TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT


Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium 7622 Pécs, Batthyány u. 1-3. 7621 Pécs, Jókai u. 8.

Tűzvédelmi szervezetéről és tevékenységéről Érvényes: 2011. szeptember 01-től

1


2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS……………………………………………………………………………….3 1. TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA………………………………

3

2. A TŰZVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT FELELŐS VEZETŐK ÉS MUNKAVÁLLALÓK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI...4 3. TŰZVÉDELMI OKTATÁSOK RENDJE, AZ OKTATÁSOK FŐ TÉMAKÖREI…….11 4. TŰZJELZÉS, TŰZESET BEJELENTÉSE……………………………………………....13 5. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK, OSZTÁLYBA SOROLÁS………………… 14 6. TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK…………………………........……...

17

7. A TŰZVÉDELMI BERENDEZÉS LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK..............................................................20 8. TŰZVÉDELMI JELZŐ-, FIGYELMEZTETŐ ÉS TILTÓTÁBLÁK ELHELYEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK……………………………… 21 9. ÉPÜLETGÉPÉSZET LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK........................................................................................22 10. TŰZVÉDELMI DOKUMENTÁCIÓ..............................................................................25 11. TŰZVÉDELMI ELLENŐRZÉS.....................................................................................25 12. A HASZNÁLAT ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI............................................................26 13. TELEPHELYENKÉNTI TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS...................................................27 14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK............................................................................................34


3

BEVEZETÉS A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (módosította a 2011. évi XXI. törvény), valamint a Tűzvédelmi Szabályzat készítéséről szóló 30/1996.(XII.6.) BM. rendelet, 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (módosította az 55/2012 (X. 29.) BM rendelet) alapján a munkahely tűzvédelemmel összefüggő feladatait a következők szerint határozom meg. A Tűzvédelmi Szabályzat a munkahely szervezeti felépítésének megfelelően, a résztvevők tűzvédelmi feladatait valamint a létesítmények, építmények, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi szabályokat tartalmazza. 1. TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA 1.1. Tűzvédelmi szabályzat célja A Tűzvédelmi Szabályzat célja, hogy a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium üzemeltetője a jogszabályok keretei között a sajátosságok figyelembevételével meghatározza a tűzvédelmi tevékenység valamennyi fontos kérdését. 1.2. Tűzvédelmi szabályzat hatálya A szabályzatban foglaltak nem megfelelő végrehajtása, vagy be nem tartása a tűzoltóság részéről helyszíni bírság kiszabását, szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezését, a munkahely részéről, pedig fegyelmi és kártérítési eljárást von maga után. A Szabályzatban foglalt előírásoktól eltérni nem lehet. A szabályzatban meghatározott előírás, feladat, magatartási szabály - beosztásra való tekintet nélkül - kötelező érvényű és hatálya vonatkozásában kiterjed az alábbi területekre: 1.2.1. Területi hatálya A Tűzvédelmi Szabályzat területi hatálya kiterjed a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium valamennyi helyiségére, tároló-helyiségeire és szabad tereire, továbbá a munkavégzés helyszínére.  Pécs, Batthyány u. 1-3 sz. alatt lévő Szakközépiskola, Szakiskola központi épületére,  Az alapítvány épületére, a könyvtárra, az udvari tanműhelyre és egyéb helyiségekre.  Pécs, Jókai u. 8. sz. alatt lévő kollégium konyha, étterem, díszterem és sportpálya összes helyiségére.  Az ott foglalkoztatott dolgozókra, tanulókra.  Valamint az intézmény területén és telephelyén bármilyen céllal tartózkodó, vagy tevékenységet végző (szállító, javító, karbantartó, ellenőrző, szerződésben lévő más társaság stb.) személyre.


4

1.2.2. Személyi hatálya A Tűzvédelmi Szabályzat személyi hatálya kiterjed a munkahely állományába tartozó munkavállalókra, az ideiglenesen vagy állandó jelleggel foglalkoztatott dolgozókra, még akkor is, ha a működési körén kívül végzik a munkát, valamint a területén bármilyen céllal tartózkodó vagy tevékenységet végző (látogató, vendég, szállító, karbantartó, a létesítmények területén bármilyen minőségben tartózkodó, ügyfél, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat alkalmazásában állók, stb.) személyére. 1.2.3. Időbeni hatálya A jelen Tűzvédelmi Szabályzat időbeni hatálya 2011. szeptember 1-től visszavonásig érvényes. 1.2.4. Tárgyi hatálya Jelen szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az 1.2.1. pontban ismertetett területen végzett minden olyan tevékenységre és tárolásra, melyekből a körülmények kedvezőtlen összejátszása során tűz keletkezésére lehet számítani. 2. A TŰZVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT FELELŐS VEZETŐK ÉS MUNKAVÁLLALÓK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI A tűzvédelmi feladatok megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős. A közvetlen napi tűzvédelemmel összefüggő feladatok végzéséért az intézmény vezetője, kincstárnok, igazgató helyettesek, műhelyfőnök, kollégiumvezető, tagozatvezetők a felelősek. A tűzvédelemmel összefüggő feladatok szakmai felügyeletéért tűzvédelmi megbízott a felelős. A tűzvédelmi megbízottat az intézmény vezetője bízza meg. A feladatok munkaköri leírásokban, személyre szóló megbízási szerződésben és jelen szabályzatban vannak rögzítve. 2.1 Az intézmény vezetőjének tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai és jogai  Kialakítja az intézmény tűzvédelmi szervezetét, és biztosítja a működéshez, képesítéshez, oktatáshoz, az eredményes munkához szükséges, személyi, tárgyi, anyagi feltételeket.  Tűzvédelmi Szabályzatban rögzíti a közintézmény sajátosságait figyelembe vevő tűzvédelmi rendelkezéseket, annak végrehajtásának módját, a tűzvédelmi megbízott feladatait, a tűzvédelmi oktatás, vizsgáztatás rendjét.  Gondoskodik arról, hogy a munkahelyek dolgozói munkába álláskor, továbbá szükség szerint, jelen szabályzatban meghatározott időszakonként a munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesüljenek.


5

 A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező tűzvédelmi megbízott útján gondoskodik.  Közvetlen irányítást gyakorol a tűzvédelmi megbízott tevékenysége felett.  Kikéri a tűzvédelmi megbízott véleményét tűzvédelmi ügyben, továbbá minden olyan megbeszélésre meghívja, ahol a tűzvédelmi kérdés érintve van.  Gondoskodik a munkahely tűzvédelmi viszonyának megfelelő szinten való tartásáról.  A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál, - az új tűzveszélyességi osztályba sorolásra vonatkozó javaslat megküldésével - köteles bejelenteni.  Biztosítja a tűzvédelmi megbízott részére a megjelenést a szakmai szervek által szervezett tűzvédelmi továbbképzéseken.  Megállapítja a tűzvédelemmel kapcsolatos hatásköröket.  Engedélyezi a munkahely területén az eseti tűzveszélyes tevékenység végzését, tűzvédelmi ellenőrzéseket, bejárásokat végez, végeztet.  A munkavállalóit, alvállalkozóit rendszeresen ellenőrzi, ellenőrizteti.  A tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzésben a munkahely tűzvédelmi megbízottjával együtt köteles részt venni, vagy intézkedésre jogosult vezetővel magát képviseltetni.  Szemle keretében személyesen is meggyőződik a tűzvédelmi feltételek megteremtéséről, annak javítására tett intézkedések hatékonyságáról.  A közvetlen tűzveszélyes állapot megszüntetésére intézkedik.  Elősegíti a tűzvizsgálat megtartását, a tűz keletkezési okának és kárértékének megállapítását.  Elkészítteti és elrendeli, valamint rendszeresen ellenőrzi jelen szabályzat végrehajtását.  Tűzvédelmi feladata a vonatkozó törvényi rendelkezések érvényesítése, valamint e törvények, rendeletek, szabványok és szabályok betartatásának megkövetelése. 2.2 A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és kollégium tűzvédelmi

szervezete. A Tűzvédelmi Bizottság az intézmény igazgatóságának tanácsadó, véleményező, javaslattevő és az utasításban meghatározott körben intézkedésre jogosult szerve. Az intézmény a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok eredményes végrehajtását, szakmai irányítását az alábbi tűzvédelmi szervezettel kívánja biztosítani. Tagjai: Intézményvezető, (a bizottság vezetője az összes telephelyen) Kincstárnok, (tűzvédelmi bizottsági tag az összes telephelyen Műszaki igazgatóhelyettes (tűzvédelmi bizottsági tag) Általános igazgatóhelyettes (tűzvédelmi bizottsági tag) Szakmai igazgatóhelyettes (tűzvédelmi bizottsági tag) Kollégiumvezető (tűzvédelmi bizottsági tag) Tűzvédelmi megbízott (tűzvédelmi bizottsági tag)


6

2.3 Tűzvédelmi Bizottság feladatai Rendszeresen vizsgálja és értékeli az iskola tűzvédelmi helyzetét. Javaslatot tesz, illetve intézkedik a hiányosságok megszüntetésére.      

