Cetté immense activité en faveur de la protection de la nature, activité q u i s'étend d u Pacifique á l ' A t l a n t i q u e , a pour áme et pour chef Pearson, que le tout puissant a c o m b i é n o n seulement de talent d'éner* gie et de persévérance, mais aussi des biens de la térre, de sorté que ce n'est pas seulement sur le continent américain, mais dans le monde entier, q u ' i l peut, á l'abri de soucis pécuniaires et sa vie durante, consacrer á cetté cause sainte sa magnifique activité. C'est l u i aussi q u i a eréé l a C o m m i s s i o n Internationale pour la Protection des Oiseaux, q u i compte actuellement des
MAGYAR
U
sousícomités en 20 États, propageant avec succés dans le monde entier la cause des oiseaux, de la protection des animaux sauvages et des refuges. Des que Pearson apprit que le gouver* nement hongrois désirait fairé d u Petit* Balaton une réserve naturelle pour sauver les derniéres aigrettes, i l éerivit au n o m d u C o m i t é International á ce gouvernement, pour l u i recommander de continuer cetté puissante protection. E n mérne temps i l a e n v o y é aux lecteurs de la revue » K ó c s a g « sa photographie et son salue.
MADÁRREZERVÁTUMOK Irta: F Ö L D V Á R Y
MIKSA,
1
Kaposvár
G Y g o n d o l o m , h o g y a természetvédelem fogalma és lényege ma már annyira közismert, h o g y azt e helyen részletesen t á r g y a l n o m nem szükséges. N á l u n k is s z á m o s a n foglalkoztak e tárggyal és emelték fel szavukat, mindezideig azonban a kézzel f o g h a t ó e r e d m é n y m é g m i n d i g hiányzik és a tulaj* d o n k é p e n i alapot, a természetvédelem intézményes biztosítását: a természetvédelmi t ö r v é n y t is n é l k ü l ö z z ü k . Első és most már halaszthatatlan teendő a természetvédelemről szóló törvény* nek a l e g r ö v i d e b b i d ő alatt v a l ó m e g a l k o t á s a , mert jóllehet a t á r s a d a l o m n a k ezen a téren v a l ó k ö z r e m ű k ö d é s e és b u z g ó l k o d á s a mindenesetre ü d v ö s és dicséretes dolog, hisz k ü l f ö l d ö n is, k ü l ö n ö s e n N é m e t o r s z á g b a n a »Verein Naturschutzpark, Sitz Stuttgart« m á r igen szép e r e d m é n y e k k e l dicsekedhetik és rengeteg áldozatot hozott, mindez azonban platonikus m u n k á l k o d á s és nálunk sok sikerrel nem biztatna, mert a magyar n é p n e k csak az i m p o n á l , aki parancsol s ez jelen esetben a tételes t ö r v é n y szigorú szava. M a i csonka o r s z á g u n k közismerten nem b ő v e l k e d i k g r a n d i ó z u s természeti ritka* s á g o k b a n , meg k e l l tehát e l é g e d n ü n k kisebb facsoportok, ősi tipikus flórájú erdő* részletek, nevezetes fafaj, é v s z á z a d o s k o r ú egyes fák, érdekes sziklaalakulatok, ritka n ö v é n y z e t ű foltok, kihalófélben levő állat* és n ö v é n y f a j o k és azok tenyésző helyét biztosító vizek, talajok és m e n e d é k e k , történelmi nevezetességű természeti tárgyak, k i v á l ó szépségű tájak természeti emlékként v a l ó kijelölésével és állandó fenn* tartásával. Ilyenekben mai csonka hazánk területén a leggazdagabb a felséges Balaton tündéri v i d é k e , melynek ö r ö k időkre leendő fenntartása céljából v a l ó s ü r g ő s kijelö* lése a t u d o m á n y , a m ű v e l ő d é s , a kegyelet, a k ö z , az idegenforgalom emelése érdekében, i m m á r elodázhatatlan szigorú és szent kötelességünk. N e m kell*e felemelnünk tiltó szavunkat, ha azt tapasztaljuk, hogy évezredes természeti szépségeket örökre és pótolhatatlanul tönkretesz a kapzsi ember? M i n d i g méltó f e l h á b o r o d á s , féltő g o n d és keserű harag tölti be lelkemet, a m i k o r Részlet szerzőnek » A Balaton k ö r n y é k é n e k természeti emlékei« című hosszabb ismertetéséből.
azt h a l l o m , h o g y az ember nem is kizárólag ö n ö s érdekből, hanem sokszor csupa p a j k o s s á g b ó l , céltalan pusztító kedvtelésből irtja az állatot és így egyes fajokat teljesen eltüntet a föld színéről. Miért kellett például az északi vidékeken milliói számra élt nagy alkat ( A l c a impennis L.) k ö n y ö r t e l e n ü l halomra a g y o n v e r n i ? N e m szégyenfoltjaié ez az úgynevezett művelt embernek? S nem hangzik^e fur* csán, hogy az utolsó tojásért egy árverés alkalmával 10.000 a r a n y m á r k á t fizetett az a gyűjtő, k i n é h á n y évtizeddel azelőtt m é g akár egy h a j ó r a k o m á n y tojást vásárolhatott volna. Schonger 1 szerint o l y őrült g y o r s a s á g g a l hajtották v é g h e z a nagy alka esztelen pusztítását, h o g y I z l a n d f ő v á r o s á n a k R e y k j a v i k n a k t u d o m á n y o s g y ű j t e m é n y e részére már nem tudtak eredeti, természetes tojást keríteni, hanem meg kellett elégednie egy m ű t o j á s s a l annak az országnak, melynek hegyein k o r á b b a n hihetetlen s z á m b a n fészkelt ez a j á m b o r m a d á r . U n d o r és d ü h fogja meg lelkemet, amikor azt olvasom, h o g y ma is folytatódik ez az irtóhadjárat m á s m a d á r f a j o k ellen és addig nem nyugszik a r o m b o l ó ember á d á z m u n k á j á b a n , m í g a nagy alka sorsára juttatja például az északi búvárt is, melyet szintén ezerszámra fogdosnak össze és megszárítva tüzelőnek használnak, míg az anya nélkül maradt fészekalj n y o m o r u l t u l elpusztul. M e n n y i r e lesujtólag hat az a közlés, h o g y Ú j z é l a n d b a n az utóbbi évtizedek alatt négy madárfaj teljesen kiveszett és pedig egyrészt a tűz következtében, másrészt a g y ű j t ő k pusztítása folytán. 2 Tűrhetjükíe hallgatagon, hogy bizonytalan g a z d a s á g i érdekből, r o m b o l ó dühtől vezéreltetve, vagy vétkes k ö n n y e l m ű s é g miatt örökre és pótolhatatlanul eltűn? jenek o l y a n érdekes természeti alkotások, eredeti szépségek, nagyértékű ritkaságok, melyek soha t ö b b é újra létre nem h o z h a t ó k ? Szükséges tehát, h o g y a természetvédelem messze kiható, fontos ü g y é v e l i m m á r k o m o l y a n foglalkozzunk. A természet v é d e l m e kiterjed általános természetvédelemre, természeti emlékek kijelölésére és fenntartására, v é g ü l természetvédelmi területek (parkok, rezervációk) létesítésére s illetve kihasítására. A z u t ó b b i a k b ó l a mai M a g y a r o r s z á g területén nem sok lesz létesíthető. K ö z * vetetlenül a Balaton mentén is csupán egy: a Kis-Balaton, melynek sorsa — mint alább látni fogjuk — már meg van pecsételve, hacsak a tizenkettedik órában nem érkezik meg a várva-várt segítség. KISíBALATON A számító, rideg ember a K i s í B a l a t o n n a k természetvédelmi területként v a l ó fenntartását felesleges fényűzésnek mondja, melyet szerinte a m i elszegényedett, ezer bajjal k ü z d ő o r s z á g u n k nem engedhet meg m a g á n a k . A z én v é l e m é n y e m szerint nemcsak kenyérből é l ü n k ; a kultúra nem követel* heti a természet megcsúfítását, m i n d e n őseredeti é v s z á z a d o s természeti alkotásnak rombadöntését, sőt éppen a kultúra, a t u d o m á n y érdekében áll bizonyos terű* leteknek, nevezetességek, ritkaságoknak érintetlen állapotban való fennmaradása. Egyébként a K i s í B a l a t o n lecsapolásából eredhető g a z d a s á g i haszon és előny igen kérdéses és kétséges. C h o l n o k y J e n ő dr. szerint » m é g t ö b b é v s z á z a d o n át mocsaras, vizenyős, sasos rét volna, teljes kiszárítása pedig elszikesedésre vezetne.« 1 2
H u b e r t S c h o n g e r : A u f Islands V o g e l b e r g e n . 1927. D r . I. G . M y e r s , a n e m z e t k ö z i m a d á r v é d e l m i b i z o t t s á g ú j z é l a n d i tagja. » K ó c s a g « 1928.
