UKRÁN-OROSZ VÁLSÁG GAZDASÁGI HATÁSAI

V. évfolyam, 1. szám

2015. január

UKRÁN-OROSZ VÁLSÁG GAZDASÁGI HATÁSAI Gyulai Húskombinát felszámolása: hosszú ideje ingatag lábakon

ELEMZÉS

FIZETÉSI FEGYELEM

FINANSZÍROZÁS

ESETTANULMÁNY

Ukrán-Orosz válság

Behajtási költségátalány alkalmazása

A hitelbiztosítás mint biztosíték

Kaposvári Nyomda Kft.

4-10. oldal

12-14. oldal

15-16. oldal

22-23. oldal

KÖSZÖNTÕ

Köszöntõ Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Credit Manager Kollégák! Alig két héttel ezelõtt, az 1,2-es EUR/CHF árfolyamküszöb eltörlésével a svájci jegybank földrengésszerû hatásokat váltott a nemzetközi devizapiacokon, amelynek hatására a befektetõk és spekulánsok jelentõs veszteségeket szenvedtek el. Az elszenvedett veszteség részben annak is köszönhetõ, hogy a beton biztosnak vélt árfolyamszintre sokszor a elemi kockázatkezelési szabályokat is félretéve kötöttek ügyleteket a spekulánsok. Zéró kockázatúnak ítélték ezeket az ügyleteket, amelyek aztán a jegybank lépésére pillanatok alatt fordultak át horrorisztikus veszteségekbe. 2014 õszén váratlanul, viharos gyorsasággal fizetésképtelenné vált Dánia 3. legnagyobb vállalata, a világ legnagyobb hajóüzemanyag szolgáltatója, az OW Bunker csoport. A cég épp túl volt a sikeres tõzsdei bevezetésen (Dánia 2. legnagyobb tõzsdei kibocsátása volt), a világ 30 országában, minden jelentõs tengeri kikötõben képviselettel rendelkeztek, árbevételük megközelítette a 14 milliárd EUR-t, amikor váratlanul - egy a Szingapúri leányvállalatuknál történt 100 millió USD csalási ügy miatt - fizetésképtelenné váltak. Mivel a cég megítélése, számai,

Szentirmay Péter, Magyar Credit Management Szövetség

minõsítése jó volt, ezért a váratlan bedõlés komoly veszteséget okozott a hitelezõknek, bankoknak, szállítóknak egyaránt.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy a fenti két ügynek mi köze van egymáshoz? Alapvetõen semmi, azaz egy dolog mégis, amelyet minden credit managernek fejben kell tartani: nincs kockázatmentes ügylet. Azért mert valamely üzlet kockázata elfogadható szinten alacsony, az még nem jelenti azt, hogy ne lenne kockázat. Pályafutásomat a bankszektorban kezdtem, ahol akkoriban teljesen elfogadott gyakorlat volt a "name lending" azaz "olyan jónevû az ügyfél, hogy önmagában már a neve alapján is hitelezhetõ". Credit managerként nem hiszek a "name lending"-ben. Vannak jobb és kevésbé kockázatos partnerek, de önmagában a név / méret / múlt senkit nem tesz kockázatmentessé. (Csak érdekességkép: a "name lendig"-re a google keresés elsõ találata: name lending = a poor form of credit risk management….) A 2015-ös év elsõ számával sok sikert, boldogságot és jó egészséget kívánok minden kedves credit manager kollégának és Magazinunk olvasóinak!

Szentirmay Péter Magyar Credit Management Szövetség

2

Magyar Credit Management Szövetség

www.creditmanagementszovetseg.hu

[email protected]

FECMA Council meeting, Brno Az Európai Credit Management Szövetségek Egyesülete (FECMA) 2014. november 12-én tartotta õszi vezetõségi ülését, amelynek házigazdája ezúttal - a helyszínbõl már sejthetõen - a Cseh Credit Management Szövetség volt. A FECMA ülés napirendjén ez alkalommal több fontos programpont is szerepelt. Elsõ alkalommal, még vendég státuszban vett részt az ülésen a nemrég alakult Orosz Credit Management Szövetség (Russian Institute of Credit Management, RUICM). Az ország nagyságát és a téma fontosságát jelzi, hogy néhány hónappal a megalapítást követõen már több, mint 300 taggal büszkélkedhetnek. Láthatóan hiánypótló kezdeményezésrõl van szó, a kockázatok és kinnlevõségek professzionális kezelése Oroszországban is fel fog értékelõdni a jövõben. A magyar szakmai szervezettel szemben az orosz szövetség nem vállalati, hanem magánszemély tagságot célzott meg. A RUICM vezetõi hivatalosan kérvényezték felvételüket a FECMA-ba, amelyet a résztvevõk egyhangúlag meg is szavaztak. Az ülés másik fontos témája a tervezett új adatvédelmi EU direktíva volt, amelyhez az elõkészítõ szakaszban több mint 4.000 módosító indítvány érkezett, és amelyrõl a szakmai körökben, elsõsorban a Követelésbehajtási Szövetségek Európai Egyesülete (FENCA) részérõl megfogalmazott kritikák alapján jelenleg is intenzív vita zajlik. A

BvCM Kongresszus, Bréma, Németország A Német Credit Management Szövetség kongresszusa, amely hagyományosan õsszel kerül megrendezésre, hosszú évek óta a credit management egyik kiemelkedõ szakmai eseménye. A 2014 októberében, Brémában megtartott kétnapos rendezvény immár a 11. kongresszus volt a sorban. Ahogy a konferencia címe (Credit Management 2.0 - A követeléskezeléstõl a likviditásmenedzsmentig) is mutatja, a credit management tágan értelmezett aspektusai is terítékre kerültek. Több mint 500 szakember részvételével került megrendezésre a 11. BvCM Bundeskongress Brémában. A rendezvény célkitûzése annak vizsgálata volt, mennyiben járult hozzá a credit management ahhoz, hogy a német vállalatok saját tõke szintje történelmi csúcsokat ér el, illetve hogyan változott a súlya a vállalatok mûködésében az elmúlt években. Kiemelt téma volt továbbá a likviditási tartalékok képzése a


SZÖVETSÉG HÍREI

Szövetség hírei

FECMA úgy döntött, hogy tanulmányozza a társszervezete, a FENCA által kiadott "White Paper"-t, és következõ ülésén dönt arról, hogy csatlakozik-e hozzá. Végül sor került az esedékes tisztújításra, hiszen Glen Bullivant jelenlegi elnök, illetve Josef Bussutil és Valerie Collot két éves mandátuma lejárt. Az elnöki tisztségre két új aspiráns is volt (Josef Bussutil a máltai szövetég, míg Mark Harrison a cseh szövetség képviseletében). Amikor azonban Glen Bullivant jelezte szándékát elnöki mandátumának meghosszabbítására, akkor Josef Bussutil visszalépet, és a két jelölt közül a jelen lévõk egyhangú szavazással végül újabb két évre Glen Bullivant-t választották meg elnöknek. Az alelnökök Josef Bussutil és Ludo Theunissen (IvK, Belgium) lettek, míg a kincstárnok Roberto Daverio maradt. A council meeting-et követõ két napon került megrendezésre a Cseh Szövetség szokásos õszi szakmai konferenciája (Credit Matters III, november 13-14.), amelyen ezúttal is számos érdekes elõadást hallhattak az érdeklõdõk.

credit management eszköztárára alapozva, hiszen nyilvánvaló, hogy jobb likviditással könnyebben tudnak manõverezni a vállalatok, ha újabb válság hullám ér el bennünket. Különös érdeklõdésre tartott számot a Kreditech GmbH elõadása a big data alapú minõsítésrõl és hitelezésrõl. A technológiai startup mikro hitelek kihelyezésével foglalkozik a világ több országában, ahol több ezer social network paramétert vizsgálva, percek alatt hoznak hitelezési döntést, sõt ennyi idõn belül már a folyósítás is megtörténik. Ahol pedig a bankszektor elmaradottsága miatt nem tudnak bankszámlára folyósítani (pl. néhány afrikai ország), ott feltöltõ kártyás folyósítás történik. A rendezvény fénypontja, mint ahogy több konferencián már volt szerencsénk látni, ismét Jacques G. Vincken "Hunt for Cash" elõadása volt. A Shell Downstream üzletág Európáért és Afrikáért felelõs credit management vezetõje lendületes és rendkívül érdekfeszítõ elõadásában a Shell-nél bevezetett és folyamatosan zajló working capital management projektjérõl beszélt. A célkitûzés a cég cash pozíciójának 100 millió $-vel történõ javítása volt. A sokak számára elérhetetlennek tûnõ célt a külsõ szolgáltatók gondos kiválasztásával, a belsõ folyamatok átalakításával, de különösen a munkatársak motivációjával sikerült elõérni, így a szakterület reputációja ugrásszerûen megnõtt. A kongresszuson - sok évnyi részvételt követõen elsõ alkalommal - a Magyar Credit Management Szövetség képviseletében Szentirmay Péter elõadást is tartott, amelynek témája a közép-kelet-európai szolgáltató központokban (SSC-k és BPO központok) zajló credit management munka volt.


[email protected]

3

ELEMZÉS

Az ukrán - orosz válság, avagy hogyan eszkalálódhat egy geopolitikai feszültség világpolitikai kérdéssé és gazdasági-pénzügyi válsággá.

Napjaink egyik legizgalmasabb, legfontosabb világgazdasági, geopolitikai témájáról Szilágyi Péter, a Coface kockázatkezelési igazgatója készített elemzést Magazinunk számára. Hogy is volt - rövid történeti áttekintés

szakadárok kezére került (Donyeck, Harkov, Szlovjanszk,

• 2013 végén szûnni nem akaró tiltakozásokat és

Luhanszk, stb.)

tüntetéseket indított el, hogy Viktor Janukovics, akkori ukrán elnök nem írta alá az EU társulási egyezményt

• Az Európai Unió és az USA fokozatosan különbözõ szankciókkal sújtotta Oroszországot. • A szankciók hatására a tavasz során a befektetõk

november 21-én. mozgalomban

egymás után vonták ki tõkéjüket Oroszországból, a

kovácsolódott össze, és sikerült elérniük, hogy 2014.

rubel leértékelõdésnek indult, az orosz cégek egyre

február 21-én Viktor Janukovics Oroszországba

nehezebben jutnak külföldi hitelhez, és a termelés is

meneküljön. Másnap az ukrán parlament leváltotta, és

csökkent.

