mozgása
A gímszarvas G ímsza rvasb i ka
ltatása és jeLci Lése Gemencen és korabeti emtékek, tijr.ténetek
Sza rvasbcíg
és
n
Negyed évszázad,,nemesvadkeze[és''GcidcjLt A fél'szárrj aliréti b;ka Őszi erd
n
',S ha már megsebezte, Ncjvekednek a
keresse
fácánok
Megnyit Ünnepség a
t
32 34: .
évi
rendezvényér.e
Hagyományos vadászati
k
20 23 24 25
keterebesi vadászati
Vadásznap a Bél.-k tcjv ben Meghív a Vitágjár Vadászok KLubja 201
Olvas ink
12 14 19
meg..."
kiáLLításon
jubiteumi
10
18
Somogy megyeÍ ragadoz gyérítésiprogram Vadászati vitágkiáLtítás
15 éves
4
a
m dokr L - gyerekeknek
35 3
rdezték
Sikol.yok ELcjttcjtt srik reneszánsza A ma gya r vadgazdá |kodás - Friedrich Meyer
42 &4 n
recénása i 45
Az állatok mozgásár l, annak mértékérl és a helyváltoztatást kivált okola l a technika fejl désével
48
4? 50 50 50
Jo éve van A szitaspogonyi kan Sa ká
51 51
Lsiker
51
Péntek 13' szerencséje Egy au g usztusi éjszakán Ku riozum Sárospatakr t
52 52 52
lákkal, sz
ezel tt - egy-két krotáliás Vagy egyéb m don tortén jelolést leszámítva _ csak feltételezéseink Voltak arr l, hogy
ktrlonáll erd tombben mérti.ink 6 tehenet és 3 bi_ kát. Ez ut bbi tertilet turisták által er sen zavart, a
meld
milyen él helyeket részesítel nyben, mikor Vannak aktív id szakai. Annak idején elterjedt széles e hazában, hogy a SZarVas kifejezetten vándorol, j.-
lent s távolságot tesz meg. Sokszor az érkezés fel_ tételezett iránya alapján nevezték el az id szakosan feldrisulniVélt, a helyi állományt l eltér en ki-
néz Szarvasokat. Volt
Monza
Hasznos kis táska Merkel RX HeLix goLyos puska Ltjvedékr t ttjvedékre * 3' NosterAccuBond
T
5
X
57 5g 62
th János
gobeLinjeib
vadászf ilmkínátat
I b9 70 72 72
l.
Min ségi jdonságokkat b
vriI a hazaí
Keresztrejtvény Vadászhumor
73 7&
74
N
o
.o d
z=
4
A ttivést l a nag1rvad birtokbavételéig 3l2l * Az utánkeres kutyák idomítása, bevezetése Solymászmadara k tenyésztésel l. Meghív a Magyar SoLymász Egyes lett t
Irnnrnror',r]
82 87 89
ld<el és héwégiházakkal kortilolelt,
nagyobb távolság és az építettkornyezet miatt a szomszédos erd tombok felé a kozlekedés er sen korlátozott volt.
A pozíci kat - el re beprogramozott m don _ ránként rogzítette a GPS, és tárolta a nyakorvek
mem riaegységében. Az adatokat innen GSM-házat kozvetítésével SMS-ben fogadtuk. A pozíci k
l
ko ordinátáin ldvtil a hozzájuk rend e1h et p ontos dátumot és id, t, a ktils h mérsékletet,a tengerszint feletti magasságot és a méréspontosságát jel-
nyi szarvas'] ,,alpesi SZarVaS'] hogy csak néhányat említstink. Láttak a Bakonyban korábban Zalában megjelolt szarvast, és még ki tudja' mennyi infor-
SZeSen tobb
re bizonytalan volt. Nem célja ennek az írásnak meger síteni Vagy cáfolni ezeket a sokszor érdekes
rendelkeztink, néhány esetben azonban 2 évig is rajtuk tartottuk a nyakorveket. Úg1.nevezett legkisebb konvex sokszoggel (MCP ) mén,e, l,agyis ugy,
máci jártszájr l szájra, hiszen ezeket a megfigyeléseket ritkán jegyezték fel, a forrás pedig tobbnyi-
ményb e n, ho gy hozzáj árulunk l e gé rté ke s e b b vad fajunk viselkedésének megismeréséhez, értékes, de legalábbis érdekes, uj informáci t tudunk szolgáltatni vadgazdáknak, vadászoknak vagy épp en a
természetszeret embereknek.
