SZABADKAI KERÜLETI BÍRÓSÁG Km ..................... szám Szabadka, ......-én
A Szabadkai Kerületi Bíróság fiatalkorúak tanácsa, melynek tagja MM bíró, tanácselnök BB és DD ülnökök , a tanács tagjai és LJ jegyzőkönyvvezető,a fiatalkorú NAGY GÁBOR ellen folyó bűnügyben a Btk. 135 szk. (3) bek. 1. pontjába ütköző emberölés bűntette miatt a Szabadkai Kerületi Ügyészség Ktm ................... számú nevelő intézkedés vagy fiatalkorúak börtöne kiszabása iránti indítványa alapján az 1999. október 29-én megtartott zárt fötárgyaláson XX Kerületi Ügyészhelyettes ,a fiatalkorú terhelt, és annak védője HN ügyvéd jelenlétében a bizonyítási eljárás lefolytatása utál meghozta, majd a tanácselnök kihirdette a következő VÉGZÉST A bíróság fiatalkorú NAGY GÁBORT aki 1984. január 10-én született Szabadkán, apja neve: Nagy Kálmán, anyja leánykori neve: Vörös Verona, magyar nemzetiségű, a JSZSZK állampolgára, földműves, nőtlen, írástudó, elvégezte az elemi iskola 5 osztályát, a katonaságot még nem szolgálta, vagyontalan, büntetlen előéletű, nem folyik ellene más büntető eljárás állandó lakhelye Szabadka, Jó Lajos utca 1/c, jelenleg előzetes letartóztatásban van, törvényes képviselője anyja, Nagy szül. Vörös Verona, Szabadka, Jó Lajos utca 1/c. a Btk. 68. 69. 70. és 71 szakaszát NEVELŐINTÉZETBE UTALJA A bűnügyi költségeket a bíróság viseli. A nevelöintézkedés megszüntetéséről a bíróság külön végzést fog hozni. Hivatalból kirendeli védőnek HN ügyvédnek ,a bíróság ügyvédi díj címén .........................dinárt ítél. Indokolás A Szabadkai Kerületi Ügyészség nevelő intézkedés vagy fiatakorúak börtöne kiszabása iranti indítványt tett a bíróságnál a fiatalkorú Nagy Gábor ellen a Btk. 135. szak. (3) bek. 1. pontjában ütköző alattomos módon elkövetett emberölés bűncselekménye miatt. Indítványozta a bíróságnak, hogy a terheltet javító-nevelő otthonba utalja. A fötárgyaláson a kerületi ügyészhelyettes fenntartotta indítványát,azzal ,hogy indítványozta a bíróságnak, a terheltet javító-nevelő otthon helyett nevelőintézetbe utalja. A fötárgyaláson fiatalkorú Nagy Gábor a terhére rótt bűncselekményt teljes egészében beismerte .Kijelentette, hogy apja alkoholista volt, ittas állapotban az egész családot gyakran bántalmazta és ezért már régen megfordult agyában az a gondolat, hogy apját megöli. 1999. július 7-én apja ittas állapotban elkezdett veszekedni anyjával, majd őt is felpofozta és fojtogatta. Később az apja bement a szobába és az asztalnál elszunnyadt, ekkor ő magához vett egy botot, bement és többször apja fejére sujtott.
