28842
II.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
Törvények
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról* Az Országgyûlés, a lakosság biztonságának és biztonságérzetének növelése céljából, a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának fokozása, a katasztrófavédelmi szervezetrendszer erõsítése, a katasztrófavédelmi intézkedések eredményességének növelése érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XXXI. cikk (5) és (6) bekezdése, 53. cikke és 54. cikke alapján a következõ törvényt alkotja:
I. FEJEZET ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK 1. Általános szabályok 1. §
(1) A katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. (2) Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévõ katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közremûködjön a katasztrófavédelemben.
2. §
(1) A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különbözõ védekezési rendszerek mûködésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentõszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevõ társadalmi szervezetek, valamint az egyesületek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és elõidézõje, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevõk) bevonásával, illetve közremûködésével kell biztosítani. (2) A katasztrófavédelemben részt vevõk biztosítják az állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztetõ hatásokról.
2. Értelmezõ rendelkezések 3. §
E törvény alkalmazásában: 1. Belsõ védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelõzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó üzemeltetõi okmány. 2. Biztonsági elemzés: az üzemeltetõ által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetõjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésére vonatkozó általános célkitûzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és mûszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintû védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy az üzemeltetõ a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendõ információt kell szolgáltatnia a hatósági döntés kialakításához. A biztonsági elemzésben rögzített feladatoknak és intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel.
* A törvényt az Országgyûlés a 2011. szeptember 19-i ülésnapján fogadta el.
MAGYAR KÖZLÖNY
3.
4.
5.
6. 7. 8.
9.
10. 11. 12.
13.
14.
15.
•
2011. évi 113. szám
28843
Biztonsági jelentés: az üzemeltetõ által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelõzõ politikával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, mûködõképes belsõ védelmi tervvel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelõzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellõ mértékû a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. A jelentésnek elegendõ információt kell szolgáltatnia a külsõ védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntés kialakításához. Dominóhatás: a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben bekövetkezõ olyan baleset, amely a közelben lévõ más, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínûségét és lehetõségét megnöveli vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja. Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érõ mértékû olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvetõ ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelõzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek elõírt együttmûködési rendben történõ védekezési lehetõségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttmûködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Katasztrófasegély: a katasztrófák következményeinek felszámolása érdekében a katasztrófa károsító hatása által érintett területen az alapvetõ életfeltételeknek a központi költségvetésben létrehozott tartalékból történõ biztosítása. Katasztrófa károsító hatása által érintett terület: az a terület, ahol a természeti vagy civilizációs katasztrófa következményeinek elhárítása (helyreállítás) érdekében kormányzati intézkedés szükséges. Katasztrófavédelem: a különbözõ katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, mûködtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenõrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelõzését, közvetlen veszélyek elhárítását, az elõidézõ okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvetõ életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerûen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínûségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. Katasztrófaveszélyes tevékenység: olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely katasztrófát vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elõ. Kockázat: egy adott területen adott idõtartamon belül vagy meghatározott körülmények között jelentkezõ egészség-, illetve környezetkárosító hatás valószínûsége. Közbiztonsági referens: a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, védekezési, helyreállítási szakmai feladataiban, továbbá rendvédelmi és honvédelmi feladataiban közremûködõ, köztisztviselõi jogviszonyban álló, e feladat ellátására a polgármester által kijelölt, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott végzettséggel rendelkezõ személy. Külsõ védelmi terv: a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében élõ lakosság mentése, az anyagi javakban, a környezetben bekövetkezõ károk enyhítése érdekében a végrehajtandó rendszabályok bevezetésére, a végrehajtó szervezetre, a vezetésre, az adatszolgáltatásra vonatkozó terv, amely a települési veszélyelhárítási terv része. Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltetõ irányítása alatt álló azon terület, ahol e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érõ mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendõ létesítmények. Lakossági riasztó rendszer: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei kezelésében lévõ lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató, viharjelzõ rendszerek és ezek mûködésével szorosan összefüggõ eszközök, berendezések összessége, amely lehet: a) lakossági riasztó végpont: a lakosság légi- és katasztrófariasztására szolgáló olyan berendezés, amely alkalmas a külön jogszabályokban elõírt hangképek (légi-, katasztrófa-, riadó feloldása, morgató jelzés) lesugárzására.
28844
MAGYAR KÖZLÖNY
b)
16. 17.
18.
19.
20.
21. 22.
23.
24. 25.
26.
27.
28.
•
2011. évi 113. szám
lakossági riasztó-tájékoztató végpont: a lakosság légi- és katasztrófariasztására szolgáló olyan berendezés, amely alkalmas a lakossági riasztó végponttal szemben támasztott követelményeken túlmenõen élõbeszéd vagy elõre tárolt üzenet lesugárzására is. c) viharjelzõ végpont: a lakosság tájékoztatását szolgáló (a vihar veszélyét elõre jelzõ) olyan eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási szintnek megfelelõ vizuális jelzés leadására alkalmas. d) speciális végpont: minden olyan eszköz, berendezés, amely az a)–c) pontokban felsorolt eszközök mûködéséhez, mûködtetéséhez elengedhetetlenül szükséges (vezérlõ központ, átjátszó állomás, monitoring végpont, adatátviteli központ). Megelõzés: minden olyan tevékenység vagy elõírás alkalmazása, amely a katasztrófát elõidézõ okokat megszünteti vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínûségét a lehetõ legkisebbre korlátozza. Nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás: külföldi államoknak az EU-hoz, az ENSZ-hez, a NATO-hoz vagy közvetlenül a Kormányhoz intézett, illetve regionális vagy határ menti egyezmények alapján kibocsátott nemzetközi segítségkérése nyomán a mentéshez és a katasztrófa következményeinek a felszámolásához szükséges anyagok és információk átadása, illetve kiküldött eszközök és mentõ csapatok biztosítása. Nemzetközi katasztrófa-segítségkérés: a magyar Kormánynak az EU-hoz, az ENSZ-hez, a NATO-hoz, illetve regionális vagy határ menti egyezmények alapján kibocsátott nemzetközi segítségkérése, amelyben a hazai veszélyhelyzet vagy katasztrófa következményeinek a felszámolásához anyagokat, információkat, eszközöket vagy mentõcsapatokat kér és fogad. Önkéntes mentõszervezet: különleges kiképzésû személyi állománnyal rendelkezõ, speciális technikai eszközökkel felszerelt, katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásainak kivédésére, felszámolására, katasztrófavédelmi feladatok ellátására, valamint emberi élet mentésére önkéntesen létrehozott civil szervezõdés. Polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében. Polgári védelmi szervezet: az a szervezet, amely önkéntes és köteles személyi állománya útján az e törvényben meghatározott, valamint fegyveres összeütközés idején végrehajtandó polgári védelmi feladatokat lát el. Súlyos káresemény elhárítási terv: küszöbérték alatti üzem üzemeltetõi okmánya, amely tartalmazza az üzem veszélyeztetõ hatásainak elemzését, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzését, elhárítását és hatásainak csökkentését szolgáló intézkedések végrehajtásának rendjét, feltételeit. Üzemeltetõ: bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet, aki vagy amely veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemet, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt vagy küszöbérték alatti üzemet mûködtet, vagy alapszabály, alapító okirat, illetve szerzõdés alapján döntõ befolyást gyakorol a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem mûködésére. Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Veszélyelhárítási terv: katasztrófaveszély, valamint katasztrófa idõszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat tartalmazó, központi, területi (fõvárosi), települési (a fõvárosban kerületi) és munkahelyi okmányrendszer. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelõ anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekrõl feltételezhetõ, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévõ technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülõ területrész, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok elõállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csõvezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötõt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötõgátat, raktárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb – felépítményt, amely a létesítmény mûködéséhez szükséges. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltetõ irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérõ mennyiségben (tekintet nélkül az üzem tevékenységének ipari, mezõgazdasági vagy egyéb besorolására).
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28845
29. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékû veszélyes anyag kibocsátásával, tûzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem mûködése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetve a környezetet. 30. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerû mûködés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkezõ olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár: a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tûz, b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás, c) mérgezõ, rákkeltõ tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása, d) oxidáló, tûz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú veszélyes anyag kikerülése legalább 1 m3 mennyiségben, e) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása. 31. Veszélyes tevékenység: olyan ipari, biológiai (mezõgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység, amely ellenõrizhetetlenné válása esetén tömeges méretekben veszélyeztetheti, illetve károsíthatja az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot. 32. Veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem környezetében a hatóság által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület. 33. Védendõ adat: az üzemeltetõ által meghatározott üzleti titok és az üzem külsõ támadás elleni biztonságára vonatkozó lényeges adat.