Nyár.
H a a fenti tétel érvényesülne, akkor i l y e n j o g o n m i n d e n t u d o m á n y o s intéz* m é n y t fényűzés címén meg kellene szüntetni, m i n d e n t u d o m á n y o s kutatóintézetet be kellene zárni. É p p e n ellenkezőleg áll a dolog. J ó l m o n d j a S z e r e d n y e i 1 » A műveltséggel vele jár, h o g y a természeti és történeti nevezetességeket kíméli, becsben tartja akár ritkaságuknál, akár szépségüknél fogva, akár pedig történelmi emlékként.« H a z á n k b a n ilyen r i t k a s á g o k b ó l már o l y a n kevés van, h o g y azok megmentése érdekében nemcsak m e g m o z d u l n i , írni és beszélni, de cselekedni is k e l l . A balatoni N a g y b e r e k , a Sárrét, a sok alföldi t o c s o g ó és mocsár, az Ecsedií láp le van csapolva s illetve kiszárítva. H a v a s S á n d o r , k i sokat v a d á s z o t t a Sár* réten, 1858. évben azt írta e h e l y r ő l : »A. v i z i v a d á s z a t n a k o l y kifogyhatatlan fészke, melyhez h a s o n l ó t széles e h a z á b a n nem ismerek, de melynél nagyobb* szerűt képzelni nem is t u d o k . « S m a ? A v i z i madarak m i n d e n fészkelő helyről, m i n d e n m e n e d é k b ő l k i vannak zárva, h a z á t l a n o k és így pusztulnak. U g y a n e z áll az éneklő madarak s z á m o s fajáról. M o s t ismét soron van a K i s í B a l a t o n kiszárításának vagy legalább o l y kicsiny területre v a l ó zsugorításának terve, melynek megvalósítása esetén az eddig ott élt növény? és állatvilág ezer és ezer faja v é g k é p e n k i p u s z t u l vagy csak kevés fajjal fog fennmaradni. M á r régóta kísért a Kis-Balaton kiszárításának gondolata, mely ellen j ó magam már egy évtizeddel ezelőtt t i l t a k o z t a m 2 és azt írtam, h o g y h a Schenk Jakab » A k ó c s a g a l k o n y a « című értekezésében az annyira megfogyatkozott kócsagállo* m á n y f e n n m a r a d á s a érdekében k í v á n j a a Kis-Balatont természeti emléknek kijelöl* tetni, m e n n y i v e l i n k á b b megokolt az, ha a kétségtelenül l e g k i v á l ó b b v i z i madarunk mellett a többi ott fészkelő fajok megmentésének ügyét is megszívlelve, ú g y ezeknek, mint az eredeti v i z i n ö v é n y z e t fenntartása s z e m p o n t j á b ó l a KissBala? t o n n á k mint természetvédelmi területnek s ü r g ő s k i m o n d á s á t követeljük. A nem szakembernek természetesen fogalma sincs arról a t u d o m á n y o s értékről, melyet a Balaton és K i s í B a l a t o n faunája és flórája képvisel. A z 1891. évtől az 1897. évig t ö b b szakférfiú vizsgálta és t a n u l m á n y o z t a a Balaton és Kis-Balaton állat* és n ö v é n y v i l á g á t , földrajzát és életét s ezen kutatások alapján adták k i » A Balaton T u d o m á n y o s T a n u l m á n y o z á s á n a k E r e d m é n y e i ^ című, s z á m o s vaskos kötetre terjedő hatalmas és értékes művet, melynek » A Balaton b i o l ó g i á j a « című részének bevezetésében E n t z G é z a dr. összehasonlította a Zachariás által átkutatott keleti hollsteini plőni nagy tó állatvilágának számadatait a Balatont kutató t u d ó s o k a n y a g á v a l és azt találta, h o g y a Balatont, KissBalatont és környékét lakó fajok s z á m a a plőni fajokat (457—254) 203 fajjal m ú l j á k felül. U j a b b i t u d o m á n y o s kutatások arról s z á m o l n a k be, h o g y a Balaton állatvilága m é g az említettnél is gazdagabb s azok s z á m a állítólag a hétszázat közelíti meg. A Balatonnak az állatok tenyészésére nézve i l y k e d v e z ő természeti v i s z o n y a i n á l fogva már akkor jelentette k i Entz G é z a dr., h o g y a Balatonban és k ö r n y é k é n élő állatvilágnak ezen rendszertani vizsgálata után a j ö v ő r e a biológiai t a n u l m á n y o z á s feladata vár, ami most a jelenlegi kultuszminiszter úr csodás tevékenysége folytán a t i h a n y i n a g y s z e r ű biológiai intézet létesítésével a t ö b b i európai á l l a m h o z h a s o n l ó a n meg is valósult. A Balaton és k ö r n y é k é n élő állatfajok s z á m á n a k n a g y s á g a annál m e g l e p ő b b , mert a Balatonban csak parti és nyilt*tükri állatok vannak, ellenben mélységi S z e r e d n y e i : Tisztes fák. E r d é s z e t i L a p o k . 1908. é v f o l y a m , 224. l a p . F ö l d v á r y M i k s a : Ó v j u k meg a K i s s B a l a t o n t t e r m é s z e t v é d e l m i t e r ü l e t n e k . V I I — V I I I . szám. 1
2
»A
Természet*
1919.