Majd kiment anyjához az udvarra és közölte vele, apját agyonütötte.Ezután mindketten elmentek a rendőrségre jelenteni az esetet. A bíróság lefolytatta a bizonyítási eljárást kihallgatta ......................... tanúkat, a felek beleegyezésével felolvasta ............................. tanúk vallomását, meghallgatta dr. ZJ orvosszakértöt, felolvasta a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet, valamint a boncolási jegyzőkönyvet, továbbá a születési anyakönyvi kivonatot és a gyámhatóság jelentését és az így lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a következő tényállást állapította meg: Fiatalkorú Nagy Gábor 1984. január 10-én született. Munkás családból származik, még kél fiatalabb testvére van. Az elhunyt Nagy Kálmán szállító munkás volt. Keresetének nagy részét alkoholra költölte és nem törődött a család szükségleteivel. Anyja, Nagy Verona napszámba járt, hogy keresetével fenntartsa a családot. A terhelt az elemi iskola 5. osztályát fejezte be, a bűntett elkövetésekor 15. életévét már betöltötte. 1999. július 7-én Nagy Kálmán ittas állapotban veszekedett feleségével, majd bántalmazta fiatalkorú Nagy Gábort, azt fojtogatta és felpofozta. Később a sértett bement a szobába, leült az asztalhoz, ahol elszunnyadt. Amikor fiatalkorú Nagy Gábor látta, hogy apja elszunnyadt egy 92-cm hosszú és 6 cm vastag botot vett magához és ezzel hátulról többször fejbe vágta a sértettet, aki koponyaüregi vérzésben a helyszínen meghalt. Tehát a bíróság - megállapította, hogy a terhelt alvás közben ölte meg apját és ezáltal a
Btk. 135. szak. (3) bek. 3. pontjába ütköző alattomos módon elkövetett emberölés bűntettét követte el. A bíróság dr. ZJ. orvosszakértő véleménye alapján megállapította, hogy a fiatalkorú terhelt szellemileg elmaradott, szellemi fejlettsége nem felel meg korának, hanem csak a 14 éven felüli fiatalkorú szellemi fejlettségének. A terhelt, még nem kiforrott személyiség, pszichopathiás személyiségi alkatú, a bűntett elkövetésekor tisz:ában volt annak társadalomra veszélyességi fokával, de beszámíthatósága lényegesen csökkeni volt. A főtárgyaláson a gyámhatóság képviselője indítványozta a bíróságnak, hogy a terheltre nevelő intézkedést szabjon ki és utalja nevelőintézetbe. Figyelembe véve a felsorolt körülményeket a bíróság alkalmazta a Btk. 70. szak. és a terheltet nevelőintézetbe utalja mert úgy találta, hogy ez az intézkedés célravezető és előmozdítja a fiatalkorú helyes irányú fejlődését, hogy az a társadalom hasznos tagjává váljon. Ezen intézkedés kiszabásánál a bíróság mérlegelte a terhelt eddigi magatartását azt, hogy szüleinek szót fogadott, a munkában segitkezett megfelelő munkaszokással rendelkezik, de ugyanakkor mérlegelte az elkövetett bűntett társadalomra veszélyességének fokát és úgy találta, hogy a fiatalkorú eredményes nevelése csakis intézeti elhelyezéssel biztosítható. A BE 447. szak. értelmében a bűnügyi költségeket a bíróság viseli.
Jegyzőkönyvvezető
tanácselnök
S7ABADKAT KÖZSÉGI BÍRÓSÁG K ........................szám 1996. március 4-én A NÉP NE VÉBEN! A Szabadkai Községi Bíróság büntető tanácsamelynektagjai ................................. a tanács elnöke .................................. és ......................................... ülnök a tanács tagjai, valamint ............................. jegyzőkönyvvezető NAGYBÁTORI LAJOS szabadkai lakos ellen folyó bűnügyben a Btk. 14!. szak. (1.) bek.-be ütköző súlyos testi sértés bűncselekménye miatt a Községi ügyészség Kt xx számú vádirata alapján, az 1996. március 4-én megtartott szóbeli nyilvános főtárgyaláson a Szabadkai Községi ügyész, a vádlott és annak védője ............................. ügyvéd jelenlétében a bizonyítási eljárás lefolytatása után meghozta és a tanácselnök kihirdette a következő ITÉLETET NAGYBÁTORI LAJOS vádlottat, apja neve: Menyhért, anyja leánykori neve: Kis Mária, aki 1944. november 5-én született Kanizsán, Szabadka, Körösi út 34/e szám alatti lakos magyar nemzetiségű, a JSZSZK állampolgára, foglalkozása nyugdíjas, nős, felesége leánykori neve: Káposzta Mária, 2 felnőtt gyermek apja, szabadlábon védekező személy, írástudó, elvégezte az elemi iskola 8 osztályát, katonai szolgálatra alkalmatlan, 1/2 ház és 2 hold föld tulajdonosa, havi nyugdíja 1500.- dinár, büntetlen előéletű, nem folyik ellene más büntető eljárás, FELMENTI A VÁD ALÓL
hogy 1996. január 10-én Szabadkán a Körösi úton séíabotjával megütötte Nagy Péter sértett jobb kezét, melytől eltört a sértett jobb keze, amivel a Btk. 141. szak. 1. bek. ütköző súlyos testi sértés bűntettét követte volna el, a BE 321. szak. (1) bek. valamint a Btk. 11. szak. (1) bek. alapján, mivel a terhére rótt cselekmény a törvény szerint nem bűncselekmény . A BE 92. szak. alapján a bűnügyi költségeket a bíróság viseli. A BE 102. szak. (4) bek. alapján a bíróság Nagy Péter sértettet polgári jogi igényével perre utasítja.
