ÚJPALOTA - Z ÖLDVÁROS, AZ ÉLHETÔ VÁROS ÉS A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS ÉPÍTÉSZ SZEMMEL
NOVÁK ÁGNES
BUDAPEST, 2004.
KÖRNYEZETTUDATOS A
VÁROSREHABILITÁCIÓ
FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLÔDÉS SZEMPONTJAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE A SPECIÁLIS REHABILITÁCIÓS SZABÁLYOZÁST IGÉNYLÔ FÔVÁROSI TERÜLETEKEN
ÚJPALOTA - Z ÖLD
VÁROS?
A fenntartható - de nevezzük inkább így: az élhetô város létrehozása, minden európai ország számára fontos program. Az únió számos országában készültek tervek és valósultak meg különbözô fejlesztések, amelyek a lakosok bevonásával, a városok fenntarthatóságát és élhetôségét tûzik ki elsôdleges célként. Összefoglaló elvárásként általános ajánlásokat fogalmaztak meg a városfejlesztôk és politikusok számára, amelyek pontjait a helyi sajátosságoknak megfelelôen kell részletesebben kidolgozni. A következô oldalak ezeket a pontokat, és Újpalota lehetséges fejlesztési lehetôségeit és szükséges munkaterületeit mutatják be ebbôl a sajátságos szemszögbôl.
2
Újpalota mint fenntartható, élhetô lakótelep? Tekintsük át, hogy az EU 10 pontos ajánlásban felsorolt elvek szerint milyen döntések és fejlesztési utak lehetségesek Újpalota esetében. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán értéknek tekintjük-e a meglevô épületállományt, településszerkezetet és az évtizedek alatt kialakult társadalmi hátteret vagy sem, vagyis példánkban megmaradónak ítéljük-e Újpalotát mint lakótelepet? Ha igen, a következô feladatokat kell megoldani: 1. A források feltárása, megfelelô gazdálkodás Újpalota esetében az egyik legnehezebben megválaszolható feladat, a meglevô értékek feltárása. Az értékek sorában 3 síkot kell vizsgálni:
Az EU 10 pontos ajánlása 1. A források feltárása, megfelelô gazdálkodás 2. Energiamegtakarítás, energiahatékonyság 3. Megújuló energia felhasználása 4. Hosszú élettartamú épített szerkezetek 5. Otthon és munkahely közelítése 6. Hatékony közösségi közlekedési rendszer 7. Hulladékok csökkentése és másodlagos felhasználás növelése 8. Szerves anyagok komposztálása 9. A város anyagcseréjének körforgása 10. A legfontosabb élelmiszerek helyi forrásokból Rajtunk áll, hogy a fent megfogalmazott általános szempontokat milyen tartalommal töltjük ki. A 10 pont bizonyára segít abban, hogy a legkisebb településtôl a nagyvárosig jó stratégiát alakíthassunk ki. Mindenesetre javasolható lenne a fenti szempontsor szerinti településfejlesztési elgondolások, rövid és hosszú távú stratégiák kialakítása a helyi szabályozási tervek készítése és elfogadása elôtt. Amennyiben a települések vagy településrészek a fenti szempontok szerint alakítják ki jövôképüket, a beruházások és a magánépítések is segíthetik a települési környezet megfelelô irányú változásait. Az általános elvek a mindennapi gyakorlatba ültethetôk, és egy sor egyszerû döntés is segítheti a távlati elképzelsét, vagy éppen sajnos gátat is szabhat neki.
- a társadalmi, szociális, kulturális érték és források, a társadalmi beágyazottság, illeszkedés a társadalmi struktúrákba, - a szerkezeti, tárgyi, infrastrukturális értékek, a szerkezeti beágyazottság, illeszkedés a településszerkezetbe, - a táji környezet, a tágabb település és tájstruktúra kapcsolatrendeszer, a természeti beágyazottság, illeszkedés a tájba. A társadalmi vetület egy ilyen rövid életû település esetében akár kézlegyintéssel is elintézhetô lenne, hiszen sajnos tele vagyunk elôítéletekkel a lakótelepek esetében. Az itt élôkrôl azonban árnyaltabb képet is festhetünk. Megállapítható, hogy az iskolázottság szintje magasabb az országos átlagnál, hogy a korfa az idôsek felé mozdult el és hogy az elvándorlók az átlagosnál kicsit magasabb jövedelemmel rendelkezô családok. Ugyanakkor láthatjuk a számukra nem megfelelô lakásokba “beszorult” nagycsaládosokat, és a lakótelep egyes területein a szolid jómód is megfigyelhetô. Ebbôl azt a következtetést kell leszûrni, hogy az itt élôk szak tudása, iskolázottsága, kulturális igénye érték, a gyermekek még jelen vannak, és a nyugdíjas korúak is sok területen aktivizálhatóak. (Ezt a potenciális értéket a bevásárlóközpontok már kezdik felfedezni, a gyermek és a nyugdíjas más fogyasztói célcsoport.) Nincs egyenlôre értékként kezelve a közösséghez tartozás. A kerületben más helyen lakók mondhatják hogy palotai vagyok, vagy pestújhelyi vagyok, az újpalotai lakosok ezt kevésbé tekintik önként vállalt identitásuknak. Fontos lenne a közösség szervezésével az ebben rejlô lehetôségeket jobban kiaknázni. Valószínûleg akár a lakótelepen belüli kisebb közösségek létrehozásával, és ezen közösségek laza összeszövésével a városrész
3 fejlesztésével kapcsolatban sok energia szabadulhatna fel, és segítené az egységes jövôkép létrehozását. Egyenlôre nem sok jele van annak, hogy az újpalotaiak keresnék történelmi gyökereiket, ami a lakótelep létrehozásának körülményét tekintve érthetô. Mégis érdemes lenne a kerület többi részével erôsíteni a kapcsolatot, és a közös hagyományokat ápolni, vagy éppen újra feltalálni. A közösségé szervezôdésnek már vannak olyan magjai, amelyek katalizálhatják a többi csoport tevékenységét, amiben nagy segítség lehet a helyi média is. A városrész szerkezeti, tárgyi, infrastrukturális értéket is jelent. Újpalota épületei és infrastruktúrája nagy anyagi ráfordítással létrehozott elemek, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Inkább tekintsük úgy ezt a rendszert, mint egy vázat, amire lassan új testet és elemeket kell helyezni, hogy megfeleljenek az élhetô környezet elvárásának. Érték a viszonylag laza beépítés, és a lehetôség a zöldterületek fejlesztésére. Ezt elsôrangú prioritásként kezelve ki kell dolgozni a zöld-lakótelep elvét, és a szükséges fejlesztéseket ennek megfelelône szabad csak elvégezni. Sajnos ma a fejlesztés szót szinte a túlépítés szinonímájaként használják. A város vezetôvel tudatni kell, hogy az itt élôk számára az egyik legfontosabb életkörülményt befolyosó tényezô a tiszta, csendes biztonságos környezet lehet. Világos tehát, hogy a további fejlesztések során csak olyan fejlesztést lehet célul kitûzni, amelyek a lakótelepen áthaladó közlekedési terhelést nem növelik Kerékpártároló egy kisvárosi vasútállomás elôtt. A képen csak a nem ôrzött kerékpárok láthatóak, az állomás mellett 3 szintes fedett ôrzô-javító-kölcsönzô is van. Nyitvatartási ideje: 5.00 -23.30
ÚJPALOTA - Z ÖLD
VÁROS?
