TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

АДА

ADA

ADA KÖZSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA

2006-2012 Készítette: © Jamrich András Készült: 2005-2006

Ada Község Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja oldalak száma: 1/60

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 4 1.1 A TERVEZÉSI MANDÁTUM INDÍTTATÁSA: ----------------------------------------------------------------------------- 4 1.1.1 A tervezési mandátumból fakadó információk: --------------------------------------------------------------- 4 1.2 ÁLTALÁNOS TURISZTIKAI TENDENCIÁK: ----------------------------------------------------------------------------- 5 1.3 ADA KÖZSÉGRŐL ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK:---------------------------------------------------------------------- 6 2. HELYZETELEMZÉS----------------------------------------------------------------------------------------------------- 16 2.1 SWOT ANALÍZIS-------------------------------------------------------------------------------------------------------- 26 2.2 A HELYZETELEMZÉS ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEI------------------------------------------------------------ 29 3. A TOVÁBBI FEJLESZTÉSRE JAVASOLT TURISZTIKAI ÁGAK, PRIORITÁSOK ------------------- 32 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6

EGÉSZSÉGTURIZMUS --------------------------------------------------------------------------------------------------KULTURÁLIS, ÉS VALLÁS TURIZMUS --------------------------------------------------------------------------------FALUSI ÉS ÖKOTURIZMUS --------------------------------------------------------------------------------------------VADÁSZ ÉS HORGÁSZTURIZMUS -------------------------------------------------------------------------------------VÍZI- ÉS REKREÁCIÓS -------------------------------------------------------------------------------------------------HIVATÁSTURIZMUS ÉS IPARI TURIZMUS ----------------------------------------------------------------------------

32 34 35 37 37 39

4. A FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA; VÍZIÓ, MISSZIÓ, CÉLPIRAMIS --------- 40 5. A HELYI TURIZMUSPOLITIKA IRÁNYÍTÁSA, VÉGREHAJTÁSA (ADICA) -------------------------- 42 6. OPERATÍV PROGRAM ------------------------------------------------------------------------------------------------- 47 7. MOZGÓSÍTHATÓ PÉNZFORRÁSOK------------------------------------------------------------------------------- 58 8. ZÁRSZÓ --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 58


Előszó és Köszönetnyilvánítás

Jelen dokumentum készítője, összeállítója örömmel nyújtja át Ada Község Turizmusfejlesztési Koncepcióját és Programját, amelynek elkészültét több mint fél éves tervező munka, illetve három hónapos társadalmi párbeszéd előzte meg. A Koncepció és Program a turizmus összetett de minden tekintetben eredmény orientált hatásain keresztül kíván a Község lakóinak hasznára lenni, hogy egy szebb, egészségesebb és boldogabb Községben élhessünk, amelyben a hozzánk érkező vendégek is egyre gyakrabban és folyamatosan egyre hosszabb ideig nagy örömmel és megelégedéssel fordulnak meg. Remélem, hogy teljesülni fog azon szándékom miszerint jelen Turizmusfejlesztési Koncepció és Program iránytűként szolgálhat önkormányzatunk és intézményei, továbbá a szakmai szervezetek és egyéb civil szerveződések valamint településeink egész lakóközössége és mindazok számára, akik a „szabadság, béke és jólét iparágának” is nevezett ágazattal, a turizmussal kapcsolatba kerülnek. Remélem iránytűként szolgál a Község fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges közös munkához. Ada Község Turizmusfejlesztési Koncepciójának és Programjának végső formába öntéséhez sok helyről, és sok mindenkitől kaptam segítséget és támogatást. Legfőképp köszönet illeti meg Koós Sándor községi menedzsert, akitől rengeteg, információ jutott el hozzám, és aki kérdéseimre mindig készséggel válaszolt. Koós Sándor úr javaslatait igyekeztem jelen anyagba is belefoglalni, az ő személye a garancia arra, hogy a fejlesztési prioritások megvalósítása méltó szakértői kézben lehet.

Fót, 2006. március 7. Jamrich András


1. BEVEZETÉS 1.1 A tervezési mandátum indíttatása: A turisztikai ágazatban is tapasztalható egyre fokozódó versenyhelyzet, a folyamatosan változó fogyasztói igények, az új trendek és utazási formák kialakulása, valamint a turizmus gazdaságban is betöltött húzó szerepe indokolják, hogy átgondoltan, meghatározott célok mentén, hosszabb távra, az országos és községi fejlesztési elképzelésekhez igazodva, több önkormányzati ciklust átívelően létrejöjjön az egységes turizmusfejlesztési politika. 2005 nyár elején jelen anyag készítője, a T & I Turisztikai, Fejlesztési, Kereskedelmi és Szolgáltató Iroda vezetője Jamrich András megkereste Ada Község Elnökét azzal a javaslattal, hogy elkészíti a Község Turizmusfejlesztési Koncepcióját és Programját. Az elnökkel folytatott tárgyalás során a szóbeli felhatalmazást megkapta, melynek eredményeként el is készült az anyag első változata, amely sokszorosításra került és a polgármesteri hivatal illetékes munkatársai, valamint a Képviselő Testület tagjai között szét lett osztva. 2005 októberében újabb tárgyalása került sor az érintett felek között, majd 2005. december 15-én Ada Község Képviselő Testülete meghozta 33-1/2005-01-es számon nyilvántartott határozatát, melynek értelmében az Önkormányzat hivatalosan is felkérte Jamrich Andrást a koncepció kidolgozására. (A Képviselő Testület határozata, jelen Koncepció és Program 1. sz. melléklete)

1.1.1 A tervezési mandátumból fakadó információk: Világgazdasági szinten kedvező a helyzet a turizmus területén, hiszen egy igen dinamikusan növekvő iparágról van szó. Szerbiában és azon belül a vajdasági tartományban a turizmus kínálatát alkotó „alapelemek” megléte jónak mondható, hisz több olyan potenciális attrakcióval rendelkezik, amelyek megfelelő kiaknázása a turizmus további fellendülését szolgálhatja. A T & I Turisztikai, arra vállalkoztam, áttanulmányozzam, megismerjem és a célkitűzéseket.

Fejlesztési, Kereskedelmi és Szolgáltató Iroda vezetőjeként hogy a már meglévő fejlesztési dokumentumokat az illetékes szakemberek fejlesztési elképzeléseit turizmus szereplőinek szemszögéből összefoglaljam a


Meggyőződésem, hogy ez a munka eredményesnek minősíthető, amennyiben a jelen dokumentum: a turizmusban befektetni szándékozókat projektjeink megvalósítása irányába orientálja, segíti a tőke Ada Községbe vonzását, elősegíti, hogy az országos, tartományi vagy akár Európai Uniós pályázatokon megnyíljanak projektjeink finanszírozási lehetőségei, elősegíti az összefogást és az együttműködést a Község, a Tartomány érdekelt vállalkozói, különféle szervezetei és önkormányzatai között, valamint összegzést nyújt a Község turizmus-fejlesztésében a közös célok megvalósítása érdekében megtenni szükséges lépésekről. 1.2 Általános turisztikai tendenciák: „A turizmus az emberi élet viszonylag új jelensége, így sok félreértés, értetlenség és téves megítélés kíséri az útját. Igazi nagyságrendjét és jelentőségét még szakmai körökben is kevesen ismerik. A politika, a tudomány és az oktatás szférájában általános az értetlenség, vagy legalábbis a bizonytalanság a helyét és valódi szerepét illetően: lehet-e komolyan venni, és ha igen, akkor hová lehet besorolni?” ( Lengyel Márton: Turizmus általános elmélete )

Nos nézzük a tényeket: Mint már az előzőekben említést nyert, a turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb és legdinamikusabban növekvő ágazata. ’A turizmus korunk jelensége’ (Tamás György) , hiszen a tömeges elterjedést elősegítő feltételek: fizetett szabadság, diszkrecionális jövedelmek stb. a múlt században alakultak ki. Egy 2002-es WTO statisztika szerint a turizmus a világ bruttó nemzeti össztermékének mintegy 12%-át adja. A turizmus fejlődését és jelentőségét napjainkban a következő világ adatok szemléltetik: • A nemzetközi turistaérkezések száma 1950 és 2000 között 28-szorosára, a forgalomból eredő bevétel, pedig 226-szorosára nőtt. • A turizmus összesen 207 millió embernek nyújt munkaalkalmat a földön. • A nemzetközi turizmusból és az ahhoz kapcsolódó közlekedésből származó bevételek a szolgáltatások világkereskedelmének 40%-át adják. ( Forrás: WTO 2001 )


Az elmúlt évek politikai feszültségei valamint természeti katasztrófái negatívan hatottak ugyan az utazási kedvre, de amennyiben valamilyen rendkívüli esemény/ek ezt nem teszi/k folyamatossá, akkor a növekedési tendencia megtöréséről nem, annál inkább megtartásáról, erősödéséről beszélhetünk. Az utóbbi időben egyre többen ismerik fel, hogy a piacgazdaság szerbiai kiépülése megteremtheti a feltételeit annak, hogy a turizmus a világtendenciákhoz igazodva Szerbiában is a gazdaság motorjává váljon. A látványos és eredményes fejlesztések, egyenlőre minimálisra tehetők. Szerbia és azon belül a Vajdasági tartomány turisztikai helyzete csupán a potenciális attrakciók megléte miatt mondható jónak, hisz az ágazatnak nincs elfogadott hosszú távú, átfogó és jól működtethető turizmusfejlesztési stratégiája. Jelen anyag írásakor ez vonatkozik Ada Községre is. Pozitív előrelépésnek tekinthetjük, hogy a 2004. évi helyhatósági választásokat követő új vezetés felismerte a turizmus óriási jelentőségét és ez ügyben, ennek fejlesztése érdekében, meg is teszi a szükséges lépéseket. Első és legfontosabb előremozdulás Ada Község turisztikai fejlesztési stratégiájának megalkotása volt. 1.3 Ada Községről általános információk:

Az adai városháza


Ada és a hozzá tartozó települések történelmi múltja, hagyományai, természeti környezete valamint meglévő, működő létesítményei nagyon sok lehetőséget rejtenek a turizmus a kultúra a sport és a kultúrált szabadidő-eltöltés számára. E lehetőségek azonban nem kerültek teljes körűen kihasználásra, kevés az, amit a nem idevalósiak tudnak Ada Községről, arról, amit a nevezetességek, hagyományok, kultúra, sport vagy éppen a szabadidő területén Ada városa, valamint a hozzá tartozó települések nyújtani tudnak. A Község összterülete: 228, 6 km2 Összlakosság: 18994 fő Ada Községhez 5 település tartozik:

Ada

10.547 fő

Mohol

6786 fő

Valkai sor

234 fő

Törökfalu

1038 fő

Völgypart

389 fő

A Község nemzetiségi megoszlását tekintve az alábbi adatok állapíthatóak meg: ( Forrás: Ada Község helyzetelemzése ) Szerb 3324fő

Nemzetiségi megoszlás

Magyar 14558fő Jugoszláv 275fő Egyéb nemzetiség 837fő

Szerb Magyar Jugoszláv Egyéb


Népesség alakulása 23000 22000 21000 20000 19000 18000 17000 1951.-ik év 1961.-ik év 1971.-ik év 1981.-ik év 1991.-ik év 2001.-ik év

1951.-ik év 1961.-ik év 1971.-ik év 1981.-ik év 1991.-ik év 2001.-ik év

22674 22234 22611 22408 21506 18994

Földrajzi helyzet: Ada község Bácska közép – keleti szélén helyezkedik el a Tisza folyó jobb partján. Ada község melletti települések: Zenta, Csóka, Kikinda, Becse, Törökbecse, Topolya.


