Ugod Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...............................................................................................3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3
A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ....................................................................................................................... 10
Célok .......................................................................................................................................................... 10
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)........................................... 12 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 12
2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................... 14
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 15 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 37
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................... 52 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 57
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 63
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.................................................................................. 66
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 67
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .......................................... 67 1. A HEP IT részletei......................................................................................................................... 67
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 67 A beavatkozások megvalósítói.................................................................................................. 68
Jövőképünk....................................................................................................................................... 69 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 70
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)............................................................................................................................................................ 78 3. Megvalósítás................................................................................................................................... 82
A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 82 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 82
Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 85 Nyilvánosság.................................................................................................................................... 85
Érvényesülés, módosítás............................................................................................................. 87
4. Elfogadás módja és dátuma..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az
esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program
elkészítésének
részletes
szabályairól
szóló
2/2012.
(VI.
5.)
EMMI
rendelet
rendelkezéseivel, Ugod Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.
Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő
intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.
Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Ugod múltja: A mai falu a hátságon terül el, amelynek valószínűleg legmagasabb részén épült a vár. Ettől délkeletre szintén erősebb kiemelkedésen (az iskola területén) temető volt. Esetleg itt állhatott a falu legrégebbi temploma is. A hajdani főtér a Művelődési Háznál volt. Az Árpádházi királyok
korában környékünkön a Csák-nemzetségnek voltak birtokai. Csák bán már 1270-ben a Bakony
3
örökös ispánja volt. A falu nevét a vár első tulajdonosától, a szintén Csák-nemzetségbeli Ugod bakonyi örökös ispántól nyerte.
1563-65 között Ugod is török kézen volt. 1608-ban a várúr, Nádasdy Tamás, földet, rétet, erdőt
adott Ugod új telepeseinek. A jövevényeknek csak a vár védelmére kellett kiállítaniuk lovast, vagy gyalogost.
A várat Nádasdy Tamás, Megyeri Imrének adta el. 1616-ban Árki Péter a várnagya. Tíz évvel később
már elhanyagolt állapotban volt: csak palánkkerítés vette körül. Az 1632. és 1641. évi
záloglevelekben még szerepelt, védelmi jelentősége azonban megszűnt. A század végén - a pápai és devecseri uradalmakkal együtt - az Esterházy grófok kezére került. A várnak csak romjai maradtak meg, amelyre 1756-59-ig templomot építettek.
Ugod 1527-től 1658-ig mezőváros, majd paraszti falu lett. Határait kétnyomásban művelték a
XVIII. században. Rozsot és kétszerest termeltek. Sertéseiket a Bakony erdőségeiben makkolták. Meszet égettek. Egykori termálfürdőjét sokan látogatták. Egy Bárdió nevű francia 7 öles kutat fúrt
Vadkert-pusztán 1825-ben, amelyből kristálytiszta savanyúvíz tört fel. Ez volt Magyaroszág legelső fúrt kútja. Mind ivásra, mind hideg-meleg vizes fürdőnek megfelelt. A fürdőre részvénytársaság ügyelt. Később elhanyagolták: csak hírneve maradt meg.
Ugod uradalmi központ a XVIII. és XIX. században. Tizenegyezer holdas határának több mint a felét erdő borította. Gróf Esterházy Móric 1895-ben 4000 holdat mondhatott magáénak. Gróf Esterházy Tamás - az utolsó földbirtokos - földjét 1945-ben osztották fel. Ezidőtájt a vasútállomás mellett nagy mészégető gyár működött.
Ugodot 1927-ben nagyközségként tartották számon. A pápai járás nagyobb falvai közé tartozott
1933 lakosával. Mára ez a szám 1415 főre csökkent és nagyon valószínű, hogy az elkövetkezendő években tovább fog csökkeni. UGOD JELENE: Különleges szépségű település. A Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál fekszik.
Ugod és környéke kedvelt kirándulóhely.
A patinás község műemléki értékei, a Bakony szépsége és klímája mind-mind vonzóak és emlékezetes pihenést nyújtanak az idelátogató magyar és külföldi turistáknak. .
A faluban 4 élelmiszerbolt, 4 vendéglátó-ipari egység, valamint postahivatal, takarékszövetkezet, .óvoda, iskola, orvosi és fogorvosi rendelő, gyógyszertár működik.
4
Futballcsapata a megyei I. osztályban szerepel Községünk vendégszerető település. Nemcsak faluköszöntő tábla fogadja a vándort, hanem számos
lehetőség nyílik a pihenni vágyó, nyugalmat, csendet igénylő turistáknak a szabadidő kulturált eltöltésére.
Vadászoknak is kedvenc helye az ugodi Bakony. Főleg külföldiek térnek évről évre vissza a gazdag zsákmány reményében.
Ugodról turistautak vezetnek a festői szépségű Bakonyba. Útközben még megtalálhatók a hajdani
mészégető kemencék és maradványaik. Valamikor messze földön híresek voltak az ugodi meszesek. Szinte az egész falu mészégetésből élt. Ugodnak ma
1415 lakosan van. Az önkormányzat folyamatosan dolgozik az itt élő emberek
életkörülményeinek javítása érdekében.
Eddigi tevékenysége során 1992-93-ban járdát építtetett a Klapka utcában, kiépült a vezetékes gáz
1994-ben, a következő évben a telefonhálózat. 1997-ben elkészült a sportpálya és öltöző, működni kezdett a kábel TV hálózat. 1998-ban megvalósult az óvoda, az iskola és a polgármesteri hivatal gázellátása.
Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a belvízvédelemre ennek keretében árokmélyítésre, tisztításra került sor, és megtörtént a templom kivilágítása, közvilágítás korszerűsítése 2000-ben.
2001-ben befejeződött a községben a szennyvízcsatorna építése, új burkolatot kapott a község valamennyi utcája; a templom, a temető felé vezető út és előtte a parkoló, felújították a szőlőutat,
megvalósult az iskolai konyha gázellátása, járdalapok egy részének újrarakása, cseréje is megtörtént,
2001. augusztus 18-án ünnepélyes keretek között dr. Kontrát Károly BM. politikai államtitkár által
átadásra került a millenniumi zászló, augusztus 19-én dr. Kovács Zoltán Pápa polgármestereországgyűlési képviselő felavatta a Szent István szobrot.
2002-ben kálvária restaurálásra, játszótér kialakítására és belvízvédelemre nyertünk el pályázatot.Megépült az Ugodi Erdőbirtokossági Társulat tulajdonát képező közjóléti tó, ahol a természetet
szerető,
szabadidejüket.
pihenni
vágyó
emberek
szép,
nyugodt
környezetben
tölthetik
el
2004-ben pályázati pénzből megtörtént az iskola nyílászáróinak cseréje, valamint a következő évben a főépület tető- és homlokzat javítása ( CKÖ-vel közös pályázat útján)
2005-ben a plébániánk felújítására nyertünk el pályázatot, majd 2006-ban a a Művelődési Házunk
többfunkciós épületté alakítására( háziorvosi, védőnői tanácsadó, gyógyszertár) pályáztunk
sikeresen, amit a 2008-ban megrendezett falunap keretében ünnepélyes keretek között avattunk fel.
2009-ben az önkormányzat épületét , a templom homlokzat és tetőfelújítását, valamint a támfal
építésesét sikerült megvalósítani. Elkezdődött a járdák felújítása (Petőfi u és Kossuth u. Vasút u. páratlan oldalán) közcélú munkások bevonásával.
2010-ben településünkön kialakításra került a hulladékudvar és a hulladékgyűjtő szigetek, így 5
megoldodott a szelektív hulladékgyűjtés problémája.
2011-ben sor került az óvoda külső felújítására, valamint az iskola fűtéskorszerüsítésére, szakmai és informatikai fejlesztésre. A szociális étkeztetés biztosításához konyhai eszközök beszerzésére is sikerült pályáznunk. A templomunk felújítása is befejeződött
2012-ben elkészült az IKSZT épülete, ahol korosztálytól fűggetlenül fiatalok és idősek hasznos programok keretében tölthetik el szabadidejüket. Sor került az óvoda belső felújítására is. képe A parkok szépen gondozottak, évente friss virágokkal ültetjük be őket
A temetőnk is gondozott, mutatja elhunyt elődeink, halottaink tiszteletét.
A itt lakók szorgalmas emberek, igényesek házaik lakókörnyezetük rendezettségére. A Képviselő-testületünk és a polgármester
azon munkálkodtak az elmúlt években, hogy
közintézményeink, parkjaink szépen gondozottak, felújítottak legyenek, hogy településünk egy fejlődő, élhető képet mutasson mind az itt lakók, mind az átutazók számára.
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő 2007
1445
Változás
2008
1456
101%
2010
1401
99%
2009
1418
2011 2012
1420
101%
1415
99%
1433
2013
97%
101%
Lakónépesség 1470 1460 1450 1440 1430 1420 1410 1400 1390 1380 1370 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
6
2. számú táblázat – Állandó népesség fő nő
nők
férfiak
összesen
86
725
0-2 évesek 0-14 éves
15-17 éves
%
27
1433
nők
51%
férfiak
96
182
47%
53%
43%
57%
708
30
57
18-59 éves
333
435
768
65 év feletti
151
97
248
60-64 éves
55
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
50
105
47% 52% 61%
49%
53% 48% 39%
Állandó népesség0-14 - nők éves
65 év feletti 23%
13%
15-17 éves 4%
60-64 éves 8% 18-59 éves 52%
férfiak 65 Állandó év feletti népesség -0-14 éves 14% 14% 60-64 éves 7%
15-17 éves 4%
18-59 éves
A település állandó népesség számából kitűnik, hogy a nők és férfiak aránya korosztályokra tekintet
nélkül majdnem fele-fele arányban van. Nagyobb eltérés a 18-59 éves éves férfiaknál, míg a nők esetében a 65 év felettieknél mutatkozik.
7
3. számú táblázat – Öregedési index
65 év feletti állandó
2001
lakosok száma (fő)
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)
2008
253
201
2010
247
183
2009
252
2011
Forrás:TeIR, KSH-TSTAR
Öregedési index (%)
#ZÉRÓOSZTÓ! 125,9%
194
248
129,9% 135,0%
182
136,3%
Öregedési index (%) 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0%
2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A település öregedési indexe mutatja, hogy az esélyegyenlőség szempontjából az idősek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövőben.
