ULTRAFUTÓK MAGYARORSZÁGI SZÖVETSÉGE
ALAPSZABÁLY
2006
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§
(1) Az Ultrafutók Magyarországi Szövetségének (a továbbiakban: Szakági Szövetség) a Magyarországon mőködı, az atlétika sportágban a sportági versenyrendszerben részt vevı sportszervezetek tevékenységét összehangoló, munkájukat elısegítı, az atlétikai sportágat irányító, önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezı szervezet.
(2) A Magyar Atlétikai Szövetség (országos sportági szakszövetség) alapszabályának rendelkezése alapján a Szakági Szövetség a Magyar Atlétikai Szövetség jogi személyiséggel felruházott területi szervezeti egysége. A Szakági Szövetség mőködését a sportról szóló 2004. évi I. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény, a közhasznú szervezetekrıl szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a Magyar Atlétikai Szövetség szabályzatainak rendelkezései szabályozzák. 2.§ A Szakági Szövetség neve: A Szakági Szövetség rövidített neve: A Szakági Szövetség székhelye: A Szakági Szövetség mőködési területe:
Ultrafutók Magyarországi Szövetsége UMSZ 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. országos
3.§ A Szakági Szövetség:
1.) emblémája (logó): 2.) zászlaja: 3.) pecsétje:
II. A SZAKÁGI SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI 4.§ (1) A Szakági Szövetség célja az atlétika sportág mőködésének elısegítése az ultrafutó szakágban, a fejlesztési célkitőzések meghatározása és ezek megvalósítása. (2) A Szakági Szövetség feladatai a) elısegíti az atlétika mőködését, együttmőködik a Magyar Atlétikai Szövetséggel az éves versenynaptár összeállításában, b) megrendezi a hatáskörébe tartozó hazai és nemzetközi versenyeket, c) képviseli az atlétika sportág érdekeit a közigazgatási szervek, egyéb szervezetek felé, d) intézi az atlétika azon vitás ügyeit, amelyek nem tartoznak a Magyar Atlétikai Szövetség vagy más szerv hatáskörébe,
e) vezeti az atlétikai nyilvántartásokat, f) ellátja a sportolók igazolásával és átigazolásával kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat, g) ellenırzi a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek és módszerek tilalmának betartását, h) gyakorolja a Fegyelmi szabályzatban meghatározott sportfegyelmi jogkört, i) ellátja a Magyar Atlétikai Szövetség által, valamint a saját alapszabályában meghatározott, illetıleg a közgyőlés által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. III. A SZAKÁGI SZÖVETSÉG TAGSÁGA 5.§ A Szakági Szövetség tagsági viszonyai (1) A Szakági Szövetség rendes tagja a Magyar Atlétikai Szövetséggel tagsági jogviszonyt létesített, Magyarország területén székhellyel rendelkezı sportszervezet (sportegyesület, sportvállalkozás), amely ultrafutó szakosztályt mőködtet. (2) A Magyar Atlétikai Szövetségbe felvételt nyert sportszervezetet a Szakági Szövetség – az errıl szóló értesítés kézhezvétele után – nyilvántartásba veszi. (3) A Szakági Szövetségnek természetes személyek is tagjai lehetnek pártoló tagként. 6.§ A tagsági jogviszony keletkezése és megszőnése (1) A sportszervezet, egyéb szervezet, valamint a magánszemély a tagfelvételi kérelmét a Magyar Atlétikai Szövetségnél nyújtja be. (2) A Szakági Szövetségi tagság a nyilvántartásba vétellel keletkezik és lemondással, kizárással, valamint törléssel szőnik meg. (3) A Szakági Szövetség tagjai tagdíjat fizetnek. (4) Törléssel szőnik meg a természetes személy pártoló tagsága a tag halálával, valamint a tagdíj elmaradása miatt is. A tagsági díj befizetési határideje a tárgyévre vonatkozólag január 31. Hat hónapot meghaladó tagdíjelmaradás esetén a pártoló tag tagságát törlik. (5) A Magyar Atlétikai Szövetségbıl való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerıs büntetésként lehet alkalmazni. A kizárás a tagot nem mentesíti a tagság idején keletkezett kötelezettségei alól, megszőnik azonban a tagságból eredı jogok iránti igénye. (6) A sportszervezet tagsága megszőnik, amennyiben az atlétikai szakosztályt megszünteti, vagy más sportszervezet részére átadja. 7.§ A Szakági Szövetség pártoló tagjai (1) Pártoló tag lehet az, aki adományaival, munkájával vagy tagsági díj fizetéssel a Magyar Atlétikai Szövetséget vagy a Szakági Szövetséget támogatja. (2) Pártoló tag természetes és jogi személy lehet.
IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 8.§ A tagok jogai és kötelezettségei (1) A Szakági Szövetség rendes tagjának jogai: a) részt vehet a Szakági Szövetség tevékenységében és rendezvényein, b) részt vehet a Szakági Szövetségi közgyőlés határozatainak meghozatalában, c) választható a Szakági Szövetség szerveibe, d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetıleg véleményt nyilváníthat a Szakági Szövetség, valamint szerveinek mőködésével kapcsolatban, e) ajánlásokat tehet a Szakági Szövetséget , a Szakági Szövetség szerveit és az atlétikát érintı kérdések megtárgyalására. (2) A Szakági Szövetség rendes tagjának kötelezettségei: a) a sportág fejlıdésének és eredményességének elısegítése, b) a Szakági Szövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szakági Szövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása, c) a Szakági Szövetségi célkitőzések megvalósítása, d) tagdíj befizetése, e) a Szakági Szövetség hatáskörébe tartozó vitás ügyek rendezésének megkísérlése a Szakági Szövetség keretein belül. 9.§ A pártoló tagok jogai és kötelezettségei (1) A pártoló tag jogai: a) tanácskozási joggal részt vehet a Szakági Szövetség közgyőlésén, b) javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szakági Szövetség, valamint szerveinek mőködésével kapcsolatban, c) javaslatokat tehet a Szakági Szövetséget, a Szakági Szövetség szerveit, valamint az atlétikát érintı kérdések megtárgyalására. (2) A pártoló tag kötelezettségei: a) a Szakági Szövetség Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a Szakági Szövetség határozatainak megtartása, b) a vállalt adomány, munka, tagdíj teljesítése. V. A SZAKÁGI SZÖVETSÉG SZERVEZETE 10.§ (1) A Szakági Szövetség szervei: a) Közgyőlés b) Elnökség c) Ellenırzı Testület
VI. A KÖZGYŐLÉS 11.§ A közgyőlés összehívása (1) A Szakági Szövetség legfelsıbb szerve a tagok képviseletébıl álló közgyőlés. (2) A közgyőlésen a tagok jogaikat a sportszervezetek képviseleti jogosultsággal rendelkezı képviselıinek útján gyakorolják. Képviseleti jogosultsága van: a) az egyesülési törvény szerint: a sportegyesület közgyőlése által megválasztott ügyintézı-képviseleti szerv (elnökség) tagjának, aki bírósági nyilvántartásban szerepel, illetve az ilyen személy(ek) által írásban meghatalmazott olyan magánszemélynek, aki az egyesület atlétikai szakosztályának (ennek híján az egyesületnek) a tagja. Az egyesületi képviseleti jog megosztható. A képviselı természetes személy képviseleti jogát csak személyesen gyakorolhatja, b) a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a sportvállalkozás vezetı tisztségviselıjének. (3) A közgyőlés összehívásának joga az elnökséget illeti meg. (4) A közgyőlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A közgyőlés idıpontját a Szakági Szövetség elnökségének legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania, és annak helyérıl, pontos idejérıl, tervezett napirendjérıl és a beterjesztett javaslatokról a tagokat írásban értesíteni kell. A közgyőlésre az elnökség a részvételre jogosultakon kívül mást is meghívhat. 12.