NEVEIÉI - lvItNTA
-
ÉBrÉx
Morva Péter . adjunffius Liszt Ferenc ZenemíÍvészetiEgyeten, Zongora Tanszék ELTE' Pedagogiai és PszicholÓgiai Tanszék, Neveléstudonányi Doffiori Iskola
gycÍmckmÍísotoka 'HangszcÍismeflGtó'' magya] tádiihan l. rész Hog7an szől(junk
Hozzó,juk)? Célkeresztben a kisgyermek. Forrai Katalin és a kecskeméti óvodások
az
lÍneketji'Lnk!
Adásaiban, mint víszonyításipont (vagy sablon?).
Egs a napjainkban
óvodás és kisiskolás g7ermekekn ek szánt B onbon Matiné című műsorokróll szóló sajtó-
idézet szerint: ,,Ez a műsor minden rádiós és ismeretterjesztő sablonon felülemelkedett.''2 Meglepő kinyilatkozás. E g1részt, mert akkor és azóta se senki nem ál-
lított össze olyan gffiteményt és elemzést eze}
' 2
s
nossággal jellemzett korszak rádiós és televíziós nevelői olyan sokrétű és
színes tárházát adták ötleteiknek, annyi kísérletezésés bevallott kudarc is szegélyezte pályájukat, hogy sablonról nem lehet beszélni. Ellenhangok mindig voltak, kritikák is napvilágra kerültek. Forrai Katalin is kijelentette egyik vele készítettrádiós riportműsorban - bizonftva, hogy a készitők többsége valójában soha nem volt száz száza|é|ag biztos a dolgában, és hogy éppen ez tette annyira változatossá a kínálatot - soha nem érezte, hogy mindent tud a kisgyermeknevelésről. A]landó továbbtanulásra v ágyott, új utak kere-
sésére,bizva abban, hogy mindig van jobb. Mert Kodály úgy nyilatkozott a kérdésró1, hogy a gyermeknek a leg-
jobb éppen elég jő3. Forrai Katalin Kodálynak és férj ének, Yikár Lász|őnak kritikáit különösen komolyan
A Maggar Ró,d'ióban Tóbias Matiné círnm,el futnak http // ururu.bonb onmatirrc. hu/ s ajto. :
ezelt a progro'mok
html
Kod,ú,ly Zoltó,n: Zene az óuod,ó,bon" Zenem,ű'kia,d,ó, Bp., 1958., 35 p.
t0
A K.í,sgqutnek
20ll.
V. Évr. z.
szÁu
NEvEtÉs-tltNTA-ÉBrÉr vette.a Az iskola e|6tti zenei nevelés
külföldön
ritkaságszámba ment,
meg7 ma is, a 70-es, 80-as évek egyedülálló ővőnőképzési programja az
énekórák mellett nagy számban tar-
ta|mazott zenei foglalkozásokat is (kórus, hangszeres és énekes kamarazene), ami miatt nyolcszor annyit
énekeltek, mint tanítói pályára készülő kollégáik a tanítóképző intéze-
szerei munk ája közben is megtapasztalhatóak, kutathatóak.G
Ennek a sorozatnak mindegyik része legfeljebb 20 perces volt. Két külön egységre tagolódtak' Az első 10-12 percben a g1erekek figyelmét és koncentráló képességéttúl nem
terhelő óvodai foglalkozásokat mutatott be, a második rész a pihenésé
volt: a képzeletbeli,,mesesarokba lllckőzhatták'' be magukat a gyereForrai Katalin áLlandó kísérlete- kek, ahol izes tájszőlással többnyire egy kakasdi vagy urkúti kislány, alzéssel töltötte idejét. Minden módkalmanként idős dada mesélt. (Pár szerét a végtelenségig tudta csiszoladásban stúdióba beültetett kedves, ni, gyakorlati hatásaikat folyamatosan elemezte. Rádiós músorainak bár számomra már édeskésstílusú
tekben.
nyelvezete egyedtiüállóan megnyerő és gyerek-kózeli' Ez is - mint a továbbiakban elemzett műsorok szin-
tén- ma mind-mind az Archívum ,,foglyai'', várják kiszabadításukat,
hogy akár kissé átalakuiva, de mérle-
gelendő például szolgáljanak a jövő
elszánt (ma még csak ,,megszánt") mediátor-nevelőinek.s A 12 részes, tínekeljiink! cimű,, a Kecskeméti Óv ón6képző Intézet gyakorlóóv o d ájában tarbott foglalkozásairő| készitett sorozat ma is őrzi hangját, mód-
hang olvasott fel.)
A számunkra
ér-
dekes rész elsősorban természetesen az első szakasz. Címéből adódőan az
énekléséa főszerep.
