TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK

VÁLLALKOZÁSI FŐISKOLA A VILÁG 2001 UTÁN MÉSZÁROS KLÁRA: Kína és a világ CSÁKI GYÖRGY: A világgazdaság 2001 után

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK

JOÓ ANDRÁS: A nemzetközi politika újabb korszaka CSICSMANN LÁSZLÓ: Az iszlám és a nyugat konfliktusa MOLDICZ CSABA: A foglalkoztatáspolitika a gazdaságpolitikai mixben G. MÁRKUS GYÖRGY: Globalizáció, kultúrharcok, terrorizmus

10.

2004 ÁPRIUS

A VILÁG 2001 UTÁN A Magyar Tudomány Napja országos rendezvénysorozat keretében, az Általános Vállalkozási Főiskolán 2003. november 3-án tartott tudományos konferencia anyaga

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FŐISKOLA Budapest, 2004 április

SZERKESZTETTE: Csáki G y ö r g y főiskolai tanár, Általános Vállalkozási Főiskola

KIADJA AZ Á L T A L Á N O S V Á L L A L K O Z Á S I F Ő I S K O L A Felelős kiadó: Antal J á n o s mb. főigazgató Felelős szerkesztő: dr. Csáki G y ö r g y Kiadványszerkesztő: Németh Zsuzsa Nyomdai előkészítés: S o m o g y v á r i Gyuláné

ISSN: 1585-8960

TARTALOM Mészáros

Klára.

Kína és a világ

Csáki György: A világgazdaság Joó András: A nemzetközi Csicsmann László:

7 2001 után

politika újabb korszaka és a változó korszellem

Az iszlám és a nyugat konfliktusa

Moldicz Csaba. A foglalkoztatáspolitika G. Márkus

15

György:

Globalizáció,

29

helyzete a gazdaságpolitikai

kultúrharcok,

21

mixben

terrorizmus

39 45

Vigh László: Megoldáskeresés, viták, perek és eredménytelenség a Stabilitási és Növekedési Paktum ügyében

49

Pál Vastagh: The EU-Hungarian

59

Miklós Ágnes Kata. A városi

Relationship

legendák

Egry Gábor. Régi-új magyar-román

és szeptember 11-e

történelmi

Kerepesi Katalin-Vasné Egri Magdolna: A magyar KKV-k ICT felkészültsége

63

mítoszok

73 79

az

ezredfordulón

Kerepesi Katalin-Tóth Arnold: A magyar kis- és közepes méretű versenyképességének alakulása az ezredfordulón Papp Eerenc Az e-kereskedelem szabályozása Szegedi Zoltán:

Ellátási

lánc-menedzsment

Lányi Pál: Dél-alföldi teleházak megalapozó gazda- és

TDK

vállalkozások

és várható jövője

97 105

- Logisztika más megvilágításban?

szerepe az EU agrártámogatásainak parcellaregisztrációkban

lehívását

113 119

DOLGOZATOK

Bevezetés

(Csáki

György)

125

Szunomár

Ágnes: Kína a reformok útján

Vágó Barbara: Nagy-Britannia Gellért Anna:

és az euró

A „békés" Szentföld,

Fekete Ágnes-Bernáth

127 127

avagy az Útitervről

Anett: Százhalombatta

128

környezetvédelme

129

Gábor Katalin: Miért kell a Formula-1 Magyarországnak? Tumpek Adrienn: Egy sajátos magyar termék: A pálinka Tihanyi Zsuzsanna: az Európai

Magyarországi

Unió

Nagy István-Benkő pénzügyi Kassai Ildikó.

jövője

Európában

130

lakásfinanszírozás

130

tendenciái

131

küszöbén

Kovács Zsuzsa: A működőtőke-áramlás tőkebefektetések

129

és az amerikai

Magyarországon Lajos: A környezetvédelmi

mérési módszerek

131

háttere „Kérés vagy felajánlás"?

Ádám Zsuzsanna: Hogyan számítsunk,

- Alternatív

adományszervezés

hogy megtaláljuk

a számításunk?

132 133

Werly Szilvia: Laczkó

Környezetbarát

építési

módok

Katalin: Hulladékgazdálkodás az EU elvárások

Magyarországon

135

tükrében

Ilyes Andrea: Portugália Jancsó

134

nyomdokain?

