Tűzvédelmi szabályzat

A Marcali Szakképző Iskola szervezeti és működési szabályzatának 7. számú melléklete

Tűzvédelmi szabályzat Szakképző Iskola Marcali 8700 Marcali, Hősök tere 3.

Marcali, 2004. szeptember 1. Utolsó módosítás: 2009. január 5.

MSZI Tűzvédelmi Szabályzat 2004.

2

Tartalomjegyzék

1.

Tűzvédelmi Szabályzat hatálya

4

2.

A tűzvédelmi ügyrend

5

2.1

Minden vezető beosztású munkavállaló általános tűzvédelmi

5

feladata 2.2

Az igazgató tűzvédelmi feladata

5

2.3

Igazgatóhelyettes tűzvédelmi feladatai

6

2.4

Gyakorlati oktatásvezető tűzvédelmi feladatai

6

2.5

Gazdasági igazgatóhelyettes tűzvédelmi feladatai

6

2.6

Tűzvédelmi vezető feladatai

6

3.

A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok

7

4.

Tűzveszélyes tevékenységgel kapcsolatos szabályok

9

5.

Dohányzás

10

6.

Anyagok tárolása raktározása

10

7.

Tűzveszélyes folyadékok tárolása, használata

10

8.

Gázpalackok kezelése, szállítása és tárolása

11

9.

A hegesztési munkák előírásai

11

10.

A közlekedési utakra vonatkozó tűzvédelmi előírások

10

11.

Fűtő és tüzelőberendezések

13

12.

Szellőztetés, csatornahálózat

13

13.

Gépek és berendezések

13

14.

Világító és villamos berendezések

14

15.

Villám és statikus feltöltődés elleni védelem

14

16.

Tűzoltó berendezések eszközök készülékek

15

17.

Tűzjelzés

15

18.

Zárással kapcsolatos teendők

15

19.

A tűzvédelmi oktatások rendje és témakörei

16

20.

Tűzvédelmi dokumentáció

16

21.

Hatályba léptető rendelkezések

17


3

Mellékletek: 1 - 2. számú melléklet: Tűzriadó Terv, Épület-elhagyási terv 3.

számú melléklet:

I. sz.

Tűzvédelmi utasítás (mezőgazdasági munkák)

4.

számú melléklet:

II. sz.

Tűzvédelmi utasítás (textil és bőripari munkaterem)

5.

számú melléklet:

6.

számú melléklet:

7.

számú melléklet:

III. sz. Tűzvédelmi utasítás (női és férfi öltözők tűzvédelmi Előírásai) IV. sz. Tűzvédelmi utasítás (tanári szoba, tanterem, szertár és irodahelyiség) V. sz. Tűzvédelmi utasítás (iskolai rendezvények)

8.

számú melléklet:

Engedély (Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez)

9.

számú melléklet:

Tűzveszélyességi osztályba sorolás

10.

számú melléklet:

Tűzoltó készülékek készenlétben tartói ellenőrzése

11.

számú melléklet:

Gázpalackok szállítása és tárolása

12.

számú melléklet:

Állandó jelegű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez hegesztőhely kijelölése


4

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 19. §-ának (1) bekezdése, valamint a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet (OTSZ) alapján a következőket rendelem el. 1. A Tűzvédelmi Szabályzat hatálya 1.1 Területi hatálya: • A Marcali Szakképző Iskola mindenkori területére. • Sportlétesítményeire. • Tanműhelyeire. • Szabadterületeire és a mezőgazdasági művelés alatt álló területeire. 1.2 Személyi hatálya kiterjed: • Az intézményben dolgozó, valamennyi munkaviszonnyal rendelkező munkavállalóra. • A határozott, határozatlan szerződés, alkalmi munkával megbízott, vagy egyéb tevékenységet végző munkavállalóra. • Az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanköteles és felnőtt képzésben résztvevő valamennyi tanulóra, hallgatóra. • Valamint az 1.1. pontban meghatározott területen tartózkodókra. 1.3 Tárgyi hatálya: • A jelen szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az 1.1. pontban ismertetett területen végzett minden olyan tevékenységre és tárolásra, amelyből a körülmények kedvezőtlen összejátszása során tűz keletkezésére lehet számítani. 1.4 Időbeli hatálya: • A szabályzat kihirdetése napján 2004. szeptember 01. lép életbe és visszavonásig érvényes.


5

2. Tűzvédelmi ügyrend A tűzvédelmi ügyrend a Marcali Szakképző Iskola vezető állású munkavállalóinak tűzvédelmi feladatait határozza meg. A feladatokat a jelen szabályzatban valamint a munkaköri leírásban, személyre szóló munkaszerződésben az alábbiak szerint határozom meg. 2.1 Minden vezető beosztású munkavállaló általános tűzvédelmi feladata: 2.1.1 Saját és beosztottaik, valamint a tanulók egészségének és testi épségének, továbbá az anyagi károkat okozó események megelőzése céljából a biztonságos munkafeltételek kialakítása, a tűzvédelmi előírások megismerése, betartása és betartatása. 2.1.2 Rendkívüli esemény (tűz, tűzveszély, katasztrófa, terrorcselekmény) során a munkavállalók és tanulók azonnali riasztása, a munkavégzés leállítása és haladéktalanul intézkedést foganatosítani, az esemény megszüntetése érdekében. Az esemény jelentése a tűzoltóságnak, személyi sérülés esetén a mentőknek. 2.1.3 Köteles az irányítása alá tartozó területen a tűzvédelmi feladat ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételt biztosítani, a munkát úgy megszervezni, hogy a tűzvédelmi előírás végrehajtást nyerjen, a vezetése alatt álló munkaterületeken az előírásoknak megfelelő mennyiségű és az ott keletkezhető tűz leküzdésére alkalmas tűzoltó eszközt a helyszínen tartani. 2.1.4 A munkaterületén tűzveszélyes tevékenységet végző munkavállaló szakszerű és biztonságos munkavégzését megkövetelni. Köteles eltiltani a munkavégzéstől azt a munkavállalót aki: • Munkavégzésével saját és mások testi épségét veszélyezteti, illetve tevékenységének következménye lehet tűz, vagy más rendkívüli esemény. • Nem ismeri a tűzvédelmi szabályzat rá vonatkozó rendelkezéseit, mindaddig amíg azt el nem sajátítja. • Figyelmeztetés ellenére sem vesz részt a tűzvédelmi oktatáson, valamint vizsgán. 2.1.3 Minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni az illetékes felügyeleti, szakhatósági ellenőrző szervek szakembereinek munkáját. 2.1.4 Részvétel a tanév eleji általános tűzvédelmi ellenőrzésen. 2.2 Az igazgató tűzvédelmi feladatai: 2.2.1 Az intézményre mint gazdálkodó szervezetre vonatkozó tűzvédelmi törvényi rendelkezések érvényesítése, valamint ezen törvények, rendeletek, szabványok betartásának megkövetelése az 1.2. pontban felsorolt személyektől. 2.2.2. Elkészítteti és elrendeli, valamint rendszeresen ellenőrzi jelen szabályzat végrehajtását, rendszeres évenkénti felülvizsgálását. 2.2.3 Megbízza és közvetlen irányítást gyakorol a tűzvédelmi vezető tevékenysége felett. 2.2.4 Ellenőrzéseket, bejárásokat végez, végeztet, vezetőit rendszeresen beszámoltatja az aktuális tűzvédelmi helyzetről. 2.2.5 Gondoskodik, hogy a munkavállalók és a tanulók az előírt tűzvédelmi oktatáson részt vegyenek. 2.2.6 Biztosítja, hogy a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett munkavállaló érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezzen. 2.2.7 Engedélyezi az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet. 2.2.8 Biztosítja, hogy a tűzvédelmi továbbképzésre kötelezettek a továbbképzésen részt vegyenek. 2.2.9 Tűzeset esetén a munkavégzést a veszélyeztetett területen felfüggeszti, a veszély elhárítása után a munkavégzést ismételten engedélyezi. A mentést irányítja a tűzriadó tervnek


6

megfelelően a tűzoltóság megérkezéséig. A tűzeset jelentése a felügyeleti szervnek, részt vesz a rendkívüli esemény kivizsgálásában. 2.2.10 Szolgáltatást nyújtó karbantartó szervezettel szerződéskötés alapján gondoskodik a tűzoltó készülékek rendszeres karbantartásáról. 2.2.11 A tűzvédelmi előírások be nem tartása esetén gyakorolja fegyelmi jogkörét, illetve munkajogi eljárást gyakorol. 2.2.12 A tűzvédelmi helyzetre kiható minden változást, ha az a tűzveszély kockázatával jár és az intézmény saját hatáskörében nem tudja megszüntetni, erről a fenntartót tájékoztatja. 2.3 Igazgatóhelyettes tűzvédelmi feladatai: 2.3.1 Az iskola épületében rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok betartását, a tűzvédelmi eszközök meglétét, állapotát, közlekedési utak szabadon tartását. 2.3.2 A tűzvédelmi hiányosságok azonnali megszüntetésé érdekében intézkedéseket foganatosít. 2.3.3 Rendkívüli esemény, tűzeset során intézkedik az azonnali riasztásról, munkatevékenység leállításáról, irányítja a létesítmény kiürítését, közreműködik a rendkívüli esemény elhárításában. 2.4 Gyakorlati oktatásvezető tűzvédelmi feladatai: 2.4.1 A tanműhelyekben és a gyakorlati oktatás területén rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok betartását, a tűzoltó eszközök meglétét és üzemképes állapotát. 2.4.2 A tűzvédelmi hiányosságok azonnali megszüntetése érdekében intézkedéseket foganatosít, szükség szerint intézkedik a munkatevékenység leállításáról, közreműködik a rendkívüli események elhárításában és az események kivizsgálásában. 2.4.3 A gyakorlati oktatás területén intézkedik az állandó és ideiglenes tűzveszélyes tevékenységi engedélyben leírtak betartására, a terület előkészítésére, kialakítására. (hegesztés, forrasztás, stb.) Ellenőrzi a használatra, tárolásra, üzemeltetésre vonatkozó tűzvédelmi előírások betartását. 2.4.4 Ellenőrzi a tanulók gyakorlati képzésével kapcsolatos tűzvédelmi oktatások megtartását. 2.5 Gazdasági igazgatóhelyettes tűzvédelmi feladatai: 2.5.1 A tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök rendelkezésre bocsátását igényli az intézmény fenntartótól. 2.5.2 A rendelkezésre álló pénzeszközökből biztosítja a tűzvédelemi feladatok ellátásához szükséges anyagok, eszközök megrendelését, beszerzését. 2.5.3 A tűzvédelmi ellenőrzések során feltárt és jegyzőkönyvben rögzített hiányosságok határidőre történő megszüntetése. 2.5.4 A beosztott technikai munkavállalók munkáját úgy megszervezni, hogy a tűzvédelmi előírás végrehajtást nyerjen, a munkavállalók a tűzvédelmi szabályok betartásával végezzék munkájukat. 2.6 Tűzvédelmi vezető feladatai: 2.6.1 Az intézmény igazgatójának megbízása és közvetlen irányítása alatt dolgozik, elkészíti és vezeti a tűzvédelemmel kapcsolatos dokumentumokat, folyamatosan ellenőrzi az iskola tűzvédelmi helyzetét, a tűzvédelmi szabályzat és előírások betartását, érvényesülését. 2.6.2 Elemző és ellenőrző tevékenységet végez a veszélyforrások feltárása érdekében, az észlelt hiányosságok megszüntetésére javaslatot tesz. 2.6.3 Az ellenőrzés során feltárt hiányosságokról jegyzőkönyvet készít, az intézmény igazgatójának tájékoztatása után azt átadja a gazdasági vezetőnek a hiányosságok megszüntetésére.


