UTÓVIZSGÁLAT HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

UTÓVIZSGÁLAT HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő szociális intézmények és szolgáltatások átszervezésének hatásairól

Készítette: Lakner Zoltán szociálpolitikus tanszékvezető főiskolai docens

Hódmezővásárhely, 2007. március-május.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ...................................................................................................................................3 1.1. Előzmények...................................................................................................................... 3 1.2. Háttér .............................................................................................................................. 4 AZ UTÓVIZSGÁLAT CÉLJA........................................................................................................5 AZ ÉRTÉKELÉS, ELEMZÉS IRÁNYA.........................................................................................5 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ..................................................................................................5 4.1. Dokumentumelemzés ....................................................................................................... 5 4.2. Intézményi statisztikai adatok elemzése .......................................................................... 6 4.3. Személyes megbeszélések és interjúk a Kapcsolat Központ és intézményei vezetőivel és munkatársaival ....................................................................................................................... 6 4.4. Helyszíni szemle, tájékozódás a Kapcsolat Központ intézményeiben ............................. 6 AZ UTÓVIZSGÁLAT RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSAI ..........................................................6 A Kapcsolat Központ és intézményei szakmai munkájának értékelése, lakossági igényeknek való megfelelése .....................................................................................................................6 5.1. Alapellátási Egység ..................................................................................................... 6 5.2. Szakellátási Egység ....................................................................................................... 13 5.2.1. Kovács - Küry Idősek Otthona............................................................................... 13 5.2.2. Szivárvány Szakosított Szociális Otthon................................................................ 13 5.2.3. Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona................................................................. 14 5.2.4. Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény ......................................................... 14 AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS DOKUMENTUMAI..................................................................16 A FENNTARTÓI FELADATOK ELLÁTÁSA ............................................................................16 AZ INTÉZMÉNYEK GAZDÁLKODÁSA, A MŰKÖDÉS ANYAGI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI .......................................................................................................................17 8.1. Intézmények személyi feltételei...................................................................................... 17 8.2. Költségvetési gazdálkodás............................................................................................. 17 A SZERVEZETI INTEGRÁCIÓ TAPASZTALATAI .................................................................19 EPILÓGUS.....................................................................................................................................21

BEVEZETÉS 1.1. Előzmények A 2005. őszén elvégzett átvilágítás ellentmondásos helyzetben találta Hódmezővásárhely szociális szolgáltatásait, ellátórendszerét. Világosan kirajzolódott egy szociálisan elkötelezett, érzékeny és felkészültségére méltán büszke, fejlett hivatástudat alapján szolgáló szakembergárda képe. Az ellátás fenntartásáért és színvonalas működtetéséért felelős önkormányzat ugyancsak nyilvánvaló tanújelét adta annak, hogy nem csupán hivatali kötelességből, az alkotmány és a törvények által megkövetelt feladatként, hanem a vásárhelyiek iránti tényleges felelősségként értelmezte munkáját. Ugyanakkor a vizsgálat felszínre hozott egy sor olyan jelenséget, amely a szakmai munka beszürkülésére, az innovációs lehetőségek, a belső tartalékok esetleges kihasználtságára utalt. A szociális szakmai munka több területén is hiányzott az új és korszerű eszközök és módszerek alkalmazása, annak ellenére, hogy erre a belső indíttatás, a pályázati lehetőségek kihasználására való törekvés és az igényes munka feltételeinek megteremtésére való törekvés mégiscsak fellelhető volt. Problémát jelentett, hogy az egyes hiányosságok mellett is széleskörűen és differenciáltan kiépített helyi szociális védelmi rendszer intézményei és szolgáltatásai általában egymástól elszigetelten végezték tevékenységüket, így nem, hogy egymás feladatait, felelősségét és problémáit nem ismerhették meg, de sokszor még a személyes ismeretség is hiányzott. Ez lehetett az oka annak, hogy a működés színvonalában egyenetlenség voltak tapasztalhatók, és hiányzott az egységes szakmai szemlélet is. Az önkormányzat illetékes ügyosztálya a tőle telhető lelkiismeretességgel és következetességgel végzett irányító munkája mellett sem volt már képes a kiterjedt szolgáltatások kellő mélységű szakmai koordinálására. Világossá vált, hogy változásra csak akkor lehetett számítani, ha föláll egy olyan új szervezeti rendszer, amely megfelelő felhatalmazással és biztos kompetenciákkal rendelkezve képes összefogni, átlátni és irányítani Hódmezővásárhely szociális védelmét. Az átalakulásnak azonban veszélyei is vannak, hiszen a legjobb szervezetet is tönkretehet egy arra alkalmatlan vezető, vagy éppenséggel a legjobb vezető(k) mellett is csökkenhet a hatékonyság, ha zavaros az ellátás szervezete, vagy éppenséggel nem kap elégséges támogatást és szabadságot megbízóitól, a város vezetésétől és a lakósoktól. A személyi és szervezeti minőség mellett tehát sok minden eldőlhet azon, hogy az intézmény, a menedzsment és a város közvéleménye egyaránt támogatja-e az újjászervezett munka közvetlen felelőseit, illetve megérti, elfogadja-e a változások tartalmát és szükségességét. A közel két éve elvégzett vizsgálat - a szakmai munkára, - a gazdálkodás egyes elemeire, és - a szervezeti integrációra tett javaslatokat. Mindhárom területnek a megszokott állapotból való „kimozdítása” a remények mellett számos kockázatot is rejtett. Fennállt a veszélye annak, hogy a rendszerben dolgozó munkatársak elvesztik biztonságérzetüket, és ellenállnak a változásoknak. A gazdálkodási kérdések megvilágításánál kiderült, hogy a szakszerű és biztos kezű, határozott szemléletű irányítás számára meglehetősen kevés mozgástér kínálkozik, így a változtatásoktól fokozott pénzügyi megtakarítások – legalábbis rövid távon - nem várhatók.