• Az

ellenzék

az

Euromajdan

a következõ héten kinevezte az ideiglenes elnököt,

• Közben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) április végén

Olekszandr Turcsinovot, aki Julia Timosenko egyik

jóváhagyott egy két évre szóló, 17 milliárd dolláros

legközelebbi munkatársának számított. Az új kormányt

segélyprogramot a készpénzhiánytól szenvedõ és

elismerte az Egyesült Államok és az Európai Unió is,

különbözõ fizetési kötelezettségei terén már jócskán

Oroszország azonban illegitimnek minõsítette.

késésben lévõ ukrán kormánynak, elkerülendõ az

• Ukrajna

keleti

részében

tüntetések

indultak

a

államcsõdöt. • 2014. június 27-én az Európai Unió és Ukrajna

kormányváltás miatt. • Február végétõl oroszbarát fegyveresek fokozatosan átvették az ellenõrzést a Krím-félsziget fölött és március közepére az idõ közben magát függetlenné nyilvánító Krím és Oroszország aláírta a csatlakozási egyezményt

kormánya aláírta a társulási egyezményt. • A korábbi szankciókra válaszul az oroszok embargóval feleltek. • Mindkét gazdaság lejtõre került.

az Orosz föderációhoz és Krím Oroszország része lett. • Ezzel párhuzamosan Ukrajna mozgósította a haderejét, és

az

Ukrajna

biztonságáért

garanciát

vállaló

Miért olyan fontos Ukrajna mindkét terjeszkedõ nagyhatalom (EU és Oroszország) számára?

nagyhatalmakhoz fordult, hogy szavatolják az ország

Az ukrán hadiipar az orosz hadsereg egyik legnagyobb

területi épségét. A NATO a katonai mûveletek és a

beszállítója és történetesen pont az orosz barát

fenyegetõzés leállítására szólította fel Oroszországot.

szakadárok kezére került Kelet- és Dél-Ukrajna régióban

• Áprilistól az Oroszországgal határos Donyeck és

található az ukrán hadiipar legértékesebb része. Az ágazat

Luhanszk Területen több nagyváros is oroszbarát

egy több mint 50 üzembõl álló klasztere tevékenykedik itt

4



[email protected]

és a mintegy húsz évvel ezelõtt kötött szerzõdések alapján a teherszállító repülõgépektõl a helikopter-hajtómûveken

Hol tart ma a két ország gazdasága? Ukrajna - Coface országkockázati besorolás: D

át más hardverekig számos fontos eszközt szállít az orosz hadseregnek. A stockholmi békekutató intézet szerint az ország 2009 és 2013 között a világ nyolcadik legnagyobb hadiipari szállítója volt, Oroszország pedig az ukrán fegyverek negyedik legnagyobb vásárlója. Ukrajna kulcsfontosságú összekötõ híd Oroszország és a nyugat között szállítmányozás és energiahordozó-szállítás terén. Ráadásul Oroszország adja Európa gázellátásának 40 százalékát, aminek 80 százaléka Ukrajnán keresztül érkezik, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja: A területeken található híres feketeföld mezõgazdasági szempontból kiemelkedõ. Ezen kívül biztonságban tudhatja Oroszország a fekete-tengeri bázisát is. A keletukrajnai ipar (olajfinomítók, vegyi mûvek, gabonatárolók, vízerõmûvek, és Európa két legnagyobb teljesítményû atomerõmûve.) Nem mellékesen az érintett terület 45 ezermilliárd köbméter földgázt rejt, s emellett magnézium, szén és vasérc is jelentõs mennyiségben található.



[email protected]

5

• Az oroszokkal zajló konfliktus hatására súlyosbodott a 2012 óta tartó válság. • Csökkent a kivitel és az import is

ELEMZÉS

összeomlott. Az export kiesését egyelõre nem tudja mással pótolni az ország. Ez annak ismeretében nem meglepõ, hogy az eddigi legfõbb kereskedelmi partnerei Oroszország,

Fehéroroszország

és

Kazahsztán voltak. (Csak Oroszországba irányult a teljes ukrán export 26 százaléka és onnan érkezett az import több, mint 32 százaléka.) • A Coface elemzései szerint az ország GDP-je 2014-ben elõre láthatólag -8 %-kal, míg 2015-ben -6 %-kal hanyatlik.

• A jelenlegi nagyon komplikált helyzetben Oroszország

• Rendkívül

bizonytalan

pénzügyi

helyzet:

az

államadósság várhatóan meghaladja a GDP 65 százalékát (lásd a mellékelt ábrán) és már most lehet tudni, hogy az eddig megkapott és 2015-re tervezett nemzetközi mentõcsomag biztosan nem fogja fedezni a kiadásokat. • Az

állam

kedvezõtlen hatással bír. • Ezt erõsíti az olajár zuhanása és valószínûsített alacsony szinten maradása is. • Az ukrán válság, a nyugati szankciók, illetve az Oroszország saját maga által meglépett embargó

mellett

a

bankok

és

a

cégek

is

eladósodottsággal és forráshiánnyal küszködnek. kevesebb,

mint

felére

zsugorodott

éreztetik hatásukat az orosz gazdaságon, amin a recesszió jelei fedezhetõk fel: 2014-ben jó esetben 0%

• 2013 december végéhez képest 20,5 Mrd-ról egy év alatt

gazdasága lassul, ami a reál folyamatokra is

a

körüli stagnálás, 2015-ben a külsõ tényezõk (pl. olajár) hatásaitól függõen 3-4 % visszaesést jósol a Coface.

devizatartalék, ami véleményünk szerint év végére

• A rubel fél év alatt csaknem a felére értékelõdött le,

valahol 7 és 8 milliárd közé csökkenhetett, ami két havi

2014 december 16-án elérte a dollárral szembeni 80-as

importszámlát sem fedez.

értéket, ami negatív rekord - csak aznap egyébként

• Többek között az IMF hitel feltételéül szabott közmû díjak megemelésének hatására felpörgött az infláció: 2014 decemberében már közel 25% körüli volt a pénzromlás mértéke. • A hrivnya pedig közel 100%-ot (!) gyengült egy év alatt a dollárhoz viszonyítva. (lásd a mellékelt ábrán) • Az újonnan megválasztott parlamentnek nagyon nehéz dolga lesz, mert ha a körülmények nem változnak, a következõ hónapokban elkerülhetetlenné válhat az ukrán törlesztési államcsõd!

20%-ot gyengült az orosz fizetõeszköz. (lásd a mellékelt ábrán) • A rekord gyorsaságú rubel árfolyamgyengülésnek köszönhetõen

erõsödõ

tapasztalhatók:

2014

inflációs

januári

folyamatok

6,1%-hoz

képest

decemberre már 11,4%-ra ugrott a fogyasztói árindex változása. • Egy év alatt 100 milliárd dollárral csökkent a deviza tartalék nagysága. • Jelentõs, mintegy 85 milliárd USD tõkekivonás 2014 elsõ kilenc hónapjában.

Oroszország - Coface országkockázati besorolás: C

• Visszaesõ beruházások • A belsõ kereslet csökkent (lásd ábra), 2015-ben negatív elõjelû lehet. • Növekvõ

likviditás

hiány

az

orosz

bankok

vonatkozásában, ami azonnal kihat a forráshiányban szenvedõ vagy hitelt kérelmezõ cégekre is. • Számottevõen megnõtt a késve vagy egyáltalán nem fizetõ, illetve a csõdbe ment vállalkozások száma.

6



[email protected]

A második ábra azt hivatott kifejezni, hogy a

közép-európai térség gazdaságaira:

tavaly augusztusban bevezetett mezõ-

• Egy éves importtilalom

gazdasági és élelmiszeripari termékeket

• Jármûipar, feldolgozóipar

érintõ szankciók milyen mértékben sújthatják

• Élelmiszeripar (hús, baromfi, zöldség, gyümölcs)

az egyes országok mezõgazdasági kivitelét,

Az Európai Unió és az USA által kiszabott büntetõ

vagyis hogy az exportált zöldség, gyümölcs,

rendelkezések elsõsorban a legnagyobb orosz védelmi és

hús, tejtermék és élelmiszer-készítmény teljes

energetikai cégeket, valamint a kiemelkedõ pénzügyi

összegébõl mekkora részt vásárolnak az

intézményeket sújtották, a feketelistára került természetes

oroszok. Az oszlopok alsó (kék) részei azt

személyeken kívül. Oroszország válaszlépésként fõleg

mutatják, hogy az orosz importtilalom leginkább a balti

élelmiszeripari és mezõgazdasági termékeket érintõ

országokat és Lengyelországot sújtja. Õk a mezõgazdasági

embargóval felelt az EU-ból, USA-ból, Ausztráliából,

exportjuk átlagban 14 illetve 5 százalékának kereshetnek

Kanadából és Norvégiából származó árucikkekre. Ezek a

új vevõt. Ugyanez az arány Magyarország esetében csak 1

megtorló intézkedések az eddig Oroszországgal intenzív

százalék. Másképpen fogalmazva az oroszok a magyar-

külkereskedelmi forgalmat bonyolító kelet-közép-európai

orosz mezõgazdasági és élelmiszeripari termékexportnak

gazdaságokat fájdalmasan érinthetik.

kevesebb, mint egyharmadát, a balti államoknál körülbelül

Ahhoz, hogy kiderítsük, melyek lehetnek ezek az országok,

a felét, a lengyel-orosz exportnak viszont közel

elõbb meg kell vizsgálnunk a függõségi viszonyokat.

kétharmadát tették tiltólistára. Vagyis a tilalmak legjobban

ELEMZÉS

Az orosz embargó és várható hatásai a kelet-

pont azokat az országokat érintik, akiket Oroszország Errõl a következõ ábrák árulnak el további

leghangosabb bírálói között tartanak számon.

részleteket:

Azonban ha szigorúan csak az orosz embargó kedvezõtlen hatásait vizsgáljuk, akkor

balti államokat leszámítva a

többi kelet-közép-európai gazdaság exportjára mért csapás igen csekély mértékû - a legnagyobb ~3% Litvánia esetében, Lengyelországnál ~0,5% lehet és a többi országban még ettõl is elenyészõbb, így makro szempontból ezen szankciók miatt nem kell súlyos következményekkel számolni. Ugyanakkor az embargó által sújtott mezõgazdasági és élelmiszeripari termékeket elõállító és kifejezetten az orosz piacra exportáló cégek közül többen nehéz helyzetbe kerülhetnek. Mely gazdaságokat, milyen szempontból, illetve milyen Az elsõ ábra négy ország, illetve ország csoport (balti

mértékben érinthet a kialakult válsághelyzet további

államok súlyozott átlaga) esetében a teljes exporton belül

elmélyülése a kelet-közép-európai régióban?

az Oroszországba irányuló kivitel részarányát mutatja.

