MUNKAVÉDELEM
1.1 2.5
Tűzvédelem kialakítása kórházakban Tárgyszavak: tűzveszély; kórház; tűzjelző berendezés; tűzvédelem; menekülési út.
Tűz kitörésekor az épületben tartózkodóknak gyakran nagyon kevés idejük marad ahhoz, hogy a szabadba jussanak. Egy kórház esetében a betegek zöme segítség nélkül képtelen erre. Éppen ezért a kórházak különösen szigorú tűzvédelmi rendszabályokat igényelnek, mind a tűzesetek megelőzése, mind a tűz és a következmények elhárítása szempontjából. A többszintes kórházakban fokozott problémát jelent, hogy tűz esetében a felvonókat nem lehet, sőt nem szabad használni. A kórházi személyzet létszáma gyakran nem kielégítő. A betegek mentése, támogatása tehát eleve nehézségekbe ütközik. Az elmúlt években nem nagyon fordultak elő kórháztüzek. Ez kissé magabiztossá teszi azokat, akiknek a kórházak tűzvédelmével foglalkozniuk kell. De szabad-e megvárni, hogy valamilyen katasztrófa ébresszen rá bennünket a kórházi tűzvédelemben elkövetett hibákra, mulasztásokra? Veszélyeztetettség Németországban Aachenben van Európa egyik legnagyobb kórháza. A közelmúltban nagy szerencsével kerülte el katasztrofális tűzvész kitörését. A kórház nem volt felszerelve automatikus tűzjelző rendszerrel, mivel az illetékesek szerint elegendő volt az, hogy minden szobában volt egy tűzjelző kapcsoló. Azonban a tűz nem valamelyik szobában, hanem a kábelaknában tört ki. (Nagy épületek esetében ez a tűz keletkezése szempontjából legexponáltabb hely.) A kábelakna nem volt vízszintes szakaszolással ellátva, és tűzjelző készülékkel sem rendelkezett. Szerencsére sikerült azonnal észrevenni a tűz keletkezését, és így megakadályozták, hogy az végigfusson valamennyi szinten. A müncheni olimpia évében készült el a város hatalmas kórháza. Egy tűzvédelmi szakmérnök a közelmúltban javasolta, hogy füstvédelmi ajtókonstrukciókkal akadályozzák meg egy esetleges tűznek a liftaknán keresztül a betegszobákba való átterjedését. Javaslatát elvetették anyagi nehézségekre hivatkozva, és inkább minden szinten szén-dioxidos tűzoltó készüléket szereltek fel.
Védelmi koncepciók Új épületek tervezésekor természetesen maximális mértékben lehetőség van a tűzvédelem optimális megvalósítására. Olyan megoldás is lehetséges, hogy amennyiben a kórház egyik részében tűz ütne ki, azt kiürítve az ép épületrésztől el lehessen választani. Oda lehetne menteni a veszélyeztetett épületrész betegeit. Épületszerkezetileg gondoskodni kell a tűzterhelés minimumra csökkentéséről, tűzvédelmi ajtókról, füstvédő nyílászárókról, ajtóműködtető szerkezetekről, rövid, széles és szabadon tartott menekülési utakról, elegendő lépcsőházról stb. A tűzoltó készülék alkalmazása rendkívül fontos a kórházakban, ahol sokan dohányoznak, laboratóriumokban dolgoznak, gyúlékony folyadékokkal foglalkoznak, idegenek akadálytalanul beléphetnek stb. Mindenütt fali vízcsatlakozásokra, fecskendőkre, szén-dioxidos és poroltó készülékekre van szükség. Szervezeti tűzvédelem Rendkívül fontos a kórházi személyzet tűzvédelmi oktatása, mert egyrészt helyes viselkedésükkel már eleve megelőzhetik tűz keletkezését, másrészt a pánik kialakulását megakadályozhatják. A katasztrófaterv és a tűzvédelmi rendelkezés feladata, hogy felkészítse a személyzetet olyan szükség- és veszélyállapotokra, mint amilyenek a tűz, a bombariadó, a természeti katasztrófák stb. A tűzvédelmi rendelkezés sorolja fel a tűzesetek megakadályozására szolgáló legfontosabb rendszabályokat és a kórházakban bekövetkező tűz körülményei közötti viselkedés szabályait. A funkciójától vagy pozíciójától függetlenül a kórház minden elérhető és szolgálatképes tagja köteles a segítségnyújtásra. Riasztás feltételei között ez a szolgálatmentes időkre is vonatkozik. Vészhelyzetben minden munkatárs szolgálati időtartama gyakorlatilag korlátlan. A kórház valamennyi tagjától elvárják, hogy