TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

Gárdonyi Géza Általános Iskola

1137 Bp. Radnóti M. u. 8-10.

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT A tűz elleni védekezés általános szabályairól és a létesítmények használatáról 2013. Készítette: Keszthelyi Zoltán Tűzvédelmi főelőadó

2

TARTALOMJEGYZÉK I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK:

I / 1. Az elkészítés jogi alapjai I / 2. IMFK és Tankerület vezetői utasítás

5. oldal 5. oldal

II. TŰZVÉDELMI SZERVEZET:

7. oldal

III. TŰZVÉDELMI SZERVEZET VALAMINT A TŰZVÉDELMI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK FELADATAI: III / 1. A tűzvédelmi megbízott feladatai III/2. Az Intézményfenntartó Központ (IMFK) tűzvédelmi feladatai III/3. Az üzemeltetési vezető (az IMFK képviseletében) tűzvédelmi feladat- és hatásköre III/4. Portások, gondnokok feladatai III/5. A munkavállalók feladatai III/6. Az intézményvezető/megbízottja a KIK dolgozókkal kapcsolatosan III/7. A pedagógusok feladatai III/8. Tanulók, hallgatók feladatai III/9. Egyéb (bérlőkre, és az intézmény területén tartózkodókra vonatkozó előírások IV.

9. oldal 10. oldal 11. oldal 12. oldal 13. oldal 13. oldal 14. oldal

TŰZVÉDELMI OKTATÁS, SZAKVIZSGA

IV / 1. Tűzvédelmi oktatás IV / 2. Tűzvédelmi szakvizsga V.

8. oldal 9. oldal

15. oldal 16. oldal

HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK:

V / 1. Használatra vonatkozó szabályok V / 2. Tűzveszélyes tevékenység V / 3. Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás V / 4. Dohányzás és nyílt láng használata V / 5. Raktározás és tárolás V / 6. Közlekedési utak be- és kijáratok, vészkijáratok V / 7. Tüzelő és sütő-főzőberendezések V / 8. Szellőztetés, szellőző és elszívó berendezések

16. oldal 17. oldal 18. oldal 21. oldal 22. oldal 23. oldal 24. oldal 26. oldal

3

V / 9. Csatorna és lefolyó V / 10. Tűzveszélyes készülékek, berendezések V / 11. Világító és villamos berendezések V / 12. Villám és statikus feltöltés elleni védelem V / 13. Kiürítés V / 14. Tűzveszélyes folyadékok tárolása, kezelése, használata V / 15. Időszakos ellenőrzések, felülvizsgálatok, karbantartás V / 16. A munka befejeztével kapcsolatos feladatok VI.

27. oldal 27. oldal 27. oldal 29. oldal 29. oldal 31. oldal 33. oldal 35. oldal

TŰZVÉDELMI BERENDEZÉS LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK:

VI / 1. Tűzoltó berendezés, készülék, felszerelés

36. oldal

VII. EGYES LÉTESÍTMÉNYEKRE, HELYSÉGEKRE VONATKOZÓ HASZNÁLATI TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK: VII / 1. Raktárak VII / 2. Iroda helyiségek VII / 3. Öltöző helyiségek VII / 4. Konyhai területek VII / 5. Hő központ (kazán, szellőző gépház, gázfogadó) VII / 6. Közlekedők, folyosók VII / 7. Vegyszertárak VII / 8. Elektromos főkapcsoló helyiség VII / 9. Klubszobákra vonatkozó TV előírások VII / 10. A tantermekre, könyvtárakra vonatkozó szabályok VII / 11. A betegszobára vonatkozó tűzvédelmi szabályok VII / 12. Az épületre vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok VII / 13. A ruharaktárra vonatkozó szabályok VII / 14. A műhelyekre vonatkozó TV előírások

37. oldal 38. oldal 38. oldal 39. oldal 41. oldal 42. oldal 43. oldal 43. oldal 44. oldal 45. oldal 45. oldal 45. oldal 46. oldal 46. oldal

VIII. ELLENŐRZÉSEK, BÜNTETÉSEK- BÍRSÁGOK VIII / 1. Tűzvédelmi ellenőrzésre jogosultak 48. oldal VIII / 2. Napi ellenőrzések 48. oldal VIII / 3. Tűz- és robbanásveszély vizsgálata 48. oldal VIII / 4. A tűzvédelmi helyzetre is kiható változások és azok jelentése49. oldal VIII / 5. Tűzvédelmi előírások megszegésének következményei 50. oldal IX. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

53. oldal

4

MELLÉKLETEK:

54-70. oldal

I. sz. melléklet: Engedély a tűzveszélyes munka végzéséhez. II. sz. melléklet: Adatlap létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolásához III. sz. melléklet: Tűzvédelmi oktatási napló IV. sz. melléklet: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány V. sz. melléklet: Tűzkár statisztikai adatlap VI. sz. melléklet: Elektromos hő fejlesztő készülékek VII. sz. melléklet: Tűzveszélyességi osztályba sorolás VIII. sz. melléklet: Tűzriadó terv IX. sz. melléklet: Rajzok

5

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I/1. Az elkészítés jogi alapjai A többször módosított 1996. évi, XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról A 55/2012. (X. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 2011-es kiadásának módosításáról A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet, a tűzvédelmi szabályzat készítéséről, és a módosítására kiadott 10/2011. (III. 28.) BM rendelet. 10/2011. (III. 28.) BM rendelet a 30/1996 (XII.6.) BM rendelet módosításáról. A 45/2011. (XII. 7.) BM, a tűzvédelmi szakvizsgáról. A 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelete a tűzvédelmi bírságról. A 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról. 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet, és a 4/2010 (XI. 25.) Bm. rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról I/2. IMFK és Tankerület vezetői utasítás A tűz elleni védekezésről szóló többször módosított 1996. évi, XXXI. Törvény, valamint a 55/2012. (X. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról figyelembevételével elrendelem a Gárdonyi Géza Általános Iskola TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATÁNAK 2013. - A továbbiakban TVSZ alkalmazását, szabályozva a tűz elleni védekezés és megelőzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, a szervezetten munkát végzők biztonságának, egészségének, munkavégző képességének megóvása és az intézmény, valamint a benne lévő vagyontárgyak megőrzése érdekében. - A TVSZ, a hatályban lévő és a tűzvédelemmel összefüggő törvények, rendeletek, utasítások, és irányelvek, a Gárdonyi Géza Általános Iskola sajátos működéséhez szükséges kiegészítésének tekintendő, ám azok hatályát nem érinti. A TVSZ hatálya kiterjed az intézmény tulajdonában, kezelésében, bérletében és használatában lévő valamennyi épületre, építményre, létesítményre és létesítményrészre. A TVSZ vonatkozik a Gárdonyi Géza Általános Iskola összes fő, másod, mellék, és részfoglalkozású, bedolgozó, az alkalmi fizikai vagy szellemi -

6

tevékenységet végző munkatársra, illetve az intézmény területén szolgáltatást végzőkre, igénylőkre, továbbá a vendégekre, látogatókra egyaránt. - TVSZ előírásainak értelmezése, módosítása és kiegészítése tárgyában az intézmény, üzemeltetési vezetője dönt. - A TVSZ hatálybaléptetését követő 2 hónapon belül, a Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója, illetve távollétében a megbízottja köteles a hozzájuk tartozó minden - munkavégzéssel kapcsolatos jogviszonyban álló – munkavállalóval a TVSZ-t ismertetni. A dolgozókkal a leírtakat betartatni, mulasztás esetén fegyelmi, illetőleg szabálysértési felelősségre vonást kezdeményezni, a szabálysértési felelősségük fennállása mellett.

A TVSZ 2013. 08. 01-én lép hatályba.

Budapest, 2013. 07. 30.

………………………………

………………………………

IMFK vezető

Tankerület vezető

7

II.

1. 2. 3. 4.

TŰZVÉDELMI SZERVEZET Üzemeltetési vezető Igazgató Tűzvédelmi felelős Dolgozók

Az igazgató a KLIK megbízásából irányítja az oktatást, az üzemeltetési vezető az IMFK (fenntartó) részéről koordinálja az épületbiztonsági feladatokat, a tűzvédelmi felelős, illetve a dolgozók tűzmegelőzési tevékenysége jelenti még a tűzvédelmi szervezet tevékenységének ellátását. A pedagógusok és a KLIK dolgozók megkapták használatra a XIII. kerülettől (IMFK) Intézmény Fenntartó Központtól az iskolaépületét, ezért a használati szabályokat kötelesek betartani, és betartatni az iskolával kapcsolatban állókkal. Az IMFK pedig a tűzbiztonsági alap megteremtéséért a felelős. Minden érintettnek a fő szerepe a tűzvédelmi helyzet megteremtése, és az előírt szabályozások betartatása. Saját hatáskörükben intézkedhetnek tűzvédelmi ügyekben. Az esetlegesen felmerülő problémák megoldására intézkedést kezdeményezhetnek. Az üzemeltetési vezető felelős a tűzvédelem megteremtésében. Feladatainak egy része átruházható, de ez nem jelentheti a tűzvédelmi felelősség átruházását.

8

III.

A TŰZVÉDELMI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK FELADATAI

III/1. A tűzvédelmi megbízott feladatai Az intézményre háruló tűzvédelmi szakfeladatokat az IMFK által szerződéses megbízás alapján biztosított tűzvédelmi megbízott látja el. ●

Elkészíti, illetve elkészítteti az iskola tűzvédelmi szabályzatát, majd gondoskodik az előírások megismertetéséről, közreműködik a szabályok betartatásában. ●

Részt vesz a tűzvédelmi szemléken, elkészíti a dokumentációkat, intézkedést kezdeményez a hiányosságok megszüntetése érdekében, ellenőrzi a munkálatok elvégzésének megtörténtét. ●

Előzetes értesítés nélkül, a nap bármely időszakában - gyakorolhatja tűzvédelmi ellenőrző tevékenységét, és ebben - beosztásra való tekintet nélkül – az iskola valamennyi munkavállalója támogatni, a kiadott szóbeli, vagy írásbeli utasításait (intézkedéseit) végrehajtani köteles. ●

Elkészíti az iskolára vonatkozó tűzriadó tervet, valamint az egész intézmény területére vonatkozó tűzveszélyességi osztályba sorolást. Gondoskodik a tűzriadó terv évenkénti gyakoroltatásáról. ●

Képviseli az intézményt a hatósági szervek által tartott szemléken, ellenőrzéseken, használatbavételi eljárásokon, egyéb, a tűzvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása során. ●

Megszervezi a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkavállalók oktatását, felkészítését és a vizsgáztatás lebonyolítását. ●

Elvégzi a tűzoltó készülékek rendszerese, ¼ éves időszakos szemrevételezéses ellenőrzését. ●

●

Megvizsgálja az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésének feltételeit.