§ A közgyőlés határozatképessége (1) A közgyőlés határozatképes, ha a képviselıknek több mint a fele jelen van. (2) Ha a közgyőlés a meghirdetett idıpontban határozatképtelen, az eredeti idıponthoz képest 1 órával késıbb ugyanolyan napirenddel, ugyanarra a helyszínre összehívott közgyőlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképesnek minısül, ha errıl a meghívóban a tagokat tájékoztatták. 13.§ A közgyőlés napirendje (1) A közgyőlés napirendjét a Szakági Szövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyőlés elé. (2) A Szakági Szövetség közgyőlésének kötelezı napirendje: a) az elnökség beszámolója: - az éves szakmai munkáról, a számviteli és közhasznúsági tevékenységrıl, - a következı év szakmai és pénzügyi tervérıl, b) az Ellenırzı Testület beszámolója, c) a küldöttek megválasztása a Magyar Atlétikai Szövetség legfıbb szervébe, d) a Szakági Szövetség, valamint a sportszervezetek által beterjesztett Alapszabályt módosító javaslatok e) egyéb javaslatok. (3) A (2) bekezdés d) pontjában említett javaslatokat a sportszervezetek a Szakági Szövetséghez nyújthatják be, legalább négy héttel a küldöttgyőlés elıtt. A Szakági Szövetség elnöksége a saját javaslatait, valamint a sportszervezetek által kezdeményezett valamennyi módosító javaslatot, a közgyőlés egyéb tárgyalásra kerülı
anyagaival együtt a közgyőlés elıtt két héttel köteles a sportszervezetekhez eljuttatni. A (2) bekezdés e) pontjában említett egyéb javaslatokat a tagok közvetlenül is tehetnek. Ezeket abban az esetben lehet napirendre tőzni, ha a közgyőlés idıpontja elıtt legalább két héttel benyújtották az elnökséghez. Az e határidı után, vagy a közgyőlésen beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha azt a többség (50%+1 fı) elfogadja. 14.§ A közgyőlés hatásköre A közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály megállapítása és módosítása, b) az elnökség éves szakmai és pénzügyi beszámolójának, illetve a tárgyév szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása, c) a tisztségviselık megválasztása illetve visszahívása, d) a küldöttek megválasztása, e) területi társadalmi szervezet létrehozása, más sportszövetségek területi szervezeti egységeivel, f) mindaz, amit az Alapszabály a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetıleg amelyeket a közgyőlés saját hatáskörébe von g) ha a Szakági Szövetség tevékenységérıl szóló beszámolót a jelenlevı képviselık többsége (50 % + 1 fı) nem fogadja el, az egyben az elnökség felmentését jelenti.
15.§ A közgyőlés határozathozatala (1) A közgyőlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. (2) A közgyőlés titkos szavazással hoz határozatot a Szakági Szövetség tisztségviselıinek, küldötteinek megválasztásakor, illetve más esetben ha ezt a szavazásra jogosultak legalább 1/3-a indítványozza. (3) A közgyőlésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni, melyet a közgyőlésen megválasztott 2 szavazati jogú képviselı hitelesít. (4) A Szakági Szövetség közgyőlése nyilvános. 16. § A tisztségviselık megválasztása (1) (1) A közgyőlés hatáskörébe tartozó tisztségviselık: a) elnök b) elnökség c) Ellenırzı Testület elnöke és tagjai (2) Az (1) bekezdés szerinti tisztségviselıket a közgyőlés 4 évre választja. A közgyőlés olyan tisztségviselıket is választhat, akik nem a tagszervezetek képviselıi. (3) A megválasztott tisztségviselık mandátuma a választási ciklusuk lejárta után még legfeljebb 60 napig lehet érvényes.