7

2.6.4 Figyelemmel kíséri a: a nyílt láng, a dohányzás tilalmára vonatkozó előírások, táblák elhelyezését, állapotát; tűzoltó készülékek karbantartása során a karbantartást nyújtó szolgáltató által végzett megállapításokat jelzi a gazdasági vezető felé, a selejtezett készülékek pótlására intézkedést kér; • az elvégzett karbantartások szolgáltató által történő igazolása rendszeresen megtörténjen. • a helyiségek tűzvédelmi utasításának tartalmi szabályszerűségét és azok kifüggesztését. • •

2.6.5 Rendszeresen ellenőrzi: • az anyagok és az eszközök szabályos tárolását, elhelyezését; • a közlekedési utak, lépcsők, előterek és az elektromos kapcsolók, valamint a tűzoltó készülékek előtti területek szabadon tartását; • a hő-fejlesztő, hősugárzó elektromos készülékek, lámpatestek elhelyezését, állapotát; • a készenlétben tartott tűzoltó készülékeket negyedévente (március, június, szeptember, december hónap) ellenőrzi, az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít (készenlétben tartói felülvizsgálat, 9. sz. melléklet). 2.6.6 Engedélyezi az ideiglenes tűzveszélyes tevékenységet, ennek keretén belül: • az érintett terület vezetőjével meghatározza a tűzveszéllyel járó munkavégzés biztonsági feltételeit; • ellenőrzi a tevékenység színhelyét, a munkavégzés megkezdéséhez szükséges előkészítettséget; • kiállítja a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt; • ellenőrzi a munkát végzők tűzvédelmi szakvizsgájának, oktatásának meglétét; • ellenőrzi, hogy a tevékenység biztonságos végzéséhez a szükséges tűzoltó készülékek, eszközök rendelkezésre állnak, a munkavégzés ideje alatt az állandó felügyelet biztosított, és a tűzoltó készülékek kezelését a munkavállalók ismerik. 2.6.7 Nyilvántartja a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörökben foglalkoztatottakat, megszervezi a vizsgáztatásukat, továbbképzésüket, szükséges oktatásukat megtartja (10. sz. melléklet) 2.6.8 Oktatási tematikát készít és elvégzi a munkavállalók előírt tűzvédelmi oktatását. 2.6.9 Gondoskodik, hogy a tanulók munkavédelmi oktatása a tanév elején általános jelleggel osztályfőnöki óra, munkavédelem tantárgy és a gyakorlati foglalkozások során a kiadott oktatási anyag alapján megtörténjen. 2.6.10 Tűzvédelmi ügyekben szoros kapcsolatot tart a területileg illetékes tűzvédelmi hatósággal. 2.6.11 Gondoskodik a tűzvédelmi ügyiratok előírás-szerinti kezeléséről, nyilvántartásáról, biztosítja az adatszolgáltatási kötelezettségek határidőre történő elküldését. 2.6.12 Minden évben, (lehetőleg szeptember-október hónapban) tűzriadó gyakorlatot tart, amelynek eredményéről jegyzőkönyvet készít.

3. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok Minden munkavállaló köteles a munkavégzés során az általános tűzvédelmi szabályok megtartásával munkát végezni, munkatársa figyelmét a szabálytalan munkavégzésre felhívni. 3.1 Létesítményt, építményt, berendezést csak a használatba vételi engedélyben előírt rendelkezések, utasítások figyelembe vételével szabad használni.


8

3.2 Munkavégzést, tárolást és egyéb tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő helyiségben, építményben, szabadtéren szabad folytatni. 3.3 A biztonságos munkavégzéshez megfelelő számú és kioktatott munkavállalót kell biztosítani. 3.4 Munkavégzés során, a munkaterületen csak a folyamatos tevékenységhez szükséges mennyiségű anyagot, eszközt szabad tárolni. 3.4 A munkaterületről, helyiségekből, szabadtérről, gépről, berendezésről stb. a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként (felelős a: munkaterület vezetője, szakoktató, gondnok) el kell távolítani. 3.5 A kiömlő tűzveszélyes folyadékot fel kell itatni és a szennyezett anyagot a helyiségből el kell szállítani. Az olajjal, zsírral szennyezett éghető hulladékot (géprongy, fűrészpor) jól záródó fedővel ellátott és nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni és átmenetileg veszélyes hulladékként kell kezelni. Tárolóedényeket („Olajos rongy” felirattal) kell elhelyezni: • forgácsoló tanműhely, • gépszerelő műhely • TMK. 3.6 A szennyezett tűzveszélyes folyadékot, (fáradt olaj) külön zárható hordóban kell gyűjteni, más hulladékkal közös gyűjtőhelyre kiönteni, vagy elhelyezni nem szabad. (Kijelölt gyűjtőhely: gépszerelő tanműhely. A tárolóedényt: „Fáradt olaj” felirattal kell ellátni. 3.7 A tűzveszélyes folyadékot tároló edényzetnél meg kell akadályozni a folyadék elcsepegését, elfolyását. A hordók alá kármentő fémtálcát kell elhelyezni. 3.8 A tűzveszélyes folyadék csepegését, elfolyását, a gázszivárgást az észlelő munkavállaló köteles megakadályozni, vagy - ha ez képességét és végzettségét meghaladja - közvetlen felettesének jelenteni. 3.9 Az " A " - " B " tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban, vagy jól szellőztethető helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg nincs gyújtóforrás. (aceton, lakkbenzin, foltbenzin, petróleum) 3.10 Az " A " - " B " tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben csak olyan ruha, lábbeli, eszköz és felszerelés használható, amely gyújtási veszélyt nem jelent. (Gázfogadó- gázmérőóra helyiség) 3.11 Az " A " - " B " tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben öltözőszekrényt elhelyezni nem szabad. 3.12 " A ", " B " és " C " tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségbe, szabadtérre gyújtóeszközt bevinni tilos. 3.13 " A " - " C " tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek bejáratánál a tűzveszélyre, illetve a szükséges magatartásra figyelmeztető táblát kell elhelyezni. (varroda, szabászat, könyvtár) 3.14 A helyiségekben az elektromos kapcsolók és egyéb közmű nyitó-, és zárószerkezetek, továbbá a tűzoltó-készülékek helyét jól láthatóan a rendeltetésének megfelelő felirattal, vagy jelöléssel kell ellátni. 3.15 A munka befejezése után az ellenőrzési feladatokat a jelen Szabályzatban meghatározott személyek kötelesek elvégezni.. 3.15 A helyiségek ajtóit - ha abban emberek tartózkodnak - kulccsal bezárni nem szabad. Munkaidő után és munkaszüneti napon a lezárt helyiségek kulcsait a tanépületben az iskola főbejárata melletti portahelyiségben kell elhelyezni az erre a célra rendszeresített tűzvédelmi kulcsszekrényben.


9

4. A tűzveszélyes tevékenységgel kapcsolatos szabályok 4.1 Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet végezni: • a forgácsoló tanműhely szerszámraktár előtere, • a mezőgazdasági gépszerelő műhelyben kijelölt helyen lehet. (Kijelölt hegesztőhely) 4.2 Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezni csak az igazgató, vagy a tűzvédelmi vezető előzetes írásbeli engedélye alapján szabad. (8. sz. melléklet ) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet egy fő nem végezhet! Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül a kijelölt helyen kívüli alábbi tevékenység: • lánghegesztés, lángvágás, villamos ívhegesztés, • PB-gázmelegítő használata forrasztáshoz, • benzinlámpa használata, • tűzveszélyes folyadékot tároló és szállítótartályok javítása (üzemanyagtartály), • esetenkénti festési munkák, tűz- és robbanásveszélyes festékekkel, • bitumen melegítés, • flex-el való darabolás, csiszolás, • egyéb olyan alkalomszerű tevékenység, amely tüzet okozhat (tábortűz, szalonnasütés, stb.). Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy, illetve akit erre kioktatottak végezhetnek, érvényes engedély alapján. 4.3 Tűzveszélyes tevékenységet tilos végezni minden olyan helyen, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat, amíg a tűz-, és robbanásveszélyt el nem hárították! 4.4 A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát végző köteles olyan tűzoltó készüléket, tűzoltó felszerelést a helyszínen tartani, amely az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas. 4.5 A tűzveszélyes tevékenység megkezdése előtt és befejezése után az engedélyt kiadó és a munkát végző személy a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, valamint minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat. 4.6 Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez engedélyt csak a munka várható időtartalmára maximum 5 egymást követő munkanapra szabad kiadni. 4.7 A tűzveszélyes tevékenység helyszínéről, illetve annak 5 -10 m-es körzetéből minden éghető anyagot el kell távolítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a helyi viszonyoktól függően a környezet tűzvédelmét vizes ponyvával, vagy egyéb módon biztosítani kell. 4.8 A tűzveszélyes tevékenységhez kapcsolódó a munkát végzők által ellátandó egyéb intézkedések, feladatok: • a munkahely tisztántartása, a tűz továbbterjedésének megakadályozása; • szükség esetén vízzel való hűtés; • a tűzveszélynek kitett éghető anyagok védelmének meghatározása, védelme; • a hegesztésből, vagy lángvágásból származó megolvadt fémrészek szétfröccsenésének megakadályozása vagy felfogása; • a nagyobb értékű eszközök, berendezések védelme; • a tűzveszélyes tevékenység beszüntetése, bármely rendellenesség esetén. 4.9 A tűzveszélyes tevékenységre szóló engedélyt a munkavégzés helyszínén kell tartani, azt a munkát végző köteles magánál tartani. Az engedélyt egy évig a tűzvédelmi vezető köteles sorszámmal ellátva megőrizni. 4.10 Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység helyét elhagyni, őrizetlenül hagyni, mások felügyeletére bízni szigorúan tilos!