évfolyam,
fauna nincsen, mert azok területe csak 25 méternyi m é l y s é g b e n k e z d ő d i k , holott az ú j a b b mélységi mérések szerint is a legnagyobb mélységet állítólag 19 méterben állapították meg. A K i s í B a l a t o n összefüggő nagy n á d a s a i b a n élő állatok és n ö v é n y e k g a z d a g s á g a szinte egyedülálló, mely g a z d a g s á g a Balaton n á d a s a i n a k tervezett teljes kiirtása és a Kis-Balaton esetleges kiszárítása által természetesen ö r ö k r e eltűnnék. Lovassy S á n d o r dr. szerint a KissBalaton r e n d k í v ü l d ú s v i z i n ö v é n y 4 a b i r i n í tusaiban mintegy 74 faja él és fészkel a k ü l ö n b ö z ő madaraknak. A t t ó l tartok, hogy ma már h a z á n k b a n talán csak a K i s í B a l a í o n b a n fészkelő, tündéri látványt n y ú j t ó , g y ö n y ö r ű s é g e s nemes k ó c s a g g a l ú g y v a g y u n k és leszünk, mint a kihalásra ítélt európai bölénnyel. M á r csak t e n g ő d é s az élete. Lovassy S á n d o r m é g tizenöt évvel ezelőtt azt írta, 1 h o g y 1893íig mintegy száz p á r b a n fészkelt a nemes k ó c s a g a K i s * B a l a t o n o n ; a k é s ő b b i években már csak 7 —8 pár. U t ó b b , talán 1922. évben a szégyenletes teljes kipusztulást elkerülendő, mégis gyakorlatilag és t u d o m á n y o s a n h o z z á f o g t a k a kisíbalatoni kócsagtelep v é d e l m é h e z s illetve néhány évvel előbb, 1918íban gyűjtést rendeztek a k ó c s a g a l a p j a v á r a , a m e l y b ő l egy állandó kócsagőrt alkalmaznak. L e g u t ó b b i kis«balatoni utam a l k a l m á v a l a kócsagőrtől arról értesültem, hogy az 1928. évben 9 nemes és 1 kis kócsagfiókát gyűrűztek meg a K i s í B a l a t o n o n . A z 1928. év tavaszán 24 öreg k ó c s a g j ö t t oda. Ezzel szemben az 1927. évben 48 nemes kócsagfiókát g y ű r ű z t e k meg. Ü g y látszik, h o g y a létszám állása eléggé hullámzik, de a M a d á r t a n i Intézet céltudatos, k o m o l y m u n k á j a révén remélhetőleg sikerülni fog a jelenlegi á l l o m á n y t nemcsak fenntartani, hanem számbelileg emelni is, csupán azt javaslom, hogy a t u d o m á n y o s megfigyelés, g y ű r ű z é s és e g y é b kutatás minél ritkábban, ó v a t o s a b b a n , az annyira félénk és v a d m a d á r minél kevesebb zavartatásával és riasztásával történjék. A z imént említett utamon k á r ö r v e n d v e m o n d t a a csónakot toló (sajnos, a víz sekélysége miatt nem e v e z ő ) halász, h o g y o l y k o r visszafelé f o l y i k a Zala, k ü l ö n ö s e n szeles időben s ez a k ö r ü l m é n y némi vígasz, sejdítő remény, h o g y a rideg m é r n ö k számító m u n k á j a nem lesz sikeres, a folyó r a k o n c á t l a n k o d á s á n megtörik a kotró minden igyekezete. A kotrás során a Z a l a m e d r é b ő l kiemelt anyaggal töltést emeltek a parton s h o g y m i n d e n a k a d á l y t elhárítsanak, a partmenti öreg fűz* fákat is kivágták, melyek tuskói most csonkán gubbasztanak a s ü p p e d ő parton z ú g o l ó d v a , s o p á n k o d v a , mint az útszélen s í r d o g á l ó öreg, béna koldus. R ó n a v í z már nem sok van. K i s z á r a d a mocsár s most sást kaszál a környékbeli gazda bizonytalan értékű alomnak. A z egyetlen sík vizet csak k e m é n y erőfeszítéssel t u d j u k megközelíteni s m i n d gyakrabban fenekük meg a zizegve csúszó ladik. S ú l y o m és vizitök sűrű szövevénye borítja a sekély vizet. Fehér tavirózsa csak elvétve akad itt. A sást gondosan o s z t á l y o z z a a m u n k a n é l k ü l i h a l á s z s k ü l ö n ö s e n a piros sásra ügyel, mert azt O l a s z o r s z á g j ó l fizeti. H i á b a m i n d e n igyekezet és veritékes erőfeszítés, az egyetlen sík vízre, a K o m á r * gyékényig nem tudja emberem a ladikot t o l n i : nincsen víz. S z o m o r ú m e g a d á s s a l szól a l a d i k o s : t ö n k r e m e g y egészen a K i s í B a l a t o n . H o g y ez be ne következzék, k o m o l y a n össze k e l l fogni és céltudatos m u n k á v a l megtenni a menthetőt. 1 Lovassy S á n d o r d r . : A d a t o k a B a l a t o n v i d é k m a d á r é l e t é n e k i s m e r e t é h e z . T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y , 1913. é v i X I V . k ö t e t , 16. s z á m .
Erre v o n a t k o z ó l a g dr. Schilberszky K á r o l y azt javasolta 1 » D e a természetvédelem a gyakorlati intézkedésekkel m é g korántsem végezte el feladatát. Szükséges, hogy a n a g y k ö z ö n s é g n e k mennél szélesebb rétegei g y ő z ő d j e n e k meg e m u n k a szűk* ségességéről, mert csak a k ö z v é l e m é n y egységes m e g g y ő z ő d é s e adhatja meg m u n k á j á n a k a szükséges erkölcsi n y o m a t é k o t . A természet kincseit a közösség, a társadalom s z á m á r a i g y e k s z ü n k megmenteni; k e l l tehát, hogy a társadalom ismerni tanulja s értékelni tudja ezeket.« M é g n é h á n y évvel ezen cikk megjelenése előtt, fentebb említett értekezésemben csaknem ugyanezt ajánlottam én is, ezekkel a szavakkal: » A z o n b a n a siker csak ú g y biztosítható, ha a mentéssel karöltve j á r az emberi érdeklődésnek a természet iránt v a l ó felébresztése, ébrentartása; a természet szeretetének á p o l á s a . « A
BALÁTA?TÓ
A KissBalaton mellett a Baláta*tó az a rezervátum, mely k i nem a p a d ó forrása a törekvő természettudós eredményes kutatásainak és melyre a külföld előtt is méltán b ü s z k é k lehetünk. A tó környékének békés m a g á n y á b a n lelki felfrissülést és ártatlan ö r ö m ö k e t talál a lelkes természetbarát és bőséges z s á k m á n y b a n részesül a passzionátus v a d á s z . A z o n b a n természetvédelmi területté való kijelölése után m a g á n a tavon puska* lövésnek nem szabad eldörrennie és a látogatók s z á m á n a k is minél alacsonyabbnak k e l l lennie, mert csak így van biztosítva az állat* és n ö v é n y v i l á g ott élő s z á m o s , különleges és ritka képviselőinek békés és zavartalan fejlődése, s z a p o r o d á s a . A Balátaító t u l a j d o n o s á n a k , H o h e n l o h e herceg erdő* és természetszeretete a legfőbb biztosíték ezen k í v á n a l o m teljesülésének és m i n d e n k o m o l y természet* t u d ó s biztosan számíthat arra, h o g y a somogyszobi uradalomban szívesen látott v e n d é g lesz. Ezzel már meg is mondtam, hogy S o m o g y v á r m e g y é n e k ezen természeti kincse, a Balaton környékének nagyértékű rezervátuma, a Kis*Balatonnak nem érdem* telén versenytársa, h o l található. Ez a 302 kat. h o l d kiterjedésű tó a Somogyszob községhez tartozó K a s z ó * p u s z t a mellett fekszik, mintegy 160 m tengerszint feletti m a g a s s á g b a n , buja növésű, szép szálas égeresektől körülvéve. A tavat csak csapadékvíz és talajvíz táplálja, mely utóbbi a partok mentén s z á m o s forrás alakjában jelentkezik. A tó vize elég sekély, a legnagyobb vízmélység 5 — 6 méterre tehető. A csokoládébarna víz az elmúlt n y á r o n annyira megapadt és a fehér tavi rózsa annyira elterjedt, hogy a csónak már nem is a vizén ringott, hanem sikongva csúszott a rengeteg sok lapos levél lemezén, melyek egyike*másika már nem találva helyét a víz színén, á g a s k o d v a himbálózott a levegőben. M o n d j á k , h o g y azelőtt t ö b b volt a s í k v í z ; most igen leszállott a víz tükre és a tó lassankint elnádasodik. Ennek okát az utóbbi évek alatt tapasztalt tartós nyári szárazságon kívül kétségtelenül abban a k ö r ü l m é n y b e n k e l l keresni, h o g y a mult évben kiásott vízlevezető árok megszabja a vízszint felső határát. í g y aztán aligha fog ú j b ó l bekövetkezni az a régi állapot, amikor a Baláta*tó t ö b b más, az uradalom területén meglévő tóval összefüggésben volt. Délkeleti irányban ma m é g a Bojsza* tóval függ össze. M i v e l az előbb említett árkon kívül m á s lefolyása nincsen és m i n t h o g y az uradalom tulajdonosától távol áll az a gondolat, h o g y a Baláta*tavat lecsapolja, 1 D r . Schilberszky 1924. é v f o l y a m , 22. l a p .
