Univerzális elektronikus áramforrások építôelemei ívhegesztô berendezésekhez

Univerzális elektronikus áramforrások építôelemei ívhegesztô berendezésekhez Fogyasztásmérõk villám- és túlfeszültség-védelme az EU-s elvárások tükrében A megújuló energiaforrások felhasználásának lehetôségei Magyarországon az EU csatlakozás után Fejezetek az Elektrotechnika 1988 és 1998 közötti idõszakából „Energiát termelni - de felelõsen a környezetünkért” Dr. Eisler János emlékezete Portré - Dr. Vajda István, a BME Villamos Energetika Tanszék vezetõje 2007. évi tartalomjegyzék

Szerkesztôbizottság: Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Szilas Péter, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: [email protected] http://www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület

CIKKEK Dr. Sibalszky Zoltán: A megújuló energiaforrások felhasználásának lehetôségei Magyarországon az EU csatlakozás után

3

Ehrler, Jens - Fehér Zoltán - Respondek, Peter - Vasvári Sándor: Fogyasztásmérõk villám- és túlfeszültség-védelme az EU-s elvárások tükrében

6

Horváth Miklós - Dr. Borka József: Univerzális elektronikus áramforrások építôelemei ívhegesztô berendezésekhez

10 12, 17, 19, 20

HÍREK

13, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 26

EGYESÜLETI ÉLET ELEKTROTECHNIKA-TÖRTÉNET

15

Fôszerkesztô: Dr. Bencze János

PORTRÉ Dr. Vajda István

28

Felelôs szerkesztô: Horváth Zoltán

SZEMLE

29

Felelôs kiadó: Kovács András

Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztôk: Dr. Antal Ildikó Technikatörténet Dési Albert Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA. Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged

TARTALOM 30

GONDOLATOK

HÍRDETÔINK: ABB HUNGARY KFT., AREVA HUNGÁRIA KFT., BALMEX KFT., BMF KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR, DEHN+SÖHNE MAGYARORSZÁGI CÉGKÉPVISELET, DISTRELEC GMBH., ENERSYS HUNGÁRIA KFT., ÉMÁSZ NYRT., ENSTO ELSTO KFT., ERÕSÁRAM 2001 KFT., HOFEKA KFT., HUNGEXPO ZRT., KAPOSVÁRI VILLAMOSSÁGI GYÁR KFT., OBO BETTERMANN KFT., OCCHIO FÉNYSTÚDIÓ, RAPAS KFT.

Dr. Vajda István

International Youth Conference on Energetics 2007

Erõmû látogatás

Articles Dr. Zoltán Sibalszky: Perspectives in the use of regenerative energy sources in Hungary after the EU membership Ehrler, Jens - Zoltán Fehér - Respondek, Peter - Sándor Vasvári: Lightning and overvoltage protection of energy meters considering EU’s expectations Miklós Horváth - Dr. József Borka: Arc welding technologies and their electronic supply unit

3 6 10

12, 17, 19, 20

News From our Correspondents

13, 18, 19, 20, 21, 22, 24, 25, 26

History of Electrotechnics

15

Portrait Dr. István Vajda

28

CONTENTS

Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708

Review

29

Thoughts

30

Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal.

Summaries

32

Adóigazgatási szám: 19815754-2-41

Advertisers: ABB HUNGARY KFT., AREVA HUNGÁRIA KFT., BALMEX KFT., BMF KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR, DEHN+SÖHNE MAGYARORSZÁGI CÉGKÉPVISELET, DISTRELEC GMBH., ENERSYS HUNGÁRIA KFT., ÉMÁSZ NYRT., ENSTO ELSTO KFT., ERÕSÁRAM 2001 KFT., HOFEKA KFT., HUNGEXPO ZRT., KAPOSVÁRI VILLAMOSSÁGI GYÁR KFT., OBO BETTERMANN KFT., OCCHIO FÉNYSTÚDIÓ, RAPAS KFT.

F Ô S Z E R K E S Z T Ô I

Ü Z E N E T

BEKÖSZÖNTÔ KEDVES OLVASÓ! Mint már annyiszor - mondhatnám eddig minden alkalommal - ismét eljött az év vége. Függetlenül attól, hogy ennek örülünk, vagy ezen szomorkodunk, tudjuk, hogy az óra másodperc mutatója megállás nélkül - függõen az eseményektõl, hol gyorsabbnak, hol lassabbnak tûnik - de gonoszul körbejár. December vége, akarva akaratlan minden évben eljön! Ez alkalomból nemcsak ünnepelni szoktunk (Karácsony és újév), hanem ez az ideje a számvetésnek, a tervezésnek. Számvetésnek, mert visszanézünk, mérlegre tesszük az évet, és tervezésnek, mert az elmúlt év tapasztalataiból és az elõttünk álló feladatokból megpróbálunk olyan megvalósítható elképzeléseket kialakítani, amelyekkel segítjük saját mikrokörnyezetünk fejlõdését. Emellett igyekszünk azon, hogy saját sorsunk (itt gondolok az Egyesület közösségére) az adott keretek között a lehetõ legjobban alakuljon. Bizton állítom, hogy a 2007. év legjelentõsebb eseménye lapunk, az Elektrotechnika centenáriumi eseménysorozata volt. Ha semmi sem történt volna, akkor is büszkén mondhatnánk, hogy olyan (107 éves) Egyesület tagjai vagyunk, akik egy 100 éves lappal rendelkeznek. De ezen túlmenõen kijelenthetem, hogy közös erõfeszítéssel méltó módon - az utókor számára is látványosan - ünnepeltük e nemes évfordulót. Szebbnél szebb és hasznosnál hasznosabb események jellemezték a 2007. évet. Prioritási sorrend nélkül, csak a legfontosabbakat említve elkészült az Elektrotechnika digitalizált változata, a kezdetek kezdetétõl napjainkig. Nagyon nagy szó!! Ez azt jelenti, hogy - a tudomány mai állása szerint - a lap mindenki részére hozzáférhetõ, olvasható, kutatható, az Egyesület honlapján (www.mee.hu) megtalálható. Lapunk minden betûjét, a kezdetektõl napjainkig, átmentettük az utókor számára. Említenem kell még a teljes 100 esztendõt elõadásokban feldolgozó sikeres tudományos ülésszakot, amelyet Múzeumunkban rendeztünk, összekapcsolva a 100 évet feldolgozó kiállítással. Cikksorozat készült, amely Elektrotechnika számonként 10-10 évben dolgozta fel a lap teljes történetét. Különbözõ fórumokon elõadás-sorozat hangzott el, amely - természetszerûleg - más-más nézõpontból mutatta be a 100 évet. Sokak munkáját dicséri ez az emlékezetes esztendõ. Mindenkinek külön köszönet jár önzetlen munkájáért. Profitált a centenáriumi évbõl az Egyesület, hiszen jelentõs - korszerû kifejezéssel élve - PR értéke volt az események hosszú sorának. Legnagyobb nyertesei azonban mi vagyunk, az Egyesület tagjai. Saját tapasztalatomból mondva, a múltba való visszatekintés kapcsán úgy érzem, ismét felfedeztük magunkat, erõt adtak számunkra a múlt sikerei, rá kellett jönnünk arra, hogy hihetetlen erõt sugároznak ezek, Zipernowskytól Kandóig, és még sorolhatnám. Úgy érzem sikeres évet zártunk, amelyhez természetesen a centenárium adta lehetõségek is hozzájárultak. De éltünk a lehetõséggel.

Megragadva az alkalmat - megköszönve mindenkinek a sikerekben való közremûködést e helyen, és ez úton kívánok az Egyesület Elnöksége és az Elektrotechnika Szerkesztõsége nevében minden kedves Olvasónknak, az Egyesület minden tagjának jó egészséget, eredményekben gazdag boldog újévet! Dr. Bencze János fôszerkesztô

2

ELEKTROTECHNIKA

2007. 12.szám

F Ô M S Z E N T E K E EG RÚ KJ EU S L ZÓ T ÔE I N EÜ RZ G I ÁE K

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETÕSÉGEI MAGYARORSZÁGON AZ EU CSATLAKOZÁS UTÁN Dr. Sibalszky Zoltán Nem kétséges, hogy energia szükséges ahhoz, hogy az emberi élet méltányos minõségû legyen. Alacsony nívón a kielégítõ életszínvonal lineárisan arányos a felhasznált energiával. Ahogy azonban az energiafelhasználás növekszik, kétféle trend képzelhetõ el. Az egyik továbbra is lineáris összefüggést mutat a felhasznált energiamennyiséggel, míg a másik az élet minõségének optimális fokát tételezi fel mérsékelten magas energiafogyasztás mellett, és azt állítja, hogy a túl magas energiafogyasztás az élet minõségének romlásához vezet. Az intenzív energiafogyasztású ipari államok (pl. az USA) esetében ez az intenzív energiafelhasználás sok esetben a környezet leromlásához, így az életminõség romlásához vezet.

Ez a dolog hozta elõtérbe egyrészt az energiatakarékos technológiák kifejlesztését, másrészt a megújuló energiaforrások minél nagyobb mértékû felhasználását, melyek nem szennyezik égéstermékeikkel a környezetet. A megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazását szolgáló kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozását az egész világon a 70-es években, még inkább a 80-as évek elején, a második nemzetközi olajárrobbanás után indították el. A jelentõs eredmények és a gyakorlati alkalmazások ellenére felhasználásukat sokáig akadályozta az általában magas beruházási ár igénye, aminek következtében az ezekbõl elõállított energia fajlagos ára nem volt versenyképes a fosszilis energiahordozókéból származóéval. A legutóbbi évtizedekben azonban az ipari és lakossági igények kielégítése érdekében - az egyre növekvõ fosszilis energiafelhasználás következtében - a Föld légkörének CO2 és egyéb gázszennyezése az egész emberiségre egyre veszélyeztetõbb mértéket ért el. Ezért a figyelem már nem a korábban rövid idõn belül kimerülõnek vélt kõolajforrások és egyéb fosszilis energiaforrások, hanem az üvegházhatás csökkentése és a légkör védelme érdekében a megújuló energiaforrások minél szélesebb körû hasznosítása felé fordult. A fejlesztések következtében az ezekbõl elõállított energia, így elsõsorban a villamosenergia egységára jelentõsen csökkent, de még mindig legalább 10%-kal magasabb, mint a fosszilis energiaforrásokból elõállítotté. Ezért mindenképpen szükséges, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását valamilyen forrásból az állam támogassa. Ezt a különbözõ országokban különféle módon teszik. Vagy úgy, hogy a fosszilis energiaforrásokból elõállított villamosenergia árát megemelik, és ebbõl támogatják a megújulókból származót (Mint pl. Görögországban, ahol a szigeteken elõállított villamosenergia elõállítási ára hatszor olyan magas, mint a szárazföldön. Az itt termelt villamosenergia 30%-a szél- és napenergiából származik. Mindenhol egyforma árat kérnek a villamosenergiáért, és a szárazföldi többletárból fedezik a szigeteken a nagyobb elõállítási költséget. Vagy pl. Brazíliában az áramszolgáltató csak úgy kap engedélyt tevékenységére, ha kötelezi magát, hogy a legtávolabbi fogyasztókat ugyanazon áron látja el villamosenergiával. Hogy kiépíti-e a hosszú távvezetéket, vagy helyi energiákat felhasználó áramfejlesztõket létesít-e, az az õ elhatározásától függ.) Mindenestre az EU tagállamai elfogadták azt a követelményt,

2007. 12.szám

hogy 2010-re energiafelhasználásuk 12%-át biztosítják megújuló energiaforrásokból, és a megújulókból termelt villamosenergia 22%-át bio-tüzelõanyagokból. Magyarországnak is ezt kell teljesítenie, de helyzetünkre tekintettel a csatlakozási tárgyalások során sikerült elérni, hogy 2010-re csak a felhasznált energiának 6,2%-át kell megújuló energiaforrásokból elõállítanunk. A Gazdasági Minisztérium ennek elérésére egy projektet dolgozott ki, amelyet elõrelátó gondos tervezés és irányított beruházások segítségével lehet megvalósítani, azt is figyelembe véve, hogy a tûzifa is megújuló energiát termelõ biomasszának számít. Nem érdektelen áttekinteni a lehetõségeket! Magyarországon a megújuló energia-potenciál legnagyobb részét a biomassza jelenti, de jó lehetõségei vannak a geotermikus energia felhasználásának is (Európában hazánkban a legjobb az ún. geotermikus gradiens), és a szélenergia felhasználása is sokat ígérõ lehetõség. A napenergia felhasználást is ide lehet számítani, elsõsorban hõenergia termelésre. A magyar mezõgazdaságnak kiemelkedõ szerepe van a megújuló energiaforrások felhasználásában. Ezek felhasználásával ugyanis a mezõgazdasági üzemek energiafogyasztókból energiatermelõkké válhatnak, ami jelentõsen növelheti azok gazdaságosságát, segíthet jelenlegi kritikus helyzetük megjavításában is. Mint már szó volt róla, a megújuló energiaforrásokból termelt villamos áram általában többe kerül, mint a fosszilis energiaforrásokból származó. De csak úgy juthatunk elõbbre, ha megfelelõ ösztönzés, megfelelõ átvételi árak, és megfelelõ tarifa-politika segíti a megújuló energiaforrások felhasználását. A mezõgazdasági farmok, és más termelõk számára csak akkor lesz rentábilis az energiatermelés a megújuló forrásokból, ha: • Az áramszolgáltatók nem utasíthatják vissza a termelt villamosenergia átvételét. • Ennek minden mennyiségét át kell venniük. • Méltányos árat kell érte fizetniük, általában a fogyasztói ár 85%-át. Csak a legutolsó években sikerült elérni ezen feltételek teljesítését. Az elsõ és harmadik feltételt már 2000-ben elõírta

ELEKTROTECHNIKA

3

M E G Ú J U L Ó

a villamosenergia törvény, de akkor csak 100 kW fölötti teljesítményt voltak kötelesek átvenni. A mai helyzet ígéretes kiindulást jelenthet a jövõre nézve. Ám továbbra is szükséges az ezzel kapcsolatos beruházások támogatása, fontos a közvélemény és a döntéshozók véleményének formálása.

A BIOMASSZA FELHASZNÁLÁSA Ennek mértéke összefügg a magyar mezõgazdaság növekedési trendjével. Magyarország területe 9.303.000 ha, amelybõl 6.174.000 ha-t használ a mezõgazdaság, 1.242.000 ha-t az erdõgazdaság. A mezõgazdasági terület egy lakosra esõ hányada 0,6 ha, ami jobb, mint az EU átlag (ez 0,4 ha). Az ország teljes területének 66,5%-a alkalmas mezõgazdasági termelésre, míg az EU egész területén ez csak 45%. Az európai tendenciákhoz hasonlóan a következõ években Magyarországnak is ki kell vonnia az élelmiszertermelésbõl több, mint 1.000.000 ha-t. De ez a terület nem maradhat megmûveletlenül, nem szolgálhatja a munkanélküliség növelését! Világosnak tûnik, hogy ezt a területet a biomasszából való energiatermelés szolgálatába kell állítani. A terület egyik részén gabonát kell termelni direkt energia-elõállítás céljára, másik részén gyorsan megnövõ energiaerdõt, harmadik részén pedig biohajtóanyagok elõállításához szolgáló növényeket. Ebbõl a megoldásból a mezõgazdasági üzemek hármas hasznot húzhatnak: az EU az ugarosításért támogatást fizet, az energiaültetvényeket külön támogatja, a harmadik haszon ezek eladása. Sajnos Magyarország a csatlakozási tárgyalások során nem ezt a támogatási rendszert választotta, hanem minden mezõgazdasági üzem egyenletes támogatását. Pedig a magyar mezõgazdaság megszokott termelési rendjének megváltoztatását mozdítaná elõ a fenti rendszer, a hagyományos gabonatermelés a fejlett országokban lévõ élelmiszer-túltermelés miatt egyre kevésbé lesz gazdaságos! Ma Magyarország a biomasszából évente 477 PJ energiapotenciállal bír, amibõl évente 25 GJ/ha energiatermeléssel lehet számolni. Az energiaerdõk felhasználására már vannak kísérleti telepek, több helyen vannak üzemben biomassza-tüzelésû fûtõerõmûvek. Biomasszából alkohol és biodízelolaj állítható elõ. A bioalkohol elõállítására alkalmas növények hazánkban elsõsorban a cukorrépa és a kukorica, a biodízel céljára a repce, a napraforgó és a szójabab. Jelenleg a kormány a biodízel-elõállítást is támogatja, már két ilyen gyár van üzemképes állapotban.

4

A biogáz felhasználása Magyarországon jelenleg nem terjedt el kellõ mértékben, aminek egyik oka, hogy az amortizációban csak az energiaszempontokat mérlegelik, a környezetvédelmiek nem kellõképpen értékeltek. Pedig a gazdaságosságban figyelembe kellene venni ezt is, és a biotrágya eladásából származó jövedelmet is. Nyírbátorban négy éve mûködik a világ egyik legnagyobb biogáztelepe, amely 150 km-es körzetbõl származó minden hulladékot felhasznál, a saját állattartásából eredõ nyersanyagon kívül. A termelt energia 39%-át villamosenergia,

ELEKTROTECHNIKA

E N E R G I Á K

61%-át hõenergia formájában hasznosítják. A biogáztelep létesítése elõtt optimalizálási számítást végeztek, amelynek eredménye kimutatta, hogy milyen nagyság alatt nem lehet tartósan gazdaságos egy biogáztelep. A régebben létesített biogázüzemek nyilván azért buktak meg, mert kisebbek voltak. A nyírbátori üzem eredményei az eddigi üzemévek során megfelelõek voltak, úgyhogy a múlt évben a telepet bõvíthették!

GEOTERMIKUS ENERGIA Magyarország kedvezõ geotermikus adottságai ellenére ennek felhasználása csekély. Csak az ország délkeleti részén használják fel nagyobb mértékben a kertészetben üvegházak fûtésére. Általában az olajkutató fúrások egy részébõl feltörõ termálvizet hasznosítják, nem direkt termálvíz után kutattak. Bár a termálvízbõl termelt hõenergia elõállításának ára a gázból történõ elõállításnak csak 1/4 része, megdrágítja a felhasználást, hogy a felhasznált termálvizet a környezetvédelem szempontjai miatt vissza kell préselni a talajba. A termálvizek egy része agresszív, de ennek hatását hõcserélõk alkalmazásával korlátozni lehet. Nagy lehetõségek vannak a hõszivattyúk alkalmazása terén. Bajorországban, Ausztriában, Svájcban évtizedek óta hõszivattyúk ezrei vannak üzemben, fõleg a mezõgazdasági farmokban, igen jó gazdaságossággal. Az utóbbi években Szlovákia, Horvátország és Szlovénia is egyre több és több hõszivattyút üzemeltet. Magyarországon a talajvíz és a talajhõ igen jó hõforrás lehet a hõszivattyúk számára, mivel ezek állandó hõmérséklete jó körülményeket biztosít az energiatermelésre. A következõ években az 5-20 kW teljesítményû hõszivattyúk alkalmazásának elterjedése várható, ha a megújuló energiaforrások felhasználásának állami támogatása ezekre is kiterjedne. Ma sajnos a hivatalos álláspont az, hogy a hõszivattyú nem tekinthetõ jó hatásfokú megújuló energiaforrásnak, mivel a szivattyú hajtásához szükséges villamosenergia rossz hatásfokú fosszilis erõmûvekbõl származik, így ennek elõállítására több energia kell, mint amennyit a hõszivattyú megtermel, még ha 3-4-szeres energiamennyiséget termel is. Véleményem szerint ez a felfogás - mely hátráltatja a hõszivattyús fûtés elterjedését - nem állja meg a helyét, hiszen a magyar villamosenergia 40%-a a jó hatásfokú, olcsón termelõ Paksi Atomerõmûbõl származik. Különben létezik gázmotoros hõszivattyú is, bár ez Magyarországon még aránylag ismeretlen. A hõszivattyúk hatásfoka 300-400% is lehet, különlegesen kedvezõ körülmények között akár 700%. Minél kisebb a hõmérséklet-különbség a hõforrás és a fûtött objektum között, annál jobb a hatékonyság! A talajvíz hõjét felhasználó hõszivattyúk a befektetett energia 400%-át termelhetik meg. Természetesen a hõszivattyúnak a legjobb minõségû alkatrészekbõl kell állnia, hogy élettartama hosszú legyen. Ma már számos hõszivattyús fûtés mûködik Magyarországon, pl. olyanok, amelyek a termálfürdõk használt vizébõl veszik a hõt, és 1,5-2 km-es körzetben fûtik a növényházakat, lakásokat és középületeket, jó hatásfokkal.