szükségállapotban önfeláldozóan segítséget nyújtson és katasztrófa esetén az irányítással megbízott személynek engedelmeskedjen. A kórház minden tagjával meg kell ismertetni a tűzvédelmi rendelkezés tartalmát, hogy cselekvő és bevetési képessége mindenkor biztosítva legyen. Az üzemvezetőség esetenként köteles próbariasztást tartani. Elsőrendű fontosságú tűz felléptekor a nyugalom megőrzése, a tűz azonnali jelentése és adott esetben azoknak a közvetlenül életveszélyben forgó személyeknek a mentése, akik önmaguk erre nem képesek. Kis eseti tüzeket oltótakarókkal, kézi tűzoltó készülékekkel vagy fali vízcsatlakozások segítségével kell eloltani. Ezen túlmenőleg gondoskodni kell a tűzoltóság riasztásáról: – házon belül a portán, ill. a telefonközponton keresztül, – telefonon,
– kézi nyomógombbal, amelyik a központon keresztül a tűzoltóságra kapcsol. A porta és a telefonközpont minden további értesítést átvállal. A jelentőnek más, fontos feladatai vannak. A tűzoltóság beérkezése után a részlegvezető veszi át a felelősséget és határozza meg a szükséges lépéseket. Addig az épület műszaki felelősének kötelessége intézkedni. A kórházakban a tűzvédelem elemi előfeltétele a rend és a tisztaság. Ez nemcsak a tűzveszélyt csökkenti, hanem biztosítja a menekülési és mentési utak használhatóságát. Mindenek előtt az illető részlegért felelősek és az elöljárók kötelessége, hogy ügyeljenek a rendre és tisztaságra, azonban mindenki felelős saját tevékenységéért. A menekülési és mentési utakat soha, még rövid időre sem szabad eltorlaszolni vagy beszűkíteni. Ugyanez érvényes értelemszerűen a tűzoltó berendezésekre is. Valamennyi, menekülési útként szolgáló folyosót és lépcsőházat állandóan használható állapotban kell tartani, semmiféle tárgyat nem szabad odaállítani. Arról is gondoskodni kell, hogy a menekülési utakat utólagos beépítések nehogy leszűkítsék vagy veszélyeztessék. Különleges előírások vonatkoznak a gyúlékony folyadékok tárolására vagy kezelésére. A munkahelyen szükséges mennyiséget a munka befejezte után nem gyúlékony anyagból készült, különlegesen megjelölt lezárható tárolószekrényekben kell elhelyezni. Az üres tartályokat ugyanúgy kell kezelni, mint a telieket. A gyúlékony folyadékokat tilos iratszekrényekben, íróasztalokban, gardróbszekrényekben stb. tartani. A villamos készülékeket csak szakmailag képzett személyzet csatlakoztathatja. A kezelő készülékeket kizárólag a kezelőszemélyzet csatlakoztathatja, üzembiztonságukat ellenőrizni kell. Használat után, a helyiségnek akár csak ideiglenes elhagyása esetében is le kell kapcsolni, esetleg a hálózatról le kell választani. Ezeket nem gyúlékony, hőálló alátéteken kell elhelyezni és nem állhatnak gyúlékony tárgyak, például ágyak, fekvőhelyek, függönyök vagy bútorok közvetlen közelében. Tilos a merülőforralók és fűtőlapok használata. A készülékek meghibásodását és a műszaki berendezések hiányosságait azonnal jelenteni kell a műszaki szolgálatnak. Minden villamos működésű készüléket, gépet és berendezést (a biztonsági berendezések vagy a betegek számára szükséges létfontosságú készülékek kivételével), amennyire erre lehetőség van, üzemeltetés után le kell kapcsolni. A villamos elosztókat és a villamos üzemi helyiségeket nem szabad eltorlaszolni. Tűzveszélyes folyadékokat csak a napi szükségletnek megfelelő mennyiségben és csak az erre a célra szánt tartályokban szabad a munkahelyeken és a munkavégző helyiségekben tárolni. A gyúlékony és a tűzveszélyes anyagokat a vonatkozó előírásoknak megfelelően kell kezelni és megfelelő tárolóhelyiségekben kell megőrizni. A gyúlékony folyadékok felhasználása nyílt láng vagy robbanás ellen nem védett villamos készülékek közelében szigorúan tilos. Arra is tekintettel kell lenni, hogy a gyúlékony folyadékok gőzei a