Ellenőrzi a villamos- és villámvédelmi berendezések felülvizsgálatának határidőben történő elvégeztetését. ●

tűzvédelmi

9

III/2. Az Intézményfenntartó Központ (IMFK) tűzvédelmi feladatai A tűzvédelmi jellegű működési feladatok: épületgépészeti mérések elvégeztetése (érintésvédelem, villámvédelem, tűzvédelmi mérés); tűzmegelőzési eszközök felülvizsgálatának elvégeztetése: Tűzoltó készülékek, tűzi vízforrások (földfeletti, altalaji, fali tűzcsapok, szárazfelszálló vezetékek) ellenőrzése, nyomáspróbázása. Tűzcsaptömlő 5 évenkénti nyomáspróbázása. Tűzcsapok vízhozam mérése), irányfény világítások, biztonsági világítások, tűzjelző rendszerek, vészlétrák, gázberendezések, és gázcsövek) felülvizsgálata; a tűzjelző hálózattal rendelkező intézményekben a kezeléshez szükséges oktatási feltételeket biztosítása. III/3. Az üzemeltetési vezető tűzvédelmi feladat- és hatásköre Felelős az intézmény megfelelő tűzvédelmi helyzetéért, a tűzvédelmi feladatok megvalósulásáért Feladatát az (IMFK) által megbízott tűzvédelmi szakemberek alkalmazásán keresztül gyakorolja. Köteles érvényre juttatni a jogszabályokban, állami szabványokban, szabályzatokban, műszaki előírásokban és határozatokban meghatározott, a létesítményre vonatkozó tűzvédelmi szabályokat. Szükség esetén engedélyezési kérelmet nyújt be a tűzvédelmi szabályokban meghatározottak alóli eltérésről, felmentésről, amelyhez előzetesen szakmai véleményt kér a tűzvédelmi megbízottól. Kérelmezi a tűzveszélyes eszköz, készülék vagy berendezés használatának megkezdése előtti tűzvédelmi szemlét. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez, a tűzvédelmi megbízott véleményezése alapján írásbeli engedélyt ad (pld. nyílt láng használata, hegesztés). Begyűjti és megőrzi az igazolásokat, nyilvántartásokat a tűzvédelmi eszközök felülvizsgálatáról valamint az elvégzett tűzvédelemmel kapcsolatos munkákról. Részt vesz a tűzvédelmi szemléken, ellenőrzi a szemléken észlelt hiányosságok határidőre történő megszüntetését.

10

Az intézmény területén a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, megszűnt tüzeket az illetékes tűzoltóságnak bejelenti, annak megérkezéséig szükség esetén biztosítja helyszín őrzését az élet-, és vagyonvédelem figyelembevételével. A szabványban és jogszabályokban meghatározott időszakonként koordinálja a villámhárítók és villamos berendezések felülvizsgálatát, karbantartását és javítását. Begyűjti és megőrzi ezekről az igazolásokat, nyilvántartásokat. Elvégezteti az időszakos ellenőrzéseket, felülvizsgálatokat és karbantartásokat a tűzoltó készülékeknél és tűzcsapoknál. Szükség szerint gondoskodik új tűzoltó készülékek beszerzéséről. Gondoskodik a tüzelő-, és fűtőberendezések (kémények, gázcső időszakos felülvizsgálatáról és karbantartásáról. Rendkívüli helyzetben (tűz esetén) elrendeli a készenléti szolgálatot a terület kiürítésére, a menekítés levezénylésére és a terület őrzésére. A tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben felelősségre vonást alkalmaz. III/4. Portások, gondnokok feladatai A létesítmény fokozott ellenőrzése, amelyet különös figyelemmel kell végezniük a munkaszüneti napokat megelőző napon. ●

A lezárt helyiségek kulcsainak elhelyezése a portán és az erre a célra kijelölt helyen. ●

A bekapcsolva felejtett világítási hálózat és egyéb villamos készülékek, berendezések kikapcsolása, áramtalanítása. ●

Tűz esetén első és legfontosabb feladatuk a tűzoltóság azonnali értesítése, a tűz oltásának, lokalizálásának megkezdése. ●

A tűzjelzés után – amennyiben a létesítmény területe már le van zárva megkezdik a szükséges kapuk és bejárati ajtók azonnali kinyitását, hogy a tűzoltók a tűz oltását akadálytalanul meg tudják kezdeni. ●

A tűzoltás vezetőjének intézkedéseit kötelesek végrehajtani. A helyszínre érkező tűzoltók munkáját helyismeret és egyéb információk birtokában kötelesek segíteni. ●

11

A gondnok a munkaszüneti napokon, illetve a munkaidőn túl keletkezett tűz esetén a tűzoltás vezetőjének, vagy a rendőrhatóságnak az intézkedése alapján az általuk megjelölt személyeket értesítik, illetve berendelik. ●

A gondnok, attól függetlenül, hogy a hatóságok a vezető személyek berendelését nem rendelték el, a tűzesetről az alábbi személyeket kötelesek értesíteni: az üzemeltetési vezetőt, a tűzvédelmi megbízottat, valamint az intézményvezetőt. ●

III/5. A munkavállalók feladatai: A munkavégzésük során a tűzvédelmi törvény, illetve végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezések, szabályok, a tűzvédelmi szabályzat előírásainak a munkavégzésre vonatkozó megismerése, maradéktalan betartása, betartatása, a kapcsolódó feladatok és intézkedések végrehajtása. ●

A tudomásra jutott, felismert tűzvédelmi hiányosságok megszüntetése, illetőleg bejelentése, jelzése a közvetlen vezetőnek ●

haladéktalan

Kötelező részvétel a tűzvédelmi oktatáson, továbbképzésen, szakvizsgán és gyakorlaton. ●

El kell sajátítani a munkahelyén készenlétbe helyezett, illetve rendszeresített tűzoltó készülékek, berendezések és felszerelések használati szabályait. ●

Kötelező részvétel a tűzvédelmi oktatásokon, az oktatott ismeretek elsajátítása, amelyet a rendszeresített nyilvántartáson (tűzvédelmi oktatási jegyzőkönyv) a dolgozónak aláírásával igazolnia kell. ●

Tűzeset észlelése esetén, késedelem nélkül köteles szabályos tűzjelzést adni, a tűz oltását a rendelkezésre álló eszközökkel a tűzoltó egység megérkezéséig folytatni mindaddig, míg az oltási közreműködése az életének kockáztatásával nem jár. ●

Tudomásul veszi, hogy bármely kötelezettség elmulasztása, annak minősítésétől függően, fegyelmi felelősségre vonást, vagy szabálysértési eljárás kezdeményezését vonja maga után.

12

III/6. Az intézményvezető/megbízottja a KIK dolgozókkal kapcsolatosan: A tűzvédelmi szabályozás figyelembevételével munkaköri leírásban szabályozza a tűzvédelemben résztvevők feladatkörét. Az iskola tűzvédelmére vonatkozóan elkészült TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATOT, illetve annak tartalmát tűzvédelmi oktatás keretén belül ismerteti, a leírtak végrehajtását, betartását ellenőrzi, ellenőrizteti. Gondoskodik az irányítása, felügyelete alá tartozó személyi állomány számára a munkakörükkel összefüggő legszükségesebb tűzvédelmi előírások megismertetéséről. A kötelező tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak, munkakörök munkavállalói részére biztosítja a vizsga, szakvizsga megszerzésének feltételeit. Az üzemeltetési vezetővel egyezteti és engedélyezteti a tűzveszélyes tevékenységet. Biztosítja a tűzvédelmi rendelkezések érvényre juttatását, ellenőrizteti a jogszabályok, szabványok, előírások, rendelkezések megtartását, végrehajtását. A tűzvédelmi oktató és propaganda tevékenység megfelelő színvonalon történő átadásához, elsajátításához biztosítja a szükséges feltételeket. A megfelelő tűzmegelőzési feltételek hiányában jogosult a további munkavégzést felfüggeszteni; a tűzvédelmi előírások megszegőit felelősségre vonni. A munkaterületen rendszeres ellenőrzés keretében meggyőződik a tűzvédelmi szempontú biztonságos körülmények meglétéről. Feladatait a kijelölt tűzvédelmi megbízottjával, az intézmény üzemeltetési vezetővel/megbízottjával, a tűzvédelmi megbízottal együttműködve látja el;

13

III/7. A pedagógusok tűzvédelmi feladatai: Az első osztályfőnöki óra keretén belül tűzvédelmi oktatásban részesítik a diákokat a tűzvédelmi megbízottól kapott oktatási tananyag alapján. Az oktatásról jelenléti ívet készítenek, és a diákok által aláírt jelenléti ívet megőrzésre átadják az üzemeltetési vezetőnek. ●

Felhívják a diákok figyelmét arra, hogy ha bárki hibás tűzvédelmi eszközt talál, vagy észlel, azt azonnal jelentse az osztályfőnöknek, illetve az épp oktatást végző pedagógusnak, intézményi dolgozónak. ●

Kezdeményezik és megteszik a szükséges intézkedéseket a hatáskörükbe tartozó tűzvédelmi hiányosságok megszüntetésére. ●

Felelősek a felügyeletük alá tartozó területek, tantermek, és helyiségek tűzvédelmi helyzetéért, az érvényben lévő tűzvédelmi rendelkezések végrehajtásáért, illetve betartatásáért. ●

●

Javaslatot tesznek a tűzvédelmi tevékenység továbbfejlesztésére.

Részt vesznek a tűzriadó gyakorlaton, ennek során a felügyeletük alatt lévő diákokat irányítják, majd a menekülési gyakorlat végrehajtása után létszámellenőrzést tartanak. ●

● Tűz esetén a rendelkezéseknek és a tűzriadó tervben leírtaknak megfelelően járnak el, intézkednek. Soron kívül tájékoztatják az intézményvezetőt/megbízottját, a tűzvédelmi megbízottat, és az üzemeltetési vezetőt. III/8. Tanulók, hallgatók feladatai, kötelezettségei Minden tanuló köteles betartani a rá vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. Az előírtak be nem tartása intézményvezetői eljárást von maga után. ●

A tanulók kötelesek elsajátítani az intézményben, különösen a tantermekben, szaktantermekben és laborokban meghatározott tűzvédelmi előírásokat, és azok folyamatos betartására kell törekedniük. ●

Kötelesek betartani a tárolásra elmulasztásával tűzveszélyt teremthetnek.

vonatkozó

előírásokat,

mert

ezek

Az iskolai dohányzási tilalmat kötelező figyelembe venni, mert az előírások megszegőivel szemben érvényesíthetők a törvényi előírások. ●

14

●

Az intézmény területén tilos a dohányzás, és tilos a nyílt láng használata.

Az észlelt tüzet kötelesek jelenteni a pedagógusoknak, az intézményi dolgozóknak. Csak indokolt esetben kötelesek a tűzoltó készülékek általuk elvárható módú használatára. ●

Minden indokolatlan tűzoltó készülék használat, rongálásnak minősül, és a kártérítési felelősségi vizsgálatot von maga után. ●

Kötelesek a tűzriadó gyakorlaton részt venni, részvételük során segítséget kell nyújtaniuk társaiknak, és tanáraiknak. A riadó során tilos a lökdösődés, rohangálás és a játék. ●

III/9. Egyéb (bérlőkre, és az intézmény területén tartózkodókra vonatkozó előírások Kötelesek: - az intézmény tűzbiztonságos állapotát megőrizni, fenntartani, és az esetlegesen használt eszközök biztonságáról gondoskodni. - betartani az iskola tűzbiztonsági szempontú előírásait - az észlelt tűzvédelmi jellegű hiányosságokat jelenteni az intézmény vezetésének - megelőzni a tűzeset kialakulását - az esetlegesen észlelt tűzesetet jelenteni az intézmény vezetésének, és közreműködni az épület hatékony kiürítésében. - a menekülés során a menekítést irányító utasításainak engedelmeskedni, és a pánik helyzet elkerülése érdekében maximálisan közreműködni.