tovább, azonban a nagy számú lakos számára munkahelyet jelenthet. Ugyanis értékes forrásnak tekinthetô az itt lakó munkaképes, és viszonylag magasan iskolázott munkaerô. Ha ennek a munkerônek nagyobb hányada helyben vagy a közelben tudna hasznosulni, a lakótelep megtartóképessége nône, és a környezet közlekedési terhe csökkenne. A táji környezet, a tágabb település és tájstruktúra kapcsolatrendszere is tartalmaz értékeket, azt védeni és fejleszteni kell. A lakótelep területén részben családi házas beépítés, részben mezôgazdasági üzem volt. Az építés során a termôföld nagyrészt tönkrement, de ez évek alatt visszaállítható lenne, pl. a szelektív hulladékgyûjtésbôl származó, abból kinyerhetô komposzt segítségével. A lakótelepben idôközben kialakult növényállomány használati értéke nagy, azt védeni kell, de a további fejlesztésre is szükség van. A közeli gödöllôi dombság felé nyitott terület sajnos a beépülô raktáráruházakkal veszített táji értékébôl, szerencsére az már most látható, hogy ezek a hatalmas fémdobozok nem maradnak itt 15-20 évnél tovább. A tájtervezés pedig ezen az idôszakon túlmutathat. Fontos lenne azonban, hogy a további beépítéseknél az önkormányzat határozottan az újpalotaiak érdekét képviselje, és ne fossza meg ôket a megfelelô jövôbeni megoldásoktól. A perem-helyzet hátránya így akár elônnyé is formálható, a lakótelepre behúzódó “zöld ékek” jelentôs mértékben hozzájárulnának a jobb lakókörnyezethez. Újpalota számára - hasonlóképpen a többi palotai területekhez - a sportterületek radikális csökkenése miatt kimelten fontos a természettel való kapcsolat. A palotai erdô bôvítése, fejlesztése, nagy kiterjedésû, gyalogosan vagy kerékpárral megközelíthetô, erdôsített és részben parkosított terület jól egészíthetné ki a lakótelepet, és jelentôs megtartó erôvel bírna. Némileg kompenzálhatná a monoton épületállományt a változatos táji környezet. Jelentôs zöldterületet jelentene a temetô is, azonban most nem tölti be ezt a funkciót. Szinte kegyeletsértô a temetô és környezetének mai állapota. Fontos lenne a temetô park-szerû fejlesztése, sétáló és pihenôhelyekkel való kiegészítése is. A tágabb környezet számára is jelentôs haszonnal járna egy ilyen irányú fejlesztés, mert a városba bevezetô ökológiai folyosó, vagy ökológiai lépôkövek az egész pesti oldal számára hosszú távú elônyös fejlesztés lenne. Az erdôk-parkok-patakok és vizes felelületek létesítése és fejlesztése segítené a terület vízháztartását, a lakótelep klímája is jelentôsen javulna, helyben jelentene
ÚJPALOTA - Z ÖLD
VÁROS?
munkaalkalmat és szórakozási, sportolási lehetôséget is. A zöldterület és a növényállomány fejlesztéséhez hozzájárulhatna az esôvízgazdálkodás ökológiai elvek szerinti megoldása. Az esôvíz nem tisztítandó szennyvíz, hanem érték, és jelentôsen hozzájárulhatna a vizes felületek, élôhelyek fenntartásához, amivel a környezet klímája javítható. 2. Energiamegtakarítás, energiahatékonyság Az energiamegtakarítás során két nagy felhasználó csoport energiaigényét kell csökkenteni: a közlekedési energia- (errôl még késôbb is lesz szó) az épületek energia-felhasználását. A közlekedés által felhasznált energia csökkentéséhez szükséges lépések: - hatékony közlekedési kapcsolat a város más elemeihez, egyenrangú kialakítással - jó kapcsolat az északi és déli városrészek felé. - jó belsô közlekedési hálózat, biztonságos járda és kerékpárút hálózat. (A forgalomcsillapításnak egyéb okokból is rendkívül kedvezô a hatása az életminôségre.) A forgalomcsillapítással felszabaduló forgalmi sávok helyén fasorral kialakított parkolók létrehozása segítheti a belsô közlekedés helyzetét. A gyalogos és gépkocsi forgalom elválasztása, illetve egyes területeken éppen a közös útfelületen való megoldása jelentôs elôrelépés lenne. - A parkolási gondok csökkentése parkolóház vagy térszín alatti parkolók építésével, egyes helyeken "gépkocsimentes" zónák létrehozása (vagyis az ideköltözôk vállalják, hogy nem vesznek gépkocsit, ezért kedvezményesen vehetnek bérletet, vagy kaphatnak kerékpárparkoló helyet) máshol már bevált módszer, és itt is kipróbálásra javasolható. A garázsok és térszín alatti parkolók tôkeigényes beruházások, míg a felszíni parkolás zöldfelülettel vegyes
4 megoldása, fasorok és elválasztó cserjesorok telepítése növeli a zöldtömeget és csökkenti a gépkocsik káros hatását. Egyes sávokban a zöldfelülettel borított dombgarázsok építése csökkentheti a zajterhelést és változatosabb utcaképet is jelent. - A belsô közlekedés minôségének és biztonságának javítása egyben a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztosítását, kerékpárôrzôk, javítók és kölcsönzôk telepítését, gyalogos terek, pihenôhelyek kialakítását is igényli. A lakótelep kiterjedése, méretei olyanok, hogy egyes célpontjai között a távolságok már túlmennek a kényelmes sétaút hosszán, így jelenleg sokan már a lakótelepen belüli közlekedésre is gépkocsit használnak, sokszor teljesen értelmetlenül kocsival mennek napi élelmiszerért is a