TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK

VÁLLALKOZÁSI FŐISKOLA A VILÁG 2001 UTÁN MÉSZÁROS KLÁRA: Kína és a világ CSÁKI GYÖRGY: A világgazdaság 2001 után

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK

JOÓ ANDRÁS: A nemzetközi politika újabb korszaka CSICSMANN LÁSZLÓ: Az iszlám és a nyugat konfliktusa MOLDICZ CSABA: A foglalkoztatáspolitika a gazdaságpolitikai mixben G. MÁRKUS GYÖRGY: Globalizáció, kultúrharcok, terrorizmus

10.

2004 ÁPRIUS

A VILÁG 2001 UTÁN A Magyar Tudomány Napja országos rendezvénysorozat keretében, az Általános Vállalkozási Főiskolán 2003. november 3-án tartott tudományos konferencia anyaga

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FŐISKOLA Budapest, 2004 április

SZERKESZTETTE: Csáki G y ö r g y főiskolai tanár, Általános Vállalkozási Főiskola

KIADJA AZ Á L T A L Á N O S V Á L L A L K O Z Á S I F Ő I S K O L A Felelős kiadó: Antal J á n o s mb. főigazgató Felelős szerkesztő: dr. Csáki G y ö r g y Kiadványszerkesztő: Németh Zsuzsa Nyomdai előkészítés: S o m o g y v á r i Gyuláné

ISSN: 1585-8960

TARTALOM Mészáros

Klára.

Kína és a világ

Csáki György: A világgazdaság Joó András: A nemzetközi Csicsmann László:

7 2001 után

politika újabb korszaka és a változó korszellem

Az iszlám és a nyugat konfliktusa

Moldicz Csaba. A foglalkoztatáspolitika G. Márkus

15

György:

Globalizáció,

29

helyzete a gazdaságpolitikai

kultúrharcok,

21

mixben

terrorizmus

39 45

Vigh László: Megoldáskeresés, viták, perek és eredménytelenség a Stabilitási és Növekedési Paktum ügyében

49

Pál Vastagh: The EU-Hungarian

59

Miklós Ágnes Kata. A városi

Relationship

legendák

Egry Gábor. Régi-új magyar-román

és szeptember 11-e

történelmi

Kerepesi Katalin-Vasné Egri Magdolna: A magyar KKV-k ICT felkészültsége

63

mítoszok

73 79

az

ezredfordulón

Kerepesi Katalin-Tóth Arnold: A magyar kis- és közepes méretű versenyképességének alakulása az ezredfordulón Papp Eerenc Az e-kereskedelem szabályozása Szegedi Zoltán:

Ellátási

lánc-menedzsment

Lányi Pál: Dél-alföldi teleházak megalapozó gazda- és

TDK

vállalkozások

és várható jövője

97 105

- Logisztika más megvilágításban?

szerepe az EU agrártámogatásainak parcellaregisztrációkban

lehívását

113 119

DOLGOZATOK

Bevezetés

(Csáki

György)

125

Szunomár

Ágnes: Kína a reformok útján

Vágó Barbara: Nagy-Britannia Gellért Anna:

és az euró

A „békés" Szentföld,

Fekete Ágnes-Bernáth

127 127

avagy az Útitervről

Anett: Százhalombatta

128

környezetvédelme

129

Gábor Katalin: Miért kell a Formula-1 Magyarországnak? Tumpek Adrienn: Egy sajátos magyar termék: A pálinka Tihanyi Zsuzsanna: az Európai

Magyarországi

Unió

Nagy István-Benkő pénzügyi Kassai Ildikó.

jövője

Európában

130

lakásfinanszírozás

130

tendenciái

131

küszöbén

Kovács Zsuzsa: A működőtőke-áramlás tőkebefektetések

129

és az amerikai

Magyarországon Lajos: A környezetvédelmi

mérési módszerek

131

háttere „Kérés vagy felajánlás"?

Ádám Zsuzsanna: Hogyan számítsunk,

- Alternatív

adományszervezés

hogy megtaláljuk

a számításunk?

132 133

Werly Szilvia: Laczkó

Környezetbarát

építési

módok

Katalin: Hulladékgazdálkodás az EU elvárások

Magyarországon

135

tükrében

Ilyes Andrea: Portugália Jancsó

134

nyomdokain?

135

Rebeka: Non-profit privatizáció

Stikrád

Katalin: Az Állami

nemzetközi András

136

Számvevőszék

gyakorlatának

szerepe a pénzügyi

ellenőrzés

137

politikája

137

adaptációjában

Krisztina: A Közép-Magyarországi

Régió és regionális

Demeter Márton: E-tika Ferencziné

Csige Etelka: Hulladékhasznosítás,

hulladékgazdálkodás Andrási

138

Andrea: Környezetbarát

László Linda: Az Európai a magyar

reflexiók

hulladék-megsemmisítés,

139

kérdései termékek

védjegyezése

Unió VI. Környezetvédelmi

Akcióprogramja

139 és

140

ELŐSZÓ A hagyomány tovább folytatódik! Az Általános Vállalkozási Főiskola 2003. november 4én immár ötödször szervezett tudományos konferenciát a Magyar Tudomány Napja alkal­ mából - ezúttal „A világ 2001 után" címen. A hagyományoknak megfelelően jelen számunk a Magyar Tudomány Napja alkalmából rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatán alapul. A konferencián ismert hazai szakértők mellett az ÁVF főállású és óra­ adó tanárai tartottak előadásokat. A konferencia jelentőségét, de magát a témaválasztást is elsősorban az indokolja, hogy a 2003-2004-es tanévben végez az Általános Vállalkozási Főiskolán az első nemzetközi kap­ csolatok szakos évfolyam - így a 2003. évi Tudományok Napi konferenciánkkal a nemzet­ közi kapcsolatok terén az Altalános Vállalkozási Főiskolán folyó oktató- és kutatómunka eredményeit is demonstrálni szándékoztunk. A konferencia témája a mai világ - távolról sem kizárólag a világgazdaság - legégetőbb, s nyilvánvalóan legfőbb kérdése. 2001 ugyanis nyilvánvalóan szakaszhatár a világtörté­ nelemben. 2001. szeptember 11. új helyzetet teremtett a világpolitikában: a nemzetközi ter­ rorizmus problematikájának újraértelmezése, a „nyugatnak" az iszlámhoz való viszonya, nem is szólva az iraki háború okozta új helyzetről mind-mind szeptember 11. közvetlen következményének tekinthető, s alighanem, korszakhatárt jelent az immár egypólusúnak tekintett világ nemzetközi politikai berendezkedésében. 2001 szakaszhatár a világgazdaságban is. a 2001 tavaszán az USA-ban kitört recesszió lezárta a kilencvenes évek különlegesen hosszú konjunktúráját, egyúttal véget vetett az „új gazdaság" mítoszának is. Ha azt ma még korai is kimondani, hogy mik lesznek a 2001-ben megkezdődött világgazdasági korszak jellemzői, abban már ma is biztosak lehetünk, hogy a kilencvenes évtizednek az IT-szektorok és a vállalatfelvásárlások által gerjesztett kon­ junktúrája véget ért. Kötetünkben - a konferencia-előadások szerkesztett változatai mellett - helyet kapott néhány, a főiskola oktatóinak kutatómunkáját bemutató tanulmány mellett - ugyancsak hagyományainknak megfelelően - hallgatóink sikeres tudományos diákköri dolgozatai­ nak rövid összefoglalója is.

A

szerkesztő

Mészáros Klára* KÍNA ÉS A VILÁG A z ázsiai térség, k ü l ö n ö s e n a n n a k keleti, délkeleti része az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n - kivéve az 19971998-as regionális válságot - a világ l e g d i n a m i k u s a b b a n fejlődő régiója. E z e n belül is a Kínai Népköztár­ saság t e l j e s í t m é n y e az, a m e l y b e l s ő - és külső politikai-gazdasági feltételrendszerét úgy alakította át a r e f o r m o k révén, h o g y n ö v e k e d é s e mindvégig n a g y m é r t é k b e n m e g h a l a d t a a világgazdaság n ö v e k e d é s é t . Kína abszolút s z á m o k b a n m é r t nagysága m e l l e t t m a m á r gazdasági és k a t o n a i e r e j é t t e k i n t v e is „nagy­ nak" számít. Közel v a n továbbá a h h o z , h o g y a tudományos-műszaki m o d e r n i z á c i ó t e r é n is a világelsők közé kerüljön. Regionális és globális nagyhatalommá válásában azonban olyan, számára kedvező külső körülmények egybeesése is szerepet játszott, mint amilyeneket a 90-es évek első felének világpoliti­ kai változásai jelentettek. Ezért az átformálódás m e g h a t á r o z ó b e l s ő j e l l e m z ő i m e l l e t t a külső hatásokkal is számolni k e l l a b b a n a f o l y a m a t b a n , m e l y n e k e r e d m é n y e k é n t a Kínai Népköztársaság a multipoláris világ egyik e r ő k ö z p o n t j á v á válik. E b b ő l a s z e m p o n t b ó l m i n d e n e k e l ő t t az alábbi t é n y e z ő k e t k e l l figye­ lembe venni: a. ) az országnak és n é p e s s é g é n e k abszolút méreteit, m i n t kiindulási a l a p o t a K N K n a g y h a t a l o m m á válásához; b. ) a n e m z e t k ö z i k ö r ü l m é n y e k változásait, a m e l y e k m e g t e r e m t e t t é k a n n a k a feltételeit, h o g y Kína: a 90-es évek e l s ő felében regionális s z i n t e n elfogadtassa n a g y h a t a l m i pozícióját, újjáélesztve e z z e l t ö r t é n e l m i szerepét; a regionális n a g y h a t a l m i s z e r e p b ő l e l ő r é b b lépjen, és a - multipolárissá váló világ m e g h a t á r o z ó e r ő c e n t r u m a i n a k sorába e m e l k e d j e n . E n n e k e l é r é s é b e n az a tény is közrejátszik, h o g y Kína egy o l y a n régióban tett szert m e g h a t á r o z ó s z e r e p r e , a m e l y m a g a is - a világ d i n a m i k u s a n fejlődő gazdasági t é r s é g e k é n t - növelte befolyását a világgazdaságban és a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g e n belül is; c. ) végül p e d i g a változásokkal k a p c s o l a t b a n k i k e l l e m e l n i azt a szerepet is, a m e l y e t a tengerentúli kínaiak k ö z ö s s é g e i játszanak a K N K világgazdaságba t ö r t é n ő integrálásában azáltal, h o g y a népi kormányzat e l n y e r t e és aktivizálni t u d t a e z e n k ö z ö s s é g e k gazdasági támogatását. A külföldön é l ő kínaiak közvetlen m ű k ö d ő t ő k e - b e f e k t e t é s e i hozzájárultak a n n a k a hídnak k i é p í t é s é h e z , a m e l y ö s s z e k ö t t e t é s t teremtett a Kínán belüli és kívüli világ között. E z e g y b e n m e g t e r e m t e t t e a n n a k l e h e t ő s é g é t is, h o g y e r ő s ö d j ö n a t ö b b s é g é b e n kínaiak által lakott t e r ü l e t e k közötti k ö z e l e d é s . Kína g y o r s ü t e m ű f e j l ő d é s é n e k és gazdasági e r ő s ö d é s é n e k magyarázatául m i n d e n e k előtt két fontos p r e m i s s z a - a m o d e r n i z á c i ó külső és b e l s ő f e l t é t e l r e n d s z e r é n e k kivételes összhangja, v a l a m i n t a t u d o ­ mányos-technikai fejlesztések kiterjedt térhódítása - szolgál. N a g y h a t a l m i súlyának gyarapodása e l l e n é ­ re, Kína is egyre kiszolgáltatottabbá válik a világban zajló f o l y a m a t o k n a k . A világba való integrálással egyre m e g h a t á r o z ó b b m ó d o n befolyásolják a kínai fejlődés irányait az o l y a n á t r e n d e z ő d é s i folyamatok, m i n t a globalizáció, a liberalizáció, a m e l y e k Kínában is fellazítják a h a g y o m á n y o s társadalmi k ö t e l é k e k e t és termelési v i s z o n y o k a t . U g y a n a k k o r m a g a is o k a és alanya m i n d a z o n p r o b l é m á k n a k , a m e l y e k globalizáló­ dásukkal a fenntartható fejlődést veszélyeztetik: n é p e s s é g , é l e l m e z é s , k ö r n y e z e t r o m b o l á s , urbanizáció, szociális é r z é k e t l e n s é g , migráció, biztonságpolitika, n a c i o n a l i z m u s .

Kandidátus,

tudományos

Jelen cikk alapjául 2001/5. számában

főmunkatárs,

MTA Világgazdasági

szolgáló előadás a „Kína a világban" megjelent (pp. 555-565) tanulmány

Kutató

Intézet.

címen a Magyar fő gondolataira

Tudomány épült.

Az új világrend A z új világrend kínai megfogalmazása szerint az ázsiai értékeknek és hagyományoknak - ezen belül is elsősorban a konfucianizmusnak és a forradalmi erkölcsiségnek - a nyugati, azaz a fejlett nukleáris, műszaki és technológiai tudással történő párosítása m e g h a t á r o z ó fejlődési m o d e l l t biztosít a világnak. Az e l i t t u d a t o t t ü k r ö z ő g o n d o l k o d á s s e m új keletű Kínában, gyökerei a múlt századra nyúlnak vissza. Máig is h a t ó eszmevilágát g y a k o r l a t i l a g az 1890-es é v e k b e n nKang Youwei ( K a n g Ju-vej) n e v é h e z k ö t ő d ő r e f o r m m o z g a l o m f o g a l m a z t a m e g . A z ugyancsak r e f o r m e r u t ó d o k egy évszázaddal k é s ő b b két sarkalatos p o n t h o z - a gazdasági fejlődéshez, v a l a m i n t az ázsiai é r t é k e k és a kormányzás m ű v é s z e t é n e k újjáéleszté­ s é h e z - kötik világjavító szándékukat. [Kissinger, (1996) p. 13. f A z a m ó d , a h o g y a K N K növekvő aktivi­ tással vállal szerepet a régió és a világ ügyeiben, u g y a n c s a k e m l é k e z t e t b i z o n y o s e l m ú l t t ö r t é n e l m i k o r o k e s z m é i n e k ú j j á é l e d é s é r e . Úgy tűnik, h o g y Kína, m i n t Ázsia h a g y o m á n y o s a n m e g h a t á r o z ó n a g y h a t a l m a a N y u g a t t a l és J a p á n n a l s z e m b e n i évszázados a l á r e n d e l t s é g é n e k lezárásával - t ö r t é n e l m i pozíciói vissza­ szerzésére készül.

A külső feltételrendszer A Szovjetunió felbomlásával k e z d ő d ö t t a kelet-ázsiai t é r s é g b e n az a h a t a l m i á t r e n d e z ő d é s , a m e l y n e k l e g f o n t o s a b b e l e m e i mára m á r láthatóvá váltak az USA, J a p á n , Kína és O r o s z o r s z á g által d o m i n á l t kelet­ ázsiai/csendes-óceáni r é g i ó b a n . A z 1979-ben m e g h i r d e t e t t „nyitás" politikája m e l l e t t i következetes kitar­ tással lassan e l t ű n n e k a Kínai Népköztársaságnak a világgazdasághoz fűződő s z e r v e t l e n k a p c s o l ó d á s á n a k maradványai. A z e z z e l j á r ó változások - m i n t például a gazdaság növekvő nyitottsága, a külgazdasági k a p c s o l a t o k b ő v ü l é s e , a szolgáltatáskereskedelem b ő v ü l ő k ö r e - a globális h a t a l m i p o z í c i ó e r ő s ö d é s é n is éreztetik hatásukat. A 90-es évek világpolitikai és világgazdasági átrendeződési folyamatának legnagyobb nyertese egyér­ telműen Kína. H a t a l m a s területével és n é p e s s é g é v e l , k a t o n a i potenciáljával, v a l a m i n t g y o r s a n növekvő gazdaságával Ázsiában, v a l a m i n t s z é l e s e b b e n é r t e l m e z e t t ázsiai és c s e n d e s - ó c e á n i r é g i ó b a n - történelmi, s z e l l e m i , gazdasági - befolyásánál fogva m e g h a t á r o z ó s z e r e p e m a m á r tény. A kül- és b e l p o l i t i k a egymást e r ő s í t ő , egymásra szervesen é p ü l ő r e n d s z e r é b e n é r z é k e l h e t ő e n nőtt Kína p o l i t i k a i é s gazdasági súlya. E z z e l p á r h u z a m o s a n m e g j e l e n t e k a kínai n a g y h a t a l m i erőpolitizálás jelei is. K e m é n y e d e t t a h a n g n e m , m a r k á n s a b b á vált a kínai n e m z e t i é r d e k e k képviselete - nemzetközi f ó r u m o k o n és a bilaterális k a p c s o l a t o k b a n egyaránt. Erre az időszakra esik az e g y ü t t m ű k ö d é s és k o n f r o n ­ táció p á r h u z a m o s j e l e n l é t é n e k állandósulása a fejlett i p a r i országokkal való kapcsolattartásban. Kína stabilitásának fenntartása túlmutat a regionális érdekeken, ezért a nagyhatalmak ösztönzik a rendszer­ váltás lehetőségét hordozó piacgazdasági átalakulást. A k ö r n y e z ő világ p o l i t i k a i és gazdasági kihívásaira Kína válasza a „sajátosan kínai színezetű szocializ­ mus" fogalmának b e v e z e t é s e , a m e l y n e k e l ő r e vitelét már n e m elzárkózással, i n k á b b a reformpolitika és a külföld felé való nyitás folytatásával próbálja biztosítani. A minőségi váltás általános feltételét a kor­ mányzati munkának azaz érdemi átértékelése teremtette meg, amely a kapcsolatok elsődlegesen politi­ kai szempontú megközelítése helyébe a gazdasági érdekeket helyezte. E z tette a külpolitikát sikerágazattá, a p o l i t i k a i l a g elszigetelt országot p e d i g m e g h a t á r o z ó h a t a l m i tényezővé. 15 éves várakozás után, Kína 2 0 0 1 . n o v e m b e r 10-én nyerte e l a ( d o h a i m i n i s z t e r i értekezlet d ö n t é s e alapján) a WTO-tagságot. Kína a világba való integrálódás folyamatában -x„sok összetevőspiaci stratégiát" alkalmazza, a m e l y n e k fontosabb formáit a külkereskedelem, a csúcstechnológia-import és a külföldi beruházások adják. A liberalizáció tagsággal j á r ó felgyorsulásával, a kínai nagy p i a c e d d i g zárt területei is megnyílnak. N a g y h a t a l m i súlyának tudatában, Kína m i n d e n l e h e t s é g e s m ó d o n érvényesíteni próbálja p i a c i érdekeit, s e n n e k e s z k ö z t á r á b ó l a p r o t e k c i o n i z m u s s e m fog hiányozni. A j o g h a r m o n i z á c i ó , az

'

A szerző párhuzamot von Kína és az Egyesült Államok között, mely szerint mindketten olyan birodalmak, amelyeknek „nem érdeke egy nemzetközi rendszeren belül maradni, maguk akarnak a nemzetközi rendszer lenni. A birodalmaknak nincs szükségük a hatalmi egyensúlyra. Ezen alapult az Egyesült Államok külpolitikája az amerikai földrészen és Kínáé Ázsia történelmének nagy részében. "

egységesített é s egyszerűsített eljárási p r o c e d ú r á k bevezetésével, a kínai p i a c o n való m o z g á s átláthatóbbá válik. A kínai tagsággal a z o n b a n a W T O is változik, n e m is a n n y i r a abszolút m é r e t e i , m i n t inkább a hatal­ mas ország aktív szerepvállalása miatt. Kína feltörekvő nagyhatalomként, a h a r m a d i k világ szószólójaként formálója kíván l e n n i a n e m z e t k ö z i k e r e s k e d e l m i r e n d s z e r n e k . T ö b b síkon zajlanak a z o k a változások, a m e l y e k kedvező feltételeket t e r e m t e n e k Kína globális szerep­ vállalásához. A globalizációval j á r ó f o l y a m a t o k alapjaiban alakítják át az é v e z r e d e k folyamán k i a l a k u l t kereteket. A „szocialista blokk" széthullását követő n é h á n y év elteltével a világ e g y e t l e n s z u p e r h a t a l m a mellett más e r ő k ö z p o n t o k is m e g e r ő s ö d n e k , s ezek egyike Kína. A „rcyzYás"politikájának m e g h i r d e t é s e és a mellette való következetes kitartás gyorsítja fel Kína szerves kapcsolódását a világhoz o l y m ó d o n , h o g y az együttműködés homlokterébe a gazdasági érdekek kerül­ nek. A m o d e r n i z á c i ó és n a g y h a t a l m i szerep közötti összefüggésben a k ü l k e r e s k e d e l m i k a p c s o l a t r e n d s z e r az, a m e l y e l s ő d l e g e s figyelmet é r d e m e l . Kína a 90-es évtizedre a világkereskedelmi ranglétra 10., 2002b e n 7. helyére küzdötte fel magát. Külkereskedelmi forgalmának G D P - b e n m é r t aránya 40% körül m o ­ z o g . A k i l e n c v e n e s évek m á s o d i k felétől a z o n b a n az árucsere- k a p c s o l a t o k o n t ú l m u t a t ó egyéb együttmű­ ködési formák kerültek e l ő t é r b e . Kína részéről a továbblépés, a gazdasági-műszaki m o d e r n i z á c i ó kény­ szere a m e g h a t á r o z ó , a külföldi h a t a l m a k részéről a nagy piac varázsa az, a m i e n g e d m é n y e k r e késztet. A nyitás politikája s i k e r e k é n t a külföldi t ő k e b e f e k t e t é s e k k i e m e l t szerepet játszanak a r e f o r m b a n , amely­ n e k e l s ő d l e g e s b e f o g a d ó bázisai a Különleges Gazdasági Övezetek. Kína, az USA-t k ö v e t ő e n 1993-2001 között a világ második legnagyobb külföldi tőkebefogadó országává vált. 2 0 0 2 - b e n a külföldi tőkebefek­ t e t é s e k u g r á s s z e r ű e n m e g n ő t t e k , 52.7 M r d U S D - o s v o l u m e n é v e l m e g e l ő z t e az USA-t. Kína vált a külföldi közvetlen b e r u h á z á s o k e l s ő d l e g e s célországává. M a m á r u g y a n a k k o r a t e c h n o l ó g i a i m p o r t - e x p o r t tekint­ h e t ő a külgazdaság m e g h a t á r o z ó t e r ü l e t é n e k . A műszaki fejlesztés ü t e m e és színvonala e g y e l ő r e korláto­ zott, d e növekvő fontosságú szerepet játszik a piaci v e r s e n y k é p e s s é g alakításában. A t e c h n o l ó g i a i i m p o r t ­ e x p o r t egyre s z o r o s a b b a n kötődik a m ű k ö d ő t ő k e - b e r u h á z á s o k h o z . A z e g y ü t t m ű k ö d é s n e k leginkább ösz­ tönzött formáit a közös fejlesztések, a kompenzációs kereskedelem, valamint a szerződéses keretekben realizálódó projektek képezik.

A kínai modernizáció feltételrendszere A h h o z , h o g y egy n e m z e t á l l a m úgy t u d j o n l e h e t ő s é g e i v e l élni, h o g y az b e l s ő és külső környezete számára is az életfeltételek m i n ő s é g i javulásához vezessen, a gazdaság m o d e r n i z á l á s a j e l e n t i az alapfelté­ telt. E r r e egyre t ö b b l e h e t ő s é g kínálkozik a gyorsuló n e m z e t k ö z i e s e d é s világában. A külső feltételek, a térségben zajló nagy makroszintű átrendeződések, a kínai migráció támogató magatartása, a nemzetkö­ zi mozgástér bővülése, az ország regionális és nagyhatalmi szerepének elismerése, a világhoz való szerves kapcsolódásának erősödése egyértelműen kedveznek annak, hogy Kína a tudományos-műszaki moder­ nizáció világának is az élvonalába kerüljön. Azt, h o g y Kína m e n n y i b e n és m e l y p o n t o k o n k a p c s o l ó d h a t a világ fejlettebb régióihoz, o l y a n ténye­ zők határozzák m e g , m i n t a gazdaság strukturális váltásának h o s s z a b b távú feltételrendszere, a kutatás­ fejlesztési b e r u h á z á s o k n ö v e k e d é s e , az oktatási színvonal e m e l k e d é s e , v a l a m i n t új regionális expor t köz ­ p o n t o k létesítése. A kormányzati kiadásoknak 6,5-7% körüli részét fordítják i n n o v á c i ó s a l a p o k r a és t u d o ­ mányos-műszaki célokra, s e n n e k m é r t é k e a feladat fontossága e l l e n é r e s e m fog a következő n é h á n y é v b e n e m e l k e d n i . [Statistical Yearbook (1998) pp. 275-277 alapján végzett számítások.] A K + E - t e v é k e n y s é g h e z h a s o n l ó a n az állam f o l y a m a t o s a n c s ö k k e n t i szerepvállalását a műszaki fejlesz­ tés b e l s ő és külső forrásainak biztosításában is. A külgazdaság finanszírozási r e n d s z e r é t is a központi költségvetési kiadások visszafogása j e l l e m z i , amelyet a t ö b b lábon állással és liberalizációval p r ó b á l n a k ellensúlyozni. A t e c h n o l ó g i a i m p o r t k ö l t s é g e i n e k forrása általában állami é s k e r e s k e d e l m i hitelekből, eladói hitelekből, b a n k k ö l c s ö n ö k b ő l , a vállalatok saját alapjaiból, v a l a m i n t a n e m z e t k ö z i pénzügyi intéz­ m é n y e k nyújtotta c é l t á m o g a t á s o k b ó l és k ö l c s ö n ö k b ő l tevődik össze. [Beijing Review (1998/a) p. 22. J A gyors fejlődés ellenére a K+l^-potenciált az elmaradottság és a kapacitások kihasználatlanságának kettőssége jellemzi. A GDP-ráfordításoknak az aránya 1999-ben érte e l a 0,8 százalékot, m a j d 2 0 0 0 - b e n az 1 százalékot. A K + F - r á f o r d í t á s o k további j e l l e m z ő j e az erős koncentráció, az ország 3 0 adminisztratív körzetén belül 5 régióra (Beijing, S h a n g h a i , J i a n s u , G u a n g d o n g és S h a n d o n g ) jut a ráfordítások 51,6 százaléka. A fejlett ipari országok műszaki színvonalához t ö r t é n ő felzárkózás részét képezi a z o k n a k a stratégiai fontosságú feladatoknak, a m e l y e k végrehajtásával Kína stabilizálni kívánja n a g y h a t a l m i pozícióját. A re­ f o r m o k 20 éve mára e l é g s é g e s alapot teremtett a h h o z , h o g y a nemzetgazdaság egyre t ö b b területén indíthassák m e g m o d e r n i z á c i ó s p r o g r a m j a i k a t a siker r e m é n y é b e n . A z időzítés t ö k é l e t e s . A Kínai Nép-

köztársaság belső fejlődésének a mai szakasza az, amelyben történelmének egyik legkiegyensúlyozottabb fejlesztési politikáját sikerült megvalósítania. A K + F - i n t e n z í v fejlesztési m o d e l l megvalósíthatóságát s z á m o s pozitív és negatív t é n y e z ő befolyásolja. E z e k közül e l s ő d l e g e s a gazdaság általános helyzete. A t u l a j d o n v i s z o n y o k diverzifikálása képezi kiinduló alapját a m o d e r n i z á c i ó n a k , s az e z z e l j á r ó műszaki fejlődés gyorsításának k ö v e t e l m é n y e p e d i g az irányí­ tási m e c h a n i z m u s reformjának k é r d é s é t h e l y e z i e l ő t é r b e . A kutatás-fejlesztési infrastruktúra átalakítása két p o n t o n k ö t ő d i k a t u l a j d o n v i s z o n y o k k é r d é s k ö r é h e z . Egyrészt a gazdaság e g é s z é n e k stabilitása, más­ részt a K + F - t e v é k e n y s é g piacosítása révén. [Bővebben lásd Mészáros Klára (2000)]

A modernizáció személyi feltételei A tudással, m i n t m i n ő s é g i tényezővel feltétlenül számolni k e l l . A z t , h o g y a gazdaság m i l y e n irányba fejlődik, m e l y ágazatok képezik a húzóerőt, d ö n t ő e n az e m b e r i t é n y e z ő határozza m e g . A versenyképes­ ség hosszú i d e i g fontos e l e m é t a relatívan alacsony bérszint, a munkavállalói é r d e k e k e t képviselő e r ő s szakszervezetek hiánya, a m u n k a e r ő v é d e l m é t szolgáló minimális törvényi szabályozás jelentette. E z e k a t é n y e z ő k m a m á r egyre kevésbé számítanak komparatív e l ő n y n e k . A z információs társadalmak korában a K + F - i n t e n z í v tudás k a p egyre m e g h a t á r o z ó b b szerepet a n e m z e t g a z d a s á g o k fejlesztésében. C s a k jól k i ­ épített i s k o l a r e n d s z e r r e l l e h e t s é g e s az a gazdasági átalakulás, a m e l y a szakismeret, a s z e l l e m i t ő k e felér­ t é k e l ő d é s é t v o n j a m a g a után. A kínai m u n k a e r ő m e g f e l e l ő szintű és irányultságú s z a k k é p z é s é b e n ezért e l s ő d l e g e s fontosságú az oktatási és képzési rendszernek a mai, minden korábbinál nagyobb szükségle­ tekhez való igazítása. Évről évre e m e l k e d i k az e g y e t e m i és főiskolai oktatásban részt vevők száma, m i k ö z b e n n a p i r e n d e n van a tananyag s z a k m a i színvonalának e m e l é s e is. Ezt e l s ő s o r b a n az ideológiai tárgyak óraszámainak c s ö k k e n é s é n lehet l e m é r n i . A felsőfokú oktatásban o l y a n , a konfuciánus s z e m l é l e t t ő l i d e g e n követelmé­ nyek is m e g f o g a l m a z ó d n a k , m i n t az önállóság, az egyéni g o n d o l k o d á s és a kreativitás. A z e g y e t e m e k és főiskolák a u t o n ó m i á j á n a k n ö v e k e d é s é v e l l e h e t ő s é g nyílik saját vagy helyi erőforrás­ ok összpontosításával a n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s c s e r é k k o r á b b a n e l k é p z e l h e t e t l e n széles k a p c s o l a t a i n a k kiépítésére. A felsőoktatási r e f o r m k e r e t é b e n megszűnt, egyrészt, a hallgatók állami kvóta s z e r i n t i beirat­ kozásának r e n d s z e r e , másrészt a végzős hallgatók központi elosztás s z e r i n t i m u n k á b a állítása. A külföldi e g y e t e m e k e n t a n u l ó kínaiak s z e l l e m i t ő k é j é r e nagy szüksége v o l n a az országnak, de az 1979-1995 között külföldön t a n u l ó 2 2 0 e z e r kínai diák közül m i n d ö s s z e 7 0 e z r e n , a j e l e n l e g i 4 0 0 - 5 0 0 ezerre b e c s ü l t b ő l 110 e z r e n tértek vissza Kínába. A fiatalok visszacsábítása m a m á r a kormányzati p o l i t i k a k i e m e l t prioritása, s e n n e k e r e d m é n y e k é n t egyre t ö b b külföldön végzett s z a k e m b e r kerül v e z e t ő állásba. A kínai oktatási m i n i s z t e r által vázolt ambiciózus oktatási p r o g r a m s z e r i n t 1 9 9 8 - h o z képest 2010-ig 100%-kal fog e m e l k e d n i a felsőoktatásban tanulók száma. E z z e l együtt n ő az alap-, szak- és felsőoktatás­ ra fordítandó költségvetési hozzájárulás. A fejleszteni kívánt oktatási formák skálája rendkívül széles - az alapfokú oktatástól a felnőttek szakoktatásáig, a m u n k a n é l k ü l i e k átképzéséig terjed. [Beijing Review (19981b) p. 5J 2

A belső feltételrendszer A r e f o r m és nyitás politikájának e r e d m é n y e i igazolják a két évtizeddel korábbi e l k é p z e l é s e k megala­ pozottságát, a „kínai színezetű szocialista piacgazdaság" é l e t k é p e s s é g é t . A 2 0 0 0 - b e n z á r ó d ó k i l e n c e d i k 5 éves terv b e f e j e z é s é t m e g e l ő z ő e n a G D P éves átlaga - folyóáron számítva - 1000 milliárd U S D , a m i az 1,27 milliárdos n é p e s s é g e t figyelembe véve 8 0 0 U S D egy főre j u t ó G D P - t jelent. 3 0 év leforgása alatt tervezik elérni azt, h o g y az egy főre j u t ó G D P elérje a 4 0 0 0 dollárt, a m e l l y e l Kína fejlődő országból k ö z e p e s e n fejlett gazdasággá válhat. [China Economic News, (20001a), pp. 1-2.[

2

Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint az iskoláskoron túli népességen belül 61% rendelkezett egyetemi, 0.96% felsőfokú, 7.3% emelt középszintű, 26.5%) középfokú, 42.3%>-a alapfokú képzettséggel, az analfabéták aránya pedig 20.6%> volt.

11 Az ezredforduló k ü s z ö b é n egyre t ö b b o l y a n új e l e m vegyül a társadalmi és gazdasági f o l y a m a t o k b a , amelyek az ideológiai keretek szétfeszítéséhez vezetnek. A z a l k a l m a z o t t gazdaságpolitikai e s z k ö z ö k gya­ k o r l a t i l a g 1996-tól éreztetik pozitív hatásukat a gazdaság túlfűtöttségének m é r s é k l é s é n , sikerült a koráb­ bi évek 9%-ot is m e g h a l a d ó G D P növekedési ü t e m é t 2000-re 8% körül stabilizálni. A k ö v e t k e z ő é v e k b e n ez a - világviszonylatban magas - növekedési ráta m é g tartható lesz, a k é s ő b b i e k b e n a z o n b a n mérséklőd­ n i fog. A z inflációs ráta 1996. évi 8,3 százalékos tetőzését a fogyasztói á r i n d e x látványos c s ö k k e n é s e követte, a m e l y n e k m é r t é k e 2000-ben n e m haladta m e g az 1,4 százalékot. A WTO-tagsággal a z o n b a n az inflációs ráta is n ő . A világgazdaságban m e g t e r m e l t javak 3,1%-a származik j e l e n l e g Kínából, teljesítmé­ nyével a világ 7. l e g n a g y o b b gazdasága. [China Economic News, (20001b), pp. 2-3.] Kína történelmében egyedülálló a társadalmi és gazdasági erővonalaknak az a gyors átrendeződése, a m e l y n e k új keletű kihívásával s z e m b e n külföldi tapasztalatokra n e m támaszkodhat. K „kövek kit apogatásával kelni át a folyón" stratégiájának n e v e z i k ezt az útkeresést. A z ezredforduló gazdaságpolitikai prioritásaként 4 o l y a n feladatot jelöltek m e g , a m e l y e k sarokköveit képezik a r e f o r m sikeres továbbvitelé­ nek: a kis- és k ö z e p e s m é r e t ű magánvállalatok és vállalkozások alapításának ö s z t ö n z é s e és m ű k ö d é s é n e k támogatása; a nagy állami vállalatok átalakítása, a „testületi vezetés" általánossá tétele; az új pénzügyi r e n d s z e r kiépítése; a m o d e r n piacgazdasági v i s z o n y o k n a k megfelelő jogi és törvénykezési g y a k o r l a t kialakítása, azaz a „szabályok vezérelte piaci r e n d s z e r " kiépítése. A századvég egyik legnagyobb horderejű változása a tulajdonviszonyok dogmájának felülvizsgálata volt. A hosszú évek vajúdását követő áttörés 1999-ben következett be, a m i k o r az alkotmány módosításá­ val, legalizálódott a magántulajdon, m i n t „a szocialista piacgazdaság fontos összetevője". E z z e l egyidőben i n d u l t m e g az új piacorientált intézményrendszer kiépítetése. A törvény elfogadása a n n a k e l l e n é r e további e l ő r e l é p é s t jelent, h o g y a d e m o k r a t i k u s átalakulást e l ­ utasítják. A p o l i t i k a i felépítmény b i z o n y o s e l e m e i óhatatlanul változnak, a m e l y idővel a r e n d s z e r p o l i t i ­ kai átalakulásához is vezethet. A gazdasági fejlődés egyensúlytalanságai miatt Kína p o l i t i k a i l a g és társadalmilag s e b e z h e t ő b b , m i n t ahogy azt általában feltételezik. A reformfolyamattal egy s o r o l y a n j e l e n s é g is b e é p ü l t a r e n d s z e r b e , amely közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a társadalmi stabilitást. E z e k közül kettőt k e l l feltétlenül megemlíteni. Az országon belüli gazdasági megosztottság súlyosbodó gondja szorosan kapcsolódik a fejlesztési övezetek kérdéséhez. U g y a n a k k o r az ún. Észak-dél és Kelet-nyugat tengely pr obl emat i káj a szerves részét képezi a reformfolyamat e g é s z é n e k , a m e l y m ö g ö t t e l s ő s o r b a n a t e r m e l ő e r ő k és - v i s z o n y o k t e r ü l e t e n k é n t és ágazatonként megfigyelhető óriási fejlettségbeli szintkülönbsége húzódik. A z ország fejlesztési öveze­ tek szerinti felosztása p r a g m a t i k u s a n ugyan igazodott a helyi adottságokhoz, d e e g y b e n tovább is mélyí­ tette a regionális k ü l ö n b s é g e k szakadékát. A legfejlettebb és az elmaradott tartományok közötti különb­ ségek nagyon jelentősek, akár az egy főre vetített e x p o r t m u t a t ó , akár a k ö r z e t e n k é n t előállított G D P vonatkozásában vizsgáljuk. Ezért került az utóbbi évek gazdaságpolitikai gyakorlatának k ö z é p p o n t j á b a az elmaradottabb régiók fejlesztésének, a külföldi beruházások ösztönzésének szorgalmazása. Összesített adatok szerint a keleti tengerpart 12 közigazgatási egysége 57,9%-os arányban, az ország k ö z é p s ő 9 körzete 28%-os, a 8 körzetből álló e l m a r a d o t t nyugati területek p e d i g 14,1%-os arányban járultak hozzá 1996-ban a G D P előállításához. [Beijing Review (1997), p. 23. alapján]. A szakadék mélyü­ lését azóta s e m sikerült megállítani. Ez p e d i g a r e g i o n a l i z m u s e r ő s ö d é s é t v o n j a m a g a után. A z ellenér­ dekeltség e l s ő s o r b a n a központi h a t a l o m és a fejlett tartományok között é l e z ő d ö t t k i . E z a központi kormányzat részéről a fokozott e l l e n ő r z é s b e n , az ott termelt j ö v e d e l e m n a g y o b b m é r t é k ű elvonásának kísérletében, a tartományi kormányzatok oldaláról p e d i g önállósodási t ö r e k v é s e k b e n , v a l a m i n t a költ­ ségvetési e l v o n á s o k és egyéb veszteségek finanszírozásának hárításában testesült m e g . A regionalizmus mindazonáltal nem szűkíthető le csupán a helyi és központi kormányzat közötti kapcsolatrendszerre. A régiók között is megtalálhatók azok az ún. „ tartományépítésre" irányuló törekvé­ sek, a m e l y e k a helyi i p a r és fejlesztés p r o t e k c i o n i s t a v é d e l m e é r d e k é b e n - magasabb adók, termelési engedélyek, minőségi bizonyítványok, karantén stb. formájában - c s ö k k e n t e n i próbálják más tartomá­ n y o k t e r m é k e i n e k versenyképességét a helyi p i a c o k o n . Tartományi s z i n t e n e z z e l magyarázhatók a z o k a párhuzamos fejlesztések, a m e l y e k országos s z i n t e n az erőforrások szétforgácsolódásával, a b e r u h á z á s o k elaprózódásával járnak. Végső s o r o n p e d i g hátráltatják az egységes n e m z e t i piac kialakulását. A gazdasági törésvonalak m e n t é n kiéleződött megosztottság az ország esetleges s z é t e s é s é n e k g o n d o ­ latát is felvetheti. A gazdasági k ü l ö n b s é g e k n ö v e k e d é s e , a tartományok rivalizálása, a központi h a t a l o m

12 és a tartományi kormányzatok közötti feszültségek kezelése valóban n e m k ö n n y ű feladat. A z a tény a z o n b a n , h o g y etnikailag, nyelvileg, v a l a m i n t civilizációs g y ö k e r e i b e n az ország n é p e s s é g e h o m o g é n , j e l e n t ő s e n növeli az állam e g y s é g é n e k szakítószilárdságát.^ A válságkezelési k o n c e p c i ó szerint, kilenc nagy önellátó körzet kialakításával o l y a n gazdasági egységek j ö n n é n e k létre, a m e l y e k idővel alapját ké­ p e z h e t i k Kína föderatív állammá szerveződésének. E n n e k l e h e t ő s é g é t és formáját a gazdasági e r e d m é ­ nyesség mellett alapvetően a p o l i t i k a i intézményrendszer és szervezeti formák demokratizálódási folya­ mata szabja m e g . [LásdJordán Gyula (1998), p. 86. és Tálas Barna (1998), pp. 85-86.] A társadalmi stabilitást veszélyeztető másik problémakör az állami vállalatok átalakításának kér­ dése köré c s o p o r t o s í t h a t ó . E n n e k során o l y a n alapvető feladatokat k e l l m e g o l d a n i , m i n t a tulajdonvi­ s z o n y o k tisztázása és átalakítása, a vállalati r e f o r m o k végrehajtása, a vállalati veszteségek felszámolása, v a l a m i n t az e b b ő l következő szociális feszültségek kezelése. A kínai társadalmi és gazdasági stabilitásnak zálogát jelenleg a vállalati reform és annak szociális vetülete képezi. A z i p a r é r d e k e lts é g e rendkívül nagy a b e r u h á z á s o k h o z k a p c s o l ó d ó külföldi t e c h n o l ó g i ­ ák minél intenzívebb b e v o n á s á b a n , a gyártási ismeretek, menedzselési- és marketing-tapasztalatok m e g ­ szerzésében, ezért a külföldi működőtöke-beruházások ösztönzése a kínai gazdaságpolitika tartós eleme marad.

A jövő kilátásai Megállapítható, hogy az ezredfordulót követően Kína számára adott az a feltételrendszer, a m e l y alap­ ját képezi egy feltörekvő h a t a l o m sikerorientált pályára állításának. A z is megállapítható, hogy élni is t u d az adott l e h e t ő s é g e k k e l . U g y a n a k k o r n e m szabad m e g f e l e d k e z n i arról s e m , h o g y Kína saját meghatározá­ sa szerint fejlődő ország, a m e l y n e k kiegyensúlyozott fejlődését számos régi és új keletű destabilizáló tényező veszélyezteti. A reformfolyamat során Kína sikeresen használta k i a számára kínálkozó külső l e h e t ő s é g e k e t , miköz­ b e n gazdasága a világátlagot jóval m e g h a l a d ó m é r t é k b e n növekedett. P o l i t i k a i stabilitását a z o n b a n csak úgy tudta megőrizni, h o g y az a l k a l m a z o t t válságkezelési m ó d s z e r e k n e m m i n d i g nyerték el a világ fejlett és d e m o k r a t i k u s b e r e n d e z é s k e d é s ű országainak tetszését. A nemzetgazdaság meghatározó ágazataiban többé-kevésbé kiépültek azok a továbblépéshez szüksé­ ges alapok, és léteznek azok a koncepciók, amelyek a tartósan dinamikus, s egyben kiegyensúlyozott fejlődés zálogát képezhetik. Az országon belüli fejlettségi szintkülönbségek súlyossága ellenére, az ország gazdasági törésvonalak mentén való szétesésének esélye minimálisra csökkent. A politikai egypártrend­ szer őrizni tudja hatalmi stabilitását. Miután az erősen központosított struktúrában minden olyan kez­ deményezést, amely politikai alternatívát jelenthetne, kíméletlenül elfojtanak,' a rendszernek nincs al­ ternatívája. A WTO-tagság megerősíti a reformerők pozícióit, így a következő é v e k b e n a r e f o r m f o l y a m a t felgyor­ sulásával számolhatunk. A prognosztizálhatóság gyenge pontját - m é g néhány év távlatában is - az átala­ kulással járó feszültségek képezik. A stabilitást leginkább a társadalmi rétegek, osztályok között húzódó feszültségek, és a létbizonytalanság növekedése veszélyezteti. A j ö v ő k é p bizonytalanságai kapcsán n e m szabad m e g f e l e d k e z n i a világhoz való integrálódás követ­ kezményeiről s e m . N a g y h a t a l m i súlyának gyarapodása e l l e n é r e , Kína is egyre kiszolgáltatottabbá válik a világban zajló, ugyancsak tö b b e s é ly e s folyamatoknak. M a i i s m e r e t e i n k alapján m e g f o g a l m a z h a t ó az, hogy a reformok több mint húsz éve alatt Kína megteremtette azokat a feltételeket, amelyek birtokában JO éven belül minőségi jegyeiben is utoléri az Amerikai Egyesült Államokat és regionális nagyhatalomból globálisan is elismert nagyhatalommá, valamint a világ második legnagyobb gazdasági teljesítményt nyújtó) országává váljon.

Az 1990. évi népszámlálás adatai alapján a lakosság China Statistical Yearbook. (1998), p. 110. Lásd a Falun

Gong mozgalom

tagjaival

szembeni

92%-a han, azaz kínai

megtorló)

intézkedéseket.

nemzetiségű.

13 Többféle s z c e n á r i ó vázolható fel Kína következő néhány évére v o n a t k o z ó a n . E z e k közül legvalószí­ n ű b b az a változat, m e l y szerint a p o l i t i k a i és gazdasági e r ő k e l e g e n d ő b e l s ő tartalékkal r e n d e l k e z n e k a h h o z , h o g y a társadalmi á t r e n d e z ő d é s e k k e l járó feszültségek k e z e l h e t ő k maradjanak. A gazdaság magas növekedési ü t e m e - két-három év távlatában - mérséklődik, u g y a n a k k o r kiegyensúlyozottabbá válik. A helyi m e g m o z d u l á s o k a t elszigetelik, és g y o r s a n felszámolják. Kína n a g y h a t a l m i szerepvállalása erősödik, a világgazdaságon belüli részaránya n ő . E n n e k alapján őrizni tudja regionális e r ő k ö z p o n t k é n t külső és b e l s ő helyzetének stabilitását.

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM Beijing Review, (1997): Central and West China Hnjoy Steady V o l . 40. N o . 11. M a r c h 10-16,

Development.

Beijing Review (1998/a): China 's Technology V o l . 4 1 . N o 42. O c t o b e r 19-15, p. 22.

Import in 1997.

Beijing Review (1998/b): EducationalLevels

to Rise Sharply.

V o l . 4 1 . N o . 50.

C h i n a E c o n o m i c News (2000/a): The Third Step of the Development China Economic News (2000/b): SpecialSupplement for the Reports at the Third Session of the Ninth NPC. S u p p l e m e n t no.4. China Statistical

Yearbook,

Strategy. V o l . X X I . Delivered

1998. Beijing,

J o r d á n G y u l a (1998): Peking és a tartományok. Kissinger, H e n r y (1996): Diplomácia.

T á r s a d a l m i Szemle. 2. szám.

P a n e m - M c G r a w - H i l l , Grafo K i a d ó , B u d a p e s t .

M é s z á r o s Klára (2000): A modernizáció útja és dilemmái K ü l g a z d a s á g 154. évf. 10. szám, p p . 29-52. T á l a s Barna (1998): Kína az ezredfordulóm.

Kínéiban.

Külkereskedelmi Főiskola, Budapest.

14

15

Csáki György* A VILÁGGAZDASÁG 2001 UTÁN A világgazdaság II. világháború utáni fejlődésében alapvetően három szakasz jelölhető ki. [Csá­ ki, 2002.] Az első - a világgazdaság „második aranykorának" n e v e z h e t ő - szakasz 7 9 7 l - l ' 9 7 6 - b a n , vagyis a B r e t t o n - W o o d s - b a n létrehozott, s a rögzített árfolyamokon nyugvó valutáris-pénzügyi r e n d s z e r ö s s z e o m ­ lásával ért véget. Erre de facto 1976. o k t ó b e r l-jén, a V a l u t a a l a p K i n g s t o n b a n tartott éves Közgyűlésén került sor. A z 1973-ban kitört első kőolaj-árrobbanást követő 1974-76-os recesszió nyomán véget ért a világgazdaság t ö r t é n e t é n e k l e g d i n a m i k u s a b b növekedést p r o d u k á l ó negyedszázada. Hzt a 25-30 évet - a már említett páratlan növekedési d i n a m i k a mellett - a világkereskedelem s o h a n e m látott d i n a m i k u s bővülése és a nemzetközi működőtőke-áramlás h i h e t e t l e n fölgyorsulása j e l l e m e z t e . Megszilárdult a v i ­ lággazdaság három e r ő k ö z p o n t j a (USA/Észak-Amerika, N y u g a t - E u r ó p a / E G K - E U , Japán/Dél-Kelet-Ázsia). A k o r s z a k r a a kollektív k e y n e s i a n i z m u s és a jóléti állam (gyakran t u d o m á n y o s a n a l a p t a l a n u l ö s s z e m o s o t t , de kétségtelenül össze is függő) kialakulása, elterjedése és d o m i n a n c i á j a n y o m t a rá bélyegét. A második, 1989-90-ig tartó korszakot a tartós világgazdasági bizonytalanságok j e l l e m e z t é k . Állandó­ sultak nemzetközi pénzügyi egyensúlytalanságok - súlyos külkereskedelmi és fizetési mérleghiány az USA-ban is; tartóssá vált a globális adósságválság. A z IMF-tagországok t ö b b m i n t h a r m a d a legalább egyszer átütemezni kényszerült külső adósságait. A második kőolaj-árrobbanás (1979-82) súlyosabbnak, világgaz­ dasági hatásaiban pusztítóbbnak b i z o n y u l t az elsőnél (is). A k o r s z a k egészét a fejlődő országok r o m l ó világgazdasági pozíciói és növekvő b e l s ő társadalmi-gazdasági problémái j e l l e m e z t é k . J e l e n t ő s növeke­ dési ü t e m k i l e n g é s e k v o l t a k tapasztalhatóak a világgazdaság m i n d e n főbb o r s z á g c s o p o r t j á b a n . Számottevő világgazdasági erőviszony-változásokra is sor került: a k o r s z a k o t az E G K és főként J a p á n d i n a m i k u s fölzárkózása j e l l e m e z t e a korábbi k o r s z a k b a n túlhatalommal r e n d e l k e z ő Egyesült Államok­ hoz. E b b e n a k o r s z a k b a n is fennmaradt u g y a n a k k o r a világkereskedelem c s a k n e m töretlenül d i n a m i k u s bővülése és a külföldi közvetlen beruházás-áramlások folyamatos bővülése. A h a r m a d i k , 1990/1991-2000 közötti időszakot a világszerte rendkívül dinamikus növekedési teljesít­ mények és a k ü l ö n ö s e n d i n a m i k u s világkereskedelem-bővülés m e l l e t t e l s ő s o r b a n a külföldi közvetlen befektetések páratlanul d i n a m i k u s bővülése j el l emezt e. A z EDI-áramlás z ö m e a fejlettek között zajlik, a m i b e n a transznacionális társaságok leányvállalati beruházásai a m e g h a t á r o z ó a k , u g y a n a k k o r rendkívül erős k o n c e n t r á c i ó érvényesült az F D l - e x p o r t b a n és - i m p o r t b a n egyaránt. A folyamatot a vállalati fúziók és felvásárlások („mergers&acc/uisitions') húzták m a g u k után, s e b b e n a k o r s z a k b a n a külföldi közvetlen befektetés-áramlás kiterjedt az infrastruktúra és a szolgáltatások t e r ü l e t é r e is. Új j e l e n s é g a k i l e n c v e n e s években, hogy, egyrészt, megjelentek és egyre n a g y o b b hányadot képvisel (az összes 16 százalékával) a fejlődő országokból kiáramló FDI is, másrészt, Közép- és Kelet-Európa is „fölkerült a n e m z e t k ö z i tőke­ áramlás világtérképére". E z e n évtized világgazdasági j e l l e m z ő i n e k egyik sajátos e l e m e , h o g y a k o r á b b a n í évtizeden át páratlanul d i n a m i k u s a n fejlődő, a világ egyik legfejlettebb országává vált J a p á n b a n 1990/91 óta tart a recesszió, stagnálás, defláció. A kilencvenes évek világgazdaságának lokomotívja kétségtelenül az Amerikai Egyesült Államok volt de Nyugat-Európa is kiegyensúlyozott és m e g l e h e t ő s e n d i n a m i k u s növekedési teljesítményt nyújtott e b b e n az évtizedben. A k i l e n c v e n e s évek m e g h a t á r o z ó j e l e n s é g e volt az úgynevezett „új gazdaság", a távközlés-tömegkommunikáció-távközlés ö s s z e f o n ó d ó , s hatalmas szinergiákat felszabadító fejlődése. A z „új gazdaság" volt a k i l e n c v e n e s években - a konjunktúra mellett - a nemzetközi tényezőáramlás m e g h a t á r o z ó e l e m e , „mo­ torja": az „új gazdaság" b u b o r é k j á n a k kipukkadása 1989/90-ben egyúttal a világgazdasági recesszió leg­ fontosabb előidézőjévé is vált. M i n t korábban is m i n d e n k o r a világgazdaság t ö r t é n e t é b e n , a túlfűtöttség lett a - túlfűtöttséget követő - recesszió legfőbb o k a is.

Kandidátus,

főiskolai

tanár,

Általános

Vállalkozási

Főiskola.

16 Recesszió és/vagy korszakhatár Állíthatjuk-e, s ha igen, m i r e alapozva, hogy 2001 új szakasz kezdetét jelenti a világgazdaság fejlődésé­ ben? Hgy új világgazdasági korszak kialakulása természetesen alapvetően történetileg, gazdaságtörténetilegtehát történelmi távlatból! - értékelhető. Egy azonban biztos: a 200l-es recesszióval véget ért az előző világ­ gazdasági korszak! A 2001. év a t ö r t é n e l e m b e egészen nyilvánvalóan szeptember 11. révén íródik be különös hangsúllyal de a világgazdasági szakaszhatárt n e m ez a politikai e s e m é n y határozza meg, jelöli k i . 2001 elsősorban azért jelöl világgazdasági szakaszhatárt, mert 20011. negyedévében recesszió) tört ki az USA-ban: m i n d e n idők leghosszabb, 44 negyedéves(l) törésmentes konjunktúrája ért véget az Egyesült Államokban. A recesszió n e m volt teljesen váratlan. „Egyszer véget kellett érnie" m i n d e n konjunktúrának. Alain G r e e n s p a n , az Egyesült Államokban a Jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékrendszer, a „FED" elnöke erre hivatkozva már 1997 közepe óta óvatosságra intette a gazdasági élet szereplőit. A kilencvenes évek páratlanul j ó - és páratlanul hosszú! - konjunktúrájának motorja az „újgazdaság" volt. A z „új gazda­ ság" bővülése által túlfűtött tőkepiaci buborék a z o n b a n - m i n t fentebb említettük - 2000-ben, a technológiai részvények piacának összeomlásával k i p u k k a d t . A világméretű recesszió meghatározó eleme, hogy az FDI-kiáramlás különösen drámaian esett vissza. A külföldi közvetlen befektetések éves értéke 2001-ben az előző évihez képest mintegy 41 százalékkal esett vissza. 2002-ben további 21 százalékos csökkenést regisztrálhattunk. [UNCTAD 2002 és UNCTAD 200J.J A z előzetes adatok szerint 2003-ban stagnáló tendencia érvényesül: az U N C T A D előzetes számításai szerint 2003-ban a fejlett és a fejlődő országokba egyaránt hozzávetőleg u g y a n o l y a n nagyságú külföldi közvetlen befektetés áramlik, m i n t 2002-ben - míg a Közép- és Kelet-Európába áramló F D I mennyisége várhatóan a 2002. évihez hasonló mértékben tovább nő. Igazi d i n a m i z m u s 2003-ban is csak Kínában volt tapasztalható. [UNCTAI) 2004.] Drámai helyzet! A világgazdaságban realizált összes külföldi közvetlen befektetés értéke 2002-ben a 2000. évinek alig 46,61 százalékát érte el! A z elmúlt három évben történtek egy évtizedes dina­ mikus, s az évtized legvégén (1999-2000-ben) kiemelkedően d i n a m i k u s befektetési konjunktúrának vetet­ tek véget. (A 2003. évre vonatkozó UNCTAD-előrejelzés lényegében pozitív stagnálást mutat.) A külföldi közvetlen befektetések éves értékének2001-2003-es drámai csökkenése páratlan mértékű: ilyenre a II. világháború ó)ta soha nem volt példa! Ez önmagában is arra utal, hogy mélyebb magyarázatokat keres­ sünk erre a jelenségre.

1. sz. táblázat A NEMZETKÖZI M Ű K Ö D Ő T Ő K E - Á R A M L Á S ÉS A V I L Á G G A Z D A S Á G N Ö V E K E D É S É N E K FŐBB ADATAI, 1986-2002. (Százalékban) 2001

2002

40,2

-40,9

-21,0

16,5

35,7

-40,8

-8,0

25,9

24,0

51,5

-48,1

-37,7

16,0

11,1

10,9

9,2

7,4

14,7

6,7

1986-1990

1991-1995

FDI-beáramlás

23,1

21,1

FDI-kiáramlás

25,7

M&As Világkereskedelem

Összehasonlító

adatok,

TNCk

1996-2000

részesedése:

GDP

17,3

Eszközök

18,8

Export

13,5

F o g l a l k o z t a t á s (000)

24.262

6,7 13,9 7,6 —

7,9 19,2 9,6 —

—

4,5

8,3

-3,3

4,2 53.094

Tőkebeáramlás, állomány, md $

802

1.954

7.123

Tőke-kiáramlás, állomány md $

595

1.763

6.866

Forrás:

UNCTAD,

2003.

17 Recesszió - növekedéslassulás - kilábalás Annál is inkább e l e n g e d h e t e t l e n a m é l y e b b magyarázat k e r e s é s e , m e r t az elmúlt évtizedekben - lé­ nyegében a 11. világháború utáni első, 1974-76-os világgazdasági recesszió leküzdése ó t a a világgazdaság fejlődésének motorját j e l e n t e t t é k a külföldi közvetlen b e f e k t e t é s e k a m i n t azt az 1. sz. táblázatból is láthatjuk. A l i g h a n e m a külföldi közvetlen befektetés-áramlás 2001. évi, drámai mértékű csökkenése a 200l-es világgazdasági recesszió/növekedéslassulás legfontosabb eleme - nyilvánvalóban egyszerre rész­ ben ok és részben okozat. N e m egyszerűen konjunkturális kérdésről v a n s z ó - h i s z e n , az elmúlt kéthárom évtizedben a k i s e b b - n a g y o b b növekedés-hullámzások n e m jártak s z ü k s é g s z e r ű e n az F D I - (ki- é s be-)áramlás p á r h u z a m o s c s ö k k e n é s é v e l , s a m i k o r c s ö k k e n t is a külföldi közvetlen b e f e k t e t é s e k folyó értéke, a tőkeáramlás c s ö k k e n é s e m i n d i g jóval k i s e b b volt a növekedéslassulás m é r t é k é n é l .

2. sz. táblázat

A V I L Á G G A Z D A S Á G FŐBB FOLYAMATAI, 2001-2004. Ö S S Z E F O G L A L Ó T Á B L A

2001

2002

2003

2004

Világtermelés

2,4

3,0

3,2

4,1

USA

0,3

2,4

2,6

3,9

Euró-12

1,5

0,9

0,5

1,9

Németország

0,8

0,2

0,0

1,5

Franciaország

2,1

1,2

0,5

2,0

Olaszország

1,8

0,4

0,4

1,7

Nagy-Britannia

2,1

1,9

1,7

2,4

Japán

0,4

0,2

2,0

1,4

NICs

0,8

4,8

2,3

4,2

Kína

7,5

8,0

7,5

7,5

K-K-Európa

3,1

3,0

3,4

4,1

Oroszország

5,0

4,3

6,0

5,0

Világkereskedelem

04

3,2

2,9

5,5

I n f l á c i ó (világgazdaság)

2,2

1,5

1,8

1,3

Forrás:

IMF, 2003.

Az USA bárom negyedév után kilendült a recesszió)bó)l és - eleinte v i s z o n y l a g lassú, d e 2 0 0 3 h a r m a d i k negyedévétől m á r igen d i n a m i k u s - n ö v e k e d é s b e f o r d u l t át. A z infláció n e m s z a b a d u l t e l - s e m a re­ cesszióban, s e m a m e g é l é n k ü l é s e d d i g i (korai?) szakaszában - m é r t é k e g y a k o r l a t i l a g a z o n o s , a fejlett országokban 1-2 százalékos (kivéve J a p á n t , a h o l a tartósan deflációs k ö r n y e z e t b e n az infláció gyakorlati­ lag n u l l a százalékos!). A legsúlyosabb helyzetben - a világgazdaság m e g h a t á r o z ó nemzetgazdaságai közül - 2002-2003-ban Németország volt\ A z Európai Unió lokomotívja, a k i l e n c v e n e s é v e k b e n a n e m z e t k ö z i tényezőáramlás egyik m o t o r j a két egymást követő évben is csak „pozitív n u l l a " értékű növekedési telje­ sítményre volt képes. (IMF, 2003.] M o n d a n i s e m k e l l , e n n e k m i l y e n súlyos k ö v e t k e z m é n y e i vannak, l e h e t n e k az Európai Unió e g é s z é r e - s kiváltképpen az U n i ó h o z 2 0 0 4 - b e n csatlakozó, a n é m e t gazdaság­ hoz ezer szállal k ö t ő d ő , a n é m e t gazdaságot m o d e r n i z á c i ó s h o r g o n y u k n a k t e k i n t ő közép-európai orszá­ gok - így Magyarország - számára is.

18 A m i n ő s í t h e t e t l e n ü l gyönge - és a második világháború óta páratlan - n é m e t n ö v e k e d é s i teljesítmény súlyos k é r d é s e k e t vet fel: •

Lehet-e recesszió és Németországban

egyszerre a világgazdaság két erőközpontjában - anélkül, hogy az általános világgazdasági

- tudni illik: recesszióhoz

Japánban vezessen?

•

Lehet-e recesszió) Németországban - anélkül, hogy azEuróypai Unió) egészében is recesszió) Vagy megfordítva: Lehet-e recesszió) Németországban - amikor az Európai Unió)ban sehol s az EU egészében sincs recesszió)?

lenne? másutt,

2003-ban - e l ő z e t e s adatok alapján [UNCTAD, 2004] - a nemzetközi m ű k ö d ő t ő k e - á r a m l á s az e l ő z ő évi s z i n t e n stagnált, 2 0 0 4 - b e n a z o n b a n már kismértékű n ö v e k e d é s várható - Közép-Kelet-Hurópa tőke­ vonzási teljesítménye 2 0 0 4 - b e n is a világátlagnál jóval d i n a m i k u s a b b a n nő, Kína p e d i g változatlanul a legvonzóbb befektetési c é l p o n t m a r a d . Rövid- és középtávon nagy valószínűséggel együtt fog m o z o g n i az általános konjunktúra-javulás és a külföldi közvetlen befektetések bővülése. A z USA-ban már 2 0 0 3 - b a n felgyorsult a n ö v e k e d é s és 2004-re már j ó (közel 4 százalékos) növekedési teljesítmény várható [IMF, 2003] - kérdés a z o n b a n , hogy magára találnak-e az I T - s z e k t o r o k ' , és a hatalmas bankfúzióval k e z d ő d ő 2 0 0 4 - b e n magára talál-e a fúziós tevé­ kenység? Az Európai Unióban a konjunktúra - az e x p o r t és az i m p o r t oldaláról egyaránt - e r ő s e n „Németor­ szág-függő", így a 2 0 0 4 - b e n várhatóan magára találó és m i n t e g y 1,5 százalékos n ö v e k e d é s i teljesítményre képes Németország az euró-övezet országainak c s a k n e m 2 százalékos n ö v e k e d é s é t teszi lehetővé. Kínában az idén is igen d i n a m i k u s , 7-8 százalékos növekedési ütem várható - egyesek szerint a kínai gazdaságon már a túlfűtöttség jelei láthatóak - , s Kína működőtőke-vonzási t e l j e s í t m é n y e (természete­ sen H o n g K o n g g a l együtt) megközelítheti a 70 milliárd dollárt (és m é g ez is e l m a r a d a világ l e g n é p e s e b b országának 120-030 milliárd dollárral becsült éves működőtőke-vonzási p o t e n c i á l j á t ó l ) . [Csáki, 2004./ Közép- és Kelet-Európában elérkezett a privatizáció végjátéka - a „végkiárusításban" a térség tőke­ vonzási k é p e s s é g e csak nőhet. 2 0 0 4 - b e n a z o n b a n a régió/országcsoport l e g n a g y o b b kihívása és történel­ m i vívmánya e g é s z e n nyilvánvalóan 8 közép-európai országnak az Európai U n i ó h o z való csatlakozása lesz. E n n e k k o m p l e x hatásai közép- és hosszú távon nyilvánvalóan pozitívak l e s z n e k és t ö r t é n e l m i mér­ cével mérve is k o m o l y modernizációs potenciált k ö l c s ö n ö z n e k az érintett országoknak. N e m ilyen nyilván­ valóak a z o n b a n a rövidtávú hatások: a korábbi csatlakozók példája alapján az e l s ő két-három évben k o m o l y alkalmazkodási n e h é z s é g e k is felléphetnek. Oroszországi kérdőjelei n e m c s ö k k e n n e k számottevően: bár a hatalmas ország v i s z o n y l a g g y o r s a n és v i s z o n y l a g k ö n n y e n túltette magát az 1998-as pénzügyi válság hatásain, növekedési dinamikája évek óta meghaladja az 5 százalékot, hatalmas piaca és végtelen nyersanyagtartalékai m á g n e s k é n t vonzzák a kül­ földi tőkét - a gazdasági és p o l i t i k a i bizonytalanságok változatlanul nehezítik az előrejelzést. J a p á n immár 14 éve a világgazdaság l e g n a g y o b b talánya: az elmúlt időszakban az egymást követő japán kormányok k é p t e l e n e k voltak a fogyasztás é l é n k í t é s é r e , a b a n k r e n d s z e r konszolidálására - és az áttekint­ hetetlen vállalati t u l a j d o n o s i és irányítási r e n d s z e r n e k a m a i világgazdasági v i s z o n y o k h o z alakítására. A J a p á n kormány 2 0 0 3 tavaszán határozott lépést tett a hagyományosan zárt japán gazdaság világgazdasági nyitása é r d e k é b e n : az FDI-beáramlás ö s z t ö n z é s é r e 74 p o n t b ó l álló k o r m á n y p r o g r a m született, s az a m b i ­ ciózus cél a t ő k e b e á r a m l á s 5 év alatti m e g h á r o m s z o r o z á s a . 2

'

TT-szektorok = informatika sorolják a tömegkommunikáción,

és távközlés. Egyes elemzők az új gazdaság pontosabban az elektronikus médiát

vezető is.

ágazatai

kö)zé

2

Magyarországon ez már gyakorlatilag 1998-ban lejátszódott, de Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Szlovéniában maga a tömeges privatizáció), s főként a külföldi tőkének a privatizációba való) bevonása 5-6 évvel Magyarország után következett - körülbelül ennyivel később is fog lezárulni a folyamat.

19

A 2 0 0 l - e s recesszió - a jelek szerint - n e m volt súlyos, s b á r a világgazdaságnak c s a k n e m az e g é s z é r e kihatott, súlyos válsághoz s e h o l s e m vezetett: a világgazdaság l e g n a g y o b b r é s z é b e n inkább e r ő s növeke­ déslassulást, m i n t s e m súlyos recessziót o k o z o t t / A z a z o n b a n kétségtelen, h o g y a k i l e n c v e n e s évek növe­ kedési dinamikája végleg é s v i s s z a h o z h a t a t l a n u l elmúlt - mert sem a fúziós hullám gyors kiigazodásának, sem p e d i g az IT-szektorok k i l e n c v e n e s évekbelihez h a s o n l ó a n d i n a m i k u s fejlődésére n e m számíthatunk középtávon. Az új k o r s z a k jellemzőit majd a gazdaságtörténészek fogják e l e m e z n i - m i k o r m á r n a p j a i n k világgaz­ dasága fő folyamatainak a megítélése történelmi/történészi feladattá válik. A kortárs e l e m z ő a z o n b a n határozottan megállapíthatja, hogy ez e l ő z ő világgazdasági k o r s z a k a 2 0 0 l - e s recesszióval lezárult.

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM C s á k i G y ö r g y (2002): A nemzetközi gazdaságtan alapjai. Napvilág K i a d ó . Lásd k ü l ö n ö s e n : 56-59.; 101-104., 211-214. és 339-353. o l d a l a k . C s á k i G y ö r g y ( 2 0 0 4 ) : Külföldi közvetlen befektetések F e j l e s z t é s & F i n a n s z í r o z á s , 2004. 1. szám. IMF (2003): World Economic

Outlook,

2001 után. egy korszak

September. N e w York.

U N C T A D (2002). WorldInvestmentReport2002. Transnational Corporations and Export Competitiveness.

United Nations, N e w Y o r k a n d G e n e v a .

U N C T A D (2003): World Investment Report 2003- EDI Policiesfor Development: and International Perspectives. United Nations, N e w Y o r k a n d G e n e v a . U N C T A D (2004): GLOBAL EDI DECLINE UNCTAD/PRESS/PR/001 12/01/04

vége?

BOITOMS

National

OUT IN 2003

A z amerikai felfogás szerint recesszióról akkor beszélhetünk, ha a GDP értéke két egymcist követő negyedévben kisebb az előző negyedévinél. Euró)pában akkor beszélnek recesszió>ró)l, ha a GDP két egymást követő negyedévben alacsonyabb a GDP, mint az előző év azonos negyedévében. Euróypai mó)dszertan szerint Németország kivételével egyetlen Eli-tagországban sem volt recesszió), amerikai felfogás szerint azonban többen is. Ugyanez a helyzet Magyarország esetében is: euróypai felfogás szerint csak nówekedés-lassulásróű beszélhetünk, de amerikai felfogás szerint 2001 második félévében Magyarországon is recesszió) volt.

20

Joó András* A NEMZETKÖZI POLITIKA ÚJABB KORSZAKA ÉS A VÁLTOZÓ KORSZELLEM Gondolatok a transzatlanti kapcsolatok megváltozásának okairól 2001. szeptember 11-e után

V a n n a k e s e m é n y e k , a m e l y e k felett n e m térünk n a p i r e n d r e , a m e l y e k az átlagosnál m é l y e b b n y o m o t hagynak a kollektív t u d a t b a n . E z e k h e z s z o k t u k k a p c s o l n i történelmi k o r s z a k o k végét, egy-egy új éra kezdetét. Kedveljük, hogy egyszeri, á m d e d ö b b e n e t e s e s e m é n y e k h e z k ö s s ü n k világtörténelmi léptékű változásokat, p e d i g az ilyen e s e m é n y e k vélhetőleg csupán erőteljes m e g j e l e n é s e i annak, a m i már amúgy is jelen van. A z e g y é b k é n t is j e l e n l é v ő n e m más, m i n t a k o r e s z m e i s é g e , a k o r s z e l l e m , a m e l y n e k u r a l k o ­ dó áramlatai alól s e n k i s e m vonhatja k i magát. A pillanat hatása alatt ezeket a z o n b a n j o b b a n m e g lehet fogalmazni, j o b b a n át lehet érezni, és g y o r s a b b a n kerülnek az új g o n d o l a t o k a p o l i t i k a szintjére, m i n t egyébként - n y u g a l m a s a b b időszakokban. Erről ír V o l k e r U l l r i c h a n é m e t történész, aki jeles munkájá­ b a n nDie nervöse Gro[s??iacbt~b:m a k o r s z e l l e m hatásaira hívta fel a figyelmet. S z e p t e m b e r 1 l-e kapcsán írott eszmefuttatásában Stefan Z w e i g idézi szavait 1914. június 28-áról, a m i n t a félelmetes t ö r t é n e l e m h i r t e l e n egyetlen p e r c b e n feltárulkozott a b a d e n i üdülőhely parkjában ü l d ö g é l ő író s z e m e előtt, midőn „ösztönösen feltekintett" a könyvéből, a m e l y n e k olvasásába korábban b e l e m e r ü l t . [Ullrich, V. Hasonló b e n y o m á s o k a t keltett b e n n ü n k is a nevezetes s z e p t e m b e r i nap, s a m i k o r visszatértünk könyve­ ink olvasásához észre kellett vennünk, hogy az újra olvasott s o r o k eltérő é r t e l m e t kaptak, bár senki n e m írta át őket. Falán m i n d e m e l l e t t az s e m véletlen, hogy a Google internetes k e r e s ő p r o g r a m is az a n g o l nyelv által a n é m e t b ő l kölcsönzött szóval (Zeitgeist) jelöli azt az oldalát, a h o l a globális használói k ö r b e n tapasztalható változó trendeket színes táblázatokban összesíti. A Le Nouvel Observateur 2 0 0 3 szeptembe­ rében ugyancsak a világ általános „gondolkodásának" megváltozását említi a t e r r o r t á m a d á s o k h o s s z a b b távú kihatásait e l e m z ő c i k k e i n e k élén álló b e v e z e t ő írásában. Azt állítja s z e m b e n a történeti példákkal, hogy k o r u n k alapvető karakterjegye az „előre n e m láthatóság" {imprévisibilite), és a „Nyugat és A m e r i k a " p e d i g egyenesen hajlandó lett v o l n a b e r e n d e z k e d n i a „bizonytalanságra". A s z e p t e m b e r 11-e utáni ame­ rikai p o l i t i k a a z o n b a n , a maga „preventív háborújával" konkrétan is felvetette a kérdést, hogy létezik-e még g o n d o l k o d á s u n k b a n az egységes „Nyugat" fogalma. [Dániel, Jean (2003)] A transzatlanti kapcsolat közösen képviselt é r t é k e k e n a l a p u l - az é r t é k e k h e z való viszony, a kulturális örökség eltérő é r t e l m e z é s e , a nyugati világ korábban is csupán látszólagos e g y s é g é n e k m e g b o m l á s a , s z e l l e m i , spirituális értékek, a tradíciók e l ő t é r b e jutása, m e g a n n y i é r d e k e s h á t t é r p r o b l é m a , m e l y r e érde­ mes néhány rövid pillantást vetnünk. S z e p t e m b e r 11-ével k a p c s o l a t o s a n , illetve annak következményeit illetően s o k m i n d e n r e szokás utal­ ni: a terror keltette félelemre, a nemzetközi r e n d igazságosságára, h a t a l m i á t r e n d e z ő d é s r e , transzatlanti szakadásra és így tovább. Ezek közül leginkább az utolsónak említett p r o b l é m á r a kívánom ráirányítani a figyelmet, a z o n b a n n e m e l s ő d l e g e s e n a jól ismert és f i g y e l e m m e l kísért p o l i t i k a i e s e m é n y e k , és az eltelt két e s z t e n d ő egyéb k o n k r é t t ö r t é n é s e i n keresztül, h a n e m a h á t t é r b e n m e g h ú z ó d ó g o n d o l k o d á s b e l i változások egy-egy illusztrációjával. Rögvest a s z e p t e m b e r 11-én történteket követően újra és újra e l h a n g z o t t a megállapítás, h o g y a világ végérvényesen megváltozott. A z e l e m z ő k t ö b b ízben történelmi p é l d á k h o z nyúltak, hogy érvelésüket alátámasszák, s a „történelem végének" e m l e g e t é s e helyett egyre inkább új t ö r t é n e l m i k o r s z a k nyitánya­ ként szemlélték a végzetes s z e p t e m b e r i napot.

Főiskolai

docens, Altalános

Vállalkozási

Főiskola.