A legtöbb kockázatot a szervezeti integrációra tett javaslatok rejtették. Ezek ugyanis példa nélküliek még Magyarországon. Az új szervezet méretei, valamint a megfelelő vezető és a menedzsment kiválasztásának nehézségei is növelték a várakozásokat. Nehezítette a helyzetet a hazai gazdasági környezet romlása, a szociális ágazatot sújtó központi költségvetési visszalépések – például a normatívák többségének jelentős számszerű és reálértékbeli csökkentése, majd befagyasztása, - a következetlen és a kapkodás jeleit mutató állami szabályozás, valamint a társulásos rendszerre való áttéréssel járó számos bizonytalanság. Mindezek miatt a várakozás érthetően felfokozott volt. Mi több, a javaslattevő is némi szorongással várta a fejleményeket. A változások azonban nem várattak sokáig magukra. 1.2. Háttér A két évvel ezelőtti átvilágítás és elemzés számos megállapítása ma is ugyanúgy érvényes. A városban tapasztalható szociológiai, szociális folyamatok alakulásában lényeges változás nem történt, hacsak annyi nem, hogy a mindennapi megélhetési problémák a közelmúlt kormányzati intézkedései miatt tovább romlottak. Ugyancsak romlott – főleg a gyermekkorúak és a fiatalok körében – a deviáns jelenségek körüli helyzet. A szakemberek a problémák elmélyüléséről, és az esetszám növekedéséről, számolnak be. A figyelem ráirányítása miatt meg kell erősítenem a korábban rögzítetteket: „A minimálbér alatti gyermekek számának emelkedéséből és az ugyancsak riasztó arányú mentális, érzelmi és erkölcsi veszélyeztetésnek kitett fiatalok helyzetéből, a családok jelentős részének rendkívül rossz állapotából adódóan a család- és gyermekvédelmi rendszerekre is egyre nehezebb feladatok várnak. A fogyatékkal élők életminőségének javítása, esélyegyenlőségük megteremtésének az igénye is többletfeladatokat ró a városra és lakóira. Eközben a gazdasági és életszínvonal mutatók gyakori egyenetlenséget, és ingadozást mutatnak, sőt immár harmadik éve a munkanélküliség korábban egyre kedvezőbb tendenciái is megfordultak, és egyre riasztóbb, növekvő alakzatot öltenek. Ebből pedig a jövedelemhiánnyal és a szegénységgel küszködők helyzetének további romlásával kell számolni. Ez viszont az amúgy is igen magas arányú városi segélyezés mértékére gyakorol fokozott nyomást. Az itt fel nem sorolt feladatok és szükségletek kielégítő színvonalú megoldására tett erőfeszítések azonban igen tiszteletre méltóak. A város, különösen az utóbbi években igen sokat áldozott a szakszerű és humános hálózatépítésre. A megnövekedett feladatok viszont tartós és folyamatos munkát, összefogást, az anyagi, a szellemi és a humán erőforrások összpontosítását, az önkormányzati, az egyházi és a civil erők együttműködését igénylik. Ki kell alakítani az ágazaton belüli és ágazatközi civil és állami-önkormányzati szolgáltatások összhangját, a helyi társadalom érzékenyítését és elfogadó attitűdjeit. Szemléletváltásra, a szociális szakmában is megjelenő, újszerű technikák befogadására, és olyan új, a város polgáraival folytatott kommunikációra, valamint az ehhez szükséges feltételek kialakítására van szükség, amely képes előmozdítani a korábban széthullott közösségi struktúrák talpra állítását, fölélesztését is.” Hódmezővásárhely a problémák felismerésével és a megfogalmazott szociális válaszok kialakításával, új struktúrák beléptetésével olyan pályára lépett, amelytől joggal

remélhető egy élhető, szolidáris és felelősségteljesen gondolkodó helyi polgári attitűd kialakítása.

AZ UTÓVIZSGÁLAT CÉLJA A szakértői átvilágítást követő változások értékelése az önkormányzat által fenntartott szociális és gyermekvédelmi intézményekben, szolgáltatásokban. Ezen belül szakmai tevékenységük értékelése, elemzése, a szakmai előírásoknak való megfelelősége, a lakossági szükségletek és a biztosított szolgáltatások összhangjának áttekintése, az átalakított szervezet, működési feltételei, jogszabályokban meghatározott feladatai, irányítási, munkamegosztási, vezetési módszerek, a koordináció és az együttműködés értékelése, gazdálkodási feladatok, a költségvetés áttekintése, erőforrások tervezése, elosztása és felhasználása javaslattétel az eredmények stabilizálására és a további fejlődésre annak érdekében, hogy a megyei jogú város által fenntartott intézményrendszer hatékonysága tovább javuljon, a szervezet a biztosított szolgáltatások tekintetében a lakosság szükségleteinek megfelelő, adekvát ellátásokat nyújtson. AZ ÉRTÉKELÉS, ELEMZÉS IRÁNYA

A szociális ellátások szervezetére vonatkozóan átfogó szakmai-jogi-pénzügyi elemzés elkészítése, amelynek alapján megállapítható, hogy az átalakított intézményi struktúra - mennyiben felel meg a jogszabályi előírásoknak, - mennyire rugalmasan alkalmazkodik a változó jogszabályi környezethez, a változó lakossági szükségletekhez, - szervezeti felépítésében, struktúrájában mennyire áttekinthető, - mennyire hatékony az erőforrások szervezésében és felhasználásában. Az elemzés eredményeként egy összegzés és javaslat megfogalmazására kerül sor, amely alapján az átalakított helyi szociális védelmi rendszer stabilitása és további fejlődése biztosítható. A vizsgálattal érintett időszak: 2005. november – 2007. május. ALKALMAZOTT MÓDSZEREK 4.1. Dokumentumelemzés ¾ Tájékoztató Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Városfejlesztési terveiről. ¾ Beszámoló Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Kapcsolat Központ 2006. évi működéséről. ¾ A Kapcsolat Központ és intézményei alapító okiratai, beszámolói és szakmai programjai.

¾ Tájékoztató a szociális intézmények által benyújtott intézkedési tervekről és a már megtett intézkedésekről (különböző időpontokban). 4.2. Intézményi statisztikai adatok elemzése ¾ A hódmezővásárhelyi Népjóléti Iroda által biztosított adatok. ¾ A Kapcsolat Központ intézményeitől kapott adatok és információk. 4.3. Személyes megbeszélések és interjúk a Kapcsolat Központ és intézményei vezetőivel és munkatársaival ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Megbeszélés a város polgármesterével. Megbeszélés a szakfeladatért felelős alpolgármesterrel és a szakbizottság elnökével. Megbeszélések a Népjóléti Iroda vezetőjével és munkatársaival. Többszöri megbeszélés és tájékozódás a főigazgatóval. Egyeztetések a gazdasági igazgatóval. Csoportos megbeszélés szakmai vezetőkkel és más munkatársakkal. Folyamatos kapcsolattartás (telefon, e-mail, fax).

4.4. Helyszíni szemle, tájékozódás a Kapcsolat Központ intézményeiben Az utóvizsgálat munkamódszerében fontos elemnek tekinthetők a helyszíni bejárások, konzultációk, szemlék. A „saját környezetben” elhangzó gondolatok komoly segítséget jelentettek a munkához. Az elemzéshez kapcsolódóan áttekintésre kerültek a 2006. évi költségvetés forrásai, felhasználása, a 2007. évre tervezett bevételek, kiadások, foglalkoztatotti létszámok, az ellátottak száma a statisztikai mutatók figyelembe vételével. A vizsgálat időpontja: 2007. március - április hónap. Az értékelés elkészítése: 2007. május 31. Beszámoló Hódmezővásárhely közgyűlése előtt: 2007. június 7. AZ UTÓVIZSGÁLAT RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSAI A Kapcsolat Központ és intézményei szakmai munkájának értékelése, lakossági igényeknek való megfelelése 5.1. Alapellátási Egység Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata a szociális és gyermekvédelmi törvények által előírt kötelező alapszolgáltatási és szakellátási feladatait, - az étkeztetést, - a házi segítségnyújtást, - a családsegítést, - a gyermekjóléti alapellátási feladatokat, - a nappali ellátást, - az átmeneti- és ápoló-gondozó ellátási formákat, - a támogató szolgálatot, - a szociális információs szolgáltatást, és az ún.

