Tűzvédelmi dokumentáció

1

Tűzvédelmi dokumentáció Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 21. § (1), (2) bekezdése, a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. melléklet VI. rész, és az 54/2014 (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) alapján

Pápai ÁLOMHÁZ Társasház- Építési Kft. (8500 Pápa, Szent László u. 1.) építtető által a 8500 Pápa, Korona u. 42/B. szám, 2953/2. hrsz. ingatlanon létesítendő "ÁLOMHÁZ Társasház II. ütem" építési engedélyezési tervdokumentációjához 1.

Általános adatok:

Az ingatlan Pápa belvárosának határán a Korona utcában található. Az ingatlan közvetlen környezetében földszintes lakóházak találhatók, vegyes építészeti kialakítással. Az ingatlanon földszintes lakóházak és melléképületek álltak, melyek elbontásra kerültek. Az ingatlanon építtető társasház építését tervezi. A terület az Lk-Z/2 építési övezetbe tartozik 60 %-os beépíthetőséggel, 8,0 m-es építménymagassággal, zártsorú beépítéssel. Az ingatlan összetett alaprajzú, a Korona utcára néző oldala délnyugati tájolású. A telek a Korona utcai telekhatár zártsorú beépítésével és ahhoz csatlakozó udvari szárnyakkal történik “E” alakú beépítéssel. Az épülettömb 4 ütemben kerül megvalósításra. A tervezett épület három szintes, földszint, emelet és tetőtérbeépítéses. A II. ütem az elsőhöz hasonlóan “L” alakú beépítéssel készül, az I. Ütem északnyugati folytatásaként. A két épületszárnyat egy külső lépcsőház köti össze. A két ütem közötti bejáró a II. Ütem személyforgalmát bonyolítja. Az épületrész földszintjén az utcai oldalon üzletek, az udvari szárnyban gépkocsitárolók és lakások kerülnek kialakításra. Az emeleti és tetőtéri szinteken lakások készülnek. Az udvari épületrész tetőterében önálló lakások készülnek, az utcai épülettömbben az alatta lévő szinteken lévő lakásokhoz tartozó tetőtérbeépítéssel, kétszintes lakások kerülnek kialakításra. Az épületütemek találkozásánál személybejárók kerülnek kialakításra, melyen keresztül minden tömb önállóan is megközelíthető. Minden ütem elkészültével a helyszínrajzon ábrázolt beépítés valósul meg. Az épülettömbök között az udvarokon burkolt felületű közlekedő utak, gyeprácsos parkolók és zöldterületek kerülnek kialakításra. Az épület hagyományos építőanyagokkal és szerkezetekkel készül, tömegformálása és anyaghasználata révén jól illeszkedik környezetébe. Garabics Krisztián Építész Tűzvédelmi Szakértő 8500 Pápa, Második u. 25. +36302296848 E-mail: [email protected] s.k.

2 Létesítmény rendeltetése: társasház 21 lakással, 3 db. gépjármű tárolóval és 3 db. üzlettel 2

2

2

Alapterületek: földszint 564,48 m , I. emelet 566,03 m , II. emelet 545,90 m és 2

tetőtér 178,34 m összesen 1.854,75 m

2 2

Mértékadó tűzszakasz oltóvízhez 1.676,13 m Épületben tartózkodók száma: lakásonként 4 fő, összesen 84 fő üzletben 16 fő. Épületben összesen 100 fő. 2.

Az épület kockázati osztályba sorolás.

Kockázati egységek:

1. Lakásos (1.629,26 m2)

I. tűzszakasz

2. üzletek (178,62 m2)

II. tűzszakasz

3. garázsok (46,87 m2)

I. tűzszakasz

A kockázati egység részét képezheti (10 §. (4): a) közlekedő helyiség, b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség, c) a legfeljebb 4 parkolóállással rendelkező gépkocsitároló helyiség, A fentiek alapján azonos kockázati egységben helyezhetőek a társasház és a garázsok, tárolók, közlekedők önálló rendeltetési egységei. Az üzletek kialakítása nem ismert, ezért önálló kockázati egységbe soroltam, kvázi önálló tűzszakasz. Lakások kockázati osztálya: Szintmagasság

7,01-14 (tetőtér 9,5 méter padlószint)

AK

Helyiség befogadó képessége

lakás 4 fő

NAK

Menekülési képesség

önállóan menekülnek

NAK

Szintmagasság

0,00-7,00 (üzlet 0,00 méter padlószint)

NAK


üzlet (Ü 05) 8 fő

NAK



NAK

Üzletek kockázati osztálya:

Garabics Krisztián Építész Tűzvédelmi Szakértő 8500 Pápa, Második u. 25. +36302296848 E-mail: [email protected] s.k.