Ennek érdekében: tanulmányozza a tűzvédelemre vonatkozó rendeleteket, közreműködik az iskola összes telephelyére vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzat, telephelyenkénti tűzriadó terv, tűzveszélyességi osztályba sorolás, stb. kidolgozásában, a tűzvédelmi helyzetet értékelő éves jelentés összeállításában, szervezi, irányítja a dolgozók évenként történő, valamint az újonnan belépő dolgozók tűzvédelmi oktatását, közreműködik a tűzvédelmi propagandában figyelemmel kíséri az iskola és létesítményeinek átalakítási, felújítási és karbantartási munkáit, s azt, hogy ezek során a tűzvédelmi jogszabályok, szabványok egyedi előírások, határozatok kellően érvényesülnek-e, legalább félévenként tűzvédelmi szemlét, ellenőrzést tart, szervezi és irányítja a Tűzriadó Tervben előírt próbariasztást, valamint a kiürítési gyakorlatot

A Tűzvédelmi Bizottság évenként ülést tart, amelyen értékelik az iskola tűzvédelmi helyzetét, megállapítják az esetleges hiányosságokat s ezekből adódó feladatokat. 2.4 A közvetlen munkahelyi vezetők tűzvédelmi feladatai és jogai: A munkahelyen közvetlen munkahelyi vezetőnek minősül       

Műszaki igazgató helyettes Általános igazgató helyettes Szakmai igazgatóhelyettes Kincstárnok Munkaközösség vezető Kollégiumvezető Könyvtáros Tűzvédelmi feladatai:

 Köteles megismerni és elsajátítani a tűzvédelmi előírásokat, szabályokat.  Köteles gondoskodni a tűzvédelmi szabályzatban foglaltak végrehajtásáról és rendszeres ellenőrzéséről.  Napi rendszerességgel, köteles meggyőződni arról, hogy a létesítmény állapota, illetve a munkavégzés helyszíne, a területek kialakítása tűzvédelmi szabályzatban előírt követelményeknek megfelelnek-e.  Felelős a munkahely rendjéért, tisztaságáért, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata tilalmának megtartásáért.


7

 Felelős hogy a vezetése alatt álló területen, a munkavégzés során a közlekedési út, a tűzoltó-felszereléshez vezető út szabad legyen.  Köteles az irányítása alá tartozó területen a tűzvédelmi feladat ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételt biztosítani, a munkát úgy megszervezni, hogy a tűzvédelmi előírás végrehajtást nyerjen.  Köteles rendszeresen beszámolni munkájáról és tájékoztatni felettesét azokról a gátló körülményekről, mulasztásokról, melyek a tűzvédelmi szabályzatban előírtak végrehajtását akadályozzák.  Feladata a saját és beosztottaik egészségének és testi épségének, továbbá az anyagi károkat okozó események megelőzése céljából a biztonságos munkafeltételek kialakítása, a munkabiztonsági előírások (törvények, rendeletek, jogszabályok) megismerése, betartása és betartatása.  Köteles a munkavállalóktól megkövetelni a munkára alkalmas állapotot.  Köteles meggyőződni róla, hogy a munkavállalók rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel  Köteles a munkavégzést azonnal leállítani, és haladéktalanul intézkedést foganatosítani, az esemény megszüntetése érdekében, ha tűz vagy tűzveszély áll fenn.  Feladata a vezetése alatt álló munkaterületeken az előírásoknak megfelelő mennyiségű és az ott keletkezhető tűz leküzdésére alkalmas tűzoltó eszközt a helyszínen tartani.  Gondoskodik arról, hogy a munkahelyen felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, és azt csak tűz oltására használják.  Gondoskodik az előírt rendszeres tűzvédelmi oktatások megtartásáról, annak bizonylatolásáról.  Gondoskodik az új dolgozó munkába lépését követő tűzvédelmi oktatásáról.  Biztosítja és kötelezi a részvételt az irányítása alá tartozó munkavállalók számára az előírt időközönkénti tűzvédelmi oktatásokon, vizsgákon.  Megköveteli a munkavállalóktól a tűzvédelmi oktatáson való aktív részvételt.  Gondoskodik a bekövetkezett rendkívüli események bejelentéséről, kivizsgálásáról, a hasonló esetek megelőzésére szolgáló intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról.  Köteles gondoskodni a tűzvédelmi berendezés, készülék, felszerelés, technikai eszköz állandóan üzemkész állapotáról, időszaki ellenőrzéséről.  Köteles a tűzvédelmi eszközök pótlására intézkedést foganatosítani.  Köteles biztosítani az előírt oltóanyagokat.  Köteles intézkedni a tűzvédelmi megbízott észrevételeire.  Tájékoztatni kell a tűzvédelmi megbízottat:  Új létesítmény üzemeltetésének megkezdéséről, átalakításáról, esetleges megszüntetéséről,  A hatósági intézkedések (pl. ellenőrzés) idejéről,  A tűzoltó készülékek rendszeres ellenőrzési idejének lejártáról, selejtezésének megtörténtéről.  Be kell tartania és tartatnia a tűzveszélyes tevékenységi engedélyben leírtakat.  Saját hatáskörben engedélyezi az alkalmi tűzveszélyes tevékenység végzését. Köteles eltiltani a munkavégzéstől azt a munkavállalót, aki:  munkavégzésével saját és mások testi épségét veszélyezteti, illetve tevékenységének következménye lehet tűz, vagy más rendkívüli esemény,


8

 nem ismeri a tűzvédelmi szabályzat rá vonatkozó rendelkezéseit, mindaddig, amíg azt el nem sajátítja.  figyelmeztetés ellenére sem vesz részt a tűzvédelmi oktatáson, valamint vizsgán.  Köteles támogatni az illetékes felügyeleti, hatósági ellenőrző szervek szakembereinek munkáját. Köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen. Biztosítani kell a szemle, ellenőrzés feltételét.  Kötelesek az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedést foganatosítani.  Tűz esetén, a tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a személyek eltávolítását, az éghető anyagok mentését.  Feladata közreműködni a rendkívüli események kivizsgálásánál.  Hatáskörén belül a tűzvédelmi fegyelem növelése érdekében anyagi-erkölcsi, illetve fegyelmi hatáskörén belül a büntetés eszközeit alkalmazni jogosult. 2.5. Tűzvédelmi megbízott kötelességei és jogai:  Az intézmény egészének - tűzvédelmi szakmai vonatkozásban - vezetője.  Tűzvédelmi vonatkozásban javaslattételi joga és ellenőrzési hatásköre a létesítmények egészére kiterjed.  Feladata elősegíteni az intézmények területén a tűzvédelmi szabályok, előírások végrehajtását, továbbá irányítja a tűzvédelmi munkát.  Gondoskodik arról, hogy a dolgozók megismerjék a tűzvédelmi szabályzatban előírtakat, a tűzoltó felszerelés, készülék kezelését, a tűzjelzés módját, a riasztás végrehajtását, a kiürítés rendjét és a tűzoltás lehetőségét.  Folyamatosan ellenőrzi a munkahelyek tűzvédelmi helyzetét, meghatározott rendszerességgel ellenőrzést (tűzvédelmi bejárást) végez.  Ellenőrző és elemző tevékenységet végez a veszélyforrások feltárása érdekében, az észlelt hiányosságok megszüntetésére javaslatot tesz.  A feltárt hiányosságokról jegyzőkönyvet (emlékeztetőt) készít, amelyet átad az illetékes munkahelyi vezetőnek.  Rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok megtartását, a hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedést foganatosít.  Nyilvántartja a munkahely tűzvédelmi felszereléseit, berendezéseit, készülékeit és oltóanyagait, gondoskodik az eszközök üzemképességének fenntartásáról, rendszeres karbantartásukról és felülvizsgálatukról.  Gondoskodik a tűzoltóeszközök, tűzvédelmi felszerelések beszerzéséről, a szabályzatban előírt helyekre történő felszereléséről.  Elkészíti a munkahely épületeinek, építményeinek, szabadtereinek tűzveszélyességi osztályba sorolását.  A munkatervben előírtak szerint ellenőrzi a munkahely területén a Tűzvédelmi Szabályzatban foglalt előírások betartását.  Elkészíti a Tűzvédelmi Szabályzatot, a helyszínrajzot, a tűzveszélyességi osztályba sorolást, továbbá javaslatot tesz ezek szükség szerinti módosítására, biztosítja a naprakész állapotukat.  Oktatási tematikát készít és elvégzi a munkavállalók előírt tűzvédelmi oktatását.  Az oktatásról, vizsgáztatásról nyilvántartást vezet, az iratokat a munkahely iratkezelési szabályzata szerint iratzározza, a tűzvédelemmel kapcsolatos adminisztrációt naprakész állapotban tartja.