2007. 12.szám

M E G Ú J U L Ó

SZÉLGENERÁTOROK HASZNÁLATA Nemzetközi tapasztalatok szerint, ahol az évi átlagos szélsebesség nem éri el a 4,0 m/sec-ot, nem lehet a villamosenergia termelése szélenergiából gazdaságos. Hazánkban ez 2,5 m/sec. Ezért nem volt érdemes eddig ezzel foglalkozni, így egyes elszigetelt üzem villamosenergiával való ellátása szélenergia felhasználásával nem reális, még nagy akkumulátortelepek segítségül való felhasználása esetén sem. Viszont az új széltechnológia, amelynek kifejlesztése a 70-es évek végén kezdõdött, lehetõvé teszi a gazdaságos áramtermelést 45 m-nél magasabban forgó rotorokkal. A termelt energiát betáplálják a hálózatba, és ez a legtöbb területen gazdaságossá teszi a villamos áram termelését szélenergiából. Az új szélenergia technológia a régebbi szélmotorok hátrányait kiküszöböli, mivel az energiát közvetlenül a hálózatba táplálja be. Mivel a gyártó üzem állandóan elektronikusan kontrollálja mindenegyes szélgenerátor üzemét, azonnal automatikusan beavatkozik zavar esetén. A legtöbb gyártó üzem hajtómûves generátorokat gyárt, de egyesek hajtómû nélküli, sokpólusú generátorokat. Ezek ára magasabb, de üzembiztosságuk, élettartamuk, karbantartási költségük kedvezõbb. Az új széltechnológia rendkívül gyorsan terjed a világon. Csak az EU-ban 2005-ben 40,5 MW teljesítményû szélgenerátor üzemelt, és az EU összes évi villamosenergia szükségletének 3%-át termelte. Ez a szám 2010-re a tervek szerint 5%-ra fog nõni. Magyarországon 2000-ben helyezték üzembe Kulcson az elsõ szélgenerátort 65 m-es magassággal, 600 kW teljesítménnyel. Mosonmagyaróvár közelében, Mosonszolnok térségében követte ezt 2002 végén két, szintén 600 kW teljesítményû szélgenerátor, majd 2003 nyarán két újabb generátor üzembe helyezése. Nyugat-Európában számos mezõgazdasági üzem tulajdonosa saját pénzén létesít szélgenerátort, általában 500-600 kW-os teljesítménnyel. Ezek 6-8 év alatt amortizálódnak, ettõl kezdve a megtermelt villamosenergia eladása a farm gazdaságosságát növeli. Nálunk a mezõgazdasági üzemek általában nem képesek önállóan ilyen, legalább 200 millió Ft-os beruházásra, hanem ezek létesítése csak egy több üzembõl álló konzorcium keretében lehetséges. Legtöbb esetben külföldi beruházó bevonásával történik a beruházás. Az elmúlt években a környezetvédõk ellenállása miatt húzódott újabb szélerõmûvek és szélparkok létesítése. De már nálunk is megindult a rohamos fejlõdés. 2006-ig az üzemelõ szélgenerátorok teljesítménye 37,25 MW volt. 2006 végén átadták Levél község területén, Mosonszolnok mellett az elsõ igazi szélparkot, mely 12 db egyenként 2 MW teljesítményû generátorból áll. Ezek magassága 100 m felett van, rotorátmérõjük 90 m. Így jelenleg Magyarországon 2007 elején összesen 61,25 MW teljesítményû szélgenerátor üzemelt, melyek összes termelése 2006-ban 35,4 GWh volt. Ez az országos villamos energiafelhasználás 0,5%-a, mely 2010-re 2%-ra növelhetõ. A vizsgálatok megállapították, hogy a szélgenerátorok magasságával rohamosan növekszik a termelt villamosenergia mennyi-

2007. 12.szám

E N E R G I Á K

sége - mivel az éves átlagos szélsebesség a magassággal erõsen nõ -, pl. 100 m-es magasságban 38%-kal több a termelt energia, mint 75 m magasságban. Ezért nõtt meg az egész világon az utóbbi években az új szélgenerátorok magassága, a rotorátmérõ és a névleges teljesítmény. Ma már 2,4 MW teljesítményû szélgenerátorok is vannak, 110 m-es magassággal. Magyarországon a múlt évben 1000 MW összteljesítményû szélgenerátor építésének engedélyezésére adtak be kérelmet. Egyelõre 2010-ig 330 MW teljesítményû szélgenerátor, illetve szélpark létesítésére adtak ki engedélyt. Ugyanis a szélgenerátorok üzeme menetrend nélküli, a magyar villamosenergiarendszer jelenlegi helyzete ennyi szabályozatlan fogyasztó mûködését bírja ki, amíg a felesleges megtermelt energia tárolására nem rendelkezünk tároló kapacitással (pl. egy hegy tetején lévõ víztárolóval, ahová ezzel az energiával vizet lehet felnyomni, és ha szükséges, a vízmennyiség leeresztésével az energiát visszanyerni.) Annak felülvizsgálata, hogy nem lehet-e mégis több szélgenerátor létesítésére engedélyt kiadni, most folyik. Kedvezõ eredmény esetén a következõ években újabb engedélyeket fognak kiadni a komolynak látszó igénylõk számára. Mindenesetre a következõ néhány évben a felépített és üzemelõ szélgenerátorok számának és teljesítményének megtöbbszörözõdése várható.

ENERGIATERMELÉS NAPENERGIA KÖZVETLEN FELHASZNÁLÁSÁVAL Napenergiából villamosenergia termelése jelenleg rendkívül drága, a napelemek magas beruházási ára és a szükséges segédberendezések miatt. Ezért nem várható ennek hazai elterjedése. A közeljövõben csak ott lehet ez gazdaságos, ahol olyan távol van a villamos hálózat, hogy a hosszú távvezeték kiépítése nagyon drága lenne. Európában ez legfeljebb az Alpok magasan fekvõ turistaházainál áll fent, ahol a szükséges villamos teljesítmény is csekély. Viszont a melegvíz-termelés, vagy fûtés napenergiából nyert hõenergiával napkollektorok segítségével, már régen gazdaságos, és Magyarországon is egyre gyakrabban találkozunk ezek alkalmazásával. Gabonaszárítók hõenergia ellátására az egész ország területén felhasználják a napenergiát.

KÖVETKEZTETÉSEK A megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon is széles perspektívákat nyújt, különösen a mezõgazdaságban, és bíztató jövõ elõtt áll, ha a kormány támogatja e célokat. És csakis ez esetben! De Magyarországnak nagyobb mértékben kell felhasználnia a megújuló energiaforrásokat a jövõben, hogy teljesíthesse az EU követelményeit, és ennek a felhasználásnak gazdaságosnak kell lennie! DR SIBALSZKY ZOLTÁN Budapesti Mûszaki Egyetem, elektro-gépészmérnök (1949) MEE tag, a MEE "Villamosság a Mezõgazdaságban" Munkabizottság vezetõje, CIGR IV. Villamos és Energia Szekció alelnök, 1982-94 között elnök, 1994-tõl a IV. Szekció tiszteleti elnök, CIGR tiszteleti alelnök. A MEE Elektrotechnika és Életpálya-Díjasa

[email protected]

ELEKTROTECHNIKA

5

V I L L A M O S

E N E R G I A

FOGYASZTÁSMÉRÕK VILLÁM- ÉS TÚLFESZÜLTSÉG-VÉDELME AZ EU-S ELVÁRÁSOK TÜKRÉBEN Ehrler, Jens Dipl Ing. - Fehér Zoltán okl. vill. mérnök - Respondek, Peter Dipl. Ing. - Vasvári Sándor okl. vill. mérnök

A kisfeszültségû villamosenergia elosztóhálózatokon a kWh fogyasztásmérõ-helyek mindig fontos mûszaki és jogi csatlakozási pontok az áramszolgáltatók és a fogyasztók között. Egy mérõhely fõ feladata a fogyasztó által fogyasztott villamosenergia mérése. Ezen túlmenõen azonban a fogyasztásmérõ-hely kialakítása minden esetben egy meghatározó mûszaki- és jogi csatlakozási pont is, az áramszolgáltatók méretlen hálózata és az egyes fogyasztók mért fogyasztói hálózata között. A mérõhelyeknek ma már egyre összetettebb mûszaki-, és biztonságtechnikai elvárásoknak is meg kell felelniük. Ezek az elvárások a Magyar Köztársaság EU csatlakozása következtében, és az áramszolgáltatói gyakorlatban a német tulajdonosváltás miatt számos új szabvány követelménnyel egészültek ki. Mivel a német energiagazdálkodási törvény (EnWG) és a német Általános Áramellátási Feltételek (AVBEltV) az EU-ban és Magyarországon is biztonságos és megbízható energiaellátást követelnek meg, ezért a Csatlakozás Mûszaki Feltételek (CsMF) egyfelõl visszahatásmentes hálózati üzemet biztosítanak az üzemeltetõ áramszolgáltatók számára, másfelõl a villamosenergia-ellátás biztonságát biztosítják a fogyasztók számára is. Ehhez a Csatlakozás Mûszaki Feltételek (CsMF) egy sor új követelményt fogalmaznak meg a mérõhelyek fajtájára, kialakítására és telepítésére vonatkozóan is. Így lesz a fogyasztásmérõ-hely hamarosan egyben olyan hely, ahol az üzembiztonság és a hatékonyság találkozik, a mérés az adatszolgáltatással egybeépülve, elektronikus rendszerré válik. A fogyasztók elektronikus informatika és adatfeldolgozás üzemeltetéséhez az EMC orientált villám- és túlfeszültségvédelem létesítése nélkülözhetetlen.

A KWH MÉRÕHELYEK MAI FELADATAI A kWh fogyasztásmérõ-hely a fogyasztói csatlakozási ponton villamos kapcsolatot hoz létre az áramszolgáltatói méretlen energia tápellátó-hálózat és a fogyasztói berendezések között, illeszti a fogyasztói berendezés teljesítményigényéhez a zárlat és túlterhelés-védelmeket is, ezáltal megvalósítja a helyi energia fõelosztó funkciót is. Ehhez a DIN 18015 (Villamos berendezések lakóépületekben) és MSZ 447 szabvány elõírásait kell figyelembe venni.

6

A fogyasztásmérõ-hely, mint berendezés alkalmassá tehetõ különbözõ kiegészítõ MSR számláló-, mérõ- és vezérlõberendezések befogadására, valamint csatlakoztatására. Egyre több az olyan elektronikus fogyasztó, melyek részére az új MSZ EN 62 305 szabvány szerint már villám- és túlfeszültségvédett villamosenergia ellátást kell létesíteni.

ELEKTROTECHNIKA

KÖVETELMÉNYEK A JÖVÕBEN A FOGYASZTÁS MÉRÕHELYEKKEL SZEMBEN Németországban a hálózati engedélyesek 2007-tõl való újraszabályozása várható. Így egyrészt az energiaellátás közismerten magas biztonságát kell szavatolni, másrészt azonban az üzemeltetési költségeket kell tartósan csökkenteni. Cél egy olyan állapot-menedzsment, mely a hálózat felügyeletét és automatikus vezérlését teszi lehetõvé, és a mérõhelyek távkiolvasását a rendszer részévé teszi. A német energiagazdálkodási törvény már ma is megköveteli a fogyasztók biztonságos, megbízható és - a teljes rendszerre vonatkoztatva - gazdaságos villamosenergia-ellátását. Ebbõl az okból kifolyólag a fogyasztói csatlakozási mûszaki feltételek (CsMF) szelektivitást követelnek a különbözõ védelmi eszközök között. Ezt a szelektivitást eddig azonban csak egyoldalúan a zárlat- és túlterhelés-védelemben alkalmazott túláramvédelmi eszközök tekintetében vették figyelembe. Ezen a területen a konkurencia a hagyományos olvadóbiztosítók és vezetékvédelmek terén az elmúlt években központi helyet foglalt el. Egyre inkább igény jelentkezik azonban a modern elektronikus fogyasztó berendezésekben a villám- és túlfeszültség-védelemre is (MSZ EN 62 305), mert ezeknél azok egyre szükségesebbek és azokat egyre inkább megkövetelik. A Residential Gateway megoldások fejlõdését figyelembe véve is, melyeknél a tápcsatlakozás, a telekommunikáció, a kábeltelevízió és az adattovábbító berendezések egy közös térben kerülnek telepítésre olyan megoldásokkal, melyeket zökkenõmentesen kell az MSZ EN 62 305 villámvédelem szabvány szerint az LPZ villámvédelmi zónakoncepcióba beilleszteni és védeni. Ezek a fejlesztések már korántsem tûnnek távolinak. Ez az európai irányelv, pl. a kWh fogyasztásmérõk távleolvasását követeli meg, és ezt Németország is köteles 2010-ig megvalósítani. Az európai irányelvet az Európai Parlament 2004. március 31-én elfogadta, és megvalósításán már számos más európai országokban is dolgoznak. [0]

FOGYASZTÁSMÉRÕ HELYEK EMC ORIENTÁLT VILLÁM- ÉS TÚLFESZÜLTSÉG VÉDELME A túlfeszültség-érzékeny elektronikus berendezések megjelenéséig a köztudatban a „villámvédelem” szinte kizárólag csak a hagyományos Franklin Benjamin féle „villámhárító” (felfogó, levezetõ, földelõ) berendezést jelentette, amelynek feladata nagyrészt csak az épületek és építmények éghetõ szerkezeteinek tûzvédelemére korlátozódott. Az utóbbi évtizedek tapasztalatai azonban felhívták a figyelmet arra, hogy egy hagyományos „villámhárítóval”, azaz külsõ villámvédelemmel védett épületen belül, az ott üzemelõ elektronikus berendezések és rendszerek a másodlagos villámhatások követ-

2007. 12.szám

V I L L A M O S

keztében gyakran meghibásodnak, tönkremennek, és a bennük lévõ információtartalom és adatbázis is egy pillanat alatt visszahozhatatlanul megsemmisül. Ezért épületen belül belsõ villámvédelmet és EMC - elektromágneses összeférhetõség - követelményeinek megfelelõ túlfeszültségvédelmet is kell létesíteni. A védendõ elektronikus berendezés bemenetein beépített finom túlfeszültség-védõ készülékeknek az ott fellépõ túlfeszültségeket ezen határértékek alá kell korlátozniuk. Ezek a szabványos vizsgáló jelszintek az alábbiak: EMC zavarás- és zavartatás határértékek Jelszint

Tápfeszültségen

Adat és jelvezetéken

1

0,5 kV

0,25 kV

2

1,0 kV

0,5 kV

3

2,0 kV

1,0 kV

4

4,0 kV

2,0 kV

SPD TÚLFESZÜLTSÉG LEVEZETÕK A túlfeszültség-védelmi készülékek alkalmazása a villamos berendezések és rendszerek védelmére az utóbbi idõben már nem csak Németországban tartozik a szabványhoz. Ezt a jelenleg érvényes szabványok is tükrözik. Az IEC 61643-1:2005-03 [1] és a DIN EN 61643-11 (VDE 06756-11):2002-12 [2] szabványokkal már nemzetközi és európai szabványok állnak rendelkezésre az SPD túlfeszültségvédelmi készülékekhez. Nyilatkozatot arról, hogy egy, a felhasználó által kiválasztott túlfeszültség-védelmi készülék a védendõ berendezés kívánt védelmét biztosítja-e, és a termékjellemzõk a telepítés helyén érvényes követelményeknek megfelelnek-e, az említett termékszabványokban nem találhatunk. Ebben a témában alkalmazási irányelveket/szabványokat dolgoztak ki, amelyek a felhasználó számára a túlfeszültség-védelmi készülékek helyes kiválasztásához és azok szakszerû telepítéséhez a legfontosabb szabályokat ismertetik. Az új Red-Line-termékcsalád segítségével, mely Típus 1-es, 2-es és 3-as túlfeszültség-védelmi készülékekbõl (levezetõkbõl) áll, bemutatjuk, hogy hogyan valósultak meg a túlfeszültség-védelmi készülékekben az E DIN IEC 60364-5-53/A2 (VDE 0100-534):2001-06 [4] alkalmazási szabványban található érvényes követelmények a gyakorlatban. Az 1. ábra ennek az új terméksorozatnak a Típus 1-es, Típus 2-es és Típus 3-as tagját mutatja.

E N E R G I A

A VÉDELMI KAPCSOLÁS KIALAKÍTÁSA Mivel a légköri eredetû túlfeszültségek (villámeredetû túlfeszültségek) elviekben egy villamos berendezés földpotenciáljával szemben lépnek fel, egy kisfeszültségû fogyasztói berendezés túlfeszültség-védelmét is a fázisvezetõk és a helyi földpotenciál (EPH) között kell elhelyezni. Különösen az 1-es típusú villámáram levezetõ szikraközök alkalmazása fontos, melyek a villámvédelmi potenciál-kiegyenlítés feladatát végzik a fogyasztásmérõ elõtt. Az MSZ 447 szabvány feltételeit betartva különös jelentõséggel bír, hogy a villámáramot a fogyasztásmérõ áramtekercseket és a kismegszakítókat kikerülõ áramúton vezetik a földbe. A kisfeszültségû fogyasztói berendezés hálózat fajtájától függõen (a földelõ-csatlakozások fajtája szerint) adódik a szükséges villámáram-levezetõk száma és a levezetõk áramköri beépítése. A 2. ábra a levezetõk alkalmazását mutatja TN-rendszerben a [4] irodalom szerint. A „DEHNventil modular“ és „DEHNguard modular“ készülékcsaládok újrafejlesztése során a többpólusú, kompakt csatlakoztatásra kész levezetõk elvét a már évek óta bevált készülékektõl az új készüléksorozatokra is sikerült átültetni. A készülékek kiválasztása igen egyszerûen történhet a rendszer specifikus készülék jelölések segítségével. A 3. ábra egy 2-es típusú levezetõt ábrázol TT-rendszerben.

2. ábra - Túlfeszültség osztályok (DIN VDE 110 szerint) és a védõkészülékek védelmi szintjei

3. ábra - Csatlakozásra kész 2-es típusú levezetõ: „Dehn-Guard M TT“ a TT-rendszerhez

LEGNAGYOBB TARTÓS FESZÜLTSÉG

1. ábra - Az új Red-Line-termékcsalád képviselõi – Tip1, 2 és 3-as típusú levezetõk

2007. 12.szám

Korábban ezt a levezetõ méretezési feszültségeként jelölték, és az UC legnagyobb tartós feszültség értelmezése gyakran a berendezés számára nagyobb jelentõséggel bírt, mint azt

ELEKTROTECHNIKA

7

V I L L A M O S

a felhasználó az elsõ pillantásra gondolná. Egy túlfeszültségvédõ készülék feladata az, hogy egy villamos berendezés szigeteléseit, valamint annak alkatrészeit és üzemi eszközeit és a fogyasztóit a túlfeszültségek ellen megvédje. A szigetelt csillagpontú rendszerekben (IT-rendszer) az egypólusú fölzárlati hibát idõben korlátozott üzemállapotnak kell tekinteni, és a levezetõre a kiválasztás során azt, mint legnagyobb tartós (vonali) feszültséget kell figyelembe venni.

VISELKEDÉS IDÕSZAKOS TÚLFESZÜLTSÉGEK (TOV) ESETÉN A túlfeszültség levezetõk feladata az elõzõekben említett termékszabványok szerint a gyors és rövid ideig fellépõ túlfeszültségek korlátozása. Ezeknek a túlfeszültségeknek a megkülönböztetésére - a keletkezésük alapján ezeket - villám- és kapcsolási túlfeszültség levezetõknek is nevezik! A hosszan tartó, hálózati frekvenciájú tartós feszültségnövekedéseket a szakma gyakran csak a „tranziensek“-nek nevezi. Ezzel szemben az idõben korlátozott, névleges frekvenciájú feszültség-növekedésekre az „idõszakos túlfeszültség“, vagy röviden „TOV“ elnevezést tartják fenn. Ezeket a túlfeszültségvédelem a hosszú idõtartamuk miatt csak feltételesen képes korlátozni. Ezek azonban a levezetõk számára gyakran nagymértékû túlterhelést okozó igénybevételt jelentenek. A magas rendelkezésre állási igényeknek megfelelve a Tip 1-es típusú levezetõk esetében, a tartós TOV-feszültségtartomány az új „Dehn-Ventil modular“ kombinált villámáramlevezetõk esetében 333,5 V-ról 440 V-ra növekedett anélkül, hogy az, az egyéb készülék-tulajdonságokat befolyásolta volna. Ezt a komoly követelményt csak az alkalmazott RadaxFlow-szikraköz Monitoring-kapcsolásának az energiaáramlásvezérléshez való pontos illesztésének segítségével lehetett megvalósítani (4. ábra).

4. ábra - Dehn-Ventil védelmi modul Radax-Flow-szikraközzel (nem látható), Monitoring-kapcsolás az energiaáramlás vezérléséhez és a felügyeleti berendezéshez

A LEVEZETÕ-KÉPESSÉG

8

A szükséges levezetõ-képesség, valamint az ehhez az értékhez alkalmazandó lökõáram-hullám forma elsõsorban a levezetõ berendezésen belüli telepítési helyéhez igazodik. Míg az 1-es típusú levezetõt a villámvédelmi potenciál-kiegyenlítés céljából a vezeték épületbe való belépési pontján alkalmazzák és ennek következtében azt a 10/350 µs-os hullám-

ELEKTROTECHNIKA

E N E R G I A

alakú villámáramokkal kell méretezni, a 2-es és 3-as típusú levezetõket viszont a jelentõsen rövidebb 8/20 µs-os lökõáramokra kell méretezni. Az új kombinált levezetõk minden háromfázisú kialakításban az I-es villámvédelmi osztály követelményeinek felelnek meg.