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű
2008 2009 2010 2011
elvándorlás
egyenleg
57
93
-36
51
68
-17
odavándorlás 67 38
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
73 67
-6
-29
A belföldi vándorlási mutató szerint a település vonzereje többnyire negatív előjelet mutat, inkább
az elvándorlás jellemző. Ez azért aggasztó, mert a falu minden szempontból élhető település, kivéve helyben található munkahelyek számát
8
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0 -5
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-10 -15 -20 -25 -30 -35 -40
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések
halálozások száma
száma
2008 2009
15
15
10
24
14
2010 2011
természetes
szaporodás (fő) 0
23
16
-9
-14
24
-8
természetes szaporodás (fő) 0 -2
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-4 -6 -8 -10 -12 -14 -16
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A természetes szaporodás szintén negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy az élve születések száma
kevesebb, mint a halálozások száma. Sajnos ez is annak bizonyítéka, hogy a falu elöregedő, így a
gyermekek ésfiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre.
9
Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden
állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a • • • • •
tanulásban,
a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban,
a fizikai környezetben,
a közszolgáltatások elérésében.
Célok A helyi esélyegyenlőségi program átfogó célja
Ugod Község Önkormányzatának célja, hogy olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a
hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei, valamint a közszolgáltatások által nyújtott szolgáltatásokhoz.
Ugod település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: • • • •
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet,
a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés
során
feltárt
problémák
komplex
kezelése
érdekében
szükséges
intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. A Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.
Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi 10
területek mindegyikén: • • • • • •
a családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében, a nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében, akadálymentesítésben,
a fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában, a romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában,
más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításában
E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekintetni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.
Továbbá célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza.
Fő célkitűzéseink: •
az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése a különböző önkormányzati határozatok
•
a hátrányos megkülönböztetés csökkentése, megszüntetése,
• •
meghozatalában, intézkedések megtételében,
a megkülönböztetéstől mentes gondolkodás erősítése,
egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára: -
-
-
-
-
-
-
•
időskorú személyek,
fogyatékossággal élő emberek,
munkanélküli emberek,
munkába visszatérő személyek,
pályakezdő fiatalok,
nők és munkahelyen foglalkoztatott kisgyermekes szülők,
mélyszegénységben élők és roma származású emberek,
alacsony iskolai végzettségű személyek.
Együttműködés és együttműködés összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében -
-
-
-
-
-
a közoktatási,
a foglalkoztatási
a közművelődési,
a szociális,
az egészségügyi,
más közszolgáltatási területen. 11
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.
További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.
Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a
programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi
mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és
a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet
alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:
Mötv.)
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.)
12
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)
törvény)
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)
(továbbiakban: Gyvt.)
előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 §-a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási,
lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az
oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.
Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.
Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Ugod Község Önkormányzat képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett
megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.
Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló
2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 42 § 1. pont és az 53. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket az alábbiakban határozza meg.
„(1) A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati jogokat, ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladatokat.
(2) A Képviselő-testület főbb feladat-, és hatáskörét – benne az önként vállalt feladatokkal – a 6. sz. melléklet tartalmazza”2
13
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal,
programokkal
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Ugod Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: •
Pápai Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség
lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá,
és
az
Önkormányzatok
együttműködéssel
minél
ezen
teljesebb,
megállapodás
forrásaik
keretében
célszerű
és
történő
optimális
felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést •
A Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata azzal a céllal jött létre, hogy az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő
együttműködéssel
minél
hatékonyabb,
célszerűbb
szociális
és
gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára.
Önkormányzatok kötelező feladataként a szociális alapszolgáltatások biztosítása, a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása a szociálisan
rászorulók részére, a krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára segítséget nyújtson. •
Az Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal, (melynek közvetlen jogelődje UgodBakonyszücs-Bakonykoppány-Béb Községek Körjegyzősége volt), azzal a céllal jött létre, hogy az Önkormányzatok polgármesterei, vagy a jegyző feladat- és
hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával
kapcsolatos feladatok ellátása s közreműködés az Önkormányzatok egymás közötti,
valamint
összehangolásában. •
az
állami
szervekkel
történő
együttműködésének
Ugod, Bakonyszücs, Bakonykoppány Védőnői Szolgálatot Fenntartó Társulás a védőnői ellátás biztosítására, a védőnői szolgálat közös működtetésére terjed ki.
Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak,
mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik.
14
2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok,
kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes
nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR – Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, MÁK, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor
az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.
. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen
elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek.
Az országban közel négymillió ember él létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és kb. 1,2 millióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban. társadalom fokmérője, miképpen bánik a magára maradt emberekkel.
Minden
A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő
személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is
szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne
figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő
lakótársunk (család) jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet.
A községben 7 roma származású család él, akik tökéletesen beilleszkedtek a telepés mindennapi életébe, így a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció sem jelentkezik.
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet
A lakosok átlagos, elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb.
Ennek legfőbb oka a nagymértékű
munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb
megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős 15
szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat.
A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. Az viszont az idősebbek
elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak,
gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa.
A településen 601 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi
házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a
tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A lakások kb. 70 %-a összkomfortos (villany, víz, gáz, telefon, kábeltévé, internet). A színvonal tekintetében nincs nagy
eltérés, egy-két, a helyi viszonyokhoz képest „gazdagabb” porta is van, de ezek sem a luxus
kategóriába tartoznak. A zártkertek száma 127 db, melyek egy részén különböző mezőgazdasági termékek előállításával, másik részén szőlőműveléssel foglalkoznak. Üdülőtulajdonról nincs információ.
Több hektáros földterülettel 4 fő helyi vállalkozó rendelkezik, ezeken a területeken mezőgazdasági tevékenység folyik.
Az önkormányzat adatbázisa szerint 245 db különböző gépjármű van a lakosság tulajdonában. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció
„A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának
elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 §-a szerint a helyi önkormányzat a
feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását.
A helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során
közfoglalkoztatást szervez,
figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,
döntéseinek
előkészítése,
valamint
foglalkoztatáspolitikai követelményeit,
végrehajtása
során
figyelembe
veszi
azok
az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.
A KSH adatai szerint a 15-74 éves lakosok közel 59%-a tartozott a gazdaságilag aktívak közé
Veszprém megyében. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 143,6 ezer fő volt, ami 600 fővel kevesebb, mint a 2011. évi. A megyei munkanélküliségi ráta 10,9%, míg a foglalkoztatási arány 52,3% volt. A munkanélküli ráta mértéke megegyezik az országossal, míg a foglalkoztatási ráta 1,7 %-al kedvezőbben alakult.
16
Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban.
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő)
év
nő
férfi
összesen
fő
fő
fő
nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
nő fő
férfi %
fő
2008
510
520
1030
27
5,3%
25
2010
493
509
1002
33
6,7%
39
2009 2011
491 488
394
885
515
34
1003
26
6,9% 5,3%
összesen %
fő
%
4,8%
52
5,0%
7,7%
72
7,2%
43
10,9%
22
4,3%
77 48
8,7% 4,8%
Álláskeresők aránya 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0%
2008
2009
2010
2011 nők
2012 férfiak
2013
2014
2015
2016
2017
összesen
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Ezek az adtok arra mutatnak, hogy Ugodon a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint a 2009 évben volt a legmagasabb a
nyilvántartott álláskeresők száma ( főleg a férfiak esetében), míg ez a tendencia szerencsére javulásnak indult. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, melyek az állástalanok számát csökkenthetnék.
17
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen
20 éves és fiatalabb
2008
2009
2010
2011
fő
52
77
72
48
fő
1
5
6
3
%
1,9%
6,5%
8,3%
6,3%
%
5,8%
10,4%
6,9%
2,1%
%
17,3%
7,8%
19,4%
6,3%
%
19,2%
16,9%
8,3%
8,3%
%
17,3%
6,5%
11,1%
18,8%
%
7,7%
9,1%
5,6%
10,4%
%
17,3%
14,3%
12,5%
12,5%
%
9,6%
14,3%
18,1%
25,0%
%
3,8%
13,0%
9,7%
10,4%
%
0,0%
1,3%
0,0%
0,0%
fő
21-25 év
fő
26-30 év
fő
31-35 év
fő
36-40 év
fő
41-45 év
fő
46-50 év
fő
51-55 év
fő
56-60 év
fő
61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
3 9
10 9 4 9 5 2 0
8 6
13 5 7
11 11 10
5
1
14 6
8 4
9
13 7
1
2012
0
3
4
9 5
6
12 5
0
Álláskeresők száma (fő)
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
18
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. Az 51-55 éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek száma 2009. évben. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a korosztály talál legnehezebben munkát. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli
év
2008 2009 2010 2011
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli
fő
fő
%
nő
férfi
összesen
nő
férfi
összesen
34
43
77
20
17
37
13
10
27 33 26
25 39
52
10
72
22
48
17
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
8
16
Nő
férfi
összesen
39,5%
48,1%
18
37,0%
32,0%
33
51,5%
41,0%
58,8%
23
50,0%
45,5%
34,6% 45,8% 47,9%
180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
2008
2009
2010
2011 nők
2012 férfiak
2013
2014
2015
2016
2017
összesen
A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a
tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre.
19
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma
év
nő
férfi
összesen
fő
fő
fő
fő
234
4
2008
109
124
233
2010
106
117
223
2009 2011
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
113 97
121 116
213
nő %
fő
3,5%
3
3
2,8%
4
3,8%
0
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Férfi
0,0%
összesen
%
fő
2,5%
7
1
0,8%
2
1,7%
2
1,7%
%
4
1,7%
6
2,7%
2
3,0% 0,9%
Pályakezdő álláskeresők száma 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
2008
2009
2010
2011
2012 nők
2013
2014
2015
2016
2017
férfiak
A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A
pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. Amennyiben szerencséjük van, talán valamelyik pápai összeszerelő üzemben találnak munkát.
Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni.
A nem megfelelő – alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő – iskolai
végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti.
20
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb
év
2001
lakosság száma összesen
15-X éves legalább általános
általános iskolai végzettséggel nem Összesen
iskolát végzettek száma
összesen
nő
férfi
összesen
nő
férfi
fő
fő
fő
fő
fő
fő
1289
662
627
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
1264
649
615
rendelkezők 15-x évesek száma
fő
25
nő
%
fő
1,9% 13
férfi %
fő
2,0%
12
%
1,9%
Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma első látásra azért tűnik magasnak, mert 2001. évben az idősebb korosztályból sokan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek.