135

Rebeka: Non-profit privatizáció

Stikrád

Katalin: Az Állami

nemzetközi András

136

Számvevőszék

gyakorlatának

szerepe a pénzügyi

ellenőrzés

137

politikája

137

adaptációjában

Krisztina: A Közép-Magyarországi

Régió és regionális

Demeter Márton: E-tika Ferencziné

Csige Etelka: Hulladékhasznosítás,

hulladékgazdálkodás Andrási

138

Andrea: Környezetbarát

László Linda: Az Európai a magyar

reflexiók

hulladék-megsemmisítés,

139

kérdései termékek

védjegyezése

Unió VI. Környezetvédelmi

Akcióprogramja

139 és

140

ELŐSZÓ A hagyomány tovább folytatódik! Az Általános Vállalkozási Főiskola 2003. november 4én immár ötödször szervezett tudományos konferenciát a Magyar Tudomány Napja alkal­ mából - ezúttal „A világ 2001 után" címen. A hagyományoknak megfelelően jelen számunk a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatán alapul. A konferencián ismert hazai szakértők mellett az ÁVF főállású és óra­ adó tanárai tartottak előadásokat. A konferencia jelentőségét, de magát a témaválasztást is elsősorban az indokolja, hogy a 2003-2004-es tanévben végez az Általános Vállalkozási Főiskolán az első nemzetközi kap­ csolatok szakos évfolyam - így a 2003. évi Tudományok Napi konferenciánkkal a nemzet­ közi kapcsolatok terén az Altalános Vállalkozási Főiskolán folyó oktató- és kutatómunka eredményeit is demonstrálni szándékoztunk. A konferencia témája a mai világ - távolról sem kizárólag a világgazdaság - legégetőbb, s nyilvánvalóan legfőbb kérdése. 2001 ugyanis nyilvánvalóan szakaszhatár a világtörté­ nelemben. 2001. szeptember 11. új helyzetet teremtett a világpolitikában: a nemzetközi ter­ rorizmus problematikájának újraértelmezése, a „nyugatnak" az iszlámhoz való viszonya, nem is szólva az iraki háború okozta új helyzetről mind-mind szeptember 11. közvetlen következményének tekinthető, s alighanem, korszakhatárt jelent az immár egypólusúnak tekintett világ nemzetközi politikai berendezkedésében. 2001 szakaszhatár a világgazdaságban is. a 2001 tavaszán az USA-ban kitört recesszió lezárta a kilencvenes évek különlegesen hosszú konjunktúráját, egyúttal véget vetett az „új gazdaság" mítoszának is. Ha azt ma még korai is kimondani, hogy mik lesznek a 2001-ben megkezdődött világgazdasági korszak jellemzői, abban már ma is biztosak lehetünk, hogy a kilencvenes évtizednek az IT-szektorok és a vállalatfelvásárlások által gerjesztett kon­ junktúrája véget ért. Kötetünkben - a konferencia-előadások szerkesztett változatai mellett - helyet kapott néhány, a főiskola oktatóinak kutatómunkáját bemutató tanulmány mellett - ugyancsak hagyományainknak megfelelően - hallgatóink sikeres tudományos diákköri dolgozatai­ nak rövid összefoglalója is.

A

szerkesztő

Mészáros Klára* KÍNA ÉS A VILÁG A z ázsiai térség, k ü l ö n ö s e n a n n a k keleti, délkeleti része az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n - kivéve az 19971998-as regionális válságot - a világ l e g d i n a m i k u s a b b a n fejlődő régiója. E z e n belül is a Kínai Népköztár­ saság t e l j e s í t m é n y e az, a m e l y b e l s ő - és külső politikai-gazdasági feltételrendszerét úgy alakította át a r e f o r m o k révén, h o g y n ö v e k e d é s e mindvégig n a g y m é r t é k b e n m e g h a l a d t a a világgazdaság n ö v e k e d é s é t . Kína abszolút s z á m o k b a n m é r t nagysága m e l l e t t m a m á r gazdasági és k a t o n a i e r e j é t t e k i n t v e is „nagy­ nak" számít. Közel v a n továbbá a h h o z , h o g y a tudományos-műszaki m o d e r n i z á c i ó t e r é n is a világelsők közé kerüljön. Regionális és globális nagyhatalommá válásában azonban olyan, számára kedvező külső körülmények egybeesése is szerepet játszott, mint amilyeneket a 90-es évek első felének világpoliti­ kai változásai jelentettek. Ezért az átformálódás m e g h a t á r o z ó b e l s ő j e l l e m z ő i m e l l e t t a külső hatásokkal is számolni k e l l a b b a n a f o l y a m a t b a n , m e l y n e k e r e d m é n y e k é n t a Kínai Népköztársaság a multipoláris világ egyik e r ő k ö z p o n t j á v á válik. E b b ő l a s z e m p o n t b ó l m i n d e n e k e l ő t t az alábbi t é n y e z ő k e t k e l l figye­ lembe venni: a. ) az országnak és n é p e s s é g é n e k abszolút méreteit, m i n t kiindulási a l a p o t a K N K n a g y h a t a l o m m á válásához; b. ) a n e m z e t k ö z i k ö r ü l m é n y e k változásait, a m e l y e k m e g t e r e m t e t t é k a n n a k a feltételeit, h o g y Kína: a 90-es évek e l s ő felében regionális s z i n t e n elfogadtassa n a g y h a t a l m i pozícióját, újjáélesztve e z z e l t ö r t é n e l m i szerepét; a regionális n a g y h a t a l m i s z e r e p b ő l e l ő r é b b lépjen, és a - multipolárissá váló világ m e g h a t á r o z ó e r ő c e n t r u m a i n a k sorába e m e l k e d j e n . E n n e k e l é r é s é b e n az a tény is közrejátszik, h o g y Kína egy o l y a n régióban tett szert m e g h a t á r o z ó s z e r e p r e , a m e l y m a g a is - a világ d i n a m i k u s a n fejlődő gazdasági t é r s é g e k é n t - növelte befolyását a világgazdaságban és a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g e n belül is; c. ) végül p e d i g a változásokkal k a p c s o l a t b a n k i k e l l e m e l n i azt a szerepet is, a m e l y e t a tengerentúli kínaiak k ö z ö s s é g e i játszanak a K N K világgazdaságba t ö r t é n ő integrálásában azáltal, h o g y a népi kormányzat e l n y e r t e és aktivizálni t u d t a e z e n k ö z ö s s é g e k gazdasági támogatását. A külföldön é l ő kínaiak közvetlen m ű k ö d ő t ő k e - b e f e k t e t é s e i hozzájárultak a n n a k a hídnak k i é p í t é s é h e z , a m e l y ö s s z e k ö t t e t é s t teremtett a Kínán belüli és kívüli világ között. E z e g y b e n m e g t e r e m t e t t e a n n a k l e h e t ő s é g é t is, h o g y e r ő s ö d j ö n a t ö b b s é g é b e n kínaiak által lakott t e r ü l e t e k közötti k ö z e l e d é s . Kína g y o r s ü t e m ű f e j l ő d é s é n e k és gazdasági e r ő s ö d é s é n e k magyarázatául m i n d e n e k előtt két fontos p r e m i s s z a - a m o d e r n i z á c i ó külső és b e l s ő f e l t é t e l r e n d s z e r é n e k kivételes összhangja, v a l a m i n t a t u d o ­ mányos-technikai fejlesztések kiterjedt térhódítása - szolgál. N a g y h a t a l m i súlyának gyarapodása e l l e n é ­ re, Kína is egyre kiszolgáltatottabbá válik a világban zajló f o l y a m a t o k n a k . A világba való integrálással egyre m e g h a t á r o z ó b b m ó d o n befolyásolják a kínai fejlődés irányait az o l y a n á t r e n d e z ő d é s i folyamatok, m i n t a globalizáció, a liberalizáció, a m e l y e k Kínában is fellazítják a h a g y o m á n y o s társadalmi k ö t e l é k e k e t és termelési v i s z o n y o k a t . U g y a n a k k o r m a g a is o k a és alanya m i n d a z o n p r o b l é m á k n a k , a m e l y e k globalizáló­ dásukkal a fenntartható fejlődést veszélyeztetik: n é p e s s é g , é l e l m e z é s , k ö r n y e z e t r o m b o l á s , urbanizáció, szociális é r z é k e t l e n s é g , migráció, biztonságpolitika, n a c i o n a l i z m u s .

