TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola
2011.
Tűzvédelmi Szabályzat............................................................................................................1 A Tűzvédelmi Szabályzat hatálya ............................................................................................1 Területi hatálya ...................................................................................................................1 Személyi hatálya..................................................................................................................1 A TSz törvényi háttere............................................................................................................2 Általános tűzmegelőzési rendelkezések ...................................................................................3 A dolgozók tűzvédelmi oktatása, felvilágosítása......................................................................5 Tűzvédelmi szakvizsga kötelezettség.......................................................................................6 A közalkalmazottak, tanulók tűzvédelmi feladatai ...................................................................7 Az igazgató tűzvédelmi feladatai .........................................................................................7 A tűzvédelmi megbízott feladatai.........................................................................................7 Az iskola portásainak tűzvédelmi feladatai...........................................................................9 Az osztályfőnökök, szaktanárok tűzvédelmi feladatai ..........................................................9 Tanulók tűzvédelmi kötelezettségei és feladatai.................................................................10 Egyes helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása............................................................11 1. Porta helyiségek............................................................................................................11 2. Irodák...........................................................................................................................11 3. Kémiai szertár ...............................................................................................................11 5. Műhelyek......................................................................................................................12 6.Számítástechnikai termek/ tantermek..............................................................................13 7. Vegyes raktár................................................................................................................13 8. Asztalos műhely............................................................................................................13 9. Könyvtár.......................................................................................................................14 10. Öltözőhelyiségek.........................................................................................................14 11. Kazánházak.................................................................................................................14 12.Gázfogadó ...................................................................................................................15 13. Épületek padlásterei ....................................................................................................15 Az intézmény tűzveszélyességi osztályba sorolása .................................................................16 Az iskola helyiségeinek, épületeinek, szabadterületének ill. az egész létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolása. ..................................................................................16 Tűzriadó terv........................................................................................................................17 Riasztás tűz esetén ............................................................................................................17 1
Kivonulás az iskolában tűz esetén......................................................................................18 Mentés (személyi, műszaki) tűz esetén ..............................................................................19 Közműszerelvények elhelyezése az iskolában.....................................................................20 Tűz és robbanásveszélyes helyek, helyiségek .................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Palackok elhelyezése:........................................................................................................20 Vegyszerek, mérgek, elhelyezése.......................................................................................20 Üzemanyag (benzin) elhelyezése........................................................................................20 Hatályba léptető rendelkezések .............................................................................................21 1. sz. melléklet:.....................................................................................................................22 JEGYZŐKÖNYV.............................................................................................................22 2. sz. melléklet:.....................................................................................................................24 Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezése .................................................24 3. sz. melléklet:.....................................................................................................................26 A hegesztés és nyílt lánggal járó tevékenységek tűz elleni védelme ....................................26 4. sz. melléklet:.....................................................................................................................28 Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységek tűz elleni védelme..........28 5. sz. melléklet:.....................................................................................................................31 Gázpalackok használatának biztonsági előírásai.................................................................31 6. sz. melléklet:.....................................................................................................................35 Feszültség-mentesítés, gázmentesítés.................................................................................35 7. sz. melléklet:.....................................................................................................................36 Az iskola helyszínrajza, tűzriadó kivonulási tervek.............................................................36 8. sz. melléklet:.....................................................................................................................42 Kiürítés számítás ...............................................................................................................42 9. sz melléklet .......................................................................................................................50 A tűzoltó készülékek elhelyezése.......................................................................................50 10. sz melléklet .....................................................................................................................52 Karbantartási napló ...........................................................................................................52
2
Tűzvédelmi Szabályzat
Az „1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról” törvény, valamint a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletben megfogalmazottak alapján, a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével az alábbi Tűzvédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: TSZ) adom ki:
A Tűzvédelmi Szabályzat hatálya Területi hatálya
Az iskola teljes területére, épületeire, létesítményeire.
Az
iskola
által
szervezett
tanulmányi
kirándulásokra,
az
iskolán
kívüli
sportfoglalkozásokra, külső munkákra és egyéb szervezett rendezvényekre.
Az iskola területén lévő, de más szervezet, intézmény által üzemeltetett létesítményre, ill. járműre, indokolt esetben külön szerződésben foglaltak szerint.
Az iskolán kívüli gyakorlati oktatási helyekre.
Személyi hatálya
Az iskola valamennyi dolgozójára.
Valamennyi tanulóra, ideértve a külső intézmények, tanfolyamok hallgatóit is.
Az iskola által szervezett rendezvények valamennyi résztvevőjére.
A gyakorlati oktatási helyen foglalkoztatott szakoktatókra és tanulókra.
A szükséges mértékben külső ügyfelekre (vállalkozók, kivitelezők, vendégek, bérlők,...stb.)
Jelen TSZ előírásai és a vonatkozó jogszabályok betartása, illetve betartatása a személyi hatályban felsoroltakra tekintve kötelező érvényűek.
1
A TSz törvényi háttere
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
28/2011.(IX.6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
30/1996 (XII.06.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről
45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási
ágakról,
munkakörökről,
a
tűzvédelmi
szakvizsgával
oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól
2
összefüggő
Általános tűzmegelőzési rendelkezések
A helyiségekben csak az ott végzett munkákhoz szükséges anyagokat szabad tartani.
A munka során keletkezett hulladékot a munka befejezése után el kell távolítani.
A helyiségeket, gépeket és berendezési tárgyakat állandóan tisztán kell tartani.
A főbejáratot, udvari kijáratot, kapubejáratot, közlekedési utakat, folyosót, lépcsőt, lépcsőházat, belső közlekedési utat állandóan szabadon kell tartani.
Villamos berendezés kapcsolóját, tűzoltóeszközöket és felszereléseket állandóan könnyen hozzáférhető és használható állapotban kell tartani.
Munkaidő alatt, ha abban pedagógusi felügyelettel tanulók tartózkodnak, a helyiségek kijáratát kulccsal, vagy egyéb zárószerkezettel bezárni nem szabad.
Munkaszünet alatt a lezárt helyiségek kulcsát a portán kell tartani, hogy tűz esetén a tűzoltást végzők könnyen hozzáférhessenek.
A portán a kulcsoknak átlátható rendben, jelöléssel ellátva kell a tárolóban lenniük.
Minden kulcsról borítékban elzárva, felcímkézett tűzvédelmi másolatnak kell lennie.
A portán zárt borítékban el kell helyezni a „Tűzriadó terv”-et az iskola épületeinek alap- és helyszínrajzaival.
AZ 1999. ÉVI XLII. TÖRVÉNY 2.§ ALAPJÁN, AZ ISKOLA EGÉSZ TERÜLETÉN TILOS A DOHÁNYZÁS.
Tilos
a
nyílt
láng
használata
irattárakban,
könyvtárban,
gázfogadóban,
anyagraktárakban és minden olyan helyen, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.
Nyílt láng használatával járó munka csak az erre a célra kijelölt helyen végezhető. Egyéb helyeken csak előzetes írásbeli engedély esetén szabad ilyen munkát végezni. Az engedély kiadása az igazgató feladata.
A hegesztés tartalma alatt egy vödör vizet, és egy darab, oltásra alkalmas kézi tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
A hegesztés helyétől számított öt méteres körzetben más járművet, vagy gyúlékony anyagot elhelyezni nem szabad, a közlekedési utakat minden irányban biztosítani kell.
Villamos berendezést csak rendeltetésének és méretezésének megfelelően szabad használni.
Villamos berendezést rendszeresen meg kell tisztítani az olyan szennyeződéstől, amely meggyulladhat.
3
A használaton kívül elhelyezett villamos berendezést feszültségmentesíteni kell, vagy ha fenntartására nincs szükség, le kell szerelni.
Villamos berendezés javítását csak szakképzett személy végezheti.
A villamos berendezéseket: - az „A-B” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben legalább 3 évenként; - a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben legalább 6 évenként; - a „D-E” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben legalább 9 évenként tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgálni.
Csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá kapcsolók ki-bekapcsolt helyzetét szabványosan meg kell jelölni.
A létesítményben csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni. A tüzelőberendezés felügyeletét, kezelését csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre szabad bízni. A munkahely elhagyása előtt a fűtőberendezéseket ellenőrizni kell, rendellenesség észlelése esetén a fűtőberendezést üzemen kívül kell helyezni. A tüzelő- és fűtőberendezések környezetében lévő éghető anyagokat úgy kell elhelyezni, hogy az meg ne gyulladjon, tüzet ne okozzon. Villamos főzőlapot használat közben, a bekapcsolt villanyvasalót használaton kívül hőszigetelő alátéten és éghető anyagtól legalább 30-40 cm távolságra szabad elhelyezni.
Minden dolgozó köteles az iskola
területén elhelyezett kézi tűzoltó készülékek
kezelését elsajátítani.
Minden épületrészben, jól látható helyen ki kell függeszteni a tűzriadó esetére vonatkozó kivonulási tervet.
Minden tanév első napjaiban tűzriadót kell tartani.
Minden tanév előtt a tűzvédelmi megbízottnak tűzvédelmi szemlét kell tartania. A hiányosságok pótlásáról intézkedni kell.
Tűzrendészeti és egyéb szempontok figyelembevételével, éjjel, az épület zárása után, valamint munkaszüneti napokon az iskola dolgozói csak engedéllyel tartózkodhatnak az épületben.
Idegen személyek az említett időben és napokon az épületben csak felügyelettel tartózkodhatnak. A felügyelő személyét az igazgató jelöli ki.