ADA

Ada neve török eredetű és szigetet jelent, a temesi bánság 1723-ból származó térképén viszont, már feltűnik az Ada-Hatta név. 1817-től a település neve hivatalosan is Ada lett. A település 82 méterrel a tengerszint felett, löszteraszon terül el. Területe már az ősidők óta vonzotta az embereket, mert talaja megfelelő lehetőséget nyújtott a megélhetéshez. Sokféle nép, nemzetiség élt ezen a vidéken, többek között szlávok, magyarok, törökök és tatárok, de napjainkra túlnyomórészt a szerbek és a magyarok maradtak meg. 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 Szerb

Magyar

Roma

( Forrás: Ada Község helyzetelemzése )


Román

Horvát

Muszlim

A tatárjárás idején a terület nagy veszteségen esett át, ugyanúgy, mint 15981599-ben Gazigeraj kán idejében. A török uralom alatt Ada a szegedi szandzsákhoz tartozott. A történelemből ismert zentai csatában adaiak is részt vettek, és hozzájárultak a sikerhez a kitűnő helyismeretükkel. A törökökkel vívott egyik ütközetben elesettek vannak eltemetve abban a földhalomban ami Ada és Mohol határában található meg. A XIX. század folyamán indul meg a település erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődése, s 1836-ban már vásárvárosi rangot és saját címert kapott. A kézművesek száma jelentősen megnövekedett, majd megalakult a céhszervezetük is, amely az ipar megerősödéséhez vezetett. Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc idején a helység visszaesett a fejlődésben és hosszú idő kellett az ismételt fellendüléshez. Folyószabályozás, gőzhajóállomás, út és vasút létesítése, távíróállomás építése stb. mind hozzájárultak a fokozatos fejlődéshez. A gazdasági előremenetel mellett ebben az időben alakultak meg a különböző kultúrkörök, olvasókörök. Jelenleg Ada és a hozzá tartozó települések foglalkoztatottjainak 39%-a a feldolgozóiparban dolgozik. Vajdaságban ez a mutatószám 26%-on áll.

A háborúk okozta veszteségek után mindig sikerült talpra állnia a településnek, ezért köszönet illeti a mindenkor itt élők áldozatos munkáját, lokálpatriotizmusát.


MOHOL

„Mohol az adai község déli részén terül el. Ada és Mohol központjai 4 km távolságra fekszenek egymástól, de a települések szélei összeérnek, és így egészet alkotnak megőrizve jellegzetességeiket is.” ( Forrás: Ada Község helyzetelemzése, Zoran Stančulov)

Azt, hogy a település történelmi hagyományokkal rendelkezik és, hogy régóta lakják, azt kitűnően bizonyítják a neolit korból származó cserépedények, különböző szerszámok. A területen többféle nép, nemzetiség élt. Ezek közül említhetjük meg a tatárokat, törököket, keltákat, dákokat, agathürszokat, illíreket, avarokat, szlávokat és a magyarokat is. 1800-ban Moholnak 2449 lakosa volt, akik közül legtöbben a szerb nemzetiséghez tartoztak. A magyarok többsége 1804 után telepedik le Moholra elsősorban Pest vármegyéből. 1332-ből származik a település első ránk maradt említése, akkor Moharéve volt az elnevezése.


Ezen a néven említik meg 1412-ben is. A jelenlegi szerb „Mol” és magyar „Mohol” névvel az 1500-as évek első negyedében találkozhatunk először a csongrádi adólajstromokban. Mohol legrégebbi pecsétje az 1775-ös esztendőből való. Érdekességként és történelmi emlékként említhetjük meg azokat az 1762-től fellelhető anyakönyveket, amelyek mind a mai napig megvannak. Ez idő tájt kezd kifejlődni a kézművesség: szíjgyártók, csizmadiák, a vízimolnárság, a halászat, a fegyverművesség. 1799 áprilisában egy helyi lakos (Pavel Sremcev) házában tűz ütött ki, melynek következtében 101 ház égett le. Ez az igen súlyos baleset mély hatással volt a helység fejlődésére. Az 1848-as forradalom Moholt sem kerülte el, viszont Adához hasonlóan a forradalom és szabadságharc után elkezdődött a fejlődés. (Távírda, vasút, hajóállomás, köves út, közvilágítás.) 1957-ben Mohol megszűnt önálló település lenni és Adához csatolták


VÖLGYPART

110 méteres tengerszint feletti magasságon a Csík folyó mentén, löszteraszon terül el a legnyugatibb adai település: Völgypart. A települést 1543-ban említik először, az írásos emlékek szerint 13 adókötelese volt, ami azt bizonyítja, hogy a nagyobb települések sorába tartozott. A történelem folyamán többször említik pusztaként, ami bizonyos, hogy a törökök visszavonulásakor a terület teljesen megsemmisült, és 1698-ban újra bejegyezték pusztaként. A mai völgypart újabb keletű és tanyai jellegű település, amely a tanyák felszámolásával elvesztette lakóinak egy részét, hisz ők a városokba költöztek. „A helység különösen a két világháború között fejlődött rohamosan, jó földrajzi helyzetének köszönve. Abban az időben híres volt a szerdai piac, nevezetesek voltak a vásárok, ahol a tanyaiak összegyűltek és kicserélték áruikat.” ( Forrás: Ada Község helyzetelemzése, Zoran Stančulov)

A település érdekessége egy épségben maradt idegenforgalmi látványosságként is hasznosítható.


szélmalom, ami

akár

TÖRÖKFALU

Törökfalú fiatal településnek mondható, a XX. század harmadik évdizedében keletkezett. A helység akkor jött létre, amikor 844 k. Holdat felparcelláztak 126 család részére. A népesség mutató folyamatosan ingadozik. “A legtöbb lakos fölműveléssel foglalkozik, de az utóbbi időben iparosok is vannak.” ( Forrás: Ada Község helyzetelemzése, Zoran Stančulov)

Törökfalú, Völgyparthoz hasonlóan tanyai jellegű település, ugyanakkor általános iskolával, saját óvodával, templommal, saját telefonközpontal, orvosi rendelővel is rendelkezik. A településnek van földműves-szövetkezete, amely sok helybeli lakost foglalkoztat. Az idegenforgalmat, falusi turizmust erősítheti a számos vendéglátó-ipari létesítmény, köztük Piri néni vendéglője a színháztermével és a csirkepaprikásával.


VALKAISOR

Valkai sor Ada legkisebb tanyai jellegű települése, amely egyetlen egy sor házból áll, 9 km távolságra a Község központjától Adától. A település mély történelmi múltal nem rendelkezik, hisz az első világháború után jött létre. Legtöbb lakosa 1961-ben volt (251 fő) , azóta a lakosság száma csökkenő tendenciát mutat. Noha a település a topolyai út mentén egy sor házból áll, mégis van saját üzlete, vendéglátó-ipari létesítménye, főldműves szövetkezete, óvódája és még orvosi rendelője is.


2. HELYZETELEMZÉS A XX. század utolsó évtizedeiben igen szörnyű háború tört ki Európa ezen szegletében. A háború okozta felmérhetetlen rombolás és a politikai rendszerváltás adta lehetőségek még nem kellő kihasználása, nem csupán a gazdaság számos területén - mikro és makrogazdaságban - lelhető fel, de megtalálható a hétköznapi ember lelkivilágában is. Ez a tendencia mutatkozik meg akkor is, amikor Ada Község demográfiai változásait vizsgáljuk meg. 1971 és 2002 között a lakosok száma 19%-kal csökkent, mely negatív változásra, nem csupán a születettek és az elhalálozottak száma volt kihatással, hanem az elköltözött fiatalok száma is. Népesség alakulása 23000 22000 21000 20000 19000 18000 17000 1951.-ik év 1961.-ik év 1971.-ik év 1981.-ik év 1991.-ik év 2001.-ik év

Ada Község lakosságának 22.5 %-a 60 év feletti, ezzel magasabb értéket ért el, mint a vajdasági átlag. A munkanélküliek száma a 2004-es esztendő végén megközelítette a 2230 főt. A gazdaság helyi jellemzőit vizsgálva megállapítható, hogy a Község területén a lakosok számához viszonyítva sokkal több gazdasági vállalkozás van, mint más környező községben. Az eddigi privatizáció (magánosítás), nem hozta meg az elvárható eredményeket, nem növekedett a gazdaság termelése és nem csökkent a munkanélküliek száma. Az érezhető gazdasági fejlődésre tapasztalhatóak ugyan kivételek, de a megfelelő váltás még nem történt meg. Jelenleg a dolgozók 20%-a társadalmi vállalatoknál végez munkát, amely vállalatok még további privatizációra várnak. Amennyiben a privatizáció során ezek a vállalatok pozitív felfogású menedzsmentet kapnának, akkor a gazdasági feltételek jelentősen javulhatnak. Ugyanezt a fejlődést szolgálná a jelenleg még nem működő ipari zóna kialakítása is, amely a különféle befektetők ideáramlását is elő tudja idézni.


Az emberek kissé fásultak, de kellő akarattal ez a „közöny” változtatható. Bizonyíték erre az a helyzetelemzés amelyet, egy 30-as létszámú szakcsoport végzett, Ada Község fejlesztési stratégiája kapcsán. Ez mellett 452 háztartásban végeztek különféle felméréseket, melyek során egyértelművé vált, hogy a lakosok újra vállalnák a helyi hozzájárulást a közösségi ügyekben. Ehhez persze konkrét célok kitűzésére van szükség. Európai tapasztalat szerint, jó és szükséges út erre vonatkozóan az, hogy a társadalomnak legyen célja, jövőképe, amely akár egy település-fejlesztési stratégia keretében fogalmazódik meg.

„ A közösség célok nélkül, olyan, mint a hajó kormány nélkül.” Milyen jól is írja Ada Község polgármestere, Ürményi Ferenc a Község fejlesztési stratégiájának munkatervezetében. Célt, víziót kell nyújtani a polgároknak -természetesen az ő bevonásukkal-, hogy egy lendületes társadalmi és gazdasági fejlődés indulhasson el. A megfelelő vízió kijelölésének szükségessége az élet minden területére igaznak kell, hogy legyen. Így van ez, azzal a fontos ágazattal is, amely gazdasági, kulturális, ökológiai, pszichológiai, nevelési és számos más tényező együttes sajátos keveréke, ami nem más, mint maga a turizmus.