- közösségi ellátást 2006. július 1-től integrált szervezetben, önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézménnyel, a Kapcsolat Központ útján látja el. Fő szervezeti egységei a felnőtt- és gyermekvédelmi szociális gondoskodás hálózatát gazdálkodási és szakmai szempontból teljes körűen ellátó ún. Alapellátási Egység és a Szakellátási Egység, valamint a Gazdasági Igazgatóság. Az integrált intézmény-együttesnél az ellátási körzet a város teljes területére kiterjed, területi elv szerint szervezett. A város a közelmúltban a Többcélú Kistérségi Társulásba szervezte az ellátást. A társulás tényleges működéséről tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre. 5.1.1. Pedagógiai és Szociális Szolgáltató Központ szolgáltatásai 1. Kagylóhély Gyermekjóléti Központ 2006. július 1-től a Kapcsolat Központ telephelyeként működik önálló szakmai vezetővel. A feladat ellátáshoz szükséges szakmai létszám négy fővel bővült. A szakmai jogszabályoknak megfelelően elkészült az új szakmai program és a Szervezeti és Működési szabályzat. A feladatok hatékonyabb ellátása és a családok még teljesebb segítése érdekében jó kapcsolatot alakítottak ki a városban működő Gyermekegészségügyért Alapítvánnyal, a Máltai Szeretetszolgálattal, a Johannita Segítő Szolgálattal, a történelmi egyházakkal, a hátrányos helyzetű fiatalokat foglalkoztató Konrád Szakképzővel, különböző civil szervezetekkel és magánszemélyekkel, valamint a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, mellyel azonban a kapcsolatok szorosabbra fűzése a jövőben kiemelkedően fontos. Szolgáltatásaik: -

ingyenesen hívható tanácsadó és krízis telefon telefon, ingyenes jogi tanácsadás, ingyenes pszichológiai tanácsadás, ingyenes fejlesztőpedagógiai és logopédiai szolgáltatás, szenvedélybetegek hozzátartozói részére klubfoglalkozás, utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka, kapcsolatügyelet, kórházi szociális munka, készenléti szolgálat, családterápia, speciális szülőklub.

A Közgyűlés számára a közelmúltban elkészített beszámoló említést tesz a cigány kisebbség körében tapasztalható anómiás jelenségekről. Egyebek mellett kitér arra a tendenciára, hogy a körükből a védelembe vett gyermekek száma rendkívüli dinamikát mutat. „A ma még elégséges ellátás néhány év múlva szélmalomharc lesz a jelenlegi kapacitás mellett.” – írja a beszámoló.

•

A helyzet várható további romlása ellensúlyozására javaslom, hogy a roma szervezetek képviselőinek bevonásával készüljön egy helyi roma korai fejlesztési, szocializációs, felzárkóztatási és foglalkoztatási program, amely a roma családok számára megnyitja az utat a tényleges integrációhoz. A város közösségének fel kell ismernie, hogy azonnali és távlatos érdekei fűződnek az életmódbeli mintakövetésre egyébként nagyon is hajlamos cigány kisebbség helyzetének javításához.

2. Családsegítő Szolgálat Szolgáltatásaik: -

tájékoztatás és felvilágosítás, ügyintézéshez segítségnyújtás, pszichológiai és jogi tanácsadás, konfliktuskezelő, mediációs tanácsadás, ingyenes jogi tanácsadás, ingyenes pszichológiai tanácsadás, szenvedélybetegek hozzátartozói részére klubfoglalkozás, álláskereső klub, stb.

•

Az átvilágítást követően indított újszerű szakmai részprogram az időskorúak és a hajléktalanok családsegítés keretein belül való ellátása. Ez többlet feladatokat ró ugyan a szolgálatra, de programszerű fenntartása mindenképpen szükségesnek mondható, hiszen korszerű és komplex elemekkel gazdagítja az ellátást.

•

Úttörő jellege, prevenciós hatása, korszerű elvei és módszertana miatt külön is figyelmet érdemel új szolgáltatásuk, a gerontológiai tanácsadás.

•

Végül az átvilágítás, az utóellenőrzés és a megyei ellenőrzések alapján elmondható, hogy a szolgálat kiemelkedő szakmai színvonalon teljesít.

Van azonban egy olyan területe is a családokkal való foglalkozásnak, amely nem szerepel a hazánkban kialakult családsegítő tevékenység fő feladatai között. A szépen kiépített magyarországi rendszer alapvetően az életvezetési problémákkal küszködő kliensekkel és a vissza- visszatérően vagy éppenséggel állandósult krízis helyzetekből származó problémákkal küszködik - valljuk be - váltakozó sikerrel. A munka célcsoportjai is alapvetően az alacsony státuszú személyi körben jelölhetők meg. A velük való munka komoly szakmai felkészültséget, és nyilvánvalóan tartós feladatot jelent a továbbiakban is. •

Általában azonban kevés – többnyire semmi (!) – energia nem marad az ép családokkal való foglalkozásra. Pedig a különböző életszakaszukat töltő családoknak szükségük lenne kapcsolaterősítő programokban való részvételre. Ehhez persze föl kellene tárni a föllelhető módszereket, az egyházi és civil, a hazai és külföldi működő modelleket.

• Nem volna hiábavaló, ha a családsegítők maguk is elősegítenék olyan családcsoportok létrehozását, amelyek a közösségi energiákra építve, akár mintaadók is lehetnének az önsegítés technikáinak vagy éppen a generációk

közötti kapcsolaterősítés módozatait illetően. A családcsoportok valójában sokoldalú értékközösségek, amelyek a közös vagy egyéni problémák kollektív értelmezése, a társas élmények átélése mellett a bizalom szolidáris légkörét is meg tudják teremteni és életben képesek tartani. Az így megerősített, a közösség védelmében élő családok identitása is határozottá válik, sőt belső kapcsolataik is stabilizálódnak. Külső kapcsolataik kiteljesednek és a helyi társadalom megbecsülését élvezhetik. Valójában a biztonság mintaadó szigeteivé válnak. Olyan hellyé, ahol a gyermekek is védetten, biztonságban növekedhetnek. A családsegítés feladatkörének ilyen szellemű kitágítása esetenként lehetőséget ad a helyi egyházi közösségek bevonására is anélkül, hogy azok közvetlen missziós tevékenységet folytatnának.

• Ugyancsak megfontolandó, hogy fiatal hódmezővásárhelyiek – és

természetesen fölkészült szakemberek bevonásával induljon el egy ún. bizalom és hűség program. Ennek a lényege az lenne, hogy minden a városban élő házasságra készülő fiatal pár részt vehetne egy olyan tréningen, beszélgetés sorozaton, amelynek végén – természetesen saját elhatározásból – meghozhatnának egy olyan döntést, amelyben egymás előtt vállalják, hogy kapcsolatuk tartósságáért tudatosan és folyamatosan mindent megtesznek. Krízis esetén is a kapcsolat helyreállításának adnak elsőbbséget. Ha egyszer mégis a kapcsolat megszakítása mellett döntenének, akkor nem támasztanak egymással szemben anyagi követeléseket. (Ez egy írott formában is kinyilvánított fogadalom lenne, amelynek betartásáról meghatározott időközönként egymásnak, és a létrehozandó bizalom közösségek tagjai előtt is beszámolnának, – valójában ünnepelnének. Ez újabb családcsoportok megszületésének is alapja lehetne.)

• Javaslom azt is, hogy a Családsegítő Szolgálat váljon a város családi programjainak szervező bázisává. Váljon láthatóvá, lépjen ki a város közönsége elé, kommunikációjában folyamatosan tartsa napirenden a családok ügyét. Munkájának középpontjában a kapcsolaterősítés legyen. Ez a szemlélet hassa át valamennyi tevékenységét. (Így lehetne megszabadulni a családsegítésről országosan kialakult szinte már stigmatizáló megítéléstől, amely ezt a munkát csak a legrosszabb helyzetben élőkért folytatott szélmalomharcként értékeli.)

