VERSENYTANÁCS
Vj-047-271/2010.
Nyilvános változat!
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Dr. Darázs Lénárd Ügyvédi Iroda (Budapest) és az Erıs Ügyvédi Iroda/Squire, Sanders & Dempsey L.L.P. (Budapest), a dr. W. L. ügyvéd (Budapest), valamint a dr. D. M. ügyvéd (Budapest) által képviselt SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. (Bicske) eljárás alá vont vállalkozás ellen jelentıs piaci erıvel való visszaélés tilalmának megsértése miatt indult versenyfelügyeleti eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi v é g z é s t. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az eljárás alá vont azon magatartásai vonatkozásában, melyek szerint a) 2010. január 1-jétıl a teljesítmény-arányos bónusz stabil részébe beépítette a korábbi években alkalmazott logisztikai díjat, öko hozzájárulást és a szortiment kezelési díjat; b) 2009-ben és 2010-ben rendszeresen alulbecsülte a beszállítók várható éves forgalmát annak érdekében, hogy a teljesítmény-arányos bónusz dinamikus részéhez tartozó kulcs növekedjék; c) 2009-ben a kereskedelem-szervezési és infrastruktúra-fejlesztési díjakat nem minden beszállítóval szemben alkalmazta; d) a teljesítmény-arányos bónuszrendszer a Kertv. 7. § (2) bekezdés c) pontjába ütközik; a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti. E végzés ellen a kézhezvételtıl számított 5 munkanapon belül a Fıvárosi Törvényszéknek címzett, de a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsánál benyújtandó vagy ajánlott küldeményként postára adott jogorvoslati kérelemnek van helye. A kérelmet a Fıvárosi Törvényszék nemperes eljárásban bírálja felül, amely során kizárólag okirati bizonyításnak van helye, azonban a bíróság a feleket a szükségeshez képest meghallgathatja.
1 0 5 4 B UD AP E ST , AL K OT M ÁN Y U . 5 . T E LE F ON : 4 7 2 -8 8 6 4 F AX: 4 7 2 -8 8 6 0 W W W .GV H.H U
Nyilvános változat! I. A eljárás megindításának körülményei 1. A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) 2010. május 6-án a kereskedelemrıl szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 9. § (3) bekezdése és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 70. § (1) bekezdésének együttes alkalmazásával versenyfelügyeleti eljárást indított a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft.-vel (a továbbiakban: SPAR vagy eljárás alá vont) szemben, mert észlelte, hogy a) 2010. január 1-jétıl a SPAR a teljesítményarányos bónusz stabil részébe beépítette a korábbi években alkalmazott logisztikai díjat, az öko hozzájárulást és a szortiment kezelési díjat anélkül, hogy meggyızıdött volna arról, hogy beszállítói igényt tartanak-e azon szolgáltatásokra, melyeket ezen díjak, hozzájárulások fednek; b) beszerzıi a 2009-2010-es években valószínősíthetıen rendszeresen alulbecsülték a beszállítóik várható éves forgalmát annak érdekében, hogy a SPAR-nak fizetendı teljesítményarányos bónusz dinamikus részéhez kapcsolódó kulcs növekedjék; c) a SPAR nem fizet semmiféle visszatérítést abban az esetben, ha a tényleges forgalom nem érte el a becsült forgalmat, szemben a beszállítókkal, akiknek minden esetben fizetniük kell a teljesítményarányos bónusz dinamikus részét, ha a tényleges értékesítésük túllépi a megállapított célforgalmat; d) a SPAR 2009-ben nagy valószínőséggel nem minden beszállítójával fizetette meg az azóta megszüntetett kereskedelem-szervezés illetve infrastruktúrafejlesztés jogcímeken szedett díjakat. 2. A GVH a versenyfelügyeleti eljárás megindításakor azt feltételezte, hogy a SPAR ezen magatartásokkal valószínősíthetıen megsértette a Kertv. 7. § (1) bekezdését és a) az a) és a b) pontban jelölt magatartások esetében a (2) bekezdés c) pontját; b) a c) pontban jelölt magatartás esetében a (2) bekezdés c) és f) pontját; c) a d) pontban jelölt magatartások esetében a (2) bekezdés a) pontját. 3. A vizsgálati jelentés 2010. november 17-én leadásra került, majd az eljáró versenytanács a 2011. július 21-én kelt, Vj-047-157/2010. sz. végzésével az eljárás iratait a Tpvt. 72. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a tényállás tisztázásához szükséges további vizsgálat, illetve a Tpvt. 70. § (4) bekezdése szerinti kiterjesztés céljából visszaadta, amelyre tekintettel a vizsgáló 2011. november 14-én Vj047/208/2010. sz. alatt kiegészítı vizsgálati jelentést terjesztett az eljáró versenytanács elé. 4. A vizsgáló a 2011. augusztus 5-én kelt, Vj-047-158/2010. számú végzésével az eljárást kiterjesztette az eljárás alá vont által alkalmazott ún. teljesítmény-arányos bónusz rendszer – beleértve a teljesítmény-arányos bónuszok stabil és dinamikus részét – általános vizsgálatára annak az eljárás alá vont általi elsı alkalmazásától kezdıdıen – az alkalmazás folytonosságának fennállta miatt – 2011-ig, mivel az eljárás alá vont valószínősíthetıen úgy alkalmazta és alkalmazza a teljesítmény-arányos bónusz rendszer stabil részét, hogy annak tényleges forgalomösztönzı mivolta megkérdıjelezhetı, továbbá az is valószínősíthetı, hogy az eljárás alá vont által alkalmazott teljesítmény-arányos bónusz dinamikus része esetén is csak részben azonosítható annak forgalomösztönzı funkciója. A kiterjesztés az eljárás alá vont –
2. o l d al
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! eljárást indító és kiterjesztı végzésében meghatározott – magatartásainak a Kertv. 7. § (2) bekezdésének e) és f) pontjai, ezáltal a 7. § (1) bekezdése szerinti értékelésére is vonatkozik. A kiterjesztı végzés indokolása értelmében a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követıen a GVH az eljárás során szerzett adatokból megállapította, hogy a SPAR teljesítmény-arányos bónusz rendszere, annak jellegébıl fakadóan alkalmas lehet a Kertv. 7. §-a (2) bekezdésének c), továbbá e) és f) pontjának, és ezáltal a Kertv. 7. §-a (1) bekezdésében foglalt általános tilalomnak a megsértésére is. 5. Az eljáró versenytanács 2011. december 20-án kelt, Vj-047-224/2010. sz. nem betekinthetı iratban a Tpvt. 73. §-a alapján kialakította az elızetes álláspontját, amelyben az eljárás alá vont által szolgáltatott beszállítói adatok alapján elkészített táblázatokat és grafikonokat vett alapul. 