A turizmus jelentőségéről jelen „tanulmány” elején már említést tettem, most némi „helyzetjelentés” következik. • •

Hol is tart Ada Község turizmusa? Milyen meglévő és potenciális turisztikai adottságokkal, attrakciókkal rendelkezik e desztináció?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre találjuk meg a választ a következő sorokban. A turizmus helyi helyzetelemzésekor elsőként azt kell rögzítenünk, hogy a turisztikai lehetőségek, a már meglévő és a potenciálisan meglévő attrakciók nem kellő mértékben vannak kiaknázva. A lehetőségek sokkal nagyobbak, melyek megfelelő felhasználásához szükséges a jelenlegi turizmusfejlesztési koncepció megléte és alkalmazása is. Az információáramlást a helyi rádió és kábel TV adó biztosítja, amely rendszerint a helyi események közvetítését tűzi műsorra. Ada híres szülöttei között van: Szarvas Gábor nyelvész a legkiemelkedőbb magyar nyelvművelők egyike; Novak Radonić képzőművész, Ilarion Radonić érsek valamint Rákosi Mátyás Magyarország egykori miniszterelnökepártfőtitkára. Kulturális szempontból lényeges turisztikai adottságnak számítanak a vallási célokat szolgáló építmények. Különösen érdekes, látványos turisztikai kínálatot képez a moholi pravoszláv templom épületében található értékes ikongyűjtemény, valamint az adai pravoszláv templom épülete, amely moravaibizánci stílusban épült, és az Oplemacon lévő Szent Ðorđe templom hiteles másolata. Érdekesség, hogy felépítésének védnöke maga Aleksandar Karađorđevic volt.

Az adai pravoszláv templom


A művelődési rendezvények közül ki kell emelni a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat, amelyeket a nyelvész tiszteletére tart meg a Község . Említésre méltó rendezvénynek számít még az „Ada Község napja” keretein belül minden évben megrendezésre kerülő aratóünnepség is, amely kissé erőteljesebb szervezés és nagyobb marketing munka révén, attraktívabb turisztikai látványosságokká válhatna a Községen kívüli polgárok részére is. A rendszeres ünnepségek sorába tartozik a „Nyári éjszaka a Tiszán” nevű rendezvény, amely a moholi strandon és a folyóparton válik a résztvevők számára élvezhetővé. Ez az ünnepség minden évben megrendezésre kerül, amikor Mohol a házigazdája a Politika Ekspres által szervezett hagyományos, nagy evezősversenynek. Nemzetközinek számító érdekesség, hogy Ada és Mohol Kutyatenyésztők Egyesületének szervezésében minden évben szövetségi és nemzetközi kutyakiállítás szerveződik a rekreációs parkokban. A sport rendezvények között találhatóak a lóverseny pályán lebonyolított ügetőversenyek, különösen a dr. Stevan Petrovic Emlékverseny, amelyen számos hazai és külföldi vendég vesz részt. Ada Község a fejlett kisiparáról és kisüzemi gazdaságáról ismert. A turisztikai lehetőségeket nagymértékben növelhetné a kisipari és a kisüzemi gazdaság, különösen a kötöttárugyártás területén, árumintavásárok megszervezése. Hasonló kiállításokat, áruvásárokat lehetne szervezni a mezőgazdaságban résztvevők bevonásával is, természetesen a saját területükkel kapcsolatosan. Nagy lehetőségek rejlenek a vadászati és halászati turizmusban. A vadászatnak Ada Községben 25 éves hagyománya van. A Község igen szép és gazdag vadászterülettel rendelkezik. Mivel Ada tiszamenti település a halászatnak, horgászatnak is hagyományai vannak. Ada közelében töltést emeltek és egy „tavat” hoztak létre, amelynek a maximális mélysége 4 m. A TISZA Sporthorgász Egyesület a szponzorok és a támogatók segítségével, ezt a „tavat” halasította és így mindjobban a sporthorgászat kedvelt helyévé válik, ahová a Község polgárain kívül, egész Vajdaságból érkeznek horgászok.


A Község területén ( 300 éves tölgyfák is találhatóak ) meglévő tanyavilág is létezik, amely etnológiai látványosságot képez és hozzájárulhat a falusi, illetve az ökoturizmus fejlesztéséhez. Érdekességként említhető meg a községhez tartozó völgyparton található régi szélmalom épülete, amely szintén atratkítv turisztikai látványosságot képezhet.

Völgypart --- szélmalom

A védett természeti nevezetességek közül meg kell említeni a fehér nyárfát, amely Moholon a Tisza partján, közvetlenül a Vadászlak közelében tekinthető meg, valamint a Budzsák folyócskát és a Tiszavirágot. A Község berendezett tájházzal is rendelkezik, de sajnos a létrehozása és a hivatalos átadása óta senki nem foglalkozik vele, noha óriási kulturális kincs birtokában vagyunk, ami a kulturális,-falusi turizmust is erősíthetné.


Az adai tájház belűről

Mint a tanulmány elején már említettük, Ada Község egész hosszában a Tisza folyó mentén húzódik. Közvetlen a folyó mellett terül el a homokos strand, a rekreációs park , camping terület valamint a kiépített medence-komplexum, amely három medencéből áll, közülük egy olimpiai medence, egy gyermekmedence és egy pedig az úszni nem tudók részére készült. A medencekomplexum keretein belül éttermek, játszóterek, sportpályák épültek ki.

Az adai medence-komplexum és környéke madártávlatból


A medencekomplexum közvetlen közelében helyezkedik el a PONI Állatkert, amely a vendégek, azon belül is, különösen a gyermekek részére nyújt szórakozást és látványosságot. A medence-komplexumot, mint rekreációs központot az önkormányzati tulajdonú ADICA vállalat irányítja, és a jelentésük szerint 2000-ben összesen 24.602 napi és 829 idényjegyet adtak el. Az ADICA egyre jobban kezd közismerté és elismerté válni, de sajnos még ma sem tudja magát fenntartani külső támogatás nélkül. ( Az ADICA szerepére jelen tanulmányban még külön kitérünk )

Az adai strand sekély, homokos és valószínűleg a Tiszán a legszebb strandok egyike lehet, ám a minden évben kiöntő Tisza folyamatos karbantartást igényel. Moholon is van strand a Tisza parton, amely úgy van kiépítve, mint a rakodópart és lehetőséget biztosít a nagyobb úszóobjektumok beállásához. A strandokon terület van biztosítva a homokban játszott sportjátékokra. Az utóbbi 5 évben mind közkedveltebb a hajózási- és a vizisport. Adán a strand mellett helyezkedik el a kisebb viziobjektumok részére rendezett kikötő. A kikötőt a SIDRO Tiszakedvelők Egyesülete igazgatja. Az egész év folyamán 24 órás csónakőrzés biztosított.

Az adai csónakkikötő madártávlatból


Ada és Mohol településeknek Vajdaság Autonóm Tartomány-hoz viszonyított központi helye valamint az, hogy e településeken halad át az R 122-es regionális út, nagy lehetőségeket biztosít a tranzit turizmus részére is. A Horgos irányából Újvidék felé vezető úton áthaladó nagyszámú turista, jelenlegi elszállásolása a következő szerint valósítható meg: Hotel Park Moholi vadászlak Nagypál tanya Lóversenypálya Hubertus(elnök)

15 kétágyas szoba 1apartman 12ágy 19ágy (nincs funkcióban) 12ágy 10ágy

Ada, Park Hotel

A gyógyturizmus kiépítésének lehetősége Ada területén is megvan. Moholon található az un. Orlovacsa, amely gyógyvízzel, gyógysárral ellátott terület.

Orlovacsa ---- gyógyvízzel, gyógysárral ellátott moholi terület


Nagy jelentőségű lenne ennek a területnek a fejlesztése ugyanakkor mérlegelni kell az a tényt is, hogy a környéken már van gyógyvízfürdő, ezért plusz szolgáltatások közbeiktatásával lehetne a terület -külön- fejlesztési tervét elkészíteni. Hasznos lenne egy komplett wellness fürdő létrehozása. A Község minél jobb megismerését szolgálja az a lehetőség is, hogy 2007-ben a vajdasági munkások olimpiája Adán kerül megrendezésre. Ennek megszervezése, lebonyolítása rövid távú feladat, ugyanakkor építeni lehet rá.


A fent vázolt szöveges, vázlatos helyzetelemzésből következően az idegenforgalmi vonzerők és a turisztikai termékek összefüggéseit is érdemes áttekinteni. Ezt, táblázatos formában, nem mindenre kiterjedően az alábbi 2.sz ábrában található meg. A táblázat a természeti, gazdasági, művészettörténeti valamint egyéb tényezőket és azokhoz kapcsolódó turisztikai termékeket mutatja be.

Vonzerők

Turisztikai termékek

1. Természeti vonzerők a/ éghajlat

falusi turizmus erősítése, fejlesztése.

b/ növényvilág, állatvilág. ( védett fehér nyárfa a moholi Tisza-parton )

ökoturizmus, vadászturizmus, horgászturizmus.

c/ vízrajz --- Tisza, gyógyvizek

aktív sportturizmus (pl: kenutúrák) ; horgászturizmus, gyógyturizmus.

2. Gazdasági vonzerők a/ ipar (textilipar, fémmegmunkálás, kézműves ipar)

tanulmányi turizmus, ipari kulturális idegenforgalom

b/ mezőgazdaság

agroturizmus

3. Történeti, művészettörténeti adottságok a/ híres szülöttek

kulurális idegenforgalom

b/ vallástörténeti helyek c/ műemlékek, meglévő tanyavilág, városrész (pl: városháza)

vallásturizmus kulurális idegenforgalom falusi idegenforgalom

4. Egyéb adottságok a/ népművészet, meglévő tanyavilág

ökoturizmus, falusi turizmus

b/ konyhaművészet

gasztronómiai turizmus

Idegenforgalmi vonzerők és turisztikai termékek


2.1 SWOT analízis A helyzetelemzés alapján a helyi turizmus előnyeit, hátrányait, lehetőségeit és korlátait a SWOT analízis mutatja be.1

Gyengeségek

Az orvoslás módja/ eszköze

Nehéz megközelíthetőség, hiányos infrastruktúra.

Az infrastruktúra, a közlekedés és a hírközlés fejlesztése. ( pályázatok )

Gyenge szolgáltatások és nyelvtudás, régi attitűdök továbbélése.

Szakmai és nyelvi képzés, szabályozás, tájékoztatás, illetve büntetés.

Komplex turisztikai termékek hiánya, korszerűtlen struktúrájú és alacsony színvonalú szolgáltatások.

Piackutatás, szolgáltatás fejlesztés, a turizmus sajátosságait figyelembevevő szabályozás.

Tájékoztatás hiánya.

A turizmus non-profit szervezeti rendszerének tovább fejlesztése.

Alacsony színvonalú marketing. Ada ismeretlensége. Erős szezonalitás. Alacsony fizetőképességű turisták.

Szakképzés, turisztikai konferenciák szervezése, Adai Turisztikai Tanács létrehozása. Nagy események rendezése. Termékfejlesztés, rugalmas árpolitika. Turisztikai termékek szelektálása a különféle diszkrecionális jövedelemmel rendelkezők részére.

Hatékony intézményrendszer hiánya.

Összehangolt intézményrendszer kiépítése ( minden szinten a feladatok és kompetenciák világos meghatározása, az anyagi és személyi feltételek biztosítása ) és nyilvános, ellenőrzött működtetése.

Elöregedés, a község 22,5%-a 60 év feletti.

Az összes fenti teendő elvégzése, marketing.

1

A SWOT angol betűszó, amely a Strengths (S) = erősségek, Weaknesses (W) = gyengeségek , Opportunities (O) = lehetőségek és Threats (T) = veszélyek rövidítéséből származik. A kifejezés a tervezésben a helyzetfeltárás szintézisét nyújtó, általánosan használt elemzési módszer.