4
A dolgozók tűzvédelmi oktatása, felvilágosítása Az újonnan kinevezett, vagy áthelyezéssel érkező, esetleg azonos munkaterülten más munkakörben dolgozót függetlenül attól, hogy pedagógusi, adminisztrátori vagy fizikai munkakörben foglalkoztatott-e, az új munkaterületre vonatkozó tűzvédelmi ismeretekre ki kell oktatni, tűzvédelmi oktatás nélkül a dolgozót munkába állítani nem lehet Az oktatás időtartama minimálisan 1-1 óra, személyenként vagy csoportonként tartható. Az „A”- „B” - „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó munkahelyen dolgozóknak félévenként, a „D” - „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó munkahelyen dolgozóknak évenként kell oktatásban részesíteni. Az oktatást a tűzvédelmi megbízott tartja. Az oktatásnak az alábbiakra kell kiterjednie: -
a helyi Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakra
-
az oktatási-, vagy munkaterület, a használt anyag, a tevékenység tűzveszélyességére
-
a megelőző tűzvédelmi előírások, a tilalmak betartásának fontosságára
-
a tűzoltó eszközök és egyéb biztonsági berendezések szakszerű kezelésére
-
a tűzoltó készülékek oltóhatásának ismertetésére
-
a tűzriadó tervben meghatározott feladatokra, a menekülési útvonalakra
-
a tűz esetén követendő magatartásra
-
a menekülés szervezett formában történő végrehajtására
-
a tűzjelzés lehetőségeire és módjára
-
a tűzvédelmi szabályok, előírások megszegésének következményeire
Az oktatásról, a munkavédelmi oktatásról elkülönítve nyilvántartást kell vezetni, az oktatás tárgyának, témakörének feltüntetésével, melyet a dolgozók aláírásukkal kötelesek elismerni. Az oktatás megtörténtéről vezetett nyilvántartást 2 évig meg kell őrizni.
5
Tűzvédelmi szakvizsga kötelezettség - A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágak és munkakörök meghatározását, a szakvizsga törzsanyagát a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet szabályozza. - A szakvizsgával rendelkező személynek ötévenként kötelező továbbképzésen kell részt vennie, amelyről a továbbképzés szervezője a szakvizsga bizonyítványba bejegyzett időpont megjelölésével igazolást ad ki. A továbbképzéséhez szükséges anyagi feltételek biztosítása a dolgozót foglalkoztató vezető feladata, a képesítés megszerzése pedig a dolgozó kötelessége. Ennek hiányában a képesítéshez kötött munkakört nem láthatja el. - A tűzvédelmi szakvizsgáztatás nyilvántartásának vezetése a dolgozó vezetőjének feladata. Tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt, 300 kg tömegmennyiséget meghaladó anyagoknak ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználást és tárolását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, javítását, karbantartását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladó, raktárkezelő, terméküzemeltető, anyag- és termékgyártásvezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők.
6
A közalkalmazottak, tanulók tűzvédelmi feladatai Az igazgató tűzvédelmi feladatai (Az alábbi feladatokat az igazgató távolléte esetén a szakmai igazgatóhelyettes látja el.)
Az igazgató felelős az iskola tűzvédelmi helyzetéért és a tűzvédelmi tevékenységéért, a tűzvédelmi
jogszabályokban,
szabványokban,
szabályzatokban
foglaltak
végrehajtásáért, a tűzvédelem fejlesztéséért.
Közvetlen irányítást és felügyeletet gyakorol a tűzvédelmi megbízott kinevezése, tevékenysége felett, legalább félévenként beszámoltatja a végzett munkájáról.
Köteles a dolgozók tűzvédelmi felvilágosításának, oktatásának a megszervezéséről intézkedni, valamint tűzvédelmi szabályzatot készíteni és azt az érdekelteknek kiadni, a végrehajtását ellenőrizni, ill. tűzvédelmi megbízottja útján ellenőriztetni.
Köteles a hatóság által tartott szemlén, ellenőrzésen részt venni, vagy az intézkedésre jogosult megbízottjával az iskolát képviseltetni.
Intézkedik a tűzvédelmi megbízott szükséges képesítésének a megszerzésére.
Tűzvédelmi megbízottja útján folyamatosan gondoskodik a tűzvédelmi szabályok tudatosításáról.
Elősegíti a helyszín és szakértő biztosításával a tűzvizsgálat megtartását, a tűz keletkezési okának megállapítását.
A tűzvédelmi megbízott feladatai
Rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi előírások betartását, hiányosságok esetén intézkedik azok megszüntetéséről.
Tanév elején elvégzi az összes iskolai dolgozó tűzvédelmi oktatását, nyilvántartja az oktatáson résztvevőket.
Tanév elején részt vesz a tűzvédelmi szemlén, arról jegyzőkönyvet készít.
Elvégzi a helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolását.
Gondoskodik a szükséges tűzoltó eszközök, készülék, berendezések biztosításáról, azok elhelyezéséről, karbantartásáról és nyilvántartásáról.
Rendszeresen ellenőrzi a tűzoltó berendezések működőképességét, azok rendszeres hatósági vizsgálatát. 7
Intézi a tűzvédelmi használati engedélyek megkérésével kapcsolatos feladatokat.
Elkészíti, jóváhagyatja az iskola „Tűzriadó terv”-ét, elhelyezi a portán.
A tanév elején lebonyolítja a tűzriadó gyakorlatot.
Minden épületrészben, jól látható helyen kifüggeszti a tűzriadó esetére vonatkozó kivonulási útvonalat.
Meghatározza és ismerteti az iskolai tűzjelzés módját.
Tűz esetén - a tűzoltóság értesítése után - megszervezi és irányítja a helyi tűzoltást, élet- és vagyonmentést, segíti a hatósági tűzvizsgálatot.
Gondozza a „Tűzvédelmi Szabályzatot”, javaslatot tesz annak módosítására, kiegészítésére.
Részt vesz a tűzvédelmi előírások kidolgozásában, a fejlesztések előkészítése és megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi szabályok érvényesülését.
Elkészíti a tűzvédelmi munkával kapcsolatos jelentéseket.
Előzetesen véleményezi és engedélyezteti az esetenként szükségessé váló tűzveszélyes tevékenységeket.
Kapcsolatot tart az illetékes tűzvédelmi hatósággal, a felügyeleti szerv tűzvédelmi szervezetével.
Köteles a tűzvédelmi helyzetre kiható minden tevékenységet, változtatást, annak megkezdése előtt legalább 15 nappal az Elsőfokú Tűzvédelmi Hatóságnak írásban bejelenteni, s ezzel egyidejűleg, szükség szerint az új helyzetnek megfelelően elkészíteni a tűzveszélyességi osztályba sorolást.
A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott tüzet az állami tűzoltóságnak késedelem nélkül köteles bejelenteni.
Biztosítja a tűzvédelmi berendezések, eszközök /tűzjelző, riasztókészülék, tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek, stb. / beszerzését, üzemképes állapotát, ellenőrzését, karbantartását.
Írásban tájékoztatja az illetékes felügyeleti szervet az iskolánál bekövetkezett tűzesetekről, illetve az iskola tűzvédelmi helyzetéről.
Az igazgatót rendszeresen tájékoztatja az iskola tűzvédelmi helyzetéről és a teendőkről.
8
Az iskola portásainak tűzvédelmi feladatai
A napi munka befejezésével a Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján gondoskodik a tűzvédelmi szabályok megtartásának ellenőrzéséről, az intézmény területén.
A tetőkijárati ajtókat a használati idején kívül állandóan zárva kell tartani.
A bejárati ajtók kulcsait olyan helyen kell tárolnia, ami a vagyonbiztonság szem előtt tartásával megbízható és tűz esetén könnyen hozzáférhető helynek minősül.
A portai szolgálat megkezdésekor az épületeket és környezetüket át kell vizsgálnia, le kell ellenőriznie nem történt-e tűzeset vagy egyéb rendellenesség.
A portai szolgálat befejezésekor az épületet és környezetüket át kell vizsgálni és meg kell minden olyan körülményt szüntetni, ami tüzet okozhat, különös figyelemmel a szeméttárolókra.
Az irodák, műhelyek, oktatótermek, szertárak, stúdiók, raktárak, öltözők, ajtóit, ablakait stb. a munka befejeztével, ill. a takarítás után be kell zárni, ezt az utolsónak ott tartózkodó személy végzi el, a portás ezt ellenőrzi, a hiányosságokat pótolja.
Zárás előtt az irodákat, műhelyeket, oktatótermeket, szertárakat, stúdiókat, raktárakat, öltözőket a saját főkapcsolóikkal feszültségmentesítenie kell.
A tűzjelzést és riasztást a portás végzi, az iskolai csengő segítségével, tűz észlelése esetén. Egyben megkísérli a tűz eloltását, és a továbbterjedését megpróbálja megakadályozni. Értesíti az illetékes vezetőt, és a tűzoltóságnak is jelenti a tüzet.
A
tűz
oltásának
megkezdése
előtt
mindenkor
végrehajtja
a
helyiség
feszültségmentesítését, és a gáz főcsapokat elzárja.
Köteles betartani és betartatni a Tűzvédelmi Szabályzatban személyére vonatkozó feladatokat.
Az osztályfőnökök, szaktanárok tűzvédelmi feladatai
A tanulók általános tűzvédelmi oktatását minden tanév első napján az osztályfőnök végzi.