22 Az e s e m é n y és következményei rendkívül sok vitát gerjesztettek világszerte, a s z e l l e m i és p o l i t i k a i élet számos jeles egyénisége fejtette k i nézeteit a n a p i l a p o k és folyóiratok hasábjain. A világban zajló különféle folyamatok, a korábban történtekkel e g y e t e m b e n h i r t e l e n más megvilágításba kerültek. A tör­ t é n e l e m b e n szinte példátlan h e g e m ó n szerepre szert tévő A m e r i k a i Egyesült Államok v i s z o n y a a n e m ­ zetközi szervezethez és a világ többi államához, e z e n belül Európához, a közfigyelem fókuszában ma­ radt. A történelmi cezúrára t ö b b e k h i v a t k o z n a k , főképp a z o n b a n m i n t o l y a n r a , a m e l y megváltoztatja egész g o n d o l k o d á s u n k struktúráját. A korszakváltásokat átélő kortársak számára n e m m i n d i g világos azok je­ l e n t ő s é g e : 1914 júniusa is azután nyert j e l e n t ő s é g e t , hogy a X X . századot egybe vethettük a „hosszú X I X sziízad" v é g é n e k belle épocjue-yÁviü; éppúgy, a m i n t m a összevethetjük a h i d e g h á b o r ú éveit a 90-es évek­ kel, majd m i n d e z e k e t egy más látószögből szemügyre vehetjük két évvel az i k e r t o r n y o k tragikus p u s z t u ­ lása után. A Die Zeit egyik c i k k e is erre utal: eszerint, röviddel a tragédia után m á r n e m is a n n y i r a a t e r r o r i z m u s áll az e l e m z é s e k középpontjában, m i n t inkább az európai és az a m e r i k a i p o l i t i k a i g o n d o l k o ­ dás különbségei. A z írás H a n s M a g n u s E n z e n s b e r g e r r e hivatkozó érvelése szerint e n n e k az lehet az o k a , hogy m i n d e z e k a j e l e n s é g e k n e m a n n y i r a a múltban gyökereznek, inkább reakciók a „világtársadalom jelenlegi állapotára". A történelmi analógiák m e g j e l e n é s e a különféle e l e m z é s e k b e n p e d i g arra szolgál, hogy ki-ki a már korábban is meglévő világnézeti alapállását lássa igazoltnak: a keresztények saját hitük előnyeire hívják fel a figyelmet, a liberális a g n o s z t i k u s o k bizonyítsa látják a vallási d o g m a t i z m u s és a fanatizmus veszélyességét, az a m e r i k a i konzervatívoknak p e d i g s z e m é r e vetik, h o g y a t e r r o r c s e l e k m é ­ nyeket ürügyül használják a világban való „rendteremtésre". fRoss, Jan, (2001)] A Die Zeit hasábjain például már e g y e n e s e n a „ m o d e r n s é g dialektikájáról" esik szó, amelynél a központi kérdés az, miért is n e m jutott k ö z e l e b b világunk 1989 után az „örök b é k e " k a n t i utópiájához, és miért n e m „csitult el a történelmi idő hullámverése" valamely népszerű p o p z e n e i szám d a l l a m a i m e l l e t t a „szabadság napsuga­ r a i b a n " sütkérezve. E u k u y a m a könyve, A történelem vége szerint [Fukuyama, Francis (l ) )í)j a „világ­ s z e l l e m " az, m e l y az a m e r i k a i a k és európaiak által reprezentált társadalmi m o d e l l t a szabadság hivatott védelmezőjévé teheti. A t e r r o r i z m u s e l l e n i harc viszont, a maga globális d i m e n z i ó j á b a n , a háború igazi újjáéledését jelentheti, miközben a hit és a vallások újra j e l e n t ő s é g e t n y e r n e k . J ó l l e h e t a m o d e r n nyuga­ ti s z e l l e m i áramlatok közül n e m egy az e l ő b b i e k e t kizárólagosan a magánszférába utalná, hogy p o l i t i k a i téren ne játszhassanak szerepet. M i a helyzet a z o n b a n - tette fel a Die Zeit cikkírója a kérdést - , ha a k o r u n k b a n tapasztalható erőszak fő o k a n e m a vallási f u n d a m e n t a l i z m u s b a n k e r e s e n d ő , h a n e m é p p e n a nyugati típusú „életformák" szükségszerű vt\t\ivóycú [Assbeuer, Thomas (2001)] Az európai s z e l l e m i élet legjelesebbjei közül kezdték tehát felvetni, hogy s e n k i s e m t e k i n t h e t i magát „ártatlannak" az e s e m é n y e k kapcsán, így péáÁul/accjues Derrida is arra utalt a f r a n k f u r t i P a u l s k i r c b e - b e n , m i d ő n a 2 0 0 1 . évi A d o r n o díjat átvette, h o g y „hibák" „tévedések" és az általában vett „igazságtalanság" miatt kellett o l y a n „szörnyű árat fizetni". [Assheuer, Tbomas (2001) - u. o.] A köztudatban egyre inkább m e g j e l e n n i látszik a McDonald's Diplomacy vagy a McWorld fogalmai és a dzsihád közötti o k - o k o z a t i összefüggés, amelyre Benjámin R. Barber tanulmánya/Ztarfct'r, Benjámin R. (2002)] is utal a Politik und Zeitgescbichte o l d a l a i n . B a r b e r szerint a t e r r o r h a t á s m e c h a n i z m u s a s z o r o s k a p c s o l a t b a n áll a szuverenitás és a függetlenség m o d e r n világunkban tapasztalható veszélyeztetettségé­ vel, v a l a m i n t az a m e r i k a i „demokrácia deficittel" és a piac m i n d e n h a t ó s á g á t hirdető gazdasági i m p e r i a l i z ­ mussal. S z e m b e n H u n t i n g t o n n a l az új történelmi k o r s z a k küzdelmét az egyetlen m o d e r n civilizáción belül látja, n e m p e d i g a k ü l ö n b ö z ő kulturális gyökerű területek n é p e s s é g e közt. H a e b b ő l a szemszög­ ből nézzük, n e m p e d i g az Európát és Amerikát egységes és oszthatatlan nyugati civilizációként tekintők n é z ő p o n t j á b ó l , talán az Atlanti ó c e á n két ellentétes partján kialakult újabb keletű p o l i t i k a i n é z e t k ü l ö n b ­ ségeket is j o b b a n megérthetjük. Barber e l e m z é s e is történelmi példákat h o z . S z e r i n t e ugyanis a funda­ m e n t a l i z m u s is a nyugat találmánya, miként a m o s t a n i „szekularizált k u l t u r i m p e r i a l i z m u s " , a m a i iszlám dzsihád m i n d e n n e k csak a t ü k ö r k é p e . S z e p t e m b e r 1 l-e e s e m é n y e i azáltal vezettek újabb felismerésekre, hogy a s z é l e s e b b társadalmat r á d ö b b e n t e t t é k m i n d az USA-ban, m i n d p e d i g E u r ó p á b a n , hogy megállj-t kell p a r a n c s o l n i a m i n d e n r e kiterjedő „államtalanításnak", a s z e l l e m i életet és a vallásokat is „privatizál­ n i " igyekvő törekvéseknek. Újra teljességükben nyertek é r t e l m e t az o l y a n fogalmak, m i n t a „respublica\ a „közjó" és a közösség, illetőleg a k ö z ö s s é g b e n megélt vallásosság. A m e g o l d á s csak a civil társadalmak fejlődése és egy globális polgári éthosz létrejötte lehet, és - a m i n t arra a szerző röviden utal - Európával 1

c (

1

Német

költő,

drámaíró

és

esszéista

23 is é p p e n az a probléma, hogy alapító atyái, nemcsak m i n t gazdasági uniót képzelték el. [Barber, Benjámin R. (2002) - u. o.] K z e n túl, az e u r ó p a i politológusokat is foglalkoztatja az említett fogalmak globális é r t e l m e z h e t ő s é g e , az etikai a l a p o k o n nyugvó közös felelősségvállalás a n e m z e t k ö z i k a p c s o l a t o k b a n . [Smouts, Marie-Claude (2002)J H a E u r ó p a és A m e r i k a viszonyára u t a l u n k , vagy az utóbbi időszakban, k ü l ö n ö s e n egyes országok m i n t Franciaország és Németország e s e t é b e n - tapasztalható p o l i t i k a i eltávolodásra, n e m is beszélve az európai országok k ö z v é l e m é n y é b e n mutatkozó Amerika-ellenességről, világosabb k é p e t a l k o t h a t u n k , ha tágabb történeti k e r e t b e n próbáljuk e l h e l y e z n i ezeket a j e l e n s é g e k e t . J e a n - M a r i e G u é h e n r u r , aki a N A T O p o l i t i k a i tervezéssel megbízott stábjának tagjaként is végzett e l e m z é s e k e t , nagy hatást keltő t a n u l ­ mányában a jelen m e g é r t é s é n e k kulcsaként a nemzetközi politikai „tér" fogalmát jelöli m e g (RaumbegrijJ). 1989-et úgy írja le, m i n t a „tér forradalmát", amely l é n y e g é b e n aláásta a különféle „intézmények területi kötődéseit", a m e l y r e igazán j ó példa, hogy é p p e n a N A T O - n a k kellett - t ö r t é n e t e során e l s ő ízben - , n e m é p p e n a tagállamát ért támadás miatt háborút viselnie, m é g p e d i g területén kívül. [Guéhenno, JeanMarie, (1999)1 Ugyancsak G u é h e n n o beszél a „területileg m e g h a t á r o z h a t ó h a t a l o m válságáról", amely a p o l i t i k a régi formáit „cseppfolyóssá" teszi, így ezek csupán egy „világtársadalom" szintjén n y e r h e t n e k értelmet. F n n e k a g o n d o l a t m e n e t n e k az alapján a két e l l e n t é t e s t á b o r h o z r e n d e l h e t ő államok függvé­ nyében, a h i d e g h á b o r ú időszakának ideológiai ihletettsége mellett, a h a t a l o m továbbra is földrajzi terü­ letekhez kötődött. Ezzel s z e m b e n , m a az „erőszak a határtalan térben" nyargalhat a glóbusz akármely pontján. [Asshauer, Tbomas (2001)/ A transzatlanti kapcsolat p e d i g , bár gyökerei k o r á b b r a is visszanyúl­ nak, azért mégis s z o r o s a b b a n véve a hidegháború korszakának t e r m é k e . A transzatlanti k a p c s o l a t o k m e g ­ változásának, és v é l e m é n y e m szerint még további számos n é z e t k ü l ö n b s é g felszínre k e r ü l é s é n e k okát is elsősorban a h a t a l o m m a i megváltozott t e r m é s z e t é b e n , illetve a h a t a l m i t ö r e k v é s e k e l t é r ő m i b e n l é t é b e n kereshetjük/ A z Egyesült Államokhoz sok tekintetben hasonló, globális hatalom - amint azt EricHobsbawm megállapítja - m á r korábban is létezett, sőt az e g y k o r a t e n g e r e k e n versenytárs nélküli N a g y - B r i t a n n i a u r a l m a a földkerekség egynegyed részére terjedt k i , és hadihajóival aligha m e r h e t t e k s o k a n harcba száll­ ni. Hobsbawm szerint a k ü l ö n b s é g e k e t az e g y k o r i és a m o s t a n i világhatalom közt a két állam b e l s ő é l e t é b e n , illetőleg e l t é r ő ideológiájában kereshetjük. Először is a brit világbirodalom „küldetését" sajá­ tosan „brit" kritériumok határozták m e g , azaz a s z ű k e b b e n vett n e m z e t i érdek, a m e l y e l s ő s o r b a n gazdasá­ gi é r d e k e k e t takart. J ó l l e h e t megjelentek o l y a n tényezők is, m e l y e k a civilizáció terjesztését és egyéb altruista motivációt is tulajdonítottak m i n d e n n e k . Ezzel s z e m b e n , az USA-nak „univerzális" törekvése, hogy a világ többi részének követnie kell az a m e r i k a i p o l i t i k a i és életideálokat. E k ö z b e n t e r m é s z e t e s e n n e m s i k k a d h a t el az a m e r i k a i é r d e k e k globális védelme, így veszélyes kettősség j ö h e t létre, a m e l y b e n a Hobsbawmnúl követett érvelés szerint /Hobsbawm, Eric (2003) pp. 20-2ÍJaz a tévhit a l a k u l k i , hogy a saját é r d e k e k v é d e l m e egyúttal az „emberiség e g é s z é n e k tett szolgálat". A b r i t e k n e k n e m voltak „univer­ zális" céljai, h a t a l m u k kiterjesztésének p e d i g ö n k é n t és t u d a t o s a n korlátokat szabtak. Miközben a brit b i r o d a l o m egyetlen nagy piacot reprezentált, a m e l y b e n a „világ m ű h e l y é b e n " készült áruk áramlottak a gyarmatok felé, s ezek e l l e n é b e n nyersanyagok és nyerstermékek érkeztek Angliába, a d d i g m a az Egye­ sült Államok, n o h a retorikájában ugyancsak a szabad k e r e s k e d e l e m áldásait d o m b o r í t j a k i hatalmas b e l s ő piacának bázisán, mégis p r o t e k c i o n i s t a politikára hajlik. Ráadásul a k a t o n a i - i p a r i k o m p l e x u m befolyása a brit példával s z e m b e n s o k k a l j e l e n t ő s e b b . Korábban - folytatja Hobsbawm - a külső fenyegetés miatt és katonai, ipari és technológiai fölénye révén könnyen elfogadtatta vezető s z e r e p é t a szövetségesek és partnerek k ö r é b e n . /Hobsbawm, Eric (2003) p. 20J M i n d e n n e k fontossága 1989 után Európa számára már c s ö k k e n ő v é vált. S z e p t e m b e r 1 l-e és következményeinek tükrében, az újabb ellenfél, a t e r r o r i z m u s m e r ő b e n más t e r m é s z e t é b ő l a d ó d ó a n , e z e n k a p c s o l a t o k sokat veszíthetnek m é g j e l e n t ő s é g ü k b ő l . M a még n e m látszik világosan, hogy m e d d i g tart a t e r r o r i z m u s e l l e n i e l h ú z ó d ó h á b o r ú , m i k a p o n t o s a b b a n m e g h a t á r o z h a t ó céljai és a hatalmas k a to nai arzenál, a hidegháború ö r ö k s é g e m i k é n t használható a t e r r o r i z m u s s a l s z e m b e n , például Európában? A világ túlzottan is b o n y o l u l t a h h o z , hogy a folyamatokat csupán egy ország d o m i n a n c i á j a révén ellenőrzés alatt lehessen tartani - érvel tovább Hobsbawm, megjegyezvén, h o g y A m e r i k a m á r amúgy is kijátszotta a l e g t ö b b p o l i t i k a i ütőkártyáját. A világhírű a n g o l történész szerint E u r ó p a egységesülését is „szabotálják" az a m e r i k a i a k , a társadalom problémáival k a p c s o l a t o s a n vallott nézeteik p e d i g e l l e n t é t b e n állnak a „ g o n d o s k o d ó állam" európai ideáljaival. A jelenlegi a m e r i k a i külpolitikát ( a k á r c s a k H a n s Magnus Enzensberger), m i n t az „emberi j o g o k imperializmusát" definiálja, a m e l y n e k „új-beszéd"-e üres frázisok

Jelenleg az ENSZ békefenntartó '

Lásd az előzó) bekezdéshez,

műveletekért

felelős fik itkár-hel)

illetve a „ történetiség"

iijjáéledéséhez:

'ettese (

Ünder-Secretary-General).

/ Kiss/. László) (2002) pp. 39-5 5. /.

24 halmaza, a m i az új keletű szavak ismételgetése által takargatja b e l s ő ürességét és tartalmatlanságát. M i n d ­ e b b e n a k a t o n a i túlerő ö n c é l ú s á g a manifesztálódik, a m i európai s z e m s z ö g b ő l kevéssé t á m o g a t h a t ó . E u ­ rópa a z o n b a n m a g a is felelős az „emberi j o g o k imperializmusának" f e l e r ő s ö d é s é é r t , m é g p e d i g azáltal, hogy k u d a r c o t vallott a B a l k á n o n az 1990-es években. [Hobsbawm, Eric (2003) p. 21.] M i n t m i n d e n b i r o d a l o m , az a m e r i k a i is véges - állapítja m e g végkövetkeztetésként - a hanyatlás magyarázata p e d i g , a B u s h által követett k o n c e p c i ó t l a n külpolitika mellett, e l s ő s o r b a n b e l s ő , gazdasági és társadalmi o k o k b a n k e r e s e n d ő . A nemzetközi p o l i t i k a m é g j e l e n t ő s é g g e l bíró t ö b b s z e r e p l ő j é n e k fel k e l l vázolnia az U S A előtt, hogy hatalmának igenis v a n n a k ésszerű és hasznos korlátjai. Emmanuel Lődd' népszerű könyve [lődd, Emmanuel, (2002), pp. 195-199], az Aprés LEmpire, ugyancsak az a m e r i k a i h a t a l m i c é l o k m i b e n l é t é r ő l elmélkedik, m é g p e d i g a n n a k s z o r o s a b b a n vett euró­ pai vonatkozásairól. E s z e r i n t az a m e r i k a i a k homályos c é l o k é r t folytatott háborúja tárhatta fel e l ő s z ö r teljes valójában az E u r ó p a és A m e r i k a viszonyában fennálló a n t a g o n i z m u s t . Az európaiak sokáig „gyermekkorukat" élték a „paternalista h a t a l o m " védőszárnyai alatt, de m a már gyanakvással t e k i n t e n e k a fölényességében „felelőtlenné és veszélyessé" váló Egyesült Államokra. Ez n e m magyarázható csupán a s z e p t e m b e r 11-e utáni e s e m é n y e k k e l . Itt - T o d d szerint - m é l y e b b rétegek­ b e n m u n k á l ó erőkről van szó, a transzatlanti közeledést és a korábbi szálak s z o r o s a b b r a fűzését szorgal­ mazók és a távolodást igénylők ereje egyidejűleg növekszik, így két világosan kirajzolódó l e h e t ő s é g áll az európaiak előtt: integrálódni egy b i r o d a l o m b a , vagy vállalni a függetlenedést, a n n a k m i n d e n kockáza­ tával. A m e r i k a v i s z o n t s e m m i k é p p e n s e m kíván magának egy a f r a n c i a - n é m e t t a n d e m vezetése alatt álló stratégiai versenytársat, m é g kevésbé egy eurázsiai együttműködést - Moszkvával karöltve. E u r ó p á n a k a z o n b a n vállalnia k e l l az emancipálódásával járó konfrontációt, ha alapértékei m e l l e t t k i akar tartani. A z USA világszerte arra törekszik, h o g y megnyerje a helyi elitet a m a g a számára, T o d d szavaival „elcsábítsa", így hajtva végre az „egyenlőtlenség" világforradalmat, E u r ó p á n a k v i s z o n t a szociális é r t é k e k v é d e l m é b e n k e l l e n e fellépnie. A z európai vezetők a z o n b a n m é g n e m d ö n t ö t t e k a két változat között. A neves francia szociológus, Jean Baudrillard^ az a m e r i k a i h e g e m ó n i a kapcsán a „világképek össze­ omlásáról" beszél, amelyet a nyelvek és felfogások uniformizálódása követ. Ez t u l a j d o n k é p p e n egyfajta folytonos, egyoldalú alkalmazkodás az egyetlen h a t a l m i c e n t r u m h o z , n e m p e d i g a g o n d o l a t o k , eszmék, m ó d s z e r e k és felfogások szabad c s e r é j e / ' Ilyenfajta egyoldalú alkalmazkodás tapasztalható Kelet-közép Európa euro-atlanti integrációs lépéseinél is, a m e l y e k r e szintén t ö b b n y i r e az a s z i m m e t r i k u s e s z m e i és kulturális igazodás j e l l e m z ő , e l l e n k e z ő esetben félő, hogy n e h é z s é g e k k e l k e l l számolni. Elég csak az a n g o l nyelv és t e r m i n o l ó g i a lassanként nyomasztóvá váló m i n d e n h a t ó s á g á r a u t a l n u n k . Az elterjedt lingua franca, rugalmassága és előnyei mellett, m i v e l úgyszólván az „egyetlen" és legfon­ tosabb i d e g e n nyelvként használjuk, b i z o n y o s beszűkültséget is e r e d m é n y e z h e t , ha csupán az a m e r i k a i e l e m z é s e k r e h a g y a t k o z u n k , más n e m z e t e k p o l i t i k a i világképéről p e d i g n e m veszünk t u d o m á s t a nyelvi korlátok miatt. V é l e m é n y e m szerint az egyoldalú igazodás elvárása h o s s z a b b távon gyengíti a h e g e m ó n h a t a l o m pozícióit is, h i s z e n a vele s z e m b e n alárendelt szerepet játszók konfliktuskerülő magatartást v e h e t n e k fel, akárcsak egy szervezet alárendeltjei a u t o k r a t a főnökükkel s z e m b e n . M i n d e z az egység látszatát t e r e m t i m e g , amely valóban n a g y o n fontos lehet egy hagyományos s z e m b e n á l l á s vagy h á b o r ú esetén, a h o l a megingás, az átállás l e h e t ő s é g e morálisan előkészítheti a teljes k u d a r c o t . A láthatatlan t e r r o r i z m u s h o z a z o n b a n n e m lehet átállni, legalábbis az európai államok részéről ez a l i g h a feltételezhe­ tő, a n é z e t k ü l ö n b s é g e k e t a szőnyeg alá s e p r ő látszategységnek p e d i g aligha l e h e t n e k kézzel fogható előnyei. A t e r r o r f u n d a m e n t a l i s t a géniuszainak a félelem állandó fenntartása m e l l e t t világos p o l i t i k a i céljaik is v a n n a k - az e r ő politikája és a k r i t i k a i h a n g o k elhárítása, sőt e l l e n s é g e s n e k vagy f e l e l ő t l e n n e k való feltüntetése rossz válasz ezzel s z e m b e n . A l i g h a k é p z e l h e t ő e l , h o g y Franciaország vagy Németország az Egyesült Államokkal e l l e n s é g e s politikát folytasson, de r e n d e l k e z i k saját é r d e k e k k e l és m e g g y ő z ő d é s s e l arra vonatkozóan, h o g y az a m e r i k a i u n i l a t e r a l i z m u s n e m vezethet e r e d m é n y r e . E z z e l s z e m b e n , az Egye­ sült Államokban Franciaországgal s z e m b e n tapasztalt reakciók már-már hisztérikussá váltak. E n n e k o l y a n konkrét következményei is voltak, m i n t egy esetleges B u s h - C h i r a c találkozó körüli elbizonytalanodás, vagy, h o g y francia c é g e k álltak el attól, hogy l o u i s i a n a i b e f e k t e t é s e k l e h e t ő s é g e i t a helyszínen tanulmá­ nyozzák, a m e r i k a i o r v o s o k p e d i g franci210rszági látogatásukat m o n d t á k le a rossz p o l i t i k a i légkörre h i -

'

A francia

5

Erancia

6

Lásd

Institut National szocioló)gus,

még: [Mattelart,

des Etudes Demographique

a posztmodern Armand

egyik kiemelkedő

(2002), pp.

54-56.].

kutatója. teoretikusa.

25 vatkozva. Egy republikánus képviselő javasolta, h o g y m o n d j á k le végleg C h i r a c tervezett látogatását az ún. Louisiana Purchase (azaz Louisianának az a m e r i k a i a k által Napól eont ól történt megvásárlása) kétszáz éves évfordulója alkalmából. [Gold, Scott (2003) p- 11] A w a s h i n g t o n i francia nagykövetség sajtófigyelői továbbra is az a m e r i k a i m é d i á b a n tapasztalható markánsan kritikus, a franciák magatartását elítélő állás­ p o n t o k dominanciáját rögzíthették az internetes h o n l a p j u k o n található összefoglalóban. 2 0 0 3 áprilisá­ b a n megállapították, hogy az a m e r i k a i sajtó irányadó h a n g n e m é v é az ún. „French-bashing" (francia-páholás) lett, a Washington Post p e d i g már a „gyűlölet" szót is használta a franciákkal k a p c s o l a t b a n , a m i mellett elhalványult a Wall Street Journal egyik c i k k é b e n az egyébként találó megállapítás, h o g y az értékek, amelyek mellett az a m e r i k a i p o l i t i k a igyekszik síkra szállni, n e m csekély m é r t é k b e n a francia felvilágoso­ dás és a f o r r a d a l o m e s z m e i s é g é n e k gyümölcsei. E k ö z b e n - és m i n d e z a valóság, k o r u n k valója, ha n e m is a s z e l l e m e - a K o n g r e s s z u s büféjében átkeresztelik a népszerű Frenchfries h a s á b b u r g o n y á t afreedom fries n é v r e / Difficile est satiram non scribere... A m u l t i l a t e r a l i z m u s és a p a r t n e r e k k e l való k o m o l y ér deküt közt et és h a s z n o s a b b , m i n t a nyomásgya­ korlással szervezett ad hoc koalíciók. Mégpedig azért, m e r t v é d e l m e t nyújt a befelé fordulásból fakadó kényszerképzetekkel s z e m b e n , m e g e n g e d i , hogy egyes p a r t n e r e k semleges álláspontra h e l y e z k e d j e n e k , ezáltal lehetővé válik számukra o l y a n mozgástér kialakítása, o l y a n k a p c s o l a t o k létesítése, m e l y e k k é s ő b b akár a fölényben lévők számára is kamatozhatnak. Egyszerűen n e m átlátható, h o g y az a m e r i k a i k a t o n a i fölény m i k é p p e n szavatolhatná a biztonságunkat Európában, ha n e m fogható m e g , h o g y az e l l e n s é g é p p e n h o l b u k k a n e l ő , és h o n n a n jut veszélyes fegyverek birtokába. E z e k e t a l e h e t ő s é g e k e t p e d i g az iraki háború egyáltalán n e m zárta k i , h i s z e n ugyanúgy, ahogy O s z a m a b i n L a d e n n e m l e l h e t ő fel, arra is van esély, hogy v a l a m e l y titkos laboratórium tovább m ű k ö d i k az i s m e r e t l e n s é g homályában. Az egyoldalú lé p é s e k v i s z o n t alááshatják a bizalmat, így lassítva az információk c s e r é j é t is. A m i p e d i g még e n n é l is rosszabb: a korábbi p a r t n e r e k közötti gyanakvás magvainak elhintésével az egyes társadal­ mak és választott vezetői közt n e h e z e b b é válik az őszinte lojalitás m e g t e r e m t é s e , vagy m o s t m á r talán i n kább h e ly re á 11 í tás a. Ismét a Die Zeit egyik c i k k e illik e g o n d o l a t o k h o z 2 0 0 1 - b ő l , a m e l y b e n R e z z o S c h l a u c h , * a n é m e t Zöldek egyik p r o m i n e n s vezetője vázolta, hogy miként l e h e t s é g e s az U S A és a világ számára t a n u l n i a t ö r t é n e l e m b ő l , n e h o g y 1914-hez hasonló katasztrófa felé sodródjunk. fScblauch, Rezzo (2001)] S c h l a u c h , miután leszögezte, hogy „már s e m m i n e m o l y a n , m i n t egykor", mindjárt azt is elárulja, h o g y ez csak a p o l i t i k a aktuális „paramétereire" v o n a t k o z i k , mert a t ö r t é n e l e m tanulságai é p p e n úgy érvényesek, ezért tehát m i n d e n változott, de u g y a n a k k o r s e m m i s e m . A legfontosabb 1914 tanulságaiból az, hogy a folya­ m a t o k e l l e n ő r i z h e t ő s é g é n e k é r d e k é b e n multilaterális m e g o l d á s o k r a van szükség, Schlauch világlátása az a m e r i k a i Róbert Kagan által említett „európai stratégiai kultúra" jellemzőit v o n u l t a t j a fel. Kagan felsoro­ lásában az európaiak által kedvelt módszerek: a tárgyalás, a nemzetközi jog, a kényszerítéssel s z e m b e n a m u l t i l a t e r a l i z m u s , m e l y e k közel s e m hagyományos európai megközelítést reprezentálnak, h a n e m a „kö­ zelmúlt eredményei", az „európai Machtpolitik árnyoldalainak" tagadásából e r e d e z t e t h e t ő e n , így ő a Zöldeket és vezetőjüket, F i s c h e r külügyminisztert is idealistának tartja. [Kagan, Róbert (2003), p- 62J Schlauch történelmi példákat idézve kívánt m e n e t r e n d e t a d n i Amerikának a j ö v ő külpolitikájához, a jog, az erkölcs és a nemzetközi közösség által felügyelt, korlátozott k a t o n a i akciók jogosságát n e m vitatva. C s a k n e m hiánytalan listáját nyújtotta annak, amit végül valójában - ha n e m is nyíltan, d e - megtagadott és n e m követett az a m e r i k a i vezetés. [Schlauch, Rezzo (2001)/ Európa a külső s z e m l é l ő szerint a kanti „történelem utániság" p a r a d i c s o m á b a n látszik élni, és elfelej­ ti, hogy m i n d e z t az USA tette számára lehetővé, emiatt egyfajta kettős n o r m a r e n d s z e r j e l e n i k m e g g o n ­ dolkodásunkban. A z Egyesült Államok m i n t e g y „bennr ekedt a t ö r t é n e l e m b e n " , így m á s k é p p e n k e l l s z e m ­ lélnünk és é r t é k e l n ü n k lépéseit. [Kagan, Róbert (2003) p. 63] Érdekes g o n d o l a t , bár n e h e z e n hihető, hogy a globális i n t e r d e p e n d e n c i á k létezése k ö z e p e t t e bárki is kiléphetne a t ö r t é n e l e m b ő l , amely t e r m é s z e t e s e n ö n m a g á b a n e l v o n t f o g a l o m , ezáltal p e d i g kínálja magát a spekulatív végkövetkeztetésekhez. Mások é p p e n arra hívják fel a figyelmet, h o g y az Egyesült

Lásd: Synthése de la presse américaine du 7 mars au 13 avril 2003: La Faute á la (N 238/01/PL/EG) http://www. info-france-usa. org/fr/actu/revue/synh 238. asp. Jelenleg a német gazdasági minisztérium államtitkára, San Fransiscoban a német-amerikai kapcsolatok

2003 áprilisban jövőjéről.

beszédet

Francé,

tartott

26 Államok helyezte magát s z e p t e m b e r 11-éig a t ö r t é n e l m e n kívülre, m i v e l saját n y u g a l m a s díszletei között élt, m i n t Jim Carrey és Péter Weirsix Ihe Truman Show című 1998-ban készült filmjében, e b b ő l kergették ki a „valóság sivatagába" - amelyet v i s z o n t a W a c h o w s k i fivérek filmje, A Mátrix (1999) jelenít m e g . Egy csapásra megjelent m i n d a z , a m i a fejlett nyugati világ digitalizált és virtuális valóságát a h a r m a d i k világ s z o m o r ú realitásaitól elválasztja. [Zizek, Slavoj (2001)] Egyetlen földrész s e m f o g l a l a t o s k o d i k o l y a n intenzíven az önvizsgálattal, m i n t é p p e n Európa. Pascal Bruckner francia író és esszéista is ezért állapította m e g , h o g y az „ ö n m a r c a n g o l ó " e u r ó p a i a k Amerikát értsd a nyugati, fejlett országokat és a z o k p o l i t i k a i mentalitását - okolják m i n d e n é r t , a m i s z e p t e m b e r 11én bekövetkezett. [Bruckner, Pascal (2003) pp. 27-31] E u r ó p á n a k v a n n a k - Bruckner szerint - s z e l l e m i ­ p o l i t i k a i torzszüleményei, a m e l y e k k e l s z e m b e n v i s z o n t a z o n n a l világra h o z t a az ő k e t legyőző e r ő k e t is: az egyházak dogmatizmusával s z e m b e n a vallásszabadságot, a n e m z e t e k önzésével s z e m b e n a n e m z e t e k felettiséget, a gyarmatosítással s z e m b e n az a n t i k o l o n i a l i z m u s t . Európa n a g y o n is tisztában van gyengesé­ geivel és árnyoldalaival, a t ö r t é n e l e m megtanította rá, h o g y l e m o n d j o n a „jó oldalán a g o n o s s z a l szem­ b e n " vívott „keresztes háborúról", és helyettesítse m i n d e z t a „kívánatos" és az „elvetendő" közötti m e g ­ fontolt választással - egy g o n d o l a t , melyet Bruckner Raymond Aromó\ k ö l c s ö n z ö t t . M i n d e m e l l e t t jel­ lemző az ö r e g k o n t i n e n s r e , hogy hajlik a defetizmusra. A z európaiak vallással, főleg saját hagyományos hitükkel, a kereszténységgel s z e m b e n i magatartására utal itt Bruckner, m i n t h o g y azt szinte korlátlanul lehet ócsárolni, és nevetségessé t e n n i anélkül, hogy a társadalom elítélő tekintetét ezzel bárki magára vonná. A szerző szerint Európa korántsem o l y a n b ű n ö s , m i n t a m i l y e n n e k tartja magát: n e m a b b a n vétkes leginkább, amit e g y k o r tett, h a n e m abban, amit m a e l m u l a s z t . Európa l e g n a g y o b b e l l e n s é g e eszerint ö n m a g a , m i v e l f o l y t o n o s önkritikája és a kanti „örök b é k e " megvalósítására szőtt tervei k ö z e p e t t e elfe­ l e d k e z i k arról, hogy a „történelem nélküle is h a l a d tovább". A m a i E u r ó p a nagy h á b o r ú k után jött létre, ezért fáradt, rezignált, m i k ö z b e n A m e r i k a , a h o l a „történelem újra e l k e z d ő d ö t t " m e r é s z és lelkes. Euró­ pát n e m csak a g n o s z t i c i z m u s , de a tétlenség c i n i z m u s a is j e l l e m z i , ezért válhatott - f o g a l m a z z a m e g szigorú ítéletét Bruckner - a „nemzetek P o n c i u s Pilátusává". H a v i s z o n t ö n á l l ó h a t a l o m k é n t szeretne a világban fellépni, n e m lehet csak a kultúra, a jólét és sokféleség k e l l e m e s e n b e r e n d e z e t t o t t h o n a , de válaszokat k e l l a d n i a a k o r n a k a globális biztonsággal kapcsolatos v a l a m e n n y i kihívására, u g y a n a k k o r áldozatkésznek is k e l l m u t a t k o z n i a . Bruckner az a m e r i k a i a k törekvéseiben inkább pozitívumokat lát és a transzatlanti kapcsolat megújítá­ sára szólít fel, a m e g o l d á s az a m e r i k a i a k túlzott hatalmának j ó t é k o n y m é r s é k l é s e E u r ó p a részéről, illetve az ö r e g k o n t i n e n s „dinamizálása" a m e r i k a i részről. [Bruckner, Pascal (2003)] M i n d e b b e n sok az igazság, az érvelés l o g i k u s , m é g s e m fedezhető fel b e n n e , hogy valóban számba v e n n é a t e r r o r i z m u s által támasz­ tott minőségileg új kihívásokat, amelyek másképp és főképpen e l t é r ő m é r t é k b e n érintik Amerikát és Európát. Most, hogy néhány oldalról megvilágítottuk a transzatlanti k a p c s o l a t o k a t a s z e p t e m b e r 1 l-e hatása alatt készült fejtegetéseken keresztül, befejezésül még u t a l j u n k néhány további megállapításra és felvető­ d ő kérdésre. Korábban említettük a k o r s z e l l e m e t , amely változik és m á s k é p p e n v i s z o n y u l a világ folya­ mataihoz, egyúttal lát drámai változásokat, a m e l y e k n e k fényében felismeri, h o g y az új kihívások már korábban j e l e n voltak, s csupán j ó i d e i g é s z r e v é t l e n e b b e k maradtak. Hubert Védrine, aki 2 0 0 2 - b e n még a francia diplomácia élén állt, m e g is állapítja, hogy az a m e r i k a i u n i l a t e r a l i z m u s és a konzervatív ideoló­ gia a preventív h á b o r ú gondolatával már 2001 s z e p t e m b e r e előtt is jelen volt. A z e g y k o r i külügyminiszter nyíltan hangot ad félelmeinek az a m e r i k a i külpolitika messianizmusát illetően, s ü r g e t ő n e k tartva a „má­ sok n é z e t e i n e k " figyelembe vételét W a s h i n g t o n részéről, hogy l e h e t ő v é váljék a „ k o m p r o m i s s z u m a b i r o d a l o m és a világ többi része között." [Védrine, Hubert (2003) pp- 16-17.f Négy-öt évvel ezelőtt s z o k a t l a n lett v o l n a a szóhasználat, m a a z o n b a n már természetes, hogy b i r o d a l m i jelzővel illetik az USA-t, bár ezt már korábban is s o k a n gondolták. Az új helyzet és az e l l e n t é t e k fennmaradása e l l e n é r e , m o s t a n á b a n a b é k ü l é k e n y e b b , egyezkedési szándékot jelző hangütés vált uralkodóvá az ó c e á n mindkét oldalán, m i n t h a a „ m i n d e n megváltozott" helyett inkább a „mi s e m történt" l e n n e a p o l i t i k a i tudat m e g h a t á r o z ó e l e m e . A m e r i k a k e z d i felismerni a s z e l l e m i téren j e l e n t k e z ő változások súlyát és j e l e n t ő s é g é t . }

Védrine, Hubert: Quefairé avec VAmérique, 2002/2003, septembre 11-17, pp. 16-17.

Le Nouvel

Observateur,

27 A N e w Y o r k - i székhelyű Council on Foreign Relations megállapította, h o g y az Egyesült Államáról nemzetközi s z i n t e n m e g j e l e n ő image lesújtóan rossz, mélyen é s s z i s z t e m a t i k u s a n n ö v e k e d n e k az A m e r i ­ ka-ellenes érzelmek, a m i v e l s z e m b e n átgondolt lépéseket k e l l t e n n i , n e m p e d i g alkalomszerű, védeke­ ző kirohanásokkal reagálni. „Abban a p i l l a n a t b a n , midőn h a t a l m u n k c s ú c s p o n t j á n állunk, p o n t o s a n ek­ kor v a g y u n k a leginkább s e b e z h e t ő e k " - állapítja m e g a le Nouvel Observateur által idézett j e l e n t é s . A c i k k arra is utal, hogy Condoreezza Rice újra kilátásba helyezte a franciákkal való együttműködést, akik­ kel csupán „magasabb elméleti" s z i n t e n v a n n a k vitáik a „világ kormányzásának módját illetően".[BouletGercourt, Philippe (2003)] Éppen a világ kormányzása kapcsán s o k a k n a k v a n n a k m é g észrevételei és n e m csak a hagyományos állami szereplők részéről. Ezeket p e d i g a l e g k ü l ö n f é l é b b kulturális, vallási és egyéb tényezők befolyásolják, hatásuk p e d i g az információs társadalomban s o k k a l t a g y o r s a b b é s n a g y o b b mér­ vű, m i n t k o r á b b a n bármikor.

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM Assheuer, Thomas (2001): Piraten derneuen Welt; Baudrillard, Enzensberger, Guéhenno, Ranciére. Finige Theorien überden l/rsprung von Gewalt und Terror in der Moderné. D i e Zeit, 40/Feuilleton. Barber, B e n j á m i n R. (2002): Fin Krieg "jeder gegen jeden": Terror und die Politik ford. 1). Schittly, Politik u n d Zeitgeschichte, B 18. Boulet-Gercourt, Philippe (2003): Ces républicainsqui 2030, Octobre.

láchent

B r u c k n e r , Pascal (2003): L Europe et VAmérique, lafatigue Revue des D e u x Mondes, Mai, Etudes et réflexions. D á n i e l , Jean (2003): Ce qui a changé pp. 4-6.

dans lapenseé.

G o l d , Scott ( 2 0 0 3 ) : Chirac et Bush. le scénario - eredetileg a Los Angeles Times cikke.

et

Bush. Le Nouvel

Observateur,

Venthousiasme.

7

Le nouvel Observateur, 2 0 0 2 , Sept. 1 l-l" ,

des retrouvailles.

G u é h e n n o , Jean-Marie, (1999): La Fin de la démocratie. Das Fnde der Demokratie\ Artemis u n d W i n k l e r Verlag. H o b s b a w m , Eric (2003): Oü va lEmpireaméricain?'Le

der A)igst,

C o u r i e r International 671

F l a m m a r i o n . - németül:

Monde Diplomatique 591, Juin.

F u k u y a m a , Francis (1994) : A történelem vége és az utolsó ember. E u r ó p a . Kagan, R ó b e r t (2003): Amerika

és Európa:

Erő és gyengeség.

R u b i k o n , 3-4.

Kiss J . L á s z l ó (2002): Az „új terrorizmus", avagy a biztonság és a háború me t amorfó>zisa. In: T á l a s , P é t e r (szerk.): Válaszok a terrorizmusra, SVKH-Chartapress, Budapest. [Mattelart, A r m a n d (2002): La notion de << culture mondiale uniformisée >> sous-estime les rapports entre le singulier et Tuniversel. \n.Le nouvelétat du monde: Les ideés-forcespour comprendre les nouveaux enjeux internationaux. E d i t i o n S. Cordellier. Ross, Jan (2001): Arbeit am neuen Weltbild. Schlauch, Rezzo (2001): VierLehrenfür Fin Blick zurück zeigt, was allesfalsch

Die Zeit, 45/Dossier.

Afghanistan, 1914, 1945, 1973 und 1989: laufen kann. D i e Zeit, 4 8 .

Smouts, Marie-Claude (2002): Laproblématique des < < bien communs > > représente levier politique mais mérite clarification. in. Le nouvel état du monde. Les ideés-forces pour les nouveaux enjeux internationaux. E d . S. Cordellier, Paris, p. 6 1 .

un comprendre

28 T o d d , E m m a n u e l ( 2 0 0 2 ) : AprésLEmpire. Gallimard.

Essai sur la décomposition

du systéme

U l l r i c h , V o l k e r ( 1 9 9 9 ) : Die nervöse Grofimacht 1871 - 1918. Aufstieg und Untergang des deutschen Kaiserreichs. Fischer, Frankfurt. V é d r i n e , Hubert ( 2 0 0 3 ) : Qne fairé 2 0 0 2 , s e p t e m b r e 11-17.

avec VAmérique,

Le Nouvel Observateur,

Zizek, Slavoj ( 2 0 0 1 ) : Willkommen

in der Witste des Realen.

Die Zeit, 39.

américain.

29

Csicsmann László* AZ ISZLÁM ÉS A NYUGAT KONFLIKTUSA A párbeszéd lehetőségei 2001. szeptember 11-e után

A 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-ei terrortámadást követően j e l e n t ő s vita b o n t a k o z o t t k i a p o l i t i k u s o k és régió­ szakértők között az e s e m é n y e k hátterét illetően. A z egyik markáns álláspont s z e r i n t a W o r l d Trade C e n ­ ter e l l e n i m e r é n y l e t e t uhuntingtoni civilizációs paradigma k e r e t é b e n k e l l vizsgálni, vagyis az iszlám és a Nyugat, m i n t e g y 1400 éves történelmi viszályának újabb, tragikus á l l o m á s á h o z ért. A m u s z l i m o k most már n e m a világ távolabbi p o n t j a i n elhelyezkedő a m e r i k a i é r d e k e l t s é g e k e l l e n i m e r é n y l e t e k k e l fejezik ki az Egyesült Államok e l l e n i antipátiájukat, h a n e m közvetlenül az Egyesült Államok e l l e n indítottak dzsihádot. A másik, kevésbé markáns álláspont elveti a fentebb említett d i c h o t o m i k u s szemléletet, és amellett teszi le a voksát, hogy az iszlám helyett az Eszak-Dél konfliktus áll az e s e m é n y e k hátterében, azaz a fejlődési szakadék kiszélesedése, a globalizáció veszteseinek f o l y a m a t o s a n r o m l ó pozíciói és az e n n e k következtében m e g é l é n k ü l ő nemzetközi t e r r o r i z m u s . A m a i n s t r e a m nyugati g o n d o l k o d á s , k ü l ö n ö s e n az angolszász média és a r e p u b l i k á n u s a m e r i k a i a d m i ­ nisztráció szinte k r i t i k a nélkül fogadta el az első, azaz az iszlám és Nyugat s z e m b e n á l l á s á t hirdető néze­ teket, annak e l l e n é r e , hogy az Iszlám K o n f e r e n c i a Szervezete, az Arab Liga, a m u s z l i m országok vezetői és számos muzulmán vallási vezető elítélte a terrortámadást, hangoztatván h o g y x/Ászlám alapelveivel az Al-Kaida által elkövetett merényletek szellemisége h o m l o k e g y e n e s t e l l e n k e z i k [lásd bővebben Abrahamian (2003), 529. old.]. G e o r g e W . B u s h 2001 s z e p t e m b e r é b e n t e r r o r i z m u s - e l l e n e s h á b o r ú t hirdet, külön k i e m e l v e , hogy az n e m az iszlám e l l e n folyik. Mégis, 2001 s z e p t e m b e r e óta tovább mélyültek a két civilizáció közötti szaka­ dékok, az Egyesült Államokban fokozódó iszlám-ellenességnek l e h e t ü n k szemtanúi, míg az iszlám civi­ lizációban m a már általánossá vált az Amerika-ellenesség - m é g mérsékelt, m é r t é k a d ó k ö r ö k b e n is. Ta­ nulmányunk célja e z e n „kölcsönös fenyegetettség-érzés" h á t t e r é n e k és k ö v e t k e z m é n y e i n e k , v a l a m i n t a párbeszéd előtt álló legfőbb akadályok vizsgálata. 1

2

Tanársegéd, 1

2

Általános

Vállalkozási

Főiskola.

Az 1990-es években megszaporodtak az amerikai érdekeltségek elleni merényletek: 1993-ban a WTC ellen, 1995-ben Rijadban, 1996-ban ismét Szaúd-Arábiában, 1998-ban az USA kenyai és tanzániai nagykövetsége ellen, 2000-ben a USS Colé amerikai hadihajó) ellen követtek el merényleteket. Például a jordán Hasszán bin Talál az alábbiak szerint érvel. „ Óvatosság és a < megfoghatatlan problémák kezelése> iránti készség révén megelőzhető lett volna a boszniai és az afganisztáni katasztrófa. Ha tartottuk volna magunkat ahhoz az ígérethez, amit 1974-ben az ENSZ-ben tettünk, hogy az iparosodott országok bruttó) nemzeti jövedelmük 0, 7%-át a hátrányos helyzetit országok fejlődésének a támogatására fordítják, sok mai < mérges > szomszédjó) barát és kereskedelmi partner lenne... 1997-ben csaknem 800 millió munkanélküli élt a Földön. Ma a világ358 leggazdagabb emberének több pénze van, mint 2,3 milliárd embernek... együttesen. Az elmúlt harminc évben a legszegényebb 20 százalék részesedése a világ vagyonából 2,3 százalékról 1,4 százalékra csökkent. Ugyanebben az időszakban a leggazdagabb 20 százalék részesedése 70-ről 85 százalékra nőtt." [Talál (2002), 105. old.]

A Nyugat iszlám-ellenessége A 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-ei terrortámadást követően lényegesen m e g n ő t t a nyugati társadalmak (így Európa) iszlám-ellenessége. E n n e k o k a i az alábbiak: /. A nyugati civilizációban élő muszlimok iránt érzett ellenszenv. A z Európai Unió területén m i n t e g y 15 millió m u s z l i m eV, az Egyesült Államok területén 8-10 millióan élnek, azaz az iszlám realitás a nyugati civilizációban. Számuk p e d i g az illegális migráció, magasabb népszaporulat és az áttérések révén folya­ m a t o s a n növekszik. Franciaországban például az iszlám, m á r a második l e g n a g y o b b vallás. A nyugati civilizáció a saját értékeit félti attól, hogy a nagyvárosokban m e g j e l e n n e k a lefátyolozott nők és a funda­ mentalista szervezetek. K ü l ö n ö s e n k o m o l y p r o b l é m a a m u s z l i m k ö z ö s s é g e k asszimilációja (pontosab­ ban: asszimilációjának hiánya!) a nyugati társadalom nor mái hoz, j o g r e n d s z e r é h e z . S z á m o s statisztikai adat támasztja ezt alá: az áttelepültek egy j e l e n t ő s része, n e m beszéli a célország nyelvét, az egymás közötti k o m m u n i k á c i ó b a n saját nyelvüket használják. Az elmúlt tíz e s z t e n d ő b e n p e r e k tucatjait folytatták le E u r ó p á b a n és az U S A - b a n , a m u s z l i m nők fátyolviselésével k a p c s o l a t o s a n . Lehet-e m u s z l i m lányoknak f e j k e n d ő b e n iskolába járniuk? Viselhet-e egy tanárnő fejkendőt? A határon t ö r t é n ő átlépéskor m e g k ö v e t e l h e t ő - e egy m u s z l i m nőtől, hogy levegye fejkendőjét? E z e k r e a kérdésekre n e m könnyű választ találni. T o v á b b erősíti ezt a p r o b l é m á t , hogy a W T C e l l e n i merénylet elkövetői nyugati állampolgárok voltak (származásukat tekintve e g y i p t o m i a k és szaúdiak), nyugati e g y e t e m e k e n végeztek, jó körülmények között éltek és a n g o l u l beszéltek. Maja Zehfuss kijelenti [Zehfuss (2003)], hogy a terroristák legalább a n n y i r a v o l t a k nyugatiak, m i n t m u s z l i m o k . így, a m i k o r B u s h e l n ö k „civilizáltakra" és terroristákra osztotta a világot, a k k o r f i g y e l m e n kívül hagyta, hogy s z e p t e m b e r 1 l-e tettesei m a g u k is a civilizált világ részei voltak [Zehfuss (2003), 519. old.]. A terrortáma­ dás közvetlen következménye, hogy atrocitások sora érte a m u s z l i m k ö z ö s s é g e k e t . M u s z l i m o k a t támad­ tak m e g az utcán, 1200 m u s z l i m o t m i n d e n o k nélkül b e b ö r t ö n ö z t e k , megszigorították a vízumrendelete­ ket, azaz egy sor o l y a n intézkedést vezettek be, a m e l y e k e l l e n t é t b e n állnak a nyugati civilizáció értékei­ vel. Másrészt Bassam T i b i „hamis toleranciával" vádolja azokat, akik p o s z t m o d e r n e l v e k r e h i v a t k o z v a az európai civilizációba is befészkelő iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s e l i s m e r é s e m e l l e t t l é p n e k fel. Kijelenti: J a v a s l o m , h o g y a m u s z l i m bevándorlókat állítsák választás elé: d ö n t s é k e l , muhculzsirún' vagy citoyen szerepet szánnak-e maguknak?"/7>'6/ (2003), 61. old.]. Ez a z o n b a n s z e m b e n áll a szabadság értékrendjé­ vel. 2. Az iszlám fundamentalizmus megerősödése az 1960-as, 70-es évektől kezdve. A 1967-es hatnapos háborúban az arab/iszlám világ totális vereséget szenved, a Nyugatot „képviselő" Izraellel s z e m b e n , amelynek (és sok más o k ) következtében m e g e r ő s ö d ö t t az iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s . E n n e k negatív hatásaival először az 1979-es iráni iszlám f o r r a d a l o m során találkozott W a s h i n g t o n , a m i k o r a sah helyét az a K u h o l l a h K h o m e i n i vette át, aki az Egyesült Államokat sátánnak bélyegezted A másik i l y e n fontos e s e m é n y az algériai választásokhoz kapcsolódik. A z Iszlám Üdvfront (FIS) nevű f u n d a m e n t a l i s t a párt ugyanis 1990ben m e g n y e r t e a helyhatósági, majd a p a r l a m e n t i választásokat. Az Egyesült Államokban e k k o r fogalmazódott m e g az „iszlám veszély" kategóriája, azaz, h o g y a funda­ mentalisták n e m erőszak útján, h a n e m a d e m o k r a t i k u s p o l i t i k a i folyamatban való részvétellel is h a t a l o m ­ ra juthatnak, „eltérítve" a demokráciát [lásd bővebben Esposito (2002), 102-105. old.].

•

{

Egyes források

'

A muhádzsirún kifejezés azokat a muszlimokat terjesztésével kötik össze.

5

25-30 millióm'ü

beszélnek.

A teherán i amerikai követségen dolgozó tartották. Khomeini továbbá meghirdette jelentett a Perzsa-öböl országai számára. 1979-ből, amelyben a válaszadók 44%-a titulálta a muszlimokat [Gerges (1999),

jelöli,

akik a kivándorlást

az iszlám

bit

diplomatákat az ajatollah hívei 444 napig fogva az iszlám forradalom exportját, amely közvetlen veszélyt EawazE. Gerges közöl egy amerikai közvéleménykutatást barbárnak, 50%-a háboríts kedvűnek és vérszomjasnak 7. I.].

31 Az a m e r i k a i külpolitika n e m ismerte fel a mérsékelt és a radikális fundamentalisták közötti különbsé­ get, és g y a k r a n a m é r s é k e l t e k e t is „terrorista" jelzővel illette. Egy a m e r i k a i szakértő például amellett é n e i t 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-én, hogy „Mi n e m támadjuk m e g az iszlámot, az iszlám támad m e g m i n k e t " [idézi Abrahamian (2003), 538. old.]. A nyugati p o l i t i k u s o k t ö b b s é g e számos leegyszerűsítést fogalmazott m e g az iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s ­ sal kapcsolatosan: •

A f u n d a m e n t a l i z m u s fogalmát gyakran az egész iszlám civilizációval azonosítják, a n n a k e l l e n é r e , hogy számos más p o l i t i k a i irányzat is létezik az iszlám országokban. N e m v e s z n e k tudomást arról, hogy m i n d e n világvallásnak m e g v a n n a k a maga fundamentalistái, így b e s z é l h e t ü n k keresztény fundamentalistákról, zsidó, h i n d u és b u d d h i s t a fundamentalizmusról is.

•

További leegyszerűsítés, hogy a fundamentalista m o z g a l m a k egységesek és s z o r o s a n e g y ü t t m ű k ö d n e k egymással. A s z e p t e m b e r 11-ei merénylet után p e d i g az a feltételezés látott napvilágot, hogy az Al-Kaidával állnak k a p c s o l a t b a n . A z iraki h á b o r ú e l ő e s t é j é n például g y a k r a n hivatkozott B u s h e l n ö k arra, hogy S z a d d a m Húszéin együttműködik az Al-Kaidával. Valójában, a h o g y a n nyugati keresztes hadjáratok sincsenek, így n e m lehet egy egységes dzsihád doktrínáról sem beszélni. Számos tény támasztja alá a fenti álláspontot, a tálib r e n d s z e r rémtettei Afganisztánban, öngyilkos merénylők Izraelben, az 1997-es l u x o r i vérengzés külföldi turisták e l l e n stb. E z e n m e r é n y l e t e k 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 1 l-e óta továbbra is m i n d e n n a p j a i n k részei. Bassam Tibi H u n t i n g t o n könyve kapcsán óva inti olvasóit, megjegyezvén, h o g y itt n e m egy új e l l e n s é g k é p formálásáról van szó W a s h i n g t o n részéről [Tibi (2003), 187. old.].

A N y u g a t n a k az iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s t s e m m i k é p p e n s e m s z a b a d e l f o g a d n i a , m i v e l az egy totalitariánus ideológia. Bassam Tibinek t e r m é s z e t e s e n igaza van e b b e n , a z o n b a n tegyük hozzá, hogy az USA gyakran eltúlozza a f u n d a m e n ta lis ta veszély mértékét. A terrortámadás k ö v e t k e z t é b e n a m u s z l i m o k j e l e n t ő s részét potenciális terroristaként tartja számon a nyugati civilizáció. 3. A nyugatiak többsége vallja, hogy az iszlám civilizáció értékei ellentétesek a nyugati demokrácia és emberi jogok egyetemes érvényű értékeivel. 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 1 l-e után néhány n a p p a l az USA-ban egy közvéleménykutatást végeztek, m e l y b e n a terrortámadás kiváltó o k a i r a v o n a t k o z ó a n tettek fel kérdése­ ket. A z a m e r i k a i lakosság 68%-a vélte úgy, hogy a merénylet o k a az a m e r i k a i - i z r a e l i szövetség, o k t ó b e r ­ b e n - egy m e g i s m é t e l t kutatásban - már csak 22% válaszolt i g e n l ő e n u g y a n e r r e a kérdésre /idézi Abrahamian (2003), 538. oldj. Elterjedtté vált az a nézet, hogy „nem azért támadtak m e g b e n n ü n k e t , amit csináltunk, h a n e m azért, a m i l y e n e k vagyunk". A közvélemény szerint az a m e r i k a i civilizációt n e m a külpolitikája, h a n e m az értékei miatt támadták m e g . J e l e n l e g ugyanis az iszlám civilizációban nyugati é r t e l e m b e n vett d e m o k r a t i k u s országot - T ö r ö k o r s z á g kivételével - n e m i g e n találunk. A j e l e n l e g i r e p u b ­ likánus adminisztráció szerint az a m e r i k a i értékek, m i n t a szabadság, e m b e r i j o g o k és a d e m o k r á c i a o l y a n normák, amelyeket az egész e m b e r i s é g számára hozzáférhetővé kell t e n n i . A z olasz S i l v i o B e r l u s c o n i például a nyugati civilizáció felsőbbrendűségéről beszél, egy a m e r i k a i újságíró ötven érvet s o r o l fel a nyugati civilizáció f e l s ő b b r e n d ű s é g é t bizonyítandó - a c i k k c í m e is ezt sugallja: „Azért gyűlölnek m i n k e t , mert kultúrájuk e l m a r a d o t t és k o r r u p t " [Abrahamian (2003), 533-534. old.]. F u k u y a m a szerint: „Az isz­ lám... az egyetlen o l y a n kulturális rendszer, amely - úgy tűnik - szabályszerűen k i t e r m e l o l y a n e m b e r e ­ ket, m i n t O s z a m a b i n Laden vagy a tálibok, akik teljes e g é s z é b e n visszautasítják a m o d e r n i t á s t . . . Ugy tűnik, ez a m e g n ö v e k e d e t t e l l e n s z e n v és utálat n e m pusztán az Izraelt t á m o g a t ó a m e r i k a i p o l i t i k a helyte­ lenítésének a megnyilvánulása. Mélyebbre nyúlnak a gyökerei: az a m e r i k a i p o l i t i k a alapját k é p e z ő tár­ s a d a l o m gyűlöletét jelenti." [Fukuyama (2002), 75. old.]. 4. Kevés információ) áll rendelkezésre az iszlámróü. A m u s z l i m o k felületesen i s m e r i k a nyugati civili­ zációt, ugyanez e l m o n d h a t ó Európáról és az Egyesült Államokról is az iszlámmal k a p c s o l a t o s a n . Bassam T i b i a hiányos ismeretek legfőbb okaként az ún. e u r o c e n t r i k u s t ö r t é n e l e m s z e m l é l e t e t említi, a m e l y b e n n e m jutott hely az iszlámnak. Megjegyzi, hogy gyakran a t ö r t é n e l e m k ö n y v e k úgy írnak az európai rene­ szánszról, hogy m e g s e m említik az e n n e k alapját k é p e z ő m u s z l i m szerzőket ( p l . Aveorroés) [Tibi (2003)]. A magyar középiskolai t ö r t é n e l e m k ö n y v e k b e n az iszlámról m i n d ö s s z e n é h á n y o l d a l t találhatunk, ráadá­ sul teli pontatlanságokkal. E d w a r d Said, p a l e s z t i n származású irodalmár s z á m o s k ö n y v é b e n az iszlámról kialakított negatív kép okaival foglalkozik. Megállapítja, h o g y a média, az orientalisták és iszlámszakér­ tők, v a l a m i n t a p o l i t i k u s o k h á r o m s z ö g é n e k következménye, hogy az iszlámról kialakított kép eleve egy negatív k e r e t b e n , negatív d i s k u r z u s formájában j e l e n i k m e g . Statisztikai a d a t o k k a l is alátámasztható, hogy az iszlám a l e g t ö b b esetben negatív jelzőkkel párosul, pozitív e s e m é n y e k e t szinte s o h a s e m közvetítenek ( p l . neves kiállítás, iszlám t ö r t é n e l e m s t b ) . A média

32 s z e n z á c i ó é h s é g e révén csak a r o b b a n t á s o s m e r é n y l e t e k e n keresztül i s m e r h e t i m e g az á t l a g e m b e r a másik civilizációt [lásd részletesen Csicsmann (2003), 85-87. old.]? K ü l ö n ö s e n é r d e m e s aláhúzni a szakértők felelősségét, akik k ü l ö n b ö z ő d ü h k i t ö r é s e i k során gyakran túlkapásokba bocsátkoztak a terrortámadás kapcsán. Például Richárd L o w r y , a N a t i o n a l R e v i e w című folyóirat főszerkesztője egy rádióinterjújában azt tanácsolta B u s h e l n ö k n e k , h o g y el k e l l távolítania a szaúdi rendszert, s e h h e z a t o m b o m b á t k e l l e n e Mekkára d o b n i [idézi Abrahamian (2003), 533. old.]\ S z e p t e m b e r 11-ével k a p c s o l a t o s a n a z o n b a n k o m o l y vádak érték a Közel-Kelettel, az iszlámmal foglal­ kozó szakértőket, ugyanis szemükre vetették, hogy n e m jósolták m e g a terrortámadást. S o k a n az akadémiai szféra csődjéről beszélnek, és k ü l ö n b ö z ő forrásmegvonással kívánják sújtani a kutatóintézeteket, h i s z e n „hamis toleranciával" közelítettek, egy az Egyesült Államok biztonságát veszé­ lyeztető k é r d é s h e z [lásd Rostoványi (2003) 251-252. old. és Abrahamian (2003), 540. old.]. A szakértők felelőssége tehát mindkét irányban rendkívül nagy: egyrészt el k e l l kerülni az iszlám veszélyről szóló túlzásokat, másrészről p e d i g a k ü l ö n b ö z ő nyelvi, nyelvészeti k é r d é s e k b e való elzárkó­ zást, h i s z e n ez a valós folyamatok félreértéséhez vezethet.

Az iszlám Nyugat-ellenessége A katari székhelyű Al-Dzsazira „pánarab" hírtelevízió által 2003-ban végzett felmérés szerint a n é z ő k 96%-a i g e n l ő e n válaszolt arra a kérdésre, hogy „Az Egyesült Államok vajon i m p e r i a l i s t a h a t a l o m k é n t visele háborút 1 rákban?'' [Lynch (2003), 87. old]. A közvéleménykutatások e z e n adatai szerint az USA megíté­ lése j e l e n l e g m é l y p o n t o n áll a Közel-Keleten, de tágabb é r t e l e m b e n az egész iszlám világban. M i l y e n o k o k állnak a m u s z l i m o k szerint e n n e k hátterében? 1. Az Egyesült Államok Izraelt egyoldalúan támogató politikája, amely folyamatosan napirenden lévő kérdés a m u s z l i m közvéleményben. O s z a m a b i n L a d e n a 90-es évek m á s o d i k felében, t ö b b ízben hangoztatta a palesztinkérdés rendezetlenségét, hangsúlyozván, hogy a p a l e s z t i n n é p öngyilkos merény­ letei l e g i t i m n e k m i n ő s í t h e t ő k az i l l e g i t i m izraeli megszállással s z e m b e n . A tényszerűség kedvéért tegyük hozzá, hogy a t ö b b s é g elfogadja ezt az álláspontot, a n n a k e l l e n é r e , h o g y egyáltalán n e m szimpatizál O s z a m a b i n L a d e n n e l . A neves iszlámszakértő, J o h n L. E s p o s i t o egy öt arab országot é r i n t ő kutatás ered­ ményét idézi könyvében: „az öt ország lakosságának t ö b b s é g e szerint, a palesztinkérdés a legfontosabb, m e g o l d a t l a n személyes problémájuk"/ZfsposíYo (2002), 154. old.]. A 2 0 0 0 s z e p t e m b e r é b e n kitört máso­ dik intifáda a terrortámadást követően v é r e s e b b szakaszába lépett, k ü l ö n ö s e n 2002 tavaszán a dzseníni mészárlás következtében. A z Egyesült Államok e k ö z b e n folyamatosan kétkulacsos politikát folytatott: a 2001-ben napvilágot látott két a m e r i k a i béketerv alapvetően objektív e l e m z é s , a m e l y e k támogatják egy palesztin állam létrejöttét (Mitchell-jelentés, Tenet-terv), B u s h e l n ö k a z o n b a n egyik b e s z é d é b e n Saront a „béke e m b e r é n e k " nevezte, a m i mélyen felháborította a m u s z l i m közvéleményt, h i s z e n Sáron a 80-as évek l i b a n o n i véres e s e m é n y e i n e k szülőatyja, így személye elfogadhatatlan a m u s z l i m o k számára [Lynch (2003), 87. old.]. A p a l e s z t i n lakosság ugyancsak elfogadhatatlannak tartja, h o g y az USA és Izrael terroriz­ mussal vádolnak szervezeteket, m i k ö z b e n az izraeli megszállás e l l e n i „szabadságharcot" folytatnak. 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-ét k ö v e t ő e n Izrael is csatlakozik a B u s h e l n ö k által m e g h i r d e t e t t t e r r o r i z m u s e l l e n e s hábo­ rúhoz. A z Egyesült Államok az elmúlt ötvenöt évben t ö b b m i n t 70 a l k a l o m m a l élt vétójogával Izraelt elítélő határozatokkal s z e m b e n . Legutóbb a 2 0 0 3 . o k t ó b e r 4-ei, 20 halálos áldozatot követelő haifai merényletre reagálva, izraeli r e p ü l ő g é p e k mélyen behatoltak Szíria területére, s z é l s ő s é g e s szervezetek célpontjait bombázva." Szíria - m i n t az E N S Z B T n e m állandó tagja - javaslatára született elítélő határozat egyedül az a m e r i k a i vétón b u k o t t m e g . A z Egyesült Államok a B T - b e n vétót e m e l t az Izrael által építés alatt álló „kerítés" elítélése e l l e n is, ugyancsak megvétózta nemzetközi b é k e f e n n t a r t ó k állomásoztatását a vitatott területeken, e k ö z b e n folyamatosan fegyvereket szállít Izraelnek. Érdekesség, h o g y az E N S Z Köz-

A médiában eseményeket,

például leggyakrabban olyan riporterek közvetítették akiknek csak rendkívülfelületes ismereteik vannak

a szeptember 11-érői az iszlámróű.

szóló)

Azérdekesség kedvéért fontos megemlíteni, hogy a haifai merénylet célpontja egy olyan étterem volt, amely a palesztin-izraeli béke megteremtésének szimbóűuma, mivel az étterembe rendszeresen együtt jártak palesztinok és izraeliek Az áldozatok között palesztinok is voltak/

33 gyűlése 144 i g e n szavazattal elfogadta, hogy az Izrael által felállítandó „kerítés" a nemzetközi joggal ellentétes, a m e l y határozatot az Európai Unió is támogatta. Izrael és az Egyesült Államok e l l e n e szavazott. A m u s z l i m közvélemény s z e m é b e n a szíriai i n c i d e n s egyértelmű bizonyítéka, h o g y a t e r r o r i z m u s - e l l e n e s háború egyik következő állomása Szíria lesz, s ezt a h á b o r ú t az izraeli katonaság „készíti" e l ő . A z u t o l s ó cseppet a p o h á r b a n az Arafát eltávolításáról h o z o t t elvi határozat jelentette, amelyet hivatalos f ó r u m o k o n B u s h e l n ö k szintén n e m utasított vissza. 2. A republikánus adminisztráció univerzalizmusa, unilateralizmusa. A z iszlám világban mély ellen­ érzést keltett G e o r g e W . B u s h néhány, a terrortámadás kapcsán tett kijelentése. Például a világ „jók" és „rosszakra" való felosztása a m u s z l i m o k számára azt sugallta, hogy az a m e r i k a i külpolitika a „civilizálatlan" világba s o r o l j a az iszlámot, illetve a hidegháborús „aki ni ncs velünk, az a terroristákkal v a n " a f o r i z m a eleve a terroristák közé sorolja a m u s z l i m o k a t , m i v e l B u s h b e s z é d e i b e n r e n d s z e r e s e n t e r r o r i z m u s s a l vádol olyan országokat, m i n t Líbia, Irak, Irán, Szíria, Szudán, J e m e n stb., amely országok kizárólag m u s z l i m államok. E n n é l súlyosabb volt, h o g y a t e r r o r i z m u s - e l l e n e s h á b o r ú t B u s h egy hosszú keresztes hadjárat­ nak ' nevezte, a m i m e g e r ő s í t e t t e a m u s z l i m o k történelmi rögeszméit, vagyis h o g y a N y u g a t a gyarmatosí­ tás, majd a globalizáció révén újabb keresztes hadjáratot indított az iszlám e l l e n . Nyilván az a m e r i k a i e l n ö k részéről ez egy véletlenül, rossz időben tett kijelentése volt, a z o n b a n az afganisztáni hadművele­ tek „Végtelen igazságra" való elkeresztelése újabb gyújtópontja lett az Amerika-ellenességnek. B u s h felis­ merve tévedését „Tartós szabadságra" keresztelte a terrorizmus-ellenes háború első szakaszát, a m i viszont azt érzékeltette, hogy az USA felsőbbrendűnek tekinti saját civilizációját, m i n t az iszlámot. Például a N e w Y o r k l i m e s egyik újságírója amellett érvel, hogy az Indiában élő 150 millió m u s z l i m sohasem fog az U S A területén m e r é n y l e t e t elkövetni, mert d e m o k r a t i k u s államban élnek, míg a s z e p t e m b e r 11-ei terrortáma­ dás elkövetői diktatórikus r e n d s z e r e k b e n szocializálódtak [idézi Abrahamian (2003), 535. old./. A re­ publikánus adminisztráció egyoldalú lépései, a nemzetközi jog s e m m i b e v é t e l e , az E N S Z m e g k e r ü l é s e , de k ü l ö n ö s e n az arab/iszlám világ vezető értelmiségi rétegeinek negligálása m i n d - m i n d fokozza a m u s z l i m Amerika-ellenességet. M a r t i n L y n c h szerint az Egyesült Államok úgy k e z e l i az a r a b o k a t és m u s z l i m o k a t , m i n t a g y e r m e k e k e t , akiket k ö n n y e n lehet manipulálni, m e g n y e r n i , illetve v é l e m é n y ü k e t negligálni, hiszen a diktatórikus r e n d s z e r e k úgyis elhallgattatják közvéleményüket [Lynch (2003) 90. old.]. L y n c h részletesen e l e m z i a Bush-adminisztráció diplomáciai hibáit, hiányosságait. Megállapítható, hogy az a r a b / m u s z l i m közvélemény már n e m a C N N és a B B C hírei alapján tájékozó­ d i k a Közel-Keletet érintő e s e m é n y e k r ő l , h a n e m az 1996-ban alapított A l - D z s a z i r a adásaiból, a m e l y szá­ m o s o l y a n e s e m é n y t is közöl, amelyet angolszász vetélytársa n e m . Például r e n d s z e r e s e n megismétlik az izraeli h á z r o m b o l á s o k képeit, az iraki háború baklövéseit stb., és számos alternatív v é l e m é n y n e k is han­ got adnak. B u s h e l n ö k t ö b b s z ö r vádolta az Al-Dzsazirát, hogy együttműködik az Al-Kaidával, erre hivat­ kozva kérte arra a katari emírt, h o g y hallgattassa el a televíziót. A m u s z l i m o k szerint egyrészről A m e r i k a a szólásszabadság é l h a r c o s a - u g y a n a k k o r elnémíttatja a k r i t i k u s hangokat! K ü l ö n ö s e n az az értelmiségi réteg fordult el az USA-tól, amely maga is a nyugati é l e t m ó d o t követi, n y u g a t i e g y e t e m e k e n tanult és a n g o l u l beszél. A z az értelmiségi réteg, a m e l y a közel-keleti reformtörekvések legfőbb szószolója lehet­ ne most az a m e r i k a i külpolitika e l l e n f o r d u l , úgy, hogy k ö z b e n maga is a n y u g a t i é r t é k e k szerint él [Esposito (2002), 153 old.]. T o v á b b rontják a képet az Al-Dzsazirában m e g j e l e n ő a m e r i k a i p o l i t i k u s o k , szakértők, akik rövid szereplésükkel megerősítik a m u s z l i m o k s z t e r e o t i p g o n d o l k o d á s á t . s

1

10

3. Az Egyesült Államok közel-keleti külpolitikáját leginkább a nyersanyagforrásokhoz való) hozzájutás határozza meg. A z arab/iszlám világ szerint az a m e r i k a i külpolitika csak retorikájában hangoztatja a d e m o k r á c i a és az e m b e r i j o g o k terjesztését, valójában legfontosabb célja az olajforrások feletti ellenőr­ zés. A m u s z l i m értelmiség ezzel magyarázza az iraki háború kitörését is, h i s z e n a terrortámadást követően j e l e n t ő s e n m e g r o m l o t t a k a szaúdi-amerikai kapcsolatok, ezért a kieső szaúdi olajat v a l a m i l y e n p o l i t i k a i ­ lag stabil forrásból k e l l fedezni, e h h e z p e d i g S z a d d a m H u s s z e i n m e g d ö n t é s e a l e g k é z e n f e k v ő b b m e g o l ­ dás. A m u s z l i m közvélemény szerint, a n n a k e l l e n é r e , hogy mélyen elítéli a tálib rendszert, az Egyesült Államokat az afganisztáni h á b o r ú b a n is a közép-ázsiai olaj- és földgázkészletek kontrollálása motiválta. Tegyük hozzá, h o g y a közel-keleti országok hivatalosan megtagadták az afganisztáni h á b o r ú b a n való részvételt, n e m e n g e d t é k át támaszpontjaikat, sőt m é g a nyugatbarát M u b a r a k - r e n d s z e r is visszakozott.

„Eitheryou 9

are with us, oryou

„ This crusade,

10 „Enduring

are with the

this war on terrorism

Ereedom".

isgoing

terrorists". to take a while.