15

IV. TŰZVÉDELMI OKTATÁS, SZAKVIZSGA, TŰZRIADÓ TERV, TŰZJLZÉS IV/ 1. Tűzvédelmi oktatás: A Gárdonyi Géza Általános Iskola tűzvédelmi felvilágosító és oktató tevékenységének szakmai koordinálása, szervezése és végrehajtása az üzemeltetési vezető feladata. Egyéb rendelkezés hiányában a KIK dolgozók oktatása is az IMF feladata. A munkavállalókat a munkába álláskor, és azt követően szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a munkakörének megfelelő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatáson való részvételt dokumentálni kell. A tűzvédelmi oktatási napló megtalálható a TVSZ III. mellékletében. A külsős dolgozók vezetői részére az intézmény átadja a TV szabályzatot, amelyből az oktatást a cégvezetők tartják meg. Az oktatás témakörei: A munkahely és munkafolyamatok tűzveszélyességének ismertetése. A tevékenységgel és a technológiával kapcsolatos tűzvédelmi használati szabályok ismertetése. A munka befejezésekor szükséges tűzvédelmi teendők ismertetése (áramtalanítás, tűzre utaló körülmények pld. égő cigaretta eloltása, stb.). A tűz esetén követendő magatartás, a helyi sajátosságoknak megfelelő tűzoltási módozat bemutatása. A tűzriadó gyakorlatkor a szükséges teendők. A rendszeresített és készenlétbe helyezett tűzvédelmi felszerelések, eszközök és készülékek használatának bemutatása. Az elektromos berendezések biztonságos használatának ismertetése. A dohányzási előírások ismertetése Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előírásainak ismertetése. Az anyagtárolás, raktározás, tárgyak elhelyezése, öltözők használata. Az előírások megszegésének következményei. Az üzemeltetési vezető szükség szerint, az intézmény bármely területére, vagy egészére vonatkozóan, rendkívüli oktatást tarthat. (pld. nagy kárt okozó gondatlanságból bekövetkezett tűz esetén)

16

IV/2. Tűzvédelmi szakvizsga: A jogszabályban és az alábbiakban felsorolt foglalkozási ágakban, munkakörökben csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy dolgozhat. Az iskolát érintő, (de nem alkalmazotti kötelezvény) tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 5. Tűzoltóvíz-források felülvizsgálatát végzők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. A szakvizsgával rendelkezők 5 évenként, továbbképzésen érvényesíthetik bizonyítványukat. A tűzvédelmi szakvizsgáról bizonyítványt kell kiadni, melyet a munkavállalónak magánál, illetve elérhető helyen kell tartania, és azt ellenőrzéskor be kell mutatnia. Vizsgabizottsági tag csak megfelelő képesítéssel rendelkező személy lehet. A TVSZ V. melléklete tartalmaz szakvizsga bizonyítvány mintát. Az iskolában jelenleg egyik munkakör sem igényli a tűzvédelmi szakvizsga meglétét. Viszont, ha külsős szolgáltató a felsorolt bármelyik munkát végezné, az üzemeltetési vezetőnek számon kell kérni a tűzvédelmi szakvizsga meglétét. V. HASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK V /1. Használatra vonatkozó szabályok: Az Intézményt illetve a helyiségeit, csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési) engedélyben megállapított rendelkezésnek megfelelően szabad használni. Anyag előállítását, feldolgozását, használatát, tárolását, illetőleg egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelően - szabadtéren, helyiségben, építményben - szabad folytatni. Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési, telephely) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni.

17

A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értéket. A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja. V/2. Tűzveszélyes tevékenység: Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - a 4.4. bekezdés kivételével – előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. „4.4. Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.” A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni.

18

Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az ide vonatkozó engedélyminta a TVSZ I. sz. mellékletében található. V/3. Tűzveszélyes osztályok, osztályba sorolás: A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása szempontjából az anyagokat, illetőleg a tevékenységet, továbbá tűzveszélyes övezeteket, a helységeket, a szabad tereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál, a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok, illetve a tároló eszközök tűzveszélyességének jellemzőit, illetőleg a rendeltetés szerinti tevékenységet kell figyelembe venni. A besorolásnál a hatóság által előírt értékeket kell figyelembe venni.

19

Öt tűzveszélyességi osztályt állapított meg a hatóság, a legfontosabbak: „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü ≥ Tlpnyt és Tü > 35 °C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége, g) az a helyiség, amelyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el (telepítettek) vagy töltenek, és nincs hatékony szellőztetése, h) a PB-gáz cseretelep. „Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, b) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, c) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, minta nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü Tlpnyt-20°C és Tü > 35 °C, d) az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, f) a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.

20

„Tűzveszélyes” (jelzése: „C”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C, b) a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü ≤ Tlpnyt -20 °C, Tü ≥ Tlpnyt -50 °C és Tü > 35 °C, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, f) az üzemanyagtöltő állomások. „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) az a szilárdanyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300°C-nál nagyobb, b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt -50 °C és Tü > 35 °C, c) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, d) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel, f) a közösségi és lakóépület, tűzszakasz, g) gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabadtér), h) állattartó helyiség.

21

„Nem tűzveszélyes” (jelzése: „E”) tűzveszélyességi osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot. A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. V/4. Dohányzás és nyílt láng használata Tilos a dohányzás és a nyílt láng használata az "A" - "C" tűzveszélyességi osztályba sorolt helységekben, továbbá ahol szabványos tiltó tábla került elhelyezésre. Égő dohány neműt, gyufát tilos olyan helyre tenni, illetve eldobni, ahol az, tüzet okozhat. A dohányzásra kijelölt helyeken az elhasznált dohány neműk elhelyezésére megfelelő számú, és méretű hamutartót kell elhelyezni, és ezen edények kiürítéséről folyamatosan gondoskodni kell. A kijelölt dohányzó helyeket, figyelmet felhívó táblákkal kell jelölni. Pld. " DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY ", továbbá hogy a "A HELYSÉGET ÉGŐ CIGARETTÁVAL ELHAGYNI TILOS ". Ahol a dohányzás megengedett ott megfelelő számú, nagyságú nem éghető anyagból készült hamutartót kell elhelyezni. A hamutartók tartalmát éghető anyagú gyűjtőbe üríteni szigorúan tilos! A helységekben a dohányzási tilalom és a dohányzásra kijelölt helyek meghatározása és engedélyezése az üzemeltetési vezető feladata. Az üzemeltetési vezető megtilthatja a dohányzást, és aki e rendelkezést megszegi felelősségre vonható. Jelen pillanatban az iskolában tilos a dohányzás.

22

V/5. Raktározás, tárolás: Egy helyiségben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkezik – nem tárolhatók. A „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. A „C” tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, vagy piktogrammal kell jelölni. Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. A 200 m2 feletti üzemi és tárolóhelyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. Tűzgátló előtérben mindennemű tárolás tilos. A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. A szabadban történő raktározás, tárolás területét az éghető hulladéktól, száraz növényzettől, stb. állandóan tisztán kell tartani. A raktározott éghető anyag és az elektromos lámpatest között 0,8 méter tűztávolságot kell szabadon hagyni. A raktárban a tűz oltására szükséges darabszámú tűzoltó készüléket, felszerelést, eszközt, oltóanyag biztosításáról gondoskodni kell. A tárolási magasság függvényében a fő közlekedési út céljára legalább 1. méter, az állványok között 0, 8 méter térközt kell biztosítani.

23

Rakodólapos tárolás esetén a technológiai út megtartása kötelező. A raktárhelyiségekben megtartandó rendelkezéseket, előírásokat, szabványokat és azok ellenőrzését a dolgozók kötelesek végrehajtani. V/6. Közlekedési, és menekülési utak be és kijáratok, vészkijáratok: A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez az utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működésére. A létesítmény közlekedési és vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon, járható állapotban kell tartani. Az utak folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. Az építményekben, helységekben a villamos berendezések kapcsolóját, a közműnyitó és záró, nyomásfokozó szivattyú, a tűzjelzőt, a tűzvédelmi berendezést, felszerelést, a tűzoltó készüléket eltorlaszolni, a belső utakat, ajtókat és kiürítési útvonalakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad. A tűzszakaszokat lezáró és egyéb nyílászárók használhatóságáról gondoskodni kell. A szerkezet mindenkor feleljen meg a biztonsági követelményeknek. Az üzemeltetés alatt az olyan helységek ajtaját, amelyekben emberek tartózkodnak, nem szabad lezárni. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi, - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát biztosítani kell. Vészkijáratok lezárása esetén a kulcsot az ajtó mellett, zárt üvegfalú (ablakú) dobozban kell elhelyezni. Egyéb ajtók lezárása csak az üzemeltetési vezető hozzájárulásával, engedélyével történhet. Az épületekben a kijárati, vészkijárati ajtókat, valamint a menekülési útvonalakat, azok teljes hosszán biztonsági jelzésekkel meg kell jelölni oly módon, hogy az épületbármely pontján minden esetben legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jel látható legyen. Az elektromos áramforrásról működő menekülési útvonaljelzések működőképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserélni kell. A menekülési útvonal legkisebb szabad szélessége - nyílászárók kivételével - az alábbiak:

24

a) általános esetben 1,10 m, b) mozgásukban korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló helyiségek esetében 1,20 m, c) tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek esetében 1,65 m Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagok - az építési termékek és biztonsági jelek kivételével - az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének legfeljebb 15%-áig helyezhetők el. V/7. Tüzelő és sütő- főzőberendezések, és füstelvezetés: Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható. Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni. A tüzelő-, fűtőberendezés felügyeletét csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre szabad bízni. A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelővagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni. A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. Az üzemeltető, vagy a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni. A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni. Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályba tartozó) anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a

25

kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, illetőleg az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint az éghető folyadékot a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni. A tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, függönyök önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell. Füstelvezetés: A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét nem éghető anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezésekhez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 200 °C-ot, nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályú) anyagú kéménybe legalább B tűzvédelmi osztályba tartozó anyagú béléscsövet szabad elhelyezni. Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályú) anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni. A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítő bilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet.

26

V/8. Szellőztetés, szellőző és elszívó berendezések: Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetek, helyiségek szellőztető berendezéseit (csatornát, porkamrát és ülepítőt) rendszeresen tisztítani kell. A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni nem szabad. Szellőztetésre a hő- és füstelvezetők is igénybe vehetők. A központi szellőző- és klímaberendezések - amennyiben az épület területén tűzjelző hálózat kiépítésre kerül - a tűzjelző jelére automatikusan álljanak le. Szellőzőberendezés A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek és tűzszakaszok között, az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szelőző rendszer ne tegye lehetővé. A mechanikus szellőző berendezések csatornáit a tűzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetésnél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet hőre vagy füstgázra automatikusan záródóan kell kialakítani. A mesterséges szellőztetés villamos motorjával B-F tűzvédelmi osztályú épületszerkezet nem érintkezhet. Mesterséges szellőztetés esetén a szellőző berendezés olyan legyen, hogy a bekapcsoláskor, illetőleg üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt, ne jelentsen. A tűzszakaszon belül, más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornát legalább C tűzvédelmi osztályú anyagból kell készíteni, kivéve az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak nem éghető (A1, vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó) anyagúak lehetnek. A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse. A központi szellőző- és klímaberendezések - amennyiben az épület területén tűzjelző hálózat kiépítésre kerül - a tűzjelző jelére automatikusan álljanak le.