10

4.11 Tilos nyílt lánggal működő tüzelő berendezést, szabadtéri tüzet őrizetlenül hagyni! 5. Dohányzás Az intézmény egész területén dohányozni csak a dohányzásra kijelölt helyiségekben szabad. • Iskola épülete: Dohányzó helyiség. Szabadtér: Féltetős dohányzóhely. • Tanműhely: Szakoktatói irodák, kijelölt szabadtér. 5.1 A dohányzó helyeket az intézmény vezetője jelöli ki és gondoskodik a szükséges felszerelésükről. 5.2 A dohányzásra kijelölt helyet " Dohányzóhely " feliratú táblával kell jelölni. 5.3 Az égő, éghető dohányneműt, cigarettavéget a hamutartóból csak nem éghetőanyagú edénybe, gyűjtőbe szabad kiönteni. 5.4 " A " - " B " tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító járművön, " C " tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni tilos. 6. Anyagok tárolása, raktározása 6.1 A raktárban történő tárolás során ügyelni kell a raktározási szabályok betartására (polcok teherbírása, rakat - egységek képzése, R és S mondatok, valamint az árukezelési jelzések). 6.2 Az " A " és " B " tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt, vagy a "C " - " D " tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együttesen tárolni nem szabad. 6.3 " A " - " B " tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. 6.4 Az öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra hatása hőt fejleszt, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. 6.5 A tetőtérben és a talajszint alatti helyiségekben " A " és " B " tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat tárolni tilos! A világítótest legközelebbi alsó része és a tárolt anyag között legalább 80 cm-es távolságot kell tartani. 6.6 A raktárakban és az irattárban, könyvtárban a papír és egyéb éghető, vagy könnyen gyulladó anyagokat, hulladékot és göngyöleget össze kell takarítani és a kijelölt tároló helyre kell vinni. 6.7 A raktár, könyvtár ajtajára " Tűzveszélyes, dohányozni, nyílt lángot használni tilos!" feliratú táblát kell elhelyezni. 7. Tűzveszélyes folyadékok tárolása, használata 7.1 Az " A " - " B " tűzveszélyességi osztályba tartozó tűzveszélyes folyadékot feldolgozni, felhasználni és tárolni csak az I - II. tűzállósági fokozatba tartozó létesítményekben szabad. A " C. " tűzveszélyességi osztályba tartozó tűzveszélyes folyadék felhasználása és tárolása pedig I-II-III. tűzállósági fokozatú létesítményben történhet. 7.2 A tűzveszélyes folyadékot csak hibátlan állapotú, zárt palackban, hordóban és kannában szabad szállítani, tárolni. A tűzveszélyes folyadékot tartalmazó zárt edényt szállítani és tárolni egymásra rakva nem szabad. 7.3 Az I-II. veszélyességi fokozatba sorolt tűzveszélyes folyadékból fém és műanyag kannában együttesen legfeljebb 60 liter tárolható, ha a helyiségtérfogat 50 m3 -t meghaladja. 7.4 Minden tűzveszélyes folyadékot tartalmazó edényen feltűnő módon jelölni kell az edényben lévő tűzveszélyes folyadék megnevezését, valamint a " Tűzveszélyes" feliratot. Üres edényeket csal ledugaszolva, nyílásukkal felfelé szabad tárolni a töltött edényekre vonatkozó előírások szerint.


11

7.5 Éghető folyadékot, anyagot raktárban átönteni, kimérni, vagy az edényzetet megbontani szigorúan tilos! 7.6 A tűzveszélyes folyadékot tároló helyiségben más anyagot még ideiglenes sem szabad elhelyezni. 7.7 A tároló helyiséget zárva kell tartani. A helyiség tűzvédelmének biztosítására a bejárati ajtó közelében 1 db 6 kg-os porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 7.8 A szabadtéren hordókat elmozdulás ellen rögzítetten és nyílásával fölfelé állítva kell tárolni. Az üres hordókat elkülönítve kell tárolni. 7.9 Az edényeket utántölteni, illetve nagyobb edényből kisebbe átfejteni csak hordószivattyú segítségével szabad. Az edényzetet térfogatának max. 97 %-ig szabad teletölteni. 8. Gázpalackok kezelése, szállítása és tárolása 8.1 Gázpalack kezelésével és szállításával csak olyan személy bízható meg, aki érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. A gázpalackot szállító járművön - üres is - csak elzárt szeleppel és felcsavart szelepvédő sapkával ellátott palack szállítható elmozdulás ellen rögzített állapotban. 8.2 A palackokat egymásra rakni, dobálni, ejteni, ütésnek, vagy terhelésnek kitenni nem szabad. A gázpalack szállításánál, tárolásánál, használatánál gondoskodni kell arról, hogy a palack hőmérséklete legfeljebb 50 oC fok lehet. A járművön a szállító és a rakodó személyen kívül más nem tartózkodhat. 8.3 A gázpalack szelepét minden használat és kiürítés után el kell zárni. A használaton kívüli palackra a szelepvédő sapkát fel kell helyezni. 8.4 Az oxigén palackot zsíros, vagy olajos kézzel megfogni, vagy olajos ronggyal tisztítani zsíros, vagy olajos helyen tárolni, olajos munkaruhában szállítani tilos! 8.5 A különböző gázpalackok csak egymástól elkülönítve függőleges helyzetben az eldőlés ellen biztosítva lezárt szeleppel és felcsavart védősapkával tárolhatók. Az üres palackra rá kell írni, hogy " ÜRES " és a többitől elkülönítve kell tárolni. 8.6 Munkaterületen gázpalackot csak a vele történő munkavégzés ideje alatt szabad tárolni. 8.7 Gázpalack robbanás esetén azonnal értesíteni kell a tűzoltóságot. A vizsgáló bizottság megérkezéséig a gázpalackot abban az állapotban és helyzetben kell hagyni, amelybe a robbanáskor került, a robbanás színhelyét érintetlenül kell hagyni. 8.8 Gázpalackot tárolni, készenlétben tartani csak a kijelölt hegesztőhelyen falhoz rögzítve, vagy palackszállító kocsin szabad. 8.9 A palackkezeléssel megbízott személynek a 10. sz. melléklet szerinti előírásokat is alkalmazni kell. 9. A hegesztési munkák előírásai 9.1 Hegesztési munkát csak vizsgázott hegesztő végezhet, aki érvényes tűzvédelmi szakvizsgával is rendelkezik. 9.2 Csak szabályosan üzembe-helyezett ív és lánghegesztő berendezés használható. 9.3 A gázpalackok kezelésére a 8. pontban leírtak, valamint a 10. sz. melléklet szerint kell eljárni, a palackokat a fűtőtesttől, csővezetékektől, földelésektől és a hegesztés helyétől legalább 2 m-es távolságban kell elhelyezni. 9.4 A lánghegesztő berendezés szerelvényeit a tömlők állapotát, rögzítését és tömítettségét minden munkakezdés előtt a hegesztőnek meg kell vizsgálni. Hibás hegesztő szerelvényekkel, repedezett, szivárgó tömlőkkel dolgozni nem szabad. A hegesztő tömlőket olajtól, zsírtól és egyéb szennyező anyagoktól óvni kell. A hegesztő tömlőket és a pisztolyt sem hegesztés közben, sem hegesztés után nem szabad a gázpalackra ráakasztani, és ott tárolni.


12

9.5 Villamos ívhegesztő berendezés csak megfelelő zárlatvédelemmel és védőföldeléssel ellátott dugaszolóaljzatba csatlakoztatható. 9.6 A hegesztendő tárgyat olajtól, portól vagy más gyúlékony anyagtól meg kell tisztítani. 9.7 A munkahelyet és környezetét (minimum 10 m-es körzet) meg kell tisztítani az éghető anyagoktól, hulladékoktól, az ilyen anyagokat el kell távolítani, vagy biztonságosan le kell takarni. 9.8 A hegesztési hely közelében tűzoltóanyagokat, homokot, legalább egy vödör víz, 1 db 6 kg-os poroltó készüléket kell készenlétben tartani, úgy hogy szükség esetén azonnal használható legyen. 9.9 Ha a hegesztési szintről lehulló salak, szikra, reve, fémolvadék az alsó szintekre, oldalirányba vagy a szabadba kerülve gyújtóforrás lehet, akkor a nyílásokat, áttöréseket, repedéseket nem éghető anyaggal hézagmentesen le kell fedni. 9.10 Minden esetben gondoskodni kell a tűzjelzés lehetőségéről. 9.11 A hegesztés, vagy a vágás helyén a munka befejezése után még legalább egy órán át felügyeletet kell biztosítani. 9.12 A hegesztő berendezést a munka szüneteltetése, vagy befejezése után a kezeléssel megbízott személy köteles üzemen kívül helyezni és elzárni, hogy illetéktelen személy ne férjen hozzá. 9.13 A tanulók hegesztési gyakorlatot csak állandó és közvetlen felügyelet mellett végezhetnek. 10. A közlekedési utakra vonatkozó tűzvédelmi előírások 10.1 A létesítményekben tanítási idő alatt a főbejárati ajtókat állandóan szabadon kell tartani. • Északi főbejárat; • Déli kijárat; • Nyugati kijárat; • Tanműhely főbejárati ajtó; • Tanműhely oldalkijárati ajtók. 10.2 A Keleti kijárati ajtó, valamint a Mellékkijárati ajtók kulcsait a tűzszekrényben külön megjelölve festett lemezcímke + felirattal kell jelölni, amely színjelölést az ajtó zárszerkezete felett (50 x 50 mm festett terület) is el kell helyezni az alábbiak szerint: Keleti kijárati ajtó Főlépcső melletti kijárat Északi mellékkijárat Nyugati kijárat (tornaterem)

Kék színű lemezcímke Sárga színű lemezcímke Zöld színű lemezcímke Fekete színű lemezcímke

Felirat: keleti kijárat Felirat: főlépcső kijárat Felirat: északi kijárat Felirat: nyugati kijárat

10.3 Tűz, vagy katasztrófa esetén az ajtókat a portás köteles kinyitni. 10.4 Tanítási idő alatt a főbejárati kaput zárva kell tartani, kulcsát a portás kezeli, 1 kulcsot a tűzszekrényben kell elhelyezni. A kulcsot vörös színű címkével kell megjelölni. 10.5 A közlekedési utakban, lépcsőkön, előterekben a közlekedést akadályozó torlaszokat, anyagokat elhelyezni nem szabad. 10.6 A létesítmények belső közlekedési útjait úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén az ott tartózkodó személyek akadálytalanul a szabadba távozhassanak. A gépszerelő, forgácsoló tanműhelyekben a közlekedési utakat felfestéssel jelölni kell. 10.3 A létesítmények területén, annak helyiségeiben és szabad terein található valamennyi villamos berendezés kapcsolóját, közmű nyitó- és zárószerkezetét, villámhárítót, tűzjelzőt, tűzvédelmi berendezést, továbbá tűzoltó készüléket eltorlaszolni, az azokhoz vezető utat leszűkíteni, tárolás céljára használni még átmenetileg sem szabad.