Erősségek

Kihasználása

ADICA rekreációs központ.

A központ további fejlesztése, önálló marketingstratégia kidolgozása, nemzetközi rendezvények szervezése, lebonyolítása.

Meglévő „tanyavilág”.

Falusi turizmus erősítése, fejlesztése.

Partmenti település, Tisza folyó

A Tisza fejlesztési tervében való részvétel, vizitúrák szervezése a Tisza országainak bevonásával.

Lóverseny pálya.

A nagy versenyek felélesztése.

Gyógyvízforrás és gyógysár.

Gyógyvíz palackozásának a megvizsgálása, egészségturizmus fejlesztése, magyarországi és más EU-s tőke bevonásával.

Budzsák ( több km hosszú patak Ada mellett ).

Sporthorgászat fejlesztése ( vajdasági szinten ).

Szép, gazdag vadászterület.

A terület nemzetközi propagálása, vadászatok lebonyolítása, akár nagypolitikai résztvevők bevonásával is.

Meglévő turisztikai egyesületek, vállalkozások.

Turisztikai kerekasztal rendszeres megtartása a helyi érdekeltekkel.

Épített környezet, történelmi épületek.

Városlátogatás szervezése.

EU közelsége.

Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, különös tekintettel a gazdasági együttműködésekre.

A helyi önkormányzat haladó szemlélete, menedzsertípusú vezetés.

Konferenciák, értekezletek, továbbképzések, tréningek alkalmazása a helyi vezetőknek és a hivatali munkatársaknak.


Veszélyek

Elhárítása

Elöregedés, migráció.

Célok, tervek kitűzése. A polgárok bevonása a fejlesztésekbe.

Nagypolitikai bizonytalanság.

A nemzetközi kapcsolatokon kívül erősíteni kell a vajdasági szintű belturizmust.

Gazdasági tevékenységek csökkenése.

Adókedvezmények és egyéb kedvezmények a potenciális vállalkozók részére.

Tartós recesszió a világgazdaságban, diszkrecionális jövedelmek csökkenése.

Ólcsobb utazási formák feltételrendszerének a javítása.

A fentartható fejlődés csak jelszó marad, a globális problémák kiéleződnek.

Továbbra is környezetbarát és ugyanakkor marketing szemléletű fejlesztésre törekedve, alternatív stratégiákat is ki kell dolgozni.

Etnikai konfliktusok.

Kapcsolatok ápolása, egymás kultúrájának megismerése.

Lehetőségek

ADICA közvállalat Vadászati-halászati turizmus.

Kihasználása A helyi turizmusfejlesztés, turizmus szervezés motorjává válhatna. Nemzetközi propagálás, vadásztúrák szervezése akár politikusok, nagyvállalkozók részvételével is.

Híres szülöttek. Pl: Rákosi Mátyás Magyarország egykori miniszterelnöke.

Falusi turizmus erősítése, fejlesztése.

Partmenti település, Tisza folyó

Városlátogatások szervezése, elsősorban magyarországi küldő desztinációra koncentrálva.

A természeti és kulturális környezet megőrzését szemelőtt tartó fejlődési modell általánosan elterjed térségünkben. Ipari és mezőgazdasági tevékenységek. Etnofalu megalakítása ( Völgypart ) Magánvendéglátóipari szolgáltatás kialakítása

A fenntartható turizmus fejlesztése. Szakkiállítások szervezése, élelmiszeripar megindítása. Falusi turizmus megszervezése Falusi turizmus megszervezése


2.2 A helyzetelemzés általános következtetései A turizmus versenyképességének fokozása elképzelhetetlen az alapvető működési feltételek kialakítása nélkül. Emellett vigyáznunk kell arra is, hogy hosszútávon fenntartható fejlődést valósítsunk meg. Ez alapvetően a tudatos fejlesztés feltételrendszerének kialakítását jelenti, amely nem kizárólag a piaci mechanizmusok utólagos korrekciós szerepére hagyatkozik, hanem a kutatás a tervezés a közgazdasági és jogi szabályozás, az ellenőrzés, az ösztönzés stb. segítségével igyekszik megelőzni a turizmust hátráltató tényezőket, illetve a fejlődésével járó esetleges negatív környezeti hatások kialakulását. Mindez, jellegénél fogva alapvetően az államszövetség feladata, több tekintetben viszont tartományi és helyi feladatok elvégzését igényli. A feltételrendszer kialakítása után az állam mellett a helyhatóságok is sokat tehetnek az ország-kép (image) formálására, az infrastruktúra korszerűsítésére a kulturális örökség fenntartására és védelmére, a magánszektor beruházásainak jó irányba terelésére, az ösztönzésre, tájékoztató irodák működtetésére, és lehetne sorolni a turisztikával is kapcsolatba lévő számos teendőt. Természetesen a turizmus sikeres működtetéséhez a magánszektor aktív részvétele, illetve a magánszektor és a közszektor szoros együttműködése szükséges. A helyzetelemzés és a SWOT analízis elemzése egyértelművé teszi számunkra, hogy a turizmus fejlesztése konkrét célok és feladatok útján jöhet létre. Ehhez azonban megfelelő képzettségű és szemléletű szakapparátusra van szükség. A helyi turizmuspolitika irányításával megbízott szűk irányító testület létrehozását javaslom. Ez a testület a polgármester irányításával működő turizmuspolitikai kabinet lenne. A csoport közvetlenül a polgármester munkáját segítené és operatív turisztikai feladatot valamint a turizmuspolitika irányító képviseletét látná el. Kb. 3-4 fővel működne a következő személyi összetétellel: A lakosság, az önkormányzat képviseletében: a polgármester A polgármesteri iroda részéről: A községi menedzser és a fejlesztési osztály vezetője. A szakma részéről: a polgármester által megbízott turisztikai szakember


Nélkülözhetetlen lépés a turisztikával kapcsolatos helyi vállalkozók, szervezetek bevonása a fejlesztési feladatok megvalósításába. Az ő részvételükkel éves szinten megrendezésre kerülhetne egy turisztikai „konferencia”. Ezen a megbeszélésen lennének tájékoztatva a helyi és érintett vállalkozók az elmúlt év elért eredményeiről és a következő év terveiről. Ez a „testület” általános szakmai tanácsadó feladatokat is elláthatna. A konkrét turisztikai termékek, attrakciók megszervezésével, lebonyolításával pedig egy turisztikai gazdasági vállalkozást kellene megbízni. E gazdasági tömörülés az önkormányzat tulajdona lenne, annak tartozna beszámolási kötelezettséggel. Esetleg, újonnan létrehozott szervezet vagy a meglévő ADICA vállalat gyökeres átalakításával létrehozott régi-új gazdasági tömörülés tölthetné be, e végrehajtó, szervező feladatokat. Pl: szakkiállítások, városlátogatások, községi ünnepek, úszóversenyek, sport valamint kulturális rendezvények és egyéb turisztikai attrakciók szervezése, lebonyolítása. Mivel a Községnek ADICA néven már van egy turisztikai vállalkozása -igaz jelenleg csak üdülőközpontos tevékenységgel foglalkozik-, de létezik ilyen formáció, ezért célszerűnek tűnik nem új vállalkozás létrehozása, hanem a már meglévő és a maga területén viszonylag jól működő szervezet átalakítása. Ennek az átalakításnak szervezetileg, szabályzásilag és személyileg is meg kell történnie, hisz a kibővített új feladatok az új kihívásoknak megfelelő szakembergárdával hajthatók végre. Természetesen ez nem jelent gyökeres személyi változást, hisz azok a szakemberek, akik eddig képviselték a turizmusiparnak ennek az ágát, azok maximálisan kihoztak mindent magukból és a saját területükön jól végezték munkájukat. Az ő tapasztalatukra, hozzáértésükre, szakértelmükre és emberi nagyságukra a következő időszakban is építeni kell. (Az ADICA szerepére még külön fejezetben kitérünk) Összefoglalva tehát a fenti javaslatcsomagot, szükséges lépés a helyi turizmuspolitika átreformálása, a turizmus rendszerének, szervezetének újraértelmezése és ennek érdekében a konkrét intézkedések megtétele. A következő ábra a Község javasolt turisztikai szerkezetét mutatja be.


ADA Község turisztikai szerkezete Képviselő Testület

Községi elnök

Turisztikai kabinet

ADICA turisztikai közvállalat

Turisztikai vállalkozások


Környezeti hatás

Politikai hatás

Gazdasági hatás

Társadalmi hatás

Egyéb, a turizmusra ható tényező

3. A további fejlesztésre javasolt turisztikai ágak, prioritások A turizmusfejlesztési koncepcióban az adottságoknak megfelelően az alábbi turisztikai termékek kaphatnak prioritást: egészségturizmus, kulturális és vallásturizmus, hivatásturizmus – ipari turizmus, vízi és rekreációs turizmus, vadász és horgászturizmus, falusi és ökoturizmus. 3.1 Egészségturizmus A szükséglet bemutatása: Az egészségturizmus fogalma az utóbbi évtizedben kezdett köztudottá válni, és idővel az idegenforgalom egyik legjelentősebb területe lett. A turizmus halmazának azt a részét értjük alatta, ahol az utazás motivációjaként az egészség megóvása vagy visszaszerzése nevezhető meg. A turizmus világtendenciáit figyelemmel kísérve megállapíthatjuk, hogy az egészségturizmus szerepe várhatóan tovább fog erősödni, hiszen az erőteljesen jelentkező civilizációs ártalmak és azok kísérőbetegségei miatt az emberekben növekszik a természetes gyógymódok iránti fogékonyság. Ez a növekedés annak is köszönhető, hogy az emberi gondolkodás középpontjába a „megelőzés” fogalma kerül. Ennek megvalósításához a turizmus igen jó partnernek bizonyul. Az egészségturizmus alapjait a gyógy- és termálturizmus alkotja, amely legalapvetőbb feladatának a gyógyítást és a rehabilitációt tekinti. Az egészségturizmus kiépítésének lehetősége Ada területén is megvan. Moholon található az un. Orlovacsa, amely gyógyvízzel, gyógysárral ellátott terület

. Orlovacsa ---- gyógyvízzel, gyógysárral ellátott moholi terület


Óriási lehetőség nyílik ennek a területnek a fejlesztésével, ugyanakkor mérlegelni kell az a tényt is, hogy a környéken már van gyógyvízfürdő, ezért plusz szolgáltatások közbeiktatásával lehetne a terület -külön- fejlesztési tervét elkészíteni. Mindezeket az is indokolja, hogy napjainkban kezd általánossá válni az a kirajzolódó tendencia, hogy a fürdőlátogató turisták, egyre inkább azokat a helyeket keresik fel, ahol az alapszolgáltatáson kívül egyéb kiegészítő szolgáltatások is megjelennek. ( Pl: gyógykezelések, egyéb sportolási lehetőségek, szauna, élményfürdő, kozmetika és az egészségturizmus egyéb elemei a fitness- és wellness-turizmus is megtalálható.) Természetesen itt az a lényeg, hogy e fenti szolgáltatásokat magába foglaló fürdőkomplexum az egész család igényeit képes kielégíteni a gyógyulni vágyó nagyszülőktől kezdve a megelőzési céllal érkező szülőkön keresztül a szórakozni vágyó gyermekekig. A turizmus ezen ágazatának helyi fejlesztését, az is sürgetővé teszi, hogy ez a kialakuló új értékrend a vajdasági és szerbiai társadalmat is elérte, tehát jelen van egy ilyen irányú igény egy ilyen irányú szükséglet. A fejlesztés eredményeként egy olyan, - külföldi és belföldi vendégek számára egyaránt vonzó -, magas színvonalú szolgáltatásokat kínáló gyógy- és termálfürdő-komplexum készül el, amely multiplikátor hatása révén kedvező feltételeket teremt további turisztikai fejlesztések megvalósulásához. A projekt közvetett hatásaként tovább növekszik a Község idegenforgalmi vonzereje, javul a térség gazdasági teljesítőképessége. Az egészségturizmus szolgáltatásainak további idegenforgalmi ajánlatokkal (kulturális, falusi, gasztronómiai, vadász-, horgász- és víziturizmus) történő kiegészítésével növekszik a Községben eltöltött vendégéjszakák száma, javul az idegenforgalmi létesítmények kihasználtsága. A gyógy- és termálvíz hasznosításával kapcsolatban azonban fontos hangsúlyoznunk a fenntarthatóság biztosítását. Nagyon fontos, hogy a fejlesztésekhez szükséges beruházások ne veszélyeztessék ezen és más természeti erőforrások későbbi hasznosítását. A prioritás előnye: A turizmus ezen ágazatában csupán korlátozottan érvényesül a szezonalitás A turisták költési hajlandósága (elsősorban az általuk igénybe vett szolgáltatások mennyisége és minősége miatt) meghaladja az átlagot.


