Tudás – Kultúra – Társadalom művelődési könyvsorozat
Dr. Edelényi Adél
A könyvet lektorálta: NÉPI KULTÚRA
DR. TÁTRAI ZSUZSANNA kandidátus, tudományos főmunkatárs
Néprajzi alapismeretek
A címlap a szerző által készített térkép felhasználásával készült.
ISSN 1217 - 8845 ISBN 978-963-9126-85-5
Sorozatszerkesztő: DR. NÉMETH JÁNOS
© Dr. Edelényi Adél 2009 A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus és a Mikszáth Kiadó könyvsorozata Felelős kiadó Borbáth Erika főigazgató MMIKL Könyvterv és tipográfia: ARCUS GALÉRIA Készült az ETO-Print Nyomdában Fv. Magyar Árpádné
Dr. Edelényi Adél
NÉPI KULTÚRA Néprajzi alapismeretek
2009
Édesanyámnak, aki a hagyományok tiszteletére nevelt, a festői szépségű Sokorópátkán
Tartalom SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI MŰVELTSÉG.................................................................... 11 NÉPRAJZTUDOMÁNY EURÓPÁBAN ÉS AMERIKÁBAN..................................... 16 A néprajz ágai ........................................................................................... 18 A NÉPRAJZI ÉRDEKLŐDÉS KIALAKULÁSA........................................................ 19 Etnocentrizmus - kulturális relativizmus..................................................... 19 NÉPISMERET-TÖRTÉNET ...................................................................................... 22 Egységesülés - akkulturálódás.................................................................... 27 NÉP – PARASZTSÁG – NÉPHAGYOMÁNY ........................................................... 31 A parasztság.............................................................................................. 33 A hagyomány ............................................................................................ 33 A nép ........................................................................................................ 37 NÉPI TÁRSADALOM............................................................................................... 40 Család....................................................................................................... 40 Rokonság .................................................................................................. 42 Társadalmi rétegek és csoportok................................................................. 44 A KULTURÁLIS JAVAK CSERÉJE ......................................................................... 45 Kulturális különbségek .............................................................................. 46 A NÉPI KULTÚRA REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSA ................................................. 48 Kulturális areák ......................................................................................... 48 Néprajzi csoportok..................................................................................... 50 A műveltségbeli azonosságra utaló jelek..................................................... 58 ÖNELLÁTÁS –SPECIALIZÁCIÓ – ÁRUCSERE...................................................... 62 Táji munkamegosztás ................................................................................ 62 Vásárok..................................................................................................... 66 A FOLKLÓR ELMÉLETI VONATKOZÁSAI ........................................................... 70 Folklór és hivatásos művészet .................................................................... 70 Folklorizmus és folklorizáció ..................................................................... 75 NÉPKÖLTÉSZET...................................................................................................... 78 Népmese ................................................................................................... 80 Népmonda................................................................................................. 83 NÉPSZOKÁSOK....................................................................................................... 88 Naptári ünnepek ........................................................................................ 92 Társas élet ............................................................................................... 105 NÉPHIT................................................................................................................... 111 A hiedelmek alakjai................................................................................. 112 NÉPVISELET.......................................................................................................... 122 A viselet elemei....................................................................................... 123 HAGYOMÁNYOS GAZDÁLKODÁS ..................................................... 131 Ártéri gazdálkodás ........................................................................... 133 NÉPI ÉPÍTKEZÉS ................................................................................................... 143 IRODALOM............................................................................................................ 151