13

A villamos főkapcsoló helyiség ajtóját tilos kulccsal bezárni. (tanépület, forgácsoló tanműhely) 10.4 A vészkijárat céljára hasznát ajtóknál küszöböt beépíteni tilos! 10.5 Az üzemeltetés alatt azon helyiségek ajtaját, amelyekben emberek tartózkodnak, lezárni nem szabad. Ha a munka jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell. 10.6 Az iskola épületén belül a közlekedési irányokat, lépcsők használati irányát jelölni kell. A közlekedési irányok betartásáért az ügyeletes nevelők a felelősek. 11. Fűtő és tüzelőberendezések 11.1 Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni. 11.2 A fűtési idény kezdete előtt, valamint a fűtési idény alatt legalább egy alkalommal a fűtőberendezéseket, kéményeket ellenőriztetni kell. Az ellenőrzés elvégzéséért a gazdasági vezető a felelős. 11.2 Az állandó felügyelet nélkül üzemelő, éghető gázzal üzemeltetett fűtőberendezést a kezelési utasításban meghatározottak szerint a kezeléssel megbízott személynek naponta ellenőrizni kell. Vállalkozási megbízás esetén ezt a szerződésben rögzíteni kell. 11.3 Ideiglenes fűtőberendezés alkalmazását és használatát az intézmény igazgatója engedélyezheti. Az elektromos fűtőberendezés üzemeltetésénél a következő szabályokat kell betartani: • Az irodahelyiségekben tartalék fűtőberendezésként olajmelegítős radiátor, hősugárzó, vagy hőtárolós kályha használható. • Ha az elektromos fűtőberendezést nem használják kikapcsolásáról a használója köteles gondoskodni. • A készülék kezelési utasítását a működési helyen el kell helyezni. • Kávéfőzőt, melegítőt, rezsót csak veszélytelen helyen, nem éghető aljzaton, rögzített állapotban lehet elhelyezni, a készülék 1 m-es körzetében éghető, vagy gyúlékony anyaggal dolgozni nem szabad. • A készülék csak felügyelet mellett üzemeltethető. • A fűtőberendezést csak a teljesítményének megfelelő védőföldelt dugaszoló aljzatból szabad üzemeltetni.

12. Szellőztetés, csatornahálózat A tantermek, oktatóhelyiségek szellőztetését ott ahol nincs beépített szellőztető berendezés, természetes szellőztetéssel kell biztosítani. A csatornahálózatba tilos tűzveszélyes anyagot, vagy annak maradványait önteni! (Betartásáéért felelős az anyaggal dolgozó munkavállaló.) 13. Gépek és berendezések 13.1 A gépek mellett csak a zavartalan, folyamatos munkavégzéshez szükséges mennyiségű éghető anyag tárolható. 13.2 A gépek tűzveszélyes folyadékkel történő tisztításánál a csöpögő folyadék felfogására fémtálcát kell használni. A tisztítás után a gép mellett tűzveszélyes folyadék nem tárolható. (Betartásáért felelős a gépet használó, javító munkavállaló és szakoktató.) 13.3 Gépjárművek tárolása esetén azokat úgy kell elhelyezni, hogy a járművek ajtói legalább az egyik oldalon teljes szélességükben nyithatók legyenek. Az egymás mögött álló járművek között legalább 0.80 m távolságot kell tartani.


14

Gépjárművet udvarban az ajtótól, ablaktól, lépcsőtől legalább 2 m távolságra szabad elhelyezni. 14. Világító és villamos berendezések 14.1 A helyiségekben csak elektromos világítás alkalmazható. 14.2 A világító berendezéseken, azok biztonságát csökkentő változtatást átalakítást eszközölni tilos! A lámpatestet, illetve fénycsövet védőburkolat nélkül üzemeltetni tilos! 14.3 A világító berendezéseken, eszközökön éghető díszítő anyagot elhelyezni nem szabad, azt állandóan szabadon, hozzáférhetően tisztán kell tartani. 14.4 A lámpatest 50 cm-es körzetében, továbbá díszítőelemként, vagy árnyékolás céljára éghető anyagot használni nem szabad. Az olyan villamos berendezést, amely használat közben önmagára nézve, vagy a környezetére veszélyes felmelegedést okozhat, csak felügyelet alatt szakaszosan szabad üzemeltetni. 14.5 A hőt is termelő villamos berendezés és az éghető anyag között legalább 0.8 m távolságot kell tartani. 14.6 A villamos berendezéseket rendszeresen meg kell tisztítani az olyan szennyeződésektől, amely a berendezés hőátadási viszonyait befolyásolja, vagy amelytől - az üzemelés alatt – öngyulladás keletkezhet. 14.7 A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység, a napi munka után a főkapcsolójával ki kell kapcsolni, továbbá az időszakos, vagy végleges használaton kívül helyezés esetén a hálózatról le kell szerelni. 14.8 A villamos berendezést csak rendeltetésének, üzemeltetési előírásainak és méretezésének megfelelően szabad használni. Felelős a berendezést használó munkavállaló. 14.9 Az elektromos bővítéseket, változtatásokat a vonalas elektromos terveken minden esetben a szerelést végző köteles átvezetni, vagy a szerelésről rajzot mellékelni. 14.10 Új beépített fogyasztót csak szerelői nyilatkozattal szabad a hálózatra kapcsolni. 14.11 A kiolvadt biztosítóbetét cseréjét csak villanyszerelő szakmunkás végezheti. A betétet javítani, az aljzatot áthidalni szigorúan tilos! Ideiglenes elektromos vezeték használata és erre bármilyen elektromos szerelvény rákötése szigorúan tilos! 14.12 Elektromos készülék vezetékét toldani tilos! Az olyan készüléket, amely hibás, csatlakozóvezetéke sérült, vagy nincsen védőföldelése üzemeltetni tilos! Kivétel a kettős szigetelésű készülékek. (centrifuga, TV. rádió. video.) 14.13 A villamos berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik: • az " A ” és ” B ” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, • a ” C ” tűzveszélyességi osztályban tartozó helyiségekben, szabadtereken legalább hatévenként, • a ” D ” és ” E ” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekbe és szabadterekben legalább kilenc évenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. Az esedékes felülvizsgálat időpontját a tűzvédelmi vezető jelzi az ellenőrzési jegyzőkönyvben. • 14.14 A villamos berendezések, kapcsolók előírás szerinti megjelöléséért a tűzvédelmi vezető felelős. 15. A villám és a statikus feltöltődés elleni védelem A villámvédelem előírt esedékes felülvizsgálatának időpontját a tűzvédelmi vezető jelzi az ellenőrzési jegyzőkönyvben. Felülvizsgálatot a tanépületen 9 évenként, tanműhelyeknél 6 évenként kell elvégezni.


15

16. Tűzoltó berendezések, eszközök, készülékek 16.1 A tűzoltó készülékeket olyan helyen kell elhelyezni, hogy azok tűz esetén könnyen hozzáérhetőek legyenek, helyüket táblával jelölni kell. Elhelyezésüket a Tűzriadó terv helyszínrajzain is fel kell tüntetni. 16.2 Kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni minden létesítményben, az alapterület nagysága és a tevékenység veszélyessége alapján. A kézi tűzoltó készülék 6 kg-os poroltó készülék legyen, kivéve a számítástechnikai tanterem ahol CO2 oltó tűzoltó készüléket kell használni. 16.3 A tűzoltó készülékek számának meghatározása a tűzvédelmi vezető feladata. 17. Tűzjelzés 17.1 A tűz jelzése, az emberi élet mentése és az oltás megkezdése minden állampolgár kötelessége! 17.2 A tűz jelzése az intézményen belül: • élőszóval (hangos " Tűz van! " kiáltással) kell a környezetet riasztani, valamint villanycsengővel szaggatott jelzés adása hosszabb időn keresztül. • a Tűzoltóságot azonnal telefonon kell értesíteni a 105-ös telefonszámon. 17.3 Tűz esetén az alábbiakat kell közölni a tűzoltósággal: • a pontos címet (helység, utca, házszám); • mi, vagy milyen anyag ég, milyen terjedelemben; • fennáll-e emberi élet veszélye; • mi van veszélyeztetve; • ki jelezte a tüzet (név, telefonszám); • továbbá egyértelmű válaszokat kell adni az eseményt felvevő ügyeletes tűzoltó által feltett kérdésekre. 17.4 A tűzoltást a tűzoltóság megérkezéséig az intézményben tartózkodó vezető, tanműhelyben szakoktató köteles irányítani a Tűzriadó tervnek megfelelően. Legfontosabb feladat a tanulók és a munkavállalók kimentése és biztonságos elhelyezése. A tantermek gyors elhagyásának megszervezéséért, a tanulók menekülésének irányításáért, a létszámadatok, sérültek számának közléséért a foglalkozást tartó nevelő felelős. A gyülekezési helyen a tanulók létszámát a foglalkozásvezető ismételten köteles ellenőrizni, és a kiürítés vezetőjével közölni. Ezt követi a tűz továbbterjedésének megakadályozása és az anyagi javak mentése a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel. 17.5 Tűz esetén mindig csak annyi munkavállaló legyen az esemény helyszínén, amennyire a mentéshez és a tűzoltáshoz szükség van. 17.6 A tűz oltása után mindent változatlanul kell hagyni a tűzvizsgálat és a kármegállapítás sikeres lefolytatása érdekében. 18. Zárással kapcsolatos teendők 18.1 Minden munkavállaló a saját területén a tevékenysége befejezése után (elméleti oktatás, sportfoglalkozás, gyakorlati foglalkozás, karbantartás, takarítás stb.) köteles ellenőrizni: • a rend és a tisztaság meglétét; • a keletkezett, tüzet okozható hulladék eltávolítását; • a közlekedési utak és kijáratok szabadon tartását; • az energia ellátó főelzáró szerelvények és a feszültségmentesítő kapcsolók elzárását; • elektromos berendezések (kivétel hűtőszekrény) kikapcsolását.


16

Amennyiben rendellenességet észlel azt köteles megszüntetni, vagy a megszüntetésre intézkedést kérni a munkahelyi vezetőjétől. 19. A tűzvédelmi oktatások rendje, és témakörei 19.1 Az oktatások rendje 19.1.1 Minden munkavállalót a munkába állás előtt, más munkakörbe, illetve területre történő áthelyezéskor tűzvédelmi oktatásba kell részesíteni. 19.1.2 Évente ismétlődő tűzvédelmi oktatást, továbbképzést kell tartani a tanév megkezdésekor. 19.1.2 A tűzvédelmi oktatást elméleti és gyakorlati formában kell megtartani. 19.1.3 A munkavállalók tűzvédelmi oktatását a tűzvédelmi vezető köteles megtartani, a munkába állított munkavállalók oktatásáról nyilvántartást vezet. 19.2 Az oktatások fő témakörei: • A Tűzvédelmi törvény és végrehajtási előírásai. • A Tűzvédelmi szabályzat előírásai. • A tűzjelzés módja és a rendelkezésre álló lehetőségek. • A tűz esetén követendő magatartás. • A tűzoltó készülékek használatának előírásai, gyakorlati alkalmazásuk. • Katasztrófavédelmi prevenciós program. • A tűzvédelmi előírások megszegésének következményei. 20. A tűzvédelmi dokumentációk 20.1 A tűzvédelemmel kapcsolatos ügyiratokat a tűzvédelmi vezető külön erre a célra rendszeresített iratgyűjtőben köteles gyűjteni. Az iratgyűjtőben kell elhelyezni: • A Tűzvédelmi Szabályzat és mellékleteit. • A tűzvédelmi hatóság által megtartott ellenőrzések, bejárások jegyzőkönyveit. • A tűzvédelmi szemle jegyzőkönyveit és a hiányosságokkal kapcsolatos intézkedések dokumentációit. • A munkavállalók oktatásával kapcsolatos nyilvántartásokat. • A munkavállalók szakvizsgájával kapcsolatos nyilvántartásokat. • A hegesztő berendezések időszakos ellenőrzéséről készült jegyzőkönyveket. • A tűzoltó-technikai eszközök nyilvántartását, ellenőrzésükről készült jegyzőkönyvet. • A tűzriadóról készült jegyzőkönyveket. 20.2 A Tűzvédelmi Szabályzat az iskolai számítógépes rendszeren is megtekinthető a Szabályzatok könyvtárban a Tűzvédelem alkönyvtárban.. 20.3 A dokumentációkat a tűzvédelmi vezető személyében bekövetkezett változás esetén jegyzőkönyvileg át kell adni, illetve át kell venni az előírások további végrehajtása céljából.