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai
év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
végzettség
77
0
2010
72
2011
alacsonyabb
fő
52
2009
8 általánosnál
Fő
2008
végzettség szerint
48
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
%
8 általános fő
8 általánosnál
magasabb iskolai
%
fő
végzettség %
0
0,0%
16
30,8%
36
69,2%
0
0,0%
16
22,2%
56
77,8%
0
0,0%
27
0,0%
16
35,1% 33,3%
50
64,9%
32
66,7%
Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10
0
2008
2009
2010
2011
8 általánosnál alacsonyabb
2012
2013
8 általános
2014
2015
2016
2017
8 általánosnál magasabb
21
A településen a Polgármesteri Hivatal, Oktatási Intézmények kötik magasabb iskolai végzettséghez a munkaköröket. Létszám tekintetében ezek az intézmények viszont kevés embert foglalkoztatnak. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők
év
8. évfolyamot
felnőttoktatásban
általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
eredményesen elvégzők száma
fő
Fő
%
2009
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
2011
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
2010
0
2012
0
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat
A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, erre igény sincs, és nem is indokolt.
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú
év
felnőttoktatásban
résztvevők összesen
szakiskolai
szakközépiskolai
résztvevők
résztvevők
felnőttoktatásban felnőttoktatásban
gimnáziumi
felnőttoktatásban résztvevők
fő
fő
%
fő
%
fő
%
2009
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
2011
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
2010
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat
#ZÉRÓOSZTÓ!
Középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert. 3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban
Felsorolás
nincs van
Vállalkozóvá válás támogatása -TÁMOP1.1.2
-Pályakezdők munkatapasztalat-
22
szerzézésének
- Közfoglalkoztatás az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban
támogatása
nincs „Első van
munkahely
program
garancia”
-Képzés
- Munkahelyvédelmi akcióterv
Forrás: helyi adatgyűjtés
3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek van/nincs felnőttképző településen
programok
a
Felsorolás
nincs Angol alapfok
- Angol középfok
- Autóbuszvezető D + GKI
- Betanított varrómunkás - CNC-forgácsoló
- Csontozó munkás
- Élelmiszer- és vegyi áru eladó + - Pénztárgépkezelő -Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztő
-Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő - Fröccsöntőgép-kezelő felnőttképző
programok
vonzásközpontban
a
van
- Gyakorló ápoló
- Hő- és hangszigetelő
- Hulladékgyűjtő és –szállító - Karbantartó csőszerelő - Logisztikai ügyintéző
- Mezőgazdasági vontató vezető - Műanyageksztruder kezelő - Német alapfok
- Német középfok
- Nyomdai gépkezelő
- Panziós, falusi vendéglátó - Parkgondozó
- Parkgondozó + kisgépkezelő 23
- Pék
- Ruházati eladó + Bolti pénztáros - Szakács
- Szállodai szobaasszony + angol nyelv
-Szállodai szobaasszony + német nyelv - Szárazépítő
- Szerkezetlakatos - Szobafestő
- Szociális gondozó és ápoló - Szőlőtermesztő
- Targoncavezető + raktárkezelő - Tehergépkocsi-vezető C + GK egyéb
munkaerő-piaci
szolgáltatások a településen
nincs Munkatanácsadás - Pályatanácsadás
egyéb
szolgáltatások
munkaerő-piaci a
vonzásközpontban
- Álláskeresési tanácsadás van
- Rehabilitációs tanácsadás - Pszichológiai tanácsadás
- Munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtás - Információnyújtás
Helyi foglalkoztatási programok a településen
Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban
- Mentori segítségnyújtás nincs nincs
Forrás: helyi adatgyűjtés 3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év
mélyszegénységben élők
Romák/cigányok
2008
35
-
2009
42
-
2010
41
2
2011
44
3
Forrás: helyi adatgyűjtés 24
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja:
„1. § (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében
meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
(2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak.
2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”3 A szociális ellátás formái:
„25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2)118
(3)119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára
a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt,
ac) lakásfenntartási támogatást;
b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint
ba) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt;
c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát,
cb) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).” 4
Természetben nyújtható szociális ellátások:
„47. §266 (1)267 A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában
a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
25
b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható.”
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti
év
lakónépesség száma
2008
1030
2010
1002
2009
segélyben részesülők fő
segélyben részesülők %
3
0,3%
11
1,1%
885
2011
13
1003
1,5%
2
0,2%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Segélyezettek száma (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0
2008
2009
2010
2011
15-64 évesek
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Segélyben részesülők száma
26
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év
nyilvántartott álláskeresők száma fő
álláskeresési járadékra
fő
jogosultak %
2008
52
22
42,3%
2010
72
20
27,8%
2009 2011
77 48
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
19 7
24,7% 14,6%
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden
munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket,
hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek.
27
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
Foglalkoztatást
rendszeres
helyettesítő
szociális
segélyben
év
fő
2008 2009
14
2011
7
2010
7
évesek %ában
1,50%
0,70% 0,70%
Azoknak a száma, akik 30
Azoknak a száma, akiktől helyi
támogatás)
tudtak igazolni és az FHT
alapján megvonták a
(álláskeresési
részesülők
15-64
támogatás
fő
nap munkaviszonyt nem jogosultságtól elesett
munkanélküliek
40
48 56
önkormányzati rendelet támogatást
%-ában
0
50%
0
0
68%
0
0
115%
0
0
0
Ellátottak száma (fő) 60 50 40 30 20 10 0
2008
2009
Segélyezettek száma
2010
2011
Támogatottak száma
2012
2013
2014
Jogosulatlanok száma
2015
2016
2017
Támogatástól megvontak száma
Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat,
aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben.
28
3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
3.4.1. számú táblázat – Lakás állomány összes
év
bérlakás állomány
lakásállomány (db)
(db)
ebből elégtelen lakhatási
körülményeket
biztosító lakások száma
2008
599
0
8
2009
601
0
8
2010
601
0
8
2011
601
0
8
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, önkormányzati adatok Teleülésünkön a lakosok - 6 család kivételével - saját tulajdonú lakásokban élnek. A 601 házból kb. 20-25 üresen áll. A lakók kihaltak, az örökösök a házak kevés hányadát szeretnék megtartani, a
többségük értékesíteni szeretné. A régóta üresen állóházak állaga egyre romlik, egyre nehezebb az értékesítése is. Településünkön veszélyeztetettlakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. Az önkormányzat tiulajdonában jelenleg 7 szolgálati lakás van, melyből 6 lakott. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési
támogatásban részesülők száma
2008
9
0
2009
17
0
2010
25
0
2011
46
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar 29
A fenti táblázat adataiból is látható, hogy egyre többen élnek
a lakásfenntartási támogatás
lehetőségével, mely némi segítséget nyújt a közüzemi számlák kifizetésében. Az önkormányzat
helyi rendeléten szabályozza a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeit, többek között a lakókörnyezet rendezettségét is. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendeletet. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete
3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen:
2
Telepi lakások száma a településen:
2008
7
2009
7
2010
7
2011
7
2012
7
2013 2014 2015 2016 2017 A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település Franciavágás telep a település határától 1,5km-re a területéhez viszonyítva:
fűrészüzem
mellett
helyezkedik
el,
Huszárokelőpuszta pedig a településtől 5 km-re közvetlenül a közút melletti erdős részen fekszik.
A telep/ek megközelíthetősége:
Mindkét
szegregátum
megközelíthető A
telepek
közelében
lévő
egészségtelen
aszfaltozott
közúton
üzemek,
létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha Franciavágási Fűrészüzem igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.):
Forrás: helyi adatgyűjtés
30
3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők összes fő
férfi
nő
2008
22
10
12
2009
21
9
12
2010
21
9
12
2011
16
8
8
2012
16
8
8
0-6-éves
0
0
0
7-14 éves
1
1
0
15-30 éves
3
2
1
31-45 éves
1
0
1
46-64 éves
9
4
5
65< éves
2
1
1
az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott
8
6
2
munkanélküli
2
1
1
Inaktív
3
2
1
eltartott
0
0
0
segélyezettek száma
1
0
1
hátrányos helyzetű gyermekek száma
0
0
0
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
0
0
0
a telepen/szegregátumokban élők száma és változása
Forrás: Önkormányzati adatok
31
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:
a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról,
c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról,
e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását,
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását
és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy
a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát,
d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.
A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok
biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális
alapszolgáltatások:
falugondnoki
és
tanyagondnoki
szolgáltatás,
étkeztetés,házi
segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás.
Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó
intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény.
Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a
társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi
pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-
megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során.
Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények
használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó 32
gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát.
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek
Csak felnőttek részére
szolgálatok száma
szolgáltatások száma
1
0
év
részére tervezett háziorvosi
2008
1
2009 2010
1
2011 2012
szervezett háziorvosi
1
Forrás: TeIR, KSH Tstar
1
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
0
0
0
0
0
0
0 0
0
A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnőttek és
gyermekek részére egy egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki.
A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a pápai szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető.
Szociális alapszolgáltatást: (pl. étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, ) az önkormányzat rendeletben szabályozza.
Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást,
gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Az orvosi rendelő épülete akadálymentesített.
A településen célzott korosztály számára kétévente rendszeresen van lehetőség mammográfiás szűrővizsgálatra Veszprémben. 2013-ban
leutaztatást.
a 185 érintett személyből 84 fő vette igénybe az önkormányzat által szervezett
Évente tüdőszűrési lehetőség is van a településen, ahol kb 50-60%-os részvételi arány van az érintett korosztályból.
A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok védőnő, háziorvos, bevonásával rendszeresen megtörténik. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálata
védőnő, orvos bevonásával, az iskolás korú gyermekek (2-4-6 évfolyam) kötelező szűrővizsgálata védőnő, orvos bevonásával történik.
Az önkormányzat az óvodai, iskolai napközis és szociális étkeztetést saját konyhával oldja meg.. 33
Szociális étkeztetés keretében jelenleg 72 fő ellátott kap napi rendszerességgel meleg ebédet.
Mivel a konyhában naponta, minden korcsoport számára csak egyfajta ebéd készül, ezért fokozottan kell figyelni az egészséges táplálkozásra.