VII. RENDKÍVÜLI KÖZGYŐLÉS 17.§ (1) Rendkívüli közgyőlést kell összehívni: a) ha a Szakági Szövetség tagjainak 1/3-a azt kezdeményezi az ok és cél megjelölésével, b) ha a bíróság azt elrendeli. (2) A rendkívüli közgyőlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétıl számított legkevesebb egy hónapon belül össze kell hívni. (3) A rendkívüli közgyőlésre egyebekben a Szakági Szövetség rendes közgyőlésére vonatkozó szabályok az irányadóak. VIII. ELNÖKSÉG 18.§ Az elnökség mőködése, feladatai, hatásköre (1) Az elnökség mőködése a) A Szakági Szövetség tevékenységét két közgyőlés közötti idıszakban a Szakági Szövetség elnöksége irányítja. Az elnökség a Szakági Szövetség mőködését érintı valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak. b) Az elnökségi ülés állandó meghívottja a fıtitkár és az Ellenırzı Testület elnöke. c) Az elnökség maga állapítja meg a munkatervét és az ügyrendjét. d) Az elnökséget legalább évente hatszor (kéthavonta) össze kell hívni. Az ülés helyérıl, idıpontjáról és a megtárgyalandó napirendrıl – az elıterjesztések megküldésével – legalább egy héttel az ülés idıpontját megelızıen írásban értesíteni kell az elnökség tagjait, ill. a meghívottakat. e) Az elnökség a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Határozatképtelenség esetén az elhalasztott elnökségi ülést 14 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben szereplı kérdések vonatkozásában a jelenlévık a jelenlévık számára tekintet nélkül határozatképes. f) Az elnökség határozatait általában nyílt szavazással és a jelenlévı tagok több mint felének igenlı szavazatával hozza meg. Bármely elnökségi tag indítványára az elnökség határozatát titkos szavazással hozza meg. g) Az elnökség ülései nyilvánosak. h) Az elnökség üléseirıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a napirendet, megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, illetıleg a hozott határozatokat. Az elnökség határozatairól a Magyar Atlétikai Szövetséget, az érintetteket, valamint a Szakági Szövetség tagságát írásban kell tájékoztatni. i) Szavazategyenlıség esetén az elnök szavazata dönt. (2) Az elnökség feladatai a) Meghatározza az ultrafutás fejlesztési céljait, erre koncepciókat dolgoz ki és gondoskodik ezek megvalósításáról. b) Gondoskodik a közgyőlés határozatainak végrehajtásáról.
c) Kidolgozza az éves szakmai munkájáról szóló beszámolóját, a pénzügyi beszámolót elkészíti a Szakági Szövetség közhasznúsági jelentését, a pénzügyi és szakmai tervet, és azt a közgyőlés elé terjeszti. d) Jogszabályok és belsı szabályzatok alapján gondoskodik az atléták nyilvántartásáról, e) Fellép a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek használatával szemben. f) Szponzorálási és reklám szerzıdéseket köt a sportág céljainak elérése érdekében. g) Az alapszabályban meghatározott módon szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közremőködik a tagok közötti viták rendezésében, elısegíti a sportágban mőködı sportszakemberek képzését és továbbképzését. h) Sportszakmai bizottságokat hoz létre és szüntet meg. Szükség esetén a bizottságokból kivált személyek helyett újakat kooptál. i) Javaslatot tesz elismerésekre, kitüntetésekre. j) Lehetıségeinek kihasználásával szélesíti a sportág pénzügyi alapjait és gondoskodik a Szakági Szövetség tulajdonát képezı anyagi eszközök megırzésérıl. k) Megfelelı fedezet birtokában dönt a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplı, valamint az elıirányzatot meghaladó kiadásokról. Az elıirányzat felhasználási jogkörében dönt a költségvetési elıirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról. (3) Az elnökség hatásköre a) A Szakági Szövetség közgyőlésének összehívása b) A közgyőlési határozatok végrehajtásának ellenırzése. c) A Szakági versenyrendszer, a versenynaptár versenyeinek kiírásának jóváhagyása. d) A Szakági válogatott keretek jóváhagyása. e) A hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása. 19.§ Az elnökség tagjai (1) Az elnökség létszáma: 5 fı, akiket a közgyőlés választ. (2) Az elnökségbe csak olyan nagykorú magyar, vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezı külföldi állampolgár választható, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától. (3) Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el, és költségtérítésre jogosultak. (4) Az elnökség tagjai: a) elnök b) 4 elnökségi tag (5) Az elnökségi tagok jogai és kötelezettségei: a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételek, javaslatok tétele a Szakági Szövetség mőködésével, az atlétikával kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése az atlétikával összefüggı kérdésekben, a tisztségviselık döntéseivel kapcsolatban, d) javaslattétel elnökségi ülés összehívására, e) megbízás alapján a Szakági Szövetség képviselete, f) a Szakági Szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetıleg végrehajtása. (6) Az elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók. (7) Az elnökségi tagság megszőnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) visszahívással, d) elhalálozással.