17

21. Hatályba léptető rendelkezések: 21.1 A Tűzvédelmi Szabályzatot készítette: Kulcsár János tűzvédelmi vezető: ............................................................... Készült: 10 db sorszámozott példányban 21.2 A Tűzvédelmi Szabályzat 1-1 példányát kapják: • igazgatóhelyettes, • gazdasági vezető, • gyakorlati oktatásvezető, 21.3 A Tűzvédelmi Szabályzat 1- 1 példányát ki kell függeszteni: • tanári, • tűzszekrény, • gépszerelő tanműhely, • forgácsoló tanműhely. 21.4 Egy példányt irattárban kell helyezni. 21.5 A Tűzvédelmi Szabályzatot minden munkavállalóval meg kell ismertetni. A Tűzvédelmi Szabályzat előírásait 2004. szeptember 01. hatállyal elrendelem.

Marcali, 2004. szeptember 01. ……………………… Bodrogi Csaba igazgató


18

1. sz. melléklet

TŰZRIADÓ TERV Iskola

1. 2.

2.1

2.2

3. 3.1

3.2

3.3

A tűz jelzése: A tüzet észlelő személy köteles a tüzet jelezni, és azt jelenteni. A tűzjelzés módja: Hangos " tűz van " kiáltással kell a környezetet riasztani, valamint villanycsengővel szaggatott jelzés adása hosszabb időn keresztül többszöri ismétléssel. A tűzesetet azonnal be kell jelenteni telefonon a Tűzoltóságnak a 105 -ős telefonszámon. Telefonon jelenteni kell: A tűz pontos helyét (Szakképző Iskola, Marcali Hősök tere 3.). Mi ég. Mi van veszélyeztetve a tűz terjedése esetén. Emberélet van-e veszélyben. Ki jelezte a tüzet, név, telefonszám. Iskola telefonszáma: 412-065. A tűzesetről értesíteni kell: Bodrogi Csaba igazgató: 313-112 Nagy József igazgatóhelyettes: 314-046 Kulcsár János tűzvédelmi megbízott: 421-832 A tűz oltása és a mentés: Az igazgatóhelyettes a kiürítés vezetője. A kiürítés vezetőjének feladata: Megszervezi a személyek (tanulók) mentését a veszélyeztetett területről. A személyeket az utcára és az udvarra kell irányítani az Épület-elhagyási terv alapján. Megszervezi a tűz oltását a rendelkezésre álló kézi tűzoltó készülékek felhasználásával (lehetőleg a nevelők és fiúk kijelölésével). Ellenőrzi az épületet elhagyók létszámát. Az épület kiürítése után gondoskodik a tűzvédelmi főkapcsoló lekapcsolásáról. Gondoskodik a rend és a fegyelem fenntartásáról. Intézkedik a sérültek ellátására, mentők értesítéséről (telefonszáma: 104). Feladata a Tűzoltóság megérkezése után: Jelentkezik a Tűzoltóság parancsnokánál. Átadja a Tűzriadó terv - et. Tájékoztatja az addig végzett mentési és oltási munkálatokról. Utasításai szerint jár el. A munkavállalók a tűzoltóság megérkezéséig a tűzoltó készülékekkel, eszközökkel kötelesek a tűzoltást megkezdeni. A veszélyeztetett helyről lehetőség szerint az éghető, de még nem égő anyagokat kimenteni.


4.

5.

19

A tűzoltás utáni teendők: A tűz eloltása és a tűzoltóság elvonulása után a helyiséget (tűz helyszínét) érintetlenül kell hagyni, amíg az illetékes hatóságok a tűzvizsgálatot el nem végzik. A tűzvizsgálat végrehajtásához a hatóság részére mindenki köteles a kért felvilágosítást megadni. Gondoskodni kell a kimentett tárgyak, értékek őrzéséről. A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint évente gyakoroltatni kell. Eredményét írásban kell rögzíteni.

Marcali, 2004. szeptember 01.

……………………………... Kulcsár János tűzvédelmi vezető

……………………………... Bodrogi Csaba igazgató


20 2. sz. melléklet

TŰZRIADÓ TERV Tanműhely

1. 2.

2.1

2.2

3. 3.1

3.2

3.3

A tűz jelzése: A tüzet észlelő személy köteles a tüzet jelezni, és azt jelenteni. A tűzjelzés módja: Hangos " tűz van " kiáltással kell a környezetet riasztani, valamint villanycsengővel szaggatott jelzés adása hosszabb időn keresztül többszöri ismétléssel. A tűzesetet azonnal be kell jelenteni telefonon a Tűzoltóságnak a 105 -ős telefonszámon. Telefonon jelenteni kell: A tűz pontos helyét. Mi ég. Mi van veszélyeztetve a tűz terjedése esetén. Emberélet van-e veszélyben. Ki jelezte a tüzet, név, telefonszám. Gépszerelő tanműhely telefonszáma: 410-120. A tűzesetről értesíteni kell: Bodrogi Csaba igazgató: 313-112 Kulcsár János tűzvédelmi megbízott: 421-832 A tűz oltása és a mentés: Az tanulócsoport szakoktatója a kiürítés vezetője. A kiürítés vezetőjének feladata: Megszervezi a személyek, tanulók mentését a veszélyeztetett területről. A személyeket az udvarra kell irányítani az Épület-elhagyási terv alapján. Megszervezi a tűz oltását a rendelkezésre álló kézi tűzoltó készülékek felhasználásával. Ellenőrzi az épületet elhagyók létszámát. Az épület kiürítése után gondoskodik a tűzvédelmi főkapcsoló lekapcsolásáról, a földgáz közművezeték főcsapjának elzárásáról. A veszélyeztetett gázpalackok biztonságos elhelyezéséről. Mezőgazdasági erőgépek biztonságos helyre történő áthelyezéséről. Gondoskodik a rend és a fegyelem fenntartásáról. Intézkedik a sérültek ellátására, mentők értesítéséről (telefonszáma: 104). Feladata a Tűzoltóság megérkezése után: Jelentkezik a Tűzoltóság parancsnokánál. Átadja a Tűzriadó terv -et. Tájékoztatja az addig végzett mentési és oltási munkálatokról. Utasításai szerint jár el. A munkavállalók a tűzoltóság megérkezéséig a tűzoltó készülékekkel,


4.

5.

21

eszközökkel kötelesek a tűzoltást megkezdeni. A veszélyeztetett helyről lehetőség szerint az éghető, de még nem égő anyagokat kimenteni. A tűzoltás utáni teendők: A tűz eloltása és a tűzoltóság elvonulása után a helyiséget (tűz helyszínét) érintetlenül kell hagyni, amíg az illetékes hatóságok a tűzvizsgálatot el nem végzik. A tűzvizsgálat végrehajtásához a hatóság részére mindenki köteles a kért felvilágosítást megadni. Gondoskodni kell a kimentett tárgyak, értékek őrzéséről. A Tűzriadó tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint évente gyakoroltatni kell. Eredményét írásban kell rögzíteni.




3. sz. melléklet


22 I. számú

TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS Mezőgazdasági munkák A mezőgazdasági munkálatok végzése során az alábbi tűzvédelmi szabályok betartását rendelem el:

Aratás 1. Kalászos termény betakarítását először az utak mentén kell elkezdeni. 2. A betakarítást követően a táblát 3 m széles védőszántással kell körbekeríteni. 3. A gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad. 4. Az arató-cséplő gépeket statikus feltöltődés elleni védelemmel kell ellátni.




23 4. sz. melléklet II. számú

TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS Textil és bőripari munkaterem

A helyiségeket " C " tűzveszélyességi osztályba sorolom. A munkavégzés során az alábbi tűzvédelmi szabályok betartását rendelem el. 1. A munkateremben csak a napi tevékenységhez szükséges mennyiségű termék tárolható. 2. Ragasztóanyagból, oldószerből max.1-1 liter bontható meg, maximum 10 liter tárolható a tűz és robbanásveszélyes anyagból eredeti zárt csomagolásában az erre a célra rendszeresített " Tűz és robbanásveszélyes" feliratú vaslemez szekrényben. A technológiai folyamathoz a tanulóknak kiadagolt ragasztóanyagot csak erre a célra rendszeresített fém edényzetben lehet az asztalon tartani. 3. Oldószerekkel történő munkavégzés során intenzív szellőztetésről kell gondoskodni. Nyílt láng használata tilos! 4. A szakoktatónak a foglalkozás végén az anyagmaradékokat össze kell gyűjteni, a helyiséget áramtalanítani kell. A maradék ragasztó és oldószereket csomagolásukba visszatöltve a 2.sz. pontban jelölt helyen elhelyezve szabad csak tárolni. 5. Vasalást csak a kijelölt helyen lehet végezni. Meleg kézi-vasalót csak a kialakított vasalótartóra szabad lehelyezni. Üzemelő kézi-vasalót őrizetlenül hagyni tilos! 6. Elektromos főkapcsolókat, közlekedési utakat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.




24

5. sz. melléklet III. számú

TÜZVÉDELMI UTASÍTÁS Női és férfi öltözők tűzvédelmi előírásai

Az öltözőket " D " tűzveszélyességi osztályba sorolom. Az öltözők használata során az alábbi tűzvédelmi szabályok betartását rendelem el. 1. Az öltözőkben tartózkodni csak a munkaidő illetve tanulók esetében a tanóra vagy a gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt és után átöltözés céljából szabad. 2. Az öltöző helyiségben csak a személyes ruhaneműk és használati tárgyak tárolhatók. Csak biztonsági lakattal lezárt szekrényben tárolható munkaruha. 3. Az öltözőbe tűzveszélyes anyagot bevinni vagy ott tárolni tilos! 4. Kávéfőzőt, villamos melegítő eszközt üzemeltetni, használni tilos! 5. Az öltözők bejáratát, ha abban személyek, tanulók tartózkodnak szabadon kell hagyni, azt bezárni tilos! 6. A tanóra, gyakorlati foglalkozás végén a világítás lekapcsolásáért a foglalkozást vezető, a munkaidő végén az öltözőt elhagyó munkavállaló felelős. 7. Az öltözőben nyílt láng használata és a dohányzás tilos!




