábra

Korrupció 2008, 2009

71

52. ábra

Az adófizetés elkerülése 2008, 2009

72

53. ábra

Jogbiztonság 2008, 2009

73

54. ábra

Az adózásra fordított idő 2008, 2009 (óra/év)

75

55. ábra

A vállalatalapítás időigénye 2008, 2009 (nap)

76

56. ábra

A hitelhez jutás feltételei 2008, 2009

77

57. ábra

A külföldi működőtőke befektetések ösztönzése 22008, 009

78

58. ábra

A politikusok iránti közbizalom 2008, 2009

79

164 |

47

48

59. ábra

A kormányzati költekezés 2008, 2009

80

60. ábra

A központi bank politikája 2008, 2009

81

61. ábra

A fekete és szürke gazdaság 2008, 2009

82

62. ábra

Az infrastruktúra minősége 2008, 2009

83

63. ábra

Az urbanizáció hatása a vállalkozásokra 2009

84

64. ábra

A beruházási ráta (beruházás/GDP, 1990=100, százalék) és a beruházások

volumenének alakulása 1990-2008 (előző év=100, százalék)

85

65. ábra

Állami beruházások/GDP 2004-2007 évek átlaga (százalék)

86

66. ábra

A közúthálózat sűrűsége (egy négyzetkilométerre jutó utak hossza, km) 2007

87

67. ábra

A vasúthálózat sűrűsége (egy négyzetkilométerre jutó sínek hossza, km) 2007

88

68. ábra

A vasúti közlekedés minősége 2009

89

69. ábra

A légi közlekedés minősége 2009

90

70. ábra

A logisztikai (szállítási, raktározási) infrastruktúra 2009

91

71. ábra

Az energiaellátás minősége 2009

92

72. ábra

A jövőbeli energiaszükséglet biztosítása 2009

93

73. ábra

Az egészségügyi infrastruktúra 2009

94

74. ábra

Az internet üzleti felhasználásának elterjedtsége 2008

96

75. ábra

PC-t használó alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatotthoz képest* 2008 (százalék)

97

76. ábra

A honlappal rendelkező vállalkozások aránya* 2008 (százalék)

98

77. ábra

Az online módon értékesítő vállalkozások aránya* 2008 (százalék)

99

78. ábra

Az internetes értékesítésből származó bevételek aránya a vállalkozások

összes bevételében* 2008 (százalék)

100

79. ábra

Az online módon megrendelést végző vállalkozások aránya* 2008 (százalék)

101

80. ábra

Az eBusiness felhasználási módjai 2007 (százalék)

102

81. ábra

Az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya

a magyarországi vállalkozásoknál 2005-2007 (százalék)

82. ábra

Az internet igénybevételének célja a magyarországi vállalkozásoknál* 2005-2007 (százalék) 104

83. ábra

A gazdálkodó szervezetek honlapján igénybe vehető szolgáltatások

a magyarországi vállalkozásoknál * 2005-2007 (százalék)

105

84. ábra

Száz lakosra jutó PC-k száma 2008 (darab)

106

85. ábra

Internet kapcsolattal rendelkező háztartások aránya 2008 (százalék)

107

86. ábra

Az internetet fejlett kommunikációs szolgáltatásokra igénybevevők aránya

korcsoportonként az EU27-ben 2008 (százalék)

103

108


5. fejezet | ÁBRAJEGYZÉK

87. ábra

Az elmúlt három hónapban minden nap internetező 16-24 évesek aránya

az EU-ban (százalék)

109

88. ábra

Internet használat elterjedtsége a felhasználás célja szerint 2008 (százalék)

110

89. ábra

Szélessáv penetráció 2008 (a háztartások, illetve vállalatok arányában, százalék)

111

90. ábra

Az online kormányzati szolgáltatások elérhetősége 2008

112

91. ábra

A teljes mértékben online módon intézhető e-kormányzati szolgáltatások

aránya 2008 (százalék)

113

92. ábra A közhivatalokkal interneten keresztül ügyintézést kezdeményező vállalkozások aránya* 2008 (százalék) 93. ábra

A közhivatalokkal interneten keresztül ügyintézést kezdeményező lakosok aránya

2008 (százalék)