9

 Nyilvántartja, és rendszeresen ellenőrzi, a tűzvédelmi berendezéseket, intézkedik, a meghibásodott berendezések javíttatásáról, cseréjéről, a hiányzók pótlásáról.  Közvetlen tűz- vagy robbanás esetén intézkedik annak megszüntetéséről. Indokolt esetben jogosult a helyszínen azonnali hatállyal a munkavégzést leállítani.  Részt vesz a munkahely területén keletkezett tűzesetek kivizsgálásában, a szükséges jelentéseket elkészíti és eljuttatja az illetékesek részére.  Tűzvédelmi ügyekben szoros munkakapcsolatot tart a területileg illetékes Pécsi Hivatásos Tűzoltósággal.  Tűzvédelmi kérdésekben külső szervekkel történő tárgyalásokon képviseli a megbízót. Gondoskodik arról, hogy a tűzvédelmi helyzetre kiható változás a területileg illetékes tűzoltósághoz bejelentésre kerüljön.  Részt vesz a tűzvédelmi hatóság ellenőrzésein, szemléin, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedést kezdeményez.  Szakmailag véleményezi az új beruházások, felújítások terveit, elősegíti a tűzvédelmi előírások, jogszabályok érvényesülését.  Tűzvédelmi ügyben szakvéleményt nyilvánít és engedélyezteti tűzvédelmi szempontból - az engedélyhez kötött - tűz- és robbanásveszélyes tevékenységet, technológia bevezetését, új gép- és berendezés használatát.  Gondoskodik a tűzvédelmi ügyiratok előírás szerinti kezeléséről, nyilvántartásáról.  Ellenőrzi az alvállalkozók tűzvédelmi tevékenységét, a hiányok megszüntetésére javaslatot tesz.  A munkahely vezetőjével rendszeresen konzultál a hiányosságokról és azok megszüntetésére végrehajtási intézkedési tervet készít. 2.6. Munkavállalók tűzvédelmi feladatai  Minden dolgozó köteles a tűzvédelmi előírásokat, a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmát megismerni, azokat betartani, a tűzeseteket megelőzni.  A tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen, biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban - pihenten, alkohol, gyógyszer, kábító hatásától mentesen megjelenni.  Munkakörének betöltéséhez szükséges, illetve azzal kapcsolatos tűzvédelmi oktatáson és szakvizsgán részt venni.  Munkavégzés során a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat betartani, a dohányzási tilalmat megtartani.  A rendelkezésre bocsátott gépeket, berendezéseket, egyéb eszközöket és anyagokat munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni.  Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat.  Amennyiben tűz- vagy robbanásveszélyt észlel, köteles azt megszüntetni, közvetlen munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni.  A munkahelyen a készenlétbe helyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket a szabályzatban foglaltak szerint használni.  A szabályzatban előírt időszakonként köteles részt venni az általános, munkahelyi, ismétlődő tűzvédelmi oktatáson, képzésen, vizsgán. A tűzvédelmi vizsgabizonyítványt köteles megőrizni, szükség esetén azt a munkavégzés során az ellenőrző szerv rendelkezésére bocsátani.


10

 A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, a berendezésekről, eszközökről, készülékekről a munkavégzés során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésekor eltávolítani.  Az alkalomszerű tűz- és robbanásveszélyes munkavégzéshez a mellékletben foglalt formában írásbeli engedélyt kérni, és azt a munkavégzés során magánál tartani. A munkavégzés során az engedélyben foglalt előírásokat köteles betartani.  A kijelölt menekülési útvonalakat, ajtókat, átjárókat köteles folyamatosan használható állapotban tartani (eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad).  Munkahelyén az anyagtárolásra vonatkozó előírásokat köteles maradéktalanul betartani.  Minden dolgozónak kötelessége, hogy mindent megtegyen a tűz megelőzése érdekében, illetve a tűz oltásában.  Ha a létesítményben vagy szabadtéren tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, a tűzvédelmi oktatáson elhangzottaknak megfelelően riasztania kell a létesítményben tartózkodókat, valamint köteles telefonon a területileg illetékes tűzoltó-parancsnokságot és közvetlen munkahelyi vezetőjét azonnal értesíteni. 2.7. A tanulók tűzvédelmi kötelezettségei, jogai:  Iskolába járásuk során kötelesek a tűzvédelmi előírásokat megtartani, szabálytalanság észlelése esetén azt jelenteni.  Kötelesek maradéktalanul végrehajtani a számukra meghatározott általános és eseti jellegű tűzvédelmi utasításokat.  Joguk van az iskolától elvárni tűzvédelmi oldalról a tanuláshoz megfelelő körülmények biztosítását.  Ha tüzet észlelt azonnal jeleznie kell és jelentenie a tanárának vagy az illetékes tűzoltóságnak.  A tanuló kötelessége az iskolájára vonatkozó tilalmi rendelkezések maradéktalan megtartása (pl. dohányzási tilalom, vagy más nyílt láng használatával járó gyakorlati munka tilalma, stb.).  Figyelmeztetni köteles, a többi tanulót, ha azok a szabályokat, tilalmakat megszegik. 2.8. Külső munkavállalók, rendezvényen résztvevők, helyiséget bérlők, magatartási és munkavégzésének tűzvédelmi szabályai  A munkahely vezetőjének gondoskodni kell arról, hogy a munkahellyel kapcsolatba kerülő külső munkavállalók - a rájuk vonatkozó mértékben - a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmát megismerjék.  Külső munkavállalók esetében az intézmény sajátos tűzvédelmi helyzeteire, a Tűzvédelmi Szabályzat ide vonatkozó részeire, illetve azok betartására fel kell hívni a figyelmet. Az oktatás megtartása a vállalkozó feladata, kérésére az intézmény tűzvédelmi megbízottja segítséget nyújt.  A tűzvédelmi megbízott köteles ellenőrizni a külső munkavállalók tűzvédelmi tevékenységét, a hiányok megszüntetésére javaslatot tenni.


11

3. TŰZVÉDELMI OKTATÁSOK RENDJE, AZ OKTATÁSOK FŐ TÉMAKÖREI 3.1. Oktatások rendje  Minden munkavállalót a munkába állítása előtt, más munkakörbe, illetve területre történő áthelyezésekor tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni.  Minden munkahelyi vezető köteles biztosítani, hogy a dolgozó a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi ismeretet, tűz esetén végzendő feladatát a munkába állás előtt, majd az ismételt rendszeres oktatás keretén belül elsajátítsa.  A tűzvédelmi oktatást elméleti és gyakorlati formában kell megoldani.  A munkába állított munkavállalók oktatásáról nyilvántartást kell vezetni.  Az oktatások során ismertetni kell a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény a gazdálkodó szervezetekre és magánszemélyekre vonatkozó rendelkezéseit és a végrehajtására kiadott jogszabályokat, a Tűzvédelmi szabályzatát, valamint az adott munka elvégzéséhez szükséges tűzvédelmi ismereteket.  Az ismétlődő oktatásokon a megjelenés minden munkavállaló részére kötelező. 3.2. A tűzvédelmi oktatások fő témakörei 3.2.1. Általános oktatás  A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény és egyéb kapcsolódó jogszabályok általános előírásainak ismertetése.  A Tűzvédelmi Szabályzat előírásai.  A közvetlen munkahely és a létesítmény területének tűzveszélyessége.  A tűz keletkezésének lehetőségei.  A megelőző tűzvédelmi berendezések, eszközök és ezek használati szabályai.  A tűzjelzés módja és a rendelkezésre álló lehetőségek  A tűz esetén követendő magatartás.  A készenlétben álló tűzoltó készülékek használati előírásai, gyakorlati alkalmazása.  A különböző tűzoltásra alkalmas anyagok oltási tulajdonságai és jellemzésük.  Tűzriadó esetén követendő magatartás általában és személyre szólóan.  A tűzvédelmi előírások megszegésének jogkövetkezményei 3.2.2. Speciális oktatás  A munkahely tűzvédelmi szabályzatának általános és az adott területre vonatkozó előírásai.  A terület és a közelében lévő anyagok, tűzveszélyessége.  Tűz- és robbanásveszély helyei, lehetséges okai, a megelőzésre szolgáló intézkedések.  A tűz terjedésének megakadályozására teendő intézkedések.  A területen lévő anyagok oltásának szabályai.  A munkahelyek helyhez kötött és kézi tűzoltó berendezések, eszközök helyének és üzemeltetésének bemutatása.  Tűz esetén az ember illetve anyagok mentésére vonatkozó előírások.  A tűzoltás utáni feladatok ismertetése.


          

12

A munkahelyek tisztántartása, hulladékok gyűjtése, eltávolítása. A közlekedési utak, vészkijáratok, menekülési útvonalak használatának szabályai. Az anyagok tárolásának szabályai. A dohányzási tilalom szabályának előírásai. Elektromos berendezések általános ismertetése, használatukból eredő tűzveszély és használatuk szabályai. Elektromos tüzek keletkezésének okai. Elektromos berendezések védelme; túlterhelés; rövidzárlat. Elektromos tüzek oltásának szabályai. Energiahordozók tűzvédelme. Tüzelőberendezések által okozott tűzesetek megelőzése. Főzőlapok, hősugárzók, stb. tűzveszélyessége.