• Külkereskedelmi termékforgalom A

2008-ban

kirobbant

gazdasági

világválságnak

köszönhetõen egész Európa recesszióba süllyedt. A keletközép-európai államok exportjának jelentõsebb részét addig szinte teljesen felszippantó eurózóna szenvedése és az import csökkenése miatt a kelet-közép-európai cégek sikeresen nyitottak új piacok irányába vagy erõsítették meglévõ pozícióikat olyan országokban (pl. egyes afrikai és ázsiai országok, Oroszországgal egyetemben), ahol az addigi

fejlõdésnek

szempontjából

köszönhetõen

hangsúlyos

a

középosztály

vásárlóerõ komoly

növekedésnek indult. Ugyanakkor az orosz piac a maga 140 milliós, szinte karnyújtásnyira lévõ potenciális



[email protected]

7

forgatókönyv szerint az orosz GDP 2015-ben 3-4 százalék

eurózóna mellett továbbra is igen vonzó

közötti mértékben zsugorodhat, ami a közép- és kelet-

kereskedelmi célpontja maradt a régióban

európai térség oroszországi exportjának akár 25-30

tevékenykedõ cégeknek.

százalék közötti visszaesését is okozhatja, és ez 0,5-0,6

A Coface számításai alapján a Kelet-Közép-

százalékponttal csökkentheti a régió átlagos növekedési

Európából Oroszország felé irányuló

ütemét, figyelmen kívül hagyva az ország csoport belsõ

export hanyatlása az elmúlt hónapokban

fogyasztásának esetleges további élénkülését.

érezhetõen magasabb volt, mint az

A közép-európai gazdaságok közül elvileg Lengyelország

eurózónában

kereslet

tûnik a legveszélyeztetettebbnek, mivel a lengyel export

visszaesés. 2014 elsõ felében (év/év alapon) a csökkenés

5,3 százaléka megy Oroszországba. Lengyelország

mértéke

-9%

azonban - a többi régióbeli országtól eltérõen - jóval

Lengyelország, -12% Lettország és mintegy -18%

zártabb gazdaság, mint a magyar, a cseh vagy éppen a

Magyarország esetében. Ha az egyes országok teljes

litván, hiszen a teljes lengyel kivitel értéke a hazai

export forgalmának orosz részesedését vizsgáljuk, akkor

összterméknek csak a 48 százaléka. Ez pedig tompítja a

ezek a számok még riasztóbbnak tûnnek - fõleg a balti

lengyel GDP-növekedésre gyakorolt hatást, így ha a térség

államoknál -, hiszen 2013-ban Litvánia exportjából 20%,

oroszországi exportja idén a fent említett 25-30

Lettországéból 16% és Észtországéból 11%-ot tett ki az

százalékkal visszaesik, az a lengyel GDP-növekedési ütemet

Oroszországba irányuló kivitel mértéke, de Lengyelország

nagyságrendileg

esetében is 5,3%, Szlovákiánál 4%, míg Magyarországon

növekedést 0,6 százalékponttal lassíthatja. Sokkal

3% körül alakult. (Ahogy ezt már egy korábbi ábrában

rosszabbul járnának azonban a balti államok, hiszen a

grafikusan is jelöltem.)

fenti mértékû átlagos export visszaesést feltételezve

ELEMZÉS

vásárlóerejével a recesszióból kilábaló

-6%

volt

tapasztalt

Bulgária

és

Szlovákia,

0,5

százalékponttal,

a

magyar

vizsgálva

Litvánia esetében ez akár -3-4 százalékpontos, Lettország

megállapítható, hogy a tavalyi év elsõ hét hónapjában az

és Észtország esetében pedig -2 százalékpont körüli GDP

egész

orosz

csökkenést is eredményezhetne. Ráadásul ezek csak az

külkereskedelemben a tavalyi 50,2 százalékról 49,3

Oroszországgal közvetlenül folytatott kereskedelem

százalékra esett, míg a Lengyelországgal folytatott

esetleges visszaesésének hatásai lennének.

kereskedelem 3,2 százalékkal csökkent. A magyar-orosz

A közép- és kelet-európai térség több országa ugyanis

kétoldalú külkereskedelmi forgalom pedig 2014 elsõ nyolc

erõteljesen beintegrálódott a német gazdaság beszállítói

hónapjában 10 százalékkal zsugorodott.

hálózatába, és így közvetve - attól függõen, hogy az

A

teljes

külkereskedelmi

Európai

Unió

forgalmat

részesedése

az

elemzõházak

Oroszország elleni nyugati szankciók milyen mértékben

felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai között

érintik a német-orosz kereskedelmi forgalmat - a

abban egyetértés van, hogy a pénzügyi-gazdasági válság

kedvezõtlen hatás még nagyobb is lehet.

elsõdleges átszûrõdési csatornája továbbra is az export

A

lesz, pontosabban az orosz és ukrán gazdaság visszaesése

bekövetkezett átalakulás azonban jótékonyan tompíthatja

miatt az országokba irányuló kivitel csökkenése. A kelet-

a fent említett exportból származó kiesést, jelenleg ugyanis

közép-európai térség ukrajnai exportja gyakorlatilag már

ebben a térségben már inkább a hazai kereslet bõvülése

összeomlott; régiós átlagban és éves összevetésben 30

lehet a GDP elsõdleges hajtóereje. Emiatt a térség

százalékkal zuhant az Ukrajnába irányuló kivitel értéke.

gazdaságai ma talán valamivel jobban el tudják szigetelni

Ukrajnának azonban korábban is csak csekély részesedése

magukat a külsõ kereskedelmi sokkoktól.

volt a térség exportjában, így ennek átszûrõdõ hatása

• Energia ellátás

marginális.

Az Oroszország által bevezetett embargó egyelõre nem

Az orosz piacra irányuló export mindazonáltal - jóllehet

érinti az energia ellátást, ugyanakkor továbbra is a világ

valamelyest már szintén csökkent - várhatóan 2015-ben

egyik legnagyobb kõolaj és földgáz kitermelõ országa,

zuhanhat igazán nagyot, ha az orosz gazdaság

ezért

recesszióba kerül. Márpedig az idei orosz recesszió a

többségének legmeghatározóbb fosszilis energiaforrása is.

tartósan

A kelet-közép-európai térség országai eltérõ mértékben

A

legnagyobb

pénzügyi-gazdasági

alacsonyan

maradó

olajárak

mellett

régió

gazdaságainak

nyilvánvalóan

Uniós

bizonytalan.

erõteljesen kiszolgáltatottak az orosz földgáznak: a balti

8

elemzõi

által


kidolgozott


kivételével

országok

ugyan,

Coface

Horvátország

Európai

szerkezetében

elkerülhetetlennek tûnik, ám súlyossága egyelõre még igen A

de

az

növekedési

egytõl-egyig

[email protected]

államok 100%-ban, hazánk 80%-ban, Lengyelország

A magyar gazdaság milyen mértékben van kitéve a

59%-ban és a komoly saját készletekkel rendelkezõ

szomszédunkban zajló kedvezõtlen eseményeknek?

Románia 24%-ban Oroszországtól szerzi be az említett

• Magyarország kis nyitott gazdaságként erõsen függ a

energiahordozót. A múltban az oroszok elõszeretettel

külsõ kereslettõl: az export részaránya csaknem 96% a

használták fel eszközként a gáz árának megállapítását,

GDP-n belül, ami régiós összevetésben Szlovákia után a

hogy

legmagasabb

egyes

államokat

elõnyben

részesítsenek.

(Csehországban

például

79,

(Németország például, mint "Oroszország stratégiai

Lengyelországban 48, Romániában pedig 42 százalékos

partnere" 2012-ben még csaknem fele áron (USD

ez az érték.)

279/1.000m3) jutott hozzá az energiahordozóhoz, mint a másik szomszéd, Lengyelország (USD 526/1,000m3).) A fentiek alapján jól látható, hogy Oroszország nem riad vissza attól és képes is arra, hogy gazdasági eszközökkel megpróbálja politikáját.

befolyásolni Tisztában

a

tõle

van

a

függõ

régió

országok

országainak

energiafüggõségével és ezt igyekszik is a saját érdekében kihasználni. Ez Magyarország számára is kockázat, különösen, hogy az importgázon keresztül már most is komolyan függünk tõlük. És a kockázat tovább nõhet, ha az orosz kitettséget aktív gazdaságpolitikával erõsítjük. • Pénzügyi rendszerek És végül, de nem utolsó sorban egy újabb - potenciálisan talán még "fertõzõbb" - kockázatot a pénzügyi rendszerek közötti kapcsolatok jelenthetik. A kelet- és közép európai gazdaságok

közvetlen

pénzügyi

kapcsolatai

Oroszországgal elenyészõek, amit az is jól mutat, hogy a térség devizái csak mérsékelten gyengültek az euróhoz

• A két ország (Oroszország és Ukrajna) összesen mintegy

képest az oroszországi pénzügyi válság legutóbi híreire

5 %-ot hasított ki a magyar exportból és a magyar

(rubel

import 9%-a származott ezekbõl az országokból.

rekord

gyengülése,

tekintélyes

jegybanki

kamatemelés).

• Ha a korábban már említett forgatókönyv valósulna

Az ország csoport azonban közvetve mégis ki van téve az

meg (az orosz recesszió miatt a térség oroszországi

oroszországi pénzügyi válságnak, mégpedig az osztrák

exportja jövõre 25-30 százalékkal visszaesik), az a

bankszektornak köszönhetõen, amelynek mind Kelet- és

magyar növekedést 0,6 százalékponttal lassíthatja. (A

Közép-Európában, mind az orosz piacon jelentõs

legjelentõsebb,

érdekeltségei vannak, így járványközvetítõvé válhat. Bár ez

exporttermékek

a faktor egyelõre nehezen számszerûsíthetõ, ugyanakkor

berendezések, gyógyszerek, papír- és kartontermékek,

ha a kedvezõtlen tendencia huzamosabb ideig fennmarad,

gumigyártmányok, mûanyag alapanyagok, szerves

akkor az osztrák bankszektoron keresztül gyûrûzhet be a

vegyi termékek mellett megtalálhatók a zöldségfélék és

legnagyobb mértékben az orosz-ukrán válság a kelet-

gyümölcsök, hús- és húskészítmények, gabona és

közép európai térségbe, ugyanis az osztrák bankokat

gabonakészítmények,

(fõleg a Raiffeisent) keményen érintheti az orosz válság.

tejtermék és tojás, ital és dohány.)