El szor roviden a vizsgálati helyszínekr l és az alkalma zott technikár l. Három ktilonboz teru _
z
adatokat kaptuk meg. Néhány érdekesség: oszmint 400 000 pozíciot dolgoztunk fel. Egy-egy példányr l átlagban eg'é\,es adatsorral
hogy minden megbízhatoan mért pozíci egy konvex sokszogon belui 1e5'en, a tehenek esetében át-
Iag5495 ha, a bikák esetében pedig nB5 ha éves mozgáskorzetet mértunk, A nrozgáskorzetek határainak legnagyobb távolsága a tehenek esetében átlagosan 11,1 km_volt (max' 21.; km) míg a bikáknál 16,6 km. (max.34,5 km). Az átlagok azonban sokszor elfedik
a
val
s fo11
amatokat. Az állatok ko-
Ía, aZ évszak és a vizsgá1ati terulet ftrggvényében
j elolttink me g elté rcí ko rir gímszarvasokat, szám szerint osszesen 42 példányt: 27 tehenet, un t és 15 bikát. Bels -So_ mogyban, Lábod térségébenegyalapvet en sík, ki_
ugyanis jelent s eltéréseket tapasztaltunk a mozgások mértékeés jellege tekintetében. Az alábbiakban ezekr l kozlunk néhány érdekes adatot.
terjedt nyllt
teld<el mozaikosan
Az éves mozgásktirzetek kti liin bségei terii leten ként
déken, szintén egy
Az éves mozgáskorzetek Lábodonvoltak me s-ize a legnagyobbak. A tehenek átlag 8840 ha-: ::SZ-
leten
G P S -nyako rveld<el
és ivarir
él helyeld<el, mez
gazdasági teri.ile-
tarkított erd teriileten 10 tehenet és 5 bikát jelolttink. Zalában, Bánokszentgyorgy térségében,volgyekkel szabdalt dombvi-
Ol !o r o
aztánígy ,jugoszarvas'i ,,ha-
megfigyeléseket, sokkal inkább a mi vizsgálataink eredményeit szeretnénk bemutatni abban a re-
Kopjafaavatás Vál'on A ciodaszarvai nyomán Dr. lmreh Barna, a pap vadász Tá rcsán sÜLt vadd iszn ta rja Ju biteumi kiál"Lítás Szamoskcjzi AntaL
l
egyre tobbet tudunk meg. Nincs ez másként a gímSZarVaSSal sem. Fél évszázaddal
A háromfai gímbiká ttjrténete Tizennégyes bika KÜkÜtL mezei csodabak Ka pitá Lis zbak Gom bá roL Kora[[agancs
ron térségébenegy er sen szabdalt dombor zatu, hegyvidéki jellegtí teruleten, mez gazdasági táb-
erd
ld<el
tarkított mez gazda-
sági, de a lábodinál kevésbémozaikos
él helyen
11
tehenet és 7 bikát kovetttink nyomon. Végtil Sop-
és ivaronként
náltak, de volt olyan tehén, amely
18 ezer
helc-
mozgott. A bikák átlagos mozgáskorzere
]]
;
'- l t
-rr]
ha volt, 37 000 ha-os maximummal. Bánokszentgyorgyon ennél j val kisebb éves mozgáskorzeteket mérttink: a tehenekátlag 4500 ha-on (max. 13
500 ha), míg a bikák 9150 ha-on mozogtak (max. 24 600 ha). Ehhez képest is szembettín volt a soproni SZarVaSok nagyon kis mozgáskorzete: a tehenek átlag 1550 ha-t (max. 1980 ha), míg a bikak 3870 ha_t (max. 5910 ha) használtak.
Afiatalbildk
elcsatangolásait leszámítva, mindegyik teruletre igazvolt, hogy minél id sebb volt a bika, annál na_ gyobb teriiletet járt be.