6. A 2011. december 20-án kelt, Vj-047-225/2010. sz. értesítésben az elıadó versenytanácstag felhívta az eljárás alá vontat, hogy tegye meg észrevételeit az elızetes álláspontra. 7. Az eljárás alá vont a 2012. január 20-án kelt, Vj-047-232/2010. sz. beadványa III. részében elıadta, hogy „Mivel az elızetes álláspont kiveszi a METSPA szerzıdéseket és bonuszokat a jelen eljárás hatálya alól, így az elızetes álláspontban szereplı adatok a SPAR vonatkozásában közel sem felelnek meg a valóságnak, és hatalmas torzulást mutatnak. Az elızetes álláspontban megjelölt beszállítók száma magába foglalja azokat a beszállítókat is, akik a METSPA-rendszeren keresztül szállítanak be a SPAR-nak. Így a beszállítók számánál figyelmen kívül kell hagyni a METSPA-beszállítókat.” 8. Az eljáró versenytanács 2012. január 27-én kelt, Vj-047-237/2010. sz. végzésében annak megjelölésére kötelezte az eljárás alá vontat, hogy korábbi adatszolgáltatásaiban – excel táblázatok formájában – benyújtott egyedi teljesítmény-arányos bónuszadatok közül melyek azok, amelyeket nem a SPAR Magyarország Kft.-vel, hanem a METSPA Beszerzési és Kereskedelmi Kft.-vel kötött szerzıdés keretében fizettek meg a beszállítók. Az eljárás alá vont 2012. február 8-án kelt, Vj-047-242/2010. sz. adatszolgáltatásának mellékleteként benyújtotta a korábban beadott, egyedi – a teljesítmény-arányos bónuszrendszerrel kapcsolatos – beszállítói adatokat tartalmazó exceltáblázatokat és kifejezetten megjelölte, hogy ezek közül mely beszállítói adatok keletkeztek ún. METSPA kereskedelmi kapcsolat keretében. Az eljárás alá vont 2012. május 21-én kelt, Vj-047-256/2010. sz. adatszolgáltatásában a teljes 2011. évre vonatkozó beszállítói adatokat (METSPA adatok nélkül) is a GVH rendelkezésére bocsátotta. 9. Az eljáró versenytanács 2011. december 20-án kelt, Vj-047-224/2010. sz. elızetes álláspontjában foglalt tényállást a jelen megszüntetı végzés tárgyát képezı magatartások vonatkozásában az eljárás alá vont 2012. január 20-án kelt, Vj-047232/2010., 2012. február 8-án kelt, Vj-047-242/2010. és a 2012. március 1-jén kelt, Vj047-246/2010. sz. és 2012. május 21-én kelt, Vj-047-256/2010. sz. adatszolgáltatásaira tekintettel a jelen végzés II. része szerint helyesbítette. II. A tényállás 1. A teljesítmény-arányos bónuszrendszer 10. A SPAR 2005-tıl alkalmazza bónusz rendszerét beszállítóival szemben, amelynek a jelen vizsgálat tárgyát képezı teljesítmény arányos típusa csak a rendszer egyik eleme. 3. o l d al
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! 11. Az eljárás alá vont a food és a non-food üzletágban egyaránt 2009. január 1-je óta alkalmazza a teljesítmény-arányos bónuszrendszert abban a formájában, amelyben a teljesítmény-arányos bónuszrendszer a stabil és a dinamikus részbıl tevıdik össze. (Vj047-164/2010. sz. irat) Az eljárás alá vont nyilatkozata szerint a teljesítmény-arányos bónuszrendszer teljes egészében megszüntetésre került 2011. február 1-jétıl a food üzletágban. (Vj-047-206/2010. sz. irat) 12. Az eljárás tárgyát képezı teljesítmény arányos bónusz (röviden: TAB) az ún. utólagosan nem számlázott engedményfajták1 kategóriájába tartozik (a másik típus a számlában figyelembe vett engedmény2), annak meghatározó önálló típusa. A teljesítmény-arányos bónusz számítási módja nem változott 2009 és 2011 között. (Vj047-191/2010. sz. irat) 13. A TAB tehát egy SPAR által a beszállítókkal szemben alkalmazott utólagos árengedmény, amelyet a felek a kereskedı általi tényleges forgalomhoz kötıdıen utólag számolnak el egymással, az konkrét számlához vagy termékhez nem kapcsolható, ezért ÁFA nem terheli. Fizetése havonta történik, a teljes nettó átvett áruértékre. (Vj-047-004/2010. sz. irat 11. sz. melléklete) 14. A TAB két részbıl áll, amely részeknek önálló funkciója van: (1) a stabil rész és (2) a dinamikus rész. (Vj-047-004/2010. sz. irat) 15. A TAB stabil része egy olyan egyedileg meghatározott százalékos összeg, melynek mértéke nem függ a késıbbi értékesítés volumenétıl, az végig az egyedileg meghatározott százalékos mértéken marad. A TAB stabil része tehát forgalomtól függetlenül meghatározott, és a teljes nettó átvett áruértékre vetített %-os kulcs szerint kerül kifizetésre a beszállító által a SPAR-nak. 16. A bónusz dinamikus része képviseli a SPAR gyakorlatában a teljesítmény-arányos bónusz százalékos arányának a forgalmi teljesüléssel arányos változóját. Ez úgy mőködik, hogy a SPAR a korábbi év eladási mennyisége fényében meghatároz egy célforgalmat, amelyhez hozzárendelnek egy százalékos értéket, amely annak fényében változik, hogy a SPAR a célforgalmat milyen arányban teljesítette felül vagy éppen alul. 17. A teljesítmény-arányos bónusz dinamikus részéhez tartozó becsült célforgalom tehát egy olyan viszonyszám, amely a hozzá tartozó százalékos mérték ismeretében adja ki a ténylegesen elszámolt bónuszt. 18. A fentiek értelmében, ha a beszállító forgalma alacsonyabb vagy magasabb a célforgalomnál, akkor a ténylegesen kiszámlázott bónusz kiszámítása úgy történik, hogy a beszállító által ténylegesen elért forgalmat beszorozzák az elért bónusz %-kal, amelynek kiszámítása viszont úgy történik, hogy az elért forgalmat elosztják a célforgalommal, majd megszorozzák azt az adott célforgalomhoz rendelt cél %-kal. 2. A TAB stabil részébe beépített díjak vizsgálata (lsd. 1. a) pont) 19. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a SPAR-nak összesen […] érintett beszállítója volt, akik (1) a 2009-es és a 2010-es évben egyaránt a beszállítói voltak, vagyis mindkét évre vonatkozóan érvényes, aláírt beszállítói szerzıdéssel és kondíciós megállapodással rendelkeztek; és (2) velük szemben a teljesítmény-arányos 1
Ennek fogalmát tartalmazza az éves szállítási keretszerzıdés, konkrét mértékét, kiszámítási módját és tartalmát pedig a kondíciós megállapodás III/3. pontja 2 Lsd. kondíciós megállapodás III/2. pont
4. o l d al
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! bónusz stabil része alkalmazásra került (legyen szó akár a food, akár a non-food szektorról). Megállapítható, hogy 2009-hez képest, 2010-ben ezen beszállítók esetében: -
a teljesítmény-arányos bónusz stabil része százalékos mértéke a beszállítók 58,75 %-ában változatlan szinten maradt; míg
-
a bónusz százalékos mértékének emelése az érintett SPAR beszállítók 40,46 %át érintette.