Ajánlás A Népi kultúra című könyvében, Dr. Edelényi Adél közérthetően, elmélyült pontossággal, gazdagon illusztrálva tárja elénk a népi kultúra mibenlétét, a tudományterület valamennyi alapkérdését érintve. Az első négy fejezetben foglalkozik a néprajz nem könnyű meghatározásával, a szóbeliség és írásbeliség kérdésével, valamint olyan jelentős fogalmakkal, melyek közelebb viszik az olvasót a tárgyhoz, mint a közösség és a belenevelődés. A magyar néprajztudomány ismeretterjesztő vonatkozásai című alfejezet röviden vázolja azokat az utakat, lehetőségeket, melyek nyomán az érdeklődő megismerkedhet a hagyományokkal, annak tárgyaival, illetve be is kapcsolódhat a hagyományőrzésbe. Rendkívül fontos és a hazai nagyközönség előtt alig ismert, látókör bővítő és a néprajztudomány nemzetközi beágyazódását bemutató ismereteket kapunk az európai és amerikai kitekintést és összehasonlítást elvégző fejezetekben. A szerző a néprajztudomány legfontosabb fogalmait (etnográfia, etnológia, folklór, kulturális antropológia) és a néprajztudomány ágait (folklór, etnográfia, társadalomnéprajz) tekinti át és határozza meg közérthetően, világosan. A néprajzi érdeklődés kialakulását elemezve ismét nagyon lényeges kérdést vet fel, az etnocentrizmus fogalmának értelmezésével, mint a néprajzi érdeklődés indítékával. A népismeret történetének színes, olvasmányos feldolgozása során szól a tudományos néprajzi kutatásokról, az evolucionista, funkcionalista, strukturalista elméletekről. Ír olyan, a társadalom szociológia és a kultúraelmélet tárgykörébe is tartozó jelenségekről, mint az egységesülés-akkulturálódás. Érinti a 19. századi magyar folyamatokat éppúgy, mint a dél-amerikai indiánok körében vizsgált akkulturálódást. A nyelvjárási sajátságokat egy bezdáni monda szöveghű változatával érzékelteti, az akkulturáció folyamában az úgynevezett túlélési mechanizmust pedig az indiánok eladásra szánt kézműves munkáinak változásai szemléltetik. Nagy hangsúlyt fektet a nép és a parasztság összefüggésének bemutatására a hagyományos néprajzi felfogásban. Ugyanakkor feltárja a parasztság tagoltságát életmód, természeti környezet, regionális, vagyoni, vallási, etnikai szempontból. Rendkívül fontos fogalom a hagyomány, melynek értelmezése ugyancsak ebben a fejezetben szerepel. A 19. században felfedezett népi kultúrának a Grimm testvérek által megállapított három fő jellegzetességét (primitivizmus, közösségiség, purizmus) cáfolatukkal együtt példázza. Bőségesen adatolva ismerteti a családtípusokat (kiscsalád, nagycsalád, törzscsalád), felvázolja a rokonsági rendszert, majd röviden ismerteti a társadalmi rétegeket és csoportokat. Olyan sajátosságokkal is megismerkedhetünk, mint a kulturális javak cseréje, melyet a cseregyerek rendszer leírásával példáz. Miután a magyar és német népi kultúra közötti különbség szembetűnő, táblázatba foglalva mutatja be a legjellemzőbb sajátosságokat, melynek kapcsán következtetéseket von le a magyar társadalom sajátosságaira. A népi kultúra regionális tagolódásának bemutatása során a szerző olyan fontos fogalmakkal ismerteti meg az olvasót, mint a kulturális area és a néprajzi csoport. Vizsgálja a népi kultúra tagolódását létrehozó okokat, alapvetően a természeti és társadalmi tényezőket. Elemzi a néprajzi csoportokkal kapcsolatos jelenségek négy szintjét: a települések közötti kapcsolatot; a csoporthoz tartozás tudatát és jelképeit; a tájhoz alkalmazkodást és az egyes kulturális jelenségek térbeli elterjedését. A műveltségbeli azonosságra utaló jeleket kilenc jellemző pontban foglalja össze: nyelvjárás, házasodási kör, életmód, viselet, lakáskultúra, díszítőművészet, szokások, vallás, mi-tudat, közös programok. A táji munkamegosztás sajátosságait, folyamatos átalakulását, megújulását is példákkal illusztrálja, akárcsak az önellátás és a specializáció, az árutermelés és a vásárok témáját. A vásárok kapcsán megismerhetjük a mértékegységeket is és a vásár egyik különleges formáját, a leányvásárt.