Az egyes tertiletek kozotti igen nagy mozgáskorzet-ktrlonbségek magyarázatára csak feltétele_ z éseink vannak. Minden bizonnyal szerepet átszik j
ebben a teriilet mozaikossága, illewe az
erd k ko-
zotti nyílt él helyek kiterjedése. A soproni homoél helyen például a szarvasnak nem kel-
gén erd, s 1ett
nyílt tertileteken áthaladnia ahhoz, hogy egyik
erd részb l a másikba kerti|on. Szerepet játszhat a domborzat is: a nagyobb lejt kon val mozgás nagyobb energiakiadássaljár.
Végul nem kizárt, hogy
a Soproni szan,asok kisebb testmérete lshozzájáru1t a i
Azokná1a tehenekné1, szám szerint 6-nál, ameesetében eg1 évné1hosszabban hagytuk fenn nyakorvet, a terulethtíség mindhárom tertileten
1,vek
a
jellemz volt.A bikák tertilethtíségelazábbnak bizonyult, de egy kozponti magtertilet itt is minden esetben megfigyelhet volt. Új tertiletek megláto_
gatása általában az szi-téli id szakban volt megfigyelhet , ami a fiatal bikák esetében részben az anyai mozgáskorzet elhagyásával és uj otthonteriilet felkeresésével volt magyarázhat , de okként nem
kizárhat
a
zavar hatások (vadászat, agancs-
gytíitéS) évenként változ tér- és idcíbelisége sem.
Egy7 és egy 10 év kortili bika nÉ'iés téli mozgáskorzetét l teljes egészében elvalt a b gési id szak mozgáskorzete. A 10 éves bika mindkét évben ugyanarra a b g helyre állt be, ami légvonalban
s,ffi' gl
é*
.w
9 km-re volt a megszokott mozgáskorzete határ-
át
l. Ugyanez volt tapasztalhat a 7 éves bika ese_
tében is, amely a
b
gés alatt nagymértékben meg-
változtatta beáll helyet. Tette eztugy, hogy olyan tertiletre váltott ki, ahol addig nem tart zkodott, és a b gés végeztével Sem fordult meg ott. Megjelenésétegy intenzíven kezelt, b g helynek kiva1 an alkalmas vadfold váltotta ki
(1.
abra).
,, I
Fia*lbíka*Sonqg'Íq/e
*
r:il
.i,
'
..,1,,:'l;1, ;,r
1 ,, .'
jtrr
,t -
"' ':,, ";ff, s{$ ..,.'i'
M*zgásk rzet (KHR"*$S] Moxgásk reet (MÜPi Hszlelési pontok
ii&Ü:,r
:rr :
Knmfukcru teheLScamgr
:t"-'',",
meg/e
],l.rl"'*+,á*
ffi 1 i*
ntozgrisktirzet
{KHR_95)
Mozgáskrirz*Í
{]V|CP}
Észlslésiporrtolr
;:.r;:r:r;]::r:t&0o
A bildknak a tehenekénél j val nagyobb mozgáskorzete a fiatal bikák esetében részben az elcsatangolásukkal volt magyarázhato, míg az idosebb bikáknál egyértelmtíen a
b
gyalaabban használt, ugynevezett magtertiletek
tok stírtíségétis figyelembe vev , ugynevezett l(er_
zással. Ha a legstírtíbbenelhelyezkedcí pontok mi_ nél kisebb százalékával számoltunk, a tehenek és bikák mozgáskorzete kozotti kirlonbség annál ki-
nel-m dszerrel tortént mozgáskorzet-meghatáro-
sebb volt. Ez aztmutatta, hogy a két ivar által leg-
esetén (2.
géskori tertilet-
váltással.Ezj l kimutathat volt az észlelési pon-
kozott
a
kirlonbség korántsemvolt már olyan nagy, el fordulási pont figyelembevétele
mint az osszes
ábra).
p
IvnoGAZDÁlrooÁs
]
)
Ide, az éves mozgásktirzet fogalmához
szarvasvándorlásr
l.
fu
tartozik
régebben feltételezett általunk jeltilt tehenek te-
még egy rtivid gondolatsor
a
rtilethiíségemindhárom helyszínen egyértelmií volt. Ésbár néhány bika esetében val ban nagyobb
mértékiíteri.iletviíltást tapasztaltunk, az nemvolt megyényi teriileteket átível , nem volt nevezhetcí vándorliísnak. Mivel a,yándorszarvasok'' idejébtíl
bizonlt
erejií adatoH
zár lag csakvélelmezésekkel, a nagy rudlik jelen-
t
sebb távolságot átolelti elmozdulásair l ítéletet mondani tart zkodnánk ugyan, nagyobb vai szí-
niíségettulajdonítanánk azonban annak, hogy ezek a csapatoka helyi, vegetáci s id szakban tin-
áll
, esetenként egymiíssal átfed mozgáskorzettel rendelkez,elsz rtanelhelyezkedtípéldányokb l
álltakrissze. Ezt lehet
vé tette atéli idtjszakban kiteriesztett mozgásktirzet, amint azt a ktivetkez kben részletezzi.ik.