25 6. sz. melléklet IV. számú

TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS Tanári szoba, tanterem, szertár és irodahelyiség

A helyiségeket a " D " tűzveszélyességi osztályba sorolom. A helyiségekben a következő tűzvédelmi előírások betartását rendelem el. 1. A helyiségben a berendezési tárgyakat, anyagokat oly módon kell elhelyezni, hogy a gyalogos közlekedéshez elegendő szélességű hely maradjon, hogy a mozgás és a közlekedés mindig biztosítva legyen. Az ajtók teljes szélességben nyithatók legyenek. 2. A helyiségben csak annyi éghető anyagot szabad tartani, lehetőleg szekrényben vagy polcon elhelyezve, ami a folyamatos tevékenységhez feltétlenül szükséges. 3. A helyiségben tűzveszélyes folyadékot tárolni tilos! 4. A helyiségben elhelyezett író-, számító, stb. gépek tűzveszélyes folyadékkal történő tisztítása, karbantartása alatt nyílt láng használata és a dohányzás tilos! 5. Írószereket és iratokat a szekrény tetején csak rendezetten lehet tárolni. 6. A helyiségekben fűtőtestek közelében éghető anyagot, berendezési tárgyat csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok felülete 60 oC -nál jobban fel ne melegedjen. 7. Az elektromos berendezésekre azokhoz nem tartozó idegen tárgyat sem díszítő, sem egyéb célból elhelyezni, felakasztani nem szabad. 8. A munkaidő befejezésekor a munkavállalók kötelesek meggyőződni arról, hogy az elektromos berendezéseket kikapcsolták és a tűz keletkezésének lehetősét átvizsgálva, azt kizárva hagyták el a helyiséget. 9. Minden tüzet, még az eloltottakat is jelenteni kell a tűzoltóságnak.

Az utasításban foglaltak be nem tartása fegyelmi és kártérítési eljárást von maga után.




26

7. sz. melléklet V. számú

TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS Iskolai rendezvények

Az iskolai rendezvényeken az alábbi tűzvédelmi szabályok betartását rendelem el.

1. Azoknak a helyiségeknek az ajtaját, amelyben személyek nem tartózkodhatnak be kell zárni. 2. A helyiséget (tornatermet) úgy kell berendezni, hogy a kijárat irányában legalább 2.0 méter széles közlekedési út maradjon. 3. A tanulók és a látogatók közlekedésére szolgáló kijárati ajtók zárjait ki kell nyítani, amíg az intézményből a közönség el nem távozik. Az ajtók nyitásáért és zárásáért a gondnok a felelős. 4. A kijárati ajtókat lezárni nem szabad. 5. A rendezvény befejezése után az ügyeletes nevelők kötelesek az intézményt átvizsgálni és a tüzet okozó szabálytalanságokat megszüntetni.




27

sorszám:.....................

8. sz. melléklet Engedély Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez

Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet a következő feltételek mellett engedélyezem: 1. A munka megnevezése: ........................................................................................... .................................................................................................................................. 2. A munkavégzés helye: ............................................................................................. .................................................................................................................................. 3. A munka az alábbi szabályok betartásával végezhető: 3.1 A tűzveszélyes tevékenység helyszínéről, illetve annak 5 -10 m-es körzetéből minden éghető anyagot el kell távolítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a helyi viszonyoktól függően a környezet tűzvédelmét vizes ponyvával vagy egyéb módon biztosítani kell. 3.2 A tűzveszélyes tevékenységhez kapcsolódó a munkát végzők (min. 2 fő) által ellátandó egyéb intézkedések, feladatok: - a munkahely tisztántartása, a tűz továbbterjedésének megakadályozása, - tűzoltó-felszerelések helyszínen tartása, szükség esetén vízzel való hűtés, - a tűzveszélynek kitett éghető anyagok védelmének meghatározása, védelme, - a hegesztésből vagy lángvágásból származó megolvadt fémrészek szétfröccsenésének megakadályozása vagy felfogása, - a nagyobb értékű eszközök, berendezések védelme, - a tűzveszélyes tevékenység beszüntetése, bármely rendellenesség esetén. 3.3 A tűzveszélyes tevékenységre szóló engedélyt a munkavégzés helyszínén kell tartani, azt a munkát végző köteles magánál tartani. 3.4 Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység helyét elhagyni, őrizetlenül hagyni, mások felügyeletére bízni szigorúan tilos!

4. Külön előírások: ........................................................................................................ .......................................................................................................................................

Marcali, ........................................

.................................................. engedélyező neve

Az engedély előírásait és a tűzvédelemre vonatkozó tudnivalókat tudomásul veszem és betartom:

Marcali. .......................................

........................................................ munkavezető

........................................................... munkavállaló


28

Módosítás 9. sz. melléklet

Marcali Szakképző Iskola Tűzveszélyességi osztályba sorolása

Összesítés Létesítmények

Alapterület m2

Tűzveszélyességi osztályok A

Iskola tanügyi épület Iskolai tanműhely Gépszerelő tanműhely Összes alapterület % Szabadtér

Tűzveszélyességi osztály:

1849 1008,5 905 3762,5 100

D

C 18 218

D 1688 3,5 592 743 3,5 236 3023 0,09 6 80 E tűzveszélyességi osztály

E 143 195 162 500 14


29

ISKOLA TANÜGYI ÉPÜLET ÖSSZESÍTÉSE Egység

Alapterület m2

Tűzveszélyességi osztály C

1. Alagsor 2. Földszint 3. Emelet Összes alapterület %

183 1008 658 1849 100

18 24 42 2

D 165 895 604 1664 90

E 18 95 30 143 8

Tűzveszélyességi osztály: D

1. ALAGSOR: 183 m2 (Tanügyi épület) Helyiség Ifjúsági klub Szertár WC Közlekedő Raktár Raktár haszn. kívül Össz. alapterület %

Alapterület m2 100 20 3 15 35 10 183 100

Tűzveszélyességi osztály C D 100 20

E

3 15 35 10 165 90.2

18 9.8


30

2. FÖLDSZINT:1008 m2 (Tanügyi épület) Helyiség

Alapterület m2

Tűzveszélyességi osztály D 20 12 12 48 12 14 48

C Igazgatói iroda Iroda, tárgyaló Iroda helyettesi Tanári Iroda isk. titk. Gyak. oktv. iroda Számítógép terem WC tanári Porta Előtér Nyelvi labor Közlekedő Előadó Közl.D.-i kijárat Fizika szertár Fizika előadó Közl. keleti bejárat Könyvraktár Fiú leány WC Fiú öltöző Leány öltöző Büfé Sportszertár Tanári öltöző női Tanári öltöző ffi Közlekedő Közlekedő Tornaterem Folyosó Főkapcsoló Össz. alapterület %

20 12 12 48 12 14 48 12 6 13 27 20 27 10 18 66 12 18 30 48 48 18 18 12 12 6 12 310 95 4 1008 100

E

12 6 13 27 20 27 10 18 66 12 18 30 48 48 18 18 12 12 6 12

18 2

310 95 4 895 88

95 10


31

3. EMELET: 658 m2 (Tanügyi épület) Helyiség G. tanterem Szertár Előadó terem Eszközraktár B. tanterem N. tanterem. Szertár Könyvtár V. tanterem Rajz szertár Rajz terem Számítástechnikai terem Számtek. szertár Fiú, leány WC Forg. szertár Forg. tanterem Magyar szertár Magyar tanterem Matematika tanterem Matem. szertár Folyosó Össz. alapterület %

Alapterület m2 24 12 18 18 38 42 12 24 48 18 72 24 10 30 12 30 12 40 42 15 117 658 100

Tűzveszélyességi osztály C D 24 12 18 18 38 42 12 24 48 18 72 24

E

10 30

24 4

12 30 12 40 42 15 117 604 91

30 5


32

Marcali Szakképző Iskola iskolai tanműhely Helyiség

Száma

Alapterülete m2

Tűzveszélyességi osztály A

Öltöző Vizesblokk Iroda szakoktatói Bőrdíszműves terem Közlekedő Gázfogadó TMK műhely Raktár Oktatóterem Raktár Kazánház Marós m. Zsibongó Tanműhely Szerszámraktár Hegesztő hely Tanműhelyvezető iroda CNC terem Nőiruha készítő terem Raktár, daraboló Raktár Szabászat Raktár Összes alapterület %

1 2. 19. 3. 4.

Tűzveszélyességi osztály:

D

8. 9. 14. 15. 18. 21. 22. 23. 25. 26. 27. 29. 30. 31. 32. 33

27 50 19 57 145 3.5 37 30 46 27 42 85 59 92 11 11 16 22 113 38 10 38 30 1008.5 100

C

D 27

E 50

19 57 145 3.5 37 30 46 27 42 85 59 92 11 11 16 22 113 38 10 38 3.5 0.3

218 22

30 592 58.3

195 19.4


33 Marcali Szakképző Iskola gépszerelő tanműhely

Helyiség

Sorszám

Alapterület m2

Tűzveszélyességi osztályok C

Raktár (villanyszerelő) Raktár (kőműves) Öltöző (tanulói) WC Fürdő Öltöző (tanulói) Iroda Folyosó Gépszerelő tanműhely Gépterem Anyagraktár Alapképző műhely Gépszín Összes alapterület %

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11 12 12

Tűzveszélyességi osztályba sorolás:

80 100 20 12 12 12 8 16 225 45 18 225 120 905 100

D 80 100 20

E

12 12 12 8 16 225 45 18 225 743 82

120 162 18

D

A felülvizsgálat utáni módosítást készítette: Marcali, 2008. 01. 05. Kulcsár János tűzvédelmi vezető: ……………………………………………….

Jóváhagyta: Marcali, 2008. 01. 05.

…………………………………….. Bodrogi Csaba igazgató

Készült: 3 példányban



Tűzoltó készülékek ellenőrzési és javítási nyilvántartása: 200... év MSZ EN 3 szerinti hordozható kézi tűzoltó készülékek Ellenőrzés gyakorisága: Alapellenőrzés évente: Megbízott szolgáltató: Király Fivérek Készenlétben tartói vizsgálat: Negyedévente (MSZ EN-3) Létesítmény megnevezése: Marcali Szakképző iskola tanügyi épület Alapellenőrzés időpontja: 200……………..

S.sz

………………………………… aláírás Ellenőrzés időpontja N. év.

A tűzoltó készülék

. típusa

gyári száma

Aláírás

készenléti helye

I.

II.

III.

Javítás IV.