szupermarketbe. Biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelôen biztonságos kerékpárutak és kerékpárparkolók jelentôsen csökkentenék a helyi gépkocsihasználatot. Természetesen az otthonok környékén is meg kell oldani a kerékpártárolást védett és biztonságos módon. További elônyt jelenet, hogy a kerékpárút biztonságos felületet jelent a kerekesszékesek és babakocsisok számára is. - Az épületek energia költségeinek csökkentésével a felhasznált energia az egytizedére is csökkenthetô, vagyis elérhetô, hogy az épületek üzemeltetési költsége töredéke lehgyen a jelenleginek ! A külsô oldali utólagosan elkészített, legalább 15-20 cm vastag hôszigetelés az elsô lépés. (A hôszigetelés azon túlmenôen, hogy csökkenti az energiafelhasználást a szerkezet védelmét is növeli.) A külsô hôszigetelés anyaga (a tûzvédelem kérdései miatt) lehetôleg kôzetgyapot vagy üveggyapot legyen, mindaddíg amíg nem hozzáférhetô a cellulóz vagy újrapapír (vagyis természetes anyagú) hôszigetelés. A hôszigetelésre ezután vakolat vagy szerelt burkolat kerül. Németországban a felújítások során fôleg szerelt burkolatokat készítettek, mert ennek esztétikai szintjét és tartósságát tartották indokoltnak. Ezzel ugyanis a hom-
Panelházak felújítása során alkalmazott eszközök: Humanizált környezet, külsô oldali utólagos hôszigetelés, hôszigetelô ablakok, mozgalmas homlokzatok, magastetô. A többszintes épületeken napterek is létesültek.
ÚJPALOTA - Z ÖLD
5
VÁROS?
Zöldhomlokzat alkalmazása különbözô megoldásokkal: utólagos külsô hôszigetelés és homlokzatburkolat elôtti létraállványon, homlokzatra kapaszkodó növénnyel vagy erkélyekkel és napterekkel ötvözött támrendszeren. Napterekkel bôvített szociális bérlakások paneles lakóépület felújítása után. Az épület környezetét rendezték, a területet áttört kerítéssel határolták el.
lokzat tartóssága igazodik az épület szerkezeteihez. A vakolt külsô felület sérülékenyebbek, ezért az alsóbb szinteken, vagy az erkélyek környékén a kemény burkolat minden esetben indokolt. A külsô falakon túlmenôen a fûtetlen pincék felett a födémek hôszigetelésére legalább 10-16 cm vastag kôzetgyapot hôszigetelés javasolt. A tetôkön lapostetôk esetében a tetôfelújítás minden esetben tartalmazza a jelentôs vastagságú hôszigetés beépítését is. A lapostetôk és párkányok hôszigetelésére minimum 20 cm vastagságú hôszigetelés indokolt. (Svédországban a lapostetôkre 40-60 cm vastag hôszigetelô réteget építenek be!) Lapostetôk esetében minden esetben meg kell fontolni a zöldtetô létesítésének lehetôségét, részben környezetvédelmi, részben a legfelsô szinti lakások nyári túlmelegedésének csökkentése érdekében. Magyarországon nem szokás az enyhe hajlású hidegtetô létesítése, pedig ennek nagy jelentôsége lenne a nyári hôvédelemben. Ott ahol a lapostetôn zöldtetô például állékonysági okok miatt nem létesíthetô, az enyhe hajlású kéthéjú
ÚJPALOTA - Z ÖLD
VÁROS?
hidegtetô jól hôszigetelhetô a téli hôvédelem, és jól szellôztethetô a nyári hôvédelem érdekében (hasonlóan a családi házak üres padlásaihoz). Az utóbbi években elôtérbe került az ablakok cseréje, mint jó eszköz az energiafogyasztás csökkentésére. Ez részben igaz is, másrészt szellôzési kérdéseket vet fel, és sok esetben penészkárhoz vezethet. Nem szokás az ablakok méretét változtatni, holott éppen ezeknél a paneles épületeknél a típustervek miatt a nyílászárók égtájankénti tervezése nem történt meg. A felújítás során azonban ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Újpalotán szinte minden épületben az ablakos konyhákon az ablak mérete megegyezik a nappali szoba ablak méretével. Ez természetesen nem indokolt.
6 Amennyiben külsô homlokzati felújításra kerül sor indokolt az északi, vagy ahhoz közeli tájolású homlokzatokon a nyílások méretét érdemes csökkenteni a megvilágításhoz elegendô szintre, és 3 rtg-û hôszigetelô üvegezésû nyílászárót beépíteni. A déli és ahhoz közeli tájolású homlokzati felületeken a napenergia nyereségek érdekében 2 rétegû hôszigetelô üvegezésû nyílászáró szükséges, itt azonban a nyári hôvédelem miatt kiemelten fontos a külsô oldali állítható árnyékoló szerkezet. Sok esetben a meglevô loggiák erkélyek naptérré alakítása is segíti az energiahasznosítást, ezen felül pedig az épület külsô képét javítja és a lakások használati értékét növeli.
Energiatudatos panelházfelújítás Svédországban, Borlange városában. Külsô oldali 25 cm vastag utólagos hôszigetelés, faburkolattal. Fokozottan hôszigetelô ablakok, utólagosan épített napterekkel. Az építés közben a lakásokat lakták, a megoldások mindenki számára kedvezô eredményt hoztak.
Fotók: Német és brit példák az értéknövelô felújításra Alkalmazott fejlesztések: külsô hôszigetelés, a bejáratok hangsúlyozása, napterek, hagyományos ablakkialakítás, egyes esetekben magastetô, és a homlokzatok és külsô megjelenés közelítése a tradicionális épületekhez.
Fent: északi tájolású konyhaablak helyére tervezett ablak és szekrény elem. A dunaújvárosi panelház külsô oldali 20 cm-es hôszigetelése kedvezô alkalmat jelent az ablakok cseréjéhez is.