3.2 kulturális, és vallás turizmus A szükséglet bemutatása: A turizmus egyik fő célja a más emberek, más kultúrák megismerése iránti igény. A különféle utazások hozzájárulhatnak az utazó személy kulturálódásához, a világ és önmagunk jobb megismeréséhez. Maga a kultúra a turizmus számára fontos vonzerőt jelent. Az ezredforduló idegenforgalmának egyik kiemelkedő jelensége a történelmi örökség és a kulturális- vallási rendezvények korábbinál lényegesen aktívabb felhasználása.

Ada és a hozzá tartozó települések történelmi múltja és az épített környezet adottságai, valamint az eddig megszervezett rendezvények lehetővé teszik a kulturális-, vallási turizmusban rejlő lehetőségek még hatékonyabb kihasználását. Ada Község hasonlóan más vajdasági községekhez speciális helyzetben van, hisz ezeken a településeken több nemzetiség és ezáltal több nemzeti kultúra él együtt. Ada Község figyelmet fordít a kultúrára. A meglévő zeneiskola, az évente megrendezésre kerülő nyelvművelő napok, a helyi tradíciónak számító aratóünnepség rendszeres megtartása elősegíti a helyi kulturális életet, azonban a turisták nagyszámú vonzására mindezek nem elegendőek. Az egész évet átölelő, összefüggő rendezvénysorozat kialakítására van szükség. (zeneiskolai bemutató, nyelvművelő napok nemzetközivé tétele – magyarországi intézmények, iskolák bevonásával, vallásturizmus erősítése – itt figyelembe lehet venni a pravoszláv templom turistavonzó szépségét, népi szokások, népi mesterségek, Szerb-és Magyar kultúra bemutatása, külön figyelmet kell szentelni a fiatalok nevelésére – akár rendszeresen nyári szabadegyetemeket lehetne tartani helyi és más szerbiai valamint Magyarországbeli szerb és magyar fiatalok számára.)


Az adai tájház

A kultúra az egyéni szellemi gazdagodáson túl egy eszköz lehet arra, hogy megvalósítsuk a nemzetek közötti békés együttélést. A prioritás előnye: Lehetővé válik a kulturális örökség fennmaradása A résztvevők hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet Bár a turizmusnak ez az ágazata szezonális jellegű, mégis meg lehet találni a különböző időszakok programjait is. 3.3 falusi és ökoturizmus A szükséglet bemutatása: Világtendenciává vált, hogy a védett területek kezelői rádöbbentek arra a tényre, hogy a rájuk bízott természeti vagy egyéb értékeket nem lehet a társadalomtól elzárni, sőt azoknak fontos szerepe van az emberek kikapcsolódásában, de a szükséges védelmi lépéseket továbbra is fenn kell tartani. Nem szabad engedni, hogy a turizmus miatt értékeink veszélybe kerüljenek. A természeti környezet védelme az elsődleges szempont, ugyanakkor meg kell teremteni az összhangot, a megfelelő harmóniát a természet és a turista között. A turizmusfejlesztésben a fenntartható fejlesztésre kell a hangsúlyt fektetni.


A Község idegenforgalmi adottságai lehetővé teszik, sőt egyenesen arra ösztönzik, hogy a falusi turizmusban rejlő lehetőségeket fejlődése szolgálatába állítsa. Az ezredforduló egyik fontos jelenségének tekinthető a rurális életmód, a természetközeli területek és gazdálkodási módok iránti kereslet növekedése. A falusi turizmus, mint turisztikai termék kidolgozottsága még gyerekcipőbe jár, de már egyre több helyen sikeresen alkalmazzák. Az ökoturizmus és a falusi turizmus ésszerű fejlesztésével és a természeti erőforrások jobb kihasználásával ez az ágazat is fokozatos fejlődésnek indulhat. Az a kitűzött cél, hogy minőségi, falusi fogadóbázist valósítsunk meg, ahol mind a vajdasági mind a szerbiai de a külföldi vendég is jól érezze magát, aktív pihenése után jó emlékekkel távozzon, és lehetőleg minél gyakrabban ismételje meg látogatását. Ada környékén működő tanyavilág van, amely etnológiai látványosságot képez. De ez önmagában nem elég. Erre építve, a meglévő lehetőségeket kihasználva fejleszthetjük ezt a turisztikai ágazatot. Önkormányzati kedvezmények megadásával, vállalkozók bevonásával komplett etnológiai részt lehetne kialakítani. Akár egy skanzen, etnofalu létrehozása is megfontolandó. A falusi turizmus rövid távú megvalósításakor, pedig figyelembe kell vennünk, és ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy különösen a Tisza parthoz közel számos ingatlan áll üresen. Ezen ingatlanok hasznosításával és természetesen más magánszemélyek bevonásával ki lehetne építeni azokat a magánvendéglátó helyeket, amelyek a falusi turizmusban (mint szállásadó helyek) aktív szerepet játszanának. A prioritás előnye: Jelentős hazai és külföldi fizetőképe keresletet lehet a községbe vonzani. Olyan gazdasági fejlődést tud előidézni, amely nem a természeti környezet rombolásával jár együtt.


3.4 vadász és horgászturizmus A szükséglet bemutatása: Nagy lehetőségek rejlenek a vadász és horgászturizmus területén is. A TISZA Sporthorgász Egyesület tevékenysége kiemelkedő a horgászturizmus fejlesztésében. Az egyesület további támogatása elősegíti a dinamikus fejlődést. Ada területére már most szívesen érkeznek a Község polgárain kívüli más, vajdasági horgászok. Itt fontolóra lehetne venni rendszeres horgászversenyek megrendezését, nem csupán helyi és vajdasági de más szerbiai és külföldi horgászok bevonásával. Ami a vadászturizmust illeti, Ada Község bővelkedik olyan területtel, amelyek vadállományuknak köszönhetően megfelelő feltételeket tudnak biztosítani a magas színvonalú vadászati turizmus kialakítására. A prioritás előnye: Jelentős hazai és külföldi fizetőképe keresletet lehet a községbe vonzani. Olyan gazdasági fejlődést tud előidézni, amely nem a természeti környezet rombolásával jár együtt. 3.5 Vízi- és rekreációs A szükséglet bemutatása: Az idegenforgalomban két igen jelentős trend rajzolódik ki: egyrészt erősödik a szabadidő aktív, mozgással egybekötött eltöltésének az igénye, másrészt pedig egyre nagyobb szerepet kap a természetközeliség vágya. Mindkét elvárást kielégíti a vízi- és rekreációs turizmus. Ez az a turisztikai ágazat, ami a helyi lakosság számára eddig is viszonylag jól működött /leszámítva a háborús időszak utáni helyzetet/. A meglévő medencekomplexum, a rekreációs parkok, a Tisza-part mind-mind alkalmas terület a mindennapi élet fáradalmait kipihenő egyén lelki, testi felfrissüléséhez. A „nyári éjszaka a Tiszán” rendezvény rendszeres megtartása nagyon jó kezdeményezés, amelynek továbbvitele és folyamatos fejlesztése, bővítése elengedhetetlen.


A Tisza-part

A medence (felül) és a medencekomplexum bejárata (alul)


A rendszeresen megrendezésre kerülő kutyakiállítás nemzetközi mivolta óriási lehetőségeket foglal magába, természetesen nagyobb marketing felhasználásával. A meglévő lóversenypálya hasznosítása is kiemelt feladatnak kell lennie A cél olyan minőségi fogadóbázis megteremtése, ahol a belföldi és külföldi vendégek számára biztosítottak az aktív pihenés feltételei. A prioritás előnye: A temészetközeliség növeli a turista környezetvédelmi tudatát, éppen ebből kifolyólag jellemformáló hatása van. Széles társadalmi réteg vonható be a turizmus ezen ágába. 3.6 Hivatásturizmus és ipari turizmus

A szükséglet bemutatása: Az utóbbi időben az üzleti, konferencia és az incentive turizmus rendkívüli módon megerősödött a világon. Jelen tanulmány készítésének napjaiban kezdődtek meg a társult tagsági tárgyalások az EU és Szerbia között. Az Európai Uniós csatlakozás óriási löketet jelent Szerbia számára a hivatásturizmus területén is. Ezeket a lehetőségeket a Vajdaságban is minél jobban hasznosítani kell. Ada földrajzi fekvése, természeti környezete, történelmi múltja, a különböző nemzetiségű lakosok békés egymásmellettélése és vendégszeretete a biztosíték arra, hogy a város a hivatásturizmus központjává váljon a vajdasági autonóm tartományon belül. Ezen a területen azonban hatalmas az infrastrukturális elmaradás. A Turizmusfejlesztési Koncepció és Program helyzetelemzési fejezetében már említettem, hogy a turisták jelenleg milyen elszállásolási lehetőségekre számíthatnak. Nincs megfelelő nagyságú szálloda és nincs megfelelő nagyságú konferenciaterem sem, ami létfeltétele a színvonalas hivatásturizmus lebonyolításának. Elengedhetetlen egy korszerű – többfunkciós – kiállítási, konferenciaközpont valamint egy több száz főt befogadó szálloda létrehozása. Fontos fejlesztendő terület a közúti infrastruktúra javítása, a város megfelelő megközelíthetőségének kialakítása, figyelembe véve a kötöttpályás és légi lehetőségeket is.