Oroszországba egyébként:

állati

irányuló

magyar

különbözõ

gépek,

takarmány,

élõállat,

Ezzel pedig a régió gazdasági növekedésére a gyengülõ

• Ezen túl jelentõs számú és méretû magyar húsipari cég

euróövezet mellett most már az oroszországi pénzügyi

beszállítását függesztették fel már a bojkott elõtt is az

válság is kockázatot jelent.

orosz hatóságok, ami tovább gyengítheti az ágazat

És hiába tartoznak a kelet- és közép-európai felzárkózó

szereplõinek teljesítményét.

térség gazdaságai is a folyamatosan csökkenõ olajárak

• A bevezetett orosz szankciók ugyanakkor nem csak a

haszonélvezõi közé, mert az orosz gazdaságra nehezedõ

hazai, hanem az európai élelmiszeripari szereplõket is

nyomás egy idõ után régiós 'járványkockázattá' válhat.

hátrányosan érinti - hiszen mind Ukrajna, mind Oroszország fontos kereskedelmi partnere a régió



[email protected]

9

ELEMZÉS

országainak -, így nem is feltétlenül csak azok

igyekszik

járhatnak pórul itthon, akik eddig közvetlenül

eszközöket

szolgáltak ki orosz vevõket, hanem azok is, akik

nyomásgyakorlás) bevetni annak érdekében, hogy az adott

a felhalmozódó készletek és ezek vélhetõ

körülmények között a leginkább saját javára tudja fordítani

árleszorító

a kialakult szituációt. Ugyanakkor egy évvel a válság

hatása

miatt

kénytelenek

az

adott

pillanatban

(diplomáciai,

legjobbnak

gazdasági

és

látszó katonai

kirobbanása után egyre kisebb az esély arra, hogy a Krím

nehézségekkel szembesülni. orosz

Oroszországhoz csatolása és a konfliktus sújtotta kelet-

gázfüggõsége az egyik legnagyobb az egész

ukrajnai területek elszakítása visszafordítható folyamat

régióban - a szükségleteink 80%-át vásároljuk

lehet, mert amíg Ukrajna bízik abban, hogy nyugati

•

Ráadásul

a

magyarok

támogatással vissza tudja foglalni a szakadároktól a keleti

az oroszoktól. • És ami még fenyegetõ lehet: a regionális hatás miatt a

országrészt, addig Oroszország ennek megfelelõ erejû

magyar pénzügyi instrumentumok iránti kereslet, a CDS

támogatást fog adni a felkelõknek. Jelen pillanatban tehát

felár kedvezõtlen irányú változása, illetve a forint

még nem látható, hogy kinek, hogyan és milyen

gyengülése

eredménnyel

egy

tartósan

negatívvá

váló

piaci

sikerül

a

Kelet-Ukrajnában

fennálló

polgárháborús helyzetet stabilizálni és minden fél számára

környezetben. sem

megnyugtatóan rendezni, mint ahogy az sem, hogy mi

elhanyagolható a hazai gazdaság és fõleg a keleti nyitás

lesz ennek az ára és pontosan milyen politikai és gazdasági

szempontjából. A hazai vállalkozások úgy mérsékelhetik

következményekkel

veszteségeiket, ha azoknak az országoknak a piacaira

megkérdõjelezhetetlen, hogy rövidtávon mindkét ország

törnek be, amelyek Oroszországban elfoglalták az uniós

gazdaságának súlyos veszteségeket kell elkönyvelnie és

tagállamok helyét (például: Szerbia, Törökország)

sajnos a földrajzi közelség miatt a szomszédos kelet-

Összefoglalásként megállapítható, hogy akik a 2014

közép-európai országok gazdaságai - köztük a magyar

tavaszán kirobbant ukrán - orosz konfliktushelyzet gyors,

gazdaság - sem lehetnek teljes biztonságban egy tartóssá

diplomáciai úton történõ rendezésében reménykedtek,

váló bizonytalanság, politikai instabilitás és elmélyülõ

azoknak csalatkozniuk kellett. A geopolitikai feszültség

pénzügyi/gazdasági krízis esetén.

Összességében

a

hatás

tehát

semmiképpen

számolhatunk.

Az

azonban

álló- és hidegháborúra emlékeztetõ állapottá változott, ahol minden fél (USA, EU, Ukrajna és Oroszország)

10



[email protected]



[email protected]

11

BEHAJTÁS

A fizetési fegyelem erõsítése, különös tekintettel a behajtási költségátalány intézményére

A közelmúltban, a gazdasági életben egyre gyakrabban fordult elõ, hogy a likviditási gondok áthidalása vagy egyéb gazdasági erõfölény kihasználásának megfontolása érdekében a megrendelõk hosszú, akár 120-160 napos fizetési határidõt diktáltak. Ezáltal azonban a beszállítók, termelõk kerültek igen nehéz helyzetbe, sok esetben akár fizetésképtelen állapotba, s a "fizetésképtelenségi spirál" végén sorra kerültek a vállalkozások felszámolás alá. Észlelve a gazdasági recesszió káros hatásait, a

pénztartozás teljesítésének idejét a szerzõdésben nem

lánctartozások felszámolását az Európai Unió is célul tûzte

határozták meg, úgy a pénztartozást a jogosult fizetési

ki, s ennek érdekében a kereskedelmi ügyletekhez

felszólításának vagy számlájának a kézhezvételétõl

kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésrõl az

számított 30 napon belül kell teljesíteni. Kiegészítõ

Európai Parlament 2011. február 16-ai hatállyal elfogadta

szabályként rögzíti a (2) bekezdés, hogy a jogosult

a 2011/7/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvet (a

teljesítésétõl számított 30 napon belül kell megfizetni a

továbbiakban: EU irányelv). Az EU irányelv hatálya a

pénztartozást, ha a fizetési felszólítás vagy a számla

gazdasági szereplõk közötti kereskedelmi ügyletekre terjed

kézhezvétele a jogosult teljesítését megelõzte, vagy

ki.

valamilyen oknál fogva nem állapítható meg pontosan a

Az EU irányelv 12. cikke értelmében a közösségi jogforrás

felszólítás vagy a számla kézhezvételének idõpontja, végül,

szabályait 2013. március 16. napjáig kellett átültetni a

ha a kötelezettnek a felszólítás vagy a számla bevárása

magyar jogrendszerbe, amely kötelezettségének - kis

nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét. Az EU

csúszással - az Országgyûlés a 2013. évi XXXIV. törvény

irányelv értelmében a Ptk. 60 napban határozta meg azt a

elfogadásával és 2013. július 1. napján történõ hatályba

határidõt, amely felett az adott szerzõdéses klauzulát az

lépésével tett eleget. A törvény módosította az 1959-es

ellenkezõ bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni,

Ptk. fizetési határidõre és a kötelezett késedelmére

majd a törvény lehetõvé teszi a jogosult számára a

vonatkozó rendelkezéseit.

megállapodás megtámadását, a fizetési határidõvel

A törvénymódosítás természetesen az idõközben hatályba

kapcsolatos rendelkezések megsértésére hivatkozással.

lépett új Polgári Törvénykönyvre is kihatással volt, amely

A

átvette a 2014. március 15-e elõtti szabályozás lényeges

jogszabályszöveget és kimondja, hogy a kötelezett akkor

elemeit.

esik

A lánctartozások visszaszorítása érdekében a Ptk. 6:130. §

esedékességekor nem teljesíti. Megvizsgálva a Ptk. Kötelmi

(1) bekezdése kiemeli, hogy amennyiben a felek a

jogi könyvének általános szabályait megállapítható, hogy

12


Ptk.

6:153.

késedelembe,


§-

a ha

egyszerûsíti a

a

szolgáltatást

korábbi annak

[email protected]

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a

késedelembe most is, ha a szerzõdésben megállapított

behajtási költségátalány könyvelésével

vagy

kétségtelenül

összefüggésben felmerült kérdések

megállapítható teljesítési idõ eredménytelenül eltelt.

rendezése érdekében bocsátotta ki

Bármely más esetben - ha a teljesítés idejét a szerzõdés

állásfoglalását 2014 augusztusában,

nem rendezi - a kötelezett késedelembe esik, ha a

amelyben a következõk szerint jellemezte

szolgáltatást a szerzõdés megkötését követõ ésszerû idõn

az új jogintézményt:

a

szolgáltatás

rendeltetésébõl

belül nem teljesíti.

BEHAJTÁS

tartalmi változás nem történt, mert a kötelezett akkor esik

• a behajtási költségátalány megfizetése nem A törvény a késedelmi kamat mértéke tekintetében külön

mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól

rendelkezést fogalmaz meg a kereskedelmi ügyletek, a

(késedelmi kamat, felszámolás, stb.), azonban a

vállalkozások egymás közötti szerzõdései körében. A Ptk.

kártérítésbe az átalányösszeg beleszámít;

6:155. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a vállalkozások

• a költségátalányt kizáró, vagy annak összegét

közötti szerzõdés esetén a késedelmi kamat mértéke a

csökkentõ szerzõdés semmis, azonban 40 eurónál

késedelemmel érintett naptári félév elsõ napján érvényes

magasabb összegben meghatározható;

jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke azzal,

• az átalány abban az esetben is érvényesíthetõ, ha a

hogy a kamat számításakor a késedelemmel érintett

hitelezõnek tételesen kimutatható behajtási költsége

naptári félév elsõ napján érvényes jegybanki alapkamat

nem keletkezett;

irányadó az adott naptári félév teljes idejére. Ezzel

• az átalányösszeg a késedelembe esés napjától

szemben a nem üzletszerû gazdasági tevékenységi

esedékesen, külön erre vonatkozó felszólítás nélkül is

körében eljáró jogalanyok között a késedelmi kamat

megilleti a számla kibocsátóját;

mértéke egyenlõ a jegybanki alapkamattal.

• a 40 eurós összeg a számla összegétõl, valamint a késedelembe esés idõpontjától függetlenül megilleti a

A Ptk. 6:155. § (1) bekezdésével összefüggésben

hitelezõt;

fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a vállalkozások közötti

• a behajtási költségátalány késedelmenként követelhetõ

megnövelt késedelmi kamat kizárólag akkor alkalmazható,

az adós féltõl, így részletfizetés esetén a költségátalány

ha a cégek közötti pénztartozás szerzõdésbõl keletkezett.

az összes részlet után érvényesíthetõ, melynek

Nem alkalmazható, ha például szerzõdésen kívüli

fizetésével a vevõ késedelembe esett - attól függetlenül,

kártérítésbõl vagy jogalap nélküli gazdagodásból ered,

hogy a kötelezett késedelme "igazolt" volt-e, avagy sem.

hiszen ezekben az esetekben valószínûsíthetõ, hogy a késedelmes fizetés indoka nem a fizetési hajlandóság vagy

Megjegyzendõ továbbá, hogy az EU irányelv 6. cikk (3)

képesség hiánya.

bekezdése (egyezõen a Ptk. 6:154. § (3) bekezdésével) kifejezetten lehetõvé teszi, hogy a jogosult követelje a

A kötelezett fizetési késedelme esetére a Ptk. 6:155. § (2)

késedelmi kamatot és a behajtási költségátalány összegét

bekezdése elõírja továbbá, hogy ha vállalkozások közötti

meghaladó kárát, így adott esetben az ügyvéd vagy a

szerzõdés esetén a kötelezett késedelembe esik, köteles az

behajtással foglalkozó cég megbízása miatt felmerülõ

EU irányelvben meghatározott összeget a jogosult

költségeket. A behajtási költségátalányt azonban a

számára megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem

kártérítés összegébe be kell számítani.

mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól. Az e

Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a behajtási

rendelkezéseket kizáró szerzõdési feltétel semmis. Ezt az

költségátalány kizárólag a vállalkozások egymás közötti

összeget nevezi az EU irányelv 6. cikk (1) bekezdése

szerzõdéses jogviszonyából eredõen követelhetõ, vagyis

behajtási költségátalánynak.

egyrészt magánszemélyek, vagy nem üzletszerû gazdasági tevékenysége körében eljáró szervezetek esetében nem

Az EU irányelv elõírja, hogy késedelem esetén a kötelezett

számítható fel, másrészt - hasonlóan a Ptk. 6:155. § (1)

köteles legalább 40 euró összegû átalányt megfizetni a

bekezdése által szabályozott késedelmi kamathoz -

behajtással kapcsolatban felmerülõ adminisztrációs

szerzõdésen kívüli károkozásból vagy jogalap nélküli

költségek fedezésére.

gazdagodásból származó követelés után szintén nem követelhetõ.