-
a bónusz százalékos mértékének csökkentése a beszállítók 0,78 %-át érintette; szemben
20. A pontos százalékos különbözetek a következıképp alakultak: A 2010. és 2009. évben Beszállítók alkalmazott TAB stabil részének száma különbözete
A SPAR összes érintett beszállítójához viszonyított aránya
-1% - -0,01%
[…]
0,78%
0,00%
[…]
58,75%
0,01% - 2,5%
[…]
11,67%
2,51% - 5,5%
[…]
10,89%
5,51% - 7,5%
[…]
5,45%
7,51% - 10%
[…]
4,28%
10,01%- 12,5%
[…]
4,67%
12,51% - 15%
[…]
2,33%
15,01% <
[…]
1,17%
[…]
100,00%
21. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a SPAR-nak összesen […] érintett beszállítója volt, akik (1) a 2010-es és a 2011-es évben egyaránt a beszállítói voltak, vagyis mindkét évre vonatkozóan érvényes, aláírt beszállítói szerzıdéssel és kondíciós megállapodással rendelkeztek; és (2) velük szemben a teljesítmény-arányos bónusz stabil része alkalmazásra került (legyen szó akár a food, akár a non-food szektorról). Megállapítható, hogy 2010-hez képest, 2011-ben ezen beszállítók esetében: -
a teljesítmény-arányos bónusz stabil része százalékos mértéke a beszállítók 69,74 %-ában változatlan szinten maradt; míg
-
a bónusz százalékos mértékének emelése az érintett SPAR beszállítók 28,29%-át érintette;
-
a bónusz százalékos mértékének csökkentése a beszállítók 1,97 %-át érintette.
22. A pontos százalékos különbözetek a következıképp alakultak: A 2011. és 2010. évben Beszállítók alkalmazott TAB stabil részének száma különbözete -6,21% - -0,01%
5. o l d al
[…]
A SPAR összes érintett beszállítójához viszonyított aránya 1,97%
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! 0,00%
[…]
69,74%
0,01% - 2,5%
[…]
20,39%
2,51% - 5,5%
[…]
3,95%
5,51% - 7,5%
[…]
1,97%
7,51% - 9,5%
[…]
1,97%
[…]
100%
23. A GVH birtokába került a […] 2010. április 20-án kelt nyilatkozata, melyet az eljárás alá vont székhelyén 2011. október 13-án – bírói engedély – alapján folytatott Tpvt. 65/A. §-a szerinti helyszíni vizsgálat keretében találtak a vizsgálók. (Vj-047-186/2010. sz. irat) 24. A […] 2010. április 20-án kelt nyilatkozata, amely a kiegészítı megállapodás a 2010. évi kondíciós megállapodáshoz címet viseli, a következıket tartalmazza: „III/3. Utólagos, nem számlázott engedmény (bonusz) Teljesítmény-arányos bónusz stabil része (1100)
14,5%
Amelybe beépítésre került: •
Teljesítmény-arányos bónusz stabil rész
7,5%
•
Teljesítmény-arányos bónusz dinamikus rész
4,5%
•
Logisztikai díj
2,5%.”
25. A […] nyilatkozata szerint a SPAR a vállalkozással szemben a 2010. évi szerzıdéskötési tárgyalások során a teljesítmény-arányos bónusz stabil részébe kívánta beépíteni a vállalkozás által a 2009. évben fizetett logisztikai díjat, ökohozzájárulást és szortimentkezelési díjat. A […] azt is elıadta, hogy az általa közölt véleményeltérés miatt végül 2010. január 21-én kelt értesítésében arról tájékoztatták, hogy „A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. számára az Önök által felajánlott átadási árak nem fogadhatók el, így az eddigi együttmőködést az Önök által közölt feltételekkel továbbiakban nem áll módunkban folytatni.” (Vj-047-150/2010.)
3. A TAB dinamikus részével kapcsolatos forgalom alulbecslésének vizsgálata (lsd. 1. b) pont) a) 2009. év tekintetében 26. Az eljárás alá vont által becsatolt adatok alapján látható, hogy
6. o l d al
-
a SPAR-nak összesen […] olyan beszállítója volt, akik (1) a 2008-as és a 2009es évben egyaránt a beszállítóik voltak; és (2) velük szemben a teljesítményarányos bónusz dinamikus része alkalmazásra került (legyen szó akár a food, akár a non-food szektorról).
-
A SPAR-nak ugyanakkor […] olyan beszállítója volt, akik (1) a 2009-es és a 2010-es évben egyaránt a beszállítóik voltak; és (2) velük szemben a teljesítmény-arányos bónusz dinamikus része alkalmazásra került (legyen szó akár a food, akár a non-food szektorról).
