VERSENYTANÁCS
Vj/021-021/2011. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Dr. Csere Sylvia Szonja ügyvéd (Dr. Csere Ügyvédi Iroda) által képviselt SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. (Bicske) eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indult eljárásban tartott tárgyalást követıen meghozta az alábbi
végzést. A Versenytanács az eljárást megszünteti, egyben kötelezi a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.-t a következı vállalásai teljesítésére: a) a „magyar termék” megjelölést kizárólag olyan termék esetében alkalmazza, amely termékek (az alább ismertetett módon beszerzett információk alapján) - származási helye igazoltan Magyarország, továbbá - jellemzı – a minıséget befolyásoló – alapanyagai magyarok (feldolgozott élelmiszerek esetén), b) a „magyar termék” megjelölést csak akkor használja, ha azt megelızıen a termék beszállítója – teljes bizonyító erejő okiratban – nyilatkozott arról, hogy (i) a termék származási helye Magyarország (azon belül megjelölve a helyiségnév, cégnév, székhely/telephely/egyéb kapcsolat), és (ii) feldolgozott élelmiszerek esetén a termék jellemzı – a minıséget befolyásoló – alapanyagai magyarok, tételesen felsorolva az alapanyagokat, elıállítóikat és az elıállítás Magyarországon belüli helyszínét, c) a termék csomagolásán feltüntetett információk és a termék gyártójánál végzett helyszíni audit révén a „magyar termék” megjelölés használatának megkezdése elıtt – és azt követıen rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal audit révén is – ellenırzi, hogy a szállító által nyilatkozatban vállalt magyar származást igazoló tényezık valóban megvalósulnak-e. Kizárólag ezen feltételek együttes teljesítése esetén alkalmazza a „magyar termék” megjelölést mindaddig, amíg a jelölés alkalmazhatóságának feltételeit részletesen szabályozó jogszabály(ok) hatályba nem lép(nek). A fenti kötelezettségvállalást belsı utasításba foglalja, melyet 2012. február 15. napjáig megküld a Gazdasági Versenyhivatal részére. A jelen végzés ellen a kézhezvételtıl számított 8 napon belül a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtandó, de a Fıvárosi Bírósághoz címzett jogorvoslati kérelemmel lehet élni.
10 5 4 B UD A P E ST , A L K O T MÁ N Y U. 5 . T E L EF O N: 4 7 2- 8 8 6 5 F AX : 47 2- 8 8 6 0 W W W .G VH.H U
Indokolás I. A vizsgálat megindításának körülményei 1. A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) 2011. március 16-án versenyfelügyeleti eljárást indított a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban: SPAR, vagy eljárás alá vont vállalkozás) ellen, mert észlelte, hogy az eljárás alá vont vállalkozás a 2010. július 29-tıl augusztus 4-ig és a 2010. augusztus 12-tıl 18-ig terjedı idıszakban a Spar, Interspar és Kaiser’s üzlethálózatokat érintı országos reklámkiadványaiban1 úgy hirdetett meg „magyar termék”-ként termékeket, hogy azok származási helye nem Magyarország: a 2010. július 29-tıl augusztus 4-ig tartó idıszakban a lengyelországi származási helyő Cheeseland kördobozos ömlesztett sajtot2 a „Magyar termék” felirat és a nemzeti színek együttes alkalmazásával hirdette; a 2010. augusztus 12-tıl 18-ig terjedı idıszakban a németországi származási helyő Cheeseland Trappista sajtot kiemelt mérető fotóval, szintén a „Magyar termék” felirat és a nemzeti színek együttes alkalmazásával hirdette, ezért a fogyasztók valószínősíthetıen tévesen juthattak arra a következtetésre, hogy magyar terméket vásárolnak. 2. A versenyfelügyeleti eljárás kiterjedt az eljárás alá vont vállalkozás fogyasztók részére megjelenített, fenti termékeket magyar termékként hirdetı valamennyi kereskedelmi gyakorlatának vizsgálatára 2010. július 1-jétıl az ügyindítás napjáig3. II. Az ügyfél 3. Az eljárás alá vont vállalkozás élelmiszer jellegő bolti vegyes kiskereskedelmi tevékenységet folytat4. A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.-t 1990-ben az osztrák SPAR Csoporthoz tartozó BETAG Kft. alapította, amelyben 1992-ben meghatározó befolyást szerzett a svájci székhelyő ASPIAG Management AG, és amely vállalkozás jelenleg 100 %ban tulajdonosa a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft-nek.