34 Egyedül az a Pakisztán vett részt közvetlenül az e s e m é n y e k b e n , a m e l y k o r á b b a n e l i s m e r t e a tálib r e n d ­ szert [N. Rózsa Erzsébet (2002), 274. old.]. Rostoványi Z s o l t hozzáteszi m i n d e z e k h e z , h o g y a két civilizáció a nemzetközi r e n d s z e r b e n , illetve a világgazdaságban eleve egyenlőtlen helyzetet foglal e l , az a s z i m m e t r i k u s erőviszonyok eleve ellenérzést k e l t e n e k számos m u s z l i m b a n [Rostoványi (2003), 248. old.]. 4. Az iszlám vallás szent helyei a hitetlenek megszállása alatt cillnak. Régóta hangoztatott m u s z l i m sérelem, k ü l ö n ö s e n a fundamentalisták érvrendszerében, hogy az iszlám h á r o m l e g s z e n t e b b helye hitet­ l e n e k (káfirok) megszállása alatt áll. 1967-ben Izrael elfoglalta J e r u z s á l e m keleti felét J o r d á n i á t ó l , majd annektálta. 1990-ben a második Öböl-háború hatására a szaúdi király a m e r i k a i csapatokat hívatott be az ország v é d e l m é r e , a m e l y M e k k a és M e d i n a a m e r i k a i katonák általi v é d e l m é t j e l e n t i . P a r a d o x o n , hogy ezek az állig felfegyverzett katonák „erőszakkal" akarják a szabadság és a d e m o k r á c i a eszméit terjeszteni a szent földön. O s z a m a b i n L a d e n t ö b b s z ö r felajánlotta a szaúdi r e n d s z e r n e k , h o g y m u d z s a h e d i n j e i v e l megvédi a szentföldet. A szaúdi király ezzel s z e m b e n i d e g e n e k n e k szolgáltatta k i Arábiát [Esposito (2002). 12. old.]. 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-e után fokozódtak az a m e r i k a i érdekeltség e l l e n i terrorista merényletek, amelyek k ü l ö n ö s e n súlyosan érintették Szaúd-Arábiát. 2 0 0 3 májusában 34 halálos áldozatot követelő merényletre került s o r Rijadban, egy külföldiek lakta n e g y e d b e n . H a s o n l ó pszichológiai hatása van az iraki h á b o r ú n a k is, ugyanis a m u s z l i m közvélemény az USA-t n e m felszabadító e r ő k é n t , h a n e m megszálló hatalomként tartja számon, és ez n a g y o n h a s o n l ó Palesztina Izrael általi megszállásához /Rostoványi (2003), 249. old./. N e m r é g i b e n W a s h i n g t o n elhatározta, hogy kivonja katonáit Szaúd-Arábiából, és áthe­ lyezi támaszpontjait Katarba. A szent helyek „megszállásának" tehát alapvetően e m o c i o n á l i s töltete van. 11

5. Az Egyesült Államok „ kettős mércéje" és a korrupt, autoriter rendszerek támogatása. A kettős m é r c e alkalmazása t ö b b ország viszonylatában is j e l e n t k e z i k a 90-es évektől n a p j a i n k i g , például az USA elítéli a p a l e s z t i n öngyilkos m e r é n y l ő k e t , de az izraeli e r ő s z a k o s c s e l e k e d e t e k e t m i n d i g a jogos ö n v é d e l e m kategóriájába s o r o lja . K ü l ö n ö s e n a szélsőséges szervezetek ( p l . Iszlám Dzsihád) képviselői hangoztatják, hogy W a s h i n g t o n - m i k ö z b e n a demokratizációt támogatja - e k ö z b e n nyíltan szövetségre lép k o r r u p t vezetőkkel. K ü l ö n ö s e n a H o s z n i M u b a r a k féle E g y i p t o m o t szokás példaként h o z n i , a h o l M u b a r a k anti­ d e m o k r a t i k u s m ó d o n számolt le iszlamista ellenzékével. Az [ISA az iraki háború előtt valóyában a közelkeleti status quoban és nem a reformokban volt érdekelt, ugyanis az algériai 1990-es e s e m é n y e k követ­ keztében attól tartott, hogy egy fundamentalista hullám, d o m i n ó s z e r ű e n dönti le az Amerika-barát r e n d ­ szereket. A j e l e n l e g i iraki rendezés körülményei nagymértékben befolyásolják W a s h i n g t o n m e g í t é l é s é t a Közel-Keleten. H a ugyanis rövid idő alatt sikerül egy m ű k ö d ő k é p e s d e m o k r á c i á t kiépíteni, a k k o r ez vonzóvá teheti az Egyesült Államokat. A j e l e n l e g i helyzet a z o n b a n é l e s e n e l l e n t m o n d e n n e k , h i s z e n nap m i n t nap merényletek, fegyveres összecsapások dúlnak Irakban, a m e l y e k a káosz jeleit mutatják. F o n t o s az is, h o g y a n reagál W a s h i n g t o n az egyes országokban lezajló választási e r e d m é n y e k r e , tartózkodnia kell ugyanis a más országok belügyeibe való beavatkozástól. Ez m i n d e n k é p p e n javítana a j e l e n l e g i s z o m o r ú képen. A fentiek lezárásaként álljon itt egy ettől eltérő álláspont is. Barry R u b i n , a M E R I A nevű folyóirat szerkesztője a z o n az állásponton van, hogy az Egyesült Államok m e g í t é l é s e n e m az a m e r i k a i külpolitika miatt rossz a térségben, h a n e m a diktatórikus r e n d s z e r e k az Amerika-ellenesség szításával legitimálják saját hatalmukat, m i n t e g y külső fenyegetettség-érzést kreálva. R u b i n hozzáteszi, h o g y a második világhá­ borútól n a p j a i n k i g az a m e r i k a i külpolitika egyes melléfogásai e l l e n é r e alapvetően m u s z l i m - és arabbarát volt, ugyanis támogatta a S z a b a d Tisztek forradalmát E g y i p t o m b a n , és a s z u e z i válság alatt is kiállt Nasszer mellett. 1991-ben felszabadította Kuvaitot, a B a l k á n o n 1999-ben megvédte a m u s z l i m o k a t a szerb atroci­ tásokkal s z e m b e n , T e h e r á n n a l a legjobb v i s z o n y t próbálta kialakítani az 1979-es forradalmat követően, megvédte Arafatot 1982-ben, a m u s z l i m Pakisztánt támogatta a h i n d u Indiával s z e m b e n stb. A közel-keleti államok diktatórikus vezetői - habár m a g u k is élvezik az a m e r i k a i szövetség, és segélyek előnyeit elterelik a figyelmet az o l y a n b e l s ő p r o b l é m á k felől, m i n t a d e m o k r á c i a hiánya, a korrupció, a rossz gazdasági helyzet, a magas munkanélküliség stb. R u b i n azt a következtetést v o n j a le, h o g y B u s h elnök­ nek n e m szabad a gyengeség látszatát kelteni, h i s z e n ezzel a s z é l s ő s é g e s e k k e z é r e játszik. Ehelyett a „ m e g b é k é l t e t é s " helyett, világosan kell képviselnie az a m e r i k a i külpolitika prioritásait, ahogy ezt Irakban is tette és teszi [Rubin (2002), 73-85. old.].

"

Jeruzsálem helyszíne.

az iszlcim harmadik

legszentebb

helye, Mohamedpmféta

mennybemenetelének

35 A szerző megállapításai tartalmaznak u g y a n részigazságokat ( p l . a r e f o r m o k hiánya), a z o n b a n leegy­ szerűsítésnek tekinthetők. A z Kgyesült Államok ugyanis csak a k k o r támogatta e z e n országokat, a m i k o r az saját külpolitikai céljaival egybeesett, és n e m azért mert arab - vagy muszlimbarát lett v o l n a . K ü l ö n ö s e n m e g d ö b b e n t ő e k az Irán-USA v i s z o n y r a v o n a t k o z ó megállapításai, h i s z e n az U S A f o l y a m a t o s a n a funda­ mentalista r e n d s z e r m e g d ö n t é s é r e törekedett, h i s z e n Irán A m e r i k a - e l l e n e s politikát folytat m i n d a m a i napig. Tegyük hozzá a fentiekhez, hogy a sokat hangoztatott Nyugat-ellenesség s e m p o n t o s f o g a l o m , h i s z e n szinte kizárólag az A m e r i k a i Egyesült Államok külpolitikája iránti e l l e n é r z é s e k leírására használják. A z elmúlt évtizedekben szinte egyetlen merénylet s e m irányult nyugat-európai c é l p o n t o k e l l e n , h a n e m kizárólag a m e r i k a i é r d e k e l t s é g e k e l l e n . T e h á t a m u s z l i m o k úgynevezett Nyugat-ellenessége l é n y e g é b e n és egészen p o n t o s a n Amerika-ellenességet jelent. E n n e k az e l l e n é r z é s n e k az okaként a külpolitikán t ú l m e n ő e n a tájékoztatás hiányosságait is m e g e m ­ líthetjük. A m u s z l i m o k n a k l é n y e g é b e n csak felületes ismeretei v a n n a k az a m e r i k a i civilizációról, arról pusztán az a m e r i k a i fogyasztói kultúra t e r m é k e i n keresztül tájékozódnak. Például a h o l l y w o o d i filmek az a m e r i k a i kultúrát rendkívül rossz színben tűntetik fel, h i s z e n azt a kábítószerrel, prostitúcióval és erőszakkal azonosítják. A legfontosabb feladat, a m i az Egyesült Államok előtt áll, e n n e k a k é p n e k a kiegyensúlyozottabb tájékoztatás útján t ö r t é n ő javítása l e n n e [vö. Lynch (2003), 92-94. old.). Egy k i l e n c országot érintő közvéleménykutatás e r e d m é n y e i alapján a k i l e n c m u s z l i m / a r a b ország lakosságának csak 12 százaléka g o n d o l j a úgy, hogy az USA tiszteli az arab/iszlám é r t é k e k e t [Zakaria (2003)J. Az Amerika-ellenesség további finomításra szoruló f o g a l o m , ugyanis a m u s z l i m o k egy j e l e n t ő s része tiszteletben tartja az a m e r i k a i értékeket (szabadság, e m b e r i j o g o k ) , pusztán a külpolitika egyoldalúságá­ val, A m e r i k a h e g e m o n i s t a külpolitikájával n e m ért egyet. A z iráni M o h a m e d K h a t a m i beiktatási beszédé­ ben hivatalos programjaként említi „a civilizációk közötti dialógust" [Esposito (2002), 137. old.]. K h a t a m i k i e m e l i , hogy Irán tiszteli az Egyesült Államok értékeit, nagyrabecsüli az ott l é t r e h o z o t t civilizációt, n e m ért egyet a z o n b a n az USA h e g e m ó n i á r a törekvő politikájával, a m e l y e k példájaként az Irán-ellenes szank­ ciókat említi. Vajon reális alternatíva-e a civilizációk közötti párbeszéd?

Civilizációk szembenállása? A fentiek fényében feltehetjük a kérdést, hogy mit is jelent az iszlám i r o d a l o m alapján alábbi é r t e l m e z é s e k adódhatnak:

és a Nyugat

szembenállása.

Az

/. EawazE. Gerges, kiváló Közel-Kelet szakértő s z e r i n t e két civilizáció szembenállása a civilizáció)kat alkotó) országok nemzeti érdekeinek összeütközését jelenti. A z Egyesült Államok l e g f o n t o s a b b célja a regionális p o l i t i k a i status q u o és gazdasági é r d e k e l t s é g e i n e k fenntartása volt, ezért tartotta fenn Egyip­ t o m m a l és Szaúd-Arábiával, azaz tradicionális szövetségeseivel a kapcsolatot, és n e m a p o l i t i k a i folyama­ tok megnyitása mellett lépett fel. T e h á t n e m a civilizációs k ü l ö n b s é g e k okozzák a feszültséget, h a n e m az, hogy a p o l i t i k a i iszlám e z e n a m e r i k a i célokkal s z e m b e n lép fel [Gerges (1999), 229. old.]. G e r g e s e l m é ­ lete azzal is alátámasztható, hogy számos fegyveres ö s s z e ü t k ö z é s b e n m u s z l i m o r s z á g o k is résztvettek az USA oldalán. Talán e l e g e n d ő , ha a második Öböl-háborúra g o n d o l u n k (1990-91), a m i k o r t ö b b e k között Szíria és E g y i p t o m is csapatokat küldött Kuvait felszabadítására. Pakisztán p e d i g a tálib r e n d s z e r m e g d ö n ­ t é s é b e n tevékenykedett. Ilyen történelmi példákat akár a k ö z é p k o r b a n is találhatunk, a m i a szűk értelem­ ben vett civilizációs törésvonal e l m é l e t é n e k m e g d ö n t é s é t jelenti. 2. Bassam Tibi, m a g y a r u l is megjelent könyvében é r d e k e s megállapításnak ad hangot. V é l e m é n y e szerint a civilizációd közötti ellentétek a történelemmel, azaz a civilizáció)k születésével egy időben kelet­ keztek, ugyanis az adott civilizáció) identitását leggyakrabban a „mi" és „ők" szembecillítcisciban alakítja ki. T e h á t a nyugati civilizáció saját maga identitását az iszlámmal s z e m b e n alakította k i . M o h a m e d nélkül nem lett v o l n a Nagy Károly, és n e m lett v o l n a európai civilizáció s e m - érvel t ö b b h e l y e n Tibi. A z o n b a n hangsúlyozza, hogy: „Nem a civilizációk közötti k o n f l i k t u s o k j e l e n t i k az újdonságot, h a n e m az, h o g y ezek a k o n f l i k t u s o k a világpolitika színpadán új alakot öltenek, tehát a vallási f u n d a m e n t a l i z m u s , az átpolitizált vallás formájában t ű n n e k fel" [Tibi (2003), 200. old.]. 3- SámuelP. Huntington 1993-ban publikálta cikkét, a m e l y b e n a „ c i v i l i z á c w k összeütközése" kifeje­ zést használja, amellett érvelve, hogy a történelemben és így a jelenben is a legélesebb törésvonal az iszlám és a Nyugat között húzódik. H u n t i n g t o n a 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-ei terrortámadás kapcsán kijelen­ tette, h o g y az n e m a civilizációk háborúja, v i s z o n t k ö n n y e n azzá válhat. A z e l m ú l t évtized u g y a n i s

36 H u n t i n g t o n szerint a „muszlim h á b o r ú k k o r a " . A neves politológus szerint az évtized e g é s z é r e a m u s z l i m t e r r o r i z m u s és a m u s z l i m o k erőszakos c s e l e k e d e t e i voltak j e l l e m z ő e k . E z e k a m e r é n y l e t e k a 90-es évek elején m é g csak szórványosak voltak, majd az évtized végére felerősödtek, e l s z a p o r o d t a k . A 2 0 0 0 - b e n zajló 32 fegyveres k o n f l i k t u s több m i n t kétharmadában vesznek részt m u z u l m á n o k , a m e l y alátámasztja a civilizációs törésvonal tételét [Huntington (2002)J. 4. A szer zőh ö z l e g k ö z e l e b b Tariq Ali érvelése áll, a k i a „fundamentalizmusok összecsapásáról" be­ szél. Egyik o l d a l o n a j e l e n l e g i republikánus adminisztráció a m a g a unilateralizmusával b i r o d a l m i ábrán­ dokat kerget t e r r o r i z m u s - e l l e n e s háborújával, míg a másik o l d a l o n az iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s áll. T a r i q Ali szerint az egyik oldalt a siker, a másik oldalt a csalódottság mozgatja. Mindkét o l d a l közös jellem­ zője a militarizáltság magas foka, a z o n b a n ez n e m az egyenlők küzdelmét j e l e n t i . A z Egyesült Államok lényegesen e l ő n y ö s e b b pozíciót foglal el a nemzetközi r e n d s z e r b e n , m i n t a f u n d a m e n t a l i s t a m u s z l i m o k [Ali (2002) J.

A párbeszéd lehetőségei 1. A párbeszéd egyik legfontosabb előfeltétele a p o n t o s és szakszerű tájékoztatás és ismeretterjesztés, a m e l y n e k legbefolyásosabb eszköze a média. Itt n e m pusztán a média s z e r e p l ő i n e k felelősségéről van szó, h a n e m az állami politika szintjén kell célként elhatározni a kiegyensúlyozottságot. Például az ame­ rikai külpolitikának o l y a n p r o g r a m o k , filmek, e s e m é n y e k támogatását kell s z o r g a l m a z n i az iszlám világ­ ban, m e l y e k által a m u s z l i m o k m e g i s m e r h e t i k az a m e r i k a i értékeket. U g y a n e z v o n a t k o z i k t e r m é s z e t e s e n a m u s z l i m o k r a is, m i v e l láthattuk, hogy mindkét fél hibás a k i a l a k u l t helyzetért. L y n c h azt javasolja továbbá, h o g y a párbeszédhez e l e n g e d h e t e t l e n az a m e r i k a i h e g e m o n i z m u s s a l való szakítás; míg B u s h i m p e r i a l i s t a célokkal j e l e n i k m e g a Közel-Keleten, a d d i g n e m lehet szó p á r b e s z é d r ő l . A z USA-nak a korábbiakhoz képest nyíltabban kell támogatnia a d e m o k r a t i k u s erőfeszítéseket, a r e f o r m o k a t , és felül kell vizsgálni az autoriter, diktatórikus szövetségesekkel való együttműködést [Lynch (2003), 92-94. oldj. „A kirekesztő p o l i t i k a a katasztrófa receptje, míg a befogadó p o l i t i k a a túlélés k u l c s a " - é n e i Fawaz E. G e r g e s [Gerges (1999), 238. old.]. A megoldás tehát nem a „hamis toleranciában" rejlik, hanem egy nyílt amerikai külpolitikában, amelynek céljai az átlagember számára is közérthetőek. E z a külpolitika le­ gyen elkötelezett az e m b e r i jogok, és a p o l i t i k a i szabadságjogok kiterjesztése iránt, hogy ne állhasson elő az a helyzet, hogy maga az Egyesült Államok akadályozza e z e n é r t é k e k érvényesülését. Z a k a r i a a z o n magas rangú h i v a t a l n o k o k eltávolítását javasolja, akik az a m e r i k a i adminisztráción belül szélsőséges állás­ p o n t o t képviselnek. W i l l i a m B o y k i n t á b o r n o k például - a Védelmi Minisztérium magas rangú vezetője számos a l k a l o m m a l tartott keresztény fundamentalisták előtt o l y a n beszédet, a m e l y b e n l e n é z ő e n nyilat­ kozott az iszlámról. „Tudtam, hogy az én i s t e n e m hatalmasabb, m i n t az ő istene" - érvel egy szomáliai m u s z l i m hadúrral s z e m b e n i sikerének okáról. Zakaria szerint tehát nincs szükség egy új típusú 'public diplomacy" kialakítására, finanszírozására, pusztán a szélsőséges hangokat kell elhallgattatni [Zakaria (2003)]. A tájékoztatás kiegyensúlyozottsága mellett a z o n b a n a jelenleg is dúló) fegyveres konfliktusnak, diplomáciai hidegháborúnak is véget kell vetni. 2. A párbeszéd legfőbb akadályai: az iraki háború, az Izraelt t á m o g a t ó a m e r i k a i külpolitika, a terroriz­ mus-ellenes háború, az afganisztáni rendezés bizonytalanságai, szankciók számos m u s z l i m országgal szem­ ben, r o m l ó iráni-amerikai v i s z o n y stb. A m u s z l i m d i s k u r z u s b a n az iraki h á b o r ú és a p a l e s z t i n kérdés egyaránt megszállásnak minősülnek, az Egyesült Államok imperializmusával azonosítják azokat. A dialó­ gus a m u s z l i m o k számára a d d i g elképzelhetetlen, míg n e m létezik Palesztin Állam. Tegyük hozzá, hogy e n n e k p e d i g előfeltétele az öngyilkos merényletek és az izraeli k a t o n a i válaszreakciók leállítása, azaz az erőszak ördögi k ö r é n e k befagyasztása. Fegyveres k o n f l i k t u s o k k ö z e p e t t e m e r ő ábránd civilizációk közöt­ ti párbeszédről értekezni. 3. Bassam Tibi a megoldást az ész és a tudás felülkerekedésében Icitja: a felvilágosodás normái hidat képezhetnek a két civilizáció) között. J e l e n l e g az iszlám civilizációt egy „felemás m o d e r n i t á s " j e l l e m z i , azaz a m u s z l i m o k felismervén a Nyugattól való lemaradásukat, átvettek s z á m o s t e c h n i k a i , műszaki vív­ mányt, a z o n b a n a n n a k szellemiségét n e m . Még a fundamentalisták is m o b i l t e l e f o n t , internetet, televíziót - a m o d e r n k o r újdonságait - használják érvrendszerük elterjesztésére, a z o n b a n az ú j d o n s á g o k mögötti értékeket n e m t e k i n t i k sajátjuknak [Tibi (2003), 160-163- old.]. A z iszlámban is tehát egyfajta „felvilágo­ sodásnak" k e l l e n e v é g b e m e n n i . Az európai muszlim közösségekkel kapcsolatos probléma megoldcisának kulcsát Tibi az „euroiszlám" létrejöttében látja. „Az euroiszlám n e m i s m e r i a dzsihádot, és összeegyeztet-

37 h e t ő a legfontosabb európai alkotmányos normákkal: a világiassággal (vallás é s p o l i t i k a különválasztása), a világi toleranciával (a másként g o n d o l k o d ó k és a hit szabadsága) és végül a p l u r a l i z m u s s a l . " [Tibi (2()()j), 203- old.]. A z euroiszlám tehát egy o l y a n etikai n o r m a r e n d s z e r , a m e l y magán viseli az európai felvilágosodás é s az iszlám h i t r e n d s z e r legfőbb pozitívumait. Kérdéses, h o g y m e n n y i r e tűnik utópiának e n n e k a megvalósítása. 4. A civilizációk párbeszédével kapcsolatos e l e m z é s n e k fel k e l l t e n n i e a kérdést, h o g y p o n t o s a n k i k n e k a párbeszédéről v a n szó? E z a kérdés legalább a n n y i r a fontos, m i n t a fegyveres k o n f l i k t u s o k megoldása. M i t értünk iszlám alatt? Az iszlám l é n y e g é b e n egy fikció. A z iszlám civilizáció ugyanis j e l e n l e g 55 országot foglal magában, és 1924 ó t a m é g csak formálisan s e m r e n d e l k e z i k k ö z p o n t i autoritással. - Es mit értünk Nyugat alatt? Amerikát és Európát együtt? Netán a Vatikánt, a m e l l y e l a m u s z l i m o k igazolnák a „keresztény Nyugat" fogalmának jogosságát, é s a keresztes háborúk létét? E z m e g l e h e t ő s e n furcsa l e n n e , annak tudatában, h o g y a szekularizáció többszáz éve v é g b e m e n t . Nyilvánvaló, hogy a párbeszéd multidimenzionálissá tétele a legcélszerűbb: a politikai, gazdasági, kulturális, vallási szférák egyidejűségével lehetne a legnagyobb eredményeket elérni. A civil szféra dialó­ gusa é p í t ő jelleggel m u t a t n a rá az iszlám civilizációban m ű k ö d ő N G O - k hiányosságaira és a fejlődés útjára. l

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM Abrahamian, Ervand (2003): The US média, V o l 24, N o 3, 529-544. o l d .

Huntington

and September

Akhavi, Shahrough (2003): Islam and the West in world history V o l 24, N o 3, 545-562. o l d . Ali, T a r i q (2002): The Clash of Fundamentalisms. London and New York

T h i r d W o r l d Quarterly,

Crusades,]ihads

Csicsmann L á s z l ó (2003): Az „iszlám versus Nyugat" diskurzus Külügyi Szemle, 1. szám, 80-110. o l d .

11 T h i r d W o r l d Quarterly,

andModemityVerso.

a globalizálódó

Esposito, J o h n Lewis (2002): IJnholy War. Terror in the Name of O x f o r d University Press, N e w Y o r k

médiában.

Islam

F u k u y a m a , Francis (2002): Még m i n d i g a t ö r t é n e l e m végén vagyunk. In: Szeptember 11. Értelmezések, elméletek, viták. Balassi Kiadó, 2 0 0 2 . B u d a p e s t . K o v á c s Z s u z s a - N é m e t i T a m á s (szerk.) 73-76. o l d . Gerges, Fawaz A. (1999). America andPolitical Cambridge Univeristy Press, N e w Y o r k

Islam.

Clash of Cultures

or Clash of

Interests?

Huntington, S á m u e l P. (2002): T h e age o f M u s l i m Wars Newsweek, S p e c i a l E d i t i o n , D e c e m b e r 2 0 0 1 - F e b r u a r y 2002, 6-13. o l d . K o v á c s Z s u z s a - N é m e t i T a m á s (szerk.) (2002): Szeptember Balassi Kiadó, B u d a p e s t .

11. Értelmezések,

elméletek,

viták.

Lynch, Marc (2003): T a k i n g Arabs S e r i o u s l y Foreign Affairs, S e p t e m b e r / O c t o b e r , 81-94. o l d . N. R ó z s a E r z s é b e t (2002): S z e p t e m b e r 11-e és a m u s z l i m világ. In: T á l a s P é t e r /szerk./: Válaszok a terrorizmusra. Avagy van-e út az afganisztáni „ vadászat tó)Ta fenntartható) globalizációng.

12

1924-ben Musztafa

Kemál

eltörölte

a kalifátus

intézményét.

38 S V K H - Chartapress, B u d a p e s t . 265-290. o l d . R o s t o v á n y i Zsolt (2003): Az iszlám világ és a Nyugat 2001. szeptember 11. Utószó a magyar kiadáshoz. In: T i b i , Bassam: Keresztes háború és dzsihád. Az iszlám és a keresztény világ. Corvina, B u d a p e s t ; 239-257. o l d . R u b i n , Barry (2002): The Real Roots of Arab Anti-Americanism N o v e m b e r / D e c e m b e r , 73-85. o l d .

után.

Foreign Affairs,

Talál, H a s s z á n b i n (2002): Az emberiség válasziü előtt áll. In: K o v á c s Z s u z s a - N é m e t i T a m á s (szerk.), 103-105. o l d . Tálas P é t e r /szerk./ (2002): Válaszok a terrorizmusra. Avagy van-e út az afganisztáni a fenntartható) globalizációng. S V K H - Chartapress, B u d a p e s t . T i b i , Bassam (2003): Keresztes háború Budapest.

és dzsihád.

Az iszlám

és a keresztény

világ.

„

vadciszattóű"

Corvina,

39

Moldicz Csaba* A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HELYZETE A GAZDASÁGPOLITIKAI MIXBEN Az európai integráció) történetének nagyobbik felében a Közösség szociális integrációfának erősítése és a munkaerőpiacok harmonizálása alapvetően csak a szabad munkaerő-áramlás összefüggésében me­ rült fel. Bár a költségvetési és foglalkoztatáspolitikák továbbra is a tagállamok kompetenciájába tartoz­ nak, a közös pénz bevezetése, a közös monetáris politika létrehozása döntően megváltoztatta a korábbi helyzetet, s új kérdéseket vetett fel e politikák tagállami szintű kezelésének hosszú távú fenn tarthat óságá­ val kapcsolatban.

A gazdasági és szociális integráció egymáshoz való viszonyának újrafogalmazása - a lisszaboni folyamat Az e u r ó b e v e z e t é s é n e k v i s z o n y l a g o s sikerei e l l e n é r e az elmúlt időszakban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az Európai Unió gazdasága lemaradt az alapvetően a m e r i k a i és a távol-keleti vetélytársak által veze­ tett technológiai fejlődésben, illetve, hogy a j e l e n l e g i keretfeltételek m ó d o s u l á s a nélkül ez a t e n d e n c i a várhatóan csak e r ő s ö d n i fog. A z e d d i g s i k e r e s e n alkalmazott európai fejlődési receptek, m e l y e k közös jellemzője, hogy a gazdaság növekedését e r ő t e l j e s e n összekapcsolták a társadalom j ó l é t é n e k e m e l é s é ­ vel, egyre kevésbé alkalmazhatók a globalizációs folyamatok előrehaladtával és a jóléti r e n d s z e r e k re­ formkényszereinek e r ő s ö d é s é v e l . A z e d d i g az Európai Unió részéről a l e g s z é l e s e b b é r t e l e m b e n megfo­ galmazott válasz a l i s s z a b o n i folyamat beindítása volt, amely az Európai Unió gazdasági, szociális és társadalmi integrációfának továbbfejlesztését tűzte k i célul. A lisszaboni folyamat elindításának okai között első h e l y e n az az alapvető felismerés s z e r e p e l , hogy az Európai Unió gazdasága az a m e r i k a i , és távol-keleti vetélytársakkal s z e m b e n lemaradásban v a n . / \ techno­ lógiai rés megjelenésére, az eurójpaigazdaság versenyképességének csökkenésére a Bizottság által kínált megoldás az új, korszerű t e c h n o l ó g i á k használatát, elterjesztését, a h u m á n t ő k é b e való növekvő invesztí­ ciókat e l ő t é r b e helyező gazdaságpolitika kialakítása. A 2010-ig l é t r e h o z a n d ó tudásalapú gazdaságban a gazdaságpolitikán belül a kutatási és fejlesztési tevékenységek fejlesztése (Európai Kutatási Tér létrehozása), a K K V - s z e k t o r fejlesztése révén végrehaj­ tandó szerkezeti r e f o r m (sajáttőke- és i d e g e n t ő k e finanszírozások fejlesztése), a szolgáltatások szektorá­ nak további liberalizálása, az európai pénzpiacok és szabályainak egységesítése ( p l . nyugdíjalapokba t ö r t é n ő befektetések e s e t é n ) , a foglalkoztatáspolitikán belül a foglalkoztatás m é r t é k é n e k növelése, s hosszú távon a teljes foglalkoztatottság elérése, illetve a szociálpolitikán belül a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, a szociális dialógus folytatása, és az e m b e r i erőforrások fejlesztése (oktatás) tartoznak a z o k h o z a területekhez, a m e l y e k fejlesztésére az Európai Unió j e l e n t ő s forrásokat szán a l i s s z a b o n i folyamat ke re t ébe n.

Főiskolai

tanársegéd,

Általános

Vállalkozási

Főiskola

40 Az európai szociális m o d e l l és társadalmi m o d e l l továbbfejlesztése a l i s s z a b o n i stratégia középpontjá­ b a n álló integrált megközelítés (kölni-folyamat) f o k o z o t t a b b alkalmazását teszi szükségessé a közeljövő­ b e n . E z a szemlélet a szociális célkitűzések megvalósítását e l s ő d l e g e s e n a gazdaságpolitika, foglalkozta­ táspolitika és a szociális p o l i t i k a vegyítésével tartja kivitelezhetőnek. A gazdaságjx)litikai mix három összetevője közül e d d i g egyértelműen a gazdaságpolitikáé volt a főszerep. A közös pénz bevezetésével a korábbitól j e l e n t ő s e n eltérő helyzet alakult k i , h i s z e n a gazdaságpoliti­ kai mixről folyó vita hagyományosan a monetáris és költségvetési politikák interakciójára fókuszál. H a a z o n b a n a m o n e t á r i s p o l i t i k a hosszú távon valóban elkötelezett lesz az árstabilitás mellett, a k k o r a továb­ b i a k b a n a b é r e k alakulása alapvető fontossággal bírhat e gazdaságpolitikai m i x hatékonyságát illetően. E n n e k legfőbb o k a , h o g y a szociális és foglalkoztatási p o l i t i k a e s e t é b e n alapvetően n e m , a fiskális p o l i ­ tikák e s e t é b e n p e d i g n e m közösségi s z i n t e n hozzák m e g a d ö n t é s e k e t , h a n e m l é n y e g é b e n a nemzetálla­ m o k k o m p e t e n c i á j á b a tartoznak továbbra is. A gazdaságpolitikai m i x e l e m e k é n t lehet interpretálni az áruk-, szolgáltatások és t ő k e p i a c o k struktú­ rareformjait a k ö z é p p o n t b a íAXíxóCardifffolyamatot, a foglalkoztatáspolitikára k o n c e n t r á l ó Luxemburgfolyamatot, valamint a Növekedési és Stabilitási Paktumot, amely a monet ár i s p o l i t i k a és a költségvetési politikák koherenciájáról g o n d o s k o d i k , illetve a makrogazdasági dialógust biztosító kölni-folyamatot is. 1

Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája A foglalkoztatáspolitika szerepét nagymértékben felértékelte, hogy az A m s z t e r d a m i Szerződéssel a közösségi joganyag részévé vált. A z integráció megalapítása utáni időszakban, a tagállamokban megvaló­ suló „kvázi teljes foglalkoztatottság" miatt ez a p o l i t i k a n e m igényelt s z o r o s a b b e g y ü t t m ű k ö d é s t a tagor­ szágok között. A Közösség foglalkoztatáspolitikai helyzetében a nagy törést a 7()-es évek e l e j e / k ö z e p e hozta, a z o n b a n e k k o r a tagállamok reakciója a befelé fordulás, p r o t e k c i o n i z m u s , saját utak k e r e s é s e volt. A m i k o r a 70-es évek és a 80-as évek olajválságai, v a l a m i n t az 1974-76-os és az 1979-82-es recesszió az integráció "aranykorszakának" nevezett e l s ő másfél évtizede után n a g y m é r t é k b e n m e g e m e l t é k az euró­ pai munkanélküliségi rátákat, ez a n ö v e k e d é s n e m c s a k E u r ó p á b a n volt megfigyelhető, h a n e m p l . az Egyesült Államokban is. A z USA-ban a z o n b a n az olajválság közvetlen hatásainak multával a m u n k a n é l k ü ­ liséget és foglalkoztatottságot jelző mutatók a helyzet javulására utaltak. A 80-as évek második felében a foglalkoztatási helyzet n é m i l e g javult, a z o n b a n a 93-as recessziót k ö v e t ő e n ismét m e g u g r o t t a k a m u n k a ­ nélküliségi mutatók, s 1994-ben elérték az elmúlt két évtizedben mért legmagasabb szintet. Az 1993-as második foglalkoztatáspolitikai sokk azonban az előzőtől eltérően a közösségi együttműködés erősítésé­ nek szándékát váltotta ki a tagállamokban.

1

Az így megvalósított gazdaságpolitikai mixben a szociálpolitika elsősorban a munka minőségének javítását, és az indusztriális kapcsolatok fejlesztését tűzi ki célul. Ennek eszközei: a társadalmi párbe­ széd elmélyítése, az Európai Szociális Alap financiális eszközei, amelyeket a regionális politikák révén allokálják, és az akcióprogramok, illetve a foglalkoztatáspolitikánál az Amszterdami Szerződés Foglal­ koztatáspolitikai Fejezetében megfogalmazottak, különösen a nyitott koordinációs eljárás eszköze, illet­ ve az Európai Foglalkoztatáspolitikai Stratégia.

41 A regionális, illetve a tagállami s z i n t e n is nagy szóródást m u t a t ó foglalkoztatási m u t a t ó k következté­ b e n egységes, közös foglalkoztatáspolitika s e m a k k o r , s e m m o s t n e m tűnik m e g v a l ó s í t h a t ó n a k . Hzért az együttműködés e r ő s í t é s é n e k a korábbitól e l t é r ő módozatait kellett k e r e s n i . Az 1993-as munkanélküliségi csúcsot egy évvel követően alapvető konszenzus alakult ki az esseni csúcson abban a tekintetben, hogy erősíteni kell a foglalkoztatáspolitikák közösségi szintű összehangolá­ sát. A foglalkoztatáspolitika szerepe tovább növekedett az Európai Unió politikái között a n n a k az A m s z ­ t e r d a m i S z e r z ő d é s b e történt bekerülésével, illetve a l i s s z a b o n i n y i l a t k o z a t b a n való m e g j e l e n é s é v e l . Az új foglalkoztatáspolitikai fejezet az Alapító Szerződés 2. cikkére való hivatkozással került a Szerző­ d é s b e . A z A m s z t e r d a m i S z e r z ő d é s alapján e l i n d í t o t t E u r ó p a i F o g l a l k o z t a t á s i S t r a t é g i a ( E u r o p e a n E m p l o y m e n t Strategy) első megfogalmazására az 1997-es l u x e m b u r g i foglalkoztatási c s ú c s o n került sor. Az európai foglalkoztatási stratégiát összekötik a Bizottság által évente elkészített Gazdasági Irányvonalak­ kal ( B r o a d E c o n o m i c G u i d e l i n e s ) . A foglalkoztatási irányvonalaknak - a l u x e m b u r g i d o k u m e n t u m meg­ állapításai szerint - összhangban k e l l lenniük a szubszidiaritás elvével, így a tagállamok foglalkoztatáspo­ litikai kompetenciáival, illetve a gazdaságpolitika alapelveivel. 2

A l u x e m b u r g i konferencián alakult k i a jelenlegi közösségi foglalkoztatáspolitika négy alappillére: a foglalkoztatási képesség javítása a vállalkozókészség ö s z t ö n z é s e az alkalmazkodó készség fejlesztése és az esélyegyenlőség m e g t e r e m t é s e . A két évvel k é s ő b b lezajlott kölni foglalkoztatási c s ú c s o n a fent vázolt l u x e m b u r g i folyamat intézkedé­ seit, illetve a cardiffi folyamatot (amely a tagállamok által készített éves j e l e n t é s e k r e n d s z e r é r e a l a p o z v a az áruk-, szolgáltatások, és t ő k e p i a c o k struktúrareformjait vizsgálja) foglalták egységes r e n d s z e r b e (köl­ ni-folyamat). A kölni folyamat k e r e t é b e n folytatott makrogazdasági dialógusban a tagállamok, az Európai Központi B a n k és szociális p a r t n e r e k képviselői vesznek részt. A makrogazdasági dialógus súlyát a Növe­ kedési és Stabilitási F a k t u m révén vállalt kötelezettségvállalások adják. A fiskális-, m o n e t á r i s és bérpoliti­ kák koordinálása - a kölni folyamat e l l e n é r e - e l s ő s o r b a n a n n a k n e m k ö t e l e z ő jellegével j e l l e m e z h e t ő . A foglalkoztatási p a k t u m ( l u x e m b u r g i , kölni és cardiffi folyamat) két e l ő b b i e l e m e a gazdasági keretfelté­ telekre koncentrál, míg az utóbbi a m u n k a e r ő p i a c kínálatoldali reformjaira. Az Alapító S z e r z ő d é s 126. cikk 2. b e k e z d é s szerint a tagállamok e l i s m e r i k , h o g y a foglalkoztatáspoli­ tika megvalósítása közös érdek. B á r e l m o n d h a t ó , h o g y a tagállamok n e m c s e l e k e d h e t n e k azzal k a p c s o l a ­ tosan teljesen s z a b a d o n , azaz tekintettel k e l l lenniük az irányelvekre, célokra, s az Európai Unió jogi normáira, mégis a foglalkoztatáspolitika továbbra is n e m z e t i irányítás m e l l e t m ű k ö d i k . A kérdést kezelő, újonnan bevezetett eljárási módszer, az ún. nyitott koordináció m ó d s z e r e (open method of coordination),

-

Az, hogy a különböző régiók hogyan profitálnak a változásokból, illetve milyen rugalmasan válaszolnak a környezet átalakulására, elsősorban a munkaerő minőségétől, képzettségétől függ, ami önmagában véve jelentős hatást gyakorol az adott régió) versenyképességére. Az euró)pai régió)k között az integráció) kezdeti szakaszában, egészen a 70-es évek elejéig, a jövedelmek konvergenciája volt megfigyelhető. Az olajválságtóű a 90-es közepéig jelentősen mérséklődött a konvergencia. Az 1995 és 2000 közötti időszakra vonatkozó) klaszteranalízis alapján - amely az egy főre jutó) GDP-t, a foglalkoztatási kvónát, a három fő szektornak a hozzáadott értékben való) részesedését, a magasan és alacsonyan képzettek egymáshoz való) arányát, illetve a csúcstechnológiai szektorokban alkalmazottak arányát tartalmazza az euró)pai NI JTS-II. régwkat öt fő csoportra lehet osztani. A csoportba való) tartozást alapvetően az egy főre jutó) GDP határozta meg. Az így az első csoportba került területekre (az Unió) területének 13%-a) a szolgáltató) szektor és a magasan képzettek magas aránya jellemző. Ide elsősorban fővárosok, sfejlett német városok tartoznak. A második csoporthoz tartozó) területeken (az Unió) területének 30%-a), ahol az iparnak nagyobb a szerepe, a foglalkoztatási mutató)k jobbak, így a foglalkoztatási kvóna, s a munkanélküliségi ráta az összes régiómáijobb eredményeket mutatnak. A harmadik csoportra az ipar részesedésének nagy aránya, a szolgáltatások, a high-tech szektorok alacsony aránya, negyedik csoportra a szolgáltatások előtérbe kerülése, az alacsonyan képzettek magas aránya, illetve az ö)tödik csoportra a primer szektor erősebb jelenléte, valamint az alacsonyan képzettek magas aránya jellemző. [Beschaftigung in Európa 2002.]

42 a m e l y b e n a Tanács és Bizottság közös j e l e n t é s e alapján az Európa Tanács megvizsgálja a Közösség foglal­ koztatási helyzetét, következtetéseket fogad e l , majd ezek alapján minősített t ö b b s é g g e l foglalkoztatás­ p o l i t i k a i irányvonalakat fogad e l . Ezek elfogadása előtt a Parlament, a Régiók Bizottsága és Foglalkozta­ táspolitikai és Munkaerő-piaci Bizottság vélemény alkot róluk. E z e k e k e t az ajánlásokat - a már n e m z e t i s z i n t e n k i d o l g o z o t t - N e m z e t i Foglalkoztatási Akciótervekbe ültetik át. A nyitott k o o r d i n á c i ó n a k a foglalkoztatáspolitikai fejezetnél való kizárólagos hangsúlyozása az eljárá­ si m ó d egyedülállósága, újszerűsége mellett annak is k ö s z ö n h e t ő , h o g y ez a fejezet n e m határozza m e g a foglalkoztatáspolitika alapvető céljait, annak irányultságát, h a n e m e l s ő d l e g e s e n az eljárási rendet sza­ bályozza. E n n e k negatív olvasata az, hogy az itt követett politikának n i n c s e n e k világos k o r v o n a l a i , p o z i ­ tív interpretációja u g y a n a k k o r az, hogy a foglalkoztatáspolitika határai lezáratlanok, s így a k é s ő b b i e k b e n nagy területeket ölelhet fel. Az így kialakított foglalkoztatáspolitika három alapvető jellemzővel bír: az 1993-as recessziós év után egyfajta legitimációs válságban alakították k i a n n a k kereteit. az eljárás j e l l e g é b ő l fakadóan korlátozza a közösségi szintre való k o m p e t e n c i a t r a n s z f e r t , így „kontrollált európaizálást" jelent; n e m kérdőjelezi m e g az állami költségvetések konszolidálásra, illetve az árstabilitásra é p ü l ő makrogazdasági stabilitás elvét.

Összegzés A j e l e n l e g i közösségi gazdaságpolitikai m i x b e n a szociális p o l i t i k a és foglalkoztatáspolitika adjak annak „soft", illetve a gazdaságpolitika annak „hard" részét. A foglalkoztatáspolitika és a szociális p o l i t i k a m ű k ö d t e t é s e szupranacionális j e l l e g é n e k erősítése, majd kizárólagossá tétele középtávon sem várható bár azok már j e l e n l e g s e m tartoznak a kizárólagos tagállami hatáskörbe. Elkerülhetetlen a z o n b a n azok új e l e m e k k e l való gazdagítása; j e l e n l e g a költségvetések konszolidálására kényszerített, az ó n á l l ó m o n e t á ­ ris politikáikról l e m o n d o t t tagállamok előtt tagállami s z i n t e n a gazdaságpolitikai m i x h a r m a d i k e l e m é ­ nek csak a foglalkoztatáspolitika e r ő t e l j e s e b b alkalmazása kínálkozik l e h e t ő s é g k é n t . Hosszú távon e l v i l e g két fejlődési lehetőség kínálkozik a jelenlegi keretfeltételek j e l e n t ő s e b b módosí­ tása nélkül: egyrészt, a tagállamok a Stabilitási és Növekedési P a k t u m felpuhítása révén elérhetik a rájuk háruló szigorú költségvetési politikák átalakítását, amivel j e l e n t ő s forrásokat szabadíthatnak fel a szüksé­ ges infrastrukturális fejlesztésekre, a humán-erőforrások támogatására, a kutatási és fejlesztési tevékcnvségek m e g é l é n k í t é s é r e , illetve a vállalkozó aktivitás fokozására. Ez a z o n b a n magában h o r d o z z a a közös valuta instabilitásának lehetőségét, s n e m elhanyagolható az a tény s e m , h o g y az elmúlt két évtizedben olyan, korábban a költségvetési fegyelemre sokat n e m adó mediterrán országokban, illetve Franciaor­ szágban is nagyban megváltozott a gazdaságpolitika szemlélete, s m a már a p é n z stabilitását k ö z é p p o n t b a állító, s i k e r e s e n a l k a l m a z o t t n é m e t mintát követik. Másrészt, a maastrichti konvergencia-kritériumok, és a Növekedési és Stabilitási P a k t u m megtartása mellett az a d ó r e n d s z e r e k és bérpolitikák a tagállami gazda­ ságpolitikai m i x m e g h a t á r o z ó elemeivé válnak. Így az adó- és bérverseny („race to the b o t l o m " ) tovább folytatódik a tagállamok között - annak m i n d e n , a divergenciát e r ő s í t ő hatásával együtt. Ez a fejlődési út a z o n b a n a bővítés újabb k ö r é n e k a gazdasági és szociális kohéziót tovább gyengítő hatását figyelembe véve, hosszú távon n e m fenntartható. Ezek az o p c i ó k a jelenlegi h e l y z e t b e n . A hannadik lehetőség csakis a keretfeltételek megváltozása e s e t é n m e r ü l h e t fel. Ez az adórendszerek, és bérpolitikák harmonizálását j e l e n t e n é . A z államok versen­ g é s é n e k korlátainak meghatározásával egyidejűleg, a m i a közösségi szintű o r d o l i b e r a l i z m u s alapjait je­ lentené, a szociális és regionális transzferek szintjének mérsékelt e m e l k e d é s é n e k k e l l e n e bekövetkez­ nie, a m i t e r m é s z e t e s e n felerősítené a tagállamok közötti szociális konvergenciát. /\ jörő egyik nagy kérdése, hogy az európai gazdaságok makrogazdasági politikáit milyen mértékben lehet összehangolni. Az egységes b e l s ő piac létrehozása, a maastrichti r e f o r m o k , és a közös valuta beveze­ tése után a várakozásokkal e lle n té tb e n , sok t e k i n t e t b e n divergáló j e l e n s é g e k határozták m e g az európai gazdaság fejlődését, s az európai gazdaságokat leginkább sújtó a s z i m m e t r i k u s s o k k a gazdaságok s t r u k t u ­ rális fejlődését érintette. A strukturális fejlődés k ü l ö n b ö z ő s é g e az egymástól e l t é r ő intézmények, szoci­ ális struktúrák és termelési r e n d s z e r e k egymásmellettiségéből származik. A m u n k a k a p c s o l a t o k rendsze­ reiben lévő k ü l ö n b s é g e k miatt u g y a n a z o n változásokra m á s o k a válaszok, a regionális specializálódás mintáinak e r ő s ö d é s e szintén a n e m z e t i s z i n t e n meglévő gazdasági diverzifikáció e l l e n é r e a t e c h n o l ó g i a és t e r m é k m i n ő s é g t e k i n t e t é b e n aszimmetriát o k o z .

43 A tagállamok gazdaságpolitikai m i x e , amely egyrészt a közös m o n e t á r i s politikából, másodrészt a költségvetési politikákból áll, j e l e n l e g e r ő t e l j e s e n restriktív jellegű. A restriktív j e l l e g n e k a gazdaság c i k l i k u s fejlődésének szempontjait is figyelembevevő enyhítése, a foglalkoztatáspolitikának a gazdaság­ p o l i t i k a i m i x b e t ö r t é n ő e r ő t e l j e s e b b bevonása, és a költségvetési politikák egymással való összehangolá­ sa nagymértékben hozzájárulhatna a gazdaságpolitikai m i x hatékonyságának javításához.

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM Begg, Iáin, 2002: EMU and Etnployment. Social Models in the EMU: Convergence?Co TheRole ofEconomic and Social Actors. W O R K 1 N G PAPER 42/02. ESRC " O n e E u r o p e o r Several?" P r o g r a m m e W o r k i n g Papers.

Existence?

Bescháftigung in Európa 2002. J ü n s t e T e n d e n z e n u n d A u s b l i c k i n d i e Z u k u n f t . Bescháftigung u n d E u r o p á i s c h e r S o z i a l f o n d s . E u r o p á i s c h e K o m i s s i o n . Genealdirektion B e s c h á f t i g u n g u n d Soziales. Referat A. 1 Bescháftigungsanalyse. Calmfors, Lars, 2001: Macroeconomicpolicy coordination Swedish E c o n o m i c Policy Review8 (2001) 3-14.

in the EU. tlow far should

C o l l i g n o n , Stefan, 1998: Does the Central Bank set the Natural Paris A M I J E , www.amuel.lf.net.

Rate

itgo?

ofUnonployment?

Logeay, Camille - Tober, Silke, 2003: Time-varying Nairu and real interest rates in the Euró B e r l i n , J u n e 2 0 0 3 . G e r m á n Institute for E c o n o m i c Research. (DIW) D i s c u s s i o n Papers. Richter, Wolfram F. 2002: Socialsecurity and taxation of labour subject to andfreedoni of movement. Swedish E c o n o m i c Policy Review 9, p p . 47-74.

Area.

subsidiarity

S c h á f e r , Á r m i n , 2002: Vier Perspektiven zurEntstebung und Entwicklung der Beschaftigungspolitik" 02/9. Max-Planck-Institut für Gesellschaftsforschung. D i s c u s s i o n Papers.

'Europáiscben

Teague, Paul, 1999: Reshaping Employment Regitnes in Europe: Policy Shifts Alongside Boundary Change. J o u r n a l of European Public Policy 19, p p . 3 3 - 6 2 . Tidow, Stefan, 1988: Europáische Beschciftigungspolitik. Die Entstebung eines netten Politikfeldes: Ursachen, Ilintergründe und Verlauf einespolitischen Prozesses. F E G Arbeitspapier Nr. 18. M a r b u r g . F o r s c h u n g s g r u p p e Europáische G e m e i n s c h a f t e n .

44

45

G. Márkus György* GLOBALIZACIÓ, KULTÚRHARCOK, TERRORIZMUS „A globalizáció)perverzformát öltött. Lerombolta a kapitalizmus és a demokrácia közötti szinergiát... És persze nem csak a kapitalizmust globalizáltuk, hanem számos olyan kóros tendenciát is, amely a piac anarchikus jellegével függ össze.... Ennek nincs is jobb illuszt­ rációja, mint a terrorizmus. ...A terroristák egy olyan globális rendszer kifejezői, amely­ ben semmilyen globális kontroll nem létezik... A terroristák állatokon élősködő paraziták Ha tönkretették az egyik gazdatestet, akkora másikra telepszenek. ..Képesek vagyunk arra, hogy legyőzzünk minden hadsereget, de a terroristáknak nincsen hadseregük, a harc ezért aszUnmetrikus. Öngyilkos merénylők és gerillaharcosok, akik szabadon mozognak szerte a világon... Bármennyire is hatalmas az amerikai hadsereg, erre nincsen válasza." (B. B. BARBER, 2004. p.8.)

A h u s z a d i k század u t o l s ó évtizedében m i n d nemzetközi, m i n d regionális s z i n t e n , m i n d az egyes n e m z e t á l l a m o k o n belül egyre inkább m e g h a t á r o z ó törésvonalként j e l e n t k e z i k az univerzális igénnyel fellépő gazdasági, h a t a l m i és kulturális globalizáció, v a l a m i n t a partikuláris etnikai-vallási-nyelvi-helyi identitások, a kulturális „gyökerek" v é d e l m é n e k a k o n f l i k t u s a . /.V. Rokkan-D. Urwin, (1982) p. 145. S. M. Lipset-S. Rokkan. (1967)J ...A p o l i t i k a c e n t r u m á b a tehát a kulturális és területi törésvonalak kerülnek, ám e h h e z a nyugati társadalmak pártrendszerei, i l l . hagyományos pártjai csak késve és e l l e n t m o n d á s o s a n alkalmazkodnak. 1989 óta a társadalomtudományi diskurzusban újra előtérbe került az univerzalizmus-partikulariz­ mus ellentétpár kérdésköre. Harmonizációs e l m é l e t e k és konfliktusteóriák v i t a t k o z n a k egymással. 1

Az, a m i 2 0 0 1 . s z e p t e m b e r 11-én történt, j e l e n t ő s é g é b e n az 1989-91-es változásokhoz hasonlítható. Amíg másfél évtizeddel ezelőtt az vált világossá, hogy a világkapitalizmusnak nincs alternatívája, addig a szeptember 11-ei merénylet azt mutatta számunkra, hogy a inlágkapitalizmussal, a globalizációs ten­ denciákkalszembeni ellenállás fő) vonala nem annyira társadalmi-gazdasági megalapozottságú, hanem identitások, kulturális azonosságok védelmében mozgósít, ami végső) soron irracionális, szélsőséges cse­ lekvésekben fejeződik ki. 1989-et s e m a p o l i t i k u s o k , s e m a t u d ó s o k n e m látták e l ő r e , a t e r r o r i z m u s b a torkolló nyugat-ellenes kulturális háború megnyilvánulásai v i s z o n t már k o r á b b a n é s z r e v e h e t ő e k voltak. A kultúrharc eszkalálódását, t e r r o r i z m u s b a való átcsapását t ö b b politológus, illetve s z o c i o l ó g u s jelezte előre. A k i l e n c v e n e s évek k ö z e p é n írta m e g 13. B . B a r b e r „McWorld (McVilág) és Szent H á b o r ú " című intel­ lektuális bestsellerré vált könyvét, amely a globalizáció, az amerikanizált tömegfogyasztás és tömegkultú­ ra e l l e n t e n d e n c i á j a k é n t a fundamentalista és n a c i o n a l i s t a ideológiák, m o z g a l m a k e r ő s ö d é s é t konstatálta. A Szent Háború, vagyis a d z s i h a d címszó alatt n e m csupán az iszlám s z é l s ő s é g e s e k e t értette, h a n e m o l y a n szélsőjobboldali, illetve j o b b o l d a l i p o p u l i s t a p o l i t i k u s o k fellépését és mozgósítását, m i n t Z s i r i n o v s z k i j , Le F e n vagy C s u r k a István. [B. B. Barber (1996)]

Főiskolai '

tanár,

kandidátus,

Altalános

Vállalkozási

Főiskola.

Az egyedi kulturális sajátosságok és az univerzális modernitás összebékítésének koncepciója olvasható) ki S. Rokkan torzóban Norvégia közös piaci tagságának politikai napirendre kerülése fel „homogenizáló) szabványosítás" és 'kulturális disztinktivitás"

kettős képviseletének, maradt munkásságának egészéből. nyomán utolsó) munkáiban vetette törésvonalának jelentkezését.

46 1996-ban jelent m e g S. Hungtinton „A civilizációk összecsapása" című folyóirat-cikke, majd a z o n o s című könyve ( H u n t i n g t o n 1998), amelyeket m i n d a m a i n a p i g tartó heves vita kísér. () azt fejtette k i , hogy a h i d e g h á b o r ú s szembenállás korszakát a nagy vallásokon alapuló kultúrkörök közötti k o n f l i k t u s o k fogják j e l l e m e z n i . Elveti a globalizációhoz, az u n i v e r z a l i s t a , a nyugati mintát követő m o d e r n i z á c i ó h o z való felzárkózás, alkalmazkodás stratégiáját. „The West against the Rest" ( A N y u g a t m i n d e n k i mással szemben") - így 1996-ban határozta m e g az a m e r i k a i politológus az e l ő t t ü n k álló időszak forgatókönyv­ ét. A Nyugat, a nyugati civilizáció hanyatlásával, m i n t feltartóztathatatlan folyamattal s z e m b e n a konfuciá­ nus, a japán, a h i n d u , az iszlám és más nem-nyugati eredetű kulturális-vallási tradíciókban g y ö k e r e z ő m o d e r n i z á l ó d á s n a k ad esélyt. Eleve s i k e r t e l e n n e k , sőt kórosnak tartja a kultúrkörükből - úgymond „kiszakított" országok nyugatosításának, a n e m z e t i ill. vallási tradíciókkal s z e m b e f o r d u l ó „kemalista" (tö­ rök példájú, önkényes-elitista) stratégiáját. A kiszakított országok - T ö r ö k o r s z á g , Mexikó, O r o s z o r ­ szág - vezetői arra tettek kísérletet, hogy b e é p í t s é k a Nyugatot társadalmaikba, és h o g y társadalmaikat b e é p í t s é k a N y u g a t b a . E z e n országok tapasztalataiból világosan kiderül a z o n b a n kultúráik ereje, rugal­ massága s az a képességük, hogy a nyugati i m p o r t n a k ellenálljanak, azt visszaszorítsák... H a a n e m ­ nyugati társadalmak m o d e r n i z á c i ó r a törekednek, a k k o r ezt a m a g u k módján kell t e n n i ü k és n e m nyugati m ó d o n , h a n e m a japán példát követve, hagyományaikat, intézményeiket b e é p í t v e és felhasználva A vezető p o l i t i k u s o k végzetesen tévednek, ha azt hiszik, k é p e s e k társadalmaik kultúrájának alapvető át­ formálására. U g y a n a k k o r a nyugati vírus, ha egyszer már m e g t e l e p e d e t t egy másik társadalomban, nehe­ z e n távolítható e l . A vírus megtelepül, de n e m halálos, a páciens é l e t b e n m a r a d , de s o h a n e m lesz egészséges. A p o l i t i k a i vezetők k é p e s e k u g y a n alakítani a t ö r t é n e l m e t , de a t ö r t é n e l e m elől n e m m e n e ­ külhetnek e l . Kiszakított országokat, n e m p e d i g nyugati társadalmakat produkálnak. Országukat egy o l y a n kulturális skizofréniával fertőzik m e g , amely annak tartós és m e g h a t á r o z ó sajátossága m a r a d . " [Huntington (1996) p. 154.]. H u n t i n g t o n az u n i v e r z a l i z m u s t az i m p e r i a l i z m u s s a l azonosítja. A francia Alain Touraine felfogása adekvát válaszként é r t e l m e z h e t ő S. H u n t i n g t o n kultúrharc-tézisé­ re. E l i s m e r i u g y a n az identitások szubjektivitásától elszakadó, a k ü l ö n b s é g e k e t „kiradírozó", gyarmatosí­ tásra hajlamos p i a c k ö z p o n t ú u n i v e r z a l i z m u s b a n rejlő veszélyeket, de rámutat a m o d e r n i z á c i ó és a globalizáció („Rendszer") és az identitások, a n e m z e t i , lokális kultúrák („Szubjektum") közötti közvetítés esélyére. „Ma a világ lakosságának t ú l n y o m ó t ö b b s é g e elfogadja a modernitást. Csupán néhány ideoló­ gus és z s a r n o k az, aki a közösség hagyományhoz kötött fogalma, a társadalomszerveződés tradicionális formái, vagy a vallásos hit n e v é b e n lép fel e l l e n e . A termelés, a fogyasztás és a k o m m u n i k á c i ó új formái m a j d n e m m i n d e n társadalomba behatoltak. A p u r i z m u s , az autenticitás szólamai egyre m e s t e r s é g e s e b b é válnak... S bár egyes vezetők elítélik, hogy a piacgazdaság b e h a t o l országukba, az e m b e r e k ezt ö r ö m m e l fogadják... Azt állítani, hogy egy n e m z e t n e k választania kell egy u n i v e r z a l i s t a és destruktív m o d e r n i t á s valamint egy abszolút kulturális különbség m e g ő r z é s e között, túlzottan d u r v a hazugság, a m i csak úgy é r t e l m e z h e t ő , m i n t annak eszköze, hogy elrejtsék a nyers é r d e k e t és az u r a l o m r a törés stratégiáját." [Touraine (1995), pp. 201-202.] Azt, a m i bekövetkezett, azt leginkább M. Castells jelölte m e g „Az Információs K o r s z a k " című - e l s ő kiadásban, 1988-ban megjelent - h á r o m k ö t e t e s monográfiájában. E b b e n a m e g h a t á r o z ó j e l e n t ő s é g ű , empíriát és t á r s a d a l o m e l m é l e t e t szintetizáló m ű v é b e n azt fejtette k i , hogy a X X I . század fő e l l e n t m o n d á ­ sává # „hálózat" (net) és „ömmagunk" (self) közötti konfliktus válik, a globalizált p i a c o k e m b e r t e l e n logi­ kájával s z e m b e n az e m b e r e k m i n d e n n a p i életszükségletei, az e m b e r i k ö z ö s s é g e k identitásai állnak. A „mi" és az „ők" s z e m b e n á l l á s a lesz m e g h a tá r ozó: k i k vagyunk, és k i k n e k e l l e n é b e n v a g y u n k azok, akik v a g y u n k . . . E n n e k j e g y é b e n lázadások törnek ki, a m i n d e n n a p o k a t é r t e l m e t l e n erőszak uralja e l , terjed a nemzetközi b ű n ö z é s . A p o l i t i k a p e d i g kulturális politizálássá válik ( m i n d az egyes o r s z á g o k o n belül, m i n d a n e m z e t e k között), amely szimbólumokkal operál. A kulturális politizálás egyik legfontosabb tényezője a vallási f u n d a m e n t a l i z m u s , a m e l y „nem veti el a technológiát, de azt Isten Törvényének szolgálatába állítja". A m i t e d d i g a globális és helyi t e r r o r i z m u s megnyilvánulásaiból tapasztaltunk - írja még 1998-ban - , az csak szerény kezdet volt. Egy új típusú háború, egy új típusú hadviselés alakul k i és terjed e l . A legújabb t e c h n o l ó g i a a m a g a infrastruktúráival, hálózataival k ü l ö n ö s e n s e b e z h e t ő v é teszi a fejlett államokat, s a terroristák e l é g i n t e l l i g e n s e k a h h o z , hogy megtalálják a nyugati civilizáció s e b e z h e t ő pontjait. Ezt a fajta új hadviselést az ideológiájukban eltökélt, de k a t o n a i l a g gyenge államok és szervezetek alkalmazzák. Castells arra a p a r a d o x o n r a is rámu­ tat, hogy az U S A u g y a n egyedüli s z u p e r h a t a l o m m á vált, de b e l s ő p r o b l é m á i , megosztottsága, illetve a p o l i t i k a i támogatottság hiánya miatt n e m g y a k o r o l j a ezt a hatalmát. H i s z e n n i n c s e n a hidegháborúval egyenértékű fenyegetés a láthatáron... [Castells III. p p . 370-373] kt

2

Fejtegetése

akár

a magyar politika

tradicionalista

irányzata

ideologikus

igazolásának

is

tűnhet.

47 Nos, 2 0 0 1 - b e n , a s z e p t e m b e r 11-ei merénylettel, tragikus a l k a l o m a d ó d o t t arra, hogy az a m e r i k a i s z u p e r h a t a l m i ambíciókat realizálni kívánó p o l i t i k u s o k rámutassanak egy o l y a n fenyegetettségre, ame­ lyet a korábbi h id e g h á b o r ú s fenyegetettséggel e g y e n é r t é k ű n e k tekintettek. Megindították a m a g u k n e m a n n y i r a új jellegű hadviselését az új típusú ellenséggel s z e m b e n . A globális m é r e t e k b e n é l e z ő d ő , és t e r r o r i z m u s b a torkolló kulturális ( s z i m b o l i k u s ) politizálás az Hgyesült Államok p o l i t i k a i erői között is kultúrharcot élesztett fel. A z a m e r i k a i politikában történetileg két hagyomány él egymás mellett, illetve egymással s z e m b e n . Az amerikai fehrilágosodás, az e m b e r i jogok, az i n d i v i d u a l i z m u s , a s z e k u l a r i z m u s értékeit k ö z é p p o n t b a állító lincolni világkép hagyománya a X X . század második felében o l y a n p o l i t i k u s o k k a l folytatódik, m i n t Kissinger, Fulbright, Clinton. A másik hagyomány A m e r i k a legrégebbi tradíciójának számít és a kiválasztott nép tudatára épül. „Az a m e r i k a i n e m z e t n e k n in c s ideológiája, ő maga az." [/. Detlef (200:]) p- 10.]. A z ellenségképeket előhívó küldetéstudat és a h a t a l m i aspirációk összefonódnak. Hz az e l l e n s é g k é p már sok alakot öltött, az indiá­ noktól a s p a n y o l o k o n , a n é m e t e k e n , a j a p á n o k o n , a k o m m u n i s t á k o n át eljutott S z a d d a m H u s s z e i n h e z és a terror elleni háborúhoz. Az ifjabb B u s h körül egy sajátos j o b b o l d a l i koalíció alakult k i , a m e l y h e z egy p r a g m a t i k u s p o l i t i k a i csapaton kívül egy keleti-parti ex-baloldali neokonzervatív értelmiségi elit, v a l a m i n t a „Déli Baptisták" tartoznak. A z utóbbiakból már korábban kinőtt a Republikánus Párt s z é l s ő j o b b o l d a l a k é n t aMorális Több­ ség c s o p o r t o s u l á s . B u s h , aki az alkoholfüggésből való kikerülését egyfajta megváltásként élte m e g , maga is elkötelezettje e n n e k szektaszerű, de befolyásos irányzatnak, a m e l y az Ó t e s t a m e n t u m szószerinti értel­ m e z é s é b ő l t e r e m t i m e g azt a 'morális világosságot", a m e l y n e k központi e l e m e az a m e r i k a i kivételesség és küldetéstudat. Hz a csapat már 1992-ben k i d o l g o z t a az H g y Uj A m e r i k a i Hvszázad Projektje" című p r o g r a m a d ó d o k u m e n t u m o t , a m e l y belpolitikáikig kultúrharcot hirdetett a " J ó " értékeit relativizáló balliberálisok, a d e k a d e n s e k és a 68-asok e l l e n , a külpolitika moralizálását p e d i g a militarizáláshoz kap­ csolta. Voltaképpen az iszlám f u n d a m e n t a l i z m u s m a n i c h e i z m u s á h o z hasonlítható offenzíva került meg­ hirdetésre. M. Mami a m e r i k a i történész „A tehetetlen s z u p e r h a t a l o m " c. munkájában arról ír, hogy az ezredfor­ dulóra egyfajta a s z i m m e t r i k u s és aránytalan h a t a l o m alakult k i : az U S A katonáikig óriás, gazdaságilag élenjáró, p o l i t i k a i l a g skizofrén, ideológiailag p e d i g fantaszta. Az A l - K a i d a terrortámadása e n n e k a p a r a d o x o n n a k a feloldására adott alkalmat. „ S z e p t e m b e r 11-e m i n d e n t megváltoztatott. A nap borzasztó eseményei sokkot váltottak k i . a s o k k d ü h h é alakult át, a düh pedig bosszúért kiáltott... A z új imperialisták megragadták a kínálkozó lehetőséget". [Mami, (200:)) p- #•/•/ A látszólagos magabiztosság és fölényesség mögött, félelem rejtőzik. A „1 l a t a l o m és küldetés" c. könyvben olvashatjuk: „Félelem a káosztól, a világ áttekinthetetlenségétől és pluralitásától, sőt magától az ö r d ö g t ő l és a g o n o s z erőitől. Hzen a látszólag hűvös h a t a l m i p o l i t i k u s o k lelke mélyén ott ül a félelem az a m e r i k a i állam végétől". [Junker (200:)) p.íFí.]. B.B. Barber ezt a g o n d o l a t o t viszi tovább a féleleni ku/tú rájárni írva: a birodalom félelme a félelem birodalmát hozza létre, amiből aligha lesz szabadság vagy biztonság. A z a m e r i k a i p o l i t i k a történelmi j e l e n t ő s é g ű válaszút előtt áll. A 2004-es elnökválasztások k i m e n e t e l e e l d ö n t h e t i m i l y e n alternatívát vá­ laszt az a m e r i k a i p o l i t i k a i osztály, a n e o i m p e r i a l i z m u s , az elszigetelődés, vagy p e d i g az Hurópával való együttműködés a d e m o k r á c i a és a felelősség politikáját. [Barber (2003. p- 89.] u

Az amerikai politikai előterébe került kultúrharcot B. Barber egy eltorzított „függetlenségi nyilatkozat" és az interdependencia elve közötti szembenállásként jellemzi, (ibid.) Magyarország az 1988/89 óta kiala­ kult s z i m b o l i k u s politizálással a maga módján m e g e l ő z t e a világszerte kialakuló kultúrharcos törésvonal­ mintát. Nálunk a nemzeti-keresztény identitástudat küldetéses védeh>iével a globális interdependencicihoz és a nyugat-euró)pai társadalommodellhez való) alkalmazkodás törekvése áll szemben, a m e l y maga alá r e n d e l i és instrumentalizálja a húsba vágó gazdasági-szociális k o n f l i k t u s o k a t . Akárcsak az USA b e l p o l i t i ­ kájában, nálunk is egy a ráció és a felvilágosodás hagyományának j e g y é b e n politizáló v a l a m i n t egy az é r z e l m e k r e és s z i m b ó l u m o k r a , irracionális karizmára alapozó p o l i t i k a i t á b o r áll s z e m b e n , a h a t a l m i ­ u r a l m i v i s z o n y o k radikálisan k ü l ö n b ö z ő felfogását képviselve.

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM Barber, B. B. 1996. Coca-Cola

und Heiliger

Krieg. W i e n .

Barber, B. B. 2003. Impérium

der Angst. Die USA und die Neuordnung

Barber, B. B. 2004. Hnd of Democracy?Neue Castells, M . 1999. The Information

Gesellscaft/Frankfurter

Age. Fconomy,

Hejle.

Society and Culture.

Hungtington, S. P. 1996. The Clash of Civilizations. Junker, D . 2 0 0 3 . Power andMission.

der Welt. M ü n c h e n . 1-2.

Volumes I. II. III. O x f o r d .

New York

Freiburg

Lipset, S. M . 1969. Revolution and Counter-Revolútion. in Social Structures. L o n d o n .

Change

andPersistence

Lipset, S. M . - R o k k a n , S. 1967. Cleavage Structures, Party Systems a n d V o t e r A l i g n m e n t s : A n I n t r o d u c t i o n , Party Systems and Voter Alignments: Crossnational Perspectives. N e w York. M a n n , M . 2 0 0 3 . Die ohnmaechtige

Supermacht.

R o k k a n , S . - U r w i n , D . 1982. ThePolitics Touraine, A. 1992. Critique

Frankfurt/New

oflerritorialIdentity.

de la modernité.

Paris.

York. London.

49

Vigh László* MEGOLDÁSKERESÉS, VITÁK, PEREK ÉS EREDMÉNYTELENSÉG A STABILITÁSI ÉS NÖVEKEDÉSI PAKTUM ÜGYÉBEN

A Stabilitási és Növekedési Paktum története és jogi háttere A Stabilitási P a k t u m megalkotására 1996 végén Németország tett javaslatot. Az Hurópai Tanács D u b l i n b a n tartott értekezlete előtt T h e o W e i g e l n é m e t pénzügyminiszter és stábja m i n d e n k é p p s z ü k s é g e s n e k tar­ totta egy o l y a n egyezmény megkötését, amely biztosítja a l e e n d ő európai valuta stabilitását. A P a k t u m b a n e l s ő d l e g e s e n a M a a s t r i c h t b a n meghatározott konvergencia-kritériumok közül a n n a k további betartását irányozta e l ő , amely az 1990-es évek végén é r z é k e l h e t ő n n e h é z s é g e t o k o z o t t az H M U - b a igyekvő tagál­ l a m o k t ö b b s é g é n e k . A z államháztartási deficit korlátjának fenntartása a m o n e t á r i s u n i ó megvalósulása után egyrészt azt a gazdasági mutatót célozza, amely alapvetően a tagállami k o r m á n y o k t o l függ, így p o l i t i k a i céljaik között prioritást kell és t u d élvezni, másrészt e z e n fiskális e l e m e n keresztül egy másik konvergencia-kritérium - az államadósság - is kordában tartható. A fő motiváló e l e m t u l a j d o n k é p p e n ez, h i s z e n az európai valuta stabilitásának kulcskérdése a mögötte álló gazdaságok eladósodottsága, illetve ennek csökkenése (az a k k o r i n é m e t félelmekben n ö v e k e d é s e ) . Hzzel megoldhatóvá vált az infláció megfelelő s z i n t e n belül tartása, a m i alátámasztja az új európai valuta hitelességét. A Stabilitási P a k t u m u g y a n a k k o r arra is l e h e t ő s é g e t adott, hogy még egy „figyelmeztetésben részesít­ se" az HU a z o n tagállamait, amelyek - bár p o l i t i k a i l a g és integrációs e l k ö t e l e z e t t s é g ü k e t bizonyítandó m i n d e n k é p p e n az K M U alapítói szerettek v o l n a l e n n i , de - gazdaságaik állapota kevéssé predesztinálta őket erre. Az elsősorban dél-euró)pai államoknak szó)ló) üzenet tehát az volt, hogy i n f l a t o r i k u s és nagy deficitre hajlamos költségvetésükkel kevésbé i g y e k e z z e n e k a pénzügyi integrációba, h i s z e n ott folyamatosan ala­ csony költekezési lehetőséggel kell számolniuk. Hnnél a kérdésnél n e m feledkezhetünk m e g arról sem, hogy annak idején az Hurópai Unióról szóló Szerződés aláírásakor a német-francia megállapodás csak elméletileg képzelte el az a k k o r i 12 tagállamra kiterjedő HMU-t. S o k k a l inkább a n é m e t gazdaság számára legnagyobb g o n d o t o k o z ó francia valuta végleges és visszavonhatatlan stabilitásának megvalósításaként e két gazdaság összeolvadását célozták - kiegészítve a B e n e l u x államokkal. ( T u l a j d o n k é p p e n az eredeti, 195()-es években az integrációt elindítókra lett méretezve a Gazdasági és Pénzügyi Unió.) A Stabilitási P a k t u m elfogadás előtt a z o n b a n francia részről j e l e n t ő s egyet n e m értés fejeződött k i . A z Hurópai Tanács ülésén D u b l i n b a n a személyeskedést sem mellőző „csaták" nyomán született m e g a k o m p ­ r o m i s s z u m , amely azért a n é m e t álláspont győzelmét jelentette. Franciaország, illetve személyesen C h i r a c e l n ö k azt érte e l , hogy a büntetési tételek n e m a u t o m a t i k u s a k , az eljárásba az H C O F I N - t is be kell v o n n i - s ez a m é r l e g e l é s l e h e t ő s é g é t jelenti. Már a d u b l i n i k o m p r o m i s s z u m m e g s z ü l e t é s e k o r is s o k a k b a n felmerültek „félelmek" az intézkedési r e n d s z e r r e l k a p c s o l a t b a n . H i s z e n k ü l ö n ö s szcenáriók is e l k é p z e l h e t ő k . M i van a k k o r , ha egy népszerűt-

Főiskolai

adjunktus,

mb. tanszékvezető,

Általános

Vállalkozási

Főiskola.

50 l e n kormány a választási évet m e g e l ő z ő e n a következő kormány „nyakába varr" egy túlzott deficitet? (Ahogy Portugáliában ez m e g is történt.) H o g y a n lehet f e l o l d a n i azt a dilemmát, a m i a kifizetett b ü n t e t é s az adott év k ö l t s é g v e t é s é n e k máris kezdő hiánya között feszül? M i n d e m e l l e t t t ö b b szakértő is jelezte: előfordulnak o l y a n gazdasági szituációk, a h o l a G D P c s ö k k e n é ­ s é b e n n e m é r z é k e l h e t ő - a gazdaságpolitikától független - negatív változások is lejátszódhatnak. Ilyen­ k o r a nagy költségvetési hiányt e l s z e n v e d n i kénytelen ország bajainak orvoslása helyett a kifizetett leté­ tek tovább t e r h e l i k az amúgy is válságba jutott államot. Másrészt az elfogadott P a k t u m helyességét megkérdőjelezi, h o g y a tényleges b ü n t e t é s s é válás túlságo­ san hosszúnak ítélhető a h h o z , hogy közvetlen kiigazításra kényszerítsen egy kormányt. (Tulajdonkép­ p e n ez következett be 2003-ban.) N e m s o k k a l a Paktum-viták lezárása után, Franciaország m é g egyszer m e g p r ó b á l t a puhítani az egyessé­ get. Párizsban e m l é k e z t e t t e k arra, hogy az Európai Unióról szóló S z e r z ő d é s e r e d e t i t e r v e z e t é b e n szere­ peltek a foglalkoztatásra vonatkozó konvergenciák is. Már a S z e r z ő d é s m ó d o s í t á s á n a k e l ő e s t é j é n azzal fenyegetőzött a francia kormány, hogy n e m írja alá a Stabilitási P a k t u m m a l kiegészített új szöveget, m i v e l annak e kritériumai túl szigorúak. A b a l o l d a l i kabinet az E U „emberi oldalának" - a m u n k a h e l y t e r e m t é s ­ nek és a n ö v e k e d é s s e r k e n t é s é n e k - e l ő t é r b e állítását szorgalmazta. Tulajdonképpen az u t o l s ó p i l l a n a t b a n találták m e g erre a p r o b l é m á r a a m e g o l d á s t az E C O F I N - b e n , akik a „dublini p a k t u m o t " érintetlenül hagyva készítettek egy „növekedési és foglalkoztatási" határozatot, amely félig kielégítette a franciák a z o n igényét, hogy a munkanélküliség e l l e n i küzdelem a költségvetési f e g y e l e m m e l a z o n o s rangot k a p j o n . 1

A túlzott deficiteljárás és a szankciók rendszere A z Európai Unióról szóló Szerződés A m s t e r d a m i változatában m e g j e l e n ő „Paktum szöveg" az Európai Közösség Bizottságát arra hatalmazza fel, hogy a z o k n a k a tagállamoknak az e s e t é b e n , a h o l a költségvetés hiánya veszélyesen megközelíti, vagy átlépi a G D P arányos 3 százalékot deficiteljárást k e z d e m é n y e z z e n . (Excessive deficit p r o c e d u r e . ) lílső lépésként az Hurópai Bizottság jelentést készít. E b b e n megvizsgálja, h o g y az érintett tagállam a referenciaértékhez viszonyítva m i l y e n költségvetési pozícióval zárta az e l ő z ő évet. A j e l e n t é s b e n figye­ l e m b e k e l l v e n n i azt, hogy az adott állam költségvetési hiánya meghaladja-e a kormányzat által beruházá­ s o k r a fordított kiadásokat, illetve azt is, hogy m i l y e n az adott ország középtávú gazdasági és költségvetési helyzete. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak véleményt kell mondania a jelentéstervezetről. H a a Bizottsági vélemény szerint fennáll a túlzott deficit, vagy az e l ő z ő évben bekövetkezett, az E C O F I N - h e z kell f o r d u l ­ nia. Az E C O O F I N - n e k minősített többséggel, a tagállam v é l e m é n y é n e k maghallgatása után d ö n t é s t k e l l h o z n i a arról, hogy fennáll-e a túlzott deficit. H a ilyen é r t e l m ű d ö n t é s születik a Tanács ajánlással fordul az érintett tagállamhoz, m e l y b e n határ­ időt szab a hiány m e g s z ü n t e t é s é r e . H a ezt n e m hajtja végre a „vétkes", a b b a n az esetben az E C O F I N nyilvánosságra h o z z a ajánlásait. A Tanács, ha az érintett tagállam folytatólagosan elmulasztja az ajánlások végrehajtását, felkérést intéz­ het a tagállamhoz, h o g y megszabott határidőn belül készítsen m e n e t r e n d e t a h i á n y c s ö k k e n t é s r e . A b b a n a - s z é ls ő s é g e s - esetben, ha a tagállam n e m tesz eleget e n n e k a d ö n t é s n e k , az E C O F I N határozatot h o z h a t arról, hogy: (a) az érintett tagállam kötvények és értékpapírok kibocsátása előtt a Tanács által kért speciális információkat adja m e g (tulajdonképpen engedélyt kell kérni); (b) felkérheti az Európai Beruházási B a n k o t , vizsgálja m e g az adott tagállammal s z e m b e n alkalmazott hitelpolitikáját;

Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy egy HU tagállamaiban a költségvetés körülbelül a GDP 50%-át osztja újra, márpedig - csak a legkedvezőbb esettel számolva - a 0,2%-os GDP arányos büntetés a költségvetési hiány azonnali 0,4 százalékpontos mértékét jelenti. A megszorító) intézkedéseknek tehát ezt is ki kell gazdálkodnia.