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! 27. Az eljárás alá vont által beküldött adatok alapján a teljesítmény-arányos bónusz dinamikus részének alapját képezı becsült forgalom a következıképp alakult az egyes beszállítóknál az elızı évi tényleges forgalomhoz viszonyítva a 2008-2009-es években: A 2009. évre becsült célforgalom hány százalékát tette ki a beszállító 2008. évi tényleges forgalmának
A SPAR összes, a vizsgált Az érintett beszállítók idıszakban érintett beszállítójához száma viszonyított százalékos arány
0-10 %
[…]
0,34%
11-20 %
[…]
0,34%
21-30 %
[…]
1,72%
31-40 %
[…]
2,76%
41-50 %
[…]
5,52%
51-60 %
[…]
6,90%
61-70 %
[…]
5,86%
71-80 %
[…]
6,21%
81-90 %
[…]
5,52%
91-99,99 %
[…]
9,31%
100,01-110 %
[…]
9,31%
111-120 %
[…]
7,24%
121-130 %
[…]
3,45%
131-140 %
[…]
3,10%
141-150 %
[…]
4,83%
151-160 %
[…]
3,79%
161-170 %
[…]
1,38%
171-180 %
[…]
2,07%
181-190 %
[…]
1,72%
191-200 %
[…]
1,03%
200 %<
[…]
17,59%
[…]
100%
Összesen 28. A fenti táblázat alapján megállapítható:
7. o l d al
-
magas annak az aránya (17,59 %), ahol a SPAR a 2008. évi tényleges forgalmat alapul véve 200 %-os mértéket meghaladó mértékben felülbecsülte beszállítóinak forgalmát;
-
összességében a beszállítók 56,3 %-ánál a 2009. évre becsült forgalom meghaladta a 2008. évi tényleges forgalmat;
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! -
az összes érintett beszállító 44,48 %-ánál fordult elı az, hogy a 2009. évre becsült forgalom a 2008. évi tényleges forgalomnál kisebb mértékben került megállapításra.
29. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat adatai alapján megállapítható, hogy a SPAR 2009ben összességében […] Ft-tal kevesebb teljesítmény-arányos bónusz dinamikus részt számlázott ki azon beszállítói tekintetében, akiknek 2008-ban is kiszámlázta ezt a bónuszt. b) 2010. év tekintetében 30. A teljesítmény-arányos bónusz dinamikus részének alapját képezı becsült forgalom a következıképpen változott az egyes beszállítóknál az elızı évi tényleges forgalomhoz viszonyítva a 2009-2010-es években: A 2010. évre becsült célforgalom hány százalékát tette ki a beszállító 2009. évi tényleges forgalmának
Az érintett
0-10 % 11-20 % 21-30 % 31-40 % 41-50 % 51-60 % 61-70 % 71-80 % 81-90 % 91-100 % 101-110 % 111-120 % 121-130 % 131-140 % 141-150 % 151-160 % 161-170 % 171-180 % 181-190 % 191-200 % 200 %< Összesen
[…] […] […] […] […] […] […] […] […] […] […] […] […] […] […] […] […] […] […] […] […] […]
beszállítók száma
A SPAR összes, a vizsgált idıszakban érintett beszállítójához viszonyított százalékos arány 0,00% 0,70% 2,44% 3,48% 4,18% 5,92% 6,97% 11,50% 9,76% 5,57% 4,53% 9,06% 3,14% 6,27% 3,14% 4,88% 1,74% 1,74% 2,09% 0,00% 12,89% 100%
31. A fenti táblázat alapján 2010. év vonatkozásában megállapítható:
8. o l d al
-
továbbra sem elhanyagolható azon beszállítók aránya (12,89 %), akik esetében a SPAR a 2009. évi tényleges forgalmat alapul véve 200 %-os mértéket meghaladó mértékben felülbecsülte a 2010. évre vonatkozó forgalmat.
-
összességében a beszállítók 49,48 %-ánál a 2010. évre becsült forgalom meghaladta a 2009. évi tényleges forgalmat;
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! az összes érintett beszállító 50,52 %-a esetében állapítható meg, hogy a célforgalom a 2009. évi tényleges forgalom szintjén vagy az alatt került megállapításra.
-
32. Meg kell jegyezni, hogy 2010-ben a SPAR TAB dinamikus részbıl származó bevétele […] forinttal maradt el az elızı évitıl. 4. A kereskedelem-szervezési, illetve infrastruktúra-fejlesztési díjakkal kapcsolatos vizsgált magatartás (lsd. 1. d.) pont) 33. Az eljárás alá vont jelen eljárásban tett, Vj-047-004/2010. sz. nyilatkozata szerint azok a beszállítók, akik igényelték a SPAR által felajánlott szolgáltatásokat, az alábbi többletszolgáltatásokban részesedtek: -
A kereskedelem-szervezési díj fejében a beszállítónak elvileg lehetısége van arra, hogy a boltban meghatározott nagyobb felületen helyezze ki a termékét, a SPAR többletszolgáltatást nyújt a beszállító termékének folyamatos cseréjében, forgatásában, feltöltésében, idıközönként áthelyezésében, általános figyelésében, karbantartásában.
-
Az infrastruktúra-fejlesztést igénylı beszállítók részére elvileg lehetıség nyílik a hatékonyabb áruházi marketing-lehetıségek igénybevételére. Ezzel megerısödik a beszállító termékével kapcsolatos konkrét eladóhelyi (áruházi) marketing tevékenység a SPAR részérıl, gyakrabban és szélesebb körben alkalmazhat eladáshelyi promóciós lehetıségeket a bolton belül.
34. A kereskedelem-szervezési díj fizetése mind a food, mind a non-food üzletág beszállítóit érintette. 2009-ben a beszállítók által megfizetett kereskedelem-szervezési díjak a következıképp alakultak:
Érintett beszállítók száma
A SPAR összes érintett beszállítójához viszonyított aránya
2009. évben a kereskedelemszervezés díja felszámításra került-e számára?
[…]
39,90 %
igen
[…]
60,09 %
nem
[…]
100 %
összes
35. Az infrastruktúra-fejlesztési díj fizetése mind a food, mind a non-food üzletág beszállítóit érintette. 2009-ben a beszállítók által megfizetett infrastruktúra-fejlesztési díjak a következıképp alakultak:
Érintett száma
9. o l d al
beszállítók
A SPAR összes érintett 2009. évben az infrastruktúrabeszállítójához viszonyított fejlesztés díja felszámításra kerültaránya e számára?