3. A törvény hatálya 4. §
(1) E törvényt kell alkalmazni Magyarország területén katasztrófa megelõzése érdekében, Magyarország területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, veszélyhelyzetben, katasztrófaveszély esetén, továbbá akkor, ha a katasztrófa károsító hatása ellen Magyarország területén védekezés szükséges (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is). (2) A törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyarország területén mûködõ veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, küszöbérték alatti üzemekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre. (3) A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki: a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, c) ásványi nyersanyagok feltárásával, kitermelésével és feldolgozásával kapcsolatos föld alatti, külszíni vagy fúrólyukas bányászati tevékenységekre, kivéve az ásványi nyersanyagok vegyi vagy termikus feldolgozását, tárolását, ha annak során a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérõ mennyiségû veszélyes anyag jelen van, d) a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermelésébõl származó hulladékok, meddõk feldolgozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítõ- és ülepítõmedencét is), ahol a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérõ mennyiségû veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt, e) a katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre. (4) Ez a törvény nem érinti a Magyar Honvédség vezetési-irányítási rendszerére, valamint a katonai függelmi viszonyokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
28846
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
II. FEJEZET A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS IRÁNYÍTÁSA 4. A Kormány feladatai 5. §
A Kormány a katasztrófavédelem megszervezése és irányítása körében: a) meghatározza a Kormány tagjainak és a védekezésben érintett állami szerveknek a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatait, b) megköti a katasztrófákkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásra és segítségnyújtásra, valamint a megelõzés területén történõ együttmûködésre irányuló nemzetközi egyezményeket, c) összehangolja a katasztrófavédelemmel összefüggõ oktatási, képzési, tudományos kutatási és mûszaki fejlesztési tevékenységet, d) létrehozza az országos katasztrófavédelmi információs rendszert, e) kihirdetésre elõkészíti a veszélyhelyzet idején bevezetésre kerülõ rendeletek tervezeteit, és megküldi azokat a végrehajtásért felelõs személyeknek és szervezeteknek, f) az éves költségvetésben tervezi a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható elõirányzat mértékét, g) gondoskodik a központi költségvetési tervezés keretében a katasztrófavédelem mûködésének és fejlesztésének pénzügyi feltételeirõl, h) meghatározza a nemzeti kockázatelemzési, -értékelési és feltérképezési követelményeket, i) a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszternek a honvédelemért felelõs miniszter véleményének kikérését követõen kialakított javaslatára meghatározza a polgári védelmi szervezetek összlétszámát, j) közvetlenül vagy a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter útján irányítja a megyei védelmi bizottságok katasztrófavédelmi feladatainak végrehajtását.
6. §
(1) A Kormány megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását és a végrehajtás összehangolását, a tervezés kormányszintû feladatainak végrehajtását, a katasztrófák következményeinek felszámolására való felkészülés, a megelõzés, a végrehajtás és a helyreállítás feladatainak tárcák közötti koordinációját. (2) A katasztrófavédelem irányítása a szakirányítást végzõ kormányzati szervek közremûködésével valósul meg. (3) A Kormány a katasztrófavédelem irányítása során dönt a) a védekezéshez szükséges külföldi (nemzetközi) segítség igénybevételérõl, b) a külföldi állam részére történõ segítségnyújtásról.
5. Kormányzati koordináció 7. §
A Kormány a katasztrófavédelemmel összefüggõ döntéseinek elõkészítése és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolása és irányítása érdekében kormányzati koordinációs szervet (a továbbiakban: kormányzati koordinációs szerv) mûködtet.
6. A katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter feladatai 8. §
(1) A katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter felelõs az irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi szerv mûködtetéséért. (2) A katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter a) kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõjét, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõjének javaslatára kinevezi, illetve felmenti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõjének helyettesét vagy helyetteseit, c) elrendeli a Kormány egyidejû tájékoztatása mellett a polgári védelmi szervezetek részleges alkalmazását, d) dönt az Országgyûlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra hatáskörébe utalt elõirányzat felhasználásáról, e) háromévente jelentést készít az Országgyûlésnek és a Kormánynak a fõbb természeti csapásokra és az ember okozta katasztrófákra kiterjedõ kockázatelemzésekrõl, a katasztrófák elleni védekezésre történõ felkészülés helyzetérõl, illetve a védekezésrõl,
MAGYAR KÖZLÖNY
f)
g) h) i) j)
•
2011. évi 113. szám
28847
gondoskodik a polgári veszélyhelyzeti tervezés (a továbbiakban: NATO CEP) katasztrófavédelmi feladatainak hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, melynek érdekében biztosítja a képviseletet a NATO Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottságban (a továbbiakban: NATO CEPC), ellátja a NATO CEPC katasztrófavédelmi szerveivel való kapcsolattartást, gondoskodik az EU polgári védelmi tevékenységének hazai koordinálásáról és végrehajtásáról, ennek keretében biztosítja a kapcsolattartást és a képviseletet az EU intézményeiben, a külpolitikáért felelõs miniszterrel együttmûködve részt vesz a nemzetközi segítségnyújtásban, felelõs a kritikus infrastruktúrák védelméért a katasztrófák elleni védekezés területén, jóváhagyja a központi veszélyelhárítási tervet.
7. A központi államigazgatási szerv vezetõjének feladatai 9. §
A központi államigazgatási szerv vezetõje felelõs az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos tervezõ, szervezõ, irányító tevékenységéért. Ennek keretében: a) megállapítja az ágazati tevékenységgel összefüggõ adatközlési, bejelentési, hatósági engedélyezési kötelezettségeket, és végzi az érvényesítésükhöz szükséges szabályozási és jogalkalmazói feladatokat, b) irányítja a megelõzõ védelmi feladatok ágazati végrehajtását, c) az állami költségvetési tervezés rendszerében az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével meghatározza az ágazati katasztrófavédelmi rendszer és szervek mûködéséhez szükséges pénzügyi feltételeket, d) a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelõs miniszterrel egyeztetve végrehajtja a katasztrófavédelmi célú távközlési, informatikai, valamint ágazati mérõ- és ellenõrzõ rendszerek egységes irányítási rendszerbe illeszkedõ kialakítását és mûködtetését, e) kijelöli az ágazat katasztrófavédelemben részt vevõ szerveit és a katasztrófavédelembe bevonható gazdálkodó, valamint az önkéntesen jelentkezõ civil szervezetek közül az állandó együttmûködésre alkalmas és a helyi részvételnél átfogóbb tevékenységre is képes szervezeteket, meghatározza a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladataikat, jogszabály alapján intézkedik felkészítésükre és a mûködési feltételeik megteremtésére.
8. A megyei, fõvárosi és helyi védelmi bizottság feladatai 10. §
A megyei, a fõvárosi, illetve a helyi védelmi bizottság az illetékességi területén összehangolja a katasztrófák elleni védekezésben közremûködõ szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását és az arra való felkészülést.
11. §
(1) A megyei, fõvárosi védelmi bizottság az illetékességi területén irányítja és összehangolja a helyi védelmi bizottságok, a fõpolgármester, a megyei közgyûlési elnök, a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatait. (2) A megyei, fõvárosi védelmi bizottság a felkészülés érdekében: a) összehangolja a katasztrófavédelemben érintett szervek jogszabályokban és szakmai irányelvekben meghatározott felkészülési feladatait, b) irányítja a polgármester védelmi felkészülési tevékenységét, c) irányítja a hatáskörébe tartozó katasztrófavédelmi tervezõ tevékenységet, d) szervezi a települések (a kerületek) közötti kölcsönös segítségnyújtást, értesítést, riasztást és tájékoztatást, e) gondoskodik más megyékkel és a fõvárossal történõ együttmûködés, kölcsönös segélynyújtás feltételeinek biztosításáról, f) szervezi a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a társadalmi szervezetek területi szintû együttmûködését, g) szervezi a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek riasztásának és tájékoztatásának elõkészítését és végrehajtását, h) felelõs a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért, i) felelõs a védekezéshez szükséges vezetési rendszer fenntartásáért, mûködõképességének biztosításáért.