3 Garázsok kockázati osztálya: Szintmagasság

0,00-7,00 (garázs 0,00 méter padlószint)

NAK


garázs 1 fő

NAK



NAK

Gépjárműtároló, max. 10 személygépkocsi

NAK

12. § (3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal. (4) Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a (3) bekezdés szerint megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja a) NAK osztály esetén az 500 főt, b) AK osztály esetén az 1500 főt, c) KK osztály esetén a 3000 főt. Épület mértékadó kockázati osztálya: AK (1500 fő alatti befogadó képesség) 3.

Az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paraméterei:

Az OTSZ V. fejezet 16 § (1) bekezdése alapján a társasház szerkezeti állékonyságát biztosító tartószerkezeti elemek feleljenek meg a 2. mellékletben foglalt 1. táblázatban meghatározott követelményeknek AK mértékadó kockázati osztály követelményei földszint + 2 szint felett

Teherhordó építményszerkezetek

Építményszerkezet

Értékelés

Szerkezet megnevezése

Előírt tűzvédelmi osztály, tűzállósági teljesítmény

Tényleges tűzvédelmi osztály, tűzállósági teljesítmény

Teherhordó falak és merevítései: PTH 30 N+F Teherhordó pillérek és merevítései: Statikailag méretezett vb. pillérek Fvny≤0,02 Fb 30/30, 30/60 cm vtg. Emeletközi és padlásfödém: 12 cm-nél vastagabb lemez (20 cm), a húzott acélbetétek betontakarása + fél acélátmérő

A2 REI 45

A1 REI 180

megfelel

A1 R 45-60

megfelel

A1 REI 60

megfelel

A2 R 45 A2 REI 45


4

Tűzterjedés gátlás építmény-szerkezetei:

legalább 2,5 cm legyen A függőfolyosó lemezekben HEA 120 gerendákkal Fedélszerkezet: Égéskésleltetett egyedi nyeregtetős szelemenes fedélszék Menekülési útvonalat képező szabadlépcső: monolit vasbeton rejtett HEA gerenda 120 erősítéssel, 12 cmnél vastagabb lemez (20 cm), a húzott acélbetétek betontakarása + fél acélátmérő legalább 2,5 cm legyen Liftakna fala: 15 cm vtg. monolit vb. szerkezet

D

C

A1

A1 REI 60

MSZ 9113 A1 REI 60

A1 REI 60

megfelel

A1 REI 240

megfelel

B EI 30

A1 REI 240 (R)EI 180

megfelel

B EI 30

A1 (R)EI 180

megfelel

Tűzgátló födém: Az üzletek felett a monolit vb. Födém

A2 REI 45

A1 REI 60

megfelel

Tűzterjedés elleni gát: Az utcafrontra néző üzletek és a felette lévő lakások nyílászárói között a csak nem éghető hőszigetelést lehet alkalmazni, a 45 percet a tégla falazat tudja. Pl.: Rockwool ECOROCK FF homlokzati hőszigetelő rendszer FrontRock Max E 100 mm

A2 EI 45

A1 EI 180

megfelel

Tűzfal: Az I. ütem és a II. ütem tűzgátló elválasztása saját telken is tűzfallal történik. Az I. ütem határoló fala tűzfal, PTH 30 és a második ütem határoló fala is tűzfal PTH 30 Tűzgátló válaszfal: Lakáselválasztó falak földszint és emeleten PTH 30 Tetőtérben PTH 20 N+F és PTH 30 Tűzgátló válaszfal: Üzletek között PTH 20 N+F

A1 REI 120

megfelel

megfelel


Tetőtér beépítés

Menekülési útvonalon alkalmazott építményszerkezetek:

5

Fedélhéjazat

Tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek: Amennyiben lesznek üzletek feletti tűzgátló födémet áttörő gépészeti vezetékek Tűzgátló lineáris hézagtömítések: Padlóburkolat: Fagyálló kerámia lap Álmennyezet, nincs a menekülési útvonalon Hő- és hangszigetelés, burkolat nélkül vagy burkolat mögött: A nyitott közlekedő és a nyitott, szabad lépcső határoló szerkezetein (fal, födém) tervezett nem éghető hőszigetelés Pl.: Rockwool ECOROCK FF homlokzati hőszigetelő rendszer FrontRock Max E 100 mm Tetőtéri térelhatároló szerkezet: A tetőtérben járható födém nem készül, nagytáblás gipszkarton állmennyezet kerül beépítésre a lakások és a tetőtér be nem épített része között. Pl.: RIGIPS CD 27/60 RF 15 Tetőtéri egyes önálló rendeltetési egységek közötti térelhatároló szerkezet, lakáselválasztó fal: Tetőtérben PTH 20 N+F és PTH 30 Tetőtér-beépítés esetén a magastető hőszigetelése Nem éghető hőszigetelés Íves vágású hornyolt cserépfedés

EI 45

A1 REI 45

EI 45

A1fl

megfelel

Cfl s1

A1fl

megfelel

C s1, d0 A2 s1, d0

A2 s1, d0

megfelel megfelel

A1-A2 EI 30

A2 EI 30

megfelel

A1-A2 EI 30

A1 (R)EI 180

megfelel

A1-C

A1(2)

megfelel

Broof (t1)

A1

megfelel

megfelel

36. § (1) Lakó rendeltetés esetén NAK és AK osztályba tartozó épületekben a lakások közötti elválasztó falak legalább EI 30 tűzvédelmi teljesítményűek legyenek. Az OTSZ 20. § (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal kell elválasztani az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől, a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől, azonban ezekben a tűzgátló válaszfalakban a gépészeti Garabics Krisztián Építész Tűzvédelmi Szakértő 8500 Pápa, Második u. 25. +36302296848 E-mail: [email protected] s.k.

6 vagy elektromos vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet alkalmazni. Tetőtérbeépítés feltételei: 31. § (1) A tetőfedés a) KK, MK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-A2 tűzvédelmi osztályú, b) NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén legalább B (t1) osztályú legyen. (2) E vagy F tűzvédelmi osztályú anyag tetőfedésként alkalmazható, ha az építmény legfeljebb egy emeletszinttel rendelkezik és a tűzvédelmi hatóság azt az adott építményre engedélyezte. (3) Tetőtér beépítése esetén a tetőtéri helyiségek és a tetőszerkezet között olyan térelhatároló szerkezetet, burkolatot kell kialakítani, amely tűzállósági teljesítménye teljesíti a tetőfödém tartószerkezetére előírt követelményt. A térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztálya A1-A2 legyen a) KK mértékadó kockázati osztályú, a tetőtér szintjét nem számítva 4-nél több emeletes építmény, b) MK mértékadó kockázati osztályú építmény esetén. (4) A (3) bekezdés szerinti térelhatároló szerkezetet vagy burkolatot nem kell alkalmazni a fedélszerkezet tetőtéri helyiségen áthaladó elemein a következő esetekben: a) az áthaladó elem tűzállósági teljesítménye teljesíti a tetőfödém tartószerkezetére előírt követelményt, b) az áthaladó elem tűzvédelmi osztálya ba) NAK és AK mértékadó kockázati osztályú építmény esetén legalább D, bb) KK mértékadó kockázati osztályú, a tetőtér szintjét nem számítva legfeljebb 4 emeletes építmény esetén legalább B és c) az áthaladó elem és a térelhatároló szerkezet, burkolat csatlakozása tűzvédelmi szempontból megfelelő. (5) A (3) bekezdés szerinti térelhatároló szerkezetet nem kell alkalmazni abban az esetben, ha az egyes önálló rendeltetési egységek között, valamint az önálló rendeltetési egység és a tetőtér be nem épített része között a tűzátterjedés lehetőségét a tetőfödém tartószerkezetére előírt tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartamáig meggátolják. (6) Tetőtér-beépítés esetén a magastető hőszigetelése a) NAK osztályú, egy lakást tartalmazó lakóépület vagy lakórendeltetésű önálló épületrész esetén A1-E tűzvédelmi osztályú, b) NAK osztályú, az a) ponttól eltérő épület, önálló épületrész esetében A1-D tűzvédelmi osztályú, c) AK osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-C tűzvédelmi osztályú és d) KK, MK osztályú épület, önálló épületrész esetén A1-A2 tűzvédelmi osztályú legyen. (5) A tetőn szabad nyílás, szellőző, tető-felülvilágító, hő- és füstelvezető szerkezet a tűzszakaszhatártól legalább 2,5 méter, a tűzfaltól legalább 5,0 méter távolságra helyezhető el. roof