[…]
29 %
igen
[…]
70,99 %
nem
[…]
100 %
összes
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! 36. A fenti táblázatok adatai alapján megállapítható, hogy 2009-ben a SPAR beszállítóinak közel 60 %-a nem fizetett kereskedelem-szervezés díjat, s a beszállítók közel 71 %-a nem fizetett infrastruktúra-fejlesztés díjat. 37. A fentebb részletezett díjtételek kivetésével kapcsolatban a SPAR kifejtette (Vj-047004/2010. számú irat): „(…) a SPAR soha nem „számított fel” kereskedelem-szervezési vagy infrastruktúrafejlesztési díjat a beszállítóknak. Így ugyancsak hamis az az állítás, amely szerint a SPAR „egyesekkel megfizetteti”, míg másokkal nem ezeket a díjakat. A nevezett díjakat ugyanis csak és kizárólag azok a beszállítók fizettek korábban is, akikkel ebben külön egyedi alku keretében megállapodott a SPAR, elfogadták a SPAR felajánlott szolgáltatást, és ezért hajlandóak voltak díjat fizetni. Ez is azt mutatja, hogy korábban sem volt képes arra a SPAR és nem is állt szándékában, hogy a beszállítókra rákényszerítse a szerzıdéses feltételeit. A SPAR a kondíciós megállapodás megkötésekor felajánlja a kereskedelemszervezési, illetve infrastruktúra-fejlesztési szolgáltatást. Ennek igénylésében és az azért fizetendı díjban minden egyes esetben egyedi megállapodás születik a beszállító és a SPAR között.” 38. A vizsgálat során a GVH 30 beszállítót keresett meg azzal kapcsolatban, hogy külön igényelték-e ezen díjak mögötti szolgáltatásokat. A megkeresett beszállítók közül: -
15 beszállító nyilatkozta, hogy ı igényelte ezen díjtételek mögötti szolgáltatást (Vj-047-038/2010., Vj-047-040/2010., Vj-047-041/2010., Vj-047-048/2010., Vj-047-053/2010., Vj-047-059/2010., Vj-047-060/2010., Vj-047-061/2010., Vj-047-064/2010., Vj-047-067/2010., Vj-047-092/2010., Vj-047-104/2010., Vj-047-108/2010., Vj-047-115/2010., Vj-047-116/2010., Vj-047-122/2010., Vj-047-131/2010. számú iratok);
-
14 beszállító nyilatkozott akként, hogy mivel nem igényelte az egyes díjak mögötti szolgáltatást a SPAR-tól, ezért nem is fizette vagy az egyiket, vagy a másikat, vagy egyiket sem a 2009-es évben (Vj-047-043/2010., Vj-047044/2010., Vj-047-049/2010., Vj-047-063/2010., Vj-047-065/2010., Vj-047091/2010., Vj-047-093/2010., Vj-047-095/2010., Vj-047-096/2010., Vj-047097/2010., Vj-047-105/2010., Vj-047-113/2010., Vj-047-114/2010., Vj-047117/2010., Vj-047-119/2010., Vj-047-120/2010. számú iratok);
-
csupán 1 beszállító nyilatkozott úgy, hogy a SPAR kikényszerítette ezen díjtételek beszállító általi fizetését 2009-ben (Vj-047-110/2010. számú irat). III. Az eljárás alá vont nyilatkozata
39. A SPAR szerint a teljesítmény-arányos bónusz dinamikus részének kiszámításához alkalmazott becsült forgalom meghatározásában a beszállítónak 100 %-os szerepe van, és pontosan akkora jogok illetik meg, mint a SPAR-t. A SPAR nem egyoldalúan határozza meg vagy becsüli meg az éves várható forgalmat, hanem ezt a felek közösen teszik. 40. Az eljárás alá vont elmondása alapján itt hangsúlyozottan becsült forgalomról van szó, és nem a tényleges forgalom meghatározásáról, hiszen erre elıre egyik fél sem képes. A várható éves becsült forgalom mértékének meghatározásakor a feleknek éppúgy egyezségre kell jutniuk, mint minden más kérdésben. A becsült forgalom
10 . o l da l
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! meghatározása így az éves szállítási szerzıdések egyeztetésekor és megállapodásakor történik.
kondíciós
feltételeinek
41. A becsült éves forgalom meghatározásakor a SPAR nyilvánvalóan mérlegeli a piaci viszonyokat, hogy mennyit és milyen kondíciókkal tud eladni a termékbıl. Ha már van az adott termékkel tapasztalat, akkor ez is nyilvánvalóan szerepet játszik, hiszen a SPAR-nak a fogyasztói igényeket kell kiszolgálnia. A SPAR-nak figyelembe kell vennie, hogy versengı termékeket is be kell szereznie, valamint a fogyasztói igényeket az adott termékbıl ki kell szolgálnia. Vagyis a becsült éves forgalom meghatározása egy komplex érdekmérlegelés következménye, ahol a felek igyekeznek saját szempontrendszerüket érvényesíteni. Ennek a folyamatnak a kompromisszumos eredménye a becsült forgalom meghatározása. 42. A SPAR a fentiek alapján visszautasította azt a feltételezést, amely szerint beszerzıi tendenciózusan és rendszerszerően „alábecsülnék” a dinamikus rész kiszámításához meghatározandó forgalmat. A teljesítmény-arányos bónusz dinamikus részéhez tartozó becsült célforgalom ugyanis csak egy számítási viszonyítási szám, amelynek csak a hozzá tartozó százalékos mérték ismeretében van értelme. 43. A SPAR szerint nincsen összefüggés az eltörölt díjak és a kondíciós feltételek között. A SPAR ajánlatában megfogalmazott teljesítmény-arányos bónusz stabil részét illetı %-os mérték önálló üzleti kalkuláció és a fenti negatív piaci fejlemények alapján létrejövı ajánlat. Annak elfogadása vagy elutasítása, vagy módosított mértékő elfogadása a felek egyedi alkujának eredménye, hiszen ezeket a SPAR nem tudja egyoldalúan érvényesíteni a beszállítókkal szemben. Mint ahogy a gyakorlat is azt mutatja, hogy egyes beszállítók elfogadták, míg mások nem a módosított bónusz ajánlatot. 44. Mindezt az egészíti ki és támasztja alá, hogy egyes beszállítók elfogadták, mások nem fogadták el a bónusz stabil részének megváltozását. Vagyis a stabil rész változása nem a SPAR egyoldalú elhatározásának kérdése és eredménye, hanem a beszállítóval való egyedi alkufolyamat következménye. A stabil rész változatlansága, csökkenése vagy emelkedése összefüggésben állhat a dinamikus rész egyidejő változásával, a beszállító és a SPAR konkrét egyedi esethez kötıdı érdekével, a konkrét termékekkel vagy termékcsoportokkal. 45. A SPAR hangsúlyozta, hogy soha nem „számított fel” kereskedelem-szervezési vagy infrastruktúra-fejlesztési díjat a beszállítóknak, valamint nem helytálló az az állítás, amely szerint a SPAR „egyesekkel megfizetteti”, míg másokkal nem ezeket a díjakat. A nevezett díjakat ugyanis csak és kizárólag azok a beszállítók fizettek korábban is, akikkel ebben külön egyedi alku keretében megállapodott, elfogadták a SPAR felajánlott szolgáltatását, és ezért hajlandóak voltak díjat fizetni. A SPAR elmondása alapján a kondíciós megállapodás megkötésekor felajánlja a kereskedelem-szervezési, illetve infrastruktúra-fejlesztési szolgáltatást. Ennek igénylésében és az azért fizetendı díjban minden egyes esetben egyedi megállapodás születik a beszállító és a SPAR között. 46. Annak, hogy egyes beszállítók nem igényelték a SPAR nevezett szolgáltatásait, számos oka lehetett, amelyet a SPAR-nak akceptálnia kellett. Ilyen lehet pl. az, ha beszállító valamilyen terméket be akar vezetni a piacra, de nem biztos annak piacképességében, akkor nem igényli a szolgáltatást és így díjat sem szán rá. Vannak olyan alapvetı standard termékek, amelyeknek értékesítése nem igényel a SPAR részérıl sem többletszolgáltatást, így a nevezett szolgáltatásokat a beszállító nem igényli. Vagy elıfordul, hogy a beszállító egyszerően nem igényli a termékének értékesítéséhez a többletszolgáltatást, így nem született megállapodás a nevezett szolgáltatásokban és azok díjazásában.