1
Az eljárás alá vont vállalkozás általános gyakorlata alapján a reklámkiadványok az érvényességi idejük alatt, azonos módon és azonos tartalommal, elérhetıek a fogyasztók számára az eljárás alá vont vállalkozás internetes oldalain www.spar.hu is, azonban a vizsgálat arra vonatkozóan nem rendelkezik bizonyítékokkal, hogy az érintett idıszakban a reklámkiadványok, és bennük a vizsgált termékek magyar termékként való megjelenése is elérhetıek voltak. 2 A fényképen a natúr sajt látható, de a reklámszöveg feltünteti: „többféle”, ami a natur mellett a sonkás, gombás, paprikás és light termékekre utal. 3 A vizsgálat kiterjedt a Cheeseland kördobozos ömlesztett sajtok és a Cheeseland trappista sajt valamennyi kereskedelmi gyakorlatára a 2010. július 1-jétıl az eljárás megindításának idıpontjáig terjedı idıszakban, és a rendelkezésre álló kommunikációs anyagok alapján megállapítható volt, hogy a termékek több alkalommal meghirdetésre kerültek plakátokon és akciós reklámkiadványokban az eljárással érintett idıszakban, azonban magyar termékként csak azokban az idıszakokban, és azokon a reklám-kommunikációs eszközökön, amelyek az ügyindítás idıpontjában is ismertek voltak, és amelyre az eljárás indult. 4 Az eljárás alá vont cégkivonatát a Vj-021-003/2011. számú irat 2. melléklete tartalmazza
2. o l d al
G V H V ER S E N YT AN Á C S
III. A kereskedelmi gyakorlat leírása 4. A „Magyar termék” jelöléssel ellátott hirdetések az egy hétig tartóan érvényes akciós reklámkiadványokban jelentek meg, amelyek a Spar Csoport valamennyi áruházában, így a Spar szupermarketekben, az Interspar hipermarketekben és a Kaiser’s áruházakban voltak érvényesek. 5. A Cheeseland kördobozos ömlesztett sajt csomagolása származási helyként az Európai Uniót jelöli meg PL 1416601 WE kiegészítéssel. A Cheeseland trappista sajt csomagolása származási helyként Németországot jelöli meg DE BY 112 EG kiegészítéssel. A csomagolás forgalmazóként a Cheeseland kördobozos ömlesztett sajt esetén a SI-KER Szabó Ignácné E.V. (H-8600 Siófok, Hársfa u. 41.) vállalkozást, míg a Cheeseland trappista sajt esetében a SI-KER E.C. vállalkozást (H-8600 Siófok, Ribiszke u. 17.) tünteti fel. 6. A vizsgálónak a magyar termékként hirdetett sajtok gyártójára, csomagolójára és beszállítójára vonatkozó kérdésére az eljárás alá vont úgy válaszolt5, hogy - az ötféle ízesítésben kapható kördobozos ömlesztett sajtokat Lengyelországban egy lengyel cég gyártja és csomagolja, és a termékek alapanyagának származási helye szintén Lengyelország. A cég tulajdonosainak nemzeti hovatartozását nem vizsgálta a Spar Kft., - a Cheeseland Bajor Trappista sajtot Németországban egy német cég gyártja és csomagolja, és a termékek alapanyagának származási helye szintén Németország. E cég tulajdonosainak nemzeti hovatartozását a Spar Kft. nem vizsgálta. 7. Az eljárás alá vont által adott tájékoztatás szerint mindkét sajttípust a SI-KER Szabó Ignácné egyéni vállalkozó (8600 Siófok, Ribiszke u. 17.) szállítja az eljárás alá vont részére. A vállalkozást 1990-ben alapították és 13 alkalmazottal mőködik; a Cheeseland védjegyet 2004-ben lajstromozták a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. A Cheeseland védjegy jogosultja az Éden-Food Kft., amely – Szabó Ignácné nyilatkozata6 szerint – szintén magyar cég és ugyanahoz a tulajdonosi körhöz tartozó, kapcsolt vállalkozás. Cheeseland márkanév alatt kizárólag Magyarországon forgalmaznak különféle sajttermékeket. A SI-KER Szabó Ignácné E.V. a piaci igényekhez igazodva keresett gyártó partnert a termékek Cheeseland márkanév alatt történı