[email protected]

13

BEHAJTÁS

A feleknek nincsen lehetõségük arra, hogy

meg. Arra vonatkozóan ugyanakkor nincsen semmilyen

szerzõdésükben érvényesen kizárják a behajtási

jogszabályi elõírás, hogy az adós önkéntes teljesítésének

költségátalány fizetését, illetve hogy azt 40

hiányában

eurónál alacsonyabb összegben határozzák

érvényesítése érdekében lépéseket tennie.

a

hitelezõnek

kötelezõ

lenne

annak

A következõ táblázat röviden összefoglalja a NAV iránymutatásában foglaltakat a behajtási költségátalánnyal összefüggõ adózási kérdésekkel kapcsolatban:

A behajtási költségátalány helyzete

Behajtási költségátalányra jogosult fél

A számla megfizetésével a vevõ

Nem szerepeltetendõ az

késedelembe esett, így az átalányösszeget a

egyéb bevételek között, a

hitelezõ követeli a társaságtól, azonban az

társasági adóalapot nem

még nem került megfizetésre.

befolyásolja.

A számla megfizetésével a vevõ késedelembe esett, így az átalányösszeget a hitelezõ követeli a társaságtól, mely teljesítésre is kerül.

Az egyéb bevételek között szerepeltetendõ, a társasági adóalapot módosító tényezõ.

A számla megfizetésével a vevõ késedelembe esett, azonban a behajtási

Nem szerepeltetendõ a

költségátalány összegérõl a jogosult fél

könyvekben.

Behajtási költségátalány megfizetésére kötelezett fél

Az egyéb ráfordítások között, kötelezettségként szerepeltetendõ.

Az egyéb ráfordítások között szerepeltetendõ.

Rendkívüli bevételként szerepeltetendõ, a társasági adóalapot módosító tényezõ.

írásbeli nyilatkozatával lemond.

Kiemelendõ, hogy a Ptk-nak a vállalkozások közötti

megkötött vagy módosított szerzõdések esetében lehet

késedelmi kamatra és a 40 eurós összegre vonatkozó

alkalmazni, a korábban létrejött megállapodásokkal

szabályaitól a felek a jóhiszemûség és tisztesség

összefüggésben nem.

követelményével összhangban térhetnek el. Egyéb esetben az eltérés a semmisség jogkövetkezményét vonja maga

Szerzõk: dr. Belcsák Róbert

után, ráadásul mérlegelés nélkül válik semmissé a

IM Államtitkári Kabinet politikai tanácsadó

késedelmi kamat kizárása, ha kötbér sem jár a jogosultnak.

dr. Antolik Gyula

Végül, fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a fenti

Credit Controll Kft. ügyvezetõ,

szabályokat legkorábban a 2013. július 1. napját követõen

MAKISZ elnökségi tag

14



[email protected]

HITELBIZTOSÍTÁS

A hitelbiztosítás, mint a banki finanszírozás biztosítéka

Az elmúlt évek során gyakorlattá vált, hogy a hitelbiztosítást bank finanszírozási ügyletek biztosítékaként is alkalmazták, ami sok esetben - különösen faktoring esetében - megkönnyítette, leegyszerûsítette a finanszírozást. Az új PTK miatt azonban a korábbi, a hitelbiztosítás engedményezésén alapuló konstrukció átalakítását tette szükségessé. A változtatás hátterét és a lehetséges megoldásokat az Euler Hermes hitelbiztosító részérõl dr. Harka Ödön ügyvéd foglalta össze számunkra. legtöbb esetben - igazodik a biztosított biztosítási

A hitelbiztosítás lényege Magyarországon az 1990-es évek közepén jelent meg az áruhitel-biztosítási tevékenység, mint speciális biztosítási szolgáltatás. A biztosítási jogviszony alapján a biztosító társaság - a biztosítási kötvényben meghatározott feltételek (pl. idõmúlás, illetve fizetésképtelenség)

díjfizetési kötelezettsége.

A hitelbiztosítás biztosítéki szerepe A 2000-es évek második felétõl egyre inkább megjelent és

bekövetkezésének esetére, amely események a biztosított

elterjedt az a megközelítés a gazdaságban, amely az

jogviszonyban a fizetésre kötelezett fél (azaz a biztosítással

áruhitel-biztosítás intézményét nem annak eredeti

rendelkezõ

partnere)

funkciója és feladata szerint, tehát biztosításként

vonatkozásában állhatnak elõ, a biztosított partnerének

alkalmazta, hanem a biztosított (szállító) részére nyújtott

nem fizetése esetében a biztosított részére kártérítést fizet.

banki

A biztosítási esemény a kötvény vonatkozásában a

hatálybalépését megelõzõen azon jogviszonyok kapcsán,

biztosított fél kereskedelmi partnerének magatartása,

amelyekben a biztosítottnak - az áruhitel-biztosítási

elsõsorban fizetési képessége, illetve hajlandósága. A

szerzõdés megkötése mellett - külsõ (banki) finanszírozási

biztosító ezen körülményeket, azaz a halasztott fizetési

igénye is volt, a finanszírozónak pedig a finanszírozás

mód mellett szolgáltatást igénybe vevõk magatartását

nyújtása érdekében szükséges volt a finanszírozási

elõzetesen, illetve a kockázatban állás tartama alatt

kockázatainak csökkentése, a hitelbiztosító társaságok

folyamatosan értékeli adatbázisai segítségével (pl. a

együttmûködve a biztosítottal és a finanszírozóval egy

szolgáltatást igénybe vevõ fél korábbi fizetési szokásai, a

olyan gyakorlatot alakítottak ki, amely során az érintett

közzétett pénzügyi eredményei, stb.), és ez alapján

felek háromoldalú megállapodásban szabályozták a

határoz meg ún. hitel-limiteket, amely a kockázatvállalás

biztosító által teljesítendõ kártérítési összeg finanszírozóra

mindenkori mértékét jelentik. Szükséges hangsúlyozni azt,

történõ biztosítéki célú engedményezését. Az új Ptk.

hogy a biztosító az általa vállalt hitel-limiteket a biztosítási

6:99.§-a ezen gyakorlat továbbvitelét nem tette lehetõvé.

fél

vevõje,

kereskedelmi

finanszírozás

biztosítékaként.

Az

új

Ptk.

jogviszony idõtartama alatt egyoldalúan és szabadon változtathatja annak függvényében, hogy az illetõ adós gazdasági egység piaci mûködése, fizetési fegyelme, illetve hajlandósága

vonatkozásában

milyen

háttér

Az új Ptk. által kialakított jogi helyzet

információkkal rendelkezik. A biztosítási jogviszony egyik

A biztosított társaságok a finanszírozási igényük

leglényegesebb

szerzõdéses

kielégítése kapcsán - elsõdleges biztosítékként - a

kockázatok (hitel-limitek), amelyek volumenéhez - a

biztosítási védelem alatt álló követeléseiket átruházhatják

elemét

jelentik


ezen


[email protected]

15

HITELBIZTOSÍTÁS

(faktorálhatják) a finanszírozóra. Elõfordulhat a

zálogjogi értesítés, úgy a Ptk. 5:110.§-ban rögzített

gyakorlatban

szabályok az alkalmazandóak. A Ptk. 5:110.§-nak elsõ

azonban

az

is,

hogy

a

finanszírozásra úgy kerül sor, hogy a biztosított

mondata rögzíti, hogy:

vevõkövetelés(ek)

"Az elzálogosított követelés kötelezettjének a zálogjog

tulajdonjoga

marad

a

biztosított félnél.

megalapításáról való - az elzálogosított követelés és a

Faktorálás esetében - amennyiben az illetõ

zálogjogosult megjelölését tartalmazó - írásbeli értesítését

faktoráló társaság nem rendelkezik saját

követõen a zálogjogosulttal szemben hatálytalan a

biztosítási

zálogkötelezett és az elzálogosított követelés kötelezettje

kötvénnyel

-

a

biztosított

vevõkövetelések tulajdonjogának átszállására

közötti szerzõdés módosítása."

sor kerül, a faktorcég belép a korábban kétoldalú

Ennek eredményeképpen adott esetben a biztosító hiába

biztosítási jogviszonyba harmadik félként, társ-biztosítotti

csökkenti egy adott vevõ kapcsán a biztosítási limit

pozícióban azzal, hogy azon biztosított vevõkövetelésekre

mértékét, az a zálogjogosult irányában a hivatkozott

esõ biztosítási díjat, illetve az egyéb, a kötvény által a

kógens jogi norma alapján nem lesz hatályos, a

biztosított részére elõírt fizetési kötelezettségeket a

biztosítónak így a zálogjogi kiértesítés idõpontjában

faktorált követelések vonatkozásában - fõszabály szerint -

fennálló kockázat-összesség alapján kellene helytállnia a

a faktor, mint társ-biztosított teljesíti a biztosító felé azzal,

jogviszony

hogy - figyelemmel a biztosítási jogviszony diszpozitív

megoldás a fentiek okán a biztosítók prudens mûködését

jellegére - ezen kötelezettségek teljesítése maradhat a

veszélyezteti. Az elõzõekben vázolt jogi helyzet megoldása

biztosított terhén is. Ezen esetben a biztosító számára

érdekében felmerült annak a lehetõsége, hogy a banki

lehetõség nyílik arra, hogy a biztosítási esemény

finanszírozó - ismervén a biztosítási termék és jogviszony

bekövetkezése okán esedékes és kiszámított kárösszeg a

specialitását - elõre "menlevelet" ad a biztosító részére,

biztosítási kötvény alapján (és nem zálogjogi alapon)

figyelemmel a régi Ptk. 267.§-ban foglaltakra is. Sajnos

kerüljön teljesítésre mind az "eredeti" biztosított, mind

ezen elõzetes garanciavállalás jogi szempontból nem

pedig az újonnan belépõ faktor, mint társ-biztosított

alkalmas a helyzet kezelésére, mivel az elõzõekben idézett

javára.

kógens jogi norma a felek akaratából nem írható felül, így

A faktorálás nélküli banki finanszírozások esetében, tehát

egy esetleges háttér-megállapodás, amely mentesítené a

amely esetekben a biztosított vevõkövetelés tulajdonjoga

biztosítót a helytállási kötelezettsége alól, jogszabályba

végig a biztosított félnél marad, az áruhitel-biztosítás

ütközõ megállapodásnak, ennek okán pedig semmisnek

biztosítéki szerepe csak zálogjogi alapokon valósulhat meg

minõsülhetne.

az alábbi két variáció szerint.