11 . o l da l
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! 47. Azok a beszállítók, akik igényelték a SPAR által felajánlott szolgáltatásokat, azok az alábbi többletszolgáltatásokban részesedtek: -
A kereskedelem-szervezési díj fejében a beszállítónak lehetısége volt, hogy a boltban meghatározott nagyobb felületen helyezhette ki a termékét, a SPAR többletszolgáltatást nyújtott a beszállító termékének folyamatos cseréjében, forgatásában, feltöltésében, idıközönkénti áthelyezésében, általános figyelésében, karbantartásában. A tapasztalatok szerint a kereskedelemszervezési többletfeladatok ellátásának eredményeként a szállítónak forgalomnövekedése volt.
-
Az infrastruktúra-fejlesztést igénylı beszállítók részére lehetıség nyílt a hatékonyabb áruházi marketing-lehetıségek igénybevételére. Ezzel megerısödött a beszállító termékével kapcsolatos konkrét eladóhelyi (áruházi) marketing tevékenység a SPAR részérıl, gyakrabban és szélesebb körben alkalmazhatott eladáshelyi promóciós lehetıségeket a bolton belül.
48. Az eljárás alá vont az elızetes álláspontokra adott válaszaiban külön részletes észrevételt nem kívánt tenni a jelen megszüntetı végzéssel érintett vizsgált magatartások vonatkozásában. Az eljárás alá vont mindösszesen azt adta elı, hogy a GVH részletes vizsgálatot folytatott, melynek következtében a tényállást teljes körően feltárta, ezért a Tpvt. 77. § (1) bekezdés i) pontja alapján a törvénybe ütközı magatartás hiányának határozattal történı megállapítása indokolt. IV. A jogszabályi háttér 49. A Kertv. 1. §-a értelmében e törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén – a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás, valamint a külön törvényben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység kivételével – a kereskedelmi tevékenység, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint a kereskedelmi jellegő turisztikai szolgáltatási tevékenységek folytatásának, továbbá a termékek forgalmazásának alapvetı követelményeire és ellenırzésére terjed ki. 50. A Kertv. 7. § (1) bekezdése értelmében a beszállítóval szemben a jelentıs piaci erıvel visszaélni tilos. A Kertv. 7. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti visszaélésnek minısül különösen a) a beszállító indokolatlan megkülönböztetése; c) a tisztességtelen, a kereskedı számára egyoldalúan elınyös kockázatmegosztást eredményezı feltételek elıírása a beszállítóval szemben, különösen a kereskedı üzleti érdekeit is szolgáló – így raktározási, reklámozási, marketing és más – költségek aránytalan áthárítása a beszállítóra. 51. A Kertv. 7. § (3) bekezdése alapján a jelentıs piaci erı fennáll a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport – ideértve a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét, közös beszerzés esetén pedig a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összességét – kereskedelmi tevékenységébıl származó elızı évi konszolidált nettó árbevétele (a továbbiakban: konszolidált nettó árbevétel) meghaladja a 100 milliárd forintot. 52. A Kertv. 9. § (3) bekezdése értelmében a jelentıs piaci erıvel rendelkezı kereskedı felett a 7. § szerinti visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt.-ben foglalt eljárási szabályok alkalmazásával végzi oly módon, hogy
12 . o l da l
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! eljárásaiban a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazza. 53. A Tpvt. 77. § (1) bekezdés i) pontja alapján az eljáró versenytanács megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik a törvénybe. 54. A Tpvt. jelen versenyfelügyeleti eljárásban alkalmazandó 72. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követıen az eljárást megszünteti akkor is, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény; az eljárást megszüntetı végzéssel szemben külön jogorvoslatnak van helye (82. §). 55. A Tpvt. 72. §-ának (5) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pontja szerinti végzést a bejelentıvel is közölni kell. A Tpvt. 82. §-ának (1) bekezdése szerint a vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt e törvény megengedi. V. A Versenytanács döntése 56. A Tpvt. egyértelmően elkülöníti egymástól a 77. § (1) bekezdés i) pontja szerint a magatartás törvénybe ütközése hiányának határozattal történı megállapítását a versenyfelügyeleti eljárás 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzéssel történı megszüntetés eseteitıl. Az eljáró versenytanács a Tpvt. 77. § (1) bekezdés i) pontja alapján határozattal mondhatja ki, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás nem ütközik a törvény rendelkezéseibe, ugyanakkor az ilyen tartalmú döntés annak határozati formát öltı, érdemi jellege miatt a jogsértés hiánya vonatkozásában kétséget kizáró – a jogsértést megállapító határozatokkal egyezı mértékő és kiterjedéső – bizonyítást igényel. 57. Ezzel szemben a Tpvt. 72. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye minden olyan versenyfelügyeleti eljárásban, amelyben a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján kétséget kizáróan nem állapítható meg a törvénysértés – illetve a Tpvt. 77. § (1) bekezdés i) pontjának alkalmazásához szükséges jogsértés hiánya sem – és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. Következésképpen az eljáró versenytanács szerint a Tpvt. 72. § (1) bekezdése a) pontja alapján a versenyfelügyeleti eljárás végzéssel történı megszüntetésérıl kell döntenie minden olyan ügyben, amelyben a jogsértés illetve annak hiánya a bizonyítékok elégtelensége miatt nem állapítható meg. 1. A TAB stabil részébe beépített díjakat érintı megszüntetés 58. Az eljáró versenytanács szerint a teljesítmény-arányos bónusz stabil része kapcsán a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a SPAR érintett beszállítói közel 37%-át érintıen emelte csak meg a TAB stabil részét 2010-ben, míg a 2011-es évben ez az arány 28% volt. Vagyis arról semmiképpen nem lehet szó, hogy a korábban alkalmazott logisztikai díjat, öko hozzájárulást és a szortiment kezelési díjakat a SPAR egységesen, valamennyi beszállító esetében a TAB stabil részébe építette volna. Mindez persze azt nem zárja ki, hogy a SPAR a beszállítók 37 %-a illetıleg 28%-a esetében (ahol megemelte a TAB stabil részét) az emelésbe beépítette az említett díjakat. Ezt támasztja alá két beszállító GVH rendelkezésre álló véleménye, (lsd. 24., 25. pontok) amelyet azonban a vizsgálatnak egyéb bizonyítékokkal nem sikerült
13 . o l da l
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! igazolnia, fıleg, hogy a SPAR maga vitatta a beszállítói véleményt (Vj-047-156/2010. sz. irat), illetve nyilatkozata szerint a díjak mindig a két fél megegyezése mentén alakultak ki (lsd. 43 pont). A Versenytanács álláspontja szerint ugyanakkor a versenyfelügyeleti eljárás folytatására sem mód, sem szükség nincsen. Egyfelıl a vizsgálat a Tpvt. 65/A. § szerint elvégezett helyszíni kutatás alapján sem talált olyan SPAR belsı üzleti dokumentumokat, amely az említett díjak beépítését alátámasztaná, így nem várható, hogy egyéb vizsgálati eszköz e tekintetben eredménnyel járhatna. Másfelıl, a SPAR kereskedelmi nettó árbevétele […] forinttal és a TAB egészébıl származó bevétele is ([…] forinttal) csökkent 2010-ben, amely nem támasztja alá azt a feltételezést, hogy a SPAR célja az említett díjak mintegy eltüntetése mellett a bevételek megırzése lett volna. Harmadrészt, ha bizonyítható is lenne, hogy a SPAR az említett díjakat beépítette a TAB stabil részébe, akkor is csak maga a TAB stabil rész volna vizsgálható, amely vonatkozásában az eljárás a Kertv. 7. § (2) bekezdés e) és f) pontjaiba ütközés miatt folytatódik. 59. Mindezek alapján az eljáró versenytanács az eljárást az 1. a) pontban jelzett magatartás vonatkozásában a Tpvt. jelen eljárásban alkalmazandó 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette. 2. A TAB dinamikus részével kapcsolatos forgalom alulbecslését érintı megszüntetés 60. Az eljáró versenytanács szerint a teljesítmény-arányos bónusz dinamikus részét illetıen a beszállítói adatok alapján készített elemzésbıl megállapítható, hogy nem jelenthetı ki egyértelmően, hogy a SPAR minden egyes beszállítója vonatkozásában – egy azonos módon alkalmazott üzletpolitikát érvényesítve – alulbecsülte volna a teljesítményarányos bónusz dinamikus részének kiszámításához használt becsült forgalom mértékét annak érdekében, hogy a ténylegesen elszámolt bónusz összege növekedjen. 2009-ben a beszállítók mintegy 45%-a, 2010-ben pedig 50%-a esetében állapítható meg, hogy az elızı évhez képest kisebb mértékben került meghatározásra a célforgalom. Mindez természetesen önmagában nem zárja ki, hogy azon beszállítók esetében, ahol a korábbi évhez képest a célforgalom alacsonyabb szinten került meghatározásra, szándékos alulbecslés történt. Ezt támasztja alá a […] nyilatkozata is (Vj-047-150/2010. sz. irat). A […] azt is elıadta, hogy az általa közölt véleményeltérés miatt végül 2010. január 21én kelt értesítésben arról tájékoztatták, hogy „A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. számára az Önök által felajánlott átadási árak nem fogadhatók el, így az eddigi együttmőködést az Önök által közölt feltételekkel továbbiakban nem áll módunkban folytatni.” (Vj-047-150/2010. sz. irat) A rendelkezésre álló bizonyítékok azonban ezen eset mögött meghúzódó esetleges jogsértést nem támasztották alá, fıleg, hogy a SPAR maga vitatatta a beszállítói véleményt és állítása szerint az általa fizetett díjak még 17%-kal összességükben csökkentek is. (Vj-047-156/2010. sz. irat) Alábbi okok miatt az eljárás folytatásától sem várható e tekintetben eredmény. 61. A GVH a Tpvt. 65/A. § a szerinti helyszíni kutatás során lefoglalta a SPAR egyik munkavállalójának jegyzeteit, amelyet gyakornokként a beszerzési feladatok oktatása során saját kezőleg készített, amely jegyzetek egy valós szerzıdés kapcsán a személyes megjegyzéseit/benyomásait rögzítik. A SPAR munkavállalója a minta kondíciós megállapodás teljesítmény-arányos bónusz dinamikus részéhez tartozó célforgalom foglalkozó fejezethez kézírással az alábbi megjegyzést főzte: „Minél kisebb forgalomhoz kötjük, annál több pénzt kapunk.” (Vj-047-186/2010. sz. irat) Ez a feljegyzés is arra utal, hogy az eljárás alá vont érdekét az szolgálja, ha szándékosan alulbecsüli a célforgalmat, azért, hogy a teljesítmény-arányos bónusz dinamikus része révén nagyobb bevételhez jusson. Ehhez képest a SPAR TAB dinamikus részébıl
14 . o l da l