A munkaterülettel, tevékenységgel kapcsolatos megelőző tűzvédelmi ismeretek elsajátítása, a rendelkezések betartása.
A szakórákon, mérési foglalkozásokon, gyakorlatokon a speciális tűzvédelmi oktatást a szaktanár, a gyakorlati oktató végzi.
9
Tűzriadó esetén az éppen oktatott osztályt, vagy csoportot lekíséri a tűzriadó tervben előírt útvonalon a kijelölt gyülekezési helyre.
Leérkezés után létszámellenőrzést tart, ellenőrzi a hiányzókat, majd ennek alapján jelentést tesz a tűzoltást vezető parancsnoknak.
Tűz esetén segédkezik a riasztásban, mentésben, rendfenntartásban.
Az igazgató, illetve a tűzvédelmi vezető tájékoztatása az észlelt szabálytalanságokról.
Tanulók tűzvédelmi kötelezettségei és feladatai
A tanulói tűzvédelmi oktatásokon és tűzoltási bemutatókon való részvétel.
A vonatkozó tűzvédelmi előírások betartása.
Kiürítési gyakorlat alkalmával a tűzriadó tervben foglaltak szerint az épület azonnali elhagyása.
Tűz esetén, a gyakorlati oktató, illetve bármely tanár értesítése, aki azonnali intézkedésre jogosult, illetve kötelezett. Egyéb esetben a tűzoltóság azonnali riasztása.
10
Egyes helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása
1. Porta helyiségek Tűzveszélyességi besorolása "D", mérsékelten tűzveszélyes. A portások szolgálatuk átvételekor kötelesek meggyőződni a tűzjelző berendezés, a távbeszélő készülék, a riasztóberendezés, stb. üzembiztonságáról, és a tűzriadó terv naprakészségéről. A szolgálatot teljesítő portások tűz esetén kötelesek a tűzriadó tervben meghatározottak szerint eljárni.
2. Irodák Tűzveszélyességi besorolásuk "D" mérsékelten tűzveszélyes. Valamennyi irodahelyiségben, ahol távbeszélő készülék van, el kell helyezni a közérdekű hívószámokat. /Mentők: 104, Tűzoltók: 105, Rendőrség: 107./ A villamos berendezések, hősugárzó, főzőlap, kávéfőző használatára vonatkozóan a jelen szabályzat „ Általános tűzmegelőzési rendelkezései” érvényesek. A munka befejezésekor a villamos fogyasztóberendezéseket /asztali lámpa, írógépek, stb./ feszültségmentesíteni kell. Az irodahelyiségek folyosóin az OTSZ szerint kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
3. Kémiai szertár A tűzveszélyességi besorolása "C" tűzveszélyes. Azokat a helyiségeket, melyekben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyszerekkel dolgoznak - "szükség szerint" az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztálynak megfelelően kell kezelni. Tűz és robbanásveszélyes anyagokkal végzendő munkafolyamat esetén a jelen szabályzat 4. sz. mellékletben foglalt előírásokat kell alkalmazni. Tűz és robbanásveszélyes folyadékok tárolásánál a nemzeti szabvány előírásait kell betartani. Olyan vegyszereket, melyeknek egymásra való hatása tüzet, vagy robbanást idézhet elő, együtt tárolni nem szabad.
11
A tűz és robbanásveszélyes folyadékokat csak közvetlenül az oktatás, a kísérleti munka megkezdése előtt szabad a kivenni a tároló szekrényből.
A munka befejezése után ezeket az anyagokat azonnal vissza kell rakni a helyükre. A gyakorlatot vezető tanár köteles a munka megkezdése előtt ismertetni a végzendő kísérletet a vegyszerek tűzveszélyességi tulajdonságait és a szükséges óvintézkedéseket. A gázlángot /Bunsen-égőt/ csak ott szabad használni, ahol más hevítési eljárás nem alkalmazható. Gázlángot csak rögzítetten, illetve az eldőlés ellen biztosítottan szabad használni. A tűz és robbanásveszélyes folyadékokat gázlángon csak vízfürdőben szabad hevíteni. Gázpalackot csak a napi szükségletnek megfelelő mennyiségben szabad tárolni. Kezelésére vonatkozóan a nemzeti szabvány előírásait, valamint a jelen szabályzat idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A villamos berendezéseket /műszereket, stb./ használatuk után áramtalanítani kell. A tűzoltás céljára a szertár helyiségben a bejárati ajtó mellé, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, kell készenlétben tartani.
5. Műhelyek Tűzveszélyességi besorolásuk: "D" mérsékelten tűzveszélyes. A munka- és szerszámgépeket úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedéshez és anyagmozgatáshoz szükséges út mindenkor biztosítva legyen. A munkahely belső területén tűzveszélyes folyadékban gépalkatrészeket mosni vagy tűzveszélyes folyadékot tárolni szigorúan tilos! A műhelyben kenőzsír, kenőolaj legfeljebb l0 kg mennyiségben tárolható A műhelyeket tisztán kell tartani és a gépek javítása közben elcsepegett olajat és zsírféleségeket száraz homokkal fel kell itatni. Azokban a műhelyekben ahol hegesztés és nyílt lánggal járó munka folyik, be kell tartani a 143/2004 (XII.22.)GKM rendelettel kiadott Hegesztési Biztonsági Szabályzatot. Egyéb, a munkavégzéshez tartozó biztonsági előírásokat a 4-5-6-8-as számú mellékletben foglaltaknak megfelelően kell betartani.
12
6.Számítástechnikai termek/ tantermek Tűzveszélyességi besorolása "D" mérsékelten tűzveszélyes. Az asztalokat úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedési utak és kijáratok szabadon legyenek. A géptermek tisztántartására nagy gondot kell fordítani. A munkafolyamatból keletkezett papírhulladékot szükség szerint, de a munka befejeztével mindig el kell távolítani. A munka befejezésekor az egész géptermet áramtalanítani kell. A villamos tüzek oltására alkalmas tűzoltó készülékeket kell elhelyezni / CO2 oltó/.
7. Vegyes raktár Tűzveszélyességi besorolása: "D" tűzveszélyes. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat a fenti raktárban tárolni nem szabad. A raktárak tisztaságára nagy figyelmet kell fordítani. Áruféleségek szállításakor visszamaradt göngyöleget a raktár területéről el kell szállítani. A raktárakban a nyílt láng használata tilos. Ezt jól látható helyen szabványos táblával jelölni kell. Az esetleges tüzek oltására megfelelő tűzoltó készülékeket kell elhelyezni. 8. Asztalos műhely Tűzveszélyességi besorolása: "C" tűzveszélyes. A műhelyekben festéket, lakkot vagy egyéb más tűzveszélyes folyadékot csak egy műszaknak megfelelő mennyiségben szabad tárolni. Ennek összmennyisége azonban a 15 litert nem haladhatja meg. Tárolása csak a szabvány előírásai szerinti zárt edényben és fémszekrényben történhet. A gépeket, villamos berendezéseket a portól meg kell tisztítani. A műhelyben naponta kell takarítani. A fahulladékot, forgácsot, fűrészport szükség szerint többször is el kell távolítani a műhelyből. A műhelyben faanyagot /deszka, stb./ csak egykét napi szükségletnek megfelelő mennyiségben szabad tárolni úgy, hogy a közlekedési útvonalak állandóan szabadon legyenek. A műhelyben keletkezhető tüzek oltására megfelelő tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
13
9. Könyvtár Tűzveszélyességi besorolása "C" tűzveszélyes. A könyvtárakban a könyveken kívül más anyagokat elhelyezni nem szabad. A könyvek szállításából visszamaradt göngyöleget /láda, papír/ az erre a célra kijelölt helyre kell elszállítani. A könyvtárakban a nyílt láng használata tilos! Ezt szabványos táblával jelölni kell. A könyvtár területén keletkezhető tüzek oltására megfelelő tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 10. Öltözőhelyiségek Tűzveszélyességi besorolása "D" tűzveszélyes. Az öltözőhelyiségek szekrényeiben tűzveszélyes folyadékot vagy ruházattól eltérő tűzveszélyes anyagot, olajossá vált ruházatot tárolni szigorúan tilos! Az öltözőhelyiségeket csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. Az öltözők területén a nyílt láng használata tilos! Ezt szabványos táblával jelölni kell. Az öltözőkben keletkezhető tüzek oltására megfelelő tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
11. Kazánházak Tűzveszélyességi besorolása "D" mérsékelten tűzveszélyes. A gázkazánt csak szakképzett, vizsgázott fűtő kezelheti és csak fűtési rendszerének megfelelően szabad üzemeltetni. A helyiségben éghető anyagot tárolni nem szabad. Az égéstermékeket a szabványokban előírt módon, kéményen keresztül kell a szabadba vezetni. Tűzveszélyes folyadékot /benzin, petróleum, stb./ a kazánházban tárolni és használni szigorúan tilos! Gázzal üzemeltetett kazánoknál a berendezésre vonatkozó rendeleteket, gépkönyvi kezelési előírásokat be kell tartani. A kazánházaknál a keletkezhető tüzek oltására a GMBSZ előírása szerinti tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
14
12.Gázfogadó A 100m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő helyisége „A” fokozottan tűz és robbanásveszélyes. Intézményünkben 100m3/h-nál kisebb névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő van, ezért a gázfogadó „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt. A keletkezhető tüzek oltására a GMBSZ előírása szerinti tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A helyiségben semmilyen anyagot sem szabad tárolni.