ÚJPALOTA - Z ÖLD
7 Több esetben sík homlokzat elé is létrehozható az üvegház vagy naptér, ez fôleg az alacsonyabb szintszám esetén jelent jó lehetôséget és építészeti értéknövelést. Fontos eszköz az energiafelhasználás csökkentésére a nyári gépi hûtést helyettesítô zöldtetô vagy zöld homlokzat. A növényzet nem csupán kellemes a szemnek, és jó a környezetnek, de jelentôs mértékben csökkenti a zajterhelést, felfogja a szálló port, és legfôképpen a párologtatás miatt hûti a környezetét. vagyis jelentôs mértékben, de üzemeltetési költség nélkül javítja a az épületek mikroklímáját. (Példák az elôzô oldalakon.) 3. Megújuló energia felhasználása A jól hôszigetelt épület esetében a lecsökkentett energiaigényt már lehet megújuló források felhasználásával is kielégíteni. Erre alkalmas például a használati melegvízkészítéshez használatos napkollektor beépítése. Síkkollektor esetében a ferde síkú elhelyezés a nyári-téli használati igény szerint alakítható, és a lapaostetôkön a megfelelô tájolás az épületek legnagyobb részénél megoldható. A vákumcsöves kollektorok esetében elképzelhetô a függôleges síkú, homlokzati elhelyezés is. Amennyiben szuperhôszigetelt épületet hozunk létre, egyes esetekben érdemes a kollektormezôt a fûtési idôszakra is méretezni. Ekkor a nyáron termelt nagy mennyiségû felesleges hôt a szomszédos épületek számára lehet továbbadni megfelelô térítés ellenében. Ez rövid idô alatt megtérülô beruházássá teszi a napkollektorok telepítését.
VÁROS?
A szolár eszközök beépítését támogatni kellene önkor mányzati szinten és állami szinten is, vagy ezen beren dezések árának ÁFA tartalmának csökkentésével, eset leg eltörlésével segíteni elterjedésüket. Általában nem tekintik hôtechnikai eszköznek a növényzetet, pedig számítások nélkül is érzékelhetô, hogy a zöld homlokzat a déli homlokfelület elôtt napvédelmet is biztosít, örökzöld telepítésével az északi homlokzaton a téli szelek hûtô hatását csökkenti. Az épületet körbevevô magas fák szélvédelme és árnyékoló hatása 3-4 emeletig érvényesül, így az alacsonyabb szintszámú épületek esetében szintén érzékelhetô energetikai elônyöket jelentenek. - Az elektromos áram felhasználásának csökkentése a lakásokon belül a családok feladata, az energiatakarékos izzók és háztartási eszközök választása egyéni döntés. De támogatni is lehetne a lakókat ebben, mert az elektromos hálózat a tervezésekor még nem számoltak azzal, hogy nagy teljesítményû elektromos eszközök, illetve szinte folyamatos üzemelésû berendezések kerülnek be a lakásokba, és sok esetben már a vezetékrendszer az épületekben határra terhelt. Mindenkinek érdeke tehát a takarékos áramfelhasználás. A közösségi terek áramfelhasználása csökkenthetô idôkapcsolós vagy érzékelôvel ellátott világítással, sok esetben pedig, ahol nappal is szükség van a belsô terek megvilágítására érdemes az áramtermelô napcellákat alkalmazni a nappali világítási szükséglet fedezésére. A lapostetôn vagy a homlokzaton elhelyezett napcellák által termelt világítási energia a lépcsôházak és alagsori
Fotók: Elôkerttel és kerítéssel kialakított felújított szociális bérlakások panelépületekben Glasgowban. Fejlesztések: - külsô hôszigetelés, - változatos, a hagyományokhoz visszanyúló burkolatok és szinezés, - a bejárat hangsúlyozása, - új napterek kialakítása, - hagyományos ablakkiugrók, - magastetô, - a homlokzatok és külsô megjelenés közelítése a tradicionális épületekhez, - az elôkertek lehatárolása - az utca-jelleg hangsúlyozására.
ÚJPALOTA - Z ÖLD
VÁROS?
8
helyiségek, valamint a belsô terû fürdôszobák, WC-k és közlekedôk megvilágítására szolgálhat, és lakóközösségi, társasházi szintû döntés és beruházás, mely állami és önkormányzati támogatást is igényel. Egyes esetekben elképzelhetô lenne a geotermikus energia felhasználásának vizsgálata, illetve a hôszivattyús fûtési rendszerre való áttérés. Az alternatív energiaforrások akkor léphetnek be jó eséllyel, amikor a nagy rendszerek felújítása is szükséges.
Dunaújvárosi panelház felújítására tervezett, a déli homlokzaton végigfutó földszinti elôtetô, mely a használati melegvíz termeléséhez szükséges kollektorokat is fogadja. Az elôtetô és a földszinti homlokzati burkolatok oldják a monoton szürkeséget.
4. Hosszú élettartamú szerkezetek és felújítások A paneles épületeket a gyártás idôszakában is 50-70 évre tervezték. A magyarországi panelek általában szerkezetileg meg is felelnek ennek az idôtartamnak. Azonban abban biztosak lehetünk, hogy egyes elemeit és a gépészetet hamarosan ki kell cserélni. A folyamat általában részben beindult, hol az ablakcsere, hol a fûtési rendszer elemei kerülnek sorra. A cserék során elsôdleges szempont az ár, és a támogatási konstrukciók Német példák lakóépületek felújítására. Bal oldali kép: Naptér és szerelt homlokzatburkolat a külsô oldali hôszigetelés elkészölte után. Jobb oldali kép: A felsô szintek visszabontásával változatos épületmagasság, egyes esetekben több épület összeszövésével új térstruktúra alakult ki. A felújítások energiahatékony szemlélet szerint történtek.