levegőnél nehezebbek. Gyúlékony folyadékokat nem szabad a lefolyóba vagy a szennyvízcsatornába önteni. Füstelzáró és tűzvédelmi ajtókat mindig zárva kell tartani. Üzemi okoknál fogva csak akkor lehetnek nyitva, ha biztosítva van, hogy füst vagy hőhatás felléptekor automatikusan bezárulnak. Ezeknek az ajtóknak a hatását nem szabad kikapcsolással akadályozni. Minden foglalkoztatott kötelessége: – ismerni a kézi tűzjelző helyzetét, – ismerni a kézi tűzoltó készülékek és vízfecskendő csatlakozási pontok helyét, – ismerni a menekülési utak és menekülési lépcsőházak helyzetét. Hegesztési munkálatokra és tűzzel való munkára csak akkor kerülhet sor, ha a helyi adottságok előzetes szemrevételezése, minden szükséges tűzvédelmi rendszabály meghatározása és a hegesztési engedély adatainak igazolása után a berendezés irányítója arra engedélyt adott. A hegesztési munkákat csakis erre vizsgáztatott hegesztők végezhetik. Be kell vonni a megfelelő felügyeletet és utóellenőrzést is. A tűzvédelmi megbízott elsőrendű feladata, hogy minden tűzvédelmi előírást, valamint az általánosan elfogadott műszaki szabályokat betartsák. Ezen túlmenőleg tűz esetén lehetővé kell tennie, ill. meg kell könnyítenie a mentési és oltási rendszabályokat. Feladatainak végrehajtásában az épületgépészeti személyzettől kell támogatást kapnia. Üzemi berendezéseket, pl. műhelyeket, raktárakat, laborhelyiségeket vagy konyhákat, különleges kezelőszobákat rendszeresen felül kell vizsgálni tűzvédelmi szempontból. Ezeknek a felülvizsgálatoknak a során elsősorban az alábbiakról kell meggyőződni: – építészeti, műszaki, üzemi vagy egyéb hiányosságok idézhetnek-e elő tüzet vagy robbanásveszélyt, – a használatot módosítani kell, ha ilyen veszélyek fennállnak, – a tűzveszélyterhelést minimumra kell csökkenteni, – gyújtási lehetőségeket minimumra kell csökkenteni, – elegendőek-e az építészeti tűzvédelmi elővigyázatossági rendszabályok és az előírásnak megfelelő állapotban vannak-e, – biztosítva vannak-e a menekülési utak, – rendelkezésre állnak-e és bármikor használhatóak-e a tűzvédelmi berendezések. Tüzeknél általában először a füst kezd terjedni és csak ezt követi a tűz. Mind a füst, mind a láng halálos lehet, és ezért feltétlenül el kell kerülni, ill. le kell küzdeni és lehetőség szerint meg kell szüntetni. Elsőrendű cél (az emberek mentése után) a tűz és a füst terjedésének megakadályozása (pl. ajtókat, ablakokat lezárni, a mozdítható gyúlékony anyagokat előzetesen eltávolítani stb.) és ezután a tűz oltása (pl. nedves törülközővel, kézi tűzoltó készülékekkel vagy csatlakoztatott fecskendővel). A füst terjedésének (egyúttal a tűz terjedésének) megakadályozása érdekében az elnéptelenedett munkahelyeken
valamennyi ablakot és ajtót be kell csukni. A tűzvédelmi ajtókat az üzemidő alatt és azon kívül is mindig zárva kell tartani. Kivételt képeznek azok a tűzvédelmi ajtók és kapuk, amelyeket mágnesek rögzítenek és amelyeket kézi kiváltóval vagy automatikus füstjelzővel lehet vezérelni. A menekülési utak arra szolgálnak, hogy az épületben lévő emberek adott esetben az épületet biztonsággal el tudják hagyni. Általában legalább két, építészetileg egymástól elválasztott menekülési út áll rendelkezésre két különböző irányba. Azt a menekülési utat kell választani, ahol kisebb a veszély. Ezen kívül még több más szempontra is tekintettel kell lenni: a tűzjelzés módja, viselkedés tűz esetében, a riasztási eljárás, a kompetenciák megosztása, viselkedés a tűzoltóság beérkezésekor, a bánásmód a különféle betegekkel, a tűzoltás módja, különleges viselkedési szabályok stb. Építészeti szempontok A megfelelő teljesítőképességű füstmentesítés ugyanolyan elengedhetetlen feladat, mint a különböző menekülési utak biztosítása. Az üvegezett folyosók lehetővé teszik a menekülési terek áttekintését, és ennek megfelelően fokozzák a biztonságot, megkönnyítik a biztonságosabb út