28848
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
9. A megyei, fõvárosi védelmi bizottság elnökének feladatai 12. §
(1) A felkészülés és a megelõzés idõszakában a megyei, fõvárosi védelmi bizottság elnöke a bizottság döntésének megfelelõen: a) biztosítja a katasztrófavédelemben érintett és hatáskörébe tartozó megyei és helyi szervezetek felkészítését, alkalmazhatóságát, részükre a felkészülés érdekében feladatot határoz meg, b) biztosítja a társadalmi és a karitatív szervezetek részvételét a felkészülés feladataiban, c) irányítja a megyei, fõvárosi védelmi bizottság által szervezett, a katasztrófák elleni védekezésben érintett szervek, szervezetek gyakorlatait, ellenõrzi a felkészülés hatékonyságát, d) felelõs a riasztás, tájékoztatás elõkészítéséért és végrehajtásáért, gondoskodik a lakosság és a gazdálkodó szervezetek riasztásához, tájékoztatásához szükséges eszközök mûködtetésérõl, e) a megyei, fõvárosi védelmi bizottság ülésének napirendjére tûzi a védekezésben részt vevõ szervek felkészültségérõl szóló beszámolót, f) az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos feladatokat, g) kezdeményezheti kölcsönös segítségnyújtási tervek kidolgozását más megyékkel és a fõvárossal kötött megállapodások alapján, h) egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára vonatkozó – a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett – javaslatokkal kapcsolatosan, i) a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter részére felterjeszti az illetékességi területén lévõ települések polgármestereinek a települések katasztrófavédelmi besorolására vonatkozó javaslatait, j) szervezi a közigazgatási szervek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a társadalmi szervezetek, valamint a polgári védelmi szervezetek együttmûködését, k) felelõs a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek megalakításáért, valamint a megyei (fõvárosi) veszélyelhárítási terv elkészítéséért, l) felelõs a vezetési rendszer fenntartásáért, mûködõképességének biztosításáért. (2) A megyei, fõvárosi védelmi bizottság elnöke a védelmi bizottság közremûködésével a védekezés irányítása terén: a) szervezi a Kormány által meghatározott területi védekezési feladatok végrehajtását, b) irányítja a védekezést, és kezdeményezi a Kormány hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét, c) magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester helyzetértékelése szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetõségét meghaladja, errõl haladéktalanul értesíti a kormányzati koordinációs szervet, d) halasztást nem tûrõ esetben, a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekrõl az állampolgárok kimenekítését, és errõl a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján haladéktalanul értesíti a Kormányt, e) folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet, a védekezés helyzetét, minderrõl jelentést tesz a 46. § (1) bekezdésében meghatározott miniszteri biztosnak és tájékoztatja a kormányzati koordinációs szervet, f) elrendeli a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter intézkedése alapján – vagy halasztást nem tûrõ esetben annak utólagos tájékoztatásával – a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, errõl egyidejûleg tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõjét, g) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését.
13. §
Ha a területi, illetve a helyi szintû védekezésben egyidejûleg több szerv együttmûködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelõs vezetõt illetékességi területén a megyei, fõvárosi vagy helyi védelmi bizottság elnöke, illetve a polgármester, több megye területét illetõen a Kormány vagy bizottsága jelöli; a kijelölésig az események következményeinek felszámolásában elsõdlegesen érintett szerv vezetõje végzi a védekezés irányítását.
10. A helyi védelmi bizottság elnökének védekezéssel kapcsolatos feladatai 14. §
(1) A helyi védelmi bizottság elnöke: a) mûködési területén irányítja a védekezésben részt vevõ szervek, szervezetek tevékenységét, b) utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevõ szervezetek vezetõit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére, c) intézkedik a védekezéshez igénybe vehetõ állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28849
(2) A helyi védelmi bizottság elnökének az (1) bekezdésben meghatározott irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a fõpolgármesterre és a megyei közgyûlés elnökére.
11. A polgármester feladatai 15. §
(1) A polgármester (a fõvárosban a fõpolgármester) az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait. E feladatok végrehajtására – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve egyetértésével – közfoglalkoztatási támogatást igényelhet az erre a célra létrehozott költségvetési elõirányzat terhére, a külön jogszabályban meghatározottak szerint. (2) A polgármester a felkészülés keretében: a) felelõs a települési (a fõvárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetõségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért, b) irányítja a védekezésre való felkészítést, c) gyakorolja katasztrófavédelmi ügyekben az elsõfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, d) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, e) felelõs a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért, f) gondoskodik az illetékességi területen élõ vagy tartózkodó személyek részére a katasztrófaveszélyekrõl szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról, g) a gazdálkodó szervezetek részére határozattal elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását, h) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévõ, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések mûködtetését, i) részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által szervezett felkészítéseken, j) kijelöli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggõ feladataiban közremûködõ közbiztonsági referenst. (3) A fõpolgármester és a megyei közgyûlés elnöke szervezi és irányítja a fõvárosi és a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó katasztrófavédelmi tevékenységet.
16. §
A polgármester a településen a védekezés során: a) a 46. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a hivatásos katasztrófavédelmi szerv szakmai iránymutatása mellett irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, b) halasztást nem tûrõ esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és errõl haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõjét és a megyei, fõvárosi védelmi bizottság elnökét, c) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi, d) szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését, e) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történõ ellátását, f) a megyei, fõvárosi védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján – vagy halasztást nem tûrõ esetben annak utólagos tájékoztatásával – elrendeli a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazását, g) együttmûködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában.
12. A gazdálkodó szervezet vezetõjének feladatai 17. §
A hatósági határozat alapján kijelölt gazdálkodó szervezet vezetõje felelõs a szervezet védekezési feladatainak ellátásáért. Ennek keretében a) hatósági határozatban megjelölt, polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetet hoz létre, kijelöli a munkahelyi polgári védelmi szervezet tagjait, és beosztásuk esetén gondoskodik a felkészítésükrõl, valamint a szervezet mûködtetésérõl,
28850
MAGYAR KÖZLÖNY
b) c)
d) e) f)
•
2011. évi 113. szám
szervezi és irányítja az alkalmazottak katasztrófavédelmi felkészítését, gondoskodik a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen anyagi javak (különösen élelmiszer-, víz-, gyógyszer-, takarmánykészletek, állatállomány) mûszaki-technikai, valamint radiológiai, biológiai és vegyi megelõzõ védelmérõl, mûködési területén kívül közremûködik a károk csökkentésében, valamint a mentéshez szükséges halaszthatatlan munkák végzésében, gondoskodik az alkalmazottak védelmét szolgáló védõlétesítmények létrehozásáról, fenntartásáról, az egyéni védõeszközök biztosításáról, a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a gazdálkodó szervezet székhelye, telephelye szerint illetékes helyi szervének elõzetes egyetértésével jóváhagyja a gazdálkodó szervezet veszélyelhárítási tervét.
13. A katasztrófák elleni védekezésben közremûködõ önkéntes szervezetek feladatai 18. §
(1) Az önként jelentkezõ társadalmi és karitatív szervezetek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggõ feladatok ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel kötött megállapodás alapján vesznek részt. (2) Amennyiben különleges szakképzettség és speciális szakfelszerelések igénybevétele szükséges, az önkéntes mentõszervezetek védekezésbe történõ bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõje rendeli el. (3) Az önkéntes mentõszervezetek a hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai irányítása mellett vesznek részt a katasztrófák hatásai elleni védekezésben és a kárelhárításban. (4) Az önkéntesen segítséget nyújtó személyek az adott feladat végrehajtásáért felelõs személy irányításával látják el a számukra meghatározott feladatot. (5) A felkészülés idõszakában felmerült költségek fedezetének biztosítására a katasztrófavédelmi hozzájárulás bevétele terhére pályázat útján támogatás nyújtható.
14. Egyéb rendelkezések 19. §
(1) A megyei és a fõvárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester a katasztrófavédelmi feladatoknak e törvényben meghatározott irányítása és végrehajtása során államigazgatási jogkörben jár el. (2) A fõpolgármester és a megyei közgyûlés elnöke, a polgármester a katasztrófavédelmi feladatait a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közremûködésével látja el. (3) A katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében a kormánytisztviselõ, a köztisztviselõ és a közalkalmazott túlmunkára kötelezhetõ. (4) A polgári védelmi kötelezettséget teljesítõ vagy a katasztrófák elleni védekezésben e törvény alapján közremûködõ részére a katasztrófavédelmi feladatok teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén a társadalombiztosítási rendelkezések szerinti baleseti ellátás jár. A polgári védelmi kötelezettséggel összefüggõ balesetnek minõsül az is, ha a baleset a kötelezettséget teljesítõ személyt a kötelezettség teljesítésének helyére vagy onnan vissza, menet közben éri.