Indokolás A Szabadkai Községi Ügyészség vádat emelt Nagybátori Lajos ellen a Btk. 141. szak. (1) bek. ütköző súlyos testi sértés bűntette miatt és indítványozta a bíróságnak, hogy a vádlottat e bűncselekményért mondja ki bűnösnek és a törvény szerint büntesse meg. A főtárgyaláson a vádlott beismerte, hogy a vádbeli napon sétabotjával megütötte a sértett jobb karját, de azzal védekezik, hoev tettét jogos védelemben követte el. Kijelentette. hogy
1996. január 10-én az említett utcában találkozott a sértettel, akit régebbről csak látásból ismert. Észrevette, hogy a sértett ittas állapotban van ki akart előle térni, de az késsel a kezében minden ok nélkül öt megtámadta, fenyegette, hogy megöli és a késsel többször feléje szúrt. Menekülni próbált, be akart menni az egyik házba, ahol a kapu zárva volt és ott a sértett ismét megtámadta, két szúrást ejtett a jobb karján és ekkor valóban a nála lévő sétabotjával a sértett jobb kezére ütött, akinek a kezéből kiesett a kés. A bíróság lefolytatta a bizonyítási eljárást tanúként kihallgatta a sértettet, valamint Nemes Jolán tanút, meghallgatta dr. Mátrai János orvosszakértőt, felolvasta a sértett és a vádlott orvosi látleletét és a bizonyitási eljárás alapján a következő tényállást állapította meg: ( A TÉNYÁLLÁS) A tényállás alapján kétségtelen, hogy a vádlottat a sértett jogtalanul támadta meg. A tényállás szerint a sértett - aki életerős, az idős, beteges vádlottal szemben igen nagy erőfölényben lévő ember, azonkívül a sértett, az orvosi látlelet, valamint az orvosszakértöi vélemény szerint is a vádlotton vágott, hassitott sérüléseket okozott. Tehát az erő és életkor, valamint a késre való figyelemmel a vádlottnak komoly testi épség elleni támadást kellett elhárítania. A vádlott ezen jogtalan támadást jogszerűen hárította el, használva a nála lévő sétabotot, melynek használatával nem lépte túl a védelem szükséges mértékét. Hogy a vádlott jogos védelemben cselekedett látható abból is, hogy menekülni próbált, ami nem kívánható meg a megtámadottól. Maga a sértett sem terheli a vádlottat, a főtárgyaláson kijelentette, hogy részeg volt és nem emlékszik az esetre, viszont - Nemes Jolán tanú vallomásával határozottan alátámasztotta a vádlott védelmét azaz, hogy a vádlott cselekedetét jogos védelemben követte el. A fent említett alapján a BE 321. szak. (1) bek. valamint a Btk. 11. szak. (1) bek. értelmében a bíróság úgy döntött mint a rendelkező részben.
A bűnügyi költségeket a bíróság viseli. A bíróság Nagy Péter sértettet 10 000.- dináros kártérítési igényével a BE 202/4, szak. alapján perre utasította.
jegyzőkönyvvezető
tanácselnök
JOGORVOSLATI TÁJÉKOZTATÓ (utasítás, értesítés vagy csak jogorvoslat): Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye a kézbesítéstől számított 8 napon belül a Szabadkai Kerületi Bírósághoz. A fellebbezést 2 példányban kell benyújtani, e bíróságnál. Kézbesitési utasitás : Az ítéletet elküldeni:
1. Szabadkai Községi Ügyészségnek 2. Védőnek 3. Vádlottnak 4. Sértettnek
SZABADKAI KERÜLETI BÍRÓSÁG Kzs ...................... szám Szabadka, 1996. február 27-én A Szabadkai Kerületi
Bíróság büntető
fellebbviteli
tanácsa,
melynek tagjai
.............................. Bíró- tanácselnök valamint ................................... , .................................... bírák
tanácstagok és ....................................... jegyzőkönyvvezető, NAGY JÚLIA és NAGY IMRE szabadkai lakosok bűntetőügyében, a Btk. 169. szak. (3) bek. ütköző bűncseéekmény miatt, Sárfány Sándor és Sáfrány Veronika topolyai lakosok magánvádja alapján, Nagy Júlia és Nagy Imre terheltek fellebbezésének tárgyában, a Szabadka Községi Bíróság Kxxx számú ítélete ellen, az 1996. február 27-én megtartott tanácsülésen meghozta a következő VÉGZÉST HELYT AD Nagy Júlia és Nagy Imre terheltek fellebbezésének és a Szabadkai Községi Bíróság Kxx számú 1995. december 6-án hozott ítéletét HATÁLYON KÍVÜL HELYEZI és a Községi Bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. Indokolás A fellebbezéssel megtámadott ítélettel Nagy Júlia és Nagy Imre terhelteket a Szabadkai Községi Bíróság bűnösnek mondta ki a Btk. 169. szak. (1) bek. ütköző rágalmazás büncselekménye miatt, majd alkalmazva a Btk. 48. szakaszát, Nagy Júliát 3 havi, Nagy Imrét pedig 30 napi börtönbüntetésre ítélte, melyeknek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. Kötelezte a terhelteket a bűnügyi költségek megtérítésére, továbbá az átalány megfizetésére. Az ítélet ellen a terheltek fellebbeztek.Hiányos és téves tényállás megállapítás, valamint a Be. szabályainak lényeges megsértése miatt támadják azt. Indítványozzák a Kerületi Bíróságnak, hogy a megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül és az ügydarabot küldje vissza az elsőfokú bíróságnak új eljárás lefolytatása végett. Miután a Kerületi Bíróság mérlegelte a terheltek fellebbezését a megtámadott ítéletet és áttanulmányozta az iratokat, úgy találta, hogy a terheltek fellebbezése indokolt. A terheltek a Btk. 169. szak. (3) bek.