3.3. Tűzvédelmi szakképesítések  A szakképesítés fokát a munkahelyeken folyó munka jellege, sajátossága, nagysága határozza meg. 3.4. Újrafelvételes dolgozók oktatása  Munkába állítás előtt gondoskodni kell minden új dolgozó tűzvédelmi oktatásáról. Ennek keretében biztosítani kell mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást.  Az oktatás megtartásáért a tűzvédelmi megbízott a felelős.  Az oktatás tekintetében újrafelvételesnek kell tekinteni és soron kívüli oktatásban, kell részesíteni azokat a dolgozókat is, akik: o hat hónapnál hosszabb távollét után lépnek ismét munkába, o tűzvédelmi ismeret hiányában a munkától eltiltást kaptak, o a létesítményen belül munkahelyet, vagy munkakört változtattak, o munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt, o ha a tűzvédelmi hatóság, vagy a tűzvédelmi vezető azt elrendeli. 3.5. Ismétlődő oktatás  Valamennyi dolgozót a munkahely vagy a tevékenység tűzveszélyességi osztálytól függően ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, melynek gyakorisága o "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt munkahelyen negyedévenként o "C" tűzveszélyességi osztályba sorolt munkahelyen félévenként o "D" vagy "E" tűzveszélyességi osztályba sorolt munkahelyen dolgozókat, valamint a gépkocsivezetőket évenként egyszer kell tűzvédelmi oktatásban részesíteni.  Az ismétlődő oktatások végrehajtásáért a munkahelyi vezetők a felelősök.  Az ismétlődő oktatáshoz oktatási tervet kell készíteni. Az oktatási terv összeállításáért a tűzvédelmi megbízott a felelős. 3.6. Az oktatás megtörténtének dokumentálása Az oktatásról a nyilvántartást, Tűzvédelmi Oktatási Naplót kell vezetni.


Az oktatási naplónak a következő adatokat kell tartalmaznia:         



   

a munkahely nevét, a munkakör megnevezését, az oktatás időpontját, az oktatásra kötelezettek számát, az oktatáson megjelentek számát, az oktató nevét, beosztását, az oktatás jellegét (előzetes, ismétlődő, rendkívüli oktatás), az oktatás formáját (elméleti, gyakorlati), az oktatás okát: o tűzvédelmi szabályzat előírása szerint, o egyszeri különleges munka, o új anyag, gép, berendezés beszerzése, o új tűz- és robbanásveszélyes, illetve robbanásveszélyes technológia, o tűzeset utáni, o I. fokú tűzvédelmi hatóság rendelkezése, o egyéb. az oktatott dolgozók: o új belépők, o munkakört vagy munkahelyet változtatók, o tartós távollétről visszatérők, o más gazdálkodó szervezet dolgozói, o alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végzők. az oktatás tárgyát, az oktatásban részesültek nevét, aláírását, az oktató aláírását, beosztását, az oktatás ellenőrzését végző nevét, beosztását.

4. TŰZJELZÉS, TŰZESET BEJELENTÉSE 4.1.

Aki tüzet, illetve annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles azt késedelem nélkül jelezni a Pécsi Hivatásos Tűzoltóságnak, a 105-ös telefonszámon, vagy a 112-es segélyhívó telefonszámon. Indokolt esetben a közüzemi szolgáltatók veszély elhárítási csoportját is értesíteni kell.

4.2.

Amennyiben a tűzeset során személyi sérülés történt, vagy bűncselekményre utaló körülmény észlelhető, a mentőket a 104-es, a rendőrséget a 107-es telefonszámon értesíteni kell.

4.3.

A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: A tűzeset pontos helyét, címét, megközelítési lehetőségét. Mi ég, emberélet van-e veszélyben. A tűz terjedelmét és a veszélyeztetett létesítményeket. A telephely rendeltetését, a tűz melyik részén keletkezett. A jelző személy nevét, a használt telefonkészülék számát.

     4.4.

Tűzjelzés utáni feladatok:

13


14

   

A telephely területén tartózkodó személyek értesítése, riasztása. A telephely villamos berendezéseinek feszültség mentesítése. A tűzoltás megkezdése. Az emberi életek és vagyonok mentése (mindig az emberélet mentése az elsődleges vagyoni javakkal szemben).  A kiérkező tűzoltók munkájának helyismeret és egyéb vonatkozásban történő segítése. Minden tűzesetről tájékoztatni kell:  Tűzoltóságot,  Az intézmény tűzvédelmi megbízottját,  Az intézmény igazgatóját.

4.5.

A tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetőleg beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is be kell jelenteni (késedelem nélkül) a tűzoltóságnak, a kár színhelyét biztosítani kell.

4.6.

5. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK, OSZTÁLYBA SOROLÁS 5.1 Általános rendelkezések 

A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni.



A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál e fejezet alapulvételével a tevékenység során előállított, feldolgozott, használt, szállított vagy tárolt anyagok fizikai és kémiai tulajdonságait, a technológiák tűzveszélyességének jellemzőit, a rendeltetés szerinti tevékenységet, valamint a kapcsolódó jogszabályba foglalt előírásokat kell figyelembe venni.

 „Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „A”) tűzveszélyességi osztályba tartozik o az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint fokozottan tűzveszélyes vagy tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, o az az anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése, robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra vagy más fizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, o az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 °C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü ≥ Tlpnyt és Tü > 35 °C, o az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva legfeljebb 10%, o az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő,


15

o a 100 m3/h-nál nagyobb összesített névleges teljesítményű, lemezházas gázmérő(k) helyisége,  Tűz- és robbanásveszélyes” (jelzése: „B”) tűzveszélyességi osztályba tartozik o az a veszélyes anyag és készítmény, amely a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete szerint kevésbé tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolt, az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, o az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja legalább 21 °C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, minta nyílttéri lobbanáspont 20 °C-kal csökkentett értéke, azaz Tü Tlpnyt-20°C és Tü > 35 °C, o az a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10%-nál nagyobb, o az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, és e tevékenység közben ezek az anyagok robbanásveszélyes állapotban fordulhatnak elő, o a port vagy kisméretű anyagrészeket elszívó, leválasztó rendszer, porkamra, ha benne az elszívott anyag a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez.  „Tűzveszélyes” (jelzése: „C”) tűzveszélyességi osztályba tartozik o az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) legfeljebb 300 °C, o a legalább 50 °C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum, o az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 °C felett van, de legfeljebb 150 °C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 °C-kal, de legfeljebb 50 °C-kal kisebb, azaz Tü ≤ Tlpnyt -20 °C, Tü ≥ Tlpnyt -50 °C és Tü > 35 °C, o d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, o e) az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-d) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák,  „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik o az a szilárdanyag, amelynek gyulladási hőmérséklete (gyújtóforrással vizsgálva) 300°C-nál nagyobb, o b) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 150 °C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 °C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt -50 °C és Tü > 35 °C, o az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghető anyagtartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb, o az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a)-c) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, feldolgozzák, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák, továbbá, ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelőberendezést használnak, o az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 °C felett dolgoznak fel, o a közösségi és lakóépület, tűzszakasz, o gépjárműtároló (építmény, tűzszakasz, szabadtér),


16

 „Nem tűzveszélyes” (jelzése: „E”) tűzveszélyességi osztályba tartozik o a nem éghető anyag, o az a veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 °C alatti hőmérsékleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak.  Jogszabályban meghatározott esetben az övezet, helyiség vagy berendezés tűzveszélyességi osztályba sorolása a fentiekben foglaltaktól eltérően is történhet.  A veszélyességi övezet, helyiség, szabadtér - ha ott az anyagot, zárt rendszerben dolgozzák fel, tárolják, forgalmazzák vagy szállítják - az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóság engedélye esetén veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolható.  A tűzveszélyességi osztályba sorolásnál az alapterületeket az „A” osztályból az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40%-ot.  A helyiség vagy a szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó veszélyességi övezetek szerint összesített alapterületei a helyiség vagy a szabadtér alapterületének 40%-át meghaladják.  A tűzszakasz, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonkénti összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40%-át meghaladják.  A több tűzszakaszból álló építmény, szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó tűzszakaszok osztályonkénti összesített alapterületei az építmény, szabadtér alapterületének a 40%-át meghaladják.  A létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzá tartozó építmények, szabadterek osztályonkénti összesített alapterületei a létesítmény alapterületének 40%-át meghaladják.  A tűzgátló előteret és a létesítmény szabadtérnek vagy építménynek nem minősülő tereit (csak közlekedésre használt út, járda, park) a tűzveszélyességi osztály meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.  A tűzveszélyességi osztályba sorolást az illetékes munkahelyi vezető adatszolgáltatása alapján a tűzvédelmi megbízott készíti el.  Új létesítmények, valamint a már meglévő létesítmények átalakítása után az osztályba sorolást módosítani kell.  Az osztályba sorolás aktualizálásáért, módosításáért a tűzvédelmi megbízott a felelős. 5.2 A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola telephelyenkénti tűzveszélyességi osztályba sorolása: 5.2.1.. Batthyány utcai iskola Tűzszakaszok: (Építési és átadási tervdokumentációk alapján)      