IX. ELNÖK 20.§ (1) A Szakági Szövetség legfıbb tisztségviselıje az elnök, aki az elnökség közremőködésével irányítja és vezeti a Szakági Szövetség tevékenységét. (2) Az elnök feladatai és hatásköre: a) az elnökség üléseinek elıkészítése, összehívása és vezetése, b) a Szakági Szövetség képviselete, c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyőlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenırzése, d) tájékoztatja a hírközlı szerveket a Szakági Szövetség tevékenységérıl, e) felügyeli a fıtitkár tevékenységét, f) kapcsolattartás a Magyar Atlétikai Szövetséggel, a megyei önkormányzattal, a városi önkormányzatokkal, a sportigazgatósággal és a tagsággal, g) aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása, h) személyi javaslatok tétele az elnökség által létrehozott bizottságok elnökeire, i) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyőlés, az elnökség, illetve a Szakági Szövetség egyéb szerveinek kizárólagos hatáskörébe, j) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály illetıleg a közgyőlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal, (3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a fıtitkár, vagy az elnökség által kijelölt elnökségi tag helyettesíti. (4) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve átruházhatja az elnökség tagjaira. X. ELLENİRZİ TESTÜLET 21.§ (1) A közgyőlés a Szakági Szövetség gazdálkodásának és vagyonkezelésének folyamatos ellenırzésére Ellenırzı Testületet (a továbbiakban: ET) választ 4 éves idıszakra. Az ET elnökbıl és 2 tagból áll. (2) Az ET elnöke és tagjai a Szakági Szövetségben más tisztséget nem viselhet. (3) Nem lehet a Szakági Szövetség ET elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a Szakági Szövetséggel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. b) A Szakági Szövetség cél szerint juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetı nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Szakági Szövetség tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelı cél szerinti juttatást, c) Az a)-b) pontokban meghatározott személyeknek a PTK 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója. (4) Az ET tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. (5) Az ET éves ellenırzési terv alapján dolgozik amelyrıl a Szakági Szövetség elnökségét tájékoztatja.
(6) Az ET feladata: a) a Szakági Szövetség pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelezı elıírások betartásának ellenırzése, c) az éves számviteli beszámoló felülvizsgálata, d) a gazdálkodás célszerőségének, szabályszerőségének, az elıirányzott bevétele és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata e) a bizonylati fegyelem betartásának ellenırzése, f) a Szakági Szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenırzése, g) beszámoló készítése a Szakági Szövetség közgyőlése részére. 22.§ (1) Az ET tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szakági Szövetség gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, a Szakági Szövetség tisztségviselıitıl tájékoztatást kérni. (2) Az ellenırzések megkezdésérıl az ET elnöke tájékoztatni köteles a Szakági Szövetség elnökét. Az ellenırzés során az ET a pénzügyi-, gazdasági, illetıleg a belsı ellenırzésre vonatkozó szabályok szerint jár el. (3) Az ellenırzés tapasztalatairól az ET elnöke –a vizsgálat befejezésétıl számított 15 napon belül – tájékoztatja a Szakági Szövetség elnökét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot, vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet. (4) A vizsgálatot követıen elfogadott intézkedési terv végrehajtását – az abban meghatározott határidı elteltétıl számított 30 napon belül – az ET utóvizsgálat keretében ellenırzi. 23.§ (1) Az ET köteles az intézkedésre jogosult vezetı szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a Szakági Szövetség mőködése során olyan jogszabálysértés, vagy a Szakági Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértı esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé, b) a Szakági Szövetség vezetı tisztségviselıinek felelısségét megalapozó tény merült fel. (2) A Szakági Szövetség intézkedésre jogosult vezetı szervét az ET indítványra – annak megtételétıl számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidı eredménytelen eltelte esetén a vezetı szerv összehívására az ET is jogosult. XI. A SZAKÁGI SZÖVETSÉG BIZOTTSÁGAI 24.§ A Szakági Szövetség elnöksége egyes szakfeladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságok feladatait és hatáskörét a Szakági Szövetség szervezeti és mőködési szabályzata, mőködésük részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját ügyrendjük állapítja meg. A bizottságok véleményezési, javaslattételi és szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyre rendelték ıket.