Az önkormányzat a házi segítségnyújtást a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás által biztosítja. Jelenleg 3 gondozónő látja el a szolgáltatást igénylő idősek gondozását
Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet.
A fentieken túl a sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségek
tekintetében település minden lakója számára elérhető.
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
30
2010
28
2009
27
2011
30
2012
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Közgyógyellátotttak száma (fő) 30,5 30 29,5 29 28,5 28 27,5 27 26,5 26 25,5
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon.
34
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma
ápolási díjban részesítettek
év
száma
2008
18
2010
8
2009
11
2011
7
2012
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Ápolási díjban részesülők száma (fő) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
Az egészséges életmód szerves része a sportolás is . Sajnos az iskolának csak egy kisebb tornaterme van, de szeretnénk egy nagyobb tornatermet, melyre már pályáztunk is , sajnos sikertelenül. A futballpályánk most van átépítés alatt, melyet pályázati pénzbőlújit fel a sportegyesület.
A sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi körülményeket figyelembe véve, a település minden lakója számára elérhető.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 42. § 1. pont és az 53 § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az
Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az
önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester
képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja el. A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő.
A Képviselő-testület éves munkaterv szerint ülésezik. A képviselő-testület az ülés napirendjére 35
tekintettel nyilvános-, zárt-rendkívüli
tart.
Évente egy alkalommal nyilvános ülés keretében
közmeghallgatást tart. A nyilvános ülésre, a napirend érintettjei, a civilszervezetek meghívást
kapnak. A település lakossága a hirdetőtáblákra kifüggesztett meghívóból értesül az ülés időpontjáról, napirendjéről.
A civilszervezetek rendszeres üléseinek, próbáinak a Művelődési Ház ad otthont, ahol rendezvényeiket is megszervezhetik.
Azok számára, akiknek otthonában nincs internet hozzáférés szintén a Művelődési Házban vehetik igénybe ezt a szolgáltatást.
A helyi lakosok Ugod Község Honlapjáról valamint hangosbemondóról tájékozódhatnak a település életét érintő kérdésekről, hírekről.
A településen etnikai konfliktusok nem léteznek, azok kezelésére nincs szükség.
A helyi közösségi szolidaritásnak szép példái vannak a településen. Adományozásból összegyűlt pénzek is segítették (pl. templom felújítás, világháborús emlékmű állítás)
3.8
A
roma
nemzetiségi
önkormányzat
célcsoportokkal
kapcsolatos
esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Munkanélküliség, elhelyezkedési gondok a
Tanácsadás, figyelemfelhívás az
foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás
Hivatalos ügyek intézésének nehézségei
Az eladósodás felbukkanása
önkormányzat által közfoglalkoztatásba
történő bevonás lehetőségéről, menetéről
-Munkaügyi Központba történő írányítás,
regisztráltatás a további ellátások érdekében Hivatalunkban történő segítségadás,
tanácsadás , segítség a nyomtatványok kitöltésében
Tájékoztatás a lakásfenntartási támogatás igénybevételénel lehetőségéről az
önkormányzatnál(közművek kikapcsolása Hiányos adat a mélyszegénységben élőkről
elkerülése érdekében
Nyilvántartások hiánnyosságának pótlása
36
Élelmezési problémák jelentkezése
Élelmiszersegélyek lehetőség szerinti
Lakásfenntartás nehézsége
Téli tüzelőtámogatás biztosításának lehetőség
biztosítása
szerinti megszervezése
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása,
demográfiai trendek stb.)
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett 18 év
Megszűntetett esetek száma a 18
veszélyeztetett kiskorú
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
1
0
4
év
alattiak száma
év alatti védelembe vettek közül
gyermekek száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar
37
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
2008
2009
2010
2011
védelembe vett
2012
2013
megszüntetett eset
2014
2015
2016
2017
veszélyeztetett kiskorú
Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán
veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. A családsegítést
társulási formában Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata
által látja el. Jól kiépített jelzőrendszer működik az oktatási intézmények vezetőivel, gyermekjóléti felelősével, valamint a védőnő közreműködésével. A
gyermekek
védelme
a
gyermek
családban
történő
veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál.
nevelkedésének
elősegítésére,
a
A gyermekek védelmét: - pénzbeli és természetbeni ellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások, - gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések, - az ellátások, intézkedések megtételének ellenőrzése, adatok kezelése szolgálja.
A fenti táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt években csak egy esetben került sor védelembe vételre és hiányzásokból adódik.
szerencsére a veszélyeztetett gyermekek száma is inkább az iskolai
A 2011 évben is iskolai hiányzás miatt volt szükség a védelembevételre.
A környezet és a szakemberek odafigyelése, a jelzőrendszer azonnali, több lábon álló működésének szinten tartása, javítása elengedhetetlen.
38
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres
Ebből tartósan
kedvezményben
fogyatékos
beteg
gyermekvédelmi
részesítettek
gyermekek
2008
57
2009
Rendkívüli
Ebből tartósan
gyermekvédelmi
részesítettek
gyermekek száma
részesítettek
2
0
0
0
79
2
0
0
0
2010
74
3
0
0
0
2011
68
2
0
0
0
2012
58
2
0
0
év
gyermekvédelmi
Kiegészítő
száma
száma
kedvezményben száma
beteg fogyatékos
kedvezményben száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2008
2009
2010
rendszeres kedvezmény
2011
2012
2013
kiegészítő kedvezmény
2014
2015
2016
2017
rendkívüli kedvezmény
39
Rendszeres kedvezmények 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2016
2017
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a
vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi
kedvezményben akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szociálisan rászoruló kiskorúak vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása.
Ennek formái: - gyermekétkeztetés normatív kedvezmény, - pénzbeli támogatás, - külön jogszabály szerint egyéb kedvezmény. Az adatok alapján megállapítható, hogy 2009. évben hogyan emelkedett, majd fokozatosan csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. A csökkenés nem a jövedelmi helyzet javulásának tudható be, hanem a jogosultság számítása a nyugdíjminimum összegéhez köthető, mely 2008. január 01. naptól változatlanul 28500,-Ft. A minimálbérek ugyan emelkedtek, de számos családnak van hiteltörlesztése, amit viszont a jogosultság megállapításánál nem vehetünk figyelembe. Így sok olyan család kiesik a jogosultsági körből, akik bizony rá lennének szorulva a fenti kedvezményre. További támogatási lehetőségek a hátrányos helyzetű gyermekek részére:
a) Bursa Hungarica: Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőfokú tanulmányainak
támogatása. A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi
fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzat által nyújtott támogatás, a megyei önkormányzat által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. Ugod
Község
Önkormányzata
a
Bursa
Hungarica
Felsőoktatási
Önkormányzati
40
Ösztöndíjrendszerben évek óta részt vesz. A későbbi években évente születik döntés a részvételről.
b) A hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Promram célja a tehetséges, nyolcadik évfolyamos tanulók segítése a középiskolai továbbtanulásban. Ezen programban önkormányzatunk már évek óta részt vesz.
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma Ingyenes
Ingyenes
étkezésben
étkezésben
év
résztvevők
résztvevők
száma óvoda
száma iskola
1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes
étkezésre jogosultak
száma 1-13. évfolyam
Ingyenes
tankönyv-
ellátásban
Óvodáztatási
Nyári
támogatásban
étkeztetésben
száma
száma
részesülők száma
részesülők
részesülők
2008
7
26
17
26
0
0
2009
6
29
21
29
0
0
2010
14
23
22
23
0
0
2011
15
13
15
13
0
0
2012
16
18
17
18
0
0
Forrás:
TeIR,
KSH
Önkormányzati adatok
Tstar,
Ez a juttatási forma is a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik.
Ugodon nem élnek magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek, így anyanyelvüknek és kulturális helyzetüknek megfelelő pedagógiai programra sincs szükség.
4.2
Szegregált,
esélyegyenlősége
telepszerű
lakókörnyezetben
élő
gyermekek
helyzete,
A településen szegregált, telepszerű lakókörnyezetben jelenleg nem él kiskorú gyermek.
41
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal
élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése
Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és
ellátások a helyi önkormányzatok feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körébe gondoskodik:
a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról,
az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról,
az iskola-egészségügyi ellátásról.
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek
év
védőnői álláshelyek száma
2008
1
56
2009
1
59
2010
1
53
2011
1
55
száma
Védőnői álláshelyek (db) 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2
42 0
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 60 59 58 57 56 55 54 53 52 51 50 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Az önkormányzat a védőnői szolgálatot
Ugod Bakonyszücs és Bakonykoppány Fenntartó
Társulás keretében látja el. A védőnő heti rendszerességgel, az orvosi rendelő épületében kialakított védőnői szobában látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és anyukákat.
A családokat rendszeresen otthonukban is felkeresi , figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi állapotát, körülményeit. A védőnő három települést lát el.
A házi gyermekorvosi teendőket a felnőttek és gyermekek részére szervezett, vegyes körzetű háziorvosi szolgálat látja el. Az önkormányzat házi gyermekorvosi praxist nem működtet.
Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket.
Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként a Gyermekvédelmi és szociális támogatásokról
szóló rendeletében az önkormányzat kifejezetten a krízishelyzetben lévők számára rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, illetve átmeneti segélyt biztosít.
Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi
lehetőségekhez mérten biztosított. A fiatalok a régi orvosi rendelő épületében alakítottak ki egy konditermet, melynek fenntartási költségeit az önkormányzat biztosítja. A futballpályánk pénzen nyert el.
jelenleg átalakítás alatt van, melyre a fedezetet a Sportegyesület pályázati
A szabadidős és szünidős programokon a település minden gyermeke – érdeklődési körének
megfelelően – részt vehet a Művelődési Házban megszervezésre kerülő foglalkozásokon. Ilyen pl:
a néptánc, informatika szakkör, filmvetítések, aerobik
Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat saját konyhával oldja meg. A konyha nyújt
ellátást az óvodai, iskolai napközis, szociális étkeztetést igénylők számára. Hétvégén a konyha nem üzemel, a szünidei (nyári) szervezett gyermekétkeztetés nincs.
Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek 43
kapnak. Ezen felül a helyi önkormányzat minden
évben beiskolázási segélyben részesíti az
óvodás, általános iskolás, közép-és felsőfokú tanulmányokat folytató gyermekeket.
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma A táblázat kitöltése szükségtelen, mivel a településen családi napközi nem működik.