Ada városa ismert a fejlett kisiparáról és kisüzemi gazdaságáról, amely a turizmusban is hasznosítható lehetne. Itt elsősorban a kötöttárugyártás területén lévő árumintavásárok megszervezésére lehet gondolni. Vállalkozói napok szervezése, Adai Expo létrehozása – ahol minden vállalkozás megtalálná a maga reklámozási lehetőségét, Gazdanapok megtartása --- hogy a mezőgazdasági termelők is nagyobb szerepet kaphassanak termékeik bemutatására-értékesítésére. 35 éve mindig más és más községben megrendezésre kerül a MIRK (nemzetközi kézimunkák és kollekciók kiállítása). A legutóbbi adai szervezés után lehetőség nyílott arra, hogy tartósan adai kiállítást formáljunk belőle. A prioritás előnye: A résztvevők a legtöbb esetben a magas jövedelmű rétegek közül kerülnek ki. A többi turizmus ághoz viszonyítva kisebb szezonalitás figyelhető meg. A résztvevők (az esetleges pozitív élmények hatására) a későbbiekben normál turistaként is visszatérhetnek. 4. A fejlesztési prioritások összefoglalása; Vízió, Misszió, Célpiramis A turizmusfejlesztési koncepcióban az adottságoknak megfelelően prioritást élvez: az egészségturizmus, a kulturális és vallásturizmus, a hivatás és ipari turizmus, a vízi és rekreációs turizmus, a vadász és horgászturizmus valamint a falusi és ökoturizmus. A fejlesztési prioritások kiindulópontját a Község idegenforgalmi jövőképe – víziója – jelenti, amely a Község pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit rögzíti. Ada község idegenforgalmi jövőképét az alábbi mondat vázolja fel: A helyi sajátosságokra, hagyományokra, lehetőségekre épülő fenntartható turizmusfejlesztés megteremtése. A jövőkép (vízió) legfontosabb elemei: Helyi erőforrások, sajátosságok, lehetőségek és hagyományok felhasználása. A turizmus fejlesztése során arra kell törekedni, hogy a községben található lehetőségek minél szélesebb mértékben kerüljenek felhasználásra.


A természeti és épített környezet kizsákmányolásának elkerülése. A fejlesztések beruházásakor keletkezendő veszélyeket el kell kerülni vagy minimálisra csökkenteni. A fejlesztések eredményeként bekövetkező turista-létszám emelkedés minden bizonnyal jelentős veszélyt jelent elsősorban a természeti, kisebb mértékben az épített környezetre, így egyes erőforrások későbbi felhasználása kockáztatva van. Éppen ezért a turizmus fejlesztését a fenntartható fejlesztés medrében kell tartani. A jövőképre és a lehetőségek összegzésére támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, maga a misszió: A turizmus olyan irányú fejlesztése, amely egyrészt a vajdasági és azon kívüli hazai és külföldi turisták révén elősegíti a térség és a Község ismertségét, gazdagodását, másrészt a helyi lakosság rekreációs és egyéb igényeit is kielégíti, valamint előmozdítja a béke iparága (a turizmus) útján a különböző nemzetek békés egymás mellet élését.


5. A helyi turizmuspolitika irányítása, végrehajtása (ADICA) A korábbi fejezetekben már említést nyert, a helyi turizmuspolitika átreformálása, a szükséges lépések megtétele, annak érdekében, hogy a turizmus fejlesztése konkrét célok, és feladatok útján jöhessen létre. Az alábbi ábra a Község javasolt turisztikai szerkezetét mutatja be.


Javaslok egy szűk irányító testület létrehozását, a községi elnök vezetésével működő turizmuspolitikai kabinetet, amely közvetlenül az elnök munkáját segítené és operatív turisztikai feladatot, valamint a turizmuspolitika irányító képviseletét látná el. Kb. 3-4 fővel működne a következő személyi összetétellel: A lakosság, az önkormányzat képviseletében: a községi elnök (polgármester) A polgármesteri iroda részéről: A községi menedzser és a fejlesztési osztály vezetője. A szakma részéről: a községi elnök által megbízott turisztikai szakember A megfelelő információáramlás és a helyi turisztikai vagy turisztikához kapcsolható vállalkozások aktív részvétele miatt nélkülözhetetlen lépés ezen helyi vállalkozók, szervezetek bevonása a fejlesztési feladatok megvalósításába. Az ő részvételükkel éves szinten megrendezésre kerülhetne egy turisztikai „konferencia”. Ezen a megbeszélésen lennének tájékoztatva a helyi és érintett vállalkozók az elmúlt év elért eredményeiről és a következő év terveiről. Ez a „testület” általános szakmai tanácsadó feladatokat is elláthatna. A konkrét turisztikai termékek, attrakciók megszervezésével, lebonyolításával pedig egy turisztikai gazdasági vállalkozást kellene megbízni. Mivel a Községnek ADICA néven már van egy turisztikai vállalkozása -igaz jelenleg csak üdülőközpontos tevékenységgel foglalkozik-, de létezik ilyen formáció, ezért célszerűnek tűnik nem új vállalkozás létrehozása, hanem a már meglévő és a maga területén viszonylag jól működő szervezet átalakítása.

Az ADICA által üzemeltett rekreációs központ egyre jobban kezd közismertté válni, mint rendezett fürdőhely, azonban külső támogatás nélkül még ma sem tudja fenntartania magát. Ez a vállalkozás jelenleg a rekreációs központ üzemeltetésével foglalkozik, de kellő átszervezéssel, reformálással az ADICA lehetne a község turizmusának hajtómotorja.


Az átszervezésre már csak azért is szükség van, mert a marketing munkán és a gazdálkodáson is változtatni kell. Éves szinten a látogatók nagysága meghaladja a félszázezret ugyanakkor az ebből származó bevételek kevésnek bizonyulnak. Az alábbi grafikon a 2004. évi költségvetést mutatja a bevételek és kiadások oldaláról. BEVÉTELEK: belépők külső támogatás szponzorok létesítmények bevétele maradék

4.290.000 1.000.000 400.000 203.859 1.326.887

belépők

10,70% 3%

külső tám ogatás

6% szopnzorok 16,40% 63%

létesítm ények bevétele m aradék


KIADÁSOK:

munkabér szezon munkabér egyéb kiadások

2.060.000 1.129.500 3.599.000

30,30% munkabér szezon munkabér

53,10%

egyéb kiadás 16,60%

A grafikonokból is látható, hogy külső segítség nélkül (önkormányzati hozzájárulás) az intézmény nem tudná magát fenntartani. A kiadások 46,9 ~ 47 %-a munkabérek kifizetésére megy. (30,3% az állandó dolgozók bére, 16,6% pedig a szezonális munkatársak bére). Az ADICA közvállalatban jelenleg 8 fő dolgozik a következő bontásban: igazgató villanyszerelő könyvelő elszámoló, adminisztrátor lakatos fizikai munkás

közgazdász középiskola középiskola középiskola középiskola kőműves, asztalos


1fő 2fő 1fő 1fő 1fő 2fő

A meglévő munkakörök bizonyítják, hogy noha üdültetési, turisztikai közvállalatról van szó, idegenforgalmi szakember hiány van, így nem is csoda, hogy a turisztikai marketing gyerekcipőben jár. Az ADICA teljes körű szervezeti, szabályi és részleges személyi átalakításának meg kell történnie, hisz a kibővített új feladatok az új kihívásoknak megfelelő szakembergárdával hajthatók végre. Turisztikai vállalat turizmuspolitikához értő szakember nélkül nehezen képzelhető el. Amennyiben azt szeretnénk, hogy a helyi turizmus hajtómotorja legyen az ADICA közvállalat, akkor ezért tennünk is kell. A jelenlegi személyi állomány inkább technikai, műszaki feladatokat lát el, ugyanakkor szükséges, hogy szakemberekkel egészüljön ki. Javaslataim: A/ verzió: Minimum két fővel egészüljön ki az ADICA vállalat. Az új munkatársak kellő turisztikai végzettséggel és/vagy turisztikai szakértelemmel rendelkezzenek. Az ő feladatuk lenne a konkrét programok megszervezése, lebonyolítása valamint a marketingkoncepció elkészítése, amelyet a vállalat igazgatója egyeztetne a polgármester mellett működő turisztikai kabinettel. B/ verzió: Az ADICA vállalat műszaki munkatársai kerüljenek át a helyi közösség munkaállományába, a községi hivataltól pedig kerüljenek át az ADICA vállalathoz azok a munkatársak, akik eddig is szervezték a helyi községi rendezvényeket. Ha igazi eredményeket szeretnénk elvárni természetesen az „A” verzió elfogadása lenne a legmegnyugtatóbb és turizmuspolitikailag legbölcsebb lépés.


6. Operatív program Az alábbi táblázatokban a fejlesztésre javasolt prioritások kerülnek összegzésre.

I. Prioritás I/1. Intézkedés: Célja: Indoklás:

Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Monitoring mutatók (indikátorok):

Egészségturizmus A moholi gyógyvízzel és gyógy sárral ellátott terület fejlesztése. Az idegenforgalomban tapasztalható szezonalitás csökkentése, a helyi lakosság és a turisták rekreációs igényeinek kielégítése. A Községben található gyógyhatású víz/sár nemzetközi vonzerőt képviselő turisztikai termékek kialakítását teszi lehetővé, mert alapvető emberi motivációnak számít a gyógyulni vágyás szándéka. Az egészségturizmus létrehozása és fejlesztése egy fontos természeti erőforrásunk hatékony hasznosítását, és az egész éves turisztikai igény megteremtését segítheti elő.

1/ A terület, konkrét fejlesztési tervének elkészítése 2/ A beruházás szponzorainak felkutatása 3/ A beruházás elindítása Mohol ADA Község Képviselő Testülete, ADICA, befektetők Ada KKT, a megfelelő minőségű ellátást biztosító szálláshelyek és a helyi lakosság. 1/ Output indikátor A szükséglet növekedése 2/ Eredmény indikátor: A szezonalitás csökkentése, tartózkodási idő hosszán növekedése, 3/ Hatásindikátor A Község GDP-jének növekedése


I. Prioritás I/2. Intézkedés: Célja:

Indoklás:

Az intézkedés tartalma: A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei:

Monitoring mutatók (indikátorok):

Egészségturizmus A fitness- és wellness turizmus, valamint egyéb kiegészítő szolgáltatások megteremtése. Az idegenforgalomban tapasztalható szezonalitás csökkentése, a helyi lakosság és a turisták rekreációs igényeinek kielégítése. A Községben található gyógyhatású víz/sár nemzetközi vonzerőt képviselő turisztikai termékek kialakítását teszi lehetővé, mert alapvető emberi motivációnak számít a gyógyulni vágyás szándéka. Az egészségturizmus létrehozása és fejlesztése egy fontos természeti erőforrásunk hatékony hasznosítását, és az egész éves turisztikai igény megteremtését segítheti elő. Napjainkban ugyanakkor maga a gyógyvíz, mint az alapszolgáltatáshoz tartozó termék egyre kisebb mértékben elégíti ki a turisták igényeit, ezért szükség van az alapszolgáltatáson kívüli kiegészítő szolgáltatásokra is. Ennek következtében a modern fürdőkomplexummal szemben, azaz elvárás merül fel, hogy az egész család igényeit elégítse ki, a gyógyulni vágyó nagyszülőktől a megelőzési céllal érkező szülőkön keresztül a szórakozni vágyó gyermekekig.