határozzák meg a felújítás menetét. Ez a lakók szempontjából teljesen érthetô. Fontos lenne azonban azt is látni, hogy az önkormányzatnak valamilyen szinten orientálnia kellene a magas színvonalú és hosszú távon is megfelelô megoldások felé. - A lakásminôség javítása a felújítások során egészséges anyagok használatával, kis lakások összenyitásával, tágasabb belsô terek létrehozásával, akusztikai javítással, nyári természetes hûtés megoldásával történhet. Ezek egy része belsô felújítás során egyedileg is létrejöhet, más esetekben az épület egészét kell hogy érintse a felújítás. A lakók számára információt kell biztosítani az egészséges és allergiamentes anyagokról és megoldásokról. Egy-egy mintalakás vagy bemutató épület sokak számára segítené a megfontolt döntést. A további értéknövelô felújítások lehetnek a teraszok, zöldtetôk, üvegezett napterek és közösségi terek létrehozása, a lakás és a külsô tér közötti átmeneti közösségi használatú terek kialakítása. Ezek során kiemelten fontos a minta-projektek bemutatása, és átalakítási tervek és javaslatok készítése annak érdekében, hogy segítsék a lakókat. Bizonyos esetekben mód nyílhat a szintszám csökkentésére is, amely fôleg a 11 szintes épületeknél lehet fontos. A földszinti területek bôvítése is sok lehetôséget jelenthet. Leginkább a lépcsôházi bejáratok környékét kell fejleszteni, mert ezek siralmas állapotot mutatnak, és semmiféle közösségi tevékenységnek, találkozási pontnak nem felelnek meg. Ezeknél a pontoknál különösen fontos lenne az átmeneti terek létrehozása, vagyis a lakás és a külsô tér közötti zóna fejlesztése. Amennyiben az úszótelkes telekkialakítás átformálható lenne, az épületek között utcák és elôkertek alakulhatnak ki, ezzel a lakások és a külsô tér közötti átmeneti zóna értéke nô, a növénnyel telepített elôkert zajszûrô és porfogó is lehet. Közvetetten a lakások értéke is nô.
ÚJPALOTA - Z ÖLD
9
VÁROS?
Az épületen belül saját területek megfelelô és jobb kihasználása is lehetséges, bár a lakások jelenleg alulméretezettek, fôleg a kiszolgáló helyiségek. A kis belmagasság pedig a nyári idôszakban elônytelen, mert az épület kevésbé átszellôztethetô.
albérlôk háza stb.,) és szórakozási lehetôségek (kávézók, könyvtár, mozi stb.,) biztosítása színesíti a lakótelepi életet, egyben munkahelyet is teremt a lakóhely közelében. A szállás jellegû funkció egyébként is “fô profilja” a panelháznak.
Sokszor felmerül a lapostetôk magastetôvel való helyettesítése. A lapostetô felújítása során a magasfokú hôszigetelés mellett a használati mód bôvítése is lehetséges. A tetôterasz vagy zöldtetô speciális igényeket is kielégíthetne, tetôkerti használatot biztosíthatna, mindamellett, hogy az esetek nagy részében amúgy is tûz esetére a menekülést biztosítani kell a tetôre.
Lakótelepeink mérete általában eléri a közepes méretû városok lakosszámát, ahol szerencsére általában vannak kórházak, fôiskolák, könyvtárak, bíróság, uszodák, sportlétesítmények. Miért éppen a fôvárosi lakótelepi lakosoknak kell méltatlan közlekedési körülmények között igénybe venni a fenti lehetôségeket?
Amennyiben alacsonyabb a szintszám a magastetô létesítése támogatható. (10 szintes épületek esetében a magastetôhôz fûzôdô építészeti-esztétikai elvárások nem teljesülhetnek.) A magastetô amennyiben nem kerül beépítésre, vagyis üres padlásként létesül jótékony hatással van az alatta levô épület hôterhelésének csökkentésére, és a belsô mikroklíma alakulására. A karbantartás, javítás azonban itt sem kerülhetô el, a lapostetônek nem a beázás miatt jelent konkurrenciát a magastetô. - Az egyes épületek értékfelmérése, a lakások minôsé gi fejlesztése során feltárandó a lakók szociális háttere és elvárásaik. 5. Otthon és munkahely közelítése - A szükséges szolgáltatások elérhetôségének és jobb szétszórásának biztosítása, a lakások egyéb célú hasznosításának valamilyen fokú szervezett segítése lehetôleg olyan módon történjen, hogy a nem lakás célú funkciók a földszintre kerüljenek, akadálymentes külsô vagy belsô megközelítéssel, nagyobb helyigény esetén a földszinten lehetôséget adva a horizontális bôvítésre. - A lakótelepen az új munkahelyek létrehozása, és olyan munkahelyek telepítése, ami a helyi fogyasztást szolgálja ki, és helyi munkaerôt is alkalmaz (pl. pékség, kertészet, kifôzde, varroda, kisgépjavítások, kölcsönzés, kárpitos, ügyvitel, kommunikáció, stb.) olyan életminôség javító lehet, ami komoly eredményt jelenthet a népességmegtartásban. Egyes esetekben olyan új funkció beemelése is elônyös, amely más minôséget hoz a lakótelepre: középiskola, felsôfokú oktatás, egészségügy. A változatos munkahelyek lehetôséget ad a helyi lakosok foglalkoztatására is, ugyanakkor a lakótelepnek nem csak egyirányú forgalma lenne, és lenne nappali népessége is.. A felsôfokú oktatásban résztvevô hallgatók új társadalmi réteget hoznak a lakótelepre, a szállás, (diákotthonok,
A munkahelyek teremtése a lakótelepen is fontos, nem gondolhatjuk, hogy egy-egy kisebb üvegházas kertészet, egy csemeteiskola, egy csomagoló kisüzem vagy varroda károsabb lenne a környezetre mint a bevásárló központ. A közösségi funkciók bôvítése, a lakótelep mint közösség megfogalmazása, és fejlesztése, papír és elektronikus információk átadása, a közösség fejlesztése NGO-k bevonásával - segítheti a fenti folyamatok ösztönzését. Minden esetben általában több szinten van mód a pozitív változást jelentô folyamatok beindítására, egyre azonban elôzetesen szükség van a társadalmi egyeztetéssel létrejött, jól megfogalmazott közakaratra, mely fejlesztési tervekben testesülhet meg. A fenti fejlesztések egy része kis költségigényû, és fôleg koordinálást és kooperálást igényel, más részük nagy költséggel jár, és a településszerkezetre is hatása lehet.
ÚJPALOTA - Z ÖLD
VÁROS?