27

V/9. Csatornahálózat: A gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani. V/ 10. Tűzveszélyes készülékek, berendezések: A „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. A talajszint alatti helyiségben, illetőleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz-, illetőleg robbanásveszélyt nem jelent. Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hő fejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet, vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, illetve hőmérséklet, vagy a nyomás további emelkedését meghatározott biztonsági határértékben megszünteti. Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. Újonnan beszerzésre kerülő, vagy felújítás után beállítandó tűzveszélyes gép, vagy berendezés, úgy állítható használatba, ha a jogszabályban előírt engedélyekkel rendelkezik. Szabadba telepített tűzveszélyes eszköz nem jelenthet veszélyt a környezetre. V/ 11. Világító berendezések, és kábelek, villamos berendezések: A "C"-"E" tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható.

28

A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. Az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani. Lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az, az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. Villamos berendezések: A világító berendezések folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell. A berendezéseket üzemeltetés közben éghető anyagra helyezni nem szabad, olyan távolságot kell biztosítani, hogy környezetére veszélyt ne jelentsen. A villamos gépet, berendezést, és egyéb készüléket a tevékenység befejezését követően ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezés esetén, munkaterületeken a napi munka befejezése után a villamos hálózatról le kell választani. A létesítmények területén csak biztonságosan használható gép berendezés és készülék üzemeltethető. A villamos háztartási készülékek, ipari berendezések, a készülékekre kiadott kezelési és karbantartási utasítások betartása kötelező. Az Intézmény területein a helyiségekben, az elektromos szekrényekben, csak a szabványban megjelölt tartalék alkatrészek helyezhetők el, illetve tarthatók. Minden más idegen anyag, berendezési tárgy elhelyezése tilos! Ha a rögzített villamos szerkezeten olyan felületi hőmérsékletek alakulnak ki, amelyek a közelben lévő anyagokra nézve tűzveszélyt jelentenek, akkor a szerkezetet – olyan anyagokra, illetve anyagok közé kell szerelni, amelyek ezeket a hőmérsékleteket elviselik, és rossz hővezetők; – vagy az épületszerkezetektől olyan anyagokkal kell elválasztani, amelyek ezeket a hőmérsékleteket kibírják és rossz hővezetők;

29

– vagy úgy kell felszerelni, hogy a hő biztonságosan eloszoljon, kellő távolságra minden olyan anyagtól, amelyre ezek a hőmérsékletek káros hatást fejthetnek ki; az összes tartóelem rossz hővezető legyen. V/ 12. Villám és sztatikus feltöltődés elleni védelem: Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani. (3) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelmi berendezés létesítésekor, vagy utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek. Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő létesítés. Az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben, helyiségekben, létesítményekben, ahol az elektrosztatikus feltöltődés tüzet okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosítani. V/ 13. Kiürítés: Az épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy: a) a benntartózkodó személyeket tűz esetén gyorsan és figyelemfelkeltő módon (indokolt esetben több szakaszban) tájékoztathassák, riaszthassák, b) a benntartózkodó és önálló menekülésre képes személyek az előírt normaidőn belül biztonságos helyre vagy védett térbe távozhassanak, c) a mozgásban/cselekvőképességben akadályozott, vagy fogyatékos személyek segítséggel történő menekülése, mentése az ilye rendeltetésű, és az akadálymentesen megközelíthető épületekben, építményekben biztosítva legyen, d) a kialakítás a kiürítési útvonalak késedelem nélküli használatát tegye lehetővé (felismerhetőség, megfelelő biztonsági jelzések alkalmazása, megvilágítás, akadályok feloldása, hő- és füstmentesség, átbocsátóképesség), e) a benntartózkodó állatokat el lehessen távolítani. A kiürítési két lépcsőben történik: - a veszélyeztetett helyiség kiürítése - 1. szakasz; a teljes tűzszakasz (épület) kiürítése - 2. szakasz. Az alapadatként felhasználható haladási sebességek a helyiség alapterülete és a helyiségben számításba vett személyek számának függvényében:

30

A helyiségben egy Vízszintes főre jutó haladási alapterület sebesség (m2 ) m/min 1-ig 16 1 és 25 között 30 25 fölött 40

Haladás lépcsőn, m/min lefelé 10 20 20

fölfelé 8 15 15

A benntartózkodók menekülési útvonalára a fejlődő hő és füst ne vagy csak olyan mértékben juthasson be, ami még nem nehezíti a menekülést (látótávolság, menekülési út felismerése, mérgező gázok hiánya, stb.) A kijárati utakon az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatón a kell lennie. A kiürítési útvonalon a tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, 2-2,5 méteres magasságban kell elhelyezni, úgy, hogy az a helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen felismerhető legyen. A kiürítés, valamint a tűzoltói beavatkozás során fontos tűzvédelmi biztonsági jelzéseket világító, vagy megvilágított módon, szabványos biztonsági jelzésekkel (piktogrammal és szükség szerint kiegészítő felirattal) kell ellátni. Kiemelten kezelendők: a) a kézi indítású tűzoltó, tűzvédelmi eszközök kezelő szerkezetei (hő- és füstelvezető, gázzal oltó, stb.), b) a sprinkler központok bejáratai és a központon belül az egyes kezelő szerkezetek és azok környezete, c) tűzkulcsok, tűzszéfek és környezetei. A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó - 1.6. pont szerinti esetek kivételével -toló, billenő és emelkedő zsalus rendszerű ajtókat alkalmazni nem szabad. A vezérléssel működő ajtók esetében a kézi nyithatóságot minden esetben biztosítani kell. 1.6. A „C” – „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tárolási célú építményeknél a kiürítési útvonalon megengedett toló, billenő és emelkedő zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton 20 másodpercen belül biztonságosan nyithatók és az érintett helyiségben tartózkodó személyek száma 20 m2-enként az egy főt nem haladja meg. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek – kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat – csak a

31

kiürítés irányába nyílhatnak, – míg a helyiségben tartózkodnak – azokat lezárni nem szabad. A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető legyen. A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába küszöböt, lépcsőt építeni – a nem tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kivételével – nem szabad. Nem vehetők figyelembe a kiürítésnél: A kiürítés céljára 50 főnél több személy esetében íves karú lépcsőt, továbbá csúszdát, hágcsót, felvonót, – kivéve a biztonsági felvonót – valamint 25%-nál meredekebb lejtőt számításba venni nem szabad. A kiürítési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni. Az épületek kiürítésre számításba vett zárt folyosóin füstszakaszokat kell kialakítani, melyek hossza nem haladhatja meg a 40 métert. V/ 14. Tűzveszélyes folyadék tárolása, kezelése és használata: A tűzveszélyes folyadékok tárolásánál, kezelésénél a vonatkozó állami szabványok, előírásait be kell tartani. Tűzveszélyes folyadékok raktározásával, kezelésével és szállításával olyan személy bízható meg, aki a jogszabályban előírt érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. Tűzveszélyes folyadékot csak szabványos, vagy az erre illetékes Tűzvédelmi Hatóság által elfogadott szállító edényben (üveg, hordó, üzemanyag kanna, stb.) tárolható. Tűzveszélyes folyadékot tartalmazó kannákat, hordókat és egyéb edényeket, befogadó képességének legfeljebb 97 %-ig. szabad megtölteni. Munkahelyen tűzveszélyes folyadékot tartalmazó szekrényt csak olyan helységben szabad elhelyezni, amelynek ablaka szabadba nyílik és az ablak szabad felülete legalább 2, 5m². A tárolás és szállítás tárolóeszközei (a továbbiakban: edény): fiola (üveg vagy műanyag), palack vagy flakon (üveg vagy műanyag), folyadéküveg vagy üvegballon, doboz vagy kanna (fém vagy műanyag), és

32

hordó (fém vagy műanyag). A sérülékeny edények gyűjtőcsomagolása vagy védőburkolása sérülés (törés, felszakadás) ellen nyújtson védelmet. Az edényeket kiöntőnyílásukkal felfelé, légmentesen lezárt állapotban szabad tárolni és szállítani. Egy helyiségben I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal együtt csak akkor tárolható, ha az edények egymástól jól láthatóan, elkülönítve vannak csoportosítva. Jól zárható edényzetben az alábbi mennyiségű tűzveszélyes folyadék tárolható, akár együtt is. I. II. III.

tűzveszélyességi fokozatból tűzveszélyességi fokozatból tűzveszélyességi fokozatból

2 liter 3 liter 5 liter

Jól zárható, erős falú folyadéküvegben: – I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 10 liter (éterből és szén-diszulfidból legfeljebb 1 liter), – III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 20 liter tárolható. Üvegballonban III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékból legfeljebb 60 litert szabad tárolni. A folyadéküveg űrtartalma legfeljebb 10 liter, az üvegballon űrtartalma legfeljebb 60 liter lehet. Doboz vagy kanna Jól zárható üzemanyagkannában (üzemanyagkannáról szóló műszaki követelmény szerint) és az illetékes hatóság* által jóváhagyott egyéb dobozban vagy kannában: I. és II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból legfeljebb 60 liter, III. és IV. tűzveszélyességi fokozatú folyadékokból pedig legfeljebb 300 liter tárolható. A doboz vagy kanna űrtartalma legfeljebb 20 liter lehet. Tárolás szekrényben a kizárólag erre a célra használatos fémlemez vagy legalább 5 Az edények biztonságos tárolására a következő szekrénytípusokat szabad használni: mm vastagságú üveggel üvegezett fémvázas szekrény, robbantás-gátló szekrény (Robbanás-gátló szekrény műszaki követelmény szerint)

33

Szekrényben fiolák, üvegedények – a folyadékok tűzveszélyességi fokozatától függetlenül – együttesen is tárolhatók a következő mennyiségben: fémlemez vagy üvegezett szekrényben legfeljebb 20 liter (fiolákból legfeljebb 5 liter), robbanás-gátló szekrényben legfeljebb 50 liter. Együttes tárolás Fiola, üvegedény, ballon, hordó, szekrény együttesen is tárolható: 50 m3 helyiségtérfogatig legfeljebb 60 liter, 3 100 m helyiségtérfogatig legfeljebb 150 liter, 3 100 m helyiség-térfogatú helyiségben legfeljebb 300 liter folyadék összmennyiséggel. V/ 15. Időszakos ellenőrzések felülvizsgálatok és karbantartás ● A kézi és hordozható tűzoltó készülékeket – típustól függően – félévente (MSZ 1040 szabvány szerinti készüléknél), illetve évente (MSZ EN 3 szabvány szerinti készüléknél) kell ellenőriztetni. Az MSZ 1040 szabvány szerinti készülékeket 5 évente pedig nyomáspróbáztatni kell, az MSZ EN 3 szerinti készülékeknél erre 10 éves ellenőrzés keretében kerül sor. A. A készenlétben tartó feladatai a tűzoltó készülékekkel: a) a készenlétben tartó vagy képviselője, megfelelő időközökben, rendszeresen vizsgálja a tűzoltó készülékeket, melynek során ellenőrzi, hogy minden egyes tűzoltó készülék: aa) a tervezett telepítési helyen van, ab) a tűzoltó készülék látható, a használat nem ütközik akadályba és a tűzoltó készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható ac) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszer jelzése a működési zónában található, ad) a tűzoltó készülék zárolása sértetlen és ép, hiánytalan szerelvényekkel ellátott. ae) a tűzoltó készülék felülvizsgálata esedékes-e; b) a készenlétben tartó szükség esetén köteles gondoskodni a hiányosságok megszűntetéséről, az ellenőrző vizsgálatokat lehetőleg havonta, de legalább negyedévente kell elvégezni és a tűzvédelmi szabályzathoz kapcsolva az 1. rész I. fejezetének 5. függelékében meghatározottak szerint kell dokumentálni; 5. függelék az 1. rész I. fejezetéhez Karbantartási igazoló napló.............................................................. A készenlétben tartó neve: .............................................................. Az ellenőrző vizsgálatokat végző neve(i):

34

A tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása A karbantartó(k) neve(i)................................................................... ......... .........