RÖVIDZÁRLATI SZILÁRDSÁG, HÁLÓZATI UTÁNFOLYÓÁRAMMEGSZAKÍTÓ KÉPESSÉG ÉS -ÁRAMKORLÁTOZÁS Az a követelmény, hogy a túlfeszültség-védelmi készülékek rövidzárlati szilárdsága legalább a beépítési helyen várható rövidzárlati áramnak megfeleljen [4], minden szakember számára azonnal világos, de ezt sajnos gyakran figyelmen kívül hagyják. Különösen az ipari területen telepített berendezések esetében, ahol igen nagy rövidzárlati áramok is felléphetnek. Ezáltal könnyen kapcsolási túlfeszültségként egy veszélyeztetési potenciál keletkezhet a fogyasztó berendezés számára. A „DEHNventil modular“ és „DEHNguard modular“-készülék családok készülékei alapkivitelben képesek az 50 kA-es I SC,eff berendezés-rövidzárlati áramok kezelésére. Ez is bizonyítja univerzális alkalmazhatóságukat a lakó-, a kisipari- és az ipartelepi területeken. Az alacsony megszólalású szikraközös levezetõkkel szerzett üzemi tapasztalatokból az utóbbi években egy új készülékparaméter fejlõdött ki - az utánfolyóáram-korlátozás. Az 5. ábra egy szikraköz metszeti képét mutatja. A szabadalmaztatott Radax-Flow-eljárás [9, 10] a rövidzárlati ív nyomásnövekedés általi, valamint a sugár- és érintõirányban ható gázáramlás az ív oltás segítségével az új készülékeknél az utánfolyó zárlati áramot olyan nagymértékben korlátozni képes, hogy az még minden eddiginél kisebb lett! A szikraköz és annak energiaáramlás-vezérlése így egy cserélhetõ modulba beintegrálható lett. Ezzel a Radax-Flowszikraköz technikával már akár a 50 kA-es I SC,eff függetlenrövidzárlati áramkörben egy 35 A-es NH 00-gL/gG olvadó biztosító sem olvad ki. [6].

5. ábra - Radax-Flow-szikraköz metszeti képe

MECHANIKAI KÖVETELMÉNYEK A RedLine-termékcsalád túlfeszültség-védelmi készülékeinek villamos paraméterei mellett egy sor más termékjellemzõ is tükrözi az alkalmazási szabványban [4] található követelményének megvalósítását. Az összes 1-es, 2-es és 3-as típusú túlfeszültség-védelmi készülék mechanikus hatású mûködés- és hibajelzéssel van felszerelve. Ennek során min-

2007. 12.szám

V I L L A M O S

E N E R G I A

-

H I R D E T É S

den védelmi ágat optikai jelzéssel láttunk el. Minden készülékváltozat kiegészítõleg potenciálfüggetlen váltóérintkezõvel is kapható a távjelzés érdekében. A kombinált levezetõk tisztán szikraköz alapú levezetõként való felépítése és a mûködés- és hibajelzés üzemi- és szivárgó árammentes kialakítása segítségével a levezetõt az 500 V-ig terjedõ vizsgálófeszültséggel való szigetelésméréskor nem szükséges eltávolítani. Magasabb vizsgálófeszültségek használata során a modul egyszerû kivételével elkerülhetõ a mérési érték meghamisítása. A modulreteszelõ rendszer az összes új Red-Line-készülék ismertetõjegye. Segédszerszám és túlzott erõkifejtés nélkül a modulreteszelés-oldó felület megnyomása segítségével minden védelmi modul eltávolítható és újra berögzíthetõ (6. ábra). A gyárilag a védelmi modulon és a készülék alapelemén elhelyezett mechanikus ütközõ kódolás a hibás beszerelést akadályozza meg. 6. ábra - A védelmi modulok egyszerû cseréje a modul reteszelés-kioldó segítségével

IRODALOM [0] Peter Respodek: Selektiv FS vor den Zähler! [1]

IEC

61643-1:2005-03

Low-voltage

surge

protective

devices

-

Requirements and tests. Genf/Schweiz: Bureau de la Commission Electrotechnique Internationale (ISBN 2-8318-7849-7) [2]

DIN

EN

61643-11

(VDE

0675-6-11):2002-12

Überspannungss-

chutzgeräte für Niederspannung - Anforderungen und Prüfungen. Berlin·Offenbach: VDE VERLAG [3] VDE Prüf- und Zertifizierungsinstitut, Offenbach (am Main): www.vde-institut.com [4] E DIN IEC 60364-5-53/A2 (VDE 0100-534): 2001-06 Errichten von Niederspannungsanlagen - Berlin·Offenbach: VDE VERLAG [5] DIN VDE 0100-442 (VDE 0100-442):1997-12 Elektrische Anlagen von Gebäuden - Berlin· Offenbach: VDE VERLAG [6] Ehrler, J.: Überspannungs-Schutzgeräte mit hoher Folgestrombegrenzung. etz Elektrotech. + Autom. 125 (2004) H. 1, S. 18–23 (ISSN 0948-7387) [7] Birkl, J.; Zahlmann, P.: Design and test of lightning and overvoltage protection schemes for lv power distribution systems of telecommunication sites. S. 602–607 in conference proceedings 26. International Conference on Lightning Protection (ICLP). ICLP 2002, 2.9.- 6.9.2002 in Krakau/Polen. [8] N. N.: Koordinierter Überspannungsschutz. Systemschutz+ Endgeräteschutz

=

Anlagenverfügbarkeit.

Druckschrift

641/1005.

Neumarkt

(Oberpf): Dehn+Söhne, 2005 [9] Ehrler, J.: Erhöhung der Anlagenverfügbarkeit durch Ableiter in ICETechnologie. etz Elektrotech. + Autom. 122 (2001) H. 15, S. 18–23 (ISSN 0948-7387) [10] Funkenstrecke. DPA-Patentschrift DE19717802 vom 26.4.1997

Ehrler, Jens - Fehér Zoltán - Respondek, Peter Vasvári Sándor 2007. 12.szám

9

ELEKTROTECHNIKA

T E L J E S Í T M É N Y - E L E K T R O N I K A

UNIVERZÁLIS ELEKTRONIKUS ÁRAMFORRÁSOK ÉPÍTÕELEMEI ÍVHEGESZTÕ BERENDEZÉSEKHEZ Horváth Miklós - Dr. Borka József - MTA-SZTAKI A hálózatról táplált elektronikus hegesztõ áramforrásoknál az elsõ energiaátalakítási lépés a váltakozó feszültség egyenirányítása és tárolása. Az elektromos energia érdemi hasznosítását célzó energia-átalakítás ezt követõen a létrejött közbülsõ egyenfeszültségbõl DC/DC vagy DC/AC átalakítók felhasználásával történik. Az energia-átalakítók építõelemeinek célszerû megválasztása által többfajta ívtechnológia megvalósítására alkalmas univerzális áramforrás alakítható ki.

DC/DC ÁTALAKÍTÓK A teljesítményelektronikai energia-átalakítók ún. nyitó- és záróüzemû változata ismeretes. A nyitóüzemûeknél az energiaátalakítókat alkotó teljesítmény-félvezetõk bekapcsolt, a záróüzemûeknél a félvezetõk kikapcsolt állapotában valósul meg az energiaszállítás a bemenetrõl a kimenet felé. A közbülsõ egyenfeszültség adott ívtechnológia számára szükséges villamos mennyiséggé történõ átalakításához azonban a két változat nem egyenrangúan alkalmas, ugyanis a hegesztéstechnológiai követelmények a többféle lehetõség közül egyik-másik változat alkalmazását elõnyben részesítik. Az esõ - áramgenerátoros - jelleggörbét igénylõ technológia (MMA, TIG-WIG) áramforrása számára a nyitóüzemû konverter kifejezetten elõnyös [1]. A merev - feszültséggenerátoros - jelleggörbét kívánó technológia (MIG-MAG) áramforrása esetében a záróüzemû konverternek ugyan vannak elõnyei, azonban a nyitóüzemû alkalmazása sem jár hátrányos kompromisszummal. Ezért az említett három technológiához használható, univerzális áramforrást célszerû nyítóüzemû energia-átalakítóval megvalósítani.

(D3, D4), valamint egy simítófojtó (Lk) található. A két kapcsolóeszköz a kapcsolási frekvencia ütemében, egyidejûleg, azonos idõtartamig vezet. Az energiaátvitel a P-N bemenetrõl a Pk-Nk kimenet felé a kapcsolóeszközök vezetõ állapotában valósul meg. A bekapcsolási idõ hosszával lehet vezérelni az átvitt energia mennyiségét, illetõleg a kimenõáramot. A dT bekapcsolási idõ nem lehet hosszabb a kapcsolási frekvencia T periódusidejének felénél (0 < d < 0,5). E korlátozás a transzformátor periódusonkénti lemágnesezésének biztosítását szolgálja. A kapcsolási frekvencia célszerû nagysága 20-25 kHz.

2. ábra - (a), ill. a nagyfrekvenciás transzformátor árama és a Q2 IGBT vezérlõfeszültsége (b) az 1. ábra szerinti kapcsolásban, ívfogáskor

A hegesztõ áramforrás szempontjából az aszimmetrikus fél-híd kapcsolás elõnyös tulajdonságai közül a következõk a jelentõsebbek:

1. ábra - Aszimmetrikus fél-híd kapcsolású nyitóüzemû konverter alapkapcsolása

10

Az univerzális hegesztõ áramforrás kialakításához számos elõnyös tulajdonsága miatt az aszimmetrikus fél-híd kapcsolású impulzusszélesség modulációval (PWM) vezérelt nyitóüzemû energia-átalakító a legmegfelelõbb (1.. ábra). Kapcsolási elrendezésében mindössze két félvezetõ kapcsolóeszköz (Q1, Q2 MOSFET vagy IGBT), két visszáram dióda (D1, D2), egy transzformátor (Tr), két nagyfrekvenciás egyenirányító dióda

ELEKTROTECHNIKA

- a kimenõáram változási sebességét a kimenõ kapcsok zárlata esetén az Lk induktivitás és az áramszabályozó együttesen korlátozza (2.. ábra), - az üresjárási feszültség kétszer akkora, mint a teljes híd jellegû inverterekénél (Ck üresjárásban csúcsértékre töltõdik), ami megkönnyíti az ívfogást, - Két fél-periódussal eltolt PWM vezérlésû aszimmetrikus félhíd modullal gazdaságosan megvalósítható a teljesítménynövelés (ld. 3.. ábra és [3]), - a kapcsolóeszközök feszültség-igénybevétele elvileg a bemeneti kapcsok egyenfeszültségével azonos, - a teljesítmény-félvezetõk bekapcsolási vesztesége minimális, mert bekapcsolásuk idõpillanatában a transzformátor primer köre árammentes, továbbá a bekapcsolási árammeredekséget a transzformátor szórási induktivitása korlátozza. A két utóbbi tulajdonság elsõsorban üzembiztonság szempontjából elõnyös.

2007. 12.szám

T E L J E S Í T M É N Y - E L E K T R O N I K A

3. ábra - Áramkétszerezõ kaszkádkapcsolás (a) és jellemzõ hullámformái (b)

A nagyfrekvenciás energiaátvitel miatt drasztikus mértékben lecsökken a kimenõköri Lk induktivitás értéke, ezért a MIGMAG technológia által megkívánt dinamikai tulajdonságokkal rendelkezõ feszültséggenerátoros - merev - kimeneti jelleggörbe nyitóüzemû konverter felhasználásával is megvalósítható (ezt a 4.. ábra oszcillogramjai bizonyítják). Tehát az 1. ábra szerinti nyitóüzemû aszimmetrikus fél-híd kapcsolás mindhárom hegesztési technológiához alkalmazható, ezáltal az univerzális hegesztõ áramforrás azonos modulelemekbõl épülhet fel. Természetesen a vezérlési, szabályozási algoritmusok a technológiától függõek.

delve az áramszabályozónak. MIG-MAG üzemben a vezetõ szerep a feszültségszabályozóé, az áramszabályozó csak a megengedett legnagyobb áram elérése esetén avatkozik be. Az UNI200DC univerzális hegesztõ áramforrás áramgenerátoros (piros) és feszültséggenerátoros (kék) kimeneti jelleggörbéit az 5.. ábra szemlélteti különbözõ értékû Ia áram-, illetõleg Ua feszültség alapjel érték esetében. A kisebb áramú, alumíniumhegesztésre is alkalmas MIG-MAG berendezéseknél a hegesztõ áramforrás szükségtelen túlméretezésének elkerülése érdekében lehetõvé kell tenni a zárlati áram dinamikus megnövelését. Az alumínium-huzal ugyanis a hegesztés megkezdésekor, a munkadarabbal történõ érintkezés során lényegesen hosszabb idõ alatt „lobban” el, mint az acélhuzal (6.. ábra). Pl. az 1 mm átmérõjû alumínium-huzalt csak 300 A-nél nagyobb árammal lehetséges olyan rövid idõ alatt (< 400-500 ms) „ellobbantani”, hogy azután az ívképzõdés és a cseppleválás folyamatos legyen. Az 5. ábra feszültséggenerátoros jelleggörbéin ezért kisebb feszültségeknél jelentõsen nagyobb lehet az áram az áramgenerátoros áramoknál. Erre a beavatkozásra nagyobb áramú berendezéseknél nincs szükség.

6. ábra - Alumínium (a) és acélhuzal (b) „ellobbantása” közel azonos árammal (320 A) 4. ábra - Rövid-íves (a) és impulzus-íves (b) alumínium hegesztés MIG technológiával

II. DC/AC ÁTALAKÍTÓK Az alumíniumhegesztéshez szükséges négyszög alakú, meredek homlokélû váltakozó hegesztõáramot az egyenáramú áramforrások kimenõáramából váltóirányítóval lehetséges elõállítani. A váltóirányító célszerûen egy teljes híd kapcsolású, nagyáramú inverter, amelyet a szükséges kimenõáram nagyságától függõen egy, vagy több egyenáramú DC hegesztõ áramforrás táplálhat (7.. ábra). Az árammeredekség növelése érdekében arra kell törekedni, hogy a váltakozó áramú körbe minél kisebb mértékû induktivitás épüljön be, hogy az ne korlátozza a hegesztõáram polaritás-váltásának meredekségét. A hegesztõkábelek parazita induktivitásai kiiktathatatlanok, azonban az ívgyújtóé igen.

5. ábra - Az UNI200DC univerzális hegesztõ áramforrás kimeneti jelleggörbéi

Az 1. ábra bemutatja az áram- és feszültségszabályozás ellenõrzõ jeleinek érzékelési helyeit. Az áramérzékelés minden esetben biztosítja a zárlat- és túláram védelmet, illetõleg az MMA és a WIG-TIG technológiához szükséges áramgenerátoros jelleggörbét. Ekkor a feszültségszabályozó alá van ren-

2007. 12.szám

7. ábra - AC/DC–TIG hegesztõ áramforrás blokkvázlata primer és szekunderköri inverterrel

ELEKTROTECHNIKA

11

T E L J E S Í T M É N Y - E L E K T R O N I K A

Az ívet AC-TIG technológia esetében is nagyfeszültséggel kell begyújtani (ezalatt pl. Q12, Q13 folyamatosan vezet). Az ív sikeres begyújtása után az inverternek változtatható kitöltési tényezõjû, négyszög alakú kimenõáramot kell szolgáltatnia. Ennek érdekében - átfedés és késleltetés nélkül egymást felváltva - megkezdõdik a Q11-Q14 és a Q12-Q13 periodikus vezérlése a technológia által megkívánt 30-200 Hz tartományban változtatható frekvenciával. A 7. ábrán látható, hogy a hegesztõkábelek vonalába kényszerûen beépül az ívgyújtó transzformátorának induktivitása is. Ennek hatására - különösen kis hegesztõáramok esetén - az áramváltozási meredekség olymértékben leromolhat (8..a ábra), hogy az áram polaritás váltása közben az ív kialszik. Ez elkerülhetõ (8..b ábra), ha a sikeres ívgyújtás után, a hegesztési folyamat közben automatikusan kiiktatjuk az áramkörbõl az ívgyújtó induktivitását (ld. 7. ábra, K kapcsoló zár), [3].

8. ábra - AC hegesztõ berendezés kimenõáramának polaritás váltása be (a) és kiiktatott (b) ívgyújtó induktivitással (ld. 7. ábra, K kapcsoló zárva)

III. MODULÁRIS FELÉPÍTÉS Mindhárom ívhegesztõ technológiához használható DC hegesztõ áramforrást ábrázol a 9. ábrán látható kapcsolási elrendezés. A korábbiakban ismertetett modulokból épül fel: hídkapcsolású egyenirányítót, „hálózatbarát” kivitel esetén egy BUCK-BOOST kapcsolású pre-konvertert (ennek hiányában a C9 kondenzátor közvetlenül az egyenirányítóra csatlakozik, ld. szaggatott vonalas összekötést), továbbá egy aszimmetrikus hídkapcsolású invertert, valamint a nagyfrekvenciás Tr41 transzformátor szekunder feszültségét egyenirányító együtemû, null-diódás egyenirányítót és simító fojtót tartalmaz. Olcsó árkategóriájú IGBT-kkel ezt az összeállítást kb. 200 A-es hegesztõáramig célszerû alkalmazni. A kimenõáram megduplázható kettõs BUCK-BOOST konverter, illetõleg a 3. és a 7. ábrán felvázolt két-inverteres áramkétszerezõ kapcsolás alkalmazásával. AC-TIG technológiához szolgáló hegesztõ áramforrásban a 9. ábra szerinti elrendezés kiegészül a 7. ábrán bemutatott kimeneti inverterrel.

-

H Í R E K

IV. ÖSSZEFOGLALÁS A felvázolt meggondolások alapján sikerült kiválasztani az optimálisnak ítélt modulelemeket az érintett három ívtechnológia számára szolgáló univerzális hegesztõ áramforrás kialakításához. Ez nemcsak azzal az elõnnyel jár, hogy a BME-n GVOP pályázati támogatással létesített, ívtechnológiákat bemutató, oktató laboratóriumban helytakarékosan, egyetlen, többfunkciós berendezéssel kísérletezhetnek a hallgatók, hanem helyhiánnyal küszködõ kisüzemekben, külsõ helyszíneken stb. egyetlen, többcélú berendezéssel [6] végezhetõk el a különféle ívtechnológiai feladatok. IRODALOM 1. Horváth, M. - Bausz, I. - ...: Ívhegesztõ robotokhoz is alkalmas, nagyfrekvenciás, nagyáramú energiaátalakítók megvalósítása bipoláris tranzisztorokkal. Elektrotechnika, 83. évf. 1990/11. 420-423. 2. Horváth, M. - Dr. Borka, J.: Hálózatbarát hegesztõ berendezések. Elektrotechnika, 1997. 90. évf. 6. sz. 229-233. 3. Dr. Borka, J., - Horváth, M.: Egy új, egyszerû, olcsó moduláris megoldás DC és AC hegesztõ berendezések számára. Elektrotechnika, 2000. június, 93. évf. 6. sz. 235-238. 4. J. Dudrik: Current-Mode Controlled DC Source for ARC Welding. EPEPEMC'2004 Conference, Riga, Latvia, 2004. CD-Nr: A 65343 5. Dr. Borka J., - Horváth, M.: Akkumulátorról táplált terepi DC és AC tápáramforrások energia-átalakítói (1-2. rész). Elektrotechnika, 2004. február, 97. évf. 2. sz. 55-58. old., ill. 3. sz. 75-77. old. 6. Horváth M., - Dr. Borka J.: Integrált hegesztõ és plazmavágó berendezés (1-2. rész). Elektrotechnika, 2005. március, 98. évf. 3. sz. 65-68. old., ill. 78. sz. 200-202. old.

Lektorálta: Dr. Veszprémi Károly a BME-VET docense. HORVÁTH MIKLÓS Tudományos munkatárs, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Intézet. Okleveles villamosmérnök, címzetes fõiskolai docens (BMF). MEE tag.

[email protected] DR. BORKA JÓZSEF Tudományos fõmunkatárs, MTA Számítástechnikai és Automatizálási Intézet. Okleveles villamosmérnök, a mûszaki tudományok kandidátusa. MEE tag.

[email protected]

MEE OETT 2007. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Országos Elnök-Titkári Tanácskozására 2007. november 30-án és december 1-jén, Szegeden került sor. Az Egyesület életében meghatározó szerepet betöltõ, kétnapos eseményrõl következõ lapszámunkban adunk bõvebb tájékoztatást.

12

9. ábra - 200 A-es DC hegesztõ áramforrás elvi kapcsolási elrendezése opcionális „hálózatbarát” bemenõkörrel (kb. 5 kW, 200 A/35 V)

ELEKTROTECHNIKA

Szerkesztõ õséég

2007. 12.szám

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

INTERNATIONAL YOUTH CONFERENCE ON ENERGETICS 2007 Az Energetikai Szakkollégium tagjai által idén elsõ alkalommal került megszervezésre a Budapesti Mûszaki Egyetemen május 31. és június 2. között tartott "International Youth Conference on Energetics" elnevezésû szakmai rendezvény.

fürdõzéssel egybekötött fogadás, vagy fakultatív programként a Dunakanyarbeli kirándulás mellett a nyári bobpálya látogatása is.