7 Homlokzati tűzterjedés: az épület homlokzatán max. 10 cm vastag éghető hőszigetelő rendszert alkalmaznak, mely elégítse ki a 30 perces tűzterjedési határértéket. Pl.: Baumit EPS Mapetherm EPS DRYVIT EPS stb. A homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény földszint és legalább 3, legfeljebb 4 további építményszint esetén 30 perc. A tűzfalon csak nem éghető hőszigetelés lehet. A földszinti üzletek nyílászárói felett az emeleti nyílászárókig csak nem éghető hőszigetelés alkalmazható, mivel a két szint önálló kockázati egység, tűzszakasz. (tűzszakasz határ, tűzterjedés elleni gát) A menekülési útvonalak: A menekülési útvonal (függő folyosó, nyitott lépcsőház) határoló szerkezetein (1., 2. Emelet) csak nem éghető hőszigetelést lehet alkalmazni (Pl.: Rockwool Frontrock A2 s1,d0). Olyan épületszerkezet nem építhető be, ami nem felel meg a tűzvédelmi követelményeknek, ezért a konkrét beépítést megelőzően is le kell ellenőrizni, hogy

a

követelmény

táblázatban

meghatározott

minősítést

az

adott

épületszerkezet kielégíti-e! Az épületszerkezetek megfelelősségét (TMT, CPR, teljesítmény nyilatkozat, stb.) a használatbavételi eljáráson bizonylattal kell igazolni. 4.

Épület megközelíthetősége: Az épület a Pápa, Korona utca 42/B. szám,

2953/2. hrsz. alatti ingatlanon található. A Pápai Hivatásos Tűzoltóparancsnokságtól 200 méterre. Szilárd burkolatú úton közelíthető meg, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére, de az épület az OTSZ 65. § (1) bekezdése alapján nem kötelező tűzoltási felvonulási terület és út. 5.

Tűztávolságok: OTSZ 18. § (1) bekezdése és 3. mellékletben foglalt 1.

táblázat alapján a tűztávolság a szomszédos telken lévő épületektől 6 méter. A több ütemben (I-IV) megvalósítandó későbbi épületek tűzfallal csatlakoznak a meglévő épülethez, illetve a 6 méteres tűztávolság biztosított. A III. ütemben a szomszédos 2952/2 hrsz. alatti melléképület felé tűzfalas kialakítással.


8 6.

Oltóvíz ellátás a mértékadó tűzszakaszra 54/2014 (XII. 05.) BM rendelet

OTSZ 39.-tól 43.-ig: Az OTSZ. 72.§ (3) pontja szerint az oltóvizet AK osztály esetén legalább egy órán keresztül kell folyamatosan biztosítani. A 8. melléklet 1. táblázata 2

2

szerint 1600-2000 m mértékadó tűzszakasz (1.676,13 m ) terület esetén 2400 liter/min a szükséges oltóvíz intenzitás. Az épület környezetében 100 méteren belül található 2 db. föld feletti tűzcsap (Gyurátz Ferenc u. 15. 98 méter és a Világos u. 19. 90 méter), amelyek biztosítják a szükséges oltóvíz intenzitás egy részét (kb. 1800 l/perc), a fennmaradó oltóvíz igény a telepítendő tűzcsapról kielégíthető. A vízhozam mérési jegyzőkönyvvel (együttes működés) igazolni kell a szükséges oltóvíz mennyiség meglétét. Amennyiben a vízhozam nem megfelelő, akkor még egy tűzcsapot kell telepíteni 100 méteren belülre. Az esetleg létesítendő tűzcsap helyét az illetékes tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell a kiviteli tervek készítése előtt. Az OTSZ 79 § (1) bekezdés alapján fali tűzcsap létesítésére nem kötelezett a társasház (lakóépület rendeltetés 14 méter padlószint alatt). 7.