A mozgáskiirzet határai 3. abra. Kiizuton torténÍj rendszeres aw ltás erdijvel, erdofoltokkal hataros teriileten, és az ut mint
A mozgáskdrzetek határait sok esetben valamilyen
a mozgaskijrzet hatarahomagén mez gazilasagi teriilet szomszédsága esetén, Ldbodon
vonalas létesítményjelentette, ez lehetett kcizrit vagyvasut, esetenként vízfolyiis. fu utak általában azokon a helyeken jelentettek éles határt és csak esetenkénti megjelenést, ahol az rit kozvetlen kozelében nem voltak erd<ít<jmbtjk vagy erd foltok.
Ahol ezek jelen voltak, kiiltincisen mindkét olda_ lon, ott az rit nem jelentett akadálit, rendszeres használata volt megfigyelhet , vagyis a mozgásktirzetet átszelte
a
vonalas létesítményt,ami gya-
kori átkelést, kovetkezésképpen fokozott ktjztiti veszélyt jelente tt (3' abra)'
Az emberi telepiilések általában lehatarolták a
a k zvetlen szomszédságukban lévtíél helpketnem keri.ilte a szarvas, s t Lábodon a téli, zavart idríszakban a bikák
mozgásk
kifejezetten keresték ezeket
a
fr{
tu fi#
p.
W pii
teriileteket.
A mozgáskiirzetek változása
évszakonként
A mozgásktirzetek átlagai mindhárom teri.ileten májust l augusztusig voltak a legkisebbek (Sop37 0, Lábod 691 hekár tehenek, és Sopron 892, Bánokszentg1orgy 591, Lábod 755 hektára bikík esetében). A bikák moz-
ron253, Bánokszentgy
a
4. a,
t li mozgásktirzetei Zalában nélkil
bra. Gímszarvastehenek nydri es
teri,iiw
ltassal, b. te:r ltew ltás
gáskorzete augusztus végét<íl,szeptemberben ntítt meg, míg a teheneké csak okobert l, mindkét ivar esetében hozzávet legesen ket-két és felszeresére' A bikák mozgáskorzete kezdetben egyértelmiíen a b g terti1etek íe1kutatása miatt nagyobbodott meg, a tehenek esetében pedig a sziíkebb táplálékkínálat okozta' Februárt l a sop-
roni mozgáskrirzetek nag1'sága nem váItozott, Bánolazentgyorgy n és Labodon iiszont még a megncivekedett téli mozgáskorzet is két_két és felszeresére n tt, és csak ápri-lisban kezdett el csokkenni. A jelenség oka egtrtelmríen a nagyfoki za-
varásban keresendcj' elscjsorban az agancsgy jtéssel tisszefiiggésben. de a terei vadászatok hatása sem zárhat ki. Sopronban ugyanis egyáltalán nem '
ct)
'ro\., :,,,,
F
o N
{p'*'"
'o
az agancsg1,'tíjtés, és a vadásza-
ezt mutatják.