51 (c) a m e n n y i b e n jogosult, megfoszthatja a Kohéziós Alapból való támogatás-lehívás l e h e t ő s é g é t ő l ; 2

(d) a G D P (),2-(),5 százalékáig terjedő k a m a t m e n t e s letét befizetésre szólíthatja fel a tagállamot, az HCB-nél. (Ez utóbbit teljes e g é s z é b e n el is vonhatják.) A T a n á c s a k k o r helyezi hatályon kívül döntéseit, vagy azok egy részét, ha m e g í t é l é s e szerint az adott tagállam korrigálta túlzott mértékű hiányát és a referenciaértéken belül tartja azt.

A 2000-es évek ötletei és javaslatai a Stabilitási és Növekedési Paktumban foglaltak enyhítésére T ö b b ötlet született arra, h o g y a n lehetne átalakítani a szigorú k ö v e t e l m é n y e k e t . A z egyik szerint a kormányzati kiadásokat m e g k e l l e n e „tisztítani" a kutatás-fejlesztésre és a h o n v é d e l e m r e fordított össze­ gektől. Ez a m e g o l d á s a z o n b a n csak azt j e l e n t e n é , hogy az aktuális tényekhez és állapothoz p r ó b á l n á n a k magyarázatokat fűzni, és a tagállamok v a l a m i l y e n kínos kiutat k e r e s n é n e k erkölcsi d i l e m m á i k b ó l . A m e g ­ oldással k a p c s o l a t b a n felmerülő kérdések ( m i számít K+F-kiadásnak? néhány tagállamnak minimálisak a honvédelmi kiadásai) alkalmat adnának arra, hogy m é g inkább növekedjen a bizalmatlanság a kormá­ n y o k k a l s z e m b e n . Óriási m é r t é k b e n n ö v e k e d n e a számítási „trükkök" l e h e t ő s é g e . Ráadásul az eljárás s o k k a l b o n y o l u l t a b b l e n n e , m i n t a jelenlegi - v i s z o n y l a g egyszerű - p o n t o s szabályok. Tény u g y a n a k k o r , hogy n a g y o n egyszerűen m e g o l d a n á a felmerült vitákat és az E U k o m p r o m i s s z u m keresésre fordított erőforrásait más területekre lehetne átcsoportosítani. Az 1. sz. ábrán látható m ó d o n a z o n öt tagállam e s e t é b e n , a m e l y e k közel álltak, vagy átlépték a 3%-os GDP-arányos kü s z ö b é r té k e t a csak a K-f-F-fel korrigált költségvetési e g y e n l e g teljes e g é s z é b e n megszün­ tetné a problémát.

K3%-ot meghaladó 5%-ot meghaladó)

hiány esetén a GDP 0,2%-át, 4%-ot meghaladó) hiány esetén a GDP (),3%-át hiány esetén a GDP 0,4%-át, 6%-ot meghaladó) hiány esetén a GDP 0,5%-át.

}

1. ábra A kutatás-fejlesztéssel korrigált költségvetési hiány alakulása az „öt határeset" tagállamban

3,00-

2,00-1 1,000,00-1,00-

1995

1998

1999

2000

-2,00-3,00 £

-4,00

Vizsgált időszak

Forrás: Eurostat Yearbook 2003.

Felmerült annak a lehetősége is, hogy a deficitre vonatkozó küszöbértéket 3-ról 5 százalékra növel­ jék. Esetleg valamilyen a gazdasági ciklusokkal együtt változó flexibilis határértéket kellene kialakítani. Ebben az esetben m i n d e n k é p p e n szükségessé válna valamilyen matematikai modellt kidolgozni, amely figyelembe v e n n é a gazdasági növekedés (visszaesés) mértékét. Ezzel viszont végleg m e g s z ű n n e a Pak­ tum azon pozitív tulajdonsága, hogy világos, könnyen é r t h e t ő és elsődlegesen a stabilitást tartja szem előtt. Egy ilyen átalakítás ráadásul azt is magával hozná, hogy nagymértékben c s ö k k e n n e az egységes valu­ tába vetett bizalom. Ráadásul tágra nyitná a kaput a Kelet-Európából csatlakozó, új tagállamok előtt az EMU-ba lépés előtt. A magas költségvetési deficitre hajlamos államok (Lengyelország, Magyarország, Cseh Köztársaság) „beengedése" az E u r o z ó n á b a viszont tovább gyengítené az egységes valuta jövőjével kapcsolatos kilátásokat. Mindezek mellett felmerült egy harmadik alternatíva is. Konkrétan az, hogy a Stabilitási Paktum igazi pénzügyi céljait figyelembe véve ne az aktuális költségvetési hiány m é r t é k é r e koncentráljanak a tagál­ lamok, hanem az államadósságnak inflációt e r ő s e n befolyásoló szintjére. Ez az o p c i ó viszont néhány tagállamnak, például Olaszországnak, Belgiumnak, vagy G ö r ö g o r s z á g n a k s e m m i k é p p nem fogadható el. Ezzel szemben a 2003-ban túlzott deficit-eljárással sújtott államok e s e t é b e n „minden p r o b l é m a feloldásá­ nak" lehetne tekinthető (2. sz. ábra). Ebből az ellentmondásos helyzetből a d ó d ó a n is nagyon nehéz olyan kompromisszumot találni, amely kivezetné az E U tagállamait a nemzeti költségvetési hiánnyal kapcsolatos vitákból.

Egy ilyen új szabály b e v e z e t é s e ráadásul felerősítené az eladósodottsági kritériumot, a m i a keleteurópai E M U tagságra v o n a t k o z ó tervek gyors teljesülését k ö n n y í t e n é , így ismét a f e n t i e k h e z h a s o n l ó hatás következne be.

2. ábra Az államadósságra vonatkozó 60%-os referenciaérték közelében, illetve afölött levő EU-tagállamok

1991

1902

1998

1991

1995

1996 Vizsgált időszak

Forrás:

Eurostat

Yearbook 2003.

1997

1996

1999

2000

2001

Eljárás Franciaországgal és Németországgal szemben A Stabilitási és Növekedési P a k t u m m a l kapcsolatos viták é l e s e d é s é h e z az vezetett, h o g y 2 0 0 2 folyamán az E u r o z ó n a két m e g h a t á r o z ó tagállama is k é p t e l e n volt betartani a 3 százalékos G D P arányos hiányra v o n a t k o z ó határértéket. Ráadásul 2 0 0 3 folyamán egyre nyilvánvalóbbá vált, h o g y ezt az adott é v b e n s e m fogják t u d n i teljesíteni. A helyzet s o k m i n d e n n e l magyarázható. A k o r m á n y o k k ö l t e k e z é s é n e k valószínűleg j e l e n t ő s s z e r e p e volt a deficit kialakulásában. M i n d e z t tetézte, h o g y az a d ó b e v é t e l e k e l m a r a d t a k a tervezetthez k é p e s t m i n d k é t államban. Az e h h e z vezető legfőbb o k a c s ö k k e n ő világgazdasági teljesítmény, az általános recesszió, vagyis a vállalatok n y e r e s é g é n e k c s ö k k e n é s e volt. N e m f e l e d k e z h e t ü n k m e g arról s e m , h o g y a 2003-ban egyre növekvő költségvetési g y e n g e s é g e t r é s z b e n m á r az egyre e r ő s ö d ő E u r ó által o k o z o t t , c s ö k k e n ő e x p o r t k é p e s s é g idézte e l ő . Árnyalja a képet, h o g y a gazdaság struktúrájának átalakítására m i n d k é t államban k i s e b b - n a g y o b b lépé­ seket tettek (nyugdíjreform, foglalkozatási szabályok átalakítása), m e l y e k megtakarításai csak középtávon é r e z h e t ő k , aktuálisan a kiadások n ö v e k e d é s é t indukálták. Az E U tagállamai közötti tárgyalások élességét fokozta, h o g y h a s o n l ó g o n d o k k a l küzd az Unió többi tagállama is. A korábbi t e n d e n c i á k (3. sz. ábra) és a 2003-as teljesítmények alapján csak B e l g i u m , S p a n y o l ­ ország és Finnország felel m e g az elvárásoknak, ( w w w . b r u x i n f o . h u 2 0 0 4 . 0 2 . 16.) A z Európai K ö z ö s s é g Bizottsága 2003 áprilisában k e z d e m é n y e z t e a túlzott deficiteljárást F r a n c i a o r ­ szággal s z e m b e n . A Stabilitási és Növekedési P a k t u m b a n m e g h a t á r o z o t t 3%-os G D P arányos hiányt 0,1 százalékponttal haladta m e g a 2002-es francia deficit. A z Európai Unióról s z ó l ó S z e r z ő d é s 104. c i k k (3) b e k e z d é s e alapján készített j e l e n t é s kinyilvánítja, h o g y „a m e g e n g e d e t t s z i n t t ú l l é p é s e n e m a francia k o r m á n y o n kívülálló o k o k miatt következett be". E z e n kívül megállapítja, h o g y a deficit m é r t é k e n i n c s összefüggésben súlyos gazdasági visszaeséssel, tehát n e m alkalmazhatók a p a k t u m e n y h í t ő tételei.

3. ábra Az EU tagállamok költségvetési egyenlege

Forrás.

Hurostat Yearbook

2003.

A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság (Hconomic and Financial Comittee) véleményétfigyelembe véve az Hurópai Bizottság2003május 7-én megállapította, hogy Franciaország esetében fennáll a túlzott deficit. Az HCOFIN a S z e r z ő d é s 104. c i k k (7) b e k e z d é s e alapján, június 3-án ajánlást fogadott el, amelyben felszólította Franciaországot a túlzott mértékű hiány csökkentésére. E b b e n 2004-et j e l ö l t e m e g a hiány felszámolásának határidejeként, v a l a m i n t kötelezte a francia kormányt, h o g y o k t ó b e r 3-áig d o l g o z z a k i a deficit visszaszorítását lehetővé tevő intézkedéseket. E g y b e n felhívták Franciaország figyelmét, az állam­ adósság n ö v e k e d é s é n e k m e g s z ü n t e t é s r e . A határidő letelte után az Európai Bizottság ajánlást készített az E C O F I N számára, m e l y b e n azt kívánta deklarálni, a franciák n e m teljesítették a Gazdasági és Pénzügyminiszterek tanácsának ajánlásait. M i v e l javaslatra a T a n á c s n e m reagált, o k t ó b e r 21-én a Bizottság új ajánlás-tervezetet készített. E szerint az E C O F I N szólítsa fel Franciaországot a Szerződés 104. c i k k (9) b e k e z d é s e alapján új deficitcsökkentő intézkedések m e g t é t e l é r e . A z E C O F I N ü l é s é n a francia pénzügyminiszter - Francis M e r - kijelentette, n e m fogadják el a Bizott­ ság által igényelt 1 százalékpontos strukturális hiánycsökkentést. E z e k után a 2 0 0 3 . n o v e m b e r 25-ei ülésen az E C O F I N - n e k arról kellett v o l n a d ö n t e n i e minősített t ö b b s é g g e l , h o g y eleget tettek-e a franciák a korábbi ajánlásoknak, az Eurotanácsnak p e d i g arról, m i l y e n további költségvetési megszorításokra szó­ lítja fel Franciaországot. Németország e s e t é b e n az Európai Bizottság 2003 januárjában b o c s á t o t t k i ajánlást, arra kérve az E U l e g e r ő s e b b nemzetgazdaságát, h o g y 2 0 0 4 - b e n az előírt s z i n t e n belülre vigye a k ö l t s é g v e t é s é n e k hiányát.

N o v e m b e r 18-én a Bizottság a Szerződés 104. c i k k (8) szakasza alapján a n n a k k i m o n d á s á r a kérte a tagállamokat, h o g y az év folyamán végrehajtott kiadáscsökkentő i n t é z k e d é s e k e l é g t e l e n n e k b i z o n y u l t a k , és így a költségvetés magas hiánya 2 0 0 4 - b e n is f e n n m a r a d . A szintén e k k o r k i a d o t t ajánlásban a Bizottság új deficitcsökkentő i n t é z k e d é s e k m e g t é t e l é r e hívja fel Németország - 2 0 0 5 - i g adva határidőt a hiány leszorítására. P e d r o Solbes, az E K gazdasági b i z t o s a szerint 2 0 0 4 - b e n 0,8 százalékponttal, 2 0 0 5 - b e n további 0,5 százalékponttal k e l l e n e c s ö k k e n t e n i a n é m e t defici­ tet. A kialakult magas deficit kapcsán Németország és Franciaország azzal érvelt, h o g y teljesen megváltoz­ tak a gazdasági kilátások, és ez, az e g y e z m é n y b e n foglaltaknak s o k k a l lazább i n e r p r e t e c i ó j á t k e l l , h o g y jelentse. 2003- november 25-én az ECOFIN, ahelyett, hogy konkrét lépésekre kötelezte volna a két problémás tagállamot, felfüggesztette a túlzott deficit eljárást Németországgal és Franciaországgal szemben. A hatá­ rozatlan i d e i g tartó „kivételezés" indokaként a gazdasági környezet romlását j e l ö l t é k m e g . A d ö n t é s teljes e g é s z é b e n m e g d ö n t i az egységes valutába vetett p o l i t i k a i b i z a l m a t . M i n d e z t tetézi, h o g y a határozat azt is tartalmazza, h a a gazdasági n ö v e k e d é s e l m a r a d a prognosztizált­ tól, az Európai Bizottság által meghatározottnál jóval alacsonyabb m é r t é k ű deficitcsökkentést s e m k e l l végrehajtaniuk a franciáknak és a n é m e t e k n e k . A z E C O F I N - b e n Spanyolország, Finnország, H o l l a n d i a és A u s z t r i a ( H V G 2 0 0 3 . n o v e m b e r 29., 13. o l d a l ) elutasította a javaslatot, a többi tagállam saját gazdasági kilátásaira sandítva egyetértett az olasz e l n ö k s é g által benyújtott tervezettel.^ A z Európai Központi B a n k az e s e m é n y e k után a n n a k a v é l e m é n y é n e k adott hangot, m e l y szerint a d ö n t é s k o m o l y veszélyt jelent. „Az elfogadott megállapodás kockára teszi az intézményi keretek hiteles­ ségét és a b i z a l m a t az Euroövezet tagállamainak pénzügyeit illetően". (http://news.bbc.co.uk/go/pr/fr7-/ hi/business/3235436.stm) A z üggyel k a p c s o l a t b a R o d r i g o Rato, s p a n y o l pénzügyminiszter azt n y i l a t k o z t a : „Európának o l y a n a l a p o k o n k e l l n y u g o d n i a , m e l y b e n a szabályok m i n d e n k i r e ugyanúgy érvényesülnek", (http:// news. bbc. c o . u k/go/pr/fr/-/hi/bus i ness/323 5436. stm) A z E C O F I N által alkotott állásfoglalással szintén n e m ért egyet az Európai Bizottság. P e d r o Solbes, pénzügyi b i z t o s u g y a n kevésbé k e m é n y e n fogalmazott: „A p r o b l é m a az, h o g y p o l i t i k a i d ö n t é s született, a m e l y n e k n i n c s jogi alapja ... teljesen csalódott vagyok". (http://news.bbc.co.Uk/go/pr/fr/-/lii/business/ 3235436.stm) A csalódottság végüljogi útra terelődött, amikor az Európai Bizottság semmissé nyilvánítási eljárást kezdett az Európai Bíróságon az ECOFIN döntését illetően, ( w w w . b r u x i n f o . h u 2 0 0 4 . 0 2 . 16.) A Bizottság álláspontja egyértelmű, a Gazdasági és Pénzügyminiszterek T a n á c s á n a k n i n c s joga egyet­ l e n tagállamot s e m k i v o n n i a szerződés kötelezettségei alól. A bírósági határozat 2004 közepéig - elvileg - megszületik. D e ettől a p r o b l é m a m é g m a g a n e m oldódik m e g . N a g y o n g y o r s a n k e z e l n i k e l l a tagállamok k ö l t s é g v e t é s é n e k magas hiányát, m é g h o z z á egyetlen reális m ó d s z e r r e l - a kiadások lefaragásával, a m i főleg szociális feszültségeket gerjeszt. ( E g y b e n megrendíti a h a t a l m o n levő pártok, koalíciók esélyeit az újraválasztásra. N e feledjük: 2 0 0 4 Németország­ b a n választási év!) A gazdasági n ö v e k e d é s felgyorsításának, így az a d ó b e v é t e l e k n ö v e l é s é n e k az esélye b i z o n y t a l a n , n a g y b a n függ az a m e r i k a i gazdaság teljesítményétől, illetve az teljességgel e l ő r e jelezhetet­ l e n dollár-euró árfolyamtól. E z z e l p á r h u z a m o s a n meg kell szüntetni azokat a félelmeket, melyek az Unió kisebb tagállamaiban keletkeztek. Ő k a „nagyokkal" való kivételezés t é n y é b e n , egy folyamat kezdetét látva, attól tartanak, h o g y az egyre t ö b b tagállamot számláló E U - b a n egyre kevésbé érvényesül majd az e g y e n l ő s é g . Ezt az érzésüket erősíti az Európai Alkotmány tervezetében kialakított szabályok r e n d s z e r e és a 2 0 0 4 februárjában tartott Blair-Chirac-Schröder találkozó is. Nyitott a kérdés, h o g y a z o k az EMU-tagállamok, a m e l y e k az elmúlt évek s o r á n m i n d i g a deficithatár szélén álltak (Portugália, Olaszország) hajlandóak lesznek-e a j ö v ő b e n betartani a költségvetési határérté­ keket? M i lehet a t e e n d ő a b b a n az esetben, ha n e m l e s z n e k hajlandók erre? M i l y e n eszközzel lehet rávenni ő k e t arra, h o g y ne folytassanak i n f l a t o r i k u s fiskális politikát?

•* Meg kell jegyezni, hogy a 2003-as év tavaszán és nyarán megnyilvánult olasz „ villongások", melyek Németország ellen irányultak, arra ösztönözték az elnökséget vivő Olaszországot, hogy a németeknek nagyon kedvező megoldásra ösztönözzék az ECOFIN-t.

^ M i n d e z e k e n felül, az EU-bővítés után az egységes valutát a l e h e t ő l e g g y o r s a b b a n elérni vágyó orszá­ g o k számára nyilvánvaló j e l n e k tűnik: az EMU-szabályait n e m k e l l a n n y i r a szigorúan v e n n i , m i n t koráb­ b a n gondolták. L e h e t ő s é g v a n az e l ő í r á s o k "kreatív" é r t e l m e z é s é r e . A z t is é r e z h e t i k továbbá, h o g y a nagy gazdaságpolitikai d ö n t é s e k e r e d m é n y e i t u l a j d o n k é p p e n csak a j ó l o b b i z á s o n m ú l n a k . A z Európai Unió j o g r e n d s z e r e é s intézkedései n e m j e l e n t e n e k o l y a n k ö t e l e z e t t s é g e k e t , a m i t m i n d e n e s e t b e n s z á m o n k é r n é n e k rajtuk. A hosszú és parttalan csatározások legsúlyosabb k ö v e t k e z m é n y e az, h o g y a t a g á l l a m o k n a k a k i a l a k u l t szabályok súlyos m e g s é r t é s e kapcsán folytatott vitája e l t e r e l i a figyelmet arról, h o g y egyre c s ö k k e n az európai gazdaság v e r s e n y k é p e s s é g e , a „Liszaboni-Göteborgi F o l y a m a t " p e d i g megvalósíthatatlanná vált. A z E U d ö n t é s h o z ó i e z z e l fékezik az integráció előrehaladását is. A fiskális politikák ö s s z e h a n g o l a t l a n s á g a k ö v e t k e z t é b e n egyre távolabbi céllá válik az adószabályok további harmonizálása, e z z e l p á r h u z a m o s a n a tervezettnél b o n y o l u l t a b b á válik a 10 új tagállam felzárkóztatása is.

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM Eurostat Y e a r b o o k 2 0 0 3 . T h e statistical g u i d e to E u r o p e - D a t a 1 9 9 1 - 2 0 0 1 . H V G 2 0 0 3 . n o v e m b e r 29. www.bruxinfo.hu http://news.bbc.co.uk

Pál Vastagh* THE EU-HUNGARIAN RELATIONSHIP

I. A Brief historical outlook After the S e c o n d W o r l d War, p o l i t i c a l process d e t e r m i n e d H u n g a r y ' s p o s i t i o n s for several years. It was, as w e k n o w , part o f the f o r m e r Soviet b l o c . T h i s , together w i t h the entire w o r l d ' s p o l i t i c a l s i t u a t i o n , e x c l u d e d the p o s s i b i l i t y o f j o i n i n g the E u r o p e a n i n t e g r a t i o n . Politics apart, it is i n t e r e s t i n g to n o t e certain c i r c u m s t a n c e s , n a m e l y that H u n g a r y h a d r e m a r k a b l e e c o n o m i c a n d f o r e i g n trade relations w i t h m e m b e r s o f the E C , as o f the early 1960s. (At the b e g i n n i n g of the '60s, a r o u n d 14 to 15% o f the f o r e i g n trade was h a n d l e d w i t h E C c o u n t r i e s , it rose to 20% by the 1980s, it m o u n t e d u p to 50% at the b e g i n n i n g o f the 90s). In the field o f a g r i c u l t u r e , the first official contacts w e r e m a d e r e g a r d i n g contracts i n respect o f g u a r a n t e e d prices. H u n g a r y j o i n e d the G A T T A g r e e m e n t i n 1973, thus p r o v i d i n g greater i m p e t u s for b u i l d i n g further relationships. T h i s r e s u l t e d i n framework-contracts i n b o t h the metál a n d the textilé i n d u s t r i e s . I m p o r t a n t d i p l o m a t i c relations w e r e first established i n J a n u a r y 1989. It was a l o n g a n d difficult way f r o m practical c o o p e r a t i o n to a legally f o u n d e d r e l a t i o n s h i p , but the p r o m i s i n g c o o p e r a t i o n b e t w e e n H u n g a r y a n d the E C c o n t i n u e d . T h i s p r o m p t e d the t r a n s i t i o n to a markét e c o n o m y - p r o v i d e d p o s s i b i l i t i e s for Hungárián experts to l e a r n the f u n c t i o n i n g o f markét e c o n o m y - it s t i m u l a t e d the Hungárián l e g i s l a t i o n to establish a m a r k e t - c o n f o r m legal e n v i r o n m e n t (e.g. in 1988, w h e n drafting the first r e g u l a t i o n o n the Hungárián c o m p a n y l a w , w e t o o k the C o m m u n i t y directive i n t o a c c o u n t ) . F o l l o w i n g p o l i t i c a l t r a n s i t i o n , the E C - Hungárián r e l a t i o n s h i p s w e r e a c c e l e r a t e d a n d i n t e n s i f i e d . T h i s was e v e n t u a l l y legally f o r m a i i z e d a n d f r o m the status o f associated c o u n t r y w e b e c a m e a c a n d i d a t e c o u n t r y ; n o w H u n g a r y is c o n s i d e r e d to be an a c c e d i n g c o u n t r y . T h i s has alsó b e e n reflected i n the i m p r o v e m e n t o f the q u a l i t y o f o u r relations w i t h the E C , later E U .

II. Challenges to meet As for the p r e p a r a t o r y process, the d e v e l o p m e n t o f the c o u n t r y ' s a d m i n i s t r a t i v e capacity r e q u i r e s special efforts a n d attention. B r o a d l y s p e a k i n g , f r o m the s m o o t h f u n c t i o n i n g o f b o r d é r g u a r d s to the w o r k o f p h y t o s a n i t a r y services. T h i s is a great c h a l l e n g e c o m m o n to all a c c e d i n g c o u n t r i e s . The j u d i c i a l system w i l l play a vitai role, because the i m p l e m e n t a t i o n o f c o m m u n i t y l a w is not s i m p l y a n e w task. It w i l l r e q u i r e a t h o r o u g h k n o w l e d g e o f E u r o p e a n l a w , b u t it involves changes i n the legal c u l t u r e , i n c l u d i n g the o v e r a l l attitűdé o f lawyers, judges, p r o s e c u t o r s a n d citizens. A generál o v e r h a u l o f the w h o l e j u d i c i a l n e t w o r k is r e q u i r e d .

Ph.D., professor,

Budapest

The edited version

College of

of the lecture

Management.

read in Sarajevo,

at the Conference

on September 26-28, 2003.

The p o s s i b l e " b r a i n - d r a i n " , i n w h i c h m a n y o f o u r best experts may be attracted to w o r k i n Brussels a n d e l s e w h e r e w o u l d result i n shortages o f t r a i n e d professionals. T h i s p r o b l e m w i l l n e e d to be a d d r e s s e d so that w e w i l l retain sufficient expertise b o t h w i t h i n the n a t i o n a l a d m i n i s t r a t i o n a n d o t h e r fields. As regards the i m p l e m e n t a t i o n o f projects, the greatest c h a l l e n g e is h o w to successfully allocate the funds the E U w i l l o p e n for us, a n d h o w to p r o v i d e c o - f i n a n c i n g to these projects. Hungárián a d m i n i s t r a t i o n , s m a l l a n d m é d i u m enterprises a n d citizens w i l l have to be c a p a b l e a n d w i l l i n g to e x p l o i t these o p p o r t u n i t i e s . In o r d e r to be able to use s u p p o r t f r o m the funds, M e m b e r States falling u n d e r the s c o p e o f objective 1 a n d h a v i n g u n d e r d e v e l o p e d r e g i o n s (regions w h e r e the p e r capita G D P is b e l o w 75% o f the C o m m u n i t y average) m u s t p r e p a r e a n d s u b m i t to the E u r o p e a n C o m m i s s i o n their d e v e l o p m e n t objectives a n d priorities i n the framework o f aNational development Plan. S i n c e the N a t i o n a l D e v e l o p m e n t P l a n is a n a t i o n a l strategic d o c u m e n t , the G o v e r n m e n t o f the R e p u b l i c o f H u n g a r y is r e s p o n s i b l e for d e v e l o p i n g it. T h e o v e r a l l aims are as f o l l o w s : -

i m p r o v i n g the c o m p e t i t i v e n e s s o f p r o d u c t i v e sector, i n c r e a s i n g e m p l o y m e n t a n d the d e v e l o p m e n t o f h u m á n resources; p r o v i d i n g better infrastructure a n d c l e a n e r e n v i r o n m e n t ; s t r e n g t h e n i n g régiónál a n d l o c a l p o t e n t i a l , i n c l u d i n g the r u r a l society

A n o t h e r large-scale project is the recently l a u n c h e d E u r o p e Plan, the o v e r a l l a i m is to m e e t the i m m i n e n t c h a l l e n g e s E u r o p e a n accession w i l l b r i n g .

III. Hopes and fears in the Hungárián Society concerning the EU accession In Hungárián society there are a variety o f v i e w p o i n t s a b o u t the E u r o p e a n U n i o n . Nevertheless, an o v e r w h e l m i n g part o f the p o p u l a t i o n is i n favor o f accession. T h i s was very c l e a r l y reflected i n the result o f the A p r i l r e f e r e n d u m this year. D e s p i t e the l o w t u r n o u t , 8 6 % o f the voters s u p p o r t e d H u n g a r y ' s accession. A generál e x p e c t a t i o n p e o p l e have is that E U m e m b e r s h i p w i l l p r o v i d e funds for the d e v e l o p m e n t o f the c o u n t r y ; it p r o m i s e s a fairer a n d m o r e h u m a n e future w i t h m o r e share i n the benefit o f g r o w t h , r e d u c t i o n o f s o c i a l i n e q u a l i t i e s , d e m a n d for greater security, a n d sustainable g r o w t h that w o u l d preserve the e n v i r o n m e n t . W e gladly jóin s u c h i n t e g r a t i o n w h e r e efficiency is c o u p l e d w i t h social r e s p o n s i b i l i t y , w h e r e e c o n o m i c d e v e l o p m e n t a n d social justice can be realized s i m u l t a n e o u s l y . T h i s is an absolute p r i o r i t y for H u n g a r i a n s , a n d I i m a g i n e the s i t u a t i o n is i d e n t i c a l i n all the a c c e d i n g c o u n t r i e s . T h i s is alsó the message o f social Europe: f o l l o w i n g d e c a d e s o f d e p r i v a t i o n a n d t r a n s f o r m a t i o n , the r e a l i z a t i o n o f s u c h objectives has g a i n e d the u t m o s t i m p o r t a n c e . M a n y p o s i t i v e e x p e c t a t i o n s a n d h o p e s are c o m i n g f r o m the p r e s e n t stage o f d e v e l o p m e n t i n society a n d the h i s t o r i c a l b a c k g r o u n d o f the c o u n t r y as w e l l . F o r H u n g a r i a n s , the s p i r i t u a l i z a t i o n o f b o r d e r s is a very attractive prospect, as it w i l l enable to e n s u r e the c l o s e r c o o p e r a t i o n w i t h the n e i g h b o r i n g c o u n t r i e s a n d the tighter r e l a t i o n s h i p b e t w e e n Hungárián e t h n i c m i n o r i t i e s that are b e y o n d the b o r d é r . T h i s w i l l be a great c o n t r i b u t i o n t o w a r d s régiónál stability o f this area. We h o p e that after accession the great régiónál differences c a n be d i m i n i s h e d . T h e u n d e r d e v e l o p e d areas situated i n the Eastern a n d S o u t h e r n parts o f H u n g a r y w i l l g a i n n e w r e s o u r c e s f r o m the s t r u c t u r a l funds a n d c o h e s i o n fund, to ease the so-far i m b a l a n c e d d e v e l o p m e n t . T h i s is a n i m p o r t a n t p r e c o n d i t i o n for s t r e n g t h e n i n g s o c i a l a n d régiónál c o h e s i o n , a n d the s m o o t h r u n n i n g o f the S i n g l e E u r o p e a n Markét. I f i r m l y b e l i e v e that E U a c c e s s i o n w i l l b r i n g c h a n g e s i n the H u n g á r i á n p o l i t i c a l c l i m a t e . T h e i m p l e m e n t a t i o n o f l o n g - t e r m E U projects ( k n o w l e d g e - b a s e d society, full e m p l o y m e n t , the L i s b o n process, m o n e t a r y u n i ó n etc.) w i l l o n the o n e h a n d w i l l r e d u c e r o o m for m a n e u v e r by the n a t i o n a l g o v e r n m e n t b u t , o n the o t h e r h a n d , g e n e r á l p r i n c i p l e s o f E u r o p e a n g o v e r n a n c e ( o p e n n e s s , p a r t i c i p a t i o n , accountability, effectiveness a n d c o h e r e n c e ) w i l l g u i d e Hungárián practice for the future. T h e c r e a t i o n o f a p o l i t i c a l l y n e u t r a l p u b l i c a d m i n i s t r a t i o n a n d a b a l a n c e d m é d i a w i l l h o p e f u l l y be s t r e n g t h e n e d . In the future, a c c e d i n g c o u n t r i e s w i l l i n c r e a s i n g l y have to take i n t o a c c o u n t the c o n s t a n t l y e v o l v i n g c o n s t i t u t i o n a l acquis w i t h a consistent e n f o r c e m e n t o f the r u l e o f law. O n l y d e m o c r a t i c exercise o f p o w e r is c o m p a t i b l e w i t h the g o v e r n a n c e o f E u r o p e a n standards.

N e v e r t h e l e s s a n d u n d e r s t a n d a b l y , there are q u i t e a n u m b e r o f fears a m o n g H u n g a r i a n s . T h e transfer o f n a t i o n a l s o v e r e i g n t y is a greater p s y c h o l o g i c a l fear for any c o u n t r y w h i c h has r e c e n t l y g a i n e d its i n d e p e n d e n c e t h a n for o n e w h i c h has l o n g b e e n free. A n o t h e r c h a l l e n g e i n this r e s p e c t is h o w to safeguard n a t i o n a l i d e n t i t y i n the future, for s o m é c l a i m that the E U w i l l d i m i n i s h H u n g á r i á n c u l t u r e . H o w e v e r , the c o n t r a r y is true for the E u r o p e a n U n i o n has n o c o m m o n c u l t u r a l p o l i c y , b u t d o e s have p r o g r a m s s u p p o r t i n g the s a f e g u a r d i n g o f m i n o r i t y languages, f o s t e r i n g E u r o p e a n films o n t e l e v i s i o n , h e l p i n g the p r e s e r v a t i o n a n d d e v e l o p m e n t s o f w o r l d heritage b u i l d i n g s , artistic p e r f o r m a n c e s a n d others.

Conclusion In c o n c l u s i o n , w h a t e v e r o u r h o p e s a n d fears, w e w i l l c o n t i n u e a l o n g o u r c h o s e n p a t h w i t h the same c o m m i t m e n t a n d d e t e r m i n a t i o n w e have d e m o n s t r a t e d thus far. W e k n o w that it w i l l n o t a l l be p l a i n sailing. B u t , w e r e m a i n u n d a u n t e d , a n d w e w i l l face every c h a l l e n g e w h i c h c o m e s o u r way. T h e p r o s p e c t o f a better future, as I have d e s c r i b e d , is far t o o p r e c i o u s for us to faltér. W e w i l l g l a d l y b e c o m e a m e m b e r o f a w i d e r E u r o p e a n U n i o n , w h i c h w e k n o w w i l l b e c o m e s t r o n g e r as a result. W e w i l l a d d to it o u r u n i q u e e x p e r i e n c e as H u n g a r i a n s i n p a r t n e r s h i p w i t h a l l those w h o w e l c o m e us to j ó i n w i t h t h e m . W e l o o k f o r w a r d to c o o p e r a t i n g w i t h a n d p r o m o t i n g B a l k a n c a n d i d a t e c o u n t r i e s so that they may alsó be part o f the w i d e r E u r o p e a n U n i o n .

Miklós Ágnes Kata* A VÁROSI LEGENDÁK ÉS SZEPTEMBER 11-E KUTASSUK, VAGY NE KUTASSUK?

Talán n e m fölösleges a figyelmeztetés, h o g y sajátos kutatási t é m á r ó l esik szó az alábbiakban. Tulaj­ d o n k é p p e n m á r m a g a az is kérdéses, valóban t u d o m á n y o s kutatásra m é l t ó t é m á r ó l van-e szó? Városi legendákról beszélünk, homályos és gyanakvást keltő tárgyról, a m e l y n e k t u d o m á n y o s tárgyalása legalább két o k b ó l is m e g k é r d ő j e l e z h e t ő . Egyrészt - a városi l e g e n d a f o g a l m a is eléggé n e h e z e n körvonalazható - e r e d e t i e l t e r j e d t s é g e szerint rendkívül szétágazó lehet, k ü l ö n b ö z ő m o d e r n mítoszok, legendák, m e s é k és t ö r t é n e t e k . M i n e k tekint­ sük őket? Hihetetlenül a l a p o s a n k i d o l g o z o t t , egy t i t o k b a n m ű k ö d ő kis k ö z ö s s é g által terjesztett tudatos m a n i p u l á c i ó k n a k ? E l m e b e t e g írók e l s z a b a d u l t fantazmagóriáinak? M o d e r n , nagyvárosokban terjedő, körüljárhatatlan folklórkincsnek? Vagy m i n d e n n e k együttvéve? (Egyébként, talán így járunk l e g k ö z e l e b b a valósághoz.) Másrészt, é p p e n a f o g a l o m tisztázatlansága miatt n e h é z e l d ö n t e n i , p o n t o s a n m e l y i k t u d o m á n y t e r ü l e t „fennhatósága" alá tartozik a városi legendák kutatása. H i s z e n , figyelembe véve a városi l e g e n d á k szüle­ tésének, keletkezési o k a i n a k , n é p s z e r ű s é g é n e k és változásainak kérdéseit, s z á m o s t u d o m á n y ismerőjé­ nek k e l l l e n n i a h h o z , h o g y m i n d e n r e választ a d h a s s u n k . A városi l e g e n d á k kutatója e g y s z e m é l y b e n folklórkutató, történész, kulturális a n t r o p o l ó g u s , i r o d a l o m t ö r t é n é s z k e l l , h o g y l e g y e n - és m é g csak nem is s o r o l t u k fel m i n d e n szóba j ö h e t ő tudományterületet. Ráadásul - s itt ismét visszatérünk az e r e d e t i kérdéshez - é r d e m e s - e k u t a t n i a városi legendákat? Kétes e r e d e t ű , a nagyvárosi folklórba g y a k r a n manipulatív m ó d o n „besikerített" diszciplínát lássunke b e n n e , a m e l y legfeljebb a televízió ismeretterjesztő m ű s o r a i b a n j e l e n h e t n e m e g t e r m é s z e t e s e n (a kétfejű borjú és a fogtömésével URH-adót vevő k ü l ö n c m e l l e t t ) , vagy p e d i g valóban kutatásra é r d e m e s témát: s p o n t á n u l k i a l a k u l t és jól meghatározott jellegzetességei alapján m i n d e n mástól e l k ü l ö n í t h e t ő legendarendszert. M a g a a f o g a l o m r a a l k a l m a z o t t meghatározás is vitatható, h i s z e n n e m más, m i n t az a n g o l kifejezés, az „úrban l e g e n d " tükörfordítása. És b i z o n y m é g a n g o l nyelvterületen is a k k o r f u t h a t u n k b e l e a legvalószí­ n ű b b e n , ha t i n i - h o r r o r f i l m e t nézünk, vagy egy már inkább felnőtteknek valót, a h o l a szőke a n t r o p o l ó ­ g u s n ő t üldözi az életre kelt folklórszörny, a k i n e k b o r z a l m a s szokásai szájról szájra terjednek a zsúfolt l a k ó t e l e p e k e n és a sötét m e l l é k u t c á k b a n . D e l e g u t ó b b például a k k o r találkoztam a kifejezéssel, a m i k o r egyik i s m e r ő s ö m városi l e g e n d a k é n t aposztrofálta azt a t u d o m á n y o s tévhitet, m i s z e r i n t az e s z k i m ó k n a k h a r m i n c kifejezésük van a hóra. 1

2

Főiskolai

tanársegéd,

Általános

Vállalkozási

1

Nem akarunk saját mondandónkba vágni, legendák egy része összeesküvés-elméleteken

2

Ha nem hiszik, kapcsolják zombi, HasfelmetszőJack sem akar újra meghalni, Steven Seagal rezzenetlen

Főiskola. de a későbbiekben szó lesz majd arról is, hogy a városi alapul. Ez a feltevés is nagyon annak hangzik.

be a tévét este tíz után. Freddy Kruger, Kampókéz, a zölden vigyorgó reinkarnációba, vagy a már többször is megölt baltás gyilkos, aki juszt viszont sátánian röhög - legalább annyi esélyünk van őket látni, mint képét és méretes pofonjait.

E n n e k a t a n u l m á n y n a k n e m az a célja, h o g y a városi legendákat kanonizálja. Legfeljebb n é h á n y jellegzetességet, az osztályozásnak egy lehetséges m ó d s z e r é t villanthatja fel. A további feladat m á r j o b b a n képzett t u d ó s o k r a vár - vagy a t é m a továbbra is az aztékok réz-cink e l e m e i és az e g y i p t o m i a k fekete mágiája mellé kerül a „Féltudományos" feliratú kartotékrendszerbe. Hátha ismét arra jár E r i c h v o n Danikén. A városi legendák e s e t é b e n m i n d e n e k e l ő t t azt l e n n e fontos körüljárni, p o n t o s a n mik is ezek? Hon­ nan j ö n n e k ? Miért a l a k u l n a k ki? Hogyan k e l e t k e z n e k ? Miről szólnak?

MICSODA? A m e n n y i b e n a városi legendákat mítosznak tekintjük, legalább részben e l k e l l h a t á r o l ó d n u n k a mí­ tosz klasszikus meghatározásától, a m e l y leginkább vallási r e n d s z e r e k k e l összefüggésben említi ezt a fo­ galmat. A m o d e r n t e r m i n o l ó g i a már legalább öt meghatározást a d a mítosz fogalmára - e z e k b e n a z o n b a n m i n d e n k é p p e n megtalálható egy közös e l e m : mítosznak t e k i n t h e t ő k m i n d a z o n rendszerbe foglalható bitek, m e l y e k egy bizonyos közösség számára evidenciának számítanak, és segítenek a közösség megvá­ laszolatlan kérdéseire megnyugtató, de egyáltalán n e m racionális válaszokat adni. A z idők kezdete óta m i n d e n k ö z ö s s é g n e k és kultúrának szüksége volt egy jól m e g h a t á r o z o t t mitoló­ giai háttérre - bizonyosfajta szervezett vagy szervezetlen hitre, vallásra, vagy legalábbis l e g e n d á k és míto­ szok laza szövevényére. E z e k a r e n d s z e r e k adtak választ életük m i n d e n n a p i k é r d é s e i r e , magyarázatot a világ rejtélyeire. Legendák és m í t o s z o k azóta léteznek, h o g y K r r u g h , az ő s e m b e r kitalálta, vajon hová tűnik éjszakánként a nap, mitől világít a tűz, és m i történik éjjel, h a elalszik a barlangjában. K ü l ö n ö s e n ez u t ó b b i izgathatta a fantáziáját. H i s z e n alvás k ö z b e n n i n c s e n é b r e n l é t é v e l ö s s z e k ö t h e t ő tudatánál, n e m vesz t u d o m á s t a külvilágról, mégis k é p e k v i l l a n n a k fel előtte, m e l y e k legfeljebb laza összefüggésben v a n n a k a n a p p a l tapasztaltakkal. Másnap, é b r e d é s után a z o n b a n újra e l k e z d ő d i k furcsa és megmagyaráz­ hatatlan e s e m é n y e k k e l teli élete. És m i történik a k k o r , h a az véget ér? Újabb, m é l y e b b álom k ö s z ö n t rá? És abból vajon m i k o r várható ébredés? A z animizmustól a kereszténységig számos hit- és vallási r e n d s z e r próbált választ a d n i a f o l y t o n o s a n m e g ú j u l ó k é r d é s e k r e . M i h e l y s t v a l a m e l y i k e t sikerült megválaszolni, a z o n n a l ú j a b b a k m e r ü l t e k fel. Időn­ ként n e m is volt más megoldás, m i n t a vallási r e n d s z e r h i h e t e t l e n kiterjedtségével, újabb és újabb míto­ s z o k beolvasztásával reagálni arra az e m b e r i tulajdonságra, h o g y f o l y a m a t o s a n új és új k é r d é s e k e t aka­ r u n k feltenni. Egyes - zűrzavarosabb - k o r o k b a n , m i k o r az e m b e r e k é l e t é t egyszerre t ö b b hitvilág is meghatározta, a kanonizált vallási r e n d s z e r e k e n kívül m é g számos l e g e n d a és mítosz szolgált arra, h o g y magyarázni próbálja a megmagyarázhatatlant. A világtörténelem során legalább két korszakról b i z t o s a n tudjuk, h o g y kanonizált vallási r e n d s z e r e m i n d e n „különutas" megoldást magába olvasztani vágyott vagy kényszerült. A császárság k o r i Római B i r o ­ d a l o m e s e t é b e n , a h o l m i n d e n m e g h ó d í t o t t n é p isteneit b e e m e l t é k a római p a n t e o n b a , a főisten J u p i t e r O m n i p o t e n s et M a x i m u s t számos kis isten vette körül. Hitvilágukban m é g az öv m e g k ö t é s é n e k és a haj felkötésének is külön istene volt, az ú t k e r e s z t e z ő d é s e k e t és házakat p e d i g a csak t ö b b e s számban e m l e ­ getett Lares et Penates védték. N e m m e g l e p ő , h o g y a rómaiak a kereszténység istenét is b e v e t t é k v o l n a p a n t e o n j u k b a . E n n e k a z o n b a n útját állta a keresztények egyisten-hitű c s ö k ö n y ö s s é g e , az „elfajzott" iste­ n e k k e l való szembenállásuk. Néhány évszázaddal k é s ő b b a z o n b a n az egy- és többistenhit csatájából győztesként kikerülő keresz­ ténységnek kellett u g y a n e z z e l a problémával megbirkóznia. A k o r a i k ö z é p k o r k e r e s z t é n y s é g é b e a m a i e m b e r számára h i h e t e t l e n m ó d o n vegyült bele a kelta mondavilág, a pogány m a g y a r o k s z á m o s lidérce és boszorkánya, a római hitvilág házi-szellemei. A d é m o n o k b a n , az ö r d ö g ö k légióiban, a p o k o l b e l i u r a k k a l trafikáló b o s z o r k á n y o k b a n való hit m é g a pár századdal ezelőtt felvilágosult k e r e s z t é n y e k b e n is elég e r ő s volt a h h o z , h o g y m i k ö z b e n J o h a n n Sebastian B a c h a Máté-passiót k o m p o n á l t a , S z e g e d e n tizenhét e m ­ bert é g e s s e n e k m e g boszorkányként. ( T e r m é s z e t e s e n a két e s e m é n y között s e m m i n ő o k k u l t összefüggés nincs - c s u p á n a világ sajátos furcsaságára p r ó b á l t u n k itt rámutatni.) A X I X . és X X . század újabb vallási krízishelyzeteket teremtett - n e m c s o d a , h o g y az „új vallások" c í m s z ó alatt legalább h a r m i n c is m e g j e l e n i k a vallás-lexikonokban. És e b b e n az e s e t b e n m é g csak a legelterjed­ tebbeket veszik számításba, m i n t például a Haré Krisna-hitet, melyet a h i n d u i z m u s r a a l a p o z v a , de csak 1966-ban alapítottak, ráadásul é p p e n N e w Y o r k b a n . A g o m b a m ó d burjánzó szekták között o l y a n o k is vannak, m e l y e k városi legendákra alapozzák a létüket. M i n d e n k é p p e n ide t a r t o z n a k például azok, me­ lyek a földön kívüliek eljövetelére várnak. E z e k egy része sajnos n e m elégszik m e g a várakozással - a t ö m e g e s öngyilkosságok, m e l y e k e t i d ő n k é n t b o r z o n g v a n é z ü n k a híradókban, a m á s b o l y g ó n és új test­ b e n való újjászületés r e m é n y é b e n történnek.

MIÉRT? B á r ez a X I X . századra is érvényes, a X X . e s e t é b e n már m i n d e n k é p p e n megállapítható, h o g y a h i t b e l i krízishelyzetek szinte kizárólag városokban j e l e n t k e z n e k . N e m c s a k vallási krízishelyzetekre g o n d o l o k itt: j e l e n k o r i m e s é i n k , történeteink, m i n d a z , amit rettegve vagy/és élvezettel h a l l g a t u n k , amit elhiszünk, és n e m hiszünk, a v á r o s o k h o z kapcsolódik. A világ lakosságának egyre n a g y o b b hányada él egyre na­ g y o b b városokban, n e m c s o d a , h o g y a saját lakóhelyükhöz k a p c s o l ó d ó , a m á b a n vagy legfeljebb a teg­ n a p b a n j á t s z ó d ó t ö r t é n e t e k k e r ü l n e k be a városi legendák k ö r é b e . Persze a t ö r t é n e t e k egy része a múltra utalva próbál hitelességet s z e r e z n i magának^, de általában ezek is ú j o n n a n k e l e t k e z t e k . K ü l ö n ö s e n az e g y e t e m e k e n , k o l l é g i u m o k b a n és c a m p u s o k o n kialakuló városi l e g e n d á k i l y e n e k , d e e z e k amúgy is k ö z e l e b b állnak az a n e k d o t a fogalmához, és inkább egy szűk kör t ö r t é n e t e i . Városi legendává e l s ő s o r b a n az teszi őket, h o g y „mindenki j o b b a n tudja", h o g y a n is történt, m i k o r és k i v e l . A l e g e n d á k helyszíneinek városokra (és k ü l ö n ö s e n nagyvárosokra) való t r a n s z p o n á l ó d á s a a z o n b a n n e m c s a k a n n a k k ö s z ö n h e t ő , h o g y egyre t ö b b e n l a k u n k a z o k b a n . Egy b a r á t o m e m l í t e t t e ( m i v e l n e m t u d t a m utánanézni, l e h e t s é g e s , h o g y ez is városi l e g e n d a - bár n e m c s a k h o g y l o g i k u s a n h a n g z i k , de s e m m i l y e n városi legendára j e l l e m z ő h o r r o r i s z t i k u s vagy összeesküvés-ízű k o n n o t á c i ó j a sincs), misze­ rint n é m e t kutatók arra a megállapításra jutottak, h o g y az e m b e r m é g m i n d i g falkában g o n d o l k o d i k . Életünk egy-egy pillanatában öt j ó barátunk v a n és kétszáz v i s z o n y l a g j ó i s m e r ő s ü n k (akiket p o n t o s a n be t u d u n k azonosítani, és e l é g g y a k o r i k a p c s o l a t b a n v a g y u n k velük). E h h e z képest m é g B u d a p e s t n e k is k é t m i l l i ó l a k o s a v a n , n e m b e s z é l v e L o s A n g e l e s r ő l vagy L o n d o n r ó l (vagy/és a f e j l ő d ő o r s z á g o k megapoliszairól). A felgyorsult t e c h n o l ó g i a segítségével egyre t ö b b e m b e r r e l találkozunk ( g o n d o l j a n a k csak a m e t r ó k m o z g ó l é p c s ő i n fel-alá ö z ö n l ő t ö m e g r e ) , és egyre kevesebbet i s m e r ü n k közülük. E z tör­ vényszerűen b e z á r k ó z á s h o z , e l i d e g e n e d é s h e z , gyanakváshoz vezet, alapvető s z ü k s é g l e t e i n k a z o n b a n u g y a n a z o k vagy m a j d n e m u g y a n a z o k m a r a d n a k . Agresszió-, kukkolásés meseszükségletünk gyakorlati­ lag nem változik, csak a levezető csatornák m ó d o s u l n a k . 1483-ban m é g a saját kezű m e g k ö v e z é s jelentet­ te u g y a n a n n a k a szükségletnek a kielégítését, m i n t 1793-ban a k ö t ö g e t é s a g u i l l o t i n e körül - m i n d e z 2003-ra a valóságshow-k kiszavazási r é s z é n e k bámulásává alakult. A m i n d e n h o n n a n é r k e z ő agresszió félelmet kelt, a s o k i d e g e n p e d i g , a k i k k e l nap m i n t n a p találkozunk, gyanakvást. Minél nagyobb és hidegebb a város, annál több a legenda. B á r a nyilvántartott és emlegetett városi l e g e n d á k nagy része az Egyesült Államok nagyvárosaiból " s z a b a d u l ránk", ezek k o r á n t s e m bírnak o l y a n n y i r a e r ő s m í t o s z t e r e m t ő erővel, m i n t például Brazília fővárosának, Brasíliának a történetei. Brasília a l e g j o b b példa arra, m i k e t e r e d m é n y e z h e t az intézményesített e l i d e g e n e d é s . E h h e z a z o n b a n i s m e r n ü n k k e l l a város t ö r t é n e t é t is. Brazília új kormányzati székhelyeként csak 1956-ban k e z d t e építtetni J u s c e l i n o K u b i t s c h e k O l i v e i r a e l n ö k a várost, m e l y alig egy-két évtizeden belül k i t e r m e l t e a m a g a legitimációs mítoszait. A brasíliai mítoszok burjánzásának o k a m a g a a város - gyakorlatilag a s e m m i k ö z e p é n , nagyra t ö r ő t e r v e k k e l és az egész város architektúráját egyetlen t ö m b k é n t felfogva készült e l a mű. Lúcio C o s t a várostervező egy óriási madár körvonalait képzelte e l a város alaprajzaként, tágas sugárutakkal p r ó b á l t a eleve kiküszöbölni a közlekedési g o n d o k a t . A steril, m o d e r n é p ü l e t e k alapanyaga acél, üveg, és r e n g e t e g b e t o n . A végtelen­ ségig vitt e l i d e g e n e d é s lombikvárosában a z o n b a n h i h e t e t l e n igény lakik arra, h o g y ö n m a g á t legitimálja, hogy életet l o p j o n a b e t o n k o l o s s z u s o k közé: t ö b b m i n t hétszáz szekta, c s o d a d o k t o r o k , m i s z t i k u s cso­ p o r t o k és egyletek változtatják a világ talán leginkább o k k u l t városává. R o p p a n t m e n n y i s é g b e n burjánza­ nak Brasíliában a számmisztikái spekulációk, városi legendák. Itt csak két i g e n j e l l e m z ő mítoszt e m e l ü n k k i : az egyik szerint a város t u l a j d o n k é p p e n egy g i g a n t i k u s űrhajó, m e l y n e k tervét K u b i t s c h e k e l n ö k a földön kívüliektől kapta; a másik mítosz p e d i g é p p e n s é g g e l azt állítja, h o g y a d a l a i láma m e g j ö v e n d ö l t e , m i s z e r i n t Tibetet elpusztítják „a gonoszság erői", és a világ s z e l l e m i k ö z p o n t j a egy dél-amerikai fennsí­ kon lesz...

Például az a klasszikus városi legenda, melyben az oxfordi diák sört és sült csirkét kért vizsgáztató tanárától egy rég elfelejtett és sose érvénytelenített négyszáz éves törvény szellemében. A történet már az összes elképzelhető régi angol egyetemmel kapcsolatban elhangzott. (A városi legenda folytatása sem érdektelen: a diák végül beérte sült csirke helyett egy szendviccsel is. Következő vizsgáján azonban megbüntették öt fontra, mert elfelejtett kardot kötni...)

HOGYAN? A városi l e g e n d á k e s e t é b e n talán a származásukat a l e g n e h e z e b b megállapítani. A „reális esemény? városi legenda" folyamat f o r d u l e l ő a l e g g y a k r a b b a n . T e r m é s z e t e s e n ez e s e t b e n csak a l e g e n d a alapja­ ként szolgáló reális e s e m é n y v a l a m e l y i k aspektusa, egyetlen ö s s z e t e v ő j e származik át a l e g e n d á b a . A kiváltó e s e m é n y végül általában dimenzióját tekintve eltörpül a városi l e g e n d a m e l l e t t . N a g y o n g y a k o r i ugyanis a fikció és a valóság közötti határ e l m o s ó d á s a - végül is, a történetek emiatt válnak legendává és ezt ráadásul g y a k r a n tudatos m a n i p u l á c i ó e r e d m é n y e z i . S z á m o s i r o d a l m i m ű k ö s z ö n h e t i városi legen­ dának a születését, és s z á m o s városi l e g e n d a i n d u l i r o d a l m i alapról. I d ő n k é n t m é g azt is n e h é z megálla­ pítani, melyiküké a létezés e l s ő b b s é g e . K ü l ö n ö s e n S t e p h e n K i n g t ö r t é n e t e i n é l g y a k o r i , h o g y alig ismert városi legendát forgat vissza az i r o d a l o m b a és tesz ez által m é g i s m e r t e b b é i V a n n a k a z o n b a n m é g a városi l e g e n d a > i r o d a l m i m ű és i r o d a l m i m ű > városi l e g e n d a folyamatnál b o n y o l u l t a b b esetek is. Példa­ ként m o s t n é h á n y ilyet e m l í t ü n k m e g . Néha a reális e s e m é n y e k városi legendává alakítása t e r m e l i k i végül a n n a k i r o d a l m i változatát; "reális esemény > városi legenda > irodalmi mű". Hasfelmetsző J a c k kétségkívül l é t e z ő személy volt, a kilétével kapcsolatos feltételezések a z o n b a n már a városi legendák k ö r é b e tartoznak. C a r l Sargent és M a r c G a s c o i g n e 2 0 5 4 - b e n játszódó technofantasyje, a Véres utcák, már n e m is az e r e d e t i , hiányos t ö r t é n e t r e , h a n e m é p p e n a hiánypótlás kedvéért keletkezett városi legendára é p ü l . A z s e m példa nélkül való, h o g y a t ö r t é n e t b u m e r á n g j a az „irodalmi mű > városi legenda > irodalmi mű" parabolát írja le. J a n W i e r u s 1 5 8 3 - a s P s e u d o m o n a r c h i a daemonum\úbdn közli, h o g y B e l z e b u b csat­ lósai közül a franciaországi l e l k e k elkárhoztatásáért B e l p h e g o r f ő d é m o n felelős. Pár évszázad, és a X X . század e l e j é n B e l z e b u b m á r kilökődött a l e g e n d á b ó l . C s a k B e l p h é g o r r ó l , a Párizsban c s a t a n g o l ó d é m o n ­ ról esik szó - és i n n e n m á r igazán csak egy ugrás és n é h á n y évtized a Belphegor, a Louvre fantomja című sorozat, m a j d a m e g l e h e t ő s e n k a o t i k u s 2 0 0 l - e s m o z i f i l m , S o p h i e M a r c e a u - v a l és F r é d é r i c D i e f e n t h a l l a l . 5

6

MIRŐL? A k i nekilát a városi legendák vizsgálatának, az m i n d e n e k e l ő t t m e g d ö b b e n , m e g r ö k ö n y ö d i k , rosszabb esetben m e g i j e d (vagy elröhögi magát). A t é m á k s o k r é t ű s é g e , a h i h e t ő és h i h e t e t l e n e s e m é n y e k keveré­ ke, a félelem, gyanakvás és p l e t y k a a l k o t t a zűrzavar részben szánalmas, r é s z b e n ijesztő - ráadásul egész racionális g o n d o l k o d á s u n k a t p r ó b á r a teszi. N e m s z a b a d a t ö r t é n e t e k e t m i k r o s z k ó p nélkül szemlélni; n e m szabad m e g f o g n i a legendákat másként, m i n t c s i p e s s z e l ; kartotékolók, kutatók szemével k e l l rájuk n é z n i . E z az e g y e t l e n m ó d s z e r arra, h o g y a városi legendák káoszában n é m i r e n d e t t e r e m t h e s s ü n k . 7

f

'

Még akár azt a feltételezést is megkockáztathatjuk, hogy ennek köszönhető a regények hatása: homályos emlékeinkre és félelmeinkre építkeznek, ezeket váltják valóra. Christine, a gyilkos autó) története a technológiától való félelmet lovagolja meg és gerjeszti tovább. És a Ragyogás történetét is könnyen megérti és átrettegi bárki, aki szembesült már azzal, hogy a többi ember hiánya talán még nyomasztóbb, mint a jelenlétük.

5

Ilyen esetben irodalmi műnek tekintek esetleges filmforgatókönyveket műbecse megkérdőjelezhető - de ne felejtsük el, hogy például William forgatókönyveket.

6

Aki esetleg még nem hallott volna róla: Hasfelmetsző Jack kibenléte talány maradt, senki nem tudja, miért kezdett gyilkolni és miért hagyta abba váratlanul az öt (esetleg hét) londoni prostitu­ ált életét követelő bestiális gyilkosságsorozatot. Feltételezik, hogy saját halála akadályozta meg a folytatásban. És hogy ki lehetett?A leginkább közkeletű városi legendák az angol királyi család egyik tagjára (konkrétan Albert Victor Christian Edward Windsorra, Clarence hercegére) mutogatnak...

7

is. Persze, ezek Faulkner is írt

irodalmi

Néha ez sem segít. Kutatásaim során beleütköztem egy olyan (Nyíregyházán terjedő, és a Keleti pályaudvarhoz kapcsolódó) városi legendába, mely különösen gyomorforgató módon részletezte, hogyan kapott valaki szifiliszt a gyrosöntetbe került nyolcféle(f) ondótól. Azóta még nem ettem gyrost a Keleti környékén.

E d d i g i tapasztalataink alapján a városi legendák h á r o m kategóriába c s o p o r t o s í t h a t ó k , és n a g y o n ritka az o l y a n , m e l y m i n d h á r o m b ó l kilóg (legfeljebb a c a m p u s o k és e g y e t e m e k legendái - e z e k a z o n b a n , m i n t már említettük, s o k k a l k ö z e l e b b állnak az a n e k d o t a , m i n t a városi l e g e n d a f o g a l m á h o z ) . Lássuk hát őket.

1. A modernizált rémtörténet S e m m i s e m változott. Legfeljebb a n n y i , h o g y a „jövőbe látás" helyett a clairvoyance, a „varázsló" helyett az extraszenzor iálispercepcióra képes egyén, „lúdvérc" helyett aparanormális jelenség fogalmát használjuk. A folyó rettegett vízi szörnyét felváltották a c s a t o r n a r e n d s z e r b e n lakó aligátorok és a lefolyó­ ból f e l b u g y b o r é k o l ó e m b e r e v ő zöld szmötyő. A t ö r ö k ö k és m o n g o l o k helyett sorozatgyilkosoktól és őrültektől rettegünk. M i n d e n e l k é p z e l h e t ő félelmünk m e g m a r a d t , csak a c s a t o r n á k m ó d o s u l t a k . N e m az ö r d ö g a l e g f é l e l m e t e s e b b , h a n e m a sétáló múmia, és más kedves ú r i e m b e r e k . " És o l y a s m i is v a n , a m i m é g csak n e m is m ó d o s u l t . A z 1503-ban született francia fizikus és asztrológus töretlen derűvel m o s o l y o g a szakállába. N o s t r a d a m u s próféciáinál n i n c s tartósabb g u m i c s o n t .

2. Az összeesküvés-elméletek A világ a vége felé tart. M e t e o r o k , terroristák, vulkánkitörés, s z ö k ő á r és a j ó é g tudja, m é g m i fenye­ get. A k o r m á n y o k t e r m é s z e t e s e n m i n d e n t t u d n a k , de n e m m o n d j á k el n e k ü n k . M a j d hülyék lesznek! Inkább tovább építgetik meteor- és c u n a m i - b i z t o s b u n k e r e i k e t , a h o l átvészelhetik azt a h a r m i n c - n e g y v e n évet, amíg a katasztrófa hatása elmúlik. M i n d e n választás manipulált, m i n d e n szórakozóhely veszélyes. T i t k o s társaságok u r a l k o d n a k a társa­ d a l o m felett, a világot a zsidók/arabok, j o b b o l d a l i a k / b a l o l d a l i a k , b a n k á r o k / t u d ó s o k ö s s z e e s k ü v é s e m o z ­ gatja. Vagy a p a r a n o i a .

3. A techno-mítoszok A t e c h n i k a fejlődése s o k k a l gyorsabb, m i n t ahogy ezt ésszel k é p e s e k l e n n é n k felfogni. A kutatások nagy részéről már n e m is értesülünk. M e k k o r a szenzáció volt a C - v i t a m i n vagy a p e n i c i l l i n - de a j e l e n ­ legi t e r m ész e t t u d o m á n y i Nobel-díjak elnyerőit m á r n e m ismerjük, f o g a l m u n k sincs, m i v e l f o g l a l k o z n a k . E m b e r t k i ó n o z n a k vagy idegmérget kevernek? Kész v a n már a magától m ű k ö d ő számítógép? És az ö n á l l ó e m b e r i d ö n t é s e k r e k é p e s robot? Ez az a városi legenda-típus, m e l y n e k elterjedését az Internet segíti e l ő leginkább. A z I n t e r n e t m a g a is o l y a n t e c h n i k a i c s o d a , amelyről " d u n s z t u n k sincs", h o g y működik. M i n d e n k i n e k v a n tévéje, de legfeljebb a lakosság egy százaléka tudja, h o g y a n és miért m ű k ö d i k a készülék. És amit n e m értünk, attól félünk. N e m c s o d a , h o g y a t e c h n i k a ijesztővé vált. A szájhagyomány már o l y a n t e c h n i k a i vívmányokról suttog, a m e l y e k e t elképzelni is alig t u d u n k . A m e s t e r s é g e s i n t e l l i g e n ­ cia elkészítése már csak egy lépésnyire v a n . Mögöttünk, h a jól h a l l o t t a m valakitől, a k i n e k i g e n közeli i s m e r ő s é n e k m e s é l t e egy részeg kutató. E e l t e h e t ő a kérdés: u g y a n hová s o r o l n á n k be a földön kívüliekről szóló t ö r t é n e t e k e t a városi l e g e n d a három típusa közül? H i s z e n a városi legendák i g e n nagy hányada f o g l a l k o z i k a kis szürke lényekkel. A z a m e r i k a i fiatalok j e l e n t ő s része j o b b a n hisz az ufókban, m i n t J é z u s K r i s z t u s i s t e n i l é t é b e n ( n o h a az Egyesült Államok i g e n vallásos ország). V i s z o n t a legendák osztályozásakor fölösleges külön kategóriát t e r e m t e n i a marslakóknak, m i v e l m i n d h á r o m típus t ö r t é n e t e i között v a n n a k o l y a n o k , a m e l y e k a földön

H

Lásd

a 2.

lábjegyzetet.

kívüliekről szólnak. A marslakók e m b e r e k e t r a b o l n a k , rajtuk kísérletezgetnek, m e g akarják támadni a Földet (modernizált r é m t ö r t é n e t ) ; az ufó-észleléseket m i n d e n k o r m á n y „túlságosan is" n y o m a t é k o s a n cáfolja ( ö s s z e e s k ü v é s - e l m é l e t ) ; erre p e d i g m i n d e n o k u k m e g v a n , h i s z e n a l e z u h a n t j á r m ű v e k t e c h n o l ó ­ giáját tanulmányozzák, majd másolják le ( t e c h n o m í t o s z ) . S o k esetben a városi l e g e n d á k n e m s o r o l h a t ó k be egyetlen „tiszta" típusba, inkább a h á r o m közül v a l a m e l y i k kettő keverékét fedezhetjük fel b e n n ü k . Néhány példán keresztül a legegyszerűbb bizonyítani, m i l y e n k o m b i n á c i ó k f o r d u l n a k e l ő . 9

Technomítosz+rémtörténet l a b o r a t ó r i u m o k b a n kikísérletezett vírusok (viperával keresztezett p i t o n o k , m u t á n s legyek, s t b ) , m e l y e k rászabadulnak a m i t s e m sejtő lakosságra; ózonlyukak miatt megkergült gyilkos m é h e k , hangyák, g a l a m b o k , m e l y e k rászabadulnak a stb. stb.

Összeesküvés-elmélet+technomítosz réges-rég elkészült m á r a k ö r n y e z e t k í m é l ő energiát szolgáltató p e r p e t u u m m o b i l e (vagy vízzel hajtható autó, n a p e l e m k é n t funkcionáló falfesték, a rák és az A I D S o l c s ó gyógyszere), de az energiavállalatok/olajkonszernek/gyógyszergyárak m e g s z e r e z t é k a szabadalmat, m e g ö l t é k a tudóst - m a j d meglátjuk, h o g y h a végképp e l é r k e z e t t n e k látják az időt, m e n n y i pénzt fognak elkérni érte, m i n d e n t e r r o r i s t a h i h e t e t l e n fegyverarzenállal r e n d e l k e z i k - egyszerűen azért, m e r t a fegyvergyárak i l y e n m ó d o n tesztelik az új t e r m é k e k e t .

Rémtörténet+összeesküvés-elmélet egész városok lakosságán kísérleteznek l e l k i i s m e r e t l e n t u d ó s o k - ivóvízbe, l e v e g ő b e keverik a k a r c i n o g é n anyagokat, majd a beavatott o r v o s o k végzik az adatgyűjtést, a m i t s e m s e j t ő áldozatokon; egyes b á r o k b a n csak egy szúrást érez a t ö m e g b e n n y o m a k o d ó vendég, aztán kevés idő múlva rájön, h o g y drogfüggővé vagy AIDS-essé vált (ugyanebbe az altípusba t a r t o z i k a m á r említett gyrosöntet t ö r t é n e t e is).

NEW YORK ÉS A WTC Városi l e g e n d á k t ö m k e l e g e k e l e t k e z i k „a nagy almában", és talán m é g e n n é l is t ö b b szól róla. Sajátos c i r c u l u s v i t i o s u s a l a k u l k i az egymást gerjesztő legendák és a visszakövethető szerzővel r e n d e l k e z ő törté­ netek között: m i n t h a m i n d e g y i k a z o n igyekezne, m i k é p p e n t u d rálicitálni a másikra. N e w Y o r k o t e d d i g megszámlálhatatlan esetben tették a földdel egyenlővé. C s a k h o g y az elmúlt évti­ z e d filmjeit idézzük föl: j ö t t e k a földön kívüliek (Függetlenség napja), jött a m e t e o r z á p o r (Armageddon), a m e t e o r z á p o r és a c u n a m i (Deep Impact), a földrengés (Daylight), Godzilla a h a s o n c í m ű f i l m b e n , sőt m é g a m u t á n s c s ó t á n y o k is (Mimic - a júdás-faj). A terroristák p e d i g átlagban félévente egyszer tették tiszteletüket.

9

Valószínűleg a leghíresebb eset az 194 7-es roswelli ufó-észlelésé. Az Egyesült Államok hadseregének hivatalos közleménye szerint egy meteorológiai ballon zuhant le. Persze minden felvilágosult ember tudja, hogy a lezuhant ufó legénységéből egy túlélő is maradt, akit szupertitkos laboratóriumban őriztek/őriznek az„51-es körzet" néven ismert földalatti komplexumban. Roswell igazi zarándokhellyé vált, a szuvenír árusok és éttermek örömére.

A W o r l d T r a d e C e n t e r é p ü l e t e szinte befejezése óta v o l t állandó s z e r e p l ő j e a h a s o n l ó t ö r t é n e t e k n e k . A l i g két éve volt kész, és m á r erre mászott fel K i n g K o n g . A z E m p i r e State B u i l d i n g és a C e n t r a l Park után ez vált a h a r m a d i k fontos n e w y o r k - i ikonná, a r e k l á m o k és a filmek k ö z p o n t i figurájává. S z e p t e m b e r 1 l-e után valószínűleg é p p e n az o k o z t a a városi l e g e n d á k o n felnőtt e m b e r e k l e g n a g y o b b traumáját, h o g y m i n d e z e k a filmek és t ö r t é n e t e k újraértékelődtek, ö n m a g u k a t b e t e l j e s í t ő jóslattá váltak. Kollektív bűntudatot váltott ki, hogy a legfontosabb hellyé mitizált épülettel megtörténhetett az, amit szórakozásképpen elképzeltek. Még az is elhangzott, h o g y a terroristák t u l a j d o n k é p p e n az a m e r i k a i fil­ m e k b ő l vették az ötletet. H a ez e b b e n a formában n e m is igaz, a terroristák valóban az i k e r t o r n y o k m i t i k u s s z e r e p é t vették figyelembe. A biztonságérzet mar adéka is szétfoszlott a valósággá vált városi le­ g e n d a n y o m á b a n . A z e s e m é n y a z o n b a n k i t e r m e l t e saját városi legendáit is. A z é p ü l e t b e n d o l g o z ó asszony történetét, a k i m e g m e n e k ü l t s z e p t e m b e r 11-én, de két h ó n a p p a l k é s ő b b l e z u h a n t egy r e p ü l ő g é p p e l . A texasi fiúét, a k i s z e p t e m b e r 11-én n e m m e n t iskolába, m e r t e l ő z ő n a p m e g j ó s o l t a a h a r m a d i k világhábo­ rú kitörését. A z e s e m é n y t m e g e l ő z ő h e t e k b e n keletkezett gyermekrajzokat, m e l y e k e n l á n g o l ó repülőgé­ p e k csapódtak magas é p ü l e t e k b e . És m é g rengeteg más t ö r t é n e t e t is.

JÓSLATOK ÉS JELEK M i n t általában a h a s o n l ó e s e m é n y e k idején, számos prófécia és előjel merült fel a k é s ő b b i e k b e n . Egy részük teljesen légből kapott. V a n n a k v i s z o n t o l y a n esetek is, m e l y e k e t csak a v é l e t l e n n e l t u d u n k racio­ nálisan megmagyarázni. Már e m l í t e t t e m a dallasi gyereket, a k i n e m volt hajlandó iskolába m e n n i szep­ t e m b e r 11-én. 10-én azt is m o n d t a a tanárainak, h o g y j ó l e n n e felhívni az EBI-t, m e r t m á s n a p kitör a h a r m a d i k világháború, és A m e r i k a veszíteni fog. Egy b r o o k l y n i egyetemista, aki Pakisztánból vándorolt k i , h á r o m r e n d ő r n e k szólt 10-én, a t o r n y o k r a mutatva: „Látják ezeket az épületeket? J ö v ő h é t e n m á r n e m l e s z n e k itt." A k é s ő b b i e k b e n k i is kérdezték, n e m volt-e köze a terroristatámadáshoz. Úgy tűnik, n e m volt. A z Irakban á l l o m á s o z ó katonák d ö b b e n t e n s z e m b e s ü l t e k azzal az óriás falfestménnyel, m e l y a W T C pusztulását ö r ö k í t e t t e m e g . A z t m é g n e m t u d n i , az e s e m é n y előtt vagy után készült a kép. Persze v a n n a k o l y a n s z t o r i k is, a m e l y e k e n felváltva szörnyülködik, b o s s z a n k o d i k és nevet az e m b e r . A z 1998-ban n y o m t a t o t t új húszdollárosok hátoldalán például (ha a m e g a d o t t m ó d o n hajtogatja össze az e m b e r ) a lángoló i k e r t o r n y o k láthatók. G y e r m e k k o r u n k "tulipánból p a p r i k a , paprikából J a n c s i k a " hajto­ gatós játéka köszön vissza. És m i v e l m i n d e n új papírdolláros hátoldalán fákkal-bokrokkal körülvett épü­ let áll, n e m n e h é z ezeket ( n é m i ügyes hajtogatás után) fustfellegekkel körülvett magas d o b o z t o r n y o k n a k látni. Számos h e l y e n jelent m e g az a fotó is, m e l y e n a Sátán k é p e a l a k u l k i a f e l g o m o l y g ó füstből. E z e n csak első hallásra é r d e m e s m e g l e p ő d n ü n k . Amíg e s z ü n k b e n e m jut, h o g y az e m b e r e k évszázadokon át látták a H o l d felszínén Dávid királyt a citerázó Cicellével együtt m u l a t n i . És, ó i g e n , N o s t r a d a m u s . Az Isten Városában nagy mennydörgés lészen. Két testvért zúz szét a Káosz, Míg az erődítmény szenved, A nagy vezér megadja magát, A harmadik nagy háború a városégéssel veszi Nostradamus

kezdetét. 1654

10

Nehéz elképzelni, h o g y egy 1566-ban e l h u n y t asztrológus m é g 1 6 5 4 - b e n jóslatokkal f o g l a l k o z o t t v o l n a . A versike a z o n b a n m é g sajátosabb m ó d o n keletkezett, m i n t k é p z e l n é n k : a k a n a d a i B r o c k E g y e t e m egy diákja írta b e l e 1997-es e s s z é j é b e , m i n t a n o s t r a d a m u s i j ó s l a t o k h o m á l y o s s á g á n a k példáját - lám, ilyet m i n d e n k i t u d . A z ö t ö d i k sort m á r egy k é s ő b b i magyarázat csapta hozzá. ( A m i k ü l ö n ö s e n rámutat a hamisításra: N o s t r a d a m u s ugyanis négysoros jóslatokat írt.)