Megjegyzés



GÁZPALACKOK SZÁLLÍTÁSA, TÁROLÁSA ÉS KEZELÉSE 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1.1. Gázpalack: olyan fémből, fémből és kompozitból, vagy kompozitból készült nyomástartó edény, amely sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok tárolására és szállítására szolgál, és a gáztöltési, illetve felhasználási helye nem azonos. A gázpalack űrtartalma legfeljebb 150 liter, átmérője legfeljebb 420 mm, valamint a hosszának és külső átmérőjének az aránya legfeljebb 10. 1.2. Gázpalacktelep: változó számú - közös csővezetékre, központi nyomásszabályozóval felszerelt - palackból összeállított gázforrás. 1.3. Gázpalackköteg: olyan egymáshoz és szilárd fémkerethez rögzített gázpalackok, amelyek kivezető csatlakozásai megfelelő szerelvényekkel és csővezetékekkel vannak összekötve, és közös elzáró szerelvénnyel vannak felszerelve. 1.4. Sűrített gáz: a vonatkozó műszaki követelményrendszer meghatározása szerint. 1.5. Cseppfolyósított gáz: a vonatkozó műszaki követelményrendszer meghatározása szerint. 1.6. Elnyeletett gáz: a vonatkozó műszaki követelményrendszer meghatározása szerint. 1.7. Mérgező gáz: az élőlények egészségét belélegzés útján vagy egyéb módon (pl. bőrön keresztül felszívódva) károsító gáz. 1.8. Maró hatású gáz: olyan gáz, amely az élő szervezetet roncsolja, illetve egyes fémek szövetszerkezetét megbontja vagy úgy módosítja, hogy az adott fém szilárdsági tulajdonságai megváltoznak. 1.9. Éghető gáz: az égést tápláló közeggel hőt termelő kémiai folyamatban egyesülő gáz. 1.10. Égést tápláló gáz: olyan gáz, amely az éghető közeggel exoterm kémiai reakcióban egyesül. 1.11. Üzemeltetés: a gázpalackok szállítása, tárolása, készenléti állapota és a gázpalackban lévő gáz felhasználása. 1.12. Tárolás: a töltött vagy üres, de nem veszélytelenített gázpalackok huzamosabb ideig történő raktározása. Tárolásnak számít a gázpalackok készenléti állapota is. Megjegyzés: A gázpalackok tárolhatók zárt térben, illetve szabad téren. Szabadtéri tárolóknak minősülnek azok is, amelyek legalább egy oldalról nyitottak. 1.13. Készenléti állapot: a felhasználási helyeken a munkálatok további folytatásához előkészített gázpalackok tárolása. Készenléti állapotnak kell tekinteni a töltővállalatok szabadtéri területein a töltést követően a kiszállításig elhelyezett gázpalackok átmeneti tárolását is. 1.14. Töltött palack: e szabvány értelmében töltött gázpalacknak számít a rendeltetés szerinti töltettel részben vagy a megengedett mértékig töltött palack. 1.15. Üres palack: e szabvány szempontjából üres gázpalack a megengedett mértékű nyomásig ürített palack. 1.16. Veszélytelenített gázpalack: a töltettől mentesített gázpalack. 1.17. Légcsere: az a szám, amely megmutatja, hogy a helyiség levegője hányszor cserélődik ki egy órai időtartam alatt. 1.18. Biztonsági távolság: a gázpalackok és a szomszédos berendezések, létesítmények vagy épületek között betartandó távolság.


36

1.19. Veszélyességi övezet: e szabvány alkalmazása szempontjából a zárt térben vagy szabadtéren tárolt gázpalackok körüli védőtartomány, ahol gázszivárgás következtében tűz-, tűz- és robbanásveszélyes, egészségre és környezetre ártalmas légtér kialakulása nem zárható ki. 2. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 2.1. A gázpalackot (a továbbiakban: palack) csak akkor szabad forgalmazni, ha - a jogszabály szerinti érvényes használati engedélye van, - jelölései épek és egyértelműek, - nem sérült, - gáztömör, - szerelvényei hibátlanok, sértetlenek, - nincs rajta veszélyt okozó szennyeződés. 2.2. A palackot sérültnek kell tekinteni, ha - legalább 1 m magasságból kemény talajra (kő, beton, aszfalt stb.) esett, - égésnyomok látszanak rajta, - éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van, - a szállítójárművet közlekedési baleset érte, átalakítás nyomai észlelhetők. Az üzemeltetés (pl. szállítás, felhasználás) során keletkezett sérülésről az illetékes töltővállalatot (cseretelepet) tájékoztatni kell. 2.3. A jogszabály szerinti megjelölésen kívül a palackon más időálló jelet, illetve számot feltüntetni, vagy a meglévő jeleket megváltoztatni csak hatósági engedéllyel szabad. 2.4. Palackköteget csak a hatóság részéről lebélyegzett érvényes adattáblával szabad üzemeltetni. 2.5. A palackot (az üres palackot is) csak lezárt szeleppel és szelepvédővel (védősapka, védőkengyel stb.) szabad tárolni és szállítani. Ezen túlmenően felcsavart záróanyával kell tárolni és szállítani azokat a menetes csatlakozású palackokat, amelyek töltete - mérgező, - maró, tűz- és robbanásveszélyes. Kivételt képeznek a csatlakozószerelvényekkel felszerelt és a 4.6. szakasz szerint szállított palackok. A palackkötegeket lezárt szerelvényekkel és felcsavart záróanyával kell tárolni és szállítani. Nem vonatkozik ez az előírás a korábban nem töltött vagy veszélytelenített palackokra. 2.6. Csak a töltővállalatnak szabad - nehezen nyitható, korrodált szelepű palackot nyomásmentesíteni, - a palackszelepet cserélni, javítani, - a palackokat veszélyteleníteni, - a gázokat egyik palackból a másik palackba áttölteni. 2.7. A lejárt használati engedélyű palackot veszélyteleníteni kell. 2.8. A töltött palackot a természetes és a mesterséges hőforrásoktól úgy kell védeni, hogy hőmérséklete legfeljebb 323 K (50 °C) legyen. 2.9. A palackot a káros mechanikai és kémiai hatásoktól védeni kell. 2.10. Befagyott szelepű vagy lefagyott palackot csak legfeljebb 313 K (40 °C) hőmérsékletű vízzel szabad melegíteni. 2.11. A palack szelepét és csatlakozószerelvényeit nem szabad zsír-, illetve olajtartalmú vagy könnyen gyulladó anyaggal tömíteni, kezelni. A felhasznált tömítőanyag a használatos gázfajtának feleljen meg. Az oxigén-, illetve a pentánállóság követelményének való megfelelősséget igazolni kell.


37

2.12. A palackokat, különös tekintettel az oxigénpalackra, nem szabad zsíros vagy olajos kézzel, illetve ezekkel szennyezett ruhában kezelni, és zsíros vagy olajos ruhával tisztítani. 2.13. A palackok vagy palackköteg szelepét nem szabad gyors mozdulattal nyitni. A szelep rendeltetésszerű működtetéséhez segédeszközt használni nem szabad. 2.14. A palackok üzemeltetése az élet-, a vagyon- és a környezetbiztonságot ne veszélyeztesse. 2.15. A palackokat üzemeltetéskor eldőlés ellen biztosítani kell, kivéve, ha a palackok egymás mellett nagyobb csoportokban kerülnek felállításra. 2.16. A mérgező, maró és/vagy cseppfolyósított gázokat tartalmazó palackokra vonatkozó intézkedéseket a kezelési utasításban kell rögzíteni. 2.17. Mérgező, maró hatású, egészségre és környezetre veszélyes gázok csak abban az esetben importálhatók, ha veszélytelenítésük belföldön megoldható, vagy a kiürült, illetve lejárt forgalmazási engedélyű palack visszavételét a külföldi fél szerződésben garantálja. 2.18. A palackon vagy szerelvényeinek környezetében keletkező tűz esetén először az éghető gázt, majd a többi veszélyeztetett palack szelepét haladéktalanul el kell zárni, és a tűz oltását meg kell kezdeni. 2.19. Tűz esetén a palackokat a tűzből, illetve a tűzzel veszélyeztetett területről el kell távolítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a palackok veszélyes mértékű felmelegedését védett helyről történő folyamatos hűtéssel kell megakadályozni. 2.20. Palacktűz és -robbanásesetén az üzemeltető a következő szervezeteket köteles értesíteni: - a tűzoltóságot, - a területi Műszaki Biztonsági Felügyeletet, - a területi Munkavédelmi Felügyeletet, - bányászati tevékenység esetén a területileg illetékes Bányakapitányságot és - a töltővállalatot. Jelentős anyagi kár és/vagy személyi sérülés, haláleset esetén értesíteni kell: - a mentőszolgálatot és - a rendőrkapitányságot. 2.21. A tűzoltóság megérkezésekor tájékoztatást kell adni a palackok jelenlétéről, azok darabszámáról, fajtájáról és elhelyezkedésükről. 2.22. A tűzbe került, megégett, felületén felhevült vagy a használat közben egyéb módon sérült palackokat elkülönítetten kell kezelni. Ezekről a palackokról gyári számuk szerint nyilvántartást kell készíteni. Az üzemeltető a sérült palackokat a töltővállalatnál vagy annak cseretelepén a nyilvántartással és a felvett jegyzőkönyvvel együtt, azokkal egyezően köteles leadni. 3. PALACKOK TÁROLÁSA, RAKTÁROZÁSA 3.1. Általános előírások 3.1.1. Palackokat nem szabad tárolni nehezen megközelíthető, a személyi közlekedést és a mentést akadályozó helyeken, továbbá - talajszint alatti helyiségekben, - lépcsőkön, lépcsőházakban, folyosókon, szűk udvarokban, átjárókban, vagy azok közvetlen környezetében, - garázsokban. 3.1.2. A palacktárolók padozata vízszintes, egyenletes, csúszásmentes, és megfelelő teherbírású legyen, valamint feleljen meg a vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak. 3.1.3. A palacktárolók környezetében segélykérő berendezés legyen.


38

3.1.4. A palacktárolókban tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a vonatkozó szabályzat szerint. 3.1.5. A levegőnél nehezebb és cseppfolyósított gázokat tartalmazó palackok tárolóhelyein, valamint azok biztonsági távolságán belül ne legyenek árkok, csatornák, folyadékzárak nélküli csatornalefolyók, pincebejáratok, vagy egyéb nyitott összeköttetések pincehelyiségekkel, kémények tisztító- vagy egyéb nyílásaival. 3.1.6. Éghető gázok palackjainak veszélyességi övezetében ne legyenek gyújtóforrások. 3.1.7. Éghető gázokat tartalmazó palackok veszélyességi övezetén belül a tároló üzemeltetéséhez szükséges járművek közlekedhetnek, ha a közlekedési útvonalban nincs veszélyes gázkoncentráció. 3.1.8. A palackot éghető anyaggal együtt tárolni nem szabad. 3.1.9. A különféle gázokat tartalmazó palackokat, valamint a töltött és üres palackokat egymástól elkülönítve kell tárolni. 3.1.10. Szabad- és zárt téri palacktároló helyeken és azok 5 m-es körzetében dohányozni és nyílt lángot használni nem szabad. 3.1.11. A palacktárolókat veszélyt jelzőtáblákkal (a tűzvédelmi jelzőtáblákra vonatkozó műszaki követelmények szerint) kell ellátni, amelyek utaljanak a tárolt gázok tulajdonságaiból adódó veszélyhelyzetekre. 3.1.12. A palackokon elhelyezett figyelmeztető címkék az M1. függelék szerint. 3.1.13. A palacktárolók illetéktelen behatolás ellen védettek legyenek. 3.1.14. Cseppfolyósított, éghető és mérgező gázokkal töltött palackokat álló helyzetben szabad készenlétben tartani vagy tárolni. 3.1.15. A gázok felhasználásának a helyén csak a napi munkához szükséges gázmennyiséget tartalmazó palackokat szabad tárolni. 3.1.16. A tárolók villámvédelme a 3. számú melléklet III. fejezete szerint. 3.2. Tárolás zárt térben 3.2.1. A palacktárolókat a nem palackok tárolására használatos, tűz- vagy robbanásveszélyes szomszédos helyiségektől legalább 1,0 h tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetekkel kell elválasztani. 3.2.2. A palacktárolók külső falai legalább 1,0 h tűzállósági határértékűek legyenek. 3.2.3. A tárolók folyamatos szellőzését biztosítani kell. A mesterséges szellőzést a vonatkozó környezet- és tűzvédelmi előírások értelemszerű alkalmazásával kell kialakítani. A természetes szellőzés elegendő, ha a tároló közvetlenül a szabadba vezető - a tároló alapterületének legalább 1%-át kitevő összkeresztmetszetű szellőzőnyílásokkal van kialakítva. A szellőzőnyílások elhelyezésekor figyelembe kell venni a gázok relatív sűrűségét. 3.2.4. Az éghető vagy mérgező gázokat tartalmazó palackok tárolói a közlekedési úttól legalább 3 m-re legyenek. Ha a tároló a közlekedési úttal határos, akkor annak falán ajtó és 2 m magasság alatt nyitható ablak vagy egyéb nyílás ne legyen. 3.2.5. A különböző gázokkal töltött palackokat a következő korlátozásokkal szabad együtt tárolni: - az éghető és az égést tápláló gázokkal töltötten legfeljebb 150 db palack, vagy 15 db tárolóhordó mellett a semleges gázokat tartalmazó palackokat tetszőleges mennyiségben; - az éghető és semleges gázokat tartalmazó palackok tetszőleges mennyiségben; - az égést tápláló és a semleges gázokat tartalmazó palackok tetszőleges mennyiségben; - a fenti bekezdésekben előírtakon kívül mérgező gázzal töltötten további 15 db palack vagy 1 db tárolóhordó. 3.2.6. A palackcsoportok között legalább 2 m távolság legyen. 3.2.7. Azok a tárolók, amelyekben éghető, vagy mérgező gázok palackjait tárolják könnyen elhagyhatók legyenek (5. számú melléklet, I/6. fejezet).