Károly:
A
kócsag
pusztulása,
védelme
és
tenyésztése.
Természettudományi
Közlöny,
a vízszint kisebb*nagyobb i n g a d o z á s á t ó l eltekintve, nem k e l l attól tartani, h o g y az a n n y i ritka n ö v é n y * és állatfajnak biztos otthont n y ú j t ó tó belátható időn belül megszűnnék. M i n d a z o n á l t a l ez a k ö r ü l m é n y nem zárja k i azt a törekvést, h o g y a Baláta*tó természetvédelmi területté kijelöltessék, ami ellen — t u d o m á s o m szerint — az uradalom kifogást nem tesz. A tavat szegélyező füzest és égerest befelé n a g y s z e r ű z s o m b é k o s váltja fel, melynek f ő á l l o m á n y á t a C a r e x H u d s o n i i alkotja, » E g y sásfajnak hatalmas, t ö b b évtizedes vagy m é g i d ő s e b b , o s z l o p o s á n k i e m e l k e d ő g y e p e . « l M i v e l a z s o m b é k igen lassan n ő , évenkint alig n é h á n y millimétert, a Baláta* tavat benépesítő z s o m b é k o k pedig 1 — l V 2 m m a g a s s á g o t is elérnek, ebből ezeknek a z s o m b é k o k n a k igen magas korára k e l l következtetni. Z s o m b é k o k k ü l f ö l d ö n nem igen vannak — sőt m é g szavuk sincsen erre a foga* lomra, hanem a magyar » Z s o m b é k « elnevezést használják a külföldi botanikusok is, — m í g nálunk, főként az A l f ö l d ö n igen sok volt, melyek azonban a l á p o k lecsapolásával m i n d i n k á b b kevesbedtek, tehát már ebből a s z e m p o n t b ó l is meg* érdemli a Baláta*tó a természetvédelmi területté v a l ó sürgős kijelölést. A z s o m b é k o k társaságában igen érdekes és jellemző n ö v é n y e k élnek. M a g y a r Pál a Baláta*tó zsombékjai között a ritkább n ö v é n y e k egész sorát találta, ú. m. Caldesia parnassifolia, C o m a r u m palustre v. v i l i . , L u d i w i g i a palustris, Gentiana pneumonanthe, Sparganium m i n i m u m , Calamagrostis canescens, Schoeno* plectus Balatae stb. A z s o m b é k o k o n túl tömegesen lépnek fel Potamogeton natans, H y d r o c h a r i s morsus ranae, a szép nagy fehérvirágú Castalia alba és a sárga Utricularia v u l g á r i s ; kisebb s z á m b a n vannak Potamogeton gramineus és csaknem az egész Baláta*tóban és a s z o m s z é d o s kisebb B o j s z a * t ó b a n tömegesen látjuk a víz felszíne alatt az A l d r o v a n d a vesiculosa*t, melyet itt először dr. Boros Á d á m 2 talált meg és melynek ez a tó csonka hazánk egyedüli termőhelye. D r . Boros leírása szerint az A l d r o v a n d a összezáruló levéllemezeivel megfogja a rovarokat és a z o k k a l táplálkozik. Ez a h ú s e v ő n ö v é n y azonban nemcsak táplálkozásánál fogva, hanem más élet* jelenségei miatt is érdekes. A víz szine alatt lebeg; sem gyökere, sem termése nincsen s s z a p o r o d á s a ú g y történik, hogy egy*egy gallyacska az a n y a n ö v é n y r ő l leválik és önálló életet kezd. A z igen ritka és kényes A l d r o v a n d á n kívül a Baláta*tóban m é g más különleges n ö v é n y is él, így a tőzegeper ( C o m a r u m palustre), mely ezenkívül csak a lecsapolás alatt álló és felparcellázott bátorligeti (Szabolcs megye) ő s l á p o n f o r d u l elő, honnan valószínűleg e l ő b b * u t ó b b k i fog p u s z t u l n i ; t o v á b b á a Caldesia parnassifolia, mely a Balátán kívül csak a Rétyi N y i r * e n él ugyancsak az A l d r o v a n d á v a l együtt. A z elmondottak a botanikusok féltő a g g o d a l m á n a k kétségtelen a l a p o s s á g á t és a tó lecsapolásának mellőzését illető jogos kívánságát teljesen igazolják, miről — hála Istennek — nincs is szó. D e az ornithologusok és természetbarátok is közbelépnének ilyen szerencsétlen terv megvalósításával szemben, mert a Baláta*tó sok v i z i m a d á r n a k állandó és biztos fészkelő helye, mint a szürke gémnek, bakcsónak, íbisznek, v i z i tyúknak, szárcsának, tőkés*, csörgő*, cigányrécének stb. A tó közepe táján lévő és síkvíztől körülvett g é m t a n y á n oly hihetetlen szám* ban fészkelnek a gémek, h o g y tavasszal ürüléküktől egészen fehérek a fészkek 1 2
D r . B o r o s Á d á m : A z s o m b é k . P ó t f ü z e t e k a T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y h ö z . 1924. évf. 1—4. s z á m . D r . B o r o s Á d á m : A h ú s e v ő A l d r o v a n d a ú j a b b h a z a i t e r m ő h e l y e . T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y . 1924.
évf.