13. Épületek padlásterei A padlásterekben csak szabványos világítást vagy elemlámpát szabad használni. A padlásterek lomtalanítására nagy gondot kell fordítani. Gyúlékony anyagot, tűzveszélyes folyadékot, vegyszert tárolni tilos! A padlásfeljárókat állandóan szabadon kell tartani, azokat még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni. Nyílt láng használata tilos! Ezt a tilalmat szabványos táblával kell jelölni. A padlásajtókat állandóan zárva kell tartani, azok kulcsait olyan helyen kell elhelyezni /porta/, hogy szükség esetén azokhoz könnyen hozzá lehessen jutni. A padlásterek kulcsait - tűzeset kivételével - csak az e célra rendszeresített nyilvántartó füzetben, átvételt igazoló aláírással lehet kiadni. Padlástereken munkát végezni csak az igazgató és a tűzvédelmi vezető tudtával és engedélyével lehet.
15
Az intézmény tűzveszélyességi osztályba sorolása Az
iskola
helyiségeinek,
épületeinek,
szabadterületének
ill.
az
egész
létesítmény tűzveszélyességi osztályba sorolása.
Tűzveszélyességi osztályok „Tűzveszélyes”
„C” „Mérsékelten tűzveszélyes”
„D”
„Nem tűzveszélyes”
„E”
Helyiségek jelölése A A C A A B B B B B B B B B C C C D D D E A,G G H F I Udvar, sportpálya
Helyiségek megnevezése
Adatok
Könyvtár Jánossy terem-szertár Asztalos műhely Gázfogadó Tanügyi épület /gázfogadó, kazánház és könyvtár nélkül/ Békszi kistanári Garázs Vegyes raktár Hegesztő műhely Fémipari műhely Chomsky terem Zorkóczy terem CNC tanműhely Mechanikai mérőlabor Vasraktár-kazánház Épületgépész tanműhely Forgácsoló tanműhely Gázpalacktároló Folyamatirányító tanterem Melegüzemi (Hőkezelő) műhely Kempelen, Pascal, Bay tanterem Kazánházak Tornaterem,öltözők Gábor D. Hardwer, Szilárd, Öveges tanterem Tárólószín Tároló A lehatárolt szabad területek
93,3 m2 12,06 m2 24 m 12,76 m2 1615 m2
A táblázatba foglalt adatok alapján számított besorolások:
- a tanműhelyi és kiszolgáló egység: „D”
- a tanügyi épület /három szint /: „D”
- szabad terület: „E”
Az iskola besorolása: „D”.
16
14.3 m2 20.06 m2 17.06 m2 40.06 m2 93.06 m 26,10 m2 55 m2 48,45 m2 28,50 m2 40,50 m2 168,8 m2 92 m2 28 m2 52 m2 35 m2 175 m2 52,1 m2 460 m2 265 m2 143,5 m2 12 m2 1130,50 m2
Tűzriadó terv A Tűzriadó Terv egy példányát állandóan a portán kell tartani, hogy tűz esetén az elsőként érkező tűzoltó egység vezetőjének átadható legyen. A Tűzriadó Tervhez mellékelni kell a létesítmény területének léptékpontos helyszínrajzát. A Tűzriadó Terv elkészítése után a létesítményben tartózkodókkal az abban foglaltakat gyakoroltatni kell, majd évenként egy-egy estben meg kell ismételni. A Tűzriadó Tervet a tűzvédelmi oktatás során ismertetni kell a dolgozókkal. Riasztás tűz esetén Tűz esetén hívható fontosabb telefonszámok Városi kapcsolási számok: Tűzoltóság Mentők Rendőrség Orvosi éjszakai ügyelet Gázhiba bejelentő Elektromos hibabejelentő
105 104 107 441-411 444-800 322-400
Az iskola telefonszámai: Porta, telefonközpont Igazgató
441-004 324-163
Aki az iskola területén tüzet észlel, az alábbiakat köteles teljesíteni:
Telefonon, vagy küldönccel riasztani az igazgatót vagy helyettesét,
Riasztani a 105 telefonszámon vagy küldönccel a tűzoltóságot,
Csengővel vagy kihelyezett kolomppal riasztani az intézmény személyi állományát (1 percig tartó szaggatott csengetés szükség szerint többször megismételve)
A Tűzoltóság riasztásakor közölni kell:
A tűzeset pontos helye,
Mi ég /gép, berendezés, anyag, stb. /,
Mi van veszélyben /raktár, iroda, stb. /,
Milyen terjedelmű a tűz /kezdő, fokozódó /,
Van-e életveszély,
Jelentő nevét,
Honnan jelentette a tüzet, milyen telefonszámról.
17
A kisterjedelmű eloltott tüzet szolgálati úton kell jelenteni az iskola igazgatója részére. Ha a telefonkapcsolat két percen belül nem jön létre, a tűzoltóságot futárral kell értesíteni fenti adatokkal.
Kivonulás az iskolában tűz esetén Tűz esetén oktatási idő alatt az épületeket a személyi állománynak 6 percen belül az alábbi útvonalakon el kell hagynia: Hátsó tűzlépcső: Főépület a második emeleten tartózkodók (Pattantyús tanterem, Bánki tanterem, Irodák ) Főépület főlépcső, majd főbejárat: A tanáriban és a főépület első emeleten tartózkodók egyik része (Vörös tanterem, Koós tanterem, Bólyai tanterem, Tanügyi iroda). Főépület csigalépcső, aula, majd 2.-3. és 4.-5. sz. ajtók: A főépület első emeleten tartózkodók másik fele (Jánossy tanterem, Multimédia tanterem). Főépület főbejárat: A földszinten tartózkodók ( Frey tanterem, Neumann tanterem, Nemes tanterem, Bábel tanterem, Kalmár tanterem). 2.-3.sz. ajtón át: A csigalépcsőn levonultak egy része, továbbá a Széchenyi tanteremben és a Számtech. központban tartózkodók. 4.-5.sz. ajtón át: A csigalépcsőn levonultak egy része, a Dialóg tanteremben, az Arany tanterem, és a Könyvtárban tartózkodók. B. C, D, E, F földszintes helyiségek elhagyása az udvarra nyíló ajtókon történik.
Gyülekezés: Helye az iskola udvarán. Leérkezés után a kísérő pedagógus létszámellenőrzést tart, az osztálynévsor alapján ellenőrzi a hiányzókat, majd ennek alapján jelentést tesz a tűzoltást vezető parancsnoknak.
18
Mentés (személyi, műszaki) tűz esetén
Az épületek feszültségmentesítése,
A gáz-főcsapok elzárása.
A személyek kivonulásának elősegítése,
A kivonult személyi állomány gyülekeztetése,
Az éghető anyagok tűzköréből történő eltávolítása, /bútorok, függönyök, vegyszerek, számítógépek, stb. /
A tűzoltóeszközök használata,
Elsősegélynyújtás,
Az éghető épületrészek locsolása,
E feladatokba be kell vonni az iskola területén tartózkodó idegen személyeket is.
Elsősegélynyújtás szüksége esetén az elsősegélyhelyet a mentés irányítója jelöli ki, és szóban megbízza, illetve kijelöli a segélynyújtókat. A mentők telefonszáma: 104
A telepen tartózkodó mentési tevékenységbe nem vonható személyek /tanulók, / irányítására rendfenntartó személyt kell kijelölni.
Az épületekből kimentett vagyontárgyak óvását a portás szervezi meg.
Az oltáshoz érkező tűzoltóság, mentők és hatóságok tájékoztatása a mentést irányító dolgozó feladata.
A tűz által érintett kárterületet a tűzvizsgálat befejezéséig változatlanul kell hagyni.
19
Közműszerelvények elhelyezése az iskolában
Elektromos tűzvédelmi főkapcsoló helye: „B” épület 1. sz. helyiség.
Gázfőcsap és mérő helye: „A” épület utcai frontjának sarkában lévő gázfogadó.
Vízhálózati tűzcsap: Kazinczy. utca 7. sz. telek előtti gyepes területen a járda és útszegély között.
Palackok elhelyezése: Acetilén és oxigén palack:
B épület /lánghegesztő műhely / C épület / épületgépész műhely/ D épület / palacktároló/
Propán-bután palack /11 kg-os /
C épület / épületgépész műhely-raktár/
CO2 palack:
B épület /lánghegesztő műhely / D épület / palacktároló/ C épület / épületgépész műhely/
Argon palack:
B épület /lánghegesztő műhely/
Vegyszerek, mérgek, elhelyezése A épület I. emelet, Jánossy tanterem szertára. Üzemanyag (benzin) elhelyezése B épület garázs
20
Hatályba léptető rendelkezések Jelen Tűzvédelmi Szabályzat 2011. augusztus 01. napján lépett hatályba. A Tűzvédelmi Szabályzat jogszabály érvényű iskolaigazgatói szabályzat. A Tűzvédelmi Szabályzatot minden iskolai dolgozó köteles megismerni, erről a tűzvédelmi megbízottnak kell gondoskodni. Bármely dolgozó részére a betekintést biztosítani kell. A területvezető köteles az előírásokat betartatni. A Tűzvédelmi Szabályzat megtalálható:
az igazgatónál,
a tűzvédelmi megbízottnál,
www.gszi.sulinet.hu webcímen, A Tűzvédelmi Szabályzatot módosítani kell, ha azt magasabb rendű jogszabályok,
szabványváltozások szükségessé teszik. Ki kell egészíteni, ha az intézményfejlesztés, a munkavégzés során jelentkező igények azt szükségessé teszik. A Tűzvédelmi Szabályzatban előírtakat be nem tartókkal, a betartást meg nem követelő vezetőkkel szemben fegyelmi felelősségre vonást kell alkalmazni.