-be foglalt bűncselekménnyel vádolták és a Községi Bíróság ezért a bűncselekményért mondta ki őket bűnösnek. A Be. 18. szak. alapján az említett bűncs. a Községi Bíróság hármas tanácsa, azaz l bíró és 2 ülnök, illetékes dönteni. A jelen esetben az ügyet egyesbíró tárgyalta, megsértve ezzel a Be. 334. szak. (1) bek. 1. pontját. Mivel a Községi Bíróság megsértette a Be.szabályait a Kerületi Bíróság fellebbezéssel megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte. Az új eljárás folyamán a Községi Bíróságnak ezt a mulasztást ki kell küszöbölnie, és figyelembe kell vennie mindazokat a körülményeket, amelyekre a terheltek fellebbezésükben hivatkoznak. Pontosan meg kell állapítani, hogy a terheltek milyen szavakat használtak a magánvádban a feltüntetett alkalo mkor, vajon mindkét terhelt rágalmazla-e mindkét magánvádlót. Az így lefolytatott eljárás után ismét mérlegelni kell, hogy a terheltek elkövették-e azt a vád tárgyává tett bcs-t valamint azt is, hogy a magánvádi minősités megfelelő –e.
SZABADKAI KERÜLETI BÍRÓSÁG Kzs ............................. szám Szabadka. 1996. február 27-én
A NÉP NEVEBEN A
Szabadkai
Kerületi Bíróság büntető fellebbviteli tanácsa melynek tagjai CN tanácselnök,GB és VK tanácstag bírák, ML jegyzőkönyvvezető PÁSZTOR ISTVÁN horgosi lakos bűnügyében , a Btk. 271. szak. (1) bek.-be foglalt bűncselekmény miatt, a Zentai Községi Ügyészség Kt... ................ számú vádindítványa alapján Pásztor István terhelt fellebbezésének tárgyában a Kanizsai Községi Bíróság K ..................... számú ítélete ellen az 1996. február 27-én megtartott tanácsülésen meghozta a következő
ÍTÉLETET ELUTASÍTJA Pásztor István terhelt fellebbezését és a Kanizsai Községi Bíróság K ........... számú 1995. október 9-én hozott iteletét HELYBEN HAGYJA . Indokolás A Kanizsai Községi Bíróság bűnösnek mondta ki Pásztor István terheltet a Blk. 271. szak. (3) bek. ütköző közúti közlekedés veszélyeztetésének bűncselekménye miatt. Ezért a bcs. a terheltet 3 havi börtönbüntetésre ítélte és alkalmazva a Btk. 61. szak. -át megtiltotta a terheltnek a gépjárművezetői jogosítvány kiadását 2 évre. Felmentette a terheltet a bűnügyi költségek megtérítése alól. Az ítélet ellen Pásztor István terhelt fellebbezéssel élt, a BE-ban előlátott összes ok miatt. Indítványozza a másodfokú bíróságnak, hogy a megtámadott ítéletet helyezze hatályon kívül vagy változtassa meg úgy, hogy őt mentse fel a vád alól, esetleg a kiszabott büntetést csökkentse és annak végrehajtását függessze fel. A terhelt elismeri, hogy a vádbeli napon járdán hajtotta motorkerékpárját és elütötte a sértettet, de úgy tartja, hogy a Községi Bíróság nem állapította meg kellőképpen, hogy ezen a napon sár volt a földes úton nem hajthatta a motorkerékpárt és habár figyelte az utal a kerítéstől nem látta a sértettet, aki nagyon közel állhatott a kapuhoz. Ügy tartja, hogy a sértettnek is elővigyázatosabban kellett volna kilépnie az utcára. A kiszabott büntetést túl szigorúnak tartja, mivel büntetlen előéletű. Miután a Kerületi Bíróság mérlegelte a terhelt fellebbezését, a megtámadott ítéletet és áttanulmányozta az iratokai úgy találta, hogy a terhelt fellebbezése alaptalan. Az elsőfokú bíróság megnyugtatóan állapította meg a tényállást. Nem vitás, hogy a terhelt a gyalogjárón ütötte el a sértettet, ahol tilos a motorkerékpárral közleke dni. Az sem menti a terheltet,hogy azon a napon sár volt és a földúton nem lehetett motorkerékpárral közlekedni. Amennyiben gépjárművek számára használhatatlan volt az út , a terheltnek nem lett volna szabad ilyen jármüvet használnia. Azzal, hogy motorkerékpárral hajtott a járdán veszélyeztette a gyalogosok testi épségét és mit ahogy ebben az esetben meg is történt és a sértettnek könnyű testi sértést okozott.