Kandidátus,

tudományos

Jelen cikk alapjául 2001/5. számában

főmunkatárs,

MTA Világgazdasági

szolgáló előadás a „Kína a világban" megjelent (pp. 555-565) tanulmány

Kutató

Intézet.

címen a Magyar fő gondolataira

Tudomány épült.

Az új világrend A z új világrend kínai megfogalmazása szerint az ázsiai értékeknek és hagyományoknak - ezen belül is elsősorban a konfucianizmusnak és a forradalmi erkölcsiségnek - a nyugati, azaz a fejlett nukleáris, műszaki és technológiai tudással történő párosítása m e g h a t á r o z ó fejlődési m o d e l l t biztosít a világnak. Az e l i t t u d a t o t t ü k r ö z ő g o n d o l k o d á s s e m új keletű Kínában, gyökerei a múlt századra nyúlnak vissza. Máig is h a t ó eszmevilágát g y a k o r l a t i l a g az 1890-es é v e k b e n nKang Youwei ( K a n g Ju-vej) n e v é h e z k ö t ő d ő r e f o r m m o z g a l o m f o g a l m a z t a m e g . A z ugyancsak r e f o r m e r u t ó d o k egy évszázaddal k é s ő b b két sarkalatos p o n t h o z - a gazdasági fejlődéshez, v a l a m i n t az ázsiai é r t é k e k és a kormányzás m ű v é s z e t é n e k újjáéleszté­ s é h e z - kötik világjavító szándékukat. [Kissinger, (1996) p. 13. f A z a m ó d , a h o g y a K N K növekvő aktivi­ tással vállal szerepet a régió és a világ ügyeiben, u g y a n c s a k e m l é k e z t e t b i z o n y o s e l m ú l t t ö r t é n e l m i k o r o k e s z m é i n e k ú j j á é l e d é s é r e . Úgy tűnik, h o g y Kína, m i n t Ázsia h a g y o m á n y o s a n m e g h a t á r o z ó n a g y h a t a l m a a N y u g a t t a l és J a p á n n a l s z e m b e n i évszázados a l á r e n d e l t s é g é n e k lezárásával - t ö r t é n e l m i pozíciói vissza­ szerzésére készül.

A külső feltételrendszer A Szovjetunió felbomlásával k e z d ő d ö t t a kelet-ázsiai t é r s é g b e n az a h a t a l m i á t r e n d e z ő d é s , a m e l y n e k l e g f o n t o s a b b e l e m e i mára m á r láthatóvá váltak az USA, J a p á n , Kína és O r o s z o r s z á g által d o m i n á l t kelet­ ázsiai/csendes-óceáni r é g i ó b a n . A z 1979-ben m e g h i r d e t e t t „nyitás" politikája m e l l e t t i következetes kitar­ tással lassan e l t ű n n e k a Kínai Népköztársaságnak a világgazdasághoz fűződő s z e r v e t l e n k a p c s o l ó d á s á n a k maradványai. A z e z z e l j á r ó változások - m i n t például a gazdaság növekvő nyitottsága, a külgazdasági k a p c s o l a t o k b ő v ü l é s e , a szolgáltatáskereskedelem b ő v ü l ő k ö r e - a globális h a t a l m i p o z í c i ó e r ő s ö d é s é n is éreztetik hatásukat. A 90-es évek világpolitikai és világgazdasági átrendeződési folyamatának legnagyobb nyertese egyér­ telműen Kína. H a t a l m a s területével és n é p e s s é g é v e l , k a t o n a i potenciáljával, v a l a m i n t g y o r s a n növekvő gazdaságával Ázsiában, v a l a m i n t s z é l e s e b b e n é r t e l m e z e t t ázsiai és c s e n d e s - ó c e á n i r é g i ó b a n - történelmi, s z e l l e m i , gazdasági - befolyásánál fogva m e g h a t á r o z ó s z e r e p e m a m á r tény. A kül- és b e l p o l i t i k a egymást e r ő s í t ő , egymásra szervesen é p ü l ő r e n d s z e r é b e n é r z é k e l h e t ő e n nőtt Kína p o l i t i k a i é s gazdasági súlya. E z z e l p á r h u z a m o s a n m e g j e l e n t e k a kínai n a g y h a t a l m i erőpolitizálás jelei is. K e m é n y e d e t t a h a n g n e m , m a r k á n s a b b á vált a kínai n e m z e t i é r d e k e k képviselete - nemzetközi f ó r u m o k o n és a bilaterális k a p c s o l a t o k b a n egyaránt. Erre az időszakra esik az e g y ü t t m ű k ö d é s és k o n f r o n ­ táció p á r h u z a m o s j e l e n l é t é n e k állandósulása a fejlett i p a r i országokkal való kapcsolattartásban. Kína stabilitásának fenntartása túlmutat a regionális érdekeken, ezért a nagyhatalmak ösztönzik a rendszer­ váltás lehetőségét hordozó piacgazdasági átalakulást. A k ö r n y e z ő világ p o l i t i k a i és gazdasági kihívásaira Kína válasza a „sajátosan kínai színezetű szocializ­ mus" fogalmának b e v e z e t é s e , a m e l y n e k e l ő r e vitelét már n e m elzárkózással, i n k á b b a reformpolitika és a külföld felé való nyitás folytatásával próbálja biztosítani. A minőségi váltás általános feltételét a kor­ mányzati munkának azaz érdemi átértékelése teremtette meg, amely a kapcsolatok elsődlegesen politi­ kai szempontú megközelítése helyébe a gazdasági érdekeket helyezte. E z tette a külpolitikát sikerágazattá, a p o l i t i k a i l a g elszigetelt országot p e d i g m e g h a t á r o z ó h a t a l m i tényezővé. 15 éves várakozás után, Kína 2 0 0 1 . n o v e m b e r 10-én nyerte e l a ( d o h a i m i n i s z t e r i értekezlet d ö n t é s e alapján) a WTO-tagságot. Kína a világba való integrálódás folyamatában -x„sok összetevőspiaci stratégiát" alkalmazza, a m e l y n e k fontosabb formáit a külkereskedelem, a csúcstechnológia-import és a külföldi beruházások adják. A liberalizáció tagsággal j á r ó felgyorsulásával, a kínai nagy p i a c e d d i g zárt területei is megnyílnak. N a g y h a t a l m i súlyának tudatában, Kína m i n d e n l e h e t s é g e s m ó d o n érvényesíteni próbálja p i a c i érdekeit, s e n n e k e s z k ö z t á r á b ó l a p r o t e k c i o n i z m u s s e m fog hiányozni. A j o g h a r m o n i z á c i ó , az