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! származó árbevétele 2009-ben […] forinttal, míg 2010-ben […] forinttal maradt el az elızı évitıl. Ez alapján pedig nem valószínősíthetı, hogy a SPAR Kertv.-be ütközı átfogó, szándékolt üzletpolitikája lett volna a beszállítók mintegy fele forgalmának alulbecslése, hiszen ennek ésszerő célja (többletbevétel elérése) nem teljesült az érintett években, melyre tekintettel az eljárás folytatása sem indokolt. 62. Mindezek alapján az eljáró versenytanács az eljárást az 1. b) pontban jelzett magatartás vonatkozásában a Tpvt. jelen eljárásban alkalmazandó 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette. 3. A kereskedelem-szervezési és infrastruktúra-fejlesztési díjakat érintı megszüntetés 63. A vizsgálat során beszerzett adatok alapján megállapítható, hogy a SPAR valóban nem minden beszállítóval fizetette meg a kereskedelem-szervezési és az infrastruktúrafejlesztési díjakat. Ennek diszkriminatív mögöttes okára pusztán egyetlen beszállító nyilatkozata (lsd. 38. pont) utalt, amelyet azonban a vizsgálat nem tudott igazolni. A vizsgálat során megkérdezett huszonkilenc beszállító és a SPAR nyilatkozata szerint ugyanis csak azok a beszállítók fizették meg a díjat, akik kérték a mögöttes szolgáltatást is. 64. Mindezek alapján pedig az eljáró versenytanács szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a SPAR 2009-ben Kertv.-be ütközı módon indokolatlanul megkülönböztette volna beszállítóit a kereskedelem-szervezési és az infrastruktúra-fejlesztési díjak alkalmazása során, ezért e vonatkozásban (lsd. 1. d) pont) az eljárást a Tpvt. jelen eljárásban alkalmazandó 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette. 4. A teljesítmény-arányos bónuszrendszer vizsgálatának a Kertv. 7. § (2) bekezdés c) pontját érintı megszüntetés 65. A Kertv. 7. § (2) bekezdése c) pontja tiltja a tisztességtelen, a kereskedı számára egyoldalúan elınyös kockázatmegosztást eredményezı feltételek elıírását a beszállítóval szemben, különösen a kereskedı üzleti érdekeit is szolgáló költségek aránytalan áthárítását a kereskedıre. A Kertv. 7. § (2) bekezdése c) pontjának középpontjában a termék értékesítésével kapcsolatos kockázat kereskedı számára egyoldalúan elınyös megosztása (mint tisztességtelen feltétel egy különös fajtája) áll. Nem arról van szó, hogy a kereskedı nem oszthatja meg a termék értékesítésével kapcsolatos kockázatot. Erre utal a c) pontba foglalt azon különös eset is, amely a kereskedı érdekeit is szolgáló költségek aránytalan beszállítóra terhelését tilalmazza. Következésképpen a Kertv. 7. § (2) bekezdés c) pontja azt a kockázatmegosztást tiltja, amely nem pusztán a beszállító, hanem a kereskedı érdekkörében felmerülı termékértékesítési kockázatokat is a beszállítóra terheli. Az eljáró versenytanács szerint, ha a kereskedı a beszállító termékét értékesítésére megvásárolja, akkor köteles az annak értékesítésével járó azon kockázat viselésére, amely az ı érdekkörében merül fel. Ez az érdekkör pedig az alaptevékenységet jelentı termékeladás. A jelentıs piaci erıvel rendelkezı kereskedı nem írhat elı olyan tisztességtelen feltételt vagy nem alkalmazhat olyan díjat, amely azt a célt szolgálja, hogy a kereskedéssel alapvetıen együtt járó üzleti kockázatokat az ezzel nem foglalkozó beszállító viselje. Ilyen jellegő kockázatot és ebbıl fakadóan annak áthárítását arra figyelemmel sem sikerült azonosítani, hogy a TAB utólag, az értékesítés eredménye fényében esedékes.
15 . o l da l
GV H VE R SE NYT AN ÁC S
Nyilvános változat! 66. Mindezek alapján az eljáró versenytanács az eljárást a teljesítmény-arányos bónuszrendszer Kertv. 7. § (2) bekezdés c) pontja alapján történı vizsgálata vonatkozásában a Tpvt. jelen eljárásban alkalmazandó 72. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntette. 67. Az eljáró versenytanács ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a teljesítmény-arányos bónuszrendszer a Kertv. 7. § (2) bekezdés c) pontja alapján történı vizsgálatának megszüntetésébıl nem következik, hogy a TAB a Kertv. 7. §-ában foglalt egyéb rendelkezéseknek megfelel. VI. Eljárási kérdések 68. Fenti tárgyban született megszüntetések nem érintik a SPAR ellen a teljesítményarányos bónusz rendszer miatt továbbra is folyamatban lévı eljárást. 69. E végzés elleni jogorvoslati jogot a Tpvt. 72. § (1) bekezdésének a) pontja és 82. §-a biztosítja. A jogorvoslati kérelem elıterjesztésének a végzésben foglaltak foganatosítására – e törvény eltérı rendelkezése hiányában – halasztó hatálya nincs. Jogorvoslati kérelmet – a végzés közlésétıl számított 5 munkanapon belül – terjeszthet elı az ügyfél, valamint akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, továbbá az, akivel a végzést e törvény alapján közölni kell. 70. Az eljáró versenytanács a Ket. 72. § (2) bekezdése alapján közli, hogy a jelen versenyfelügyeleti eljárás ügyintézési határidejének kezdete 2010. május 6-a. Az ügyintézési határidı 2010. november 8-án és 2011. május 3-án 6-6 hónappal meghosszabbításra került. Az eljáró versenytanács nem lépte túl – a Ket. 33. § (3) bekezdés c) és k) pontjának alkalmazására is tekintettel – a Tpvt. 63. §-a alapján meghatározott ügyintézési határidıt. 71. A GVH hatásköre és illetékessége a Kertv. 9. § (3) bekezdésén és a Tpvt. 46. §-án alapul. Budapest, 2012. június 18. Dr. Tóth András sk. a Versenytanács elnöke elıadó versenytanácstagként eljárva Dr. Miks Anna sk.
Dr. Miskolczi Bodnár Péter sk.
versenytanácstag
versenytanácstag
Kiadmány hiteléül: Márkus Elvira
16 . o l da l
GV H VE R SE NYT AN ÁC S