A Szakkollégium részérõl a szervezést Németh Bálint elnök, Székely Ádám alelnök és Kiss Péter, az ESzK volt A konferencia elsõdleges célja volt, titkára irányította, a kapcsolódó feladaEgy elôadás látogatói hogy lehetõséget biztosítson minél tokba azonban a tagság nagy részét több fiatal, energetikával foglalkozó sikerült bevonni, emellett sokéves mérnökjelölt és végzett mérnök tapasztalatával a konferencia sikeréhez számára eredményeinek publikálására nagyban hozzájárult a Trivent és késõbbi szakmai elõmenetelük rendezvényszervezõ iroda is. szempontjából értékes kapcsolatok A hazautazás után számos visszakialakítására. Ezen kívül sokak számára jelzést kaptunk (többek között olyat is, új, hasznos élmény és tapasztalat volt miszerint ez volt az eddigi legjobb egy nemzetközi konferencia menetének IYCE konferencia), ezek alapján és hangulatának megismerése, illetve elmondható, hogy igen sikeres renaz angol szakmai nyelv használata is. dezvényt tudhatunk magunk mögött, Fogadás a Szent Gellértben Ezt felismerve igyekeztünk lehetõleg ami a külföldi résztvevõkön kívül sok mindenben megfelelni azoknak a szokásoknak, amelyeket a BME diákot, doktoranduszt és természetesen a Szakkollégium Szakkollégium tagjai már néhány külföldi konferencián korábtagjainak nagy részét is fontos tapasztalatokkal és kellemes ban megismerhettek. élményekkel gazdagította. Ezért az ESzK új vezetõsége 2009 A konferencia fõvédnöki tisztére Dr. Molnár Károly urat, az tavaszán várhatóan ismét megrendezi a második IYCE-t. Egyetem Rektorát, Philip A. Beeley urat, az ENEN (European BME Szakkolléégium Nuclear Education Network) egyik vezetõ képviselõjét, Larry Good urat, az AEE nemzetközi igazgatóját és Dr. Jean Kowal urat, a Cigré (International Council on Large Electric Systems) fõtitkárát kértük fel, a védnökök Dr. Penninger Antal és Dr. Péceli Gábor Dékán urak, valamint Dr. Vajda István tanszékvezetõ egyetemi tanár voltak. Európa számos országából és a tengerentúlról összesen 159 résztvevõ küldte be jelentkezésként cikke kivonatát a konferenciára, melyet az energetika egyes részterületeinek nemzetközileg elismert szakértõi értékeltek. Ez alapján 128 cikk került elfogadásra, melyeket a szerzõk elõadás, illetve poszter formájában mutattak be Budapesten. A szekciók levezetésére és értékelésére felkért magyar és külföldi professzorok egyaránt kiemelték a konferencia igen tág témaválasztását, melynek köszönhetõen a résztvevõk képet kaphattak saját szûkebb kutatási területük legújabb eredményein kívül más, energetikához kapcsolódó témákról is, valamint értékelték a fiatal, konferenciákban tapasztalatlanabb kollegák szakmai felkészültségét és igyekezetét. A rendezvény szakmai színvonalát számos nemzetközi és hazai szakmai szervezet (AEE, IEEE Magyar Tagozat, CIGRÉ, MTA, Mérnökakadémia, ETE) is elismerte támogatásával. Ezen kívül az ENEN hozzájárult, hogy az évente megrendezett nukleáris energetikai PhD szimpóziumuk ez évben az IYCE-vel egyidõben és közös helyszínen, a Szakkollégium jelentõs részvételével kerüljön megrendezésre. A háromnapos rendezvényhez természetesen hozzátartoztak a szabadidõs rendezvények is, így kapott helyet a városnézõ hajókirándulás mellett a Hotel Gellértben rendezett, éjjeli

2007. 12.szám

13

ELEKTROTECHNIKA

H I R D E T É S

ElectroSalon 2008 – A vezetõ kiállítás Az Ipar Napjai elnevezéssel, harmadik alkalommal rendezi a HUNGEXPO Zrt. az ipar hazai legjelentõsebb üzleti eseményét 2008. május 27-30. között a Budapesti Vásárközpontban. Négy kiemelkedõ ipari terület négy szakkiállítása - az ElectroSalon, az Industria, a Chemexpo és a Securex - együtt fogadja a szakembereket és üzletembereket. Az Ipar Napjai keretében jelentkezõ ElectroSalon az elektronika és elektrotechnika hazai vezetõ szakkiállítása, amely kiemelkedõ eredményességet, hatékony üzleti fórumot jelent az ágazat szereplõinek. A nemrég új szervezési alapokra helyezett, önállósult szakkiállítás számos régi értéket tartott meg mai gyakorlatában. Ezek között említhetõk a magas színvonalú szakmai elõadássorozatok és a kiállítók körében kiírt Nagydíj pályázat. A 2008. évre készülve a szakmai partnerek segítségével már körvonalazódnak a konferenciák témái, és a pályázatok kiírását is hamarosan kézbe vehetik az érdeklõdõk.

14

Az ElektroSalon az ágazat külföldi képviselõi számára is vonzó. Az elmúlt alkalommal a kiállítók több mint egy negyede érkezett más országokból. Ez a nagyarányú nemzetközi érdeklõdés - amely a látogatottsági adatokban is megfigyelhetõ - mutatja, hogy az ElectroSalon a térség egyik legfontosabb ipari-üzleti fóruma. Az ElectroSalon tematikájának 2008. évi újdonsága, hogy a biztonságtechnika Security Salon néven létrehozott új témacsoportban mutatkozhat be a szakkiállításon. Ide sorolhatók az elektronikus biztonságtechnikai eszközök, a tûzvédelem, élõerõs szolgáltatások, a

ELEKTROTECHNIKA

tulajdonvédelem mechanikus eszközei, a gépjármûvédelmi eszközök, adat- és információbiztonság, személyi biztonsági felszerelések, biztonságvédelmi szolgáltatások. Az ElectroSalon tematikájában változatlanul szerepel majd az ipari elektronika, elektrotechnika, automatizálás, a rendszerszintû villamosenergia-szolgáltatás; a gyártás- és szereléstechnológia, a világítástechnika. Helyet kapnak a kiállításon az ágazatban a tervezés-tanácsadás, a minõségbiztosítás, a környezetvédelem területén tevékenykedõ cégek, valamint a K+F+innováció, oktatás, képzés, szakirodalom képviselõi. Az elektronika és automatizálás viharos ütemben fejlõdõ szakterületét bemutató ElectroSalon évente jelentkezik az Ipar Napjain, amelyen ezen kívül minden alkalommal más és más ipari ágazat kap bemutatkozási lehetõséget. A rendezvény-együttes alkalmanként közel húszezer szakmai látogatóra számíthat. A következõ, 2008. május 27-30. között zajló szakkiállítási csokorban az ElectroSalon mellett az ipari szakkiállítás az Industria, a vegyipari szakkiállítás, a Chemexpo és a munkavédelmi, tûzvédelmi eszközöket és szolgáltatásokat felsorakoztató Securex szakkiállítás fogadja a szakközönséget. Az ElectroSalon aktuális információi, a jelentkezési lehetõségek és határidõk elérhetõk a kiállítás honlapján: www.electrosalon.hu További információkkal a szervezõk készséggel állnak rendelkezésre: HUNGEXPO Zrt. tel.: 263 6443, 263-6341. (x)

2007. 12.szám

E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T

FEJEZETEK AZ ELEKTROTECHNIKA 1988 ÉS 1998 KÖZÖTTI IDÕSZAKÁBÓL Az Elektrotechnika az 1990. évi elsõ számának, elsõ cikkében köszöntötte a 90 éves Egyesületet, az ekkorra már kereken 7000-re növekedett tagságát. Az üdvözlõ szavakon túl a szerzõ felteszi a kérdést: „Õszinte volt-e az elmúlt negyven év történetét bemutató kép, vagy tartozunk valamivel, valakinek?” (Király Árpád: 90 éves a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, 1990. 1.o.). A következõ sorokban választ is ad rá: „…meggyónjuk: nem voltunk - leginkább azért, mert nem lehettünk - teljesen õszinték a jubileumi beszámolókban. A túlélés szándéka fékezte szókimondásunkat. Most van 10 évünk a centenáriumig. Azt javaslom: tegyük tisztába ezt a dolgot.” (u.o.) Gondolatait így folytatja: „A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás, a hazánkban megrendezett színvonalas konferenciák azt tanúsítják, hogy az egyesület nem csak, hogy vissza kíván térni Európába, hanem sokkal inkább azt, hogy onnét nem ment ki soha. A centenáriumtól tíz év választ el bennünket. Megalapozott reményünk van arra, hogy a Magyar Köztársaság parlamentáris, demokratikus államrendje olyan társadalmi és politikai környezetet teremt, amelyben az egyesület az elmúlt negyven év hiányosságait is pótolhatja, a hátrányait behozhatja. Reméljük, hogy ezt minél többen megérhetjük!” (u.o.) Az Egyesület 1988. november 18-án tartotta 64. ún. „félidõs” küldöttközgyûlését, melynek gazdag napirendi pontjaiból az Elektrotechnika is közölt szemelvényeket. A Magyarországon zajló társadalmi, politikai, gazdasági folyamatok az Egyesület életében is éreztették hatásukat: „Nehéz, feszültségekkel teli idõszakban élünk, társadalmunk viaskodik a felhalmozódó problémákkal… Az azonban valóságos tény, hogy az elmúlt másfél évtizedben a gazdasági, politikai, tudományos, technológiai, társadalmi változások folyamatában elõrehaladásunk megtorpant, a világban végbemenõ intenzív fejlõdés fõ irányzataihoz nem tudtunk alkalmazkodni. Mindez magával hozta a gazdaságban és a társadalomban felerõsödõ mûködési zavarokat, krízishelyzeteket.” (Egyesületi Élet, Barki Kálmán fõtitkár beszámolója, 1989. 73.o.) Majd így folytatja a szerzõ: „Az elõttünk álló feladatok nem könnyûek. A gyorsan változó és rendre keményebb követelményeket támasztó nemzetközi gazdasági környezetben kell a magyar gazdaságot stabilizálni és megújítani.” (u.o.) Az Egyesület behatóan foglalkozott a magyar villamosenergiaipar helyzetével és kilátásaival: „Új, nagyerõmûvi termelõ berendezések üzembe helyezését 1990-ben nem tervezik. 1989-ben a magyar kormány a környezetvédelmi és ökológiai kérdések nem kielégítõ tisztázottsága miatt felfüggesztette, majd véglegesen leállította a magyar-csehszlovák közös beruházásként épülõ Bõs-Nagymarosi Vízlépcsõrendszer Nagymarosi Vízerõmûvének létesítését.” (Dr. Tersztyánszky Tibor: A magyar villamosenergia-ipar helyzete és kilátásai, 1990. 313.o.) Az ország beruházási programjai között szerepelt többek között a Dunamenti Hõerõmû, az Oroszlányi Hõerõmû, a Gagarin Hõerõmû, valamint a Pécsi Hõerõmû bõvítése. Debrecen energiaellátásának javítása érdekében „1990-ben megkezdõdik a Sajószöged - Debrecen közötti 400 kV-os távvezeték létesítése. Ugyancsak ez évben kezdõdik a Gyõr

2007. 12.szám

- Országhatár (Bécs) 400 kV-os távvezeték magyarországi szakaszának építése. (u.o.) Az ipari üzemek energia gazdálkodásának fejlesztése mûszaki és gazdasági okok miatt is szükségessé vált: „Széles körû fejlesztési munka folyik több intézményben az energiagazdálkodás hatékonyságát növelõ elektronizálás területén.” (Dr. Szaniszló Mihály: Az ipari energiagazdálkodás elektronizálásának fejlesztési eredményei. 1989. 374.o.) Az 1896-ban alapított Tungsram továbbra is a magyar ipar egyik kiemelt, exportorientált vállalata volt: „Vezetõ ágazat a fényforrásgyártás … árbevételének több mint a felét fényforrásainak tõkés piaci értékesítésébõl szerzi.” (Balázs István: A minõségellenõrzéstõl a minõségbiztosításig. A Tungsram tapasztalatai, 1990. 379.o.) 1993-ban megindult a termelés a Tungsram-Schréder új pilisszentiváni üzemében: „Itt központosították a gyártást, szerelést és raktározást. A cég igazgatósága, mûszaki és kereskedelmi irodái továbbra is Budapesten maradtak.” (Hírek. 1993. 220.o.) A lap rendszerességgel hírt adott az egyes vállalatok fejlesztéseirõl. Egy hír a Ganzgyár életébõl: „Ezekben az Minõség a világításban: években kezdett a Ganz VillaTungsram-Schréder reklám 1993-ból mossági Mûvek is szaggatós jármûhajtással való kísérletezéshez egy földalatti motorkocsi átépítésével. A Ganz által sorozatban gyártott szaggató végül is trolibuszba építve jelent meg elõször. Hasonló elven mûködõ szaggatós hajtást kapott aztán a hatrészes új metrószerelvény. Idén kezdi próbajáratát az új elektronikus csuklós villamos.” (Homoki István: A Ganz-Ikarus trolibusz. 1989. 408.o.)

A prototípus trolibusz

Az Egyesület 1991-ben döntött úgy, hogy tovább nem jelenteti meg 1953-ban létrehozott lapját, a Villamosságot: „Egy folyóirat akár csak átmeneti megszûnése sem olvasói, sem pedig szerzõi és szerkesztõi számára nem öröm. Sajnálatos tény, hogy a MEE - anyagi nehézségek miatt - kénytelen a Villamosság címû szakfolyóiratát 39 év után szüneteltetni.

ELEKTROTECHNIKA

15

E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T

Pontosabban a MEE eddigi két szakfolyóiratának összevonásával 1992. január 1-tõl egy lap fog megjelenni. Hazai és nemzetközi ismertsége és… elismertsége, 83 éves múltja, egyesületünk tagságának véleménye által is megerõsítetten indokolja, hogy immár átmenetileg egyetlen folyóiratunk az Elektrotechnika nevet viselje.” (Hatvani György: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagjaihoz!, 1991. 289.o.) 1992. december 2-án ünnepelték világszerte a nukleáris szakemberek az Atomenergetika napját: „50 évvel korábban… indították meg az elsõ mesterséges nukleáris láncreakciót Chicagóban. A Fermiféle atommáglya elméleti megalapozásában és gyakorlati kivitelezésében olyan nagy magyar tudósok mûködtek közre, mint Szilárd Leó, Wigner Jenõ, Teller Ede és Neumann János. Az Elektrotechnika 1991/10. számának címlapja A Paksi Atomerõmû is jubilál: 1982. december 28-án, azaz 10 éve kapcsolták a magyar villamos energia hálózatra az erõmû elsõ termelõegységét, amelyet még további három blokk követett.” (Kováts Balázs: Ahonnan a hazai villamosenergia-termelés fele származik, 1993. 95.o.) A Magyar Villamos Mûvek Trösztben 1992. február 7-én sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a tröszt részvénytársasággá alakulását jóváhagyta az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsa: „A Magyar Villamos Mûvek Trösztbõl, valamint a nyolc erõmûbõl és A Paksi Atomerõmû emlékplakettje hat szolgáltató vállalatból kétszintû, konszern típusú részvénytársaság alakul. A konszern felsõ szintje a tröszt központjából létrejövõ Magyar Villamos Mûvek Rt., amelynek feladata a részvénytársaságok vállalkozói vagyonának kezelése, a villamosenergia-rendszer specifikumából adódó stratégiai, üzemeltetõi feladatok ellátása, továbbá a villamosenergia-ipar fejlesztéséhez szükséges tõkebevonó képességet megteremteni a privatizáció véghezvitele érdekében.” (Megalakult a Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság, 1992. 109.o.)

16

A Magyar Villamos Mûvek Rt. eredményes mûködésének egyik elengedhetetlen feltételének tartotta „a nyilvánossággal való kapcsolattartást, a fogyasztók segítését az energia hatékonyabb felhasználásban… E célok érdekében az MVM Rt. bemutatótermet nyitott 1993. április 20-án Budapesten, a Mester utca és a Liliom utca sarkán.” (Hírek, Az MVM Rt. bemutatótermet nyitott. 1993. 219.o.) Megalakult a Villamosenergia-ipari Társaságok Szövetsége (VTSZ) is azzal a céllal, hogy „szakmai és érdekvédelmi szervezetbe tömörítse azokat a társaságokat, intézményeket, melyek tevékenysége az ország villamosenergia-iparához kap-

ELEKTROTECHNIKA

csolódik. A szövetség egyszerre lát el hagyományos kereskedelmi kamarai, szakmai-gazdasági érdekegyeztetõ, valamint munkaadói érdekképviseleti feladatokat.” (Hírek., 1992. 277.o.) A Magyar Elektrotechnikai Múzeum számos Egyesületi rendezvény helyszínéül szolgált. A lap többször hírt adott a Múzeum kiállításairól és hirdette fontosságát, küldetését az iparágon belül: „Valószínûleg nem mindenki tudja, hogy Budapesten a VII. kerületben a Kazinczy utca 21. számú épület emeletein ipartörténeti múzeum van, amely a magyarországi erõsáramú elektrotechnika emlékeit, fejlõdésének történetét mutatja be gazdag tárgyi és képanyaggyûjteménye segítségével.” (Dr. Rubóczky István: Látogatás a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban, 1992. 311.o.) Az egykori nemzetközi hírû Világítástechnikai Állomás tevékenységét bõséges képillusztrációval ismertette Debreczeni Gábor a Világítástechnikai Állomás akkori vezetõje. (Debreczeni Gábor: A Tungsram Világítástechnikai Állomás és tevékenysége. 1996. 337.o.) A századfordulós épületek helyreállításával kívánatos volt a közvilágítás, a kapuk, rácsok korhû helyreállítása: „Kedvezõ változás, hogy modern, új városrészeink építészei is, a régi elvet vallva, megtervezik a modern városképbe illõ világítóberendezéseket, utcabútorokat. Modern formában, modern anyagokból, összhangban az épületekkel. A Az egykori Világítástechnikai Állomás modern városokat sokszor Architektúra-terme díszíti, különlegessé teszi - megtörve az egyhangúságot - néhány századfordulós kandeláber.” (Wlassics Zoltán: A városképhez illõ közvilágítás. 1992. 455.o.) Magyarországon a szervezett elektrotechnikai oktatás 100 évvel ezelõtti megkezdése emlékére jubileumi számokat jelentetett meg a lap: „A szervezett elektrotechnikai oktatás - elõször órarenden kívüli formában - az újonnan létesített Elektrotechnika tanszéken csak 1893-ban, Zipernowsky Károly kinevezésével indult meg.” (Dr. Horváth Tibor Dr. Retter Gyula: 100 éves az A Kandeláber Rt. reklámja önálló villamosmérnöki képzés a Budapesti Mûszaki Egyetemen, 1993. 283.o.) Dr. Újházy Géza tollából érdekes epizódokat olvashattunk az elektrotechnika magyarországi történetébõl, mint a villamos világítás nyilvános bemutatásáról, Zipernowsky pályakezdésérõl, Mechwart és Zipernowsky találkozásáról, a Ganz-gyár elektrotechnikai osztályának megindításáról, Budapest közvilágításáról, stb.

2007. 12.szám

E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T

A Pannonhalmi Fõapátság könyvtártermének világítása a karzaton elhelyezett halogénlámpákkal

Számos cikk jelent meg a világítástechnika témakörébõl, a fényforrásválasztékok fejlõdési irányairól, egyes épületek, kulturális intézmények, könyvtárak belsõ megvilágításairól. A Magyar Elektrotechnikai Múzeum Zipernowsky-termében a régi berendezés javítása, foldozása helyett új világítástechnikai berendezés kiépítését végezték el az 1990-es évek elején. Az összehívott zsûri az izzólámpás, fénycsöves megoldás kiviteli terveinek elkészítésére adott megbízást: „A döntés fõ indoka az volt, hogy a Zipernowsky-teremben, a névadó mûködésének kezdeti idõszakából származó - a Zipernowsky pannón is látható - megjelenésû lámpatestek karakterizálják a világítást.” (Dr. Lantos Tibor: Magyar Elektrotechnikai Múzeum Zipernowsky-terem világítása, 1995. 24.o.)

-

H Í R E K

sítására. Az elindított és kialakult helyzetben kötelességünknek tartjuk, hogy - a folyamat lassításának szándéka nélkül óvatosságra, megfontoltságra hívjuk fel a kormányzat figyelmét, és szakmai-tudományos érveinkre alapozva állást foglaljunk a magyar energetika és rajta keresztül az ország gazdasági fejlõdését alapvetõen meghatározó energetikai privatizáció néhány általános és ágazati kérdésében.” (u.o.) Az újévi gondolatok jegyében a fõszerkesztõ vázolja a kor nehézségeit: „Tudjuk, hogy az elmúlt évben a MEE-hez tartozó szakterületek szakembereinek helyzete az általános gazdasági helyzettel együtt nehezebb lett, különös tekintettel a privatizációra. Az egyes szakmák még jó, ha csak összezsugorodtak, és amik megmaradtak, ott a munkakörülmények alaposan változtak. A munkahely sem biztos, gyakran a munka több, mint a rendelkezésre álló idõ, így túlórázni kell. ...Ilyen és még számos fel nem sorolt kedvezõtlen körülmények között és ellenére, folyóiratunk sikeresen teljesíti feladatát… tudományos igényességû dolgozatokat közöl, bár nem olyan terjedelemben és nem olyan mennyiségben, mint jóval korábban.” (Tersztyánszky Tibor: Újévi gondolatok. 1996. 3.o.) S azt, hogy nemzetközileg is elismert a lap az bizonyítja, hogy „az USA Kereskedelmi Minisztériumához tartozó National Technical Information System (a magyar OMIKK-hoz hasonló feladatú szervezet) felvette az Elektrotechnika folyóiratot a számítógépen referált lapok közé.” (u.o..) DR. ANTAL ILDIKÓ OMM - Elektrotechnikai Múzeum igazgatója MEE tag

[email protected]

ME-NERGIÁK: A MEGÚJULÓ ENERGIÁK HÍREI SZÉRIAGYÁRTÁSÚ HIDROGÉNCELLÁS AUTÓ

A Magyar Elektrotechnikai Múzeum Zipernowsky-terme az 1990-es évek végén

1994 januárjában az Elektrotechnika színes lapszámmal mutatkozott be. Megjelentek a korszerû technikát képviselõ publikációk, mint az automatizálás, vagy az irányítástechnika területe.