Tűzszakaszok: (OTSZ 21. §, 5. melléklet 1. és 2. táblázat alapján): A

mértékadó tűzszakasz 1.676,13 m2 mely lakás funkciónál, AK kockázati osztálynál 2

megengedett 5000 m , garázs, tárolás funkciónál, AK kockázati osztálynál megengedett 10000 m2 alatt van. Az üzlet tűzszakasznál, kereskedelmi üzlet 2

funkciónál, NAK kockázati osztálynál megengedett 4000 m alatt van. 8.

Fűtési rendszer: Az épület fűtéséhez szükséges hőenergiát 2 db gázkazán

fogja előállítani. A gázkazánok kondenzációs falikazánok lesznek, melynek típusa Buderus Logamax Plus GB 162 teljesítménye: 65 kW/db. A kazánok az 1. emeleti gépészeti

térben

lesznek

felállítva,

mely

140

kW

összteljesítmény

alatti

kazánhelyiség. 233 kW összteljesítmény alatt tűzoltó készüléket elhelyezni nem kötelező. Az épület fűtés szempontjából 2 különböző részre választottuk: lakások fűtése földszinti üzletek fűtése A lakások fűtése alsóelosztású radiátoros fűtés, lapradiátor fűtőtestekkel. A fűtési csövek ötrétegű műanyag csövek, amelyek a padlószigetelésben helyezhetők el. A padlószigetelésben csőkötés nem lehet. A földszinti üzletekben és szociális blokkban pedig padlófűtést terveztünk, melyet szintén a kondenzációs kazán látná el. A kondenzácós kazántól egy hidraulikus váltón keresztül jut a fűtővíz az osztó – gyüjtőkhöz. Garabics Krisztián Építész Tűzvédelmi Szakértő 8500 Pápa, Második u. 25. +36302296848 E-mail: [email protected] s.k.

9 9.

Szellőzés: Fürdő,wc, zuhanyzó szellőzése

A fürdőkhöz és WC-hez különálló elszívásos szellőzést tervezünk. A ventilátor mennyezet alatt lesz elhelyezve. A szükséges légcsereszám: n=6 szoros. A választott ventilátor : RED – RING Mixvent. Az elszívott levegő a ferdetetőn keresztül vezetjük ki a szabadba. A ventilátort a világításkapcsoló indítja és késleltető relé 3

segítségével állítjuk le. A levegő térfogatárama:50 m /ó/ helyiség. 10.

Hasadó-nyíló felület: nem került számításra, mert 140 [kW] egység- vagy

(egy

helyiségben)

legalább

1400

[kW]

együttes

hőterhelésű

gázfogyasztó

készülék(ek) nem lesznek elhelyezve. 11.

Gépészeti berendezések tűzvédelmi követelményei:

Az OTSZ 20. § (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal kell elválasztani az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől, a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől, azonban ezekben a tűzgátló válaszfalakban a gépészeti vagy elektromos vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet alkalmazni. 27. § (1) Az e rendelet által előírt E és I tűzállósági teljesítménnyel rendelkező, helyiségek közötti építményszerkezetekben a szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, a vezeték és az építményszerkezet közötti résben, nyílásban, hézagban a tűz átterjedését az átvezetéssel érintett építményszerkezetre

előírt

tűzállóságiteljesítmény-követelmény

(EI

30,

45)

időtartamáig meg kell gátolni. A lakások közötti elválasztó falak legalább EI 30, az üzletek feletti tűzgátló födém EI 45 tűzvédelmi teljesítményűek. (2) Az (1) bekezdés szerinti átvezetéseknél, tűzgátló lezárás alkalmazása esetén a tűzgátló

lezárást

tartós

jelöléssel

kell

ellátni

az

átvezetéssel

érintett

építményszerkezet mindkét oldalán, a villamos és gépészeti aknák belső felületének kivételével. A jelölésnek magyar nyelven tartalmaznia kell az alkalmazott lezárás a) megnevezését, b) tűzvédelmi jellemzőit, c) megfelelőségi igazolásának vagy teljesítménynyilatkozatának azonosítóját, d) kivitelezését végző vállalkozás nevét, e) kivitelezésének dátumát és f) megbontása esetére figyelmeztetést a helyreállítás szükségességéről. Garabics Krisztián Építész Tűzvédelmi Szakértő 8500 Pápa, Második u. 25. +36302296848 E-mail: [email protected] s.k.