'

A szerző párhuzamot von Kína és az Egyesült Államok között, mely szerint mindketten olyan birodalmak, amelyeknek „nem érdeke egy nemzetközi rendszeren belül maradni, maguk akarnak a nemzetközi rendszer lenni. A birodalmaknak nincs szükségük a hatalmi egyensúlyra. Ezen alapult az Egyesült Államok külpolitikája az amerikai földrészen és Kínáé Ázsia történelmének nagy részében. "

egységesített é s egyszerűsített eljárási p r o c e d ú r á k bevezetésével, a kínai p i a c o n való m o z g á s átláthatóbbá válik. A kínai tagsággal a z o n b a n a W T O is változik, n e m is a n n y i r a abszolút m é r e t e i , m i n t inkább a hatal­ mas ország aktív szerepvállalása miatt. Kína feltörekvő nagyhatalomként, a h a r m a d i k világ szószólójaként formálója kíván l e n n i a n e m z e t k ö z i k e r e s k e d e l m i r e n d s z e r n e k . T ö b b síkon zajlanak a z o k a változások, a m e l y e k kedvező feltételeket t e r e m t e n e k Kína globális szerep­ vállalásához. A globalizációval j á r ó f o l y a m a t o k alapjaiban alakítják át az é v e z r e d e k folyamán k i a l a k u l t kereteket. A „szocialista blokk" széthullását követő n é h á n y év elteltével a világ e g y e t l e n s z u p e r h a t a l m a mellett más e r ő k ö z p o n t o k is m e g e r ő s ö d n e k , s ezek egyike Kína. A „rcyzYás"politikájának m e g h i r d e t é s e és a mellette való következetes kitartás gyorsítja fel Kína szerves kapcsolódását a világhoz o l y m ó d o n , h o g y az együttműködés homlokterébe a gazdasági érdekek kerül­ nek. A m o d e r n i z á c i ó és n a g y h a t a l m i szerep közötti összefüggésben a k ü l k e r e s k e d e l m i k a p c s o l a t r e n d s z e r az, a m e l y e l s ő d l e g e s figyelmet é r d e m e l . Kína a 90-es évtizedre a világkereskedelmi ranglétra 10., 2002b e n 7. helyére küzdötte fel magát. Külkereskedelmi forgalmának G D P - b e n m é r t aránya 40% körül m o ­ z o g . A k i l e n c v e n e s évek m á s o d i k felétől a z o n b a n az árucsere- k a p c s o l a t o k o n t ú l m u t a t ó egyéb együttmű­ ködési formák kerültek e l ő t é r b e . Kína részéről a továbblépés, a gazdasági-műszaki m o d e r n i z á c i ó kény­ szere a m e g h a t á r o z ó , a külföldi h a t a l m a k részéről a nagy piac varázsa az, a m i e n g e d m é n y e k r e késztet. A nyitás politikája s i k e r e k é n t a külföldi t ő k e b e f e k t e t é s e k k i e m e l t szerepet játszanak a r e f o r m b a n , amely­ n e k e l s ő d l e g e s b e f o g a d ó bázisai a Különleges Gazdasági Övezetek. Kína, az USA-t k ö v e t ő e n 1993-2001 között a világ második legnagyobb külföldi tőkebefogadó országává vált. 2 0 0 2 - b e n a külföldi tőkebefek­ t e t é s e k u g r á s s z e r ű e n m e g n ő t t e k , 52.7 M r d U S D - o s v o l u m e n é v e l m e g e l ő z t e az USA-t. Kína vált a külföldi közvetlen b e r u h á z á s o k e l s ő d l e g e s célországává. M a m á r u g y a n a k k o r a t e c h n o l ó g i a i m p o r t - e x p o r t tekint­ h e t ő a külgazdaság m e g h a t á r o z ó t e r ü l e t é n e k . A műszaki fejlesztés ü t e m e és színvonala e g y e l ő r e korláto­ zott, d e növekvő fontosságú szerepet játszik a piaci v e r s e n y k é p e s s é g alakításában. A t e c h n o l ó g i a i i m p o r t ­ e x p o r t egyre s z o r o s a b b a n kötődik a m ű k ö d ő t ő k e - b e r u h á z á s o k h o z . A z e g y ü t t m ű k ö d é s n e k leginkább ösz­ tönzött formáit a közös fejlesztések, a kompenzációs kereskedelem, valamint a szerződéses keretekben realizálódó projektek képezik.