Az elsőfokú bíróság szabályosan járt el, amikor alkalmazta a Btk. 61. szak. és megtiltotta a gépjárművezetői jogosítvány kiadását a terheltnek. Valóban veszélyes lenne ha a terhelt hajtási jogosítvánnyal rendelkezne, figyelembe véve az említett bűntett elkövetésének módját. A Községi Bíróság megfelelő büntetést rótt ki és ez a bíróság is úgy tartja, hogy egy enyhébb büntetéssel nem lehetne elérni a Btk. 3. szak.-ba foglalt célkitűzéseket. Mivel a tényállást kimerítően megállapította a Községi Bíróság nem sértette meg sem a Btk. sem a BE szabályait a Kerületi Bíróság a terhelt fellebbezését, alaptalanként a BE 354. szak. alapján elutasította. jegyzőkönyvvezető
tanácselnök
SZABADKAI KERÜLETI BÍRÓSÁG Kzsm ....................... szám Szabadka, 1996. március 2-án A Szabadkai Kerületi Bíróság fiatalkorúak tanácsa melynek tagjai Nagy Menyhért bíró a tanács elnöke, Kis Gábor és Szatmányi István ülnök a tanács tagjai, valamint Deák Mária jegyzőkönyvvezető, fiatalkorú CSÁSZÁR MÍKLÓS szabadkai lakos bűnügyében a Btk. 273. szak. (4) bek. szerinti közbiztonság elleni súlyos bűncselekmény miatt, a Btk. 271. szak. (1) és (3) bek.-eivel kapcsolatban a Szabadkai Községi Ügyészség Kim .............. számú fellebbezése tárgyában a Szabadkai Községi Bíróság Km ................ számú 1995. október 20-án hozott végzése ellen,az 1996 márc.2.-án megtartott zárt ülésen meghozta a következő
VÉGZÉST HATÁLYON KÍVÜL HELYEZI a Szabadkai Községi Bíróság Km ....................... számú 1995. október 20-án hozott végzését és a községi bíróságot új eljárásra utasítja. Indokolás A Szabadkai Községi Bíróság a Btk. 71. szak. alkalmazásával megrovásba részesítette fiatalkorú Császár Miklóst, aki 1981. auguszus 20-án született, a Btk. 273. szak. (4) bek. ütköző, valamint a 271. szak (1) és (3) bek.-vel kapcsolatos büncselekmény miatt. Megállapította, hogy a terhelt 1993. július 27-én 19.45 órakor Szabadkán a Jó Lajos utca 40-es számú ház előtt segédmotoros kerékpárjával a járdán közlekedett, majd amikor onnan rátért az úttestre egy szabályosan közlekedő segédmotoros kerékpárnak ütközött, amelyet Félix János vezetett. A közlekedési balesetben Félix János súlyos testi sértést szenvedett koponyaalapcsont-törés és agyrázkódás által, és ezzel a már említett bűncselekményt követte el. A végzés ellen a Községi Ügyészség fellebbezést nyújtott be az anyagi jog és a BE 335. szak (1) bek. 4. pontjának megsértése miatt. Úgy tartja, hogy a Községi Bíróság helytelenül alkalmazta a Btk. 71. szak. amikor a terhelt megrovásban részesítette mivel e nevelő intézkedés meghozatalakor a terhelt már betöltötte 18 életévét, tehát ezért a bcs. nevelő intézkedésként csakis javító-nevelő otthonba utalhatta volna. Indítványozza a másodfokú bíróságnak, hogy a BE 449. szak. alkalmazásával változtassa meg az elsőfokú végzést, és a terheltet javító -nevelő otthonba utalja. A Községi Ügyészség fellebbezési indokainak és az ügy iratainak áttanulmányozása után a Kerületi Bíróság úgy találta, hogy az említett végzést hivatalból hatályon kívül kell helyezni, mivel ebben az esetben nemcsak az anyagi jog megsértéséről hanem a tényállás hiányos megállapításáról és a BE szabályainak lényegi megsértése is fennforog. Jelen esetben az eljárt bíróság ténymegállapításai hiányosak, mert fontos körülményeket nem derített fel. A végzés emiatt megalapozatlan. Ezen felül megsértette a BE szabályait.