1/ élmény- és látványfürdő kialakítása 2/ kiegészítő beruházások megvalósítása (szauna, testépítő szalon, masszázs stb.) 3/ magas színvonalú fitness- és welness szolgáltatások megteremtése. Mohol ADA Község Képviselő Testülete, ADICA, befektetők Ada KKT, a megfelelő minőségű ellátást biztosító szálláshelyek és a helyi lakosság. 1/ Output indikátor Az élmény és látványfürdő-elemek számának növekedése, felkínált szolgáltatások számának bővülése 2/ Eredmény indikátor: Tartózkodási idő hosszán növekedése, 3/ Hatásindikátor A Község GDP-jének növekedése


II. Prioritás II/1. Intézkedés:

Kulturális- és vallási turizmus Kulturális turizmus

Célja:

A helyi idegenforgalomban tapasztalható szezonalítás csökkentése, a kulturális turizmus által a nemzetek békés egymás mellett élésének elősegítése. A vajdasági autonóm tartományon belül Ada Község meglévő turisztikai adottságai nagy esélyt adnak a kulturális turizmus fejlesztésének. A meglévő kulturális intézmények és a már ismert rendezvények jelentős része Ada városához kapcsolódik, ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a Község többi településén is jelentős, a közérdeklődésre is számottartó értékek találhatóak. A különféle turisztikai ágazatok megfelelő összehangolásával a kulturális turizmusra való célcsoportok vonzása elengedhetetlen feladat.

Indoklás:

A kulturális intézmények, rendezvények fejlesztése, új rendezvények kialakítása, ismertségük növelése.

Az intézkedés tartalma:

A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei:


1/ A már ismert rendezvények támogatása, a rendezvények szolgáltatásai szintjének emelése az ismertség további javítása. 2/ Programok megszervezése, új rendezvények létrehozása, interaktív programok. 3/ Tárgyi feltételek javítása, oktatóhelyek megtervezése majd kialakítása, szállás és vendéglátó helyek kialakítása. A Község valamennyi települése, de külön kiemelve a központi helyen szereplő Ada városa. Ada KKT , ADICA, rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozók, a Községben működő kulturális-képzőművészeti civil szervezetek. Ada KKT, a megfelelő minőségű ellátást biztosító szálláshelyek és a helyi lakosság. 1/ Output indikátor A létrehozott rendezvények, programok, megszervezett kiállítások száma. 2/ Eredmény indikátor: A rendezvényeken résztvevő látogatók száma. 3/ Hatásindikátor A kulturális intézmények helyzetének stabilizálása, a rendezvények a kulturális attrakciók számának és minőségének növelése, a Község GDP-jének emelése.


II. Prioritás II/2. Intézkedés:

Kulturális, - és vallási turizmus Vallási turizmus

Célja:

A helyi idegenforgalomban tapasztalható szezonalítás csökkentése, a vallás által a nemzetek békés egymás mellett élésének elősegítése. Az ezredforduló környékének társadalmi, gazdasági, politikai folyamatai elindítottak egy olyan utat, amely során az embereknek, különösen a volt szocialista országok lakosainak aktuális érdeklődési irányai közül a vallásiegyházi hagyományok, események, rendezvények egyre nagyobb érdeklődésre számíthatnak. Ez a folyamat Ada Községre is levetíthető. Itt kell megemlítenünk Ada és Mohol egyházi épületeinek kulturális, esztétikai jelentőségét is. Ezek bemutatása, esetleges „túra-útvonalakba” szervezése nagy érdeklődésre tarthat számot, hisz ezen vallási célokat szolgáló építmények sajátos képet ábrázolnak és a különböző vallások közti különbségek is bemutathatóak általuk.

Indoklás:

1/ A vallási-turizmushoz szükséges tárgyi eszközök kialakítása, o




o o

az egyházi épületek azon részének felújítása, amely ezt szükségessé teszi, megfelelő szállás és vendéglátóhelyek kialakítása, a meglévő és fejleszthető vallási események, rendezvények kijelölése

2/ Programfejlesztés o programok szervezése, a lebonyolításra kerülő objektumok kijelölése o a vallási élet zavartalanságának összehangolása a turizmus mozgásával, a turizmus „zsivajával”. A Község minden olyan települése, amely a közérdeklődést kiváltó egyházi épülettel rendelkezik, illetve közérdeklődést szolgáló vallási rendezvénynek ad otthont. Ada KKT, ADICA, egyházi szervezetek, civil szervezetek, helyi lakosság. A helyi lakosok, az egyházak. 1/ Output indikátor felújított egyházi épületek száma, a megszervezésre kerülő vallási rendezvények száma. 2/ Eredmény indikátor A vallási turizmusban résztvevő turisták száma 3/ Hatásindikátorok

A vallási célokat szolgáló rendezvények számának és minőségének növelése, a Község GDP-jének emelése.


III. Prioritás III/1. Intézkedés: Célja:

Indoklás:


A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Monitoring mutatók (indikátorok):

Falusi – és ökoturizmus Falusi turizmus Országon belüli és kívüli célcsoportok vonzása. A XXI. századi turizmus egy igen kedvelt formája a természeti környezet, a vidéki kultúrtáj és a vidéki életmód megismerése. Természetesen ez az ágazat elsősorban és leginkább a nagyvárosi célcsoport számára érdekes, de pihenés, rekreáció, a vidéki életmód megismerése és más mozgatórugók folyamán szinte minden célcsoport számára nyújthat maradandó élményt. Ada Község területén a kiszolgáló kapacitás még nem megfelelő, ezért szükséges lépés a falusi turizmus és a hozzá kapcsolódó programoknak a fejlesztése. . Ada település környékén működő tanyavilág van amely etnológiai látványosságot is képez . Erre építve, a meglévő lehetőségeket kihasználva fejleszthetjük ezt a turisztikai ágazatot. 1/ Infrastruktúra fejlesztés o szállás és vendéglátóhelyek kialakítása, (magánvendéglátó helyek) színvonalának emelése o infrastruktúra bővítése o szabadidő eltöltését, rekreációt elősegítő helyszínek kiépítése 2/ Programok szervezése o a különböző rendezvények időtartamának növelése o falusi életmód bemutatását segítő programok szervezése o falusi életmód szezonalítás nélküli ciklikusságának bemutatása A Község azon települései, amelyek képesek biztosítani a megfelelő feltételeket. Ada KKT, illetékes helyi közösség/ek, ADICA, megfelelő szálláshellyel rendelkező lakosság/vállalkozók. Ada Község Önkormányzata, a helyi lakosság. 1/ Output indikátor szálláshelyek száma, bemutató programok száma. 2/ Eredmény indikátor szálláshelyeket és programokat igénybevevők száma. 3/ Hatásindikátorok A programban résztvevő lakosság jövedelmi színvonalának emelése, a Község GDP-jének növelése


III. Prioritás III/2. Intézkedés:

Falusi – és ökoturizmus Ökoturizmus

Célja:

A fenntartható fejlődés elősegítése, az idegenforgalomban tapasztalható szezonalitás csökkentése, országon belüli és kívüli célcsoportok vonzása. A Község kiváló természeti adottságai folytán megfelelő lehetőséget nyújt a fenntartható turizmusfejlesztés megteremtéséhez. A mai társadalomban fokozatosan felértékelődött az egészséges életmód szerepe. Az ismeretszerzés, a testmozgás igénye mellett a turisták jelentős része fontosnak tartja a tiszta és egészséges környezetet, éppen ezért maguk is környezetkímélő viselkedésre törekednek. 1/ Tárgyi eszközök, feltételek kialakítása o meglévő eszközök fejlesztése o megfelelő szállás és vendéglátóhelyek kialakítása o ismeretterjesztő anyagok kiadása o bakancsos turizmus esetén tanösvények kialakítása o oktatóhelyek, foglalkoztató házak kialakítása o kerékpárutak kialakítása

Indoklás:


2/ Programszervezés o ismeretterjesztő programok szervezése, o kerékpártúrák szervezése o bakancsos túrák szervezése o túravezetők képzése 3/ Biogazdálkodás meghonosítása 4/ Hagyományos termékek gyártása



Ada Község területe Ada KKT, Helyi Közösségek, ADICA, vállalkozások, lakosság Programokat szervező vállalkozók, hagyományos gazdálkodást folytató helyi lakosság. 1/ Output indikátor szervezett programok száma, infrastrukturális fejlesztések száma, tanösvények-kerékpárutak száma/ hossza, 2/ Eredmény indikátor megvalósított túrák, - programok száma, látogatók száma, 3/ Hatásindikátorok A Közég GDP-jének növekedése, a természeti környezet stabilizálódása.


IV. Prioritás IV/1. Intézkedés:

Vadász és horgászturizmus Vadászturizmus

Célja:

Az idegenforgalomban tapasztalható szezonalitás csökkentése, országon belüli és kívüli célcsoportok vonzása. A napjainkban tapasztalható városodás, városiasodás különösen Nyugat- és Dél Európában jelentős mértékben csökkentette az ottani vadállományt. Ennek következtében ezen országok magasabb diszkrecionális jövedelemmel rendelkező vadászai fokozódó érdeklődést mutatnak területeink iránt, éppen ezért ki kell alakítani egy olyan vadállományt, amely vonzó lehet ezen célcsoportok számára. Az alapok ezen a területen már megvannak, hisz Ada Község bővelkedik olyan területekkel, amelyek vadállományuknak köszönhetően megfelelő feltételeket tudnak biztosítani a magas színvonalú vadászati turizmus kialakítására.

Indoklás:


Az intézkedés keretében az alábbi beavatkozások szükségesek: o megfelelő leshelyek létesítése o az érintett területek vadállománya biztonságának növelése o magas színvonalú szálláshelyek kialakítása


Ada KKT, vadásztársaságok, a megfelelő szálláshellyel rendelkező helyi lakosság/vállalkozók, ADICA.


1/ Output indikátorok leshelyek számának emelkedése, a vadászok számára kialakított szálláshelyek számának növekedése. 2/ Eredmény indikátorok szezonalitás csökkentése, a Községbe látogató vadászok számának növekedése 3/ Hatásindikátorok A Község GDP-jének növekedése

Ada Önkormányzata, vadásztársaságok, helyi lakosság


IV. Prioritás IV/2. Intézkedés:

Vadász és horgászturizmus Horgászturizmus

Célja:

Az idegenforgalomban tapasztalható szezonalitás csökkentése, országon belüli és kívüli célcsoportok vonzása. Egyre inkább növekvő ütemet mutat a szabadidő természetközeli és nyugodt körülmények között történő eltöltésének az igénye, amelyet többek között a horgászturizmus magas szintre történő fejlesztésével jól ki lehet elégíteni. Ada területére már most szívesen érkeznek a Község polgárain kívüli más, vajdasági horgászok. Ebben a munkában nagy szerepe van a TISZA Sporthorgász Egyesületnek, melynek további támogatása elengedhetetlen feladat az önkormányzat számára.

Indoklás:


Feladatok: o a meglévő horgászhelyek fejlesztése, szükség szerint újak kialakítása o tervszerű haltelepítés o intézkedések a természetes vizek ökológiai állapotának megőrzésére


Ada KKT, TISZA Sporthorgász Egyesület, ADICA.


1/ Output indikátorok a vizekbe telepített halmennyiség, újonnan kialakított horgászhelyek száma 2/ Eredmény indikátorok kiadott horgászengedélyek száma 3/ Hatásindikátorok a természetes vizek ökológiai rendszerének fennmaradása,

Budzsák, Tisza-folyó érintett szakasza

Ada Önkormányzata, horgászegyesület.