B. Az elektromos áramforrásról működő menekülési útvonaljelzések működőképességét rendszeresen, de legalább havonta próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserélni kell. C. A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, b) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. (4) A telep- vagy működési engedélyhez illetve bejelentéshez kötött átalakítás, vagy rendeltetés váltás során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezéseken a berendezés üzemeltetője az e fejezet szerinti tűzvédelmi felülvizsgálatot elvégzi, ha a) az új rendeltetéshez a jogszabály – veszélyesebb tűzveszélyességi osztályba sorolás miatt – gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg, b) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 2 év eltelt, vagy c) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi „C”, „D” vagy „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében az utolsó felülvizsgálat óta 4 év eltelt.

35

D. A villámvédelmi berendezést, A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni. (2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi szempontból a) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként, b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként, c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. E. Az Intézmény területein lévő gázberendezések 5 évenkénti, a gázvezetékek 10 évenkénti karbantartását és a felülvizsgálatát biztosítani kell. F a tűzcsapokat időszakosan (1 évente) felülvizsgáltatni kell. A tömlőket 5 évente nyomáspróbáztatni szükséges. V/16. A munka befejeztével kapcsolatos feladatok A napi munka befejezésekor (záráskor) az intézmény összes helyiségét a karbantartó vagy megbízottja (portás) köteles ellenőrizni a megelőző tűzvédelem szempontjai szerint Az ellenőrzésnek ki kell terjedni: - a kijelölt dohányozók állapotára - a hamutartó edények kiürítésére - a takarítási munkák ellenőrzésére; - a közlekedési utak szabadon tartására; - a helyiségek biztonságos zárására, hulladék elszállítására; - az áramtalanítás végrehajtására; - a tűzoltó-felszerelések, készülékek és vízszerzési helyek szabadon tartására.

36

VI. TŰZVÉDELMI BERENDEZÉS LÉTESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK VI/ 1. Tűzoltó berendezés, készülék, felszerelés: Tűzbiztonság a karbantartás idején: a) a készenlétben tartónak számolnia kell azzal, hogy a karbantartási és az újratöltési eljárások a megelőző tűzvédelmi intézkedések hatékonyságát időlegesen csökkenthetik, b) a helyszínen nem javítható és a selejt tűzoltó készülékek pótlásáról a készenlétben tartónak kell gondoskodni. Élettartam és selejtezés. A tűzoltó készülékek, és alkatrészek élettartama a következők kivételével nem haladhatja meg a 20 évet: a) a szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyag palack, b) az 50 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülékek szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleménye alapján, 20 éven túl is üzemben tartható, de a meghosszabbítása nem lehet több mint, kétszer 5 év. A karbantartást igazoló címke. A karbantartás elvégzését az igazoló címke és az OKF azonosító jel felragasztásával kell jelölni, mely a gyártó jelöléseit nem takarhatja el; az OKF azonosítót, a címkét részben átfedve, de az adatokat nem takarva kell felragasztani; A létesítményben legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályban és szabványban foglalt követelményeknek megfelelő tűzoltó készüléket kell elhelyezni. a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után, b) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak szerint, c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként, d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó

37

helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként, e) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, és szabadterek a) pont hatálya alá nem esőrészein szükség szerint. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Közösségi építményben a – fali tűzcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap szekrény, vagy tűzoltókészülék tartó szekrény kivételével – tűzoltó készüléket legfeljebb 1,35 m – talpmagasság – akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. VII. EGYES LÉTESÍTMÉNYEKRE, HELYSÉGEKRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK VII / 1. Raktárak: "C- D" tűzveszélyességi oszt. A raktár folyosóján, illetve a főbejáratának közelében jól látható helyen 1. db az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell biztosítani, illetve készenlétben tartani. A tűzoltó készülék félévenkénti felülvizsgálatáról az előírások szerint gondoskodni kell. A raktárhelyiségbe vezető utakat, megmunkáló részeket, különösen a tűzoltó készülék környékét szabadon kell hagyni. Villamos berendezések és vezetékek, vagy azok közelében keletkezett tűz esetén a helyi főkapcsoló áramtalanítása után szabad az előírt tűzoltó készüléket használni. Munka befejeztével a raktár bezárását megelőzően az áramtalanítást a helyiséget utolsóként elhagyó munkavállalónak kell elvégezni, illetve meg kell győződnie arról, hogy nincs-e olyan körülmény, mely később tüzet, vagy robbanást okozhat. A raktár helységben a dohányzás és nyílt láng használata tilos! A raktárban a raktározás és tárolás tűzvédelmi utasításait, előírásait be kell tartani, fokozott figyelmet fordítva az anyag nemenkénti tárolására. A raktárhelység közlekedési útját még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni, azon anyagot tárolni nem szabad. A raktárba bejövőket minden munkavállalónak figyelmeztetnie kell a dohányzás és nyílt láng használatának tilalmára. A raktározásnál elkülönítetten kell tárolni a gyúlékony, illetve a nem éghető anyagokat. Külön kell tárolni a papírárut (papírtörlő, WC papír), külön a textíliákat, és külön a tisztító, és vegyszereket.

38

VII / 2. Iroda helyiségek: (Tűzveszélyességi osztálya: "D") Az irodákban, csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket, berendezéseket és felszereléseket szabad tárolni és használni. Az irodák, ki és bejáratait, folyosóit, lépcsőházait, - leszűkíteni, eltorlaszolni még ideglegesen sem szabad, mivel ezek egyben a menekülési útvonalat is jelentik. Az elektromos főzőlap és kávéfőző csak a mellékelt használati szabályzat előírásainak megfelelően, illetve betartása mellett használható. A fenti elektromos berendezéseket (kereskedelem által forgalomba hozott) jelzőlámpával és kismegszakítóval ellátott csatlakozási pontokról lehet csak használni. Irodák illetve folyosók tűzvédelmére az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas 11 db. 6. kg-os tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani, illetve ellenőrzését a szabvány előírásai szerint félévenként, vagy évenként kell végrehajtani. Irodákban a telefon készülékek, mellé ki kell függeszteni a " Tűzbejelentő tálát, feliratot, melyen a tűzoltóság, mentők, rendőrség telefonszámait fel kell tüntetni (105 vagy a 121, 104, 107-es hívószámokat). A helyiséget utolsóként elhagyónak, meg kell győződnie arról, hogy nem maradt-e olyan körülmény, mely később tüzet vagy robbanást okozhat. VII / 3. Öltöző helyiségek: (tűzveszélyességi osztálya: "C") A helységek elektromos berendezése mindenkor feleljen meg az érvényben lévő rendeletek előírásainak, különös tekintettel a túláramra és az érintésvédelemre. Valamint ezen túlmenően a "C" tűzveszélyességi osztályra vonatkozó elektromos és világítási szerelési előírásoknak. Az öltöző helyiségben dohányozni, és nyílt lángot használni, valamint olyan tevékenységet folytatni, mely tüzet vagy robbanást okozhat tilos! Továbbá tűzveszélyes anyagot tárolni, vagy ilyennel ruhát tisztítani, takarítani tilos! A helyiséget csak rendeltetésének, jellegének megfelelő célra lehet használni, abban a helyiségben jellegétől eltérő eszközöket, berendezést, anyagot még átmenetileg sem szabad tárolni.

39

Az öltöző szekrényekben csak a feltétlenül szükséges használati, ruházati tárgyak tarthatók rendszeres portalanítás, tisztántartás mellett. A dohányzási tilalmat, valamint a helyiség tűzvédelmére vonatkozó tiltó, illetve figyelmeztető táblát az ajtó külső felületén jól látható helyen el kell helyezni, megrongálódása esetén cserélni kell. A helyiségek tűzvédelmének biztosítása céljából a négyzetméternek megfelelő darabszámú az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell biztosítani, illetve készenlétben tartani. A helyiségeket utolsóként elhagyóknak az áramtalanítást végre kell hajtani, valamint meggyőződni arról, hogy nem maradt-e olyan körülmény, mely később tüzet vagy robbanást eredményezhet. A fűtőtestekre és vezetékeire éghető anyagot, ruhaneműt elhelyezni sem szárítás, sem egyéb célból nem szabad. Elektromos rezsó, kávéfőző, stb. használata, üzemeltetése az öltöző helységben tilos. Villamos berendezések, világító testek 50 cm-es körzetén belül ruhaneműt elhelyezni tilos! A kijelölt közlekedési utakat, kijárati ajtót, vészkijáratott az ott elhelyezett tűzoltó készülékhez vezető utat, mindenkor szabadon kell hagyni, azt lezárni, leszűkíteni még ideiglenesen sem szabad, valamint a tűzoltó készüléket rendeltetéstől eltérő célra használni szigorúan tilos. VII / 4. Konyhai területek, raktáraik: (tűzveszélyességi osztálya: "D") A konyha folyosóján, illetve a főbejárat közelében jól látható helyen 1. db az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell biztosítani, illetve készenlétbe tartani. A tűzoltó készülék szabvány szerinti felülvizsgálatáról az előírások szerint gondoskodni kell. A konyha helységbe vezető utakat, megmunkáló részeket, különösen a tűzoltó készülék környékét szabadon kell hagyni. Villamos berendezések és vezetékek, vagy azok közelében keletkezett tűz esetén a helyi főkapcsoló áramtalanítása után szabad az előírt tűzoltó készüléket használni. Munka befejeztével a büfé bezárását megelőzően az áramtalanítást a helységet utolsóként elhagyó munkavállalónak el kell végezni, illetve meggyőződni arról, hogy nincs-e olyan körülmény mely később tüzet, vagy robbanást okozhat.