A Btk. 68. szak. értelmében a fiatalkorúval szemben alkalmazott nevelő intézkedés célja a fiatalkorú terhelt fejlődésének helyes irányban terelése, hogy a társadalom hasznos tagjává váljék. Ennek a célnak az elérésére alkalmas nevelő intézkedés megállapítása előtt pontosan fel kell deríteni azokat a körülményeket, amelyek a fiatalkorú egyéniségének, értelmi fejlettségének és életviszonyainak megismeréséhez szükségesek. Mind ezeknek a körülményeknek a tüzetes felderítést; nélkül az elbírált ügyben nem lehetett állást foglalni abban a kérdésben, hogy a terhelt helyes irányú erkölcsi fejlődése érdekében figyelembe véve a bűncselekmény súlyosságát is, szükséges-e a terheltet javító-nevelő otthonba utalni, vagy pedig az eljárást meg kell ellene szüntetni. A Kerületi Bíróság úgy találta, hogy az eljáró bíróság a fiatalkorú egyéniségének és életviszonyaínak megismeréséhez szükséges körülményeket nem tárta fel kellően, sem az előzetes eljárás folyamán, sem pedig a főtárgyaláson. A terheltről az adatok nagyon hiányosak, nincs kellő tényállás arra, hogy a terhelt az eset előtt hogyan viselkedett, azonkívül egyéniségének megismeréséhez, valamint családi körülményeinek felderítéséhez szükséges lett volna már az előkészítő eljárás folyamán a gyámhatóságal adatokat gyűjtetni és a gyámhatóság véleményét kikérni azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán szükséges-e a nevelő intézkedést kimondani és ha igen,melyik lenne a legmegfelelőbb.Mivel a Községi Bíróság az előzetes eljárás folyamán mindezt elmulasztotta, ezt a hiányt pótolnia kellett volna a főtárgyaláson és meghallgatni a gyámhatóság képviselőjét. Az említett körülmények felderítése érdekében a biróság elrendeli a fiatalkorú szüleinek vagy gondnokának, tanúkénti kihallgatását is.
Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak a fent említett megjegyzések alapján kell eljárnia, értékelnie kell az összegyűjtött adatokat, meghallgatni a gyámhatóság képviselőjét és ezek után kell dönteni arról, hogy vajon a fiatalkorú terhelttel szemben kimondja-e a már említett nevelő intézkedést, vagy a BE 446. szak. (2) bek. alapján megszünteti ellene az eljárást. A fent említettek alapján a másodfokú bíróság a BE 365. szak. (3) bek. alapján a megtámadott végzést hatályon kívül helyezte. Deák Mária s. k. Jegyzőkönyvvezető
Nagy Menyhért s. k. tanácselnök
SZABADKAI KERÜLETI BÍRÓSÁG Kzs ...................... szám Szabadka, 1996. február 27-én
A NÉP NEVEBEN: A büntető
fellebbviteli
tanácsa
mulynek
Szabadkai
Kerületi
Bíróság
tagjai
..................................... Bíró, a tanács elnöke, valamint ............................................. , .................................... bírák a tanács tagjai és ..................................jegyzőkönyvvezető HíJSZKA
ANDRÁS horgosi lakos bűnügyében a Btk. 193. szak. (1) bek.-ben ütköző bűncselekmény miatt a Zentai Községi Ügyészség Kt. számú vádinditványa alapján Huszka András terhelt fellebbezésének tárgyában a Kanizsai Községi Bíróság K................. számú ítélete ellen, az 1996. február 27-én megtartott tanácsülésen meghozta a következő ÍTÉLETET A Kerületi Bíróság RÉSZBEN HELYT AD Huszka András terhelt fellebbezésének és a Kanizsai Községi Bíróság K ........................... számú 1995. szeptember 4-én hozott ítéletét MEGVÁLTOZTATJA úgy, hogy Huszka András terheltet 6 hónapi börtönbüntetés helyett 3 (három) havi börtönbüntetésre ítéli. A meg nem változtatott részben a Községi Bíróság ítéletét a Kerületi Bíróság HELYBEN HAGYJA.