• A Családsegítő Szolgálat feladatkörének előbbiek szerinti kibővítésére a szakmai jogszabályok lehetőséget igen, többletforrásokat azonban nem biztosítanak. Ezért célszerű lenne, ha a város maga teremtené meg ennek forrásait, segítené elő a civil szférával és más ágazatokkal, például a kulturális szolgáltatásokkal a folyamatos együttműködés lehetőségét.

• A családsegítés speciális feladatai között tartjuk számon a falu- illetve

tanyagondnoki szolgálatokat. Ma ilyennel a nagykiterjedésű területen élő nagyszámú külterületi lakossága ellenére Hódmezővásárhely nem rendelkezik. Ezért kiemelten javaslom, hogy a tanyagondnoki szolgálat beindítására – a

Családsegítő Szolgálathoz telepítve - mielőbb kerüljön sor.

• A jogszabályi előírások alapján a pszichiátriai és szenvedélybetegek szakszerű és hatékony ellátása érdekében Hódmezővásárhelynek mielőbb be kellene indítania az alapszolgáltatások közé sorolt – eddig még hiányzó - úgynevezett közösségi ellátást is. 5.1.2. Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye (CSODAHÁZ) Az igényesen kialakított új szolgáltatás, a Csodaház Foglalkoztató Napközi az átvilágítást követően, önálló kezdeményezésre kezdte meg munkáját nappali ellátás formájában súlyosan, halmozottan fogyatékos, 3 – 18 éves korú gyermekek számára. Az intézmény szolgáltatásai, a korai fejlesztéstől és gondozástól, a konduktív pedagógiai módszerekig, stb., valamint a korszerű terápiás módszerek alkalmazása jelentős előrelépést és húzóerőt jelent az egész városi rendszer működése szempontjából. Az ellátottak hozzátartozóitól érkező megelégedést kifejező vélemények, a helyszíni látogatás és más szakmai körökből érkező eddigi szakmai tapasztalatok kiemelkedő minőségi munkáról tanúskodnak. 5.1.3. Gondozási Központ Jó megoldásnak ígérkezik a Gondozási Központ új telephelyre, a korábbi Munkaügyi Központ helyére való költöztetése. Ez lehetőséget kínál egy felszereltségében, komfortosságában és külső megjelenésében is megújuló ellátás számára arra is, hogy az intézmény legyen a városi idősellátás szakmailag is modernizált, korszerű központja. 5.1.4. Étkeztetés Az ellátás iránti igazolt lakossági igények és gazdaságossági, költséghatékonysági szempontok alapján a szakértői vizsgálati anyag javasolta a szociális étkeztetés fejlesztését. •

Külterületi koordinátorok és társadalmi segítők bevonásával, kérdőíves igényfelmérésre építve került sor a szolgáltatás bővítésére, amelynek eredményeként a korábbi 178 főről előbb 400 főre, majd mintegy 720 főre bővült az étkeztetést igénybevevők köre, ami a közel 200 külterületi ellátottat figyelembe véve különösen pozitív eredmény.

Ezzel a létszámmal megvalósult az optimális, költséghatékony kihasználtság, ami az indokolt lakossági igényeknek való megfeleléssel párosulva javítja a szociális biztonság érzetét városban. 5.1.5. Házi szociális gondozás

A 12 ellátási körzetben folyó gondozási tevékenység fejlesztése a jövőben megkülönböztetett figyelmet érdemel. Ugyanis rövid és középtávon egyaránt számíthatunk a

korstruktúra kedvezőtlen alakulására, ami az idősellátás igénybevétele iránti igényekre fokozott hatást gyakorol. Az idősek bentlakásos intézményi elhelyezése iránti igények bár némiképp tovább nőnek, az ápoló-gondozó otthoni térítési díjak várhatóan további jelentős növekedése az eddiginél is jobban fogja növelni a saját lakókörnyezetben való ellátás szükségességét. •

A helyi ellátórendszer továbbépítésének súlyponti kérdése lesz már a közeli jövőben a házi szociális gondozás és a jelzőrendszeres házi gondozás hálózatának bővítése, valamint a házi ápolás eszközrendszerének, illetve szolgáltatásának az összekapcsolása. Ennek érdekében mielőbb konkrét intézkedési és finanszírozási tervet célszerű megalkotni.

•

Ismételten javaslom, hogy a szolgáltatás differenciáltabbá tétele érdekében kerüljön felmérésre az időszakos és részgondozás iránti esetleges igény. Ez a fokozott szociális védelem megvalósulása mellett költséghatékony megoldást is jelenthetne. Egyben lehetőséget kínálna arra, hogy tudatosan tekintsék át a szolgáltatás tartalmát, funkcionalitását a szolgálatot végzők szakmai felkészítését, hogy az ellátás valóban a korszerű idősellátás követelményei szerint alakuljon.

5.1.6. Nappali ellátás Az átvilágítás óta jelentős szemléletbeli változások tapasztalhatók az idősellátás területén. Az idősek klubjaiban folyó munka a korábbinál lényegesen több és tudatosabb szakmaiságot eredményezett. A szakmai vezetők és a munkatársak érzékelik az időskori problémák lényegét. Ez legfőképp a társas kapcsolatok leépülésében, az elmagányosodásban, és különösen azon meghaladott, valójában torz társadalmi beidegződésben jelölhető meg, amely a nyugdíjas kor elérkeztével szinte elvárja, hogy az idős emberek maguk fogják vissza szellemi, fizikai és társadalmi, sőt mikrokörnyezeti, családi aktivitásukat. Ezt a beállítódás túlságosan korai volta miatt - jelentősen növeli az idősödéssel amúgy is együtt járó fizikai és mentális problémákat, azaz önmagában is gyorsítja az öregedést. A hazai idősellátás a nappali ellátás szervezettségét és a szolgáltatás kiépültségét tekintve élenjárónak tekinthető Európában. Azonban sokan - olykor maguk a szakmabeliek is az eseti indokoltságot túlzottan általánosítva, mint a szegényellátás részére tekintenek az idősek klubjaira, ami nyilvánvaló szakmai tévedés. Nem véletlen, hogy sokszor még ma is idősek napközijének nevezik. Holott sem a paternalista, gyámkodás, sem a szánakozó attitűd nem igazolható. Sokkal inkább az esetleg korábban elmaradt polgári stílusú életforma kései elősegítésének, az autonóm időskor megélésének, az aktív életszakasz meghosszabbításának esélyeit kínálhatja. •

Javaslom, hogy a szakmai beszámolókban továbbra is tartsák napirenden az idősellátás korszerű szemléletének és eszközeinek, módszereinek a megvalósulását, az ellátás külső kapcsolatainak stabilizálását, fejlesztését.

A várhatóan a közeljövőben beindítható újabb idősek klubja egyaránt szolgálni fogja a lakossági igényekre épülő hálózatfejlesztés, a költséghatékony működtetés követelményeit és a

korszerű gondozási módszerek terjedését a városban, amelynek szép és hiteles jegyeit már rendre megtapasztalhatjuk. •

Javaslom továbbá, hogy az egyes klubok ellátotti létszáma érje el a szakmai jogszabályi keretek nyújtotta lehetőségeket úgy, hogy a költséghatékonyság szempontjai optimálisan érvényesüljenek..