A tanulmányban szereplő eredetiből. A XVI. századi

Nostradamus-négysorosok franciát nem bántottam.

a szerző

nyersfordításai

a koholt

angol

További változatok a s z e p t e m b e r 11-e u t á n felfedezett próféciára: A kilencedik hó 11. napján Két vasmadár csapódik két magas Az új városban, S a világ hamarosan véget ér.

szoborba

Vagy: Az új század évében kilenc hónapra Az égből jönni fog egy nagy Rémkirály, Az ég negyvenöt fokon lángolni fog. Tűz közelít az új nagyvároshoz York városa összeomlik, Két ikertornyot zúz szét a káosz Míg lezuhan az erődítmény; a nagy vezér megadja magát, A harmadik nagy háború a nagy város égésétől veszi kezdetét.

É r e z h e t ő a „próféta" igyekezete, h o g y l e h e t ő l e g m i n d e n t belezsúfoljon a felduzzasztott versbe. Még két eredeti N o s t r a d a m u s - s o r t is. A 697. jóslat ugyanis így szól: Cinq et quarante degrez ciel bruslera Feu approcher de la grand cité neuve Instant grand flamme esparse sautera Quand on voudra des Normans fairé

preuue.

Az eredeti, 697. számú jóslat e l s ő két s o r a köszönt vissza a k o h o l t n y o l c s o r o s jóslat h a r m a d i k és n e g y e d i k sorában, tovább növelve a b a l l a d a i homályt. Kétségtelenül k e m é n y m u n k a állt az elkészítés mögött - de m i n e k ? 11

CUI PRODEST? A z a l c í m b e n m e g j e l e n ő latin kifejezés annyit tesz: „kinek áll é r d e k é b e n ? " Igen, ezúttal az összeeskü­ vés-elméletek k e r ü l n e k sorra. S z e p t e m b e r 11-én délután b e s o d r ó d t a m abba a B a r t ó k B é l a úti c s e m e g e ü z l e t b e , a h o l egyetemista k o r o m óta kávéztam és b e s z é l g e t t e m az i s m e r ő s ö k k e l . Először az tűnt fel, h o g y m i n d e n k i a tévét bámul­ ja, aztán az, h o g y u g y a n miért ddéppen a CTATVkatasztrófafilmet. ( N o s , ez is csak azt támasztja alá, m e n n y i ­ re m e g s z o k t u k , h o g y e l s ő k é n t a W T C - t támadják m e g a marslakók, a c u n a m i stb. Első pillantásra el n e m t u d t a m v o l n a képzelni, h o g y igaz.) Egy kávéra m e n t e m be, aztán órákig ott ültem, és a tévét b á m u l t a m . Persze a k ö r ü l ö t t e m b e s z é l g e t ő e m b e r e k r e is figyeltem, a k i k amellett, h o g y v a j o n é p p e n h o l v a n n a k az Államokban é l ő ismerőseik, azt is találgatták, vajon k i k lehettek a támadás m ö g ö t t . Az arab tulaj f o n t o s n a k tartotta k i e m e l n i , h o g y reggel k i l e n c k o r történt az egész, „mikor m é g a zsidó irodavezetők és vállalati f ő n ö k ö k n e m v o l t a k b e n t a m u n k a h e l y ü k ö n , h o g y aztán j ó l be l e h e s s e n mártani az arabokat". H ó n a p o k ­ nak kellett e l t e l n i e a h h o z , h o g y rájöjjünk, n e m ő volt az egyetlen, aki ezt a következtetést v o n t a le a r e n d e l k e z é s r e álló adatokból. 12

;1

12

Akit érdekel afolytatás, kattintson: még korántsem ér véget.

http: IIwww, snopes. comlrumorslpredict.

htm. A történet

itt

ugyanis

Gondoljanak bele. hol voltak, mit csináltak, kikkel találkoztak, amikor ez történt?Jó eséllyel még mindig meg tudják mondani. A jelenség villanófény-emlékként ismert, és alig fél éve jó kis vita volt róla a Magyar Narancsban, miszerint ez is a városi legendák számát gyarapitja-e vagy valóban létező és mérhető pszichológiai jelenség, mely a poszttraumatikus stressz holdudvarába tartozik.

A bejrúti a l - M a n a r televíziós c s a t o r n a négyezer izraeli illetőségű vagy zsidó vallású e g y é n r ő l állította, h o g y n e m m e n t e k be a z n a p d o l g o z n i a W T C - b e n lévő irodájukba. A r a b d i p l o m a t á k azt nyilatkozták a jordániai al-Watan hírlapnak, h o g y ez m i n d e n b i z o n n y a l a Shabak hírszerző szolgálat figyelmeztetésének köszönhető. N o c o m m e n t . Vagy, mégiscsak. A z adatok lelőhelyének k o m m e n t á r j a szerint: „Halló, Dávid Rosenberg? Itt a M o s z a d . Figyelj, ne menj be d o l g o z n i k e d d e n . Ja, újabb terroristatámadás, i g e n . . . És ne felejtsd e l , egy szót se erről a családodnak, barátaidnak, vagy a munkatársaidnak." Azt p e d i g , h o g y az a m e r i k a i a k m a g u k csinálták v o l n a az egészet, h o g y m e g t á m a d h a s s á k Afganisztánt/ Irakot, k i z s u p p o l h a s s a n a k az Egyesült Államokból m i n d e n m o s z l i m bevándorlót, és e l v e h e s s e n e k m i n ­ den olajat, m é g m e g s e m említettük.

AMI HIÁNYZIK E d d i g i kutatásaink során egyetlen s z e p t e m b e r 11-ével kapcsolatos városi legendát s e m találtunk, a m e l y a t e c h n o m í t o s z típusába tartozna. Lehet, h o g y n i n c s is. É r t h e t ő o k o k b ó l n i n c s . M i n d e n m e s e b e l i terrorista r e n d e l k e z i k a legfejlettebb t e c h n i k a i felszereltséggel ( e m l í t e t t ü k már, m i é r t ) : rakétaelhárító z s e b p ö c ö k k e l , g y i l k o s és ritka vírusokkal, üveggyanta alkatrészekből összeszerel­ h e t ő fegyverrel, vagy m i n i m u m egy a t o m b o m b á v a l . A valóságos terroristáknál m ű a n y a g z s e b k é s e k voltak, töltőtollként vagy k ö r ö m p i s z k á l ó k é n t feltüntethető, kiszűrhetetlenül a p r ó e s z k ö z ö k . N e m is volt t ö b b r e szükségük. C s u p á n c s a k ezek segítségével u r a l m u k alá hajtani egy gépet, b e t e l j e s í t e n i öngyilkos akcióju­ kat. A h i h e t e t l e n ü l fejlett technikával felépített, irányított, vezetett r e p ü l ő g é p e z e k n e k a műanyag kések­ nek a hatására vált t ö b b t o n n á s lövedékké, pusztán a gravitációt használva a r o m b o l á s r a . Szeptember 11. a technomítosz bukása volt. És a továbbiakban már s e m m i s e m lesz o l y a n , m i n t a m i l y e n volt. Még a városi l e g e n d á k s e m . Bár, k i tudja. F r a n k e n s t e i n d o k t o r szörnye, a b o s t o n i fojtogató és az E l m u t c a i r é m á l o m , a megfogha­ tatlan és m e g ö l h e t e t l e n szörnyek, egyaránt H a l l o w e e n - j e l m e z k é n t végezték. 2001 H a l l o w e e n j á n a k leg­ kapósabb j e l m e z e O s z a m a b i n Láden maszkja volt.

BIBLIOGRÁFIA ÉS S Z A B A D K O Z Á S O K A fenti tanulmány a M a g y a r T u d o m á n y N a p j a alkalmából 2 0 0 3 . n o v e m b e r 3-án rendezett: A világ 2001 után c í m ű konferencián e l h a n g z o t t előadás bővített változata.

CAVEAT M i n d e n diák figyelmébe: h a eleve írásos formában készülnek egy tanulmánnyal, ne felejtsék e l a hivatkozásokat! C s a k a k é s ő b b i e k b e n írásban publikált e l ő a d á s e s e t é b e n elég a bibliográfia is.

J a n WIERUS: Pseudomonarchia daemonum (aDeprestigiis daemonum c í m ű m ű függeléke, Basilae, 1583) - idézi RÁTH-VÉGH I s t v á n : A Sátán és cimborái, Pannon Könyvkiadó, B u d a p e s t , 1991. A Brasíliáról szóló adatok lelőhelye: Amerika h.n., 1992

- Alaszkától

a Tűzföldig,

D u n a k ö n y v Kiadó,

A s z e p t e m b e r 11-ével k a p c s o l a t o s városi legendák lelőhelye: h t t p : / / w w w . s n o p e s . c o m / r u m o r s , kivéve a „ S á t á n a r c k é p é n e k m e g j e l e n é s e " , m e l y w w w . u r b a n l e g e n d s . a b o u t . c o m / A „magyar fejlesztésű" gyrosöntet-legenda lelőhelye: w w w . o k o r s z e m . h u / l e g e n d s / A „villanófény-emlék" vitája: MÉRŐ László: Maga itt a tánctanár? Városi legendák, Magyar Narancs, 2 0 0 3 . augusztus 14., v a l a m i n t RACSMÁNY M i h á l y olvasói levele a Magyar Narancs o k t ó b e r 9-ei számából.

G e r h a r d J . B E L L I N G E R : Nagy Valláskalauz,

Akadémiai Kiadó, Budapest, é n .

Carl S A R G E N T - M a r c G A S C O I G N E : Véres utcák,

Beholder Kiadó, Budapest, 2001.

Köszönet a Discovery C h a n n e l n e k , a k e r e s k e d e l m i televíziók éjszakai filmjeinek, v a l a m i n t a Pest Megyei K ö n y v t á r videotékájának.

Egry Gábor* RÉGI-ÚJ MAGYAR-ROMÁN TÖRTÉNELMI MÍTOSZOK A 2 0 0 1 utáni világról, világhelyzetről m i n d e n k é p p e n a változás jut e l s ő k é n t e s z ü n k b e . A s z e p t e m b e r 11-ei e s e m é n y e k interpretációi és narratívái r e n d s z e r i n t k i e m e l t e n f o g l a l k o z n a k m i n d a z z a l a m i a világ­ ban az i k e r t o r n y o k l e r o m b o l á s á t k ö v e t ő e n megváltozott. H a p e d i g t ú l l é p ü n k a diplomácia, a nemzetközi k a p c s o l a t o k vagy é p p e n a t e r r o r i z m u s e l l e n i h á b o r ú körén, a k k o r is a változás a vizsgálatok kulcsszava. M i n d e n e k e l ő t t t e r m é s z e t e s e n a gazdaságban, a m e l y b e n a terrorakció, illetve a n n a k k ö v e t k e z m é n y e i vég­ leg p o n t o t tettek a k i l e n c v e n e s évek hosszú prosperitására. Ebből a s z e m p o n t b ó l az alábbiakban kifejtettek m i n d e n k é p p e n rendhagyóak l e s z n e k . N e m csak a világot m a leginkább foglalkoztató és veszélyeztető p r o b l é m á k t ó l távoli témaválasztás teszi azzá, h a n e m az is, h o g y s o k k a l szilárdabb, állandóbb mentális struktúrákkal, narratív konstrukciókkal kíván foglalkoz­ ni. Ezek a k o n s t r u k c i ó k g y a k o r l a t i l a g alig változtak a terrortámadások nyomán, és m a is u g y a n a b b a n a formában és u g y a n o l y a n v i r u l e n s e n érvényesülnek, m i n t s z e p t e m b e r 11-ét m e g e l ő z ő e n . U g y a n a k k o r aktualitásuk s e m m i k é p p e n s e m k é r d ő j e l e z h e t ő m e g . A magyar-román együttélés törté­ neti e m l é k e z e t é t m e g h a t á r o z ó mítoszok é l e t e r e j é n e k legújabb példája az aradi Szabadság-szobor felállí­ tásának a sajtóból jól n y o m o n követhető ügye. E z z e l az alább r é s z l e t e s e b b e n is e l e m z e n d ő problémával k a p c s o l a t b a n már m o s t megállapíthatjuk, h o g y kiválóan példázza a berögzült és továbbélő nemzeti míto­ szok hatását, operacionalizálhatóságát és erejét. A Szabadság-szobor ügye e g y é r t e l m ű e n s z i m b o l i k u s harc a magyar k ö z ö s s é g m e g j e l e n é s é r t vagy é p p e n e n n e k megakadályozásáért R o m á n i a egy t ö b b s é g é b e n ro­ m á n o k lakta városának s z i m b o l i k u s t e r é b e n . E n n e k a k ü z d e l e m n e k a során p e d i g a felek egyaránt külön­ b ö z ő mítoszokat használnak álláspontjuk alátámasztására, jelezve egyúttal azt is, h o g y a z o k m a is szerves részei a történeti tudatnak. írásunkban, a magyar k ö z b e s z é d b e n , 2003-ban leghangsúlyosabban megjelent n e m z e t i történeti mí­ toszok közül e m e l ü n k k i kettőt és próbáljuk b e m u t a t n i azokat. N e m pusztán funkciójukat és j e l e n l e g i felhasználásukat, h a n e m részben kialakulásukat és a két n e m z e t köztudatában elfoglalt helyüket is. 1

A történeti mítosz és funkciói A történeti m í t o s z o k kutatása a t ö r t é n e t t u d o m á n y manapság d i v a t o s n a k m o n d h a t ó p r o b l é m a k ö r e . A X I X . századi p o z i t i v i z m u s szilárd ismeretelméleti alapjainak fokozatos felszámolódása és a történeti rela­ tivizmus térnyerése a X X . században l o g i k u s a n e r e d m é n y e z e t t újfajta kérdésfeltevést a t ö r t é n e l e m m e l k a p c s o l a t b a n . A p o s z t m o d e r n t ö r t é n e l e m e l m é l e t álláspontja a k ü l ö n b ö z ő narratívak egyenrangúságáról és az igazság l é t é n e k tagadásáról, v a l a m i n t a narratívak ö n á l l ó kutatási tárgyként való t é t e l e z é s e szükség­ szerűen vezetett e l a h h o z , h o g y a m e g i s m e r h e t e t l e n valósággal a z o n o s v i s z o n y b a n lévő narratív konst­ rukciókat funkcionális és strukturális jellemzőik alapján e l e m e z z é k a kutatók.

Tudományos segédmunkatárs, Politikatörténeti Főiskolai tanársegéd, Általános Vállalkozási 1

Intézet. Főiskola

Egyetlen apró, bár nem teljesen lényegtelen kivétel, hogy reagálva a terrorizmus negatívvá váló képére, az ellenfél megbélyegzésére használt címkék közt feltűnik anakronisztikus és ahistorikus fogalma is.

a

egyértelműen „terrorista"

M i n d a magyar, m i n d a r o m á n t ö r t é n e t t u d o m á n y b a n megjelent ez az irányzat é s törekvés. Míg a z o n ­ b a n a magyar t ö r t é n e l e m n e m z e t i demitizálása jóval a rendszerváltást m e g e l ő z ő időszakra nyúlik vissza, a d d i g R o m á n i á b a n csak a C e a u c e s c u - r e n d s z e r bukását k ö v e t ő e n kerülhetett s o r erre a m a is n a g y o n lassan zajló, nagy p o l i t i k a i és társadalmi ellenállásba ü t k ö z ő f o l y a m a t r a . E n n e k e l l e n é r e m a már egyálta­ lán n e m egyértelmű, h o g y a n e m z e t i mitológia hagyományos, a k o m m u n i s t a r e n d s z e r m á s o d i k felében m e g e r ő s ö d ö t t formái túlélhetik a következő évtizedet. A Magyarországon zajló kutatások legjellegzetesebb e r e d m é n y e az a Romsics Ignác szerkesztette kö­ tet, a m e l y k ü l ö n b ö z ő magyar történeti mítoszok, és legendák e l e m z é s é v e l próbálja hitelteleníteni azo­ kat. A r o m á n t ö r t é n e t í r á s b ó l Lucián B o i a és tanítványai körét é r d e m e s k i e m e l n i , a k i k t ö b b k ö t e t b e n vették számba és e l e m e z t é k a r o m á n k ö z g o n d o l k o d á s és történeti tudat mítoszait. E z e k közül m a g y a r u l is o l v a s h a t ó d történelem és mítosza román köztudatban című, n e m kis vihart kavart m u n k á j a . ' Megállapítva, h o g y a mítoszok p r o b l é m a k ö r e i m m á r elfogadott kutatási témája m i n d k é t n e m z e t i tör­ ténetírásnak, m é g az aktuálisan felhasznált mítoszok e l e m z é s é t m e g e l ő z ő e n s z ü k s é g e s n e k látszik n é h á n y alapvető p r o b l é m a tisztázása. E z e k közé tartozik a történeti mítosz fogalma, típusai, j e l l e g z e t e s s é g e i n e k köre is. Ö n m a g á b a n egy, a bevettől e l t é r ő történelmi narratíva é r t e l e m s z e r ű e n n e m m i n ő s í t h e t ő mítosznak. Sőt, m é g a b b a n az esetben is k é r d é s e s lehet ez a minősítés, h a a szóban forgó k o n s t r u k c i ó e g y é r t e l m ű e n n e m felel m e g a s z a k m a i eljárások verifikálta tényeknek, s e m p e d i g a forráskezelés szabályainak. Egy ilyen k o n s t r u k c i ó m é g n y u g o d t a n lehet egyszerű tévhit, l e g e n d a vagy akár j ó szándékú, de hibás törté­ netírói teljesítmény is. A mítosz ennél mindenképpen több k e l l l e g y e n , e l s ő s o r b a n társadalmi s z e m p o n t ­ ból. É p p e n ezért mítosznak azokat a narratív konstrukciókat tekintjük, a m e l y e k n e m támaszthatóak alá történeti tényanyaggal, v i s z o n t a társadalom j e l e n t ő s része elfogadja őket. E z e n t ú l m e n ő e n egyértelmű identitásépítő vagy k o h é z i ó s funkcióval r e n d e l k e z n e k . A mitológia további l ényeges e l e m e , h o g y való­ ságmagyarázatként, illetve a valóság strukturálására használt és a j e l e n r e v o n a t k o z ó a n is relevánsnak tartják elfogadói. Végül a l e g t ö b b esetben egy strukturált r e n d s z e r b e szerveződik, és n e m z e t i mitológiát alkot. Romsics említi, h o g y a neves francia kutató Raoul Girardet a m í t o s z o k négy alaptípusát különíti e l . Ezek a következők: az összeesküvés-elméletek; k ü l ö n b ö z ő időszakok „aranykorként" való n o s z t a l g i k u s prezentációi; a t ö r t é n e l e m egy-egy válságos pillanatában feltűnő, nemzetet, országot, várost stb. m e g ­ m e n t ő hősies személyiségek ( m e g m e n t ő k ) apologetikái; s végül a k i s e b b - n a g y o b b k ö z ö s s é g e k (nemzet, város, társadalmi osztály) e g y s é g é n e k mítoszai. A fenti tipizálás alapján is egyértelmű, hogy a mítoszok a kollektív emlékezet formálásán keresztül bírnak társadalmi funkciókkal. A múlt é r t e l m e z é s e n e m ö n m a g á b a n feladatuk, h a n e m kifejezetten a társadalom vagy egyes csoportjai kohéziója, identitástudata, illetve m ű k ö d é s e s z e m p o n t j á b ó l van nagy j e l e n t ő s é g ü k . A mítosz vagy egy koherens történeti narratíva funkcionálisan szinte elengedhetetlen egy modern nemzeti társadalom működtetéséhez, a társadalmi szolidaritás fenntartásához, az összetarto­ zás-tudat erősítéséhez. 2

3

5

6

2

Jól jellemzi a folyamat nehézségét az a vita, ami a 90-es évek végén robbant ki egy középiskolai segédkönyv kapcsán, amely óvatos formában megkérdőjelezte néhány bevett történeti elképzelés jogosságát. Vö. Rázván Páráianu: NationalPrejudices, Mass Media and History Textbooks. The Mitu Controversy. In Balázs Trencsényi - Dragos Petrescu - Cristina Petrescu - Constantin Iordachi - Zoltán Kántor (szerk.). Nation Building and Contested Identities: Románián and Hungárián Case Studies, Budapest - Iasi, 2001 93-120. Romsics Ignác 2002.

(szerk.): Mítoszok,

legendák,

tévhitek

a 20. századi

magyar

történelemből.

Budapest

'* Lucián Boia. Istoriesi mit in constiinpa románescá. Buc. 1997. Magyarul: Uő.. Történelem és mítosza román köztudatban. Bukarest-Kolozsvár 1999. Érdemes megemlíteni még, a mítoszfeltáró) munka érzékeltetésére a következő köteteket, melyek szerkesztésében Boia is részt vett: Mituri istorice románesti Buc. 1995.; Miturile comunismului románescI-IL Buc. 1995-1997. 5

A definíció nagymértékben épít Boia és Romsics felfogására, de nem teljesen egyezik meg velük. Vö. Boia 1999 7-9., illetve Romsics Ignác: A történetírás és a történelem. Az objektivitás mítosza és a mitizálás elfogadhatatlansága. In Rubicon 2001/10-2002/1.

6

Romsics

i. m.

A tudományosan is legitim történeti narratíva helyét rendszerint akkor vehetik át a mítoszok, ha a történettudomány eredményei túl bonyolultnak, nehezen kezelhetőnek és mindenek előtt nemzeti szem­ pontból ellentmondásosnak láttatják a múltat. A m e n n y i b e n a történeti i s m e r e t e k és az identitás e l e m e i , a n e m z e t i é n k é p e l l e n t é t b e kerülnek, a kognitív d i s s z o n a n c i a k e z e l é s é r e széles tere nyílik a mítoszok­ nak. Külön esetet j e l e n t e n e k az egymás mellett vagy együtt é l ő n e m z e t e k n e k u g y a n a z o k r a a történeti e s e m é n y e k r e vagy f o l y a m a t o k r a v o n a t k o z ó narratívái és mítoszai. E z e k b e n az e s e t e k b e n a perspektíva k ü l ö n b ö z ő s é g e m i n d e n k é p p e n k ü l ö n b ö z ő mítoszokat e r e d m é n y e z , legalábbis az é r t é k e l é s mozzanatát tekintve (valami pozitív vagy negatív). A m e n n y i b e n a n e m z e t i múltak k o n f l i k t u s o s a k ez a k ü l ö n b ö z ő s é g m é g határozottabban érvényesülhet. A magyar-román múlt vonatkozásában találunk példát egymásnak kifejezetten e l l e n t m o n d ó mítoszok­ ra is, m i n t 1848 kérdése, de o l y a n o k r a is, a m e l y e k e s e t é b e n a történeti narratíva e l b e s z é l ő része m e g ­ egyezik, sőt t u d o m á n y o s legitimitást nyert, csupán a n n a k é r t é k e l é s e k ü l ö n b ö z i k j e l e n t ő s m é r t é k b e n . A z alábbiakban egy-egy esetet kívánunk b e m u t a t n i mindkét típusból, jelezve egyúttal a m í t o s z o k változásá­ nak, az esetleges új m í t o s z o k k é p z ő d é s é n e k a l e h e t ő s é g é t is.

Kontradiktórius mítoszok: a Szabadság-szobor és 1848-49 A m o s t a n á b a n újra a k ö z b e s z é d e l ő t e r é b e került és ezáltal egyúttal é l e t k é p e s s é g ü k r ő l és érvényessé­ gükről is bizonyságot adó mítoszok közül a Szabadság-szobor felállításáról k i a l a k u l t vitában használt érvek a két fél egymásnak e l l e n t m o n d ó mítoszainak c s o p o r t j á b a tartoznak. A z o k t ó b e r 6-ai szoboravatás elmaradása kapcsán használt érvek t i p i k u s n a k t e k i n t h e t ő e k m i n d a magyar, m i n d a r o m á n m í t o s z o k t e k i n t e t é b e n . Mindkét fél érvelése a hagyományos történeti narratívára épít, igaz m a g y a r részről a s z o b o r s z i m b o l i k u s tartalmának á t é r t é k e l é s é r e is történt kísérlet. E n n e k a kísérletnek a lényege egy közös jelen­ téstartalom és egyúttal egy közös mítosz kialakítása volt. A s z i m b o l i k u s k o n f l i k t u s egyik fontos e l e m e 1848-49 m e g í t é l é s é n e k k ü l ö n b ö z ő s é g e . A magyar interp­ retáció, j e l e n t ő s m é r t é k b e n leegyszerűsítve a történteket, a polgári szabadságjogok k i t e l j e s e d é s e alapján a szabadság diadalaként egyetemes é r té k k é n t szemléli. E z z e l s z e m b e n a r o m á n felfogás vitatja, h o g y a magyar p o l i t i k a i elit é r d e m e l e n n e a polgári j o g o k kiteljesítése, m i k ö z b e n a n e m z e t i szabadság s z e m ­ pontjából e g y é r t e l m ű e n negatívan ítéli m e g a magyar törekvéseket. E n n e k m e g f e l e l ő e n magyar s z e m ­ szögből é r t h e t e t l e n a s z o b o r felállítása e l l e n i tiltakozás, míg r o m á n s z e m s z ö g b ő l elfogadhatatlan az ah­ hoz való ragaszkodás. M i n d e n e k e l ő t t é r d e m e s felhívni a figyelmet arra, h o g y e b b e n az e s e t b e n m i n d k é t interpretáció a mítoszok kategóriájába tartozik, és e z e n n e m változtat az s e m , h o g y m i n d k e t t ő tartalmaz valós e l e m e k e t , illetve elbírálható az is, h o g y m e l y i k áll k ö z e l e b b a történeti tényekhez. U g y a n a k k o r m i n d k é t é r t e l m e z é s e g y é r t e l m ű e n leegyszerűsít, funkciójuk az igazságtétel egy j e l e n l e g s e m n y u g v ó p o n t o n lévő k o n f l i k t u s ­ ban, a m i n t azt e g y é b k é n t a s z o b o r kapcsán történt p o l i t i k a i aktivitás is jelzi. A magyar é r t e l m e z é s n e m vesz tudomást a magyar és a többi n e m z e t é p í t é s e l l e n t é t é r ő l , a m i m á r 1848 előtt is jelentkezett, míg a r o m á n felfogás, n é h á n y vaskos történeti tévedéssel súlyosbítva, kizárólag n e m z e t i s z e m s z ö g b ő l hajlandó interpretálni a történteket. A történeti l e g e n d á k közül k i k e l l e m e l n i azt, amely szerint 1848-49-ben m i n t e g y 4 0 0 0 0 r o m á n t mészároltak v o l n a le magyar reguláris és félkatonai alakulatok, illetve ezeket a csapatokat é p p e n az aradi vértanúk irányították v o l n a . E z z e l s z e m b e n az áldozatok száma ezres nagyságrendű mindkét o l d a l o n , a vértanú t á b o r n o k o k p e d i g Erdélyhez a legköze­ lebb a B á n s á g b a n tevékenykedtek - ott a z o n b a n a szerbek e l l e n i h a d m ű v e l e t e k b e n . A t ö r t é n e l e m é r t e l m e z é s b e b u r k o l t k o n f l i k t u s mellett v a n az ügynek egy másik d i m e n z i ó j a is, az A r a d s z i m b o l i k u s t e r é b e n való m e g j e l e n é s l e h e t ő s é g e a magyar k ö z ö s s é g számára, illetve a n n a k elutasítása a r o m á n k ö z ö s s é g elitje részéről. Részben e n n e k kapcsán, utalva t e r m é s z e t e s e n a n e m z e t i látószögű ro­ mán mítoszra is, megállapítható, hogy az ellentmondó mítoszok közül a román egyértelműen kizáróla­ gos. A n e m z e t e k közti k o n f l i k t u s t az igazságos háború-igazságtalan h á b o r ú e l l e n t é t p á r j á b a n jeleníti m e g és részben erre a l a p o z v a n e m e n g e d i m e g a s z i m b o l i k u s tér megosztását s e m . E z z e l s z e m b e n a magyar

A problémakört és a szobor körüli vitát2003. szeptember vége óta sokszor tárgyalta a romániai magyar sajtó, mindenekelőtt a Krónika című kolozsvári, a Szabadság című kolozsvári, a Romániai Magyar Szó című bukaresti, a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilapok cikkeit, valamint a Transindexportálon megjelent írásokat használtam.

értelmezésnek határozottan van integráló dimenziója is. A polgári szabadságot univerzális é r t é k k é n t jeleníti m e g , a h o g y a n a s z i m b o l i k u s térhasználatot is m e g o s z t a n i kívánja, n e m p e d i g kizárólagossá t e n n i . E n n e k felelt m e g az a javaslat is, h o g y a r o m á n fél fogadja e l a Szabadság-szobor k ö z ö s é r t e l m e z é s é n e k az univerzális szabadságeszmét, ne p e d i g a magyar szabadság j e l k é p e k é n t t e k i n t s e n rá. H a a Girardet-féle tipológia alapján akarjuk b e s o r o l n i a két e l l e n t m o n d ó és v e r s e n g ő narratívat, a k k o r n e m egyszerű a d o l g u n k . A magyar verzió e g y é r t e l m ű e n a n e m z e t i egységhez k a p c s o l ó d ó mítosz, a tragikus bukás egy igazságos ügy szolgálatában, amelyért k ü l ö n b ö z ő n e m z e t i s é g ű és társadalmi helyze­ tű személyek áldozták életüket. E z z e l s z e m b e n a r o m á n mítosz e s e t é b e n n e m e n n y i r e egyértelmű, h o g y az egységmítoszok közé tartozik. A l a p o s a b b a n megvizsgálva mégis e b b e a kategóriába s o r o l h a t j u k , d e n e m egyoldalúan pozitív, h a n e m pozitív-negatív tartalmúként. A n e m z e t i látószög kizárólagossága magában h o r d o z z a a n e m z e t i egység k i f e j e z é s é n e k l e h e t ő s é g é t . Ezt erősíti fel az e l l e n s é g k é p felhasználása. A m a g y a r o k k e g y e t l e n f e l l é p é s é n e k hangsúlyozása szükség­ szerűvé teszi, h o g y a narratíva az egykorú r o m á n s á g o t e g y s é g e s n e k kezelje, n e m véve t u d o m á s t a b e l s ő megosztottságról. A z ellenséggel s z e m b e n i összefogás egyúttal e g y é r t e l m ű e n a j e l e n r e is v o n a t k o z t a t o t t üzenet. Ráadásul alátámasztja a s z i m b o l i k u s tér kizárólagos használatára bejelentett igényt, delegitimálva a m a g y a r o k megosztási törekvéseit és egyúttal n e m z e t i l e g legitimálva a saját s z i m b o l i k u s térfoglalást.

Ellentétes értékelésű mítoszok: Erdély felvásárlása

8

A magyar-román k a p c s o l a t o k t ö r t é n e t é b ő l a 20. század eleji gazdasági f o l y a m a t o k e l b e s z é l é s e és érté­ kelése kiváló példa az o l y a n típusú narratívakra, a m e l y e k a történeti folyamat előadásában megegyeznek, pusztán a n n a k értékelése esetén kerülnek szembe egymással. A m a i magyar köztudatnak is része az az elképzelés, m e l y s z e r i n t az erdélyi románság, bankjaira támaszkodva t u d a t o s a n és tervszerűen felvásárol­ ta Erdély földjeit a magyarság kezéből, h o g y aztán erre a l a p o z z a elszakadási törekvéseit. A mítosz oly­ a n n y i r a é l e t k é p e s , h o g y 2 0 0 3 nyarán Markó Béla és Csoóri S á n d o r vitájának lett témája és a többi hozzászólós is e g y é r t e l m ű e n t u d o m á n y o s tényként kezelte. Első pillantásra itt valóban n e m mítosszal van d o l g u n k . Mindkét o l d a l elfogadja a narratívat, sőt tudomá­ nyosan igazoltnak tartja, mivel számos történeti m u n k a látszik azt igazolni. C s a k h o g y ezek a munkák valójá­ ban n e m igazolnak semmit, pusztán reprodukálnak egy korábbi álláspontot, amely így legitimitását a szaktu­ dományon kívülről nyeri. A z alaposabb vizsgálatok sokkal inkább a szkepszist erősítik azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán képesek lehettek-e a román b a n k o k nagymértékű földvásárlásokra. F i g y e l e m r e m é l t ó ennek a mítosznak a keletkezéstörténete. A X I X . század v é g é n e k gazdasági-társadal­ m i folyamatai az erdélyi magyar nagy- és középbirtok lemorzsolódásával jártak, m i k ö z b e n egyre e r ő s ö ­ dött a b i r t o k o s paraszti réteg. A z egyik c s o p o r t tulajdonában lévő földek f o k o z a t o s a n a másik k e z é b e kerültek. E n n e k n e m z e t i dimenzióit használta fel erdélyi magyar p o l i t i k u s o k egy, az agráriusokhoz kö­ zel álló csoportja, h o g y állami e l l e n l é p é s e k e t követeljen. A c s o p o r t egyik jeles tagja volt B e t h l e n István is, aki számos b e s z é d é b e n és írásában taglalta a magyar b i r t o k o t és e z e n keresztül Erdélyt fenyegető oláh veszélyt. E z z e l s z e m b e n e g y é r t e l m ű n e k tűnik, h o g y a r o m á n b a n k o k n e m r e n d e l k e z t e k e l é g tőkével, s e m tőkebevonási l e h e t ő s é g g e l , h o g y nagyarányú változásokat idézzenek e l ő a b i r t o k m e g o s z l á s b a n . A külön­ b ö z ő statisztikák az I. világháborút m e g e l ő z ő tíz év távlatában 150-200 ezer h o l d tulajdonosváltását iga­ zolják. E m e l l e t t a r o m á n b a n k o k tevékenysége kifejezetten nyereségorientált volt. Talán é p p e n ezért ragadták m e g az alkalmat, h o g y az uralomváltást k ö v e t ő e n é p p e n a magyar p o l i t i k u s o k álláspontjára 9

H

9

A mítosz legutóbbi nagyobb nyilvánosságot kapott felbukkanása: Csoóri Sándor: Csúcsa hanyatlása In: Heti Válasz2002. szeptember 20. és Markó Béla. Pezsgő és töpörtyűs pogácsa (Válaszféle Csoóri Sándornak) In: Erdélyi Riport 2003. 32. szám. Lényeges hozzászólás volt még: Kuszalik Péter. Reflexiók egy levélrészletre In. Erdélyi Riport 2003. 27. szám. Itt érdemes leszögezni, hogy a válasz a kérdésre nem. Az adatokból kiderül, hogy a viszonyok változása sem különösebben drasztikus, sem gyors nem volt. A folyamat módon zajlott, nemzeti dimenziót attól kapott, hogy Erdély azon részein, ahol szinte román parasztság élt, a magyar birtokosok birtoka szükségszerűen jutott a vásárláskor pozícióban lévő helyi román közösség kezére. E mögött azonban nem állt anyagiakkal és jelentős mértékben alátámasztott tevékenység.

földbirtok­ természetes kizárólag kedvező tervszerűen

támaszkodva legitimálják m a g u k a t és korábbi tevékenységüket, a n e m z e t i egység é r d e k é b e n végzett ál­ dozatos m u n k á n a k beállítva azt. A h a r m i n c a s évek k ö z e p é r e aztán m á r t u d o m á n y o s m u n k á k b a n j e l e n i k meg a narratíva. T u d o m á n y o s pályafutása m a is töretlen, a legújabb r o m á n bank- és gazdaságtörténeti összefoglalások is evidenciaként kezelik. T e r m é s z e t e s e n e z e k r e is a l a p o z v a találta m e g útját újra a ma­ gyar köztudatba. A r o m á n történettudományra támaszkodva, és egyéb kutatások hiányában m a már „tudo­ mányos tényként" lehet h i v a t k o z n i arra, h o g y Erdélyt a r o m á n o k felvásárolták. A narratíva tehát közös mindkét oldalon. Az értékelés viszont érthetően ellentétes. A román értelmezés a nemzeti egység nagy mítoszába ágyazódik. A b a n k o k tevékenysége és a t u d a t o s n a k tartott földvásárlás kifejezi a r o m á n n é p ősi vágyát a régi egység helyreállítására, és egyúttal m e g m u t a t j a a n n a k találékonysá­ gát is a c é l h o z vezető e s z k ö z ö k megválasztásában. E z tehát egységmítosz, m é g h a n e m nélkülözi is az egyéb e l e m e k e t . így például a b a n k o k vezetői, főként V i s a r i o n R o m á n és V a l e r i u P. B o l o g a nagy n e m z e t i h ő s ö k k é n e m e s e d n e k , a r o m á n o k t e r m é s z e t e s vágyát állítólag akadályozó magyar b a n k o k p e d i g összees­ küvőkként j e l e n n e k m e g . A magyar értelmezés elsősorban az összeesküvés-elmélet típusába sorolódik be. A r o m á n o k tudatos és titkos földvásárlása m e l y a m a g y a r o k e l l e n irányul ráadásul utólag i g a z o l t n a k tűnik, m i n d a történeti e s e m é n y e k által, m i n d p e d i g tudományosan. U g y a n a k k o r egy negatív egység-mítosz is k i b o n t a k o z i k . A r o m á n o k összetartása, céltudatossága s z e m b e állítódik a magyar á t o k k é n t felfogott felszínességgel, hirte­ len fellángolással és a megosztottsággal. E b b e n az e s e tb e n rendkívülfontos a mítosz jelenre vonatkoztatott tartalma, magyarázó) ereje. Egyfe­ lől példát mutat, m i k é n t is k e l l e n e m e g s z e r v e z n i e magát a m a i magyar k ö z ö s s é g n e k Erdélyben. Másfelől igazolja azokat a feltételezéseket, h o g y a Székelyföldön m a is h a s o n l ó f o l y a m a t o k zajlanak, tudatos r o m á n kivásárlás. F i g y e l e m r e m é l t ó u g y a n a k k o r , h o g y a j e l e n n e l k a p c s o l a t b a n is m e g j e l e n i k az ellenté­ tes é r t e l m e z é s a r o m á n o l d a l o n . S z á m o s megnyilatkozás illetve a magyar és magyarországi b e f e k t e t ő k k e l kapcsolatos a g g o d a l o m jelzi, h o g y a r o m á n p o l i t i k u s o k egy része u g y a n i l y e n l o g i k a alapján értelmezi a gazdasági folyamatokat, csak é p p e n a m a g y a r o k r a nézve k e d v e z ő n e k tartja azokat. E z egyúttal jelzi azt is, hogy a mítosz ma is instrumentalizálható és operacionalizálható). Egy-egy privatizáció, egy-egy vissza­ szolgáltatott e r d ő vagy ingatlan kapcsán r e n d s z e r i n t u g y a n e z e k a g o n d o l a t o k , e l k é p z e l é s e k fogalmazód­ nak m e g .

Közös mitológia vagy tudományosság? Az talán a fentiekből is egyértelmű, h o g y # magyar-román megbékélés egyik legfontosabb akadálya a két nemzet történet tudatának és ebből következően nemzeti mitológiájának szembenállása. A társadalmi tudat i l y e n vagy o l y a n formában ellenségként, de legalábbis partnerségre m é l t a t l a n k é n t tételezi a mási­ kat. Felmerül tehát a kérdés, m i t lehet t e n n i e z z e l kapcsolatban? A legkézenfekvőbb válasz t e r m é s z e t e s e n a történeti tudat t u d o m á n y o s a l a p r a h e l y e z é s e l e n n e . B á r ez hosszadalmas folyamat, de n e m elképzelhetetlen, lásd a francia-német m e g b é k é l é s t , m e l y b e n a tanköny­ vek újraírása j e l e n t ő s szerepet játszott. C s a k h o g y j e l e n p i l l a n a t b a n ez n e m tűnik megvalósíthatónak. A mítoszok túlságosan k ö n n y e n és hatásosan operacionalizálhatóak m i n d a magyar, m i n d a r o m á n társada­ l o m b a n . Ezért m a nyilvánvalóan n e m t e r e m t h e t ő m e g az akarat a t ö r t é n e l e m reálisabb á t é r t é k e l é s r e . Felmerül a z o n b a n m é g egy k o m o l y p r o b l é m a : működhetnek-e a társadalmak mítoszok nélkül. A válasz k o r á n t s e m egyértelmű. A t ö r t é n é s z e k egy része, köztük a m á r említett R o m s i c s Ignác is, úgy vélik, hogy igen. A m í t o s z o k tudománytalanok lévén n i n c s helyük a köztudatban és delegitimálandóak. Mások, e l l e n b e n m i n t például B o i a n e m a mítoszokat akarják k i i r t a n i , csak új, a k o r s z e l l e m n e k j o b b a n megfele­ lő mitológiával akarják helyettesíteni. F o n t o s látni, h o g y a két felfogás alapvető k ü l ö n b s é g e n e m a t ö r t é n e t t u d o m á n y i s m e r e t e l m é l e t i alap­ jait érinti. Egyik v é l e m é n y s e m feltétlenül tagadja az ismeretelméleti bizonyosság l e h e t ő s é g é t . V i s z o n t gyökeresen e l t é r egymástól társadalomképük. Az e l s ő álláspont képviselői l e h e t n e k racionalisták, akik úgy gondolják, h o g y az e m b e r e k meggyőzh e t ő e k az érvek erejével, de l e h e t n e k moralisták is, akik egyszerűen n e m hajlandóak e l f o g a d n i , h o g y a társadalmi tudat h a m i s tényállításokra épüljön. A második álláspont hívei v i s z o n t elfogadva a történettu­ d o m á n y szabályait, a mítoszokat társadalmi szükségszerűségnek t e k i n t i k - m i v e l a l e g t ö b b e m b e r számára n e m hozzáférhetőek a z o k az információk, a m e l y e k a s z a k e m b e r e k számára i g e n . E n n e k k ö v e t k e z t é b e n p e d i g a m i n d e n n a p i történeti tudat számtalan leegyszerűsítést tartalmaz, a m i a m í t o s z o k egyik legfonto­ sabb j e l l e m z ő j e . F o n t o s n a k tartják u g y a n a k k o r a mítoszokat a társadalom m ű k ö d é s e , a k o h é z i ó s z e m ­ pontjából is. A z identitástudat o l y a n e l e m e i n e k t e k i n t i k , a m e l y e k n e m , vagy csak n a g y o n n e h e z e n helyettesíthetőek.

Kétségtelen, h o g y n e h e z e n m e g k e r ü l h e t ő e k a n e m z e t i mitológia társadalmi funkciói. U g y a n a k k o r azt sem lehet elutasítani, h o g y a történeti t u d a t n a k t u d o m á n y o s a n m e g a l a p o z o t t e r e d m é n y e k r e k e l l épül­ nie. É p p e n ezért n e m választható egyszerűen az egyik vagy a másik m e g o l d á s . A probléma áthidalásához egyszerre szükséges a megalapozott történeti narratíva kidolgozása, a rivális narratívak összevetése és szintézise és egy új nemzeti mitológia megalkotása. Ez utóbbinak legfontosabb jellemzője kell legyen a z o n b a n , h o g y a k ö z ö s p o n t o k a t keresi. Megalkotása p e d i g amúgy s e m a t ö r t é n é s z e k feladata.

Kerepesi Katalin-Vasné Egri Magdolna A MAGYAR KKV-KICT FELKÉSZÜLTSÉGE AZ EZREDFORDULÓN A tanulmány a hazai kis- és középvállalkozások információ-, illetőleg i n f o k o m m u n i k á c i ó s technológi­ ai felkészültségét vizsgáló, e m p i r i k u s kutatási e r e d m é n y e k r e é p ü l ő megállapításaival fel kívánja hívni a figyelmet a rendkívül negatív állapotokra, v a l a m i n t arra, h o g y a fejlett gazdaságokhoz illetőleg az Euró­ pai U n i ó h o z t ö r t é n ő csatlakozás okán a t é m a fontosságát n e m lehet elégszer hangsúlyozni. A tanulmány alapját az ÁVE és a B M E Gazdaság- és Üzletpolitikai (volt: A l k a l m a z o t t Gazdaságtan) T a n s z é k által, a 2 0 0 0 . évben elindított közös kutatás e r e d m é n y e i jelentik. [ K e r e p e s i 2000/2., K e r e p e s i - V a s n é (2000)] A kutatás céljaként az alábbiakat f o g a l m a z t u k meg: feltérképezni a gazdálkodói szféra jellemzőit a az ún. „Újgazdaságra" való) felkészültséggel illetőleg az EU-csatlakozással összefüggésben. (Az „Újgazdaság helyett m a már inkább a fejlett gazdaság kifejezést használjuk.) A kutatási m u n k a első fázisában m e g h a t á r o z ó m ó d o n a s z e k u n d e r kutatási v o n a l élvezett prioritást, az összegyűjtött információk b i r t o k á b a n határoztunk a p r i m e r kutatás legfőbb céljairól, v a l a m i n t d ö n t ö t t ü n k a m ó d s z e r t a n r ó l is. A kutatás céljainak figyelembevételével fogalmaztuk m e g hipotéziseinket, és a c é l o k e l é r é s e érdeké­ ben választottuk m e g a feladat elvégzéséhez leginkább a l k a l m a s n a k talált m ó d s z e r e k e t . M

Kutatási hipotéziseink a következők voltak: a magyar vállalkozások felkészültsége az Európai Uniós illetőleg a fejlett gazdaságokhoz t ö r t é n ő csatlakozásra k é s é s b e n van, a kis- és középvállalkozások helyzete változatlanul kedvezőtlen a v e r s e n y k é p e s s é g e t illetően; az IT ( i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a ) szerepe a vállalkozásokban szektor- és vállalati nagyságfüggő;

A kutatás módszertana A kutatás egy a B u d a p e s t i Műszaki és Gazdaságtudományi E g y e t e m e n és az Altalános Vállalkozási Főiskolán 1998 óta folyó kutatási folyamat részeként k e z e l h e t ő . A k k o r e b b e n a kutatási fázisban is több­ féle kutatási módszert és vizsgálati technikát a l k a l m a z t u n k , eleget téve a t u d o m á n y o s kutatásokkal s z e m ­ ben támasztott k ö v e t e l m é n y e k n e k . Következtetéseink e b b ő l a d ó d ó a n is helytállóak, a mintára v o n a t k o ­ zóan általánosításra alkalmasak. Kutatásunk j e l l e m z ő j e k é n t hangsúlyoznunk k e l l , h o g y egyik k i e m e l t c é l c s o p o r t j a az o l y a n kis létszá­ mú ún. „mikro'-vállalkozási kör ( n e m kis részben önfoglalkoztató, esetleg kényszervállalkozás), amelyet a legtöbb felmérés e l s e m ér. E z a s z e g m e n s n e h e z e n megszólítható, u g y a n a k k o r j e l e n t ő s számuk, és egy sor pozitív j e l l e m z ő okán a nemzetgazdaság e l n e m hanyagolható részét képezik.

Kandidátus, Egyetemi

főiskolai

tanár,

docens, Budapesti

Általános Műszaki

Vállalkozási és Gazdaságtudományi

Főiskola. Egyetem.

A megkérdezés részben önkitöltős kérdőívek segítségével történt (a kitöltési ú t m u t a t ó a kérdőív része volt), részben kérdezőbiztosok segítségével. Ez utóbbi megoldás (személyes megkérdezés) hatékonyabbnak b i z o n y u l t , bár ezt - vállalati m e g k é r d e z é s lévén - t ö b b s z ö r ö s telefon vagy e g y é b (például: E-mail) egyez­ tetés előzte m e g . A m e n n y i b e n a megkeresett c é g illetékese vállalta, a kérdőív kitöltése mellett, a m e g ­ adott ún. „vezérfonal" segítségével, mélyinterjús m e g k é r d e z é s e k e t is l e b o n y o l í t o t t u n k . A m e g k é r d e z é s e s kutatás ún. „kontroll-csoportja"-ként feldolgozásra kerültek az ÁVE hallgatói által 2002 folyamán, az ÁVE bázisintézményeinél elkészített tanulmányok v o n a t k o z ó információi a vállalati stratégia t é m a k ö r é b ő l . A m e g k é r d e z é s e s kutatásra e l ő z e t e s e n megkeresett vállalkozások száma: 5 2 0 volt. A z e g y ü t t m ű k ö d é s t vállaló gazdálkodó szervezetek száma 4 0 9 , a feldolgozásra alkalmas kérdőívek száma: 402 d b volt.

Az adatfeldolgozás fázisai a következők voltak: a válaszok kódolására került sor legelső lépésként; az adatok rögzítése E X C E L p r o g r a m b a n történt, h a r m a d i k fázisként adatbázis kialakítására került sor SPSS (Statistical Package for Social Sciences) p r o g r a m segítségével, a m e l y b e beletartozott az ún. „adatbázis tisztítás" is, a l o g i k a i és tévesztett hibák megállapítása, a fel n e m d o l g o z h a t ó kérdőívek kivétele stb., t ö b b esetben utólagos adatgyűjtést illetőleg k o n t r o l l m e g k e r e s é s t is végeztünk.

A kérdőívek feldolgozásából származó eredmények A c é g e k e t a kérdőívben m e g f o g a l m a z o t t ún. „független változók" (legfőbb vállalati j e l l e m z ő k ) alapján csoportosítottuk, és vizsgáltuk e z e n s z e m p o n t o k szerint a m i n t a összetételét, és v o n t u k le a m e g f e l e l ő következtetéseket. E z e k a változók: a vállalati forma, az ágazati b e s o r o l á s , a m ű k ö d é s i terület, a székhely, a cég megalakulásának időpontja, a vállalati nagyságrend (dolgozói létszám, éves árbevétel) és a tulajdo­ n o s i arányok (belföldi-külföldi, állami-magán). A 402 m e g k é r d e z e t t c é g - szervezeti f o r m a - szerinti megoszlását az 1. sz. ábra mutatja.

1. ábra A minta összetétele vállalati formák szerint

! UBT

|M

KFT

47 •

246

RT

• Egyéni ! vállalkozó!

• Egyéb

A mintában a kft-k felülreprezentáltak, a m i a b b ó l adódik, h o g y a v i s z o n y l a g k ö n n y e n e l é r h e t ő , az ÁVF bázisintézményei és „satelit" cégei, illetőleg a kutatók ismeretségi k ö r é b e , k a p c s o l a t r e n d s z e r é b e tartozó c é g e k v o l t a k a leginkább b e v o n h a t ó a k a kutatásba, és e z e n c é g e k j e l e n t ő s hányada kft. U g y a n a k k o r , a m i n t azt a kutatási céljainkban is m e g f o g a l m a z t u k , más kutatások által kevéssé vizsgált vállalkozási kört, és e z e n vállalkozások j e l l e m z ő i t feltárva minél t ö b b m i k r o - , és kisvállalkozást m e g a k a r t u k j e l e n í t e n i . A z e l ő z ő e k b ő l a d ó d ó a n a kutatás felvállaltan ö n k é n y e s mintavételen alapult. A m ó d s z e r t a n t é p p e n a kitű­ zött c é l o k és e l ő i s m e r e t e k alapján jelöltük m e g , és e z e n ismérvek alapján é r t é k e l h e t ő k a kutatási e r e d ­ m é n y e k is. A m e g k é r d e z e t t vállalkozásokat fő tevékenységi k ö r ü k alapján s o r o l t u k az egyes ágazati csoportokba. A m i n t a ágazati, szektoriális összetételéről tájékoztat az 1. sz. táblázat.

1. sz. táblázat A minta összetétele ágazati bontás szerint

Megnevezés

Gyakoriság

Százalék

Százalék-érték

Kumulált százalék

Élelmiszeripar

28

7,0

7,0

9,5

Építőipar

39

9,7

9,7

19,2

Feldolgozó- és egyéb ipari tev.

54

13,4

13,4

32,6

IT (InformációTechnológia)

37

9,2

9,2

41,8

Fogy. cikk kiskereskedelem

31

7,7

7,7

62,2

Egyéb kereskedelem

51

12,7

12,7

54,5

Szolgáltatás I.

65

16,2

16,2

78,4

Szolgáltatás II.

33

8,2

8,2

86,6

Szolgáltatás III.

54

13,4

13,4

100,0

Egyéb

10

2,5

2,5

2,5

100,0

100,0

Összesen:

402

A z ágazati c s o p o r t o k a m e g s z o k o t t és ismert nemzetgazdasági ágazatokat csak r é s z b e n fedik le, a m i a m i n t a nagyságrendjével és összetételével is magyarázható. O l y a n ágazatok, a m e l y e k b e csak n é h á n y cég tartozott v o l n a , a k e z e l h e t ő s é g o k á n összevonásra kerültek. Ilyen összevont ágazati c s o p o r t például: a feldolgozó- és egyéb i p a r i tevékenység. Külön kezeltük v i s z o n t a mintában - a más kutatásoknál i g e n g y a k r a n egy s z e k t o r k é n t m e g j e l e n í t e t t nagy- és k i s k e r e s k e d e l m i tevékenységet végző vállalkozásokat. K i e m e l t ü k e b b ő l a c s o p o r t b ó l a fogyasztá­ si c i k k k i s k e r e s k e d e l e m képviselőit. A n e m i l y e n tevékenységet végzők kerültek az „Egyéb k e r e s k e d e ­ lem" cégcsoportba. További magyarázatra s z o r u l n a k a „Szolgáltatás" I-III. c é g c s o p o r t o k . A nagy e l e m s z á m , v a l a m i n t az i g e n h e t e r o g é n összetétel miatt d ö n t ö t t ü n k a különféle szolgáltatást végző c é g e k k ü l ö n c s o p o r t o k b a n törté­ n ő kezeléséről. E z e n c s o p o r t o k a következő tevékenységet végző vállalkozásokat tartalmazzák: Szolgáltatási: pénzügyi, számviteli, adó-, és egyéb tanácsadói tevékenység, oktatás, piackutatás, m a r k e t i n g tevékenység. Szolgáltatás II.: i d e g e n f o r g a l o m , vendéglátás, szállítmányozás, vám. Szolgáltatás III.: ingatlanforgalmazás, biztonságtechnika, különféle javítási t e v é k e n y s é g e k stb.

Vizsgáltuk a vállalkozásokat aszerint, h o g y m i l y e n a m ű k ö d é s i területük. A m e g k é r d e z e t t vállalkozá­ s o k közel 70%-a csak belföldi és 3 0 , 1 % m i n d belföldi, m i n d külföldi (a válaszlehetőség szerint: m i n d k e t ­ t ő ) működési területtel rendelkezik.

2. sz. táblázat

A minta összetétele működési területe szerint

Megnevezés

Gyakoriság

Százalék

Százalék-érték

Kumulált százalék

2

0,5

0,5

0,5

Belföld

279

69,4

69,4

69,9

Mindkettő

121

30,1

30,1

100,0

Összesen;

402

100,0

NA*

*nincs

100,0

adat

M i n d bel-, m i n d külföldi m ű k ö d é s i területen d o l g o z ó vállalkozások b i z o n y o s k é r d é s e k n é l markán­ san e l t é r ő jegyeket mutatnak, az átlagtól való l e g j e l e n t ő s e b b differenciák a k o m m u n i k á c i ó b a n tapasztal­ hatók. A vállalkozás székhelye szerinti bontást illetően B u d a p e s t túlreprezentált a mintában, a m i i n d o k o l t az e g y é b k é n t „fejnehéz"-nek is n e v e z h e t ő magyar gazdaságban. Kíváncsiak v o l t u n k arra u g y a n a k k o r , h o g y az egyes vállalati j e l l e m z ő k vajon fuggenek-e attól, h o g y a fővároson kívüli vállalkozók nagyvárosban, városban illetőleg egyéb t e l e p ü l é s e n d o l g o z n a k .

3. sz. táblázat

A minta összetétele székhely szerint

Megnevezés

Gyakoriság

Százalék

Százalék-érték

Kumulált százalék

Nagyváros

23

5,7

5,7

5,7

Város

56

13,9

13,9

19,7

Egyéb

68

16,9

16,9

36,6

Budapest

255

63,4

63,4

100,0

Összesen:

402

100,0

100,0

A válaszok e l e m z é s é n é l kitértünk a z o k r a a p o n t o k r a , a h o l a mintaátlagtól való eltérést t a p a s z t a l u n k a különféle székhelyű c é g c s o p o r t o k e s e t é b e n . S z o r o s és t e n d e n c i ó z u s összefüggés e b b e n a b o n t á s b a n kevéssé tapasztalható. N e m látszik m a már lényeges k ü l ö n b s é g a c é g e k m ű k ö d é s é b e n aszerint, h o g y h o l van a székhelyük. A kutatás e r e d m é n y e i t vizsgáltuk a vállalkozások alakulási éve, az alapítás időpontja s z e r i n t is. Szo­ ros - az időhorizonttal is - összefüggő e l e m e k e t az egyes k é r d é s e k r e adott válaszok é r t é k e l é s é n é l e m e l -

tük ki. A vállalkozások közel 80%-a 1990 után jött létre átalakulással vagy jogutódként, illetőleg egyéb formában. A mintában, legnagyobb számban (155) az 1991 és 1995 között létrejött vállalkozások vannak. Közel 30% a '90-es évek második felében alakult, és 10,4% (42 vállalat) jött létre 2001-ben vagy később.

2. ábra A vállalkozások s z á m a az alapítás éve szerint

180 160 140 120

WM

100

80

WÍM

60

Illill

N i

40 20

Wíáímm

0

1

1

NA*

1-

I

,—,

1990 előtt

•

i

-,l <

1991-1995 között

r

—~j

1996-2000 között

2001-ben vagy utána

A kutatásban a tulajdonosi összetételt kétféle szempontszerint vizsgáltuk. Egyfelől kíváncsiak voltunk a belföldi illetőleg a külföldi tulajdonosi részarányra, másfelől az állami és m a g á n tulajdonosi arányokat is vizsgáltuk.

4. sz. táblázat A minta összetétele tulajdonosi arány (I) szerint

Gyakoriság

Százalék

Százalék-érték

8

2,0

2,0

2,0

Többségi belföldi

348

86,6

86,6

88,6

Többségi külföldi

41

10,2

10,2

98,8

5

1,2

||^||Í||Íp|

NA*

Kumulált százalék

Fele-fele arányban belföldi és külföldi

Összesen: * nincs

adat

402

100,0

1,2

100,0

100,0

Külön kezeltük a mintában a p o n t o s a n 50-50%-os megoszlású t u l a j d o n i aránnyal r e n d e l k e z ő c é g e k e t , az 50% t u l a j d o n o s i arányt m e g h a l a d ó tulajdonrésszel r e n d e l k e z ő k e t a t ö b b s é g i tulajdonú c s o p o r t b a s o r o l t u k . Igen magas, közel 90%-ban j e l e n n e k m e g a mintában a t ö b b s é g i belföldi tulajdonú vállalkozá­ sok, míg 10,2%-t j e l e n t e n e k a külföldi többségi t u l a j d o n n a l r e n d e l k e z ő c é g e k . A t ö b b s é g i belföldi t u l a j d o n o s i arányt képviselő 3 4 8 szervezet l e g n a g y o b b hányada a t ö b b s é g i magán tulajdonú szervezet. A k ü l ö n b s é g e t egyfelől a többségi hazai állami (és ö n k o r m á n y z a t i ) vállalkozások képviselik, másfelől a külföldi többségi tulajdonú vállalatok, m i n t t ö b b s é g i m a g á n s z e m é l y tulajdonú cég jelennek meg.

5. sz. táblázat A minta összetétele tulajdonosi arány (II) szerint

Megnevezés

NA* T ö b b s é g i magán

Gyakoriság

Százalék

Százalék-érték

17

4,2

4,2

369

91,8

91,8

3,5

3,5

99,5

0,5

0,5

100,0

14

T ö b b s é g i állami

Kumulált százalék 4,2 96,0

Fele-fele arányban magán és állami

402

Összesen;

*nincs

100,0

100,0

adat

A külföldi tulajdonú részarányt képviselő vállalkozások, v a l a m i n t az állami tulajdonú vállalkozások aránya a mintában n e m j e l e n t ő s . A vállalkozások következő c s o p o r t k é p z ő ismérve a dolgozói

létszám

volt.

3. ábra A vállalkozások összetétele a dolgozói létszám szerint

6%

3%

15% 13 NA*

!:

• 10 fő áatt

!j

• 11 -50 fő tözöt j| • 51-300 fö tözötllj • 301 fő f éett

26%

A m i n t a a dolgozói létszám szerint is tükrözi azt a célkitűzésünket, m i s z e r i n t fókuszáljunk a z o n vállal­ kozáscsoportokra, a m e l y e k j e l l e m z ő e n a más kutatások által kevéssé elért, mikro-vállalati k ö r b e tartoz­ nak, v i s z o n t lényeges attribútumaik n e m hagyhatók figyelmen kívül. A z általunk vizsgált vállalkozások t ö b b m i n t 50%-a (205 szervezet) tartozik e b b e a k ö r b e , és m i n d ö s s z e 5,5%-ot képvisel m i n t á n k b a n a nagyvállalati kör. A z ugyancsak figyelmet é r d e m l ő középkategóriás vállalatok m i n d ö s s z e s e n 41%-ban j e l e n n e k m e g a vizsgált vállalatok között.

A vállalkozások helyzete 2002-ben (az előző évhez képest) A vállalkozások helyzetére v o n a t k o z ó kérdés egyrészt a 2 0 0 2 . é v b e n realizált árbevételre, másrészt a nyereségre, harmadrészt a piaci helyzetre v o n a t k o z o t t . A z összes vizsgált gazdálkodó szervezet 61,7%-a számolt be arról, h o g y az árbevétele az e l ő z ő évhez képest növekedett, a m e l y a magyar gazdaság egészére n e m j e l l e m z ő , u g y a n a k k o r b i z o n y o s szegmensek­ b e n ez o p t i m i z m u s r a adhat o k o t , m é g a k k o r is, ha erre a kérdésre n e m k é r t ü n k s z á m o k b a n is megjelení­ tett választ. E z z e l összefüggésben is a z o n b a n k i k e l l e m e l n i , h o g y megállapításaink csak a mintában megjelenített vállalkozói körre v o n a t k o z n a k . Szervezeti f o r m a szerint az rt-k 74,5%-a, bt-k 71,7%-a, a kft-k 60,3%-a, az egyéni vállalkozók v i s z o n t m i n d ö s s z e 54,3%-a számolt be á r b e v é t e l é n e k n ö v e k e d é s é r ő l . A k i e m e l t %-ok e g y b e n azt is jelzik, h o g y a vizsgált c é g c s o p o r t o k legkevésbé f e l m e n ő ágban levő része az egyéni vállalkozói kör. A l a c s o n y a b b fejlő­ dési arányt m u t a t n a k az élelmiszeripari (59,3%) fogyasztási c i k k k i s k e r e s k e d e l e m (53,3%), v a l a m i n t az IT s z e k t o r (54,1%) adatai. A z u t ó b b i ágazat képviselői valószínűleg a világszerte kifulladt "e-láz" hazai lecsa­ pódását érezhetik, az e l ő z ő két s z e k t o r b a n m ű k ö d n e k v i s z o n t a z o k az egyéni vállalkozások, a m e l y e k arányaiban a l a c s o n y a b b növekedést jeleztek. Ezt a t e n d e n c i á t erősíti az a létszám s z e r i n t i b o n t á s b ó l szár­ mazó adat, m e l y szerint a 10 fő alatti vállalkozások csupán 57,9%-a számolt be n ö v e k e d é s r ő l . K i k e l l e m e l n i , h o g y a középkategóriás vállalkozások (51-300 fő k ö z ö t t ) , a m e g h a t á r o z ó a n pénzügyi szolgáltatások (Szolgáltatások I. c é g c s o p o r t ) és i n g a t l a n f o r g a l o m m a l is foglalkozó gazdálkodószerveze­ tek (Szolgáltatások III c é g c s o p o r t ) tartoznak a magasabb arányban n ö v e k e d é s t j e l z ő vállalatcsoportokba. A képet tovább árnyalja, h a megvizsgáljuk a vállalkozások gazdasági helyzetét a realizált nyereség függvényében is. A z e l ő z ő e k b e n ismertetett t e n d e n c i á t ó l e l t é r ő e n , a m e l y b e n n ö v e k e d é s i pályát leíró 248 (61,7%) cégről volt szó, növekvő nyereség alakulásáról m á r csak 192 (47,8%) szervezet számolt be.

6. sz. táblázat A vállalkozások 2002. éves nyereségének alakulása az előző évhez képest

Megnevezés

Gyakoriság

Százalék

Százalék-érték

4,2

4,2

Kumulált százalék

NA*

17

Növekszik

192

47,8

47,8

52,0

Stagnál

118

29,4

29,4

81,3

Csökken

75

18,7

18,7

100,0

Összesen;

402

*nincs

100,0

4,2

100,0

adat

A k i s e b b számban és arányban javulásról b e s z á m o l ó szervezetek közül a részvénytársaságokat (70,2%) k e l l k i e m e l n i . Negatív irányú eltérést mutat az átlagtól (49,9%) az egyéni vállalkozók c s o p o r t j a (29,4%), a többi c é g c s o p o r t az átlag körüli arányban realizált az e l ő z ő évhez képest magasabb nyereséget.

A n y e r e s é g n ö v e k e d é s i a r á n y s z e k t o r i á l i s bontásban is eltér az árbevételi t e n d e n c i á k t ó l . A z élelmiszer­ ipari (42,3%) és a fogyasztási c i k k k e r e s k e d e l m i (44,8%) tevékenységet végzők átlagrontó t é n y e z ő k k é n t j e l e n n e k m e g itt is. Arányaiban a 49,9%-os átlag feletti az é p í t ő i p a r (55,3%), illetőleg a szolgáltatási tevékenységet végző c s o p o r t o k közül kettő: a „szolgáltatás III." (52,9%) és a „szolgáltatás I."(57,4%). Vállalati nagyság szerint k i e m e l k e d ő az 51-300 fő közötti létszámmal d o l g o z ó vállalati k ö r (65,0%), vala­ m i n t a negatív irányú e l t é r é s e miatt a 10 fő alatti c é g e k (41,5%) é r d e m e l n e k említést. A z e z e k b ő l az adatokból kiolvasható t e n d e n c i á k hasonlóak, m i n t az árbevétel alakulásánál leírtak. A nyereségalakulás dinamikája és növekedési arányai a l a c s o n y a b b a k az árbevételi a d a t o k h o z képest, u g y a n a k k o r tovább r o m l ó arány j e l l e m z i a p i a c i helyzet alakulást is. A p i a c i helyzetet illetően a nyereség­ növekedést tapasztaló 192 céggel s z e m b e n 174 (43,3%) gazdálkodószervezet számolt be javulásról.

7. sz. táblázat A vállalkozások 2002. éves piaci helyzetének alakulása az előző évhez képest

Megnevezés

NA*

Gyakoriság

Százalék

21

5,2

Százalék-érték

5,2

Kumulált százalék

5,2

Növekszik

174

43,3

43,3

48,5

Stagnál

136

33,8

33,8

82,3

71

17,7

17,7

100,0

402

100,0

100,0

Csökken Összesen:

*nincs

adat

A javuló p i a c i helyzetet é r z é k e l ő 174 vállalkozás közül 108 vállalkozás kft, m e l y c é g c s o p o r t b ó l u g y a n a k k o r - alig az átlag feletti arányban (46,2%) j e l e n n e k m e g a növekvő g a z d á l k o d ó szervezetek. L e g n a g y o b b arányban a részvénytársaságok j e l e z t é k p i a c i helyzetük javulását (55,6%), és a l e g k i s e b b m é r t é k b e n (28,6%) az egyéni vállalkozók számoltak be n ö v e k e d é s r ő l . Átlag alatti n ö v e k e d é s i ü t e m j e l l e m e z t e m é g a bt-ket is (44,1%). É r t e l e m s z e r ű e n e két u t ó b b i c é g c s o p o r t b ó l kerültek k i l e g n a g y o b b arányban a p i a c i helyzet romlását jelzők. A vállalkozások fő tevékenysége szerint vizsgálva az IT és a pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vég­ zők tapasztaltak p i a c i n ö v e k e d é s t 50,0% és 55,7%-ban. A z átlagos m é r t é k itt: 45,7%. É r d e m e s megjegyez­ n i , h o g y az IT s z e k t o r képviselői az árbevétel s z e m p o n t j á b ó l n e m tartoztak a k i e m e l k e d ő arányban növe­ kedést é r z é k e l ő k h ö z , a m i n t arra már az árbevétel é r t é k e l é s é n é l u t a l t u n k . L e g a l a c s o n y a b b m é r t é k ű növekedési arányt a Szolgáltatás II c é g c s o p o r t (36,4%) jelzett, ide meghatá­ rozóan az i d e g e n f o r g a l m i , vendéglátó tevékenységet végzők tartoznak. A szektoriális b o n t á s t tekintve a legkisebb növekedési arány a fogyasztási c i k k k i s k e r e s k e d e l m i ágazatba tartozó c s o p o r t n á l tapasztalható (30%). A vállalati nagyságrendet tekintve a l e g k i s e b b m é r t é k b e n a 10 fő alatti vállalatcsoport jelzett növeke­ dést (36,9%, s z e m b e n az átlag: 45,8%-kal) és ugyancsak ez a c s o p o r t számolt be a l e g n a g y o b b arányban c s ö k k e n é s r ő l (22,6%, az átlag: 18,8%). Működési terület t e k i n t e t é b e n n i n c s j e l e n t ő s eltérés az átlagtól a két c é g c s o p o r t o t vizsgálva. A szék­ hely szerint megoszlást tekintve a b u d a p e s t i székhelyű vállalkozások e s e t é b e n n ö v e k e d é s , (47,1%, átlag: 45,7%) a nagyvárosokban inkább stagnálás (47,6%, átlag: 35,7%) tapasztalható. A z alakulás éve s z e m p o n t j á b ó l i g e n lényeges m e g e m l í t e n i , h o g y a fiatalabb c é g e k , i n k á b b javuló p i a c i helyzetről számoltak be, és az i d ő b e n jóval r é g e b b e n m ű k ö d ő k növekedési aránya v i s z o n t átlag alatti. A t u l a j d o n o s i arányt illetően a t ö b b s é g é b e n , vagy m i n i m u m 50%-ban külföldi t u l a j d o n o s s a l r e n d e l k e ­ ző c é g e k p i a c i pozíciója e r ő s ö d ö t t leginkább 2 0 0 2 - b e n . A másik s z e m p o n t s z e r i n t i t u l a j d o n o s i megosz­ lást tekintve: a t ö b b s é g i magán t u l a j d o n b a n levő c é g e k fejlődnek inkább, a m e g k é r d e z e t t t ö b b s é g i állami tulajdonú vállalkozások t ö b b m i n t fele stagnáló, illetőleg c s ö k k e n ő t e n d e n c i á t jelzett. M e g k e l l a z o n b a n

jegyezni, h o g y a mintában igen kis számú, m i n d ö s s z e 16 c é g tartozik a t ö b b s é g i állami tulajdonú c é g c s o ­ portba. Miután a m i n t a 56,2%-a szerint a t e n d e n c i a az e l ő z ő h á r o m évhez k é p e s t n e m változott, csak a mar­ káns k ü l ö n b s é g e k e t e m e l j ü k k i a k ö v e t k e z ő k b e n . A vállalkozási cégforma szerint vizsgálva a részvénytársaságok 71,7%-a, a egyéni vállalkozók 65,7%-a az átlag feletti m é r t é k b e n (átlag: 59,2%) jelezte, h o g y a t e n d e n c i a n e m változott. A z átlagot tekintve m e g h a t á r o z ó a k - e b b e n az összefüggésben - a kft-k 54,1%-ban. E z e g y b e n azt is j e l e n t i , h o g y a kisvállal­ kozók n e m kedvező, illetőleg a nagyvállalatok pozitív helyzete hosszabbtávú t e n d e n c i a k é n t é r t é k e l h e t ő . A szektoriális b o n t á s t tekintve az élelmiszeriparba tartozó c é g e k 66,7%-a jelezte, h o g y a t e n d e n c i a n e m változott, az átlag: 59,2%. A többi ágazat képviselői átlag körüli t e n d e n c i á r ó l számoltak be, míg a szolgáltatás III. c s o p o r t 50%-os é r t é k e azt jelenti, h o g y az e b b e a c é g c s o p o r t b a tartozó c é g e k fele-fele arányban a z o n o s , illetőleg n e m a z o n o s t e n d e n c i á t tapasztaltak. Vállalati nagyság s z e r i n t a t e n d e n c i a azonossága a felső kategóriákban figyelhető m e g , az 51-300 fő közötti c é g c s o p o r t 67,2%-ban, a 3 0 0 felett fő feletti c é g c s o p o r t 68,2%-ban jelezte, h o g y a helyzete az e l ő z ő időszakhoz h a s o n l ó a n alakult. A z összes válasz 78%-a szerint kizárólag külső, környezeti o k k a l magyarázható a vállalkozás r o m l ó helyzete. C s u p á n 14 válaszadó g o n d o l t a , h o g y a vállalati b e l s ő o k o k is közre játszódtak, illetőleg 19 esetben ú j o n n a n a l a k u l t cégről volt szó. Kiemelést é r d e m e l , h o g y a válaszadók 45%-a (68 válasz) általá­ nosságban a k o n k u r e n c i a e r ő s ö d é s é t , a p i a c i helyzet romlását j e l ö l t e m e g fő i n d o k k é n t , 13% (20 válasz) a recessziót, a r o m l ó külső ( n e m z e t k ö z i ) környezetet, 7% (10 válasz) a magyarországi multinacionális c é g e k terjeszkedését említette. A vállalat p i a c i helyzetét kedvezőtlenül befolyásoló tényezők közül az összes i n d o k gyakorisági adata­ it a következő táblázat tartalmazza.

8. sz. táblázat A kedvezőtlen tendencia okai

Megnevezés

Említés száma

Új cég, emiatt n e m m é r h e t ő a t e n d e n c i a

19

Vállalaton belüli b e l s ő o k o k

14

G a z d . p o l d ö n t é s e k , árfolyampolitika

19

K o n k u r e n c i a e r ő s ö d é s , p i a c i helyzet romlás

68

Recesszió, r o m l ó külső környezet

20

M u l t i k terjeszkedése

10

Összesen

150

A vállalkozások jelenlegi és elvárt helyzete az iparági átlaghoz, másrészt a legnagyobb versenytárshoz képest. A z árbevételt tekintve a mintában szereplő vállalkozások közel 2/3-ának á r b e v é t e l e az iparági átlaghoz h a s o n l ó vagy az átlagot m e g h a l a d ó szintű. N e m hanyagolhatók e l t e r m é s z e t e s e n a f e n n m a r a d ó 1/3-ba tartozó c é g e k és a z o k j e l l e m z ő i s e m . A közel 5%-os m é l y e n e l m a r a d ó , é s a m e g k é r d e z e t t e k 20%-át j e l e n t ő e l m a r a d ó szervezetek sorsa bizonyára kétséges a j ö v ő b e n .

9. sz. táblázat Árbevétel arányos nyereség az iparági átlaghoz képest

Megnevezés

Gyakoriság

Százalék

NA*

42

10,4

Mélyen e l m a r a d

20

Elmarad Hasonló

Százalék-érték

Kumulált százalék

10,4

10,4

5,0

5,0

15,4

82

20,4

20,4

35,8

183

45,5

45,5

81,3

Meghaladja

58

14,4

14,4

95,8

Élenjáró

17

4,2

4,2

Összesen: *nincs

402

100,0

100,0

100,0

adat

A mintában a termék, tevékenység iparági átlaghoz t ö r t é n ő hasonlítása i g e n kedvező k é p e t mutat. Mindössze 3% t e k i n t i tevékenységét átlag alattinak. Itt a z o n b a n m e g k e l l azt jegyezni, h o g y ha ezt objektív é r t é k í t é l e t n e k fogjuk fel, a k k o r fel k e l l t e n n i azt a kérdést, h o g y az árbevételi és egyéb adatok vajon miért n e m kvadrálnak ezzel?