40

A konyha helyiségeinek villamos berendezéseit (vezetékek, kapcsolók, csatlakozók, elosztók), és az e helyiségekben elhelyezett villamos gyártmányokat a szabványok szerinti érintésvédelemmel illetve érintés elleni védelemmel kell ellátni. Az érintésvédelem feleljen meg 22/2005. (XII. 21.) FMM rendelet előírásainak. Elektromos zárlat, a zárlat következményeként bekövetkezhető tűz vagy robbanás megelőzését szolgáló ellenőrzések, vizsgálatok szempontjai: * tűz és robbanás elleni védelem ( éghető anyag a zárlat környezetében) * védettség (a védettség minősége nem romlott e) * túláramvédelem (olvadóbiztosítékok ellenőrzése) * feszültségcsökkenési védelem (a világítás külön áramkörön van e) A gázüzemű berendezések begyújtását a készülékhez mellékelt kezelési utasítás szerint kell elvégezni. A begyújtást a berendezés környezetének és az égéstermékeket elvezető csatornák átszellőzése után szabad megkezdeni. A gázcsapot akkor lehet megnyitni, ha a gyújtóeszköz égő állapotban a begyújtás helyén van. Begyújtani a gázláng várható visszacsapódásától oldalt állva kell. Ha a láng kormoz vagy lobogva ég, „leszakadozik” akkor az égőfejet a megjavításáig nem szabad használni. Gázüzemű berendezést csak szakképzett gázszerelő javíthat. Gázömlés esetén azonnal el kell zárni a hibás készülék főcsapját, majd az összes működő készülék csapjait, valamint minden elektromos fogyasztót le kell kapcsolni, és ki kell nyitni az ablakokat, ajtókat. Az elektromos ventillátorokkal működő elszívó-berendezést ilyen esetekben tilos bekapcsolni. A raktár helységben dohányzás és nyílt láng használata tilos! A raktárban a raktározás és tárolás tűzvédelmi utasításait, előírásait be kell tartani, fokozott figyelmet fordítva az anyag nemenkénti tárolásra. A konyhai raktárakban gáz töltetű illatszereket tárolni csak a tűzvédelmi hatóság külön engedélyével, illetve előírásai szerint lehet. A raktárhelység közlekedési útját még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni, anyagot tárolni. A raktárba a munkavállaló köteles az oda bejövőket figyelmeztetni a dohányzás és nyílt láng használatának tilalmára. VII / 5. Hőközpont, vagy kazánház ("D" tűzveszélyességi osztály) A kazánház és hőközpont helységeiben a géptüzet a biztonsági szerelvények záró szerkezeteinek elzárásával kell megszüntetni. Gáztüzet eloltani csak akkor szabad, ha a gázömlés megszüntethető. Egyes esetekben például életveszély elhárítása, vagy a záró-kerekek megközelítése érdekében, a tűzoltás az elsődleges,

41

ilyen esetben az oltás után gondoskodni kell a gyújtóforrások kizárásával, az elégetlenül távozó gázok újragyújtási lehetőségének kiküszöböléséről az elzárás megtörténtéig. A gáztüzelésű berendezéseket csak szakképzett munkavállaló, vagy kellően kioktatott, valamint tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy kezelheti. A gázkazánok minden begyújtása, illetve újragyújtása előtt az égő teret alaposan át kell szellőztetni, hogy abban robbanóképes gáz, levegőkeverék ne legyen. Az automatikus hőmérsékletkorlátozóval, nyomásérzékelővel, vízhiánybiztosítóval el nem látott, valamint égésbiztosítás nélküli gázkazánok üzemeltetését csak állandó felügyelet mellett szabad végezni. A gázkazánokat évenként legalább egy alkalommal felül kell vizsgáltatni. A felülvizsgálatok alkalmával a szükséges karbantartás és javítási munkákat el kell végeztetni. A felülvizsgálatot csak az végezheti el, akinek az erre illetékes hatóság felhatalmazást ad. A gázkazánok üzemhelységeiben jól látható helyen ki kell függeszteni az ott üzemeltetett gáztüzelésű berendezések kezelési utasítását. A kezelési utasítás terjedjen ki az üzembe helyezés, üzem alatti ellenőrzés, üzemzavar, gázszivárgás és gáz - tűz vagy egyéb tűz esetén megkövetelt tennivalókra és a vonatkozó tűzvédelmi követelményekre. A szellőző gépház helységeiben a dohányzás és nyílt láng használata tilos! A tilalmat jelző, valamint a tűzveszélyre utaló feliratot a bejárati ajtajának külső felületén, jól láthatóan kell elhelyezni. A kazánház mesterséges szellőztetését biztosítani kell. A szellőző berendezést úgy kell megválasztani, hogy alkalmas legyen a kazánhelység felső rétegeinek az átszellőztetésére is. A gázfogadó helységben (100m³/h feletti teljesítmény fölött „A” alatta a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozik) a dohányzás és nyílt láng használata szigorúan tilos! A figyelmeztetést szabványos felirattal kell jelölni, a bejárati ajtaját zárva kell tartani, idegennek a helységbe tartózkodni tilos! A helységnek az előírt légcserét biztosító szellőzéssel kell rendelkeznie, ott "RB" elektromos szerelést kell alkalmazni. A gázfogadó helység tűzvédelmére 1 db. 12. kg - os porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétbe tartani a helység bejárata mellett. A fenti létesítmény tűzvédelmére biztosított tűzoltó készüléket a szabvány szerint ellenőriztetni kell. Felhívom a fenti helységekben dolgozó munkavállalók, illetve ott tartózkodók figyelmét arra, hogy a kazánház területén csak az üzembe helyezési engedélyben meghatározott tevékenység folytatható, valamint a

42

tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul tartsák be, mert azok megsértése fegyelmi, súlyosabb esetben szabálysértési, illetve bűnvádi eljárást von maga után. VII / 6. Közlekedők, folyosók: Közlekedők, folyosók tűzvédelmi előírásai 1. A közlekedők, folyosók a " D " mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak. 2. A közlekedőket, folyosókat, menekülési útvonalakat anyagtárolással egyéb más tevékenységgel leszűkíteni, eltorlaszolni szigorúan tilos! 3. A menekülésnél számításba vett ajtókat, kijáratokat amennyiben az épületben személyek tartózkodnak lezárni nem szabad. az ajtók teljes szélességükben nyithatóak legyenek. 4. A felszerelt irányfény világítóit eltorlaszolni tilos, működőképességét állandóan biztosítani kell. 5. Felújítás során figyelembe kell veendő általános előírások: - a folyosók, közlekedők padlóburkolata csak nem éghető aljzaton legalább mérsékelt lángterjedésű anyag lehet. - Több szintes épületek kiürítésére számításba vett útvonalain éghető anyagok beépítéséhez, ill. elhelyezéséhez az I. fokú tűzvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

43

VII / 7. Vegyszer tárolókban betartandó előírások: Tűzveszélyes folyadékokkal végzett műveletek esetében legalább 3 m–es körzetben ne használjunk lángot, és áram alatt levő nem robbanásbiztos elektromos készüléket sem! Tűzveszélyes folyadékot tartalmazó készüléken szerelést csak úgy végezhetünk, ha a fűtését megszüntetjük és a környezetében lévő lángokat és az elektromos készülékeket is elzárjuk ill. 3 m–re eltávolítjuk. A tárolóban tartsuk a biztonsági adatlapokat. Tilos vegyi anyagokat laikusan összekeverni, mert akár tüzet, vagy robbanást is előidézhetünk. Tilos szabadon hagyni a vegyszereket. Az ajtó jelöljük, és zárjuk be mindig. Tiltsuk, és gátoljuk meg az illetéktelenek hozzáférést a vegyszerekhez. VII / 8. Elektromos főkapcsoló helyiség Az elektromos főkapcsoló helyiséget (továbbiakban: helyiség) csak a használatbavételi (működési) engedélyben meghatározott rendeltetésének megfelelő célra szabad használni. A helyiség területén folyamatosan rendet, tisztaságot kell tartani, ott bárminemű anyag tárolása tilos! A helyiség ajtaját zártan kell tartani, azonban a kulcsát az üzem vezetőjének irodájában – a dolgozók által is ismert – jól látható, könnyen hozzáférhető módon kell tárolni, hogy tűz esetén a helyiség rövid idő alatt nyitható, az egész terület pedig áramtalanítható legyen! A helyiség elektromos hálózata, szerelvényei, azok szerelési, csatlakoztatási módja és védettségi foka elégítse ki a helyiség tűzveszélyes jellegéből adódó tűzvédelmi műszaki követelmények előírásait. Meghibásodott, a tűzvédelmi követelményeknek nem megfelelő elektromos szerelvényt használni nem szabad, azt szakemberrel haladéktalanul meg kell javíttatni. A helyiség területén csak tűzveszélyt nem jelentő világítás használható. A világítótestet – amennyiben az védőburás kivitelű – csak védőburával felszerelt állapotban szabad használni.

44

A helyiségben a kapcsolószekrényben lévő csoportosan elhelyezett, szerelt kapcsolókat funkciójuk szerint, maradandó módon meg kell jelölni. Külön táblával meg kell jelölni a telephely tűzvédelmi áramtalanító főkapcsolóját. Használaton kívüli elektromos berendezést, vezetéket stb. – amennyiben arra már szükség nincs – haladéktalanul vissza kell bontani, meg kell szüntetni. A helyiség tűzvédelmére, annak területén, az ott keletkező tűz oltására alkalmas 1 db P6 ABC porral oltó tűzoltó készüléket kell jól látható, könnyen hozzáférhető módon elhelyezni VII / 9. Tantermekre vonatkozó TV előírások A termeket és a hozzá tartozó helyiségeket csak a használatbavételi (működési) engedélyben foglalt rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni. A helyiségek „D”, azaz „Mérsékelten tűzveszélyes!” tűzveszélyességi osztályba tartoznak. Teremben dohányozni szigorúan tilos! A mosdó-zuhanyozó helyiség „E”, azaz „Nem tűzveszélyes!” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A helyiségben az időszakosan keletkező nedvesség, páralecsapódás miatt az elektromos szerelvények megfelelő tömítettségűek legyenek. A fali lámpát és a világítótesteket csak védőburával felszerelve szabad használni. Csak kifogástalan műszaki állapotú fűtőberendezés használható. A fűtőberendezések és a környezetükben tárolt éghető anyagok között a megfelelő tűztávolságot meg kell taratani vagy hatásos hőterelést kell biztosítani. A fűtőberendezések gázvezetékét sárga színű festékkel folyamatosan le kell festeni, vagy sárga színű csíkozással meg kell jelölni. A fűtőberendezéseket a helyiségek hosszabb időre történő elhagyása előtt minimális állásba kell szabályozni, vagy teljesen ki kell őket kapcsolni. A helyiségekben lévő televíziót használata után ki kell kapcsolni. Hosszabb (több napos) távollét esetén a csatlakozóvezetéket a csatlakozó aljzatból ki kell húzni. A helyiségekben a minimális szélességű közlekedési utakat biztosítani kell, azokat és az ajtókat eltorlaszolni tilos! A helyiségek tűzvédelmére a folyosókon biztosítani kell 1-1 db 6 kg töltetsúlyú porral oltó tűzoltó készüléket.