Indokolás A Kanizsai Községi Bíróság bűnösnek mondta ki Huszka András terheltet a Btk. 193. szak. (1) bek.-be ütköző házasságon kívüli együttélés fiatalkorú személlyel bűncselekmény elkövetése miatt „mert miután házasságot ígért kiskorú Nagy Máriának, aki 1977. szeptember 26-án született, 1994. április 27-én Horgosra szöktette és 1994. június 1-éig életközösségben éltek, amikor Huszka András elhagyta fiatalkorú Nagy Máriát és azóta nem jött vissza hozzá". A Községi Bíróság a Btk. 193. szak. (1) bek.-be ütköző bűncselekmény miatt Huszka András terheltet 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a terhelt fellebbezésssel élt. Támadja azt hiányos és téves tényállás megállapítás, valamint a kiszabott büntetés súlyossága miatt. Indítványozza, hogy a megtámadott ítéletet a Kerületi Bíróság helyezze hatályon kívül és a Községi Bíróságot új eljárásra utasítsa. Mintán a Kerületi Bíróság mérlegelte a terhelt fellebbezését, a megtámadott ítéletet és áttanulmányozta az iratokat úgy találta, hogy a terhelt fellebbezése csak részben indokolt.
A Községi Bíróság -helyesen állapította meg a tényállást, helyesen járt el amikor a terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 193. szak. (1) bek-ébe ütköző bűncselekményért , viszont a büntetés kisyabásánál nem vette figyelembe mindazokat a körülményeket, amelyektől függ a büntetés mértéke. Nem vette figyelembe, hogy a terhelt büntetlen előéletű és, hogy az eljárás folyamán megbánó magatartást tanúsított. Az elsőfokú bíróság súlyosbító körülménynek vette, hogy a terhelt „létre hozta ezt az állapotot " tehát végeredményben súlyosbító körülménynek vette és újra beszámitotta amagát az elkövetési cselekményt.
8. sz. iratminta A
VIZSGÁLAT
ELRENDELÉSÉRE
VONATKOZÓ
INDÍTVÁNY VISSZAVONÁSA
Pecsét, dátum, szám
KERÜLETI BÍRÓSÁGNAK -vizsgálati osztály A Bik. 135. szak. (l) bek. szerint minősülő emberölés bünretie miau indítón bűnügyben, a vizsgálati anyag megküldésével, a Bet. lf!8. szakasza alapján visszavonom a vizsgálat elrendelésére, 1975. V. 5-i igényemet, egyúttal INDÍTVÁNYOZOM A VIZSGÁLAT MEGSZÜNTETÉSÉT
K. BÉLA szabadkai lakos, szül. 1925 ............................................... ...................... - személyi adatok- .............................................
ellen, mivel a vizsgálat folyamán nem merítitek fel, és nem nyertek megállapítást olyan körülmények, melyek minden kétséget kizáróan a megjelölt bűntett terhelt által való elkövetését ill. annak alapos gyanúját bizonyítanák.
I n d o k o l á s H. János szabadkai lakos feljelentést tett K. Béla szabadkai lakos ellen, előadván, hogy 1975.
- tényállás leírása és elemzése A lefolytatott vizsgálat során, azonban olyan adatokat beszerezni-megállapítani nem sikerült, melyekből a tettes kilétére lehetett volna következetetni, és azt megnyugtató módon megállapítani, és a további vizsgálattól sem várható eredmény, nem látom indokoltságát annak további folytatására, és indítványozom a vizsgálat megszüntetését. aláírás Kerületi ügyész
7. sz. iratminta HATÁROZAT (VÉGZÉS) AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁS ELRENDELÉSÉRŐL Pecsét, dátum, szám. A Szabadkai Kerületi Bíróság vii/sgálóhíu'ija, a Btk. 252. füzak. (1) bek. szerint minősülő rablás bűntettének gyanúja miatt .............................. (és társai) ellen indított bűnügyben
N. JÁNOS, szabadkai lakos, szül. 1931 .................................... ............................. - személyi adatok - ........................................................