A folklór elméleti vonatkozásai címet viselő fejezetben párhuzamosan szemlélteti a folklór és a hivatásos művészet közötti különbségeket. A hivatásos népművészeket, mint a folklór és a hivatásos művészet közötti átmenet képviselőit értékeli. A folklorizmus (a népi kultúra elemeinek a hivatásos művészetbe emelése) és a folklorizáció (a hivatásos művészet alkotásainak a nép körében való elterjedése) a folklór és a hivatásos kultúra kölcsönhatásának két ellentétes folyamatát reprezentálja. A népköltészetről írva felhívja a figyelmet e témában is a nemek szerinti megosztottságra. Kitér az irodalom és népköltészet összevetésére, a folklóralkotások szerzőségére, a változatképzés jellegzetességeire (variáns-invariáns). A népmese típusait, alműfajait és szerkezetét is átfogóan, biztos tárgyismerettel mutatja be. A népmonda bemutatása kapcsán szemlélteti a mondaalakulás stádiumait, jellemzőit, osztályozását. Röviden áttekinti az idő, hely és a szereplők szerepét a mondákban. Izgalmas és gazdagon illusztrált a népszokásokról szóló rész. A fogalom meghatározása, jellemzése után a népi időszemlélet jellegzetességeit is érinti. Az egyházi év menetében szól a karácsonyi ünnepkör, a farsang és a húsvéti ünnepkör jellegzetes szokásairól, majd a szimbólumokról, a vízről, a tűzről, a zajkeltésről, a faágról és a vesszőről. A társas élet mikrovilágának bemutatása során megismerkedhetünk a leány- és legényélet jellegzetességeivel (bandák, leány-, legényillem, ismerkedés, udvarlás, vénlányok, öreglegények). Képet kapunk a párválasztás és házasodás meghatározó körülményeiről. A népi hiedelemvilág árnyaltságát érzékelteti a szerző a világmindenség magyarázatáról írva, a föld, az ég, az égitestek, a szivárvány, a mennydörgés, a villám szerepét bemutatva, valamint szól a hiedelemalakok jelentőségéről a magyar néphagyományban, a természetfeletti lényekről és a természetfeletti képességű emberekről. A népviselet jelentőségét kiemelve a férfi és női viseletelemeket mutatja be röviden, majd az öltözet alkalmat jelölő funkcióit, a paraszti viselet esztétikáját és a kivetkőzés folyamatát. Példaként a matyó viselet néhány jellegzetes elemét emeli ki. A könyv érinti a hagyományos gazdálkodás jellegzetességeit is. Ennek keretében a földhasználati rendszerek, a szántás, vetés, aratás, az ártéri gazdálkodás rövid jellemzése után rövid áttekintést kapunk a magyar nép természetalakító munkájáról a honfoglalástól kezdve, majd az árterek gazdasági jelentőségéről, a halászatról, a zsákmányolásról, a hódoltság utáni tájátalakításról, az erdőhasználatról és ármentesítés hatásairól. A népi építkezés kapcsán megismerhetjük a jellemző településformákat, a magyar háztípusokat, valamint a falazat és a tetőzet alapanyagait. Olvasmányos része a fejezetnek az építkezéssel kapcsolatos hiedelmek bemutatása is. Dr. Edelényi Adél néprajzkutató könyvében jól tagoltan tekinti át a magyar népi kultúrát. Összefüggésében, történetiségében vizsgálja a legfontosabb kérdéseket, világosan megfogalmazott gondolatokkal. A jelentős elméleti munkák eredményeit felhasználva, Európán túli kitekintéssel, az összefüggések ismeretében, számos konkrét példával illusztrálja mondanivalóját. Könyvét mindenki számára ajánlhatom meleg szeretettel, akit érdekel a néprajztudomány helyzete, fejlődése és korszerű magyarság képéhez keres elmélyült, letisztult, mégis élményt adó ismereteket.
Budapest, 2009. szeptember 10. dr. Tátrai Zsuzsanna MTA Néprajzi Kutató Intézet