5.1.7. Támogató szolgálat Új, korszerű, a lakossági, felhasználói igényeknek megfelelő ellátási forma, amely kiválóan illeszkedik a városi ellátó rendszerbe. Kiemelendő a fogyatékkal élők civil szervezetivel való aktív kapcsolattartás jelentősége. Ugyancsak figyelemre méltó az az egyedülálló kezdeményezés, mely szerint a Családsegítő Szolgálat figyelme tudatosan, tervszerűen kiterjed a támogató szolgálat munkájára és a családgondozó is részt vállal az ellátottak gondozásában. A 2005-ös átvilágításkor még nem állt rendelkezésre elegendő működési tapasztalat. Azóta világossá vált, hogy a szolgálat valódi igényeket elégít ki. Az érintettek körében tapasztalható elégedettség jól jelzi a színvonalas szolgáltatás minőségét. •

Már az átvilágításkor is megfogalmazódott egy második szolgálat beindításának megalapozott szükségessége. Ezt a városi és az ágazati szakmai vezetés is érzékelte, így 2007. július 01. napját követően új támogató szolgálat indul a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás működtetésében, a Csodaház Foglalkoztató Napközihez kapcsolva.

5.1.8. Egyesített Bölcsődei Intézmény A bölcsődékben tapasztalható gördülékeny, begyakorlott szakmai munka megfelel az országban általában tapasztalható magas színtű szakmaiság követelményeinek. Az átvilágítás során javasolt apró kiigazításokat megtették. A Kapcsolat Központ tervezi, hogy az új TIOP TÁMOP pályázatok segítségével az épületek felújítását, korszerűsítését és új tárgyi eszközök beszerzését megvalósítják. (Hóvirág utca, Oldalkosár utca). Az említett pályázattal az ellátotti létszám bővítése és a Teleki utcai telephely bezárása is megvalósíthatóvá válik, ahova a Családok Átmeneti Otthona költözne. 5.1.9. Védőnői Szolgálat A 15 körzetbe szervezett szolgálat a területi ellátás biztosítása mellett ellátja az általános és középiskolák, valamint az óvodák és a bölcsődék szakszerű védőnői kiszolgálását is. Az iskola-egészségügyi feladatok ellátása mellett a szolgálat tevékenységéhez kapcsolt az Anya-és csecsemővédelem, illetve a Családvédelmi Szolgálat működtetése is.

•

•

A szolgálatnak a Kapcsolat Központhoz való integrálása sikeresnek mondható annak ellenére, hogy az állami szakmai felügyeletet – természetesen – továbbra is az ÁNTSZ látja el. Ugyanakkor tervszerű és tudatos lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a tevékenység szervesen kapcsolódjon a Gyermekjóléti Központ és a Családsegítő Szolgálat munkájához, a jelző funkciók működtetéséhez. Továbbra is fontosnak mondható, hogy a Magzatvédelmi törvényben megjelölt, a művi vetélések megelőzésére vonatkozó feladat megkülönböztetett figyelmet kapjon (családvédelmi szolgálat), és kiemelt helyen szerepeljen a szakmai programban és a beszámolókban.

5.2. Szakellátási Egység 5.2.1. Kovács - Küry Idősek Otthona Az Átvilágítást követően az idősek otthonában hatékony intézkedéseket hoztak a változások előmozdítására. Kialakításra kerültek az úgynevezett látogató szobák, munkába állítottak egy foglalkoztató helyiséget, s az ellátottjogi képviselő elhelyezése is megoldottá vált. Sőt az igényes berendezkedés előmozdítására egy minta lakószobát is berendeztek. Nagy hangsúlyt fektetnek a dolgozók szakmai továbbképzésére, és az épületet barátságosabbá tétele érdekében a szükséges felújítási, festési stb. munkálatokat elvégezték. Terveik között szerepel az intézmény belső korszerűsítése, valamint egy 50 férőhelyes szárnnyal való bővítés is, ami meggyőzően igazodik az ellátási igényekhez. •

Nincs azonban lényeges előrelépés a halálozási arányok magas szintjét illetően. Ez a probléma, - ami továbbra is nyomasztóan hat az otthon belső életére – azonban a város hathatós többlet segítsége nélkül megoldhatatlan. Ugyanis rendre az tapasztalható, hogy az ellátottak jelentős része rendkívül magas korban, és igen rossz egészségi állapotban kerül az intézménybe.

•

Ezen a helyzeten valószínűleg csak egy jól szervezett házi ápoló szolgálat beindítása és egy hospice ellátás létrehozása tudna segíteni. Ennek érdekében szükséges lenne konkrét finanszírozási és megvalósítási terv kidolgozására.

5.2.2. Szivárvány Szakosított Szociális Otthon

Az intézmény az átvilágításban megjelölt feladatokat, illetve korrekciókat elvégezte. A szakmai munka kiegyensúlyozott, korszerűségre törekvő. Különösen is nagy hangsúlyt helyeznek a munkatársak képzésére, továbbképzésére. Terápiás és foglalkoztatási módszerei változatosak, igényesek. Külső kapcsolataik fejlettek. Bátor és hasznos lépés volt az iskolás fiatalok megjelenése az intézményben. Részvételük a folyosók díszítésében nem csak üde színfolt, hanem nagymértékben hozzájárul az elfogadó attitűdök, a tolerancia és a szolidaritás kialakításában is. Országosan is kiemelkedő eredményeket érnek el a sportélet területén. Ezzel

olyan egészséges verseny- és küzdőszellemet alakítanak ki, amely az aktivitás magas szinten tartása mellett rendkívül kedvező hatást gyakorol az ellátottak mentális és fizikai állapotára. • Az Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona épületének emeleti részén kialakított 10 fő elhelyezésére alkalmas szállások használatba vételével – a Szivárvány Szakosított Szociális Otthonhoz integrálva - Fogyatékosok Gondozóháza beindítását tervezik, ami lehetővé teszi a felnőtt fogyatékosok kiszervezését. • Tudatos és ambíciózus fejlesztési eltökéltségre utal, hogy az otthonhoz négy, egyenként nyolc-nyolc fős új lakóotthon létrehozását tervezik Európai Uniós források megpályázásával. Ezzel valóban létrejönne egy kiterjedt és rugalmas, a helyi igényekre és meglévő szakmai kapacitásokra épülő fogyatékosokat ellátó alrendszer. 5.2.3. Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthona Az intézményben jól szervezett, színvonalas, az ellátottak és hozzátartozóik elégedettségét is megnyerő, változatos szakmai munka folyik. Az épület egyes részeinek átalakítása higiénikus és korszerű feltételeket teremt a foglalkozásokhoz, a mindennapi ottléthez. Szükséges azonban az épület teljes körű akadálymentesítésének a megoldása, valamint az udvar, és az udvari helyiségek átalakítása és felújítása, amely tovább javítaná az elhelyezési és terápiás lehetőségeket. •

A Kapcsolat Központ tervei szerint a nappali intézmény a közeljövőben a Csodaház Foglalkoztató Napközihez kerül átszervezésre. Ezzel a profiltisztító lépéssel a szakmai munka összefogottabbá, adekvátabbá válhat.