10. sz. táblázat Termék (tevékenység) minősége az iparági átlaghoz képest

Megnevezés

Gyakoriság

Százalék

Százalék-érték

Kumulált százalék

NA*

47

11,7

11,7

11,7

Elmarad

12

3,0

3,0

14,7

Hasonló

103

25,6

25,6

40,3

Meghaladja

156

38,8

38,8

79,1

84

20,9

20,9

Élenjáró

Összesen: *nincs

402

100,0

100,0

100,0

adat

A t e r m é k (tevékenység) m i n ő s é g e az iparági átlaghoz k é p e s t általában k e d v e z ő n e k ítélhető, a legna­ g y o b b arányt itt a versenytársi szintet m e g h a l a d ó kategória j e l e n t i (38,8%). Ez a k é r d é s k ö r i g e n fontos a vállalati versenyképességgel összefüggésben is. H a u g y a n i s a m e g k é r d e ­ z é s b e n részvevők úgy ítélik m e g , h o g y t e r m é k e i k vagy már j e l e n l e g is, d e a j ö v ő b e n elvárhatóan m i n -

( J e n k é p p e n versenyképesek, azaz átlagosak vagy az átlagot meghaladóak, a k k o r a versenyképességi krité­ r i u m o k más m e g k ö z e l í t é s e is e l e n g e d h e t e t l e n a vállalat számára. A kutatásban résztvevő vállalkozások 31,6%-a t e k i n t i a vállalkozás t e c h n o l ó g i a i szintjét átlagosnak (a kérdésre adott válasz szerint h a s o n l ó ) , és közel 40% ezt m e g h a l a d ó szintű. A z iparági szintű megítélést tekintve a vállalkozások j e l e n t ő s m é r t é k b e n t e r v e z i k m e g h a l a d n i az átla­ gos vagy az átlag alatti technológiai szintet, e k ö z b e n az elvárt kategóriában az „élenjáró" arányokat ugyancsak j e l e n t ő s m é r t é k b e n - kívánják m e g n ö v e l n i . Pozitív irányban t é r n e k e l az átlagtól a különféle változók szerint a következők: a t e c h n o l ó g i a i szintre v o n a t k o z ó a n m i n d e n kategóriában m e g j e l e n n e k az rt. és kft. cégcsoportok; az IT c é g e k és inkább a k i s e b b létszámú vállalkozások ugyancsak j e l l e m z ő k i e m e l t j e i e z e k n e k a technológiával összefüggő kategóriáknak. Ennek a kutatásnak a tapasztalatai is azt erősítik, hogy ma már nem lehet csak a terméket tekinteni a versenyképesség meghatározó kritériumának, az újabb innovációs irodalomban is megtalálható) kate­ góriákban kell gondolkodni. Ebbe beletartozik, például a vállalati technológiával összefüggő innovációs tevékenység, valamint az értékinnováció kérdésköre is. Az i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a i felkészültségre vonatkozóan, iparági s z i n t e n , a j e l e n l e g i helyzetet tekint­ ve a h á r o m fő arány (átlagos, átlag alatti, átlag feletti) közel a z o n o s súllyal j e l e n i k m e g a mintában, míg elvárt s z i n t e n , az é l e n j á r ó vállalkozások közel m e g h á r o m s z o r o z ó d ó arányával találkozunk, a m e g k é r d e ­ zettek szerint. A versenytárshoz képest vizsgálva a j e l e n l e g i helyzetet az é l e n j á r ó és az átlagot m e g h a l a d ó kategóriák­ b a n a m e g k é r d e z e t t e k n e k ö s s z e s e n alig t ö b b m i n t 21%-a tartozik. Ez a kérdés i g e n s z o r o s a n összefügg a versenyképességi kritériumokkal, a m e l y e k e g y b e n a j ö v ő r e való felkészülés zálogaiként is felfoghatók.

Az Internet-használat jellemzői a megkérdezettek körében A mintában s z e r e p l ő a vállalkozások 79,1%-a (318 c é g ) használ a tevékenység v é g z é s é h e z Internetet.

11. sz. táblázat Használnak a tevékenység végzéséhez Internetet?

Megnevezés

Gyakoriság

Százalék

Százalék-érték

5

1,2

1,2

1,2

Igen

318

79,1

79,1

80,3

Nem

54

13,4

13,4

93,8

Nem jellemző

25

6,2

6,2

100,0

402

100,0

100,0

NA*

Összesen: *nincs

Kumulált százalék

adat

A válaszlehetőségek között szereplő „nem j e l l e m z ő " választ tekinthetjük úgy, h o g y v a n Internet-elér­ hetőség, de a tevékenység v é g z é s é b e n n e m jelent munkafázist, vagy n a p i r u t i n t . E z az arány a legújabb kutatásokéhoz h a s o n l ó nagyságrendet mutat, főként b i z o n y o s ágazati, illetőleg e g y é b s z e m p o n t o k sze­ rinti b o n t á s t figyelembe véve. Igaz, h o g y az Internet használat s o k e s e t b e n m é g m a is kimerül az e-mail-

használatban vagy legfeljebb csak b i z o n y o s m u n k a k ö r ö k h ö z r e n d e l t Internet-használatban, de a m i n t a h e t e r o g e n i t á s a és az ö n k é n y e s mintavétel e l l e n é r e a t e n d e n c i a j ó l é r z é k e l h e t ő . A vállalkozási cégformát tekintve az átlag: 80,1%, a részvénytársaságok 93,5%-ban, a kft-k 85,2%-ban használnak Internetet a tevékenységük végzéséhez. E z e g y b e n azt is j e l e n t i , h o g y minél fejlettebb vállal­ kozásiformában dolgozik egy cég, annál inkább mindennapos és a vállalati működés része az Internet­ használat. Ágazati b e s o r o l á s szerint a m e g h a t á r o z ó a n pénzügyi szolgáltatásokat végző Szolgáltatás I. c é g c s o p o r t 93,8%-ban és IT c é g e k 94,4%-ban használnak Internetet. A vállalatnagyság és az Internet-használat között kimutatható korreláció. E z azt j e l e n t i , h o g y a d o l g o ­ zói létszám e m e l k e d é s é v e l az Internetet használó c é g e k aránya az adott c é g c s o p o r t o n belül növekszik. (Például: 11-50 fő közötti c é g n é l az arány 89,5%, 51-300 fő közötti vállalkozásnál az arány 9 4 , 9 % és 3 0 0 fő feletti c é g n é l 100%.) Megvizsgáltuk, h o g y az Internetet m i l y e n céllal használják a vállalatok. Ö s s z e s e n 8 3 7 é r t é k e l h e t ő választ k a p t u n k ( t ö b b válasz is a d h a t ó volt), az a z o n o s vagy n a g y o n h a s o n l ó válaszokat összevontuk, a válaszok és a gyakoriság a következő táblázatban találhatók.

12. sz. táblázat

Megnevezés

Említés száma

Bankolás

129

e-mail/adattovábbítás

241

Infoszerzés/adás

241

H i rdet és/táj é k o z t at ás

40

Kapcsolattartás

44

Ügyintézés/kommunikáció

33

Értékesítés/rendelés/vevőszolgálat

21

Munkavégzés/programfejlesztés, telepítés/adatátvitel

20

Adatbáziskezelés/adatgyüjtés/nyomtatványletöltés/

15

Piac/partnerkutatás

16

Egyéb

37

Összesen

837

Az Internet-használat formája A z e l ő z ő e k b e n m á r u t a l t u n k arra, h o g y az Internet-használat n e m j e l e n t i azt, h o g y m i n d e n k i , vagy a munkavállalók t ö b b s é g e hozzáfér az Internethez. A 60,7%-os arány sajnos általánosnak t e k i n t h e t ő . Itt a vállalati fejlettségi f o r m a , e g y b e n a vállalatnagyság és a hozzáférés korlátozása m u t a t lineáris összefüg­ gést. Azaz: leginkább a részvénytársaságoknál találkozunk hozzáférés korlátokkal, és l e g k e v é s b é a bt-k és az egyéni vállalkozók e s e t é b e n .

13. sz. táblázat A számítógéppel rendelkezők hozzáférnek-e az Internethez?

Gyakoriság

Százalék

Százalék-érték

38

9,5

9,5

Igen

244

60,7

Nem

26

6,5

A hozzáférés korlátozott

94

23,4

23,4

402

100,0

100,0

Megnevezés

NA*

Összesen: *nincs

60,7 6,5

Kumulált százalék

9,5 70,1 76,6 100,0

adat

Az ágazati b o n t á s t tekintve az ipari vállalkozások (élelmiszeripar, é p í t ő i p a r stb.) korlátozzák leginkább a hozzáférést, és legkevésbé az IT-cégek. N e m elhanyagolható számban v a n n a k o l y a n vállalkozások, amelyeknél az Internet és a n n a k használata n e m része a munkavégzésnek. Az összefüggés a különféle c é g c s o p o r t o k és a külső k o m m u n i k á c i ó jellege között úgy fogalmazható meg, h o g y a fejlettebb és n a g y o b b vállalkozások többféle és h a t é k o n y a b b k o m m u n i k á c i ó s k a p c s o l a t o t tartanak fenn a külvilággal, a p a r t n e r e i k k e l és az egyéb s z e r v e z e t e k k e l , m i n t k i s e b b és k e v é s b é fejlett társaik.

14. sz. táblázat Az Internet alapú külső kommunikáció jellege

Gyakoriság

Százalék

Százalék-érték

NA*

67

16.7

16.7

16,7

Web oldal

10

2,5

2,5

19.2

E-mail

128

31.8

31.8

51,0

Web oldal + E-mail

169

42,0

42,0

93,0

E-commerce

1

0,2

0,2

93.3

E-mail + E - c o m m e r c e

7

1,7

1,7

95,0

20

5,0

5,0

100,0

Megnevezés

Kumulált százalék

Web oldal + E-mail + E-commerce

Összesen: *nincs

adat

402

100,0

100,0

A különféle w e b o l d a l i funkciók é s a vállalkozás fajták között az összefüggés h a s o n l ó az e l ő z ő e k b e n már ismertetettekhez, az a l k a l m a z o t t funkció-féleség n a g y b a n függ a vállalati nagyságtól é s a szervezeti formától. Itt is lényeges k ö r ü l m é n y az ágazati hovatartozás. A l e g g y a k o r i b b w e b o l d a l i funkció az informá­ ció adásával/szerzésével k a p c s o l a t o s tevékenység, é s a legkevésbé a l k a l m a z o t t a m u n k a e r ő toborzás. A legfejlettebb formák (rt) alkalmazzák a m u n k a e r ő toborzás m ó d s z e r é ü l a w e b o l d a l t , é s a vevőszolgálat p e d i g e g y é r t e l m ű e n tevékenységfüggő. A m i k o r a külső k o m m u n i k á c i ó t vizsgáltuk, megállapítottuk, h o g y a fő összefüggések a választott, illetőleg a l k a l m a z o t t k o m m u n i k á c i ó s formában is tetten é r h e t ő k . Még inkább igaz e z a b e l s ő k o m m u n i ­ kációra. A l e g g y a k o r i b b é s a „legalacsonyabb" szint a mail-használat, l e g k e v é s b é használják alvállalkozá­ sok b e l s ő k o m m u n i k á c i ó r a a w e b o l d a l t , és csak nagyvállalatokra j e l l e m z ő az Intranet-használat. A z össze­ függések illusztrálására kiemeltük a vállalkozási f o r m a és a b e l s ő k o m m u n i k á c i ó használatára v o n a t k o z ó válaszokat, a z o k gyakoriságát é s a c é g e k c é g c s o p o r t o n belüli megoszlását.

15. sz. táblázat A gazdálkodó szervezetnél az Internet alapú belső kommunikáció jellege

Web oldal • E-mail

Megnéz

Weboldal | Intranet + e-mail

fotranet Intranet 4* e-mail

Érték

2

24

Mo%

6,7%

80,0%

Érték

4

95

8

18

21

Mo%

2,5%

60,1%

5,1%

11,4%

13,3%

Érték

1

17

2

Mo%

2,7%

45,9%

5,4%

Egyéni

Érték

1

vállal­

Mo%

BT

KFT

RT

11,1%

4 44,4%

Összes

4- e-mail Web-oldal

4

30 100,0%

13,3%

4 10,8%

9 24,3%

12 7,6% 4 10,8%

4

158 100,0% 37 100,0% 9 100,0%

44,4%

kozó

Egyéb

28,6%

Mo% Totál

1

2

Érték

Érték

8

Mo%

3,3%

142 58,9%

18 7,5%

2

2

7

14,3%

28,6%

28,6%

100,0%

23

32

18

241

9,5%

13,3%

7,5%

100,0%

A vállalatközi k a p c s o l a t o k b a n szükségszerűen felvetődő kérdés az Internet használata. A közel 50%-os igen válasz pozitív hozzáállásról tesz tanúbizonyságot. A m e n n y i b e n elfogadjuk, h o g y a fejlett gazdasá­ g o k b a n a hálózati k a p c s o l a t o k r a terelődik át a partnerközi kapcsolat, a k k o r m i n d e n k é p p e n figyelemre m é l t ó ez a g o n d o l k o d á s . A z é r t é k l á n c o k vállalatközi megvalósulásai, továbbá az ún. R e l a t i o n s h i p M a r k e ­ t i n g k a p c s o l a t i platformja m i n d e n k é p p e n az Internet. Lényeges voltára e l ő b b - u t ó b b m i n d e n p i a c i sze­ r e p l ő n e k rá k e l l é b r e d n i e . A válaszokból is j ó l é r z é k e l h e t ő , h o g y a m e g k é r d e z e t t e k egy része m é g i n k á b b csak sejti, m i n t tudja, h o g y m i a j ö v ő útja. Külön említést é r d e m e l a használt szoftverekre v o n a t k o z ó k é r d é s . E b b e n az esetben j e l e n t ő s volt a „nem" válaszok száma. A „nem" válaszok e s e t é b e n vagy információ hiányról v a n szó, vagy információ eltitkolás áll a háttérben. ( S z ó lehet például a szürkegazdaságból származó, esetleg n e m

jogtiszta szoftverek stb. használatáról.) D e itt is előfordult, h o g y félreértelmezett üzleti t i t o k r a h i v a t k o z v a zárkóztak e l a válaszadás elől. Összesítve a válaszokat megállapítottuk, h o g y a válaszadó c é g e k átlagban 3,25 d b szoftverrel d o l g o z ­ nak. E z úgy é r t e n d ő , h o g y például a M i c r o s o f t szoftverek akár 8-10 féle alkalmazását egy p r o g r a m k é n t kezeltük. Külön n e m t é r t ü n k k i az a l k a l m a z o t t szoftverek é r t é k e l é s é r e , funkciójukat t e k i n t v e m e g h a t á r o z ó a k az ügyviteli illetőleg a speciális m u n k a f o l y a m a t o t k e z e l ő szoftverek. A s z o f t v e r e k h e z tartozó m u n k a á l l o m á ­ s o k száma vállalatmérettől függően átlag. 3-15/cég. A z információtechnológiával való e l é g e d e t t s é g e t tekintve a vállalkozási f o r m a s z e r i n t n i n c s j e l e n t ő s szórás az átlaghoz képest, u g y a n a k k o r az IT-cégek és b i z o n y o s szolgáltatást végző c é g c s o p o r t o k a l e g i n ­ kább e l é g e d e t t e k . A vállalat nagyságot tekintve a k i s e b b (50 fő alatti) c é g e k e l é g e d e t t e b b e k n a g y o b b arányban. A vállalkozások 60,9%-a azt válaszolta, h o g y e l é g e d e t t a szervezet i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a i hely­ zetével. E z ö n m a g á b a n n e m l e n n e p r o b l é m a , ha a m e g k é r d e z é s e k során, illetőleg a feldolgozás kapcsán n e m tapasztaltuk v o l n a , h o g y o l y a n o k is e l é g e d e t t e k , a k i k n e k erre s e m m i o k u k . A z o n c é g e k , a m e l y e k e l é g e d e t l e n e k , o k k é n t leginkább a pénzhiányt (14 válasz), a külső o k o k a t j e l ö l t é k m e g . A z u t ó b b i b a beleértve a hazai Internet-szolgáltatók m i n ő s é g i színvonalát és kínálatát is (10 válasz) stb. A n e m e l é g e ­ dettek változtatási szándékainak iránya és célja: a fejlesztés (64 válasz), b e l e é r t v e a h u m á n o l d a l tovább­ képzését is (7 válasz) stb. A z i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a s z e r e p é r ő l a válaszadók 34,8% (140 c é g ) n y i l a t k o z o t t pozitívan. Igen e l ­ g o n d o l k o d t a t ó a „nem j e l l e m z ő " válasz e b b e n az esetben. A m e n n y i b e n úgy vesszük, h o g y a m e g k é r d e ­ zettek 2/3-a „kvázi" kívülálló (ezt az összevonást m e g t e h e t j ü k a „nem" válasz és a „nem j e l l e m z ő " válaszok összevonásával) a k k o r azt a következtetést k e l l l e v o n n u n k , h o g y az Internet alapú m ű k ö d é s nagy arány­ b a n a c é g k a p u n kívül maradt. T e h á t a vállalkozások n a g y o b b h á n y a d a n e m i s m e r t e fel, h o g y a m ű k ö d é s i m e c h a n i z m u s Internet a l a p r a helyezése, m i n t t e c h n o l ó g i a i innováció a teljes vállalati e r e d m é n y e s s é g e t k é p e s meghatározni. Igaz, h o g y az IT n e m o l c s ó m e g o l d á s . A k i s e b b vállalkozások e m i a t t n e m is k é p e s e k igazán k o m o l y IT fejlesztésre. E z a tény is azt a megállapításunkat igazolja, h o g y a fejlett gazdasághoz való k a p c s o l ó d á s k é p e s s é g e és készsége nagyban vállalatnagyság-függő. A z IT s z e r e p e l e g i n k á b b az rész­ vénytársaságok, az IT c é g c s o p o r t , és az 50 fő feletti vállalkozások számára j e l e n t ő s a független változókra b o n t o t t válaszok é r t é k e l é s e alapján. A kutatás során megvizsgáltuk, h o g y m i a v é l e m é n y e a m e g k é r d e z e t t e k n e k a digitális aláírásról. Igen nagyfokú tudatlanságot és é r d e k t e l e n s é g e t tapasztaltunk. Ö s s z e s s é g é b e n a k a p o t t válaszok alig t ö b b m i n t 1/3-a vall pozitív hozzáállásról, és m a j d n e m u g y a n ­ ilyen arányú a szinte teljes információhiánnyal küszködő vállalkozás.

16. sz. táblázat A vállalkozások digitális aláírással kapcsolatos vélemények Megnevezés N e m elterjedt/nem ismeri Bizalmatlanság/biztonság/jogi háttér/ismerethiány

Említés száma 49 101

Praktikum

28

Szükséges

33

Szükséges, d e kételyei v a n n a k

22

Hasznos/használják

69

A j ö v ő ...

40

Érdektelen

28

Költséges

5

Összesen:

375

Pozitív válasz ö s s z e s e n :

130

Negatív válasz ö s s z e s e n .

245

A m e g k é r d e z e t t e k m i n d ö s s z e 6%-a a l k a l m a z E D I ( E l e c t r o n i c D a t a I n t e r c h a n g e ) m e g o l d á s o k a t . így e b b ő l a k é r d é s b ő l , illetőleg a kapott válaszokból m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k - t e r m é s z e t s z e r ű l e g n e m v o n h a t ó k le. A z nyilvánvaló, h o g y ez az alkalmazás m i n d e n k é p p e n p r o f i l - és vállalatnagyság-függő. A vállalkozási c é g f o r m á k közül a részvénytársaságok, az ágazati b e s o r o l á s s z e r i n t az IT és a Szolgáltatás I. c é g c s o p o r t , v a l a m i n t a 3 0 0 fő feletti nagyságrendű vállalkozások használják. A válaszadók által ismerte­ tett E D I r e n d s z e r e k az általános j e l l e m z ő k k e l leírható m e g o l d á s o k voltak. A legfőbb j e l l e m z ő k : gyors, megbízható, vállalaton belüli és vállalatközi k a p c s o l a t o k r a használják. A m e g k é r d e z e t t e k közül m i n d ö s s z e 29 vállalat (7,2%) használ C R M r e n d s z e r t . A vállalkozási cégfor­ mák közül a részvénytársaságok, az ágazati b e s o r o l á s szerint az IT és az egyéb k e r e s k e d e l m i tevékenysé­ get végzők, v a l a m i n t az 51-300 fő közötti a l k a l m a z o t t a k foglalkoztató vállalatok használják. A C R M r e n d ­ szerek j e l l e m z ő i k é n t is az általános j e l l e m z ő k k e l leírható m e g o l d á s o k k a l i s m e r k e d h e t t ü n k m e g . A leg­ főbb j e l l e m z ő k : ügyfélkezelés, m a r k e t i n g adatbázis, katalógus-értékesítések, ügyféljellemző e l e m z é s e k , ügyfélérték meghatározása, ügyfélértékek követése stb.

Következtetések Hipotéziseink m i n d e n k é p p e n bizonyítottnak tekinthetők. Azaz: A magyar vállalkozások felkészültsége az Európai Uniós illetőleg a fejlett g a z d a s á g o k h o z t ö r t é n ő csatlakozásra k é s é s b e n v a n . A kis- és középvállalkozások helyzete változatlanul kedvezőtlen a v e r s e n y k é p e s s é g e t illetően. Az IT ( i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i a ) szerepe a vállalkozásokban szektor- és vállalati nagyságfüggő. A kutatási e r e d m é n y e k m e g e r ő s í t e n e k b e n n ü n k e t abban, h o g y a kutatásunk e l é r t e célját, m i k ö z b e n feltétlenül ö r ü l ü n k annak, h o g y a hipotéziseink e g y é r t e l m ű e n igazolódtak. A h h o z , h o g y az EU-csatlakozás minél kevesebb vállalkozás számára j e l e n t s e n e l l e h e t e t l e n ü l é s t m é g igen sok piaci és n e m piaci s z e r e p l ő n e k van e b b e n markáns és jól k ö r ü l h a t á r o l h a t ó tennivalója. A vállalkozások számára egyfelől m i n d e n k é p p e n tudatosítani k e l l , h o g y n i n c s m i r e várni, ö n m a g u k ­ nak is k e r e s n i e k e l l azokat a piaci réseket és kitörési p o n t o k a t , a m e l y e k számukra a jövőt jelenthetik. N e m szabad (csak) kívülről várni a csodát vagy azt, hogy: „történjen, a m i n e k t ö r t é n n i e k e l l ! " A m e l y i k vállalkozás ezt n e m i s m e r i fel, és ö n m a g á b a n vagy külső segítséggel (anyagi és n e m anyagi segítségről van szó t e r m é s z e t e s e n ! ) n e m h o z z a magát „helyzetbe", e g é s z e n b i z t o s a n áldozattá válik. A magyar gazdaság számára létkérdés, h o g y m i n d e n p i a c k é p e s vállalkozás f e n n m a r a d j o n és növeked­ jen, h i s z e n a növekvő szervezetek h ú z ó e r e j é n e k diffúz hatása pozitív e r e d m é n y e k prognosztizálását teszi lehetővé, a m e l y m i n d a fogyasztók, m i n d az egyéb gazdasági s z e r e p l ő k alapvető é r d e k e . A kutatás folytatását tartjuk célszerűnek, miután, bár a mintaszám j e l e n t ő s n e k t e k i n t h e t ő , az egyes iparágak, egyéb s p e c i f i k u m o k s z e r i n t i b o n t á s o k további j e l l e m z ő i n e k feltárása m i n d e n k é p p e n szüksé­ ges. Megítélésünk szerint változatlanul és egyre s ü r g e t ő b b e n merül fel további segítségnyújtás a vállalati felkészüléshez. E t e k i n t e t b e n különféle szintű, és területű (pénzügyi, gazdaságpolitikai, jogi, szabályo­ zórendszerbeli stb.) i n t é z k e d é s e k és l é p é s e k meghozatalát tarjuk i n d o k o l t n a k . nem

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM Babbie, E . (1999): A társadalomtudományi

kutatás

B o o n e , E . L . - K u r t z , L . D . (1999): Contemporary

gyakorlata.

Marketing.

Gaál Ilona (2000): Magyarország

Internetes stratégiája.

Halaska G á b o r (2000): Virtuális

versenyfutás.

Balassi K i a d ó .

T h e D r y e n Press.

F i g y e l ő 16.

F i g y e l ő 20.

Kerepesi Katalin (2000): „A magyar ipar szerkezeti átalakulása és területi átrendeződése a '90-es években, a változások hatása az ágazat versenyképességére." O K T K 1 2 9 9 / 1 9 9 7 . sz. pályázat. B M E Közgazdaságtan/Alkalmazott Gazdaságtan T a n s z é k Kutatási j e l e n t é s 1.-2. Kerepesi K a t a l i n - V a s n é Egri Magdolna (2000): A vállalati versenyképesség vizsgálta vállalatok példáján. A nemzetközi versenyképesség kritériumai és azok változása az Kutatási j e l e n t é s . Á l t a l á n o s V á l l a l k o z á s i F ő i s k o l a . Kerepesi K a t a l i n - V a s n é Egri Magdolna (2003): A magyar KKV-k felkészülése kihívásaira. Kutatási j e l e n t é s . Á l t a l á n o s V á l l a l k o z á s i F ő i s k o l a . Kotler, P (1999): A marketingről.

az

a

magyar ezredfordulón.

ezredforduló

Park K i a d ó .

Malhotra, N . K. ( 2 0 0 1 ) : M a r k e t i n g k u t a t á s . M ű s z a k i K ö n y v k i a d ó . Payne, D . (2001): The Seven Golden Rules of Multi-channelMarketing. In: O M I K K - N e m z e t k ö z i Marketing 6. Scipione, P. A . (1994): A piackutatás

gyakorlata.

V a s n é Egri M a g d o l n a (2002): A vállalati BME.

CustomerManagement.

Springer H u n g a r i c a .

versenyképesség

változó

faktorai.

P h D disszertáció.

97

Dr. Kerepesi Katalin-Tóth Arnold** A MAGYAR KIS-ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA AZ EZREDFORDULÓN - egy ÁVF kutatás e r e d m é n y e i "

A kutatás célja, résztvevői, az alkalmazott módszerek A p r i m e r kutatás alapját 403 feldolgozásra alkalmas kérdőív; 265 hallgatók, és o k t a t ó k által készített interjú, v a l a m i n t 34, a kutatók által készített mélyinterjú képezte. Két k o n t r o l l c s o p o r t is szerepelt a kutatásban, az egyik 98, a másik 78 vállalatról készített felmérés adatait tartalmazta. E z e n vállalkozások az ÁVF által 2 0 0 2 - b e n folytatott két kutatás tárgyai voltak. E l e m z é s ü n k b e n e z e n c é g e k r ő l nyert adatokat és egyéb információkat is felhasználtuk, így közvetve, vagy közvetlenül 579 c é g e t vizsgáltunk. A vizsgált vállalati k ö r b e t u d a t o s a n igyekeztünk b e k a p c s o l n i o l y a n vállalkozói r é t e g e k e t is, a m e l y e k többnyire kívül m a r a d n a k a kutatóintézetek és egyéb, kutatással hivatásszerűen foglalkozók é r d e k l ő d é s i körén, vagy n e h e z e n hozzáférhetők számukra. E n n e k s z e l l e m é b e n a mintába j e l e n t ő s számban v o n t u n k be mikrovállalatokat is, v a l a m i n t mezőgaz­ dasági t e v é k e n y s é g e t folytató m i k r o - é s kisvállalatokat. F o g l a l k o z t u n k az ún. e l t a r t ó , kényszer- és félvállalkozásokkal is. A kényszervállalkozások külső nyomásra, n e m p e d i g v a l a m i l y e n p i a c i l e h e t ő s é g kihasználására a l a k u l n a k (kényszerű önfoglalkoztatás). A félvállalkozónak v a n m u n k a h e l y e , de a b i z o n y ­ talan a foglalkoztatási helyzete, vagy a költségek elszámolhatósága miatt vállalkozik. A z eltartó vállalkozá­ sok e l s ő d l e g e s célja a vállalkozó és közvetlen környezete számára a m e g é l h e t é s h e z szükséges j ö v e d e l e m biztosítása, bővítésre, és/vagy korszerűsítésre n e m t ö r e k e d n e k , a bevételt csak korlátozott m é r t é k b e n forgatják vissza a vállalkozásba, nagy részét j ö v e d e l e m k é n t költik e l . A vizsgált vállalatok közé tehát v i s z o n y l a g sok, a versenyképesség s z e m p o n t j á b ó l kedvezőtlen adottsá­ g o k k a l r e n d e l k e z ő , gyengén motivált c é g került. Úgy véltük, h o g y ezáltal a vizsgált c é g e k ö s s z e t é t e l e j o b b a n tükrözi a j e l e n l e g m ű k ö d ő magyarországi telephelyű kis- és k ö z e p e s m é r e t ű vállalkozások össze-

Kandidátus, Főiskolai

főiskolai tanársegéd,

tanár, Altalános

Altalános

Vállalkozási

Vállalkozási

Főiskola.

Főiskola.

A tanulmány egy, az Általános Vállalkozási Főiskolán 2002-2003-ban lefolytatott kutatás zárójelentése alapján készült. A kutatás címe: „A magyar kis- és közepes méretű vállalkozások felkészülése az ezredforduló kihívásaira". A kutatási projekt vezetője dr. Kerepesi Katalin főiskolai tanár (ÁVF Közgazdaságtani Tanszék) volt. A kutatás résztvevői: Lányi Pál kutatásvezető (SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány); Papp Ferenc főiskola docens, (ÁVF Üzlettudományi Tanszék); dr. Poszmik Erzsébet egyetemi docens, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem; Tóth Arnold főiskolai tanársegéd, (ÁFV Közgazdaságtani Tanszék); Salamonné dr. Huszty Anna főiskolai tanár, (ÁVF Vállalkozásmenedzsment Tanszék); Vasné dr. Egri Magdolna egyetemi docens, (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). A kutatásban közreműködtek az ÁVF hallgatói is - kérdőívek kitöltetése, illetve előre megadott kérdések alapján interjúk készítése révén.

tételét, a tényleges adottságokat és fejlődési l e h e t ő s é g e k e t . A vizsgálandó ágazatokat, tevékenységi körö­ ket és a régiókat illetően n e m v o l t a k preferenciáink. A kutatás célja a magyarországi telephelyű kis-közepes méretű vállalkozások nemzetközi versenyké­ pességének vizsgálata volt. A nemzetközi v e r s e n y k é p e s s é g n e k az e z r e d f o r d u l ó n k ü l ö n ö s j e l e n t ő s é g g e l bíró kritériumai közül kettőt e m e l t ü n k k i : az egyik a vállalkozások információ és k o m m u n i k á c i ó t e c h n o ­ lógiai (ICT) felkészültsége, a másik a globalizáció, e z e n belül a regionális integráció kihívásai, a magyar vállalkozások számára k ü l ö n ö s j e l e n t ő s é g g e l b í r ó Európai U n i ó h o z t ö r t é n ő csatlakozás követelményei és l e h e t ő s é g e i . Az ICT-felkészültség vizsgálata során n e m c s a k az eszközökkel és s z o f t v e r e k k e l való ellátottság szintjét vizsgáltuk, h a n e m az üzleti alkalmazások ( e l e k t r o n i k u s k e r e s k e d e l e m , e l e k t r o n i k u s üzletvitel, e l e k t r o n i ­ kus vállalat) elterjedtségét is. A z e l é r e n d ő n e k tartott versenyképességi szintet a vizsgálat idején az E u r ó p a i Unió tagállamaiban m ű k ö d ő vállalkozások által képviselt színvonal testesítette m e g . Erről s z e k u n d e r forrásokból tájékozód­ tunk. F i g y e l e m b e vettük, h o g y a csatlakozás n e m c s a k a versenyképesség, h a n e m a p i a c o n maradás, az élet­ k é p e s s é g kérdését is felveti a magyar vállalkozások egy része számára. A z Európai U n i ó által előírt m i n ő ­ ségbiztosítási r e n d s z e r e k , szabványok, egyéb előírások, d o k u m e n t á c i ó k , regisztrációs, adminisztrációs k ö v e t e l m é n y e k teljesítése, a termékfelelősség elvének érvényesítése nélkül a m a g y a r vállalkozások k i ­ s z o r u l n a k a - hazai (!) - piacról. S o k vállalkozás számára a minimális k ö v e t e l m é n y e k érvényesítése is m e g o l d h a t a t l a n n a k t ű n ő p r o b l é m á t jelent, k ü l ö n ö s e n , h a f i g y e l e m b e vesszük, h o g y a m a g y a r kis-és k ö z e p e s m é r e t ű vállalkozások j e l e n t ő s része m é g a követelményekkel, a rá váró f e l a d a t o k k a l sincs tisztá­ ban. A vizsgálatba b e v o n t c é g e k közül 265 cég képviselője vállalkozott arra, h o g y a kérdőív kitöltésén túl saját v e r s e n y k é p e s s é g é r e , tervezett fejlesztési tevékenységére, üzleti k a p c s o l a t a i n a k belföldi és külföldi tervezett bővítésére, az u n i ó s csatlakozásnak c é g é r e g y a k o r o l t várható hatásaira, v a l a m i n t általában a magyar kis és k ö z e p e s vállalkozások j ö v ő b e n i esélyeire, a s i k e r e k és k u d a r c o k o k a i r a v o n a t k o z ó a n is kifejtse álláspontját. A s z e k u n d e r kutatás széleskörű magyar és külföldi i r o d a l m i bázisra épült. A n e m z e t k ö z i szervezetek ( I M F , O E C D , E u r ó p a i B i z o t t s á g stb.) a n y a g a i n túl a K S H , az E C O S T A T f e l m é r é s e i r e , a M a g y a r I n f o k o m m u n i k á c i ó s J e l e n t é s k ü l ö n b ö z ő kiadványaira, szakfolyóiratokban és n a p i l a p o k b a n m e g j e l e n ő c i k k e k r e , h a s o n l ó témájú kül- és belföldi kutatások anyagaira támaszkodtunk, m i n t e g y 140 forrásra.

A vizsgálatba bevont vállalatok helyzetértékelése A c é g e k k e l készített interjúk e l s ő k é r d é s e a következő volt: „ V e r s e n y k é p e s n e k tartja-e vállalatát a hazai és a n e m z e t k ö z i p i a c o n és miért?" A válaszok megoszlása az alábbi v o l t

A v e r s e n y k é p e s s é g szintje

A cégek száma

Százalék

59

22,2

Csak belföldön versenyképes

181

68,3

Egyáltalán n e m versenyképes

25

9,5

265

100,0

A c é g belföldön és külföldön egyaránt versenyképes

Összesen

T ö b b c é g jelezte, h o g y a k ö z e l j ö v ő b e n felszámolási helyzetbe kerülhet. A felszámolás m e g n e v e z e t t o k a i a k ö v e t k e z ő k voltak: a c é g n e m tudja teljesíteni az u n i ó s k ö v e t e l m é n y e k e t , p e r m a n e n s likviditási g o n d j a i k vannak, kevés a rendelésállomány, a p i a c o n megjelent egy ( t ö b b ) t ő k e e r ő s , k o r s z e r ű b b t e c h n i ­ kával r e n d e l k e z ő cég.

A feltett k é r d é s e k között szerepelt, h o g y van-e a vállalkozásnak v a l a m i l y e n külföldi k a p c s o l a t a . A válaszok megoszlása a következő volt:

A megkérdezett cégek közül

Külföldi k a p c s o l a t t a l r e n d e l k e z i k

A cégek száma

Százalék

60

22,7

Külföldi k a p c s o l a t t a l n e m r e n d e l k e z i k

205

77,3

Összesen

265

100,0

A z általunk vizsgált c é g e k d ö n t ő t ö b b s é g e csak a hazai p i a c o n tevékenykedett, m é g i m p o r t anyagot, alkatrészt s e m használt. A jövővel k a p c s o l a t o s e l k é p z e l é s e k e t illetően a vállalkozások 29,8 százaléka tervezte új külföldi kap­ c s o l a t o k létesítését, vagy a meglévők bővítését, tehát a nemzetközi k a p c s o l a t o k intenzitása a közeljövő­ b e n n e m n ő j e l e n t ő s e n . A nemzetközi k a p c s o l a t o k é p í t é s é t ő l elzárkózó c é g e k egy r é s z é n e k ez az állás­ pontja csak a közeljövőre v o n a t k o z i k . H a m á r sikerült részletesen felmérni a csatlakozás hatásait, elkép­ z e l h e t ő t e v é k e n y s é g é n e k v a l a m i l y e n formában külföldre t ö r t é n ő kiterjesztése - a c é g e k egy része tehát várakozó á l l á s p o n t o n volt. A f e l m é r é s k o r létező külgazdasági k a p c s o l a t o k e l s ő s o r b a n a j e l e n l e g i E U tagországokkal a l a k u l t a k k i , néhány c é g n e k v o l t a k R o m á n i á b a n , Kanadában és a balti államokban üzleti é r d e k e l t s é g e i . A tervezett új k a p c s o l a t o k preferált célországai v i s z o n t - é r d e k e s m ó d o n - n e m a j e l e n l e g i és j ö v ő b e ­ n i E U tagországok v o l t a k (kivéve R o m á n i á t ) , h a n e m (a gyakoriság s o r r e n d j é b e n ) : U k r a j n a , Oroszország, B o s z n i a - H e r c e g o v i n a , S z e r b i a , K u b a , Kína, Szingapúr, U S A , K a n a d a és n é h á n y dél-amerikai ország. A tervezett c é l o r s z á g o k között szerepelt m é g Szlovénia, Portugália is, de n e m szerepelt, p l . Németország, vagy Ausztria. A magukat nemzetközt szinten is versenyképesnek tartó vállalkozások száma csaknem ugyanannyi volt, mint a külföldi kapcsolatokkal rendelkező cégeké. A felmérés k ö v e t k e z ő kérdése a csatlakozás várható hatásaira v o n a t k o z o t t : „Véleménye s z e r i n t a c é g e t érinteni fogja-e az u n i ó s csatlakozás, ha igen, m e l y területen, vagy t e r ü l e t e k e n és kedvező, vagy kedve­ zőtlen irányban?" A válaszok összesítése a következő e r e d m é n y e k e t h o z t a .

Az E U - h o z v a l ó c s a t l a k o z á s v á r h a t ó a n

Érinteni fogja a c é g e t N e m érinti

Összesen

A cégek száma

Százalék

224

84,5

41

15,5

265

100,0

A várható h a t á s ( o k ) jellegét illetően az alábbi válaszokat k a p t u k ( n e m m i n d e n m e g k é r d e z e t t vála­ szolt) :

Az E U c s a t l a k o z á s c é g é r e gyakorolt h a t á s a v á r h a t ó a n

A cégek száma

Százalék

Kedvező lesz

74

33,0

Kedvezőtlen

84

37,5

L e s z n e k kedvező és kedvezőtlen hatások is

28

12,5

N e m tudja felmérni

38

17,0

224

100,0

Összesen

A kutatásban s z e r e p l ő c é g e k t ö b b s é g e a b i z o n y t a l a n helyzet és a várható n e h é z s é g e k e l l e n é r e fejlesz­ tést, bővítést tervezett. E z irányú terveikről tájékoztat a következő táblázat:

A felmérésben szereplő cég a közeljövőben

A cégek száma

Százalék

154

58.2

N e m tervez fejlesztést, bővítést

75

28.3

Csak s z i n t e n tartásra törekszik

36

13,5

265

100,0

Fejlesztést, bővítést tervez

Összesen

S z i n t e n tartás alatt a c é g e k azt értették, h o g y a b e r e n d e z é s e k e t karbantartják, pótolják, csak a változat­ lan t e r j e d e l e m b e n és m i n ő s é g b e n v é g z e n d ő tevékenységhez szükséges b e s z e r z é s e k e t eszközlik. A fejlesztést n e m tervező c é g e k egy része a közelmúltban fejezett be v a l a m i l y e n n a g y o b b bővítést, fejlesztést, m á s o k finanszírozási p r o b l é m á k miatt n e m tudják megvalósítani a tervezett fejlesztéseket, mindössze n é h á n y vállalkozás jelezte, h o g y a kilátástalan j ö v ő miatt n e m hajlandó a c é g b e befektetni. A tervezett fejlesztések jellegét illetően n e m m i n d e g y i k válaszadó b o c s á t k o z o t t r é s z l e t e k b e . 8 6 c é g tervezett i n f o r m a t i k a i jellegű fejlesztést, 75 t e c h n o l ó g i a i jellegűt, 4 7 létesít új t e l e p h e l y e t 43 bővíti meglevő telephelyét, vagy telephelyeit. Létszámbővítést m i n d ö s s z e 13 c é g tervezett. A magyar K K V - k ICT-felkészültsége színvonalának i s m e r e t é b e n a kutatók t ö b b és más jellegű i n f o r m a ­ tikai fejlesztést prognosztizáltak. A mintában s z e r e p l ő c é g e k általában gép- és szoftvervásárlásokat tervez­ tek, új m u n k a á l l o m á s o k a t szándékoztak létrehozni, n a g y o n k e v e s e n utaltak arra, h o g y h o n l a p o t fognak készíteni, B 2 B , vagy B 2 C m e g o l d á s o k a t készülnek a l k a l m a z n i , esetleg új vállalatirányítási r e n d s z e r e k e t v e z e t n e k be. Az informatikai fejlesztések tehát döntően extenzív jellegűek. A z i n f o r m a t i k a i alapellátottság t e k i n t e t é b e n a magyar c é g e k n i n c s e n e k m a már l e m a r a d v a az u n i ó s átlagokhoz viszonyítva (a számítógé­ p e k k e l való ellátottság és az internet használat terén a magyar K K V - k elérik az u n i ó s átlagot), j e l e n t ő s lemaradás a korszerű vállalatirányítási r e n d s z e r e k alkalmazása területén v a n . A lemaradás mértéke a közeljövőben nem fog csökkenni, a velünk együtt csatlakozó országok egy része ( p l . a balti államok, Szlovénia j e l e n t ő s erőfeszítéseket tesz az ICT-kultúra vállalati terjesztése irányában). A szerény m é r t é k ű létszámbővítési e l k é p z e l é s e k b ő l azt a következtetést v o n t u k le, h o g y a foglalkoztatási gondok enyhítése a közeljövőben nem a kis-és közepes méretű vállalkozásoktól várható. A vállalkozások számára m á r m a is magas és v é l h e t ő e n növekvő b é r k ö l t s é g e k óvatos, takarékos létszámgazdálkodásra késztetik a c é g e k e t . A kutatás során megkérdeztük, h o g y a vállalkozások szerint m e l y e k a l e g f o n t o s a b b sikertényezők, m i r e v e z e t h e t ő k vissza az e d d i g i és a várható bukások, mitől tartanak a cégek, h o l látnak új l e h e t ő s é g e ­ ket, kihívásokat.

A válaszokat é s a s z e k u n d e r forrásokból nyert információkat egy SWOT-jellegű e l e m z é s k e r e t é b e rendeztük.

A magyar kisvállalatok helyzetének SWOT-analízise (A magyar kis- és közepes méretű várható veszélyek, fenyegetések)

A magyar KKV-k •

• • • • • • • • • • • • •

• •

• • • •

•

•

erősségei,

gyengeségei,

az előttük

álló lehetőségek,

a

erősségei:

a k ü l ö n b ö z ő , g y o r s a n változó k ö r ü l m é n y e k h e z való alkalmazkodás k é p e s s é g e , túlélési technikák kialakítása és alkalmazása, a szabályozás esetleges k ö v e t k e z e t l e n s é g e i n e k felismerése, az e b b ő l a d ó d ó (üzleti) l e h e t ő s é g e k kihasználása; f e l h a l m o z o t t vállalkozói tapasztalatok; kreativitás s z a k m a i és üzleti é r t e l e m b e n ; egyes c é g e k n é l korszerű vállalatirányítási r e n d s z e r e k és egyéb ICT-alkalmazások m e g l é t e ; j ó természeti, földrajzi adottságok (gyógyturizmus, mezőgazdaság); n e m z e t k ö z i l e g elismert, bevezetett márkák, t e r m é k e k , t e r m é k c s a l á d o k ; é l ő , e s e t e n k é n t j ó marketingtevékenységgel párosuló tradíciók ( t e r m é k e k , szolgáltatások, szaktudás); n e m z e t k ö z i l e g versenyképes, k o m p a t i b i l i s szaktudás; egyes vállalkozói r é t e g e k n é l kitűnő belföldi és külföldi k a p c s o l a t i tőke; a k ö r n y e z ő országok és távolabbi területek p i a c a i n a k ismerete, létező, e s e t e n k é n t alvó, de feléleszthető üzleti k a p c s o l a t o k (Oroszország, Kína); külföldi befektetési tapasztalatok; motivált m u n k a e r ő (hajlandó t ö b b l e t m u n k á t vállalni, a szokásostól e l t é r ő , n e h e z e b b feltételek m e l l e t t d o l g o z n i ) ; n é h á n y c é g n e k sikerült új, eredeti, nemzetközileg is sikeres márkákat kifejleszteni, hálózatot fel építeni ( B u d m i l , S a x o o stb.), v a n n a k tehát kitörési p o n t o k , p r e c e d e n s e k ; javulóban a vállalkozók társadalmi presztízse.

A magyar KKV-k •

vállalkozások

gyengeségei:

A vállalkozások átlagos mérete m i n d e n kategóriában kisebb, m i n t a fejlett piacgazdaságokban m ű k ö d ő c é g e k é , k ö v e t k e z é s k é p p e n k i s e b b a t ő k e e r ő , a pályázatoknál és a k e r e s k e d e l m i feltételek mellett hozzáférhető finanszírozási formáknál megkövetelt saját e r ő ; S o k vállalkozás ( p l . a mezőgazdaságban) rendszeres támogatás hiányában é l e t k é p t e l e n ; A c é g e k m é r e t e n e m a piac igényeinek megfelelő (túlzott kapacitások v a n n a k , p l . a m a l o m i p a r b a n , u g y a n a k k o r a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a k i b o c s á t á s o k v o l u m e n e n e m éri e l azt a minimális mennyiséget, a m i v e l a nemzetközi p i a c o k r a kilépni l e h e t s é g e s , vagy é r d e m e s ) , S o k vállalkozás k é p t e l e n állandóan m e g b í z h a t ó m i n ő s é g e t produkálni, a teljesítés s o k s z o r i d ő b e n is b i z o n y t a l a n , k ö v e t k e z é s k é p p e n a l k a l m a t l a n o k beszállítónak; Elavultak a b e r e n d e z é s e k , eszközök, é p ü l e t e k az e l m a r a d t b e r u h á z á s o k k ö v e t k e z t é b e n ; A z alacsony j ö v e d e l m e z ő s é g miatt kétséges a korszerűsítő b e r u h á z á s o k m e g t é r ü l é s e , többnyire e l is m a r a d n a k ; A tőkehiány is gátolja a modernizációt, a K K V - k számára megfelelő külső finanszírozási l e h e t ő s é g e k (kockázati tőke, „üzleti angyalok") korlátozott v o l t a p e d i g tovább szűkíti a lehetőségeket; N e m c s a k a t e r m é k e k , technológiák, az a l k a l m a z o t t vállalatirányítási é s üzleti m o d e l l e k is korszerűtlenek, a c é g e k j e l e n t ő s része ezt n e m érzékeli, n e m tudja, h o g y m i l y e n m e g o l d á s o k l é t e z n e k akár számára is megfizethető áron is, ezért n e m s z á n d é k o z n a k változtatni; A kis, k ö z e p e s m é r e t ű t e r m e l ő c é g e k j e l e n t ő s része k ö z e p e s , vagy gyenge m i n ő s é g ű t e r m é k e k e t állít e l ő , kis s o r o z a t o k b a n . A s z u p e r m a r k e t e k b e n e m t u d n a k bekerülni, o d a o l c s ó t ö m e g t e r m é k k e l l , a b e v á s á r l ó k ö z p o n t o k b a p e d i g , divatos, j ó m i n ő s é g ű . Régi v á s á r l ó k ö z ö n s é g ü k , a „középosztály" eltűnt, vagy a kínai p i a c o t tudja csak megfizetni;

•

• •

•

• • • • • •

•

Információhiány az Európai Unió által támasztott k ö v e t e l m é n y e k r ő l a p i a c o n m a r a d á s h o z szükséges termékfelelősségi, minőségbiztosítási stb. előírásokról, e z e k költségvonzatairól, a pályázási technikákról és pályázati l e h e t ő s é g e k r ő l ; Laza a fizetési fegyelem, a tartozások kiegyenlítésének elmaradása, vagy k é s l e k e d é s e m á s o k likviditását is veszélyezteti; N i n c s a vállalkozásokban készség és késztetés az e g y ü t t m ű k ö d é s r e , összefogásra, hálózatosodásra, a pályázatokon való közös részvétel, az ICT-kapacitások k ö z ö s használata, a m e z ő g a z d a s á g b a n az értékesítés, szállítás megszervezése, közös lebonyolítása n e m h a l a d e l ő r e ; A z oktatási r e n d s z e r hiányosságai következtében s o k területen e l é g t e l e n , gyenge a szakképzés színvonala, n i n c s s z a k m a i utánpótlás. A szakmákon belül n i n c s fejlődési l e h e t ő s é g (hiányoznak a m e s t e r k u r z u s o k , vizsgák). A vállalkozók n e m szívesen f o g l a l k o z n a k betanítással, S o k cég n e m k é p e s megfizetni a versenyképesség biztosításához szükséges szakképzett m u n k a e r ő t (marketing-szakember, i n f o r m a t i k u s ) ; A nyelvtudás hiánya; I d ő s e b b vállalkozók ó d z k o d n a k a számítógép használatától, A z egyes vállalkozói kategóriáknál hiányzik a motiváció a fejlődés, terjeszkedés területén, csak; túlélésre r e n d e z k e d n e k be; A létező fekete és szürke gazdaság rontja a m i n ő s é g e t és a szakmák presztízsét, táptalaja a tisztességtelen v e r s e n y n e k (építőipar, mezőgazdaság); A magyar vállalkozások egy részére j e l l e m z ő magatartásforma az ún. „rejtőzködés", félelem az APEH-től, a védelmi pénzt szedőktől stb., i g y e k e z n e k e l t i t k o l n i s i k e r e i k e t , t a r t ó z k o d n a k m i n d e n nyilvánosságtól, így a reklámtól is; A z image p r o b l é m á j a : a pénzintézetekről, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar egyes területeiről kialakult, vagy kialakított kedvezőtlen k é p elriaszthatja a befektetőket, e g y ü t t m ű k ö d n i kész üzleti partnereket.

A magyar KKV-k előtt álló •

•

• • • • • • •

A z EU-tagsággal n ő a b i z a l o m , c s ö k k e n a p o l i t i k a i , k é s ő b b az árfolyamkockázat, e z e k felbátoríthatják a kevésbé kockázattűrő kis- és középvállalatokat is, így a z o k is m e g j e l e n h e t n e k e x p o r t ő r k é n t , befektetőként, akik e d d i g tartózkodtak a világpiaci j e l e n l é t t ő l ; A n e m vámjellegű korlátok c s ö k k e n é s é v e l javulhatnak a cserearányok, az új tagok a korábbi k ö t ö t t s é g e k és j á r u l é k o s költségek nélkül folytathatnak k ü l k e r e s k e d e l m i tevékenységet, j o b b a n kihasználhatók a komparatív e l ő n y ö k stb.; A z u n i ó s k a p c s o l a t o k bázisát képezhetik új, az u n i ó n kívüli üzleti k a p c s o l a t o k n a k ; M e g é l é n k ü l h e t n e k az új tagok egymás közötti k a p c s o l a t a i is, Új, fizetőképes, igényes p i a c o k válnak e l é r h e t ő b b é , új hálózatépítési befektetési l e h e t ő s é g e k nyílnak m e g a k i s e b b vállalkozások előtt is; A z e g é s z s é g e s k o n k u r e n c i a , a szigorúbb követelmények, előírások, az i g é n y e s e b b fogyasztók a hatékonyság, a m i n ő s é g javítására ö s z t ö n ö z h e t i k s vállalkozásokat, javul v e r s e n y k é p e s s é g ü k ; Átmeneti v e r s e n y k é p e s s é g e t biztosító tényező a relatíve alacsony bérszint; H a javul a m i n ő s é g , a szállítási fegyelem, teljesülnek a m i n ő s é g i k ö r n y e z e t v é d e l e m m e l k a p c s o l a t o s követelmények, t ö b b l e h e t ő s é g lesz a beszállításra, o u t s o u r c i n g r a , Új finanszírozási l e h e t ő s é g e k (pályázatok, t á m o g a t á s o k ) .

Fenyegetések, • • • • • • •

lehetőségek:

veszélyek:

A vállalkozásokat j e l e n t ő s többlet-adminisztrációs kötelezettség fogja t e r h e l n i ; A vállalkozások egy része n e m k é p e s pályázni - vagy anyagi o k o k miatt, vagy m e r t n e m i s m e r i a pályázási technikákat; Nehezül a f o l y a m a t o s a n támogatásokra szoruló c é g e k helyzete; B e h a t á r o l ó d n a k a közvetlen jellegű önkormányzati és állami t á m o g a t á s o k l e h e t ő s é g e i , a t á m o g a t á s o k é r t pályázni k e l l ; S z ű k ü l n e k a külföldi b e f e k t e t ő k n e k adott kedvezmények; A b e l é p é s s e l a gazdasági k o n v e r g e n c i a új lendületet vesz, a b e l é p ő k árszintje e l e i n t e várhatóan g y o r s a b b a n nő, m i n t a régi tagoké; S z ű k ü l n e k az ö n á l l ó m o n e t á r i s p o l i t i k a l e h e t ő s é g e i , ezáltal az e x p o r t ö s z t ö n z é s egyes eszközei n e m l e s z n e k t ö b b é alkalmazhatóak;

•

•

•

•

A j e l e n l e g i n é l jóval t ö b b a kis- és k ö z e p e s m é r e t ű külföldi c é g m e g j e l e n é s e várható a hazai p i a c o n - miután ezek a vállalkozások m á r r e n d e l k e z n e k u n i ó s m i n ő s í t é s e k k e l , p i a c i i s m e r e t e k k e l , így e r ő s ö d n i fog a k o n k u r e n c i a a K K V - s z e k t o r b a n ; E r ő s e b b lesz a verseny az új tagok között is, a magyar c é g e k pozíciói p e d i g n e m javultak k e l l ő k é p p e n az u t ó b b i években, j e l e n t ő s a lemaradás az ICT-fejlesztések t e r ü l e t é n a többi új tag erőfeszítéseihez képest; M a már alig v a n Magyarországon o l y a n nemzetközileg versenyképes, n a g y b a n i é r t é k e s í t é s r e alkalmas v o l u m e n b e n előállított termék, amelyet magyar t u l a j d o n b a n levő vállalkozásban állítanak elő, a feldolgozóipar esélyei n e m kedvezők; A nemzetközi versenyképesség számottevő javításához j e l e n t ő s ráfordításokat k e l l e n e eszközölni vállalati s z i n t e n , szemléletváltozásra v a n szükség a vállalati irányítási r e n d s z e r , vállalati kultúra, üzleti e t i k a területén is. Kérdés, h o g y a magyar K K V - k t ö b b s é g e k é p e s lesz-e a gyors átalakulásra?

A kutatók v é l e m é n y e szerint a magyar K K V - s z e k t o r b a n j e l e n t ő s differenciálódás várható. A felmérés­ b e n résztvevő c é g e k v é l e m é n y e szerint a m i k r o - és kisvállalkozások m i n t e g y tíz százaléka n e m k é p e s a túlélésre, n e m t u d az ezredforduló kihívásainak m e g f e l e l n i . A kutatást folytatni kívánjuk - a n n a k érdeké­ ben, h o g y felmérjük a j ö v ő b e n i változásokat, ellenőrizzük feltételezéseink helyességét.

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM: Dr. Apatini Kornélné (2003): A magyar kis- és középvállalkozások és az E U csatlakozás. X X I . század. Irány az Európai Unió. E C O S T A T K o n f e r e n c i a , március 28. E C O S T A T Időszaki K ö z l e m é n y e k X I X . szám. dr. Kerepesi Katalin-Vasné dr. Egri Magdolna (2003): A magyar kis- és k ö z e p e s m é r e t ű vállalkozások felkészülése az ezredforduló kihívásaira. Kutatási z á r ó j e l e n t é s . Altalános Vállalkozási Főiskola. Dr. Szirmai Péter (2002): Kisvállalkozások fejlődési szakaszai, a korszakváltások k o n f l i k t u s a i (összefoglalás). A Gazdasági Minisztérium Kisvállalkozói Fejlesztési Főosztály m e g b í z á s á b ó l lefolytatott kutatás összefoglalása. B u d a p e s t , 2 0 0 2 .

Papp Ferenc* AZ E-KERESKEDELEM SZABÁLYOZÁSA ÉS VÁRHATÓ JÖVŐJE

Az e-kereskedelem szabályozása az EU-ban és hazánkban Az Internet törvényi szabályozásával k a p c s o l a t b a n a világ m a az A m e r i k a i Egyesült Államokra figyel m i n t m e g h a t á r o z ó példára. A jelenlegi amerikai törvénykezés szerint nem szedhető adó az Interneten lefolytatott adás-vételi tranzakciókért. Lehetséges azonban, hogy a több éve fennálló gyakorlat rövidesen megváltozik. H a a legújabb a m e r i k a i törekvések megvalósulnak, k ö n n y e n lehet, h o g y h a m a r o s a n megje­ l e n i k az I n t e r n e t e n értékesített áruk és szolgáltatások után is illetéket b e h a j t ó "digitális adószedő". A z o n - l i n e a d ó s z e d é s b e v e z e t é s é t pártolók hangjai az Egyesült Államokban érvényes, az e - k e r e s k e d e l e m megadóztatását tiltó m o r a t ó r i u m lejártával e r ő s ö d t e k f e l . A m o r a t ó r i u m m a l együtt létrejött testület 2 0 0 0 áprilisában közzétett tervezete a m o r a t ó r i u m 2006-ig t ö r t é n ő meghosszabbítását javasolta, a z o n b a n most, az e r e d e t i határidő lejártával mégis úgy tűnik, h o g y m e g s z ű n h e t a kedvezmény. Egy friss törvényjavaslat központilag szabályozott a d ó r e n d s z e r b e v e z e t é s é t látja szükségesnek. A tervezet szerint n e m csak az e l e k t r o n i k u s ú t o n m e g r e n d e l t t e r m é k e k , előfizetett szolgáltatások, h a n e m a letöltött szoftverek, e l e k t r o n i k u s könyvek és médiatartalmak is a d ó k ö t e l e s e k lennének. Az adóymentesség 1998-ban történt deklarálásának egyik indítéka az Internet és az akkoriban még gyerekcipőben járó e-commerce támogatása volt. A z azóta eltelt i d ő b e n a világháló j e l e n t ő s fejlődésen m e n t keresztül, s o k a n hangoztatják, h o g y az Internet és az e l e k t r o n i k u s k e r e s k e d e l e m m á r megáll a saját lábán és k é p e s e l v i s e l n i az adóterheket. Az elmúlt időszak visszaesése k ö z e p e t t e is változatlanul az IT-szektor a gazdaság l e g d i n a m i k u s a b b a n fejlődő ágazata, ez k ü l ö n ö s e n igaz az USA-ra, a h o l a háztartások t ö b b m i n t ötven százaléka r e n d e l k e z i k Internet-hozzáféréssel. F o n t o s tényező az u t ó b b i egy-két év gazdasági lelassulása az Egyesült Államokban, a m e l y egyaránt új bevételek k e r e s é s é r e ösztönzi az állami, a szövetségi és a helyi szerveket. Egyes b e c s l é s e k szerint, h a a jelenlegi helyzet n e m változik, az állam 2006-ig m i n t e g y 45 milliárdos b e v é t e l k i e s é s t könyvelhet e l az adózatlan o n - l i n e eladások következtében. A változás léte vagy n e m l é t e egyelőre b i z o n y t a l a n , n e m t u d n i , h o g y végül m e l y i k s z á n d é k lobbistáinak akarata érvényesül az a m e r i k a i törvényhozásban. A n n y i a z o n b a n b i z t o s , h o g y az o l y k o r o r s z á g h a t á r o k o n is átívelő o n - l i n e k e r e s k e d e l m i tranzakciók megadóztatása kizárólag egy egységes és k ö n n y e n adaptálha­ tó r e n d s z e r használatával t ö r t é n h e t m e g . A z a d ó k é r d é s jövőbeli mikéntje a t ö r v é n y h o z ó k k e z é b e n v a n , az e - a d ó m e n t e s s é g m e g s z ü n t e t é s e m i n d e n k é p p e n i l l e s z k e d n e a k o r á b b a n teljes m é r t é k b e n szabályozat­ lan Internet megregulázására irányuló törekvések sorába. Az elektronikus kereskedelem Európai Uniós szabályait a jövőben két fő jogforrás tartalmazza. Az egyik egy új, úgynevezett közösségi direktíva, a másik, a majdan a brüsszeli konvenció helyébe lépő tanácsi határozat. A z Európai Bizottság által 1997-ben k i d o l g o z n i kezdett, 2 0 0 0 n o v e m b e r é b e n elké­ szült, 2001 s z e p t e m b e r e l e j é n k i s e b b módosításokkal az Európai P a r l a m e n t által elfogadott direktívater­ vezetet m é g a tagállamok szak-minisztereiből álló T a n á c s n a k is el k e l l f o g a d n i a , h o g y hatályba l é p h e s s e n . 1

Főigazgató-helyettes, 1

1998-ban az amerikai az Internet-hozzáférési

főiskolai

docens, Általános

Kongresszus által elfogadott díjak, mind az elektronikus

Vállalkozási

Főiskola.

törvény három évre megtiltotta kereskedelmi tranzakciók

mind megadóztatását.

A z e l s ő s o r b a n az e - k e r e s k e d e l m i vállalkozás alapításának és m ű k ö d t e t é s é n e k feltételeit tisztázó elő­ írás érvényessége egyaránt kiterjedne a vállalkozások egymás közti és a vállalkozások-fogyasztók közti üzleti tranzakciókra. A z árucikkek k e r e s k e d e l m é n túl érvényes l e n n e egyebek között az o n - l i n e szolgál­ tatást nyújtó újságokra, pénzügyi szervezetekre, ügyvédekre, könyvelőkre, stb. A tervezet talán legfonto­ sabb p o n t j a szerint az Internetes szolgáltató székhelyének az a hely minősül, a h o l a vállalkozás tényleges gazdasági tevékenységét folytatja, függetlenül attól, h o n n a n m ű k ö d t e t i az Internetes honlapját, netán szerverét. Ez az előírás m e g s z ü n t e t n é az e l e k t r o n i k u s k e r e s k e d e l e m b e n j e l e n l e g u r a l k o d ó jogbizonytalansá­ got, k i m o n d v a , h o g y a szolgáltató felügyeletére az e l ő b b i m ó d o n definiált székhely országának hatóságai jogosultak. A direktíva - az EU-s jogalkotás j e l l e m z ő gyakorlataként - n e m közvetlenül állapít m e g kötelezettsé­ geket az I n t e r n e t e n k e r e s k e d ő c é g e k n e k , h a n e m a tagországok számára írja e l ő , m i l y e n tartalmú jogsza­ bályokat k e l l m e g h o z n i u k . A tervezet a z o k r a is g o n d o l t , a k i k n e k k e l l e m e t l e n tapasztalata, h o g y a c é g e k k é r e t l e n r e k l á m ü z e n e ­ t e k k e l (spam) árasztják e l e l e k t r o n i k u s postaládájukat. A direktíva a tagállamok jogszabályain keresztül k ö t e l e z n é az eladókat, h o g y kínálják fel a r e k l á m ö z ö n b ő l való kimaradás l e h e t ő s é g é t , s az i l y e n igényt tartsák is tiszteletben. A javaslat k ö t e l e z n é a tagállamokat, h o g y engedélyezzék a szolgáltatások I n t e r n e t e n való nyújtását az úgynevezett szabályozott foglalkozások - például ügyvéd, könyvelő - k ö r é b e n . M i n d e z n a g y o n is találkozik a vállalkozók igényeivel és s z e m p o n t j a i v a l , akik k ü l ö n ö s e n amiatt e l é g e d e t t e k , h o g y a direktívatervezeten végigvonul a „származási ország elve", vagyis h o g y az Internetes k e r e s k e d e l e m legtöbb aspektusát illetően a vállalkozás székhelyének számító ország jogszabályai l e n n é n e k érvényesek. Kevésbé sikeres az a másik tervezet, m e l y az e l e k t r o n i k u s k e r e s k e d e l e m m e n e t é t hivatott szabályozni. A m é g 1996-ban, Hágában m e g i n d u l t és 2001 februárjában, Ottawában újrakezdett tárgyalásokat é p p e n az e - k e r e s k e d e l e m a '90-es évek m á s o d i k felében rendkívül felgyorsult fejlődése szakította félbe. N e m elég, h o g y ö s s z h a n g b a k e l l ( e n e ) h o z n i a k ü l ö n b ö z ő országok k e r e s k e d e l m i , adózási, vám, szerzői jogi, s z a b a d a l m i és m é g sok egyéb jogszabályát, de egyszerre várnak kielégítő m e g o l d á s t az egymással kereske­ d ő ( B 2 B ) vállalatok, a k i s k e r e s k e d e l e m m e l ( B 2 C ) foglalkozó c é g e k - és persze az I n t e r n e t e n keresztül vásároló m a g á n s z e m é l y e k is. A kiskereskedelemnél a fő kérdés az, hogy melyik ország törvényeit kell figyelembe venni, ha a vevő és az e l a d ó k ü l ö n b ö z ő országokban található. N e m várható e l ugyanis egyik féltől s e m , hogy ismerjék a másik ország v o n a t k o z ó törvényeit.' Ez klasszikus patthelyzetet e r e d m é n y e z . Nem egyszerűbb a helyzet a vállalatközi kereskedelemben sem. Az exportőrök, és az importőrök egy­ aránt ragaszkodnak ahhoz, hogy a kereskedés során a náluk hatályos jogszabályok érvényesüljenek, így itt is patthelyzet alakul ki. Még b o n y o l u l t a b b á válik az egész ügy azáltal, h o g y j ó n é h á n y c é g egyidejűleg, m i n d e x p o r t ő r k é n t , m i n d p e d i g i m p o r t ő r k é n t m e g j e l e n i k . Megfigyelők s z e r i n t a m e g e g y e z é s hiánya k ö n n y e n alááshatja az e - k e r e s k e d e l e m további fejlődését. Valószínű ugyanis, h o g y egyes c é g e k b i z o n y o s célországok jogszabályainak betartása helyett inkább blokkolják az o t t a n i felhasználók hozzáférését a szolgáltatáshoz. Veszélyben érzik magukat a távközlési vállalatok és az Internet-szolgáltatók is. Egyes országok törvé­ nyei szerint ugyanis felelősek a hálózatukon k e r e s z t ü l m e n ő tartalomért. A c é g e k számára e l v i s e l h e t e t l e n terhet j e l e n t e n e a t a r t a l o m figyelése és szűrése. 2

3

2

e-Europa, azEuróypai

Bizottság

kommünikéje

(http.lltmt. omikk. bme. hu.

html=348).

A tagállamoknak például törvényileg kell majd kötelezniük a területükön működő Internetes eladókat arra, hogy mind a fogyasztók, mind pedig a hatóságok számára könnyen hozzáférhető módon tüntessék fel a tveben az alapvető tudnivalókat önmagukról (nevüket, címüket, e-mail címüket, cégjegyzékés adószámukat, esetleges hatósági engedélyeiket). Az Unióys kormányoknak ugyanakkor ki kell venniük meglévő jogszabályaikból minden olyan paragrafust, amely az Interneten való szerződéskötést akadályozná, például az olyan jogszabályokat, melyek szerint egy szerződés csak papíron, írott formában jogszerű. y

Egy kereskedőre hatalmas terhet ró, ha minden EU-ország törvényeit ismernie és alkalmaznia kellene, illetve hátrány, ha bizonyos országokat „ tiltólistára " kellene helyeznie, elvesztve a lehetséges vásárlóit. Ugyanígy nem várható el egy vásárlótól sem, hogy minden vásárláskor mérlegelje a kereskedő országának törvényeit, figyelembevéve, hogy érdemes-e vásárolnia.

Erősen vitatott az is, mire is terjedjen ki a most készülő egyezmény. Míg a távközlési c é g e k által is támogatott felhasználói c s o p o r t o k és az Internet aktivisták a s z e l l e m i t u l a j d o n k é r d é s é n e k kizárásával csak az áruk és szolgáltatások k e r e s k e d e l m é r e s z e r e t n é k korlátozni a m e g b e s z é l é s e k e t , a lap- és könyvki­ adók, v a l a m i n t a h a n g l e m e z - i p a r s z a k e m b e r e i é p p e n e n n e k e l l e n k e z ő j é b e n é r d e k e l t e k . E z e k a vállala­ tok azt várják a készülő egyezménytől, h o g y l e h e t ő v é tegye számukra a s z e l l e m i t u l a j d o n v é d e l m é t a z o k b a n az országokban is, m e l y e k j e l e n l e g jogi eszközökkel csak n e h e z e n e l é r h e t ő k . A fentiekre m a m é g n i n c s válasz, d e a n n y i b i z o n y o s , h o g y a törvényhozás k e z é b e n o l y a n e r ő összpon­ tosul, a m e l y e l d ö n t h e t i az E U e - k e r e s k e d e l m é n e k jövőjét.

* * * A hazai helyzetet leginkább az j e l l e m z i , h o g y 2001 o k t ó b e r é r e készült e l a T / 5 1 4 l - e s tervezet, a magyar „Internet törvény", m e l y sajnos rengeteg értelmezési és jogi problémával, továbbá alapvető hiá­ nyosságokkal bír. A k ö v e t k e z ő k b e n a teljesség igénye nélkül s o r o l u n k fel n é h á n y p r o b l é m á t , m e l y e k e t r e m é l h e t ő l e g m e g o l d a n a k honatyáink. A tervezet továbbra is az Európai Parlament és a Tanács információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseiről rendelkező 2000/3J/EK irányelvvel harmonizáló) hazai szabályozást törekszik kialakítani, az a z o n t ú l m e n ő jogi előfeltételek m e g t e r e m t é s é t n e m tartalmazza, így jelen formájában hiányos, számos esetben értelmezhetetlen, vala­ m i n t a g y a k o r l a t b a n - a tervezet alapján - m e g o l d h a t a t l a n helyzetek kialakulását, illetve megválaszolatlanságát e r e d m é n y e z i . A tervezetben a végrehajtott m ó d o s í t á s o k a t k ö v e t ő e n s e m található o l y a n r e n d e l ­ kezés, a m e l y szabályozza m i n d a z o n feltételeket és előírásokat, m e l y e k alapján a k i b o c s á t a n d ó törvény­ ben meghatározott előírások e l l e n ő r i z h e t ő e k , számon k é r h e t ő e k és m e g f e l e l ő e n szankcionálhatóak. A tervezet m o s t m á r n e m is szabályozza e g y é r t e l m ű e n a kéretlen, e l e k t r o n i k u s levél útján eljuttatott rek­ l á m ü z e n e t e k kérdését és a " p o p - u p ad"-ekkel s e m foglalkozik. T o v á b b r a is k é r d é s e s , h o g y a j ö v ő b e n biztosítja-e a kibocsátásának céljaként meghatározott e l e k t r o n i k u s k e r e s k e d e l e m f e j l ő d é s é n e k e l ő m o z ­ dítását és fogyasztók j o g a i n a k megnyugtató védelmét.