alatt r o s k a d o z ó fűzfák és a kiöklendezett k í g y ó * és b é k a m a r a d v á n y o k tűrhetetlen bűzzel töltik be a levegőt. Fekete g ó l y a nem szokott itt fészkelni, de v o n u l á s k o r m i n d i g megjelenik. M u l t év szeptember hó elején is t a r t ó z k o d o t t vagy 25 darab a B o j s z a * t ó k ö r n y é k é n . E g y i k nyári vadréce*lesen spániel k u t y á m egy j ó k o r a n a g y s á g ú mocsári teknős* békát apportirozott k i a b o l h á s i tóból. M i v e l itt a teknősbékát senki sem tenyésztette, világos, hogy az is ő s h o n o s és k ü l ö n l e g e s állatja ennek az érdekes t ó v i d é k n e k , mely ilyenformán ritka, szép és érdekes n ö v é n y * és állatvilágával m i n d e n k é p e n méltó lesz a neki szánt szerepre és meg fogja állani helyét a Balaton k ö r n y é k é n kijelölt és kijelölendő legjelen* t ő s e b b természeti emlékek k ö z ö t t is. HUNGÁRIÁN BIRD SANCTUARIES By M I K S A F Ö L D V Á R Y ,
Kaposvár
A LSO i n H u n g a r y a great deal has been l \ written about w i l d life protection and m a n y people devote m u c h of their time to the study of this subject, yet a l a w for the protection of w i l d life still remains a desire to be fulfilled. The aim of w i l d life protection is: the conservation of w i l d life i n generál, the designation and up*keep of natural monuments, the obtainment and setting up of reserved territories (parks, sactua* ries). N o t m a n y of the latter can be f o u n d o n the territory of present H u n * gary. Even around the Balaton laké, so rich i n natural resources and picturesque surroundings, the K i s * B a l a t o n ( S m a l l Balaton) is the o n l y one, and n o w the existence of even this is menaced unless help arrives i n the last hour. K I S * B A L A T O N . The cynical and profit man considers the keeping up of the K i s * B a l a t o n for purposes of w i l d life protection as a l u x u r y w h i c h our i m p o * verished country, bending unter hundreds of other burdens, cannot afford. C i v i l i * sation and culture can, however, not exactthe disfigurement of nature, neither can the destroyment of originál and cen* turies o l d créations of nature be their purpose. O n the contrary, it is i n the interest of science and culture that certain areas, rarities and curosities of nature s h o u l d be kept up i n their originál
state. M o r e o v e r the economic benefit that may be derived from the drainage of the K i s * B a l a t o n is very doubtful. A c c o r d i g to C h o l n o k y it w o u l d remain a marshy, damp, sedge*growing meadow for many centuries to come and the entire d r y i n g out w o u l d turn it into a sodaic barren land. If the above men* tioned point of v i e w was to be accepted all scientific institutions and institutes for scientific researches could on the same g r o u n d be stopped and closed d o w n . The fact is that present H u n g a r y possesses so few of such rarities of nature that all levers ought to be put into m o t i o n to save that can be saved. N a g y * Berek on the Balaton laké, Sárrét, many marshy places o n the Great Plains and the famous Ecsedi*Láp (Ecsed marsh) were l o n g ago drained off. N o w K i s * Balaton is to f o l l o w . S h o u l d this plan be carried through, the rich fauna and flóra of this region w o u l d either disap* pear altogether or, i n the best case, a very few species o n l y w o u l d survive. A c c o r d i n g to Lovassy about 74 different k i n d s of birds are l i v i n g and breeding i n the rich l a b y r i n t h of water plants g r o w i n g i n the K i s * B a l a t o n . I am afraid that the beautiful Great W h i t e H e r o n , whose perhaps o n l y breeding place i n H u n g a r y is the K i s * B a l a t o n , is destined to share the fate of the European bison w h i c h is sentenced to extermination. A c c o r d i n g to Lovassy about 100 couples of the Great W h i t e H e r o n s have had their breeding place i n the K i s * B a l a t o n
up to 1893; i n the years f o l l o w i n g their number decreased to 7 to 8 pairs. Later on i n 1922, i n order to a v o i d totál extermination a scientific and practical action was started for the protection of this noble bird, i n fact, a few years earlier a public collection was made to raise a H e r o n F u n d to cover the costs of a permanent H e r o n keeper. A t one of m y recent trips I was informed b y the keeper that i n 1928 nine y o u n g Herons and one y o u n g Little Egret were p r o v i d e d w i t h rings. In the spring of 1928 twentyfour o l d Great W h i t e Herons arrived at the K i s * B a l a t o n . In 1927 forty*eight y o u n g ones were pro* vided w i t h rings. The number of stock seems to be rather fluctuating, it may however be hoped that w i t h serious and purposeful endeavour the O r n i * thological Institute w i l l succeed not only to maintain the present number, but even to increase it. I w o u l d advise, however, to reduce all scientific obser* vations, putting on rings, etc. to the unavoidable, so as not to scare away thisextr aordinarily shy b i r d . L A K É B A L Á T A . Laké Baláta as a b i r d sanctuary w o u l d offer another inexhaus* table source of successful explorations for natural scientists. It is situated at an attitűdé of about 160 m. above sealevel, in K a s z ó puszta, near Somogyszob, covering an area of 302 cadastral yokes and is surrounded by tall aider trees of a rich g r o w t h . The laké is nourished by rain*and subsoil water o n l y , the latter f o r m i n g numerous springs along the shore. The water is rather shallow, the greatest depth not exceeding five to six metres. The owner of the laké, Prince H o h e n * lohe, has no intention to have the laké drained, therefore, apart from the natural fluctuation of the water*level there is no danger of this laké, i n w h i c h so many water*plants*and birds have their home, disappearing w i t h i n a calculable time. These circumstances, however, do not
preclude the endeavour to preserve Baláta Laké as a b i r d sanctuary against w h i c h the owner, as far as I k n o w , has no objection whatsoever. Laké Baláta is a permanent and safe breeding place of many water*fowls such as: A r d e a cinerea, N y c t i c o r a x griseus, Plegadis falcinellus, G a l l i n u l a chloropus, Fulica atra, A n a s boschas, A n a s crecea, N y r o c a ferruginea, etc. O n the heronry ( A r d e a cinerea) at about the m i d d l e of the laké, sur* rounded b y shallow water, there are so many of these birds that i n spring the willow*trees, bending under their nests, are quite white w i t h their dung, and the remains of frogs and snakes devoured b y them fill the air w i t h an unbearable, offensive smell. The Black Stork, as a rule, does not breed at Laké Baláta, nevertheless it appears there every year at migration time. A t the beginning of last September about 25 of such storks stayed i n the neighbourhood, at Bojsza Lake. ( A smaller lake near Lake B a l á t a ) . One summer at w i l d * d u c k shooting my spániel brought out a large M a r s h * Tortoise of Lake B o l h á s . In v i e w of the fact that no Tortoise has ever been bred i n that district it is o b v i o u s l y an originál and special inhabitant of this interesting lake district, w h i c h w i l l , no doubt, be able to maintain its value among the more important b i r d sanctuaries i n the Balaton region. UNGARISCHE VOGELRESERVATE
A
Von
MAX
von F Ö L D V Á R Y , Kaposvár
U C H i n U n g a r n wurde schon v i e l über . Naturschutz geschrieben, das N a t ú r * schutzgesetz ist aber leider noch immer ein Desiderat. D i e Naturschutzbewegung b e z w e c k í : allgemeinen Naturschutz, Feststellung u n d Erhaltung v o n N a t u r d e n k m á l e r n , Schaffung, resp. E r w e r b u n g v o n N a t ú r * schutzgebieten (Parks, Reservationen).
D i e Z a h l derartig geeigneterStátten dürfte im heutigen U n g a r n nicht a l l z u gross sein. Sogar an den an Naturschátzen u n d Schönheiten so reichen Balaton (Plattensee) ist es n u r der K i s í B a l a t o n ( K l e i n e r Plattensee). D o c h auch sein Bestehen ist gefáhrdet, w e n n i n letzter Stunde nicht noch H i l f e k o m m t . K I S Í B A L A T O N . D e r rechnende, materiéi veranlangte M e n s c h hált die E r h a l t u n g dieses Sees als Naturschutzgebiet für einen überflüssigen Luxus, welchen sich nach seiner Auffassung unser verarmtes, mit hundert anderen Sorgen belastetes L a n d nicht leisten k a n n . A b e r die K u l t u r k a n n eine V e r u n s t a l t u n g der N a t ú r nicht verlangen u n d seit Jahrhunderten i m u r w ü c h s i g e n Z u s t a n d bestehende N a t ú r * gebilde nicht vernichten w o l l e n , ja es steht eben i m Interessé der K u l t u r , der Wissenschaft gewisse Gebiete, M e r k * würdigkeiten, Seltenheiten, unberührt zu erhalten. Ü b r i g e n s ist der aus der Ent* w á s s e r u n g des K i s í B a l a t o n zu erwartende wirtschaftliche N u t z e n sehr fraglich. N a c h v. C h o l n o k y bliebe er n o c h mehrere Jahrhunderte eine sumpfige, nasse, mit Riedgrásern bewachsene Wiese, seine gánzliche Trockenlegung aber w ü r d e bloss einen unfruchtbaren N a t r o n b o d e n ergeben. N a c h obiger A n s i c h t k ö n n t e ja jede wissenschaftliche Institution, jedes wissenschaftliche Forschungsinstitut als L u x u s deklariert werden u n d die Tore schliessen. I m Gegenteil. U n g a r n besitzt schon so w e n i g derartige Naturselten* heiten, dass zu ihrer Rettung alle H e b e l in B e w e g u n g gesetzt werden m ü s s e n . N a g y * B e r e k am Plattensee, Sárrét, viele S ü m p f e des A l f ö l d , Ecsediíláp, sind lángst entwássert u n d trockengelegt. Jetzt k o m m t an den K i s í B a l a t o n die Reihe. W e n n dieser P l a n zur A u s f ü h r u n g ge* langt, verschwindet endgültig die dortige reiche Flóra u n d Fauna, oder es bleiben nur spárliche Resté übrig. N a c h v. Lovassy lében u n d brüten i m reichen Pflanzengewirr des K i s * B a l a t o n etwa 74 A r t e n V ö g e l . Ich fürchte, dass dem herr* lichen, i n unserem Vaterlande vielleicht
bloss noch i m K i s í B a l a t o n brütenden Edelreiher das Schicksal des auf dem Aussterbeetat stehenden europáischen Wisents droht. Bis 1893 nisteten nach v. Lovassy, etwa 100 Paare des E d e L reihers i m K i s í B a l a t o n ; i n den folgení den Jahren verminderte sich ihre Z a h l auf 7 — 8 Paare. Spáter, etwa i m Jahre 1922 w u r d e endlich, u m der schmachí v o l l e n gánzlichen A u s r o t t u n g zu steuern, z u m praktischen Schutze der Edelreiher* k o l o n i e am K i s í B a l a t o n geschritten, resp. einige Jahre früher eine S a m m l u n g zu Gunsten eines Edelreiherfondes veraní staltet, welche die stándige A n s t e l l u n g eines W á c h t e r s ermöglichte. W á h r e n d meines letzten Besuches erfuhr ich v o m Wáchter, dass 1928 dort 9 Junge des Edelreihers u n d 1 Junges des Seidení reihers beringt w u r d e n . I m F r ü h j a h r 1928 waren 24 alte Edelreiher angeí k o m m e n . 1927 w u r d e n 48 Edelreiher* Junge beringt. Es scheint der Bestand ziemlich z u schwanken, aber hoffentlich gelingt es der zielbewussten A r b e i t des O r n i t h o l o g . Institutes die jetzige Z a h l nicht nur zu erhalten, sondern auch zu vermehren. Ich beantrage aber, dass die wissenschaftliche Beobachtung, Beriní gung u n d andere Forschung je seltener, vorsichtiger u n d mit je weniger B e i u n r u h i g u n g u n d S t ö r u n g des so schreck* haften V o g e l s stattfinden m ö g e . B A L Á T A Í S E E . N e b e n dem K i s í B a l a t o n w á r e der B a l á t a í S e e als Reservat eine nie versagende Quelle erfolgreichen Forschens für den Naturgelehrten. Dieser 302 k a t . í j o c h umfassende See liegt neben der zur Gemeinde Somogyszob gehörení den K a s z ó í P u s z t a , 160 m hoch u n d ist von schönen E r l e n w a l d u n g e n umgeben. Den See speisen bloss N i e d e r s c h l á g e u n d Grundwasser, welch letzteres am U f e r zahlreiche Quellén bildet. D e r Wasserstand ist ziemlich seicht, die grösste Tiefe betrágt 5 — 6 m. D a der Besitzer der D o m á n e , Fürst H o h e n l o h e , eine E n t w á s s e r u n g des Sees nicht be* absichtigt, ist nicht zu befürchten, v o n kleinerenígrösseren Schwankungen des
Wasserspiegels abgesehen, dass der so vielen seltenen Pflanzen u n d Tieren eine sichere Státte bietende See i n absehbarer Zeit v o n der Oberflache verschwinden w i r d . Dies soll uns jedoch d a v o n nicht abhalten, den See als Naturschutzgebiet erkláren zu lassen, gegen welchen P l a n , meines Wissens, die D o m a n e keinen Einspruch erheben w i r d . D e r See bietet vielen W a s s e r v ö g e l n stándige u n d sichere Brutstellen, w i e : A r d e a cinerea, N y c t i * corax griseus, Plegadis falcinellus, G a l l i * nula chloropus, Fulica atra, A n a s boschas, A n a s crecca, N y r o c a ferruginea etc. D e r etwa i n der M i t t e des Sees gelegene, v o n freiem Wasser umspielte Reiher* stand w i r d zur Brutzeit so zahlreich v o n den Reihern bezogen, dass die W e i d e n * b á u m e sich unter der Last der Horste neigen u n d v o m K o t e der V ö g e l ganz weiss übertüncht s i n d ; die faulenden Resté der herbeigeschleppten Schlangen und Frösche verpesten die Luft. D e r Schwarzstorch horstet hier nicht, w i r d aber w á h r e n d der Zugzeit stets be* obachtet. A n f a n g September vorigen Jahres hielten sich wieder etwa 25 Stück in der G e g e n d des Bojsza*Sees (ein klei* nerer See, mit dem Baláta*See benach* bart) auf. B e i einem Sommeranstand auf W i l d e n t e n apportierte mein Spániel eine Sumpfschildkröte aus dem B o l h á s i * S e e . D a hier Schildkröten niemand züchtet, gehört auch diese Tierart zur u r s p r ü n g * lichen Fauna dieses interessanten Seen* gebietes, welches seinen W e r t als N a t ú r * schutzgebiet auch neben den bedeuten* derén derartigen Reservaten der Balaton* Gegend sicher behalten w i r d .
RISERVE DI UCCELLI IN U N G H E R I A Di M A S S I M I L I A N O di F O L D V Á R Y , Kaposvár
A N C H E i n U n g h e r i a numerosa é la x V s c h i e r a di coloro che si sono occu* pati della difesa della natura, ma finora manca ancora una legge concernente la difesa della natura. L a difesa della natura
abbraccia la difesa generálé della natura, l'indicazione e la conservazione dei ricordi naturali ed infine la creazione ossia la separazione dei territori (parchi e riserve) destinati alla difesa della natura stessa. N o n é notevole i l numero d i quelli che potranno essere creati nel territorio d e l l ' U n g h e r i a d i oggi. E d anche diretta* mente presso i l Balaton ricco d i tesori e d i bellezze naturali uno solo: i l piccolo Balaton ( K i s * B a l a t o n ) la cui sorté — come piü sotto verremo a descrivere — ormai é suggellata, a m e n ő che alla dodicesima ora n o n giunga i l tanto atteso aiuto. PICCOLO BALATON
(Kis*Balaton).
Le persone rigide e calcolatrici riten* gono che i l mantenimento del K i s * B a l a * ton come territor'o d i difesa della natura sia u n lusso superfluo, che i l nostro paese impoverito, obbligato a lottare con mille guai, n o n puo'permettersi. Secondo la mia opinione n o n v i v i a m o d i sole pane; la coltura n o n puo' volere l'abbruttimento della natura, la distru* zione d i ogni antica e secolare creazione della natura, anzi, al, contrario, é inte* resse proprio della coltura, della scienza la conservazione intatta delle celebritá, delle raritá d i certi territori. D'altro canto l'utile economico ed i vantaggi che possomo derivare dal pro* sciugamento del K i s * B a l a t o n sono molto problematici e d u b b i . Secondo C h o l n o k y esso resterebbe per m o l t i secoli ancora paludoso, acquitrinoso e coperto d i can* neti, mentre i l suo prosciugamento con* durrebbe all'assodamento del terreno. O v e la tesi d i cui sopra avesse ad affermarsi, i n base a tale diritto bisogne* rebbe cessare a titolo d i lusso tutte le istituzioni della scienza sperimentale. N e l nostro paese ormai i l numero delle raritá é cosi esiguo, che nell'interesse della salvezza d i esse occorre n o n solo muoversi, scrivere e parlare, ma anche agire.