Szakiskola DNy-i és Ny-i szárny Szakközépiskola DK-i és K-i szárny Alapítvány épület és tetőtéri könyvtár Tanműhely Fedett garázsok, anyagtárolók Szabadtér


o Szakiskola DNy és Ny szárnyának tűzvédelmi osztályba sorolása: A szakiskola valamennyi helyisége 2347,47 m2 alapterülettel 500 fő alatti befogadó képességgel a „D” mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozik. A létesítményen belül az alábbi helyiségek tartoznak a „C” tűzveszélyes osztályba, összesen 17,20 m2 alapterülettel: tetőtér: irattár o Szakközépiskola DK és K szárnyának tűzvédelmi osztályba sorolása: A szakközépiskola valamennyi helyisége 2916,23 m2 alapterülettel 500 fő alatti befogadó képességgel a „D” mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozik. A létesítményen belül az alábbi helyiségek tartoznak a „C” tűzveszélyes osztályba Összesen: 264,47 m2 alapterülettel: mélyföldszint: vegyi tagozat laborjai földszint: kémia előadó terem tetőtér: irattár 2 db o Az alapítvány épület és a tetőtéri könyvtár tűzvédelmi osztályba sorolása: Az alapítvány valamennyi helyisége 2293,96 m2 alapterülettel 500 fő alatti befogadóképességgel a „D” mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozik. Az alapítványom belül az alábbi helyiségek tartoznak a „C” tűzveszélyességi osztályba, összesen: 737,15 m2 alapterülettel: alagsor: raktár lomtár földszint: raktár tetőtér: tetőtéri könyvtár o Tanműhely tűzvédelmi osztályba sorolása: Tanműhely teljes egészében 1062,95 m2 alapterülettel 500 fő alatti befogadóképességgel „D” mérsékelt tűzveszélyes osztályba tartozik. Az tanműhelyen belül az alábbi helyiségek tartoznak a „C” tűzveszélyességi osztályba, összesen: 766,16 m2 alapterülettel: alagsor: raktárak földszint: műhelycsarnokok o Fedett garázsok, anyagtárolók tűzvédelmi osztályba sorolása: Fedett garázsok, anyagtárolók 282,00 m2 alapterülettel 500 fő alatti befogadóképességgel „D” mérsékelt tűzveszélyes osztályba tartozik. o Szabadtér tűzvédelmi osztályba sorolása: Szabadtér 2664,00 m2 alapterülettel „D” mérsékelt tűzveszélyes osztályba tartozik.  Az intézmény Tűzvédelmi osztályba sorolása: Beépített és szabadtér összesen 11566,61 m2 alapterülettel tűzszakaszonként 500 fő alatti befogadóképességgel a hatályos jogszabályok, rendelkezések szerint „D” mérsékelt tűzveszélyes osztályba tartozik. 5.2.2. Jókai u. 8. Kollégium konyha, étterem, díszterem és sportpálya

17


18

A kollégium valamennyi helyisége 2185,26 m2 alapterülettel a „D” mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozik. A létesítményen belül az alábbi helyiségek tartoznak a „C” tűzveszélyes osztályba, összesen 271,97 m2 alapterülettel. Kollégium épület alagsor: földszint: I. emelet II. emelet: tetőtér: Konyha, étterem: konyha raktár Díszterem: Sportpálya: 6. TŰZVÉDELMI HASZNÁLATI SZABÁLYOK. 6.1. Általános használati előírások  A létesítményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentációt az üzemeltetőnek az adott létesítmény területén kell tartania. Több telephely esetén a dokumentációt az egyes telephelyeken el kell helyezni.  Az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni.  A termelést (előállítást, feldolgozást), a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, veszélyességi övezetben, helyiségben, tűzszakaszban, építményben szabad folytatni.  A veszélyességi övezetben, helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyagot és eszközt szabad tartani. Az épületben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett, valamint a vonatkozó műszaki követelményben megengedett tűzterhelési értéket.  A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, készülékről a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani.  Éghető folyadékkal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.  Éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az éghető folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.  Az üzemszerűen csepegő éghető folyadékot nem éghető anyagú edénybe kell


       



19

felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, helyiségben, veszélyességi övezetben olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. Az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben öltözőszekrényt nem szabad elhelyezni. Olajos, zsíros munkaruha, védőruha (ruhatár-rendszerű öltöző kivételével) csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. A közmű nyitó- és zárószerkezetet jól láthatóan meg kell jelölni. Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek esetében a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, egyébként biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenységjellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja.

6.2. Tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai  Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.  Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni.  Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - (4) bekezdés kivételével - előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.  A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő-tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni.  Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.


20

 Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.  A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő - szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani.  A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.  A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.  A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.  A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem lehet. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.  Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

6 .3. Dohányzás szabályai  Az intézmény kezelésében álló, valamint a hozzá tartozó szabad tereken, és attól 50 m távolságon belül a dohányzás tiltott!  A korlátozó, vagy tiltó rendelkezéseket, jól látható módon a helyiségbe belépő, illetve, bent tartózkodók tudomására kell hozni.

7. A TŰZVÉDELMI BERENDEZÉS LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK. 7.1. Tűzjelző és tűzoltó berendezés  A telephelyek portáin a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni.141  A létesítményben a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken a vonatkozó műszaki követelmények szerint gyártott tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani o a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után,

o b) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein - attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak - a c)-e) pontban foglaltak figyelembevételével,


21

o c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként, o d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az - „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett - alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként, o e) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint történjen.

 Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében - gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként - az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.  Jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja.  A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést, berendezést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Közösségi építményben a fali tűzcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap szekrény vagy tűzoltó készülék tartó szekrény kivételével - tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad.  A tűzoltó-technikai eszközt, felszerelést, készüléket, és anyagot nemzeti szabvány, jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés, készülék előírt időszakos ellenőrzését, javítását, karbantartását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.  Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jeleket karbantartani, a világító jelek működését, működőképességét a vonatkozó műszaki követelményben, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. 8. TŰZVÉDELMI JELZŐ-, FIGYELMEZTETŐ ÉS TILTÓTÁBLÁK ELHELYEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK  A közművek nyitó- és zárószerkezeteit, a füstelvezető kezelőszerkezetek, valamint a tűzvédelmi berendezések, tűzoltó készülékek helyét és a tűzjelzők helyét jól láthatóan meg kell jelölni.  

A jelölésnél, a mindenkori hatályos előírások szerint kell eljárni. A közművek nyitó- és zárószerkezeteit, a füstelvezető kezelőszerkezetek, valamint a tűzvédelmi berendezések és a tűzjelzők helyét jól láthatóan meg kell jelölni.

 Az épületek villamos főelosztó helyiségeinek bejáratánál „Villamos főelosztó tér”, „Épület áramtalanító főkapcsoló” feliratot kell elhelyezni.


22

9. ÉPÜLETGÉPÉSZET LÉTESÍTÉSÉRE ÉS HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK 9.1. Világító berendezés  

 

A "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben tüzet nem okozó zárt világítást szabad alkalmazni az MSZ 1600 számú szabvány előírásai szerint A létesítményhez tartozó helyiségben, szabadtéren, építményben a környezetére gyújtási veszélyt nem jelentő világítás használható. A világító berendezést, eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni és használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. Világító testen éghető díszítést alkalmazni tilos. Tartalék világításként csak elemlámpa használható.

9.2. Villamos berendezés        

    

Gondoskodni kell, hogy az iskola és kollégium villamos berendezései központilag és szakaszosan is leválaszthatók legyenek. A biztonsági berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. A villamos berendezés, fogyasztókészülék és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy azok az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsenek ("C" tűzveszélyességi osztály). A villamos gépet, berendezést, egyéb készüléket a tevékenység befejezés után, továbbá időszakos vagy végleges használaton kívül helyezés esetén a villamos hálózatról le kel választani. A villamos berendezéseket a "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben 6 évenként, a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben legalább 9 évenként tűzrendészeti szempontból felül kell vizsgálni Villamos vezetékeket, csatlakozásokat, az elektromos hő átadó háztartási eszközöket, biztosítékokat, kapcsolókat érintésvédelmi szempontból is felül kell vizsgáltatni az MSZ 172 számú szabvány előírásai szerint. A villamos berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az, az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Hordozható elektromos melegítő készüléket (hősugárzó, kávéfőző stb.) csak a tűzvédelmi megbízott engedélyével szabad működtetni az alábbi módon: o hőszigetelő alátéten felügyelet mellett, o rezsó, kávéfőző éghető anyagtól minimum 30 cm-re, o hősugárzó, a sugárzás irányában 1 méterre, A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok hovatartozását, továbbá a kapcsolók ki- és bekapcsolt állását jelölni kell. Villamos berendezés szerelését, javítását csak vizsgázott szakemberrel szabad végeztetni. Villamos berendezést csak rendeltetésének és méretezésének megfelelően szabad használni. Elektromos biztosítékok túlbiztosítani, házilag javítani tilos! Elektromos berendezést rendszeresen meg kell tisztítani a rárakódott szennyeződéstől.




23

Az elektromos tüzet vízzel oltani szigorúan tilos!

9.3. Tüzelő- és fűtőberendezések  Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható.  Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.  Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezés használható.  Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben nyílt lánggal, illetőleg izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (kazán) - a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével - nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni.  Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.  A tüzelő-, fűtőberendezés felügyelete csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre bízható.  A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.  A gyártó, vagy külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hőhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, a berendezéstől megtartandó távolságokat. Az üzemeltető vagy a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni.  Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint az éghető folyadék a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem helyezhető el.  A kazánokat és a hozzá tartozó berendezéseket állandóan üzemképes, tiszta állapotban kell tartani. A kazánok teljesen automatizáltak, ezért időleges felügyelet biztosítása szükséges.  A kazánok és gázkészülékek felülvizsgálatáról és karbantartásáról havonta a karbantartási szerződésben megbízott vállalkozó köteles gondoskodni.  Meghibásodást azonnal jelenteni kell a kincstárnoknak, a hiba kijavításáig a biztonsági intézkedést meg kell tenni..  Füstelvezetésre csak olyan fémcsövet szabad használni, ami a füst hőmérsékletén is kellő szilárdságú és környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.  A füstcsövet legalább egy helyen, valamint 1,5 méterenként falhoz, tartószerkezethez fémbilinccsel rögzíteni kell.  Salakot, hamut csak fémedényben és kihűlt állapotban szabad a kijelölt helyre vinni.