114

115

94a. ábra Az online közszolgáltatások igénybevétele az üzleti szférában a kínálat arányában

2007 (százalék)

116

94b. ábra Az online közszolgáltatások igénybevétele a lakossági szférában kínálat arányában

2007 (százalék)

117

95. ábra

A K+F ráfordítások a GDP arányában 2007 (százalék)

118

96. ábra

K+F ráfordítások az iparban a hozzáadott érték arányában 2007 (százalék)

119

97. ábra

A külföldi többségi tulajdonban lévő cégek aránya a vállalati K+F kiadásokból,

valamint árbevétel-arányos K+F intenzitásuk 2007 (százalék)

120

98. ábra

Korai fázisú kockázati tőkebefektetések és vállalati K+F 2000, 2007 (százalék)

121

99. ábra

A kutatók létszáma az aktív népesség és a foglalkoztatottak arányában 2007 (százalék)

122

100. ábra Az általános- és középiskolák természettudományos fókusza 2009

123

101. ábra A 25-64 év közötti HRST munkavállalók mobilitási arányai 2000, 2007 (százalék)

124

102. ábra A gazdasági-társadalmi reformok elfogadása 2009

125

103. ábra Az innovatív vállalatok közül az innovációs kooperációban részt vevők aránya*

2006 (százalék)

126

104. ábra Az innovatív vállalatok közül az innovációs kooperációban résztvevők aránya

2006 (százalék)

127

105. ábra A vállalkozások és az egyetemek közötti tudástranszfer 2009

128

106. ábra A klaszterek fejlettsége 2008

129

107. ábra A szellemi tulajdon védelme 2009

130

166 |

108. ábra Az innovatív vállalatok aránya* 2006 (százalék)

131

109. ábra Az értékláncok jelenléte és a vállalatok innovációs kapacitása 2008

132

110. ábra Részesedés a világ természettudományos és műszaki publikációiból 1995, 2005 (százalék)

133

111. ábra A népesség éves átlagos változása 2000-2008 (százalék)

134

112. ábra A 65 évesnél idősebb népesség aránya a teljes népességből 2008 (százalék)

135

113. ábra Függőségi ráta (15 évnél fiatalabbak és 64 évnél idősebbek/15-64 évesek) 2008 (százalék)

136

114. ábra Ledolgozott munkaórák száma/fő/év 2000-2007

137

115. ábra A foglalkoztatási ráta 2008 (a munkaképes korú népesség arányában, százalék)

138

116. ábra A foglalkoztatási ráta 1996-2008 (a munkaképes korú népesség arányában, százalék)

139

117. ábra Foglalkoztatási ráta nemenként 2008 (százalék)

140

118. ábra Foglalkoztatási ráta korcsoportonként 2008 (százalék)

141

119. ábra A részmunkaidős foglalkoztatás aránya 2007 (százalék)

142

120. ábra A munkanélküliségi ráta 2008 (százalék)

143

121. ábra A foglalkoztatás alakulása 2009. II. né. (2008. II. né. = 100)

144

122. ábra Tartós munkanélküliségi ráta 2008 (százalék)*

145

123. ábra A 25 évnél fiatalabbak munkanélküliségi rátája 2008 (százalék)

146

124. ábra A 15 évesek matematikai készsége 2006 (pont)

148

125. ábra A 15 évesek természettudományos érdeklődése 2006 (pont)

149

126. ábra A középfokú oktatásban részesülők aránya a releváns népességcsoportban 2007 (százalék) 150 127. ábra A felsőfokú végzettségűek aránya a 25-34 éves népességben 2006 (százalék)

151

128. ábra Ezer 20-29 évesre jutó matematikai, mérnöki és informatikai végzettségű aránya 2007 (százalék)

152

129. ábra Az oktatási rendszer igazodása az üzleti szféra igényeihez 2009

153

130. ábra Kiváló műszaki szakemberek jelenléte a munkaerőpiacon 2009

154

131. ábra Élethosszig tartó tanulás aránya (a 25-64 évesek közül oktatásban, képzésben résztvevők) 2007 (százalék) 132. ábra A nyelvtudás a vállalatok értékelése szerint 2009

155 156


V ER SENYKÉPESSÉG I É V KÖ NY V 20 09

Recommend Documents