10 (3) Gépészeti vezetékek, vezetékrendszerek B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelését a tűzszakaszhatáron úgy kell átvezetni, hogy az átvezetés módja a tűz átterjedését a tűzszakaszhatárt

képező

szerkezet

tűzállósági

teljesítménykövetelményével

megegyező időtartamig meggátolja. Tűzszakaszhatár csak a földszinti üzletek felett van. Az építményszintek azonos tűzszakaszba tartozó részei között átvezetett villamos és gépészeti aknát úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy a tűz ne terjedhessen át az egymás

feletti

építményszintek

között

az

emeletközi

födémre

előírt

tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartama alatt, kivéve a gépészeti vezetéken belüli terjedést. A strangok legalább EI 45 percesek legyenek. 12.

Hő- és füstelvezetés: Az OTSZ X. fejezet 49. 88. § (1) bekezdése alapján lett

felülvizsgálva a menekülési útvonal hő és füstelvezetése. A menekülési útvonal nyitott folyosó és nyitott lépcsőházból ál. A nyitott tereknél a hő- és füstelvezetést nem kell biztosítani. 13.

Kiürítés számítás: Az OTSZ VIII. fejezete alapján: Az eltávozást a szabadba

lehet biztosítani az épületből, a bent tartózkodók önállóan menekülő személyek. 52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit a) a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak szerint vagy b) számítással kell megtervezni. (2) A menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak megengedett legnagyobb hosszúságát a 7. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza. (3) Lépcsőn való haladás esetén a megtett út hosszúságaként a szintkülönbség háromszorosát kell számításba venni. A menekülési út elérési távolsága AK osztály esetén 45 méter. Lakás L224 tetőtéri szoba 3-ból a nyitott közlekedőig, folyosóig. A szobától a lépcsőig 3 méter, szintkülönbség háromszorosa 9 méter és a belső lépcsőtől a nyitott közlekedőig 1,5 méter. Összesen 13,5 méter, tehát megfelelt. A menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza AK osztály esetén 300 méter. A második emeleti L228 lakás nyitott közlekedőre nyíló ajtótól a nyitott lépcsőig 37méter, a szintkülönbség háromszorosa 24 méter és a lépcsőtől a szabad térbe 2 méter. Összesen 63 méter, tehát megfelelt. A fentiek alapján a társasház biztonságosan elhagyható. Garabics Krisztián Építész Tűzvédelmi Szakértő 8500 Pápa, Második u. 25. +36302296848 E-mail: [email protected] s.k.

11 14.

Az építmények villámvédelmi fokozata: Az épület villámvédelmi rendszere

az OTSZ, illetve az MSZ EN 62305 szabvány szerint lesz a kiviteli terv során meghatározva,

illetve

kialakítva.

(A

szakági

műleírásban

részletezve.)

A

villámvédelmi tervező kockázat elemzéssel megállapíthatja, hogy az épületre szükséges-e villámvédelem. A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő, ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet -5

elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10 , a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4. Amennyiben villámvédelmi berendezés létesül, akkor a villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) tervezői névjegyzékében

szereplő

építményvillamossági

tervezési

szakterületen

jogosultsággal rendelkező építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: villamos tervező) jogosult, aki az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi

tervezői

vizsgával

rendelkezik,

vagy

szakmai

gyakorlata

és

képzettsége alapján az MMK-tól megkapta az építményvillamossági tervezési szakterületre vonatkozó különösen gyakorlott címet. A létesítmény villámvédelmi berendezéseinek felülvizsgálatát a vonatkozó OTSZ 281. § (1) bekezdése alapján kell elvégeztetni. „A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a) a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, b) a létesítést követően az átadás előtt, c) a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt időszakonként és a) LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villámvédelem felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. d) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni.” Lsd. Villámvédelmi terv.


12 15.