Érdekesek voltak a nyári_téIi tertilewáltás kí.i-
.,.o '
l
z
6
jellemz
tok sem jellemzciek ebben az id szakban. A kés bbiekben ismerteten akivitási adatok is ugyan-
téli, nagyobb mozgáskorzet minden esetben tar-
í í_
Iv'KhGAzDÁLKoDÁs,]
I
a kisebb, nyarit, addig a másik két teriileten már megfigyelhet volt a mozgáskorzet-elto-
talmazta
1odás, vagyis a
téii és nyari mozgáskorzetek telje-
sen elváltak egymást l. Sopronban ez volt a gya-
koribb, itt az erd tomb magasabban fekv része_ sszel a szarvas általában levonult a hegy lá-
ib b
I
ához. Bánokszentgyorgyon
része nyarr
a
szarvasok nagyobb
l télre nem váltott
mozgáskorzetet,
csak kiterjesztette azt. Itt is volt azonban néhány
olyan példány' amelyek téli és nÉ'imozgáskorze_
tei elváltak, határaik kozott általában kb. 2 km tá_ i olságvolt. A tertiletváltást itt láthat an nem
gerszint feletti magasság Vagy
a
t
a ten_
,,tt
&tr-
domborzat váltot_
ta ki, sokkal inkabb az él hely novénytakar ja. Ezek az egyedek a nyar folyamán általában erd ío ltold
gytimolcso
sági tertileteken
sold<e
_
l tarkított mez gaz da_
tart zkodtak (4,
abra),
n
nyar eleji kiváltása és tart
s
kint maradása. A
te_
henek egy másik része ett l eltér en viselkedik, nem vált ki a messzebb lév mez gazdasági teriiletekre, hanem az erd vel kozvetlenul határos táblákat keresi fel" Egyértelmtí kulonbség mutatkozott a két ivar mezeiél hely-használata kozott térben és id ben. Míg Lábodon a bilok télvégénés tavass zal ateheneknél intenzívebben használták a mezei él helyeket, és az értéka nÉrelejét l csokkent, addig a tehenek esetében ennek fordítottja volt megfi_ gyelhet : avegetáci s id szak el rehaladtával n tt az értékmindhárom helyszínen. A két ivar mezei_
él hely-használatának intenzitása szeptemberokt berre egyenlít dott ki. Összességébenazonban kijelenthet
,
hogyaz egész évet figyelembevé_
Ve' a bikák gyakrabban használták a mezei
él he_
v an
azzal megfi gyelé sunk_
kel, hogy ott, ahol a szarvas
él helyen nagyobb ki-
lyeket.
E
z
o ss z
terj edé srí e gyb
hangban
efugg erdcík voltak, vagyis Bánok_
szentgyorgyon és Sopronban, a tehenek mozgáskorzete nagyban kapcsol dott a kozponti erd tombhoz,használva annak bels részeit is' a bilok azonban ezeket a részeket elkeri'ilték, és a mez gazdasági tábláld
A mezei
él helyek
használata
A télen értelemszertíen alacsonyabb (Sopronban minimális, a másik két teruleten 300Á kortili) mezeiél hely-használat áprilisban megn tt, és iunius_okt ber kozottvégig igen magas szinttí, 600Á kortili volt. Vagyis ebben az idoszakban mindhárom teriileten a Szarvasok tobbsége tobb idcít tolt
erd
n ldvtil, mint azon belul. A mezeiélcíhely-hasz-
nálat az elérhetcímez gazdasági kultrirák csold<e-
nésének fi'gsuénrben kezd visszaesni: Sopronban, ahol kevesebb kukorica volt, már augusztus_
t
l, a másik két teruleten okt ber-novembert l.
A vázolt átlagokhoz képest az egyes példányok viselkedése tekintetében azonban jelent s eltéré_ sek mutatkoztak. Sopronban voltak olyan , aZ eÍtomb belsejében mozgáskorzetet foglalt szarva_ sok, amelyek egyáltalán nem hagyták el az erd t. Meglep volt, hogy a nyari h napokban, Bánok-
d
szentgyorgyon a Szarvasok a nagyobb erd si'iltség és a kevésbémozaikos él hely ellenére átlagban tobb
id
t
toltottek el mezei
él helyen,
mint Lábo-
don. Ennek oka egyes bánokszentgyorgyi tehenek
tertiletváltása, vagyis
a
nyíltabb él helyekre torté-
szívesebben.
}
)
Aktivitás
fu aktivitást az ránként egymást ktivet pozíci k
koztitti távolsággal becsiilttik. A legalacsonyabb aktivitási értéka tehenek esetében az ellés id szakában, míg a bikíknál az agancsfelrakás kezdeti szakaszában volt megfigyelhettí. Ezekben az
id
szakokban a j el
korlátoz dotl Bánokszentgyorgyon például egy alkalommal kerítésselvédett erdtífelrijításban trirtént az ellés, majd ezt krjvet en a tehén részletre
k
egyh napigotttart zkodott, nagyon ritkán
váltott ki onnan.