Békéscsaba, 2011. augusztus 01.
.......................................... Maczik Mihály igazgató
…………………………… Kiss Ferenc tűzvédelmi megbízott
21
1. sz. melléklet:
JEGYZŐKÖNYV
Készült:
20..….év…………………...……hó……………nap, Békéscsaba, Kazinczy utca 7.szám alatti hivatalos helyiségében. Tűzriadó Tervben foglaltak éves gyakoroltatása, a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. -a alapján.
Tárgy:
Az intézmény vezetői meggyőződtek a tűzriadó terv állandó hozzáférhetőségéről (portán), és megvizsgálták: o o o o o o o o o o o
a tűzjelzési feltételeket, az épületben tartózkodók riasztását, a gyakorlat végrehajtásában segítő személyeket jelenlétét (pl. karbantartó), a belső riasztás működőképességét, az épület elhagyásának feltételeit, kiürítési útvonalak akadálymentességét, menekülési útvonalakon a lehetséges nyílászárók (ablakok, ajtók) megközelíthetőségét, nyithatóságát, a közművek elzárhatóságának állapotát, a veszélyforrásokat, az épületben tartózkodók feladatait, a kijelölt gyülekezőhelyek megfelelőségét, a tűzoltó készülékek meglétét, műszaki állapotát.
Feladat végrehajtása: Riasztáskor a tűzriadó tervben meghatározott folyosón és lépcsőházon keresztül elhagyják az épületet a bent tartózkodók. Értékelés: ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. Az épületet a bent tartózkodó személyek elhagyták (kiürítési idő) 200………….év…………………hó ………nap……….óra………perctől, 200………….év…………………hó ………nap……….óra………percig. Javaslat: ........................................................................................................................................…… ........................................................................................................................................……
......................................................
...................................................... 22
aláírás
aláírás
23
2. sz. melléklet:
Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezése
a) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység: nem hegesztő munkahelyen végzett hegesztés, forrasztás, nyílt lánggal járó munkák (pl. tarlóégetés, növényi maradványok elégetése stb.). b) Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés) csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. c) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása, az írásbeli engedély kiadása a munkát elrendelő egységvezető joga és kötelessége d) Az engedélyt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. (4. sz. melléklet), kettő példányban kell elkészíteni. Az engedély egyik példánya az engedélyt kiadó személynél, a másik példány a munkát végző dolgozónál marad. e) A külső szervezet által végzett tűzveszélyes tevékenységre a külső gazdálkodó szervezet megbízottja adja ki az engedélyt. Az engedélyt a BéKSZI tűzvédelmi vezetőjével láttamoztatni kell, aki azt szükség esetén a helyi sajátosságoknak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. f) A helyszín tűzvédelmi ellenőrzése és engedély nélkül a munkát megkezdeni, végezni TILOS! g) Tűzveszélyes környezetben végzett alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő felügyeletet köteles biztosítani. h) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. i) Az alkalmi tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző dolgozó köteles: – a helyszínt, és annak környezetét átvizsgálni – minden tüzet előidézhető körülményt megszüntetni,
24
ENGEDÉLY ALKALOMSZERŰ TŰZVESZÉLYES TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE ................................................................................................. 20…. hónap nap órától 20.... hónap nap óráig A munkát végzők neve: ................................................................................................. beosztása: ................................................................................................. Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma:…………............. vagy oktatási naplószám:……………………………………… Az engedélyezett tevékenység leírása: .............................................................................. ............................................................................................................................................ A munka tűzveszélyes környezetben történik (aláhúzandó)? NEM IGEN, a felügyeletet biztosító személy(ek) neve, beosztása:...............................................… .............................................................................................................................................… A munkavégzés helye: A munkavégzés ideje:
Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az OTSZ 5.rész II fejezet 4. pont, valamint a 20.... év …… hónap …..napon megtartott helyszíni felmérés alapján az általános, és az alábbi eseti előírások végrehajtása, illetve betartása mellett szabad végezni: ............................................................................................................................................. ............................................................................................................................................. A munkavégzés helyén az alábbi tűzoltó-felszereléseket, tűzoltó készülékeket kell készenlétbe helyezni: ............................................................................................................................................. .................................... 200...... év………..hónap .... nap …………………………………… munkát engedélyező aláírása A feltételekben felsorolt előírásokat az alábbi –a helyi sajátosságoknak megfelelő– tűzvédelmi előírásokkal egészítem ki: (Ha a munkát külső szerv, vagy személy végzi.) ............................................................................................................................................. .................................... 200...... év ........................... hónap........ nap .................................................. a létesítmény vezetője, megbízottja A munka befejezésének időpontja: 20….
hónap
nap óra.
…………………………………… munkát engedélyező aláírása A feltételekben felsorolt előírásokat tudomásul veszem és azok betartásáért büntetőjogilag felelősséget vállalok: ...................................................... munkát végző aláírása
.................................................. munkát végző aláírása 25
3. sz. melléklet:
A hegesztés és nyílt lánggal járó tevékenységek tűz elleni védelme
Nyílt lánggal, izzással, szikrázással járó munka tűzveszélyes tevékenység. A hegesztési munkák végzésénél be kell tartani a 143/2004 (XII. 22.) GKM rendelettel kiadott Hegesztési Biztonsági szabályzatot. Ilyenek: -
a lánghegesztés, lángvágás
-
az elektromos ívhegesztés
-
a forrasztás
-
a szigetelő és burkoló anyagok olvasztása, melegítése
Az ilyen munkát végző dolgozóknak nemcsak ismerniük kell azokat az alapvető tűzvédelmi előírásokat, amelyekkel meg lehet előzni a tűz- vagy robbanás bekövetkezését, hanem a hegesztőknek tűzvédelmi szakvizsgával, egyéb esetekben a tűzvédelmi szabályokra történő kioktatással is kell igazolható módon rendelkezniük. a) Állandó jellegű tűzveszélyes munkahelyek: a vegyi laboratóriumok, kazánházak, hegesztő állások. b) Alkalmi tűzveszélyes munkahelynek minősül minden olyan munkaterület, ahol nyílt lánggal, magas hősugárzással járó tevékenységet végeznek az állandó jellegű munkahelyen kívül: -
az „A-B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, amíg ott tűz és robbanás veszély fennáll,
-
éghető gáz, gőz, folyadék olyan mennyiségben fordulhat elő, hogy abból robbanás keletkezhet,
-
ahol nyílt láng használatával járó munka tüzet okozhat (hegesztés, szabad téren tűzgyújtás, stb.).
26
A hegesztés általános tűzvédelmi előírásai: a) Hegesztéssel csak olyan személyt szabad megbízni, aki tűzvédelmi szakvizsgát tett, hegesztői képesítéssel rendelkezik és ezt szakmunkás vagy hegesztő tanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvánnyal tanúsítani tudja. b) A hegesztést csak szabályos és kifogástalan, üzembiztos állapotban lévő berendezéssel szabad megkezdeni és végezni. c) Szivárgó tömlővel, bizonytalanul csatlakozó szerelvényekkel dolgozni nem szabad. d) Oxigénpalackot zsíros, olajos kézzel kezelni, tisztogatni tilos. e) A hegesztő berendezést az e célra készített kocsira rögzítetten kell szállítani. Hegesztés közben ügyelni kell arra, hogy a keletkező hő és a szétfröccsenő izzó fémrészek ne érjék a palackokat és a tömlőt, ezeken sérülést, kárt ne okozzanak. Munka befejezéskor a készülékeket a tároló helyre kell visszaszállítani. f) A lánghegesztő berendezések előírásos állapotát negyedévenként, az ívhegesztő berendezéseket évente ellenőrizni kell. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet tűzvédelmi ellenőrzés alkalmával be kell mutatni.
27
4. sz. melléklet:
Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenységek tűz elleni védelme. Az „A-B” tevékenységek végzésének területei: -
állandó, erre a célra kialakított épületben, helyiségben,
-
alkalomszerűen, változó helyiségben, különböző környezetben.
Állandó „A-B” tevékenységet végzők munkakörei: -
éghető gáz tároló kezelői,
-
soros akkumulátorok töltésével megbízottak,
-
éghető folyadékok kezelői, kémiai laboratóriumok tanulói és dolgozói,
-
éghető folyadék és gáz szállítást végzők,
-
PB gázzal valamilyen tevékenységet végzők.
Alkalomszerű „A-B” tevékenység: éghető folyadék áttöltése, átfejtése, ill. hasonló tevékenység végzése.
Az „A-B” tevékenység általános tűzvédelmi szabályai
a) Robbanásveszélyes anyag előállítását, használatát, tárolását, kezelését csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő készülékben, berendezésben, szabadtéren, helyiségben, építményben szabad folytatni. b) A veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagot, eszközt szabad tartani. c) Az „A-B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek és a füstmentes lépcsőházak ajtóit önműködő csukó szerkezettel kell ellátni és azt csukva (de nem bezárva) kell tartani. d) A munkahelyeken az üzemeltetés alatt az olyan helyiség ajtóit, amelyben emberek tartózkodnak, nem szabad bezárni. Ha a munka (a tevékenység jellege) az ajtók zárva tartását szükségessé teszi – veszély esetére –az ajtók külső nyithatóságát is biztosítani kell.