10
6. Hatékony közösségi közlekedési rendszer A külsô közlekedési kapcsolatok javítása gyors, sûrû, kötöttpályás közlekedés fejlesztését jelenti, jellemzôen néhány pontra koncentrálva. A lakótelepnek az építés és tervezés idején “megígérték” a metrót, ugyanúgy ahogy a Káposztásmegyeri lakótelepnek is. Ennek megfelelôen a felszíni tömegközlekedési fejlesztések 2030 éve elmaradtak, és az itt élôk számára a gépkocsihasználat szinte kikerülhetetlenné vált. A metró helyett megfelelne a kényelmes és sûrû villamosjárat is, ha a városközponthoz beljebb kerülne a végállomás. Újpalota esetében a Thököly úton a Keleti pályaudvarig, vagy akár a Ferenciek teréhez vezetô villamos (pl. a volt 44-es, 67-es vagy 68-as villamos pályájának visszaállítása és meghosszabbítása) is jó megoldást jelentene, amennyiben a villamospályák megfelelô zajterhelést csökkentô módon lennének kialakítva. Ezzel az elhúzódó metróépítéstôl független városfejlesztés jöhetne létre, a városrész nem válna politikusok játszóterévé, az autonómia nagyobb fokú lehetne. - A belsô közlekedés fejlesztése szintén szükséges. A lakótelepet jelenleg átszelô nagyforgalmú út terhelése a Pólus Center és az Ázsia-Center átadásával tovább nôtt, az éjszakai árufeltöltésbôl adódó forgalom jelentôsen növeli a zajterhelést. A bevásárlóközpontok feltöltéséhez és a megközelítéshez szükség lenne másik útvonal kijelölésére, és a lakótelepen az átmenô teherforgalom tiltására. A biztonságos, kényelmes és akadálymentes közösségi közlekedés kiépítése után a lakótelep egyes területein lehet korlátozni a gépkocsihazsnálatot, és intenzív kerékpáros és gyalogos zónákat lehet kialakítani. A csökkentett gékocsi forgalom nagy mértékben emelné a környezet értékét, hosszú távon kiemelten megtérülô beruházásnak minôsül. A kerékpárosfelületek mellet kialakítható pihenôhelyek, tárolók, kölcsönzôk tovább színesítik a lakótelepi életet.
Baloldali kép: Környezetbarát füvesített villamos pályatest Stuttgartban a por és zajterhelés csökkentésére. Jobboldali kép: Kerékpáros és gyalogos közlekedés számára megoldott útkeresztezôdés Malmöben fasorral és pihenôhelyekkel.
7. Hulladékok csökkentése és másodlagos felhasználás növelése A hulladéktermelés csökkentése, a szelektív gyûjtés és újrahasznosítás részben a lakótelepen belül történhet. Ehhez szükség van arra is, hogy a lakásokban is legyen erre mód. A szelektív hulladékgyûjtés helyi szervezése során a másodlagos felhasználás is részlegesen helyben megoldható, azonban hulladékok további helyi hasznosítása, a textilfélék helyi feldolgozása, illetve a papírhulladék szervezett gyûjtése helyigényes, és közösségi tevékenység. A környezettudatos magatartásminták segítése érdekében a lakótelepi iskolákból számûzni kellene az olyan termékeket, amelyek a gyermekeket pazarló fogyasztásra serkentik. Biztosítani kell, hogy a szelektív gyújtésbôl származó haszon a lakótelepen maradjon. Legyen kisebb a szemétdíj, az ingyenes lerakók pedig a közösség számára hajtsanak hasznot. A lerakók kialakítása során vegyék figyelembe a lakókörnyezetet, és azt a lehetô legkevésbé zavarják. Érdemes megfontolni a második-generációs gyûjtôsziget építését, amely már a felszín alatt beépített tárolót jelenti, és nem rontja tovább az amúgy is zavaros utcaképet. Érdemes megvizsgálni a hulladékból nyerhetô biogáz vagy energia helyi kiaknázását és felhasználását is. Erre Svédorszában vannak megvalósult példák a 40-50 ezres lakosszám már jó lépték erre a megoldásra is. A termelt biogáz mint energiaforrás a lakótelepen belül felhasználható pl. közösségi gépkocsik hajtására, vagy játszótéri esô-beálló ház fûtésére. Az épületek vízfelhasználásának csökkentése víztakarékos csaptelepek használatával a lakásokon belül és a fogyasztott vízmennyiség mérésével elérhetô. A víztakarékos berendezések általában 20-25% megtakarítást jelentenek, és a fürdôszobák zuhanyozóval való felszerelése is segít a fogyasztás csökkentésében. A lapostetôn (és ahol magastetô van ott arról is) összegyûjtött esôvíz jelenleg az épületek belsejében futnak le, és csatornába kötöttek. Az esôvíz gyûjtése és fel-
ÚJPALOTA - Z ÖLD
11 használása még a lakótelepek esetében is lehetséges, és érdemes. Az összegyûjtött esôvizet ebben az esetben az épületek körüli parkok locsolására lehet használni, vagy folyókákban vezetve látványként is kellemes. Nem tûnik egyenlôre életszerûnek nálunk a szétválasztott szennyvízhálózat kiépítése a lakótelepek esetében. Ugyanakkor megfontolásra ad okot az, hogy Berlinben már 1985-ben volt olyan 7 szintes épületekbôl álló lakótömb, ahol az elválasztott szürkeszennyvíz tisztítása a városi tömbön belül történt nádgyökérzónás víztisztítóval. A nádasokban pihenôhelyet alakítottak ki, stégek vezetnek rajta keresztül, és még egy vizes játszóteret is kialakítottak. A tisztított vizet a WC-k öblítésére újrahasznosították, illetve tüzivízként is számbavették. Amikor feleslegük volt a tiszított szürkeszennyvízbôl a szomszédos tömbök számára szolgáltattak belôle vizet locsolásra és gépkocsimosásra. A fenti példa azt mutatja, hogy városi környezetben is elképzelhetô ez a technika. Ennek kiépítését akkor lehet megofntolni, amikor teljes gépészeti felújítást végeznek az épületen. Általában a függôleges csôrendszer teljes cseréje 35-40 évente szükséges, és ezt az igényt fokozhatja az is, hogy a jelenlegi vezetékrendszer zajos és zavarja a lakók nyugalmát. A csôcsere és hangszigetelés elvégzése során alkalom adódik a szétválasztott szennyvízrendszer létrehozására, tulajdonképpen még egyszerûbb módon, mint akár a családi házaknál. Amennyiben a környezet tervezése során az élôvizfelületet is biztosító, a zöldterületet jól hasznosító nádas területnek biztosítunk helyet, akkor távlatilag nem gátoljuk meg ennek a technikának az alkalmazását sem. A rendezési tervek készítése során a vizes élôhelyeket biztosítani kell. A helyi szürke szennyvíz tisztításának több elônye is van. Egyrészt az újrahasznosítással az ivóvízfogyasztás mintegy 40 %-al csökken, másrészt a nádassal új, kedvezô hatású elem jelenik meg a
VÁROS?