A kínai modernizáció feltételrendszere A h h o z , h o g y egy n e m z e t á l l a m úgy t u d j o n l e h e t ő s é g e i v e l élni, h o g y az b e l s ő és külső környezete számára is az életfeltételek m i n ő s é g i javulásához vezessen, a gazdaság m o d e r n i z á l á s a j e l e n t i az alapfelté­ telt. E r r e egyre t ö b b l e h e t ő s é g kínálkozik a gyorsuló n e m z e t k ö z i e s e d é s világában. A külső feltételek, a térségben zajló nagy makroszintű átrendeződések, a kínai migráció támogató magatartása, a nemzetkö­ zi mozgástér bővülése, az ország regionális és nagyhatalmi szerepének elismerése, a világhoz való szerves kapcsolódásának erősödése egyértelműen kedveznek annak, hogy Kína a tudományos-műszaki moder­ nizáció világának is az élvonalába kerüljön. Azt, h o g y Kína m e n n y i b e n és m e l y p o n t o k o n k a p c s o l ó d h a t a világ fejlettebb régióihoz, o l y a n ténye­ zők határozzák m e g , m i n t a gazdaság strukturális váltásának h o s s z a b b távú feltételrendszere, a kutatás­ fejlesztési b e r u h á z á s o k n ö v e k e d é s e , az oktatási színvonal e m e l k e d é s e , v a l a m i n t új regionális expor t köz ­ p o n t o k létesítése. A kormányzati kiadásoknak 6,5-7% körüli részét fordítják i n n o v á c i ó s a l a p o k r a és t u d o ­ mányos-műszaki célokra, s e n n e k m é r t é k e a feladat fontossága e l l e n é r e s e m fog a következő n é h á n y é v b e n e m e l k e d n i . [Statistical Yearbook (1998) pp. 275-277 alapján végzett számítások.] A K + E - t e v é k e n y s é g h e z h a s o n l ó a n az állam f o l y a m a t o s a n c s ö k k e n t i szerepvállalását a műszaki fejlesz­ tés b e l s ő és külső forrásainak biztosításában is. A külgazdaság finanszírozási r e n d s z e r é t is a központi költségvetési kiadások visszafogása j e l l e m z i , amelyet a t ö b b lábon állással és liberalizációval p r ó b á l n a k ellensúlyozni. A t e c h n o l ó g i a i m p o r t k ö l t s é g e i n e k forrása általában állami é s k e r e s k e d e l m i hitelekből, eladói hitelekből, b a n k k ö l c s ö n ö k b ő l , a vállalatok saját alapjaiból, v a l a m i n t a n e m z e t k ö z i pénzügyi intéz­ m é n y e k nyújtotta c é l t á m o g a t á s o k b ó l és k ö l c s ö n ö k b ő l tevődik össze. [Beijing Review (1998/a) p. 22. J A gyors fejlődés ellenére a K+l^-potenciált az elmaradottság és a kapacitások kihasználatlanságának kettőssége jellemzi. A GDP-ráfordításoknak az aránya 1999-ben érte e l a 0,8 százalékot, m a j d 2 0 0 0 - b e n az 1 százalékot. A K + F - r á f o r d í t á s o k további j e l l e m z ő j e az erős koncentráció, az ország 3 0 adminisztratív körzetén belül 5 régióra (Beijing, S h a n g h a i , J i a n s u , G u a n g d o n g és S h a n d o n g ) jut a ráfordítások 51,6 százaléka. A fejlett ipari országok műszaki színvonalához t ö r t é n ő felzárkózás részét képezi a z o k n a k a stratégiai fontosságú feladatoknak, a m e l y e k végrehajtásával Kína stabilizálni kívánja n a g y h a t a l m i pozícióját. A re­ f o r m o k 20 éve mára e l é g s é g e s alapot teremtett a h h o z , h o g y a nemzetgazdaság egyre t ö b b területén indíthassák m e g m o d e r n i z á c i ó s p r o g r a m j a i k a t a siker r e m é n y é b e n . A z időzítés t ö k é l e t e s . A Kínai Nép-

köztársaság belső fejlődésének a mai szakasza az, amelyben történelmének egyik legkiegyensúlyozottabb fejlesztési politikáját sikerült megvalósítania. A K + F - i n t e n z í v fejlesztési m o d e l l megvalósíthatóságát s z á m o s pozitív és negatív t é n y e z ő befolyásolja. E z e k közül e l s ő d l e g e s a gazdaság általános helyzete. A t u l a j d o n v i s z o n y o k diverzifikálása képezi kiinduló alapját a m o d e r n i z á c i ó n a k , s az e z z e l j á r ó műszaki fejlődés gyorsításának k ö v e t e l m é n y e p e d i g az irányí­ tási m e c h a n i z m u s reformjának k é r d é s é t h e l y e z i e l ő t é r b e . A kutatás-fejlesztési infrastruktúra átalakítása két p o n t o n k ö t ő d i k a t u l a j d o n v i s z o n y o k k é r d é s k ö r é h e z . Egyrészt a gazdaság e g é s z é n e k stabilitása, más­ részt a K + F - t e v é k e n y s é g piacosítása révén. [Bővebben lásd Mészáros Klára (2000)]