legyártásához. A termékeken feltüntetett vevıtájékoztatók elkészítését, ellenırzését és a termékcsomagolás grafikáját magyar cég végzi. IV. Az eljárás alá vont álláspontja 8. Az eljárás alá vont vállalkozás a versenyfelügyeleti eljárás elızményét képezı, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi hatóság elıtt folyamatban volt eljárás során az alábbi nyilatkozatot tette: „A hivatkozott szórólapban a Cheeseland kördobozos ömlesztett sajtnál tévesen jelent meg a „magyar termék” felirat. A termék valóban Lengyelországban készül, de elsıdleges forgalmazója magyar. Ez a tény befolyásolhatta az újság készítését és ellenırzését, így maradhatott a „magyar termék” jelzı a sajtnál.”7
5
A részletes válaszok a Vj-021-003/2011. és a Vj-021-10/2011. iratokban találhatóak. Vj-021-003/2011. 7. sz. melléklet 7 KDF-03526/005/2010 számon iktatott Schmidt Krisztina értékesítési asszisztens 2010. augusztus 30-i levele. 6
3. o l d al
G V H V ER S E N YT AN Á C S
9. Az eljárás alá vont vállalkozás 2011. április 11-i nyilatkozatában8 többféle megközelítésben is kifejtette azt, hogy milyen termékek tekinthetık magyarnak, és az adott szempontrendszer szerint a reklámozott sajtok miért tekintendık magyar terméknek: a) A SPAR saját álláspontja aa) azt a terméket tekinti magyarnak, amely elıállítása, elıállíttatása, bármely alapanyaga, gyártása, gyártatása, csomagolása, terjesztése, tárolása, szortírozása vagy nagy- és kiskereskedelmi forgalmazása során kötıdést mutat Magyarországhoz. Amennyiben a termék bármely eleme Magyarországhoz kötıdik, – álláspontja szerint – azt magyar terméknek lehet tekinteni. ab) Az eljárás alá vont vállalkozás álláspontja szerint9 a Cheeseland sajttermékeket több elem is köti Magyarországhoz, így például hogy azokat - magyar tulajdonú vállalkozás állíttatja elı, - hagyományos magyar receptura és ízvilág alapján, - a terméket kizárólag a magyar piacra fejlesztették ki, nem import termékrıl van szó, kizárólag a termék gyártatása illetve csomagolása történt fizikailag külföldön. b) A SPAR álláspontja a jövıre vonatkozóan Arra vonatkozó vizsgálói kérdésre, hogy a magyar termék jelölést tervezi-e alkalmazni reklámjaiban a továbbiakban is, az eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy a magyar termékeknél igen, és kizárólag élelmiszertermékeknél, ezen belül is azoknál, amelyek elıállítása, elıállíttatása, bármely alapanyaga, gyártása, gyártatása, csomagolása, terjesztése, tárolása, szortírozása vagy nagy- és kiskereskedelmi forgalmazása kapcsán bármely elemükben Magyarországhoz köthetık, tervezi megkülönböztetni, tekintettel a konkrét szabályozás hiányában.10 c) A magyar átlagfogyasztó álláspontja a SPAR szerint ca) Arra vonatkozó kérdésre, hogy a magyar átlagfogyasztó mely kritériumok alapján tekinti valamely terméket magyarnak, az eljárás alá vont úgy foglalt állást11, hogy – bár maga nem végzett felmérést – az általa elérhetı kutatások12 alapján akkor, ha - az alapanyag Magyarországról származik, - a gyártó cég tulajdonosai magyar állampolgárok, - a receptura a magyar ízlést tükrözik, - a csomagolás és a jelölés magyar jellegre utal, - a gyártó cég a magyarok számára munkahelyeket hoz létre, továbbá, ha - a gyártó cég szociális, kulturális, sport vagy egyéb közösségi rendezvényeket szponzorál. cb) Az eljárás alá vont vállalkozás álláspontja szerint az eljárással érintett termékek több ponton is Magyarországhoz köthetık, mivel magyar - a termékeket gyártató cég, - a receptura, - a csomagoláson olvasható jelölés, és - a gyártató cég által foglalkoztatott állampolgárok is magyarok.