45

VII / 10. A könyvtárakra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok A könyvtárban dohányozni tilos! Ezt jól látható helyen jelezni kell. A könyvtárban nyílt láng vagy parázsló eszköz (gyertya, füstölő, aromalámpa, csillagszóró) csak felnőtt felügyelettel használható. A könyvtárban villamos főzőlap, kávéfőző, melegítő, hősugárzó eszköz nem használható. A könyvtárban a padokat úgy kell oszlopokba rendezni, hogy az oszlopok közt legalább 1 méteres szabad sáv maradjon. A könyvtárban radiátora nem fedhető le semmivel (ruhanemű, rongydarabok). A tanteremben keletkező papírhulladékot a nevelőtanár minden este köteles eltávolíttatni. Az oktatáshoz használt írásvetítőt és egyéb technikai eszközöket állandó felügyelet mellett szabad csak üzemeltetni, és használat után ki kell kapcsolni. A napi oktatási program befejezése után a helyiséget utolsónak elhagyó dolgozó köteles az áramtalanításról gondoskodni. Ellenőrizni kell, hogy nem maradt-e tűz keletkezését okozó körülmény VII / 11. A betegszobára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok A betegszobában keletkező, éghető folyadékkal (alkohol) szennyezett anyagokat (kötszereket, vattát, stb.) fémtartályban kell gyűjteni, elkülönítve a keletkező egyéb hulladéktól. A tartályt a veszélyes hulladékként kell kezelni. A betegellátással összefüggésben keletkező gyógyászati hulladékot szabvány papírdobozba kell gyűjteni, melyet megsemmisítésre kell elszállíttatni. A szétfolyt éghető folyadékot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget utána ki kell szellőztetni. A felitatásra használt anyaggal a fentebb leírtak szerint kell eljárni. A betegszobában nem tartható és nem használható semmiféle olyan műszaki eszköz, amely nem a gyógyítással kapcsolatos. (vízforraló, mikrohullámú sütő, stb.) VII / 12. Az épületre vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok Az elektromos tűzhelyet használat után áramtalanítani kell. A kenyérpirító, a kávéfőző, a szendvicssütő csak hő- és tűzálló alátéten üzemeltethető. Az ételt felügyelet nélkül soha ne hagyjuk a tűzhelyen. Az épület elhagyásakor, illetve lefekvés előtt mindig meg kell győződni arról, hogy az elektromos illetve gázüzemű berendezéseket a szükséges mértékben üzemen kívül vannak-e helyezve.

46

Ünnepek alkalmával (születésnap, advent, stb.) a műanyag alátétes gyertyák használata tilos (komoly tűzveszély!), csillagszóró használata felügyelet mellett megengedett. A karácsonyfán csak kereskedelmi forgalomban kapható, minősített karácsonyfaégők használata engedélyezett. A kiemelt tűzveszély miatt a fán gyertya nem égethető! Felügyelet nélkül semmilyen háztartási gép nem üzemeltethető. A radiátorokon a ruhaszárítás tilos. A rend megőrzésére kell törekedni, a menekülési útvonalakat eltorlaszolni még időlegesen sem szabad. Menekülésre csak a lépcsők használhatók, a lift használata ebben az esetben szigorúan tilos. Az üres épületekben a nyílászárókat zárva kell tartani, a kulcsokat a portán le kell adni. Az üres épületben lehetőség szerinti áramtalanításáról a beosztott dolgozóknak gondoskodnia kell. A termekben csak hibátlan állapotú, kereskedelmi forgalomban kapható, minősített elektromos eszközök használhatók. VII / 13. A ruharaktárra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok A munkaterületet rendben kell tartani, a menekülés útvonalakat eltorlaszolni még időszakosan sem szabad. Munka végeztével a helyiséget utolsónak elhagyó dolgozónak áramtalanítania kell. A közelben szükséges tartani egy tűzoltó készüléket. A ruhatárban csak rendezett tárolást szabd megvalósítani, és tilos egymás hegyére hátára pakolni a kabátokat, és a ruhaneműket. Tűzveszélyes tevékenységet végezni tilos. Gyufát, gyertyát használni tilos. VII / 14 A műhelyekre vonatkozó TV előírások A tanulói műhelyre vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok A helyiségben tanulók csak oktatói felügyelettel tartózkodhatnak. A tankonyhában csak hibátlan állapotú elektromos eszközök használhatók rendeltetésüknek megfelelően. Zsiradékkal szennyezett éghető anyagú hulladékot (pl. papírtörlő) nem éghető anyagú, jól záró fedelű hulladékgyűjtőben kell gyűjteni, majd a foglalkozás végén üríteni kell. Törekedni kell a rendre, a menekülési útvonalat leszűkíteni, eltorlaszolni még időlegesen sem szabad.

47

A kisraktárban az éghető anyagok (papír, textil) nem éghető anyagú polcon tárolhatók. Az óra végeztével ellenőrizni kell a nyílászárók zárt állapotát és a helyiséget áramtalanítani kell. A világítótestek 30 cm-es körzetében nem lehet semmi, ezt figyelembe véve kell a műhely dekorációját elhelyezni. A karbantartói műhelyre vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok A műhelyben törekedni kell a rendezettségre, áttekinthetőségre. A közlekedési utakat és a kijáratot mindenkor szabadon kell hagyni. A helyiségben tűzveszélyes folyadékot tárolni (pl. hígító, festék, oldószer) csak minimális mennyiségben és zárható fémszekrényben, feliratozva lehet. Tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet (pl. hegesztés) CSAK érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet. A munka végeztével a helyiséget tűzvédelmi szempontból át kell vizsgálni, majd áramtalanítani kell.

48

VIII. ELLENŐRZÉSEK, BÜNTETÉSEK- BÍRSÁGOK VIII / 1. Tűzvédelmi ellenőrzés megtartására jogosultak: Tűzvédelmi hatóságok képviselője. Üzemeltetési vezető, tűzvédelmi megbízott Felügyeleti szerv. Az Üzemeltetési vezető által megbízott külsős cég szakembere tűzvédelmi szemlét tarthat, és a feltárt tűzveszélyes hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedéseket foganatosíthat. VIII / 2. Napi ellenőrzések A létesítményeket a megelőző tűzvédelmi feladatok megvalósítása érdekében a munka megkezdése előtt és a munka (vagy műszak) befejezése után naponként ellenőrizni kell. Az ellenőrzés során meg kell győződni: - a helyiségek tisztaságáról, a berendezések, az eszközök és környezetük veszélytelenségéről; - a kijáratok, közlekedési utak szabadon tartásáról; - a tűzoltó-készülékek, felszerelések, valamint az elektromos kapcsolók és a közműnyitó-záró szerelvényeinek akadálytalan megközelíthetőségéről. - az elektromos berendezések állapotáról; VIII / 3. Tűz- és robbanásveszély vizsgálata Az olyan villamos készülékeknél (kapcsolók, biztosítók stb.), amelyek működése közben várhatóan készüléket elhagyó ív keletkezik, meg kell szemlélni, nincs-e a várható ív útjában éghető anyag. Megtekintéssel ellenőrizni kell, hogy biztosítva van-e a független táplálás mindazon berendezéseknél, amelyekre ez elő van írva (pl. tüzivízszivattyú). A “C" és “D" tűzveszélyességi osztályba sorolt éghető anyagok közvetlen környezetét át kell vizsgálni, nincs-e ott veszélyes közelségben ez anyagoktól nem éghető anyaggal el nem választva olyan csupasz, üzemszerűen feszültség alatt álló vezeték, illetve fémrész vagy olyan vezeték-kötés (akár szigetelt is), illetve gép és készülék, amelynél zárlat vagy rossz érintkezés várható fellépése esetén a keletkező ív az éghető anyagot meggyújthatja.

49

Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések létesítésére vonatkozó műszaki követelmény robbanásveszélyes helyiségek és szabadterek fejezete szerinti berendezések felülvizsgálata során valamennyi berendezésnél ellenőrizni kell a következőket: –

az alkalmazott villamos berendezés rendelkezik-e (az adattábla tanúsága szerint) a hely villamos besorolásából adódó előírások szerinti robbanásbiztos védelmi móddal);

–

az alkalmazott robbanásbiztos gyártmány (az adattábla tanúsága szerint) megfelel-e a robbanásveszélyt okozó anyag által támasztott követelményeknek (robbanásbiztos fokozat, gyúlékonysági csoport);

–

ha a robbanásbiztos gyártmányon szemmel láthatóan olyan javítást, változtatást végeztek, amely befolyásolhatja a gyártmány robbanásbiztos kialakítását (pl. résvastagság, határhőmérséklet), ellenőrizni kell, végeztek-e a javítás, változtatás után újabb darabvizsgálatot. Szúrópróbával kell ellenőrizni a következőket: – a robbanásbiztos lámpatestekben nem használnak-e az előírásosnál nagyobb teljesítményű fényforrást; – a nyomásálló tokozások illeszkedő felületei és a robbanás elleni védelem szempontjából kritikus résméreteket meghatározó felületei épek-e, nincs-e rajtuk korróziós bemaródás, mechanikus behatás okozta sérülés stb.; VIII / 4. A tűzvédelmi helyzetre is kiható változások és azok jelentése Tűzvédelmi helyzetre kiható változásnak minősülnek; - létesítmény használatba vétele, bővítése, használatának megváltozása; - létesítmények ideiglenes vagy végleges megszüntetése (ide értve a terület eladását is) - tűzveszélyes gép, berendezés felállítása, alkalmazása, illetve megszüntetése; - tűzveszélyes gép, berendezés átalakítás nem tűzveszélyessé; A tűzvédelmi helyzetre kiható változást az intézmény vezetője engedélyezi a tűzvédelmi szakember véleményének megkérése után. Az intézmény vezetője köteles intézkedni, hogy a változást:

50

- az I. fokú tűzvédelmi hatóságnak jelentsék (a változás bevezetése előtt 15 nappal); - a változásoknak megfelelő tűzveszélyességi osztályba sorolást elkészítsék; - az I. fokú tűzvédelmi hatóságtól szemlét kérjen az osztályba sorolás egyidejű megküldése mellett; - a tűzriadó terv mellékletét képező helyszínrajzon a szükséges módosítást elvégezzék. VIII / 5. Tűzvédelmi előírások megszegésének következményei: A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként – a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely a) az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alól eltérést engedélyezhet, b) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, c) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását ellenőrzi, d) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség ügyében eljár, e) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket, f) az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig megtilthatja, ha fa) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet 15%-nál nagyobb mértékben meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják, fb) a Ttv. 20. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek, fc) a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja,

51

g) a jogszabályban előírt hatósági egyeztetéseket lefolytatja. A tűzvédelmi hatóság a 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1–8., 12–18., 20–24., 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. 9. § (1)A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. (2) A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett – az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével – a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. (4) A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

Rövid kivonat az 1-es mellékletből: Tűzvédelmi szabálytalanság

1.

2.

Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges

Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/ 100 000

Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/ 1 000 000

200 000

3 000 000

52

4.

5.

6.

8.

13.

16.

Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése, oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal Kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető anyagok, tárgyak elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül Szükséges oltóvízintenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása Tűzoltó készülék készenlétben tartásának, karbantartásának, hiánya

30 000/kijárat

45 000/kijárat

60 000/kijárat

90 000/kijárat

200 000/kijárat

300 000/kijárat

60000/közlekedő 100000/közlekedő

50 000

1 000 000

– készenlétben tartás hiánya 50 000/készülék – karbantartás hiánya 30 000/készülék

53

IX. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK: Ezen tűzvédelmi szabályzatban, valamint az érvényben lévő tűzmegelőzéssel kapcsolatos jogszabályokban, szabványokban, szabályzatokban foglalt előírásokat minden munkavállaló külön felhívás nélkül köteles betartani. Az ellen, aki a jelen utasításban meghatározott előírásokat nem hajtja végre - amennyiben cselekménye súlyosabb megítélés alá nem esik, - fegyelmi eljárást kell indítani. A jogszabályba ütköző súlyosabb tűzvédelmi mulasztás szabálysértési, illetve büntetőjogi felelősségre vonást von maga után. Az intézmény minden munkavállalója köteles a TVSZ-ben előírtakat megismerni és betartani. A vezetők kötelesek a TVSZ-t a beosztottakkal megismertetni, és az ismeretekről meggyőződni, oktatások keretén belül. A TVSZ rendelkezéseinek módosítását, kiegészítését az intézmény üzemeltetési vezetője eszközölheti. A TVSZ végrehajtásának ellenőrzése az üzemeltetési vezető, az igazgató és a tűzvédelmi megbízott feladata. Érvényesülését az üzemeltetési vezetőnek kell biztosítani. A TVSZ-t évenként felül kell vizsgálni a Tűzvédelmi Törvény és végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezések módosulásának megjelenését követően, és ha szükséges módosítani kell. Ha a módosítás vagy kiegészítés a szabályzat tartalmának egyharmadát eléri, új TVSZ- t kell kiadni. A jogszabályban, illetve a létesítményben történő változásokat a " TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT" mellékleteként a módosítást követő 30 napon belül be kell vezetni és lefűzni. A tűzvédelmi dokumentumokat 5 évig meg kell őrizni, benne javítást végrehajtani, szigorúan tilos!