      

24

Ha olyan tüzelő berendezést üzemeltetnek, amely nem rendelkezik égésbiztosítóval a munka befejeztével a készüléket üzemen kívül kell helyezni, szilárd tüzelés esetén pedig a tüzet el kell oltani. A gáznemű fűtő és főző berendezéseket 5 évente felül kell vizsgálni. A vizsgálatról készült jegyzőkönyvet meg kell őrizni. A kéményeket ugyan csak felül kell vizsgáltatni, szakvállalkozással. A közlekedési utakat, ki- és bejárati ajtókat, az átjárókat és a lépcsőket állandóan szabadon és tisztán kell tartani. A helyiségben csak az oda beosztott és ezek felügyeletére jogosult személy tartózkodhat. A kazánházban elhelyezett tűzoltó készülék hozzáférhetőségét mindenkor biztosítani kell, szakszerű kezelését, használatát a fűtőknek ismerni kell. Tűz esetén a dolgozó köteles a tűzeset környezetében található tűzoltó eszközzel (kézi tűzoltó készülék, lapát, homok) azonnal megkísérelni a tűz oltását. Amennyiben ez nem sikerül, riasztja munkatársait a tűzjelző kolomppal, és "Tűz van!" kiáltással. A kazánházban a gépek és szerelvények javításán, karbantartásán kívül más munkafolyamatot végezni tilos!

9 .4. Villám és sztatikus feltöltődés elleni védelem  Az iskola és kollégium épületének villám elleni védelmét az MSZ 274-72 számú szabvány szerint kell megvalósítani.  A villámhárító berendezés műszaki állapotát állandóan figyelemmel kell kísérni és azt a biztonságtechnikai vizsgálatok során szakemberrel kell felülvizsgáltatni.  Villám elleni védelmet kell biztosítani azon építménynél, ahol azt jogszabály előírja.  Ha a létesítmény rendelkezik, korábban már kialakított villámvédelmi berendezéssel, annak megfelelő műszaki állapotban tartásáról, felülvizsgálatáról az üzemeltető, fenntartó, tulajdonos, köteles gondoskodni a törvényben előírt módon, vagy a berendezést le kell szerelni.  A villámvédelmi berendezést nemzeti szabványok szerint kell létesíteni és felülvizsgálni.  A villámvédelmi berendezést, ha jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik  a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények villámvédelmi berendezéseit, legalább kilencévenként felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni. 9.5. Csatornahálózat 

Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket jól láthatóan, könnyen hozzáférhető helyen, a kijáratok ill. a veszélyeztetett helyek közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani.




25

Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani.

9.6. A kémény és a füstcsatorna 

  

 

Olyan égéstermék-elvezető berendezés (kémény) nem használható, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota, nem megfelelő, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezető berendezéshez (kéményhez) és összekötő elemhez (füstcsőhöz) csatlakoztatható, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú, megfelelő minősítéssel rendelkező összekötő elem (füstcső) használható. Az összekötő elemet (füstcsövet) 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. Az összekötő elem (füstcső) és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen összekötő elem (füstcső) nem vezethető át. Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson.

10. TŰZVÉDELMI DOKUMENTÁCIÓ  A tűzvédelemmel kapcsolatos ügyiratokat külön erre a célra rendszeresített dossziéban kell gyűjteni.  Az iratgyűjtőbe kell elhelyezni: o a Tűzvédelmi szabályzatot és mellékleteit, valamint a kiegészítéseit és módosításait, o a tűzvédelmi hatóság által megtartott ellenőrzések, bejárások jegyzőkönyveit, o a tűzvédelmi megbízott észrevételeit, szemle jegyzőkönyveit, o az előzőekben említett ellenőrzésekkel kapcsolatos intézkedéseket, o a munkavállalók oktatásával kapcsolatos dokumentációt, o a dolgozók szakvizsgájával kapcsolatos nyilvántartást, o a hegesztő-berendezések időszakos ellenőrzéséről készült jegyzőkönyveket, o a tűzoltó-technikai eszközök nyilvántartását, ellenőrzésükről készült jegyzőkönyvet.  A dokumentációkat a tűzvédelmi megbízott személyében bekövetkezett változás esetén jegyzőkönyvileg át kell adni. 11. TŰZVÉDELMI ELLENŐRZÉS  A tűzvédelmi ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy


26

a helyiségekben, szabadtereken folyó tevékenységek végzésének feltételei megfelelnek-e a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályokban, nemzeti szabványokban, valamint a Tűzvédelmi szabályzatban foglaltaknak.  A tűzvédelmi felszerelések, eszközök, berendezések, oltóanyagok megfelelőek-e a kialakulható veszélyhelyzetek elhárítására. 11.1. A tűzvédelmi ellenőrzés rendje  A tűzvédelmi ellenőrzés magába foglalja: o a rendszeres és célellenőrzést, o a tűzvédelmi szemlét.  Célellenőrzést kell végrehajtani minden új technológia átadása előtt, illetve a tűzvédelmi szabályok feltehető megsértése esetén.  Tűzvédelmi szemlét tarthat az elsőfokú tűzvédelmi hatóság, (Önkormányzat) a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, az általuk megjelölt időpontban.  A tűzvédelmi ellenőrzésen köteles részt venni: o a munkahely első számú vezetője vagy az intézkedésre jogosult képviselője, o tűzvédelmi megbízott. o az érintett munkahely vezetője.  Az ellenőrzés során feltárt, az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető hiányosságok megszüntetésére a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, indokolt esetben kezdeményezni kell a felelősségre vonást.  Az ellenőrzések végrehajtásáról, az ott tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni, s tűzvédelmi megbízottnak azt 15 évig meg kell őrizni. 12. A HASZNÁLAT ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 12.1. Általános követelmények  Az intézmény összes helyiségeit csak a rendeltetésnek megfelelően és biztonságos körülmények között szabad használni.  Az intézmény összes helyiségeiben csak a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő mennyiségű anyagokat szabad tárolni.  Az intézmény összes bejáratait, lépcsőit, lépcsőházait, a közlekedési utakat, kijáratokat, általában a meneküléshez szükséges útvonalakat állandóan szabadon kell tartani.  A "C" tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségek bejáratánál jól látható helyen a tűzveszélyre valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó - az MSZ 15631-61 számú szabványnak megfelelő - táblát kell elhelyezni.  Valamennyi létesítményben a villamos berendezés, a közmű nyitó- és zárószerkezet, a tűzvédelmi berendezés, készülék, felszerelés és tűzjelző helyét jól láthatóan meg kell jelölni.  A tanítás ideje alatt és a kollégiumban 24 órán keresztül azon helyiségek ajtóit, melyekben emberek tartózkodnak, lezárni nem szabad.  Munkaszünet idejére (téli-, tavaszi-, nyári szünet, ill. hétvégén) a lezárt helyiségek kulcsait úgy kell elhelyezni, hogy az tűz esetén könnyen hozzáférhetők legyenek(Portán, kulcsos szekrény.) Hovatartozásukat meg kell jelölni.