8
Vj-21-003/2011. 11. pontja Vj-21-003/2011. 11. pontja 10 Vj-21-003/2011. 17. pontja 11 Vj-021-003/2011. irat 12. pontja. 12 Lakner Z- - Szabó E. – Monspartné s. J.: The Country and region of Origin Effect in a Transition Economy, A Case Study of Hungary, Agrarwirtschaft 49, 2000, Heft 12. p. 411-417. 9
4. o l d al
G V H V ER S E N YT AN Á C S
d) A magyar átlagfogyasztó álláspontja a SPAR által végzett közvélemény kutatás szerint da) „A társaság a vásárlók között végzett közvélemény kutatást alapul véve helyezkedett arra az álláspontra, hogy amennyiben a termék bármely elemében Magyarországhoz köthetı, a terméket magyarnak lehet tekinteni. Álláspontjuk szerint magyar terméknek tekinthetı mindazon – elsısorban élelmiszeripari és vegyipari termék – amely gyártása, csomagolása, összetétele, recepturája alapján Magyarországhoz kötıdik.”13 db) A Cheeseland sajtok - magyar vállalkozás által „gyártott”, - hagyományos magyar receptura és ízvilág alapján elıállított termékek.14 10. Az eljárás alá vont álláspontja szerint a fogyasztó vásárlói döntésében a termék ára, nem pedig a termék eredete játssza a döntı szerepet. 11. Az eljárás alá vont vállalkozás szerint a GVH a magyar termék jelzı alkalmazása miatt indított versenyfelügyeleti eljárásai (az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt., az Auchan Magyarország Kft. és a Hansa-Kontakt Kft. ellen) „alátámasztják azt a tényt, hogy az egyes termékek magyarországi kapcsolódása alapján a vállalkozások maguk határozzák meg, hogy mely szempontok alapján tartanak egy terméket a magyar termék jelzésével megkülönböztethetınek.” 12. Álláspontja szerint nem történt fogyasztó megtévesztés, mivel – nézete szerint – csak olyan termékjellemzı kapcsán lehet megtéveszteni a fogyasztókat, amelyek a vásárlásra vonatkozó döntéshozatalt lényegesen befolyásolják, és mint kifejtette, a vásárlók árérzékenyek, ezért a termék ára alapján döntenek, és a termék magyar jellege illetve Magyarországhoz való kötıdése nem befolyásolja lényegesen a vásárlási szándékokat. 13. Az eljárás alá vont vállalkozás szerint konkrét jogszabály hiányában nem valósulhat meg jogsértı tevékenység, így nem állapítható meg a fogyasztók megtévesztése, ezért kérte, hogy az eljárást a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.-vel szemben szüntesse meg a GVH. 14. A gyártó cég tulajdonosára és a termékek alapanyagainak származási helyére vonatkozó kérdésre az eljárás alá vont vállalkozás 2011. július 5-i beadványában15 az alábbi nyilatkozatot tette: a) egyik sajt esetében sem rendelkezik a gyártó cég tulajdonosának nemzeti hovatartozására vonatkozó adattal, mivel az üzleti életben ez nem szokás, és az eljárás alá vont sem vizsgálja ezt, b) a termék alapanyagának származási helye – a magyar beszállító nyilatkozata alapján: - a Cheeseland kördobozos ömlesztett sajt esetében - Lengyelország, - a Cheeseland trappista sajt esetében – Németország. 15. Kérte annak figyelembe vételét, hogy a terméket magyar beszállítótól vásárolta a SPAR.