28
e) Éghető folyadékot és gázt szállító csőrendszernél és tároló edénynél, továbbá minden gépnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását, illetve a gázszivárgást meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot fel kell itatni, vagy ki kell szellőztetni és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni, illetőleg megsemmisíteni. f) Robbanásveszélyes helyiségben csak olyan ruha, lábbeli és eszköz használható, amely gyújtási veszélyt nem okoz. (műszáltól mentes ruházat.) g) Robbanásveszélyes helyiség ajtaját csukva kell tartani. h) A robbanásveszélyes helyiségben dohányozni tilos. i) A robbanásveszélyes építménybe gyújtóeszközt bevinni tilos. j) Robbanásveszélyes építményben minden megkezdett 50 m² alapterület után 1-1 db tűzoltó készüléket kell elhelyezni, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó szabványos táblát kell elhelyezni.
Raktározás, tárolás
a) Robbanásveszélyes, különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. b) Robbanásveszélyes anyag „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal nem tárolható együttesen. c) Tetőtérben és talajszint alatti helyiségekben robbanásveszélyes anyagot tárolni tilos. d) Robbanásveszélyes anyagot a központi fűtőberendezés vezetéktől és fűtőtesttől 1 m távolságon belül elhelyezni nem szabad. e) A robbanásveszélyes helyiségek szellőztető berendezései rendszeres karbantartása, tisztítása kötelező, nyílásait eltorlaszolni nem szabad.
Éghető folyadékok előírásai
a) A tárolás csak szabványos vagy engedélyezett edényben történhet. A tárolóedényt csak annyira szabad feltölteni, hogy felmelegedés esetén a hőmérsékletkülönbség hatására táguló folyadék az edényből ne folyjon ki, azt ne repessze el. (A folyadék hőtágulása nagyon veszélyessé válhat, ezért általában az edényt 95-97%-ig lehet megtölteni.) b) Vegyes tárolás esetén a teljes mennyiségre vonatkozóan mindig a veszélyesebb tűzveszélyességi osztályba vagy tűzveszélyességi fokozatba tartozó folyadékra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. 29
c) Az edények (még az üresek is, ha nincsenek kitisztítva) állandóan légmentesen zártak legyenek. d) Az edényeket nem szabad olyan helyen tárolni, ahol gyermek, vagy illetéktelen személy hozzáférhet, vagy ahol tüzelnek, dohányoznak, nyílt lángot használnak. e) Csak olyan személyeknek szabad kiszolgálni robbanásveszélyes folyadékot, akinek a tevékenység végzéséhez megfelelő tűzvédelmi szakvizsgája van. f) A nem lángmentes laboratóriumban az aznapi munkafolyamathoz szükséges tűz- és robbanásveszélyes folyadékokból (zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, „A” tűzveszélyességi osztályba sorolt) maximum 5 liter tárolható, egy-egy edény térfogata maximum 0,5 liter lehet. A 0,5 liternél nagyobb térfogatú edény robbanásbiztos fémkanna lehet. A „B” és „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékokból maximum 10 liter tárolható, maximum 1 literes üvegedényben. Az 1 liternél nagyobb térfogat feletti mennyiség tárolása 10 l-nél nem nagyobb fém vagy műanyagkannában történhet. Az üvegeknek vastag falúaknak kell lenni. Ha a fenti megengedett mennyiségeknél nagyobb mennyiségre van szükség, azt laboron kívül, az e célra kialakított kéziraktárban vagy fémszekrényben szabad tárolni. g) Raktárakban robbanásveszélyes folyadékok tárolható mennyisége: 50 m³ helyiségtérfogatig legfeljebb 60 liter, 100 m³ helyiségtérfogatig legfeljebb 150 liter, 100 m³ feletti helyiségtérfogatnál max. 300 liter robbanásveszélyes folyadék tárolható.
Robbanásveszélyes folyadék szállítása a) Létesítményen belül: – csak engedélyezett szállítóeszközzel, vagy kézi erővel szabad szállítani – személyszállító felvonót folyadékszállításra legfeljebb 20 liter mennyiségig, legfeljebb 1 személy kíséretében szabad használni. b) Létesítményen kívül: – kézi erővel legfeljebb 20 liter folyadékot szabad szállítani, – létesítményen kívüli közúti szállításhoz külön tűzvédelmi szakvizsga szükséges.
30
5. sz. melléklet:
Gázpalackok használatának biztonsági előírásai
a) A gázpalackot csak akkor szabad forgalomban tartani, ha: – érvényes forgalomba hozatali engedélye van, – jelölései épek és egyértelműek, – nem sérült, – szerelvényei hiánytalanok, sértetlenek és gáztömörek, – nincs rajta veszélyt okozó szennyeződés, b) A gázpalackot sérültnek kell tekinteni, ha: – legalább 1,0 m magasságból kemény talajra esett, – égés nyomai látszanak rajta, – legalább 1 mm mélységű sérülése van, – saját tömege legalább 3%-kal kisebb a megadottnál, – a szállító járművet közlekedési baleset érte. c) Gázpalackot csak gondosan lezárt szeleppel és felcsavart védősapkával szabad szállítani (beleértve a kiürített gázpalackot is). d) A gázokat egyik gázpalackból a másikba áttölteni, a sérült gázpalackból eltávolítani és a gázokat keverni tilos. e) A gázpalackot védeni kell: – a hőforrásoktól (hőmérséklete max. 50 oC lehet), – a hidegtől (hőmérséklete min. 0 oC), – a káros mechanikai és kémiai hatásoktól. f) A lefagyott szelepű, vagy földhöz fagyott gázpalackot, csak legfeljebb 40 oC hőmérsékletű meleg vízzel, vagy levegővel szabad melegíteni. g) A gázpalack hirtelen (gyors) nyitása, illetve zárása tilos. h) Az oxigén olajjal, zsiradékkal érintkezve robbanhat, ezért: – csak fémtiszta, zsír és olajmentes szerelvényű palackot szabad kiadni, illetve átadni, – oxigénpalackot zsíros, olajos kézzel kezelni, vagy olajos ronggyal tisztogatni, zsíros vagy olajos helyen tárolni, olajos munkaruhában kezelni tilos. j) A dissous gázpalack különösen érzékeny a melegre és az erőltetett gázelvételre, ezért ettől fokozottan óvni kell. 31
k) Robbanásveszélyes gázt tartalmazó palack kezelésével csak olyan személyt szabad megbízni, aki a megfelelő témakörből érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. l) A gázpalack szelepét minden használat után le kell zárni. m) Az üres gázpalackra fel kell csavarni a záróanyát és a szelepvédő sapkát, valamint feliratzozni (üres) kell.
Gázpalack tárolása
a) Különféle robbanásveszélyes gázokat tartalmazó gázpalackokat egymástól és az egyéb gázpalackoktól fallal kell elválasztani, egymástól elkülönítve kell tárolni. b) A gázpalacktároló területén más tűzveszélyes anyagot tárolni nem szabad. c) A gázpalackot eldőlés ellen rögzíteni kell, ha a hossza legalább négyszerese az átmérőjének. d) Nem szabad gázpalackot tárolni folyosón, rezgést keltő gép mellett, személyforgalmú helyen, pincében, pincelejáratban, aknában, lépcsőházban, falon kívüli elektromos vezeték és berendezés 1,0 m-es körzetében. e) A tárolót használat után le kell zárni. f) A gázok felhasználásának helyén csak a napi munkához szükséges mennyiséget tartalmazó gázpalackot szabad tárolni. g) A tárolóhelyiség kialakításánál figyelembe kell venni a gázpalackban tárolt gáz tulajdonságait. A palacktároló közelében segélykérő legyen. A palacktárolókban tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a vonatkozó jogszabályok szerint. A tároló bejáratán jól láthatóan fel kell tüntetni a kockázatot jelentő veszélyforrást. h) A palacktároló padozata vízszintes, egyenletes, csúszásmentes és megfelelő teherbírású legyen, valamint feleljen meg a vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak (lásd OTSZ). i) A palackokat nem szabad tárolni nehezen megközelíthető, személyi közlekedést és a mentést akadályozó helyeken, továbbá -
talajszint alatt,
-
lépcsőkön, lépcsőházakban, folyosókon, szűk udvarokban, átjárókban, vagy azok közvetlen környezetében,
-
garázsokban.
j) Szabad- és zárt téri palacktároló helyeken és azok 5 m-es körzetében dohányozni és nyílt lángot használni tilos!
32
Gázpalackok szállítása (létesítményen belül).
a) Kézben egy személy legfeljebb 1 db. 20 kg tömegű gázpalackot szállíthat. b) Kézben emeletre legalább 2 személy szállíthat 1 db. gázpalackot, ha az a célnak megfelelő szállító szerkezethez van rögzítve. c) Felvonóban a gázpalackot rögzíteni kell. d) Kézi mozgatású hegesztő kocsin szállíthatók a lánghegesztéshez használt gázpalackok (1 db. dissous, 1 db. oxigén palack) felszerelt nyomásszabályzóval is, ha a gázpalackok elzáró szerelvénye zárva van és a szállítást lánghegesztői vizsgával rendelkező személy végzi, vagy irányítja.