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
1
Az óvoda telephelyeinek száma
2
Hány településről járnak be a gyermekek
50
Óvodai férőhelyek száma
2
Óvodai csoportok száma
6.30.16.30
Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet
1 hónap Fő
Hiányzó létszám
3
0
1
0
2
0
0
0
4
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
44
A településen egy napköziotthonos óvoda működik, mely most lett teljesen felújítva pályázat útján. Az
óvoda régen 3 csoporttal működött, de a csökkenő gyereklétszám miatt jelenleg 2 csoporttal működik. A
harmadik csoportszobából tornaszoba lett kialakítva. A későbbiekben szeretnének egy bölcsödei csoportot is kialakítani, ha a lehetőségek adottak lesznek.
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. 3-6 éves év
korú
gyermekek
óvodai
óvodai
óvodai feladat-
óvodába beírt
száma
száma
száma
csoportok száma
gyermekcsoportok
férőhelyek
száma
száma
ellátási helyek
gyermekek
óvodai
gyógypedagógiai
2008
42
1
50
1
30
0
2009
41
1
50
1
30
0
2010
49
2
50
1
37
0
2011
52
2
50
1
54
0
2012
57
2
50
1
54
Forrás:
TeIR,
KSH
Önkormányzati adatgyűjtés
Tstar,
A fenti táblázat adataiból is látható , hogy az óvodába beírt gyermekek száma meghaladja az
óvodai férőhely számát. Az épület ben régen 3 csoportos óvoda működött, de az évek során a folyamatos létszám csökkenés miatt már csak 2 csoport működik. A harmadik csoportszobát tornaszobává alakították ki, lehetővé téve a gyermekek folyamatos testi és mozgás feljődését. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola
tanév
Általános iskola 5-8
1-4 évfolyamon
évfolyamon tanulók
általános iskolások száma
fő
fő
fő
tanulók száma
száma
napközis tanulók száma
fő
%
45
2010/2011
53
133
186
43
23,1%
2011/2012
56
122
178
40
22,5%
2012/2013
56
123
179
46
25,7%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Általános iskolai tanulók (fő) 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
általános iskolai tanulók száma
2015/2016
2016/2017
napközisek szááma
Településünk 1-8 osztályos körzeti iskolával rendelkezik, ahová 6 településről járnak be a tanulók.
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
tanév 1-4
évfolyamon
5-8
évfolyamon
összesen
1-4
5-8
évfolyamon évfolyamon
összesen
általános iskolai feladat-ellátási helyek száma
db
46
2010/2011
4
6
10
0
0
0
0
2011/2012
4
5
9
0
0
0
0
2012/2013
4
7
11
0
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Általános iskolák adatai - gyógypedagógia 12 10 8 6 4 2 0
2010/2011
2011/2012
2012/2013
osztályok száma (db)
2013/2014
2014/2015
2015/2016
2016/2017
osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban (db)
4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
100
Más településről bejáró általános iskolások létszáma
89
Más településre eljáró általános iskolások létszáma
10
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
42
47
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma
6
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
Nem szaktanítást végző tanító
3
1
Szaktanítást végző tanítók száma
3
0
Szaktanítást végző tanárok száma
9
0,5
Gyógypedagógusok létszáma
1
1
Gyermekvédelmi felelős
1
0
Iskolaorvos
1
0
Iskolapszichológus
0
1
Kisegítő személyzet
4
0
Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
48
Személyi feltételek - hiányzó létszámok (fő)
Nem szaktanítást végző tanító
0 1
0,5
Szaktanítást végző tanítók száma
1 2
Szaktanítást végző tanárok száma Gyógypedagógusok létszáma
0
Gyermekvédelmi felelős
1
Iskolaorvos Iskolapszichológus
0
Kisegítő személyzet
4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen
tanév
befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő
%
2010/2011
97,2
2011/2012
85,7
Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok
49
8. évfolyamot eredményesen befejezők aránya 100 98 96 94 92 90 88 86 84 82 80 78
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
2015/2016
2016/2017
4.4.15. számú táblázat – Továbbtanulási mutatók közéfokra nappali tagozaton Gimnázium (%) tanév összlétszámon belül
HHH-
tanulók
körében
Szakközépiskola
(érettségit adó képzés) (%)
összlétszámon belül
HHH-
tanulók
körében
Szakiskolai képzés (%)
összlétszámon belül
HHH-
tanulók
körében
2008/2009
15%
3%
66%
0
18%
0
2009/2010
12%
0
78%
0
27%
0
2010/2011
19%
0
38%
0
41%
0
2011/2012
22%
0
39%
0
39%
0
Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 50
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő
gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége
A településen egy általános iskola működik, melyben egyaránt tanulhat különleges bánásmódot
igénylő gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek, beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő gyermek éppúgy, mint a kiemelten tehetséges gyermek. Az iskolai oktatásban nem tapasztalható sem hátrányos megkülönböztetés, sem szegregáció.
A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások teljesítése érdekében logopédus foglalkozik a rászoruló gyermekekkel 4.5
Következtetések:
meghatározása.
problémák
beazonosítása,
gyógypedagógus és
fejlesztési
lehetőségek
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Az óvodába bekerülő gyermekek egyre
Védőnő, a logopédus bevonásával ismeretterjesztő előadások
gyakoribb beszédhibái
tartása a gyermeknek való beszéd, valamint a mindennapos mesélés fontosságáról
Egyre gyakrabban előforduló
Pszichológusok, gyermekneurológusok bevonása a kiváltó
gyermekeknél
támogatása
viselkedési-magatartási zavarok a
okok felkutatásában, fejlesztőpedagógusok munkájának
Tolerancia , az egymásra odafigyelés
Vegyes életkorú csoportokban a kisebbekre való odafigyelés
Érzelmi elsívárosodás, közömbösség
Felhívni a szülők figyelmét a szeretet, a törődés az odafigyelés
hiánya
Drogfogyasztás felbukkanása, Hátrányos helyzetű gyermekek
fontossága
fontosságára, ne halmozzák el anyagilag mindennel
gyermekeiket, mert ez idővel állandó követelésekhez vezethet Szülő, iskolai környezet együttes odafigyelése, jelzőrendszer
működése, felvilágosítás a helyi körzeti megbizottal közösen A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való
felsőoktatásban való
továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási
Hátrányos helyzetű gyermekek
A hátrányos helyzetű gyermekekközépfokú oktatásban való
továbbtanulásának nehézsége
Arany János Tehetséggondozó Programja révén
továbbtanulásának nehézsége középfokú oktatásban való
Önkormányzati Rendszerben
továbbtanulásának segítése a Hátrányos Helyzetű Tanulók
51
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez:
Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a
férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.
a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv,
a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról,
a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról.
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód
követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az
elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges
szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.
Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az
adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is.
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
év
Munkavállalási korúak száma férfiak
nők
Foglalkoztatottak férfiak
nők
Munkanélküliek férfiak
nők 52
2008
451
415
426
388
25
27
2010
437
406
398
373
39
33
2009
329
2011
413
435
286
406
379
413
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
43
380
34
22
26
A táblázat adatai arról adnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. A foglalkoztatottak száma tippelt adat. A munkanélküliek körében a nők szívesebben vesznek részt foglalkoztatást segítő és képzési programokban. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei nehezebbek, mint a férfiaké. Ez talán a fizikai állóképesség miatt lehet így. Amennyiben egy munkakörre férfi és nő is jelentkezik, többnyire a férfi munkaerőt részesítik előnyben. Nem megy el GYES-re, és nem ő marad otthon a beteg gyerekkel. Ezek nem hangosan kimondott vélemények, de azért érzékelhető. Nők számára helyben csak az Önkormányzat tud munkát biztosítani közfoglalkoztatás keretében.
Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
2013
munkanélküliek
2014
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
53
Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
2013
2014
munkanélküliek
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
Munkavállalási korúak száma (fő) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
2008
2009
2010
2011
2012 férfiak
2013
2014
2015
2016
2017
2014
2015
2016
2017
nők
Foglalkoztatottak (fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100
0
2008
2009
2010
2011
2012 férfiak
2013 nők
54
Munkanélküliek (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
2008
2009
2010
2011
2012
2013
férfiak
2014
2015
2016
2017
nők
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások A településen bölcsőde nincs, napközi otthonos óvoda működik. Az óvodai férőhelyek
száma 50. A nők elhelyezkedése szempontjából fontos tényező, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megoldott legyen. Van arról is információ, hogy GYES után az anya, mivel távolabbi helyen
talált állást magának, gyermekét is a munkahelye szerinti település óvodájába íratta. Ez fordított esetben is előfordul, a helyi óvodába más településről két gyermeket írattak be a szülők.
A
községben családbarát munkahelyi megoldásra, rugalmas munkaidőkezdésre azért nincs példa, mert munkahely sincs.
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét szolgálja. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek átadása megfelelő.
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti
átlagos gyermekszám
1
56
56
1
53
53
év
védőnők száma
2008 2010
2009
1
2011 2012
Forrás:
59
1 TeIR
adatgyűjtés
1
és
gyermekek száma
55 helyi
védőnőnként
59 55 0
55
Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 70 60 50 40 30 20 10 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A védőnő nem csak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem a kismama gyakorlati és lelki segítése is feladata. Szoros kapcsolatban áll a családokkal, rálátása van a gyermek családi körülményeire. Kapcsolatot tart a kisgyermekellátó intézményekkel, gyermek/házi orvossal. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli, nők ellen irányuló erőszak nem jellemző a településen. Ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő, azonban erre nem mindig derül fény, mert az érintett nem szívesen beszél róla.
Ha súlyosabb eset előfordulna, azt már nem lehetne eltitkolni. A település kicsi, mindenki, mindenkit ismer és a súlyos bántalmazás hamar kiderül. Természetesen a kisebb bántalmazást, vagy lelki terrort sem szabad figyelmen kívül hagyni, és szigorúan fel kell lépni ellene.
A
Családsegítő Szolgálathoz fordulhat, akit ilyen jellegű atrocitás ér, továbbá rendőrségi feljelentést lehet tenni.
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)
A településen anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik. A helyi információk alapján erre nincs szükség
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A település közéletében a nők aktivitása magasabb, mint a férfiaké.
A hivatalokban, szociális, kulturális, oktatási területen a férfiak számaránya elenyésző.