13
Vj-21-003/2011. 18. pontja Vj-21-003/2011. 18. pontja 15 Vj-21-10/2011 14
5. o l d al
G V H V ER S E N YT AN Á C S
V. A Versenytanács elızetes álláspontja 16. A Versenytanács elızetes álláspontjában jelezte, hogy annak megállapítását tervezi, hogy az eljárással érintett termékek „Magyar termék”-ként való hirdetése kapcsán a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kereskedelmi gyakorlata – a 2010. július 29-tıl augusztus 4-éig és a 2010. augusztus 12-tıl 19-éig tartó idıszakban érvényes reklámkiadványok – a bennük foglalt állításokra tekintettel – megvalósítja az Fttv. 6. §-a (1) bekezdése bc) pontját és ezzel megsérti az Fttv. 3. §-a (1) bekezdését, ezért a Tpvt. 77. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján jogsértı. 17. A Versenytanács bírság kiszabását tartotta indokoltnak. 18. Súlyosító körülményként kívánta figyelembe venni a versenytanács azt, hogy - a Cheeseland Bajor Trappista sajt kiemelt fotóméretben jelent meg a kiadványban, és - az akciós katalógus által megvalósított megtévesztés az értékesítés helyén sem került orvoslásra, mivel az ömlesztett sajtok csomagolóanyagán származási helyként az Európai Unió szerepel, a trappista sajt csomagolásán ugyan feltüntetésre került az hogy, a származási hely Németország, de ez a felirat egyfelıl alig látható, másrészt a termékbıl a sajtpultnál egy bizonyos mennyiséget kimérve megvásárló fogyasztó számára nem észlelhetı. Mindkét terméktípus csomagolásán egy alig látható emblémában, egyéb adatok mellett elhelyezett felségjel (PL, DE) található, amely azonban a fogyasztó számára nem a megszokott forrás arra, hogy a származási helyrıl tájékozódjon. 19. A Versenytanács enyhítı körülményként kívánta figyelembe venni az alábbi körülményeket: - az eljárással érintett termékek kommunikációi a vizsgált idıszakban „Magyar termék” jelölés nélkül is megjelentek16, - az eljárással érintett termékek hazai forgalmazója egy átlagos importır céghez képest több tevékenységet fejt ki.17 VI. Az eljárás alá vont kötelezettségvállalása 20. Az eljárás alá vont írásban benyújtott18 és a Versenytanács észrevételei alapján pontosított19 kötelezettségvállalása szerint vállalja, hogy a) a „magyar termék” megjelölést kizárólag olyan termék esetében alkalmazza, amely termékek (az alább ismertetett módon beszerzett információk alapján) - származási helye igazoltan Magyarország, továbbá - jellemzı – a minıséget befolyásoló – alapanyagai magyarok (feldolgozott élelmiszerek esetén), b) a „magyar termék” megjelölést csak akkor használja, ha azt megelızıen a termék beszállítója – teljes bizonyító erejő okiratban – nyilatkozott arról, hogy (i) a termék származási helye Magyarország (azon belül megjelölve a helyiségnév, cégnév, székhely/telephely/egyéb kapcsolat), és
16
Az érintett hirdetések összefoglalása a vizsgálati jelentés 2. számú mellékletében találhatók. A másodikként említett körülmény bizonyítás esetén vehetı enyhítı körülményként figyelembe. 18 Vj-021-017/2011 19 Vj-021-018/2011 és Vj-021-022/2011 17
6. o l d al
G V H V ER S E N YT AN Á C S
(ii)
feldolgozott élelmiszerek esetén a termék jellemzı – a minıséget befolyásoló – alapanyagai magyarok, tételesen felsorolva az alapanyagokat, elıállítóikat és az elıállítás Magyarországon belüli helyszínét, c) a termék csomagolásán feltüntetett információk és a termék gyártójánál végzett helyszíni audit révén a „magyar termék” megjelölés használatának megkezdése elıtt – és azt követıen rendszeresen, de legalább évente egy alkalommal audit révén is – ellenırzi, hogy a szállító által nyilatkozatban vállalt magyar származást igazoló tényezık valóban megvalósulnak-e. Kizárólag ezen feltételek együttes teljesítése esetén alkalmazza a „magyar termék” megjelölést mindaddig, amíg a jelölés alkalmazhatóságának feltételeit részletesen szabályozó jogszabály(ok) hatályba nem lép(nek). A fenti kötelezettségvállalást belsı utasításba foglalja, melyet 2012. február 15. napjáig megküld a Gazdasági Versenyhivatal részére. VII. Jogi szabályozás 21. A 2008. szeptember 1-jével kezdıdıen tanúsított magatartásokra az Fttv. rendelkezései irányadóak. Az Fttv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint ez a törvény állapítja meg az áruhoz kapcsolódó, a kereskedelmi ügylet lebonyolítását megelızıen, annak során és azt követıen a fogyasztóval szemben alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokra, valamint az ilyen kereskedelmi gyakorlat tekintetében alkalmazott magatartási kódexekre vonatkozó követelményeket, és az azok megsértése esetén irányadó eljárás szabályait. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint a törvény hatálya arra a kereskedelmi gyakorlatra terjed ki, amely a Magyar Köztársaság területén valósul meg, továbbá arra is, amely a Magyar Köztársaság területén bárkit fogyasztóként érint. Az Fttv. 2. §-ának a) pontja szerint fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül esı célok érdekében eljáró természetes személy. Ugyanezen jogszabályhely d) pontja szerint kereskedelmi gyakorlat a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történı értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja, valamint h) pontja szerint ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerzıdést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az Fttv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerően elvárható szintő szakismerettel, illetve nem a jóhiszemőség és tisztesség alapelvének megfelelıen elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetıen rontja azon fogyasztó lehetıségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan
7. o l d al
G V H V ER S E N YT AN Á C S
ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztı (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §). Az Fttv. 4. §-ának (1) bekezdése szerint a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerően tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemzı magatartást kell figyelembe venni. Az Fttv. 6. §-ának (1) bekezdése szerint megtévesztı az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényezı tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas a) az áru létezése, természete, figyelembe véve a termékmegnevezésére vonatkozó jogszabályi elıírásokat is, b) az áru lényeges jellemzıi, így különösen ba) kivitelezése, összetétele, mőszaki jellemzıi, tartozékai, bb) mennyisége, bc) származási helye, eredete, bd) elıállításának vagy szolgáltatásának módja és idıpontja, be) beszerezhetısége, szállítása, bf) alkalmazása, a használatához, fenntartásához szükséges ismeretek, bg) az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények, elınyei, bh) veszélyessége, kockázatai, bi) környezeti hatásai, bj) az egészségre gyakorolt hatása, vagy bk) tesztelése, ellenırzöttsége vagy annak eredménye. Az Fttv. 9. §-ának (1) bekezdése szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Az Fttv. 10. §-ának (3) bekezdése alapján a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a GVH jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. Az Fttv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a gazdasági verseny érdemi érintettségének megállapításánál – a jogsértéssel érintett piac sajátosságainak figyelembevételével – a következı szempontok irányadóak: a) az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, figyelemmel különösen a kommunikáció eszközének jellegére, a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságára, a jogsértéssel érintett üzletek számára, a jogsértés idıtartamára vagy a jogsértéssel érintett áru mennyiségére, vagy b) a jogsértésért felelıs vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján. Az Fttv. 14. §-a alapján a vállalkozás – az eljáró hatóság felhívására – a kereskedelmi gyakorlat részét képezı tényállítás valóságát igazolni köteles. Ha a vállalkozás nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak. Erre a vállalkozást a hatóság felhívásában figyelmeztetni kell. Az Fttv. 19. §-ának c) pontja szerint a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárásra az e törvényben meghatározott eltérésekkel a Gazdasági
8. o l d al
G V H V ER S E N YT AN Á C S
Versenyhivatal eljárása tekintetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 22. A Tpvt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza a Tpvt., illetve az EK-Szerzıdés 81-82. cikkének rendelkezéseivel, és a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható, az eljáró versenytanács végzéssel - az eljárás egyidejő megszüntetésével - kötelezıvé teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását, vagy annak hiányát megállapítaná. A végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §). A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatala nem zárja ki azt, hogy az ügyben - a körülmények lényeges változása miatt, illetve akkor, ha a végzés a döntés meghozatala szempontjából fontos tény félrevezetı közlésén alapult - újabb versenyfelügyeleti eljárás kerüljön megindításra. Az újabb versenyfelügyeleti eljárás során rendelkezni kell a korábban az (1) bekezdés alapján hozott végzésrıl.