Gázpalackok jelölései
a) Minden gázpalackot beütött jelölésekkel kell ellátni. A jelöléseket a felső tömített részben kell beütni. b) A palackokba be kell ütni: -
a gyártó vállalat nevét vagy jelét
-
a betölthető gáz nevét (szövegesen)
-
a gázpalack űrtartalmát (literben)
-
a próbanyomás értékét (barban)
-
a vizsgálatok elvégzésének idejét
-
a gyártási számot
-
az üres palack súlyát
-
a gázpalack anyagának jelét
-
a megengedett legkisebb falvastagságot (mm-ben)
-
a használat engedélyezését igazoló bélyegzőt
33
c) A gázpalackok színjelölése gáztartalmuk alapján: Palást/váll ACETILÉN (DISSOUS)
Sárga/barna
OXIGÉN
Kék/fehér
SŰRÍTETT LEVEGŐ
Lila/zöld
NITROGÉN
Zöld/fekete
HIDROGÉN
Vörös
SZÉNDIOXID
Szürke
MARÓ vagy MÉRGEZŐ GÁZ
Sárga váll
d) A beütött betű és számjegyeknek jól olvashatónak, a színjelzésnek jól láthatónak kell lennie és erről a gyártó a belföldi forgalmazó, illetőleg töltő vállalat, vagy karbantartó vállalat köteles gondoskodni.
Utasítás gázpalacktűz és robbanás esetén
Gázpalackokat csak az MSz 6292. sz. szabvány szerint szabad kezelni, tárolni és szállítani. Az iskola
dolgozói a palackkezelés minden fázisában kötelesek végrehajtani a
szabványban előírt ellenőrzéseket. Tanulók csak felügyelet mellett kezelhetnek gázpalackot. Amennyiben az iskolában palacktűz keletkezik úgy annak észlelői az alábbiak szerint kötelesek eljárni:
A tanulókat el kell távolítani a helyszínről.
Az éghető gáz- majd az oxigénpalack szelepét el kell zárni.
A tüzet el kell oltani /vizes ronggyal, vízzel, tűzoltó készülékkel /.
Ha a szelep tömítetlenségét lehet megállapítani, úgy a palackot szabadba kell vinni, és a szelepet ki kell nyitni.
A sérült palackot - védett helyről - vízsugárral kell hűteni.
Értesíteni kell a tűzoltóságot, közölve, hogy milyen és hány palack van veszélyeztetve!
Palackrobbanás esetén, a tűzoltóságon kívül értesíteni kell a palackot, felülvizsgáló szervet és a töltő / szolgáltató / vállalatot is. (Állami Energetikai és Energiabiztonsági Felügyelet Gázpalack Osztály, Budapest I. Attila u. 46. Ill. az ODV városi töltőtelepe.)
34
6. sz. melléklet:
Feszültség-mentesítés, gázmentesítés Az érintett helyiségek A gázvezetékek főcsapjai a gázfogadó helyiségben találhatók. Az elektromos főkapcsolók a villamos fogadóban találhatók. Egyéb szakaszoló főkapcsolók vannak elhelyezve a tanügyi épületekben, földszinti kapcsoló helyiségekben /ellátva: „Főkapcsoló” felirattal /, és a tanműhelyek - laborok helyiségeiben, a fémipari tanműhelyben kialakított központi elosztó szekrényekben, a további műhelyeknél és mérőhelyiségeknél azok külső vagy belső falazatán rögzített, tokozott elosztó berendezésekben. Az érintett személyek Tűz esetén az épület feszültség-mentesítését és a gázfőcsap elzárását a szolgálatos portás, távolléte esetén a karbantartó végzi.
Feszültségmentesítő feladatai Tűz keletkezése esetén azonnal kötelesek a veszélyeztetett létesítmények elektromos berendezéseit feszültségmentesíteni, illetve a gázfogadóban a főcsapot elzárni. Az elektromos főkapcsoló kart „KI” állásba helyezni, ezáltal feszültségmentesek lesznek az elektromos berendezések. A feszültség-mentesítés megtörténtét a tűzoltás vezetőjének azonnal jelenteni köteles.
35
7. sz. melléklet:
Az iskola helyszínrajza, tűzriadó kivonulási tervek
GÉPÉSZETI ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA HELYSZÍNRAJZ
36
TŰZRIADÓ KIVONULÁSI TERVE FŐÉPÜLET 2. EMELET
Menekülők max. száma: Vaslépcsőn: 75 fő Lépcsőházban: 15 fő
37
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK
TŰZRIADÓ KIVONULÁSI TERVE FŐÉPÜLET 1. EMELET
Csigalépcső
Menekülők max. száma: Lépcsőházban: 100 fő Csigalépcső felé: 50 fő
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK
38
TŰZRIADÓ KIVONULÁSI TERVE FŐÉPÜLET FÖLDSZINT
Aula
Menekülők max. száma: Főbejáraton: 210 fő
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK
39
TŰZRIADÓ KIVONULÁSI TERVE FŐÉPÜLET AULA
4.-5. ajtó
2.-3. ajtó
Menekülők max. száma: 2.-3. ajtón: 75 fő 4.-5. ajtón: 75 fő
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK
40
TŰZRIADÓ KIVONULÁSI TERVE TORNATEREM
Menekülők max. száma: Bejáraton: 35 fő Vészkijáraton: 35 fő
TŰZOLTÓKÉSZÜLÉK
41
8. sz. melléklet:
Kiürítés számítás A 28/2011. (IX. 06.) Bm rendelet 5.rész, XXVIII. fejezet 480-482§. szerinti számítás
A kiürítés megengedett időtartama az OTSZ 22.melléklet 1. táblázata alapján
Kiürítendő helyiség, tűzszakasz,
A kiürítés megengedett időtartama
Kiürítési
építmény megnevezése
(tmeg) I-V.: tűzállósági fokozatba
szakasz
sorolt tűzszakaszból, épületből vagy építményből min.
Első
Huzamos tartózkodásra szolgáló,
szakasz
illetve „C”-„E” tűzveszélyességi
t1
III.
IV-V.
2,0
1,5
1,0
8,0
6,0
2,5
osztályba sorolt helyiségek.
Második
Huzamos tartózkodásra szolgáló,
szakasz
illetve „C”-„E” tűzveszélyességi
t2
I-II.
osztályba sorolt helyiségek. 1. táblázat
A kiürítésnél figyelembe vehető haladási sebességek az OTSZ 22. melléklet 2. táblázat alapján A helyiségek méreteiből feltételezhetjük, hogy az egy főre jutó alapterület 1-25m2 között van.
A helyiségben egy főre 2
jutó alapterület, m
1 felett 25-ig
Vízszintes haladású
Haladás lépcsőn, m/min
sebesség, m/min
30
lefelé
fölfelé
20
15
10
Csigalépcsőn 2. táblázat
42
1. szakasz – a veszélyeztetett helyiség kiürítése Az iskola helyiségeinek a mérete közel azonos, így a számítást a legkedvezőtlenebb terem – a Bánki Donát terem – vonatkozásában készítem el. A kiürítés számítása a kijáratig megteendő úthossz alapján: n
t1a i 1
Sil t1meg vi
ahol: t1a
a helyiség kiürítésének időtartama a legtávolabbi tartózkodási helytől a hozzá legközelebb eső kijáratig terjedő útvonalon percben
Sil
a fenti útvonalon az egyes útszakaszok hossza, az úttengelyeken mérve m,
vi
az egyes útszakaszokhoz tartozó haladási sebességének a 2. táblázat alapján, m/min,
t1,meg
a kiürítés első szakaszára megengedett időtartam az 1. táblázat alapján.
t1a = (13/30) =0,43
t1a = 0,43 < t1,meg (1,5) Megfelel A számítások alapján megállapítható, hogy a t1a kisebb, mint t1,meg ezért a termek kiürítése megfelel az útvonalhosszak alapján. A számítás a kijáratok átbocsátóképessége alapján:
t1b
N1 t1meg kx1
ahol: t1b
a helyiségnek vagy egy részének kiürítési időtartama az ajtók átbocsátó képessége alapján percben
N1
a kijáratonként eltávolítandó személyek száma,
k
a kijáratok átbocsátó képessége: 41,7 fő, m -1. min - 1 (percenként 25 fő, 0,6 m-es sávnyílás szélességen),
x1
az N1-hez tartozó kijáratok szélességeinek összege, m.
t1,meg
a kiürítés első szakaszára megengedett időtartam az 1. táblázat alapján. 43
Azaz: t1b = 35/41,7*0,9 = 0,99 t1b = 0,99 < t1,meg (1,5) Megfelel A számítások alapján megállapítható, hogy a t1b kisebb, mint t1,meg ezért a termek kiürítése megfelel az ajtók átbocsátóképessége alapján.
2. szakasz: a veszélyeztetett tűzszakasz, illetve az építmény kiürítése.
Az épület egyes részein 3 szintes, egyes részein 2 szintes. Az épületet 4 kijáraton keresztül lehet elhagyni: főbejárat, II. emeleti vészkijárat és vészlépcső, illetve 2 db vészkijárati ajtó az aulából. A kijáratok mindegyike a szabadba vezet. A főbejárati ajtó kivételével mindegyik ajtó csak végszükség esetén használható, így azok kulcsra vannak zárva. Az ajtók nyitásához szükséges kulcs az ajtók mellett kulcsszéfben van elhelyezve. Az épületben tartózkodók maximális létszáma ~ 330 fő, de mivel az eloszlásuk nem mindig ugyanolyan, így minden kijárat esetében az előforduló legnagyobb létszámmal végeztem a számítást. A menekülési útvonalon egy csigalépcső is beépítésre került, így az a jogszabályi előírások alapján max. 50 fő menekülési útvonalaként van figyelembe véve.