Budapest, 2013. 07. 30.

……………………….. …………………………. Keszthelyi Zoltán Sebeszta Attila Tűzvédelmi főelőadó IMFK vezető

……………………. Péterffy Balázs Tankerület vezető

54

I. sz. melléklet. ............................................ Engedélyt kiadó szerv, Intézmény ENGEDÉLY A tűzveszéllyel járó munka végzéséhez Az 1996. évi XXXI. törvény, illetve a 35/1996. (XII. 29.) számú. BM rendelet végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezések, valamint a 20...............................napján tartott helyszíni szemle alapján, engedélyt adok arra, hogy a ........................................................................(cég, intézet)...............…………………........................nevű dolgozójának, szakvizsga bizonyítvány száma:............................Budapest, 20..................... (pl. iroda.)……............. helyén végezzen az alább felsorolt tűzvédelmi előírások maradéktalan betartása mellett: Hegesztést, vágást, (csak megfelelő képesítéssel rendelkező, a tűzvédelmi jogszabályokra kioktatott és vizsgázott személy végezhet ilyen munkát, és munkaeszközének, berendezésének kifogástalan állapotban kell lennie). Tűzveszélyes tevékenységet tilos minden olyan helyen végezni, ahol az, tüzet, vagy robbanást okozhat mindaddig, amíg a tűz vagy robbanás veszélyt el nem hárították. További külön rendelkezések, (részletesen fel kell sorolni a megelőző tűzvédelmi feladatokat). ............... ............................................................................................................................... ............................................................................................................................... ................................................................... A munkahelyen.........db tűzoltó készüléket.............m3 homokot, szórólapátot, illetve..........m2 vizes ponyvát kell készenlétbe tartani. Felügyeletére kirendelem.........................................nevű dolgozót A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt, ami tüzet vagy robbanást okozhat távozása után, meg kell szüntetnie. A munka befejezését az engedélyt adónak jelenteni kell.

55

Az engedélyben felsorolt előírásokat tudomásul vettem és azok folyamatos betartásáért büntetőjogi felelősséget vállalok. Az előzetes egyeztetésre jogosult személyek az igazgató, a gazdasági vezető. Budapest, 20....................hó ..........napján

........................................ munkát vállaló Budapest, 20.....................hó .........napján

...................................... engedélyt kiadó Igazgató

56

Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység előírásai 1. Nyílt lánggal járó hegesztési, forrasztási munkát csak szakképzet, kellően kioktatott és érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező munkavállaló végezhet. 2. Az épület létesítményeiben acetilén gázfejlesztő-készüléket használni nem szabad. 3. Nyílt lánggal járó tevékenység végzésénél egyidejűleg legalább két személynek kell jelen lenni. 4. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzésekor legalább egy kézi tűzoltókészüléket, legalább 10 liter vizet, illetve a tűz oltására alkalmas egyéb eszközt kell készenlétben tartani. 5. A tűzveszélyes tevékenység közelében (alatta, felette, mellette) lévő el nem távolítható éghető anyagot a veszélyes mértékű felmelegedéstől, meggyulladástól nem éghető védőlemezzel, vizes-ponyvával vagy más módon védeni kell. A fémolvadék szintenkénti áthullását, éghető anyagra kerülését meg kell akadályozni. 6. Amennyiben a hegesztő-felszerelés (gázpalackok) nem a hegesztendő szinten van egy személynek a hegesztő-felszerelés közelében, kell tartózkodni. 7. Kémiai anyagok közelében végzett nyílt lánggal járó tevékenység végzésekor a munkahely felelős vezetőjének kell gondoskodni az anyagok megfelelő távolságra történő elhelyezéséről. Vegyifülke alatti munkavégzésnél a kiszellőztetés után is fokozott óvatossággal kell a munkavégzéshez kezdeni. Szükség esetén levegőtelítettség mérést kell végezni. 8. Váratlan esemény - tűz, robbanás, közvetlen tűzveszély stb. – bekövetkeztekor az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a használt készüléket ki kell kapcsolni. Az előírt jelentési kötelezettséget teljesíteni kell. 9. A munka befejezése után a munkaterületet és környezetét tüzetesen át kell vizsgálni. A munka befejezéséről a munkaterület felelős vezetőjét tájékoztatni kell a munkavégzési engedélyt, alá kell íratni.

Adatlap létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolásához

II. sz. melléklet

……………………………………………………………………………..létesítmény Sorszám

Épület

Összes alapterület m2

Épület és szabadtér veszélyességi övezete m2 A

B

C

D

Összesen: Megoszlás %- ban: A……………………számú létesítmény ……………………………………..tűzveszélyességi osztályba tartozik Dátum:……………………………..

E

III. sz. melléklet

Tűzvédelmi oktatási napló Új dolgozók részére Oktatás időpontja:………………………... Áthelyezett dolgozók részére Régi dolgozók részére Oszt. (részleg, csoport.)…………………….. (megfelelő aláhúzandó) Az oktatás tárgya (részletezve): 1. ……………………………………………………………………………………………... 2. ……………………………………………………………………………………………… 3. ……………………………………………………………………………………………… 4. ……………………………………………………………………………………………… sorOktatásra Az oktatáson részt sorOktatásra Az oktatáson részt szám kötelezett vettem szám kötelezett vettem dolgozók neve (Távolmaradás oka) dolgozók neve (Távolmaradás oka) 1.

21.

2.

22.

3.

23.

4.

24.

5.

25.

6.

26.

7.

27.

8.

28.

9.

29.

10.

30.

11.

31.

12.

32.

13.

33.

14.

34.

15.

35.

16.

36.

17.

37.

18.

38.

19.

39.

20.

40.

A fenti dolgozók részére az érvényben lévő előírásoknak megfelelően a gyakorlati és elméleti oktatást megtartottam: …………………………………… oktató

IV. sz. melléklet Az 5 évenként esedékes kötelező továbbképzésen részt vett.

Nyilvántartási szám: …………………….

Dátum:………… …………………… aláírás Az 5 évenként esedékes kötelező továbbképzésen részt vett.

Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány

Dátum:………... …………………… aláírás Az 5 évenként esedékes kötelező továbbképzésen részt vett. Dátum:……….. ……………………. aláírás

Név:……………..Sz. idő:……………. Anyja neve:………………… Munkahelye:………………………….. Munkakör:……………………………. Törzsszám:…………………………… A 32/1997. (V. 9.) BM sz. rendelet értelmében a munkaköréhez szükséges

Az 5 évenként esedékes kötelező továbbképzésen részt vett. Dátum:…………... …………………… aláírás Az 5 évenként esedékes kötelező továbbképzésen részt vett.

tűzvédelmi szakvizsgán eredményesen megfelelt.

Dátum:…………… …………………… aláírás

A szakvizsga tárgya:………………….. P. H. ……….… …………… ……………… vb. tag vb. tag vb. tag

Az 5 évenként esedékes kötelező továbbképzésen részt vett. Dátum:……………. ……………………. aláírás

V. sz. melléklet

TŰZKÁR STATISZTIKAI ADATLAP 1. A tűz helyszíne: ...................................................................... 2. A létesítmény neve: ...................................................................... 3. A károsult neve: ....................................................................... 4. A tűz keletkezése: 20 ....... év, .....hó, ......... nap.................... óra ................ perc 5. A tűz jelentésének időpontja a tűzoltóság felé: 200 ...... év, .......hó, ........ nap, ....... óra, ........ perc 6. A tűz oltásában részt vett: a) a tűzoltóság: .......................................... ................................ b) magánszemélyek száma: ........................................................................... 7. A tűz keletkezésének helye: a) épületben: ............................................................................ b) szabadban: ............................................................................ 8. A tűz keletkezésének oka: ............................................................................. 9. A tűz alkalmával megsérült: a) tűzoltó ................. fő b) felnőtt polgári személy ................. fő c) gyermek ................. fő d) külföldi állampolgár ................. fő 10. A tűz által keletkezett kár (becsült vagy végleges): ............................................Ft 11. A tűzesetért felelős személy neve, beosztása: ............................................. ............................................................................................................................. 12. A káresetért felelős személy milyen felelősségre vonásban részesült (fegyelmi, szabálysértés, büntető eljárás): ......................................................................

................................................................................................................................ 13. Hasonló tüzesetek megelőzésére milyen intézkedést tettek: .................................... ................................................................................................................................ 14. A tüzesetek ismert körülményeinek részletes leírása, egyéb közölni való: ................. ............................................................................................................................... 20 év .....év.......hó......nap ........................................... Igazgató

VI. sz. melléklet

ELEKTROMOS HŐFEJLESZTŐ KÉSZÜLÉKEK (rezsó, kávéfőző, stb.) Elektromos hőfejlesztő készülékek csak a teakonyhában használhatók, és csak szabványos berendezés alkalmazható. A betartandó előírások: - a készüléket éghetetlen anyagú alátétre kell helyezni - a készülék közeléből 30 cm távolságra az éghető anyagokat el kell távolítani - a készüléket a használat ideje alatt felügyelet nélkül hagyni tilos! - bekapcsolást jelző lámpával kell rendelkeznie - a teakonyha elhagyása előtt, a használónak meg kell győződnie az elektromos berendezés kikapcsolt állapotáról. - a készülékekre el kell végeztetni az érintésvédelmi vizsgálatot - használatuk előtt, meg kell győződni a dugaszoló aljzatok, és az elektromos vezetékek ép állapotáról - ha sérült a vezeték, csak áramtalanítás után szabad a dugaszoló aljzatból eltávolítani - hordozható készülékek csatlakozó vezetéke legalább 1, 5 m legyen, egy darabból álljon, - toldás, vagy elágazás nélkül - és ne legyen hosszabb 5 méternél - házilag készített elektromos berendezések, vezetéktoldások, és egyéb, a szabványoknak nem megfelelő kivitelű villamos szerelések alkalmazása szigorúan tilos! - elektromos kapcsolóterek ajtaján, illetve a dugaszoló aljzatoknál a rendeltetésre utaló, és a veszélyre figyelmeztető feliratot kell elhelyezni - a villamos berendezések szerelését az adott helyiség tűzveszélyességi osztályának megfelelően kell kialakítani, és a karbantartást elvégezni. Villanyszerelési munkát csak szakképzett villanyszerelő végezhet

Módosítások jegyzéke Sorszám

A módosítás tárgy

A módosítás száma

Hatálybalépés időpontja

Jegyzet