A Honda a Los Angeles-i Autószalonon mutatja be üzemanyagcellás FCX szériaváltozatát, mely Japánban és a tengerentúlon jövõre kerül piacra. Az üzemanyagcellás autó hidrogénbõl és oxigénbõl vizet készít, a felszabaduló energiát pedig lítium-ionos akkumulátorban tárolja, ami aztán az elektromotort árammal látja el. A 129 LE-s

Az energiaipar privatizációjáról nagyon sok szó esett a lap hasábjain: „a privatizáció alátámasztására és lefolytatására kielégítõ mélységû elemzés, koncepció és stratégia nem készült, a törvényi megalapozása is mind ez ideig hiányos volt.” (A Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottságának állásfoglalása az energiaipar privatizálásáról. 1995. 388.o.) Az MTA Energetikai Bizottsága az energiaipar privatizálásának szakmai vonatkozásaiban foglalt állást: „Sajnáljuk, hogy az elõzõ és a jelenlegi kormányzat kidolgozott és elfogadott koncepció nélkül szánta el magát e stratégiai ágazat magáno-

2007. 12.szám

autó egy tankolással 570 km-t képes megtenni. Egy, a hidrogént földgázból elõállító "energy station" segítségével a tulajdonosok akár otthon is megtölthetik a tartályt. A kocsi maximum 160 km/h sebességgel képes haladni, nyomában csupán vízpárát hagy. A környezetbarát motor energiahatékonysága 60%, ami a benzinmotorokénál háromszor, a hibridekénél kétszer jobb érték. A kocsi Európába is megérkezik majd, ahol az elsõ szériagyártott hidrogéncellás autó lesz (az áráról egyelõre nincs hivatalos információ).

Horváth Zoltán Forrás: www.zoldtech.hu

ELEKTROTECHNIKA

17

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

RENDHAGYÓ MUNKAÉRTEKEZLET ÉS MAGAS SZÍNVONALÚ SZAKMAI ELÕADÁS KÁDÁR ABÁVAL Ismét megtelt a szegedi MTESZ Székház nagyterme

2007. október 19-én a Szegedi MEE Szervezet Nyugdíjas Csoportja rendszeres havi munkaértekezletét tartotta. Ezen értékelték a tárgyi év eddigi munkáját és meghatározták a hátralévõ idõszak további feladatait. A reszortfelelõsök beszámoltak a már lebonyolított rendezvényekrõl és értékelték azok visszhangját. Ugyanezen a napon, a munkaértekezletet követõen került sor a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Szegedi Szervezete által meghirdetett szakmai elõadásra, „Új irányzatok az érintésvédelemben” címmel, melynek elõadója Kádár Aba budapesti gépészmérnök - az érintésvédelem elismert szakértõje - volt.

Lakatos István, a Nyugdíjas Csoport vezetõje adott számot a 2007. év I–III. negyedévében végzett munkáról. Megállapította, hogy az éves programban foglaltak ez ideig maradéktalanul megvalósultak. Ezt követõen a reszortfelelõsök számoltak be az egyes rendezvényekkel kapcsolatos tudnivalókról és értékelték a visszajelzéseket.

A hallgatóság egy csoportja

EU-hoz való csatlakozásból adódó változásokhoz. Áttekintést kaphattunk az érintésvédelem nemzetközi gyakorlatáról, az egyes tagállamok eltérõ értelmezéseirõl. Megismertette a hallgatóságot a létesítõk és a gyártók álláspontjaival, és szinte valamennyi jelenleg érvényben lévõ szabvánnyal és elõírással. Mindezt pontos, hatályos szabványszámokkal és jogszabályi hivatkozásokkal támasztotta alá. Ez utóbbit fejbõl, a világ legtermészetesebb módján, mégpedig úgy, hogy az elõadói asztalon kikészített írásos anyagba még csak bele sem nézett.

Az értékelés közben, a meghirdetett szakmai elõadás kezdési idõpontját megelõzõen megérkezett Kádár Aba elõadó, aki a legnagyobb természetességgel ült le közénk és láthatóan megelégedéssel hallgatta a munkaFentiekre való tekintettel jó néhány „korosabb” értekezleten elhangzottakat. Azt is jó érzéssel és egy-két jóval fiatalabb tagtársunk az tapasztaltuk, hogy nem csak hallgatta, de építõ elõadást követõen õszintén és spontán jellegû hozzászólásával is kiegészítette azt, jegyezte meg, hogy Õ maga is szeretne immár kötetlen beszélgetés formájában. hasonló memóriával rendelkezni néhány év Tagtársaink hamar közös nevezõre jutottak múlva. Az elõadó az elméleti ismereteket minelõadónkkal, aki nem mindennapi közvetlendenki által érthetõ gyakorlati példák sokaságán ségével már néhány perc után teljesen közénk Kádár Aba elôadás közben keresztül mutatta be. tartozónak érezhette magát. Így történhetett meg az a ritka pillanat is, hogy a résztvevõk olyan kérdéseket A hallgatóság nagyszámú hozzászólásaiból, illetve kérdésfelis feltehettek elõadónknak, amire nem minden esetben van vetéseibõl ugyancsak egyértelmûvé vált a sokrétû összetétel lehetõség. Így például: Hogy van? Mivel foglakozik szabadés az érintésvédelemmel kapcsolatos felfokozott érdeklõdés. idejében? Mi a titka az „örökifjúságának”? Mit tervez a Kérdés hangzott el többek között a gázszolgáltatással kapjövõben? Kádár Abához méltó módon természetesen mincsolatos érintésvédelemmel, az érintésvédelmi felülvizsgáladenre volt kedvesen, némi humorral is vegyített válasza. tokkal, a mobil hegesztõ és egyéb készülékekkel, valamint az épületek érintésvédelmi elõírásaival kapcsolatosan is. Elõadónk A kellemes beszélgetést a nagyszámú érdeklõdõ - DÉMÁSZ-os a felvetett kérdésekre mindenki számára hasznos és egyértelés külsõs szakemberek, vállalkozók, idõsebbek és jelentõs mû válaszokat adott. számú fiatal - érkezése szakította csak félbe. A MTESZ Székház nagyterme a meghirdetett idõpontra - várakozáAz elõadást követõen, kötetlen beszélgetések formájában még sunknak megfelelõen - megtelt. Mindez elsõsorban a mindenjó néhány aktuális téma került felvetésre és megbeszélésre. A napjainkat a gyakorlatban is érintõ témának, valamint a nagy többség egybehangzó véleményeként vetõdött fel annak szakmai tudású és rendkívüli elõadóként ismert Kádár Aba e igénye is, hogy a jövõben további, hasonlóan érdekes, témával kapcsolatos elõadása iránti fokozott érdeklõdésnek közérdeklõdésre számot tartó szakmai elõadást, fórumot keltudható be. (Tiszteletre méltó elõadónk életútjáról bõvebb lene szervezni szakmánk segítése céljából. információ az Elektrotechnika 2007/3. számú lapjának 28. oldalán olvasható).

18

Az elõadó a tõle megszokott nagy átéléssel kezdte az elõadását. Közelebb kerülhettünk a szabványok rejtelmeihez, az

ELEKTROTECHNIKA

Aranyy László ó Szegedi Szervezet

2007. 12.szám

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

-

H Í R E K

PAKS, AZ ORSZÁG GENERÁTORA Az atomváros méltóképpen lett az ország generátora, ugyanakkor mégis - nem szokványos - üzemzavar borzolta a kedélyeket 2003. április 10-én. A sérült üzemanyagpálcák tokokba helyezése mára megtörtént. A szakmai tapasztalatokat, a technológiai eljárásokat Eck József és Cserháti András foglalta össze prezentációjában. Az elõadást szeptember 20-án hallgathatták meg az érdeklõdõk a paksi energetikai szakközépiskola elõadójában, Eck József helyreállítási projektvezetõ tolmácsolásában. Paksi riportra indult az Elektrotechnika. Hatvan érdeklõdõ Kecskemétrõl, Dunaújvárosból és Budapestrõl várt arra a szakmai megoldásra, hogy miként került kivitelezésre a paksi üzemzavar helyreállítása. Az elõadást Boa András, a Paksi Szervezet titkára nyitotta meg, bemutatva Eck József projektvezetõt, aki hamar belekezdett mondanivalójába. 2003. április 10-én a kiégett fûtõkazettákon végzett tisztítási munkákat a Siemens cég, amelynek tervezõi hibája alapvetõ hibaként elõidézte a paksi üzemzavart. A hõegyensúly kialakítása a rosszul és alultervezett hûtési kapacitás miatt nem valósult meg tisztítás után. A keletkezõ hõmennyiség a fûtõelemek hõmérsékletének emelkedéséhez vezetett. Az észlelt probléma megoldása kapcsán, a gyors beavatkozás miatt, a gyors hûtés következtében roncsolódtak és törtek el az üzemanyagcellák. Hasonlóan, mint a grafitceruza belseje. Könnyen törik és gyorsan hullik a táska aljára, ha nem vigyáznak rá kellõen. A helyreállítási munkák kapcsán a radioaktív törmeléket, a sérült fûtõelemek eltávolítását és a sugárszennyezett technológiai elemeket kellett szigorú szabályok alapján eltávolítani, megengedett környezeti sugárterhelés és a legbiztonságosabb megoldások megvalósítása mellett. A munkafolyamat tervezése során, a közvetlen esemény utáni elhárítást követõen több folyamatot kellett felügyelni a vezetõ elmondásai alapján. Elsõként az információszerzést valósították meg a technológiai folyamat helyreállításának kezdetén. Számtalan videófelvétel, számítógépes modell készült, de a stabilizáció során sok mérést is végrehajtottak. Külön mérési eljárások kerültek kidolgozásra, amelyekre üzemszerû állapotban nincs szükség. Mintavételezést követõen vizsgálták a hûtõközeg, vagyis a víz összetételét. Vízminõség és hõmérsékletmérés is történt. Ennek alapján állapotjavító intézkedéseket alakítottak ki. Vegyszeresen, bóros oldattal szabályozták a bórsav koncentrációt, amely a láncreakció hajtómotorját, a neutronokat nyeli el, megakadályozva a további maghasadást. A stabilizációt követõen az eltávolítás elõkészítése történt bürokratikus felügyelet mellett. Minden tevékenységhez egyedi engedély kiadására volt szükség, amely hatósági felügyeletet jelent. Az elõkészítést követõen az elvi engedély 2005 júniusában került kiadásra. Ötszáz oldalas kérelemrõl van szó, amely a kérést alátámasztó tanulmányokkal, szakmai érvekkel együtt több tízezer oldalas szakmai anyagot jelent az elõadó elmondása alapján. Az eltávolítás elõkészítését a kiszolgáló rendszerek beüzemelésével kezdték. Külön hûtõkör készült a remanens hõmennyiség eltávolítására. Vészbórzás lehetõségét és automatikus bórsav koncentrációszabályozást valósítottak meg neutronelnyelés végett. Az elõkészítés akna felõli légelszívás és sugárvédelmi rendszer telepítésével ért véget. Mindeközben minden munkafolyamathoz, bekövetkezõ és esetlegesen bekövetkezõ eljáráshoz, különbözõ speciális berendezések, eszközök és szerszámok tervezése és gyártása történt meg - felkészülve minden eshetõségre. Ez több

2007. 12.szám

mint száz speciális szerszámot jelent. Rozsdamentes acélból készült eszközök és egy emlõplatform bekamerázva, amelyet leengedtek a fûtõelem kazettákat tartalmazó medencébe. Betanított munkások oktatásra épített maketteken gyakoroltak mindezek közepette, amelyek paksi mintára az eredeti méretben készültek el. Ugyanolyan mélységben, ugyanolyan aknában, ugyanolyan vízszint kialakítása volt szükségszerû, három videó és a rádiófelvétel rögzítése, kiváló megvilágítás és folyamatos mérés mellett. Az érdemi munka roncsolásos eljárással történõ bontást jelent fúrással, vágással, majd a sérült és szennyezett alkatrészek speciális tokokban történõ elhelyezését, amelyek bekerültek a szomszédos pihentetõ medencébe. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felé grammra pontosan kell elszámolni a radioaktív hulladékkal, a végrehajtás dokumentuma pedig százhetven oldalt tesz ki. Utóbbi szervezeti felépítést tartalmaz, komoly javaslattal a kommunikációs problémák megoldására, mivel az eltávolítás során száz magyar szakember és negyven orosz munkatárs dolgozott együtt, mûholdas kapcsolatot kialakítva, az erõmû területén lévõ vezénylõ és a sérült blokk között. Így lett a reaktor egy tervezési hibát követõen, orosz és magyar szakemberek számára három és fél évre munkát adó, eseménymentes, alacsony dózisterhelésû munkahely száz százalékosan biztosítva. A tokok kiszárítása, zárása és elszállítása további öt évbe telik.

Turi Gábor

ME-NERGIÁK: A MEGÚJULÓ ENERGIÁK HÍREI EGY ANGOL A FALU A KLÍMAVÁLTOZÁS ELLEN Ashton Hayes lakossága elsõként fogott össze a szigetországban, hogy csökkentse, végül meg is szüntesse széndioxid kibocsátását. A közel ezer lelket számláló északnyugat-angliai falu 2006. óta 20%-kal tudta mérsékelni szén-dioxid kibocsátását. Mindezt az elektromos áram takarékosabb használatával, bioenergiával mûködõ eszközök alkalmazásával és mindennemû szén-dioxidot kibocsátó tevékenység csökkentésével. Jelenleg egy helyi áramszolgáltató hálózat kiépítését tervezik szélenergia, forgács, valamint hulladékból és szennyvízbõl nyert metán kiaknázásával. Egy helyi vízszolgáltató vállalat már 22 millió fontot költött a technológia kifejlesztésére.

Horváth Zoltán Forrás: www.zoldtech.hu

ELEKTROTECHNIKA

19

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

-

H Í R E K

A FAM BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A FAM (Feszültség Alatti Munkavégzés) Bizottság a következõ felhívást teszi közzé: A közép- és kisfeszültségû FAM szerszámok átvételi és periodikus felülvizsgálatát végzõ FAM Laboratórium minõsítés megszerzésére A 60/2005. (VII. 18.) GKM rendelettel módosított 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról 2.§ (2) b) pontja a FAM Bizottság feladatává teszi a FAM tevékenységhez használt eszközök vizsgálatát végzõ vizsgálólaboratórium minõsítését. A Bizottságnak a minõsítést a Szabályzat 4. pontja szerint a FAM eszközök átvételi és periodikus felülvizsgálatát

végzõ laboratóriumokra kell elvégeznie. A Bizottság a feladatának ellátásához elkészítette a közép- és kisfeszültségû FAM eszközök átvételi és periodikus felülvizsgálatát végezni kívánó laboratóriumok felszereltségére és tevékenységére vonatkozó Ajánlásokat, amelyek a www.mee.hu honlapon belül a „Kapcsolatok” menüpont alatt, a FAM Bizottság linkjén találhatók meg. Kérünk minden olyan gazdálkodó szervezetet, aki 2008. január 1-jétõl FAM eszközök átvételi és/vagy periodikus felülvizsgálatát végzõ FAM Laboratóriumot kívánnak mûködtetni, úgy az említett rendelet 4. pontjának megfelelõen a FAM Bizottsághoz nyújtsák be pályázatukat a vizsgálni kívánt szerszám és/vagy eszköz csoport feltüntetésével, valamint a minõsítendõ vizsgáló laboratórium rövid bemutatásával, 2007. december 20-ig. A minõsítést a FAM Bizottság egy évre adja, ezért azt évente meg kell ismételni. A pályázat beérkezése után a minõsítés elnyerését a FAM Bizottság az Elektrotechnika címû folyóiratban és a GKM Közlönyben közzéteszi, és errõl közvetlenül írásban is tájékoztatja a minõsítést elnyert laboratóriumo(ka)t.

FAM Bizottság

20

ELEKTROTECHNIKA

2007. 12.szám

E G Y E S Ü L E T I

É L E T -

H I R D E T É S

SZÁZ ESZTENDEJE SZÜLETETT DR. KOVÁCS K. PÁL

1/1

Száz évvel ezelõtt született az elektrotechnika tudományának kiemelkedõ egyénisége, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1949-1956. közötti elnöke, Kovács K. Pál. Munkásságának fontosabb részletei többek között az energiagazdálkodás, az energiatermelés és -elosztás területén az elnöki idõszak egyesületi folyóiratának írásaiban találhatók meg. Fontosnak tartotta, hogy az Elektrotechnika c. folyóirat kiváló színvonalú legyen. Kovács K. Pál 1907-ben született, középiskolai tanulmányait a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1929-ben a József Nádor Mûegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett, majd a Ganz Villamossági Gyárban helyezkedett el. Ott egy idõben "Bláthy Ottó keze alatt dolgoztam. Bláthy olimposzi magasságban levõ ember volt, de mindennap lejárt a mûhelybe, mindent tudott és mindent ismert" említette egy visszaemlékezésében.

OLDALAS HIRDETÉS HELYE

1946-ban a Mûegyetemen magántanárrá habilitálták, majd néhány éves energiaipari mûszaki vezetõi megbízás teljesítése után az 1951-ben alakult Villamosgépek üzemtana tanszékre, tanszékvezetõ egyetemi tanárnak nevezték ki. Megelõzõen tudományos munkásságának elismeréseként 1949-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja lett. Tanári munkásságára késõbb 1980-ban így emlékezett vissza: "Tíz igazi esztendõ volt az életemben, tíz olyan év a hetvenháromból, amelyekre a legszívesebben emlékszem vissza, s amelyeket a késõbbi elismerések, eredmények ellenére igazi fénykoromnak tekintek. 1949 és 1959 között a Budapesti Mûszaki Egyetemen tanítottam. Ez volt az az idõszak, amikor igazán kiteljesedhettem a mûszaki tudományokban."

1959-ben a Mûegyetemen végzett ún. ipari munkák szabálytalan lebonyolítása miatti indoklással állásából elbocsátották, tanszékét megszüntették, akadémiai tagságát felfüggesztették. A profeszor nem tudta elfogadni az indokolatlan döntést. A már idézett visszaemlékezésbõl (MN 1980. nov. 11.) halljuk az Õ gondolatait. "Pedagógus vénám van, érthetõ, hogy úgy gondoltam: kihúzták a lábam alól a talajt. De mivel igazam volt, fellebbeztem. A Legfõbb Ügyészség egy évig tanulmányozta az ügyet, s új vizsgálatot rendelt el azzal, hogy a határozat a javamra megváltoztatandó. Újra egyetemi tanár voltam hát, csak éppen hazai katedrát nem kaptam többé. Azért mondom, hogy hazait, mert külföldön rendszeresen tartottam elõadásokat." 1959-1962 között a Magyar Villamos Mûvek szaktanácsadója, majd 1963-tól hét éven keresztül a Villamosenergiaipari Kutató Intézet igazgatója volt. Számos külföldi egyetemen többek között Washingtonban, Braunsweigben, Aachenben, Erlangenben, Zürichben vendégtanárként szerzett elismerést. 1970-ben az MTA rendes tagja, 1982-ben az aacheni egyetem díszdoktora lett. Élete végéig (1989) aktív közremûködõje maradt egyesületünknek. 1967-ben az Egyesület tiszteletbeli elnökének és az Intézõbizottság állandó tagjának választották. Sipos Mikló ós

VILÁGÍTÁSTECHNIKAI SZAKMÉRNÖKI KÉPZÉS A Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara 2008. februári kezdéssel ismételten meghirdette a világítástechnikai szakmérnöki képzést. A posztgraduális oktatás 3 féléves, levelezõ rendszerû, és a harmadik félév végén szakdolgozat készítésével és államvizsgával zárul. A hallgatók - a sikeres záróvizsgát követõen - világítástechnikai szakmérnöki diplomát kapnak. A képzés díja elõre láthatólag félévenként 140-150 ezer forint. Ez a költség - az érvényes jogszabályok szerint - a személyi jövedelemadó kiszámításánál érvényesíthetõ. A tanterv a fénytechnikai és látásfiziológiai alapoktól kezdõdõen, a világítási eszközökön és alkalmazási területeken keresztül érinti a világítás speciális területeit, és kiterjed a hozzá kapcsolódó szabályozási és elektromos hálózati kérdésekre is. A konferenciákat félévente négyszer, havonta, 3 egymást követõ napon tartjuk. A tantárgyi követelmények teljesítése a félévek

2007. 12.szám

végén vizsgával, illetve félévközi jegy megszerzésével történik. A szakmérnöki képzésre várjuk mindazok jelentkezését, akik mûszaki illetve természettudományos területrõl egyetemi vagy fõiskolai diplomával rendelkeznek, és akik olyan beruházói, gyártói, kereskedelmi, tervezõi, kivitelezõi, karbantartói, üzemeltetõi területen dolgoznak (vagy kívánnak elhelyezkedni), ahol fontos a világítástechnikai szakismeret. A képzésre jelentkezni lehet Molnár Károly tanfolyamfelelõs oktatónál a (06-1)-666-5054 ill. (06-30)-9593-705 telefonszámokon, valamint a [email protected] e-mail címen. További információval szintén a jelzett elérhetõségeken állunk rendelkezésre. Jelentkezési határidõ: 2008. január 18.