A létesítmény elektromos hálózatra rá lesz csatlakoztatva. Az építmények

villamos berendezéseit úgy kell kialakítani, hogy központilag és szakaszosan is leválaszthatóak legyenek. Az építmények villamos berendezéseinek tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatát a vonatkozó OTSZ 277. § (1) bekezdés b) pontja alapján 6 évenként el kell végeztetni. Az elektromos tűzvédelmi főkapcsolót a bejáratok (I-IV ütem) közelében kell elhelyezni. A tervezett épületen napelem nem kerül elhelyezésre. A tervezett épületben tűzeseti fogyasztók nem lesznek. 16.

Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző

rendszer: Az AK osztályú épületet, társasházat biztonsági világítással nem kell ellátni. OTSZ 146.§ Kívülről

vagy

belülről

megvilágított

magasan,

elhelyezett menekülési jeleket kell létesíteni az AK, osztályú

társasház

biztonsági megvilágított

jel

menekülési

lehet

vagy

kívülről

utánvilágító

útvonalán. vagy jel,

A

belülről

amely

legalább

a

vonatkozó

műszaki

követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására. A szintszámot jelölni kell minden lépcső vagy lépcsőház csatlakozó szintjén. 17.

Felvonó:

nem

biztonsági

felvonó

készül

a

létesítmény

(társasház)

komfortjának fokozása részeként, a gépészeti terv alapján. Az épület nem középmagas korház vagy szociális épület és nem magas épület (388 § (3) bekezdés). A lift kezelő irányító felületeit 90-100 cmes

magasságban,

jól

látható,

tapintható

kivitelben

kell

megvalósítani. A felvonót tűz esetén használni tilos, azt meg kell jelölni. Akna kialakítás: 60 perces tűzállósági határértékű aknafal (15 cm vtg. vb. fal). Akna ajtó EI 30 legyen A felvonógép helyiségének bejárata közelében 2 kg-os gázzal oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni (villamos tűz oltására alkalmas).


13 18.

Tűzoltó felszerelések és berendezések: A társasházban a lépcsőházban 1

darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas (6 OE) legalább 21A 113B C oltásteljesítményű porral oltó tűzoltó készüléket javasolt készenlétben tartani. Az üzletekben 1 darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas (3 OE) legalább 8A 55 B C oltásteljesítményű porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A tűzoltótechnikai

terméket

jól

láthatóan,

könnyen

hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható

legyen,

és

állandóan

használható, üzemképes állapotban kell tartani. Közösségi építményben a tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak

szerint

szabad.

Tűzoltó

készülék

karbantartást

kizárólag

jogosultsággal rendelkező karbantartó szervezet végezhet. A tűzoltó készülékeket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell megjelölni. 19.

Tűzjelzés: telefonon lehetséges a tűzoltóság értesítése 105 hívószámon. Az

OTSZ XIV. fejezet 154 § (1). bekezdése és a 14. melléklet táblázata alapján a társasház automatikus tűzjelző berendezés létesítésére nem kötelezett. 20. A

Általános adatok: tűzoltó

készüléket

évenként

ellenőriztetni kell,

üzemben

tartó

legalább

negyedévente ellenőrizze. A villamos, villámvédelmi berendezést 6 évenként tűzvédelmi szempontból felülvizsgáltatni kell.


14

Tűzvédelmi tervezői nyilatkozat: Alulírott Garabics Krisztián építész tűzvédelmi szakértő (szakértői engedély szám: I 097/2013) nyilatkozom, hogy a tűz elleni védekezésről szóló 1996. évi XXXI. törvény 21. §-ban foglaltak szerint a tűzvédelmi tervfejezetet a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelmények alapján készítettem el, a tervezés során az épület tűzvédelmi követelményeit az 54/2014 (XII. 5.) BM rendeletben és a már kiadott TvMI-ben foglaltak alapján határoztam meg. A terv (tűzvédelmi dokumentáció) az építész tűzvédelmi szakértő szellemi tulajdona. Azt megváltoztatni, felhasználni belegyezése nélkül nem szabad. A tervtől eltérni csak a szakértő írásos hozzájárulásával lehet. Alulírott építész tűzvédelmi szakértő nyilatkozom, hogy a tűzvédelmi dokumentációt az építésztervező által rendelkezésemre bocsátott információk, és alapadatok alapján készítettem el. Pápa, 2016. február 01.

Garabics Krisztián Építész Tűzvédelmi Szakértő I 97/2013


Tűzvédelmi dokumentáció

Recommend Documents