5.2.4. Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény Az egyesített intézmény életében elvárható szakmai, szemléletbeli változások érzékelhetően elindultak. Ezek közül az egyik legfontosabb annak felismerése, hogy a hajléktalan lét nem jelentheti egy emberi életpálya végállomását. Az intézményben folyó ellátás tartalma és szelleme pedig a krízis kezelést követően meg kell változzon, hiszen nem lehet a munka célja a kialakult helyzet fenntartása. A tönkrement életekkel együtt így a szociális szakember maga is sikertelenségre lenne utalva, s előbb-utóbb kiégne. •

A szakmai munka középpontjába tehát a szociális rehabilitációnak, a normális társadalmi életbe való visszavezetésre való tudatos törekvésnek kell kerülnie.

Az elmúlt évben átadott nappali ellátást biztosító intézmény korszerű feltételeket biztosítva növeli a szociális beavatkozás eredményességének esélyeit. •

Az átvilágítást követően – az országban elsőként – aktív munkakapcsolat alakult ki a Családsegítő Szolgálattal. Így lehetőség nyílik a meglazult vagy ellehetetlenült családi kapcsolatok föltárására, és ennek nyomán a mediációra és más kapcsolatrendező módszerek alkalmazására.

•

A továbbiakban szükségesnek látszik ennek a munkának a programszerű elvégzése, mégpedig úgy, hogy egy-egy esetet jogásszal, esetleg pszichológussal kiegészülő szakmai team dolgozzon fel.

•

Mivel a hajléktalanok többsége az intézményi szolgáltatások látókörébe kerülve többnyire már elvesztette önbecsülése, helyzetértékelő és akarati képességei jelentős részét, érdemes lenne a velük végzett munkát kliensszerződés keretei között lefolytatni.

•

Természetesen az így végzett munka alapos dokumentációt, néha hosszú időre nyúló esetkövetést is igényel.

•

A gyermekvédelmi törvény lassan tíz esztendeje a szociális ellátásokhoz sorolt anya – gyermek szállókat átemelte a gyermekvédelem rendszerébe. Ezzel mintegy „helyre tette” a szolgáltatást, hiszen annak elsődleges célja a sérült és veszélyeztetett (rész)családok, bennük a (kis)gyermekek fokozott védelme. Ezért célszerűnek mutatkozna az Anya – Gyermek Szálló kiemelése a Hajléktalanokat ellátó Egyesített Intézmény szakmai egységeiből és Családok Átmeneti Otthonává minősítve a Gyermekjóléti Központhoz való integrálása.

•

A szakmai munka irányainak átgondolásakor érdemes fölfigyelni arra a jelenségre, mely szerint az átmeneti szálló esetében növekszik, az éjjeli menedékhelyen pedig csökken az igénybevevők átlagos életkora. Az előbbi az adott élethelyzet nehezen megoldhatóságára utal, a másik viszont azt jelzi, hogy a bizonytalan, értékelhető kapcsolatok nélküli sorsok egyre korábbi időszakban érik utol az érintetteket. Az a tény viszont, hogy egyáltalán megjelennek az ellátásban, az a szociális rendszer iránti növekvő bizalomra is utalhat.

•

Ezeknek a jelenségeknek az értékelésre és a mellé rendelhető beavatkozási módokra, az esetleg szocioterápiás megoldásokra a szakmai programokban mindenképpen érdemes kitérni.

A hajléktalanokat ellátó hálózat fejlesztésére az önkormányzat megfelelő elképzelésekkel, tervekkel rendelkezik. Költséghatékonysági szempontok indokolják, hogy a csak a téli időszakban használt krízis szálló kiváltásra kerüljön. •

Ezúttal ajánlhatom a városvezetés figyelmébe azt a jogos és közös igényt, hogy a szociális ellátás által használt ingatlanok esetleges forgalomképessé tétele, értékesítése esetén az eladásból származó bevétel döntő hányada az ágazaton belüli fejlesztésekre kerüljön fölhasználásra.

•

Az ellátás teljessé tétele érdekében szükségesnek mutatkozik az úgynevezett kiléptető lakások kialakítása, amely, a hajléktalanok számára az önálló életre esélyt adó lehetőséget is megteremtené.

AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS DOKUMENTUMAI

Az intézményi működés dokumentumai – az Alapító Okirat, a szakmai programok, a Szervezeti és Működési Szabályzat - az átvilágítást és a szervezeti integrációt követően elkészültek, illetve megújultak. Általánosságban megállapítható, hogy a dokumentációk pontosak, megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Egyes esetekben azonban még nem kellően tükrözik az egységes szemléletű városi ellátórendszer korszerű, “szociális arculatát”. A FENNTARTÓI FELADATOK ELLÁTÁSA Hódmezővásárhely Megyei Jogú város a korábbiakban is érzékelhető elkötelezettséggel kívánt megfelelni kötelező szociális és gyermekvédelmi feladatainak. A jól szervezett szakmai munka mellett teret engedett a fejlesztési törekvéseknek és igyekezett kihasználni, illetve támogatta azokat a pályázati törekvéseket, amelyek a helyi szociális védelmi rendszer megerősítését, végső soron a lakossági szükségletek kielégítését szolgálták. A két évvel ezelőtti átvilágításra való fölkérésben ugyanakkor nyilvánvalóan megfogalmazódott egy korszerűbb, hatékonyabb szervezetű felállás és egy továbbfejleszteni szándékozott szakmai munka iránti igény is. •

Az átvilágítás megállapításait a város politikai és szakmai vezetése elfogadta, és részletes, intézményenkénti ütemezett intézkedési terv alapján kiadta a feladatot a végrehajtásra.

•

A végrehajtás ellenőrzése céljából több alkalommal is beszámoltatta az illetékes, felelős munkatársakat. A Kapcsolat Központ főigazgatója áprilisban részletes prezentációban számolt be az intézmény munkájáról a város Közgyűlése előtt.

•

Időközben belső ellenőri vizsgálat, valamint megyei vizsgálatok is lezajlottak. Ezek megállapításai rendre visszaigazolták az átvilágításban javasoltakat, és a végrehajtás szakszerűségét, eredményességét.

Az átvilágítás szakmai javaslatainak gyakorlatba ültetése azonnal megkezdődött, az új szervezeti struktúra kialakítására, a vezető kiválasztására és kinevezésére 2006-ban került sor. •

A Népjóléti Iroda megfelelő szigorral és következetes, támogató attitűddel segítette az átalakulást.

•

Ugyancsak az átvilágítás során megfogalmazott javaslatnak megfelelően jött létre a Népjóléti Iroda keretén belül egy intézményi referensi munkakör is. Feladata lett az új, már integrált intézménnyel való összehangolt és hatékonyabb, naprakészebb kapcsolattartás, a jogszabályi változások nyomon követése és segítség nyújtás az átalakulás során keletkezett, illetve megújított dokumentumok elkészítéséhez.

•

Örvendetes, hogy az elmúlt év végén elfogadott városfejlesztési tervekben a szociális-és gyermekvédelmi ágazat fejlesztései is megfelelő súllyal szerepelnek.