környezetben. Ez az alternatív megoldás egy-egy lakó tömbre is kidolgozható. A helyigény 5 m2/fô, ami intenzív zöldterületet is jelent egyben. A csökkentett mennyiségû fekete szennyvíz mérésével és a fogyasztás szerinti költségviseléssel az elválasztott szennyvíz tisztítási díja jelentôsen csökkenthetô. Magyarországon jelenleg mûködô nádgyökérzónás tisztítók üzemeltetési költsége 2-8 Ft/m 3, míg a fôvárosban a csatornadíj jelenleg több mint 160 Ft/m3.. A számok összevetésébôl, és az átlagos fogyasztást tekintve jelentôs megtakarítások érhetôek el. Ahhoz, hogy egy ilyen elôremutató megoldás létrejöhessen a lakóközösségeknek jelentôs támogatást kellene kapni az önkormányzatoktól, és avizes felületeket a helyi települési szabályozási tervekben is biztosítani kell. Érdekes módon ez Európai Únióban az Öko-város címre pályázó településeknek és telepüólésrészeknek az egyik legfontosabb feladatuk a vizes élôhelyek biztosítása a város határaian belül, összekapcsolva a szennyvíztisztítással. 8. Szerves anyagok komposztálása A komposztálható hulladékok kezelése, a keletkezett komposzt helyi kertészeti felhasználásával tovább ösztönözhetô. A komposzt helyi felhasználása a kertészetek számára is elônyös. fontos lenne, hogy a lakótelepi intézményekben ez megvalósuljon, vagyis létrejöjjenek azok a minta-központok, ahol a lakók megtekinthetik a komposztálás elônyeit és technikáját. Ide tartozik részben a szennyvíz tisztítás is, amirôl az elôzô részben már említést tettem. Városi vízfelületek:
bal oldali kép: Nádgyökérzónás vízfelület demonstrációs céllal kialakítva Lisszabon egyik lakónegyedében, amit az Expó-ra hoztak létre. jobb oldali kép: Stuttgart egyik vizes utcája, a vízfelület csökkenti a nyári meleg érzetet, és szép hangulati elem is. Itt az esôvíz et használták erre a célra.
ÚJPALOTA - Z ÖLD
VÁROS?
9. A város anyagcseréjének körforgása A föld, a levegô, a víz és energia körforgása részben biztosítható, a lakótelep környezetszennyezése lényegesen csökkenthetô. A föld és a levegô védelme szoros összefüggésben van a zöldterületekkel, és az esôvíz vagy szürkeszennyvíz hasznosítása a vízforgalommal. A zöldterületek fejlesztése szükséges lépés. Fontos, hogy a növényállomány sokféle legyen, és kialakításánál fogva alkalmas legyen arra, hogy a madaraknak fészelô hely biztosítására, illetve további állatok számára nyújtson életteret. A növényállomány kiválasztása során az egyik legfontosabb szempont a honos növények alkalmazása, amelyek közül is a várostûrô fajokat kell elônyben részesíteni. További lényeges választási szempont a látványon túlmenôen a lombtömeg, amely a zaj és porszûrést segíti. A ligetes kialakítás és a fasorok szabályos rendjének váltakozása a változatos növényállomány segítségével jelentôsen javíthatja a környéken élôk életkörülményeit. Ez helyi és önkormányzati szintû döntést igényel, kevésbé forrásigényes, de jelentôsen javítja az életkörülményeket. A létrejövô biomassza pedig értékes forrásá válik. A lakótelepen belüli díszkertek létrehozása, amelyek rendelkeznek saját szaporító - nevelô résszel, üvegházzal, gondozó - fenntartó személyzettel változatosabbá teszi a környék képét és munkahelyet teremtenek. A dísznövény kertészetet lakótelep lakosai közül kialakuló öntevékeny csoport is fenntarthatja, innen ellátható a többi parkrész, illetve részben a virágkereskedések, miközben felhasználják a szelektív hulladékgyûjtés során keletkezett komposztot is. (Annak idején a Wekerletelep is rendelkezett saját kertészettel, de ne is menjünk ilyen messzire, a MÁV-telepen is volt kertészet, ami részben jelenleg is mûködik.) A víz körforgásához szükséges lenne az esôvíz gyûjtése és felhasználása. A lakótelepi zöldfelületek és vízfelületek vegyes alkalmazása nagymértékben csökkenti a porterhelés és a nyári hôséget. Az esôvízgyûjtés megoldható épületenként is, vagy tömbönként, de az utak és járdák felújítása során átfogó vízhasznosításra is kell gondolni. A zöldterületek fejlesztése során kialakíthatók különleges funkcionális térsorok. Egymás melletti udvarok összekötésével a földszinten és az udvarok közötti munkamegosztással létrejöhet pihenôkert idôseknek, amelyek kialakítása során az akadálymentes felület létrehozása mellett a vizuális tájékoztatás is fontos, továbá kényelmi berendezések elhelyezése az idôsek szempontjait figyelembe véve,
12 padok, szemetes elhelyezése, dohányzó rész, esetleg házi-kedvenc sarok. Itt nem kutyafuttóról van szó. hiszen az idôsek általában nem mozgásigényes állatokat tartanak, vagyis a kedvencek számára is pihenôhely és tisztántartható “illemhely” létesítendô. További fontos szempont a zöldfelület olyan kialakítása, ahol létrehozhatók olyan területek, amelyet alakók intenzíven használnak (akár zöldségágyás is elképzelhetô amennyiben megfelelô mennyiségû komposzt gyûjtésével a termôföld rendelkezésre áll). Más területen az intenzív illatoskert és díszkert, illetve az árnyékoló-zajszûrô fák telepítése indokolt. A játékudvar a kisgyermekeseknek nem a hagyományos játszótér mini változatát jelenti, sokkal inkább egy családi ház játszóudvarához kell hogy hasonlítson. A játszótérre szükség lesz a játszóudvarok mellett is, mert másfajta aktivitásokat és kihívásokat jelent. A játszóudvar mintegy fele legyen itt is többszintû zöldfelület, fôleg a por és zaj megkötése miatt. A játszóudvaron jó ha van kis esôbeálló babaház, homokozó, vizes felület, ivókút, babakocsival legyen könnyen megközelíthetô, és lehetôleg legyen egy kis domborzati játéka, hogy az ugróiskolán kívül lehessen