Amennyiben a biztosított és a finanszírozó a biztosítási

A biztosított/banki adós, mint zálogkötelezett és a

védelem alatt álló vevõköveteléseket teszi a köztük

bank/hitelezõ, mint zálogjogosult között zálogszerzõdés

létrejövõ zálogszerzõdés tárgyává, és az elzálogosított

kerül megkötésre, amely szerzõdésben a biztosított/banki

(vevõ)követelés fizetési kötelezettje nem teljesít (a

adós vagy aa) a harmadik személyek irányában halasztott

zálogtárgy "kiesik") a Ptk. 5:104.§ (1) bekezdése alapján a

fizetési konstrukció keretében bonyolított kereskedelmi

biztosító által fizetendõ kártérítési összeg a zálogtárgy

ügyletekbõl (tipikusan adásvételi ügyletek) eredõ olyan

(biztosított vevõkövetelés) helyébe lép. A Ptk. 5:111.§-ban

pénzkövetelését adja zálogba a bank/hitelezõ részére,

elõírtak értelmében az elzálogosított követelés fizetési

amely követelések tekintetében a biztosító kockázatban

kötelezettjét a zálogjogi jogviszonyban részes felek

áll; vagy bb) pedig magát a biztosítási kötvénybõl eredõ, a

nyilatkozatukban kiértesítik az elzálogosítás tényérõl, a

biztosítóval szemben fennálló kártérítési követelését.

felek egyben teljesítési utasítást adnak a biztosított

Amennyiben a zálogszerzõdésben a biztosítási kötvényen

vevõkövetelés fizetési kötelezettjének.

alapuló és a biztosítottat illetõ kártérítési követelés (is)

Ezen alternatíva - nem eltekintve a vonatkozó, új Ptk.-n

meghatározásra kerül zálogtárgyként, úgy a biztosítót a

alapuló joggyakorat hiányában rejlõ kockázatoktól -

Ptk. szabályai értelmében a biztosítási kötvénybõl eredõ

kezelni tudja a finanszírozók biztosítéki igényét anélkül,

követelések

hogy a biztosító oldalán mûködési kockázatokat okozna.

vonatkozásában

létrejött

zálogjog

fennállásának

idõtartama

alatt,

amely

megalapításáról a zálogjogi jogviszonyban részes feleknek ki kell értesítenie, illetve a teljesítési utasítást kell kapnia. Amennyiben a biztosító részére kézbesítésre kerül a

16



[email protected]

ELEMZÉS

Kozkázatosság, fizetési késések, ipari változások 2014. harmadik negyedévében

Hosszú évek folyamata szakadt meg közel egy éve, és most már biztosan elmondható, hogy csökken a magyar vállalkozások száma, derül ki a Bisnode nemzetközi cégminõsítõ elemzésébõl. A csökkenés egyik oka sajnos továbbra is a cégek nagyarányú fizetésképtelenné válása, mivel a Bisnode Bedõlési Index (csõdök, felszámolások cégszámhoz viszonyított aránya) ma Magyarországon 3,10 %, amit tovább ront a rengeteg kényszertörlési eljárás is.

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

harmadik negyedében 26 nap volt, míg egy évvel korábban átlagban 30 napra fizettek a cégek, derül ki a Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból. Fizetési

2014 harmadik negyedévében 9,6 százalékkal kevesebb új

késedelem tekintetében mindkét idõszakban 20 napos

vállalkozás alakult, mint 2013 azonos idõszakában. Az idei

átlagos késedelem volt jellemzõ azon vállalkozásokra,

harmadik negyedévben valamivel több, mint 6700 új

amelyek nem tudták idõben kiegyenlíteni számláikat. A

vállalkozást regisztráltak Magyarországon, azaz ma

határidõben fizetett számlák aránya javult, mivel jelenleg a

naponta közel 75 cég alakul, míg korábban napi száznál is

követelések 67 %-át fizetik maximum egy nap késéssel a

több új társas vállalkozás megalakulása volt jellemzõ

cégek, míg egy évvel ezelõtt csupán 64 %-át.

hazánkban. Jelenleg így 546 ezer cég mûködik, ami az egy

A legnagyobb fizetési határidõvel a számítógép,

évvel ezelõtti állapothoz képest 1,5 %-kal kevesebb. A

elektronikai, optikai termékek gyártásával foglalkozó

vállalkozások számának csökkenését erõsíti az is, hogy

vállalkozásoknál, az építõiparban, a vegyiparban és a

2014 harmadik negyedévében 31 %-kal több cég szûnt

papíriparban kell számolni, ahol 35 nap feletti az átlagos

meg valamilyen módon (felszámolás, csõd, végelszámolás,

számlafizetési határidõ. A legtöbbet késõ szektorok listáját

törlés stb. miatt), mint 2013 azonos idõszakában.

az

építõipar

vezeti

40

napos

átlagos

fizetési

késedelemmel, míg az ingatlanügyletek (39 nap) és a papíripar (28 nap) is a legtöbbet késõ három iparágban

Fizetési határidõk, fizetési késedelmek

szerepel. Megyénként Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és

2014 harmadik negyedévét összevetve 2013 azonos

adatai alapján - 30 napot is meghaladta az átlagos fizetési

idõszakával azt láthatjuk, hogy az átlagos fizetési határidõ

határidõ. Legnagyobb fizetési késedelem tekintetében más

csökkent, azonban az átlagos fizetési késedelem

megyék cégei kerülnek elõre, ugyanis Szabolcs-Szatmár-

lényegében nem változott.

Bereg, Budapest és Csongrád megye vállalkozásai késnek a

Az átlagos fizetési határidõ Magyarországon 2014

leginkább - 21 nap felett - számláik kiegyenlítésével.


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye cégei fizetik átlagosan a legnagyobb határidõvel számláikat, esetükben - a Bisnode


[email protected]

17

Átlagos számlafizetési határidõ és késedelem

Felszámolások, végelszámolások és

alakulása (napokban)

kényszertörlések számának alakulása 2013 és 2014 harmadik negyedévében

Fizetésképtelenségi eljárások, szektoriális kockázatok

2013-ban 2,46 % volt a Bisnode Bedõlési Index

A kényszertörlési eljárások száma ugrásszerûen emelkedik.

(felszámolások és csõdeljárások cégszámhoz viszonyított

Míg 2013 harmadik negyedévében valamivel több, mint

aránya) értéke. 2014 elsõ félévében romlott ez a

5600

azonos

mutatószám, mivel az index értéke 2,79 %-ra emelkedett,

idõszakában már több mint 9700. Rossz hír, hogy a

mely sajnos az elmúlt negyedévben tovább emelkedett és

kényszertörlések növekvõ száma mellett a felszámolások

elérte a 3,10 %-ot.

száma is nõtt. Míg 2013 júliusától szeptemberéig több

Az építõipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak

mint 2700 felszámolást indítottak, addig az idei év azonos

számított hazánkban, de az elmúlt idõszakban már

hónapjaiban már 60 %-kal többet. A végelszámolások

megelõzte a vendéglátás, jóval az országos átlag feletti

tekintetében viszont csökkenés következett be: az egy

5,92 %-os bedõlési arányával. Az élelmiszergyártás is

évvel ezelõtti közel 2150-hez képest idén a harmadik

rosszabb helyen szerepel a listán mint korábban, míg a

negyedévben csak közel 1930 végelszámolás indult.

szállítás, raktározás javított pozícióján.

kényszertörlés

indult,

addig

2014

A 10 legnagyobb bedõlési arányt felmutató iparág az elmúlt 12 hónapban 2014 harmadik negyedéves rangsor

2013 harmadik negyedéves rangsor

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

2 1 8 5 12 6 4 7 10 14

2014 harmadik negyedéves bedõlési arány

Szektor

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Építõipar Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonott-áru gyártása Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Nagykereskedelem (kivéve: jármû, motorkerékpár) Szállítás, raktározás Gépjármû, motorkerékpár kereskedelme, javítása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Bútorgyártás

5,92% 5,25% 4,88% 4,42% 4,17% 4,03% 3,99% 3,82% 3,74% 3,73%

viszont, hogy a cégek továbbra is magas határidõvel és

Mi várható 2015-ben?

késedelemmel fizetik számláikat, arra utal, hogy sokan

A cégadatokból kiolvasható jelek nem jeleznek pozitív

nem tudták üzletmenetüket stabil alapokra helyezni.

tendenciát

kapcsolatban.

A legkockázatosabbnak mondott építõipar helyét átvette a

Rengeteg céget zárnak be, illetve sok vállalkozás kerül

vendéglátás, ugyanis itt vált az elmúlt idõszakban a

kényszertörlés alá is. Ennek következtében a cégek száma

legtöbb vállalkozás fizetésképtelenné, melynek oka, hogy a

stabil csökkenésnek indult hazánkban, ami önmagában

kereslet nem növekszik olyan mértékben, hogy a szektort

nem lenne negatív folyamat, mivel a lakossághoz képest

életben tartsa. Vélhetõen a nagyarányú NAV ellenõrzések

eddig nagyon sok cég mûködött Magyarországon. Az

sem kedveznek a vendéglátósoknak, ami remélhetõleg

18

a

gazdaság

fejlõdésével



[email protected]

hosszabb távon egy átláthatóbb, és megbízhatóbb

növekedése, melyre már idén is láttunk példákat, de

iparághoz járul hozzá. Addig azonban várhatóan még sok

egyelõre lényegesen elmaradnak a válság elõtti szinthez

vendéglátós húzza le a redõnyt.

képest. Az építõipari cégek a válság évei alatt felélték

2015 évi elõrejelzések az elmúlt hónapokban szép

tartalékaikat,

számmal keletkeztek. A GKI nem túl derülátó, mivel

elértéktelenedett, így többségük pénzügyi helyzete

Magyarország nemzetközi megítélése negatív. Az IMF is

jelentõs mértékben gyengült. Az elkövetkezõ évben

lassulást prognosztizál 2015-re, illetve az infláció

folytatódni fog a piac tisztulása, a fizetésképtelenné váló

növekedését várja. A nemzetközi gazdasági és politikai

cégek megszûnése, ezáltal a fennmaradó cégek sokkal

helyzet is kedvezõtlen, illetve az orosz-ukrán válság is

stabilabb pénzügyi háttérrel mûködhetnek tovább a

hatással lehet hazánk teljesítményére.

jövõben.