AZ INTÉZMÉNYEK GAZDÁLKODÁSA, A MŰKÖDÉS ANYAGI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI 8.1. Intézmények személyi feltételei Az átvilágítás során kifogásolni kellett, hogy jelentős létszámok hiányoztak az egyes szolgáltatásoknál. A szakmai létszámok nem egyeztek, sőt jelentősen eltértek 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben és a 15/1998-as NM rendeletben előírtaktól. Ez a helyzet nyilvánvalóan gyengítette a szakmai teljesítményt és hozzájárult egyes intézményeknél a módszertani beszürküléshez, a munkatársak „kiégéséhez”. •

Az azóta eltelt időben azonban jelentős erőfeszítéseket tett a város és a közvetlen felelősséget viselő Gazdasági Igazgatóság. Így a létszámok alapvetően feltöltésre kerültek, illetve némi indokolt létszámfejlesztésre házi gondozó szolgálat 2007. július 1-től 13 fő, Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ 2007. július 1-tő, Nevelési Tanácsadó és Logopédia 2007. szeptember 1-től - a közeli jövőben kerül sor. Mivel a költségvetési törvény a szakdolgozói létszám teljes körű feltöltésének határidejét 2007. december 31ben jelöli meg, az intézkedés ütemezése elfogadható. Amennyiben a Szakellátási Egység igazgatói posztjának betöltésére is sor kerül, úgy az év második felétől gyakorlatilag üres állás a Kapcsolat Központnál nem lesz.

A szervezeti integráció létrejöttével mindazonáltal a város legnagyobb foglalkoztatójává a Kapcsolat Központ vált. A 359 fős engedélyezett létszám rámutat a feladatellátás méreteire, kiterjedtségére és fontosságára egyaránt. A betöltött álláshelyek száma ugyanakkor elmarad ettől a számtól, de az önkormányzat a betöltetlen állásokra is biztosítja a forrásokat, így a szükséges és tervezett létszámfejlesztésnek nincs akadálya. •

Az átvilágítás javaslatot tett a szakdolgozói állományra vonatkozó képesítési előírások maradéktalan teljesítésére is. Az intézkedési terveknek megfelelően igen nagy aktivitás tapasztalható a továbbképzések területén. A létszámok feltöltése során pedig a képesítési előírásoknak való megfelelés volt az elsődleges kiválasztási szempont. Mindez nagy mértékben járulhat hozzá az ellátás színvonalának további emeléséhez, az új, korszerű eljárások és módszerek megjelenéséhez, illetve elterjedéséhez.

8.2. Költségvetési gazdálkodás Az államháztartás rendszerét, működésének és ellenőrzésének szabályait az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény határozza meg. A társadalmi szükségletek kielégítését, az állami feladatok ellátását ez esetben a helyi önkormányzat költségvetésén keresztül biztosítják. Az államháztartás alrendszerét képezi a helyi önkormányzat költségvetése, melynek alapvető feladatai a közszolgáltatások biztosítása, szervezése és ellátása. Hódmezővásárhely önkormányzata szociális ellátó feladatait gazdálkodási szempontból is teljes körű integrációba szervezett intézménye működtetésével végzi. A jogszabályi előírások meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni a költségvetési intézmény gazdálkodási jogkörének minősítésénél:

- költségvetési szerv önálló szakmai tevékenységet végezzen, jelentős költségvetési vagyonnal és volumennel rendelkezzen. - a költségvetési szerv rendelkezzen mindazon személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a gazdálkodás önálló gazdaságos és szakszerű ellátáshoz szükségesek. - a költségvetési szerven belül biztosított legyen a pénzügyi-gazdasági tevékenység ellátására alkalmas egység. •

Ennek megfelelően jött létre a Kapcsolat Központ fő szervezeti egysége részeként a Gazdasági Igazgatóság.

Feladatkörébe tartozik: - a költségvetési tervezés, - a humánpolitika, - a bérgazdálkodási feladatok, - a költségvetési tervezése és a gazdálkodás, - beszámolók készítése - a pénztár kezelése - számvitel és információ szolgáltatás, - felújítási és beruházási tevékenység. • •

A Kapcsolat Központ a gazdálkodási feladatait szigorú pontossággal végzi. A munka minőségét jelzi, hogy az elmúlt év során az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 5 éves átfogó ellenőrzése hibát nem észlelt. Az átvilágításkor javasolt költségtakarékossági vizsgálatokat a Gazdasági igazgatóság elvégezte, a szükséges és lehetséges korrekciókat végrehajtotta. Ennek és más ésszerű intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt félévben az előirányzathoz képest mintegy 17 %-os megtakarítás volt tapasztalható.

Jó példa az innovációra, hogy az új intézmény létrehozásával a karbantartási, gondnoki teendők elvégzését létszám átcsoportosítással oldották meg. A szociális otthonokban foglalkoztatott 4 fő közhasznú munkás látja el valamennyi intézmény gondnoki teendőit •

• •

Beigazolódott tehát az átvilágítás azon előrejelzése, mely szerint ha létrejön az integráció és egységes szellemű, menedzser szemléletű, a szakmai és gazdálkodási innovációra nyitott vezetés - menedzsment - veszi át az irányítást akár rövid távon is, de középtávon minden bizonnyal javulhat és a költséghatékonyabb lehet a gazdálkodás, amely a szakmai teljesítményre is nyilvánvalóan pozitív hatást gyakorolhat. A Kistérségi Társulás létrejöttétől további – számítások szerint – éves szinten összességében 100 millió Ft-ot meghaladó bevételi többlet várható. A további fejlesztések megvalósulása érdekében a Kapcsolat Központ folytatja a külső források felkutatására irányuló tevékenységét, ami elsősorban a pályázati lehetőségek lehető legteljesebb kihasználását célozza.

A SZERVEZETI INTEGRÁCIÓ TAPASZTALATAI „A szakmai hatékonyság érdekében szükségesnek mutatkoznak olyan szerkezeti változások is, amelyek hosszú távon biztosíthatják az ellátórendszer hálózati hatékonyságát, és a lakosság szükségleteinek pontosabb és differenciáltabb kielégítését. Hódmezővásárhely Megyei jogú Város ellátórendszerének egységes rendszerbe szervezése, azaz a teljes körű integráció elősegítheti a könnyebb áttekinthetőséget, és a hatékonyabb központi irányítást.” „… a legtöbb eredmény nem a szervezeti reformoktól, hanem a szemléletváltó gondolkodástól, az innovatív szakmai és gazdálkodói munkától várható.” Az idézet a 2005-ös jelentésben volt olvasható. Az integrációcélja tehát, hogy - az ellátás szervezésének logikája kövesse az alapszolgáltatási és a szakellátási rendszer jogszabályokban is rögzített belső logikáját, - legyen érzékeny a város lakosságának igényeire, - őrizze meg, illetve növelje a rugalmasságot, - biztosítsa a vezetési rendszer hatékonyságát, - növelje az egyes ellátási területek és szolgáltatások szakmai önállóságát, - tegye lehetővé a költséghatékony működést, - legyen áttekinthető és átlátható pénzügyi és szakmai oldalról egyaránt. Ez volt tehát a cél. •

Az eddig eltelt időszak alapján megállapítható, hogy az integráció a – méretei és a többfelé megtapasztalt előzetes félelmek ellenére – beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Ugyanis - a legtöbbször egymástól elszigetelten működő intézmények és szolgálatok munkatársai a kialakított vezetési és információs munkamódszerek bevezetésével végre megismerhetik és így értékelhetik is egymás munkáját, - egységes szellemű és szemléletű szakmai munka jön létre, amelyben a célok és feladatok közösen fogalmazódnak meg, folyamatos a kommunikáció, így a feladatok végrehajtása is következetes és magas színvonalú lehet, - a vezetés és a munkatársak egyaránt átlátják az intézményrendszer működését, ezért mindenki pontosan értelmezheti intézményének és saját személyes feladatainak a helyét, funkcionalitását és értelmét. •

