TUDOMÁNYOS PÁLYARAJZ (2012-ig)
1967-ben született Gödöllőn, az általános iskolát a Pest megyei Turán végezte. A kecskeméti piarista gimnáziumban 1986-ban megszerzett érettségit követően teológiai tanulmányokat folytatott Egerben, majd Budapesten, és sorkatonai szolgálatot teljesített Hódmezővásárhelyen. Bölcsészeti stúdiumait 1989-ben kezdte meg az ELTE-n. Egyetemi évei alatt meghatározó hatást gyakorolt rá az Eötvös Collegium szellemisége. Számos szemeszteren keresztül látogatta Engel Pálnak a Ménesi úton tartott paleográfiai óráit. Szakmai fejlődésében Fazekas István tutorálása, a latin szak filológiai jellege bizonyult meghatározónak. Szakdolgozatait R. Várkonyi Ágneshez és Adamik Tamáshoz írta. A már az egyetem 5. évétől folyamatosan, több egyetemen és képzésben végzett felsőoktatási oktatási tevékenység (latin nyelv, illetve történelem, 2001-től kizárólag történelem) mellett kezdte meg átfogó levéltári kutatásait. A felvidéki levéltárakat is magába foglaló anyaggyűjtés kezdetben Pázmány Péter utódaira, majd a 17. századi episzkopátus proszopográfiájára irányult. E munka eredményeit még csak részben hasznosította. A levéltári állagok szisztematikus feltárása közepette – aligha elválaszthatóan Klaniczay Tibor szellemiségének, az MTA ITI közelségének hatásától – külön figyelmet fordított az irodalomtörténeti adatok gyűjtésére. Első publikációi ezekre alapultak (Pázmány, Zrínyi). Itt gyökeredzik részvétele Gyöngyösi István levelezésének kritikai kiadásában Jankovics József oldalán. Az 1994–1997 közötti doktori ösztöndíjas időszakban római, más itáliai, illetve ausztriai, morvaországi gyűjteményekkel kibővülő archivisztikai kutatások fókuszába 1998-ban, állás nélküli évében kerültek Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai. Első jelentősebb tanulmányai már ide kapcsolódnak. Doktori értekezését e témakör 17. századi vonatkozásaiból védte meg 2001 tavaszán. Témavezetője R. Várkonyi Ágnes volt. E doktori ösztöndíjas periódusra esik egy 60 tanulmányból álló kötet szerkesztése és megjelentetése, mely nagyban segítette szerkesztési, kiadási elvei, gyakorlata kialakulását, és elmélyítette ismereteit a hazai történész szakmáról. Doktori védése évében ért véget a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1999 elejétől folytatott főállású latintanári tevékenysége. Ugyanott került sor 2001 őszén a Történettudományi Intézetben adjunktusi, majd 2007-ben docensi kinevezésére. A doktori iskolában tartott szemináriumokkal és konzultációkkal együtt átlag heti 16–18 órában, mindezidáig úgynevezett „szombatév” igénybevétele nélkül végzett tanári munkája tudományos hatását doktori témavezetések, tanulmányként megjelent szakdolgozatok, hallgatói, doktoranduszai által itthon és külföldön folytatott levéltári kutatások jelzik. Egyetemi habilitációjára 2012 szeptemberében került sor a Szegedi Tudományegyetemen, történeti tematikái interdiszciplináris jellegének, ilyen irányú hasznosíthatóságának köszönhetően irodalom- és kultúratudományokból. A habilitációs bizottság elnöke Balázs Mihály, tagja többek között Szörényi László volt. Az anyaggyűjtés szerteágazó volta, valamint a külföldi kutatások szervezési kihívásai miatt viszonylag későn elkészült Ph.D. disszertációja tulajdonképpeni, a 17. századra 1
vonatkozó téziseredményeinek jó része már közvetlenül a védés előtt napvilágot látott szakmai folyóiratokban. A késő középkori, 16. századi előzmények, a kurrens pápaságtörténet és annak nemzetközi irodalma szinopszisban látásának követelménye indokolta, hogy e témákat PhD-értekezése bevezetőjében a szükségesnél részletesebben tárgyalja. Posztdoktori kutatásai egyik fontos vonulatának tekinthető, hogy ezeket a részeket jelentősen 2 továbbfejlessze, majd önálló tanulmányokban és kötetben publikálja (A barokk pápaság, 2004). Ugyanez mondható el a PhD-disszertáció kiadatlan 17. századi részeiről, melyekből egy monográfia született (Purpura Pannonica, 2005). Az OTKA 2001-ben elnyert posztdoktori ösztöndíjának keretében elengedhetetlen volt az alapkutatások továbbvitele és gyors közzététele, melyek közül kiemelkedik Felső-Magyarország vallási viszonyainak bemutatása az 1630/1640-es évek fordulójáról, illetve Pázmány római képviseletének, olasz titkosírásos levelezésének interdiszciplináris feltárása. A posztdoktori program, illetve első Bolyai ösztöndíja fontos mozzanata a több rangos külföldi folyóiratban, évkönyvben történő megjelenéssel megvalósult bekapacsolódás a nemzetközi szakirodalom vérkeringésébe. Ebben az időben, alig félévtizedes vatikáni kutatási tapasztalat során fogalmazódott meg benne véglegesen a felismerés, hogy elengedhetetlen az 1909-ben megszűnt Monumenta Vaticana Hungariae modernizált felújítása. 2002 óta minden tudományos tevékenységét ennek a maximának rendelte alá. Megírta a vatikáni magyar kutatások ténylegesen a kutatástörténetre összpontosító historiográfiáját, és sajtó alá rendezte Artner Edgárnak Gerevich Tibor által az 1920-as években a Monumenta Vaticana folytatásául szánt gyűjtését. Utóbbi munka az összeolvasások során kiváló lehetőséget nyújtott az ismételt elmélyülésre a középkori paleográfiában. A 2004-ben elindult Collectanea Vaticana Hungariae szakmai kiadója a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Erdő Péter által alapított Egyháztörténeti Kutatócsoportja, gondozója a Gondolat Kiadó. Az eleddig két alsorozatban 13 kötetet számláló – és a nagy múltú vatikáni magyar kutatásokat valódi római magyar történeti intézet hiányában összefogó – series szerteágazó szerkesztési, kiadói munkálatainak továbbvitelében számottevő segítséget jelentett a második Bolyai-ösztöndíj (2008–2011). A Magyar Tudományos Akadémia ezen újabb támogatása egyúttal hátteréül szolgált az akadémiai doktori értekezése megírásához vezető célzott kutatások tényleges előkészítésének. A vatikáni series szakmai és tipográfiai mintájára Fazekas Istvánnal együtt Kelenik József akkori tudományos igazgató közreműködésével 2009-ben hozta létre Publikationen der Ungarischen Geschichtsforschung in Wien-t. A Bécsi Magyar Történeti Intézet, a Collegium Hungaricum és a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség Szabó Csaba jelenlegi tudományos igazgatónak köszönhetően VIII. kötetéhez érkező sorozatának munkálataiban a szerkesztőbizottság tagjaként, alkalmanként pedig szerkesztőként vesz részt. E mind fontosabb tudományos vállalkozásban a szerkesztési tapasztalatokon túlmutató szakmai kompetenciáját meghatározóan a kora újkori magyar–szentszéki kapcsolatok bécsi forrásanyagában 1998-tól rendszeresen végzett kutatásai biztosítják. Első előadására hazai tudományos konferencián már 1995-ben sor került, ahol történelem-diplomamunkája néhány eredményét ismertette. Hasonló jellegű nemzetközi szereplésre 2006-ig kellett várnia. A bécsi egyházi elitképző, az Augustineum magyar vonatkozásairól felkérésre tartott előadása egy széleskörű nemzetközi projektbe történő bekapcsolódás, és folyamatosan kiteljesedő tudományszervező tevékenység kiindulópontja lett (Bischofslexikon der Habsburger Monarchie 1804–1918; Die ungarischen Alumni des Wiener Frintaneums 1817–1918. Ein biographisches Lexikon). A nemzetközi konferencia-részvétel 2
viszonylag késői kezdetét a vatikáni levéltár és könyvtár munkatársainak, kutatóinak magyar vonatkozású kérdésekben nyújtott, folyamatos „szaktanácsadás” kompenzálja. E sokrétű, organikus módon szövődő munkakapcsolat lett a kiindulópontja a szervezésében megrendezésre kerülő 2007-es római Gli archivi della Santa Sede ed il Regno d’Ungheria című nemzetközi konferenciának. E szakmai kooperáció a viterbói egyetem kutatóközpontjával (CeSPoM) 2010-től kezdődően OTKA nemzetközi együttműködési program keretében folyik tovább. A közös munka következő jelentős állomása “The Papacy and the local Churches (XVIth –XXth centuries)” címmel 2013 májusában Budapesten megrendezésre kerülő tudományos ülésszak, melyen 7 ország 17 ismert kutatója vesz részt. Tudományos munkásságának numerikus dimenzióit 3 magyar és egy 1 angol nyelvű monográfia, 4 latin és olasz nyelvű forráskiadvány, valamint 7 szerkesztett kötet jelzi, utóbbiakból 2 teljesen, 1 részben idegen nyelven látott napvilágot. A tudományos közlemények száma 99. Közülük 18 idegen nyelvű, és többek között olyan rangos szakmai folyóiratokban, évkönyvekben jelentek meg, mint például az Archivum Historiae Pontificiae, Quellen und Forschungen aus Italienischen Archiven und Bibliotheken, Römische Quartalschrift für Christliche Altertumskunde und Kirchengeschichte, Römische Historische Mitteilungen, Dall’Archivio Segreto Vaticano. Miscellanea di testi, saggi e inventari, Miscellanea Bibliothecae Apostolicae Vaticanae. Emellett 3 felsőoktatási jegyzetet állított össze. Konferencia részvételei, tudományos előadásai száma összesen 30. Nemzetközi konferencia szerepléseinek színterei Róma, Bécs, Budapest, Piliscsaba mellett Madrid és Prága, valamint Kolozsvár, ahol 2011-ben a VII. Hungarológiai Kongresszus egyik történész-paneljének szervezésével bízták meg. Ugyancsak felkérésre szervezett 2007-ben és 2010 folyamán nemzetközi egyháztörténeti szimpóziumokat Esztergomban. A szakmai együttműködő partnerek a Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel, illetve Internationale Gesellschaft für Konziliengeschichtsforschung voltak. Tudományos kutatásait a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Tudományos Alapprogramok mellett több ízben az Österreichische Akademische Austauschdienst és a Magyar Ösztöndíjbizottság olasz államközi ösztöndíja, valamint az Állami Eötvös Ösztöndíj támogatta.
3
TÉMAVEZETETT SZAKDOLGOZATOK (2002–2012)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
Antal Beatrix: Az Esztergomi Főegyházmegye állapota Kollonich Lipót érseksége kezdetén (1695) (Kánoni kivizsgálási jegyzőkönyve alapján)1 Körösényi Kata: Csáky Miklós esztergomi érsek kánoni kivizsgálási jegyzőkönyve a vatikáni levéltárban Varga Attila: A gödöllői premontrei rend története az alapítástól a feloszlatásáig (1924-1950) Bobák Szabolcs: Scitovszky János kánoni kivizsgálási jegyzőkönyve a Vatikáni Levéltárban Nyikus Norbert: A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspöksége kezdetén (1777) (Kánoni kivizsgálási jegyzőkönyvének tükrében)2 Nándori Barbara: A katolikus autonómia történetéhez. A II. autonómia-kongresszus 9-es albizottságának működése és az erre tett püspöki észrevételek (1898)3 Németh-Varga Dóra: A katolikus autonómiai- mozgalom a kiegyezéstől az első autonómiai kongresszusig tartó időszakban Fodor Zsuzsanna: Magyar hercegprímás az Egyesült Államokban: Csernoch János Magyarország képviseletében a chicagói Eucharisztikus Világkongresszuson Marosvári Tamás: Napóleon és VII. Piusz konfliktusa (egy korabeli kézirat alapján) Baghy Piroska: Il giacobinismo nello Stato Pontficio (Bologna, 1796-1799) Tóth Krisztina: A Szombathelyi egyházmegye Grősz József kormányzása alatt a püspöki körlevelek alapján4 Tüke László: A pusztaszabolcsi római katolikus egyházközség története5 Dobronyi Melinda: „Ha áldozat kell, itt vagyok! Rajtam végy be mindent!”-Salkaházi Sára és írói munkássága Bolf Barbara (BA): A nagykanizsai Piarista Gimnázium és rendház államosítása 1948-19506 Daróczi Annamária (BA) A bajai Leánykollégium története (1945-1989) Ilka András (BA): A komlói plébánia története a XX. század második felében Jakab Emese (BA): A Keresztény Jótékony Nőegylet története az első tíz évében (1887-1897) Tősér Gergő (BA): A jászárokszállási római katolikus plébánia története Zámbó Emese (BA): A szalvatoriánus szerzetesrend Magyarországon Polgár Erzsébet Veronika: Pillanatképek a gönyűi templom és plébánia 20. századi történetéből Szűcs Adrienn: A bécsi Augustineum és annak Magyarországi hallgatói, 1816-1918. Nagy Nóra: Wekerle Sándor 1892-1894 Jenőffy Zsuzsanna (BA): Eugenio Pacelli bíboros pápai legációja az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszuson7
1
Megjelent: Az esztergomi főegyházmegye állapota Kollonich Lipót érseksége kezdetén, 1695 (Kánoni kivizsgálási jegyzıkönyve alapján), Egyháztörténeti Szemle, 2005/1, 48–61. Vö. http://www.unimiskolc.hu/~egyhtort/cikkek/antalbeatrix.htm. 2 Megjelent: A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén, 1777, Egyháztörténeti Szemle, 2006/1, 110–125. Vö. http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/nyikus.htm. 3 Megjelent: A katolikus autonómia történetéhez. A II. autonómia-kongresszus 9-es albizottságának működése és az erre tett püspöki észrevételek (1898), Magyar Sion 46 (ú.f. 4) (2010) 2, 201-232. Vö. http://epa.oszk.hu/01300/01397/00008/pdf/MSion_2010_2_201-232.pdf 4 Részlegesen közölve: Grősz József oktatáspolitikája a szombathelyi egyházmegyében, Politika, egyház, mindennapok (Modern Minerva Könyvek 2), Budapest 2010. 5 Megjelent önálló kiadványként: „Vivos Voco… , Hívom az élőket…” . A pusztaszabolcsi római katolikus egyházközség története (Pusztaszabolcs anno/3), Pusztaszabolcs 2010 (96 p.). 6 Megjelent: A Nagykanizsai Piarista Gimnázium és Rendház államosítása, 1948-1950, Egyháztörténeti Szemle 11 (2010) 2. sz. Vö. http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/tartalom26.htm 4
24. Hernády Eszter (BA): A Vinculum Caritatis közösség elleni 1955-ös per 25. Király Krisztián: A bécsi udvar ünnepségei mint az abszolutisztikus uralkodói hatalom kifejezőeszközei I. Lipót korában (2010) 26. Dér Tamara: A trienti zsinat reformhatározatainak megvalósulása Dél-Olaszországban 27. Kluka Borbála Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás és a Római Kúria 28. Kovács Mihály István: Az Olasz Légió és tagjai az 1848/49-es magyar szabadságharcban8 29. Nádasi Richárd (BA): Egy magyar püspök az Amerikai Egyesült Államokban.Shvoy Lajos 1937-es amerikai látogatása és annak jelentősége9 30. Sági György (BA): ,A Kalocsa-bácsi Főegyházmegye helyzete és Grősz József érsek tevékenysége 1944-1946”10 31. Sümeghy Kata (BA): „Vadócba rózsát oltani”. Punk M. Gemma, ciszterci apátnő életútja 32. Gerencsér Ágnes: A fekete agár, a megnyargalt tehén és a nyavalyások. Az 1735/36-os máramarosszigeti boszorkányper 33. Jancsó Árpád: Prohászka Ottokár Index-ügye a korabeli magyar sajtóban11 34. Molnár-Holmann Diana: „Isten Áldja a tisztes ipart!” A Balassagyarmati Katolikus Legényegylet története (1897–1945) 35. Koszotlányi Tímea (BA): Az alagi Szent Imre plébánia története 36. Vizdák Kamilla (BA): Révész István tábori püspök, mint Dunakeszi plébánosa 37. Benyhe Bernát: BOKOR – ÁLLAM – EGYHÁZA Bulányi György-féle Bokor közösség, a kommunista pártállamhoz és a magyar katolikus hierarchia
7
OTDK 2011 (Eger), Történettudomány, részvétel. OTDK 2011 (Eger), Történettudomány, 19. századi magyar történelem/I, 2. helyezés (olasz szakról benyújtva) 9 Kibővítve megjelent: Shvoy Lajos székesfehérvári püspök amerikai útja, 1937. Válogatott források (Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 4), Székesfehérvár 2013 [DVD-ROM]. 10 Publikálása (részlegesen): Grősz József Emlékkonferencia, Kalocsa, 2011. október 3. (konferenciakötet is). 11 Publikálása folyamatban. 8
5
TUDOMÁNYOS ELŐADÁSOK (1995–2012)
1. Egy meghiúsult magyar bíborosság a XVII. században. Adalék a magyar királyi főkegyúri jog történetéhez, „Ministerio” Egyháztörténeti Konferencia, Esztergom 1995. május 25. (Rendezte: a Prímási Levéltár, Komárom– Esztergom Megye Közgyűlése, Esztergom Város Önkormányzata.) 2. Pázmány és a Titkos Tanács, Pázmány Péter és kora konferencia, Piliscsaba 1998. május 23. (Rendezte: a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-Kutató Osztálya és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel közösen.) 3. A magyar egyház római hírforrásai a 17. században. Információháztartás a kora újkorban „műhelykonferencia”. Budapest (OSZK), 1999. december 9. (Rendezte: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Információtörténelem Műhelykurzusa és az Információ- és Természettudományi Kar Információtörténelem Kabinetje.) 4. Magyar szentek liturgikus tisztelete és a római Sacra Rituum Congregatio a korai újkorban. Szentjeink és nagyjaink Európa kereszténységéért. Konferencia a Hungariae Christianae Millennium vatikáni kiállítás előkészítésre, Budapest, Seminarium Centrale, 2000. május 4. (Rendezte: a Vatikáni Kiállítást Előkészítő Bizottság, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Esztergomi–Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottsága.) 5. A prágai nunciatúra vizsgálata 1616-ban az esztergomi főegyházmegye állapotáról és az új főpásztor személyéről (Pázmány Péter processus informativusa az Aldobrandini hercegek frascati levéltárában), Mater et magistra. Egyháztörténeti Konferencia, Esztergom 2000. május 24. (Rendezte: a Prímási Levéltár, Komárom– Esztergom Megye Közgyűlése, Esztergom Város Önkormányzata.) 6. A királyságbeli és hódoltsági katolikus felekezet-szerveződés problémái egy római ad limina jelentés alapján (1630/1640), Mezőváros, reformáció és irodalom (16–18. század). Tudományos Konferencia, Nagykőrös 2001. június 2. (Rendezte: a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-Kutató Osztálya, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának Régi Magyar Irodalmi Tanszéke az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel közösen, illetve a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara [Nagykőrös].) 7. Megnyitóbeszéd, Althan emlékkonferencia, Vác, 2004. szeptember 17. (Rendezte: A Váci Egyházmegyei Levéltár és Könyvtár). 8. Katolicizmus és protestantizmus a kora újkori Magyarországon, Magyar Történelmi Társulat: Műhelybeszélgetések, Budapest MTA, 2005. november 16. (Bitskey Istvánnal közösen) 9. Carrier and Loyality. The Alumns of Augustineum form Hungary, Kirchliche Elite-Bildung im Donau-AlpenAdria-Raum. Das Priesterkolleg St. Augustin („Frintaneum” in Wien 1816 bis 1918. ) Internationales Symposium 23–26 Nov. 2006. Universität Wien. Katholisch-Theologische Fakultät [Elise-Richter-Sal, Hauptgebäude der Univ. Wien]. 10. A nagyszombati alapítás egyházpolitikai hátteréről, Egyetemalapítási törekvések Kelet-Közép-Európában a 16-17. században, Egyetemtörténeti konferencia, SZAB Filozófiai és Történettudományi Szakbizottsága, Szeged, 2007. május 2. 11. A vatikáni magyar kutatások bibliográfiája – lehetőség és feladat, Bibliográfiai műhelymunkák a PPKE Bölcsészettudományi Karán. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciójának konferenciája, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, 2007. május 25. 12. Il Papato e il Regno d´Ungheria tra riforma Tridentina e guerre Turche, Gli archivi della Santa Sede e l´Ungheria nell´età moderna. Convegno scientifico, Accademia d´Ungheria (Palazzo Falconieri, Roma), 12 giugno 2007 (Organizzatori: Università della Tuscia (Dipartimento di Scienze Umane), Università Cattolica Péter Pázmány (Istituto delle Ricerche per la Storia della Chiesa), Istituto Storico „Fraknói” presso l’Accademia d´Ungheria in Roma) 13. Az újonnan megnyitott vatikáni diplomáciai fondok, Scriptorium-előadások, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, 2007. szeptember 25. 6
14. Workshop I. „Biogrammatische Lexika über die Absolventen des Frintaneums auf die Regionen Böhmen und Mähren, das Königreich Ungarn sowie Galizien und Krakau”, (Universität Wien. Katholisch-Theologische Fakultät) Wien, Churhaus der Pfarre St. Stephan, Freitag 1. Februar 2008 (Perspektiven der ungarischen Forschung) 15. Workshop II. „Biogrammatische Lexika über die Absolventen des Frintaneums auf die Regionen Ungarn und Siebenbürgen”, Universität Wien. Katholisch-Theologische Fakultät, Péter Pázmány Katholische Universität, Kirchengeschichtliches Forschungsinstitut, Gran, Erzbischöfliches Archiv, 13 Juni 2008 (Möglichkeiten der ungarischen Forschung). 16. Archeologia paleocristiana e archeologi in Ungheria (Ungarn/Vortrag) Autorenkonferenz zur Prosopographie für Christliche Archäologie, vom 19. bis 21. Febr. 2009 am deutschen Priesterkolleg am Campo Santo im Vatikan (Organisiert von Collegio Teutonico und Görres Geselschaft) (19. Febr.) 17. Egyházi latinitás a 17. századi Magyarországon (Néhány adat és szempont), „Was ich bin, und was ich habe, dank’ ich dir, mein Collegium”. Konferencia Borzsák István emlékére. Eötvös József Collegium, 2009. április 20–25. (ápr. 22.) 18. Az Apostoli Kamara magyar vonatkozású középkori forrásai, Egyházi műveltség a régi Magyarországon. Tudomány konferencia a Pécsi Egyházmegye ezredik és Janus Pannonius püspökké választásának ötszázötvenedik évfordulóján, Pécs 2009, június 3–7. (jún. 5.) (Rendezte: a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-Kutató Osztálya a Pécsi Püspökséggel és a egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel közösen) 19. Workshop „Projekt Bischofslexikon der Habsburgermonarchie” (1804–1918)” (Universität Wien KatholischTheologische Fakultät – Collegio Teutonico, Görres Geselschaft) (Perspektiven und Möglichkeiten der ungarischen Forschung), Wien, Katholisch-Theologische Fakultät, 3-4 Juli 2009. 20. I Cardinali degli Asburgo e Urbano VIII (1632–1634), La dinastia de los Austria: Las relaciones entre la Monarquía Católica y el Imperio, Congreso Internacional, Madrid, 2–4 de diciembre de 2009, Facultade de Filosofía y Letras de la Universidad Autonoma de Madrid, Istituto Universitario de la UAM „La Corte en Europa”; Fundación Lázaro Galdiano (2 dec.). 21. Hargittay Emil: Filológia, eszmetörténet és retorika Pázmány Péter életművében (Historia Litteraria 25), Budapest 2009. MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, Budapest, 2010. március 17. (Szakkönyv tudományos bemutatása) 22. Pázmány a jezsuita érsek, Pázmány hatása a bölcsészet- és társadalomtudományokra. Tudományos szimpózium az egyetem alapításának 375. évfordulójára, Piliscsaba, 2010. április 14. (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar) 23. Forgách Zsigmond katolizálása, 1604. aug. 14–16., avagy egy misszilis (irodalom)történeti forrásértéke, „Szolgálatomat írom kegyelmednek. Misszilis és fiktív levelek; naplók, emlékkönyvek, dedikációk és alkalmi feljegyzések a régi magyar irodalomban.” Tudományos konferencia, Körmend, 2010. május 26–29, MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, (és a tudományegyetemek régi magyar irodalmi tanszékei). 24. Hogyan maradt Pázmány jezsuita mint érsek? MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, vitaülés, 2011. március 23. 25. A vatikáni magyar kutatások lehetőségei és feladatai. Levéltári szakmai nap, Országos Katolikus Gyűjteményi Központ, Budapest, 2011. április 12. 26. Pázmány és a Bethlenek, VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, Kolozsvár, 2011. augusztus 21–27. Szekció: Történelem, politika és közvéleményformálás a kora újkorban, augusztus 22–23 (augusztus 23.) 27. La Santa Sede e l’Ungheria durante il pontificato di Innocenzo XI, INNOCENZO XI ODESCALCHI (1611–1689) nel quarto centenario della nascita convegno internazionale, Roma 23–25 febbraio 2012 (Istituto della Enciclopedia Italian; Istituto Storico Austriaco a Roma; Accademia d’Ungheria in Roma) (24. febr.) 28. Problems and possibilities of Catholic Confessionalisation in Upper-Hungary around 1640, Kirche als Kuturträger. Die Rolle der Kirchen im Kulturtransfer des mittleren und östlichen Europa. Wissenschaftliches Kolloquium, Piliscsaba, 2012. május 10–11. Abteilung für Geschichte der Frühen Neuzeit, Institut für Geschichtswissenschaft an der Rheinischen Friedrich-Wilhelms-Universität (Bonn), Péter Pázmány Katholische Universität, Institut für Geschichte (máj. 10.) 29. Eszterházy Károly és a Szentszék, Konferencia Eszterházy Károly Egerbe érkezésének 250. évfordulója emlékezetére 2012. október 25–26. (Eszterházy Károly Főiskola; Egri Főegyházmegye; Heves Megyei Kormányhivatal) (okt. 25.) 7
30. Az 1648. évi nemzeti zsinat. Válság és leszámolás a hierarchia soraiban?, Katolikus zsinatok és nagygyűlések Magyarországon a 16-20. században, Pécs, 2012. december 6–7. (Pécsi Hittudományi Főiskola) (dec. 6.)
8
RECENZIÓK, ISMERTETÉSEK
a) Saját könyvekről A barokk pápaság (1600–1700) JAKAB ATTILA, Egyházfórum 20 (n.s. 6) (2005) 5. sz. VARGA SZABOLCS, Vigilia 71 (2006) 3, 235–237. GÁRDONYI MÁTÉ, Századok 140 (2006) 4, 1066–1067. VÉGHSEŐ TAMÁS, Athanasia 23 (2006) 246–248. VÉGHSEŐ TAMÁS, Athanasia 23 (2006) 255–256 (olasz nyelven). + FÖLDESI MARGIT, Magyar Nemzet, 2006. január 7-ei sz. (Melléklet, Könyvesház) FRIVALDSZKY FRIGYES, Új Ember, 2004. október 9-ei sz. (Könyvespolcra) CVH I/1exc. (Magyar történeti kutatások a Vatikánban…) ANTAL BEATRIX, Aetas 21 (2006), 4, 203–205. + FÁY ZOLTÁN, Magyar Nemzet, 2005. május 28-ai sz. (Melléklet, Könyvesház) CVH I/3 (Purpura Pannonica…) VÉGHSEŐ TAMÁS, Századok 140 (2006) 4, 1067–1070. JAKAB ATTILA, Revue d’historie ecclésiastique 103 (2008) 1, 324–325. + SZ. P.: Új Ember, 62 (2006), 18. sz. (április 30) (Könyvespolcra)
b) Szerkesztett könyvekről CVH I/1 (Artner Edgár, Magyarország, mint a nyugati keresztény művelődés…) NAGY PIROSKA, Budapesti Könyvszemle 19 (2007) 1, 75–78. JAKAB ATTILA, Revue d’historie ecclésiastique 103 (2008) 1, 303. CVH I/4 (Gli archivi della Santa Sede ed il Regno d’Ungheria…) IGOR SALMIČ, Archivum Historiae Pontificiae 46 (2008) 445–452. JAKAB ATTILA, Revue d’historie ecclésiastique 104 (2009) 3–4, 948–950. TÓTH KRISZTINA, Századok 144 (2012) 4, 1001–1003. ROTRAUT BECKER, Quellen und Forschungen aus Italienischen Archiven und Bibliotheken 92 (2012) 724–725.* CVH II/3 (Galla Ferenc: Pápai kinevezések, megbízások és felhatalmazások…) KISVARGA GÁBOR, Egyháztörténeti Szemle 13 (2012) 1, 101–102.
c) Sorozatszerkesztett könyvekről CVH I/2 (Galla Ferenc, Ferences misszionáriusok…) TÓTH ISTVÁN GYÖRGY, Századok 139 (2005) 484–487. BITSKEY ISTVÁN, Egyháztörténeti Szemle 6 (2005) 2, 176–181. JAKAB ATTILA, Revue d’historie ecclésiastique 103 (2008) 1, 325–326. CVH II/1 (The Register of a Convent Controversy…) 9
R.J.W. EVANS, Journal of Ecclesiastical History 59 (2008) 138–139. JAKAB ATTILA, Revue d’historie ecclésiastique 103 (2008) 1, 315–316. CSEPREGI ZOLTÁN, Budapesti Könyvszemle 18 (2006) 2, 162–190, ad cont. CVH II/2 („Catholice Reformare”. Ágoston Benkovich missionario apostolico…) JAKAB ATTILA, Revue d’historie ecclésiastique 104 (2009) 3–4, 982–983. ROSONCZY-KOVÁCS MIHÁLY, A trienti megújulás püspöke a magyar végeken, Aetas 24 (2009) 4, 228–230.
10