XII. FEGYELMI ÜGYEK 25.§ (1) A Szakági Szövetség hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárást az elnökség által felkért, - 3 tagból (1 elnök és 2 tag) álló sportfegyelmi bizottság folytatja le. (2) A sportfegyelmi bizottság határozata ellen a Magyar Atlétikai Szövetség sportfegyelmi bizottságához lehet fellebbezéssel élni, amit a Szakági Szövetség elnökségéhez kell benyújtani. XIII. A FİTITKÁR 26.§ (1) A fıtitkárt az elnökség nevezi ki és menti fel. A fıtitkár tevékenységétt az elnök felügyeli. (2) A fıtitkár feladatai és hatásköre: a) szervezi a közgyőlés és az elnökség határozatainak végrehajtását, b) elıkészíti az elnökség üléseit, ahol állandó meghívottként minden alkalommal részt vesz, c) aláírási és utalványozási jogkört gyakorol, d) megbízás alapján képviseli a Szakági Szövetséget, e) tájékoztatja a hírközlı szerveket a Szakági Szövetség tevékenységérıl, f) gondoskodik a Szakági Szövetségi nyilvántartások vezetésérıl, g) figyelemmel kíséri a Szakági Szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a Szakági Szövetségi határozatok módosítását, h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetıleg a közgyőlés vagy az elnökség hatáskörébe utal, (3) A fıtitkár tevékenységérıl a Szakági Szövetség elnökségének számol be. XIV. A SZAKÁGI SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 27.§ (1) A Szakági Szövetség éves költségvetés alapján dolgozik. (2) A Szakági Szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. (3) A Szakági Szövetség gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordíjtja. (4) A Szakági Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez hitelt nem vehet fel. (5) A Szakági Szövetségnek a cél szerinti tevékenységébıl származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania. 28.§ (1) A Szakági Szövetség bevételei: a) az államháztartás alrendszereitıl, vagy más adományozótól mőködési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
b) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, c) a Szakági Szövetség eszközeinek befektetésébıl származó bevétel, d) a Magyar Atlétikai Szövetség által átengedett tagdíj, e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, f) a vállalkozási-, reklám-, szponzori tevékenységbıl származó bevétel. (2) A Szakági Szövetség kiadásai: a) a mőködése érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), c) vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), melyeket bevételarányosan kell megosztani. (3) A Szakági Szövetség vagyona: a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévı összeg), b) készpénzre szóló követelés, c) értékpapír. (4) A Szakági Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szakági Szövetség kötelezettségeiért a Magyar Atlétikai Szövetség kezesként felel. A Szakági Szövetség tagjai a Szakági Szövetség tartozásaiért – a befizetett tagdíjon túlmenıen – saját vagyonukkal nem felelnek. XV. A SZAKÁGI SZÖVETSÉG MEGSZŐNÉSE 29.§ A Szakági Szövetség megszőnik: a) feloszlatásának a Magyar Atlétikai Szövetség kimondásával, b) a bíróság általi feloszlatással, c) megszőnésének a bíróság általi megállapításával.
küldöttgyőlése
által
történı
XVI. ZÁRÓ RENDELKEZÉS 30.§ A Szakági Szövetség mőködésének törvényességét a Magyar Atlétikai Szövetség ellenırzi, törvényességi felügyeletét pedig az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint látja el. ZÁRADÉK
A jelen módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Szakági Szövetség közgyőlése 2006. január 8.-án elfogadta.
Budapest, 2006. január 8.