Az integráció egyik legkényesebb, legkritikusabb kérdését a korábbi intézményvezetők vezetői megbízásainak a visszavonása jelentette. A város vezetése, illetve a Népjóléti Iroda végül is úgy döntött, hogy a vezetői megbízások visszavonásával az érintettek anyagi javadalmazása változatlan marad, de a munkáltató jogok központosításra kerülnek. A korábbi intézményvezetők azonban szakmai felelős vezetőként a Kapcsolat Központ kibővített menedzsmentjébe kerültek. Jövedelmük nem csökkent, és nem csak, hogy elveszítették volna korábbi

tekintélyüket, hanem szakmai önállóságukat megtartva egy nagy, a szociális és gyermekvédelmi ágazat egészét átfogó intézmény felelős munkatársaként még növelhették is presztizsüket. •

A vezetői munka eredményessége nagymértékben attól függ, hogy sikerül-e megtalálni azokat az együttműködési, kapcsolattartási formákat, amelyek élővé, tartalmassá tehetik az egymástól térben távol dolgozó munkatársakkal, szakmai vezetőkkel folytatott kommunikációt. Ezért rendszeresítették havonta a kibővített vezetői konzultációt, amelyen minden szakmai vezető személyesen részt vesz. Ezen kívül rövid írásos, ún. heti jelentésben számolnak be az intézményüknél történt eseményekről. Az előre nem tervezett, eseti, alkalmankénti egyeztetésekre szükség szerint mindenki egyformán nyitott.

•

A teljes körű integráció, az egy intézménybe szervezés tehát megvalósította azt az elképzelést, hogy szakmai identitásában, minőségében, hatékonyságában és – remélhetőleg – önbizalmában, önbecsülésében is megnövekedve álljon a szolgálat a város lakóinak rendelkezésére.

•

Szakmai és lélektani szempontból egyaránt üdvözlendő, hogy a város szociális szolgáltató rendszere elindult azon az úton, amelyen a település polgárai is megértik és meg is élik, hogy ami szociális, az nem sajnálatra méltó, nem lemaradó, nem veszteséget veszteségre halmozó, hanem éppenséggel korszerű, emberi és európai. Valójában kapcsolaterősítő, óvó és védő rendszer, amiben el lehet igazodni, társakra lehet találni, ami emberi, és ami hozzáférhető. EZ A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI MODELL.

Nem túlzás. Olyan mintaadó szervezet és szolgáltatás jött létre, amely megállja a helyét bármilyen hazai vagy nemzetközi összehasonlításban. Sikere azonban nem csak struktúrájában és szervezettsége erejében rejlik. Fontos, hogy elfogadó, egymást is becsülő közösséggé váljon. Olyanná, amilyet a feladat komolysága megkövetel: együttműködő, fegyelmezett, célratörő és szolidáris. Szakmaiságát nem tekinti véglegesnek, hanem folyamatosan törekszik a megújulásra. Tehát professzionális. A modell működésének azonban vannak jól érzékelhető tartalmi elemei is. •

Sikerült leszámolni a korábbi elszigeteltséggel, és így minden szereplő ismeri a másik munkáját, feladatait és problémáit, részt vesznek a felmerülő nehézségek megoldásában, állandó kommunikációs kapcsolatban vannak nem csak a menedzsmenttel, a főigazgatóval, hanem egymással is.

•

Új szemléletet, látásmódot alakítottak ki, amelynek lényege, hogy az idősellátás, a fogyatékkal élőkkel folytatott munka vagy éppen a hajléktalanokkal való törődés során a családsegítés mindig helyet, szerepet és lehetőséget kap a kliens élethelyzetének megoldása, meggyengült vagy tönkrement kapcsolatainak rendezése érdekében.

•

Különösen fontos, hogy a kor- és újszerű szakmai eljárásmódok megismerése folyamatosan maradjon napirenden. Ennek érdekében a Kapcsolat Központ

munkatársainak szakmai továbbképzése külön program alapján folyik. Ez rávilágít a Kapcsolat Központ tudatos humán erőforrás fejlesztő tevékenységére. •

Figyelemre méltó, hogy a korábbi tapasztalattal ellentétben az informatikai, felhasználói ismeretekkel rendelkező munkatársak száma, a számítógép és internet használat dinamikusan növekszik. Erre a vezetés komoly figyelmet fordít, egyszersmind erőfeszítéseket tesz a felszereltség bővítésére, a hálózat fejlesztésére is.

•

Megélénkültek a szolgálatok külső kapcsolatai is. A kulturális ágazattal, a civil és az egyházi szolgáltatókkal és más szereplőkkel folytatott együttműködés nem csak, hogy elkerüli a formalitás veszélyeit, hanem valójában intézményesül a rendszer munkájában. Ezáltal erősödik a Kapcsolat Központ multi-professzionális jellege és a helyi társadalomba való szerves beágyazódása is. Ez pedig nagy mértékben növelheti a szolgálat iránti bizalmat és az elfogadottságot.

Mindehhez az emberi szempont döntő lehet. Az újjászervezett hódmezővásárhelyi szociális szolgáltató rendszernek, a városnak kijár a szerencse is. Hiszen sikerült olyan felkészült és vezetői, emberi kvalitásokkal felruházott vezetőt találni, aki képes felnőni a feladat nagyságához, és szerény lehetőségek mellett is motiválni tudja a munkatársakat, képes mozgásban tartani egy ekkora intézményt. EPILÓGUS Joggal várható el az utóvizsgálat végzőjétől, hogy néhány összefoglaló javaslattal éljen beszámolója végén. 1. A Kapcsolat Központnak továbbra is támogatásra, bizalomra, szabadságra és főleg nyugalomra van szüksége ahhoz, hogy megbízatásának, vállalt feladatainak, és az eddigi kiemelkedő teljesítmény okozta fokozott várakozásoknak meg tudjon felelni. A Kistérségi Társulással a felelősség és a feladatok ugyanis tovább növekedtek, miközben a város és a térség szociális terhelése is növekedett. 2. A demográfiai helyzet további romlása fölveti annak szükségességét, hogy a város vizsgálja felül a családokra irányuló eddig politikáját és tevékenységét, és szükség szerint dolgozza ki, szervezze egységes rendszerbe a Családbarát Önkormányzat programját, és folytasson erről aktív párbeszédet a polgárok helyi közösségével. 3. Az önkormányzat segítse elő, ha lehet gyorsítsa föl a Kapcsolat központ munkájához szükséges technikai háttér kiépítését - különös tekintettel a számítógépes hálózat fejlesztésére - és a külterületi feladatok sokasága miatti terepmunkához a gépkocsival való ellátottságot.

4. Javaslom azt is, hogy az önkormányzat vizsgálja meg a Kapcsolat Központ jelenleginél méltóbb állapotú épületben való elhelyezésének, vagy a jelenlegi épület felújításának a lehetőségét. Ezzel a munkafeltételek és az elhelyezési körülmények egyaránt javulnának. Ráadásul a város polgárai előtt is növelné az egyébként színvonalas szakmai munkát végző szolgálat tekintélyét, amely rászolgált a megbecsülésre. Végezetül az elemző, Lakner Zoltán megköszöni a város vezetésének a megtisztelő felkérést, a munkatársaknak az együttműködést, az őszinte beszédet és az értékes munkakapcsolatot.