Az e-kereskedelem várható jövője A fenti szabályozási d i l e m m á k és a technológiai fejlődés e r e d m é n y e i e g y é r t e l m ű e n meghatározzák az e - k e r e s k e d e l e m jövőjét, fejlődésének, fejlesztésének dilemmáit, l e h e t ő s é g e i t . T e c h n o l ó g i a i l a g t ö b b le­ h e t ő s é g és m ó d s z e r is megvalósíthatónak látszik. E z e k egyike a P2P (peer-to-peer) - a file - és erőforrásmegosztás l e h e t ő s é g e . Előfordulhat, hogy az Internetes k e r e s k e d e l e m következő fellendülését a P2P, a k ö z p o n t nélküli, egyének közti k o m m u n i k á c i ó h o z z a m e g . A g o n d m a m é g az, h o g y n e m sikerült megtalálni azt a mód­ szert, m e l y n e k segítségével p é n z n y e r h e tő k i a rendszerből. A Napster, az M P 3 z e n e i fájlok c s e r é j é t lehetővé tevő alkalmazás óriási sikere - és a k ö r ü l ö t t e támadt botrány - az egész világon ráirányította a figyelmet az e g y é n e k közötti, közvetlen k o m m u n i k á c i ó b a n rejlő l e h e t ő s é g e k r e . A w e b alapvetően a kliens-szerver típusú k a p c s o l a t o k r a épül, a m i annyit jelent, h o g y a felhasználó kéréseit a szerver teljesíti. A z o l y a n (P2P) alkalmazásoknál, m i n t a N a p s t e r szinte m i n d e n interakció közvetlenül a k l i e n s g é p e k között történik. J e l e n l e g v a l a m e n n y i széles k ö r b e n elterjedt P 2 P r e n d s z e r b e n z e n e i fájlok c s e r é j e folyik. B á r a l e g n é p s z e r ű b b fájlcserélő hálózatokban milliók v e s z n e k részt, a folya­ matot n e m sikerült e d d i g üzleti m e d e r b e t e r e l n i . A tartalomterjesztésnek ez a m ó d j a kétségkívül megta­ karításokkal jár, h i s z e n a szerver-alapú m o d e l l e l e l l e n t é t b e n itt n e m merül fel az átviteli c s a t o r n a (sávszé­ lesség) és a tárolás költsége. E d d i g a z o n b a n m é g n e m sikerült megtalálni a n n a k módját, h o g y a n nyerhe­ tő k i profit e b b ő l a takarékosabb m e g o l d á s b ó l . A P2P alkalmazások t ö b b s é g e a fájlok c s e r é j é n kívül, m i n t e g y m e l l é k t e r m é k k é n t l e h e t ő v é teszi a tranzakcióban résztvevők közti közvetlen ü z e n e t c s e r é t (instant m e s s a g i n g ) . E z az újfajta, r e n g e t e g fel­ használót e l é r ő k o m m u n i k á c i ó s c s a t o r n a szintén k o m o l y üzleti potenciált rejt magában. A P2P t e c h n o l ó g i a további lehetőségei közé tartozik egy újfajta, m i n d e n eddigitől e l t é r ő rendszerű keresés. E n n e k lényege, hogy a k e r e s ő g é p a hálózathoz csatlakozó felhasználók keresési e r e d m é n y e i és könyvjelzői közt is t u d majd k u t a t n i . T e r m é s z e t e s e n a felhasználók adatai közötti k e r e s é s limitált - csak arra a könyvtárra terjed k i , m e l y b e n a megosztott file-ok találhatóak. A j e l e n l e g leginkább használt fájlcserélő r e n d s z e r e k a FastTrack, az A u d i o g a l a x y , az i M e s h és a G n u t e l l a . E z e k e n a fájlcserélő r e n d s z e r e k e n csak 2001 augusztusában 3,05 milliárd (!) file cserélt gazdát. T e r m é -

szetesen a szerzői j o g i hivatal és a nagy m é d i a c é g e k m á r tesztelik azokat az eljárásokat, m e l y e k b l o k k o l n i tudnák ezt a forgalmat, d e egy központi m e g t á m a d h a t ó szerver nélkül i g e n n e h é z feladattal állnak s z e m ­ b e n , így a P2P r e n d s z e r e k n e m fognak e g y h a m a r eltűnni. A P2P t e c h n o l ó g i a további felhasználási területe lehet a c é g e n belüli erőforrás és információ-megosz­ tás, m e l y lehetővé teszi a dolgozóknak, h o g y k ö z ö s e n d o l g o z z a n a k p r o j e k t e k e n , és m e g o s s z á k számító­ gépeik erőforrásait, m e l l y e l időt, energiát és költséges es zközöket takaríthat m e g a cég. Ilyen p r o g r a m o ­ kat kínál a G r o o v e N e t w o r k s , az X d e g r e e s , az E n d e a v o r s T e c h n o l o g y és az I k i m b o . E z e k a p r o g r a m o k kombinálják a file-megosztási l e h e t ő s é g e k e t egy folyamatos chattel ( a z o n n a l i üzenet-küldés a többi fél r é s z é r e ) , m i n d e z t b i z t o n s á g o s k ö r n y e z e t b e n . Ezt leginkább a k ö z ö s m u n k á b a n lehet felhasználni (a brainstormingtól a d o k u m e n t u m c s e r é n át a távlati tervezésig és a t e r m é k a l k o t á s i g ) , további előny, h o g y egy felhasználó b á r h o n n a n csatlakozhat a r e n d s z e r h e z , u g y a n a k k o r i d e g e n e k n e m t u d n a k c s a t l a k o z n i . További lépést j e l e n t e n e k az O c u l u s T e c h n o l o g i e s a N e x t P a g e és az O p e n D e s i g n r e n d s z e r e i , me­ lyek lehetővé teszik, h o g y a k ü l ö n b ö z ő felhasználók egymás g é p e i n futó p r o g r a m j a i b a k ü l ö n b ö z ő adato­ kat küldjenek, így a k ü l ö n b ö z ő h e l y e n levő g é p e k e t egy hatalmas adatbázissá k a p c s o l j a össze. A következő nagy lehetőségekkel kecsegtető terület a c-kereskedelem ( c o l l a b o r a t i v e c o m m e r c e ) , mely nem más, mint a P2P technológia integrálása a vállalati rendszerekbe. A fejlett gazdaságokban, a válla­ latközi üzletben az „e" f o r r a d a l o m már lezajlott, az Internetes tranzakciók m á r n e m számítanak t ö b b é k ü l ö n l e g e s é g n e k . A „c" ( c o l l a b o r a t i o n ) k e r e s k e d e l e m , vagyis az e g y ü t t m ű k ö d é s e n alapuló k o r s z a k r a való áttérés az üzleti f o l y a m a t o k hagyományos m e r e v s é g é n e k felszámolását, a r e n d s z e r e k integrálását és az Internet-alapú k o m m u n i k á c i ó révén a hatékonyabb információcserét ígéri. Vállalatvezetők g y a k r a n p a n a s z k o d n a k arra, h o g y hiába vásároltak drága s z á m í t ó g é p e k e t , az i n f o r m a ­ tikai infrastruktúra gyarapodásával n e m n ő arányosan a t er mel ékenys ég. E n n e k az az alapvető o k a , h o g y a hagyományos gazdasági m o d e l l e k n e m k é p e s e k a m i n d e n t e l b o r í t ó t e c h n o l ó g i a i l e h e t ő s é g e k és az azokból fakadó alternatívák kezelésére. A z internetes gazdaság rövid t ö r t é n e t e is jól mutatja, hogy a fejlett t e c h n o l ó g i a hiába kínálja a t e r m e l é k e n y s é g n ö v e l é s é n e k l e h e t ő s é g é t , a m é l y b e n zajló üzleti folya­ m a t o k megváltoztatása nélkül erre n e m képes. A r e d u n d á n s , egymás mellett futó, duplikált f o l y a m a t o k felszámolásában, az ü z l e t m e n e t a n a k r o n i z ­ m u s a i n a k m e g s z ü n t e t é s é b e n k u l c s s z e r e p e t játszik az e m b e r e k közötti interakció és e g y ü t t m ű k ö d é s fej­ lesztése. M i n d e r r e a c - c o m m e r c e kínálja a legjobb megoldást. A z o n b a n a c - c o m m e r c e i g e n n e h e z e n megfogható d o l o g , m i v e l n e m szoftverek együttese, n e m is v a l a m i l y e n tudományág, h a n e m „üzleti stí­ lus, vagy m é g inkább v a l a m i l y e n művészet, vagy vallás" (Kristian S t e e n s t r u p , G a r t n e r t a n á c s a d ó ) . A c - c o m m e r c e megfoghatatlanságának része, h o g y - a valláshoz h a s o n l ó a n - ö n m a g a n e m , csak má­ s o k r a g y a k o r o l t hatása m é r h e t ő . A c - c o m m e r c e a n n a k a felismerésnek a t e r m é k e , h o g y az üzlet n e m csak a tranzakciókról szól. Legalább i l y e n fontos szerepe v a n a k a p c s o l a t o k n a k , az egymás iránti b i z a l o m n a k , a hosszú távon is m a r a d a n d ó é r t é k e k n e k . A z o k a vállalatok, a m e l y e k az Internetet választották t r anzakci ­ óik és k o m m u n i k á c i ó j u k alapjául, az e-mail és az intranet után tovább a k a r n a k lépni. A logikus továbblé­ pés az együttműködés-központú vállalat. A G a r t n e r G r o u p felmérése szerint a vállalatoknál a használható tudás 8 0 százaléka strukturálatlan adatok formájában az e - m a i l e k b e n , az asztali s z á m í t ó g é p e k háttér-tárolóin, b e l s ő d o k u m e n t u m o k b a n , illetve a k ü l ö n b ö z ő s z á m í t ó g é p e s r e n d s z e r e k által generált j e l e n t é s e k b e n található. A h a g y o m á n y o s vál­ lalati t u d á s m e n e d z s m e n t eszközökkel e z e k h e z hozzáférni n e m t u d n a k , ezért a f e n n m a r a d ó 20 százalék optimalizálásával és kezelésével foglalkoznak. A z új kollaboratív e s z k ö z ö k v i s z o n t az „elérhetetlen" 8 0 százalékra k o n c e n t r á l n a k . A vállalaton belüli tudás hasznosítása kétségkívül rendkívül fontos, a c - c o m m e r c e l e h e t ő s é g e i a z o n ­ b a n korántsem é r n e k itt véget. Az együttműködés kiterjesztése a partnerekre és az ellátási lánc különböző csatornáira, alapvetően átalakítja az üzletről korábban alkotott fogalmakat. A vállalaton belüli r e n d ­ szerek (vállalatirányítási rendszer, C R M , beszerzés stb.) közti k o m m u n i k á c i ó m e g t e r e m t é s é n e k m e g k e l l előznie az e g y ü t t m ű k ö d é s kiterjesztését a vállalaton kívüli résztvevőkre. A legújabb szoftverek és szolgál­ tatások lehetővé teszik, h o g y egy adott d o l g o z ó a s z e r v e z e t b e n b e t ö l t ö t t s z e r e p é t ő l , s z á m í t ó g é p e s kör­ nyezetétől, illetve földrajzi pozíciójától függetlenül másokkal e g y ü t t m ű k ö d é s b e n t e r m é k e k e t fejlesszen, építsen, vagy m e n e d z s e l j e n . A z i l y e n e g y ü t t m ű k ö d é s l e h e t ő s é g e n e m korlátozódik v a l a m i l y e n s z ű k e b b területre, az ellátási lánc és t e r m é k életciklusának e g é s z é r e kiterjed. A z ezt kiszolgáló vállalati információs r e n d s z e r m e g l e h e t ő s e n h e t e r o g é n , h i s z e n t é r b e n szétszórt információforrásokból táplálkozik, a m e l y e k e t egymástól függetlenül implementált és fenntartott adattárak biztosítanak. A z e g y ü t t m ű k ö d é s lényege é p p e n az, h o g y ezek a 5

5

C2A http: //www. ispo. cec.

be/ecommerce.

h e t e r o g é n források egyetlen üzleti folyamatnak alárendelve, egy t e r m é k és egy folyamat teljes életciklu­ sán át együttműködjenek. A l e g g y a k r a b b a n felmerülő p r o b l é m a , h o g y kevesen r e n d e l k e z n e k o l y a n i n f o r m a t i k a i infrastruktúrá­ val, a m e l y alkalmas a magas szintű együttműködésre. További b o n y o d a l m a k forrása, h o g y a vállalatközi k a p c s o l a t o k b a n n e m sikerült egységes szabványt kialakítani. A m a is létező l e h e t ő s é g e k közül az O A G , a RosettaNet, az e b X M L egyaránt alkalmas a c - c o m m e r c e k ö v e t e l m é n y e i n e k ellátására, rövidtávon a z o n b a n várhatóan egyik szabvány s e m lesz képes d o m i n á n s s z e r e p h e z j u t n i . E n n e k legfőbb o k a , h o g y a l e g t ö b b vállalat m a k a c s u l r a g a s z k o d i k saját „kedvencéhez". A valódi n e h é z s é g e k e t m é g s e m a megfelelő t e c h n o l ó g i a kialakítása, h a n e m az új szemlélet m e g h o n o ­ sítása jelenti. A korábbi, m e r e v ellátási láncon és egyszerű i n f o r m á c i ó c s e r é n alapuló m o d e l l t felváltó d i n a m i k u s e g y ü t t m ű k ö d é s a k ö l c s ö n ö s e l ő n y ö k ö n alapuló közös p r o b l é m a m e g o l d á s t , a kínálkozó lehe­ tőségek j o b b feltárását, a gyors innovatív m e g o l d á s o k a t teszi lehetővé. M a erre m é g csak az é l e n j á r ó vállalatok k é p e s e k . A z e l s ő g e n e r á c i ó s e - k e r e s k e d e l m i vállalkozások a r e n d s z e r alapjait t e k i n t v e j e l l e m z ő e n a házon belüli fejlesztéseken alapultak, illetve készen vásárolt m e g o l d á s o k adaptálására épültek. A fejlesztés je­ lentős költségekkel járt, h i s z e n az egyes részfeladatokhoz (tervezés, k e r e s k e d é s , ügyfélkezelés, ügyvitel stb.) a különféle gyártóktól vásárolt szoftverek integrálása, az egyéni igényekhez való igazítása, a hardver­ e l e m e k illesztése j e l e n t ő s t ö b b l e t k ö l t s é g e k e t o k o z o t t . A vizsgálatok tapasztalatai szerint a j e l e n t ő s anyagi befektetés és p l u s z e m b e r i m u n k a e l l e n é r e az e l s ő g e n e r á c i ó s , házon belül épített e - k e r e s k e d e l m i r e n d s z e r e k 9 0 százaléka n e m m ű k ö d i k jól, irreálisan magas árbevétel után érik csak e l a nullszaldót, tehát n a g y o n kevés vállalat válhat v a l a h a is nyereségessé. Míg a k e r e s k e d e l e m k u l c s e l e m e i a márkaépítés, az eladás és az ügyfélkezelés l e n n é n e k , a d d i g az elsőge­ nerációs e - k e r e s k e d e l m i vállalatoknál a figyelem a t e c h n o l ó g i a m e n e d z s e l é s é r e , a rendszerintegrációra és a b e e s ő r e n d e l é s e k teljesítésére összpontosul. A z offline gyökerekkel r e n d e l k e z ő , a t ö b b c s a t o r n á s értékesítés felé nyitó c é g e k általában n e m r e n d e l k e z n e k megfelelő IT s z a k e m b e r e k k e l , i l y e n e k e t a m u n ­ k a e r ő p i a c o n is n e h e z e n találnak. A j e l e n t ő s k e z d e t i b e r u h á z á s o k és r e n d s z e r i n t e g r á t o r o k igénybevétele e l l e n é r e az e - k e r e s k e d e l m i c é g e k 71 százaléka e l é g e d e t l e n saját e - k e r e s k e d e l m i rendszerével, a beveze­ tés után 6 h ó n a p p a l m á r a szoftverváltásban látja a megoldást. A z o k s e m ü l h e t n e k n y u g o d t a n babérjai­ k o n , akik n e m váltanak szoftvert. Hiába 2-4 év egy p r o g r a m élettartama, azt r e n d s z e r e s e n frissíteni k e l l . Míg a n a g y o b b k e r e s k e d ő k k é p e s e k e l ő t e r e m t e n i e z e k n e k a frissítéseknek az árát, a d d i g a k i s e b b keres­ kedőkre j e l e n t ő s nyomással n e h e z e d i k ez a kényszer. Az elsőgenerációs e-kereskedésekproblémáinak megoldására két modell kínálkozik: AzASP (Application Service P r o v i d e r - alkalmazás-szolgáltató) szoftvert ad b é r b e , m e l y h e z a hozzáférést az I n t e r n e t e n keresz­ tül biztosítja. A z A S P igénybevételével a vállalat megtakarítja a szoftver tulajdonlásának és m ű k ö d t e t é s é ­ nek költségeit. L é n y e g é b e n h a s o n l ó e l v e k e n a l a p u l az ESP ( E u c a p s u l a t i n g S e c u r i t y P a y l o a d - hálózati szolgáltatások e l é r é s e hitelesítési eljárás felhasználásával) szolgáltatás is, d e e l ő z e t e s e n integrált alkalma­ zások készletével, saját szoftverekkel, és igény szerint külső szolgáltatók bevonásával j e l e n t ő s e n kibővíti a l e h e t ő s é g e k e t . A z z a l , h o g y a z o n o s p l a t f o r m o t oszt m e g az ügyfelek között, az E S P jóval gazdaságosabb, m i n t az ASP. A z ESP árazása h á r o m összetevőből áll: az egyszeri i m p l e m e n t á c i ó s díjból, az időszakos előfizetési díjból és a tranzakciós díjból. A z i m p l e m e n t á c i ó díja a vásárlás vagy építés k ö l t s é g é n e k 10-25 százalékát teszi k i , a teljes m ű k ö d é s i költség 20-50 százalékkal alacsonyabb, m i n t a h a g y o m á n y o s e - k e r e s k e d e l m i vállalkozásé. A z E S P szolgáltatás színvonalának legfőbb garanciája az é r d e k e k k ö z ö s s é g e , m i v e l az ESP szolgáltató fő bevétele a tranzakciós díjakból származik, a m i az üzlet s i k e r e s s é g é n e k függvénye. Az E S P m o d e l l alkalmazása a vásárló s z e m p o n t j á b ó l n e m jár semmiféle látható változással. A kereske­ d ő teljesen megőrzi e l l e n ő r z é s é t a vásárlás folyamata felett az ügyfélkezelés, a bevásárló lista, a m a r k e ­ ting, a m e g r e n d e l é s e k teljesítése vonatkozásában. U g y a n a k k o r a felszín m ö g ö t t zajló t e c h n i k a i folyama­ tokat az E S P ellenőrzi. T ö b b e k között az ESP felelős a fizetés feldolgozásáért, az a d ó kalkulációjáért, az e-mailek visszaigazolásáért, az adatok titkosításáért stb. A z ESP biztosítja az o n - l i n e csatorna m e n e d z s e l é s é h e z szükséges eszközöket, szolgáltatásokat, a ke­ reskedelemszervezés, a b o l t vevőoldali m e n e d z s e l é s e , a m e g r e n d e l é s e k teljesítése és az ügyfélszolgálat biztosítása vonatkozásában. A r e n d s z e r t e r m é s z e t e s e n megfelelő, valós i d ő b e n generált j e l e n t é s e k k e l biztosítja, h o g y a vállalko­ zás vezetői m i n d e n k o r tisztában lehessenek pénzügyi helyzetükkel, e l e m e z h e s s é k a vevők viselkedését. Az ESP modell egyik legnagyobb előnye, hogy a számos kereskedővel való együttműködés során felgyü­ lemlett tapasztalataikat megosztják ügyfeleikkel. A z E S P szolgáltatók s z e r z ő d é s b e n garantálják a r e n d ­ szer megbízhatóságát. Ugyancsak ő k biztosítják a rendszeres fejlesztést, frissítést, megszabadítva e z z e l az ügyfeleket számos k é n y e l m e t l e n (és költséges) tennivalótól. A z e l ő b b felsorolt e l ő n y ö k e l l e n é r e csak lassan, óvatosan terjednek az E S P szolgáltatások. A vállalatok leginkább a hálózat m e n e d z s e l é s é t és az integrációt n e m akarják k i e n g e d n i a kezükből.

E-kereskedelemi előrejelzések 2004-re a globális e - k e r e s k e d e l e m b e n az USA visszaszorulását jelzik (46%-ról 38%-ra), míg NyugatE u r ó p a felzárkózik, 33%-os előrevetített részesedéssel. A távol-keleti r é g i ó b a n levő k e r e s k e d e l m i óriá­ sok, m i n t Kína e - k e r e s k e d e l e m b e való b e l é p é s e is j e l e n t ő s n e k ígérkezik, ezeket prognosztizálják a kö­ zeljövő l e g g y o r s a b b a n fejlődő piacaiként. A G a r t n e r e l ő r e j e l z é s e szerint a B 2 B e l a d á s o k é r t é k e a távol­ keleti régióban a 1999-es 9 M r d dolláros értékről 2004-re 992 M r d dollárra fog n ő n i ! A B 2 B k e r e s k e d e l e m e g y é r t e l m ű e n a l e g n a g y o b b részét adja k i az e - k e r e s k e d e l e m n e k , 1999-ben az USA e - k e r e s k e d e l m é n e k 90%-a (145 M r d U S D ) B 2 B üzletekből származott, míg 2 0 0 0 - b e n további 189%os n ö v e k e d é s s e l 433 M r d U S D - r e nőtt. 2001-re 9 1 9 M r d USD-t, 2002-re p e d i g 1.4-1.9 trillió U S D - t j ó s o l . (Forrás: G a r t n e r , F o r r e s t e r Research) A z európai B 2 B piac m é r e t e e l ő r e j e l z é s e k szerint a 2000-es 57.3 M r d U S D é r t é k r ő l 2004-re 1.2-1.4 trillió U S D - r e fog nőni. (Forrás: I D C , G a r t n e r , D u r l a c h e r ) . 2 0 0 0 végén E u r ó p á b a n 117 millió e m b e r - nagyjából a lakosság h a r m a d a - használta az Internetet. E z a szám az I D C e l ő r e j e l z é s e szerint 2004-ig 233 millióra (a lakosság 6 0 százaléka) n ö v e k e d h e t . A B 2 B helyzetét Amerikában m a már úgy látják, h o g y a j e l e n l e g m ű k ö d ő t ö b b m i n t e z e r o n l i n e m a r k e t p l a c e (piactér) helyét pár éven belül tíznél kevesebb "mega piactér" veszi át. Európa átveheti a vezetést a B2B versenyben a r o b o s z t u s a b b , j o b b a n á t g o n d o l t és tesztelt üzleti m o ­ d e l l e k k e l . A szakértők szerint, a nagy európai c é g e k j o b b esélyekkel i n d u l n a k a B 2 B , azaz vállalatközi Internetes k e r e s k e d e l e m b e n , és ezt az előnyüket a j ö v ő b e n is m e g fogják őrizni az a m e r i k a i a k k a l s z e m ­ b e n . A B2Bpiacon épp arra a sokféleségre van szükség, amivel az európai cégek rendelkeznek. Kontinen­ s ü n k ö n ugyanis s o k k a l t ö b b kis c é g m ű k ö d i k egymástól n a g y o n k ü l ö n b ö z ő kulturális k ö r n y e z e t b e n . E u r ó p á b a n tizenöt egymástól j e l e n t ő s e n k ü l ö n b ö z ő gazdaság m ű k ö d i k az E U - n belül is, ezért az ö r e g k o n t i n e n s e n csak az a B 2 B cég lehet sikeres, a m e l y i k a n a g y o n széles t e c h n o l ó g i a i skálát egyesíti a helyi követelmények, szokások, előírások betartásával. É p p ez a mozgékonyság, gyors a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g segítheti hozzá az e u r ó p a i B 2 B c é g e k e t a h h o z , h o g y - az e l ő z e t e s várakozásokkal e l l e n t é t b e n - ő k terjesszék k i befolyási övezetüket az Egyesült Államok p i a c a i r a . Az A n d e r s e n C o n s u l t i n g felmérése szerint az európai c é g e s felső-vezetés t ö b b m i n t 80%-a 2004-re az e - k e r e s k e d e l e m széleskörű használatára számít, n e m csak az eladásokban és m a r k e t i n g területén, h a n e m a b e s z e r z é s n é l is. Egy másik felmérés szerint (e-Mori) a vállalatvezetők 66%-a a v e v ő k a p c s o l a t o k m e g e r ő ­ sítését célozza m e g , 33%-uk a vállalati integráció javítását t e k i n t i fő célnak, 26%-uk kívánja növelni a bevételeit o n - l i n e eladásokkal, és csupán 20%-uk kíván k ö l t s é g c s ö k k e n t é s t elérni. T ö b b m i n t kétharma­ d u k az e - k e r e s k e d e l e m b e n látja a p i a c i előnyszerzés l e h e t ő s é g é t - u g y a n a k k o r az e u r ó p a i vállalatok m é g m i n d i g e l m a r a d n a k az USA m ö g ö t t az e - k e r e s k e d e l e m adaptálásában. ( E u r ó p á b a n a vállalatok 68%-a él v a l a m i l y e n s z i n t e n az e - k e r e s k e d e l e m lehetőségeivel, s z e m b e n az USA 91%-val.) A kisvállalkozások azok, amelyek kevésbé várnak sikereket az e - k e r e s k e d e l e m használatától, és hezitálnak a relatíve magas költsé­ gek miatt. A B 2 C k e r e s k e d e l e m u g y a n visszaszorul a B 2 B - h e z képest, de s e m m i k é p p s e m elhanyagolható. A 2001 s z e p t e m b e r i terrortámadások, a d o t - c o m láz elmúlta és n é h á n y n a g y o b b e - k e r e s k e d ő (Pets.com, eToys, W e b v a n ) c s ő d j e é r z é k e n y e n érintette az USA-beli B 2 C k e r e s k e d e l m e t , de m é g az általános keres­ k e d e l m i lanyhulás e l l e n é r e is nőtt az e - k i s k e r e s k e d e l e m forgalma. Tény, hogy az USA összes kiskereske­ delmi eladásainak 3%-a már online történik Európa némileg lemaradva, 1%-kal követi, ám itt a jelen­ legi negatív hatások nem érvényesülnek, és a B2C kereskedelem nagyobb mértékben nő. A B 2 C k e r e s k e d e l e m n ö v e k e d é s e korántsem lesz o l y a n nagymértékű, m i n t azt k o r á b b a n jósolták, n e m b e s z é l h e t ü n k t ö b b száz százalékos ugrásokról, de a n n y i b i z o n y o s , h o g y az Internetet használók számának növekedésével, és az e m b e r e k o n l i n e vásárlás iránti bizalmának n ö v e k e d é s é v e l a B 2 C kereske­ d e l e m is ígéretes j ö v ő elé néz. A hazai helyzetet vizsgáló elemzők szerint a B2C-forgalom aránya várhatóan növekedni fog, a hazai elektronikus kereskedelmet azonban továbbra is a nagykereskedelem (B2B) jellemzi majd, m i v e l a nagy horizontális p i a c t e r e k egyre k o m o l y a b b beszállítókat és vásárlókat v e s z n e k fel ügyfeleik közé. Magyarországon az e - k e r e s k e d e l e m teljes v o l u m e n e 2 0 0 1 - b e n elérte a 8 0 millió dollárt, a m i tízszeres növekedést jelentett az e l ő z ő év közel nyolcmilliós adatához képest. 6

Eorrás:

www.forrester.com.

A z I D C legfrissebb, hazánkat é r i n t ő felmérése szerint a tavalyi Internetes f o r g a l o m b ó l a vállalatközi tranzakciók h o z z á v e t ő l e g e s e n 85 százalékkal részesedtek, s e téren n e m is várható változás. A B 2 C keres­ k e d e l e m ö s s z é r t é k e a teljes 2 0 0 0 . évi k i s k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m n a k c s u p á n 0,02 százalékát tette k i . A z I D C számításai szerint a vállalatközi f o r g a l o m nagysága 2004-re a 8 0 0 millió dollárt is elérheti, a közvet­ len o n - l i n e vásárlások é r t é k e p e d i g elérheti a 150 millió dollárt is.

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM V e r n Terpstra-Ravi Sarathy: I n t e r n a t i o n a l M a r k e t i n g T h e D r y d e n Press, 1996 Dániel S. J a n a l : O n l i n e m a r k e t i n g kézikönyv, Bagolyvár 1999 H e t y e i József: Vállalatirányítási információs r e n d s z e r e k Magyarországon, C o m p u t e r B o o k s 1999 B ő g e l György: V e r s e n y az e l e k t r o n i k u s üzletben, Műszaki Könyvkiadó 2 0 0 0 M o l y z e s Imre-Talyigás J u d i t : E l e k t r o n i k u s k e r e s k e d e l e m , T e c h n i k a Alapítvány 2 0 0 0 C a r l S h a p i r o - H a l R. V a r i a n : A z információ u r a l m a , G e o m é d i a Kiadó 2 0 0 0 Kiss F e r e n c - M a j o r Iván-Valentiny Pál: Információgazdaság és piacszabályozás Akadémia Kiadó 2 0 0 0 L e v e n d e l Ádám: M i t m u t a t n a k a számok? E-business és e - m a r k e t i n g m e g o l d á s o k a B 2 C és a B 2 B s z e k t o r b a n , B K A E s z a k m a i s z i m p ó z i u m o n e l h a n g z o t t előadás, 2001 M e z r i c z k y László: E l e k t r o n i k u s értékesítés és ügyfélkapcsolati r e n d s z e r , BKÁE s z a k m a i s z i m p ó z i u m o n e l h a n g z o t t előadás, 2001 Pogány András. C R M a k i e m e l t e - m a r k e t i n g m e g o l d á s r e n d s z e r , BKÁE s z a k m a i s z i m p ó z i u m o n e l h a n g z o t t előadás, 2001 T ö r ö k Ádám: A z e l e k t r o n i k u s gazdaság kibontakozása az Európai Unió k ö z é p - e u r ó p a i tagjelölt országaiban, Külgazdaság X L I V . évfolyam 2 0 0 2 március M a n u e l Castells: T h e Internet Galaxy, O x f o r d University Press 2001 Csuhai Imre: Elektronikus kereskedelem, KREA 2001 Elektronic C o m m e r c e http://www. cordis.hu/esprit/src/ecomint.htm C2A http.//www.ispo.cec.be/ecommerce/ Szerzői m u n k a k ö z ö s s é g : A z i n f o k o m m u n i k á c i ó kormányzati irányításának n e m z e t k ö z i tapasztalatai. T a n u l m á n y a M e H megbízásából, K O P I N T - D A T O R G 2 0 0 0 1761999. (II.5.) K o r m á n y r e n d e l e t a távollévők között kötött s z e r z ő d é s e k r ő l 1997.

évi C L V . T ö r v é n y a fogyasztók v é d e l m é r ő l

18/1999. (IL5) K o r m á n y r e n d e l e t a fogyasztóval kötött s z e r z ő d é s b e n t i s z t e s s é g t e l e n n e k minősített feltételekről A z IT szolgáltatások p i a c a Magyarországon, K O P I N T - D A T O R G 2001 Előadás a BKÁE és a Piac és Profit Internet konferenciáján 2 0 0 2

I D C 2001 e W o r l d felmérés, h t t p : / A v w w . m f o r . h u / c i k k e k / t a n u l m a n y = 4 2 7 Rigóczky C s a b a : U - k e r e s k e d e l e m E u r ó p á b a n ,

http://e-kereskedelem.hu/news.php?id=427

e-Európa, az Európai Bizottság k o m m ü n i k é j e , h t t p : / / t m t . o m i k k . b m e . h u / s h o w - n e w s . h t m l P s i d = 3 4 8

Szegedi Zoltán* ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT - LOGISZTIKA MÁS MEGVILÁGÍTÁSBAN?

A verseny dimenziói V é l e m é n y ü n k szerint a logisztikai verseny h á r o m d i m e n z i ó b a n folyik: 1. ) a klasszikus 2. ) az ellátási illetve

logisztika láncok

dimenziójában;

„vállalatközi"

3 ) a makrologisztikalElJ-logisztika

logisztikájában

(és stratégiai szövetségeinek m e g a l k o t á s á b a n ) ;

területén. 1

A k ö v e t k e z ő k b e n leginkább az ellátási l á n c o k problematikájára k o n c e n t r á l u n k . E n n e k o k a , h o g y felméréseink szerint a középvállalatok j e l e n l e g n e m érzékelik k e l l ő k é p p e n a láncbeli k a p c s o l a t o k tuda­ tos g o n d o z á s á n a k fontosságát. A z 1. és a 3. „dimenziót" e helyütt csak é r i n t ő l e g e s e n tekintjük át.

Verseny a hagyományos logisztika területén A m i k r o l o g i s z t i k a i c é l o k változását az 1. sz. ábra kissé leegyszerűsítve, d e j ó g o n d o l k o d á s i kiinduló­ p o n t k é n t érzékelteti. A „tradicionális" célokat v é l e m é n y ü n k szerint a m a i magyar gazdaságban az ábra alsó három s z e g m e n s e fedi le. A z e z e n c é l o k h o z k a p c s o l ó d ó főbb e s z k ö z ö k e t - alulról fölfelé - a követ­ kezők jelentik: a. ) az integrált költségszemlélet; b. ) a csatorna-, készlet-, útvonal-optimalizációk; v a l a m i n t c. ) az időtényező f o k o z o t t a b b figyelembevétele. Ezek s z e m előtt tartása továbbra is fontos, a z o n b a n ezek az e s z k ö z ö k m a m á r a s z á m í t ó g é p e s irányítási r e n d s z e r e k , a m o d e r n szervezési m ó d s z e r e k segítségével rutinszerűen k e l l ( e n e ) , h o g y jenek. A m e n n y i b e n sikerül kialakítanunk ezt a „rutint", a stratégiai hangsúlyt át k e l l h e l y e z n ü n k legfelső s z e g m e n s é r e . A fejlett EU-országokban ugyanis a verseny egyre inkább áttevődik erre a

* 1

Dr. habii,

tanszékvezető,

A hazai gyakorlatban

főiskolai "SCM'-ként

tanár,

Általános

Vállalkozási

(Supply Chain Management)

Főiskola. is használt

rövidítéssel.

vállalat­ működ­ az ábra szintre.

1. sz. ábra A logisztikai célok változása az idő függvényében

Ezt a z o n b a n m á r a vállalati h a t á r o k o n túllépve, a t e r m e l ő - f e l d o l g o z ó - k e r e s k e d ő - k a p c s o l ó d ó szolgál­ tatók koordinált együttműködésével érhetjük e l . Könnyű ezt k i m o n d a n i , véghezvinni n e h e z e b b : s z e m ­ léletváltást igényel.

Az ellátási láncok versenye Ha elfogadjuk, hogy a XXI. század első évtizede világgazdasági szinten a verseny erősödésének, a termék-életciklus rövidülésének, a magasabb minőségi szinten és alacsonyabb árakon történő fogyasztói igény-kielégítésnek a jegyében telik el, hazánknak egy olyan vonatra kellfelkapaszkodnia, amely foko­ zatosan gyorsít. A vállalkozásoknak r u g a l m a s a n k e l l reagálniuk: karcsúsítás, ö s s z p o n t o s í t á s az alapvető k é p e s s é g e k r e , kiszervezés, netán o l y a n beszállítók megtalálása, a k i k kiváló m i n ő s é g b e n , u g y a n a k k o r a l a c s o n y költsé­ gen k é p e s e k ellátni az adott feladatot. Emiatt n ő a hálózatosodás, a vállalatközi k a p c s o l a t o k j e l e n t ő s é g e . E b b e n - ezt E U - s példák is jól mutatják - m é g n a g y o b b szerep hárul a logisztikára. A z e l m é l e t egyszerű: a végső fogyasztó számára előállított é r t é k általában t ö b b vállalat ö s s z e k a p c s o l ó ­ d ó t e v é k e n y s é g e i n e k e r e d m é n y e . A z é r té k lá nc így n e m c s a k egy vállalatra, h a n e m egy-egy - n é h á n y c é g e t magában foglaló - vállalati láncolatra is é r t e l m e z h e t ő . A z é r t é k r e n d s z e r magában foglalja a beszállító, a gyártó vállalatok, az értékesítési c s a t o r n a é s a végső fogyasztó értékláncát (2. sz. á b r a ) .

2. sz. ábra

A Porter-féle értékrendszer

Szállító értéklánca

Termelő értéklánca

Csatorna értéklánca

Fogyasztó értéklánca

Fonrás: Porter, M . , 1991.alapján

A z értékteremtő folyamatok integrált működése csak a k k o r valósulhat m e g , h a a vállalaton belül az egyes funkcionális területek között, v a l a m i n t a láncot alkotó vállalatok között is szoros, hatékony és összehangolt együttműködés j ö n létre. A versenyelőny m e g s z e r z é s e egyre inkább attól függ, h o g y a n sike­ rül ezt a teljes r e n d s z e r t irányítani, koordinálni.

3.1. Az ellátási

lánc mint

versenytényező

A z é r t é k l á n c e l m é l e t alapján a vállalatoknak teljesen újfajta k a p c s o l a t o k a t k e l l kialakítaniuk egymással a h h o z , h o g y vezető p i a c i pozíciót é r h e s s e n e k e l . A tradicionális vállalati fogalomtárban m e g h o n o s o d o t t „ellátási lánc" kiterjedési k ö r e emiatt g y a k r a n m e g l e h e t ő s e n szűk, n a p j a i n k átlagvállalatánál főként csak a m e g e l ő z ő és a k ö v e t ő csatornatagra korlátozódik. A vállalatnak a defenzív autóvezető példáját követve n e m c s a k a m e g e l ő z ő a u t ó féklámpáját k e l l figyel­ nie, h a n e m az e l ő t t e lévő, t ö b b k o c s i b ó l álló forgalmi helyzetet is látnia k e l l . Sőt, h a a távoli f o r g a l m i lámpa p i r o s r a vált, i d ő b e n le k e l l v e n n i e a lábát a gázpedálról. H a tehát az e l ő t t ü n k lévő v a l a m e l y i k például a m á s o d i k - csatornatagnál magasak a készletek, j o b b a n tesszük, h a n e m túlóráztatjuk a gyártóso­ rokat. (A példa kicsit sántít, mert a vállalati é l e t b e n a p i r o s féklámpa n e m látható. Itt információ-megosz­ tás szükséges.) A defenzív vezetés elve a visszapillantó tükörre is érvényes: h a látjuk, h o g y - netán csak harmadikként - egy e r ő s z a k o s k a m i o n repeszt utánunk, m i is j o b b a n járunk, h a n e m vészfékezünk. Azt, h o g y lássuk, m i történik a t e r m é k c s a t o r n á b a n m i n d előttünk, m i n d m ö g ö t t ü n k , csak a vállalati ö n á l l ó s á g u n k egy r é s z é n e k feladásával érhetjük e l . A k a p o t t információk m é r t é k e u g y a n i s e g y e n e s e n arányos az ö n á l l ó s á g u n k feladásának mértékével ( u t a l u n k itt az információk k ö l c s ö n ö s c s e r é j é r e vagy a kiszervezési d i l e m m á k r a ) . A s z a k i r o d a l o m é p p e n ezért g y a k r a n a vállalatok határainak e l m o s ó d á s á r ó l is beszél. Láttuk, h o g y a f o l y a m a t o k túlnyúlnak a vállalat határain, sőt g y a k r a n az iparág határait is átlépik. A vevők és a szállítók is a folyamat szerves részei. M i v e l a folyamat n e m áll m e g a szállítók és a vevők vállalatainak határainál s e m , tovább k e l l lépni a szállítók szállítóihoz, illetve a vevők vevőihez. A z ellátási lánc a természet biológiai körforgásához hasonlítható (3. sz. á b r a ) .

íiförm á c i 5 Anyag Pénz

K a p a c t ó s , kiszáIliászatem e z é s , m a r k e t h g N y e r s a n y a g , a l k a t r é s z , félkész- készterm é k H iíEly szám k , f i z e t é s i felé te lek

vállalathatárok csupán „ mesterséges bukkanok" az ellátási lánc menti anyag- és információáram­ on, és a végső cél a teljes lánc teljesítményének fokozása, oly módon, hogy a folyamatok a vállala>atárain minél simábban lépjenek át. A fejlett EU-országok vállalatai a folyamatok integrációfának wdinációjának egyre n a g y o b b teret szentelnek. Igyekeznek, p l . elkerülni az ostorcsapás-effektust i. ábra).

. sz. ábra

z ellátási lánc dinamikája

í >

Bő

A lánctagok t e v é k e n y s é g é n e k ciklikussága jól mutatja, vajon távolságtartó vagy elkötelezett viszo­ nyokra épülnek-e a k a p c s o l a t o k . A kapcsolat tartóssága és sikeressége az egymással k a p c s o l a t b a n álló c é g e k közötti v i s z o n y b a n fellelhető b i z a l o m fokának függvénye. A b i z a l o m é r t é k k e l bír, h i s z e n a jövővel kapcsolatos bizonytalanság c s ö k k e n t é s é n e k üzleti értéke v a n . ( A m i m e g m u t a t k o z i k , p l . a készletköltsé­ gek c s ö k k e n é s é b e n . )

Az ellátási láncbeli kapcsolat kialakítását befolyásoló tényezők A z E U - s f e l m é r é s e k b e n g y a k r a n a lánctagok közötti k a p c s o l a t o k milyenségét is vizsgálják. A szállítók­ kal való e g y ü t t m ű k ö d é s szorosságát, p l . a következő m é r ő s z á m o k k a l mérik: a. ) a lánctól való függőség mértéke - a m i azt mutatja, h o g y a szállító erőforrásainak m e k k o r a hányada van lekötve az ellátási láncban (ez a szint befolyásolni fogja a c é g hozzáállását és e l k ö t e l e z e t t s é g é t az e g y ü t t m ű k ö d é s e s fejlesztési p r o g r a m o k b a n ) , b. ) a kapcsolatok tartóssága - ez az e g y ü t t m ű k ö d é s idejével m é r h e t ő (az idő múlásával a b i z a l o m foka is n ő ) ; c. ) a technológiai vagy gyártási kapcsolatok szorossága - a m i a közös tervezés é s fejlesztés mértékével, a z o k k ö l c s ö n ö s függőségével m é r h e t ő ; d. ) a jogi kapcsolatok szintje - itt megvizsgálható, h o g y m i l y e n típusú s z e r z ő d é s e k , közös s z a b a d a l m a k vagy más jogilag k ö t ő m e g o l d á s o k v a n n a k a szervezetek kapcsolatában; e. ) a lánc hossza és összetettsége is fontos m é r ő s z á m . A z ilyen irányú hazai felmérések m é g váratnak m a g u k r a .

Döntési dilemmák a láncokban A z adott iparágban folyó „játszmákat", illetve a csatornában u r a l k o d ó erőviszonyokat b i z o n y o s d ö n t é ­ sek m e g h o z a t a l a előtt a l a p o s a n tanulmányozni k e l l . A z e h h e z k a p c s o l ó d ó lé p é s e k Salamonné Szegedi-Prezenszki, 2 0 0 3 ) :

Huszty

Anna

szerint a k ö v e t k e z ő k ( r é s z l e t e s e b b e n lásd:

1. ) azonosítsuk üzletágunk ellátási láncának szereplőit, 2. ) derítsük fel, h o g y iparágunkban a szereplők m i l y e n összjátékai révén valósul m e g a végső felhasználók kielégítése, m i l y e n játszmák ( k a p c s o l a t r e n d s z e r e k ) t i p i k u s a k , k i k a nyertesek és k i k a vesztesek; 3. ) ismerjük m e g , h o l , m e k k o r a nyereség csapódik le; 4. ) g o n d o l k o z z u n k el a z o n , m i l y e n „játszmák", e r ő e l t o l ó d á s o k várhatók a j ö v ő b e n , k i k és miért l e h e t n e k a nyertesek; 5. ) f o n t o l j u k m e g , m i l y e n l e h e t ő s é g ü n k v a n az üzletágban c é g ü n k erőviszonyainak n ö v e l é s é h e z : • é r d e m e s - e (és h a igen, m i l y e n m ó d o n ) a jelenlegitől e l t é r ő e g y ü t t m ű k ö d é s t k i é p í t e n ü n k az üzleti p a r t n e r e i n k k e l , • inkább más p a r t n e r e k h e z és együttműködési láncolathoz lenne-e e l ő n y ö s c s a t l a k o z n u n k ; 6. ) ne feledkezzünk m e g a n n a k felméréséről, h o g y j e l e n l e g i pozíciónkat n e m fenyegeti-e veszély, n e m akarja-e másik j á t é k o s é p p e n ezt a pozíciót elhódítani vagy é p p e n k i akar-e szorítani b e n n ü n k e t a láncból. A lánctagok figyelése mellett más láncok versenyhelyzetét is figyelnünk k e l l . A z ellátási láncban megszerzett pozícióink csak a k k o r l e s z n e k sikeresek, h a e z e k h e z hozzáigazítjuk b e l s ő folyamatainkat. A középvállalatok e s e t é b e n az alkalmazkodás f o k o z o t t a n érvényes: a b e l s ő vállalati a l r e n d s z e r e k n e k , a folyamatok szervezőinek, a munkatársaknak is tisztában k e l l l e n n i ü k azzal, h o g y a c é g ü k t e r m é k é t vagy szolgáltatását egyre á t t é t e l e s e b b e n - az adott ellátási lánc m i n ő s í t é s é n keresztül -

értékeli a piac.

Verseny a makrologisztika/EU-logisztika területén A vámunióval felértékelődik keleti és déli határszakaszaink, d e más vámkezelési p o n t o k j e l e n t ő s é g e is. A vámunióval j e l e n t ő s e n növekszik a l e h e t ő s é g e k tárháza. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a szakértők a forga­ l o m n ö v e k e d é s é t prognosztizálják. A várható vámbevétel nagyságrendjét érzékelteti, h o g y a V P O P 2002ben 125.7 milliárd f o r i n t o t fizetett be vám- és importbevétel c í m é n . E b b ő l a helyzetből e g y é r t e l m ű e n következik az a lehetőség, h o g y esély v a n a b e j ö v ő k e r e s k e d e l m i f o r g a l o m l o g i s z t i k a i központjait/vámudvarait m ű k ö d t e t n i . M i v e l ezért a p o z í c i ó é r t más közép-európai országok is v e r s e n y e z n e k , a győzelem a minél h a t é k o n y a b b és k o m p l e x e b b l o g i s z t i k a i szolgáltatásokat nyújtóé l e s z . A verseny átgondolását a kormányzati szervek k e z d e m é n y e z h e t n é k , f o k o z o t t m é r t é k b e n b e v o n v a a privát szférát is (PPP-Public Priváté P a r t n e r s h i p ) 2

* * *

Összefoglalva: a l o g i s z t i k a i l e h e t ő s é g e k kibővülnek a vállalatok számára az U n i ó Egységes nagy B e l s ő Piacához való csadakozással. U g y a n a k k o r az u n i ó s b e l é p é s s e l a verseny fokozódni fog. A versenyképes­ s é g ü n k n ö v e l é s é h e z / m e g t a r t á s á h o z fontos, h o g y a logisztikára súlyának m e g f e l e l ő figyelmet fordítsunk.

FELHASZNÁLT ÍR0OAL0M Ballon,41. H . ( 1 9 9 8 ) : BusinessLogisticsManagement.

4

lh

Lee,^f. L . - T t m g , C . S. .The Value of Information Manageineat Science, N r . 5. ^Ptwtef

E d i t i o n , Prentice Hall. Sharing

1^91): Strmtegy: G&ckingandSecuringCompetétive

Szegedi Z.^PrezenszkiJ. ( 2 0 0 3 ) : Logisztika-menedzsment, Szegedi Z o l t á n : Előadás

a 41. Közgazdász

vándorgyűlésen.

in a Two-Level Supply

Advantage.

Chain.

H B R B o o k Series, B o s t o n .

Kossuth. S o p r o n , 2 0 0 3 . s z e p t e m b e r 7-9.

www.ksh.hu

2

A felmért vállalatok között nem volt erre készülő épült, jórészt PHARE támogatással)

szolgáltató.

Néhány

ilyen terminál

azonban

már

Lányi Pál* DÉL-ALFÖLDI TELEHÁZAK SZEREPE AZ EU AGRÁRTÁMOGATÁSAINAK LEHÍVÁSÁT MEGALAPOZÓ GAZDAÉS PARCELLAREGISZTRÁCIÓKBAN Az I n f o r m a t i k a i és Hírközlési Minisztérium részletes kutatási feladattal bízta m e g a M a g y a r T e l e h á z Szövetség, a Dél-alföldi T e l e h á z Egyesület, a Magyarországi Női Alapítvány és a S E E D Kisvállalkozás­ fejlesztési Alapítvány pályázói konzorciumát. E b b e n a k o m p l e x K + F - m u n k á b a n t ö b b más irány (módszer­ tani anyagok készítése, távoktatási tananyag m o d u l o k összeállítása és a teleházak s z e r e p é t megvilágító két részes multimédiás szemléltetőfilm forgatása) mellett az u t ó b b i két szervezet részéről e m p i r i k u s felmérést végeztünk 3 déli m e g y é n k 8 teleházában és az i n t e r n e t e n . A sok területi, demográfiai, fejlettsé­ gi, kapcsolatrendszerbeli szempont szerinti kiválasztás után Bács-Kiskunból 2, Békésből és Csongrádbóű 3-3 teleház került a mintába. M i n d e g y i k teleházban ö n k i t ö l t ő kérdőívvel kezdtük a vizsgálódást, a n n a k a teleház vezetője által való visszaküldése után személyes kérdezéssel, mélyinterjú k e r e t é b e n tisztáztuk a teleház beilleszkedését a település é l e t é b e , e r e d m é n y e s s é g é t az i n f o k o m m u n i k á c i ó s kultúra terjesztésé­ ben/fejlesztésében, a k ö z ö s s é g t e r e m t ő funkciók teljesítését, az ifjúság, a n ő k és a k i s e b b s é g i e k m u n k a ­ erő-piaci integrációjának e l ő s e g í t é s é b e n betöltött helyét, és próbáltuk m é r n i a teleház munkájával való elégedettséget. A k i k é r d e z é s b e a teleházvezetőn kívül egyéni interjúk k e r e t é b e n b e v o n t u k a polgár­ mestereket, az i s k o l a egy pedagógusát, a kisebbségi ö n k o r m á n y z a t egy képviselőjét, a t e l e p ü l é s valami­ lyen „véleményvezérét". C s o p o r t o s interjúkat is készítettünk m i n d e n t e l e p ü l é s e n a gazdák illetve vállal­ kozók, a civil szervezetek, a n ő k illetve a fiatalok k ö r é b e n ( e z e k b e n a tevékenységi f ó k u s z c s o p o r t o k b a n átlagosan 7-9 h e l y b e l i véleményformáló állításait lehetett egymással s z e m b e s í t e n i ) . Túl m i n d e z e k e n a felmérési c s a t o r n á k o n az internet t ö b b honlapján közzé tettünk, egy az ifjúságot megszólító rövid kérdőívet, a m e l y n e k m é g n e m zártuk le a kitöltési határidejét, így a n n a k tapasztalatait csak k é s ő b b fogjuk kiértékelni. A fentebb b e m u t a t o t t empíria (8 település 8-8-féle k é p v i s e l ő j é n e k illetve c s o p o r t j á n a k k i k é r d e z é s e ) és az elkészült interjúk leírása után általánosítható tapasztalatokat nyertünk arra v o n a t k o z ó a n , h o g y az országnak e z e n a dél-keleti határmezsgyéjén az agrárgazdálkodás, a z o n belül is az ő s t e r m e l ő i kisparcellákon t ö r t é n ő termesztés dominál. Ezénkitüntetett jelentőségűlazagrárregisztráció): a szántóföldi, illetve a zöldség-gyümölcstermesztési és tenyésztési kultúrák, az állatszám, a parcellák és a terület-alapú közvet­ len EU-támogatások s z e m p o n t j á b ó l ügyfeleknek tekintett gazdák számbavétele. A közösségi t á m o g a t á s o k folyósításának alapfeltétele a p o n t o s a n e l l e n ő r i z h e t ő regisztráción alapuló, k o r r u p c i ó m e n t e s n e m z e t i kifizető ügynökség m ű k ö d é s e . A gazdálkodók teljes körű nyilvántartásba vétele alapvető feltétele annak, hogy részesüljenek az u n i ó s (közösségi) és n e m z e t i agrártámogatásból. A 2 0 0 3 . július l-jével alakult m e g a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ( M V H ) , a m e l y az u n i ó s (valamint a n e m z e t i ) mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások lebonyolítását végzi. A támogatások fogadására való országos felkészülés része a megfelelő földterület-azonosítási r e n d s z e r kiépítése is, a szükséges térképi és térinformatikai háttér m e g t e r e m t é s é v e l együtt. A Kormány 2 0 0 3 . s z e p t e m b e r 9-én h o z o t t r e n d e l e t é v e l - 1 4 1 / 2 0 0 3 . (IX. 9 ) - szabályozta az Európai Unió Közös Agrárpolitikája ( E U KAP) magyarországi végrehajtásában, illetve

Közgazdász,

Eü-Tender

ügyvezető,

- a „SEED Alapítvány"

kutatásvezetője.

a n e m z e t i agrártámogatási r e n d s z e r b e n érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozását és az e h h e z k a p c s o l ó d ó nyilvántartásba vételt.

Az informatika kulcsszerepe az ügyfélregisztrációban A z EU-csatlakozással új fejezet kezdődik a gazdálkodók é l e t é b e n . A h h o z , h o g y sikeres és versenyké­ pes szereplői l e g y e n e k a kibővült ( t ö b b m i n t 4 0 0 milliós), ám szigorú szabályok alapján m ű k ö d ő piac­ nak, e l e n g e d h e t e t l e n , h o g y p o n t o s a n ismerjék az irányadó r e n d e l k e z é s e k e t . A z e d d i g m e g l é v ő (rendkí­ vül szétszórt, g y a k o r i átfedéseket is tartalmazó) nyilvántartásokban s z e r e p l ő gazdálkodókat hozzájárulá­ suk e s e t é n a fentebb említett Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési H i v a t a l az új e l ő í r á s o k s z e r i n t nyilvántar­ tásba veszi. E h h e z a falugazdászok 2 0 0 3 őszén értesítettek m i n d e n érintett gazdálkodót, s felhívták ő k e t a regisztrációs lap kitöltésére. A z APEH-nyomtatványokhoz h a s o n l ó , n a g y o n egyszerű, egyoldalas " G A Z ­ D A - B L O K K A D A T O K LAPJA" ( G 0 1 5 ) a nevet, a tízjegyű állandó személyi gazda-azonosító számot, a műve­ léssel érintett szántó-, gyep-, vagy egyéb hasznosítású terület azonosítóját és h e k t á r b a n kifejezett nagysá­ gát, a t e l e p ü l é s nevét és a b e j e l e n t é s dátumát tartalmazza. E n n e k a tízjegyű állandó személyi gazda­ a z o n o s í t ó számnak k ö s z ö n h e t ő e n n e m lesz szükség a r e n d s z e r e s adatszolgáltatásra, csak változások ese­ tén k e l l b e j e l e n t é s t t e n n i . A t e r m é s z e t e s s z e m é l y e k n e k m e g k e l l m é g a d n i u k s z e m é l y a z o n o s í t ó adataikat (édesanyjuk nevét, állampolgárságukat, születésük helyét, idejét és l a k c í m ü k e t ) . J o g i s z e m é l y e k eseté­ b e n a cégnevet, székhelyet, a d ó s z á m o t és cégjegyzékszámot (egyéni vállalkozói igazolvány, vagy őster­ melői igazolvány számát) k e l l m e g a d n i . A z egész regisztrációs eljárás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési H i v a t a l területi k i r e n d e l t s é g e i n zaj­ lik, ezek a M e g y e i (vagy Eővárosi) Földművelési H i v a t a l o k k a l a z o n o s h e l y e n találhatók m e g . A korábbi r e n d s z e r m e g y e i s z i n t e n m ű k ö d ö t t , az új, egységes r e n d s z e r országos kiterjedésű és m e g f e l e l az E l J csatlakozás által megkívánt k ö v e t e l m é n y e k n e k . A z egyszer k i a d o t t regisztrációs szám a nyilvántartás m e g ­ szüntetéséig tartó a z o n o s í t ó k é n t szolgál. A M V H területi kirendeltségeit a gazdáknak n e m k e l l személye­ sen felkeresniük, m e r t a regisztrációban résztvevő megbízottak (a falugazdászok és segítőik) v a l a m e n n y i l e e n d ő ügyfelet felkeresnek vagy lakcímük szerint, vagy a k o r á b b a n bevezetett nyilvántartások, r é g e b b e n f o l y a m o d o t t támogatások, állattartói státuszuk alapján. A falugazdászok r e n d s z e r e s k a p c s o l a t b a n állnak a mezőgazdasági t e r m e l ő k k e l , a dél-alföldi t e l e p ü l é s e k t ö b b s é g é b e n a t e l e h á z a k b a n m e g r e n d e z e t t k o n ­ zultációk k e r e t é b e n i s m e r t e t i k a nyilvántartási rendszert. A z u n i ó s agrárigazgatás l e g f o n t o s a b b támaszai az Integrált Igazgatási Ellenőrzési R e n d s z e r ( I I E R ) , a Mezőgazdasági Parcella Azonosító R e n d s z e r (MePAR), az Ügyfélregiszter és az Egységes Nyilvántartási és Azonosító R e n d s z e r ( E N A R ) . E z e k ö s s z e k a p c s o l ó d ó és E U - k o n f o r m m ű k ö d é s é t egy n a g y o n b o n y o l u l t , igen drága (2 milliárd f o r i n t b a k e r ü l ő ) , j e l e n l e g tesztelés alatt álló szoftver biztosítja. Ez az agrárium j e l e n l e g i l e g n a g y o b b számítástechnikai beruházása. A p r o g ­ r a m a gazdálkodói, illetve a támogatáshoz k ö t ő d ő más adatokat rögzítő a l r e n d s z e r e k e t fogja össze, és lehetővé teszi a keresztellenőrzést, például a parcellaazonosító, az állat-nyilvántartási és a gazdaregisztrá­ ciós r e n d s z e r között. A szoftver árának felét P H A R E p r o g r a m k e r e t é b e n az E U állja. A z E N A R - a l r e n d s z e r nagyrészt készen áll, a magyarországi szarvasmarha-állományt m á r teljes mérték­ b e n regisztrálták. A juh-, a ló- és a kecskenyilvántartást m á r k o r á b b a n befejezték, a s e r t é s e k fuljelölése p e d i g 2004 legelején zajlott le. A M e P A R a területalapú t á m o g a t á s o k igénylésénél felváltja a helyrajzi számot és az e d d i g i földhasználati nyilvántartást. Ezáltal a támogatásigénylés j o b b a n i g a z o d i k a valós műveléshez, m e r t az általában n e m a jogi, h a n e m a t e r m é s z e t e s határokat (utak, vasutak, fasorok stb.) követi. A z úgynevezett fizikai b l o k k o k a t ezek m e n t é n alakították k i t é r k é p h e l y e s k o n t r o l l m e l l e t t i légi felvételek (digitális o r t o f o t ó k ) felhasználásával. A 2 0 0 2 - b e n lefolytatott kísérleti p r o g r a m tapasztalatai azt mutatták, h o g y a gazdálkodók e l i g a z o d n a k a F ö l d m é r é s i és Távérzékelési Intézet (és alvállalkozói) által készített b l o k k t é r k é p e k e n , m e l y e k e n fel tudják tüntetni az általuk termesztett n ö v é n y e k tábláinak elhe­ lyezkedését. A m á r lezajlott ügyfélregisztráció után m e g k a p o t t nyilvántartásba vételi igazolás alapján fo­ lyik a M e P A R adategyeztetés, amit a felkeresett teleházakban a falugazdászok a teleház munkatársainak a 1

2

1

Legfőbb célja a jogosulatlan lehetőségeit.

2

Ez utóbbi csak meghatározott és egységes elvek szerintfelépített alapján.

és kettős

igénylések

kiszűrése

kihasználva

az

információtechnológia

állatfajok (szarvasmarha, juh, kecske, sertés, ló) teljes nyilvántartását jelenti azEuró>pai Uniós és a hazai

körű jogszabályok

segítségével hajtanak végre. Miután a j e l e n l e g i magyar g y a k o r l a t b a n az egyik l e g i n k á b b e l l e n t m o n d á s o s nyilvántartás a földterületeké (a használat és a t u l a j d o n g y a k o r t a n e m esik egybe), m á r p e d i g az E U s z e r i n t a támogatás a föld művelőjét, használóját illeti m e g - az e l l e n ő r z é s a k k o r k o r r e k t , h a földnyilvántartás analóg és digitális adatai egybeesnek a valódi állapottal. A falugazdászok a teleház segítségével, a M e g y e i Agrárkamarákkal és a Földművelési H i v a t a l o k k a l kötött együttműködési m e g á l l a p o d á s o k alapján az A g ­ rárinformációs R e n d s z e r telepített és szerződött v é g p o n t j a i k é n t végzik e f e l e l ő s s é g t e l j e s egyeztetési munkát. s

Melyek a MePAR legfőbb elemei? A Mezőgazdasági Parcella (tábla) Azonosító R e n d s z e r a földterülethez k a p c s o l ó d ó közösségi és n e m z e t i támogatások eljárásainak kizárólagos térképi és területi hivatkozási alapú országos földterület-azonosító rendszere. Kizárólagos a b b a n az é r t e l e m b e n , h o g y a földterülethez k a p c s o l ó d ó , r é s z b e n vagy e g é s z b e n európai u n i ó s t á m o g a t á s o k igénylése során csak e n n e k az azonosítási r e n d s z e r n e k az adatait lehet hasz­ nálni. A z i l y e n jellegű t á m o g a t á s o k igénylésekor semmiféle más nyilvántartás ( p l . az ingatlan-nyilvántar­ tás) adatait a M e P A R adataival s z e m b e n n e m lehet figyelembe v e n n i , l e g y e n e k a z o k a mezőgazdasági táblák e l h e l y e z k e d é s é r e , a z o n o s í t ó számára, vagy é p p e n a tábla t e r ü l e t é r e v o n a t k o z ó adatok. A mezőgaz­ dasági tábla (más néven mezőgazdasági parcella) egy o l y a n összefüggő mezőgazdasági földterület, ame­ lyen egyetlen t e r m e l ő egyetlen növényfajt (vagy növényfajtát) t e r m e s z t . Külön k e l l feltüntetni a k u k o ­ rica, a silókukorica és vetőmag-kukorica táblákat. A mezőgazdasági tábla a földterülethez k a p c s o l ó d ó támogatások e s e t é b e n az úgynevezett azonosítási alapegység, vagyis m i n d e n g a z d á l k o d ó n a k i l y e n táblán­ ként k e l l m e g a d n i a támogatási k é r e l m é b e n az általa hasznosított mezőgazdasági földterületet. A mezőgazdasági tábla legfontosabb jellemzője, hogy a föld használójához, megmüvelőjéhez kötődik, nem pedig a tulajdonoshoz. Másik fontos tulajdonsága, h o g y csak a ténylegesen művelt terület alapján határozható m e g , tehát t e r ü l e t é b e n e m számítható bele, p l . a művelt terület és az út közötti n e m h a s z n o ­ sított terület. A mezőgazdasági táblák h a r m a d i k fontos tulajdonsága, hogy évről-évre változnak a gazdál­ kodás jellegének és a vetés szerkezetének megfelelően. A mezőgazdasági táblákat az ún. M e P A R blokktér­ k é p e k e n lehet megtalálni. Ezeket a Magyar Agrárkamara körzeti irodáiban és a M V H m e g y e i kirendeltsé­ g e i b e n (és az együttműködési megállapodás alapján a Dél-alföldön i n f o r m a t i k a i v é g p o n t s z e r e p k ö r ű teleházakban) lehet m e g t e k i n t e n i . E z e k a t é r k é p e k egész t e l e p ü l é s e k e t , illetve k ö r z e t e k e t t e k i n t e n e k át, m e l y e k e n könnyűszerrel a z o n o s í t h a t ó k az egyes gazdákhoz tartozó mezőgazdasági területek. A térkép­ helyes (digitalizált) légi felvételek hátterén ugyanis n a g y o n k ö n n y e n f e l i s m e r h e t ő e k az állandó földfel­ színi e l e m e k (utak, épületek, csatornák, e r d ő s részek stb.), m e l y e k alapján a mezőgazdasági táblák azo­ nosítása m á r egyszerű és egyértelmű. A táblák azonosítását k ö v e t ő e n a g a z d á l k o d ó k - a támogatási kére­ l e m c s o m a g r é s z e k é n t - személyre szabott t é r k é p e k e t k a p n a k . A földterület-azonosítás viszonyítási kerete a fizikai b l o k k , a m i a mezőgazdasági tábláknál n a g y o b b egység. E n n e k o k a , h o g y hazánkban az egyes földterületek használói, a művelt növényfélék, illetve a művelés határai s o k területen évente váltakoznak, ezért e l k é p z e l h e t e t l e n a táblánkénti nyilvántartás, h i s z e n ezeket a változásokat folyamatosan n y o m o n k e l l e n e követni. Ezért a l k a l m a z n a k Európa-szerte a tábláknál tágabb és i d ő b e n kevésbé változékony határokkal r e n d e l k e z ő egységeket, b l o k k o k a t a táblák azonosításának alapjául. E z e k a b l o k k o k e g y e d i a z o n o s í t ó s z á m m a l r e n d e l k e z n e k . Egy-egy fizikai b l o k k a mezőgazdasági művelés s z e m p o n t j á b ó l i d ő b e n állandó, a t e r e p e n is a z o n o s í t h a t ó határokkal ( p l . : utak, vasutak, csatornák, töltések, e r d ő s z é l e k stb.) r e n d e l k e z i k és többnyire a z o n o s jellegű művelés alatt álló földterületeket ( p l . : szántó, gyep, ültetvény, e r d ő stb.) foglal magába. Egy b l o k k b a n általában t ö b b m e z ő ­ gazdasági tábla v a n és területét t ö b b gazdálkodó is művelheti. A b l o k k o k országosan e g y e d i azonosító1

5

{

•

Csak Csongrád megyében (ahol nyolc kistérség található) 17 ilyen végpont „ terített" eloszlásban, közülük kilencet teleházak üzemeltetnek!

'

A táblaképzés növényborítását erdőállományát

5

Vetésforgó évről-évre.

működik

nagyon

szempontjából egyetlen "növényfajnak " tekintik a kevert vetést, a pihentetett és a mezőgazdasági területek erdősítési programjában részt vevő területek is.

esetén

ugyanazon

a fizikai

földterületen

más és más mezőgazdasági

tábla

lesz

jól terület

számmal v a n n a k ellátva, tehát egy b l o k k a z o n o s í t ó segítségével a z o n n a l kideríthető az összes o l y a n adat, ami a b l o k k r a v o n a t k o z i k ( p l . : h o l h e l y e z k e d i k e l , m e k k o r a a területe stb.). A fizikai b l o k k o n belül a k ü l ö n b ö z ő mezőgazdasági hasznosítások ( p l . : szántó, gyep, ültetvény, e r d ő , halastó, m o z a i k o s művelés stb.) v a l a m i n t a b e é p í t e t t és infrastruktúrának használt területek v a n n a k elkülönítve. A b l o k k és b e l s ő , elkülönített részei határainak rögzítése korszerű digitalizált eljárásokkal (légi- és űrfelvételek f e l d o l g o ­ zásával) és helyszíni adat-felvételezéssel történt. A mezőgazdasági táblákat a fizikai b l o k k o k o n belül k e l l azonosítani és b e j e l ö l n i . A mezőgazdasági területhez k ö t ő d ő u n i ó s (és n e m z e t i ) támogatásokat a MVH-tól k e l l igényelni. A n n a k é r d e k é b e n , h o g y ez az azonosítás és az igénylés minél z ö k k e n ő m e n t e s e b b e n történjen, a Földművelésügyi és Vidékfej­ lesztési Minisztérium a M V H organizációjában, a M e g y e i Agrárkamarák és Földművelésügyi H i v a t a l o k bevonásával a teleházakat is segítségül híva nagyszabású tájékoztatási és felkészítési p r o g r a m o t bonyolí­ tott le 2 0 0 3 őszén. A m á r regisztrált gazdálkodóknak m e g k e l l a d n i u k az általuk teljesen, vagy részben művelt fizikai b l o k k o k a t . E z e k e t az adatokat az ügyfél-regisztrációs r e n d s z e r G A Z D A - B L O K K A D A T O K LAPJA c í m ű nyomtatványán k e l l benyújtani a M V H képviselőjéhez vagy m e g b í z o t t j á h o z . A 2 0 0 4 . évi kérel­ m e z é s h e z a támogatási k é r e l e m c s o m a g b a n l e s z n e k az egy-egy g a z d á l k o d ó n a k címzett színes A/3-as m é r e ­ tű e g y e d i b l o k k t é r k é p e k . E z e k egy-egy fizikai b l o k k ábrázolására szolgálnak és ezeket k e l l majd a gazdál­ k o d ó k n a k a kitöltés után visszaküldeniük a támogatási k é r e l e m r é s z e k é n t a M V H - n a k . A g a z d a - b l o k k adatai alapján 2 0 0 3 végéig m e g kellett a d n i a z o k n a k a fizikai b l o k k o k n a k az azonosítóját, a h o l a művelés folyik, az egyes b l o k k o k b a n használt összes szántót, gyepet vagy legelőt és e g y é b hasznosítású területet hektárban. A b b a n az esetben, h a t ö b b területet neveztek m e g egy b l o k k r a a gazdálkodók, m i n t a m e n n y i lehetséges, s e g í t s é g k é p p e n m é g a 2004. évi k é r e l m e z é s előtt tájékoztatást kaptak, h o g y ezt a hibát a j ö v ő b e n „élesben" m á r ne kövessék e l , p o n t a t l a n adatok ne n e h e z í t s é k támogatás kézhezvételét. H a a g a z d a - b l o k k adatlap kitöltése után a k é r e l m e z ő gazdasága új területtel, b l o k k a l bővül, a MVH-tól pót­ b l o k k t é r k é p e t kérhet majd. A k é r e l e m c s o m a g részeként küldött b l o k k t é r k é p e k t é r í t é s m e n t e s e k .

Hogyan segítik a teleházak a digitális szakadék áthidalását? B i z o n y o s teleházak egyfajta katalizátorként működnek környezetükben, szoros kapcsolatban állnak a közösség sokféle intézményével és elősegítik, h o g y a k ö r n y e z ő falvakban t e l e k u n y h ó k j ö j j e n e k létre. A teleházak j e l l e m z ő e n „multiszervezeti" keretek között m ű k ö d n e k a b b a n az é r t e l e m b e n , h o g y szinte m i n ­ d e n teleháznál két vagy h á r o m k ü l ö n b ö z ő szervezetből áll össze a t u l a j d o n o s i , a b e f o g a d ó és az üzemel­ tető struktúra. Nézzük m e g e l ő s z ö r a t u l a j d o n o s i szervezeteket. Itt azt látjuk, h o g y a teleházak legna­ g y o b b része n o n - p r o f i t szervezetek „kezében v a n " . A teleházak m ű k ö d é s é b e n nagy s z e r e p e t k a p a szemé­ lyes k o n t a k t u s , vagyis a teleházak oroszlánrésze inkább az informális, m i n t s e m a hivatalosabb, formáli­ sabb m ó d s z e r e k e t részesíti e l ő n y b e n . A teleházak h á r o m n e g y e d é n é l találunk k i d o l g o z o t t szolgáltatási jegyzéket, a m e l y b ő l kiderül, h o g y m i t várhatnak az ügyfelek a teleháztól és m i l y e n feltételekkel. Ugyan­ e n n y i teleház állítja azt is, h o g y a szükséges feltételek is teljes m é r t é k b e n adottak a közölt szolgáltatások­ hoz. A meglátogatott teleházak igényt tartanak az ismertségre és s z e r e t n é k bővíteni látogatóik körét, illetve fenntartani a m á r m e g lé v ő k l i e n s e k é r d e k l ő d é s é t . A teleházak új kultúrát közvetítenek e l s ő s o r b a n a k i s e b b m é r e t ű t e l e p ü l é s e k e n é l ő e m b e r e k számára, e n n e k lényegét a digitális írástudásjelenti. E z leginkább az i n f o r m a t i k a i h á l ó z a t o k o n digitális formában továbbított és hozzáférhetővé tett ismeretek, információk m e g k e r e s é s é b ő l , feldolgozásából és é r t e l m e ­ z é s é b ő l áll. A z egyre t ö b b helyre eljutó l e g m o d e r n e b b I K T ( i n f o k o m m u n i k á c i ó s t e c h n o l ó g i a i ) e s z k ö z ö k és m ó d s z e r e k m i n d n a g y o b b hatékonysággal támogatják ezeket a folyamatokat. E z e n alkalmazások n e m csupán az i n f o r m á c i ó t e c h n o l ó g i á t teszik bárhol e l é r h e t ő v é , h a n e m a digitális kultúra hírvivői is e g y b e n . T e h á t az IKT-val k a p c s o l a t o s m ű v e l e t e k k ö z é p p o n t j á b a n m a m á r n e m az i n f o r m a t i k a i szakértő, h a n e m a felhasználó áll. így megnyílik a tér a rugalmas, határok nélküli tudás számára. A z IKT-kultúra j ó közvetí­ tők segítségével e l é r h e t ő m i n d e n k i számára, így m i n d e n k é p p e n s o k k a l d e m o k r a t i k u s a b b , m i n t a számí­ tógép m e g j e l e n é s é t m e g e l ő z ő k o r s z a k o k tudáskészleteinek innovációja. A h o g y a n réges-régen az írás már n e m csak egy szűk elit c s o p o r t privilégiuma volt, h a n e m a széles n a g y k ö z ö n s é g m i n d e n n a p i eszkö­ zévé vált, és a h o g y a n az írott szövegeken alapuló m o d e r n kultúra megszületett, a digitális írástudás h a s o n l ó m ó d o n a társadalom széles rétegei számára a m i n d e n n a p i élet részévé válik. M a g a a tudás fokozatos átalakuláson megy keresztül: míg k o r á b b a n birtoklást ( = h a t a l o m ) képviselt, m a n a p s á g egyre inkább a hozzáférést jelenti. A világ, a m e l y b e n élünk, egyre e r ő t e l j e s e b b e n globalizálódik. H o g y jól e l i g a z o d j u n k b e n n e , e g y ü t t m ű k ö d é s e k során felépített, hálózatba k a p c s o l t tudásbázisokra v a n szüksé­ günk, a m e l y e k e t a felhasználók m e g o s z t a n a k egymás között. M i n d e z az e g y e n l ő s é g és a kultúrák közötti m e g é r t é s e s é l y é n e k n ö v e l é s é h e z járul hozzá.

A z „e-EUROPE"-program az e u r ó p a i „e-gazdaság", információs gazdaság l é t r e h o z á s á n a k a stratégiája „csak" a b b a n k ü l ö n b ö z i k az információs társadalom létrehozásának korábbi programjaitól, h o g y „min­ d e n k i n e k " szánja a célkitűzéseit. H a az űj gazdaságstratégia m i n d ö s s z e a n n y i t jelent, h o g y a z o k a p r o g r a ­ mok, a m e l y e k e d d i g az információs társadalom fejlesztésének égisze alatt az ú n . tudásalapú gazdaság létrehozására szolgáltak, m o s t „a" gazdaságpolitika rangjára e m e l k e d n e k - a k k o r „a" gazdaságfejlesztés eszköze lesz az oktatás, a kutatás, az egészségügy, az agrárium, a d e m o k r á c i a fejlesztése, a szociális é s regionális e g y e n l ő t l e n s é g c s ö k k e n t é s e .

F E L H A S Z N Á L T IRODALOM B i h a r i G á b o r [1999]: Teleházak

és távmunka

Magyarországon.

T e l e h á z Kht., B u d a p e s t

B o g n á r E . - C s o n k a B. - C s o r n a i G . - Kocsis A. - L á s z l ó I. - M a r t i n o v i c h L. - T i k á s z L. - Zelei G y . [2003]: A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) fizikai blokkjainak jellemzése, a terület alapú kérelmezés módja. FÖMI F ö l d m é r é s i é s T á v é r z é k e l é s i I n t é z e t . B u d a p e s t Cseke Hajnalka [2003]: Össztűz 45. szám, n o v e m b e r 6-12.

alatt - Hazai

Czauner P é t e r [2003]: A z informatikusok november 24.

uniós felkészülés.

kezében

a gazdák.

F i g y e l ő , X L V I I . évfolyam,

Magyar H í r l a p , X X X V I . évfolyam,

D o b á k J . - F u t ó P. - Kutor, S. K. - Lányi P. - S o l t é s z A . [2003]: A vállalkozói inkubátorok jelene Magyarországon, a nemzetközi és hazai fejlesztés lehetőségei, kihívásai. Seed A l a p í t v á n y , Budapest és Vállalkozói I n k u b á t o r o k Szövetsége, Székesfehérvár. F u t ó P. - K ő h e g y i K. - L á n y i P. - S o l t é s z A. [2003]: Regionális klaszterek és a létesítésükre vonatkozó) politikák azHU-ban és Magyarországon. S z a k m a i vitaanyag, a G K M - M T E S Z II. Országos Klaszter K o n f e r e n c i a . FVM P o r t á l [2003]: Mezőgazdasági Parcella Azonosító R e n d s z e r . Ügyfélregisztráció, w w w . f v m . h u h o n l a p , n o v e m b e r 24. Jellen S. - Lux R. - Magony M . - M á r t o n A. - M i k u l á s I. [2003]: Útmutató: A közös agrárpolitika gyakorlati alkalmazásához. FVM Integrációs Főcsoport-főnökség/ PERFEKT, Budapest Kas K. - Larsson, M . [2001]: Magyarországi Budapest.

teleházak

monitorozása.

Magyar T e l e h á z S z ö v e t s é g ,

Kerepesi K. - Lányi P. - Papp F. - P o s z m i k E . - T ó t h A . - V a s n é Egri M . et al. [2003]: A magyar tulajdonosi érdekeltséggel bíró), kicsi, közepes méretű vállalkozások felkészülése az „új gazdaság" kihívásaira. Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest Lányi P. - Sepsi Zs. [2002]: Felnőttoktatás - munkaerő-piaci képzés jogi szabályozása történő csatlakozás előtt. Budapesti Kereskedelmi é s Iparkamara, B u d a p e s t P o p p J ó z s e f [2003]: Az egyszerűsített Minisztérium, Budapest

támogatási

rendszer.

R a s k ó G y ö r g y [2003/a]: Az agrárgazdaság válsága évfolyam, 4 7 . szám, n o v e m b e r 20-26., 24-25. o l d a l

azEü-ba

Földművelésügyi é s Vidékfejlesztési

- Permanens

vesszőfutás.

R a s k ó G y ö r g y [2003/b]: A magyar mezőgazdaság totálisan felkészületlen. É l e t é s i r o d a l o m , X L V I I . évfolyam, 4 8 . szám, n o v e m b e r 28. 4. é s 8. o l d a l

Figyelő, XLVII.

(Rádai E s z t e r interjúja)

S o m o g y i Z o l t á n : [2003]: A csatlakozási K ü l ü g y m i n i s z t é r i u m , Budapest

tárgyalások

Vajda Á g n e s [2002]: Az Európai Tanács Lisszaboni információs társadalmat mindenkinek"felhívás www.inco.hu/inco4/innova/cikk06.htm

agrárfejezete.

Csúcsértekezletén kommentárja.