15. Általános jelzési kötelezettség 20. §
Aki a katasztrófát vagy a katasztrófa veszélyét észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles bejelenteni azt a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, illetve az önkormányzati tûzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.
21. §
(1) A lakossági riasztórendszer elemeinek, végpontjainak idegen építményen történõ elhelyezésénél törekedni kell elsõdlegesen az állami, önkormányzati építményeken történõ elhelyezésre. Amennyiben a magántulajdonú építménnyel szemben az állami, önkormányzati területen történõ elhelyezés aránytalanul nagy költségráfordítást, illetve technológiai változást jelent, a lakossági riasztórendszer magántulajdonú építményeken kerül elhelyezésre. (2) A lakossági riasztórendszer végpontjainak telepítése és üzemeltetése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve területi szervei javára ingatlanon közérdekbõl szolgalmi jog alapítható. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékérõl az ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelõjével, használójával) ajánlat megküldésével kell egyezség létrehozását megkísérelni. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vagy a hivatásos
MAGYAR KÖZLÖNY
(3)
(4) (5)
(6)
•
2011. évi 113. szám
28851
katasztrófavédelmi szerv területi szerve kérelmére a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog közérdekû szolgalomnak minõsül. A szolgalom jogosultja a szolgalmi jog alapján az idegen ingatlanon építményt építhet, távközlési és energetikai vezetékeket, mérõ, vezérlõ és egyéb speciális berendezéseket helyezhet el. A szolgalom alapján a központi, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei jogosultak a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, különösen ellenõrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bõvítés, az üzemelés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelõzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására. Az idegen ingatlanon elhelyezett lakossági riasztórendszer végpontjaival kapcsolatos üzemeltetési költség a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveit terheli. Az illetékes áramszolgáltatók a katasztrófák elleni védekezés támogatása érdekében külön díjazás nélkül biztosítják a lakossági riasztórendszer végpontjainak energiavételezését. A lakossági riasztórendszer végpontjait – a mindenkori érvényes szabványok és elõírások betartása mellett – az áramszolgáltatói méretlen hálózatra kötelesek kötni. Az áramszolgáltató külön kérésére évente egy alkalommal a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve az áramszolgáltató illetékességi területén telepített lakossági riasztórendszer végpontjainak listáját megküldi.
III. FEJEZET A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉSÉRT FELELÕS MINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ, A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÉGREHAJTÁSÁT VÉGZÕ SZERVEK ÉS FELADATAIK 16. Hivatásos katasztrófavédelmi szervek 22. §
(1) A katasztrófavédelem megvalósításában részt vevõ hivatásos katasztrófavédelmi szerv: a) az országos illetékességgel mûködõ központi szerv, b) a megyei, fõvárosi illetékességgel mûködõ területi szervek, c) helyi szervek a katasztrófavédelmi kirendeltségek és a hivatásos tûzoltóságok. (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv, amelynek tagjai hivatásos állományúak, kormánytisztviselõk, köztisztviselõk és közalkalmazottak.
17. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve 23. §
(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv. (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje vezeti a központi szervet, irányítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei mûködését és szakmai tevékenységét. (3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje központi irányítási és felügyeleti jogkörében a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott irányítási jogosítványokon túl: a) javaslatot tesz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje helyettesének vagy helyetteseinek kinevezésére és felmentésére, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve állományába tartozó személyek felett. (4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében: a) biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek mûködési feltételeit, tervezi és felügyeli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggõ jóváhagyott fejlesztéseket, b) javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter részére a katasztrófavédelem mûködését, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladatkörét érintõ jogszabályoknak és a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek megalkotására, c) kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggõ tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elveket és követelményeket, végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervezõ, szervezõ feladatokat, irányítja az alárendelt szerveknek a bekövetkezett események következményeinek felszámolására irányuló tevékenységét,
28852
MAGYAR KÖZLÖNY
d)
•
2011. évi 113. szám
a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter irányításával közremûködik a katasztrófák várható következményeinek megelõzésére és elhárítására vonatkozó tervezésben, e) felelõs a polgári védelmi kötelezettségen alapuló központi polgári védelmi szervezet létrehozásáért és a központi veszélyelhárítási terv elkészítéséért, f) meghatározza a tûzvédelmi és mûszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenõrzi az alárendelt szervek szakmai munkáját és tevékenységét, g) ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és alkalmazásával, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggõ tervezési és szervezési feladatokat, h) biztosítja a védelmi igazgatás szerveinek mûködéséhez szükséges szakértõket, és részt vesz a védelmi igazgatás tervezési feladataiban, i) együttmûködik az országos illetékességgel eljáró szervek ágazati katasztrófaelhárítási szervezeteivel, j) feladatai ellátásához az ingatlanügyi hatóságtól a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerbõl, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelõ központi szervtõl adatot, a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelésére jogosult szervtõl földmérési és térképészeti állami alapadatokat, termékeket kér, k) gondoskodik a közfoglalkoztatás feltételeinek rendelkezésre állásáról a katasztrófák elleni védekezésre való felkészüléssel, a védekezéssel és a helyreállítással összefüggõ katasztrófavédelmi feladatok hatékonyabb ellátása érdekében. (5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje a nemzetközi együttmûködéssel kapcsolatos jogkörében: a) közremûködik a katasztrófavédelemmel kapcsolatos nemzetközi szerzõdések szakmai elõkészítésében, részt vesz a nemzetközi együttmûködésben, ennek keretében folyamatos kapcsolatot tart fenn a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, b) jelöli a NATO CEPC munkájában az állandó képviseletet ellátó összekötõ személyét, c) jelöli a NATO CEPC alá tartozó polgári védelmi bizottság (CPG) munkájában a nemzeti szakmai képviseletet ellátó személyt, d) biztosítja a nemzetközi szervezetekkel, így különösen az EU és a NATO polgári védelmi gyorsriasztó és információs rendszereivel való kapcsolattartást, elõkészíti, koordinálja és biztosítja a nemzetközi szervezetekben és azok szakmai testületeiben való érdekképviseletet, e) ellátja az EU Lisszaboni Szerzõdésbõl eredõ polgári védelmi tevékenységek koordinálásával kapcsolatos feladatokat, és szoros kapcsolatot tart fenn a külpolitikáért felelõs miniszterrel a humanitárius segítségnyújtással való összhang megteremtése érdekében, f) biztosítja a hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok tervezését, szervezését és az azokon való részvételt, g) biztosítja a Kormány által kötött katasztrófavédelmi egyezményekben foglaltak maradéktalan végrehajtását, h) biztosítja a regionális és határ menti együttmûködéssel összefüggõ feladatok folyamatos végrehajtását, i) részt vesz a katasztrófák megelõzésére és felszámolására irányuló nemzetközi együttmûködésben, j) szükség esetén – a külpolitikáért felelõs miniszterrel együttmûködve – biztosítja a nemzetközi segítségnyújtásra kijelölt szervek rendelkezésre állását, illetve a külföldi állam katasztrófa sújtotta területeire történõ kijuttatását, szervezi a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás gyakorlati végrehajtását, a szállítmányok továbbítását, és folyamatos kapcsolatot tart a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, e tevékenységbe bevonja a különbözõ karitatív szervezeteket, a Magyar Vöröskeresztet és azokat a nemzetközi karitatív szervezeteket vagy azok magyar tagozatait, amelyek erre elõzetesen a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével megállapodást kötöttek, k) szükség esetén – a külpolitikáért felelõs miniszterrel együttmûködve – biztosítja a nemzetközi segítség fogadását, elõsegíti kapacitásai függvényében a nemzetközi segítségnek a veszélyhelyzet vagy a katasztrófa károsító hatása által érintett területre való eljuttatását, és szétosztását, l) végzi az Európai Unió kötelezõ jogi aktusából vagy nemzetközi szerzõdésbõl eredõ katasztrófavédelmi feladatokat.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28853
18. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei 24. §
(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv, amely jogszabályban meghatározott ügyekben hatóságként jár el, ellátja a jogszabályokban részére meghatározott feladatokat, irányítja a hivatásos tûzoltóságokat és a katasztrófavédelmi kirendeltségeket. (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ellátja az önkormányzati tûzoltóságok felügyeletét, ellenõrzi a létesítményi tûzoltóságok és az önkéntes tûzoltó egyesületek tevékenységét.