II Nagy?Berek, del Balaton, i l Sárrét, le numerose pozzanghere e p a l u d i del bassopiano, la palude d i Ecsed sono state giá prosciugate. O r a é nuovamente i n progetto i l prosciugamento del K i s í B a l a t o n o almeno la sua riduzione i n u n territorio cosi piccolo, O v e questo progetto avesse a realizzarsi le migliaia e migliaia d i specie del m o n d ó delle piante e degli uccelli i v i víventi verrebbero definitivamente distrutte oppure ne resterebbero soltanto poche specie. T e m o che al nobile e magnifico airone bianco, che presenta uno spettacolo i n * cantevole, e che oggi nidifica i n U n g h e * ria solo nel K i s í B a l a t o n venga riservata la stessa sorté che tocco' al bisonte europeo condannato all'estinzione. O g g i la sua vita n o n é che una vita piena d i stenti. N o n sono ancora passati q u i n d i c i anni che i l Lovassy scrisse, che fino i l 1893 sul K i s í B a l a t o n nidificavano quasi cento paia d i aironi bianchi; piü tardi solamente 7—8 paia. U l t i m a n e n t e , forse nel 1922, per evitare la vergognosa e completa estinzione ebbe ínizio pratico e scientifico della difesa della colonia d i aironi bianchi del K i s í B a l a t o n . A l c u n i anni prima, cioé, nel 1918, venne orgaí nizzata una sottoscrizione i n favore del fondo pro airone bianco, con i l quale viene tenuto i n servizio permanente u n guardiano per gli aironi bianchi. I n occasione del m i o u l t i m o viaggio sul K i s í B a l a t o n appresi dal guardiano degli aironi bianchi che n e l 1928 i v i furono inanellati 9 g i o v a n i aironi bianchi ed una piccola Garzetta. N e l l a primavera del 1928 v i andarono 25 adulti aironi bianchi. N e l mentre n e l 1927 furono inanellati 48 giovani aironi bianchi. Sembra che i l contingente degli aironi bianchi oscilli abbastanza, ma grazié alí l'opera seria e lungimirante dell'Istituto O r n i t o l o g i c o é sperabile che si riuscirá a mantenere l'attuale contingente n o n solo, ma anche ad aumentarlo d i numero. Faccio una sola proposta: che le osserí v a z i o n i scientifiche, l'inanellamento ed
altre ricerche vengano eseguite i l piü raramente possibile e con la massima cautela, disturbando e spaventando quanto m e n ő é possibile quest'uccello tanto timoroso e selvaggio. IL L A G O DI
BALÁTA.
A c c a n t o al K i s í B a l a t o n i l lago d i Baláta é la riserva che costituisce una fonté inesauribile delle efficaci ricerche degli scienziati della natura. Questo lago che ha un'estensione d i 302 jugeri catastrali giace presso K a s z ó í puszta, che appartiene al comune d i Somogyszob, ad un'altezza sopra i l mare di 160 metri, circondato da una fitta e bella vegetazione. I I lago é alimentato soltanto dalle acque piovane e terrene, le quali ultimé si presentano lungo le rive i n forma d i numerose fonti. L'acqua del lago é abbastanza bassa, la maggiore profonditá puo'essere calcolata a 5 — 6 metr'. Poiché dal Principe H o h e n l o h e , proí prietario della tenuta, é lontana l'idea d i far prosciugare i l lago d i Baláta, presciní dendo dalle oscillazioni piü o m e n ő forti dello specchio d'acqua, n o n c'é da temere che i l lago che offre asilo sicuro a tante specie d i animali e d i piante, venga a cessare entro u n periodo d i t e m p ó treveí dibile. C i o ' n o n di m e n ő questa circostanza n o n esclude la tendenza a far si che anche i l lago d i Baláta venga fissato come territorio per la difesa della natura, progetto contro i l quale — secondo m i consta — i l proprietario della tenuta n o n solleva alcuna obbiezione. I I lago costituisce sicuro e permanente luogo d i nidificazione a numerosi uccelli acquatici come ai seguenti: A r d e a cinerea, N y c t i c o r a x griseus, Plegadis falcinellus, G a l l i n u l a chloropus, Fulica atra, A n a s boschas, A n n á s crecca, N y r o c a ferruí ginea ecc. ecc. N e i pressi del centro del lago, nella colonia degli aironi cenerini, queste v i dimorano i n numero cosi considerevole,
che in primavera i salici crollanti sotto i n i d i sono del tutto bianchi dagli escre* menti, ed i rimasugli d i biscie e d i rane vomitati riempiono l'aria d i un puzzo insopportabile. L a cicogna nera n o n suole nidificare i n questa regioné, ma i n occasione della migrazione sempre v i si presenta. A n c h e sull'inizio del settembre dell'anno scorso nei dintorni del lago d i Bojsza, presso i l lago d i Baláta, erano presenti circa 25 cicogne. In occasione d'un appostamento ad anitre selvaggie i l mio cane era riuscito a tirare dal lago d i B o l h á s una taríaruga d i notevole grandezza. Poiché i v i nessuno alleva tartarughe é evidente che anche quest'animale v i abita da t e m p ó antico e che é una specia* litá d i questa interessante regioné d i laghi, la quale i n tal m o d o , con i l suo bello, raro ed interessante m o n d ó d i piante e d i animali, sara degna i n tutti i m o d i alla parte fissatale e saprá figurare bene anche tra i piü notevoli ricordi naturali fissati e da fissarsi nella regioné del Balaton. LES
RESERVES POUR OISEAUX EN HONGRIE
Par M . M A X I M I L I Á N
B
FÖLDVÁRY,
Kaposvár
de gens en H o n g r i e aussi se sont occupés de la protection de la nature, mais jusqu'ici une l o i dans ce sens fait encore défaut. La protection de la nature s'étend á la protection de la nature en général, au classement et á l'entretien des m o n u * ments naturels et enfin á la création o u prélévement de territoires (parcs, reserves) pour la protection de la nature. Sur le territoire de la H o n g r i e actuelle i l ne pourra étre établi beaucoup de reserves de ce génre. Mérne dans le voisinage immédiat du lac Balaton, riche en trésor et en beauté naturels, une seulement est possible; le Petit*Balaton, dont l'exis* tance, — comme nous allons le v o i r — EAUCOUP
est déjá malheureusement c o n d a m n é e , á moins qu'á la derniére heure n'arrive enfin le secours si attendu. L E P E T I T B A L A T O N . Les esprits positifs et mercantils verront dans le maintien d u Petit Balaton comme territoire consacré á la protection de la nature u n luxe inutile et que, selon eux, notre pays appauvri et en lutte avec toutes sortes de difficultés ne saurait se permettre. A m o n avis, nous ne v i v o n s pas seule* ment de p a i n : la civilisation ne peut exiger l'enlaidissement de la nature, la ruine de toutes les créations naturelles, antiques et séculaires, car i l est juste* ment dans l'intérét de la civilisation et de la science de maintenir intactes cer* tains territoires, certaines curiosités et raretés naturelles. D'ailleurs, le profit et l'avantage é c o n o m i q u e qui pourrait pro* venir d u désséchement du Petit Balaton, est trés douteux et p r o b l é m a t i q u e . Sui* vant C h o l n o k y , i l continuerait á étre pendant des siécles une prairie maréca* geuse, défoncée, pleine de roseaux et dont le désséchement complet donnerait u n sol sodique. Si la thése des esprits positifs était admise, i l faudrait sup* primer, comme u n luxe, toute institution scientifique et fermer tous les instituts consacrés aux recherches scientifiques. M a i s , pour la H o n g r i e en particulier, c'est tout le contraire q u i est vrai. Les raretés de ce génre y sont déjá en si petit nombre que pour les sauver i l ne suffit pas de s'agiter, d'écrire et de parler: i l faut aussi a g i r l Le » N a g y * B e r e k « du Balaton, le » S á r r é t « , les n o m b r e u x ma* rais et marécages de la G r a n d é Plaine, le marécage d'Ecsed, sont déjá drainés, o u mérne dessécchés. O r , c'est main* tenant le tour d u Petit Balaton que l'on projette de desséccher ou tout au moins de réduire á u n territoire si exigu que si ce projet est reálisé, des milliers d'espé* ces végétals et animals, vivant jusqu'ici en ces lieux, seront vouées, á quelques unes prés, á une destruction définitive. Selon Lovassy 74 espéces d'oiseaux en* v i r o n vivent et nichent dans les laby*