39

3.2.8. Azok a tárolók, amelyekben 25 db-nál több töltött palackot, vagy 2 db éghető gázt, vagy akár csak 1 db mérgező gázt tartalmazó hordót tárolnak, ne legyenek olyan helyiségek alatt, mellett vagy felett, amelyek személyék huzamos tartózkodási helyéül szolgálnak. Összeköttetések más helyiségekhez csak akkor megengedettek, ha ezek a helyiségek külön menekülési úttal rendelkeznek. 3.2.9. Ha éghető vagy mérgező gázokkal töltött palackokat és hordókat zárt helyiségekben tárolnak, akkor a palackok tárolása a veszélyességi övezet figyelembevételével történjen. A veszélyességi övezetek méretei az 1. táblázat, valamint az 1. és a 2. ábra szerint. Olyan zárt helyiségekben, amelyeknek területe legfeljebb 20 m2, a teljes helyiség a veszélyességi övezetbe tartozik. 1. táblázat Megnevezése Magasság, h Sugár, r

A veszélyességi övezet mérete, m A levegőnél könnyebb gáz A levegőnél nehezebb gáz palackban hordóban palackban hordóban 2 2 1 1 2 2 2 3

3.3. Tárolás szabad téren 3.3.1. Ha az éghető vagy mérgező gázokkal töltött palackok, vagy hordók tárolása szabadban történik, akkor ezek tárolása a veszélyességi övezet figyelembevételével történjen. A veszélyességi övezet méretei a 2. táblázat, valamint a 3. és a 4. ábra szerint. 2.táblázat Megnevezése Magasság, h Sugár, r

A veszélyességi övezet mérete, m A levegőnél könnyebb gáz A levegőnél nehezebb gáz palackban palackban 1 0,5 1 1

3.3.2. A veszélyességi övezet nem nyúlhat át szomszédos telekre, és azt legfeljebb két oldalon legalább 2 m magas, nem éghető anyagból készült nyílás nélküli védőfal határolhat. Ez az egyik oldalon nyílásmentes épületfal is lehet. 3.3.3. Töltött palackok és hordók szabadtéri tárolásakor a biztonsági távolság legalább 5 m legyen. A biztonsági távolságot legalább 2 m magas, nem éghető anyagból készült védőfallal lehet csökkenteni. 3.3.4. A szabadtéri tárolók biztonsági távolságai az M2. függelék szerint. 4. SZÁLLÍTÁS 4.1. Kézi erővel egy személy 1 db, legfeljebb 20 l űrtartalmú palackot szállíthat. 4.2. Palackot egyenetlen talajon vagy szintkülönbség esetén az arra kialakított eszközben, legalább két személynek szabad szállítania. 4.3. Kézikocsin való szállításkor a palackot legurulás ellen rögzíteni kell. A palackokat csak kézikocsin szabad szállítani. A palackot talpgyűrűjén, illetve homorú fenekén szabad gurítani. 4.4. A palackok szállításához csak olyan teherfelvevő eszközöket szabad használni, amelyek megbízhatóan kizárják a palackok sérülését vagy leesését. A palackot csak olyan


40

elektromágnessel szabad emelni, amely olyan tartalék áramforrással és automatikus átváltó szerkezettel van kialakítva, amellyel a biztonságos emelés feltételei a tápfeszültség kimaradásakor is változatlanok maradnak. 4.5. Ha a gépjármű szállítmánya szállítás közben is folyamatos gázellátást igényel, akkor a palackot védetten, rögzített állapotban, felszerelt nyomáscsökkentővel és nyitott szeleppel szabad használni. A gázigény megszűnése esetén a palackszelepet el kell zárni. 4.6. A palackok szállításakor figyelembe kell venni a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó előírásokat. 4.7. Gépjárművön való szállításkor - a gépjármű tiszta legyen, - a gépjármű ugyanazon részében, ahol a palackokat szállítják, olajat, zsírt vagy más A, B és C tűzveszélyességi osztályú anyagot nem szabad szállítani, - a palackokat elmozdulás ellen rögzíteni kell lehetőleg hossztengelyével a gépjármű menetirányára merőlegesen (M3. függelék), - a palackok rögzítése biztonságos, és könnyen oldható legyen, - a palackokat úgy kell rögzíteni, hogy sem egymáshoz, sem más tárgyhoz ne ütődhessenek, - a palackokat a nap sugárzó hőjétől óvni kell, (2.8. szakasz), - a gépjárművet a vonatkozó veszélyre utaló felirattal kell ellátni, - a veszélyes gázokat tartalmazó palackokat a rakodótérrel közös légterű vezetőfülkéjű gépjárművön szállítani nem szabad. A rakományrögzítés lehetséges rögzítési módjai az M4. függelék szerint. 4.8. Tömegközlekedési eszközön palackot szállítani nem szabad. 4.9. Palackot szállító járművet közterületen felügyelet nélkül hagyni nem szabad. 5. A PALACKOK KEZELÉSE 5.1. A palackok kezelésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki a vonatkozó jogszabály alapján a szükséges műszaki követelmények szerinti ismereteket elsajátította. 5.2. A palackok használatakor a csatlakozások gáztömörek legyenek. 5.3. Egyik palackból a másik palackba való átáramlást vagy idegen anyag bejutását meg kell akadályozni. 5.4. Palackok ürítéséhez sűrített gázt felhasználni nem szabad. 5.5. Cseppfolyósított gázok elvételekor a palack - ellenőrzött körülmények között - 50 °C hőmérsékletig melegíthető. A hőhordozó hőmérsékletét figyelni kell. 5.6. Cseppfolyósított gázok palacktelepeinél az egyes palackok szelepeit a palackok teljes kiürítését követően szabad újrazárni. 5.7. Csak azonos töltési nyomású palackokat szabad összekapcsolni, vagy közös gyűjtővezetékre kötni. 5.8. Veszélyes gázkeveréket képező gázok palackjait nem szabad közös gyűjtővezetékre kötni. 5.9. A tűzveszélyes, maró és mérgező gázokat tartalmazó palackokat olyan területeken, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetők, csak állandó felügyelet mellett szabad használni. 5.10. Maró, mérgező. és tűzveszélyes gázokat tartalmazó palackok kezelésének követelményei a töltővállalat előírásai szerint. 5.11. Csak a töltővállalatnál palackozott vagy gázkeverőben a helyszínen előállított gázkeveréket szabad használni. 5.12. Gépjárműről kemény vagy kemény burkolatú talajra, illetve padozatra a palackot óvatosan kell leengedni. A rendszeres rakodóterületeket a palack talpgyűrűjét, homorú fenekét nem rongáló rugalmas anyaggal kell burkolni.


41

5.13. A veszélyességi övezet méretei a 3. táblázat és az 5. táblázat szerint.

Gázelvétel

Gázfázisból

Egyedi palackok, palacktelep vagy palackköteg 6 palackig Tárolóhordó, 6 palack feletti palacktelep vagy palackköteg

Folyékony fázis

3. táblázat Gázfajta a levegőnél a levegőnél a levegőnél a levegőnél könnyebb nehezebb könnyebb nehezebb A veszélyességi övezet mérete, m szabadtéren zárt térben magasság h

sugár r

magasság h

sugár r

magasság h

sugár r

magasság h

sugár r

1

1

0,5

1

2

2

1

2

2

2

0,5

2

3

3

1

3

2

2

0,5

3

3

3

a teljes terület

6.1. A palackba beütendő jelek a vonatkozó előírás és a varrat nélküli acél gázpalack általános műszaki biztonsági előírásaira vonatkozó műszaki követelmények szerint. 6.2. A palackok színjelölése az M5. függelék szerint. 6.3. A palackok címkézése az M1. függelék szerint.

M5. A palackok színjelölése az ipari gázok palackjainak megkülönböztető színjelzéseire vonatkozó műszaki követelményei szerint (tájékoztatás) Gázfajta

Szín

Az alapszín jele

disszugáz minden egyéb éghető gáz oxigén nitrogén minden egyéb nem éghető gáz sűrített levegő maró vagy mérgező gáz

sárga vörös kék zöld szürke

RAL 1021 RAL 3000 RAL 5015 RAL 6001 RAL 7038

lila barna

RAL 4005 RAL 8007


42

12. sz. melléklet

Állandó jelegű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez hegesztőhely kijelölése Az Intézmény területén állandó hegesztésre kijelölt hely: 1. A szerszámraktár előtere, 11. sz. helyiség 10 m2 2. Gépszerelő tanműhely alapképző műhely.

A kijelölt hegesztőhelyen a tűzvédelmi előírások betartása kötelező!


43

A kijelölt hegesztőhelyen legalább 1 db 6 kg-os poroltó készüléknek és legalább 1 vödör (10 liter) víznek tűzoltás céljára a hegesztés alatt rendelkezésre kell állni!




Kapják: TMK műhely: Horváth Lajos lakatos …………………………………

Landi István hegesztő szakoktató ……………………………………


44

Felülvizsgálat: Marcali, 2008. 01. 10. Módosítások: 1. 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet (OTSZ) alapján 2. Tűzveszélyességi osztályba-sorolás.

A felülvizsgálat utáni módosítást készítette: Marcali, 2009. 01. 05. Kulcsár János tűzvédelmi vezető: ……………………………………………….

Jóváhagyta: Marcali, 2009. 01. 05.

…………………………………….. Bodrogi Csaba igazgató

Tűzvédelmi szabályzat

Recommend Documents