A modernizáció személyi feltételei A tudással, m i n t m i n ő s é g i tényezővel feltétlenül számolni k e l l . A z t , h o g y a gazdaság m i l y e n irányba fejlődik, m e l y ágazatok képezik a húzóerőt, d ö n t ő e n az e m b e r i t é n y e z ő határozza m e g . A versenyképes­ ség hosszú i d e i g fontos e l e m é t a relatívan alacsony bérszint, a munkavállalói é r d e k e k e t képviselő e r ő s szakszervezetek hiánya, a m u n k a e r ő v é d e l m é t szolgáló minimális törvényi szabályozás jelentette. E z e k a t é n y e z ő k m a m á r egyre kevésbé számítanak komparatív e l ő n y n e k . A z információs társadalmak korában a K + F - i n t e n z í v tudás k a p egyre m e g h a t á r o z ó b b szerepet a n e m z e t g a z d a s á g o k fejlesztésében. C s a k jól k i ­ épített i s k o l a r e n d s z e r r e l l e h e t s é g e s az a gazdasági átalakulás, a m e l y a szakismeret, a s z e l l e m i t ő k e felér­ t é k e l ő d é s é t v o n j a m a g a után. A kínai m u n k a e r ő m e g f e l e l ő szintű és irányultságú s z a k k é p z é s é b e n ezért e l s ő d l e g e s fontosságú az oktatási és képzési rendszernek a mai, minden korábbinál nagyobb szükségle­ tekhez való igazítása. Évről évre e m e l k e d i k az e g y e t e m i és főiskolai oktatásban részt vevők száma, m i k ö z b e n n a p i r e n d e n van a tananyag s z a k m a i színvonalának e m e l é s e is. Ezt e l s ő s o r b a n az ideológiai tárgyak óraszámainak c s ö k k e n é s é n lehet l e m é r n i . A felsőfokú oktatásban o l y a n , a konfuciánus s z e m l é l e t t ő l i d e g e n követelmé­ nyek is m e g f o g a l m a z ó d n a k , m i n t az önállóság, az egyéni g o n d o l k o d á s és a kreativitás. A z e g y e t e m e k és főiskolák a u t o n ó m i á j á n a k n ö v e k e d é s é v e l l e h e t ő s é g nyílik saját vagy helyi erőforrás­ ok összpontosításával a n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s c s e r é k k o r á b b a n e l k é p z e l h e t e t l e n széles k a p c s o l a t a i n a k kiépítésére. A felsőoktatási r e f o r m k e r e t é b e n megszűnt, egyrészt, a hallgatók állami kvóta s z e r i n t i beirat­ kozásának r e n d s z e r e , másrészt a végzős hallgatók központi elosztás s z e r i n t i m u n k á b a állítása. A külföldi e g y e t e m e k e n t a n u l ó kínaiak s z e l l e m i t ő k é j é r e nagy szüksége v o l n a az országnak, de az 1979-1995 között külföldön t a n u l ó 2 2 0 e z e r kínai diák közül m i n d ö s s z e 7 0 e z r e n , a j e l e n l e g i 4 0 0 - 5 0 0 ezerre b e c s ü l t b ő l 110 e z r e n tértek vissza Kínába. A fiatalok visszacsábítása m a m á r a kormányzati p o l i t i k a k i e m e l t prioritása, s e n n e k e r e d m é n y e k é n t egyre t ö b b külföldön végzett s z a k e m b e r kerül v e z e t ő állásba. A kínai oktatási m i n i s z t e r által vázolt ambiciózus oktatási p r o g r a m s z e r i n t 1 9 9 8 - h o z képest 2010-ig 100%-kal fog e m e l k e d n i a felsőoktatásban tanulók száma. E z z e l együtt n ő az alap-, szak- és felsőoktatás­ ra fordítandó költségvetési hozzájárulás. A fejleszteni kívánt oktatási formák skálája rendkívül széles - az alapfokú oktatástól a felnőttek szakoktatásáig, a m u n k a n é l k ü l i e k átképzéséig terjed. [Beijing Review (19981b) p. 5J 2

A belső feltételrendszer A r e f o r m és nyitás politikájának e r e d m é n y e i igazolják a két évtizeddel korábbi e l k é p z e l é s e k megala­ pozottságát, a „kínai színezetű szocialista piacgazdaság" é l e t k é p e s s é g é t . A 2 0 0 0 - b e n z á r ó d ó k i l e n c e d i k 5 éves terv b e f e j e z é s é t m e g e l ő z ő e n a G D P éves átlaga - folyóáron számítva - 1000 milliárd U S D , a m i az 1,27 milliárdos n é p e s s é g e t figyelembe véve 8 0 0 U S D egy főre j u t ó G D P - t jelent. 3 0 év leforgása alatt tervezik elérni azt, h o g y az egy főre j u t ó G D P elérje a 4 0 0 0 dollárt, a m e l l y e l Kína fejlődő országból k ö z e p e s e n fejlett gazdasággá válhat. [China Economic News, (20001a), pp. 1-2.[

2

Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint az iskoláskoron túli népességen belül 61% rendelkezett egyetemi, 0.96% felsőfokú, 7.3% emelt középszintű, 26.5%) középfokú, 42.3%>-a alapfokú képzettséggel, az analfabéták aránya pedig 20.6%> volt.