V. Prioritás V/1. Intézkedés:

Vízi- és rekreációs turizmus Vízi turizmus

Célja:

Az idegenforgalomban tapasztalható szezonalitás csökkentése, országon belüli és kívüli célcsoportok vonzása. A meglévő medencekomplexum, a Tisza folyó közelsége rendkívüli lehetőséget nyújt a mindennapi élet fáradalmait kipihenő egyén lelki, testi felfrissüléséhez. A természeti környezet megismerésének egyik igen fontos ága a vízi turizmus, melynek meghonosítására a Tisza-folyó nyújt megfelelő lehetőséget. A kiszolgáló kapacitás még elég kicsi, ezért mindenképpen szükséges a víziturizmus fejlesztése.

Indoklás:


1/ Infrastruktúra kialakítása o csónakkikötő fejlesztése o kempingek, szállás és vendéglátóhelyek kialakítása o csónakkölcsönzés beindítása 2/ Vízi túrák szervezése


Ada KKT, ADICA, érintett más Tisza parti önkormányzat,


1/ Output indikátorok kialakított szálláshelyek, kempingek száma; csónakállomány növekedése, megszervezett vízi túrák száma. 2/ Eredményindikátorok a túrákon részt vett turisták száma 3/ Hatásindikátorok A Község GDP-jének növekedése

Ada Község azon része, melyet a Tisza folyó érint.

A túrázók ellátását biztosító vállalkozások, helyi lakosság


V. Prioritás V/2. Intézkedés: Célja:

Indoklás:


Vízi- és rekreációs turizmus Rekreációs turizmus Elsősorban a helyi lakosság rekreációs igényeinek kielégítése, de fontos a más célcsoportok kikapcsolódási szükségletének a kielégítése is. Ez az a turisztikai ágazat, ami a helyi lakosság számára eddig is viszonylag jól működött /leszámítva a háborús időszak utáni helyzetet/. Ebben a turisztikai szektorban elsősorban a helyi lakosság megfelelő, színvonalas pihenése a cél, de építeni kell a turisták rekreációs igényeire is. 1/ Infrastruktúra kialakítása o medencekoplexum folyamatos fejlesztése (élményfürdő kialakítása) o fedett uszoda létesítése o lóversenypálya hasznosítása o ADICA vállalat átalakítása 2/ Programok, rendezvények, kiállítások szervezése

A megvalósítás helye: Közreműködő szervezetek: Az intézkedés kedvezményezettjei: Monitoring mutatók (indikátorok):

Ada Község területe Ada KKT, ADICA, Helyi Közösségek, érintett vállalkozók A rekreációs igényeket kielégítő vállalkozók, helyi lakosság 1/ Output indikátorok rekreációs lehetőségek növekedése 2/ Eredményindikátorok a rekreációban részt vett helyi lakosok és turisták száma 3/ Hatásindikátorok A Község GDP-jének növekedése


VI. Prioritás VI/1. Intézkedés: Célja:

Indoklás:




Hivatás- és ipari turizmus Hivatás- és ipari turizmus Az idegenforgalomban tapasztalható szezonalitás csökkentése, országon belüli és kívüli célcsoportok vonzása. A nagy cégek gyors kialakulásának hatására egyre fontosabbá válik az egyes szervezeti egységek közötti kommunikáció, megfelelő információáramlás, amely sokszor személyes látogatásokat is szükségessé tesz, emellett világszerte növekszik a különféle kiállítások és vásárok szerepe, amely szintén az üzleti utazások számának az emelkedéséhez vezet. Szerbia EU-hoz való csatlakozása a küszöbön áll, a politikai konfliktusok és az abból eredő háború után a külföldi cégek most kezdik felfedezni az országot. Ada Község néhány km-re terül el az Európai Uniótól, ez a földrajzi fekvés is elősegíti az üzleti turizmus meghonosítását. Az intézkedés keretében az alábbi területeken kerül sor beavatkozásra: o Üzleti tárgyalásokhoz szükséges infrastruktúra biztosítás o Kiállítások és vásárok megrendezéséhez szükséges helyszínek kialakítása, illetve a meglévő adottságok fejlesztése. o MIRK állandó kiállításként való megszervezése (MIRK= nemzetközi kézimunkák és kollekciók kiállítása) o Kongresszusok lebonyolítására alkalmas helyszínek kialakítása

Ada, Mohol Ada KKT, ADICA, beruházók. Ada Község 1/ Output indikátorok kongresszusok, kiállítások, üzleti tárgyalások lebonyolítására alkalmas helyszínek száma, a szükséges infrastrukturális feltételek javulása. 2/ Eredményindikátorok A résztvevők számának emelkedése, szezonalitás csökkenése. 3/ Hatásindikátorok A Község GDP-jének növekedése


7. Mozgósítható pénzforrások A közcélú feladatok esetében saját forrás képződhet az önkormányzatnál a vagyonértékesítésből, helyi adókból. Sajnos jellemző az önkormányzatok azon helyzete, hogy önerőből a komolyabb fejlesztésekre nem képesek, sőt nagyon sok esetben a külső forrásbevonáshoz szükséges saját önrész fizetését sem tudják vállalni. Ezen valamelyest segíthet, ha a fejlesztésre fennmaradt pénzek felhasználásánál mindig elsőbbséget adunk a pályázatokon való részvételnek, ugyanis ezáltal a meglévő tőkénket megsokszorosíthatjuk. Segítséget jelent az is, hogy „régiós” szinten is gondolkozunk. Ez azt jelenti, hogy turizmuspolitikánkba -belsőleg- turisztikai régiókat hozunk létre. A társ településekkel való együttműködés lendíteni tud a fejlesztési elképzeléseinken. Az igen szűkmarkúan rendelkezésre álló saját források kiegészítése érdekében folyamatosan figyelemmel kell követni a pályázati és egyéb forrásbevonási lehetőségeket. Programjaink megvalósításához és az infrastrukturális problémáink enyhítéséhez az alábbi néhány forrás megszerzésére célszerű törekedni: Interreg pályázati rendszer (HU-SCG) Európai fejlesztési alap Köztársasági minisztériumok pályázatai Tartományi és köztársasági fejlesztési alap Tartományi titkárságok pályázatai Magyarországi alapítványok pályázatai (Szülőföld alap, Illyés alapítvány) Hazai bankok különböző kedvezményes hitelakciói

8. Zárszó Szándékom szerint jelen stratégia iránytűként szolgálhat önkormányzatunk és intézményei, továbbá a szakmai szervezetek és egyéb civil szerveződések valamint településeink egész lakóközössége számára a Község fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges közös munkához. Jamrich András Ui: Jelen stratégia szerves részét képezi a 2.sz. melléklet, mely a konkrét rövid távú feladatokat tartalmazza, felelősök kijelölésével és határidők megállapításával.


1. sz. melléklet

A helyi önkormányzatról szóló törvény (SzK Hivatalos Közlönye, 9/02, 33/04 és 135/04 szám) 30. szakasz 5. pontjának és Ada Község Statútuma (Ada Község Hivatalos Lapja, 22/04 és 12/05 szám) 28. szakasz 5. pontjának rendelkezései alapján Ada Község Képviselő-testülete a 2005.12.15-én megtartott ülésén meghozza a HATÁROZATOT ADA KÖZSÉG TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS PROGRAMJÁNAK KIDOLGOZÁSÁRÓL 1. szakasz A jelen határozattal Ada Község Képviselő-testülete támogatja Jamrich András ajánlatát, mely Ada Község Turizmusfejlesztési Koncepciója térítménymentes kidolgozására vonatkozik. 2. szakasz A koncepció címe: Ada Község Turizmusfejlesztési Koncepciója és Programja 3. szakasz Ada Község Képviselő-testülete felkéri Jamrich András, a magyar köztársaságbéli, fóti lakost, a T&I Turisztikai, Fejlesztési, Kereskedelmi és Szolgáltató Iroda vezetőjét, hogy dolgozza ki a jelen határozat 2. szakaszában feltüntetett koncepciót. 4. szakasz A koncepció kidolgozásának határideje 2006. március 31. 5. szakasz Ada Község Képviselő-testülete felhatalmazza Ada Község Elnökét, hogy a felkért személlyel, a koncepció kidolgozásával kapcsolatosan, külön megállapodást kössön. 6. szakasz A jelen határozat Ada Község Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított nyolcadik napjától lép hatályba. Szerbia Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartomány Ada Község ADA KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE Szám: 33-1/2005-01 Ada, 2005.12.15.


Dušan Telečki s.k. Ada Község Képviselő-testületének elnöke

1

2

Közvetlen költségvonzat

Megteremtődik a helyi turizmuspolitika középtávú iránytűje.

Jamrich András mint programíró és Ürményi Ferenc Községi elnök

Nincs

Nincs

Községi elnök

Szakértők felkutatása, megbízása.

Nincs

Stratégiai akció (feladatok)

Végrehajtás kezdete

A 33-1/2005-1 számú KKT határozat alapján elkészült Turizmusfejlesztési Koncepció és Program elfogadása.

2006.március 16.

A program elkészülte.

A Községi elnök mellett működő turisztikai kabinet felállítása.

2006.április 30.

Az érintettek kijelölése, kinevezése.

2006.május 10.

Kialakulóban a Község turisztikai szerkezete. Megalakul a turisztikai csúcsvezetés.

ADICA vállalat átalakítása

2006.április 30.

A szükséges adminisztratív és jogi lépések megtétele.

2006.május 31.

Létrejön a helyi turizmuspolitika végrehajtó szerve.

Községi elnök + Turisztikai kabinet

Szakértők felkutatása, megbízása.

?

2006.május 10.

A turisztikai kabinet létrejötte. + Kapcsolatfelvétel a helyi turizmus érdekeltjeivel.

2006.junius 1.

A Község értékeinek szélesebb bemutatása, a turisztikai marketing első lépései.

Turisztikai kabinet + ADICA

Turisztikai kabinet

?

2006.junius 1.

A szakma és a lakosság tájékoztatása a tervezett változtatásokról, a rövidtávú és középtávú tervekről.

Turisztikai kabinet

Levelek szerkesztése, eljuttatása, irodai adminisztráció.

20 €

3

4

Megvalósítás felelőse

Erőforrás tárgyi, technikai szervezeti és személyi feltételek.

Input végrehajtás megkezdésének feltételei

Meglévő és leendő értékeink bemutatása érdekében egy helyi kiadvány megjelentetése a Községről. ** Turisztikai konferencia

2006.május 10.

A turisztikai kabinet létrejötte.

5

Várható befejezés

Output várt eredmény

2006.április 30

** A kiadvány bemutathatná Ada Község múltját, dokumentumokon, kulturális, művészettörténeti emlékeink, építészeti, helytörténeti leírások útján, megfelelő fotókkal ellátva. A múlt mellett bemutatásra kerülne jelenünk és jövőnk is. Lakó és ipari,- kereskedelmi valamint turisztikai övezetek bemutatása - fotókkal illusztrálva. Kulturális, idegenforgalmi, sport lehetőségek, céljaink. A falusi turizmus jövője, a jelen bemutatásával. Ada Község gazdasági helyzete, vállalkozásbarát fogadókészsége, távlati tervek. Közbiztonság, közlekedés, szolgáltatások, információ-tár.

2. sz. melléklet


TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents