Tudományos munkák jegyzéke Könyvrészletek: 1. Borsy Z − Félegyházi E. − Lóki J. (1988): A Bodrogköz természetföldrajzi viszonyai Ember - Táj - Mezőgazdaság BODROGKÖZ Miskolc pp.1-93. 2. Lóki J. (1994): A Duna-Tisza közi hátság tájértékelése, különös tekintettel a vízháztartási viszonyokra. A Nagyalföld Alapítvány Kötetei 3. A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái Békéscsaba pp.67-77. 3. Lóki J. (1997): Az Alföld általános képe. A dunai Alföld. A tiszai Alföld. in: Pannon Enciklopédia Magyarország földje. Szerk.: Karátson Dávid Budapest. Kertek 2000. pp.296-301. 4. Lóki J. (2000): Újfehértó természetföldrajzi képe. Újfehértó története. Újfehértó. Szerk.: Buczkó József. pp. 13-43. 5. Lóki J. (2002): Az Alföld általános képe. A dunai Alföld. A tiszai Alföld. In: Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Szerk.: Karátson Dávid Budapest. Magyar Könyvklub. pp.318-323. 6. Lóki J. (2002): Hajdú – Bihar megye felszínének kialakulása. In: Magyarország Honfoglaláskori és Koraárpádkori sírleletei III. Hajdú-Bihar megye 10. – 11. Századi sírleletei M. Nepper Ibolya. Sorozatszerkezstők: Kovács L. – Révész L. Budapest pp. 9 – 27. 7. Lóki J. (2003): A folyó őstörténete, a mai Tisza lialakulása az Alföldön. In.: A Tisza és vízrendszere Szerk.: Teplán I. I. kötet pp.. 29-41. 8. Lóki J. (2006): A szántóföldi mővelés és a kertgazdálkodás geomorfológiája. In. Antropogén geomorfológia. Szerk.: Szabó J. – Dávid L. Debreceni Egyetem pp. 64-78. 9. J. Szabó – J. Lóki – Cs. Tóth – G. Szabó (2008): Natural hazards in Hungary. Dimensions and trends in Hungarian geography. Studies in Geography in Hungary 33, Geographical Research Inst. HAS, Eds.: Á. Kertész and Z. Kovács Budapest pp. 55-68. 10. Lóki J. − Félegyházi E. (2008): A Bodrogköz geológiai képződményei. A Bodrogköz kialakulása és mai felszíne. In.: Bodrogköz Szerk.: Tuba Z. – Frisnyák S. Gödöllő – Sárospatak. pp. 87-125. 11. Lóki J. (2010): Az Alföld általános képe. A dunai Alföld. A tiszai Alföld. In: Magyarország földje. Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Szerk.: Karátson Dávid Budapest. Urbis Kiadó. pp.318-323. 12. Lóki J. (2010): Impacts of Various Human Activities ont he Landscape. Agriculture: Crop Cultivation and Horticulture. Editors: J. Szabó-L. Dávid- D. Lóczy Springer Dordrecht Heidelberg London New York pp. 55-69. 13. Lóki J. (2010): Nyíregyháza természetföldrajzi képe. in.: Nyíregyháza története I. Nyíregyháza Szerk.:Németh Péter pp. 11-43.
Tanulmány szerkesztett könyvben: 1. Lóki J. (1990): A Duna-Tisza közi hátság tájértékelése, különös tekintettel a vízháztartási viszonyokra. In.: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodása Szeged Szerk.: Pálfai I. AlsóTiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság pp. 112-133. 2. Borsy Z. − Lóki J. (1992): A talajt károsító hatások vizsgálata. Deflációs károsodások. Alföld tanulmánykötet Budapest pp.1-32. 3. Lóki J. (1995): A szél és a csapadék hatása az alföldi talajok deflációjára in:Berényi Dénes Emlékkönyv pp.211-223. 4. Lóki J. (1994): Debrecen természeti erőforrásaival való gazdálkodás in:Debrecen megyei jogú város önkormányzatának 1990-1994.évi tevékenysége pp. 35-49.
1
5. Lóki J. (1994): Debrecen természeti erőforrásaival való gazdálkodás jövője. in: Debrecen fejlesztési elképzelései pp.27-35. 6. Lóki J. (1994): A környezetvédelem jövője Debrecenben in: Debrecen fejlesztési elképzelései pp.133-143. 7. Lóki J. (1997): Debreceni szennyvíztisztító- és szeméttelep környezetállapotfeltáró vizsgálata. In: Orosz G. T.: A Tócó-völgy környezeti állapota és természeti értékei. Debrecen. pp.233243. 8. Lóki J. (1998): Földes, Hajdúszovát Hajdú-Bihar megye kézikönyve Csiszér Bt.-CEBA Kiadó. pp. 645-649, pp. 668-671. 9. Szabó J. − Lóki J. − Félegyházi E.(1999): Újabb adatok a Hajdúhát geomorfológiájához. Emlékkönyv Rácz István 70. születésnapjára. Szerk.: Kovács Ágnes, Debrecen. KLTE Történelmi Intézet 1999. pp. 227-238. ISBN 963 472 339 x Megjelent a Multiplex Media - Debrecen University Press gondozásában 10. Lóki J. (2000): Alföldi talajok deflációérzékenységének vizsgálata szélcsatornában Az Alföld történeti földrajza Nyíregyháza Szerk.: Frisnyák Sándor pp. 111-119. 11. M. Nepper I. − Lóki J. − Rácz Z. (2000): Kutatások a „Hidközi vár” (Rákóczi vár) területén Pocsajban. In.: Erdély és Patak fejedelemasszonya Lórántffy Zsuzsanna I.-II. Tanulmányok születésének 400. évfordulójára Sárospatak Szerk.:Tamás E. pp. II. 43-63. 12. Lóki J. (2002): A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék gazdasági életének földrajzi alapjai – in.: Frisnyák S. (szerk): A Nyírség és a Felső-Tisza-vidék történeti földrajza Nyíregyháza pp. 23-40. 13. Lóki J. (2003): Adalékok az alföldi talajok deflációérzékenységéhez - szélcsatorna vizsgálatok alapján – Emlékkötet Dr Nyíri László 70 éves születésnapjára pp. 157-163. 14. Lóki J. (2003): Nyíregyháza gazdasági életének természetföldrajzi alapjai. In.: Nyíregyháza Előadások a város újratelepítésének 250. évfordulóján. Szerk.: Frisnyák S. pp.9-21. 15. Lóki J. (2004): A szélerózió elleni védekezés lehetőségei. Földtudományi tanulmányok. Tiszteletkötet Dr. Justyák János 75. születésnapjára. Szerk.: Tar K. Debrecen. pp. 105-115. 16. Lóki J. (2003): A növényzet szélerózió elleni védőhatásának vizsgálata szélcsatornában. Csorba, P. (szerk.) Környezetvédelmi mozaikok: tiszteletkötet Dr. Kerényi Attila 60. születésnapjára. pp. 291-306. 17. Szabó J. – Lóki J.– Szabó G. – Szabó Sz. – Konecsny K. (2004): A természetes folyóvízi felszínfejlődés geomorfológiai és ökológiai értékei felső-Tisza-vidéki mintaterületen. In: Táj és környezet – tiszteletkötet a 75 éves Marosi Sándornak. Szerk.: Dövényi Z. – Schweitzer F. Budapest. pp. 65-77. 18. Szabó József – Lóki József – Szabó Gergely – Szabó Szilárd – Konecsny Károly (2004): GIS alapú geomorfológiai szempontú értékelés a Felső–Tisza vidéken, in Füleky Gy. szerk. A táj változási a Kárpát-medencében – Víz a tájban, Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány, Gödöllő, pp. 69-72. 19. Lóki J. – Szabó J. (2006): Újabb adatok a Nyírség – Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez Földrajz. Tiszteletkötet Hahn György 70. születésnapjára. A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 69. kötet Miskolci egeyetemi Kiadó. pp.101-115. 20. Félegyházy E – Lóki J. (2006): A lepelhomok vizsgálata a nyírségperemi területeken Táj, környezet és társadalom. Landscape, Environment and Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged pp.191-203. 21. Lóki J. – Szabó J. – Szabó G. (2006): Correlating the utilization of maps constructed with different method and in different scale for analysing topography. Térképtudományi Tanulmányok. Studia Cartologica 13. Térkép – Tudomány Tanulmányok Klinghammer István professzor 65. születésnapja tiszteletére. ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék pp.259-267.
2
22. Lóki J. (2007): A szélprofilok változása a különböző fizikai talajok felett – szélcsatorna kísérletek alapján. Kedvező széllel Kunhegyestől Debrecenig Tiszteletkötet Dr. Tar Károly 60. születésnapjára. Szerk.:Tóth Tamás és Bíróné Kircsi Andrea Debrecen pp.191-199. 23. Lóki J. – Félegyházi E. (2007): Felszíni változások a Bodrogközben. Peja Győző emlékkönyv Szerk.: Frisnyák S. – Gál A. Nyíregyháza – Szerencs pp. 117-137. 24. Lóki J. (2007): Vízhiány a két legnagyobb folyónk között. TANÁR ÚRNAK TISZTELETTEL! 56 tanulmány Dr. Korompai Gábor 70. születésnapjára. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó pp. 21-29. 25. Lóki J. (2008): A hazai széleróziós kutatások eredményei. Geographia generalis et specialis. Debrecen. pp. 93-99. 26. J. Szabó – J. Lóki – Cs. Tóth – G. Szabó (2008): Natural hazards in Hungary. Dimensions and trend sin Hungarian geography. Studies in Geography in Hungary 33, Geographical Research Inst. HAS, Eds.: Á. Kertész and Z. Kovács Budapest pp. 55-68. 27. Lóki J. – Demeter G. – Négyesi G. – Vass R. – Molnár M. (2008): Holocén korú homokmozgások a Nyírségben. Tanulmányok a geológia tárgyköréből. Dr. Kozák Miklós tiszteletére. Debrecen. pp. 111-123. 28. Lóki J. – Vass R. (2008): Homokszigetek a Beregi-síkságon. Tanulmánykötet Dr. Göőz Lajos professzor 80. születésnapjára. Nyíregyháza. pp. 155-167. 29. Lóki J. (2008): Eolikus folyamatok vizsgálata Magyarországon. Földrajzi Tanulmányok Vol.2. Recens geomorfológiai folyamatok sebessége Magyarországon. Szerk.: Kiss T.-Mezősi G. pp. 173-185. 30. Lóki J. (2009): Újabb adatok a nyírségi homokrétegekről. A Kárpát-medence környezetgazdálkodása. Tanulmánykötet. Szerk.: Frisnyák Sándor – Gál András Nyíregyháza-Szerencs. pp. 307-317. 31. Szabó J. − Lóki J. (2009): A szélerózió és a szárazság, mint természeti veszély mérete, és kapcsolatai Magyarországon. Tiszteletkötet Dr. Frisnyák Sándor professzor 75. születésnapjára. Szerk.: Dr. Gál András – Dr. Hanusz Árpád Nyíregyháza – Szerencs pp. 321-329. 32. Lóki, J. – Szabo, J. (2009): Size and relation of wind erosion and drought as natural. Ekosystemy piaszczyste i czlowiek. Widzial Nauk o Ziemi Uniwersytetu Slaskiego Sosnowiec pp. 135-142. 33. Lóki, J. (2010): Az Alföld. In.: Földrajzi szemelvények határok nélkül. Főszerk.: Mezei István MTA RKK Pécs ISBN 978-963-9899-30-8 CD melléklettel. pp. 31-48 34. Lóki, J. (2010): Alföld. In.:Geografické poznatky bez hraníc. vyber z mad’arskych a slovenskych príspevkov z fyzickej a humánnej geografie. Hlavny editor:Dusan Barabas Universita Pavla Jozefa Safáriká v Kosicicach ISBN 978-80-7097-810-8 pp. 23-27. 35. Lóki J. (2010):Lepelhomok vizsgálatok a Nyírség és a Hajdúhát határán. In.:Interdiszciplinaritás a természet és társadalomtudományokban. pp. 219-217. 36. Lóki, J. – Szabo, J. (2011): A Debreceni Nagyerdő állapotváltozásának vizsgálata távérzékeléssel. Geográfiai folyamatok térben és időben. Szerk.: Kókai S. Nyíregyháza 2011 pp.309321. 37. Szabó J. − Kozma K. – Lóki J. (2011): Újabb adalékok a Hernád partfejlődéséhez. A magyarországi Hernád-völgy. Földrajzi tanulmányok.Szerk.:Frisnyák S. – Gál A. NyíregyházaSzerencs pp. 21-43. Tanulmányok: Lektorált külföldi tanulmány: 1. Borsy Z. − Félszerfalvi J. − Lóki J.(1984): Electron Microscopic Investigations of Sand Material in the Core Drillings in the Great Hungarian Plain Geo Journal pp.185-195.
3
2. Borsy, Z. − Lóki, J. (1994): Nowe dane dotyczace wieku piasków eolicznych w pólnocnowschodniej czesci wielkiej niziny wegierskiej. Vistulansko-Holocenskie zjaviska I procesy eoliczne(wybrane zagadnienia) Stowarzyszenie Geomorfologów Polskich pp.25-31. 3. Szabó, J − Lóki, J. (1996): Studia nad podatnoscia gleb na deflacje na podstawie eksperymentów w tunelu aerodynamicznym Wspólczesne oraz kopalne zjawiska I formy eoliczne, Wybrane zagadnienia. Red. T. Szczypek, J.M. Waga. WNoZ US, PK CKKRW, SGP, Sosnowiec pp.127-137. 4. Tar, K − Lóki, J. (1996): The mathematical model of shading buildings The International Journal of Ambient Energy Volume 17 pp. 5. Lóki, J. − Szabó, J. (1997): Neuere Windkanaluntersuchungen der Deflationssensibilität von Böden des Ungarischen Tieflandes Z. Geomorph. Berlin-Stuttgart pp. 145-159. 6. Tar, K. − Makra, L. − Lóki, J. (1998): A mathematical model of shading rows of plants. International Journal of Ambient Energy, Volume 19, Number 2. Pp. 69-74. 7. Lóki, J. − Szabó, J. (1998): Wind tunel studies on deflation sensitivity of lowland soils in Hungary. Proceedings of the International Workshop on Technical aspects and use of wind tunels for winderosion control Combined effect of wind and water on erosion processes Edited by Donald Gabriels and Wim M. Cornelis. I.C.E. Special Report No. 1998/1, International Centre for Eremology, University of Ghent, Belgium. pp. 33-43. 8. Lóki, J. (2000) : The study of wind erosion on different soil by wind tunnel. Debrecen. In: Anthropogenic aspects of landscape transformations 1. Proceeding of Hungarian-Polish Symposium. Edited by J. Lóki & J. Szabó. pp. 37-44. 9. Lóki, J. (2000): The development of the Hungarian blown-sand areas and the main periods of the formation of blown-sand (Rozwój piasków przewianych na Wegrzech oraz glówne etapy ich formowania) Aeolian processes in different landscape zones University of Silesia Faculty of Earth Sciences (Sosnowietz) pp.163-179. 10. Lóki, J. (2001): Podatnosc róznych typów genetycznych gleb na deflacje (Mathematical of the erodability of the genetic soils; Dinamiczne Aspekty Geomorfologii Eolicznej (Sosnowietz) pp. 18-30. 11. Lóki J. (2001): Protection against wind erosion in Hungary. European Conference on Wind Erosion on Agricultural Land. London – Thetford pp. 35-45. 12. Lóki, J. (2001): The methods of protection against wind erosion. Funkcionowanie Geoekosystemów W Zróznicowanych Warunkach Morfoklimatycznych – Monitoring, Orchrona, Edukacja Andrzej Karczewski, Zbigniew Zwolinski (red.) Stowarzyszenie Geomorfologów Polskich, Poznan 2001. pp. 305-318. 13. Lóki, J. (2002): The settlement of human life in the north-eastern part of The Great Plain. pp. 43-53. Anthropogenic aspects of landsscape transformations 2. University of Silesia Faculty of Earth Sciences - Sosnowiec 14. Szabó J. – Kiss T. – Lóki J.: Assessment of the natural environment of a city (Debrecen) on the Hungarian Plain relative to recreation. Revue Géographique de l’Est. Tome XLIII – No 1 – 2/Mars pp. 51-59. 15. Lóki, J. – Négyesi, G. (2004): Wind erosion protection effect of the vegetation – based on wind-tunnel experiments - In: Anthropogenic aspects of landscape transformations 3. Proceeding of Hungarian-Polish Symposium. Edited by J. Lóki & J. Szabó. pp. 61-71. 16. Lóki, J. (2004): Wind erosion surface formation in Hungary during the Holocene. Formy I Osady Eoliczene Stowarziszenie Geomorfologów Polskich Poznan. pp. 14-21. 17. J. Lóki et. al. (2005): Wind erodibility of cultivated soils in north-east Hungary. ELSEVIER Soil&Tillage Research 82. pp. 39-46. 18. J. Lóki (2005): Peculiarities and possible changes of wind erosion in Hungary as a consequence of the climate change. LANDSCAPES – NATURE AND MAN University of Debrecen, Lithuanian Institute of Geology and Geography Debrecen – Vilnius pp.101-110.
4
19. J. Lóki – G. Négyesi (2006): Wind erosion protection effect of shelter-belts in Hungary. Morfologiczne I sedimentologiczne skutki dzialalnosci wiatru. Stowarzyszenie Geomorfologów Polskich. Poznan. pp.40-47. 20. J. Lóki – G. Négyesi (2006): The effect of plot size on wind erosion. University of Silesia Faculty of Earth Sciences. Landscape Parks Group of the Silesian Voivodeship In: Anthropogenic aspects of landscape transformations 4. Proceeding of Hungarian-Polish Symposium. Edited by Oimahmad Rahmonov & Martyna A. Rzetala pp. 48-55. 21. J. Lóki – Cs. Cserháti (2006): The examining quartz grains of sedimentary rocks by scanning electron microscope. Annales Geographicae XXXIX(1) Institute of Geology & Geography Lithuanian Geographical Society Vilnius pp. 42-52. 22. J. Szabó – J. Lóki (2010): Parki Narodowe na obszarze Wegier. Acta Geographica Silesiana, 8. pp. 55-60. 23. J. Lóki (2011): Research of the land forming activity of wind and protection against wind erosion in Hungary. Riscuri si catastrofe. An X, vol.9, nr. 1/2011. Cluj-Napoka pp. 83-97. 24. J. Szabó – J. Lóki – R. Vass – G. Szabó (2011): Dilemmas in economic utilization, flood protection and ecological landscape protection in the Great Plain section of the water network of the Tisza. In: Advances in Environmental Research. Volume 21. Editor: Justin A. Daniels, pp. 237-267. ISBN 978-1-61470-007-4 ©2011 Nova Science Publishers, Inc. Lektorált hazai idegen nyelvű tanulmány: 1. Borsy, Z − Félszerfalvi, J. − Lóki, J. (1984): Electronmicroscopic investigation of the sand material from the loess exposure at Paks. Lithology and stratigraphy of loess and paleosols. INQUA XI.Congress Budapest 1984. pp. 71-86. 2. Borsy Z. − Csongor É. − Lóki J. − Szabó I.(1985): Recent results in the radiocarbon dating of wind-blown sand movements in Tisza-Bodrog Interfluve. (Újabb koradatok a bodrogközi furtóhomok mozgásának idejéhez.) Acta Geogr. Debrecina pp. 5-16. 3. Félegyházi, E. – Lóki, J. – Borsy, Z. (1992): New results of geomorphological and palynological researches in the middle part of the Danube-Tisza Interfluve Acta Geogr. Debrecina pp. 20 – 31. 4. Lóki, J. − Hertelendi, E. − Borsy, Z. (1994): New dating of blown sand movement in the Nyírség Acta Geographica Debrecina Debrecen pp.67-76. 5. Juhász, M. – Lóki, J. (2005): Changes of surface area of assimilating leaves. Asszimiláló levélfelületek változásának vizsgálata. Biomonitoring along the river Drava in Hungary, 20002004, Natura Somogyiensis 7. Kaposvár. pp. 19-25. Lektorált magyar nyelvű tanulmány: 1. Lóki J. (1979-1980): Belső-Somogy futóhomok területeinek kialakulása és formái. Acta Geographica Debrecina Debrecen 1981. pp. 81-111. 2. Borsy Z. − Csongor É. − Félegyházi E. − Lóki J. − Szabó I. (1981): A futóhomok mozgásának periódusai a radiocarbon-vizsgálatok tükrében Aranyosapáti határában. Szabolcs-Szatmári Szemle Nyíregyháza 1981 május XVI. évfolyam 2.szám pp. 45-50. 3. Borsy Z. − Félszerfalvi J. − Lóki J. (1981): A jánoshalmi MÁFI alapfúrás homoküledékeinek elektronmikroszkópos vizsgálata. Acta Geographica Debrecina Debrecen 1982 pp. 35-50. 4. Borsy Z. − Lóki J. (1982): Nyíregyháza geomorfológiája. Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis Tom. 9. Nyíregyháza pp. 5-19. 5. Lóki J. (1982): A talajvízszint ingadozásainak vizsgálata matematikai módszerekkel a FelsőTisza vidékén. Acta Geographica Debrecina Debrecen 1983. pp. 39-73. 6. Borsy Z. − Félszerfalvi J. − Lóki J. (1983): A komádi alapfúrás negyedidőszaki homokrétegeinek elektronmikroszkópos vizsgálata. Alföldi Tanulmányok VII.kötet Békéscsaba pp. 3158. 5
7. Borsy Z. − Félszerfalvi J. − Franyó F. − Lóki J. (1983): A Tótkomlós III./P.-jelű magfúrás homokrétegeinek elektronmikroszkópos vizsgálata. Acta Geographica Debrecina 1983. Debrecen pp. 47-63. 8. Lóki J. (1985): A februári nyírségi szélerózióról Szabolcs-Szatmári Szemle Nyíregyháza XX.évfolyam 9. Lóki J. (1985): A téli nyírségi szélerózióról Acta Academiae Paedagogicae Nyíregy-háziensis Tom. 10/H Nyíregyháza pp. 35-41. 10. Lóki J. (1988): A talajvízszint ingadozásának vizsgálata a Bodrogközben Borsodi MűszakiGazdasági Élet A MTESZ Borsod Megyei Szervezetének közleményei XXXIII.évf. 2.szám pp.5-13. 11. Sümegi P. − Lóki J. (1987-88): A lakiteleki téglagyári feltárás finomrétegtani elemzése. Acta Geographica Debrecina Debrecen pp. 157-167. 12. Csordás L. − Lóki J. (1989):A talajvízszint változásának vizsgálata a Nagykunságban és a Hajdúságban Alföldi Tanulmányok XIII.kötet Békéscsaba 1989. pp. 47-62. 13. Borsy Z. − Félegyházi E. − Hertelendi E. − Lóki J. − Sümegi P. (1989-90): A bócsai fúrás rétegsorának szedimentológiai, pollenanalitikai és malakofaunisztikai vizsgálata. Acta Geographica Debrecina Debrecen pp. 263-277. 14. Dikkeh, M − Lóki J. (1991):A szélerózió elleni védekezés módszerei. Gazdálkodás XXXV.évf. 7-8.szám pp.153-156. 15. Lóki J. − Sümegi P. (1991-92): A Háy-tanya melletti feltárás rétegsorának szedimentológiai és sztratigráfiai elemzése. Acta Geographica Debrecina Debrecen pp.65-75. 16. Sümegi P. − Lóki J. − Hertelendi E. − Szöőr Gy. (1992): A tiszaalpári magaspart rétegsorának szedimentológiai és sztratigráfiai elemzése. Alföldi Tanulmányok XIV.kötet Békéscsaba pp. 75-89. 17. Lóki J. − Sümegi P. − Hertelendi E. (1994): Az abonyi téglagyári feltárás rétegsorának szedimentológiai és sztratigráfiai elemzése. Acta Geographica Debrecina Debrecen pp.5166. 18. Lóki J. − Szabó J. (1995): A beépítettség vizsgálata Debrecen város területén légi-fényképek alapján. Földrajzi Közlemények CXIX.(XLIII.)kötet. 1.szám, pp.23-34. 19. Lóki J. − Sümegi P. − Félegyházi E. − Hertelendi E. (1995): A Kolon-tó fenékszintjébe mélyített fúrás rétegsorának szedimentológiai, pollenanalitikai és malako-faunisztikai elemzése. Acta Geographica Debrecina pp. 93-114. 20. Lóki J. − Szabó J. (1995): Debrecen űrfelvételeinek környezetvédelmi szempontú értékelése. Elfelejtett Oázis 1995/2 pp.5-10. 21. Lóki J. (2000): Land Development Desktop a földtudományokban. CADvilág 4. évf. 3. szám. pp. 10-15. 22. Lóki J. – Schweitzer F. (2001): Fiatal futóhomokmozgások kormeghatározási kérdései – Duna–Tisza közi régészeti feltárások tükrében – Acta Geographica Geologica et meteorologica Debrecina, Tomus XXXV. pp. 175-183. 23. Lóki J. – Négyesi G. (2003): A talajfelszíni kéreg képződése és hatása a szélerózióra. Acta Geographica Geologica et meteorologica Debrecina, Tomus XXXVI. pp. 55-64. 24. Lóki J. – Négyesi G. (2003): Adalékok a Nyírség talajainak erodálhatóságához. – Szélcsatorna vizsgálatok alapján. – Természettudományi Közlemények 3. Nyíregyházi Főiskola pp. 185195. 25. Lóki J. – Franyó F. (2003): A csongrádi 1200 m talpmélységű MÁFI alapfúrás homokrétegeinek elektronmikroszkópos vizsgálata. Acta Geographica Geologica et meteorologica Debrecina, Tomus XXXVI. pp. 7-20. 26. SZABÓ J.– LÓKI J.– SZABÓ G. – SZABÓ SZ. – KONECSNY K. (2004): GIS alapú geomorfológiai szempontú értékelés a Felsõ-Tisza vidéken, in Füleky Gy. szerk. A táj változási a Kárpátmedencében . Víz a tájban, Környezetkímélõ Agrokémiáért Alapítvány, Gödöllõ, pp. 69-72. 6
27. Lóki J. – Szabó J. (2006): Erdők és árkatasztrófák Kárpátalján. A Földgömb XXIV. évf. 2. szám, pp. 30-38. 28. Lóki J. (2007): Nyíregyháza természetföldrajzi képe. Szabocs-Szatmár-Beregi Szemle Nyíregyháza 2007/3. pp. 23-294 29. Szabó J. – Lóki J. – Tóth Cs. –Szabó G. (2007): Természeti veszélyek Magyarországon. Földrajzi Értesítő LVI. Évf. 1-2. füzet pp. 15-37. Hazai konferencia kiadványban megjelent tanulmány: 1. Lóki J. (1995): Széleróziós vizsgálatok a Duna-Tisza köze É-i felén. XIII. Vándorgyűlés Magyar Hidrológiai Társaság Baja I.kötet pp.191-202. 2. Lóki J. − Szabó J. (1997): Az alföldi talajok deflációérzékenységi vizsgálata szélcsatornában. Kompolt. Regionális Agrárkutatási és vidékfejlesztési workshop. pp.73-83. 3. Lóki J. (1999): Természeti és gazdasági változások hatásának kimutatása az Alföld északkeleti részén, különböző időpontú űrfelvételek interpretációjával. Informatika a felsőoktatásban ’99 Debrecen. Szerk.:Csirik J.- Herdon M. pp. I. 365-375. 4. Lóki J. (1999): A térinformatika oktatása a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Informatika a felsőoktatásban ’99 Debrecen. Szerk.:Csirik J.- Herdon M. pp. II. 861-867. 5. Lóki J. (2001): A hazai széleróziós kutatások matematikai összefüggései. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei 2001. CD kiadvány 6. Lóki J. – Szabó J. – Konecsny K. – Szabó G. – Szabó Sz. (2004): Az erdősültség és az árvizek kapcsolata a Felső-Tisza-vidékén II. Földrajzi Konferencia Szeged pp. 1102–1122. 7. Lóki J. (2006): Távérzékelési lehetőségek az erdőterületek változásának kimutatáséban, különös tekintettel a Felső-Tisza-Vidékre. II. Magyar Tájökológiai Konferencia. Az előadások és poszterek összefoglalói. Debrecen pp. 114. 8. Lóki J. (2006): Holocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken. III. Földrajzi Konferencia. Budapest Absztrakt kötet. pp. 144. 9. Lóki J. (2006): Holocén felszínváltozás a hazai futóhomok területeken. III. Földrajzi Konferencia. Budapest CD kiadvány. ISBN 963 9545 120 pp. 1–10. Fődíjas pályamű: 1. Lóki J. (2000): AutoCAD MAP 2000, CAD Overlay 2000 és Land Development Desktop R2. Országos Térinformatikai Fődíjas pályamű az Autodesk Ltd. által meghírdetett pályázaton. Debrecen. p. 89.
Értekezések: 1. Lóki J. (1974): Belső – Somogy természeti földrajza. Egyetemi doktori értekezés. Debrecen p. 117 + Melléklet 2. Lóki J. (1994): Mezőgazdaság-központú természetföldrajzi vizsgálatok a Duna-Tisza köze É-i felének példáján. Kandidátusi értekezés Debrecen p. 199. 3. Lóki J. (2003): A szélerózió mechanizmusa és magyarországi hatásai. MTA doktori értekezés Debrecen p. 265 + Mellékletek Térképalkotások: 1. Belső-Somogy geomorfológiai térképe M=1:100000 Debrecen 1981. 2. Az ősmagyarság vándorútja Falitérkép Nemzeti Múzeum Megjelent: Fodor István (szerk. 1996): A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Budapest p. 476. 7
3. A Kárpát-medence X-XI. századi magyar sírleletei. Falitérkép Nemzeti Múzeum Megjelent: Fodor István (szerk. -1996): A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. Budapest p. 477. 4. Kalandozó hadjáratok. (Falitérkép) Nemzeti Múzeum Budapest Megjelent: A honfoglaló magyarság. Fodor István (szerk. -1996): Kiállítási katalógus. Budapest p. 478. 5. Hajdú-Bihar megye régészeti lelőhelyei. Falitérkép és digitális térkép MapInfo formátumban. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága – Déri Múzeum – Debrecen 1998. 6. Polgár – Kenderföld régészeti lelőhely temetőtérképe – Kiállítási falitérkép. Megjelent: Hajdú Zs. (szerk. – 2001): A polgár környéki régészeti lelőhelyek Debrecen
Egyetemi jegyzetek: 1. Lóki J. – Szabó J. (1988): Csillagászati földrajzi gyakorlatok Tankönyvkiadó Budapest 1988. p.79. 2. Lóki J. (1996): Távérzékelés Egyetemi jegyzet KLTE TTK p.113. 3. Lóki J. (1998): GIS alapjai. Egyetemi jegyzet Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen. p.158. 4. Lóki J. (1999): Digitális tematikus térképészet Alcím: földrajz tanárszakos és geográfus hallgatók számára Kossuth Egyetemi Kiadó. p. 205. 5. Lóki J. (1999): Balaton és környéke. A Dunántúli középhegység. A Dunántúli dombság és a Mecsek-Villányi hegység. In: Térségi Túrizmus Fejlesztés IV. Modul 1. füzet. pp. 115-150. 6. Lóki J. (2001): A GIS és a távérzékelés környezetvédelmi alkalmazása 9. modul – Debrecen. Környezetvédelmi Referens-képzés Távoktatási tananyag Készült az EU támogatásával p. 154. 7. Lóki J. – Szabó J. (2004): A külső erők geomorfológiája Egyetemi jegyzet Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen. p.263. 8. Lóki J. (2006): A szántóföldi művelés és a kertgazdálkodás geomorfológiája. In. Antropogén geomorfológia. Szerk.: Szabó J. – Dávid L. Debreceni Egyetem pp. 64-78. 9. Lóki J. – Demeter G.(2009): Geomatematika Egyetemi jegyzet Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen. p.258.
Oktatási segédletek (jegyzetek): 1. Lóki J. (1993): A műholdas távérzékelés (Az űrfelvételek gyakorlati hasznosítása) Berettyóújfalu Önkormányzat Környezetvédelmi tanfolyam hallgatói számára. p. 36. 2. Szabó J. – Lóki J. (1995): Az űrfelvételek alkalmazása a geográfus hallgatók képzésében és a természeti földrajzi kutatásokban, Debrecen környéki mintaterületek alapján. Debrecen. p. 48. Földrajzi Tanszékek Könyvtára. 3. Lóki J. – Szabó J. (1998): Korszerű tematikus kartográfiai valamint légi- és űrfelvétel interpretáló módszerek alkalmazása a geográfus képzésben. Debrecen. p. 49. Földrajzi Tanszékek Könyvtára. 4. Lóki J. – Szabó J. (1998): A műholdas távérzékelés alkalmazásának lehetőségei a különböző (alföldi és dombsági) tájak természeti és társadalmi-gazdasági változásainak kimutatásában. Debrecen. p. 30. Földrajzi Tanszékek Könyvtára. 5. Lóki J. (2000): AutoCAD MAP 2000, CAD Overlay 2000, Land Development Desktop R2. Oktatási segédanyag területfejlesztő és tájvédő geográfus hallgatók számára. p. 89. 6. Lóki J. (2000): Térinformatikai alapfogalmak. Jegyzet a térinformatikus-képzés tanfolyam hallgatóinak DATE Továbbképző Központ p. 40.
7. Lóki J. (2001): Térinformatika környezetvédőknek. Jegyzet az EPCEM által szervezett tanfolyam hallgatóinak. p. 54. Megemlékezések: 8
1. Lóki J. (2001): Szabó József Professzor 60 éves. Acta Geographica Geologica et meteorologica Debrecina, Tomus XXXV. pp. 20-21. 2. Lóki J. (2005): Szabó József 65 éves. Földrajzi Közlemények. 3-4. szám pp. 222-223. 3. Lóki J. (2008): Borsy Zoltán Pedagógusok arcképcsarnoka pp. Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület Debrecen. pp. 44-46. 4. Lóki J. (2008): Kádár László Emlékkonferencia Földrajzi Közlemények 132. pp. 228-230. 5. Lóki J. (2009): Félegyházi Enikő 65 éves. Földrajzi Közlemények. 3. szám pp. 357. 6. Lóki J. (2009): Köszöntő Schweitzer Ferenc 70. születésnapjára. Az édesvízi mészkövektől a sivatagi kérgekig. Tanulmánykötet a 70 éves Schweitzer Ferenc tiszteletére Szerk.: Fábián Szabolcs Ákos- Kovács Péter pp. 30-31. 7. Lóki J. (2010):Emlékezés Kádár László geográfus professzorra Magyar Földrajzi Múzeum Földrajzi Múzeumi Tanulmányok. 18. szám pp. 110-111. 8. Lóki J. (2010):Szabó József 70 éves. Földrajzi Közlemények. 3-4. szám pp. 472-473.
Összesítő táblázat Megnevezés Könyvrészletek Tanulmány szerkesztett könyvben Lektorált külföldi tanulmány Lektorált hazai idegen nyelvű tanulmány Lektorált magyar nyelvű tanulmány Hazai konferencia kiadványban megjelent tanulmány Fődíjas pályamű Értekezések Térképalkotások Egyetemi jegyzetek Oktatási segédletek Megemlékezés Összesen
db 13 37 24 5 29 9 1 3 6 9 7 8 151
Független hivatkozások száma:290 Független hivatkozások Ssz.
Hivatkozások:
Tanulmányok: 1.
Lóki J. (1981): Belső-Somogy futóhomok területeinek kialakulása és formái.Acta Geographica Debrecina 1979-1980 Debrecen pp. 81-111.
1.
2. 3. 4.
Borsy, Z. (1986): Research in areas of blown sand. In: Physical geography and geomorphology in Hungary. Geographical Research Institute of Hungarian Academy of Sciences. Budapest. pp. 77–82. Borsy, Z. (1991): Blown sand territories in Hungary. Z. Geomorph. N.F. pp. 1-13. Dikkeh, M. (1990): Széleróziós talajveszteség-mérések Jakabszálláson. Növénytermelés Tom.39. No.6. pp. 559-569. Dikkeh, M. (1991): A szélerózió néhány 9
5.
6.
7.
8.
9. 10.
11.
12.
13.
14.
15.
törvényszerűségének és védekezési lehetőségének vizsgálata. Kandidátusi értekezés. Gödöllő. p. 128. Borsy Z. (szerk. - 1993): Általános természetföldrajz. Fejezetek az általános természetföldrajz köréből. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest Kis É. (1993): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összehasonlító vizsgálatában. Kandidátusi értekezés. MTA FKI Budapest. 242 p. Dikkeh, M. (1996): Wind Erosion as effected by shelterbelts. Tishreen University Journal, Agric. Sciences series, Vol. (18) No. (5), pp. 149-162. Syria. Dikkeh, M. (1997): A study of movement of soil particles due to wind in Palmyra. Aleppo University Journal Agric. Sciences Series. No. 28. pp. 321-337. Aleppo-Syria. Martonné Erdős K. (2001): Magyarország tájföldrajza. Kossuth Egyetemi Kiadó p. 195. Gábris Gy. (2003):A földtörténet utolsó 30 évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények CXXVII.(LI.) kötet 1-4. szám pp. 1-14. Nyári D.-Kiss T. (2005): Homokmozgások vizsgálata a Duna-Tisza közén. Földrajzi Közlemények, CXXIX. (LIV.) kötet, 3-4. szám, pp. 133-147. Kiss T. - Nyári D. (2005): Holocén futóhomok-mozgások Bács-Kiskun megyében régészeti leletek tükrében. CUMANIA 21. pp. 83-89. Kiss T. - Nyári D. - Sipos Gy. (2006): Homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén. Táj, környezet és társadalom. Landscape, Environment and Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged pp.373-383. Kiss T. – Sipos Gy. (2006): Emberi tevékenység hatására meginduló homokmozgások a Dél-Nyírségben egy zárt buckaközi mélyedés szedimentológiai elemzése alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.115-125. Kiss T. – Sipos Gy. (2007): Anthropogenic reactivation off eolian processes int he southern part of the Nyírség alluvial fan, Hungary Geogr. Fis Dinam. Quat. 30. pp. 10
2.
Borsy Z. – Csongor É. – Félegyházi E. – Lóki J. – Szabó I. (1981):A futóhomok mozgásának periódusai a radiocarbon-vizsgálatok tükrében Aranyosapáti határában. SzabolcsSzatmári Szemle Nyíregyháza XVI.évfolyam 2.szám pp. 45-50.
3.
Borsy Z. – Félszerfalvi J. – Lóki J. (1981): A jánoshalmi MÁFI alapfúrás homoküledékeinek elektronmikroszkópos vizsgálata Acta Geograp-hica Debrecina 20. pp. 35-50.
197-202. 16. Regina Morkünaité (2009): Vengrijos eoliniu masyvu ir papustymu paly ginimai su lietuvos kopomis. Lietuvos Geologu Sajungos Zurnalas Journal of the Geological Society of Lithuania pp. 61-67. 17. Mezősi Gábor (2011): Az Alföld természeti képének kialakulása In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. (ISBN 978-963 85437 8 3) Békéscsaba pp.15-24. 18. Boros L. (1987-88): A Nyírség geomorfológiai kutatásának vázlatos története. Acta Geographica Debrecina 1990. pp.113-120. 19. Nyári D.-Kiss T. (2005): Homokmozgások vizsgálata a Duna-Tisza közén. Földrajzi Közlemények, CXXIX. (LIV.) kötet, 3-4. szám, pp. 133-147. 20. Kiss T. - Nyári D. (2005): Holocén futóhomok-mozgások Bács-Kiskun megyében régészeti leletek tükrében. CUMANIA 21. pp. 83-89. 21. Kiss T. - Nyári D. - Sipos Gy. (2006): Homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén. Táj, környezet és társadalom. Landscape, Environment and Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged pp.373-383. 22. Gábris Gy. – Túri Z. (2008): Homokmozgás a történelmi időkben a Tiszazúg területén. Földrajzi Közlemények 132. pp. 241250. 23. Székely A. (1987-88): Charakter und ausmass der reliefgestaltung in Ungarn Während des pleistozäns, unter besonderer berücksichtigung der periglazialen reliefumgestaltung. Acta Geographica Debrecina 24. 1990. pp. 67-78. Rischák G. (1987): Laza üledékek pásztázó elektronmikroszkópos morfometriai vizsgálata. MÁFI Évi Jelentése az 1985. évről.pp. 25. 499-524. Kis É. (1992): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összehasonlító vizsgálatában. Földrajzi Értesítő, 26. 61. pp.135-161. Kis É. (1992): Anwendung granulometrischer Methoden bei den vergleichenden Untersuchungen der Lösse 11
27.
28. 29.
4.
Borsy Z. – Csongor É. – Félegyházi 30. E. – Lóki J. – Szabó I. (1981): A futóhomok mozgásának periódusai a 31. radiokarbon vizsgálatok tükrében Aranyosapáti határában. Szabolcs 32. Szatmári Szemle 2. pp. 45-49. 33.
34.
35.
5.
Borsy Z. – Lóki J. (1982): Nyíregy- 36. háza geomorfológiája. Acta Academiae Pedagogicae Nyíregyháziensis Tom 9/F. Nyíregyháza, pp. 5-19. 37. 38.
39.
Ungarns. In: Proceedings of the international symposium „Geomorphology and Sea”. Department of Geography, Faculty of Science, University of Zagreb, Zagreb, pp. 241–266. Kis É. (1993): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összehasonlító vizsgálatában. Kandidátusi értekezés. MTA FKI Budapest. 242 p. Juhász Á. - szerk. - (2000):Kiskőrös természetökológiai adottságai. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Budapest p. 182. Gábris Gy. (2003):A földtörténet utolsó 30 évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények CXXVII.(LI.) kötet 1-4. szám pp. 1-14. Kormány Gy. (2000): A Rétköz földrajza. Nyíregyháza p. 399. Frisnyák S. (19??): Szabolcs-SzatmárBereg megye földrajzi képe Frisnyák S. (1995): Tájak és tevékenységi formák. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 2. (Szerk.:Boros L.) Miskolc-Nyíregyháza p.287. Nyári D.- Kiss T.-Sipos Gy.(2006): Történeti időkben bekövetkezett futóhomok mozgások datálása lumineszcenciás módszerrel a Duna-Tisza közén. p. 10 Nyári D.- Kiss T.-Sipos Gy.-Knipl. I. – Wicker E. (2006): Az emberi tevékenység tájformáló hatása: futóhomok mozgások a történelmi időben Apostag környékén. Tokaj pp. 170-175. Dr. Jakab G.- Dr. Sümegi P. (2009): A Bodrogköz negyedidőszak végi környezettörténete. A Kárpát-medence környezetgazdálkodása. Tanulmánykötet. Szerk.: Frisnyák Sándor – Gál András Nyíregyháza-Szerencs. pp. 215-233. Frisnyák S. (1985): Nyíregyháza földrajzi képe. Földrajzi Közlemények 3. pp. 196215. Boros L. (1987-88): A Nyírség geomorfológiai kutatásának vázlatos története. Acta Geographica Debrecina 1990. pp.113-120. Frisnyák S. (1987-88): Az alföldi tájak feudáliskori hasznosításának földrajzi modellje. Acta Geographica Debrecina 1990. pp.87-99. Frisnyák S. (1993): Szabolcs-SzatmárBereg megye földrajzi képe. Szabolcs12
40.
41. 42.
43.
44.
45.
6.
Borsy Z. – Félszerfalvi J. – Lóki J. 46. (1983): A komádi alapfúrás negyedidőszaki homokrétegeinek elektronmikroszkópos vizsgálata. Alföldi Tanulmányok VII. Békéscsaba, pp. 31- 47. 58. 48.
49.
7.
Lóki J. (1982): A talajvízszint inga- 50. dozásainak vizsgálata matematikai módszerekkel a Felső-Tisza vidékén. Acta Geograp-hica Debrecina 1983. Debrecen pp. 39-73.
Szatmár-Bereg Megye Monográfiája I. kötet – Történelem és Kultúra pp. 13-62. Frisnyák S. (1995): Tájak és tevékenységi formák. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 2. (Szerk.:Boros L.) Miskolc-Nyíregyháza p.287. Göőz L. (1999): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti erőforrásai. Nyíregyháza p. 374. Kormány Gy. (2000): A Rétköz földrajza. Nyíregyháza p. 399. Kiss T. (2000): Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében – dél-nyírségi vizsgálatok alapján. PhD értekezés DE TTK p. 128. Kiss T. – Sipos Gy. (2006): Emberi tevékenység hatására meginduló homokmozgások a Dél-Nyírségben egy zárt buckaközi mélyedés szedimentológiai elemzése alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.115-125. Kiss T. – Sipos Gy. (2007): Anthropogenic reactivation off eolian processes int he southern part of the Nyírség alluvial fan, Hungary Geogr. Fis Dinam. Quat. 30. pp. 197-202. Kiss T. – Nyári D. – Sipos Gy. (2008): Történelmi idők eolikus tevékenységének vizsgálata: a Nyírség és a Duna-Tisza köze összehasonlító elemzése. Geographia generalis et specialis. Debrecen. pp. 99-106. Kis É. (1993): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összehasonlító vizsgálatában. Kandidátusi értekezés. MTA FKI Budapest. 242 p. Kormány Gy. (2000): A Rétköz földrajza. Nyíregyháza p. 399. Gábris Gy. (2003):A földtörténet utolsó 30 évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények CXXVII.(LI.) kötet 1-4. szám pp. 1-14. Vass R. – Szabó G. (2008): A mátyusi eróziós sziget homoküledékeinek binokuláris mikroszkópos vizsgálata. Geographia generalis et specialis. Debrecen. pp. 161168. Kollár J. (2002): A Berettyó-Sebes-Körös térség talajvíz viszonyainak vizsgálata a térinformatika eszközeinek segítségével. DE Mezőgazdaságtudományi Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék p. 52. + 13
8.
Borsy, Z − Félszerfalvi, J. − Lóki, J. (1984): Electronmicroscopic investigation of the sand material from the loess exposure at Paks. Lithology and stratigraphy of loess and paleosols. INQUA XI.Congress Budapest 1984. pp. 71-86.
9.
Borsy Z. – Csongor É. – Lóki J. – Szabó I. (1985): Recent results in the radiocarbon dating of wind-blown sand movements in Tisza-Bodrog Interfluve. (Újabb koradatok a bodrogközi furtóhomok mozgásának idejéhez.) Acta Geographica Debrecina pp. 5-16.
Mellékletek 51. Boros L.:Táj és ember. A falu ökológiai feltételei. Táj- és emberföldrajzi összegzés. Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadványai 52. Schweitzer F. (2004): Katasztrófa vagy stratégia. A tiszai hullámtér geomorfológiai vizsgálata: víztározók, hullámtérbővítés, gátépítés. Élő Jászkunság 2004/1 53. Kiss, É. (1992): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összehasonlító vizsgálatában. Földrajzi Értesítő, 61. pp.135-161. É. (1992): Anwendung 54. Kis granulometrischer Methoden bei den vergleichenden Untersuchungen der Lösse Ungarns. In: Proceedings of the international symposium „Geomorphology and Sea”. Department of Geography, Faculty of Science, University of Zagreb, Zagreb, pp. 241–266. 55. Pécsi, M. (1993): Loess stratigraphy for Hungary. In: Loess in Form 2. Geographical Research Institute Hungarian Academy of Sciences. Budapest. pp. 47–82. 56. Pécsi M. (1993): Negyedkor és löszkutatás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 375 p. 57. Kis É. (1993): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összehasonlító vizsgálatában. Kandidátusi értekezés. MTA FKI Budapest. 242 p. 58. Pécsi, M.–Schweitzer, F. (1995): The lithostratigraphical, chronostratigraphical sequence of hungarian loess profiles and their geomorphological position. Loess in Form 3. Geographical Research Institute Hungarian Academy of Sciences. Budapest. pp. 31–61. 59. Kiss T.-Tornyánszki É. (2006): Futóhomok területek geomorfológiai vizsgálata a Duna-Tisza közén. III. Földrajzi Konferencia Budapest CD Kiadvány ISBN 963 9545 120 pp. 1–10. 60. Kiss, É. (1992): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összehasonlító vizsgálatában. Földrajzi Értesítő, 61. pp.135-161. 61. Kis É. (1992): Anwendung granulometrischer Methoden bei den vergleichenden Untersuchungen der Lösse Ungarns. In: Proceedings of the international symposium „Geomorphology and Sea”. Department of Geography, Faculty of Sci14
ence, University of Zagreb, Zagreb, pp. 241–266. 62. Kis É. (1993): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összehasonlító vizsgálatában. Kandidátusi értekezés. MTA FKI Budapest. 242 p. 63. Gábris Gy. (1995): A folyóvízi felszínalakítás módosulásai a hazai későglaciálisholocén őskörnyezet változásainak tükrében. Földrajzi Közlemények XLIII kötet pp. 3-10. Kiss T. (2000): Futóhomok területek fel64. színdinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében – dél-nyírségi vizsgálatok alapján. PhD értekezés DE TTK p. 128. 65. Gábris, Gy. – Horváth, E. – Novothny, Á. – Ujházy , K. (2000): Environmental changes during the last- late- and postglacial in Hungary. Physico-geographical research in Hungary. Geographical Research Institute Research Centre for Earth Sciences Hungarian Academy of Sciences Budapest pp. 47-62. 66. Kiss T. (2001): Természetes és antropogén hatásra bekövetkező változások a bagaméri Kék-Kálló völgy felszínfejődésében. Acta Geographica Debrecina 1999/2000., Debrecen, 35., pp. 117 – 134. Nagy B. (2001): A Sajó-Hernád hordalék67. kúp felső-pleisztocén – holocén felszínfejlődése. Budapest p. 167. Gábris Gy. 2001. A Zagyva-Tarna horda68. lékkúp paleohidrográfiai kérdései. Tiszteletkötet Lovász György professzor úr 70. Születésnapjára. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Szerk.: Kovács J.-Lóczy D. pp. 95-109 Magyari E. (2002): Climatic versus human 69. modification of the Late Quaternary vegetation in Eastern Hungary. (A Kárpátmedence keleti területeinek késő negyedidőszaki vegetációváltozásai a klímatikus és emberi hatások tükrében. PhD értekezés. Debrecen. p. 148. Gábris Gy. (2001): A folyóvíz felszínalakí70. tó tevékenysége Magyarországon. MTA Doktori értekezés. p. 131 Fábián SZ. Á.–Kovács J.–Varga G. 71. (2003): Az atkári későmiocén csonteleletekről. Földr. Értesítő LII. 2003. 1–2. Gábris Gy., Horváth E, Novothny Á, 15
K. (2002): History of 72. Ujházy environmental changes from the last glacial period in Hungary. Praehistoria. Vol.3. 922. 73. Ujházy K, Gábris Gy, Frechen M. (2003): Ages of periods of sand movement in Hungary determined through luminescence measurements Pergamon INQUA Quaternary International 111. pp. 91-100. 74. Gábris Gy. (2003):A földtörténet utolsó 30 évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények CXXVII.(LI.) kötet 1-4. szám pp. 1-14. 75. Kiss T. - Nyári D. - Sipos Gy. (2006): Homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén. Táj, környezet és társadalom. Landscape, Environment and Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged pp.373-383. 76. Nyári D.- Kiss T.-Sipos Gy.(2006): Történeti időkben bekövetkezett futóhomok mozgások datálása lumineszcenciás módszerrel a Duna-Tisza közén. p. 10 77. Újházy K. 2002: A dunavarsányi garmadabucka fejlődéstörténete radiometrikus kormeghatározások alapján (The evolution of the Dunavarsány sand dune according to radiometric dating results) – Földtani közlöny 132/különszám, pp. 175-183. 78. Gy. Gábris (2008): Relation between the time scale of the river terrace formation and the oxygen isotope stratigraphy in Hungary. Dimensions and trend sin Hungarian geography. Studies in Geography in Hungary 33, Geographical Research Inst. HAS, Eds.: Á. Kertész and Z. Kovács Budapest pp. 19-31. 79. Schweitzer F. (2004): Katasztrófa vagy stratégia. A tiszai hullámtér geomorfológiai vizsgálata: víztározók, hullámtérbővítés, gátépítés. Élő Jászkunság 2004/1 80. Gábris Gy. – Túri Z. (2008): Homokmozgás a történelmi időkben a Tiszazúg területén. Földrajzi Közlemények 132. pp. 241250. 81. Dr. Jakab G.- Dr. Sümegi P. (2009): A Bodrogköz negyedidőszak végi környezettörténete. A Kárpát-medence környezetgazdálkodása. Tanulmánykötet. Szerk.: Frisnyák Sándor – Gál András Nyíregyhá16
za-Szerencs. pp. 215-233. 10. Borsy Z. – Félszerfalvi J. – 82. Székely A. (1987-88): Charakter und ausmass der reliefgestaltung in Ungarn Franyó F. – Lóki J. (1985): A Während des pleistozäns, unter besonderer Tótkomlós III./P.-jelű magfúrás berücksichtigung der periglazialen reliefhomokrétegeinek elektronmikumgestaltung. Acta Geographica Debrecina roszkópos vizsgálata. Acta 1990. pp. 67-78. Geographica Debrecina 1983 83. Kis É. (1993): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összeDebrecen pp. 47-63. hasonlító vizsgálatában. Kandidátusi értekezés. MTA FKI Budapest. 242 p. 84. Gábris Gy. (2003):A földtörténet utolsó 30 évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények CXXVII.(LI.) kötet 1-4. szám pp. 1-14. 11. Lóki J. (1985): A téli nyírségi szél- 85. Borsy, Z. (1986): Research in areas of blown sand. In: Physical geography and erózióról. Acta Academiae Pedagogeomorphology in Hungary. Geographical gicae Nyíregyháziensis, Tomus 10/H Research Institute of Hungarian Academy pp. 35-39. of Sciences. Budapest. pp. 77–82. 86. Boros L. (1987-88): A Nyírség geomorfológiai kutatásának vázlatos története. Acta Geographica Debrecina 1990. pp.113-120. 87. Dikkeh, M.(1991): A szélerózió néhány törvényszerűségének és védekezési lehetőségének vizsgálata. Kandidátusi értekezés. Gödöllő. p. 128. 88. Frisnyák S. (1993): Szabolcs-SzatmárBereg megye földrajzi képe. SzabolcsSzatmár-Bereg Megye Monográfiája I. kötet – Történelem és Kultúra pp. 13-62. 89. Frisnyák S. (1995): Tájak és tevékenységi formák. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 2. (Szerk.:Boros L.) Miskolc-Nyíregyháza p.287. 90. Kiss T. – Sipos Gy. (2008): Holocén eolikus akkumuláció története a vegetációváltás és emberi hatások tükrében a DélNyírség féligkötött futóhomokterületein. Földrajzi Tanulmányok Vol.2. Recens geomorfológiai folyamatok sebessége Magyarországon. Szerk.: Kiss T.-Mezősi G. pp.185-195. 91. Dikkeh, M. (1996): Wind Erosion as effected by shelterbelts. Tishreen University Journal, Agric. Sciences series, Vol. (18) No. (5), pp. 149-162. Syria. 92. Dikkeh, M. (1997): A study of movement of soil particles due to wind in Palmyra. Aleppo University Journal Agric. Sciences Series. No. 28. pp. 321-337. Aleppo-Syria. 17
93. Göőz L. (1999): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természeti erőforrásai. Nyíregyháza p. 374. 94. Kiss T. (2000): Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében – dél-nyírségi vizsgálatok alapján. PhD értekezés DE TTK p. 128. 95. Kormány Gy. (2000): A Rétköz földrajza. Nyíregyháza p. 399. Nyári D.-Kiss T. (2005): Homokmozgások vizsgálata a Duna-Tisza közén. Földrajzi Közlemények, CXXIX. (LIV.) kötet, 3-4. szám, pp. 133-147. 96. Kiss T. – Sipos Gy. (2006): Emberi tevékenység hatására meginduló homokmozgások a Dél-Nyírségben egy zárt buckaközi mélyedés szedimentológiai elemzése alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.115-125. 97. Kiss T. – Sipos Gy. (2007): Anthropogenic reactivation off eolian processes int he southern part of the Nyírség alluvial fan, Hungary Geogr. Fis Dinam. Quat. 30. pp. 197-202. 12. Borsy, Z. – Félszerfalvi, J. – Lóki, J. 98. Szöőr Gy. – Sümegi P. – Hertelendi E. (1989-90): Őshőmérsékleti adatok meghatá(1987): Electron Microscopic rozása malakohőmérő módszerrel az Alföld Investigations of Sand Material in the felső pleisztocén – holocén klímaváltozásáCore Drillings in the Great Hungarian val kapcsolatban Acta Geographica Plain Geo Journal 1987. pp.185-195. Debrecina 1991. pp. 217-229. 99. Pécsi, M. (1993): Loess stratigraphy for Hungary. In: Loess in Form 2. Geographical Research Institute Hungarian Academy of Sciences. Budapest. pp. 47–82. 100. Pécsi M. (1993): Negyedkor és löszkutatás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 375 p. 101. Kis É. (1993): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összehasonlító vizsgálatában. Kandidátusi értekezés. MTA FKI Budapest. 242 p. 102. Pécsi M. (1999): Landform evolution studies in Hungary. Akadémiai Kiadó Budapest. 216 p. 103. Fábián SZ. Á.–Kovács J.–Varga G. (2003): Az atkári későmiocén csonteleletekről. Földr. Értesítő LII. 2003. 1–2. (In Press). 104. Kiss T.-Tornyánszki É. (2006): Futóhomok területek geomorfológiai vizsgálata a Duna-Tisza közén. III. Földrajzi Konferencia Budapest CD Kiadvány ISBN 963 9545 120 pp. 1–10. 18
13. Sümegi P.-Lóki J. 1987/1988. A lakiteleki téglagyári feltárás finomrétegtani elemzése. Acta Geographica, Geologica et Meterologica Debrecina 14-15. pp. 157-167.
105. Schweitzer F. (2004): Katasztrófa vagy stratégia. A tiszai hullámtér geomorfológiai vizsgálata: víztározók, hullámtérbővítés, gátépítés. Élő Jászkunság 2004/1 106. Kiss, É. (1992): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összehasonlító vizsgálatában. Földrajzi Értesítő, 61. pp.135-161. É. (1992): Anwendung 107. Kis granulometrischer Methoden bei den vergleichenden Untersuchungen der Lösse Ungarns. In: Proceedings of the international symposium „Geomorphology and Sea”. Department of Geography, Faculty of Science, University of Zagreb, Zagreb, pp. 241–266. 108. Kis É. (1993): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összehasonlító vizsgálatában. Kandidátusi értekezés. MTA FKI Budapest. 242 p. Rudner, E. 2001. Felső-pleisztocén vege109. tációtörténeti és paleoökológiai elemzések Magyarországról faszénmaradványok alapján. PhD értekezés, Pécs-Budapest, p.120. Gábris Gy. (2003):A földtörténet utolsó 30 110. évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények CXXVII.(LI.) kötet 1-4. szám pp. 1-14. Kiss T. - Nyári D. - Sipos Gy. (2006): 111. Homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén. Táj, környezet és társadalom. Landscape, Environment and Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged pp.373-383. Nyári D.- Kiss T.-Sipos Gy.(2006): Törté112. neti időkben bekövetkezett futóhomok mozgások datálása lumineszcenciás módszerrel a Duna-Tisza közén. p. 10 Kiss T. – Sipos Gy. (2006): Emberi tevé113. kenység hatására meginduló homokmozgások a Dél-Nyírségben egy zárt buckaközi mélyedés szedimentológiai elemzése alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.115-125. 114. Nyári D.- Kiss T.-Sipos Gy.-Knipl. I. – Wicker E. (2006): Az emberi tevékenység tájformáló hatása: futóhomok mozgások a történelmi időben Apostag környékén. Tokaj pp. 170-175. 115. Kiss T. – Sipos Gy. (2007): Anthropogenic 19
116.
14. Borsy Z. – Félegyházi E. – Hertelendi 117. E. – Lóki J. – Sümegi P. (19891990): A bócsai fúrás rétegsorának szedimentológiai, pollenanalitikai, és 118. malakofaunisztikai vizsgálata. Acta Geographica Debrecina 28-29. pp. 263-277. 119. 120.
121.
122.
123.
124.
125.
126.
reactivation off eolian processes int he southern part of the Nyírség alluvial fan, Hungary Geogr. Fis Dinam. Quat. 30. pp. 197-202. Nyári D. – Kiss T. – Rosta Sz. – Sipos Gy. – Geiger J. (2008): Emberi tevékenység következtében történt geomorfológiai változások vizsgálata egy Kiskunhala melletti régészeti ásatás területén. IV. Magyar Földrajzi Konferencia. Debrecen. pp. 112-119. Juhász Á. - szerk. - (2000): Kiskőrös természetökológiai adottságai. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Budapest p. 182. Medzihradszky, ZS. 1996. A magyarországi erdők rövid története. Földrajzi Közlemények, 44. pp. 181-186. Pécsi M. (1999): Landform evolution studies in Hungary. Akadémiai Kiadó Budapest. 216 p. Járainé-Komlódi M. 2000. A Kárpátmedence növényzetének kialakulása. Tilia,Válogatott tanulmányok II. Vol. IX. Szerk.: Bartha Dénes Sopron pp. 5 – 59. Rudner, E. 2001. Felső-pleisztocén vegetációtörténeti és paleoökológiai elemzések Magyarországról faszénmaradványok alapján. PhD értekezés, Pécs-Budapest, p.120. Magyari E. (2002): Climatic versus human modification of the Late Quaternary vegetation in Eastern Hungary. (A Kárpátmedence keleti területeinek késő negyedidőszaki vegetációváltozásai a klímatikus és emberi hatások tükrében. PhD értekezés. Debrecen. p. 148. Félegyházi E. (2006): A nyírségi hordalékkúp fosszilizálódásának kezdete palinológiai értékelés alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.70-78. Kiss T. - Nyári D. - Sipos Gy. (2006): Homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén. Táj, környezet és társadalom. Landscape, Environment and Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged pp.373-383. Nyári D.- Kiss T.-Sipos Gy.(2006): Történeti időkben bekövetkezett futóhomok mozgások datálása lumineszcenciás módszerrel a Duna-Tisza közén. p. 10 Kiss T. – Sipos Gy. (2006): Emberi tevékenység hatására meginduló homokmozgá20
127.
128.
129.
130.
131.
15. Borsy Z. – Félegyházi E. – Lóki 132.
J. (1988): A Bodrogköz természetföldrajzi viszonyai Ember – Táj – Mezőgazdaság BODROGKÖZ Miskolc pp.1-93. 133.
sok a Dél-Nyírségben egy zárt buckaközi mélyedés szedimentológiai elemzése alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.115-125. Nyári D.- Kiss T.-Sipos Gy.-Knipl. I. – Wicker E. (2006): Az emberi tevékenység tájformáló hatása: futóhomok mozgások a történelmi időben Apostag környékén. Tokaj pp. 170-175. Kiss T. – Sipos Gy. (2007): Anthropogenic reactivation off eolian processes int he southern part of the Nyírség alluvial fan, Hungary Geogr. Fis Dinam. Quat. 30. pp. 197-202. Kiss T. – Nyári D. – Sipos Gy. (2008): Történelmi idők eolikus tevékenységének vizsgálata: a Nyírség és a Duna-Tisza köze összehasonlító elemzése. Geographia generalis et specialis. Debrecen. pp. 99-106. Nyári D. – Kiss T. – Rosta Sz. – Sipos Gy. – Geiger J. (2008): Emberi tevékenység következtében történt geomorfológiai változások vizsgálata egy Kiskunhala melletti régészeti ásatás területén. IV. Magyar Földrajzi Konferencia. Debrecen. pp. 112-119. Kiss T. – Sipos Gy. (2008): Holocén eolikus akkumuláció története a vegetációváltás és emberi hatások tükrében a DélNyírség féligkötött futóhomokterületein. Földrajzi Tanulmányok Vol.2. Recens geomorfológiai folyamatok sebessége Magyarországon. Szerk.: Kiss T.-Mezősi G. pp.185-195. Frisnyák S. (1990): Adalékok a Bodrogköz történeti földrajzához (18-19. szd). A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tud. Közl. 12/F Társadalomtudományi Közl. Nyíregyháza. Pp. 227-246. Kis É. (1993): Granulometriai módszerek alkalmazása a magyarországi löszök összehasonlító vizsgálatában. Kandidátusi értekezés. MTA FKI Budapest. 242 p.
Frisnyák S. (1995): Tájak és tevékenységi 134. formák. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 2. (Szerk.:Boros L.) Miskolc-Nyíregyháza p.287. 135. Révész L. (1996): A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a FelsőTisza-vidék X. századi történetéhez. Miskolc p. 506. 136. Vaszkó Cs. (2004): Térinformatikai mód21
137. 138.
139.
140.
141.
16. Csordás L. – Lóki J. (1989): A talaj- 142. vízszint változásának vizsgálata a Nagykúnságban és a Hajdúságban. Alföldi Tanulmányok pp. 47-65. 17. Sümegi P. - Lóki J. - Hertelendi E.- 143. Szöőr GY. (1992): A tiszaalpári magaspart rétegsorának szedimentológiai és sztratigráfiai elemzése. Alföldi Tanulmányok, 14. pp. 75-87. 144. 145.
146.
147.
148.
szerek alkalmazása alacsony síksági területek felszínközeli vizeinek vizsgálata esetében a Bodrogköz példáján bemutatva pp. Boros L.:Táj és ember. A falu ökológiai feltételei. Táj- és emberföldrajzi összegzés. Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadványai Schweitzer F. (2004): Katasztrófa vagy stratégia. A tiszai hullámtér geomorfológiai vizsgálata: víztározók, hullámtérbővítés, gátépítés. Élő Jászkunság 2004/1 Dr. Jakab G.- Dr. Sümegi P. (2009): A Bodrogköz negyedidőszak végi környezettörténete. A Kárpát-medence környezetgazdálkodása. Tanulmánykötet. Szerk.: Frisnyák Sándor – Gál András Nyíregyháza-Szerencs. pp. 215-233. Frisnyák S. (2008): A Bodrogköz történeti földrajza. In.: Bodrogköz Szerk.: Tuba Z. – Frisnyák S. Gödöllő – Sárospatak. pp. 195217. Sümegi P. (2008): A Bodrogköz geológiai felépítése és fejlődéstörténete. In.: Bodrogköz Szerk.: Tuba Z. – Frisnyák S. Gödöllő – Sárospatak. pp. 73-87. Négyesi G. (2006): Karcag talajvízszintjének időbeli változása. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.157170. Hum L. 1998. Délkelet-dunántúli löszpaleotalaj sorozatok keletkezésének rekonstrukciója üledéktani, geokémiai és őslénytani vizsgálatok alapján. PhD értekezés, Kézirat, JATE, Földtani és Őslénytani Tanszék, Szeged Pécsi M. (1999): Landform evolution studies in Hungary. Akadémiai Kiadó Budapest. 216 p. Hum L. 2001. Délkelet-dunántúli löszpalotalaj sorozatok keletkezésének rekonstrukciója ősénytani vizsgálatok alapján. Földtani Közlöny, 131. pp. 233-251. Rudner, E. 2001. Felső-pleisztocén vegetációtörténeti és paleoökológiai elemzések Magyarországról faszénmaradványok alapján. PhD értekezés, Pécs-Budapest, p.120. Manfred Frechen and Márton Pécsi (2004): Abony brickyard:IRSL and TL analysis of „infusion loess” Loess inForm 4. Ed.: Éva Kis pp. 63-70 Pál Sümegi and Endre Krolopp (2004): The Ságvár-Lascaux interstadial (Upper Weichselian) and its palaeoecological 22
149.
150.
151.
152.
18. Hertelendi E.-Lóki J.-Sümegi P. 153. 1993. A Háy tanya melletti feltárás rétegsorának szedimentológiai és sztratigráfiai elemzése. Acta Geographica, Geologica et 154. Meteorologica Debrecina, 30-31. pp. 65-74.
155. 156.
157.
158.
reconstruction Loess inForm 4. Ed.: Éva Kis pp. 71-80. Kiss T. - Nyári D. - Sipos Gy. (2006): Homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén. Táj, környezet és társadalom. Landscape, Environment and Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged pp.373-383. Nyári D.- Kiss T.-Sipos Gy.(2006): Történeti időkben bekövetkezett futóhomok mozgások datálása lumineszcenciás módszerrel a Duna-Tisza közén. p. 10 Nyári D.- Kiss T.-Sipos Gy.-Knipl. I. – Wicker E. (2006): Az emberi tevékenység tájformáló hatása: futóhomok mozgások a történelmi időben Apostag környékén. Tokaj pp. 170-175. Nyári D. – Kiss T. – Rosta Sz. – Sipos Gy. – Geiger J. (2008): Emberi tevékenység következtében történt geomorfológiai változások vizsgálata egy Kiskunhala melletti régészeti ásatás területén. IV. Magyar Földrajzi Konferencia. Debrecen. pp. 112-119. Rudner, E. 2001. Felső-pleisztocén vegetációtörténeti és paleoökológiai elemzések Magyarországról faszénmaradványok alapján. PhD értekezés, Pécs-Budapest, p.120. Gábris Gy. 2001. A Zagyva-Tarna hordalékkúp paleohidrográfiai kérdései. Tiszteletkötet Lovász György professzor úr 70. Születésnapjára. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Szerk.: Kovács J.-Lóczy D. pp. 95-109 Gábris Gy. (2001): A folyóvíz felszínalakító tevékenysége Magyarországon. MTA Doktori értekezés. p. 131. Kiss T. - Nyári D. - Sipos Gy. (2006): Homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén. Táj, környezet és társadalom. Landscape, Environment and Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged pp.373-383. Gábris Gy. (2003):A földtörténet utolsó 30 évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények CXXVII.(LI.) kötet 1-4. szám pp. 1-14. Nyári D.- Kiss T.-Sipos Gy.-Knipl. I. – Wicker E. (2006): Az emberi tevékenység tájformáló hatása: futóhomok mozgások a 23
159.
19. Lóki J. (1994): Mezőgazdaság- 160. központú természetföldrajzi vizsgálatok a Duna-Tisza köze É-i felének példáján. Kandidátusi értekezés Deb- 161. recen p. 199.
162.
163.
164.
165.
166.
167.
168. 169.
170.
történelmi időben Apostag környékén. Tokaj pp. 170-175. Nyári D. – Kiss T. – Rosta Sz. – Sipos Gy. – Geiger J. (2008): Emberi tevékenység következtében történt geomorfológiai változások vizsgálata egy Kiskunhala melletti régészeti ásatás területén. IV. Magyar Földrajzi Konferencia. Debrecen. pp. 112-119. Nagy B. (2001): A Sajó-Hernád hordalékkúp felső-pleisztocén – holocén felszínfejlődése. Budapest p. 167. Szatmári J. 1996. A természeti táj ember általi átalakításának hatása a szélerózió dinamikájára Duna-Tisza közi mintaterületen. In: Geográfus doktoranduszok első országos konferenciájának előadásai. Pécs. pp. 53-63 (53) Szatmári J. (1997): Wind erosion risk on the Southern part of the Great Hungarian Plain. Acta Geographica Szegediensis. XXXVI. pp. 121-135 (124) Szatmári J. (1997): A szélerózió hatása a Duna-Tisza közén. In: Geográfus doktoranduszok II. országos konferenciájának előadásai. Budapest. pp. 51-56 (51) Szatmári J. (1998): A kömpöci széleróziós kísérleti terület és hidrometeorológia állomás. Kutatási jelentés az 1997-es évről a BFNTÁ számára. Kézirat. p. 15 (3) Mezősi G.; Szatmári J. (1998): Assessment of wind erosion risk on the agricultural area of the southern part of Hungary. Journal of Hazardous Materials 61. Amsterdam. pp. 139-153 (146) Mezősi G.; Szatmári J. (1998): Assessment of wind erosion risk on the agricultural area of the southern part of Hungary. Acta Geographica Szegediensis Tomus XXXV. 1994-95. pp. 121-135. MARI L. (1995): Duna menti felsőpleisztocén–holocén felszínek geomorfológiai–tájföldrajzi vizsgálata a Szentendrei-sziget példáján. – Egyetemi doktori értekezés, Budapest 187 p. MARI L. (1996): Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei-szigeten – Földr. Közl. CXX. (XLIV.) 4. sz. pp. 217-233. Dikkeh, M. (1996): Wind Erosion as effected by shelterbelts. Tishreen University Journal, Agric. Sciences series, Vol. (18) No. (5), pp. 149-162. Syria. Dikkeh, M. (1997): A study of movement 24
171.
172.
20. Lóki J. – Hertelendi E. – Borsy Z. 173. (1994): New dating of blown sand movement in the Nyírség. Acta Geographica Debrecina, Debrecen, 174. 32., pp. 67 – 76.
175.
176. 177.
178. 179.
180.
181.
of soil particles due to wind in Palmyra. Aleppo University Journal Agric. Sciences Series. No. 28. pp. 321-337. Aleppo-Syria. Gábris Gy. (2003):A földtörténet utolsó 30 évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények CXXVII.(LI.) kötet 1-4. szám pp. 1-14. Fiar S. (2004): A Csepel-sziget későpleisztocén-holocén fejlődéstörténete és természetföldrajzi szempontú értékelése. Bp. PhD értekezés p. 118. Pécsi M. (1999): Landform evolution studies in Hungary. Akadémiai Kiadó Budapest. 216 p. Kiss, T. – Bódis, K. (1999): Late Pleistocene drainage reconstruction of an alluvial fan covered by sand dunes. in: Aeolian Processes in different landscape zones, szerk: R. Dulias - J. PelkaGossciak, Sosnowiec pp. 149-163. Kiss T. (2000): Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében – dél-nyírségi vizsgálatok alapján. PhD értekezés DE TTK p. 128. Juhász Á. - szerk. - (2000):Kiskőrös természetökológiai adottságai. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Budapest p. 182. Gábris, Gy. – Horváth, E. – Novothny, Á. – Ujházy , K. (2000): Environmental changes during the last- late- and postglacial in Hungary. Physico-geographical research in Hungary. Geographical Research Institute Research Centre for Earth Sciences Hungarian Academy of Sciences Budapest pp. 47-62. Gábris Gy. (2001): A folyóvíz felszínalakító tevékenysége Magyarországon. MTA Doktori értekezés. p. 131 Kiss T. (2001): Természetes és antropogén hatásra bekövetkező változások a bagaméri Kék-Kálló völgy felszínfejődésében. Acta Geographica Debrecina 1999/2000., Debrecen, 35., pp. 117 – 134. Magyari E. (2002): Climatic versus human modification of the Late Quaternary vegetation in Eastern Hungary. (A Kárpátmedence keleti területeinek késő negyedidőszaki vegetációváltozásai a klímatikus és emberi hatások tükrében. PhD értekezés. Debrecen. p. 148. Újházy K. 2002: A dunavarsányi garmada25
182.
183.
184.
185.
186.
187.
188.
189.
190.
bucka fejlődéstörténete radiometrikus kormeghatározások alapján (The evolution of the Dunavarsány sand dune according to radiometric dating results) – Földtani közlöny 132/különszám, pp. 175-183. Gábris Gy., Horváth E, Novothny Á, Ujházy K. (2002): History of environmental changes from the last glacial period in Hungary. Praehistoria. Vol.3. 922. Fábián SZ. Á.–Kovács J.–Varga G. (2003): Az atkári későmiocén csonteleletekről. Földr. Értesítő LII. 2003. 1–2. (In Press). Gábris Gy. (2003):A földtörténet utolsó 30 évének szakaszai és a futóhomok mozgásának főbb periódusai Magyarországon. Földrajzi Közlemények CXXVII.(LI.) kötet 1-4. szám pp. 1-14. Ujházy K, Gábris Gy, Frechen M. (2003): Ages of periods of sand movement in Hungary determined through luminescence measurements Pergamon INQUA Quaternary International 111. pp. 91-100. Fiar S. (2004): A Csepel-sziget későpleisztocén-holocén fejlődéstörténete és természetföldrajzi szempontú értékelése. Bp. PhD értekezés p. 118. Kiss T. - Nyári D. - Sipos Gy. (2006): Homokmozgások vizsgálata a történelmi időkben Csengele területén. Táj, környezet és társadalom. Landscape, Environment and Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged pp.373-383. Kiss T. – Sipos Gy. (2006): Emberi tevékenység hatására meginduló homokmozgások a Dél-Nyírségben egy zárt buckaközi mélyedés szedimentológiai elemzése alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.115-125. Kiss T. – Sipos Gy. (2007): Anthropogenic reactivation off eolian processes int he southern part of the Nyírség alluvial fan, Hungary Geogr. Fis Dinam. Quat. 30. pp. 197-202. Gy. Gábris (2008): Relation between the time scale of the river terrace formation and the oxygen isotope stratigraphy in Hungary. Dimensions and trend sin Hungarian geography. Studies in Geography in Hungary 33, Geographical Research Inst. HAS, 26
191.
192.
193.
21. Lóki J. – Sümegi P. (1994): Az 194. abonyi téglagyári feltárás rétegsorának szedimentológiai és sztatigráfiai elemzése. Acta Geographica 195. Debrecina Vol. 32. pp. 51-66. 196.
197.
198. 199.
200.
201.
Eds.: Á. Kertész and Z. Kovács Budapest pp. 19-31. Schweitzer F. (2004): Katasztrófa vagy stratégia. A tiszai hullámtér geomorfológiai vizsgálata: víztározók, hullámtérbővítés, gátépítés. Élő Jászkunság 2004/1 Gábris Gy. – Túri Z. (2008): Homokmozgás a történelmi időkben a Tiszazúg területén. Földrajzi Közlemények 132. pp. 241250. Demeter Gábor – Tóthné Makk Ágnes – Buday Tamás – Püspöki Zoltán (2011): A nyírségi pleisztocén hordalékkúp fejlődéstörténete és őskörnyezeti rekonstrukciója In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. (ISBN 978-963 85437 8 3) Békéscsaba pp.283-294. Pécsi M. (1999): Landform evolution studies in Hungary. Akadémiai Kiadó Budapest. 216 p. Kiss T. (2000): Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében – dél-nyírségi vizsgálatok alapján. PhD értekezés DE TTK p. 128. Kiss T. - Bódis K. (2000): Hosszabb ideig antropogén hatás alatt álló félig kötött homokformák kiválasztása morfometriai mérések alapján.in: Füleky Gy (szerk): A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására, Gödöllõ pp. 205-211. Gábris Gy. 2001. A Zagyva-Tarna hordalékkúp paleohidrográfiai kérdései. Tiszteletkötet Lovász György professzor úr 70. Születésnapjára. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet Szerk.: Kovács J.-Lóczy D. pp. 95-109 Gábris Gy. (2001): A folyóvíz felszínalakító tevékenysége Magyarországon. - Doktori értekezés p. 131. Manfred Frechen and Márton Pécsi (2004): Abony brickyard:IRSL and TL analysis of „infusion loess” Loess inForm 4. Ed.: Éva Kis pp. 63-70 Pál Sümegi and Endre Krolopp (2004): The Ságvár-Lascaux interstadial (Upper Weichselian) and its palaeoecological reconstruction Loess inForm 4. Ed.: Éva Kis pp. 71-80. Kiss T. - Nyári D. - Sipos Gy. (2006): Homokmozgások vizsgálata a történelmi 27
22. Lóki J. – Sümegi P. – Félegyházi E. – 202. Hertelendi E. (1994-1995): A Kolontó fenékszintjébe mélyített fúrás rétegsorának szedimentológiai, pollen- 203. analitikai és malakofaunisz-tikai elemzése. Acta Geographica Debrecina 33. pp. 93-115. 204.
205.
206.
207.
23. Lóki J. 1994: A Duna-Tisza közi hát- 208. ság tájértékelése, különös tekintettel a vízháztartási viszonyokra. Nagyalföldi Alapítvány 3. kötet, pp. 67-75. 209.
24. Szabó J. – Lóki J. (1995): Űrfelvéte- 210. lek alkalmazása a geográfus hallgatók képzésében és a természeti földrajzi kutatásokban Debrecen környéki min- 211. taterületek alapján. A 17/94 számú MKM pályázat jelentése p. 50. 25. Lóki J. (1995): A szél és a csapadék 212. hatása az alföldi talajok deflációjára in:Berényi Dénes Emlékkönyv pp.211-223. 213.
időkben Csengele területén. Táj, környezet és társadalom. Landscape, Environment and Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. Szeged pp.373-383. Pécsi M. (1999): Landform evolution studies in Hungary. Akadémiai Kiadó Budapest. 216 p. Juhász Á. - szerk. - (2000):Kiskőrös természetökológiai adottságai. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Budapest p. 182. Kiss T. (2000): Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében – dél-nyírségi vizsgálatok alapján. PhD értekezés DE TTK p. 128. Jakab G.-Magyari E. (2000): Új távlatok a magyar lápkutatásban: szukcessziókutatás paleobryológiai és pollenanalitikai módszerekkel. Kitaibelia, 5. pp. 17 –36. Magyari E. (2002): Climatic versus human modification of the Late Quaternary vegetation in Eastern Hungary. PhD Thesis, Debrecen. Kiss T.-Tornyánszki É. (2006): Futóhomok területek geomorfológiai vizsgálata a Duna-Tisza közén. III. Földrajzi Konferencia Budapest CD Kiadvány ISBN 963 9545 120 pp. 1–10. Kiss T.-Tornyánszki É. (2006): Futóhomok területek geomorfológiai vizsgálata a Duna-Tisza közén. III. Földrajzi Konferencia Budapest CD Kiadvány ISBN 963 9545 120 pp. 1–10. Konecsny K. (2006): A Duna-Tisza-közi hátság felszíni lefolyási viszonyainak értékelése Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.125-136. Kiss T. (1998): Recens eróziós mérések a debreceni Erdőspusztán. Acta Geographica Debrecina (1996/97) pp. 151-164. Kiss T. (2000): Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében – dél-nyírségi vizsgálatok alapján. PhD értekezés DE TTK p. 128. Négyesi G. (2007): Formation of soil crusts and measuring crust resistance by penetrometer. Acta Geographica Silesiana, 1. WNoZ US, Sosnowiec. pp.35-40. Négyesi G. (2008):Studying the wind erosion reducing effect of irrigation on soils of the Hajdúhát. Anthropogenic aspects of landscape transformations 5. Proceeding of 28
26.
27.
28.
29.
Hungarian-Polish Symposium. Debrecen. pp. 71-79. Lóki J.- Sümegi P. – Félegyházi E. – 214. Kiss T.-Tornyánszki É. (2006): FutóhoHertelendi E. 1995: A Kolon-tó femok területek geomorfológiai vizsgálata a nékszintjébe mélyített fúrás rétegsoDuna-Tisza közén. III. Földrajzi Konferenrának szedimentológiai, pollenanaliticia Budapest CD Kiadvány ISBN 963 9545 kai és malakofaunisztikai elemzése. 120 pp. 1–10. Acta Geographica Debrecina. Debrecen. Tom. 33. pp. 93-115. Lóki J. (1995): Szakértői jelentés (A 215. Csemez A. (1996):A Duna-Tisza közi hátDuna-Tisza közi hátság szántóföldi ság vízhiányos helyzetéhez igazodó beavatnövénytermesztése. A Duna-Tisza kozások környezeti hatáselemzése és hatásközi hátság kertészete és szőlészete. tanulmánya. Budapest. KÉE Tájtervezési és A Duna-Tisza közi hátság állatteTerületfejlesztési Tanszék p. 252. + melléknyésztése. Széleróziós vizsgálatok a let Duna-Tisza közén) a Kertészeti Egyetem részére. p. 63. Lóki J.-Szabó J. (1995): A beépített- 216. Szilassi P. (2000): A beépítettség változáség vizsgálata Debrecen város terülesának vizsgálata a Fekete-hegy (Kálitén légifényképek alapján. Földrajzi medence) lejtőjén. tiszteletadás Szabó JóKözlemények, CXXII/XLIII 1. pp. zsefnek. Tanulmányok a földrajztudomány 23-33. témaköreiből. pp.29-37. Lóki J. (1996): Távérzékelés. Kos- 217. Szabó G. (2001) Térinformatikai vizsgálatok a Vadász-patak vízgyűjtőjén, in: Molnar suth Egyetemi Kiadó p. 113. J. (szerk.) Földrajz az egész világ Geográfus Doktoranduszok V. Országos Konferenciája, Miskolci Egyetem, 2000.október 7-8., Miskolc. pp. 53-59. 218. Szabó G. (2001) Földhasznosítás-elemzés távérzékelési és terepi adatok összevetése alapján in: A Magyar Földrajzi Konferencia tudományos Közleményei. Szeged. ISBN 963482544-3. 219. Pallagné Ruszkabányai Á. (2002): Adatintegrálási lehetőségek a magyar növény- és talajvédelmi szervezetben. DE Mezőgazdaságtudományi Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék p. 72. 220. Szabó G. (2002): A képzés és a gyakorlat kapcsolata a térinformatika oktatásában a Debreceni Egyetem Földtudományi Tanszékcsoportjában Informatika a Felsõoktatásban 2002 CD ISBN 9634726917 221. Szabó G. (2002): Changing of the forested area in a sample area, using statistical and satellite databases. Z Badan nad Wplywem antropopresji na srodowisko Tom 3. pp. 7883 Szabó G. (2005):Mérési lehetőségek fejlő222. dése a távérzékelésben.Debreceni Földrajzi Disputa Tanulmánykötet pp. 135-143 Burai P.(2007):Távérzékelési módszerek 29
30. Lóki J. – Szabó J. (1997a): Neuere Windkanaluntersuchungen der Deflátionssensibilitat von Böden des Ungarishen Tieflandes. Z. Geomorf. N. F. Vol. 111. pp. 145-159.
31. Lóki J. – Szabó J. (1997b): Az alföldi talajok deflációérzékenységének vizsgálata szélcsatornában. Regionális-agrárkutatási és vidékfejlesztési workshop. Kompolt pp. 73-82.
223. összehasonlító elemzése mezőgazdasági mintaterületeken. PhD értekezés p.143 Gyenizse P. – Nagyváradi L. (2008): Adatgyűjtés távérzékeléssel és GPS-el. in: 224. Térinformatika és alkalmazásai II. PTE TTK Pécs p.235. 225. Kiss T. (2000): Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében – dél-nyírségi vizsgálatok alapján. PhD értekezés DE TTK p. 128. 226. Farsang Andrea – Barta Károly – Bartus Máté – Négyesi Gábor – Szatmári József (2011): Szélsőséges időjárási jelenségek egyik lehetséges talajtani következménye az Alföldön:defláció okozta tápanyag veszteség becslése csernozjom talajainkon. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. (ISBN 978-963 85437 8 3) Békéscsaba pp.271-282. 227. Farsang Andrea–Szatmári József– Négyesi Gábor–Bartus Máté– Barta Károly (2011):Csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyag-áthalmozódásának becslése szélcsatorna kísérletekkel. Agrokémia és Talajtan 60. kötet 1. szám június pp. 87101. 228. Kiss T. (2000): Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében – dél-nyírségi vizsgálatok alapján. PhD értekezés DE TTK p. 128. 229. Kertész, Á., Csepinszky, B., Jakab, G., Németh, T. (2002): The role of surface crusting in runoff, erosion and infiltration on a cambisol. Earth Surface Processes and Landforms (megjelenés alatt) 230. Kertész Á. (2004): Az egyik legfontosabb recens felszínalakító folyamat, a talajpusztulás Magyarországon. Szeged pp.869-878. 231. Kertész Á. (2004): Az egyik legfontosabb recens felszínalakító folyamat, a talajpusztulás Magyarországon. Táj és környezet. Tiszteletkötet a 75 éves Marosi Sándornak. Szerk.: Dövényi Z.-Schweitzer F. pp.203212. 232. Kertész Á. (2008):Aktív lejtőformálódás, eróziós folyamatok vizsgálata Magyarországon. Földrajzi Tanulmányok Vol.2. Recens geomorfológiai folyamatok sebessége Magyarországon. Szerk.: Kiss T.-Mezősi G. pp.185-195. 233. Gyenizse P. – Nagyváradi L. (2008): Tér30
234.
235.
32. Lóki J. (1998): GIS alapjai KLTE 236. Debrecen p. 237. 238.
239.
240. 241.
242.
243.
33. Szabó J. – Lóki J. – Félegyházi E. 244.
informatika és alkalmazása II. Egyetemi jegyzet Pécs p.235. Farsang Andrea – Barta Károly – Bartus Máté – Négyesi Gábor – Szatmári József (2011): Szélsőséges időjárási jelenségek egyik lehetséges talajtani következménye az Alföldön:defláció okozta tápanyag veszteség becslése csernozjom talajainkon. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. (ISBN 978-963 85437 8 3) Békéscsaba pp.271-282. Farsang Andrea–Szatmári József– Négyesi Gábor–Bartus Máté– Barta Károly (2011):Csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyag-áthalmozódásának becslése szélcsatorna kísérletekkel. Agrokémia és Talajtan 60. kötet 1. szám június pp. 87101. Tamás J. (2000): Térinformatika I. DE Mezőgazdaságtudományi Kar p. 292. Tamás J. (2001): Precíziós mezőgazdaság elmélete és gyakorlata. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó Budapest p. 144. Pallagné Ruszkabányai Á. (2002): Adatintegrálási lehetőségek a magyar növény- és talajvédelmi szervezetben. DE Mezőgazdaságtudományi Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék p. 72. Szalai L. (2002): A talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszer térinformatikai kérdései. DE Mezőgazdaságtudományi Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék p. 63. + Mellékletek Lóczy D. (2002): Tájértékelés, Földértékelés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs p. 307. Szabó G. (2004):Surveying the accuracy of the GPS system using different sample areas In: Anthropogenic aspects of landscape transformations 3. Proceeding of Hungarian-Polish Symposium. Edited by J. Lóki & J. Szabó. pp. 71-80. Tomor T. (2007): Térinformatika alkalmazási lehetőségei a környezeti konfliktusok kezelésében. PHD értekezés Debrecen, p. 152. Lóczy D. (2011):Földrajzi információs rendszerek felhasználása a tájértékelésben. in. Térinformatika és alkalmazásai PTE TTK Pécs p.102. Kiss T. (2000): Futóhomok területek fel31
(1999): Újabb adatok a Hajdúhát színdinamikája természeti és társadalmi geomorfológiájához. In. Kovács hatások tükrében – dél-nyírségi vizsgálatok Á.(szerk.) Emlékkönyv Rácz István alapján. PhD értekezés DE TTK p. 128. 70. Születésnapjára. KLTE Történel- 245. Fábián SZ. Á.–Kovács J.–Varga G. mi Intézet Debrecen pp. 227-238. (2003): Az atkári későmiocén csonteleletekről. Földr. Értesítő LII. 2003. 1–2. (In Press). 34. Lóki J. (1999): Digitális tematikus 246. Szabó G. – Utasi Z. (2001): Térinformatitérképészet. Egyetemi Kiadó. Debrekai Módszerek összehasonlító elemzése a cen. p. 205. Cserehát példáján. . Acta Geographica Debrecina 1999/2000., Debrecen, 35., pp. 297 – 304. 247. Szabó G. (2002): A képzés és a gyakorlat kapcsolata a térinformatika oktatásában a Debreceni Egyetem Földtudományi Tanszékcsoportjában Informatika a Felsõoktatásban 2002 CD ISBN 9634726917 248. Lóczy D. (2002): Tájértékelés, Földértékelés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs p. 307. 249. Gyenizse P. – Nagyváradi L. (2008): Bevezetés az ArcGIS térinformatikai programcsomag használatába in: Térinformatika és alkalmazásai II. PTE TTK Pécs p.235. 250. Fábián Sz.Á. – Pirkhoffer E. (2011): Térinformatika és digitális térképészet. in. Térinformatika és alkalmazásai PTE TTK Pécs p.102. 251. Lóczy D. (2011):Földrajzi információs rendszerek felhasználása a tájértékelésben. in. Térinformatika és alkalmazásai PTE TTK Pécs p.102. Fábián Sz.Á. – Pirkhoffer E. (2011): Fogalomtár. in. Térinformatika és alkalmazásai PTE TTK Pécs p.102. 35. Lóki J. (1999): Szabolcs-Szatmár- 252. Szabó G. 2001. Földhasznosítás-elemzés Bereg megye mezőgazdasága Kutatátávérzékelési és terepi adatok összevetése si jelentés a BME Vízi Közmű és alapján in: A Magyar Földrajzi Konferencia Környezetmérnöki Tanszék részére. tudományos Közleményei. Szeged. ISBN p. 42. 963482544-3. 253. Szabó G. 2002. Changing of the forested area in a sample area, using statistical and satellite databases. Z Badan nad Wplywem antropopresji na srodowisko Tom 3. pp. 7883 36. Lóki J. (2000): The study of wind 254. Farsang Andrea – Barta Károly – Bartus erosion on different soil by wind Máté – Négyesi Gábor – Szatmári József tunnel. Debrecen. In: Anthropogenic (2011): Szélsőséges időjárási jelenségek aspects of landscape transformations egyik lehetséges talajtani következménye az 1. Proceeding of Hungarian-Polish Alföldön:defláció okozta tápanyag veszteSymposium. Edited Lóki, J. – Szabó, ség becslése csernozjom talajainkon. In: J. pp. 37–44. Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változá32
255.
37. Lóki J. (2000): Alföldi talajok deflá- 256. cióérzékenységének vizsgálata szélcsatornában. In. Frisnyák S. (szerk.) Az Alföld történeti földrajza, Nyíregyháza, pp. 111-118. 257.
sok és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. (ISBN 978-963 85437 8 3) Békéscsaba pp.271-282. Farsang Andrea–Szatmári József– Négyesi Gábor–Bartus Máté– Barta Károly (2011):Csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyag-áthalmozódásának becslése szélcsatorna kísérletekkel. Agrokémia és Talajtan 60. kötet 1. szám június pp. 87101. Kiss T. (2000): Futóhomok területek felszíndinamikája természeti és társadalmi hatások tükrében – dél-nyírségi vizsgálatok alapján. PhD értekezés DE TTK p. 128. Kiss T. (2000): Féligkötött futóhomokformák morfometriai vizsgálata a DélNyírségben – különös tekintettel az őket ért antropogén hatásokra. Tiszteletadás Szabó Józsefnek, Tanulmányok a földrajztudomány témaköréből. pp. 15-29. Schweitzer, F.–Kis, É.–Bognár, A. 2003. Studies on paleographic changes in the north–western part of the Carpathian Basin, in the vicinity of the section at Dolní Veštonice. Acta Geographica Croatia, Zagreb (2003).
38. Lóki, J. (2000): The development of 258. the Hungarian blown-sand areas and the main periods of the formation of blown-sand (Rozwój piasków przewianych na Wegrzech oraz glówne etapy ich formowania) Aeolian processes in differenc landscape zones University of Silesia Faculty of Earth Sciences (Sosnowietz). pp. 163–179. 39. Lóki J. (2000): Újfehértó természet- 259. Félegyházi E. (2006): a nyírségi hordalékföldrajzi képe. In. Újfehértó története. kúp fosszilizálódásának kezdete Szerk.: _Buczkó J. pp. 13-42. palinológiai értékelés alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.70-78. 40. Lóki J. (2000): Magyarország tájai: 260. Dr. Kormány Gy. (2008):A BEREGA tiszai Alföld. Pannon Enciklopédia. SZATMÁRI-SÍKSÁG természeti, társaMagyarország földje. KERTEK. pp. dalmi-gazdasági erőforrásai, fejlesztési le300-301. hetőségei. Nyíregyháza p.341. 41. Lóki J. – Schweitzer F. (2001): Fiatal 261. Kiss T. - Nyári D. - Sipos Gy. (2006): futóhomokmozgások kormeghatároHomokmozgások vizsgálata a történelmi zási kérdései – Duna–Tisza közi réidőkben Csengele területén. Táj, környezet gészeti feltárások tükrében – Acta és társadalom. Landscape, Environment and Geographica Geologica et Society. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bámeteorologica Debrecina, Tomus rány Ilona professzor asszony tiszteletére. XXXV. pp. 175-183. Szeged pp.373-383. 262. Nyári D.-Kiss T. (2005): Homokmozgások vizsgálata a Duna-Tisza közén. Földrajzi Közlemények, CXXIX. (LIV.) kötet, 3-4. szám, pp. 133-147. 263. Kiss T. - Nyári D. (2005): Holocén futóhomok-mozgások Bács-Kiskun megyében
33
264.
265.
266.
267.
268.
269.
270.
271.
272.
régészeti leletek tükrében. CUMANIA 21. pp. 83-89. Kiss T. – Sipos Gy. (2006): Emberi tevékenység hatására meginduló homokmozgások a Dél-Nyírségben egy zárt buckaközi mélyedés szedimentológiai elemzése alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.115-125. Nyári D.- Kiss T.-Sipos Gy.(2006): Történeti időkben bekövetkezett futóhomok mozgások datálása lumineszcenciás módszerrel a Duna-Tisza közén. p. 10 Nyári D.- Kiss T.-Sipos Gy.-Knipl. I. – Wicker E. (2006): Az emberi tevékenység tájformáló hatása: futóhomok mozgások a történelmi időben Apostag környékén. Tokaj pp. 170-175. Kiss T. – Sipos Gy. (2007): Anthropogenic reactivation off eolian processes int he southern part of the Nyírség alluvial fan, Hungary Geogr. Fis Dinam. Quat. 30. pp. 197-202. Kiss T. – Nyári D. – Sipos Gy. (2008): Történelmi idők eolikus tevékenységének vizsgálata: a Nyírség és a Duna-Tisza köze összehasonlító elemzése. Geographia generalis et specialis. Debrecen. pp. 99-106. Négyesi G. – Pálfi A. (2008): Szélerózió veszélyeztetettség vizsgálata hajdúháti mintaterületen. Geographia generalis et specialis. Debrecen. pp. 107-114. Kiss T. – Sipos Gy. (2008): Holocén eolikus akkumuláció története a vegetációváltás és emberi hatások tükrében a DélNyírség féligkötött futóhomokterületein. Földrajzi Tanulmányok Vol.2. Recens geomorfológiai folyamatok sebessége Magyarországon. Szerk.: Kiss T.-Mezősi G. pp.185-195. Farsang Andrea – Barta Károly – Bartus Máté – Négyesi Gábor – Szatmári József (2011): Szélsőséges időjárási jelenségek egyik lehetséges talajtani következménye az Alföldön:defláció okozta tápanyag veszteség becslése csernozjom talajainkon. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. (ISBN 978-963 85437 8 3) Békéscsaba pp.271-282. Farsang Andrea–Szatmári József– Négyesi Gábor–Bartus Máté– Barta Károly (2011):Csernozjom talajok szélerózió 34
42. Lóki J.–Franyó F. (2002): A csong- 273. rádi 1200 m talpmélységű MÁFI alapfúrás homokrétegeinek elektronmikroszkópos vizsgálata. Acta Geographica Geologica et Meteorologica Debrecina, Tomus XXXVI. pp. 1–13. 274.
43. Lóki J. (2003): A növényzet széleró- 275. zió elleni védőhatásának vizsgálata szélcsatornában. Csorba, P. (szerk.) Környezetvédelmi mozaikok: tiszteletkötet Dr. Kerényi Attila 60. szüle- 276. tésnapjára. pp. 291-306.
277.
44. Lóki J. (2003): A szélerózió mecha- 278. nizmusa és magyarországi hatásai. Doktori értekezés. p. 265. 279.
280.
281.
282.
okozta tápanyag-áthalmozódásának becslése szélcsatorna kísérletekkel. Agrokémia és Talajtan 60. kötet 1. szám június pp. 87101. Schweitzer, F.–Kis, É.–Bognár, A. (2003): Studies on paleographic changes in the north–western part of the Carpathian Basin, in the vicinity of the section at Dolní Veštonice. Acta Geographica Croatia, Zagreb (2003). Schweitzer F. (2004): Katasztrófa vagy stratégia. A tiszai hullámtér geomorfológiai vizsgálata: víztározók, hullámtérbővítés, gátépítés. Élő Jászkunság 2004/1 Kertész Á. (2004): Az egyik legfontosabb recens felszínalakító folyamat, a talajpusztulás Magyarországon. II. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged. pp. 869-878. Kertész Á. (2004): Az egyik legfontosabb recens felszínalakító folyamat, a talajpusztulás Magyarországon. Táj és környezet. Tiszteletkötet a 75 éves Marosi Sándornak. Szerk.:Dövényi Z.-Schweitzer F. pp.203212. Csorba P.-Szabó Sz.-Csorba K. (2006): Tájmetriai adatok tájökológiai célú felhasználása Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp. 24-35. Szatmári J. (2004): Szélerózióveszélyeztetettség értékelése a Duna-Tisza közén RWEQ modell alkalmazásával II. Magyar Földrajzi Konferencia Szeged. pp. 1619-1627 Kiss T. – Sipos Gy. (2006): Emberi tevékenység hatására meginduló homokmozgások a Dél-Nyírségben egy zárt buckaközi mélyedés szedimentológiai elemzése alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.115-125. Szatmári J. (2005): The evaluation of wind erosion hazard for the area of the DanubeTisza Interfluve using the Revised Wind Erosion Equation. Acta Geographica Szegediensis Tomus XXXVIII. pp. 84-93. Kiss T. – Sipos Gy. (2007): Anthropogenic reactivation off eolian processes int he southern part of the Nyírség alluvial fan, Hungary Geogr. Fis Dinam. Quat. 30. pp. 197-202. Négyesi G. (2008):Studying the wind erosion reducing effect of irrigation on soils of the Hajdúhát. Anthropogenic aspects of 35
283.
284.
285. 286.
287.
45. Félegyházi E. – Lóki J. – Szabó J. (2003): A folyó őstörténete, a mai kialakulása az Alföldön. A Tisza és vízrendszere, I. kötet (szerk.: Teplán I.) MTA Társadalomkutató Központ, pp.29-39.
288.
289.
46. Lóki J. – Négyesi G. (2003): A talaj- 290. felszíni kéreg képződése és hatása a szélerózióra. Acta Geographica Geologica et Meteorologica Debrecina, 36. pp. 55-64. 47. Lóki J. – Szabó J. – Konecsny K. – Szabó G. – Szabó Sz. (2004): Az er-
291.
landscape transformations 5. Proceeding of Hungarian-Polish Symposium. Debrecen. pp. 71-79. Kiss T. – Nyári D. – Sipos Gy. (2008): Történelmi idők eolikus tevékenységének vizsgálata: a Nyírség és a Duna-Tisza köze összehasonlító elemzése. Geographia generalis et specialis. Debrecen. pp. 99-106. Kertész Á. (2008):Aktív lejtőformálódás, eróziós folyamatok vizsgálata Magyarországon. Földrajzi Tanulmányok Vol.2. Recens geomorfológiai folyamatok sebessége Magyarországon. Szerk.: Kiss T.-Mezősi G. pp.185-195. Gyenizse P. – Nagyváradi L. (2008): Térinformatika és alkalmazása II. Egyetemi jegyzet Pécs p.235. Farsang Andrea – Barta Károly – Bartus Máté – Négyesi Gábor – Szatmári József (2011): Szélsőséges időjárási jelenségek egyik lehetséges talajtani következménye az Alföldön:defláció okozta tápanyag veszteség becslése csernozjom talajainkon. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. (ISBN 978-963 85437 8 3) Békéscsaba pp.271-282. Farsang Andrea–Szatmári József– Négyesi Gábor–Bartus Máté– Barta Károly (2011):Csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyag-áthalmozódásának becslése szélcsatorna kísérletekkel. Agrokémia és Talajtan 60. kötet 1. szám június pp. 87101. Dr. Kormány Gy. (2008):A BEREGSZATMÁRI-SÍKSÁG természeti, társadalmi-gazdasági erőforrásai, fejlesztési lehetőségei. Nyíregyháza p.341. Mezősi Gábor (2011): Az Alföld természeti képének kialakulása In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. (ISBN 978-963 85437 8 3) Békéscsaba pp.15-24. Kertész Á. (2008):Aktív lejtőformálódás, eróziós folyamatok vizsgálata Magyarországon. Földrajzi Tanulmányok Vol.2. Recens geomorfológiai folyamatok sebessége Magyarországon. Szerk.: Kiss T.-Mezősi G. pp.185-195. Lovász Gy. (2005): A hullámtéri akkumuláció gyakorisága a Tisza középső folyó36
dősültség és az árhullámok kapcsolata a Felső-Tisza vidéken.
szakaszán. Földrajzi Közlemények CXXIX. (LIV.) kötet, 3-4. szám, pp.125-132. 292. Fiala K. – Kiss T. (2006): Szabályozások hatására megváltozott mederparaméterek vizsgálata az Alsó Tiszán. III. Földrajzi Konferencia Budapest CD Kiadvány ISBN 963 9545 120 pp. 1–10. 293. Tomor T. (2007): Térinformatika alkalmazási lehetőségei a környezeti konfliktusok kezelésében. PHD értekezés Debrecen, p. 152.
48. Szabó J. – Lóki J. – Szabó G. – Szabó Sz.- Konecsny K. (2004): A természetes folyóvízi felszínfejlődés geomorfológiai és ökológiai értékei felső-Tisza-vidéki mintaterületen. In: Táj és Környezet. Budapest. pp. 6577.
294. Tóth Cs. (2006): Adalékok a Tisza mederformálásának alakulásához egy felsőTiszavidéki mintatewrület vizsgálata alapján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József tiszteletére pp.115-125. 295. D. Lóczy (2008): Fluvial landscape pattern in an agricultural danubian floodplain. Dimensions and trend sin Hungarian geography. Studies in Geography in Hungary 33, Geographical Research Inst. HAS, Eds.: Á. Kertész and Z. Kovács Budapest pp. 101-109. 49. SZABÓ J. . LÓKI J. . SZABÓ G. . SZA- 296. Balassa B.- Bugya T.-Czigány Sz.BÓ SZ. . KONECSNY K. 2004. GIS alaGyenizse P.- Nagyváradi L-Pirkhoffer E.: pú geomorfológiai Domborzati modellek használata a szempontú értékelés a Felsõ-Tisza Pécs környéki geoinformatikai vidéken, in Füleky Gy. szerk. A táj vizsgálatokban. Geoinformatika és domváltozási a Kárpátmedenc borzatmodellezés 2009 HunDEM 2009 és a ében . Víz a tájban, Környezetkímélõ GeoInfo 2009 konferencia és kerekasztal Agrokémiáért Alapítvány, Gödöllõ, válogatott tanulmányai pp.1-18 pp. 69-72. 50. J. Lóki – Cs. Cserháti (2006): The 297. Regina Morkünaité (2009): Vengrijos examining quartz grains of eoliniu masyvu ir papustymu paly ginimai sedimentary rocks by scanning su lietuvos kopomis. Lietuvos Geologu electron microscope. Annales Sajungos Zurnalas Journal of the Geographicae XXXIX(1) Institute of Geological Society of Lithuania pp. 61-67. Geology & Geography Lithuanian Geographical Society Vilnius pp. 42-52. 51. Lóki J. – Szabó J. – Szabó G. (2006): 298. Tóth Cs. (2006): Adalékok a Tisza mederCorrelating the utilization of maps formálásának alakulásához egy felsőconstructed with different method and Tiszavidéki mintatewrület vizsgálata alapin different scale for analysing ján. Földrajzi tanulmányok Dr. Lóki József topography. In: Zentai L. et. Al. tiszteletére pp.115-125. (szerk.) Térkép – Tudomány. Buda299. Kovács I.P.(2011):Domborzati formák kipest ISSN 0495-1719. pp. 259-266. alakulása és fejlődése a Nyugat- és Középső-Mecsek dááli előterében, a Pannon-beltó visszahúzódását követően. PhD értekezés Pécs p.160. 52. Félegyházy E. – Lóki J. (2006): 300. Kiss T. – Nyári D. – Sipos Gy. (2008): Study ont he formation of sand sheet Történelmi idők eolikus tevékenységének int he Nyírség edge areas. In: Kiss A. vizsgálata: a Nyírség és a Duna-Tisza köze 37
et al. (edts.): Landscape, Environment összehasonlító elemzése. Geographia and Society, Szeged. pp. 191-203. generalis et specialis. Debrecen. pp. 99-106. 53. Lóki J. (2007): Nyíregyháza termé301. Kormány Gy. (2008):A BEREGszetföldrajzi képe. Szabolcs-SzatmárSZATMÁRI-SÍKSÁG természeti, társaBeregi Szemle 3. pp. 263-294. dalmi-gazdasági erőforrásai, fejlesztési lehetőségei. Nyíregyháza p.341. 54. Lóki J. –Félegyházi E. (2007): Fel302. Kormány Gy. (2008):A BEREGszíni változások a Bodrogközben. Dr SZATMÁRI-SÍKSÁG természeti, társaPeja Győző emlékkönyv (szerk.: dalmi-gazdasági erőforrásai, fejlesztési leFrisnyák S. – Gál A.) Nyíregyháza – hetőségei. Nyíregyháza p.341. Szerencs. pp. 177-186. 55. Lóki J. – Vass R. (2008): Homokszi- 303. Demeter G.-Püspöki Z.-Lazányi J.-Buday getek a Beregi-síkságon. TaT.(2010):Szekvencia-sztratigráfiai alapú nulmánykötet Dr. Göőz Lajos földtani kutatás Nyíregyházaprofesszor 80. születésnapjára. Szatmárnémeti térségében. Dominium Nyíregyháza. pp. 155-167. Könyvkiadó p.287
38