rinthes extraordinairement luxuriants de plantes aquatiques que forme le Petit Balaton. Je crains qu'aujourd'hui déjá en H o n g r i e , la noble et superbe aigrette á l'aspect féérique et q u i peut*étre ne fait plus son n i d que dans le Petit Ba* laton, ne sóit v o u é e au mérne sort que le bison d'Europe, c o n d a m n é á l'extinc* tion. A u j o u r d ' h u i mérne, elle ne fait que végéter. II y a une quinzaine d'années, Lovassy écrivait encore que le nombre des couples d'aigrettes ayant leurs nids sur le Petit Balaton en 1893 était une centaine environ, dans les années sui* vantes, se ne sont plus que 7 á 8 couples. Plus tard, vers 1922, afin d'éviter la honte d'une destruction compléte de cet oiseau, o n se mit pratiquement et scientifi* quement á protéger la colonie d'aigrette d u Petit Balaton et quelques années auparavant, en 1918 o n organisa une collecte pour l'établissement d'un fonds spécial en faveur des aigrettes et q u i permet d'employer un garde á deumeure á cet effet. Lors de m o n dernier voyage au Petit Balaton, j'ai appris de ce garde qu'on avait en 1928 m a r q u é d'un anneau á la patté, sur le Petit Balaton, hűit nobles aigrettes et une garzette. A u p r i n * temps de 1918 i l y est venu 24 vieilles aigrettes. Par contre, en 1927 o n avait m a r q u é 48 petits. II semble que l'effectif de cetté espéce sóit assez variable, mais o n peut espérer que gráce á l'oeuvre sérieuse et m é t h o d i q u e de l'institut Orni? thologique H o n g r o i s , o n réussira n o n seulement á maintenir l'effectif actuel, mais encore á l'élever numériquement. Je proposerais seulement que l ' o n pro* céde aux observations scientifiques, aux poses d'anneaux et autres recherches le plus rarement et le plus prudemment possible, afin de déranger et éffaroucher le moins possible cet oiseau si timide. L E L A C B A L Á T A . A cőté d u Petit Balaton, le lac Baláta est une réserve q u i consti* tue pour les recherches des naturalistes zélés une source intarissable. C e lac, couvrant une étendue de 302 arpents cadastraux, est situé prés de la » K a s z ó *
p u s z t a « appartenant á la commune de Somogyszob, á une altitude d'environ 160 métres au dessus d u niveau de la mer, la végétation en est riche et entou* rée les alentours couverts d'aunes de belle venue. C e lac n'est alimenté que par les pluies et les eaux souterraines, ces derniéres apparaissant le l o n g des rives sous la forme de nombreuses sour* ces. L'eau de ce lac est assez peu pro* fonde, la plus g r a n d é profondeur p o u * vant étre évaluée á 5 á 6 métres. Etánt d o n n é que le propriétaire d u domaine, dont ce lac fait partié, le prince de H o h e n l o h e ne s o n g é nullement á drainer le lac Baláta, i l n'y pas sujet de craindre, — abstraction faite de variation d u n i * veau plus o u moins considérable — que ce lac qui offre á tant d'espéces végé* tales et animales assez rares u n asile sür, vienne á disparaitre d'ici longtemps. N é a n m o i n s , cetté circonstance ne dóit pas nous empécher de travailler á ce que le lac Baláta sóit classé comme terri* tőire réservé á la protection de la nature, ce q u i , á ma connaissance — ne recon* trerait aucune objection auprés de la direction d u domaine. C e lac offre á nombre d'oiseaux aquatiques, — A r d e a cinerea, N y c t i c o r a x griseus, Plegadis falci* nellus, G a l l i n u l a chloropus, F u l i c a atra, A n a s boschas, A n a s crecga, N y r o c a ferru* ginea etc. — un lieu de nidification per* manant et sür. D a n s la héronniaire située vers le milieu d u lac et entourée d'eaux libres, les hérons nichent en nombre si incroyable que, au printemps, les saules pliant sous le p o i d de leurs nids sont complétement blanchis par leurs fientes et que les débris de serpents et de gre* nouilles vomis par ces oiseaux, remplissent l'air d'une puanteur insupportable. L a cigogne nőire n'a pas coutume d'y nicher, mais elle y apparait toujours lors de ses migrations. A u d é b u t d u mois de Sep* tembre dernier, 25 environ de cet oiseau firent u n séjour dans les environs du lac Bojsza, petit lac v o i s i n du lac Baláta. Étant á l'affűt des canards sauvages, en été, m o n é p a g n e u l me rapporta d u lac
de Bolhás une tortue de marais de forte taille. Personne ne s'étant livré i c i á l'élévage de la tortue, i l est clair que cet animál appartient également á la fauné aborigéne de cetté interessante région de lac q u i , avec une fauné et
une flore si rare et si belle, sera certaií nement digne d u röle q u i l u i est destiné et n'occupera pas la derniére place p a r m i les plus beaux monuments naturels déjá classés o u encore á classer des environs du lac Balaton.
SOMÉ WOODPECKER EXPERIENCES IN TRANSSYLVANIA
E
By
M a j o r W . M . C O N G R E V E M . C . M . B., O . U . , A . M . A . O . U . , H a f o d , Trefnant, Denbighshire.
ornithologist, be he collector of birds skins or eggs for scientific pur* poses, a b i r d photographer, or merely an intelligent observer of b i r d life, has every year a number of interesting experiences a n d it can be truly said that there is always something to learn and that as l o n g as his powers of observation are not impaired b y physical infirmity, the study of birds and their habits is a never ending source of j o y and interest. VERY
D u r i n g A p r i l and M a y 1928 I spent t w o most interesting months i n the plain of H á t s z e g and i n the famous Retyezát mountains, thanks to the u n b o u n d e d kindness and hospitaly of C o u n t Eugene Teleki of Poclisa. I spent practically the whole of the 2 months i n the study of birds and had s o m é most interesting experiences w i t h three species of Transylvanian Woodpeckers and I w i l l n o w endeavour to recount them. N o w I have always found that the Woodpeckers (Picidae) i n v a r i a b l y desert their nesting holes if the neat circular, b i r d made entrance to the tunnel leading to the egg chamber is interfered b y cutting w i t h an axe or other instrument. There are no doubt means b y w h i c h the eggs i n the nest hole of any of the Picidae can be examined w i t h o u t damage to the entrance h o l e : I have k n o w n of a Periscope and electric light being used, s o m é people can extract the eggs by means of a net bag at the end of a stick and so o n , however the rough and ready method is to enlarge the entrance hole so that the h a n d and arms may be inserted and the eggs extracted w i t h the h a n d . U n f o r t u n a t e l y this last method has i n m y experience invariably caused desertion and is consequently not advised unless the eggs are required for a collection. That desertion is not always caused w i l l be proved b y what f o l l o w s : G r e y b a c k e d W o o d p e c k e r . Picus canus canus G m e l i n . O n M a y 8 í t h I enlarged the etrance hole of a nest of P. canus, but unfor* tunately it o n l y contained 3 fresh eggs, an incomplete clutch. I took away these eggs and d i d not visit the locality again u n t i l M a y 23* r d , w h e n I at once noticed that the Woodpeckers had made a n e w hole about 1 metre above the one I h a d already robbed. O n c l i m b i n g the tree (a silver birch — one of the few large trees left, thanks to the ruthloss destruction of the w o o d b y R o u m a n i a n peasant proprietors) I found that the n e w hole was o n l y about half an inch deep. Purely for lack of something better to do I put m y h a n d a n d arm d o w n the originál hole and to m y amazement I f o u n d I could not touch the b o t t o m i N o w o n l y 15 days previously I h a d easely reached the bottom and extracted 3 eggs!