E U füzetek 9. M E H Stratek -

elhangzott

„ eEUROPE

TUDOMÁNYOS DIÁKKORI DOLGOZATOK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓI Az Általános Vállalkozási Főiskola Tudományos Közleményei ezúttal is közzéteszi a hall­ gatói által az elmúlt időszakban készített legsikeresebb - díjnyertes - tudományos diákköri dolgozatok rövid összefoglalóit. Jelen számunkban a házi Tudományos Diákköri Konferencia díjazott dolgozatainak re­ züméi mellett további három összefoglalót közlünk: az ÁVF Nemzetközi kapcsolatok szakos, TV. éves hallgatóinak a Nemzetközi Kapcsolatok Szakos Hallgatok Első Országos Tudomá­ nyos Diákköri Konferencián díjazott dolgozatának rövid összefoglalóját. Szunomár Ágnes /., Vágó Barbara és Gellért Anna II. díjat nyert ezen az intézetközi TDK-konferencián. Az első díjas dolgozatok rövidített és szerkesztett változatának megjelentetését az ÁVF Tudományos Közlemények következő számában tervezzük megjelentetni. (A szerkesztő)

Szunomár Ágnes* KÍNA A REFORMOK ÚTJÁN A k o m m u n i z m u s a X X . század talán l e g m e g h a t á r o z ó b b p o l i t i k a i irányzata és j e l e n s é g e , p o l i t i k a i filo­ zófiaként m á r évszázadok, h a u g y a n n e m évezredek óta v a n j e l e n , a z o n b a n a k o m m u n i z m u s , amelyről itt esik szó, n e m az e s z m é k e g é b e n található, h a n e m n a g y o n is valóságos; b i z o n y o s k o r b a n , b i z o n y o s or­ szágban létezett, és létezik m a is: Szerte a világon egyre k e v e s e b b e n vonják kétségbe, h o g y a Kínai Népköztársaságban, az u t ó b b i évtize­ d e k b e n egyfajta „gazdasági c s o d a " megy végbe, h i s z e n a gazdasági n ö v e k e d é s ü t e m e 20 év átlagában is eléri az évi 10%-ot, m i k ö z b e n az infláció lassan i s m e r e t l e n f o g a l o m . Kína u g y a n a k k o r n a g y m é r t é k b e n oka és alanya m i n d a z o n p r o b l é m á k n a k , m e l y e k globalizálódásával a fenntartható fejlődést veszélyeztetik t ö b b e k között o l y a n g o n d o k , m i n t a t ú l n é p e s e d é s , az élelmezési n e h é z s é g e k , a k ö r n y e z e t r o m b o l á s , a túlzott m é r t é k ű urbanizáció, a hagyományos társadalmi-gazdasági k e r e t e k b o m l á s a , a szociális érzéket­ lenség, a migráció, a biztonságpolitika s z e m p o n t j a i és a n a c i o n a l i z m u s . . . A d o l g o z a t azt kívánja b e m u t a t n i , h o g y m i n d e z e k e l l e n é r e Kína k é p e s a megújulásra, melyet a re­ f o r m p o l i t i k a 1978-as m e g h i r d e t é s e óta folyamatosan bizonyít is. A z i m m á r t ö b b m i n t két évtizedes kínai reformfolyamat során n e m c s a k a gazdaság teljesítménye n ö v e k e d e t t m e g h ö k k e n t ő ü t e m b e n , h a n e m je­ l e n t ő s e n megváltoztak a gazdaság egyes s z e k t o r a i b a n a l k a l m a z o t t m ó d s z e r e k és a m i n d e z e k alapjául szolgáló hivatalos ideológia is. A r e f o r m o k elindításakor alapvető hangsúlyváltásra került sor: az osztály­ harc óriási károkat o k o z ó e r ő l t e t é s e helyett a gazdasági fejlődést állították a k ö z é p p o n t b a , négy alapvető s z e k t o r (mezőgazdaság, ipar, h o n v é d e l e m , t u d o m á n y és t e c h n o l ó g i a ) m o d e r n i z á c i ó j á t jelölve m e g fő feladatként. A m o d e r n i z á c i ó t hangsúlyozó célkitűzés e l l e n é r e k e z d e t b e n a figyelem e l ő t e r é b e n mégis inkább az i p a r és a mezőgazdaság bruttó termelési é r t é k é n e k megnégyszerezése, tehát z ö m m e l mennyiségi feladat állt. F o k o z a t o s a n csatlakozott e h h e z , majd a r e f o r m o k k a l a z o n o s fontosságúvá vált a „nyitott k a p u k " politikája, a nemzetközi e g y ü t t m ű k ö d é s b ő l származó e l ő n y ö k maximális kihasználására való tö­ rekvés. A „sajátosan kínai színezetű szocializmus" é p í t é s é n e k jelszava e l é g tágnak és r u g a l m a s n a k b i z o ­ nyult a h h o z , h o g y az egymást követő r e f o r m l é p é s e k általános keretéül szolgáljon. A k o m m u n i s t a r e n d s z e r e k reformálhatóságát, a kínai r e n d s z e r fejlődési perspektíváját persze sokféle­ k é p p e n ítélik m e g : vannak, akik azt állítják, az igazán nagy feladatok m é g hátravannak. Mások úgy g o n ­ dolják, Kína j ó ú t o n halad, a rendszert megfelelő m é r t é k b e n modernizálják és a piacgazdaság elé illesz­ tett „szocialista" j e l z ő lassan kiüresedik. Ők v a n n a k t ö b b e n . . .

Vágó Barbara" NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EURÓ A d o l g o z a t témája N a g y - B r i t a n n i a eurószkepticizmusa, és arra k e r e s i a választ, h o g y m i l y e n i n d o k o k ­ kal támasztják alá a b r i t e k távolmaradásukat az E M U h a r m a d i k szakaszából. A e u r ó ö v e z e t e t e l v i l e g támo­ gatják, de csatlakozásukat az e u r ó ö v e z e t h e z 5 gazdasági teszt - k o n v e r g e n c i a , flexibilitás, beruházások, pénzügyi szolgáltatások, n ö v e k e d é s , stabilitás, foglalkoztatottság - megvalósulásához kötötték. A d o l g o z a t rövid áttekintést ad arról a folyamatról, h o g y m i k é n t lett N a g y - B r i t a n n i a az Unió tagja, k ü l ö n ö s tekintettel arra, m i l y e n l é p é s e k j e l l e m z i k a Gazdasági és Pénzügyi U n i ó h o z való k ö z e l e d é s é t .

A szerző IV. évfolyamos, nemzetközi kapcsolatok Témavezető: Csáki György, kandidátus, főiskolai

szakos hallgató. tanár, Általános

A szerző TV. évfolyamos, nemzetközi kapcsolatok szakos hallgató. Témavezető: Vigh László, főiskolai adjunktus, mb. tanszékvezető,

OTDKI. helyezett. Vállalkozási Főiskola. OTDKII. Általános

helyezett. Vállalkozási

Főiskola.

S o k a n g o n d o l j á k úgy Nagy-Britanniában, h o g y az ország csatlakozása az E M U h a r m a d i k szakaszához sem p o l i t i k a i l a g , s e m gazdaságilag - n e m szükségszerű - az e u r ó s z k e p t i k u s o k szerint. A brit gazdasági struktúra a n n y i r a e l t é r a többi euróövezeti gazdaság szerkezetétől, h o g y amíg a k ö z ö t t ü k fennálló kü­ l ö n b s é g e k e t m e g n e m szűntetik, vagy legalább enyhítik, n e m ajánlott N a g y - B r i t a n n i a részvétele az euróövezetben. A gazdasági i n d o k o k m e l l e t t az is j e l l e m z i ezt a halogató politikát, h o g y a k o r m á n y fél egy esetleges népszavazási vereségtől. A felmérések szerint ugyanis a lakosság n a g y o b b része n e m támogatja az e u r ó bevezetését, b á r úgy gondolják, h o g y e l ő b b - u t ó b b s o r fog kerülni a csatlakozásra. A t á m o g a t ó k táborának l e g n a g y o b b részét a j ó m ó d ú , felsőfokú végzettséggel r e n d e l k e z ő férfiak alkotják. A l e g n a g y o b b ellenzői a n ő k és a fiatalok. A d o l g o z a t kitért a z o k r a a pozitív, illetve negatív e l m é l e t e k r e , a m i k e t a l e g t ö b b s z ö r h o z n a k fel az E M U mellett és e l l e n . A z árfolyam-stabilitás, a kamatlábak c s ö k k e n é s e és az egységes p i a c b e t e l j e s ü l é s e az a három l e g t ö b b e t említett érv, amit az e u r ó b e v e z e t é s e mellett h o z n a k fel. H a N a g y - B r i t a n n i a n e m csatla­ k o z n a az e u r ó ö v e z e t h e z , fennáll a p r o t e k c i o n i z m u s e r ő s ö d é s é n e k veszélye, v a l a m i n t a n n a k a kockázata, hogy a b e f e k t e t ő k t ö m e g e s e n hagyják el az országot, illetve a l o n d o n i C i t y s z e r e p é n e k c s ö k k e n é s e . A dolgozatból kiderül, h o g y e z e k k e l k a p c s o l a t b a n n i n c s m i n d i g egyetértés Nagy-Britanniában. A d o l g o z a t a m á r említett 5 gazdasági teszt e l e m z é s é v e l zárul. A 2 0 0 3 - b a n közzétett é r t é k e l é s alapján, bár j e l e n t ő s e l ő r e l é p é s e k történtek, m é g n e m teljesült az öt gazdasági teszt teljes m é r t é k b e n , így az E M U - h o z való csatlakozás továbbra is a j ö v ő z e n é j e .

Gellért Anna" A „BÉKÉS" SZENTFÖLD, AVAGY AZ ÚTITERVRŐL Szinte m i n d e n n a p h a l l h a t u n k a hírekben a Szentföldről - h o l r o b b a n t á s o k r ó l , h o l a békefolyamatról. Az izraeli-palesztin viszály alapvetően területi problémákkal kapcsolatos, bár felfedezhető a H u n t i n g t o n féle civilizációs, kulturális k ü l ö n b s é g is. Régi m e g o l d a t l a n k é r d é s e k e t k e l l e n e végre r e n d e z n i , de m i n d k é t érintett fél m a k a c s u l r a g a s z k o d i k a saját elképzeléseihez. A z egyik o l d a l o n Arafát, a m á s i k o n p e d i g az izraeli polarizált p l u r a l i z m u s egyik nyertes pártja, kormánya, a m e l y i k általában a két nagy párt - Munkapárt és a L i k u d közül kerül k i . A X V I . Knesszet e l n ö k e A r i e l S á r o n ( L i k u d ) lett. A 48-as Függetlenségi h á b o r ú és a'67-es H a t n a p o s h á b o r ú óta f o l y a m a t o s a n o l y a n , visszatérő problé­ mákról v a n szó, m i n t a víz és vízvezeték, J e r u z s á l e m , m e n e k ü l t e k , megszállt területek, fegyverkezés, Palesztin Állam/Autonómia stb. Az Oslói tárgyalásokkal úgy látszott k e z e l n i tudják a p r o b l é m á s kérdéseket, d e azután kiderült, h o g y hiába írták alá, n e m tartották be - így m i n d k é t o l d a l o n reményt vesztettek a b é k e hívei. Ariel Sáron, jelenlegi izraeli kormányfő 2000. szeptember 28-án ellátogatott a jeruzsálemi T e m p l o m ­ hegyre - a m i kirobbantotta a második intifádát. E n n e k árát m i n d a palesztinok, m i n d az izraeliek megfizetik. A j e l e n l e g i b é k e t e r v a d o l g o z a t é r t é k e l é s e szerint n e m h o z új m e g o l d á s o k a t - sőt n e m kínál m e g o l ­ dást s e m m i r e , csak általánosságban újra m e g f o g a l m a z z a a p r o b l é m á s p o n t o k a t . Talán k e z d e t n e k t e k i n t h e t ő , d e nagy valószínűséggel végleg n e m fogja m e g o l d a n i a p r o b l é m á t . Bár pozitívan é r t é k e l h e t ő , h o g y egy „nemzetközi kvartett" állította össze, a m i l e h e t ő v é teszi a problé­ ma mindkét oldalról t ö r t é n ő , kiegyensúlyozott vizsgálatát. A m e r i k a a szövetségese s z e m p o n t j a i t tartja fontosnak, míg az Európai Unió inkább a p a l e s z t i n o k a t támogatja, az Egyesült N e m z e t e k p e d i g nemzetközi hátteret biztosít a „békefolyamatokhoz". Oroszországnak l e h e t ő s é g e t kínálhat, h o g y a h i d e g h á b o r ú befejeztével újra részt v e g y e n a n e m z e t k ö ­ zi p o l i t i k a i é l e t b e n , megjelenjen a világpolitika porondján. Persze A m e r i k a számára is fontos presztízskérdést jelent e n n e k a m á r t ö b b m i n t 50 éves k o n f l i k t u s n a k a megoldása. M e r t így visszaszerezhetné m i n d a világ, m i n d az arab o r s z á g o k b a n az i r a k i h á b o r ú kapcsán m e g c s a p p a n t tekintélyét.

A szerző IV. évfolyamos, Témavezető: Csicsmann

nemzetközi kapcsolatok szakos hallgató. OTDKII. helyezett. László, tanársegéd. Általános Vállalkozási Főiskola.

Fekete Ágnes-Bernáth Anett* SZÁZHALOMBATTA KÖRNYEZETVÉDELME A d o l g o z a t központi témája Százhalombatta, és az ott m ű k ö d ő egyik l e g f o n t o s a b b i p a r i egysége, a M O L Rt., v a l a m i n t az ö n k o r m á n y z a t környezetvédelmi intézkedései. M i n d e n k i számára köztudott hogy Százhalombatta az egyik l e g s z e n n y e z e t t e b b , d e a leggazdagabb város is Magyarországon. Százhalombatta sajnos a z o n t e l e p ü l é s e k közé tartozik, a h o l valós környezet- és t e r m é s z e t v é d e l m i p r o b l é m á k k a l k e l l n a p m i n t n a p s z e m b e n é z n i . Néhány ezek közül: levegőszennyezés; ivóvízszennyezés; talajszennyezés; zaj. A M O L Rt. D u n a i F i n o m í t ó a város déli részén h e l y e z k e d i k e l , a magyar kőolaj-feldolgozás legna­ g y o b b egysége. A D u n a i F i n o m í t ó m ű k ö d é s e során t e r m e l ő d ő veszélyes h u l l a d é k o k minimalizálására, a gyűjtés, ártalmatlanítás során a jogszabályi e l ő í r á s o k betartására törekszik. A D u n a i F i n o m í t ó b a n d o l g o z ó k e g é s z s é g é r e is k i h a t n a k a t e v é k e n y s é g b ő l s z á r m a z ó o l y k o r egészség­ re ártalmas anyagok; de e z e n e m b e r e k m u n k a i d e j e és m u n k a r e n d j e szigorúan szabályozva v a n . A M O L Rt. D u n a i F i n o m í t ó n a g y o n sokat tesz a környezet megóvásáért, s z á m o s p r o j e k t e t tervez és valósít m e g e n n e k é r d e k é b e n . A M O L Rt. teljes tevékenységét áthatja a m i n ő s é g k ö z p o n t ú s á g , a környe­ zet és a társadalom iránti gondosság, felelősség.

Gábor Katalin" Miért kell a Formula-1 Magyarországnak? A F o r m u l a - 1 egyike a világ l e g n é p s z e r ű b b , leglátványosabb, legveszélyesebb, s e g y b e n a l e g n a g y o b b pénzt forgató sportrendezvényeinek. M i , a K Ö Z Ö N S É G látjuk a sikerért vért izzadó pilótákat, csapatokat, s z u r k o l u n k k e d v e n c e i n k n e k , sőt esetleg s z e m é l y e s e n is ellátogatunk egy-egy helyszínre. M o n d j u k a H u n g a r o r i n g r e . A h á r o m n a p o s hét­ vége igencsak megtépázza pénztárcánkat, a r e n d e z ő H u n g a r o r i n g S p o r t Rt. j ó e s e t b e n is nullszaldóval kerül k i a d o l o g b ó l . A z o n b a n , a m i az állami bevételt illeti, nos, 1986 óta, az e l s ő M a g y a r G r a n d P r i x a u g u s z t u s o n k é n t az i d e g e n f o r g a l o m b ó l származó adó- és egyéb b e v é t e l e k összege, v a l a m i n t a közvetett b e v é t e l e k (Magyaror­ szág n e v é n e k m e g i s m e r é s e , külföldi tőke beáramlása az országba, presztízsnövekedés, külföldi k a p c s o l a ­ tok kialakítása, á p o l á s a . . . ) igencsak magasra szöknek, j ó k o r a n y e r e s é g e t t e r m e l v e hazánknak. A d o l g o z a t bemutatja a tényeket, igyekszik kifejteni, miért is k e l l n e k ü n k a F o r m a - 1 . Ráadásul B a u m g a r t n e r Z s o l t szereplése is j ó k o r á t l e n d í t e n e / l e n d í t h e t n e Magyarország l e h e t ő s é g e i n , illetve a z o k kihasználásában. Meglátjuk, m i t h o z a jövő, b á r már n i n c s s o k időnk... 2 0 0 6 végén lejár a H u n g a r o r i n g s z e r z ő d é s e a FlA-val...

*

A szerzők III. évfolyamos, I. helyezett. Témavezetők: és Böcskei Elvira, főiskolai

vállalkozásszervező szakos hallgatók. Környezet és vállalkozás szekció. Székács Anna, főiskolai docens, Általános Vállalkozási Főiskola, adjunktus, Általános Vállalkozási Főiskola.

** A szerző III. évfolyamos, vállalkozásszervező szakos hallgató. Üzlettudományi Témavezető: Böcskei Elvira, főiskolai adjunktus, Általános Vállalkozási

szekció. Főiskola.

I. helyezett.

Tumpek Adrienn* EGY SAJÁTOS MAGYAR TERMÉK: A PÁLINKA J Ö V Ő J E EURÓPÁBAN A pálinka hazánk egyik speciális t e r m é k e . Esélye v a n arra, h o g y m e g f e l e l ő t e r m é k m e n e d z s m e n t és m a r k e t i n g erőfeszítések e r e d m é n y e k é p p e n elfoglalja m é l t ó helyét a világ szeszesital piacán. A z e r ő s n e m z e t k ö z i v e r s e n y b e n való helytálláshoz t ö b b figyelem és támogatás szükséges. Első lépés­ ben a szeszesitalgyártók összefogtak, l o b b i alakult az italkategória r e n d s z e r e z é s é é r t a M a g y a r S z e s z i p a r i Szövetség és T e r m é k t a n á c s j e l e n t ő s k ö z r e m ű k ö d é s é v e l . így született m e g egy új, pálinkára v o n a t k o z ó rendelkezés, a m e l y 2 0 0 2 . július 1-je óta v a n érvényben. A szigorú előírás folytán a tisztán főzött magyar gyümölcspálinka visszakaphatja - vagy évek során e l n y e r h e t i - azt a n e m z e t k ö z i rangot, a m e l y megillet­ né, és a m e l l y e l m a g a a pálinka szó és az általa jelölt n e m e s n e d ű o l y a n v é d e l m e t é l v e z h e t n e a világpia­ con, m i n t az olasz g r a p p a , a francia calvados vagy a g ö r ö g o u z o . A z u n i ó s csatlakozás után b e z ú d u l ó i m p o r t r e m é l h e t ő e n o l y a n kihívást jelent a magyar gazdaság számára, a m e l y n e k csak m i n ő s é g i termé­ k e k k e l és a mostaninál s o k k a l hatásosabb marketingtevékenységgel lehet m e g f e l e l n i . Nehezíti a hazai gyártók v e r s e n y k é p e s s é g é t az új adótörvény is, m e l y n e k k ö v e t k e z t é b e n k é n y t e l e n e k e m e l n i a fogyasztói árakat. G y o r s a n és m e g f o n t o l t a n k e l l tehát c s e l e k e d n i e a szeszipar s z e r e p l ő i n e k , h o g y Magyarországon és E u r ó p á b a n , majd az egész világon ismertséget és elismertséget vívjanak k i a pálinkának, t ö b b e k közt a t e r m é k újrapozícionálása és image-ének m e g t e r e m t é s e révén. A d o l g o z a t felvázolja a pálinka-piac m a i helyzetét, a szereplők j e l e n l e g i tevékenységét a t e r m é k élet­ útjának kialakításában. Bemutatja a jelenlegi piacvezető e x p o r t tevékenységét, összehasonlítva a többi szereplőével, végül alternatívákat mutat be a pálinka nemzetközi termék- és marketingstratégiájára. N e m z e t i i t a l u n k n a k helye van a világ szeszesitalpiacán, h i s z e n hazánk z a m a t o s g y ü m ö l c s e i n e k a lelkét h o r d o z z a magában!

Tihanyi Zsuzsanna" MAGYARORSZÁGI LAKÁSFINANSZÍROZÁS AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN A d o l g o z a t a magyarországi lakáspolitika helyzetével, v a l a m i n t a lakásfinanszírozási r e n d s z e r szerep­ lőinek bemutatásával foglalkozik. Hazánkban a lakosság m é g m i n d i g k o m o l y g o n d o k k a l küzd a lakhatás terén, a n n a k e l l e n é r e , h o g y az egymást követő p o l i t i k a i r e n d s z e r e k lakáspolitikai p r o g r a m o k a t is hirdettek. A t é m a aktualitását i n d o k o l ­ ja, hogy j a n u á r elsejével kezdődött m e g a N e m z e t i Lakásprogram g y a k o r l a t i megvalósítása, illetve az elmúlt h ó n a p o k b a n is lényeges változtatásokra került s o r a lakástámogatási r e n d s z e r szabályozásában. A folyamatos m ó d o s í t á s o k e l l e n é r e a z o n b a n m é g számos m e g o l d a t l a n kérdés található a lakásfinanszírozá­ si r e n d s z e r b e n . Az alapvető problémák a társadalom a z o n csoportjában jelentkeznek, a h o l az anyagi körülmények n e m elegendők egy saját tulajdonú lakás megvásárlásához, vagy akár csak a lakhatási körülmények javításához. A lakásfinanszírozási r e n d s z e r s z e r e p l ő i n e k rövid ismertetése után a d o l g o z a t b a n központi helyet kap a lakás-takarékpénztári piac bemutatása. Ez a piac o l y a n e l e m e a lakásfinanszírozási r e n d s z e r n e k , a m e l y e l s ő s o r b a n a k i s e b b j ö v e d e l m ű családoknak, fiataloknak jelenthet megoldást. E m e l l e t t a d o l g o z a t szeret­ né felhívni a figyelmet a z o k r a a lakáshitelezési p r o b l é m á k r a is, a m e l y e k k e l a m a i á t l a g e m b e r s z e m b e s ü l abban az esetben, h a lakhatási k ö r ü l m é n y e i n változtatni szeretne.

A szerző IV. évfolyamos, vállalkozásszervező szakos hallgató. szekció). I. helyezett. Témavezető: Kerepesi Katalin kandidátus, Általános Vállalkozási Főiskola.

Stratégia főiskolai

és regionális tanár,

* * A szerző TV. évfolyamos, vállalkozásszervező szakos hallgató. Pénzügyi szekció. Témavezető: Székács Anna, főiskolai docens, Általános Vállalkozási Főiskola.

I.

gazdaság

helyezett.

Habár a k ö z v é l e m é n y a lakásfinanszírozási r e n d s z e r szereplői közül a lakás-takarékpénztáraknak igen kis j e l e n t ő s é g e t tulajdonít, e z e k n e k a p é n z i n t é z e t e k n e k a tevékenysége rendkívül é l e t k é p e s és fejlődő­ képes Magyarországon, a n n a k e l l e n é r e , h o g y ö n m a g á b a n s o k esetben n e m t e r e m t l e h e t ő s é g e t egy új lakás vásárlásához.

Kovács Zsuzsa" A MŰKÖDÖTÖKÉ-ÁRAMLÁS TENDENCIÁI ÉS AZ AMERIKAI TŐKEBEFEKTETÉSEK MAGYARORSZÁGON A d o l g o z a t a nemzetközi-tőkeáramlással, a z o n belül is a közvetlen külföldi b e f e k t e t é s e k k e l foglalko­ zik, m e l y n e k állománya az utóbbi években j e l e n t ő s e n megváltozott, ugyanis a m ű k ö d ő t ő k e - á r a m l á s az 1990-es évek dinamizmusát k ö v e t ő e n 2 0 0 1 - b e n m a j d n e m felére esett vissza! A d o l g o z a t áttekinti az elmúlt évek m ű k ö d ő t ő k e - á r a m l á s á b a n tapasztal t r e n d e k e t , megvizsgálja a régi­ ónkat, azaz Közép-Kelet-Európát, és részletesen a Magyarországra irányuló külföldi b e f e k t e t é s e k e t , m i ­ k ö z b e n k e r e s i a m ű k ö d ő t ő k e - á l l o m á n y d r a s z t i k u s c s ö k k e n é s é n e k okait. Rávilágít arra, h o g y a fejlett országok gazdaságában b e k ö v e t k e z ő válság, és az e z z e l járó globális bizalmatlanság, m e l y a b e f e k t e t ő k k ö r é b e n kialakult, h o g y a n befolyásolja a világgazdaság m ű k ö d é s é t . B ő v e b b e n kitér a d o l g o z a t az A m e r i ­ kai Egyesült Államokra, és a magyar-amerikai gazdasági k a p c s o l a t o k r a , b e m u t a t n é h á n y Magyarországon m ű k ö d ő a m e r i k a i tulajdonú vállalatot, ízelítőt adva az a m e r i k a i é r d e k e l t s é g ű vállalatok m ű k ö d é s é n e k sajátosságaiból, stratégiájából, és várakozásaikból. A d o l g o z a t ismerteti a külföldi t ő k e b e f e k t e t é s e k m e g t e s t e s í t ő i n e k m o n d h a t ó multinacionális vállala­ t o k k a l s z e m b e n k i a l a k u l t pozitív és negatív vélekedést egyaránt. A d o l g o z a t b a n a szerző t ö r e k e d e t t a fellelhető legfrissebb a d a t o k használatára, így a „ m ű k ö d ő t ő k e ­ áramlás bibliájának" m o n d h a t ó W o r l d Investment R e p o r t 2003-as j e l e n t é s é b ő l , a K ö z p o n t i Statisztikai Hivatal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium v a l a m i n t a Külügyminisztérium által készített aktuális kiadványokból merítette információit. E z a t é m a állandóan változik, ezért fontos v o l t a legaktuálisabb források használata. N a p j a i n k b a n kérdéses, h o g y az Európai U n i ó h o z való csatlakozás, és az e z z e l j á r ó változások mit h o z n a k régiónk és hazánk számára, h o g y a n a l a k u l v e r s e n y k é p e s s é g ü n k a t ö b b i átalakuló gazdasághoz viszonyítva. A d o l g o z a t é p p e n ezért a közeljövőre v o n a t k o z ó e l ő r e j e l z é s s e l zárul.

Nagy István-Benkó Lajos" A KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉSI MÓDSZEREK PÉNZÜGYI HÁTTERE M i n t közismert, a m o t o r i z á c i ó , a globalizáció, a t e c h n i k a i fejlődés és m é g s z á m o s legújabbkori folya­ mat n e m c s a k pozitívumokkal kecsegteti a X X I . században é l ő e m b e r t á r s a i n k a t , d e rengeteg, egészsé­ günkre ártalmas hátránnyal is jár. Párhuzamosan az e l ő z ő t e n d e n c i á k k a l a levegő s z e n n y e z e t t s é g e roha­ m o s a n e m e l k e d i k , napról n a p r a n ő . A p r o b l é m a m i n d globálisan, m i n d lokálisan érvényesül, így azután a b u d a p e s t i l a k o s o k r a , illetve a n a p o n t a ingázókra és átutazókra is hatást g y a k o r o l . A z u t ó b b i pár évet

A szerző IV. évfolyamos, vállalkozásszervező szakos hallgató. Pénzügyi szekció. Témavezető: Székács Anna, főiskolai docens, Általános Vállalkozási Főiskola. A szerzők Környezet Általános

III. évfolyamos, és vállalkozás Vállalkozási

vállalkozásszervező szekció. Külön díjas. Főiskola.

szakos hallgatók. Témavezető: Székács

Anna, főiskolai

Külön

díjas.

docens,

f i g y e l e m m e l kísérve egyre ijesztőbb m é r e t e k e t ölt a káros anyagok kibocsátása, a k ü l ö n b ö z ő é g é s t e r m é ­ kek, gázok l e v e g ő b e kerülése. A széndioxid, s z é n m o n o x i d , kéndioxid, p o r , stb. túlzott m é r t é k ű k o n ­ centrációja k o m o l y és m a r a d a n d ó egészségkárosodást o k o z . B á r e b b e n a t e k i n t e t b e n szigorú környezet­ védelmi e l ő í r á s o k n a k k e l l h o g y megfeleljenek m i n d az autósok, m i n d az i p a r i létesítmények, az ellenőr­ zés, k o n t r o l l m é g s e m lehet 100%-os. É p p e n emiatt vált szükségessé a b u d a p e s t i légszennyezést m é r ő hálózat fejlesztése, felújítása, m e l y már a legszigorúbb Európai Uniós előírásokat f i g y e l e m b e véve gyűjti és értékeli a n a p i káros anyagkibocsátás mértékét. A r e n d s z e r a főváros 11 forgalmas pontjáról szerzi be információit és a legújabb technikával megvalósított m o n i t o r i n g r e n d s z e r e n keresztül, a k ö z p o n t b a n értékeli is az adatokat. A d o l g o z a t tehát ezt a témát járja körül, „karolja fel". A z e l k ö v e t k e z e n d ő h ó n a p b a n r e n g e t e g informá­ ciót k e l l gyűjteni a levegő szennyezettsége, v a l a m i n t a n e m r é g i b e n átadott m é r ő h á l ó z a t és a hozzá kapcso­ l ó d ó beruházás kapcsán, v a l a m i n t az alábbi s z e m p o n t o k figyelembevételével lehet vizsgálni, e l e m e z n i e projekt pénzügyi, költségvetési hátterét, és a finanszírozás jellemzőit. F e l k e l l tárni az esetlegesen kiala­ kuló k r i t i k u s h e l y z e t e k megoldására v o n a t k o z ó terveket - s z m o g riadó, illetve e n n e k különféle fokoza­ tai. Vizsgálni szükséges m é g a B u d a p e s t és v o n z á s k ö r z e t é n e k közlekedési t e r h e l t s é g é t és a n n a k mérté­ két, az esetleges e l k e r ü l ő utak szükségességét, ezek kihasználtságát és a t ö m e g k ö z l e k e d é s i m e g o l d á s o k realitásait, ide értve a m e g l é v ő metró-felújításokat és az új 4-es m e t r ó v o n a l beruházását.

Kassai Ildikó* „KÉRÉS VAGY FELAJÁNLÁS?" - ALTERNATÍV ADOMÁNYSZERVEZÉS Magyarországon a n o n - p r o f i t s z e k t o r újjászületése az államszocializmus válságára v e z e t h e t ő vissza. A r e n d s z e r b e n felmerült egyensúlyhiány arra késztette az állami szereplőket, h o g y elismerjék: n e m lehet m i n d e n társadalmi p r o b l é m á t központilag m e g o l d a n i , szükség v a n a h e l y i c i v i l szervezetekre is. Az 1980-as évek végén h u l l á m o k b a n j ö t t e k létre egyesületek, főként a k ö z m ű v e l ő d é s és kultúra terü­ letén. Létrejöttüket segítette az alapítványok 1987. évi jogi „rehabilitációja" is. A n o n - p r o f i t szervezetek számának látványos n ö v e k e d é s e a 90-es évek e l e j é n n e m egy váratlan f o r d u ­ lat, h a n e m egy r é g e n e l k e z d ő d ö t t folyamat, évszázadok során k i a l a k u l t v i s e l k e d é s m i n t á k o n alapuló re­ neszánsza. A 4 7 . 0 0 0 szervezetet számláló n o n - p r o f i t s z e k t o r finanszírozási s z e m p o n t b ó l i g e n differenciált. A j e l e n l e g i finanszírozási gyakorlat k ö v e t k e z t é b e n a n o n - p r o f i t szervezetek rendkívül kiszolgáltatottak. K ö z é p - E u r ó p á b ó l s o r r a t ű n n e k e l a nemzetközi adományozók, a helyi források - az állami és magánado­ mányok - m e g l e h e t ő s e n korlátozottak, így a n o n - p r o f i t s z e r v e z e t e k n e k fenntarthatóságuk é r d e k é b e n ajánlott a finanszírozási források bővítése, más, h e l y i alternatívák feltárása. A n o n - p r o f i t s z e k t o r o n belül a fenntarthatóság az önellátás b i z o n y o s fokát j e l e n t i , azt a széles társadal­ m i , szociális és p o l i t i k a i elkötelezettséget, a m e l y b e n a szervezetek k é p e s e k t e v é k e n y s é g e i k e t folyamato­ san kifejteni. A pénzügyi fenntarthatóság e g y b e n egy vagy t ö b b stabil finanszírozási forrás biztosítását jelenti. Alternatív l e h e t ő s é g a piac felé fordulás, az önfinanszírozás k ü l ö n b ö z ő formái. „A szociális vállalkozás, a n o n - p r o f i t vállalkozás, a szociális célú vállalkozás, a c i v i l vállalkozás, a kö­ zösségi alapú vállalkozás csak néhány, az utóbbi i d ő b e n feltűnt szakkifejezés közül, m e l y e k a p i a c - o r i e n ­ tált, önfinanszírozó n o n - p r o f i t szervezet tevékenységét hivatottak j e l ö l n i . " A k ü l ö n b ö z ő támogatói c s o p o r t o k n a k eltérő indítékuk, b e l s ő késztetésük, motivációjuk v a n az ada­ kozásra, a finanszírozásban való részvételre. A n o n - p r o f i t szervezet e l e m i é r d e k e , h o g y ezeket m e g i s m e r ­ je, s adományszervezési tevékenységét e n n e k m e g f e l e l ő e n tervezze m e g . 1

A szerző III. évfolyamos, non-profit Témavezető: Kelen András, főiskolai 1

„Ha egy üzlet beindul...", 1999. 21. old.

Non-profit

szakos hallgató. Non-profit szekció. II. helyezett. tanár, Általános Vállalkozási Főiskola. szervezetek

gazdasági

tevékenysége,

CTF,

Budapest,

A vállalatok m ű k ö d é s é n e k e l s ő d l e g e s célja a profitszerzés, a n n a k n ö v e l é s e . „A vállalati é r d e k e k a z o n ­ ban k o r á n t s e m szűkíthetők le a közvetlen és közvetett anyagi é r d e k e k r e , annál is k e v é s b é , m e r t a p i a c i szervezetek é p p ú g y beágyazódnak szűkebb és tágabb társadalmi k ö r n y e z e t ü k b e , m i n t akár a civil szerve­ zetek, akár a magánszemélyek. N e m lehet tehát m i n d e g y számukra, h o g y ez a környezet m i l y e n : akadályozza-e vagy segíti tevékeny­ ségüket, kedvező vagy kedvezőtlen feltételeket teremt-e m ű k ö d é s ü k h ö z ; v o n z ó é l e t l e h e t ő s é g e k e t kí­ nál-e v e z e t ő i k n e k és munkavállalóiknak, vagy megnehezíti m i n d e n n a p j a i k a t . E z e k n e k az összefüggéseknek a felismerésétől egyenes út vezet a h h o z a következtetéshez, h o g y a vállalatok é r d e k e l t e k társadalmi környezetük egészséges f e j l ő d é s é b e n , sőt, b i z o n y o s m é r t é k i g felelősek é r t e . " A vállalatok társadalmi részvételének indítéka lehet a társadalmi felelősség felismerése, az egészsé­ ges társadalomban való m ű k ö d é s igénye, a c é g j ó hírének, presztízsének n ö v e l é s e , a m i e g y b e n a m u n k a ­ morál javulását, a f o r g a l o m és a nyereség, a fogyasztói és munkavállalói e l é g e d e t t s é g n ö v e k e d é s é t is eredményezheti. A l e g n a g y o b b kihívás vár m o s t a n o n - p r o f i t s z e k t o r r a : e l i n d u l n i ö n á l l ó a n , és a p i a c i s z e k t o r szereplő­ ivel k ö z ö s e n az e g y ü t t m ű k ö d é s útján, n e m adományt kérve, h a n e m egymás számára k ö l c s ö n ö s e l ő n y ö ­ ket és támogatást felajánlva - a partnerség j e g y é b e n . 2

Ádám Zsuzsanna* HOGYAN SZÁMÍTSUNK, HOGY MEGTALÁLJUK A SZÁMÍTÁSUNK? A d o l g o z a t egy k o n k r é t cég, az " S " Kft. beruházási tevékenységét e l e m z i . A c é g egy a n g o l társaság magyarországi leányvállalata, fő tevékenysége a vagyonvédelem. A vállalat Magyarországon egy b u d a p e s t i központtal és 9 vidéki kirendeltséggel r e n d e l k e z i k , lefedve az egész országot. A b e r u h á z á s t egy o l y a n t e n d e r m e g n y e r é s e tette szükségessé, a m e l y országos lefedettségű szolgáltatást igényelt. A c é g a t e n d e r t 2 0 0 1 - b e n nyerte m e g , a beruházást, m e l y n e k k e r e t é b e n 4 új kirendeltséget é p í t e t t e k k i , 2 0 0 2 . áprilisá­ ban kezdték m e g . Az e l e m z é s azt vizsgálja, h o g y a beruházás m i k é n t érintette a vállalat e r e d m é n y é t , e h h e z igénybe kellett v e n n i a 2 0 0 0 . , 2 0 0 1 . , és a 2002-es éves b e s z á m o l ó k adatait, és a vállalat által r e n d e l k e z é s r e b o c s á ­ tott megvalósíthatósági tanulmányt, v a l a m i n t a 2002-2003 vonatkozásában készített költségvetései terve­ zetüket. A beruházás megalapozottságának vizsgálatánál az éves b e s z á m o l ó k e l e m z é s é t , illetve az üzleti tevé­ kenységet j e l l e m z ő m u t a t ó k vizsgálata lett végezve. A megvalósíthatósági t a n u l m á n y e l e m z é s é v e l arra lehet rávilágítani, h o g y az a b b a n foglaltak pénzügyileg megal apozot t ak- e. Hiányosság, h o g y a c é g n e m készített kockázatelemzést. Ezt - pótlólag a b i z t o s ( k o c k á z a t m e n t e s ) e g y e n é r t é k e s e k é s a szcenárió e l e m z é s módszereivel végezte el a d o l g o z a t . A c é g készített egy S W O T analízist, a d o l g o z a t e n n e k b e m u t a t á s a mellett kitér a m ó d s z e r alkalmazásának hibáira. A megvalósítás folyamatát megvizsgálva a d o l g o z a t rá kíván világítani a tervezett 2 0 0 2 . s z e p t e m b e r i befejezés közel 9 h ó n a p o s k é s e d e l m é n e k o k a i r a , v a l a m i n t a kivitelezés szabályozottságának hátterére. F e n t i e k e r e d m é n y e k é p p e n megállapítható, h o g y a beruházás s z ü k s é g e s s é g é h e z n e m fér kétség. A z , h o g y a cég a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésekor a 2 0 0 l - e s év lezárt adataira, v a l a m i n t m e g l é v ő szerződéseire támaszkodott, szintén elfogadható. A k o c k á z a t e l e m z é s e r e d m é n y e i t t e k i n t v e e l m o n d h a t ó , h o g y a beruházás árbevétel-érzékeny, a költségek változására k i s e b b m é r t é k b e n reagál. A z e l e m z e t t ese­ tek t ö b b s é g é b e n pozitív lett a n e t t ó j e l e n é r t é k , a m i azt mutatja, h o g y j o g o s a n fogadták e l a beruházási javaslatot. A kivitelezés k é s e d e l m é n e k e g y é r t e l m ű e n az a magyarázata, h o g y n e m r e n d e l k e z t e k ütemterv­ vel, illetve g y a k o r i a k v o l t a k a beszállítói és a hivatalos ügyintézési k é s e d e l m e k .

2

Kuti Éva: „Kinek

a pénze?

Kinek a döntése?

Non-profit

Kutatócsoport,

A szerző III. évfolyamos, vállalkozásszervező szakos hallgató. Pénzügyi Témavezető: Böcskei Elvira, főiskolai adjunktus, Általános Vállalkozási

Budapest,

2003. 81-82.

szekció. II. Főiskola.

helyezett.

old.

Összefoglalva: a beruházás j ó d ö n t é s n e k b i z o n y u l t a c é g hosszú távú stratégiai céljainak e l é r é s é b e n , de a pénzügyi precizitás m e l l e t t szükség lett v o l n a a megvalósítási folyamat szakszerűbb k e z e l é s é r e . így a projektet 2 0 0 2 . év végére b e lehetett v o l n a fejezni, tekintettel arra, h o g y az e r e d e t i l e g tervezett 2 0 0 2 . s z e p t e m b e r i befejezés eleve irreális célkitűzés volt.

Werly Szilvia* KÖRNYEZETBARÁT ÉPÍTÉSI MÓDOK A k ö t e l e z ő s z a k m a i g y a k o r l a t o m a t egy o l y a n , készházak építésével foglalkozó c é g n é l töltöttem, a m e l y nagy hangsúlyt h e l y e z a környezetvédelmére, az energiatakarékosságra, így v o l t l e h e t ő s é g e m kicsit köze­ lebbről is m e g i s m e r n i ezt az eljárást. A környezetszennyezés, b o l y g ó n k v é d e l m e m a n a p s á g - sajnos n a g y o n is aktuális téma. A Föld v a l a m e n n y i lakóját érintő p r o b l é m á k a t vet fel, így n a g y o n fontos, h o g y v a l a m e n n y i e n f o g l a l k o z z u n k a kérdéssel. A d o l g o z a t témáját, tárgyát, célkitűzéseit az első, b e v e z e t ő r é s z b e n e x p o n á l j a . A m á s o d i k fejezet bemutatja, h o g y a n alakult az elmúlt h á r o m évtizedben a k ö r n y e z e t v é d e l e m megíté­ lése az Európai U n i ó b a n . E z hazánkat is érinti, h i s z e n h a m a r o s a n m i is tagjai leszünk az Uniónak. A v o n a t k o z ó fejezet tartalmazza az E U környezetvédelmi alapelveit, a fenntartható fejlődés fogalmát, a j e l e n l e g is fennálló problémákat, v a l a m i n t Magyarország helyzetét, m e g í t é l é s é t a k ö r n y e z e t s z e n n y e z é s szempontjából. A h a r m a d i k fejezetben a védekezés, m e g ó v á s egyik l e h e t s é g e s eszközét, a k ö r n y e z e t b a r á t építési m ó d s z e r e k e t , e z e k jellemzőit, előnyeit tárgyalja r é s z l e t e s e b b e n . E b b e n a r é s z b e n kerül b e m u t a t á s r a a készházakkal k a p c s o l a t o s általános tudnivalókat, az engedélyeztetési eljárást, a v o n a t k o z ó hatályos jog­ szabályokat, m a j d egy táblázat segítségével ö s s z e h a s o n l í t o m a h a g y o m á n y o s és a m o d e r n , készházépítési m ó d s z e r e k e t . E z e k ö s s z e g z é s e k é n t kerül felsorolásra a készházak előnyei, hátrányai. A fejezet továbbá tartalmazza azokat a minimális tudnivalókat, a m e l y e k e t egy é p í t t e t ő n e k m i n d e n k é p p e n i s m e r n i e k e l l , a m e n n y i b e n a készházas építési t e c h n o l ó g i a mellett d ö n t . E z e n belül kerül szó az árajánlatról, költsé­ gekről és finanszírozási feltételekről, a m árakról. A fejezet végén kerül felsorolásra, h o g y a n alakult a készházépítés Magyarországon az elmúlt években, v a l a m i n t m i l y e n t e n d e n c i á k várhatóak a következő négy-öt évre v o n a t k o z ó a n . A n e g y e d i k fejezet egy o l y a n c é g e t mutat be, a m e l y a fenti építési eljárást a l k a l m a z z a . A rövid cégis­ m e r t e t ő után kerül ismertetésre, h o g y m i l y e n környezetbarát t e c h n o l ó g i á t a l k a l m a z a GYORS-HÁZ Kft., és ezáltal h o g y a n válik lehetővé az energiatakarékosság, amely bolygónk megóvásának egyik fontos eszköze. A d o l g o z a t fő törekvése, h o g y egy átfogó k é p e t nyújtson hazánk, illetve E u r ó p a környezeti helyzeté­ ről, a t e r m é s z e t megóvásával k a p c s o l a t o s törekvésekről. E n n e k k e r e t é b e n kerül részletes i s m e r t e t é s r e egy o l y a n építési eljárás, a m e l y Magyarországon m é g n e m teljesen elterjedt, a z o n b a n s z á m o s e l ő n y e , m i n d e n e k e l ő t t környezetbarát tulajdonságai miatt é r d e m e s kiaknázni a b e n n e rejlő l e h e t ő s é g e k e t . 2

A szerző TV. évfolyamos, II. helyezett. Témavezető:

vállalkozásszervező szakos hallgató. Környezet és technológia szekció. Székács Anna, főiskolai docens, Általános Vállalkozási Főiskola.

Laczkó Katalin* HULLADÉKGAZDÁLKODÁS MAGYARORSZÁGON AZ EU ELVÁRÁSOK TÜRKÉBEN A hulladék a l a p é r t e l m e z é s b e n időszakosan, gazdasági f o l y a m a t o k b a n k e l e t k e z ő felesleges energia- és anyagtöbblet. A t e r m é s z e t b e n a hulladék i s m e r e t l e n f o g a l o m . A civilizáció m e g j e l e n é s é n e k a k ö v e t k e z m é n y e a hulladék kialakulása. A víz, a levegő és a talaj hosszú i d e i g k é p e s e k v o l t a k e z e n k ö r n y e z e t b e kerülő hulladékokat b e f o g a d n i anélkül, h o g y a k ö z b e n lejátszódó folyamatok, k ö l c s ö n h a t á s o k károsan hatot­ tak v o l n a az állatokra, növényekre és az e m b e r e k r e . A társadalmi-gazdasági fejlődés k ö v e t k e z t é b e n m e g ­ b o m l o t t az e m b e r és környezet közötti h a r m o n i k u s kapcsolat. A z e m b e r e k növekvő m é r t é k b e n kezdték el a természet adta erőforrásokat kihasználni. A z e m b e r i tevékenység hatására a t e r m é s z e t b ő l nyert anya­ gok egyre j o b b a n elveszítették t e r m é s z e t e s összetevőiket, m e l y e k h u l l a d é k k é n t a k ö r n y e z e t b e kerülve súlyos p r o b l é m á k a t o k o z t a k és o k o z n a k j e l e n l e g is. E n n e k az o k a , h o g y e z e n a n y a g o k l e g t ö b b s z ö r eleve nem k é p e s e k b e k a p c s o l ó d n i a t e r m é s z e t e s körfolyamatba. E m i a t t alapvető kör nyezet védel mi elv lett megakadályozni, h o g y a környezetbe kerülő hulladék bármilyen kis m é r t é k b e n is m e g h a l a d j a a termé­ szeti e l e m e k t ű r ő k é p e s s é g é t , öntisztuló képességét. A hulladékok k e z e l é s é n e k k u l c s a az integrált hulladékgazdálkodás, m e l y m a g á b a n foglalja m i n d a z o n tevékenységeket, a m e l y e k környezetileg és gazdaságilag h a t é k o n y m e g o l d á s t kínálnak. A d o l g o z a t célja a hulladékgazdálkodás európai u n i ó s és magyar r e n d s z e r é n e k áttekintése, a jelenle­ gi hatályos szabályok e l e m z é s e , a hibákra való rávilágítás és a z o n feladatok m e g j e l ö l é s e , a m e l y e k m e g o l ­ dást e r e d m é n y e z h e t n e k a h a t é k o n y a b b hulladékgazdálkodáshoz.

Ilyes Andrea" PORTUGÁLIA NYOMDOKAIN? Portugália részvétele az Európai Unióban m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t j e l e n t ő s é g g e l bír hazánk számára. T e k i n t s ü k területi nagyságát, a n é p e s s é gs zámát vagy a gazdasági fejlettségét/fejlődését. M i n d e g y i k s z e m p o n t b ó l h a s o n l ó adottságokkal r e n d e l k e z i k . Portugália csatlakozását m e g e l ő z ő e n szintén k o m o l y g o n d o k k a l küzdött. A b i r o d a l m i g o n d o l a t t a l való leszámolás és a d e m o k r a t i k u s á l l a m r e n d kialakítása nyitott számára k a p u t az Európai K ö z ö s s é g b e . N y u g o d t a n m o n d h a t ó tehát, h o g y b á r Portugália hazánktól távol fekszik, mégis k ö z e l e b b áll, m i n t az Európai Unió bármely más országa. Portugália 1986 januárjától lett az Európai Unió tagja. F e l v é t e l e k o r az egy főre j u t ó G D P az Európai Unió átlagának vásárlóerő-paritáson számítva csak 55 százaléka volt, ez hozzávetőleg a n n y i , m i n t a m e n n y i Magyarország a csatlakozás pillanatában. A fejlettségi arány mára c s a k n e m 74 százalékra e m e l k e d e t t . E z nagy részben az Európai Unió által biztosított források és a b e á r a m l ó m ű k ö d ő t ő k e h a t é k o n y felhasználá­ sának k ö s z ö n h e t ő . A f e n n m a r a d ó k ü l ö n b s é g e k e l l e n é r e Portugália E U - n belüli fejlődése p é l d a k é n t és tanulságul is szolgálhat hazánk számára. H a s z n o s lehet a két ország tanulmányozása a t á m o g a t á s o k s z e m ­ pontjából, illetve a csatlakozása utáni tapasztalatainak e l e m z é s e . Érdekes lehet tehát a n n a k a vizsgálata is, h o g y vajon az ország csatlakozása m i l y e n o k o k következté­ ben t ö r t é n h e t e t t m e g . így megfigyelhetjük azt is, hogy talán Portugália az az ország - az Európai Unió más tagországaival s z e m b e n - , a m e l y a leginkább átérzi a hazánkban a csatlakozással j á r ó k u s z a j e l e n s é g e t .

A szerző IV. évfolyamos, vállalkozásszervező szakos hallgató. Környezet és technoló)gia II. helyezett. Témavezető: Valkó László, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, óraadó tanár, Általános Vállalkozási Főiskola. A szerző IV. évfolyamos, vállalkozásszervező szekció. II. helyezett. Témavezető: BileczEndre,

szakos hallgató. Stratégia és regionális főiskolai docens, Általános Vállalkozási

szekció.

gazdaság Főiskola.

A d o l g o z a t b a n k i e m e l t részt foglal e l az Európai Unió által Portugália számára nyújtott támogatás k e r e t e i n e k vizsgálata. A z ország j e l e n t ő s m é r t é k b e n részesült a K ö z ö s s é g transzferéiből és ezeket a támo­ gatásokat h a t é k o n y a n használta és használja m i n d a m a i n a p i g . Portugália e z e n a s p e k t u s b ó l tekintve az Európai Unió egyik sikerországának tekinthető. M i n d e z e k m e l l e t röviden b e m u t a t á s r a kerül a M a g y a r o r ­ szág számára nyújtott előcsatlakozási támogatási r e n d s z e r , é s helyet k a p n a k az e z z e l k a p c s o l a t b a n felme­ rült p r o b l é m á k , kritikák is. V a j o n m i szolgálhat k ö v e t e n d ő példaként Portugália t e v é k e n y s é g é b ő l és m i az, a m i n é m i k o r r e k c i ó r a szorul? Magyarország számára biztatást j e l e n t e n e k a z o k a folyamatok, a m e l y e k a portugál gazdaságot s i k e r útjára terelték.

Jancsó Rebeka* NON-PROFIT PRIVATIZÁCIÓ (A HungaroControl közhasznú társasággá alakításának vizsgálata) A hazai közszférában m á r k o r á b b a n m e g k e z d ő d ö t t a n n a k felülvizsgálata, h o g y j e l e n l e g m e l y e k a z o k az állami feladatok, a m e l y e k a közszolgálati szférán kívül o l c s ó b b a n , racionálisabban, r u g a l m a s a b b a n és k ö l t s é g k í m é l ő b b m ó d o n elláthatók. Elsőként m i n d i g a m i n i s z t é r i u m o k h á t t é r i n t é z m é n y e k é n t m ű k ö d ő ö n á l l ó költségvetési szervek átalakítása tűnik a l e g k é z e n f e k v ő b b n e k . A privatizálás l e h e t ő s é g e i t megvizs­ gálva - tekintettel arra, h o g y ezek az i n t é z m é n y e k jogszabályban m e g h a t á r o z o t t állami feladatot látnak e l - rögtön a közhasznú társasággá t ö r t é n ő átalakítás merül fel. A Gazdasági é s Közlekedési Minisztérium a l á r e n d e l t s é g é b e tartozó H u n g a r o c o n t r o l a M a g y a r Köztár­ saság jogszabály által kijelölt légtereiben, v a l a m i n t B u d a p e s t - F e r i h e g y Nemzetközi R e p ü l ő t é r e n , a légi­ forgalmi szolgálatok, D e b r e c e n és S á r m e l l é k r e p ü l ő t e r e k e n a repülőtéri r e p ü l é s t á j é k o z t a t ó szolgálat biztosítására létrehozott, ö n á l l ó a n gazdálkodó központi költségvetési szerv. A közszolgálati szférából való kikerülés n e m csak az állam, h a n e m a szervezet é r d e k e is k ü l ö n b ö z ő külső és b e l s ő i n d o k o k miatt. V a j o n a fent említett szervezeti formaváltás m i l y e n hatást g y a k o r o l n a a szervezet m ű k ö d é s é r e ? A h h o z , h o g y ezt m e g t u d j u k válaszolni, tanulmányozni k e l l a közhasznú társasággá való átalakítás következmé­ nyeit - azaz előnyeit és hátrányait a gazdasági m ű k ö d é s és a munkáltató-munkavállalói v i s z o n y s z e m ­ pontjából egyaránt. Azt is f i g y e le m b e k e l l v e n n i , h o g y az így létrejövő „állami" civil szervezetek egyre n a g y o b b száma a „Második n o n - p r o f i t szféra" kialakulását e r e d m é n y e z i . H i s z e n ezek a szervezetek növelik u g y a n a civil s z e k t o r m é r e t é t , növelik bevételét, de u g y a n a k k o r szűkítik a valódi civil szervezetek anyagi támogatását, bevételi forrásait. A z állam által létrehozott és támogatott közalapítványok és közhasznú társaságok általá­ ban j e l e n t ő s p é n z e s z k ö z ö k k e l r e n d e l k e z n e k , de g y a k o r l a t i l a g n e m s z e m é l y e g y e s ü l é s e k és n e m magánvagyont, h a n e m közvagyont m ű k ö d t e t n e k . F e l m é r é s e k szerint a n o n - p r o f i t s z e k t o r b a á r a m l ó k ö z p é n z e k és támogatások t ö b b m i n t fele az i l y e n szervezetekhez kerül, a m i g y a k o r l a t i l a g b u r k o l t önfinanszírozás. N e m beszélve arról, h o g y a „non-profit kedvezmények" ugyanúgy m e g i l l e t i k ő k e t , m i n t az "igazi" civil szférát. Igaz az is tény, h o g y az állami n o n - p r o f i t i n t é z m é n y e k n e m t u d n a k m i n d i g e z e k k e l a kedvezmé­ n y e k k e l élni. S o k e s e t b e n p o n t a közszolgálati szférához való k ö t ő d é s ü k miatt kedvezőtlen elbírálásban van részük a m e g s z e r e z h e t ő t á m o g a t á s o k és pályázatok t e k i n t e t é b e n . Láthatjuk tehát, h o g y a n o n - p r o f i t privatizáció, azaz a költségvetési szervek közhasznú társasággá t ö r t é n ő átalakítása a h á r o m érintett felet az adott intézményt, az állami felügyeleti szervet és a h a r m a d i k szektort - e l t é r ő m ó d o n érinti. A h h o z , h o g y a közhasznú szervezeti formában való közszolgáltatás-nyújtás hosszú távon és h a t é k o n y a n t u d j o n m ű k ö d n i , az e l l e n é r d e k e k feloldására m e g k e l l találni az áthidaló m e g o l d á s o k a t is.

A szerző III. évfolyamos, non-profit Témavezető: Kelen András, főiskolai

szakos hallgató. Non-profit szekció. III. helyezett. tanár, Általános Vállalkozási Főiskola.

Stikrad Katalin AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZEREPE A PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS NEMZETKÖZI GYAKORLATÁNAK ADAPTÁCIÓJÁBAN A d o l g o z a t az Állami Számvevőszék k i e m e l t szerepével foglalkozik. A m i k o r 1990. j a n u á r l-jén az ÁSZ m e g k e z d t e m ű k ö d é s é t , m é g n e m r e n d e l k e z e t t a m o d e r n pénzügyi e l l e n ő r z é s h e z szükséges tudással. N o h a az Alkotmány m á r a k k o r deklarálta az Állami Számvevőszék függetlenségét, a m i a legfőbb e l l e n ­ őrzési i n t é z m é n y e k alappillére, a törvény n e m definiálta p o n t o s hatáskörét, ezért a törvény változtatására is é g e t ő szükség l e n n e . Az Európai U n i ó h o z való csatlakozás az Állami Számvevőszéket arra a felismerésre késztette, h o g y változtasson a d d i g i gyakorlatán és a nemzetközileg elfogadott s z t e n d e r d e k e t h o n o s í t s a m e g M a g y a r o r ­ szágon, a m i n e m a u t o m a t i k u s másolást jelent, h a n e m a n e m z e t i sajátosságokat f i g y e l e m b e vevő saját s z t e n d e r d e k kialakítását. Kiindulási p o n t az 1953-as h a v a n n a i k o n g r e s s z u s , a m e l y a Legfőbb Ellenőrzési I n t é z m é n y e k N e m z e t ­ közi Szervezete ( I N T O S A I ) megszületését e r e d m é n y e z t e . A z I N T O S A I l e g f o n t o s a b b d o k u m e n t á c i ó j a a L i m a i Deklaráció (1977), a m e l y a pénzügyi e l l e n ő r z é s alapelveit fogalmazta m e g . 1998-ban az Európai Számvevőszék k e z d e m é n y e z é s é r e közreadták az I N T O S A I - s z t e n d e r d e k a l k a l m a ­ zásához E u r ó p á n a k ajánlott irányelveket. E z e k a s z t e n d e r d e k ajánlás jellegűek, n e m k ö t e l e z ő e k , az adott ország gazdasági, p o l i t i k a i környeze­ tétől függ, m e n n y i b e n fogadják e l , és alkalmazzák azokat. H o g y a n t u d o t t m e g f e l e l n i az ÁSZ az I N T O S A I elvárásainak? M i l y e n tanulási f o l y a m a t o n m e n t keresz­ tül? Sikerült-e bebizonyítani, h o g y Magyarország fejlett j o g á l l a m h o z m é l t ó a n t u d elszámolni és elszámol­ tatni a saját, m a j d a n p e d i g az EU-pénzekkel is? M i l y e n l é p é s e k v o l t a k hasznosak, a m e l y e k e t a j ö v ő b e n is kívánatos folytatni? M i l y e n elismeréssel illette az I N T O S A I az Állami Számvevőszéket, és m i l y e n e r e d m é n y e k e t t u d felmu­ tatni az ÁSZ a nemzetközi és a szupranacionális s z e r v e z e t e k k e l folytatott e g y ü t t m ű k ö d é s é b e n ?

András Krisztina" A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ ÉS REGIONÁLIS POLITIKÁJA A 90-es évek e l e j é n lezajlott piacgazdasági átalakulás költségei és h a s z n a n e m egyformán o s z l i k m e g Magyarország térségei, régiói között; a társadalmi, gazdasági j e l l e m z ő k j e l e n t ő s e n e l t é r n e k az Európai Uniós csatlakozás előtt álló országban. A régiók között k i e m e l k e d ő s z e r e p e v a n a fővárost is m a g á b a foglaló Közép-Magyarországi Régiónak. A d o l g o z a t a Közép-Magyarországi Régióról és a n n a k regionális politikájáról szól. A z ország régióinak fejlettségét e l e m z ő k ü l ö n b ö z ő gazdasági és társadalmi m u t a t ó k vizsgálatával b e b i ­ z o n y o s o d i k ez a fent említett k i e m e l k e d ő szerep. Földrajzilag szűkítve a kört, a r é g i ó n belüli kistérségi fejlettségi k ü l ö n b s é g e k r ő l k a p u n k átfogó képet; m a j d a főváros és a g g l o m e r á c i ó j a r é g i ó n belüli szerepé­ nek, illetve p r o b l é m á i n a k vizsgálata következik.

*

A szerző TV. évfolyamos, vállalkozásszervező szakos hallgató. Pénzügyi Témavezető: Böcskei Elvira, főiskolai adjunktus, Általános Vállalkozási

szekció. III. Főiskola.

A szerző IV. évfolyamos, vállalkozásszervező szakos hallgató. Stratégia és regionális szekció. III. helyezett. Témavezető: Bilecz Endre, főiskolai docens, Általános Vállalkozási

helyezett.

gazdaság Főiskola.

A d o l g o z a t hátralévő része a régió regionális politikájának bemutatásával f o g l a l k o z i k . E h h e z megfele­ lő alapot szolgáltat a Közép-Magyarországi Régió Stratégiai T e r v e és Operatív P r o g r a m j a . E z a két d o k u ­ m e n t u m tartalmazza a rövid-, közép-, illetve hosszú távú területfejlesztési irányelveket, a régió prioritá­ sait, a beavatkozások területeit és a r e n d e l k e z é s r e álló forrásokból t á m o g a t h a t ó tevékenységeket. E n n e k a két d o k u m e n t u m n a k a részletező bemutatásával zárul a d o l g o z a t . A d o l g o z a t célja a tervezők által s z ü k s é g e s n e k ítélt regionális támogatások, b e a v a t k o z á s o k fő területe­ i n e k b e m u t a t á s a - m e g a l a p o z v a a régiós és kistérségi fejlettség jellemzőivel - (a t e r j e d e l m i korlátok miatt) e l t e k i n t v e a pénzügyi e l e m z é s e k t ő l , adatoktól. A záró g o n d o l a t o k között - a j ö v ő r e való kitekintésként - helyet k a p egy, a n a p j a i n k b a n egyre erőtel­ j e s e b b e n felvetődő kérdés-, illetve p r o b l é m a k ö r : a regionális és kistérségi r e f o r m , a m i s o k gazdasági és p o l i t i k a i vita alapjául szolgál n a p j a i n k b a n .

Demeter Márton* E-TIKA A z e l e k t r o n i k u s k e r e s k e d e l e m az Internet segítségével a világ l e g g y o r s a b b a n fejlődő k e r e s k e d e l m i formájává vált. Egyre t ö b b e n i s m e r i k fel és szeretik m e g a világháló által nyújtott vásárlási, rendelési l e h e t ő s é g e k e t . J ó m a g a m a hazai k e z d e t e k óta rendszeres Internet-használó v a g y o k é s így s z e m é l y e s e n is átélhettem, e n n e k a világokat ö s s z e k ö t ő hálózatnak a fejlődését. E n n e k a f e j l ő d é s n e k az egyik legjelen­ t ő s e b b e l e m e az Internet-alapú k e r e s k e d e l e m h i h e t e t l e n gyors térhódítása. M i n t k i t ü n t e t é s e k és egyéb régiségek gyűjtőjének, n e k e m is nagy s e g í t s é g e m r e v a n az Internet. így fedeztem fel az eBay-t, a világ l e g n a g y o b b o n l i n e aukciós házát. Regisztrált felhasználóként r e n d s z e r e s e n vásárolok és é r t é k e s í t e k különféle tárgyakat az aukciós o l d a l o n , a h o l a vevő-eladó k a p c s o l a t b a n hatalmas szerepet k a p az etika, az etikus viselkedés, az üzleti etika szabályainak betartása. A k e z d e t e k t ő l fogva érdekelt, h o g y a felek közötti hatalmas távolságoknak és az általános Internetes visszaélések e l l e n é r e miért f o r d u l e l ő o l y a n kevés csalás az eBay-en, illetve, m i a forrása a felhasználók egymás iránti bizalmá­ nak? Azért választottam ezt a témát d o l g o z a t o m tárgyának, h o g y b e m u t a s s a m m i l y e n b o n y o l u l t etikai dön­ tési szituációkat szolgáltathatnak az o n l i n e árverések. A z elmúlt évek alatt r e n g e t e g tapasztalatra tettem szert, sok e set b e n kerültem s z e m b e etikai d ö n t é s e k k e l és s o k közülük egy é l e t r e s z ó l ó tanulsággal s z o l ­ gált. Példáimmal m e g p r ó b á l t a m m i n é l s z e m l é l e t e s e b b é t e n n i az általam tapasztaltakat, b e m u t a t v a m i n d a pozitív és negatív é l m é n y e i m e t , amelyeket az o n l i n e árverések világában s z e r e z t e m .

A szerző IV. évfolyamos, vállalkozásszervező szakos hallgató. Üzlettudományi III. helyezett. Témavezető: Papp Ferenc, főiskolai docens, Általános Vállalkozási

szekció. Főiskola.

Ferencziné Csige Etelka* HULLADÉKHASZNOSÍTÁS, HULLADÉK-MEGSEMMISÍTÉS, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEI A d o l g o z a t o m fel szeretné hívni a figyelmet a fenti m o n d a t , és a b e n n e rejlő feladatok a k ö z é l e t b e n , a társadalomban betöltött fontosságára. Az e m b e r i élet és a gazdasági tevékenység a természet része. A z e m b e r i létet a környezettel úgy k e l l alakítani, az e m b e r i tevékenységeket a t e r m é s z e t b e úgy k e l l b e i l l e s z t e n i , h o g y s e m az e m b e r , s e m a természet ne ká r o s o d jo n . A hulladék-probléma a n a g y o b b n é p e s s é g k o n c e n t r á c i ó , a városiasodás létrejöttével p á r h u z a m o s a n alakult k i . A p r o b l é m a elmélyülését a X X . század t e c h n i k a i fejlődése is fokozta. A hulladékhasznosítás, m e g s e m m i s í t é s gazdálkodási kérdései i g e n szerteágazó t é m a k ö r e i b ő l a d o l g o ­ zat bemutatja az általánosságban keletkező hulladékokat, v a l a m i n t a n n a k kezelését. í r o k a n e m megfele­ lően, illetve egyáltalán n e m kezelt hulladék veszélyességéről, esetleges k ö v e t k e z m é n y e i r ő l . A d o l g o z a t nagy v o n a l a k b a n bemutatja a hulladékgazdálkodás törvényi szabályozását Magyarországon. Az Országos Hulladékgazdálkodási T e r v b e n m e g f o g a l m a z o t t c é l o k e l é r é s é h e z szükséges gazdasági esz­ közöket, a m e l y e k n e m csak a törvény s z ö v e g é b e n léteznek. Erre b i z o n y í t á s k é p p e n a d o l g o z a t b e m u t a t két Hajdú-Bihar m e g y e i példát is. Az első példa a d e b r e c e n i A K S D Kft., a m e l y Belügyminisztériumi támogatással kialakította a megye­ székhelyen a lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszert. A második példáz ISPA által támogatott projekt Hajdú-Biharban. A B i h a r i és a Hajdúsági Szilárd H u l l a ­ déklerakó és Hasznosító Társulás k o n z o r c i u m gesztora, D e b r e c e n M e g y e i J o g ú Város Ö n k o r m á n y z a t a pályázatot nyújtott be B r ü s s z e l b e , m e l y ISPA támogatás iránti k é r e l e m m e l egy integrált k o m m u n á l i s h u l ­ ladékgazdálkodási r e n d s z e r létrehozását célozta m e g . Magyarországon ez az e l s ő ISPA által támogatott projekt, a m e l y a kivitelezés szakaszába lépett. Az említett két hajdú-bihari példa iránytűként fogható fel a hulladékgazdálkodásban. A z előírt EU-s szabályok, k ö v e t e l m é n y e k teljesítéséhez e l e n g e d h e t e t l e n a m e g f e l e l ő e n kialakított hulladékgazdálko­ dási rendszer.

Andrási Andrea" KÖRNYEZETBARÁT TERMÉKEK VÉDJEGYEZÉSE A d o l g o z a t témája a környezetbarát t e r m é k e k védjegyezése. É r d e m e s e z z e l a témával f o g l a l k o z n i , hisz n a p j a i n k b a n egyre n a g y o b b teret kap a környezetbarát fogyasztás. A z e m b e r e k i g y e k e z n e k h a r m o n i k u s a n együtt élni k ö r n y e z e t ü k k e l . F e l m é r é s e k bizonyítják, h o g y a fogyasztók h a j l a n d ó a k t ö b b e t áldozni a környezetbarátabb t e r m é k e k é r t . . Problémát o k o z h a t a z o n b a n a fogyasztóknak az, h o g y vásárlásaik során ö k o - c í m k é k r e n g e t e g é v e l ta­ lálják s z e m b e magukat. Egyes szakvélemények szerint a fogyasztók e g y e n e s e s e n ö k o - j e l e k dzsungelével találkoznak. Ezért szükség v a n a c í m k é k r e n d s z e r e z é s é r e . A n e h e z e b b i k feladat, h o g y erről informálni is k e l l a fogyasztókat. A p i a c o n f o r g a l o m b a n lévő t e r m é k e k e n sokféle jelölést, e m b l é m á t találhatunk, a m i nem könnyíti m e g az eligazodást. A h h o z , h o g y valaki h e l y e s e n t u d j o n választani, n e m elég, h a felismeri a címkéket, i s m e r n i e k e l l a z o k j e l e n t é s é t , funkcióját is.

A szerző III. évfolyamos, vállalkozásszervező szakos hallgató. Környezet és technológia szekció. III. helyezett. Témavezető: Székács Anna, főiskolai docens, Általános Vállalkozási Főiskola. A szerző TV. évfolyamos, vállalkozásszervező szakos hallgató. Környezet és technológia III. helyezett. Témavezető: Valkó László, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, óraadó tanár, Általános Vállalkozási Főiskola.

szekció.

Magyarországon e l i s m e r t öko-védjegy a Zöld Tölgy. A Környezetvédelmi é s Vízügyi Minisztérium jóvoltából 1994-ban j ö h e t e t t létre a Környezetbarát T e r m é k Közhasznú Társaság, a m e l y a védjegyezési r e n d s z e r t m ű k ö d t e t i . A védjegyet bármely t e r m é k megkaphatja, kivéve élelmiszerek, italok, é s gyógysze­ rek. A védjegy használatához való j o g o t szigorú feltételek teljesítése révén n y e r h e t i k e l a pályázók. A h h o z , h o g y sikeres l e g y e n a pályázat, t ö b b e k között e l k e l l készíteni a t e r m é k e k életciklus-elemzését, amely végigkíséri a t e r m é k teljes életútját, a „bölcsőtől a sírig". E u r ó p á b a n a l e g t ö b b országnak v a n saját öko-címkézési r e n d s z e r e . E z e k felállítása n e m k ö t e l e z ő , a h o g y a n a c é g e k is m a g u k d ö n t e t h e t n e k arról, h o g y kihasználják-e a védjegy által nyújtott e l ő n y ö k e t . A legrégebbi e u r ó p a i védjegy a n é m e t Kék A n g y a l . N é m e t o r s z á g b a n s i k e r e s n e k b i z o n y u l t ez a r e n d s z e r , így példaként állhatott más országok előtt. A z Európai U n i ó n a k is v a n ö k o - c í m k é z é s i r e n d s z e r e , m e l y n e k az az előnye, h o g y egységes a védjegye, a pályázati feltételei, és az Ö k o Virág E u r ó p a s z e r t e ismert. A z ö k o - c í m k e használata anyagi és egyéb köt el ezet t s égekkel is jár. Ezt n e m tudja m i n d e n c é g vállalni. Az állam által nyújtható kedvezmények n é p s z e r ű b b é t e h e t n é k a védjegy használatát. T e r m é s z e t e s e n a környezetbarát ö k o - c í m k e használatával számos m a r k e t i n g e l ő n y r e lehet szert t e n n i , ám ez a befektetés n e m rövid távon térül m e g . A z o k a cégek, a m e l y e k használják a védjegyeket m i n d e n k é p p e n elkötelezet­ tek a k ö r n y e z e t v é d e l e m iránt, hisz n e m kis erőfeszítéseket tesznek, h o g y teljesítsék a szigorú feltétele­ ket. Magyarországon körülbelül 120-125 féle t e r m é k e n található m e g a környezetbarát védjegy. E z a szám évente 10-12-vel bővül. A j ö v ő b e n várhatóan tovább n ő e z e n t e r m é k e k száma, é s a fogyasztók is tájékozottabbá válnak, és e l ő n y b e n fogják részesíteni a környezetet k e v é s b é károsító t e r m é k e k e t .

László Linda* AZ EURÓPAI UNIÓ VI. KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA ÉS A MAGYAR REFLEXIÓK A d o l g o z a t k ö z é p p o n t j á b a n az Európai Unió V I . Környezetvédelmi A k c i ó p r o g r a m j á n a k vizsgálata, stratégiai szintű e l e m z é s e áll, v a l a m i n t az, h o g y h o g y a n hatott az Unió környezetpolitikája a m a g y a r környezetvédelmi p r o g r a m kialakítására. A VI. A k c i ó p r o g r a m o t a l a p u l véve és azzal összehasonlítva vizsgálja a d o l g o z a t ( c é l o k , c é l t e r ü l e t e k és e s z k ö z ö k ) a j e l e n l e g érvényben lévő II. N e m z e t i Környezetvédelmi P r o g r a m o t . 1987-ben az Egységes Európai O k m á n y alapjaiban változtatta m e g az Európai U n i ó a d d i g i környezet­ politikáját: a l k o t m á n y o s r a n g r a e m e l t e azt és elindította a m a is tartó „proaktív időszakot", a m i k o r a közösségi környezeti p o l i t i k a m á r k e z d e m é n y e z ő , a n e m z e t i környezetpolitikák számára iránymutató szerepet tölt be. Az Európai Unió környezetpolitikája n e m c s a k a tagállamok szakpolitikájának m u t a t irányt, h a n e m nemzetközi s z i n t e n is j e l e n t ő s hatást g y a k o r o l , és k ü l ö n ö s e n e r ő s e n befolyásolja a csatlakozás előtt álló országok, így Magyarország környezetpolitikáját. A környezetvédelmi s z e m p o n t b ó l m e g h a t á r o z ó d o k u ­ m e n t u m o n , a II. N e m z e t i Környezetvédelmi P r o g r a m o n é r e z h e t ő az u n i ó s k ö r n y e z e t p o l i t i k a hatása. E z e n p r o g r a m elsősorban a VI. Környezetvédelmi Akcióprogram által felvázolt, de t e r m é s z e t e s e n a n e m z e t i sajátosságoknak teret e n g e d ő irányvonalat próbálják követni. A z Európai U n i ó b a n folyó környezetvédelmi tevékenység j e l e n l e g i súlypontjai közül m e g h a t á r o z ó a k ü s z ö b ö n álló nagyarányú bővítés. A közösségi környezetpolitika és a c s a t l a k o z ó á l l a m o k környezetpoli­ tikái ugyanis k ö l c s ö n ö s e n hatást g y a k o r o l n a k egymásra. J ó l tükrözi ezt a m a g y a r környezetpolitika aktu­ ális a l a p d o k u m e n t u m a , a II. N e m z e t i Környezetvédelmi P r o g r a m is. A d o l g o z a t b a n arra a k é r d é s r e keressük a választ, h o g y m i l y e n m é r t é k b e n é r v é n y e s ü l n e k a M a g y a r o r ­ szágon b e v e z e t é s r e került környezetvédelmi p r o g r a m o k b a n az Unió által f o n t o s n a k tartott környezetvé­ d e l m i e l e m e k , m e n n y i r e sikerült ezeket a hazai v i s z o n y o k h o z igazítani.

*

A szerző IV. évfolyamos, vállalkozásszervező szakos hallgató. Környezet és vállalkozás III. helyezett. Témavezető: Valkó László, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, óraadó tanár, Általános Vállalkozási Főiskola.

szekció.

EDDIG MEGJELENT KÖTETEINK: 1. Globalizáció, átalakulás, vállalati környezet (2000) 2. Átmenet, felzárkózás, versenyképesség (2000) 3. Verseny Európa küszöbén (2001) 4. Nemzetközi kapcsolatok -külgazdaság (2001) 5. Oktatás, kutatás, gyakorlat (2001) 6. Kis- és középvállalkozások Magyarországon (2002) Special issue: On the Way to the European Union (angol nyelven, 2002) 7. Információ, tudás, verseny­ képesség (2003) 8. Fiatal kutatók két nemzedéke (2003) 9. Európaizáció, globalizáció, reformok (2003)

900 Ft