A vendéglátóipar, az építõipar és a feldolgozóipar

További visszaesés várható a ruhaipar helyzetében is. Az

bizonyos iparágai 2015 folyamán is a legkockázatosabb

olcsó távol-keleti áruk egyre nehezebb helyzetbe sodorják

iparágak közé fognak számítani.

a magyar ruhaipar szereplõit. A ruhaipari vállalkozások

2015-ben is erõs verseny várható a fuvarozói szektorban.

árbevétele tovább mérséklõdik, elsõsorban a belföldi

Továbbra is az Európai Unió országai (elsõsorban

piacvesztés miatti bevételek elmaradása miatt. A csökkenõ

Németország, Olaszország, Benelux államok) az egyik

árbevétel mellé társul a nagyon alacsony, nulla közeli,

legkedveltebb

fuvarozásra

haszonkulcs, mely kiszolgáltatottá teszi az iparágat a jelen

specializálódott cégek számára. A növekvõ árverseny

gazdaságpolitikai helyzetben. A fõbb export országok

következtében az érvényesíthetõ haszonkulcs mértéke is

2015-ben is Németország, Svájc illetve Olaszország

tovább csökken, mely a fuvarozók likviditási helyzetének

maradnak. További nehézséget jelenthet a külföldi

romlását eredményezheti. A hitelállomány további

tulajdonban

növekedésének, illetve a fuvarozókat terhelõ költségek

tulajdonosaik még keletebbi célországokat választanak

várható növekedésének hatására tovább emelkedhet a

üzemeik számára, mely további vállalatmegszûnéseket fog

szegmens már amúgy is magas eladósodottsága. Az

eredményezni az elkövetkezõ idõszakban.

iparágra jellemzõ körbetartozás következtében tovább

Az élelmiszeripar ugyancsak a magas kockázatot jelentõ

növekedhetnek a fizetési késések, megnehezítve így a kis

iparágak egyike. Az elmúlt évtizedek nem kedveztek az

és közepes méretû vállalkozások helyzetét. A romló fizetési

ágazat számára. Nagyon gyenge lábakon állnak, magas

morál illetve az adósságállomány növekedése várhatóan a

eladósodottság, tõkehiány és gyenge jövedelmezõség, sõt

felszámolások számának emelkedését hozza 2015-re.

nem ritkán veszteséges mûködés, jellemzi õket. További

A vendéglátóiparban folytatódni fog a cégalapítási láz. Az

nehézséget jelent az import élelmiszerek versenyképes

iparág cégeinek jelentõs hányada eddig is veszteséget

piaca, mely még nehezebbé teszi a hazai termékek

termelt,

likviditásuk,

értékesítését. Az utóbbi 1-2 év gazdaságpolitikai

eladósodottságuk sokat romlott. A szektorra a fizetési

változásainak köszönhetõen viszont lehetõséget kapott a

fegyelem további romlása lesz jellemzõ. Az elkövetkezõ

szegmens a felzárkózásra. A kormányzati támogatások,

idõszakban a helyzet további romlása várható, a

illetve a hitelfelvétel támogatása segíti a beruházások,

meggyengült

a

fejlesztések megindulását. A beruházások, fejlesztések

megnövekedett versenyt, és felélik maradék tartalékaikat

hatására várhatóan néhány év múlva javulhat a cégek

is. Rövid távon ez a felszámolások, cégmegszûnések

hatékonysága,

számának emelkedését vonja maga után, ám hosszabb

elõállítására lennének képesek, ami nem csak a belföldi

távon a piac letisztulását hozza magával.

értékesítés arányát, de az export értékesítés növekedését is

2015-re visszaesés várható az építõiparban tevékenykedõ

eredményezné.

cégek számára. Az állami megrendelések elmaradása,

Ma már egyértelmû, hogy hazánkban egy kisebb cégvilág

illetve az ipari beruházások számának csökkenése egyaránt

fog mûködni az elkövetkezõ idõszakban. Várhatóan ez a

éreztetni fogja hatását jövõre. A kevesebb megrendelés

csökkenés

hatására

cégek

kockázatmenetesebb cégkört fog jelenteni, amit nemcsak

bevételtermelõ képességében. Fellendülést jelenthet az

a külsõ szabályozás, hanem a piac önszabályozó jellege, a

ágazat számára a lakossági megrendelések számának

vállalkozások nagyobb kockázattudatossága is kivált.

úti

célok

melynek

a

következtében

vállalkozások

enyhe

külföldi

visszaesés


nem

fogják

jelentkezhet

bírni

a


vagyontárgyaik

lévõ

egy

cégek

ezáltal

jelentõs

esetében,

hogy

versenyképesebb

stabilabb

és

[email protected]

része

nyugati

termékek

megbízhatóbb,

19

FUVAROZÁS

Atradius: Csõdhullám fenyegeti a fuvarozókat

2014-ben rekordszámú felszámolási és kényszertörlési eljárás indult a szállítmányozási cégek ellen Magyarországon, közülük is a közúti fuvarozók állnak a legrosszabbul, derül ki az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzésébõl. A cég szerint a magas vevõi kitettségû szektorban a következõ években sem csökken jelentõsen a kockázat szintje. Az elmúlt két év alatt 25%kal nõtt az iparági csõdhányad és 15%-kal magasabb a közúti fuvarozók csõdkockázata mint a hazai átlag. Sokan kerültek nehéz helyzetbe devizahitelkonstrukciók miatt is. Az ágazati problémák és a kiélezett szolgáltatási verseny

eljárások aránya 6,06%, jól látszik, hogy a magyar

jelentõsen növelte a "bedõlési" veszélyt a teljes hazai

átlaghoz képest a logisztikában 11,22%-kal, míg a közúti

szállítmányozási szektorban, mutat rá az Atradius

fuvarozásban 15,51%-kal magasabb a kockázat.

Hitelbiztosító legfrissebb elemzése. Az összefoglaló szerint

Az Atradius elemzése szerint a szállítmányozók egyre

az elmúlt években folyamatosan nõtt a felszámolási és a -

erõteljesebb ár- és kockázatversenye egyértelmûen az

2012 óta létezõ - kényszertörlési eljárások összesített

árszint, ezáltal az árrés csökkenéséhez vezetett. Ez a

száma az iparágban. A 2012-ben regisztrált 1146 eset,

folyamat - leginkább a többszintes alvállalkozói rendszerek

idén már a harmadik negyedév végére meghaladta az

esetében - számtalan esetben a szolgáltatás átlagos

1400-at.

szintjének

gyengüléséhez

vezetett,

ami

gyakran

Ráadásul 2012-ben még 21 126 mûködõ vállalkozást regisztráltak a szektorban, 2014-ben pedig már csak 20

Szállítmányozás

826-at, így ez év elsõ kilenc hónapjában összességében közel 25%-kal magasabb - 6,74% százalék - volt az iparágra jellemzõ felszámolási /kényszertörlési hányad, mint 2012-ben. Az Atradius adatai szerint az ágazat legveszélyeztetettebb területe a közúti fuvarozás, ahol 2012 és 2014 között közel

40%-kal,

842-re

nõtt

a

felszámolási

és

kényszertörlési eljárások száma. Itt ismét a teljes ágazatra jellemzõ negatív tendencia érvényesül, azaz az egyre kevesebb cégre (12 333 helyett 12 035) jutott egyre több eljárás, ami 5,47%-ról 7%-ra emelte az iparági bedõlési arányt. Figyelembe véve, hogy az összes magyar vállalkozásra vetítve a felszámolási és kényszertörlési

20



[email protected]

eladósodottság: az iparág sajátosságaiból

esetben szerzõdésbontást, illetve gyûrûzõ nemfizetést

fakadóan a finanszírozás és a flottafenntartás

eredményezett.

nagyobb pénzügyi terhet jelent, mint más ágazatokban. Az Atradius szerint ezt csak

Közúti áruszállítás

tetézi, hogy 2008-2009-es idõszakban ezek a vállalkozások

az

eszközbeszerzéseiket

jellemzõen svájci frank alapú hitelbõl vagy lízingbõl valósították meg, és a frankárfolyam

FUVAROZÁS

elszámolási vitákat, elhúzódó kifizetéseket, rosszabb

erõsödésébõl adódó magasabb lízing és törlesztõ részletek pluszterhei még ma is érezhetõek. "A magas költség-kitermelési kényszer önmagában is iparági kockázatot jelent és magas bedõlési mutatókhoz vezethet, ezért az Atradius Hitelbiztosító az elkövetkezõ Összes hazai cég

Az adatok szerint számtalan kis- és közepes méretû szállítmányozó cégnél maradt jelentõs összegû ki nem fizetett fuvardíj ilyen okokból, miközben a korábbi vevõ a szolgáltatás könnyû helyettesíthetõsége miatt más partnert keresett, ahol esetenként ugyanez a jelenség megismétlõdött, újabb károsultakat hagyva maga után. Emellett a logisztikai szakmát, különösen a speditõröket más vevõi kockázatok is veszélyeztetik: gyakran kell azonnali döntéseket hozniuk, például egy körfuvarozás tekintetében, ami ugyancsak jelentõs kintlévõségekhez években is különösen kockázatosnak ítéli meg a szektort" -

vezethet. "A

tartalékokkal

nem

rendelkezõ

és

pénzügyi

tette hozzá Vanek Balázs.

kockázatmenedzsment szempontból sem felkészült kkv-

Az országigazgató szerint ezért a fuvarozók számára

nak már rövidebb fizetési csúszások, illetve kisebb ki nem

különösen fontos, hogy minimalizálják kockázataikat,

fizetett számlák is komoly likviditási problémákat

például hitelbiztosítás és/vagy céginformáció segítségével,

okozhatnak, ami az építõiparból ismert körbetartozási lánc

illetve hatékony követeléskezelési politikát vezessenek be.

kialakulásához vezethet" - mutat rá Vanek Balázs, az

Ellenkezõ esetben a jelentõs vevõi kitettség és a magas

Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

arányú

A kisebb és közepes méretû fuvarozócégek pénzügyi helyzetét

tovább

rontja


a

jellemzõen

eladósodottság

mellett

könnyen

kialakuló

lánctartozások csõdhullámot indíthatnak el.

magas


[email protected]

21

ESETTANULMÁNY

Kaposvári Nyomda Kft. Mostani esettanulmányunkban a nagy hagyományokkal rendelkezõ Kaposvári Nyomda Kft. felszámolásához vezetõ utat, ill. annak okait, hátterét vizsgáltuk meg.

A dél-dunántúli régió egyik legnagyobb, magántulajdonú nyomdaipari vállalata egyike volt a tradicionálisan tankönyveket gyártó társaságoknak. A Kft. felszámolásához nemcsak az ágazat egyre sürgetõbb problémái, de az árfolyam-ingadozások, valamint a jelentõs kifizetetlen vevõtartozások is hozzájárultak.

A Kaposvári Nyomda Kft. rövid bemutatása

Tudomány Kiadó Kft.

Európa Könyvkiadó Kft.

2,88%

3,08%

Kaposvári Nyomda Kft. 4,41%

Magyar magánszemélyek

Saxum Kiadó Kft.

A Kaposvári Nyomda Kft. 1991 októberében jött létre. Az 1996-os évben sikeres privatizációs pályázat során megvásárolták a Somogy Megyei Nyomdaipari Kft.-t, amely beolvadt a vállalatba. A Kaposvári Nyomda Kft. elsõsorban könyvgyártással foglalkozott, de újságokat, magazinokat is elõállítottak. A társaságnak több magyar vállalat, ill. magánszemély tulajdonosa is volt. Közülük is egy magyar magánszemély rendelkezett az üzletrész közel 52%-ával. A 2014. február 20-i fordulónappal készített kiegészítõ mellékletben foglaltak szerint a tulajdonosi szerkezet az alábbi módon épült fel:

89,63%

A vállalat forgalma a nyomdaiparban megfigyelhetõ változások - mint például a keresletcsökkenés, a fokozódó verseny, a kapacitások túlméretezettsége - hatására évrõl évre folyamatos visszaesést mutatott. A devizaalapú hitelek (EUR és CHR) törlesztése az árfolyamingadozásoknak köszönhetõen egyre nagyobb terhet jelentett a társaság számára. Mindezek mellett évrõl évre jelentõs lejárt vevõállományt is kimutattak. A behajthatatlan követelések értéke 2014-ben már meghaladta a 129 Mio Ft-ot! A Kaposvári Nyomda Kft. 2014. február 21-én került végelszámolás alá, amelyet 6 nappal késõbb meg is szüntettek. Néhány nappal késõbb, március 7-én a tulajdonosok csõdeljárást kezdeményeztek, amely végül szeptember 8-án felszámolásba fordult át.

Az alábbi ábra a fizetésképtelenséget megelõzõ fõbb mérföldköveket szemlélteti: 2011. évi beszámoló: csökkenõ forgalom, adózott veszteség, gyenge fizetõképesség, alacsony tõkeellátottság, növekvõ vevõ- és szállítóforgás

2014.02.21-27.: 2014.03.07.: 2014.07.10.: 2014.09.08.: 2014.09.10.:

2012

2013

2012.01.01.: Ügyvezetõváltás 2012. augusztus, október: Bankszámlák megszüntetése

2012. évi beszámoló: tovább csökkenõ árbevétel, nullszaldós eredmény, kritikus fizetõképesség, kivonuló finanszírozók, emelkedõ szállítóforgás

22


végelszámolás elindul a csõdeljárás NAV végrehajtás indítása a csõdeljárás felszámolásba fordul NAV végrehajtás megszüntetése

2014


[email protected]

2011 - Drasztikus veszteség • A vállalat forgalma a korábbi csökkenõ tendenciát követve a 2011-es év során 824,5 Mio Ft-ról közel 715 Mio Ft-ra esett vissza. • Jövedelmezõségi helyzete szintén romlott. A bruttó árrés, vagyis az anyagjellegû ráfordítások árbevételhez viszonyított aránya az elõzõ évi 27,38%-ról 24,97%-ra mérséklõdött. • Élõmunka-hatékonysága nem változott jelentõs mértékben. Megjegyzendõ viszont, hogy az elõzõ évben a társaság 79,2 Mio Ft támogatást kapott, melyhez 2011 végéig létszámmegtartást vállalt. • Üzemi szintû eredményessége 2011-ben nullszaldós (0,03%) volt, melyet jelentõs mértékben rontott az elszenvedett 254 Mio Ft pénzügyi veszteség, melybõl 46 Mio Ft fizetett kamat, a fennmaradó rész pedig árfolyamveszteség volt. A vállalat az évet így végül 253,1 Mio Ft veszteséggel zárta. • A veszteség jelentõsen rontotta a tõkehelyzetet: a saját tõke aránya 34,93%-ról 18,75%-ra zuhant. Ráadásul a saját tõkében látható a tárgyi eszközökre elszámolt 299,1 Mio Ft értékhelyesbítés is. E nélkül a tõke már negatív lett volna! • A fizetõképesség is jelentõs mértékben romlott, a likviditási ráta értéke már csupán 71,02% volt, amely 2008 óta a leggyengébb fizetõképességet is jelentette. • Mindezek mellett ráadásul 13%-kal 992,3 Mio Ft-ra nõtt a Kft. kötelezettség-állománya. A finanszírozásban láthatunk hosszú lejáratú hiteleket (vélhetõen lízing), rövid lejáratú hiteleket és jelentõs összegû váltót is, mely nem túl elterjedt finanszírozási forma. A vállalati kötelezettségeinek mértéke meghaladta árbevételét! Ezzel a forgalommal mintegy 500 nap alatt tudta volna visszafizetni tartozásait úgy, hogy közben nem merül fel költsége! • Szállítói tartozásait 2011-ben átlagosan 93 napra fizette. • A hatékonysági helyzet romlására utal, hogy vevõköveteléseihez is lassabban, a 2010. évi 168 nap helyett átlagosan csupán 182 nap alatt jutott hozzá. A kiegészítõ melléklet tanúsága szerint továbbá a követelések 65%-a (234 Mio Ft) lejárt tartozást jelentett! 2012 - Tovább fokozódó problémák, vonulnak ki a finanszírozók • A forgalom a 2012-es év során tovább csökkent, 8,3%kal 655,5 Mio Ft-ra tovább mérséklõdött. • A bruttó árrés némileg emelkedett (26,52%-ra), ennek pozitív hatását viszont kioltotta az élõmunkahatékonyság romlása.


• Az üzemi szintû eredményesség mindezek hatására 2012-ben már kisebb - 1,43%-os -veszteséget mutatott, melyet a most pozitív pénzügyi eredmény ellensúlyozott: az adózott eredmény végül 413 eFt volt. • A fizetõképesség viszont tovább gyengült, a likviditási ráta 63,08%-ra csökkent. A saját tõke aránya az elõzõ évi 18,75%-ról 17,73%-ra tovább romlott (elszámolt értékhelyesbítést leszámítva negatív volt). A saját tõke alacsony szintjére már a könyvvizsgáló is felhívta a figyelmet az éves beszámoló alapján készített jelentésében. • A kötelezettség-állomány 992,3 Mio Ft-ról 907,3 Mio Ft-ra mérséklõdött 2012-ben, összetételében viszont változás figyelhetõ meg. A hosszú tartozások 50 Mio Ft-tal, a rövid lejáratú hitelek értéke pedig 309,4 Mio Ftról 274,9 Mio Ft-ra mérséklõdött, miközben a szállítóállománya több mint másfélszeresére, 213,8 Mio Ft-ra emelkedett. Ezen kötelezettségeinek ráadásul ekkor már csupán 162 nap alatt tett eleget! Szemmel láthatóan a kivonuláson (kitettségének jelentõs csökkentésén) dolgoztak a finanszírozók. • A vevõkövetelések megtérülési ideje némileg javult ugyan, de továbbra is kiemelkedõen magas (169 nap) volt. Értékvesztés elmszámolás nem volt. • Megjegyzendõ információ továbbá, hogy a 2012-es év során változás történt a társaság vezetõségében, hiszen január 1-jén új ügyvezetõ került a Kft. élére. A korábbi ügyvezetõ a többségi tulajdonos magánszemély volt. A • • •

2013-2014. évek fõbb eseményei 2014.02.21.: elindul a végelszámolás 2014.02.27.: a végelszámolás megszüntetése 2014.03.07.: csõdeljárás indítása a vállalat ellen, a fizetési moratórium kezdete • 2014.07.10.: NAV végrehajtás indul a társaság ellen • 2014.09.08.: a csõdeljárás felszámolásba fordul • 2014.09.10.: a NAV végrehajtás megszüntetése Összességében véve megállapítható, hogy a Kaposvári Nyomda Kft. felszámolásához külsõ és belsõ okok egyaránt vezettek. A nyomdaiparban évek óta megfigyelhetõ keresletcsökkenés mellett rendkívül megnehezítette a Kft. mûködését a tankönyvpiac államosítása is. A társaság forgalma több éven keresztül folyamatosan csökkent, amely mellett egyre nehezebbé vált a devizaalapú hitelek törlesztése is. A vállalat mûködését tovább nehezítette, hogy több vevõje is késedelmesen vagy egyáltalán nem rendezte tartozásait. Történtek ugyan költségcsökkentõ intézkedések, de ezek nem voltak elegendõek. A tulajdonosok által elõterjesztett reorganizációs programot, ill. egyezségi javaslatot végül nem fogadták el, így a Kaposvári Nyomda Kft. végül felszámolás alá került.


[email protected]

23

Legyen az Ön vállalata is a Magyar Credit Management Szövetség tagja és legyen részese a hazai credit management szakma vérkeringésének! Szövetségünk független és önálló platformot kínál a vállalati credit managereknek a közvetlen tapasztalatcserére, a hazai és nemzetközi best practice megismerésére. A Szövetség által szervezett elõadásokon, konferenciákon Ön is találkozhat és konzultálhat saját iparágának és más ágazatok credit management szakembereivel, hírleveleinkbõl pedig folyamatosan értesülhet a credit management szakma legfrissebb újdonságairól. A Magyar Credit Management Szövetséggel és a szövetségbe való belépéssel kapcsolatos bõvebb információkért kérjük, keresse fel honlapunkat: www.creditmanagementszovetseg.hu.

MAGYAR CREDIT MANAGEMENT SZÖVETSÉG Cím: 1118 Budapest, Rétköz u. 5. Telefon: +36 (1) 248 0067 E-mail: [email protected] Web: www.creditmanagementszovetseg.hu

UKRÁN-OROSZ VÁLSÁG GAZDASÁGI HATÁSAI

Recommend Documents