5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések
A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák nem jellemzőek, intézkedést nem 56
igényelnek. 5.8
Következtetések:
meghatározása.
problémák
beazonosítása,
fejlesztési
lehetőségek
A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Szakképesítés hiánya
Képzési programokhoz juttatás az elhelyezkedés
GYEDRŐL való visszatérés a
Bölcsödei csoport lehetőségének vizsgálata
munkába
esélyének növelése érdekében
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete,
demográfiai trendek stb.)
A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók:
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer a. saját jogú; és
b. hozzátartozói
c. nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: a. az öregségi nyugdíj,
b. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: a. az özvegyi nyugdíj;
b. az árvaellátás;
c. a szülői nyugdíj;
d. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint
e. özvegyi járadék.
Időskorúak járadéka 57
A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem
jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. §-a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.
6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű
nyugdíjban, nyugdíjszerű
férfiak száma
száma
ellátásban részesülő
2008
ellátásban részesülő nők
összes nyugdíjas
271
475
252
450
204
2009
196
2010
260
198
2011
192
456
266
Forrás: TeIR, KSH Tstar
458
Nyugdjasok száma (fő) 500 450 400 350 300 250 200 150 100
50
0
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idős korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatási mutatói a településen nagyon alacsonyak. Annak a személynek, aki ebben a korban munkanélkülivé vált, az elhelyezkedési esélye a nullával egyenlő, sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Ebben az esetben látványos a
diszkrimináció, hiszen nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, a létszámleépítés is hamarabb eléri a korosztályt. A településen a regisztrált munkanélküliek száma 2011. évben 48 fő, ebből 17 fő 50 év feletti.
Az sem jellemző, hogy a lakosság köréből többen élnének a nyugdíj melletti/helyetti munkavégzés lehetőségével.
58
A település elöregedő, az idős, nyugdíjas emberek a vidéki életmóddal járó többletterhelés miatt
örülnek, ha a ház körüli teendőket el tudják látni. Mindenki kertes házban lakik, ahol akad munka bőven.
A településen nincs munkahely a fiatalok számára sem, így a nyugdíjasok foglalkoztatására sincs lehetőség.
A tevékeny időskor, pl. élethosszig tartó tanulás sem jellemző. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Alapszolgáltatások
A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget
nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.
Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.
Az önkormányzat kötelező feladataként biztosítja a rászoruló, településen élő idősek számára a szociális alapszolgáltatásokat, továbbá a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást. szociális alapszolgáltatás: étkeztetés házi segítségnyújtás / mentális segítségnyújtás Ugod Község Önkormányzata az étkeztetés megszervezéséről az önkormányzat szakfeladatán
szereplő- szociális étkeztetés- szakfeladaton lévő Ugod Petőfi u. 54. szám alatt lévő főzőkonyhája útján gondoskodik.
Az étkeztetés vonatkozásában:
életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 60. életévét betöltötte, -
egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában
korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról –
részben vagy egészben- nem tud gondoskodni, vagy akinek egészségi állapota időlegesen -
indokolja az ellátást és azt igazolja,
fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek 59
jogairól és -
-
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény alapján
fogyatékossági támogatásban részesül,
pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes,
hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, de Ugod községben tartózkodik.
6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma fő
fő
252
0
2008
253
2010
247
2009 2011
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
248
%
0
0%
0
0%
0%
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
0%
64 évnél idősebbek (fő) 300 250 200 150 100 50 0
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
nappali ellátásban részesült
60
64 évnél idősebbek 300 250 200 150 100 50 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
nappali ellátásban részesültek aránya
Az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók szívesen veszik az önkormányzat megkeresését és veszik igénybe a szolgáltatásokat saját otthonukban. Nappali ellátásra nincs lehetőség, erre igény sem mutatkozik, az idősebb és betegesebb személyek szívesebben maradnak otthon.
A falu elöregedő, így egyre nagyobb igény mutatkozik a szociális ellátásra. A szociális étkeztetés is népszerű. Jelenleg szociális étkeztetésben 73 fő részesül.
A célcsoport az egészségügyi szakellátást helyben nem tudja igénybe venni, a legközelebbi szakrendelő Pápán, illetve a távolabbi Veszprémben van. Aki betegsége folytán, vagy mozgásában korlátozott, annak lehetősége van betegszállítót igényelni.
Településünkön az orvosi rendelő, a gyógyszertár és a posta épületei akadálymentesítettek. Az érintettek zöme tájékozott a szociális szolgáltatások igénybevétele tekintetében,
A településen aktív nyugdíjas élet folyik, melynek mozgatója a Nyugdíjas Klub, ahol a tagok hetente
egy alkalommal összegyűlnek. Jó kapcsolatot ápolnak más települések klubjaival. Munkájukra mindig lehet számítani a településen megszervezésre kerülő rendezvények bonyolításában,
vendéglátásban. Továbbá van Népdalkör, tagjai jobbára az idősebb korosztályból kerülnek ki.
Rendszeres próbákat tartanak, folyamatosan szép eredményeket érnek el neves országos versenyeken.
A település időseire nem jellemző az informatikai jártasság, bár a tavalyi évben 10 fő részt vett a Művelődési Ház szervezésében induló Papi-Mami net tanfolyamon, ahol érdeklődve sajátították el az informatika alapjait.
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma
61
év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008
0
2010
0
2009
0
2011
0
2012
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt -
a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi
jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-
-
át,
az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75
évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,
az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.
Településün nem él olyan személy , aki időskorúak járadékában részesülne.
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen
Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasok egyaránt aktívak a civil és egyházi eseményeken.
Településünkön nagyon jól működik a nyugdíjas klub, ahol kéthetente összejönnek a tagok, programokat, kirándulásokat szerveznek, főzöcskéznek.
A Népdalkör tagjai is zömében nyugdíjasok, akik rendszeresen fellépnek a falu rendezvényein,
valamint vendégszerepléseket is vállalnak a környező településeken.
Önkormányzatunk sem feledkezik meg e korosztályról, hisz minden évben az idősek napja alakalmából hol kirándulással, hol pedig egy ünnepi vacsorával kedveskedik nekik. 6.5
Következtetések:
meghatározása.
problémák
beazonosítása,
fejlesztési
lehetőségek
62
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Bűnelkövetők számára leginkább
Egyedülélők felvilágosítása, fokozott figyelem a
naivitásuk miatt
járőrözés
veszélyeztetett korosztály hiszékenységük, Idősek informatikai jártasságának hiánya
közvetlen lakókörnyezetben élők részéről, Képzések indítása
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely
számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma
megváltozott munkaképességű személyek
egészségkárosodott személyek szociális
2008
29
29
2009
28
28
2010
27
27
év
2011
ellátásaiban részesülők száma
ellátásaiban részesülők száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar 63
A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.
A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.
Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható,
úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki
a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy
b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül,
b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (Flt. 57/B §.)
Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek.
A védett
foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Probléma továbbá, ha nem áll rendelkezésre olyan foglalkozatási szakember, aki a fogyatékos személy állapotának
ismeretében javaslatot tesz a foglalkoztatás jellegére és helyére. Amennyiben nincs képzett szakember, aki a munkahelyi beszoktatást kísérje, úgy sikertelen lehet a beszoktatás, amelynek
következménye a fogyatékos munkavállaló alkalmatlanságának rövid időn belüli megállapítása. Mindezekre tekintettel javasolt folyamatosan felkutatni a fogyatékos munkavállalókkal is betölthető álláshelyeket, fogyatékosügyi mentor, tanácsadó foglalkoztatásával a fogyatékos
személyek munkahelyi kisérésének biztosítani. Javasolt önkormányzati szakember ez irányú képzése, állami és civil munkaerő-piaci szolgáltató szervezet és a Munkaesély Szövetség bevonása a feladat megoldásába.
Településünkön fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt.
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma
64
Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású
egyházi fenntartású
civil fenntartású
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2011
0
0
0
2012
0
0
0
intézményben
2010
intézményben
0
intézményben
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével A településen nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára semmilyen intézmény nincs, ezért a táblázat nem tartalmaz adatokat.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó
pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható -
szociális alapszolgáltatás,
-
házi segítségnyújtás,
-
-
étkeztetés,
családsegítés
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi
élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés
A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az egészségügyi és kulturális létesítmények akadálymentesítettek. A fogyatékos személy
számára a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatása biztosított.
Önkormányzati feladatként a járdák állapotának folyamatos javítása a cél. Ehhez biztonságosan lerakott lapokból, térkőből készített járda készítése, a régi járdák felújítás szükséges. A hivatal akadálymentesítése még megoldandó feladat.
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
65
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Járdák biztonságossá tétele
Járdák folyamatos felújítása,karbantartása közcélú
Hivatalos ügyek intézésének
Önkormányzati dolgozók részéről segítségnyújtás
nehézsége
foglalkoztatottakkal
hivatalos ügyek intézésében
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
A helyi önkormányzatnak, a kulturális és oktatási intézményeknek, a községben működő kis- és mezőgazdasági vállalkozóknak, az egyházak képviselőinek, a falu lakosságának, kicsiknek és
nagyoknak, időseknek és fiataloknak közös érdeke és felelőssége, hogy Ugod a jövőben is még
inkább élhető településsé váljon. Ennek érdekében szívesen és sokat tesznek. A település nagyságához képest szép számmal működnek civilszervezetek: -
Nyugdíjas Klub
-
Ugod SE Sportegyesület
-
-
-
Ugodi Hangok -Népdalkör Vöröskereszt helyi szervezete Beleszólok Társulat
melyek a közös célok, kulturális, szórakozási, sport, környezetvédelmi és fejlesztési célok megvalósításához mozgósíthatóak és szívesen veszik ki részüket a munkából a közösségi célok
megvalósítása érdekében. Legyen az advent, falunap, nemzeti ünnep, sportesemény, társadalmi munka, jótékonysági rendezvény, véradás, gyermek-, illetve idősek napja közbiztonság, stb. A rendezvények sikeres megszervezéséért a civilszervezetek vezetői, tagjai sokat tesznek.
A polgármester, a képviselők, civilszervezetek és a lakosság kapcsolata sikeresnek értékelhető.
Természetesen a jót is lehet még jobbá tenni. Ez nem feltétlenül akarat, inkább szabadidő kérdése.
A falun élő emberek sokat dolgoznak. Munkahelyre ingázóknak a munkaidő mellett sok idejét elveszi az utazás, munka után a kertek, porták, otthonok rendben tartása is sok energiát igényel.