23. Az Fttv. 27. §-ának (3) bekezdése rögzíti, hogy a Tpvt. 75. §-a szerinti kötelezettségvállalás alkalmazásának akkor is helye lehet, ha az ügyfél a vizsgált magatartással idıközben felhagyott. Ilyen esetben a magatartás megismétlésétıl való tartózkodásra lehet kötelezettséget vállalni.
24. A Tpvt. 76. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a vizsgáló utóvizsgálatot tart a 75. § szerinti végzésben meghatározott kötelezettség teljesítésének ellenırzése érdekében. A (4) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha az ügyfél a kötelezettséget nem teljesítette, végzéssel bírságot (78. §) szab ki, kivéve, ha a körülmények változására tekintettel a kötelezettség teljesítésének kikényszerítése nem indokolt; ilyen esetben, továbbá akkor, ha az ügyfél a kötelezettséget teljesítette, az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti. VIII. A Versenytanács döntése 25. A Versenytanács az eljárás során feltárt valamennyi tény és körülmény együttes mérlegelése után úgy ítélte meg, hogy a közérdek leghatásosabban eljárás alá vont jelen végzés 20. pontjában ismertetett vállalásának elfogadásával biztosítható, mely által a vizsgált magatartásnak a törvény rendelkezéseivel való összhangba hozása megvalósul. A vizsgálandó és rögzítendı adatok részletes felsorolása biztosítja, hogy a termék és élelmiszer esetén az alapanyag magyar származása kapcsán nem lehet mechanikusan eljárni. A kötelezettségek szabályzatba foglalása kellı garanciát jelent arra, hogy az eljárás alá vont magatartása hosszú távon a kötelezettségvállalásnak megfelelıen alakul. A Versenytanács elegendınek látta, hogy a kötelezettség a kérdéskört majdan szabályozó jogi norma hatályba lépéséig szóljon.
9. o l d al
G V H V ER S E N YT AN Á C S
26. Mindezek alapján a Versenytanács a rendelkezı rész szerint döntött.
IX. Egyéb kérdések 27. Az Fttv. 10. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a GVH jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. A gazdasági verseny érdemi érintettségének megállapításánál – a jogsértéssel érintett piac sajátosságainak figyelembevételével – az Fttv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján a következı szempontok irányadóak: a) az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, figyelemmel különösen a kommunikáció eszközének jellegére, a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságára, a jogsértéssel érintett üzletek számára, a jogsértés idıtartamára, vagy a jogsértéssel érintett áru mennyiségére, vagy b) a jogsértésért felelıs vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján. Az eljárás alá vont a „Magyar termék” jelölést tartalmazó reklámkiadványokat a SPAR Csoporthoz tartozó valamennyi áruházát (348 SPAR szupermarket, 31 Interspar és 20 Kaiser’s) érintıen országosan terjesztette, amelyek az eljárás alá vont internetes oldalain is elérhetıek voltak a fogyasztók számára, valamint hogy az eljárás alá vont mérete és nettó árbevétele alapján jelentısnek mondható, így az Fttv. 11. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján megalapozott a gazdasági verseny érdemi érintettsége, és ezáltal az Fttv. 10. §-ának (3) bekezdése alapján a GVH hatásköre az eljárásra. Budapest, 2011. december 22.
dr. Miskolczi Bodnár Péter sk. elıadó versenytanácstag
dr. Dobos Gergely sk. versenytanácstag
dr. Zlatarov László sk. versenytanácstag
Kiadmány hiteléül: Márkus Elvira
10 . o l da l
G V H V ER S E N YT AN Á C S