11 Az ezredforduló k ü s z ö b é n egyre t ö b b o l y a n új e l e m vegyül a társadalmi és gazdasági f o l y a m a t o k b a , amelyek az ideológiai keretek szétfeszítéséhez vezetnek. A z a l k a l m a z o t t gazdaságpolitikai e s z k ö z ö k gya­ k o r l a t i l a g 1996-tól éreztetik pozitív hatásukat a gazdaság túlfűtöttségének m é r s é k l é s é n , sikerült a koráb­ bi évek 9%-ot is m e g h a l a d ó G D P növekedési ü t e m é t 2000-re 8% körül stabilizálni. A k ö v e t k e z ő é v e k b e n ez a - világviszonylatban magas - növekedési ráta m é g tartható lesz, a k é s ő b b i e k b e n a z o n b a n mérséklőd­ n i fog. A z inflációs ráta 1996. évi 8,3 százalékos tetőzését a fogyasztói á r i n d e x látványos c s ö k k e n é s e követte, a m e l y n e k m é r t é k e 2000-ben n e m haladta m e g az 1,4 százalékot. A WTO-tagsággal a z o n b a n az inflációs ráta is n ő . A világgazdaságban m e g t e r m e l t javak 3,1%-a származik j e l e n l e g Kínából, teljesítmé­ nyével a világ 7. l e g n a g y o b b gazdasága. [China Economic News, (20001b), pp. 2-3.] Kína történelmében egyedülálló a társadalmi és gazdasági erővonalaknak az a gyors átrendeződése, a m e l y n e k új keletű kihívásával s z e m b e n külföldi tapasztalatokra n e m támaszkodhat. K „kövek kit apogatásával kelni át a folyón" stratégiájának n e v e z i k ezt az útkeresést. A z ezredforduló gazdaságpolitikai prioritásaként 4 o l y a n feladatot jelöltek m e g , a m e l y e k sarokköveit képezik a r e f o r m sikeres továbbvitelé­ nek: a kis- és k ö z e p e s m é r e t ű magánvállalatok és vállalkozások alapításának ö s z t ö n z é s e és m ű k ö d é s é n e k támogatása; a nagy állami vállalatok átalakítása, a „testületi vezetés" általánossá tétele; az új pénzügyi r e n d s z e r kiépítése; a m o d e r n piacgazdasági v i s z o n y o k n a k megfelelő jogi és törvénykezési g y a k o r l a t kialakítása, azaz a „szabályok vezérelte piaci r e n d s z e r " kiépítése. A századvég egyik legnagyobb horderejű változása a tulajdonviszonyok dogmájának felülvizsgálata volt. A hosszú évek vajúdását követő áttörés 1999-ben következett be, a m i k o r az alkotmány módosításá­ val, legalizálódott a magántulajdon, m i n t „a szocialista piacgazdaság fontos összetevője". E z z e l egyidőben i n d u l t m e g az új piacorientált intézményrendszer kiépítetése. A törvény elfogadása a n n a k e l l e n é r e további e l ő r e l é p é s t jelent, h o g y a d e m o k r a t i k u s átalakulást e l ­ utasítják. A p o l i t i k a i felépítmény b i z o n y o s e l e m e i óhatatlanul változnak, a m e l y idővel a r e n d s z e r p o l i t i ­ kai átalakulásához is vezethet. A gazdasági fejlődés egyensúlytalanságai miatt Kína p o l i t i k a i l a g és társadalmilag s e b e z h e t ő b b , m i n t ahogy azt általában feltételezik. A reformfolyamattal egy s o r o l y a n j e l e n s é g is b e é p ü l t a r e n d s z e r b e , amely közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a társadalmi stabilitást. E z e k közül kettőt k e l l feltétlenül megemlíteni. Az országon belüli gazdasági megosztottság súlyosbodó gondja szorosan kapcsolódik a fejlesztési övezetek kérdéséhez. U g y a n a k k o r az ún. Észak-dél és Kelet-nyugat tengely pr obl emat i káj a szerves részét képezi a reformfolyamat e g é s z é n e k , a m e l y m ö g ö t t e l s ő s o r b a n a t e r m e l ő e r ő k és - v i s z o n y o k t e r ü l e t e n k é n t és ágazatonként megfigyelhető óriási fejlettségbeli szintkülönbsége húzódik. A z ország fejlesztési öveze­ tek szerinti felosztása p r a g m a t i k u s a n ugyan igazodott a helyi adottságokhoz, d e e g y b e n tovább is mélyí­ tette a regionális k ü l ö n b s é g e k szakadékát. A legfejlettebb és az elmaradott tartományok közötti különb­ ségek nagyon jelentősek, akár az egy főre vetített e x p o r t m u t a t ó , akár a k ö r z e t e n k é n t előállított G D P vonatkozásában vizsgáljuk. Ezért került az utóbbi évek gazdaságpolitikai gyakorlatának k ö z é p p o n t j á b a az elmaradottabb régiók fejlesztésének, a külföldi beruházások ösztönzésének szorgalmazása. Összesített adatok szerint a keleti tengerpart 12 közigazgatási egysége 57,9%-os arányban, az ország k ö z é p s ő 9 körzete 28%-os, a 8 körzetből álló e l m a r a d o t t nyugati területek p e d i g 14,1%-os arányban járultak hozzá 1996-ban a G D P előállításához. [Beijing Review (1997), p. 23. alapján]. A szakadék mélyü­ lését azóta s e m sikerült megállítani. Ez p e d i g a r e g i o n a l i z m u s e r ő s ö d é s é t v o n j a m a g a után. A z ellenér­ dekeltség e l s ő s o r b a n a központi h a t a l o m és a fejlett tartományok között é l e z ő d ö t t k i . E z a központi kormányzat részéről a fokozott e l l e n ő r z é s b e n , az ott termelt j ö v e d e l e m n a g y o b b m é r t é k ű elvonásának kísérletében, a tartományi kormányzatok oldaláról p e d i g önállósodási t ö r e k v é s e k b e n , v a l a m i n t a költ­ ségvetési e l v o n á s o k és egyéb veszteségek finanszírozásának hárításában testesült m e g . A regionalizmus mindazonáltal nem szűkíthető le csupán a helyi és központi kormányzat közötti kapcsolatrendszerre. A régiók között is megtalálhatók azok az ún. „ tartományépítésre" irányuló törekvé­ sek, a m e l y e k a helyi i p a r és fejlesztés p r o t e k c i o n i s t a v é d e l m e é r d e k é b e n - magasabb adók, termelési engedélyek, minőségi bizonyítványok, karantén stb. formájában - c s ö k k e n t e n i próbálják más tartomá­ n y o k t e r m é k e i n e k versenyképességét a helyi p i a c o k o n . Tartományi s z i n t e n e z z e l magyarázhatók a z o k a párhuzamos fejlesztések, a m e l y e k országos s z i n t e n az erőforrások szétforgácsolódásával, a b e r u h á z á s o k elaprózódásával járnak. Végső s o r o n p e d i g hátráltatják az egységes n e m z e t i piac kialakulását. A gazdasági törésvonalak m e n t é n kiéleződött megosztottság az ország esetleges s z é t e s é s é n e k g o n d o ­ latát is felvetheti. A gazdasági k ü l ö n b s é g e k n ö v e k e d é s e , a tartományok rivalizálása, a központi h a t a l o m

12 és a tartományi kormányzatok közötti feszültségek kezelése valóban n e m k ö n n y ű feladat. A z a tény a z o n b a n , h o g y etnikailag, nyelvileg, v a l a m i n t civilizációs g y ö k e r e i b e n az ország n é p e s s é g e h o m o g é n , j e l e n t ő s e n növeli az állam e g y s é g é n e k szakítószilárdságát.^ A válságkezelési k o n c e p c i ó szerint, kilenc nagy önellátó körzet kialakításával o l y a n gazdasági egységek j ö n n é n e k létre, a m e l y e k idővel alapját ké­ p e z h e t i k Kína föderatív állammá szerveződésének. E n n e k l e h e t ő s é g é t és formáját a gazdasági e r e d m é ­ nyesség mellett alapvetően a p o l i t i k a i intézményrendszer és szervezeti formák demokratizálódási folya­ mata szabja m e g . [LásdJordán Gyula (1998), p. 86. és Tálas Barna (1998), pp. 85-86.] A társadalmi stabilitást veszélyeztető másik problémakör az állami vállalatok átalakításának kér­ dése köré c s o p o r t o s í t h a t ó . E n n e k során o l y a n alapvető feladatokat k e l l m e g o l d a n i , m i n t a tulajdonvi­ s z o n y o k tisztázása és átalakítása, a vállalati r e f o r m o k végrehajtása, a vállalati veszteségek felszámolása, v a l a m i n t az e b b ő l következő szociális feszültségek kezelése. A kínai társadalmi és gazdasági stabilitásnak zálogát jelenleg a vállalati reform és annak szociális vetülete képezi. A z i p a r é r d e k e lts é g e rendkívül nagy a b e r u h á z á s o k h o z k a p c s o l ó d ó külföldi t e c h n o l ó g i ­ ák minél intenzívebb b e v o n á s á b a n , a gyártási ismeretek, menedzselési- és marketing-tapasztalatok m e g ­ szerzésében, ezért a külföldi működőtöke-beruházások ösztönzése a kínai gazdaságpolitika tartós eleme marad.