27

13. TELEPHELYENKÉNTI TŰZVÉDELMI UTASÍTÁS 13.1. Az intézmény irodáira, az ott dolgozókra, illetve az ott tartózkodók részére.  Az irodai helyiség tűzveszélyességi osztálya "D"!  A helyiségben a berendezési tárgyakat, anyagokat oly módon kell elhelyezni, hogy a  gyalogos közlekedéshez elegendő szélességű hely maradjon, hogy a mozgás és a közlekedés mindig biztosítva legyen. Az ajtók teljes szélességben nyithatóak legyenek.  A helyiségben csak annyi éghető anyagot szabad tartani, lehetőleg szekrényben vagy  polcon elhelyezve, ami a folyamatos tevékenységhez feltétlenül szükséges. Gondoskodni kell az iratok rendszeres irattározásáról.  A helyiségben tűzveszélyes folyadékot, gázpalackot tárolni tilos.  A helyiségben elhelyezett író-, számító-, stb. gépek tűzveszélyes folyadékkal történő  tisztítása, karbantartása alatt dohányozni tilos.  Írószereket és iratokat a szekrények tetején csak rendezetten szabad tárolni.  A helyiségben fűtőtestek közelében éghető anyagot, berendezési tárgyat csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok felülete 60 Co-nál jobban fel ne melegedjen.  Az elektromos berendezésekre azokhoz nem tartozó idegen tárgyat sem díszítő, sem egyéb célból elhelyezni, felakasztani nem szabad.  Elektromos főzőlap, kávéfőző, stb. csak nem éghető anyagú alátéten, éghető anyagtól legalább 30 cm távolságban működtethető.  A munkaidő befejezésekor a dolgozók kötelesek meggyőződni arról, hogy a munkahelyükön tüzet okozó körülmény nincs-e. Amennyiben ilyet észlelnek, minden felhívás nélkül kötelesek azokat megszüntetni. Az író-, számító-, stb. gépeket a munka befejeztével áramtalanítani kell, a helyiség kulcsát a kijelölt helyen le kell adni.  Minden tüzet, még az eloltottat is azonnal jelenteni kell a tűzoltóságnak, valamint a polgármesternek.  A helyiség bejárati ajtajánál 1 db kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az utasításban foglaltak be nem tartása fegyelmi és kártérítési eljárást von maga után. 13.2. Az intézmény szertáraira az ott dolgozókra, illetve az ott tartózkodók részére Szertárra vonatkozó előírások:  A szertár "C" tűzveszélyességi osztályba tartozik.  Szekrényeket, polcokat, egyéb más anyagokat úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedési út biztosítva legyen és az ajtó teljes szélességében nyitható legyen.  Tűzoltó készüléket, elektromos kapcsolót még átmenetileg sem szabad eltorlaszolni.  Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokat elkülönítve, zárható fémszekrényben kell tárolni. A tárolt mennyiség össztömege maximum 5 kg  Olyan anyagokat, amelyek egymásra hatása hő fejlődéssel jár, illetve tüzet, vagy robbanást okozhat együtt tárolni szigorúan tilos!  A szertárban az anyagokat csak az illetékes szaktanár kezelheti.  A helyiségből való távozáskor a dolgozók kötelesek meggyőződni arról, hogy tüzet  okozó körülmény nincs-e, amennyiben ilyet észlel, úgy köteles azt megszüntetni.  A munka befejezése után áramtalanítani kell, a kulcsot a kijelölt helyre kell tenni.  Minden tüzet, még az eloltottat is azonnal jelenteni kell a tűzoltóságnak és a


28

polgármesternek.  A helyiség bejáratánál 1 db kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni. 13.3. Tűzoltási út, terület, egyéb utak és az iskola kiürítése.  A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére.  A 40 méternél nem szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat kell biztosítani.  A 10-15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat kell biztosítani.  A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket - kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat -, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad.  Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagok - az építési termékek és biztonsági jelek kivételével - az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének legfeljebb 15%-áig helyezhetők el.  A menekülésre számításba vett közlekedőkben, lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják.  50 fő feletti befogadóképességű, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltetett, lángmentesített dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak.  Épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők le.  Tűz esetén a tanulók és a dolgozók eltávozását a szabadba, vagy az átmenetileg védett tűzszakaszba, egyéb füstmentes helyre biztosítani kell.  A kiürítési gyakorlatot évenként meg kell ismételni! 13.4. Padlás  Az iskola és a kollégium padlásterében anyagot, eszközt tárolni, csak a padlás oldalfala illetve a tetőszerkezetétől 1 m-es távolságon kívül szabad  A padláson semmiféle tűz- és robbanásveszélyes anyag nem tárolható.  A padlásfeljáró lépcsőzetét állandóan szabadon kell hagyni, annak jó állapotáról gondoskodni kell.  A padlástér semmiféle tevékenységre nem használható fel.  A padlástérben a dohányzás, nyílt láng használata tilos!  A tiltó táblát a padlásfeljáró ajtaján kívülről és a padlástérben is el kell helyezni.  Tűzoltás céljára megfelelő tűzoltó felszerelést kell készenlétbe tartani.  Ilyenek:  tűzoltó készülék,  fali tűzcsap  Tanuló csak nevelő tanár jelenlétében mehet fel, ill. tartózkodhat a padláson!


29

13.5. Az intézmény tantermeire, az ott dolgozókra, illetve az ott tartózkodók részére.      

Tantermek tűzvédelmi előírásai A fenti helyiségek "D" mérsékelten tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak. Padokat, asztalokat, berendezési tárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy az ott tartózkodók menekülését, mentését ne akadályozza. Az ajtókat, kijáratokat, emennyiben ott személyek tartózkodnak lezárni tilos. Az ajtók teljes szélességű nyithatóságát mindenkor biztosítani kall. Elektromos berendezést, eszközt nevelői felügyelet nélkül használni nem szabad. Használat után áramtalanítani kell. Szaktantermekben (kémia, fizika) tűzveszéllyel, illetve tűzzel járó kísérleteket csak szaktanár végezhet. Ebben az esetben tűzoltó készüléket kell a helyiségben készenlétben tartani. Az említett kísérletek végzése során az egyes anyagok, berendezések kezelésére vonatkozó előírásokat maradéktalanul be kell tartani, fokozott figyelmet fordítva a tanulók biztonságára.

13.6. Raktározás és tárolás  A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, veszélyességi övezetben az A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok együtt nem tárolhatók. Egy helyiségben 300 kg feletti mennyiségű „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - ha a vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkeznek - nem tárolható.Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagokat együtt, vagy a "C"-"D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt tárolni nem szabad a kémia szertárban  Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak.  Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni.  Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni.  Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a „C” tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni.


30

 A kereskedelmi létesítményekben, rendeltetési egységekben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetőnek írásban kell meghatároznia.  Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a vonatkozó műszaki követelményekben előírtakat kell alkalmazni.  Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag nem tárolható.  Az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.  A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani.  Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad.  Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos.  Helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a kötényfal alsó síkjának vonalát. A tárolt anyag és a kötényfal között 1 méter távolságot kell tartani. 13.7. A gázpalackok kezelése, szállítása és tárolása  Gázt palackban szállítani csak a hatályos jogszabályok előírásainak megtartása mellett szabad. Gázpalack kezelésével és szállításával csak olyan személy bízható meg, aki érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik.  A gázpalack szelepét minden használat és a kiürítés után el kell zárni. A használaton kívüli palackra a szelepvédő sapkát fel kell helyezni. Az oxigénpalackot zsíros vagy olajos kézzel megfogni vagy olajos ronggyal tisztítani, zsíros vagy olajos helyen tárolni, olajos munkaruhában szállítani tilos.  A gázpalackok raktározására szolgáló helyiség az "A" tűzveszélyességi kategóriába tartozik. A helyiségben tűzveszélyes anyagot tárolni tilos. A helyiségben és annak 6 m-es körzetében nyílt láng használata és a dohányzás tilos. Ezt táblával kell jelölni.  Az üres palackokra rá kell írni, hogy üres és a többitől elkülönítetten kell tárolni.  Gázpalack-robbanás esetén azonnal értesíteni kell a tűzoltóságot. A vizsgáló bizottság megérkezéséig a gázpalackot abban az állapotban és helyzetben kell hagyni, amelybe a robbanás következtében került, a robbanás színhelyét érintetlenül kell hagyni.  A PB-gázpalackok szállítását az alábbiak figyelembe vételével kell végrehajtani: o a palackokat dobálni, húzni, csúsztatni, ütésnek vagy terhelésnek kitenni nem szabad o a palackot úgy kell elhelyezni, hogy az elektromos szerelvénnyel ne érintkezzen, hőhatásnak ne legyen kitéve, o személygépkocsiban legfeljebb 22 kg töltetsúlyig egy vagy két palackban szállítható, o egyéb személyszállító gépjárművön legfeljebb 33 kg töltetsúlyig kettő, vagy több palackban szállítható, o kerékpáron legfeljebb 22 kg töltetsúlyig egy vagy két palackban szabad szállítani, o motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron PB gázpalackot szállítani tilos,


       

31

o személygépkocsi utánfutón a rakfelületen egy síkban és úgy szabad szállítani, hogy a palack fém alkatrészekkel ne érintkezzék. A tűzveszélyes munkahelyet meg kell tisztítani a gyúlékony anyagoktól és hulladékoktól. A hegesztés helyétől a gyúlékony anyagokat 5 m-re el kell távolítani vagy más módon meg kell akadályozni a tűz keletkezésének lehetőségét. Hegesztési munkát csak azok a dolgozók végezhetnek, akiknek hegesztői képesítésük van és érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkeznek. Hegesztésnél a padozatot és a berendezések nyílásait a hegesztés 5 m-es körzetében el kell fedni, be kell zárni. Szomszédos helyiségben átnyúló berendezés hegesztésénél gondoskodni kell arról, hogy a felizzás ott tüzet ne okozzon. Több szinten áthaladó csővezeték hegesztése esetén a csővezetékeket az alsó szinten le kell zárni Műhelyen kívüli hegesztéseknél minden esetben, állandó egyéb tűzveszélyes munkánál pedig a helyi körülményektől függően felügyeletről kell gondoskodni. Bitumen, aszfalt olvasztásához csak zárt tüzelőberendezést szabad használni 1,5 m-es füstcsővel, szikrafogóval és fedőlappal. Tűzveszélyes munkavégzés közben az üzemelő berendezést őrizet nélkül hagyni tilos. A tűzveszélyes munkák befejezése után az izzó vagy felmelegedett részeket le kell hűteni, a környezetet át kell vizsgálni, hogy tüzet okozó körülmény (szikra, parázs, izzó fémrész) ne maradhasson.