Kiürítés a szabadba A kiürítés időtartama a lépcsők, vagy a menekülési útvonal legszűkebb keresztmetszete (a menekülési útvonal legkisebb szabad szélessége) alapján. Többszintes tűzszakaszok, vagy menekülési útvonalon lévő szűkítés esetén.
1. Főbejárat
t 2 b t y1
n N2 S i 3 t2 meg kx2 i1 vi
44
ahol:
t2b
az ellenőrzött tűzszakasz, építmény kiürítési időtartama, a lépcsők átbocsátóképessége, vagy a menekülési útvonal legszűkebb keresztmetszete alapján percben
ty1
a lépcső, vagy a legszűkebb keresztmetszet eléréséhez szükséges idő a hozzá – a kiürítésnél számításba vett – legközelebb eső helyiség legközelebbi ajtajától mérve, az útszakaszok alapján, percben
N2
a lépcsőn, vagy a menekülési útvonalon lévő szűkítésen legnagyobb létszámot befogadó szintről a számításba vett lépcsőkön eltávolítandó személyek száma, vagy a legszűkebb keresztmetszeten menekülők száma,
Si3
a lépcső és a lépcsőtől, vagy a legszűkebb keresztmetszettől a szabadba vezető kijáratig tartó útvonalak hossza az úttengelyen mérve, méterben (m),
k
a lépcsők átbocsátóképessége (megegyezik a kijáratok átbocsátóképességével)
x2
a lépcsőkar(ok), vagy a legszűkebb keresztmetszet szabad szélessége, méterben (m),
vi
a számításba vett útvonalhoz tartozó haladási sebességek a 2. táblázat m/min,
t2meg
a kiürítés második szakaszára megengedett időtartam az 1. táblázat alapján, min.
t2b
3 100 18 8 3,19 30 41,7 1,25 20 30
t2b =3,19 < t,2meg (6,0)
Megfelel
45
A kiürítés időtartama a szabadba (vagy a szomszédos tűzszakaszba) vezető ajtók átbocsátó-képessége alapján: A kijáratra eső létszám 210 fő, az ajtó kétszárnyú. A folyamatosan nyitva tartott ajtó szélessége 90 cm, de könnyen kinyitható egy 65 cm-es rész is. A számításnál mindkét esettel számoltam.
t2 c t y 2
N3 t2 meg kx3
ahol:
t2c
az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény kiürítési időtartama a szabadba vezető ajtók átbocsátóképessége alapján percben
ty2
a szabadba vezető ajtó eléréséhez szükséges idő, a tűzszakasz helyiségei közül a kiürítésnél számításba vett - a szabadba vezető ajtóhoz legközelebb eső helyiség ajtajától mérve percben
N3
az ellenőrzött tűzszakaszból, építményből eltávolítandó személyek száma, fő,
k
a szabadba vezető ajtók átbocsátóképessége
x3
a szabadba vezető kijáratok szabad nyílásszélességének összege, m.
Csak a 90 cm-es rész kinyitása esetén:
t2 c
6 210 5,8 30 41,7 0,9
t2c = 5,8 < t2meg (6,0)
46
Mindkét szárny kinyitása esetén:
t2c
6 210 3,45 30 41,7 1,55
t2c = 3,45 < t2meg (6,0)
Megfelel 2. II. emeleti vészkijárat + vészlépcső
t 2 b t y1
t2b
n N2 S i 3 t2 meg kx2 i1 vi
6 75 18 3,22 30 41,7 1,25 20
t2b =3,22 < t,2meg (6,0)
Megfelel
A kiürítés időtartama a szabadba (vagy a szomszédos tűzszakaszba) vezető ajtók átbocsátó-képessége alapján: A kijáratra eső létszám 75 fő.
t2 c t y 2
t2c
N3 t2 meg kx3
75 2,12 41,7 0,85
t2c = 2,12 < t2meg (6,0)
Megfelel
47
3. Vészkijárat I. - II. A 2 vészkijárati ajtóhoz a csigalépcsőn keresztül érkeznek, illetve az aulában tartózkodók és a 2 db 1. emeleti terem. A csigalépcső átbocsátóképessége:
t 2 b t y1
t 2b
n N2 S i 3 t2 meg kx2 i1 vi
18 50 9 15 3,09 30 41,7 1,1 10 30
t2b =3,09 < t,2meg (6,0) Megfelel
A kiürítés időtartama a szabadba (vagy a szomszédos tűzszakaszba) vezető ajtók átbocsátó-képessége alapján: A vészkijáratoknál kijáratonként 2 db 80 cm-es ajtó van beépítve. Mindkét ajtó külön kulccsal nyílik, melyek kulcsa egy kulcsszéfbe van helyzeve. Vészkijárat I. (könyvtárral szemben):
t2 c t y 2
N3 t2 meg kx3
Csak 1 ajtó kinyitása esetén:
t2c
10 75 2,75 20 41,7 0,8
t2c = 2,75 < t2meg (6,0)
Mindkét ajtó kinyitása esetén:
t2c
10 75 1,62 20 41,7 1,6
t2c = 1,62 < t2meg (6,0) Megfelel 48
Vészkijárat II.:
t2 c t y 2
N3 t2 meg kx3
Csak 1 ajtó kinyitása esetén:
t2c
5 75 2,41 30 41,7 0,8
t2c = 2,41 < t2meg (6,0)
Mindkét ajtó kinyitása esetén:
t2 c
5 75 1,29 30 41,7 1,6
t2c = 1,29 < t2meg (6,0) Megfelel
Az épület kiürítése a számítások alapján megfelelő, a vészkijáratok esetében marad idő az ajtók kulccsal történő kinyitására is.
Az udvari termek mérete és létszáma arányaiban megegyezik az iskolában lévő termekével, így arra a számítást külön nem végeztem el. Az udvari termek mindegyike közvetlenül a szabadba nyílik.
50 fő feletti tartózkodásra szolgáló helyiség kizárólag az aula. Ebben a helyiségben rendezvények alkalmával fordulhat elő maximum 200 fő. A rendezvény megkezdése előtt a portás a vészkijáratokat kinyitja, ezzel biztosítva az épület biztonságos elhagyását.
A számítást végezte: Garai Tamás – Tűzvédelmi mérnök
49
9. sz melléklet
A tűzoltó készülékek elhelyezése Az intézményben „A” , „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben helyiségenként, ill. minden megkezdett 50 m2 alapterület után egy darab, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény helyiségenként, illetve minden megkezdett 200 m2 alapterület után egy darab, „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményben minden megkezdett 600 m2 alapterület után egy darab készülék van elhelyezve.
ISKOLA készenléti helye
típusa
Gyári száma
gyártási év
felülvizsgálat gyakorisága (év)
1.
Központi gázfogadó
eu 12
2008.10
1 év
2.
földszint lépcsőforduló
CO2 2
2010.01
1 év
3.
földszint folyosó
CO2 2
2010.01
1 év
4.
főépület kazánház
eu 12
35725
2004.06.
1 év
5.
I. em folyosó
eu 6
43381
2000.11.
1 év
6.
I. em lépcsőforduló
eu 6
43071
2000.11.
1 év
7.
I. em Jánossy terem
eu 6
31537
2000.08.
1 év
8.
I. em Jánossy szertár
eu 6
43194
2000
1 év
9.
I. em. multimédia stúdió
eu 6
2000
1év
10. II. em folyosó
eu 6
45399
2003.11.
1 év
11. II. em tanári előtér
eu 6
34186
2000.09.
1 év
12. orvosi rendelő
eu 6
47792
2004.10
1 év
13. garázs
eu 6
31272
2002
1 év
14. gondnoki iroda
eu 6
44085
2000.11.
1 év
15. fémipari műhely
eu 6
29661
2001
1 év
16. hegesztő műhely
eu 6
46775
2003
1 év
17. Zorkóczy terem
bü 6
1993
fél év
18. férfi öltöző
bü 6
1993
fél év
50
19. szám tech közp. Kistanári
eu 6
20. mechanikai mérőterem
bü 6
21. CNC tanterem
eu 6
22. épületgépész műhely
174748
2008.10
1 év
1993
fél év
2000.11.
1 év
bü 6
1993
fél év
23. épületgépész műhely
bü 6
1993
fél év
24. épületgépész műhely kocsi
eu 6
48438
2004
1 év
25. asztalos műhely
eu 6
31454
2000.08.
1 év
26. forgácsoló műhely
eu 6
48049
2004
1 év
27.
raktár-kazánház
eu12
36566
2000
fél év
28. folyamatirányító
eu 6
73065
2000.11
1 év
29. melegüzemi műhely
eu 6
28986
2001.06.
1 év
30. hardver oktató terem
eu 6
38832
2003
1 év
31. tornaterem folyosó
eu 6
34840
2000. 09
1 év
32. kazánház (tornatermi)
eu 12
39136
2003
1 év
33. kávézó előtér
bü 6
1993
fél év
34. számítógép terem Kempelen
CO2 2
2008.11
1 év
35. számítógép terem Pascal
CO2 2
2008.11
1 év
42674
36. könyvtár
eu 6
31980
2000.08
1 év
37. aula (könyvtár előtti)
eu 6
45930
2003.11.
1 év
38. Szilárd Leo terem előtere
eu 6
43821
2000
1 év
39. palacktároló
eu 6
184028
2008.10
1 év
51
10. sz melléklet
Karbantartási napló
52
53