IV. FEJEZET VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS 25. §
(1) Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre építési engedély csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (a IV. fejezet alkalmazásában: hatóság) katasztrófavédelmi engedélye alapján adható. Veszélyes tevékenység kizárólag a hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhetõ. Az építési engedélyezéshez és a veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelemhez az üzemeltetõnek csatolni kell a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés két példányát. (2) Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendõ adatot tartalmaz, az üzemeltetõ egyidejûleg a nyilvánosságra hozható, védendõ adatot nem tartalmazó biztonsági jelentést vagy biztonsági elemzést is köteles a hatóság részére benyújtani. (3) A hatóság által az e jogszabály IV. fejezete alapján lefolytatott közigazgatási eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (4) A hatóság a IV. fejezet hatálya alá tartozás megállapítása céljából bármely gazdálkodó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezhet és annak telephelyén hatósági ellenõrzést tarthat. (5) A IV. fejezet hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat felügyeleti jogkörben nem változtatható meg, és nem semmisíthetõ meg.
26. §
(1) Ha a hatóság hatáskörébe tartozó eljárásban benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a hatósághoz történõ beérkezésétõl számított negyvenöt napon belül a hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetõt. (2) Ha az üzemeltetõ nem vagy nem megfelelõ módon tesz eleget a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre vonatkozó biztonsági jelentéssel vagy biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak és a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a veszélyes tevékenység végzését korlátozhatja vagy felfüggesztheti.
27. §
(1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek megvalósítását, jelentõs változtatását, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a külön jogszabály szerinti településrendezési tervben. A településrendezési terv módosításának költségeit az üzemeltetõ viseli. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet, a polgármester feladatát és hatáskörét a biztonsági követelmények figyelembevételével külön jogszabály határozza meg. (2) Az üzemeltetõ a hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem bezárását. (3) Az üzemeltetõ köteles külön jogszabály szerinti eljárásban bejelenteni a hatóságnak a) a veszélyes tevékenység ismételt folytatását, b) a mûködõ veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem, a tárolóberendezés vagy a technológiai eljárás, vagy a védekezés belsõ (létesítményi) rendszerének a biztonságra hátrányosan kiható jelentõs változtatását, c) az alkalmazott veszélyes anyagok mennyiségének jelentõs növekedését, illetve a veszélyes anyag jellegének vagy fizikai tulajdonságának jelentõs változását. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti bejelentés alapján a biztonsági elemzés, biztonsági jelentés vagy a súlyos káresemény elhárítási terv módosítása szükséges, akkor annak hatóság általi elfogadásáig a megváltoztatott veszélyes tevékenység nem kezdhetõ meg, vagy a veszélyes tevékenység nem folytatható.
28854
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28. §
(1) Amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri a jogszabályban meghatározott alsó küszöbértéket, de nem éri el a felsõ küszöbértéket, az üzemeltetõ biztonsági elemzést készít és a hatósághoz elfogadásra benyújtja. (2) Amennyiben a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben a veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja a jogszabályban meghatározott felsõ küszöbértéket, az üzemeltetõ a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztonsági jelentést készít és a hatósághoz elfogadásra benyújtja. (3) A biztonsági elemzés és jelentés veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésre és elhárítására vonatkozó elõírásait úgy kell kialakítani, hogy képes legyen biztosítani az egészség és a környezet magas fokú védelmét. Ennek érdekében tartalmaznia kell a védekezéshez szükséges erõkre és eszközökre, a szervezési és vezetési rendszerre vonatkozó elgondolást is. (4) A biztonsági elemzést és jelentést, mûködõ veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem esetén a külön jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább ötévenként az üzemeltetõ felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. A felülvizsgálat eredményét, illetve a módosított biztonsági elemzést vagy jelentést a hatóság részére megküldi. A hatóság a megküldött biztonsági elemzés vagy jelentés alapján dönt az engedély meghosszabbításáról, illetve annak feltételeirõl.
29. §
A hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés vizsgálata alapján állapítja meg a dominóhatásban érintett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körét. A hatóság a dominóhatásban érintett üzemek irányába intézkedik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelõzési célkitûzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belsõ védelmi terveinek összehangolására a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével. A hatóság az intézkedéseirõl tájékoztatja a külsõ védelmi tervek és a lakossági tájékoztatók elkészítésében érintetteket.
30. §
(1) A hatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés megküldésével értesíti a veszélyeztetett települések polgármestereit, a veszélyeztetett fõvárosi kerületek polgármestereit (a továbbiakban együtt: a veszélyeztetett települések polgármesterei), valamint a fõvárosban a fõpolgármestert az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésével vagy a már mûködõ veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem jelentõs változtatásával kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról. (2) A biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés nyilvános, és a veszélyeztetett település polgármesterének biztosítania kell, hogy abba a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelõen bárki betekinthessen. Amennyiben a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés védendõ adatot is tartalmaz, akkor az üzemeltetõ által készített, a biztonsági jelentésnek vagy biztonsági elemzésnek a védendõ adatot nem tartalmazó változata bocsátható nyilvános megtekintésre.
31. §
(1) A védendõ adatot tartalmazó biztonsági jelentésbe, illetve biztonsági elemzésbe csak az üzemeltetõ vagy írásban meghatalmazott képviselõje, a hatóság (a továbbiakban együtt: eljárásban érintett felek), valamint a külön jogszabály alapján arra jogosultak tekinthetnek be. (2) A nyilvánosságra hozható biztonsági jelentésrõl, illetve biztonsági elemzésrõl a hatóság csak az eljárásban érintett felek, a veszélyeztetett települések polgármesterei, e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt szervezetek és a külsõ védelmi terv készítésére kötelezettek részére adhat másolatot.
32. §
(1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem biztonsági jelentésében vagy a hatóság döntése alapján a biztonsági elemzésében bemutatott veszélyeztetõ hatások elleni védekezés érdekében a veszélyeztetett településeken külsõ védelmi tervet kell készíteni. (2) A külsõ védelmi terveket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve a veszélyeztetett települések polgármestereinek közremûködésével készíti el. A külsõ védelmi tervek tartalmi követelményeit és elkészítésének határidejét külön jogszabály állapítja meg. A külsõ védelmi tervek elkészítésének és gyakoroltatásának költségeit a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve saját költségvetése terhére biztosítja. (3) A hatóság külön jogszabályban meghatározottak szerint végzi a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésére és elhárítására, valamint a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálására vonatkozó mûszaki, szervezési és vezetési információk gyûjtését, értékelését és készíti a nemzeti jelentéseket.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28855
(4) A hatóság a IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemekre vonatkozóan koordinálja az ágazati hatósági feladatokat ellátó szervezetek (a IV. fejezet alkalmazásában: társhatóságok) hatósági ellenõrzéseit, ennek keretében a társhatóságok részére hatósági ellenõrzés foganatosítására vonatkozó javaslatot tesz, több társhatóság bevonásával együttes ellenõrzéseket szervez. (5) A társhatóságok a IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemek tekintetében külön jogszabályban rögzített feladat és hatáskörük szerint önálló engedélyezési, felügyeleti és ellenõrzési tevékenységet végeznek, melyek eredményérõl a hatóságot tájékoztatják. (6) A hatóság gyûjti az (5) bekezdésben megjelölt társhatóságok a IV. fejezet hatálya alá tartozó üzemekkel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárási dokumentumait, továbbá a hatósági engedélyeket – törvény alapján – nyilvánosságra hozza. (7) A hatóság a (6) bekezdés alapján rendelkezésére álló adatokhoz az (5) bekezdésben megjelölt társhatóságok részére hozzáférést biztosít. (8) A társhatóságok az e §-ban meghatározott körben kötelesek a hatósággal együttmûködni. 33. §
(1) A veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes polgármesternek az üzemeltetõvel és a hatósággal együttmûködve külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésére, vagy a már mûködõ veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem tevékenységének jelentõs változtatására vonatkozó engedély kiadása elõtt. (2) Külön jogszabály szerint biztosítani kell, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem veszélyességi övezetének határán belül történõ fejlesztések során a lakosság véleményt nyilváníthasson.