a Bet. 176. szak. (1) és (2) bekezdése alapján
ELŐZETES LETARTÓZTATÁSÁT ELRENDELEM Az előzetes letartóztatás 1976. ÍJ. 15-étől számítódik, és e határozat alapján legfeljebb egy hónapig tart és 1976. III. 15-én,........................ h ................. perckor lejár. Indokolás N. János terhelt ellen a Szabadkai Béliig;/) titkárság, a Btk. 252. szak. szerint minősülő rablás bűntettének gyam'ija miatt, 1976. II. 16-án rí unt cí Ő feljelentést tett. A feljelentés, valamint a becsatolt iratok alapján fennforognak a terhelt magatartásban megállapított alapos gyanú ismérvei. Tekintettel a bünteti, súlyosságára, társadalmi veszélyességére, elkövetési módjára, stb. valamint arra a fennálló veszélyre, hogy terhelt szabadon hagyása esetén veszélyeztetheti az eljárás sikeres lefolytatását, mivel hatást gyakorolhat a tanúkra ezenfelül fennáll a szökés veszélye is, mindezek a körülmények indokolta teszik a fenti határozat/végzés meghozatalát. aláírás vizsgálóbíró Jogorvoslati kioktatás: E határozat ellen fellebbezésnek van helye az átvételtől számítolt 24 órán belül a Kerületi Bíróság büntető tanácsához, 2 példányban. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.
4. sz. iratminta HATÁROZAT VÉGZÉS A VIZSGÁLAT ELRENDELÉSÉRŐL
Szabadkai Kerületi Bíróság Vizsgálati osztály Ügy.sz. Hely, dátum A Szabadkai Kerületi Bíróság vizsgálóbírájaként, a Btk. 322. szak. (2) bekezdésébe ütköző sikkasztás büntette miatt, a Szabadkai Kerületi Ügyészség, 1975. VÍII. 20-án kelt, Kt ................ .sz. alatti vizsgálati kezdeményezésével kapcsolatban, a Bet. 148. szak. alapján
VÉGZÉST
hoztam a vizsgálat elrendeléséről K. JENŐ, x lakos, szül. 1931 ................................ - szem. adatok - ................................
ellen, a Btk. 322. szak. (2) bek. szerinti sikkasztás bűntettének alapos gyanúja miatt, mert (tényállás leírása) Indokolás A Szabadkai Kerületi Ügyészség ........................... A feljelentés adatai, a tanúk kijelentései, valamint a házkutatás eredménye, a rendelkező részben megjelöltsikkasztás büncselekményének alapos gyanújára utalnak, és a vizsgálat lefolytaiását indokoltá teszik.
aláírás vizsgálóbíró Jogorvoslati kioktatás: a végzés ellen annak átvételétől számított 3 napon belül, fellebbezésnek van helye a Kerületi Bíróság tanácsához.A fellebezésnek halasztó hatálya nincs.
3. sz. iratminta VIZSGÁLAT INDITVÁNYOZÁSA Ügydrb. szám Dátum Kerületi Bíróságnak-vizsgálati osztály Szabadka
Szabadkai Belügyi Titkárság által .............................. tett feljelentés dátum alapján a bűnügy iratainak megküldésével, a Bet. 146. és 147. szak. értelmében
VIZSGÁLATOT INDITVÁNYOZOK
V. MÁRIA,-személyi adatok -terhelt ellen, a Btk 250. szak. 2. bekezdésébe ütköző és minősülő súlyos lopás bűntettének alapos gyanúja miatt, mert - tényállás
leírás-
Indokolás
aláírás kerületi ügyész
5. sz. iratminta VÁDIRAT Pecsét sz. - dátum A Btk. 255. szak. (1) bek. szerint minősülő fosztogatás bűntette miatt N. István ellen indított bűnügyben a vizsgálati eljárás iratainak egyidejű megküldésével, a Bet. 44. szak. alapján VÁDAT EMELEK
V. JÁNOS, x. lakos, szül. 1928 .......................... - szem. adatok - ................................. .................................................................................... mert
-
tényállás leírása –
mellyel elkövette a Btk x szakaszába ütköző y bűncselekményt
Inditványozom A Bet. 20. szak. alapján a nyilvános főtárgyalás kitűzését A nyilvános főtárgyalásra megidézni: a. _____________________________ b. _____________________________ c. _____________________________ d. A trehelt előzetes letartóztatását elrendelni,mert szökésétől tartani lehet.
Indokolás
aláírás Kerületi ügyész