13.8. Gyakorlati műhelyek tűzvédelmi utasítása  Asztalos műhely, asztalos tanműhely és ács-gépműhely, festő műhely a "C" tűzveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozik  A tűzvédelmi előírások betartásáért felelősök: asztalos szakmunkás, ill. a gyakorlati foglalkozást tanító tanárok.  A műhely villamos berendezése, világítása feleljen meg az MSZ 1600 számú szabvány előírásainak.  A műhelyben csak az ott folytatott tevékenységhez 1 napra elegendő anyag tárolható.  A műhelytermek területén tűzveszélyes folyadékok lefejtése, feltöltése, tárolása tilos!  A munka során keletkezett hulladékot a tanóra után azonnal el kell távolítani a műhelyteremből.  A termek bejáratánál és a belső helyiségben is jól látható helyes "Tűzveszély! Nyílt láng használata és a dohányzás tilos!" feliratú, tűzveszélyre figyelmeztető táblát kell elhelyezni.  A műhelyteremben elektromos készüléket, rezsót, egyéb villamos háztartási gépeket üzemeltetni csak akkor szabad, ha azok ellenőrző lámpával vannak ellátva és hőszigetelő lapra vannak helyezve.  A villamos berendezések, eszközök, gépek érintésvédelmi előírásait az MSZ 172 szabvány szerint kell betartani.  A gyakorlati műhelyekben 1-1 db 6 kg-os porral oltó készüléket kell elhelyezni. 13.9. Könyvtár, irattár számítógépterem és egyéb közösségi helyiségek tűzvédelmi előírásai.  A könyvtárban, irattárban a papír és egyéb éghető vagy könnyen gyulladó anyagokat


    

      

32

hulladékokat és göngyölegeket össze kell takarítani és a kijelölt tároló helyre kell vinni. A helyiségek folyamatos tisztántartásáról és rendjéről gondoskodni kell. A helyiségek „C” „ Tűzveszélyes” tűzveszélyességi osztályba soroltak. A helyiségekben tilos a dohányzás, és a közvetlen nyílt lánggal, vagy magas hőképződéssel járó, vagy tűzveszély kialakulását előidéző tevékenység. A könyvtárak, irattárak ajtaira "Tűzveszélyes, dohányozni, nyílt lángot használni tilos!" feliratú táblát kell elhelyezni. "C" tűzveszélyes táblát kell kifüggeszteni. A könyvek folyóiratok tárolása, rögzített, elmozdulás és dőlés ellen biztosított polcokon, tárlókon történhet. Irattárakban az éghető anyagokat csak nem éghető anyagból készült állványokon (dexion, ill. vas) polcon szabad tárolni. A világító test legközelebb (alsó rész) és a tárolt anyag között legalább 80 cm-es távolságot kell tartani, robbanásmentes burával kell ellátni. A helyiségek kialakításánál, berendezésénél figyelembe kell venni azt a szempontot, hogy a menekülés lehetősége még átmenetileg sem akadályozható, korlátozható. Az irattárakban és a könyvtárakban is a közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani. Az állványok között legkevesebb 0,8 m széles közlekedési utat kell kialakítani. Csak olyan elektromos és hőhatáson alapuló berendezés használható, amely a környezetétől, éghető anyagoktól, hőálló anyaggal elhatárolt, illetve a környező berendezési tárgyakra tűzveszélyt nem jelent. Ajtókat elektromos berendezések kapcsolóihoz, kezelőszerkezeteihez, tűzoltó készülékekhez vezető utat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. Menekülési út legkisebb megengedhető szélessége 1 méter. A helyiségek védelmére, szintenként és 200 m2 –enként, 1-1 db. a keletkező tüzek oltására alkalmas „ABC” –tip. 6 kg.-os tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Távozáskor, a munka befejezését követően a helyiségeket, az utolsónak távozó személynek át kell vizsgálni, hogy nem maradt-e vissza olyan körülmény, állapot, amely a későbbiekben tüzet okozhat. Ha ilyen helyzet tapasztalható, addig nem szabad a helyszínt elhagyni, amíg a veszély elhárítása megnyugtató módon meg nem történt.

13.10. A rendezvényekre vonatkozó előírások.    

Általános előírások kulturális rendezvényt, előadást, stb. csak az e célra alkalmas, a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő létesítményben szabad tartani; a színpadon a közreműködők számát úgy kell tervezni, hogy lehetőleg minden négyzetméterre csak egy személy jusson, az alapterületbe nem számit bele a hátsó és az oldalszínpad területe; a próbákon és az előadásokon jelen kell lennie az intézmény vezetőjének vagy intézkedésre jogosult helyettesének és egy személynek, aki a villamos berendezések kezelésében jártas; a rendezvény befejezése után, a létesítmény vezetője által kijelölt személyek kötelesek átvizsgálni a létesítményt és a tüzet okozható szabálytalanságokat meg kell szüntetni.

Közlekedési utak  a nézőtér folyosóin a kijárat felé mutató irányjelzőket jól látható módon kell


33

felszerelni;  a büfé helyiségben vagy részben az asztalokat és székeket úgy kell elhelyezni, hogy köztük a kijárat irányában legalább 1 m széles út legyen.    

A nézőtér kialakítása a nézőteret úgy kell kiszámítani, hogy a helyiség alapterületéből le kell vonni azt az alapterületet, melyet a különböző díszletek, berendezési tárgyak (emelvény, vetítőgép, stb.), továbbá a kiürítési útvonal és a kijárati útvonal elfoglal; az egy oldalról megközelíthető üléssorban 21 db széket, mindkét oldalról megközelíthető ülősor esetén 42 db széket szabad soronként elhelyezni; a nézőtéren elhelyezett székeket, padokat a padozathoz rögzíteni kell; a nem állandó előadás céljára szolgáló helyiségekben a székeket, padokat nem kell rögzíteni a padozathoz.

A kijárat és vészkijárat  az előadás megkezdése előtt a közönség közlekedésére szolgáló kijárati ajtók zárjait ki kell oldani, míg a létesítményből a közönség nem távozik lezárni nem szabad;  a "KIJÁRAT" feliratot eltakarni nem szabad;  üzemszünet alatt a létesítmény kulcsait olyan helyen kell tartani, hogy ahhoz tűz esetén hozzáférhessenek. 13.11. Kollégiumra vonatkozó tűzvédelmi utasítás  A kollégium épületében és annak 50 m-es környezetében dohányozni szigorúan tilos!  A lakószobákban nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely tüzet, vagy robbanást okozhat (pl. éghető folyadékkal ruhát tisztítani), illetve olyan anyagokat elhelyezni, amelyek indokolatlanul növelik a helyiség tűzterhelését. A lakószobákban vasalót használni szigorúan tilos!  A lakószobákban elektromos főzőlapok (rezsók) használata szigorúan tilos! Ételmelegítés, főzés céljára a szintenkénti teakonyhákban található elektromos főzőlapok használandók.  Teát csak a teakonyhában szabad főzni.  A szobákban kávéfőző, grillsütő, kenyérpirító-készülék, valamint merülő forral használata szigorúan tilos!  A tanulók a hajszárítót a hálószobákban használhatják. (fürdőszobában történő használatára nincs lehetőség, mert a fürdőszobákban nincs csatlakozó aljazat.) A hajszárító kezelését a tanulók a kezelési utasítás alapján végezhetik.  Elektromos hősugárzó használata szigorúan tilos!  A folyosókra semmiféle berendezési, vagy egyéb tárgyat még ideiglenesen sem szabad elhelyezni.  Meghibásodott villamos berendezést nem szabad használni, ezeket csak szakember javíthatja.  Elektromos berendezést felügyelet nélkül üzemeltetni tilos, ezeket az éghető szennyeződéstől rendszeresen meg kell tisztítani.  Az elektromos berendezésekre, lámpatestekre, elosztódobozokra éghető anyagú dekorációt, posztert elhelyezni tilos.  Elektromos tűz esetén először áramtalanítani kell, csak utána szabad a tüzet oltani.  Televíziót , számítógépet, monitort áramtalanítás után sem szabad vízzel oltani!


34

 A falon elhelyezett tűzoltó készülékeket csak tűz oltásához szabad használni. A kollégiumi öltöző tűzvédelmi előírásai:  A dolgozók ruházatának tárolására az öltözőben lemez-szekrények állnak rendelkezésre.  Az öltözőben csak az érintett dolgozók (takarítók, mosónők, konyhai dolgozók) tartózkodhatnak.  Elektromos készülékek (vasaló, rezsó, kávéfőző, stb.) nem használható. 14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Tűzvédelmi Szabályzatot minden érintett vezető részére, továbbá mindazok számára - igazolható módon - kiadom, akikre vonatkozólag az feladatot tartalmaz. A szabályzatot évenként felül kell vizsgálni, szükség szerinti átdolgozásáról, a tűzvédelmi megbízott köteles gondoskodni. A szabályzat végrehajtása beosztásra való tekintet nélkül minden dolgozóra nézve kötelező. A végrehajtás rendszeres ellenőrzését, az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtását a tűzvédelmi megbízott gyakorolja. A szabályzat hatályba lépésének időpontja:

Pécs, 2011. szeptember 01.

Lantos Károly intézményvezető PH

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

Recommend Documents