34. §
(1) A hatóság a 25. § (1) bekezdés szerinti határozatát a veszélyeztetett települések polgármestereivel, a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes helyi, megyei védelmi bizottság elnökével, valamint a fõvárosban a fõpolgármesterrel közli. (2) A hatóság a veszélyes tevékenység végzésére vonatkozó határozatának kiadását követõen a veszélyes tevékenységet végzõkrõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyekrõl tájékoztatja a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes megyei (budapesti) rendõr-fõkapitányságot, az egészségügyi államigazgatási szervet, a környezetvédelmi hatóságot, valamint az állami mentõszolgálatot.
35. §
(1) A hatóság az üzemeltetõt megfelelõ határidõ megjelölésével kötelezheti a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben meghatározott üzemeltetõi kötelezettségek teljesítésére, vagy ha a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelõzéséhez és elhárításához szükséges intézkedések megtételére. A hatóság az elõírt kötelezettség vagy intézkedés megtételéig a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését rendelheti el. (2) Ha az üzemeltetõ a biztonságos mûködéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti és a biztonságos üzemeltetés feltételeiben súlyos hiányosság jelentkezik, akkor a hatóság a 25. § (1) bekezdésében meghatározott engedély visszavonásával a veszélyes tevékenység folytatását megtiltja. Ha az üzemeltetõ a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, akkor a hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévõ veszélyes anyagok mennyiségének alsó küszöbérték alá csökkentésével korlátozza. (3) A hatóság elrendelheti az üzemeltetõ költségére és veszélyére: a) a rendõrség közremûködésével – külön jogszabály szerint – a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben foglalkoztatott vagy annak területén lévõ személyeknek a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területére történõ belépésének, illetve az ott-tartózkodásának megtiltását, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény helyiségeinek lezárását és ennek hatósági pecséttel történõ hitelesítését, b) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény biztonsági õrzését, c) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben található veszélyes anyagok, eszközök ca) elszállítását, cb) környezetvédelmi szabályok szerinti megsemmisítését, cc) veszélyeztetõ jellegük megszüntetését.
28856
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
(4) Amennyiben az üzemeltetõ a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel vagy üzemzavarral összefüggésben a megelõzõ, elhárító, helyreállító intézkedésekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeinek kivizsgálására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság ezek megtételére kötelezi. (5) A hatóság katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult: a) katasztrófavédelmi engedély nélkül végzett engedélyköteles tevékenység végzése esetén, b) a IV. fejezetben és a végrehajtási rendeletekben, vagy az azok alapján meghozott hatósági döntésben foglalt elõírások elmulasztása esetén, c) a veszélyes tevékenységgel kapcsolatos súlyos balesettel, vagy üzemzavarral összefüggésben megelõzõ, elhárító és helyreállító intézkedésekre vonatkozó kötelezettség be nem tartása esetén. (6) A katasztrófavédelmi bírság legkisebb összege háromszázezer forint, legmagasabb összege hárommillió forint. A bírság összegét a törvényi keretek között a jogsértésnek az emberi életre és egészségre, az anyagi javakra és a környezetre való veszélyességével arányos mértékben, igazodva a jogsértés súlyához és ismétlõdéséhez kell meghatározni. (7) A bírság egy eljárásban ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. (8) A bírság megfizetése nem mentesít a büntetõjogi, illetve a polgári jogi felelõsség, valamint az elmulasztott kötelezettség teljesítése alól. A jogerõsen kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül. (9) A katasztrófavédelmi bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. 36. §
A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzése, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében a külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal hatósági ellenõrzést tart.
37. §
Az üzemeltetõ köteles: a) gondoskodni a külön jogszabály szerinti tartalmi követelményeknek megfelelõ olyan belsõ védelmi tervek kidolgozásáról és azok hatóságnak történõ megküldésérõl, amelyek tartalmazzák azoknak az erõknek és eszközöknek, valamint annak az üzemvezetési rendszernek a leírását, amellyel az emberi egészség és a környezet védelme magas színvonalon biztosított, b) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelõzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és a helyreállításra, c) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készült jelentést a hatóság részére megküldeni, d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követõ lehetõ legrövidebb idõn belül tájékoztatást adni a hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hasonló súlyos balesetek megelõzése érdekében tett intézkedéseirõl.
38. §
Ha a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben vagy annak védelmét ellátó szervezetben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatát növelõ változtatás történik, az üzemeltetõnek a belsõ védelmi tervet soron kívül pontosítania kell. Az üzemeltetõ a belsõ védelmi tervet az utolsó módosítástól számított legfeljebb három éven belül felülvizsgálja és a tervek végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenõrzi. A tervek pontosításáról, felülvizsgálatáról és gyakoroltatásáról jegyzõkönyvet kell felvenni. A pontosított tervet és a felvett jegyzõkönyveket meg kell küldeni a hatóságnak.
39. §
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek csökkentésére vonatkozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen belüli feladatokat az üzemeltetõnek a belsõ védelmi tervben, míg az érintett állami és önkormányzati szervek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen kívüli feladatait a külsõ védelmi tervben kell meghatározni.
40. §
(1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetõje a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott módon és adattartalommal a hatóságnak bejelenti.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28857
(2) A hatóság a küszöbérték alatti üzem üzemeltetõje által küldött bejelentést megvizsgálja. A vizsgálatok alapján, ha az üzemben tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy az üzem által okozott veszélyeztetés azt indokolja, a hatóság az üzemeltetõt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezi. (3) Az üzemeltetõ által benyújtott súlyos káresemény elhárítási tervet a hatóság értékeli, és dönt a katasztrófavédelmi engedély kiadásáról. Ha a benyújtott súlyos káresemény elhárítási terv nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, annak a hatósághoz történõ beérkezésétõl számított negyvenöt napon belül a hatóság hiánypótlásra hívja fel az üzemeltetõt. (4) Ha az üzemeltetõ nem vagy nem megfelelõ módon tesz eleget a súlyos káresemény elhárítási tervvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak vagy a súlyos káresemény elhárítási tervben a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a hatóság a 35. §-ban meghatározott szankciókat alkalmazhatja. (5) A hatóság döntése alapján a küszöbérték alatti üzem veszélyeztetõ hatásainak figyelembevétele érdekében a 32. § (2) bekezdése szerinti külsõ védelmi tervet kell készíteni. (6) A hatóság a küszöbérték alatti üzemben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzése, valamint a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében külön jogszabályban meghatározott gyakorisággal hatósági ellenõrzést tart. 41. §
A küszöbérték alatti üzem üzemeltetõje – amennyiben a hatóság azt részére elõírja – köteles a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzését és elhárítását, az egészség és a környezet magas fokú védelmét biztosító súlyos káresemény-elhárítási tervet a hatóság részére jóváhagyásra benyújtani, b) a súlyos káresemény-elhárítási terv részeként súlyos balesetek megelõzését és elhárítását biztosító irányítási rendszert mûködtetni, c) a súlyos káresemény-elhárítási tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket biztosítani, d) a súlyos káresemény-elhárítási tervet a külön jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább háromévenként felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani, e) a súlyos káresemény-elhárítási terv végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenõrizni, f) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készült jelentést a hatóság részére megküldeni.
42. §
Az üzemeltetõ köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti szolgálata útján a hatóságot, továbbá a megyei védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések polgármestereit haladéktalanul tájékoztatni: a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar körülményeirõl, b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban szereplõ veszélyes anyagokról, c) a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról, d) a megtett intézkedésekrõl.
V. FEJEZET A KATASZTRÓFAVESZÉLY ÉS A VESZÉLYHELYZET 19. A katasztrófaveszély 43. §
(1) A 3. § 9. pontjában meghatározott katasztrófaveszély esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje a katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében – a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által elõzetesen jóváhagyott központi veszélyelhárítási terv szerint – azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvetõ ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehetõ legkisebbre csökkentése érdekében. (2) A honvédségi erõk igénybevétele a szükséges létszámnak megfelelõen a Honvéd Vezérkar fõnöke, a honvédelemért felelõs miniszter, illetve a Kormány döntése alapján történik. (3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje a megtett intézkedésekrõl haladéktalanul tájékoztatja a katasztrófák elleni védekezésért felelõs minisztert.