A
nagycsoportos gyerekek elképesztó mennyiségri
gyerekdalt ismertek, ezeket akát úgy is felismerték, ha Forrai Katalin
a dalocska közepénél kezdete el éne-
kelni nekik. Ez a szenzomotorosan is gyorsan és könnyedén elsajátítható tudás alapjátképezte a számos zenés játéknak. Az éneklésminóségére is nag'yon ügyelt
Forrai Katalin. Ha
EgE pd,lya uornasó'ban. Forrui Kolalin zenepedagógussal beszélget Unguórg IId,íkó. A Maggar Ró,d.ió lfiúso.gi osztá,Iy zrodalyni roaató'nak 1983. 05' 26-ó.n készüIt músora^ 5 Sohanemtud'om elégszer említeni a Magyar Ró,dió Archíl';umának munkató,rsónak, Szipszer Jud;itnak és az Archílluln igazgarójlnoh, Siitheő Hajnalkónak neuét, akik uégtelen tiLrelemlnel I
és segítőkészségg el ll'onoró,Ij ó,k kutakod,á,somat intézményükben.
6
linekeljünk! - A kecskernébi ooodhsokkal jó,tszik Ftyrraí Kalalirt Magyar Ródió' 1978. október 16-tól először sugó'tzott sorozata" (Az utolsó részt 1978. nouember 2l-én ad,tó,k.) Fontos a sugó'rzás i,d,őpontja ruindig féI 10 és 10 óra között a.d,tóh hetente kétszer hétÍőn és péntekel4 tehő,t óu od'ai,
20ll'
V.
foglalkoz
as
hoz kapc s ollt'ató an.
Éw.z, szÁn
A Ki,sgqumztz
il
NEVELÉI - tvttNTA
rosszul intonáltak, javítottak.7
Saját csoportot képezett és
visszatérő didaktikai elem volt a kreatív improvizáciő fqlesztése. Az ismert népdal szövegére más-más dallamot kért Forrai Katalin, ezzel szabályos kis verseny't indítva el a gyerekek köziitt. Alapját képezte ennek MéreíFerenc azon megállapítása, hogy az óvodás és kisiskolás kor a
spontán kreativitás időszaka. Saját világképük áLtal képzett reakciók so_ tozata környezetükre, amely fejlesztése nélkül a magasabb szint(tkreativitás már nem alakul ki. Megnyilvá-
nulásai ennek a rigmusfaragás, saját mondókák és mesék. Az örömforrás számakra a cselekvés. Ebbó'l következik, hogy jatalmazást nem igényel, viszont az ővónő, neveló teljes odafordulását igen8. Ésaz nagyonlénye-
ges pont.
A
hangszerismertetésre
,,specializálódott'' Tóbiás Matinék juta|mazási szándékí csokoládéosztó
gyakorlata ezze| szemb eszál|. Forrai Katalinnál utasító fegyel-
mezésre nem került sor. Ésnem azért, mert beavatott, szegregált
- ÉBrÉr
gyerekekről volt szó. (Pedig a laikus ebből következtetne: mégiscsak egy gyakorlóóvodában készültek a felvételek.) Hanem mindig megLalálta az egyensúlyt a mozgásigény kielégítésévelg (változó tempójú körjátékok, tempókövető séták, galoppok), a fog_ lalkozás hosszával, a szenzomotoros képességeket fejlesztő mondókákkal, szemkontaktus létesítéssel. Az itt felsoroltakat azért étzem
szükségesnek megemlíteni, mert tisztán kom etítik, mennyire inter-
perszonális kontaktus jegyében került sor azilyen foglalkozásokra, és
ezek milyen kikristályosodott koncepció mentén lettek megtervezve' annak ellenére, hogy individuális foglalkozásra nem került sor. Mindig a csoporttal dolgozott. Figyelembe vette a terhelhetőségi maximumot, aktivitásra ösztönző játékokat nffitott, meglévő ismeretekhez kapcsolható fogalmakat hasznáIt. Ez a tervezettség bevált és egyértelmíitanácsokkal szolgált mindazoknak, akik a kisgyerekek zenei neveléséttíizte ki célul. A műsor Sem a hagyománvos
hallgatta Forrai Katalin műsorait, és ahogy említettem, krttikdaal is illette. Ha akdrcsak kicsit i,s homisan énekelt a gyerekekkel" pdr nap ruúlaa leuelezőlapot kapott Kod,d'lytó| rajta kottá,ual, jelezae benne az elköaetett hibi't. a: Egg pó,lya aonzósúban. Forrai Katalin ze-
I Kod,ó,Iy
neped,agógussal
beszélget Unguóry lld'ikó'
A Magyar Ró'dió lfjúsá,gi osztó'Iy irodalmi roaatd-
nak
1983. 05. 26-dn
mai.
A kreatiuitdsróI. In.: Tanulmányok kisgyermekneuelésrőlo okker Bp.,
készillt mű,sora.) 8 Petőné Gulgós Mdrta: Nyelai és zenei improaizd,czók, mint 9
A kisgyermek tatrulósi szokdsairóI
jdtékos önkiÍe'jezés lehetséges for1995., 95'
p
Györggné: A kisgyermek tanulő,si foTanulmőngok kisgyermekneuelésrőI, okkeq Bp,
bőuebben:
Iyamatúnak néhúngjellegzetessége, In':
a
villdwi
1995., 56-61. p.
A Ki,sgqenmzlz
20ll.