66
Az önkormányzat a költségvetésében minden évben tervez különböző összegeket a civilszervezetek támogatására.
A településen cigány nemzetiségi, valamint német nemzetiségi önkormányzat is működik. A Német Nemzetiségi Önkormányzat
támogatja a diákokat a
német nyelvvizsgák díjának
átvállalásával, nyelvi táborozás támogatásával, utazásokat, színházlátogatásokat szerveznek a
gyerekeknek. Az idei évben felnőttek számára ingyenesen igénybe vehető német nyelvtanfolyam szerveztek.
A Cigány Nemzetiségi Önkormányzat minden évben ösztöndíjat nyújt be a kisebbségi tanulók részére, nyári táborozást is szerveznek. Négy cigánycsaládnak átvállalták a csatornabekötés díját.
A kulturális és közösségi élet a 2012. évben IKSZT Pályázat keretében megújult Művelődési
Házban folyik, melyben helyet kaptak a már említett civilszervezetek is. Az IKSZT veztője gondoskodik arról hogy minden korosztály találjon megfelelő programot az érdeklődési körének megfelelően(aerobik, néptánc, kertbarát szakkör, informatika szakkör, filmvetítés)
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testülete, a
Polgármesteri Hivatal dolgozói, az állami és önkormányzati intézmények, egyház, civil szervezetek, a település lakossága előzetes véleményezés, esetleges módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatja. Helyi Esélyegyenlőségi Program a Polgármesteri Hivatalban, valamint a Közösségi Házban bárki számára elérhető, a település honlapján olvasható és véleményezhető.
Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testülete a fentebb felsorolt intézmények, civilszervezetek, valamint a lakosság meghívása mellett, nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
67
Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása
fejlesztési lehetőségek meghatározása
rövid megnevezéssel
Romák és/vagy
Hiányos adatok a
élők
munkanélküliségi arányairól
mélyszegénységben
mélyszegénységben élőkről,
Élelmezési problémák jelentkezése Lákásfenntartás nehézsége Gyermekek
Sok a beszédhibás gyermek
rövid címmel
Adatgyűjtés Élelmiszersegélyek lehetőség szerinti biztosítása
Téli tüzelőtámogatás biztosításának lehetőség szerinti megszervezése Tájékoztatás, tanácsadás szülők részére
A hátrányos helyzetű gyermekek
Hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való
továbbtanulásának nehézsége
felsőoktatásban való
továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati
Ösztöndíjrendszerben
A hátrányos helyzetű gyermekek Hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való
továbbtanulásának nehézsége
középfokú oktatásban való
továbbtanulásának segítése a
Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja révén
Idősek Nők Fogyatékkal élők
Informatikai ismeretek hiánya
Képzések indítása
GYED-ről való visszatérés
Esetleges bölcsödei csoport
Járdák egyenetlensége
Járdaépítés, felújítás
nehézsége
kialakítása
A beavatkozások megvalósítói Következtetésben megjelölt Célcsoport
beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
68
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Adatgyűjtés a
mélyszegénységben élőkről Élelmiszersegélyek lehetőség szerinti biztosítása
Téli tüzelőtámogatás
Beszédhibás gyermekek
Az óvodapedagógusok, védőnő, tanítónők,
Idősek informatikai
jártasságának hiánya
Bölcsödei csoport kialakításának
Nők
lehetősége
Fogyatékkal élők
polgármester Polgármester, szociális ügyintéző
létszámának csökkentése
Idősek
foglalkozó ügyintézői
biztosításának lehetőség szerinti megszervezése Gyermekek
Önkormányzat szociális ügyekkel
Járdák biztonságossá tétele
logopédus
IKSZT munkatárs, informatikus Polgármester, óvodavezető Polgármester, közcélú foglalkoztatottak
Jövőképünk
Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák békében élnek velünk
Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők jobb anyagi körülmények közé kerüljenek
Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek egészséges fejlődését
Folyamatosan odafigyelünk az idősek környezetére, biztonságára
Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmód elvét Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségére
69
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló
értékekkel) Célok -
Általános
megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú
időegységekre bontásban
Adatgyűjtés Nincs adat a mélyszegénységben élő és roma emberek munkanélküliségi arányáról ( a saját femnntartású intézményekben)
A település önkormányzatta célúl tűzi ki, hogy a 2013/2014 évben a Cigány
Nemzetiségi Önkormányzattal együttműködve a személyes adadtok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII törvénynek
atelepülésen
megfelelően milyen
adatokat
arányban
nyújt
arra
dolgoznak
intézményeinkben mélyszegénységben élők és romák.
vonatkozóan, saját
hogy
fenntartású
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba
Adatgyűjtés Adatgyűjtés forrásai: CNÖ, civil szervezetek
szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve
Tepülési Önkormányzat, CNÖ CNÖ, civil szervezetek 2014.06.30.
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága,
Az adatgyűjtés eredményeként olyan információk birtokába kerülünk,
(rövid, közép és
mélyszegénységben élők és romák nagyobb arányú foglalkoztatásának
forrása
hosszútávon), valamint
mely segítségével egy következő intézkedési tervbe foglalhatjuk a lehetőségét.
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások Intézkedés címe:
Nincsenek e témában elégséges információk. Az önkormányzatok helyismerete révén szélesebb körű információk biztosítottak Humánerőforrás Élelmiszersegélyek lehetőség szerinti biztosítása
70
Feltárt probléma (kiinduló
értékekkel) Célok -
Általános
megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú
időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve Eredményességi
Nehéz az élelmiszerek beszerzése a szűkös anyagi lehetőségek miatt A településen élő szegény lakosság a szűkös anyagi lehetőségei és a kis
jövedelem nem megfelelő beosztása miatt nehezen tud megfelelő élelmiszert beszerezni.
R:pályázati lehetőségek feltárása
K:pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció elkészítése H:élelmiszersegély nyújtása
Lehetőségek szétosztása
figyelése,
igények
felmérése,
jelzése,
élelmiszersegély
Önkormányzat, szociális ügyintéző Önkormányzat, családsegítő szolgálat R:5 hónap K:1 év
H:2 év
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és
Rászorulók élelmiszerekkel történő időszakos ellátása
hosszútávon), valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló
értékekkel)
Támogatók által kevés élelmiszertámogatás biztosítása Saját forrás a szétosztáshoz kapcsolódóan Élelmiszersegélyek lehetőség szerinti biztosítása Nehéz az élelmiszerek beszerzése a szűkös anyagi lehetőségek miatt
71
Célok -
Általános
megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú
időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve Eredményességi
A településen élő szegény lakosság a szűkös anyagi lehetőségei és a kis
jövedelem nem megfelelő beosztása miatt nehezen tud megfelelő élelmiszert beszerezni.
R:pályázati lehetőségek feltárása
K:pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció elkészítése H:élelmiszersegély nyújtása Lehetőségek szétosztása
figyelése,
igények
felmérése,
jelzése,
élelmiszersegély
Önkormányzat, szociális ügyintéző Önkormányzat, családsegítő szolgálat R:5 hónap K:1 év
H:2 év
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és
Rászorulók élelmiszerekkel történő időszakos ellátása
hosszútávon), valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló
értékekkel)
Támogatók által kevés élelmiszertámogatás biztosítása Saját forrás a szétosztáshoz kapcsolódóan Téli
tűzelőtámogatás
megszervezése
biztosításának
lehetőség
szerinti
Az anyagilag rossz helyzetben lévő lakosság nem tudja a szükséges téli tűzelőt biztosítani
Célok -
Megfelelő támogatás esetén a rászoruló lakosság téli tüzelő ellátásának
megfogalmazás és
R:pályázati lehetőségek feltárása
Általános
rövid-, közép- és
segítése
K:pályázat benyújtása
72
hosszútávú
időegységekre
H:elnyert tüzelőtámogatás szétosztása
bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve Eredményességi
Pályázatfigyelés, pályázat benyújtása, szerződés kötése, tűzelő beszerzése, szétosztása
Önkormányzat, polgármester, szociális ügyintéző erdészet R:6 hónap K.1 év
H:2 év
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és hosszútávon),
A rászoruló lakosság téli tüzelő beszerzési igényének csökkentése. A fenntarthatóság a kiírt pályázati lehetőségektől függ.
valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások
Intézkedés címe: Feltárt probléma
Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek. Önerő, pályázati forrás
Bészédhibás gyermekek létszámának csökkentése
(kiinduló
Egyre több a beszédhibás gyermek az óvodában
Célok -
Szeretnénk
megfogalmazás és
ültessék le őket.
értékekkel) Általános
rövid-, közép- és
elérni,
hogy
a
szülők
minnél
többet
meséljenek,
beszélgessenek gyermekeikkel és időhiány miatt ne a DVD lejátszó elé R:Ráébreszteni a szülőket a gyermeknek való beszéd fontosságára
73
hosszútávú
K:Ismeretterjesztő
bontásban
fejlesztőpedagógus bevonásával.
időegységekre Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve
előadások
tartása
a
szülők
számára
H: Fejlesztésre szoruló gyermekek szüleinek gyakorlati tanácsadás Beszédhibás gyermekek felmérése
Ismeretterjesztő tanácsadások tartása.
A gyermekek fejlődésének nyomon követése
Szülők, gyermekek, óvodapedagógusok, fejlesztőpedagógusok Szülők, gyermekek, óvodapedagógusok, fejlesztőpedagógusok R:2013. október 30. K:2014. március 30. H:2014. augusztus 31
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és hosszútávon),
R:Beszédhibás
gyermekek
fejlesztésének
K: A szülők még több időt töltenek el gyermekeikkel
elősegítése
H: Kevesebb lesz a beszédhibás gyermek
valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló
értékekkel) Célok -
Általános
Érdektelenség, időhiány a szülők részéről Szakemberek, óvodapedagógusok, szülők érdeklődésének felkeltése
Idősek informatikai ismereteinek bővítése Az idősek a számítógép és internet használat területén alacsonyabb szintű
ismeretekkel rendelkeznek, mint a fiatalabb korosztály. Ezért az IKSZT munkatárs Papi-nagyiinformatikai képzéstszervez a település nyugdíjas korú lakosai számára.