28858
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
20. A veszélyhelyzet 44. §
A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következõ események válthatnak ki: a) elemi csapások, természeti eredetû veszélyek, különösen: aa) árvízvédekezés során, ha az elõrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentõs áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget, ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fõ közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és a veszélyeztetés olyan mértékû, hogy a kár megelõzése, az újabb elöntések elhárítása meghaladja az erre rendelt szervezetek védekezési lehetõségeit, ac) több napon keresztül tartó kiterjedõ, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás, ad) más szélsõséges idõjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvetõ ellátását veszélyeztetõ helyzet következik be, ae) földtani veszélyforrások. b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetû veszélyek, különösen: ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történõ tevékenység során a szabadba kerülõ anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti, bb) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezõtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elõ. c) egyéb eredetû veszélyek, különösen: ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány, cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni és felszín alatti vizek haváriaszerû szennyezése, cc) bármely okból létrejövõ olyan mértékû légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja, cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékû mûködési zavara, melynek következtében a lakosság alapvetõ ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintõen akadályozott.
21. A Kormány rendkívüli intézkedései veszélyhelyzet esetén 45. §
(1) Veszélyhelyzetben, a katasztrófa elhárításához szükséges mértékben és területen a Kormány rendeleti úton a 47. §–48. § szerinti rendkívüli intézkedéseket vezetheti be, illetve a 49. §–51. § szerinti rendkívüli intézkedések bevezetésével ezek végrehajtására adhat felhatalmazást. (2) A katasztrófa károsító hatása által érintett területen a következmények elhárítása érdekében a 47. § (1), (3) és (4) bekezdésében, a 49. § (1) bekezdésében, a (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott rendkívüli intézkedések vezethetõk be. A következmények elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok nem érvényesülnek. (3) A Kormány rendeleteinek kihirdetésére – a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – veszélyhelyzetben is a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Halasztást nem tûrõ esetben a Kormány rendeletei a közszolgálati (országos, területi és helyi) mûsorszórók útján is kihirdethetõk (a továbbiakban: rendkívüli kihirdetés), és a nap meghatározott idõpontjától hatályba léptethetõk. Az így kihirdetett rendeletet a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni. (5) A rendkívüli kihirdetéssel kihirdetett rendeletet a kihirdetés napján vagy az azt követõ napon megjelenõ országos és helyi napilapokban meg kell jelentetni.
22. A veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok 46. §
(1) Amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter – legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig – miniszteri biztost nevezhet ki. (2) A miniszteri biztos feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása. A miniszteri biztos a megyei, fõvárosi védelmi bizottság elnökét utasíthatja.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28859
(3) Veszélyhelyzetben a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását – helyszínre érkezésétõl – a polgármestertõl a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõje által kijelölt személy veszi át. (4) Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselõ-testületének, a fõvárosi, megyei közgyûlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a fõpolgármester, a megyei közgyûlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezésérõl, megszüntetésérõl, ellátási, szolgáltatási körzeteirõl, ha a szolgáltatás a települést is érinti. (5) Veszélyhelyzetben az önkéntes mentõszervezetek védekezésbe történõ bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje rendeli el.
23. Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletével bevezethetõ rendkívüli szabályok 47. §
(1) Veszélyhelyzetben rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérõ rendelkezések állapíthatók meg. (2) Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyzõ hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat. (3) Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérõ rendelkezések bevezetésére van mód a) a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások körét, b) a hatáskör és illetékesség megállapítását, c) az eljáró közigazgatási hatóság kijelölésének rendjét, d) a belföldi jogsegély szabályát, e) az ügyintézési és egyéb határidõt, f) a képviselet rendjét, g) az elõvezetés szabályát, h) az eljárás felfüggesztését, i) a jogorvoslat rendjét, j) a végrehajtás szabályait érintõen. (4) Rendelettel elõírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerzõdéskötési kötelezettséget írhat elõ. A szerzõdéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg.
48. §
(1) A veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelõzése céljából gazdálkodó szervezet mûködése rendeletben – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – a Magyar Állam felügyelete alá vonható. (2) A Magyar Állam nevében az államháztartásért felelõs miniszter vagy kormánybiztos jár el. (3) A (2) bekezdésben meghatározott személy a) áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, b) jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegû kötelezettségvállalásait, c) a rendkívüli intézkedés bevezetését elõidézõ helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfõbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben. (4) A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet legfõbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseirõl haladéktalanul írásban tájékoztatja a gazdálkodó szervezet vezetõ tisztségviselõit és felügyelõbizottsága tagjait. A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott döntéshozatali jog egyebekben nem érinti a gazdálkodó szervezet legfõbb döntéshozó szervének a hatásköreit. (5) A Magyar Állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyezõ kártalanítással tartozik a (2) bekezdésben meghatározott személy által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért arra az idõtartamra, amikor olyan rendelet volt hatályban, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.
24. Veszélyhelyzetben a Kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendkívüli intézkedések 49. §
(1) Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légi jármûvek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen
28860
MAGYAR KÖZLÖNY
(2)
(3) (4)
(5) (6)
(7)
•
2011. évi 113. szám
megtiltható. A légijármûvek forgalmának korlátozása vagy megtiltása során a légiközlekedésrõl szóló törvény és a magyar légtér igénybevételérõl szóló jogszabály rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni. Veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. A korlátozást és idõtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. Veszélyhelyzetben elrendelhetõ, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyûlés megtartását a rendõrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa. Veszélyhelyzetben elrendelhetõ, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges idõtartamra el kell hagynia (a továbbiakban: kitelepítés), egyben kijelölhetõ a lakosság új tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közremûködésével gondoskodik. A kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személlyel szemben az intézkedés foganatosítására jogosult rendvédelmi szerv jár el. Veszélyhelyzetben elrendelhetõ: a) az ország meghatározott területére történõ belépés, az ott-tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése, b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad, c) hogy az ország meghatározott területérõl történõ kilépés csak a mentesítést követõen engedélyezhetõ. Veszélyhelyzetben elrendelhetõ a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötõk, repülõterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása.
50. §
(1) A veszélyeztetett területekrõl a nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását biztonságba helyezésük érdekében el lehet rendelni (kiürítés). (2) A vagyontárgyak elszállítását: a) katasztrófavédelmi indokból a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, b) a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a fõvárosi, megyei védelmi bizottság elnökének jogköreit gyakorló személy rendelheti el. (3) A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (2) bekezdésben megjelölt elrendelõ határozza meg.
51. §
(1) Veszélyhelyzetben elrendelhetõ az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása. (2) Veszélyhelyzetben élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhetõ a mentésre alkalmas bármely jármû, mûszaki eszköz és földmunkagép igénybevétele. (3) A veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben – kártalanítás mellett – elrendelhetõ az ingatlan igénybevétele, illetve az építmény részleges vagy teljes bontása, amennyiben az a veszély elhárítása vagy további veszély megelõzése érdekében feltétlenül szükséges.
VI. FEJEZET A POLGÁRI VÉDELMI SZERVEZETEK MÛKÖDÉSE, A GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁS 25. A polgári védelem katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai 52. §
Polgári védelmi feladat: a) a lakosság felkészítése a védekezés során irányadó magatartási szabályokra, b) a polgári védelmi szervezetek létrehozása és felkészítése, valamint a mûködéshez szükséges anyagi készletek biztosítása, c) a tájékoztatás, figyelmeztetés, riasztás, d) az egyéni védõeszközökkel történõ ellátás, e) védelmi célú építmények fenntartása, f) a lakosság kimenekítése, kitelepítése és befogadása, g) gondoskodás a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (különösen víz-, élelmiszer-, takarmány- és gyógyszerkészletek, állatállomány) és a kritikus infrastruktúrák védelmérõl, h) a kárterület felderítése, a mentés, az elsõsegélynyújtás, a mentesítés és a fertõtlenítés, és az ezekkel összefüggõ ideiglenes helyreállítás, továbbá a halálos áldozatokkal kapcsolatos halaszthatatlan intézkedések,
MAGYAR KÖZLÖNY
i) j) k)
•
2011. évi 113. szám
28861
a települések kockázatértékelésen alapuló veszélyeztetettségének felmérése, a veszélyelhárítási tervezés, szervezés, közremûködés a kulturális örökség védett elemeinek védelmében, a vizek kártételei elleni védekezés külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában, a menekültek elhelyezésében és ellátásában, továbbá a tûzoltásban, és a nemzetközi szerzõdésekbõl adódó tájékoztatás és kölcsönös segítségnyújtás feladatainak ellátásában.