V. Éw. z.
szÁu
NEVElÉs - IIIINTA
-
ÉBrÉl
értelembe vett zenei ismeretterjesztó adás volt, nem kimondottan a gyerekek zenei műveltségének gyarapítása volt célja. Hanem _ és ez fontos _ egyrészt hangulatképek kisgyerekeknek egy ilyen óvodai kis csoport
aluliaknak játékot, a 10 évnélidőseb-
mindennapjairól, ahol a zenei nevelés ezen formája zajlik, másrészt pedagógiai tájékoztatő a gyakorló, vagy pályájukat most előkészití óvónőknek. (A műsor felvezetője is ezt tükrözi: egyaránt köszöntötte az ővónótet és a gyerekeket, nyelvezete vi-
mak tisztázása volt.11 A második osz_
beknek hangszerismertetőt, a 12 éven feltilieknek Dubrovay Lásd,ő zenei fogalommagy arázatait nffi totta. Az említett műsor alapmotí."rrma az ,,ewszerre és összevissza'' fogal-
tályos gyerekeknek Ttrsa Erzsébet vezetett csoportjátékot, ahol az egySzerre menetelés és összevissZa rohangálás,,gyakorlatától'' eljutnak Bartók Mikrokozmoszban megjelent Dallam ködgomolyagban cimíi' kis szont az óvodásoké maradt végig, teművének Tirsa Erzsébet általi eljátgező iszonyban. A bemondó többszásáig, annak magyarázatával ször is említi, kérdezzékcsak meg a együtt. (Mindezt olyan gyerekek gyerekek saját óvónőjüket, milyen zongorajátéka előzj meg, akik éleélményeivannak óvónó1répzős évei- tükben még nem voltak zongora köről.) zelében. Amikor idáig jutott a műso4 v ártam, milyen csapkod,d;, zeneb ona Kinek szől? ,,Neked, szól!" Sző1ez lesz belőle. Ésne- tett! A mondanszinte mindenkinek! dójában súlytalan helyen szerepló pár szavas hangszerismertetés után Dimény Judit érdekes,,kísérlete'' Tlrsa Erzsébet olyan üg1yesen játszavolt a több korcsoportnak kidolgo- tott velük tenyeres és kézéllelmegzott modell, amelyet a Neked' szól!, szólaltatott klasztereket, hogy azt négyhetente je|entkező adásaiban rögtön esztétikai tartalommal is fel_ ruházták.) De előtte Dimény Judittal valósított meg.io köztjsen külön játékot játszottak a A műsor finom átvezetésekkel három egységre tagolódott. A 10 éven gyerekekkel. Különböző idiofon 10
Neked' szóI!' Magyar Ró'd,ió Ifjúsó'gi osztó,Iy, Iskolarő,d'ió' 198!. 05. 29-imű,sor Am'ű,sorra e1nlékeztet egy md,sik sorozata is, a Zenélő d,olni,nó _ az! a'mi szintén az Iskolard.d,ió szerkeze-
i
tébe illeszked,ett, meghíuott múuészekkel, Tusa Erzsébet és Lantos Istud,n aktÍa, reflektÍu köz-
reműköd,éséuel. 11
Az összehasonlítas alapú tapasztald,s
mind,
d,itnó,l d,lland,ó ped,agógia.i eszköz. Könyae
Bp.'
-
Forrai Katalinnó,l _ l. és ró'diós mű,sora -, a
előbb -, mind'
Dimény Ju-
Hang-Jdték (Zeneműki,adó,
1981.) több fejezetet is szentel ennek: Csend, és hang, Beszélsz' aagy énekelsz, Ugró'lós és kangargós, Csend és sziinet, stb...
20ll.
V. Évr.z.
szÁu
A Kí,tgt4utnzlz
t3
hangszerek megismerése után, azok haszná|atával létrehozták az ősszevissza és rendezett bangzást, amihez egy mindenki által ismert dal ritmusát használták fel.
A második részben Geiger György tartott negyed órás hangszerismertetőt. Megmutatta hang-
szinét, a hangszercsaládban szereplő többi hangszet kőzt betöltött helyét.
(Itt a
gyereknyelven ,,kerek-", ,hZW-",,,húzós-trombitáknak'' ne-
vezett többi tagját is megemlítette a
rézfűvős hangszerek családjának: a vadászkürtöt, a tabát, a harsonát. Ezeket - ugyanazt a rövid dallamrészletet megszólaltatva - eg:1rnás mellé helyezte, hogy egyszerűen ismerjék fel a különbségeket. Erre máshol is törekedett, inkább szignálokat idézett, mielótt zenei részletet hozott volna fel példának.) Tisztázta, miért különböznek eg3rnástól hangjukban. Mindezeket rövid, egy-más-
fél perces zenei idézetekkel illuszt-
rálta. Kerülte a pontos adatok közlését, felesleges lexikális tudással nem terhelte ifjú hallgatóit. A műsor első két egysége nagy súl1't (és bőséges időt) fektetett az alapfogalmak tisztázására' Nem rohant, nem vágott más tudás elébe. Apró lépésekben haladt, éreztetve: mindennek eljön a maga ideje.
(FOLYTATJUK)