(X)

ELEKTROTECHNIKA

21

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

DR. EISLER JÁNOS EMLÉKEZETE Dr. Horváth Tibor

Abból az alkalomból idézzük fel Dr. Eisler János emlékét, hogy 100 évvel ezelõtt született Kiskõrösön, 1907. november 27-én. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Technikatörténeti Bizottsága 2007. november 14-én emlékülést tartott az Országos Mûszaki Múzeum Elektrotechnikai Múzeumában, amelyen tanítványai és munkatársai méltatták egykori tanítójuk és mesterük életét és munkásságát. Ez a nap éppen halálának (1981. november 14.) évfordulójára esett. Életében számos akadállyal és sorscsapásokkal kellett megküzdenie. Félig zsidó származása és Dr. Eisler a numerus clausus ellenére sikerült a kir. József Mûegyetemen egyetemi tanulmányokat folytatnia, ahol 1930-ban gépészmérnöki oklevelet szerzett. Ezután az egyetem II. sz. Elektrotechnikai Tanszékén - Söpkéz Sándor professzor vezetése alatt - elõbb fizetés nélküli gyakornokként dolgozott, majd tanársegéddé nevezték ki. Az oktatás mellett doktori értekezésének elõkészítésével foglalkozott, ezért gyakran dolgozott késõ estig a laboratóriumban. Ekkoriban már szélsõséges antiszemita csoportok alakultak a Mûegyetemen, és egy alkalommal néhányan elzárták a fizikai épületbõl távozó Eisler útját, aki csak a szabályos engedéllyel tartott pisztolyát elõvéve tudott megszabadulni szorongatott helyzetébõl. Egyik újság „A revolveres Eisler” cím alatt számolt be az eseményrõl. Miután 1935-ben megszerezte az egyetemi doktori címet, a Felten és Guilleaume Kábelgyárban dolgozott, de laboratóriumi gyakorlatok vezetését továbbra is folytatta az egyetemen. 1940-tõl az Erõátviteli és Világítási Rt. (ERVILL) próbatermét vezette. A háború ismét nehéz idõket hozott számára. Vegyészmérnök feleségét elhurcolták és soha nem tért vissza. A nyilas idõkben maga is bujkálni kényszerült. Egy alkalommal Leányfalun kereste egy nyilas járõr, míg õ csõre töltött pisztollyal lapult az ágy alatt. Édesanyjának, aki nem volt zsidó származású, szerencsére sikerült elhárítania a veszélyt. A felszabadulás után egy ideig nyugodtabb idõk következtek. Mikor feleségének elvesztése bizonyossá vált, 1947-ben ismét megházasodott és rövidesen megszületett Olga nevû leánya. Õ felnõve orvos lett, nevelt fia - Veress Imre - pedig villamosmérnöki oklevelet szerzett.

22

Dr. Eisler János a nemzeti vállalattá alakult korábbi munkahelyén folytatta munkáját, az államosítások után pedig az Állami Villamosmûvek Rt. (ÁVIRT) alkalmazásába került. Késõbb az ebbõl kialakított NIM Villamosenergia Igazgatóság tanulmányi osztályának elõadójaként dolgozott. Korábbi oktatási és tudományos tevékenysége mellett párttagságának is szerepe volt abban, hogy 1950-ben kinevezték az akkor létesített Gazdasági és Mûszaki Akadémia Energia Tanszékének vezetõjévé. Egy év múlva a Budapesti Mûszaki Egyetem Villamosmûvek és Vasutak Tanszékére helyezték át, ahol

ELEKTROTECHNIKA

1954-ig docensként, azután pedig egyetemi tanárként mûködött. A Villamosmérnöki Karon 1951-tõl az esti és levelezõ képzést irányította, mint dékánhelyettes, majd 1954-tõl 1957-ig a kar dékánja volt. 1951-ben a Népköztársasági Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. Minden esélye adott volt arra, hogy nyugdíjba vonulása után Verebélÿ László professzor utódja legyen. A Villamosmérnöki Kar dékánjaként 1956-ban arra törekedett, hogy megõrizze a nyugalmat, és ne történjenek tragikus következménnyel járó János események. Ennek megfelelõen nem fejtett ki különösebben aktív tevékenységet. A megelõzõ idõszak elnyomását és a következõ megtorlásokat látva azonban minden rábeszélés ellenére sem lépett be az 1957-ben újjáalakuló pártba, amit nagyon zokon vettek tõle. Le kellett mondania dékáni tisztségérõl, nem nevezték ki tanszékvezetõnek és évekig bizonytalan volt egyetemi mûködése. A legfõbb vád az volt ellene, hogy a dékáni hivatal vezetõjét kiutasította az egyetemrõl. Ezzel szemben azt tanácsolta az illetõnek, hogy ne jöjjön be az egyetemre, mert besúgóként keresik, és nem lenne biztonságban. A bizonytalan állapot úgy oldódott meg, hogy a Verebélÿ tanszéket felosztották, és Dr. Eisler János vezetésével 1960-ban létrejött a Nagyfeszültségû Technika és Készülékek Tanszék. Idõvel a politikai kirekesztettség is enyhült és 1963-1964-ben ismét dékánhelyettes lett, 1965-ben pedig a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Ennek ellenére késõbb is érték támadások, valamint egy hirtelen jött rosszullét egészségének megromlására figyelmeztette, ezért 1967-ben lemondott a tanszék vezetésérõl. Ezután még egyetemi tanárként tovább dolgozott, amíg 1972-ben végleg nyugalomba vonult. A köztudatban Dr. Eisler Jánosra a szelídség, sõt akár a gyengeség vagy a beletörõdés jellemzõ. Az elõbbiek szerint azonban nehéz idõkben tudott kemény és határozott is lenni. Ugyanakkor nem kívánt uralkodni. Nem akarta a maga képére formálni a világot. Vezetõként azokat segítette, akik munkatársaivá lettek, és nem hozott magával saját híveket. Erkölcsi tartásával és egyenességével kivívta magának a jóindulatú emberek tiszteletét, õszinte segítõkészségével pedig munkatársainak és tanítványainak szeretetét. Szakmai munkásságát az Elektrotechnikában, halála után megjelent nekrológ [4] részletesen ismertette, ezért most csak a legfontosabbak összefoglaló értékelésével foglalkozunk. Eisler professzor oktatási tevékenysége közvetlenül mérnöki oklevelének megszerzése után kezdõdött, és nyugalomba vonulásáig csaknem folyamatos volt. A villamosmérnöki képzés megindulásakor külsõ, ipari elõadók (Reguly Zoltán, Bucz Béla) kezdték a Villamos Készülékek tantárgy elõadásait. A korai haláluk után gazdátlanul maradt tantárgyat Eisler pro-

2007. 12.szám

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

-

H I R D E T É S

fesszor fejlesztette ki. Megírta a hozzá tartozó tankönyvet [1], létrehozta a gyakorlati oktatáshoz szükséges laboratóriumot, és kinevelte az oktatókat, akik közül többen szereztek egyetemi doktori címet, Domonkos Sándor és Madarász György pedig kandidátusi fokozatot. Önálló tantárggyá fejlesztette a szigeteléstechnikát [2], amely fõleg a szigetelések vizsgálatában hozott újat. Õ indította el a villamos melegfejlesztés oktatását is, amelyet Koller László fejlesztett tovább és szerzett kandidátusi fokozatot. Dr. Eisler János, a mûszaki tudományok doktora, egyetemi doktori értekezésének kidolgozásával kezdte tudományos munkásságát. Ennek középpontjában mindig a szigetelések roncsolásmentes vizsgálata volt [3]. Ehhez mélyrehatóan kellett tanulmányoznia a szigetelõ anyagokban kialakuló polarizációs jelenségeknek, a szigetelésnek zárványokban keletkezõ részletörésének, valamint az öregedés jelenségének elméleti kérdéseit. Ezek ma is a szigetelések vizsgálatának idõszerû kérdései. Az õ kezdeményezésére indultak meg a villamos ív fizikájára, valamint az érintkezõk tulajdonságaira vonatkozó kutatások. Tudományos munkájának eredményességét bizonyítják az általa vezetett tanítványok doktori értekezései, továbbá Németh Endre, Névery István és Tóth Sándor kandidátusi fokozata. Eisler János tevékeny részese volt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület társadalmi munkájának. 1949-ben a háború után újjáalakult egyesületben az Erõsáramú Szakosztály elnöke lett. Késõbb az egyesület társelnöke lett és több elnökségi bizottságot vezetett. 1959-ben a Mûszaki Tudományos Bizottságnak, valamint az Elektrotechnika Szerkesztõ Bizottságának az elnökévé választották. Egyesületi tevékenységét ugyanebben az évben Bláthy-díjjal tüntették ki, 1974-ben pedig az Elektrotechnika-díjat kapta meg. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Fõbizottságának, továbbá titkára a CIGRÉ Magyar Nemzeti Bizottságának. Eisler János a magyar villamosmérnöki képzés, valamint a tudomány szerény munkása volt. Nevéhez nem kapcsolhatók olyan nagyméretû alkotások, amelyek új korszakot jelentettek a magyar elektrotechnikában. Emlékét elsõsorban azok a tanítványok õrzik, akik több évtizedes oktatói mûködése során kerültek az iparba, a tudományba vagy az oktatásba és mindenütt jól megállták a helyüket. Azoknak, akik közeli kapcsolatba kerültek vele, vagy éppen az õ segítségével értek el jelentõs sikereket, és elnyerték barátságát, mint János bácsi él mindig az emlékezetében. HIVATKOZÁSOK 1. Eisler J.: Villamos készülékek számítása és szerkesztése. Tankönyvkiadó, Budapest, 1953. 2. Eisler J.: Szigetelõanyagok alkalmazása villamos gépekben és készülékekben. Tankönyvkiadó, Budapest, 1957. 3. Eisler J.: Bevezetés a nagyfeszültségû technikába. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955. 4. Horváth T.: Dr. Eisler János. Elektrotechnika 75. évf. (1982) 4. szám. 150. oldal.

Dr.. Horváth Tibor [email protected]

2007. 12.szám

23

ELEKTROTECHNIKA

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

„ENERGIÁT TERMELNI - DE FELELÕSEN A KÖRNYEZETÜNKÉRT” Energiára - és abból várhatóan mind többre - szükségünk van a fejlõdéshez. De mi végre fejlõdünk, ha közben környezetünket tönkretéve, életterünket romboljuk le? Felelõsen gondolkodva a jövõnkrõl már jó elõre tennünk kell a környezeti ártalmak lehetõség szerint minél kisebb szintre szorítására, ha kiküszöbölni egyenlõre nem tudjuk azokat.

A MEE Kecskeméti Szervezetének tagjai tanulmányi-szakmai kirándulást szerveztek a fentiek szellemében. Utunk elõször Bátaapátiba vezetett, ahol a kis- és közepes radioaktivitású hulladékok tárolására alkalmas, hatalmas „gránitrögben” készülõ Nemzeti Radioaktív hulladéktároló létesítési munkáiba nyerhettünk betekintést. A telephelyen Boros Antal, Bátaapáti alpolgármestere fogadta és kísérte végig csoportunkat. Mivel a vágatmélyítési munkák közben éppen robbantáshoz készülõdtek, jutott idõ a védelmi eszközök felvételét követõen egy igen részletes, a beruházást a kezdetektõl napjainkig bemutató ismertetõre. Hosszas, évtizedes elõkészítés és kutatás után 2005. február 8-án indult útjára a vágathajtási munka. Ennek során kettõ, egyenként 1700 m hosszú lejtõsaknát fúrnak ki a kõzetben. A 21 m2 szelvényméretû portálok egymástól 110 m távolságban helyezkednek el, melyek a felszíntõl számítva 250 m mélységben érik el legmélyebb pontjukat. Itt kerülnek kialakításra azután a hulladékokat ténylegesen befogadó hajók, melyekbe szigorú technológiai fegyelem mellett elõkészített hulladékos konténerek kerülhetnek. A felszín alatti tevékenységgel párhuzamosan folynak a telephelyen a kiszolgáló létesítmények építési munkái is.

24

A Mária lejtôsakna

A „vetítôteremben”

A kifelé vezetõ út már az Eszter (nyugati) lejtõsaknán keresztül vezetett, ahol a kifüggesztett képes, szöveges tablókon kísérhettük végig a létesítmény történetét, a kapcsolódó egyéb igen érdekes és tanulságos ismertetõk mellett. A leendõ tárolót elõzetes egyeztetést követõen, az érdeklõdõ csoportok megtekinthetik, kérdéseikre véleményem szerint, nyílt és korrekt válaszokat kaphatnak. Szívesen ajánlom a www.rhk.hu és a www.bataapati.hu oldalakat, ahol sok hasznos információ található a témakörben. Ezt követõen, a visszaúton rövid városnézõ sétát tettünk Szekszárd belvárosában, majd Paksra indultunk. Szinte kapcsolódva az épülõ tárolóban látottakhoz, egy elõadást tekinthettünk meg az atomerõmû „2-es blokk sérült üzemanyag tokokba helyezése” címmel a helyreállítási projektrõl. Az anyagot Eck József és Cserháti András készítette. Az érdekfeszítõ beszámolót követõen a jelenlévõk választ kaphattak kérdéseikre, felvetéseikre. A helyi MEE Szervezet nevében Boa András úr rövid köszöntõjét követõen meginvitálta csoportunkat egy „ígéretes” pinceprogramra is.

A látogatók egy csoportja

A „hivatalos napirendi pontok” végeztével a kedves meghívásnak eleget téve, a szépen gondozott paksi pincesoron jó étvággyal fogyasztottuk el a frissen készült remek pincepörköltet, majd a borkóstolón jeleskedve meggyõzõdhettünk arról is, hogy a paksi borok között bizony Schiller nemcsak irodalmi vonatkozásban érdemel figyelmet…

Mihelyt a robbanás okozta por kiszellõzött a vágatokból, a Mária (keleti) lejtõsaknán indultunk a mélybe, ahol A pincelátogatás közben közvetlen mellettünk dübörögtek el a folyamatosan dolgozó munkagépek. A vágatokat Vendééglátó óinknak ezúúton is köszönjük a szííveslátást és a összekötõ elsõ folyosón kialakított kis „vetítõteremben” kitüntetett figyyelmet!! megtekinthettünk egy rövid filmes bemutatót a vágathajtás Váradi Zoltán technológiájáról, módjáról, a tároló majdani mûködésérõl, a hulladékok kezelésérõl, elhelyezésérõl. MEE Kecskeméti Szervezet

ELEKTROTECHNIKA

2007. 12.szám

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

ERÕMÛ LÁTOGATÁS A PANNONPOWER PÉCSI ERÕMÛVÉBEN

Az erômû látogatói

Mészáros Károly ismerteti az erômû jellemzôit

Bioblokk tüzelôanyagai

A MEE Szegedi Szervezet 40 fõs csoportja 2007. november 8-án erõmû látogatáson vett részt a Pécsi Erõmûben.

anyaga mezõgazdasági, illetve állattenyésztési hulladék alapú biomassza lesz.

Egyszerre láthattuk az öt évtizeddel ezelõtt épült erõmûvi technológiát és a mai legmodernebb technikai színvonalat képviselõ 50 MW teljesítményû biomassza tüzelésû blokkot. A blokk éves energetikai célú fa (egyéb felhasználásra alkalmatlan) felhasználás közel 400.000 t. Megtudtuk, hogy két további - jelenleg gáztüzelésû - blokkot is terveznek átállítani biomassza tüzelésûre. Az egyik tüzelõanyaga energiafû és energianád, a másik blokk tüzelõ-

Sokunk számára a legérdekesebb a faanyag aprítását végzõ gépsor megismerése volt, amelynek végterméke - az erõmûvi szóhasználatban - a „fa-chips”. Külön köszönet Mészáros Károlynak, vezetõjének szakavatott vezetésért.

a

villamos

üzem

Dobi László ó Szegedi Szervezet

5. OKTATÁSI KONFERENCIA

Kapcsolatépítés a szünetben

Egyesületünk 2007. november 9-10-én - 30 fõ oktatásban résztvevõ, a szakembereket alkalmazó vállalkozások képviselõi és javaslatkidolgozók részvételével - Gyõrben rendezte meg az 5. Oktatási Konferenciát, melynek aktualitását az adta, hogy az új OKJ, valamint az ehhez kapcsolódó SZVK (szakmai és vizsgakövetelmények) komoly zavarokat idézett elõ a szakképzéseknél. Eltûntek olyan képzések, amelyek a jövõben szakemberhiányt fognak jelenteni, más szakképzéseknél a tartalom jelentett komoly veszélyt. Ezért kezdeményeztük az OKJ módosítását, valamint ezzel összefüggésben egy javaslat készült az SZVK módosítására. A konferencia a „10/2007. (II.27.) SzMM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl és az Országos Képzési Jegyzékbe történõ felvétel és törlés eljárási rendjérõl szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet módosításáról” és a „21/2007. (V.21.) SzMM rendelet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó szakképesítések, szakmai és vizsgakövetelmények

2007. 12.szám

A konferencia hallgatósága

kiadásáról” szóló rendeletek Elektrotechnika - Elektronika Szakmacsoportot érintõ, a Kereskedelmi és Iparkamara és a MEE által kidolgozott módosítási javaslatával foglalkozott (különösen a villanyszerelõ szakképzés és az erre ráépülõ képzések vonatkozásában). A konferencián az elõadók bemutatták az elkészült javaslatokat, illetve lehetõséget biztosítottak az oktatásban résztvevõk, valamint a szakembereket alkalmazó vállalkozások számára az elkészült javaslat véleményezésére, megvitatására, a végleges javaslat összeállításában való részvételre. Az Egyesület Oktatási Bizottsága vállalta a módosítási javaslatok SZVK-ban történõ átvezetését. A konferencián résztvevõi megállapodtak abban, hogy levélben fordulnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, amelyben kérik segítségüket a konferencia javaslatoknak az illetékes állami szakigazgatáshoz való eljuttatásában. Orlayy Imre

ELEKTROTECHNIKA

25

E G Y E S Ü L E T I

É L E T

BESZÁMOLÓ A 2007. ÉVI VILÁGÍTÁSTECHNIKAI ANKÉTRÓL A fél évszázada évrõl-évre megrendezett világítástechnikai Ankétok közül a 2007. évit a Budapesti Technika Házában szervezte meg a MEE - Világítástechnikai Társaság. A 2007. október 17-18-án megtartott rendezvény egyes elõadásairól rövid beszámolók olvashatók. A megnyitót Nagy János a MEE-VTT elnöke tartotta, szavai szerint az Ankét fõ célja, hogy a világítástechnika rejtelmeibe beavató elõadások öleljék fel ezt a szerteágazó tudományterületet, az alapoktól a legújabb kutatási eredményeken át a megvalósult legkorszerûbb eszközökig és létesítményekig. Bejelentette, hogy ebben az évben az ország középiskolai fizikatanárait és hallgatóit, valamint Tóth András urat is meghívta, aki az EU Bizottságban az energiahatékonysággal, s azon belül a világítástechnikával foglalkozik. Tóth András elõadásában elmondta, hogy munkájának legfontosabb része a szabályozások kidolgozása, amelynek révén fokozatosan meg kell szabadulni a legkevésbé hatékony világítási eszközöktõl és módoktól, a legkorszerûbb technológiák folyamatos bevezetésével. E cél érdekében az ebben érdekelt lobbi-szervezetekkel is folyamatosan konzultál.

II. RÉSZ, LEVEZETÕ ELNÖK PÉCSI TIVADAR 1. elõadás - „Mi a fény? Optikai sugárzás - fénymérés és mennyiségek”. Némethné Vidovszky Ágnes valóban az alapoktól kezdte, ismertette a világítástechnikához kapcsolódó SI fogalmakat, az emberi szem érzékenységi görbéit, a távolság törvényt, s utalt a különbözõ mérésekre is. 2. elõadás - „Fényforrások a III. évezred elején”. Borsányi János a világítás két alapkérdése közül (mivel és hogyan világítsunk?) az elsõvel foglalkozott. Az 1880-as hõmérsékleti sugárzóktól az 1930-as kisülõlámpákon át az 1990-es félvezetõ eszközökig, a LED-ekig jellemezte a fényforrásokat elõnyeikkel és hátrányaikkal. „Tévhit a százezer órás LED élettartam!”, mondta. Realitás talán az 50 ezer óra! 3. elõadás - „A színtan néhány aktuális kérdése”-re, Ábrahám György a választ a fizika, a fiziológia és pszichológia tudományosan megalapozott tényeivel adta meg.