A jövő kilátásai Megállapítható, hogy az ezredfordulót követően Kína számára adott az a feltételrendszer, a m e l y alap­ ját képezi egy feltörekvő h a t a l o m sikerorientált pályára állításának. A z is megállapítható, hogy élni is t u d az adott l e h e t ő s é g e k k e l . U g y a n a k k o r n e m szabad m e g f e l e d k e z n i arról s e m , h o g y Kína saját meghatározá­ sa szerint fejlődő ország, a m e l y n e k kiegyensúlyozott fejlődését számos régi és új keletű destabilizáló tényező veszélyezteti. A reformfolyamat során Kína sikeresen használta k i a számára kínálkozó külső l e h e t ő s é g e k e t , miköz­ b e n gazdasága a világátlagot jóval m e g h a l a d ó m é r t é k b e n növekedett. P o l i t i k a i stabilitását a z o n b a n csak úgy tudta megőrizni, h o g y az a l k a l m a z o t t válságkezelési m ó d s z e r e k n e m m i n d i g nyerték el a világ fejlett és d e m o k r a t i k u s b e r e n d e z é s k e d é s ű országainak tetszését. A nemzetgazdaság meghatározó ágazataiban többé-kevésbé kiépültek azok a továbblépéshez szüksé­ ges alapok, és léteznek azok a koncepciók, amelyek a tartósan dinamikus, s egyben kiegyensúlyozott fejlődés zálogát képezhetik. Az országon belüli fejlettségi szintkülönbségek súlyossága ellenére, az ország gazdasági törésvonalak mentén való szétesésének esélye minimálisra csökkent. A politikai egypártrend­ szer őrizni tudja hatalmi stabilitását. Miután az erősen központosított struktúrában minden olyan kez­ deményezést, amely politikai alternatívát jelenthetne, kíméletlenül elfojtanak,' a rendszernek nincs al­ ternatívája. A WTO-tagság megerősíti a reformerők pozícióit, így a következő é v e k b e n a r e f o r m f o l y a m a t felgyor­ sulásával számolhatunk. A prognosztizálhatóság gyenge pontját - m é g néhány év távlatában is - az átala­ kulással járó feszültségek képezik. A stabilitást leginkább a társadalmi rétegek, osztályok között húzódó feszültségek, és a létbizonytalanság növekedése veszélyezteti. A j ö v ő k é p bizonytalanságai kapcsán n e m szabad m e g f e l e d k e z n i a világhoz való integrálódás követ­ kezményeiről s e m . N a g y h a t a l m i súlyának gyarapodása e l l e n é r e , Kína is egyre kiszolgáltatottabbá válik a világban zajló, ugyancsak tö b b e s é ly e s folyamatoknak. M a i i s m e r e t e i n k alapján m e g f o g a l m a z h a t ó az, hogy a reformok több mint húsz éve alatt Kína megteremtette azokat a feltételeket, amelyek birtokában JO éven belül minőségi jegyeiben is utoléri az Amerikai Egyesült Államokat és regionális nagyhatalomból globálisan is elismert nagyhatalommá, valamint a világ második legnagyobb gazdasági teljesítményt nyújtó) országává váljon.

Az 1990. évi népszámlálás adatai alapján a lakosság China Statistical Yearbook. (1998), p. 110. Lásd a Falun

Gong mozgalom

tagjaival

szembeni

92%-a han, azaz kínai

megtorló)

intézkedéseket.

nemzetiségű.

13 Többféle s z c e n á r i ó vázolható fel Kína következő néhány évére v o n a t k o z ó a n . E z e k közül legvalószí­ n ű b b az a változat, m e l y szerint a p o l i t i k a i és gazdasági e r ő k e l e g e n d ő b e l s ő tartalékkal r e n d e l k e z n e k a h h o z , h o g y a társadalmi á t r e n d e z ő d é s e k k e l járó feszültségek k e z e l h e t ő k maradjanak. A gazdaság magas növekedési ü t e m e - két-három év távlatában - mérséklődik, u g y a n a k k o r kiegyensúlyozottabbá válik. A helyi m e g m o z d u l á s o k a t elszigetelik, és g y o r s a n felszámolják. Kína n a g y h a t a l m i szerepvállalása erősödik, a világgazdaságon belüli részaránya n ő . E n n e k alapján őrizni tudja regionális e r ő k ö z p o n t k é n t külső és b e l s ő helyzetének stabilitását.

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM Beijing Review, (1997): Central and West China Hnjoy Steady V o l . 40. N o . 11. M a r c h 10-16,

Development.

Beijing Review (1998/a): China 's Technology V o l . 4 1 . N o 42. O c t o b e r 19-15, p. 22.

Import in 1997.

Beijing Review (1998/b): EducationalLevels

to Rise Sharply.

V o l . 4 1 . N o . 50.

C h i n a E c o n o m i c News (2000/a): The Third Step of the Development China Economic News (2000/b): SpecialSupplement for the Reports at the Third Session of the Ninth NPC. S u p p l e m e n t no.4. China Statistical

Yearbook,

Strategy. V o l . X X I . Delivered

1998. Beijing,

J o r d á n G y u l a (1998): Peking és a tartományok. Kissinger, H e n r y (1996): Diplomácia.

T á r s a d a l m i Szemle. 2. szám.

P a n e m - M c G r a w - H i l l , Grafo K i a d ó , B u d a p e s t .

M é s z á r o s Klára (2000): A modernizáció útja és dilemmái K ü l g a z d a s á g 154. évf. 10. szám, p p . 29-52. T á l a s Barna (1998): Kína az ezredfordulóm.

Kínéiban.

Külkereskedelmi Főiskola, Budapest.

14