R: Tájékozódás az idősek informatikai jártasságáról, igényfelmérés végzése
74
megfogalmazás és
K: Az iskola informatika tanárának bevonásávaltervezzük a képzést a
hosszútávú
H:A képzés beindítása és folyamatos fenntartása
rövid-, közép- és időegységekre
Művelődési Ház informatika termében
bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és hosszútávon), valamint
Szint és igényfelmérés, helyszín és oktató biztosítása, képzés lebonyolítása és folyamatosságának fenntartása
IKSZT munkatárs, informatika tanár Önkormányzat R. 2-3 hónap K: 6 hónap H: 1 év
A program konkrét eredménye az idősek magányosság érzésének
csökkentése. Célunk, hogy hasznosan töltsék szabadidejüket, a számítógép segítségével bővítsék ismereteiket. Ismerőseikkel, rokonaikkal interneten
is tudják tartani a kapcsolataikat. Szolgáltatásokhoz való hozzájutás könnyítése
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló
értékekkel)
Idősek érdektelensége, félelme Terem, eszközök biztosítása , informatikai szakember biztosítása
Bölcsödei csoport kialakításának lehetősége A GYED-ről visszatérő anyukák elhelyezkedésének nehézségei, nem megoldott gyermekük felügyelete.
Célok -
A nők elhelyezkedési esélyeinek növelése, ezáltal javul a család anyagi
megfogalmazás és
R: Igényfelmérés az érintett családok körében
Általános
biztonsága
75
rövid-, közép- és hosszútávú
időegységekre
K: Humán és pénzügyi erőforrások megteremtése. Pályázatfigyelés H: Bölcsödei csoport kialakítása
bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve Eredményességi
Igényfelmérés a családok körében
Pályázatfigyelás, pályázat megírása Bölcsödei csoport kialakítása Óvodavezető, önkormányzat Családok R: 2 hónap
K: Pályázatfigyelés 6 hónap
H: Bölcsödei csoport kialakítása 1 év
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és hosszútávon),
R: A felmérés elvégzése az érintett családok körében
K:Pályázat lehetőségének folyamatos figyelése, megírása H: a bölcsödei csoport kialakítása
valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások
Nincs megfelelő pályázati kiírás Pályázat, önerő, humán erőforrás-szakember
Intézkedés címe:
Járdaépítés, felújítás
Feltárt probléma
Településünk régi járdáinak felújítása, mivel az egyenetlen járdalapok
értékekkel)
eltolni a babakocsikat
(kiinduló Célok -
Általános
megfogalmazás és
miatt az idősek nehezen tudnak közlekedni, a kismamák is nehezen tudják A településen közlekedésre alkalmatlan járda kiépítése, felújítása az elkövetkezendő 3 évben
R: közcélú foglalkoztatás lehetőségének igénylése erre a feladatra 76
rövid-, közép- és hosszútávú
időegységekre
K:Közcélú foglalkoztatás igénylése H:járdák állapotának felújítása
bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve Eredményességi
-Munkaerőigénylés,
-anyagi erőforrás biztosítása,
- munkák megkezdése, folyamatos ellenőrzése Önkormányzat, közcélú foglalkoztatottak Munkaügyi Központ R: 2013. május
K: 2013. december H: 2016. május.
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és hosszútávon),
Élhetőbb környezet, biztonságosabb közlekedés, közcélú foglalkoztatással a munkaba való visszatérés esélyének megteremtése
valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások
Korlátozott lehetőségek, közcélú foglalkoztatottak szakképzés hiánya a feladatra
Anyagi erőforrás biztosítása, megfelelő szakember
77
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
B
C
A
D
E
F
G
H
helyzetelem
dés
sorszá ma
Az intézkedés címe,
megnevezése
következteté seiben
Az
intézkedés-
feltárt
sel elérni
esélyegyenlő
kívánt cél
ségi
probléma
A célkitűzés összhangja egyéb
stratégiai
dokumentu
Az
intézkedés tartalma
Az
intézkedés felelőse
mokkal
Az
intézkedés
megvalósítá sának
határideje
Az
intézkedés
eredményes ségét mérő indikátor (ok)
megnevezés I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége adatgyűjtés
Hiányos
Nyilvántar-
adat
a tás
mélyszegény létrehozása ségben és
élő a
roma foglalkozta-
emberek
tás
liségi
érdekében
munkanélkü elősegítése arányairól
intézkedés
megvalósítá sához
szükséges
erőforrások (humán,
Az
intézkedés
eredményei nek
fenntarthatósága
pénzügyi,
technikai)
e
1
J
Az
zés
Intézke
I
Roma
Adatgyűjtés, Önkormány 2014.06.30
Önkormány Humánerő-
Évtizede
tás
ügyintézői
Integráció Program, Nemzeti
nyilvántar-
létrehozása
zat szociális ügyintézői
zat szociális forrás
Fenntartható
Társadalmi
Felzárkózási Stratégia
78
2
Élelmiszersegé-
Nehéz
szerinti
beszerzése a élelmiszerek
lyek
lehetőség élelmiszerek lakosság
biztosítása
3
az A rászoruló Európa
szűkös
kel
nehézségek
segítése
anyagi
2020
történő
ellátásánek
miatt
Igényfelmé- Önkormány 2 év
Jobb
Önerő,
Támogatás
pályázatfi-
ellátottságú
forrás
hosszútávon
rés,
zat,
gyelés
ter,
polgármes-
Téli
Az anyagilag A rászoruló Európa
Pályázatfigy Polgármes-
biztosításának
helyzetben
igényfelmér ügyintéző
szerinti
lakosság
tüzelőtámogatás rossz
lakosság téli 2020
lehetőség
rtörténő
megszervezése
elés,
tüzelővel
lévő
ter, szociális
lakosok
pályázati
száma
5 év
és
ellátásának
élelmiszer
Jobb tüzelő Önerő,
Kedvező
lakosok
lehetőség
ellátottságú száma
pályázati forrás
2
Beszédhibák
fenntartha-
tüzelőt
csökkentése
Sok
tó
Hátrányos
A
gyermekek
ás
helyzetű
a Csökkenjen
Ismeretter-
Óvodaveze-
2014.
Logopédus,
beszédhibás gyermekek-
tanácsadá-
fejlesztőpe-
31.
agógus
száma
szervezése
beszédhibás a gyermek
esetén távon
biztosítani
1
pályázati
hosszú
szükséges
II. A gyermekek esélyegyenlősége
fenntartható
nem tudja a segítése téli
esetén
,,Legyen jobb
a jesztő
gyermekek
nek”Nemze- sok
Minden
,,Legyen
ti Stratégia
továbbtanul gyermeknek jobb legyen
tő,
dagógusok, védőnő
augusztus
Továbbtanu Önkormány 2018. 11. 15
a lási
gyermekekn támogatás
zat
Humán
Fenntartha-
Önerő,
folyamatos
fejlesztőped erőforrás
Gyermekek
felsőoktatás pályázati ban
tó
való támogatás 79
Bursa Hungarica lehetőségéösztöndíj
támogatása
általi nek
lehetősége
ek” Nemzeti biztosítása
támogatása
Gyermekek
Önerő,
oktatásban
támogatás
atovábbtanu Stratégia
biztosítása a lásra anyagi nehéz
anyagi
körülménye
helyzetétől
függetlenül
k között élő családok
gyermekei 3
részére
Hátrányos
A
Minden
,,Legyen
gyermekek
ás
legyen
gyermekekn támogatás
továbbtanul gyermeknek jobb
helyzetű Arany
ösztöndíj
János lehetőségé-
támogatása
általi nek
lehetősége
Továbbtanu Önkormány 2014. 11. 15
a lási
zat
ek” Nemzeti biztosítása
való
atovábbtanu Stratégia
anyagi
körülménye
pályázati
támogatása
biztosítása a lásra anyagi nehéz
középfokú
folyamatos
helyzetétől
függetlenül
k között élő családok
gyermekei részére
III. A nők esélyegyenlősége 1
Bölcsödei csoport
GYED-ről
visszatérő
Elhelyezked Európa és
2020
Igényfelmé- Óvodavezerés,
tő,
1 év
Óvodavezető,
Pénzügyi
erőforrás
Fenntartható
80
kialakítása
nők
elősegítése,
désének
csoport
elhelyezkeelősegítése
2
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
2
bölcsödei
Idősek
Idősek
Nemzeti
Igényfelmé- IKSZT
ismereteinek
jártasságá-
ismeretei-
Program
Képzés
Informatikai bővítése
informatikai informatikai Reform nak hiánya
Járdák felújítása Járdák
egyenetlennehézkes
közlekedés az
idősek
számára
polgármes-
zat
Idősek
sége,
2
gyelés
önkormány-
ter
kialakítása
nek bővítése
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
pályázatfi-
Járdák
2003.
sá tétele
Ebktv
biztonságos CXXV.
rés
munkatárs,
indítása
oktató
1 év
informatikai
évi Munkaerői- Önkormány 3 év génylés, anyagi
zat
IKSZT
munkatárs
Polgármester
Humán,
technikai erőforrás
Pénzügyi
erőforrás
Fenntartható
Fenntartható
erőforrás
biztosítása, járdák
felújítása
81
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és
ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.
Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a
program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő
bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek.
Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek.
Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba
történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.
A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre.
A HEP Fórum feladatai:
- az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon
követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása,
- annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása
- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása,
- az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre
- az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása
- a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a
terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az
Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
83
Romák/ mély-
szegénységben élők esély-
egyenlőségével
Fogyatékkal élők
Idősek esély-
esély-
egyenlőségével
egyenlőségével
foglalkozó
HEP Fórum
foglalkozó
munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat,
Nők esély-
Gyerekek esély-
foglalkozó
foglalkozó
egyenlőségével munkacsoport
egyenlőségével munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik.
A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.
A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.
A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
84
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze.
A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása.
A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program
megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.
A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a
személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az
önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát
igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
85
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről polgármester felel.: -
Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének
sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.
-
Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.
Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így
o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.
o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.
o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.
o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges
lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: -
a
HEP
IT
megvalósításának
koordinálása
-
a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,
tevékenységének összehangolása, instruálása),
(a
HEP
IT-ben
érintett
felek
-
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az
-
a HEP Fórum összehívása és működtetése.
önkormányzat felelősével közösen
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői -
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a
befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az
esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
-
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek
86
annak megvalósításában.
-
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt
-
Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az
irányítóinak.
Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra
szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell
foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló
szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az
indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül
megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre.
A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért
felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról.
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy
megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról.
Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás
következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
87
88