III. RÉSZ, LEVEZETÕ ELNÖK BORSÁNYI JÁNOS

26

1. elõadás - A „Világítás és egészség” kérdéskörét Schanda János a chromobiológia tudományág kutatási eredményeinek felvázolásával, többek között a circoradián-ritmus részletezésével világította meg. 2. elõadás - Kerekasztal beszélgetés volt, „a világítástechnikai ismeretek jobb elterjesztésérõl a középiskolákban” témakörben, amelyet Borsányi János és Härtlein Károly vezetett. A hozzászóló tanárok az egyes tanrendek - tõlük független - kötöttségeit és a szakkönyvellátottság hiányait ecsetelték. Schanda János folyóiratok, fõiskolai jegyzetek, szakkönyvek és e-mail címek felsorolásával, és ezek írásos megadásának ígéretével segített. Felkért hozzászólóként Kun Gábor, az MMK Elektrotechnika Tagozat elnöke ismertette tevékenységüket. 3. elõadás - „Természetes és mesterséges fény tulajdonságai és alkalmazása” címmel, Majoros András sorolta fel a természetes fényforrásokat (nap, égbolt, takarás és terep), valamint

ELEKTROTECHNIKA

ismertette a mesterséges fényforrások két jellemzõjének (a fényforrások élettartama alatt kisugárzott összes fényáram és a fényhasznosítások) függvényében a gyakorlati világításban a kezdetektõl alkalmazott fényforrások egyeneseit-görbéit, a fejlõdési trendeket is ábrázolva.

IV. RÉSZ, LEVEZETÕ ELNÖK MAJOROS ANDRÁS 1. elõadás - Az „Épületek világítási energiafelhasználása” téma két elõadót is megszólaltatott. Arató András és Liptai László arról beszéltek, hogy minden épület-dokumentációnak része kell, hogy legyen az épület energetikai jellemzõinek meghatározása. Ezek közé tartozik a LENI (Lighting Energy Numeric Indikátor) - kWh/m2 mértékegységben - a világítási energia számszerû mutatója. A mutató kW/m2 adat elvben meghatározható, de az éves mûködési idõt reálisan megbecsülni szinte lehetetlen (ahány ház, annyi szokás). 2. elõadás - Programváltozás miatt a „Kültéri világítás. Még egyszer a fehér fényrõl” c. elõadás, Schanda János tolmácsolásában hangzott el. Ez a téma a 33. Közvilágítási Ankéton már szerepelt, cikkek is jelentek meg ebben a témában (ld. Elektrotechnika 2002/9. és 2003/3. száma). Ebben a körben az újabb eredmények ismertetésére került sor. 3. elõadás - „Fényszabályozás áramköri alapjai és gyakorlati alkalmazások” címû bemutató ismét két szerzõs volt. Schultz Gábor inkább a szabályozók felépítésével, Pécsi Tivadar a megvalósításokról beszélt. Fontos megállapításaik: az izzólámpát fényáram-változtatási, élettartam-növelési okokból érdemes szabályozni; a 230 V-s halogén izzólámpa szabályozása nem elõnyös, mert a halogén-körfolyamat megszakadhat; az elektronikus transzformátor alkalmazása kedvezõbb, mint a hagyományos (a veszteség az elsõ esetben 5%, a másodikban 20%); a fénycsõ a megfelelõ elektronikus szabályozót „szereti”; a LED könnyen szabályozható, csak a hõterhelés növekedése korlátozza a szabályozás mértékét; a nagynyomású kisülõlámpák gondosan beállított egyensúlyi paraméterei „elmászhatnak” a szabályozás hatására.

V. RÉSZ, LEVEZETÕ ELNÖK SCHANDA JÁNOS 1. elõadás - „Modern beltéri világítás példákkal”. Radnóczi Ferenc a természetes fény „visszacsalogatásáról” mutatott be múzeumokban, színházakban és egyéb épületekben készült, nagyon hatásos képeket. 2. elõadás - Címe az elõzõtõl csak egyetlen szóval különbözött: „kültéri”. Deme László szebbnél szebb képeket vetített színházak, hotelek, templomok, városképi együttesek, várak és szökõkutak díszvilágításáról. A 3. elõadással fejezõdött be az Ankét elsõ napja „Villanyvilágítás kezdete Közép-Európában” címmel, Jeszenszky Sándor elõadásában. Két évszám és egy gondolat az elõadásból: 1812-ben az elsõ londoni ívlámpa egy pár percig világított.

2007. 12.szám

E G Y E S Ü L E T I

1884-ben Európa elsõ villamos közvilágítása Temesváron került üzembe helyezésre. „Edison nemcsak azért volt nagy, mert az E menetet kitalálta, hanem azért is, mert minden találmányát szabadalmaztatta és azokból rendszert épített.” Elõadásának befejezése igazi show volt, 3 db õslámpa bekapcsolásával.

VI. RÉSZ, LEVEZETÕ ELNÖK ARATÓ ANDRÁS Az elsõ elõadó Szeghy Géza volt, aki a lineáris (egyenes) fénycsõ technológiáját fejleszti. „Hosszú élettartam és energiatakarékosság: egyenes fénycsõ” címû prezentációját 1,4 W-tal kezdte, a T12-WM jelûvel folytatta és a T5-WM-mel fejezte be. A jelölésben a WM a „watt-miser”-bõl ered, és a teljesítménycsökkentést jelenti. Az új T5-WM gyártása éppen a konferencia idején kezdõdött. Ennek teljesítmény felvétele 5%-kal, élettartama 15%-kal kisebb, mint a jelenlegi T5-é. A HL (High Lumen) és VHL (Very High Lumen) jelûek fényhasznosítása is egyre jobb. 2. elõadás - „Modern lámpatestek - új anyagok a közvilágítási lámpatestekben”, elõadója Schwarz Péter. Az elõzõ elõadásra utalva elmondta, hogy nemcsak a fényforrások, hanem a lámpatestek fejlesztési iránya is az energiatakarékosság. Ezért a fényforráshoz illeszkedõ tükörforma, HR (high reflect) tüköranyag, öntisztító üvegbura, sealsafe védelem, karbantartási és üzemeltetési költségcsökkentés szükséges. 3. elõadás - „Tükörben a fényszennyezés” címmel Esztergomi Ferenc beszélt a káros hatásokról. Két példa: a mai ovisok nem láttak még élõ sünit, csak elgázoltat; a felnõttkori leukémia kialakulásást is elõsegíti. Utalt továbbá a cseh fényszennyezési törvényre, miszerint fényszennyezés minden mesterséges fény, ami nem oda irányul, ahová szánták. A levezetõ elnök javasolta a „zavaró” vagy „nem kívánt” fény meghatározást használni a fényszennyezés helyett. 4. elõadás - Kovács Károly ismertette az „Épületautomatizálás és világítástechnika” kapcsolatát. Az épület-felügyeleti és -vezérlési rendszer alrendszereit (fûtést, redõnymozgatás + világítás) külön-külön gyártották és szerelték, de a korszerû megoldás a gyártó-semleges informatikai buszrendszer. Az utolsó „Tartalékvilágítás” témájú elõadás elmaradt, így a „kérdések” programpontban négy kérdés hangzott el a fényszennyezésre, T5-WM fénycsõre és a „pici” fényforrásokra vonatkozóan.

VII. RÉSZ, LEVEZETÕ ELNÖK NAGY JÁNOS 1. elõadás - Sokat ígérõ cím, „Emóció és ráció”, elõadója Haász Ferenc. A szerzõ a belsõterekrõl alkotható öt szubjektív alapbenyomást „önmagukért beszélõ” képekkel szemléltette (tágas tetszik - pihentet - tiszta - közvetlen), s hangsúlyozásukként bemutatta ezek ellentéteit is. 2. elõadás - Bodrogi Péter a „Mezopos látás” fénysûrûség tartományain kívül a szkotopos és a fotopos látás tartományait is meghatározta. Ismertette a mezopos tartományban végzett vizsgálatainak eredményeit: a tárgyméretek és sebességek függvényében a felismerési távolságokat és sebességeket. 3. elõadás - Majoros András - „Gondolatok a mesterséges világítás avulásáról”. A világítási eszközök avulási komponenseinek felsorolása után felírta ezek matematikai függvényeit. A

2007. 12.szám

É L E T

függvények változói csak valószínûségszámítással követhetõk, s mint ilyenek nehezen számíthatók. A témát végül egyetlen kérdésben foglalta össze: „túlméretezni vagy optimálisan karbantartani?”, s õ ez utóbbira szavazott, ennek megvalósításához viszont sok mérést kell elvégezni. 4. elõadás - Ditrich Bertalan „A goniofotométer automatizálása” témakörben végzett kísérleteinek céljairól, eszközeirõl és eredményeirõl beszélt diplomatervének ismertetéseként. Az utolsó elõadás elõtt a levezetõ elnök „megszakítjuk adásunkat” bejelentéssel a kérdések feltevésére buzdított. Az érdeklõdések és észrevételek szinte minden elõadáshoz kapcsolódtak, nemcsak a mezopos látással kapcsolatban, hanem a farkasvakságról is, a fizikai avuláson túl az esztétikaira vonatkozóan is, sõt az Országház díszvilágításával kapcsolatban konkrét kérdés is megfogalmazódott. Végül a goniofotometeres mérés is részletes téma volt. Mi, hallgatók sokat tanulhattunk mind a kérdésekbõl, mind a válaszokból. Az utolsó, 20. elõadás címe: „Beszámoló a CIE pekingi konferenciájáról, képekkel” volt. Az elõadó, Síkné Lányi Cecília három fólián vázolta a konferencia lényegét, majd mintegy 100 képpel mutatta be ezt az érdekes világot. A különleges képeket szubjektív, elgondolkodtató szöveggel kísérte.

VIII. RÉSZ, ZÁRSZÓ Az Ankét összegzését, méltatását és kritikáját Nagy János elnök úr adta meg. Az újításokkal (a felépítés tematizált volt), a felkért elõadókkal és felkért résztvevõkkel (fizika tanárok) kapcsolatban csak az utolsónál volt hiányérzete, kevesen jöttek, de akik ott voltak, aktívan vettek részt. Következõ pontként a Világítás Házának feladatairól beszélt, ami többek között a világítási kultúra ismertetése, szervezése, az Ankét tanúságainak levonása, az iskolák igényeinek felmérése, és ezek alapján elõadások szervezése! A fizikatanári felvetésekre reagálva megállapította, hogy valóban javítani kell a szakkönyvellátáson. (A szerzõ megjegyzése: kereken 30 éve jelent meg a Gergely Pál szerkesztette ”Gyakorlati világítástechnika”, és 45 éve a Faragó–Maróti féle Világítástechnika.) E témakör kapcsán Elnök úr bejelentette, hogy készül a VII. Világítástechnika évkönyv, amelynek tematikája FÉNY - TÉR - KÉP, s egyúttal felkérte az Ankét elõadóit, hogy elõadásaikat „cikkesítve” küldjék meg Kosztolicz István szerkesztõ úrnak. Ezt követõen felhívta a figyelmet, a Világítás Háza következõ programjaira, a 2008. évi közvilágítási ás hallgatói ankétokra, továbbá a Lumen V4 konferenciára. Bejelentette, hogy a csillagászok és a zöld-szervezetek „nyomására” környezetvédelmi rendelet készül a fényszennyezés ellen, de ennél „nekünk is kell bábáskodni!” Végezetül meghívta a tagságot a december 11-i évzáró közgyûlésre, majd bezárta a 2007. évi Világítástechnikai Ankétot.

Dr. Vetési Emil c.egy.docens, a MEE-VTT tagja [email protected]

ELEKTROTECHNIKA

27

V I L L A M O S P O R

T

E N E R G I A R É

AKIT BEMUTATOK A TISZTELT OLVASÓNAK, DR. VAJDA ISTVÁN, A BME VILLAMOS ENERGETIKA TANSZÉK VEZETÕJE A dolgozószobában, ahol beszélgetünk és ahol dr. Vajda István is dolgozik, a nagy elõd Zipernowsky Károly birodalmának néhány meghatározó darabja fogad. Az iratszekrények, a tekintélyes íróasztal, a karosszék, mind-mind rá emlékeztetnek. A gyönyörû állóóra neki is az idõ múlását jelezte, akárcsak jelenlegi lakójának. Hogyan dolgozik az okleveles villamosmérnök, tanszékvezetõ, az MTA Doktora, valamint számtalan tisztség tulajdonosa ebben a nem mindennapi környezetben? Már több mint öt éve dolgozunk együtt a MEE elnökségi bizottságaiban. Ez alkalommal nem közös feladataink egyeztetjük, hanem egy életpálya az, amelyet a lap olvasóinak szeretnék bemutatni. Beszélgessünk az útról, amely idáig vezetett, és arról a munkáról, amely a nevedhez kötõdik, a „szupravezetõ”-rõl. Honnan indult az életed, milyen volt a családi indíttatás? Kik azok a személyek, akik meghatározóak voltak pályád alakításában? Szüleimmel, bátyámmal, szûkebb-tágabb családommal egész életemben szoros kapcsolatom volt és van ma is. Apám sajnos korán elment közülünk. Mind az általános iskola, mind a budapesti Fazekas Gimnázium meghatározója volt életemnek. Itt orosz-angol szakon végeztem, az iskolai barátságok végigkísérik életem. A humán beállítottságú osztályból végülis a mûszaki területet ketten választottuk. Még egy érdekesség, hogy három házaspár került ki az osztályból, ebbõl feleségemmel mi vagyunk az egyik. Érdekes az egybeesés, hogy õt is 2005. július 1-jén nevezték ki a Széchenyi Könyvtár osztályvezetõjének, amikor engem tanszékvezetõnek. Melyek voltak életed fõbb állomásai? Kik és mik határozták meg „karrieredet” a kezdetektõl napjainkig? Egyetemi tanulmányaimat Leningrádban kezdtem, majd a BME Villamosmérnöki Kar Erõsáramú Szakán, B tagozaton folytattam. Sok kiváló tanárom volt, akik közül Tõke Gyula docenst azért emelném ki, mert késõbb csoportvezetõm volt, és nagyon sokat kaptam tõle, nemcsak szakmailag, hanem emberileg is. Szoros, baráti viszony alakult ki közöttünk, ezért nagyon megrázott korai halála. Õ volt az, aki felkeltette az érdeklõdésemet és elindított a szupravezetõk alkalmazásainak irányába. Az akkori tanszékvezetõ, Retter Gyula professzor intenciójára került a téma a tanszékre, és neki köszönhetõ, hogy szerepet kapott az oktatásban és a kutatásban. Diplomatervemet a szupravezetés forgógépes alkalmazásairól írtam. A végzést követõen ösztöndíjasként kerültem a Villamos Gépek Tanszékre. Sokszor jártam konzultálni az ELTE TTK-ra Kirschner István professzorhoz, aki az alacsony hõmérsékletek fizikájának ismert tudósa, és aki a hazai szupravezetõkutatás nemzetközi hírû kutatója. Õ is jelentõsen segítette és támogatta az itteni tanszéken a szupravezetõ-kutatást és oktatást. Köszönet illeti egy másik tanáromat, Giber János professzort, aki a szupravezetõk fizikájának és anyagtudományának megismerése irányba terelt, és mindmáig követi pályám alakulását. Az egyetemen egy újabb, egész életre szóló barátsággal gazdagodtam, amely kiterjed kettõnk családjára, és amely gyerekeinkre is öröklõdött.

28

Terveidbõl milyen eredmények valósultak meg? 1986-ig az alacsony szupravezetõk alkalmazásainak témájában dolgoztam. Jelentõs fordulatot 1986. hozott, amikor két, Nobel-díjat kapott svájci fizikus felfedezte a magashõmérsékletû szupravezetõ anyagokat (MHS). Kutatásaink elsõsorban zárlati áramkorlátozók, szupravezetõs mágneses csapágyazású lendkerekes energiatárolók, kisebb intenzitással a szupravezetõs forgógépek, valamint a szükséges elméleti alapok kidolgozásának témáira irányultak. A Supertech Laboratórium (akkor még SuperTech Consortium néven) 1996-ban alakult a Dr. Schmidt István által vezetett Villamos Gépek és Hajtások Tanszéken belül. Ugyanakkor Dr. Krómer István elnöksége alatt, a MEE keretein belül megalakítottuk a Szupravezetõk és Alkalmazásaik Munkabizottságot is. Mindkettejüknek azóta is sokat köszönhetünk. Dr. Lukács József akadémikus alapító tagja laboratóriumunknak és támogatását megalakulásunk óta folyamatosan élvezzük. Tevékenységünk a szupravezetõk erõsáramú alkalmazásainak kutatására jött létre. Kutatási-fejlesztési megbízásaink más, így a hagyományos és nem konvencionális villamos energia átalakítás, a mérnöki problémamegoldás területei felé is kiterjedtek. Arra törekszünk, hogy olyan új termékek létrehozásában mûködjünk közre, amelyek az ipari felhasználás célját szolgálják. Egy EU-s projekt keretében önkorlátozó transzformátor kutatási-fejlesztési programjában is közremûködünk.

ELEKTROTECHNIKA

A Sydkraft AB - mai nevén E.ON Sverige - olyan céges partnerünk, amely lassan tíz esztendeje nemcsak szakmailag, hanem anyagilag is támogatja a laboratóriumunk szakmai-tudományos programját. Kapcsolatunk a mindennapokban Lars Sjunnesson professzor és Sárosi György nemzetközi elismertségû generátor-szakértõ személyein keresztül valósul meg. Hogyan alakultak ki nemzetközi kapcsolataid? Kutatási-fejlesztési feladataink nagy része multidiszciplináris munkamegosztás és közös munka, melyben jelentõs külföldi partnereinkkel mûködünk együtt. Ma körülbelül húsz külföldi egyetem, kutatóintézet, cég kutatócsoportjaival van rendszeres szakmai kapcsolatunk. Melyek voltak azok az események, rendezvények, amelyekre szívesen emlékezel? 1995-tõl tíz éven keresztül, minden évben Nyári Egyetemet szerveztünk a magashõmérsékletû szupravezetõk erõsáramú alkalmazásainak témákörében felsõéves egyetemistáknak, doktoranduszoknak, fiatal kutatóknak. Az elõadás-sorozatot a késõbbi években laboratóriumi gyakorlatokkal egészítettük ki, a hallgatók saját kutatási eredményeikrõl konferencia-programban számoltak be. Az elõadások anyagát tankönyvben jelentettük meg A Nyári Egyetem sorozatot 2002-2004 között az Európai Unió támogatásával Advanced Studies on Superconducting Engineering címmel rendeztük meg. Nyári Egyetemünk nagy nemzetközi elismerést és hírnevet szerzett, öregbítve oktatásunk magas színvonalának hírét. Sikeres sorozatunk volt az 1996-tól szervezett „Luki suli” háromnapos elõadássorozat, amely „Az ötlettõl a megvalósításig” mottó alá szervezõdött a mérnöki problémamegoldás témakörében, hazai elõadókkal és résztvevõkkel. Az European Science Week (Európai Tudomány Hete) sorozat keretében „Szupravezetõk a mindennapi életben: Mágikus vonzás” címen szerveztünk kiállítást, ehhez csatlakozó elõadásokat és mûhelytalálkozókat Magyarország egyetemi városaiban, külföldön Jénában, Caen-ban, Oxfordban, Barcelonában és Katalónia más városaiban. A rendezvény-sorozat jelentõs hazai és nemzetközi sikert hozott számunkra. Mi az a feladat vagy cél amit Te személyesen vagy a kollégáiddal együtt szeretnél elérni? Régi tervem, egy teljesen szupravezetõs kiserõmû-modell létrehozása néhány 10 kW teljesítmény szinten. Folytatódjon a „Nyári Egyetem”. Ennek a tervnek a megvalósításához támogatókat keresünk. A Villamos Energetika Tanszék, a kar és az egyetem erõs, meghatározó tanszéke maradjon és tovább fejlõdjön. Új termékek létrehozásában mûködjünk közre. Fiatal kollégáim magas ívû pályát fussanak be. Gyerekeim tervei kedvük szerint teljesüljenek Magamnak békés, szeretetteli, tartalmas életet. Milyen elismerései vannak tevékenységednek? Számomra a lényeges elismerés a környezetemé, akik szeretnek és akiket én is szeretek. Családom, barátaim, a kollégák, akikkel együtt dolgozom, akár idehaza, akár külföldön. Fontos a tanszéki kollektíva. Fontos az, hogy a hallgatók, akiket tanítok, értékeljék a munkámat, szívesen tanuljanak tõlem. Fontosak azok a fiatalok, nemrég még tanítványaim, akik ma már kollégáim, és akikre jelentõs, nagy felelõsséggel járó, európai szintû szakmai feladatokat bízhatok. Mesélj valamit magánéletedrõl, a családról és hobbijaidról. Édesanyám nyáron töltötte be 89. életévét, büszke vagyok arra, hogy ma is tevékeny. Feleségem Külkereskedelmi Fõiskolát, késõbb könyvtárosi szakot végzett. Õ is egyesületi tag, akárcsak én. Õ a Könyvtárosok Egyesületében aktív, én a MEE-ben. Két felnõtt gyermekem, egy lányom és egy fiam van. Sok éven át munkával teltek a hétvégék és az ünnepek is. Szívesen csinálom, a munka számomra örömforrás. Az utóbbi években több figyelmet és idõt fordítok a feltöltõdésre, friss élmények szerzésére. Ha van idõm, nagyon szeretem a mozit, olvasok vagy kirándulok, komolyzenét hallgatok a legszívesebben. Ha van rá idõm, szívesen hallgatok meg egy-egy koncertet. Gyerekkoromban tanultam hegedülni, a gimnázium zenekarában is játszottam. Nemrég újra elõvettem a hegedûmet, a zene kikapcsol és feltölt. Búcsúzóul szívbõl kívánom, hogy munkádban további szép sikereket érjél és érjetek el, és minél elõbb teljesüljön a „kiserõmû” vágyad is.