Jellemz en a tél végi id szakban voitak megfi_ gyelhet k a szarvasok mozgásában 3-5 km-es,
mindenval színiíségszerint zavarás kcivetkeztében bektivetkez elmozdulások, amelyek után
48
maximum
rával visszatértek a megzavart hely-
re vagy annak ktizelébe. Az
elmozdulások hátterében nem minden esetben álltak hajt - vagy terel vadászatok; feltételezhet en rrividebb ideig
fennáll emberi zavar hatásokválthatták
ki ezt a
viselkedést. Egy fiatal bika esetében Lábodonvolt
megfigyelhet az agancsozáskor idtíszakos terii_ lewáltás: ekkor február ktizepét l március végéig alacsonyabb erd siiltségÍíél helpket használt. Ezen a teriiletrészen sem nem jelentmeg
(5.
el
tte, sem pedig utána
bra).
A három vizsgálati teriilet ktizott jelent s eltéa jeltilt egyedek aktivitásában. Amint
résekvoltak
az a mozgáskrirzetek kiterjedése alapján várhat volt, a legalacsonyabb aktivitási értékekSopronbanvoltak megfigyelhet k, míg a legnagyobbak
t
,1,-""i i... -t-*,1 :ts::::i I
Lábodon. Ennél érdekesebb volt azonban az, hogya soproni szarvasok nappali aktivitása azéjjelihez viszonlwa sokkal kisebb volt, mint a másik két teriileten. Ez egyértelmiíen a soproni te-
fiatd bika
I
i
Március 2s _ Áprjlis 30
t
Február'l7
* '".f
iT,
_
Március 28
riilet turisták általi rendkíviili zavarásának kti-
Január1-Február16
r^r
sz
a
szarvasok ke-
vésbétudnak kimozdulni a nappali beáll he0
Jo00 2s00 3010 4000
5 0o 6s00 7s0o
I
8o0o 9000100001100Ü12000í3Ü0Ü1400Ü15ÜÜ0tso001700
1800Ü'900c20Ü0Q100 200e3oo@4o00
;
\iikr
1.
Az el bbie}.kel kapcsolatosan álljon ittegy kis
eszmefuttatás, ami általában a zavar hatások ktivetkezményeit taglalja. Számos csi.ilktisvad-fajra elkészítetttáplálkozási modell kimutatta az egye_
val ttirekvését, vagyis táplálkozás során felvett energiameny-
dek energiamaximálására azt, hogy
a
nyiség és a mindennapi élettevékenységáltal felhasznált energia mérlege kedvez legyen. Ám azt is tudjuk, hogy bizonyos koriilmények ktiztitt, például zavar hatásokra, az egyedek az energiamaximálás helyett sokkal inkább arra ttirekszenek, hogy r
lizálokkí'' válnak. Ezt a mi esetiinlae lefordíwa _
szerz kkel egyetértésben - megállapíthatjuk, hogy amennyiben a gímszarvas napktizben er s más
zavarásnakvan kitéve, a táplálkozási ciklusa felborul. Ha napktizben vékony rudas vagy rudas erd állományokban van a beáll helye és mozgása, ezáltal táplálékfelvetele napktizben korlátozott, a
.tti :ti. ' .-:1:; ;1.
beáll helyen lesz kenytelen táplálkozni, ami
%
-dffi-
o'W
T
.a \ ,;: \o ::""'^ o N
,.o
'1 'z
.'w,
'
isF.
:i
,,rb, ji:-r.*:":r\
$ ****.*{,
o d
t t
g
í
1i
d
a
t
vényszer en hántáskárhoz fog vezetni. K ltjntjsen problematikus ez a tél végi, kora tavaszi id -
ffi r-@v
vloGAZDÁlrooÁs
.', é,
]
&
4e,
{r
I
%P*'".-
szakban, amikor már amrigy is van, és az állatok
kondíci ja
is
er s táplálé}.hiány romlott.
Amint láttuk, a turisták általi zavaro hatás arra készteti a szarvast, hogy ne mozduljon ki a nap_
h
k
k
r
pali beáll helyer l. Vannak azonban ennél intenzívebb zavar hatások, amelyek éppen az ellenkez iét Váltiák ld. Ib.n avadászat, kiilonosen a terel vadászat és aZ agancsgytíjtés. Mindkét ut bbi tevékenység a nappali beáll hely fokozott zavarásával lá'' ezért a SZarVas napkozben is kényJ l látszik
telen nagyobb távolságokat megtenni. e két tevékenységhatáSa aZ
aktivitási értékeken.