megválasztását. Egyidejűleg megelőzik a pánikreakciók kialakulását. A lépcsőházakat úgy kell megtervezni, hogy a megközelítő folyosók hossza ne legyen több tíz méternél. A tűzvédelem és a menekülési utak biztosítása különös figyelmet követel meg pszichiátriai klinikákon, ahol a betegek aligha képesek a veszélyhelyzet helyes felmérésére. Ezeken a helyeken a tűzvédelmi rendszabályokon és a menekülési utak biztosításán túlmenőleg kiegészítő rendszabályokra is szükség van, hogy a tűzvédelem rendszerei és eszközei érvényesülhessenek. A térbeli áttekinthetőség kettős funkciója A pszichiátriai klinikákon különösen fontos a feszültségektől mentes, otthonos atmoszféra, amelyben a betegek jól érzik magukat. Ezért kedvezőek az áttekinthető terek, mivel ilyen körülmények között a pszichikailag különösen instabil betegek számára mindig kínálkozik látótávolságra egy beszélgető társ. Az építészeti megoldást egy olyan pszichiátriai klinika példáján lehet bemutatni, ahol a betegek szabadon mozoghatnak. A tervezők nagymértékben áttekinthető építészeti megoldást választottak nagyfelületű, üvegezett, kombinált (T30/F30) tűz- és füstvédelmi elemek felhasználásával és további építészeti füstvédelmi elválasztó elemekkel. A kialakításnál fő szempont volt, hogy a betegek jól érezzék magukat, ami hozzájárul gyógyulásukhoz. A nagy üvegezett fal- és ajtófelületek ugyanakkor a klinikai személyzet számára biztosítják az ellenőrzési lehetőségeket.
Ezért pl. nagyfelületű üvegezéssel oldották meg az egyik oldalon lévő nővérszobák, étkező- és tartózkodási helyiségek elválasztását a folyosóktól. A lépcsőházakat is nagy üvegfelületű elemekkel választották el. Különleges klinikai követelmények Az ajtókilincseken megkísérelt öngyilkosságok megelőzése érdekében 45°-kal lefelé irányuló kilincskonstrukciót alkalmaztak. Kórházi körülmények között a nagy üvegfelületű tűz- és füstelzáró elemek és a többi nagy üvegfelület egyaránt nagy mechanikai igénybevételnek lehet kitéve, hiszen gyakran nem kerülhetők el a betegszállító kocsik és egyéb klinikai szállítóeszközök ütközései. Ezért választottak egészen keskeny füst- és tűzlezáró acélelemeket, amelyeket üvegezett felületelemekkel kombinálva lehet beépíteni. A festett szerkezeti elemek színmegválasztásakor otthonos, könnyen javítható festést alkalmaztak. Következtetések Végeredményben minden kórház és klinika adottságainak megfelelő védelmi koncepciót kell, hogy kidolgozzon. Az elmélet helyességét vagy hibáját egy későbbi tűzeset igazolhatja, azonban mindig lényegesen olcsóbb az előre jól átgondolt elképzelést megvalósítani, mint utólag drágán foltozgatni. (Dr. Barna Györgyné) Friedl, W.: Brandschutz im Krankenhaus. = Bauwelt, 92. k. 34. sz. 2001. szept. 7. p. 16–19. Schöder, W.: Fluchtwegsicherung in Kliniken. = Bauwelt, 92. k. 34. sz. 2001. szept. 7. p. 20– 23.
EGYÉB IRODALOM Oltásvezérlés lehetőségei tartály és raktár tűzvédelme esetén. = Tűzvédelem, 74. k. 12. sz. 2001. p. 23–24. Váró Gy.: A munkavédelem országos programjának hatása a munkavédelmi képzési rendszer korszerűsítésére. = Munkavédelem és Biztonságtechnika, 13. k. 4. sz. 2001. dec. p. 3–5. Bellovicz Gy.: Elektromágneses terek. Villamos távvezetékek létesítési előírásai és a káros biológiai hatások elleni védelem néhány összefüggése. = Munkavédelem és Biztonságtechnika, 13. k. 4. sz. 2001. dec. p. 13–16. Scheuring I.: Veszélyek, veszélyeztetések, kockázatok meghatározása (Összefoglaló). = Munkavédelem és Biztonságtechnika, 13. k. 4. sz. 2001. dec. p. 21–29. Eőri T.; Máté É.: Egyéni védőeszközök kiválasztása (épület) villamos berendezésekkel kapcsolatos munkavégzéshez. = Munkavédelem és Biztonságtechnika, 13. k. 4. sz. 2001. dec. p. 31–36. Bukovinszky M.: Biztonsági jelentések és elemzések készülnek a MOL Rt.-ben- = MOL Szakmai Tudományos Közlemények, 2001. 2. sz. p. 114–117.