a klasszikus bújócskát is játszani. A sportudvar is létrehozható a nagyobbak számára, ennek azonban speciális feltételei vannak, így csak akkor javasolható, ha a tömbben lakók ezzel egyetértenek, vagy ha nincs lakófunkció a sportudvarra nézô homlokfelületeken. Még ebben az esetben sem javasolható a zajos gördeszka vagy BMX sportolásra alkalmas terület kialakítása, ezeket könnyen megközelíthetô, de eldugott helyeken kell kiépíteni. A városi sportudvar inkább asztalitenisz, kosárlabda, röplabda pályákat jelentsen, esetleg ellenôrzött helyen lehet mászófal a szükséges biztonsági felszerelésekkel. A vizes udvar a természetkedvelôknek akkor alkalmazható, ha a környezetében létrejött az esôvízgyûjtés, vagy a szelektív szennyvízgyûjtés során kialakítható a szürke szennyvíz külön kezelése, és helyi biológiai élôvizes tiszítása. Az a helyi “tisztítómû” jelentheti a vizes élôhelyet, megfelelô kialakítással pedig a tisztított víz további felhasználása is megoldható, pl. WC-k öblítésére, vagy a csatlakozó udvarokban a zöldfelületek locsolására, szivárogtató öntözésére. Amennyiben a vizes udvar ajátszóudvarhoz kapcsolódik, itt is kialakítható egy vizes játszótér, a bújócska felülethez kapcsolva. A zöldudvar a kertmániásoknak tartalmazhatja a tömbök komposztáló berendezéseit ezzel is segítve a többi tömb zöldfelületeinek megújulását. Ide kell elhelyezni a fás részek aprítását végzô darálót, és létesíthetô üvegház is, amelyben elônevelhetôek a szükséges dísz
ÚJPALOTA - Z ÖLD
13 vagy haszonnövények. A zöldudvar lehet tematikus is (gyümölcsöskert, zöldségeskert, parasztporta, arborétum stb.) speciális és jellemzô növényekkel. A zöldudvarra különösen igaz az akadálymentes kialakítás, mert a mozgás vagy más érzékszervi károsodottak számára olyan aktivitást biztosíthat, amihez különben ritkán jutnak. Az így kialakuló udvarsor egyenrangúan használható a társasházi közösségek számára. Azonban ne tervezzünk a lakótömbbe kutyafuttatót vagy zajos sporttevékenységet. Sport, játék és pihenôfelületek fejlesztése, a szokásos játszótereken kívül más tevékenységekre alkalmas parkok kialakítása, esetenként helyet adva a zajosabb (gördeszka, mountan-bike stb.) tevékenységeknek is fontos. A zöldterületek és vizes élôhelyek tervezése és kialakítása során kiemelt jelentôségû szempont az ökológiai folyosó, vagy az ökológiai lépôkövek szerinti mintázat létrehozása. Újpalota esetében ez az elv a zuglói zöldterületek összekötését jelentheti a palotai Kiserdôvel Pestújhelyen át. Másrészt a családi házas rákospalotai területek is összekötehetôek az újpesti jelenlegi és jövôbeni zöldterületekkel, egészen a Dunáig. A tágabb területet tekintve a mintázatnak fontos eleme a Rákos-patak és Szilas-patak rehabilitálandó környezete. Mindkét patak esetében fontos a patak meder természetes állapothoz való visszarendezése (visszavadítása) és a vízhozam növelése többnyire az esôvíz felhasználásával. Egyes területeken a patak öböllel bôvülhet, további vizes élôhelyet létrehozva. Az ilyen szintû tájrehabilitációnak is tekinthetô fejlesztés a lakók életkörülményeit rendkívüli módon javítja, egyben a fôváros számára is kedvezô helyzetet hozhat létre. Ez a projekt fôvárosi és helyi önkormányzati döntés során jöhet létre, minisztériumi és EU-s projekt támogatásokkal 10. A legfontosabb élelmiszerek helyi forrásokból Palota korábban fontos gyümölcs és zöldségtermelô hely volt, az itteni homokos talaj alkalmassá tenné most is erre. A helyi élelmiszer termelés városi viszonylatban nem tekinthetô utópiának, vagy szegényes ötletnek. Hágában, a 7 szintes lakóépületek közelében legelôk találhatók, és ezt senki nem tekinti korszerûtlennek. Haszonkertek kialakítását célul lehet kitûzni, általában iskolai és óvodai-nevelési tevékenységhez kötve, ahol a gyermekek részt vehetnek a gondozásban és feldolgozásban is. A haszonkertek helyének kijelölésekor ügyelni kell arra, hogy ne forgalmas út mellett legyen, és a
VÁROS?
szerszámos épületek valamint az esôvízgyûjtô berendezések a környezethez illeszkedjenek. K ülönleges lehetôséget is biztosíthatnak ezek a kiskertek például valamely fogyatékos csoportok számára speciális kialakítással: vakok és látássérültek számára tapintható-szagolható-ízlelhetô gyógynövénykert, vagy speciális emelt ágyásokkal kerekesszékesek számára is hozzáférhetô veteményes. Mivel ezekben a haszonkertekben a vegyszeres növényvédelem nem is lehetséges, a biokertészet egy új irányzata alakulhat ki, amely növeli a biológiai sokféleséget, és akár az ökológiai folyosók vagy lépôkövek részei is lehetnek. A felsorolt fejlesztések lakóközösségi döntést, és önkormányzati támogatást és engedélyezést is igényelnek.
A fenti optimista forgatókönyv szerinti fejlesztések eredménye egy olyan településrész, amely a környezetével összhangban fejlôdik, és a lakók használók számára méltó körülményeket biztosít elfogadható költségek mellett. Ha nem törôdünk a lakóteleppel, vagy éppen csak tûzoltásszerûen, elôremutató elveket és közakaratot nélkülözô ad-hoc fejlesztések jönnek létre, akkor a következô helyzet alakulhat ki: - Ha nem csinálunk semmit, akkor ezzel a fizikai és erkölcsi avulás egyszerre éri el az egész lakótelepet, a problémahalmazt továbbgörgetjük, az emberek méltatlan körülmények között élnek, kilátás nélkül maradnak. Budapest minden lakótelepe szinte egyszerre avul el. Ez egy távolabbi idôpontban óriási terhet jelent, hiszen a lakótelepek bontása, az ebbôl származó törmelék elhelyezése beláthatatlan költségekkel jár majd.
ÚJPALOTA - Z ÖLD
VÁROS?
14