Amint azt már említetttik, Sopronban egyáltalán nem jellemz aZ agancsgyíjtés és a terel vadászat. Ez&ta november és február kozotti aktivitási értékek semmiben nem kiilonboznek a korábbiakt l vagy a kés bbiekt l. Ennek az ellenkez je figyelhet meg a másik két tertileten: a SZarVaSok február-márciusban voltak a legaktír'abbak, ami
nyilvánval an a fokozott zavarás ko-
n Bánokszentgyorgy
n Sopron
.::.:',r,
'l|':t':::1.,
.\
v G Bt (t
\
.\< 1,.,',':. ,.:::i:.t.:j: G ,::..r.t: rt::r:..
l-.ir,:rir', rlr::r,i::l
* *
so
Ot
O
\
h
sG j':].::
é o aG
g"&-
"J
c
r'
'"at-'
ere
'r.,t.
''s" ".n''uon,.uJ
"ss'"r.C
./
r,etkezménye (6. abra). Van a tehenek vehemépítésére,ami ekkorra az
utols fazisba érkezik, Vagy
éppen a bikák agancs_
építésére,amely éppenhogy elkezd dott.
A vadgazdálkodás gyakorlatára vonatkoz an mindennek legalább két fontos tanulságát von_ hatjuk le. Egyrészt aZ agancsgytíjtési tevékenysé_ get olyan megfelel keretek kozé kellene szorítani, ami a gímszarvas lehet legkisebb zavarásával |ár. Másrészt bizton állíthatjuk, hogy a terel vadászatokat mindenképpen, de lehetcíségszerint a nagyobb zavarással jár egyéni vadászatokat is (p1. barkácsolás) minél el bb, de legkés bb januárvégére be kellene fejezni. A borjak intenzív februári a bor| állomány - egyébként helyenval _ apasztását eredményezi, hanem a
vadászata nem csak
orj akat vezetcí tehenek, rudlik fokozott zavarását is, mind azon kovetkezményekkel, amelyeket az el z ekben taglaltunk.
b
d
A szerzok koszonett)ket fejezik ki a vizsgalati teriiletek vadaszatra jogosultjainak, a SEFAG Zrt.-nek, Zalaerd Zrt.-nek és a TAEG Zrt.-nek a kutat .s tamogatasaért.
A kutatqs
anyagi forrásat nagyobbrészt a Foldmuvelés-
gyi Minisztérium és jogel dei, illetve az Eur pai Uni és az
Eur pai Region
zása (GoP
De miért is probléma ez?
Láthat , hogy azok
a
SZarVaSok, amelyek fokozott emberi zavarásnak
vannak kitéve, intenzívebben mozognak, ami e
gyébként a me gnoveke dett mozgáskorzeteken is
látszik. A tobb mozgás nagyobb energiakiadással jár, ami pedig fokozott táplálékfelvetelt feltételez.
Ám a megnovekedett aktivitás' a nagyobb távolságok megtétele hatatlanul a találkozások gyakoriságának novekedéséh ezvezet, ami pedig hozzájárul a nagy szarvasrudlik kialakulásához. A csapatokon beltil megncí az egyedek kozotti versen-
gés a csokkent táplálékkínálat miatt, eZ a gímszarvast kevésbé szelektív táplálkozásra készteti, r,agyis a lecsokkent táplálékkínálat válogatás nélkuli fogyasztására kényszeríti, ami egyben kisebb tápértéktítáplálék felvetelét is jelenti. MindeZ a hántáskár novekedéséhezvagy az olyan erdcísítések rágásához vezet, amelyek kisebb mennyiségtí \'agy rosszabb
min
ségtí kínálatuknál fogva, ad-
dig nem szenvedtek kárt. A Íák nedvkeringésének
megindulásával pedig a hántáskár bekovetkezte még val színiíbbéválik. Mindezek kovetkezmé-
nyeként okkal feltételezhetcí, hogy az egyedek energiamérlegének felborulása negatív hatással
-1.1.2 -0
lis Fejlesztési Alap tarsfnanszíro-
B) biztosították.