Tóth Éva KMB elnök

2007. 12.szám

É R I N T S ÉZ SE V M ÉL DE E L E M

VÁLOGATÁS KÜLFÖLDI MÉDIÁKBÓL

MAGAS HÕMÉRSÉKLETÛ SZUPRAVEZETÕ A magas hõmérsékletû szupravezetõk újabb területeken használhatók fel. Az abszolút nulla fok eléréséhez igen drága berendezések szükségesek. Ezért csak olyan esetben alkalmazták, ahol elkerülhetetlen volt, elsõsorban a mágneses-rezonancia-tomográfoknál (MRT). Miután egyes ipari berendezéseknél is szükséges a szupravezetõ, Japánban már egy 500 m hosszú ellenállásmentes vezetéket is építettek, egy speciális kerámia anyagból. Természetesen ez a „magas” hõmérséklet is -139 oC, amit viszont már olcsó folyékony nitrogénnel is elõ lehet állítani. A -273 oC abszolút mínusz elõállításához drága folyékony héliumra van szükség. Ábránkon egy Siemens laboratóriumban történõ magas hõmérsékletû (-139 oC) szupravezetõ elõállítása látható. VEÖ Ö JOUNAL 2006 október

MODERN SÍLIFTEK A síliftek terjedése megállíthatatlan. Fontos, hogy az új liftek kényelmesebbek, gyorsabbak, és fõleg még biztonságosabbak legyenek. A lágy indulás, a gyors siklás és az óvatos fékezés a megérkezéskor csökkenti a sok utasnál fellépõ stresszt. A nagyobb kabinkapacitás csökkenti a várakozási idõt. Az új felvonók villamos berendezései biztosítják ezeket a kényelmi igényeket. Az ABB legújabb síliftjeinél tökéletesítették a fékezõ motorok energia-visszatáplálását, ez az energiatakarékosságon túl környezetvédelmi szempontból is lényeges. Ezeken a lifteken minden automatizálva van, ami a menetidõ csökkenésén túl a biztonságot is növeli és az alállomások zaját is csökkenti. Az ábrán a 3057 méteres csúcsra közlekedõ St. Moritz melletti Corviglia-Piz Nair sílift látható. Bulletin 24 4/25 2006.

LEHÍVHATÓ SZÉLENERGIA A megújuló energia legyen tiszta, környezetkímélõ és biztos. Mindenekelõtt a szélenergiából várható egy jelentõs jövõt ígérõ áramforrás. Nagy problémát jelent azonban, hogy ha nincs szél, nincs energia. Kihívást jelent tehát a szélenergiát veszteség nélkül raktározni nemcsak úgy, hogy igény esetén rendelkezésre álljon, hanem megfizethetõ is legyen. Ezt a rendszerbe beépített tározós erõmûvekkel lehet megoldani, de ilyeneket nem mindenütt lehet létesíteni. Az amerikai General Compressor ennek a feladatnak a megoldására vállalkozott. Ezt a technológiát „Dispatchable Wind”-nek nevezték el. Ez a technológia megoldja, hogy a nyert szélenergiát sûrített levegõ segítségével

2007. 12.szám

gyakorlatilag veszteségmentesen lehessen elraktározni, és az igénynek megfelelõen közel 100%-ban bármikor lehívhatóvá váljék. A jövõben - az új rendszernek köszönhetõen - a szélenergia-farmok az aktuális szélenergiától függetlenül a nap 24 órájában, bármikor állandó energiát képesek szállítani, sõt az igényeknek megfelelõen ad hoc nagyobb energiamennyiséget is tudnak adni. A tervek szerint egy 600 MW teljesítményû, „raktározással” kombinált szélerõmûpark energia tárolásához egy 75 km hosszú nagynyomású csõrendszerre lesz szükség, a csövek átmérõje 0,5-1,5 m. Ábránkon egy „hagyományos” szélenergia park látható. Bulletin 16/20077.

REKORD NAPERÕMÛ NÉMETORSZÁGBAN Szinte naponta születnek rekordok, egyre nagyobb teljesítményû napelem-parkok épülnek. Ezek közül is kiemelkedik a németországi Brandis (Szászország) kisvárosban épülõ 200(!) futballpálya nagyságú 40.000 kW névleges teljesítményû 110 hektár területû létesítmény. Az 550.000 db vékonyréteg technológiával készült „First Solar FS-265” modul teljes felülete kereken 400.000 m2. Az éves energiatermelés kb. 40 millió kWh, ezzel 16.000 háztartást látnak el villamos energiával és 25.000 t CO2 kibocsátást takarítanak meg. A létesítményt 30-40 év élettartamra tervezik. A keletkezett egyenáramot 35 váltakozó áramú átalakítóállomásba vezetik. A teljes beruházás 130 millió Euró. 10 éven belüli biztos megtérülésre számítanak, miután az elsõ években 33 cent, a késõbbiekben 38 cent díjazás jár kilowattóránként, ami 14 millió Euró bevételt jelent évenkénti átlagban. Az ábrán a 60x120 cm-es paneleknek az alumínium sínrendszerre történõ felszerelése látható. A teljes berendezés 2009-re készül el. VDI nachrichten 31 aug. 20077.

A VILLAMOSOK RENESZÁNSZA EURÓPÁBAN Az Európai Beruházási Bank számos közúti villamos, metró és helyiérdekû villamos vasút építését és modernizálását finanszírozza Európában, amivel a környezeti terhelést kívánja csökkenteni. Ez a korszerûsítés a városokban élõk életminõségét javítja, és egyúttal a városok gazdasági fejlõdését is elõmozdítja. A finanszírozással 2000 és 2004 között az EU-ban 10 milliárd Eurós beruházás jött létre, amelyet 2008-ig hasonló nagyságrend követ. A finanszírozásban többek között Athén, Alicante, Barcelona, Bilbao, Berlin, Dublin, Düsseldorf, Manchester, London, Madrid, München, Montpellier, Bordeaux, Strassburg, Prága és Budapest is részesült. Ábránkon a legújabb, Montpellierben létesített városi villamosvonal látható. Bulletin 20/2006.

Szepessyy Sándor

ELEKTROTECHNIKA

29

G O N D O L A T O K

SZÉP ESTÉKET! „…mikor éjfél eljõ, férfiasan kezet fog múlttal a jövendõ.” (Kányádi Sándor: Ballag már)

Az esténként felcsillanó díszítõ fényfüzérek az ország széltében-hosszában immár napok óta hirdetik téli ünnepeink közeledtét. Mintha egyre fényesebbek lennének estjeink, a fölvillanó, csillogó-villogó dekoratív világításoktól, az üzletek, bevásárló központok díszes kirakataitól, káprázatos reklámjaitól. Év vége közeledtével egyre ünnepibb a hangulat már munkahelyeinken is, habár még mindig nagy a hajtás, de mindannyian tudjuk már nem sokáig. Itt van nyakunkon a Karácsony, a Szilveszter, s kinek-kinek a maga év végi ünnepe. Lelkileg is igyekszünk felkészülni az év végi szép estékre. Ilyenkor eláraszt bennünket is egy belsõ ragyogás… Mintha a fények ünnepe közeledne év végével. A szeretet ünnepe, milyen szép megfogalmazás! De vajon az-e minden hajlékban? Atomizálódó társadalmunkban egyre szûkül az együtt ünneplõk köre. Igen, mert mindenki önkéntelenül egyre jobban befele fordul. Nem hiába, hisz zord idõk járnak mostanság mifelénk. Rombol mit, ahogyan ér, a lelkiismeretet, a jó szándékot, a segítõkészséget, az együvé tartozás érzetét, az igazságosságot, a becsületet, az erkölcsöt… Mindazt, amitõl ember az ember. Barátságok szûnnek meg, családok öröklángja alszik el, elhidegülnek a családi közösség tagjai, és fordítanak hátat egymásnak testvérek. Errõl is mi tehetünk, a jelenben élõ emberek, nem más! Pedig a szeretet ünnepe a családról, a barátokról, az emberi megbocsátásról kell(ene) szóljon. Ehelyett elanyagiasodott világunkban az õszinte szeretet helyét átveszi az ajándékok tömkelege. Mintha az pótolná a szeretetet, a sok-sok elmaradt köszönetet, a megbocsátást, a baráti jó szót.

30

Ám mindezzel együtt szépek ezek az esték, kinek családi, kinek baráti körben - már ahol megmaradt e szép szokás. Szomorú csak azoknak, akik magukra maradtak, mint egy szál pislákoló gyertya, egyedül a nagyvilágban, és nem kopog be hozzájuk senki, ha mást nem, szép estét kívánni. Talán egyesületünk szervezeteinek is eszébe juthatnának azon tagtársaink, akik e sorsra jutottak. Biztosan jól esne valamennyiüknek. Még el sem múlnak karácsonyi fényben úszó szép estéink, nyakunkon a Szilveszter. S lám, nem sokára újból mögöttünk hagyunk egy évet A szilveszteri koccintások hangja már elõre fülünkben cseng, és képzeletünkben fel-felvillannak a tûzijátékok csillogó-villogó, varázslatos fényei. Érkezik a jókívánságok ideje, ám addig is elõre gondolkodhatunk az újévi fogadalmakon. Igen, itt az évváltás ünnepe, a hangulat már tetõzik, és feledésbe merülnek hétköznapjaink. Ünnepre, mulatságra, egy újabb fényekkel elvarázsolt szép estére készülünk.

ELEKTROTECHNIKA

Nem is tudom, mit is ünneplünk, miért is mulatunk Szilveszterkor? Annak örülünk, hogy magunk mögött hagytunk egy sikeres, vagy esetleg kudarcos évet, netalán annak, hogy megéltünk még egy évet egészségben? Tulajdonképpen mindenkinek mást-mást jelent ez az ünnep: visszaemlékszik az év történéseire, örül gyermekei sikerének, talán megbocsát, túlteszi magát a kellemetlen eseményeken, próbál felejteni (részben az alkohol mámorában)… S lám itt van nem sokára az újesztendõ tele rejtelmekkel, sok-sok titokkal elõttünk. Van, aki várja, mondván hátha a jövõben jobb lesz, más pedig sorsába beletörõdve, az idõ múlását tudomásul véve kezdi a következõ évet is. Igaz, sok jó hírt nem hallottunk elõzetesben a 2008. évrõl sem. Sõt, túl sok, az életünket nehezítõ körülmény és esemény elõzi meg jöttét. Az elõszele elbizonytalanító számunkra: drágulás, leépítés, átszervezés, reform, bezárás, megszüntetés, elbocsátás, új adó,… Csak úgy terjednek az éterben és a lapokban nap, mint nap a vészjósló, aggasztó hírek. Immár itt van nyakunkon az újév, néhány nap múlva benne élünk, azt remélve, hogy azért megleszünk valahogy, túléljük ezt is, mint a sok elõzõt, ha már ez a sors adatott meg nekünk. Túléljük, és túlélik azok az embertársaink is, akiknek élete idõközben nehézre fordult, amennyiben valamennyien sorsközösséget vállalva velük, segítünk rajtuk. Ki-ki a maga módján tehet érdekükben. Ha össztársadalmi szinten nem is, de legalább a mi kis mikroközösségünk, egyesületünk, és tagszervezeteink legyenek szolidárisak, összetartók! Ne engedjük lecsúszni embertársainkat, tagtársainkat, figyeljünk oda egymásra, megéri! Segítõ készségünket egyszer majd egy ragyogó szép estével meghálálja a sors. Szép, fényes örömteli estéket, és boldog ünnepeket kívánok minden tagtársunknak, valamint az Elektrotechnika olvasóinak!

Z. Nagy János

A MEE Villamos Energia Társasága minden kedves tagjának, valamint a lap Olvasóinak ezúton kíván kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet! MEE-VET Vezetôsége

2007. 12.szám

T A R T A L O M J E G Y Z É K

-

H I R D E T É S

2007. ÉVI TARTALOMJEGYZÉK Az év utolsó lapszámában visszatekintünk, számot adunk a megjelent szakmai cikkekrõl. Íme hát a lista, lássuk melyek voltak azok a tématerületek, amikrõl az újság egyes számai ismertetést adtak. Horváth Zoltán Felelõs szerkesztõ

SZEPTEMBER • Gyurkó István, Pénzes László: Szélerõmû csatlakoztatása az ÉMÁSZ Hálózati Kft. közcélú hálózatán • Nagy János: Hogyan tovább izzólámpa? • Radek Sponar, Kamil Vrba, David Kubanek: Universal Conveyor - novel active device suitable for analog signal processing

JANUÁR • Jagasics Szilárd: Fognyomaték csökkentési módszerek állandó mágneses szinkron szervomotorok esetén • Dr. Samu Krisztián: A színhelyes számítógépes megjelenítés biztosítása

OKTÓBER • Komlós Ferenc: Igény a hõszivattyúra • Horváth Miklós, Dr. Borka József: Ívhegesztõ technológiák és elektronikus áramforrásaik

FEBRUÁR • Dr. Bürger László, Decsi Tamás, Gölöncsér Péter, Kovács Péter, Molnár, Olasz Ferenc, Sulyok Zoltán: A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve 2006. • Dr. Szunyogh István: Villamos fogyasztásmérõk rosszhiszemû befolyásolása (áramlopások) MÁRCIUS • Szôke Larisza: Teljesítménynövelés a paksi atomerõmûben • Darvas István: Busz rendszerek lehetõségei és jelentõsége a fogyasztói biztonság érdekében ÁPRILIS • Dr. Horváth Tibor: A nemzetközi, villámvédelmi szabványok kritikája • Dr. Hunyár Mátyás, Dr. Schmidt István, Dr. Veszprémi Károly, Dr. Halász Sándor: Áramgenerátoros hálózati áramirányítók szûrõköreinek méretezése

NOVEMBER • Arató Csaba: Az új villamos energia törvényrõl • Istók Róbert: Az indukciós lámpa zavaremissziói 30MHz fölött • Dr. Schmidt István, Dr. Veszprémi Károly, Dr. Hunyár Mátyás: Kétoldalról táplált szélgenerátor mezõorientált szabályozása DECEMBER • Dr. Sibalszky Zoltán: A megújuló energiaforrások felhasználásának lehetõségei Magyarországon az EU csatlakozás után • Ehrler Jens, Fehér Zoltán, Respondek Peter, Vasvári Sándor: Fogyasztásmérõk villám- és túlfeszültség-védelme az EU-s elvárások tükrében • Horváth Miklós, Dr. Borka József: Univerzális elektronikus áramforrások építõelemei ívhegesztõ berendezésekhez

MÁJUS • Dr. Borsányi János: Az UGR-diagramok (A káprázás értékelése görbék alapján) • Gyutai Viktória, Dr. Kránicz Balázs: Fényszennyezés mérése • Schanda János: 100 éves a világító dióda • Arató András: A foton évszázada • Kulcsár Ferenc, Szilas Péter: Beindultak a Csepeli Vas- és Fénymûvek • Deme László: Esztergom, a legvilágosabb magyar város • Berkó Tamás: Múzeumi vitrinek világítási megoldásai • Császár Attila: Az energia-hatékonyság új eszközei a közvilágításban • Ing. Jitka Mohelníková, Phd: Világítás fényvezetõ csövekkel • Dr. Takács György: Nagyfeszültségû alállomások nagykiterjedésû, szabadtéri technológiai területeinek világítása JÚNIUS • Dr. Güntner Ottó, Dr. Varga László: Vezetõsodronyok átviteli kapacitás növelésének lehetõségei és korlátai • Dr. Mosonyi Emil: A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai JÚLIUS – AUGUSZTUS • Sulyok Zoltán: Átviteli kapacitások, határkeresztezõ távvezetékek • Major László: Tündérmesék elektronikus tananyagokban • Heckl Tamás, Varga Balázs: Környezetbarát SF6 mentes kapcsolókészülék fejlesztése • Hirmann László: Gyakorlati tapasztalatok a közvilágításban a nátrium lámpák szemszögébõl • Kerényi A. Ödön: Adatok a teljes piacnyitás megítéléséhez

2007. 12.szám

31

ELEKTROTECHNIKA

H I R D E T É S

-

S U M M A R Y

Az ÉMÁSZ megalapozza az Észak-magyarországi régió korszerû infrastruktúráját Az Észak-magyarországi Áramszol-

1 milliárd 875 millió forintba került,

gáltató (ÉMÁSZ) Nyrt. nagyszabású

ugyanakkor ezért az összegért egy

fejlesztésbe kezdett az elmúlt évek-

modern, minden mûszaki és környe-

ben. Jól szemlélteti ezt, hogy csak

zetvédelmi követelménynek megfele-

2007-ben 9 milliárd 840 millió forin-

lõ állomást létesített az ÉMÁSZ. A be-

tot költött hálózati beruházásokra.

ruházásnak terenye

és

köszönhetõen

Bátony-

környékének

energia-

kapcsán,

ellátása és annak üzembiztossága

2 milliárd 550 millió forintot fordított a

jelentõsen javult, a 20 kV-os kapaci-

Idén

a

korszerûsítések

fõelosztóhálózat fejlesztésére, 4 milli-

Lavajné Dóka Éva, Nagybátony polgármestere és dr. Konrad Mussenbrock, az ELMÛ-ÉMÁSZ igazgatósági tagja felavatja a megújult Nagybátonyi transzformátorállomást

árd 630 milliót az elosztóhálózat, és további 1 milliárd 440 millió forintot a mérési

rendszer

fejlesztésére

tásbõvítéssel pedig kielégíthetõ lett a Bátonyterenyei Ipari Park fogyasztóinak teljesítményigénye is. A fejlesztések keretében 2008-ban fejezõdik

-

melynek keretében közel 77 ezer fo-

környezetvédelmi állapotfelmérés és

be

gyasztásmérõ került lecserélésre és

kármentesítés.

állomás

korszerûsítésre a fogyasztói oldalon.

fordít az ÉMÁSZ továbbá a talaj- és

átadásra

levegõszennyezés

Különös

figyelmet

a

Gyöngyösi

transzformátor-

rekonstrukciója, kerül

a

valamint

Miskolc-Észak

megakadályozá-

120/20 kV-os transzformátorállomás

A hálózat fejlesztése mellett kiemelt

sára, az alacsony zajkibocsátásra és

is. Ezek az állomások új fejezetet

szerepet kapott a közvilágítási rend-

az élõvilág védelmére.

nyitnak meg a korszerû áramszol-

szer

új

lendülettel

való

gáltatásban, s a folyamatban lévõ

tovább-

fejlesztése és a környezet védelme

E

részeként

további fejlesztésekkel együtt komoly

is. Mivel az áramszolgáltató kiemelt

2007 októberében ünnepélyes kere-

elõrelépést jelentenek a régió mo-

figyelmet fordít a környezet meg-

tek között átadták a 120/20 kV-os

dern infrastruktúrájának megalapozá-

óvására, ebben az évben mintegy

Nagybátonyi

sában.

240 millió forintba került az átfogó

is. Az állomás teljes rekonstrukciója

jelentõs

fejlesztés

transzformátorállomást

(X)

SUMMARY Dr. Zoltán Sibalszky: Perspectives in the use of regenerative energy sources in Hungary after the EU membership

The use of the regenaritve energy sources will be year for year more important. The EU members till 2012 have to product 12 % from their energy demand from this sources. Now Hungary is also a member, but we could make the agreement, till 2012 to product only 6,2 % of the demand, considering the situation in Hungary. This can come mostly from biomass, than from geotermal energy,and from wind-energy, but it have an encouraging future only in the case, if the government continues to find targets for the use of the regenerative sources.

32

ELEKTROTECHNIKA

Ehrler, Jens - Zoltán Fehér - Respondek, Peter - Sándor Vasvári: Lightning and overvoltage protection of energy meters considering EU’s expectations The Directive of the European Union is drawing up new complex requirements in contrast with future energy meters. These requirements will have been realised by Germany by 2010. The tasks to be carried out: distant reading of energy meters, calculation of consumpted energy in electronic way, production of a reliable energy meter and electrical energy supplier system, making of an adequate EMC oriented lightning and overvoltage protection of electronic consumer equipment.

Miklós Horváth - Dr. József Borka: Arc welding technologies and their electronic supply unit

The paper summarises the requirements for welding supply units implementing the arc welding procedures. The similarities and sharp deviations are shown clearly by comparing the above requirements. Analysing them thoroughly, the possibility for buildingup a common, universal welding unit for all three arc technologies can be seen which results in numerous practical and economic advantages.

SUMMARY 2007. 12.szám