26. A polgári védelmi kötelezettség 53. §
(1) A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében. (2) A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben elsõ fokon a polgármester jár el.
54. §
(1) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól: a) a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy, b) a terhes nõ, terhességének megállapításától kezdve, c) a gyermekét saját háztartásában nevelõ anya, a gyermek 6 éves koráig, d) a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelõ szülõ, a gyermek 14 éves koráig, e) a szülõ, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza, f) aki a vele közös háztartásban élõ, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el, g) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan. (2) A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti: a) az országgyûlési képviselõ, b) az európai parlamenti képviselõ, c) az állami vezetõ, a vezetõi megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselõ, köztisztviselõ és közalkalmazott, d) a jegyzõ, e) a bíró, az ügyész, a közjegyzõ, a bírósági végrehajtó, f) a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja, g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselõje, h) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végzõ orvos és szakképzett szakdolgozó, i) az állami mentõszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója, j) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tûzoltó, az önkéntes tûzoltó egyesület szaktevékenységet végzõ tagja, k) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja, l) a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltetõ személyzete, m) a szakirányú felsõfokú végzettséggel rendelkezõ, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi.
55. §
(1) A polgári védelmi kötelezettség az adatszolgáltatási, a bejelentési, a megjelenési kötelezettséget és a polgári védelmi szolgálatot foglalja magában. (2) A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylõ mentési munkálataira történõ beosztást a kötelezett lakóhelye szerint illetékes polgármester határozatban rendeli el. A határozatot a köziratok kezelésének szabályai szerint tárolja a kötelezettség megszûnését követõ öt évig. (3) A polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár köteles a szakképzettség megszerzését, a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, munkahelye és lakcíme megváltozását a polgármesternél bejelenteni. A bejelentést a kötelezettség alapjául szolgáló esemény vagy változás napjától számított 15 napon belül kell teljesíteni. (4) A polgári védelmi kötelezettségek teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a kötelezettség teljesítésével a kötelezett önmaga vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki.
28862
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
56. §
(1) A polgári védelmi szervezet tagja határozattal kiképzésre és gyakorlatra osztható be (felhívás), melynek idõtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, gyakorlat esetében a 72 órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és idõpontban köteles megjelenni. (2) A felhívást a kiképzés vagy a gyakorlat idõpontját megelõzõen legalább nyolc nappal kell kézbesíteni. (3) A kiképzést lehetõleg a kötelezett lakóhelyén, munkahelyén vagy katasztrófavédelmi oktatási intézményben kell megtartani. (4) A polgármester a kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben kérelemre halasztást, illetve felmentést adhat. (5) A felmentés alapjául szolgáló okot a kiképzés vagy a gyakorlat idõpontját megelõzõ öt napon belül kell bejelenteni és igazolni.
57. §
(1) A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni. (2) A kötelezett a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására idõbeli korlátozás nélkül vehetõ igénybe rendkívüli állapot és szükségállapot idején a külön törvényben meghatározottak szerint. (3) Katasztrófa megelõzése érdekében szükséges beavatkozás céljából, valamint veszélyhelyzetben a polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhetõ el, amelynek idõtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg.
58. §
(1) Aki a polgári védelmi szolgálat ellátására felhívást kapott, köteles az abban megjelölt helyen és idõpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott utasítást végrehajtani. (2) A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben kérelemre felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a szolgálat elrendelt idõpontját megelõzõ három napon belül kell bejelenteni és igazolni. (3) Aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester határozata alapján részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylõ mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik. (4) A mentési munkák alól mentesíteni kell, aki igazolja, hogy hivatásbeli vagy szolgálati feladatának ellátása, vagy honvédelmi kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia, illetve a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan.
27. A polgári védelmi szolgálat elrendelése 59. §
(1) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére a Kormány, a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, a megyei védelmi bizottság elnöke, a fõpolgármester, valamint a polgármester jogosult. (2) A polgári védelmi szervezetbe beosztott munkavállalót a polgári védelmi feladatok ellátására történõ kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat idejére a munkavégzés alól fel kell menteni, erre az idõszakra munkajogi védelemben részesül. A felmentés idõtartamára távolléti díj jár. (3) Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítõ állampolgár nem áll munkaviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelezõ legkisebb munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet az elrendelõ köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelõen megfizetni. (4) A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelõt terhelik, aki azt a munkáltató részére téríti meg. (5) A polgári védelmi szolgálatot teljesítõ személy ruházatát, továbbá a polgári védelmi célra használt jármûvet és egyéb technikai eszközt, valamint létesítményt a polgári védelem nemzetközi megkülönböztetõ jelével kell ellátni.
28. A köteles polgári védelmi szervezetek 60. §
(1) A polgári védelmi szervezetek a központi, területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek, melyek állományát a polgári védelmi feladatok ellátása érdekében az önként jelentkezett személyekkel a 65. § (2) bekezdése szerint lehet kiegészíteni. (2) A polgári védelmi szervezetbe a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyt a lakóhelye szerint illetékes polgármester osztja be.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28863
(3) A területi, valamint települési rendeltetésû polgári védelmi szervezetbe csak a település, fõvárosban a fõvárosi kerület területén lakó vagy ezek területén munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt lehet beosztani. (4) A polgári védelmi kötelezettség teljesítése szempontjából a központi és területi polgári védelmi szervezetbe való beosztás a települési és a munkahelyi szervezetbe való beosztást, a lakóhely szerinti beosztás a munkahelyi beosztást megelõzi. (5) A polgári védelmi szervezetek technikai eszközökkel és anyagokkal való felszerelése központi ellátás és gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése keretében történik. (6) A polgári védelmi szervezetek egymásnak mellérendeltek, tevékenységüket a védekezés irányításáért felelõs személy irányítja. (7) A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy esküt tesz. Az eskü szövege a következõ: „Én …………… esküszöm, hogy Magyarország természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezésében legjobb tudásom szerint részt veszek. Magyarország polgárai és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében szolgálati kötelezettségeimet teljesítem. Az emberi életet és méltóságot mindenkor tiszteletben tartom. Esküszöm, hogy minden erõmmel, törekvésemmel, tudásommal Magyarország javát szolgálom.” (Az esküt tevõ egyéni meggyõzõdése szerint) „Isten engem úgy segéljen!” (8) A polgári védelmi beosztott személy jogosult: a) a szolgálat teljesítéséhez szükséges ellátásra, b) norma szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra, c) egyenruha viselésére, d) feladatának ellátásához szükséges felkészítésre, e) feladatának ellátásához szükséges védõfelszereléssel, munkaeszközökkel történõ ellátásra, f) a munka-, tûz- és balesetvédelmi szabályok megismerésére, g) távolléti díjra, utazási költségtérítésre, az ellátása igazolt költségeinek megtérítésére. (9) A polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthetõ részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.
29. A központi polgári védelmi szervezet 61. §
(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje központi polgári védelmi szervezetet hoz létre olyan szakfeladat ellátására, amely különleges szakértelmet és technikai eszközöket igényel. (2) A központi polgári védelmi szervezet felépítésérõl és létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje dönt. (3) A központi polgári védelmi szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõje jelöli ki.
30. A területi polgári védelmi szervezet 62. §
(1) Területi polgári védelmi szervezetet kell létrehozni annak a polgári védelmi feladatnak a végrehajtására, amelyet a települési polgári védelmi szervezetek nem képesek ellátni. (2) A területi polgári védelmi szervezetek felépítésérõl, létszámáról a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje határoz a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõjének javaslata alapján. (3) A területi polgári védelmi szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõje jelöli ki.
31. A települési polgári védelmi szervezet 63. §
(1) Községben, városban, megyei jogú városban, fõvárosi kerületben – ha a település katasztrófavédelmi besorolása azt indokolja – polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezetet kell létrehozni. (2) A települési polgári védelmi szervezet létszámát a település katasztrófavédelmi besorolásának megfelelõen a katasztrófavédelmi kirendeltség vezetõjének javaslata alapján a polgármester állapítja meg. (3) A települési polgári védelmi szervezet tagját a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõje jelöli ki.
28864
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
32. A munkahelyi polgári védelmi szervezet 64. §
(1) A munkahelyi polgári védelmi szervezetet a gazdálkodó szervezet polgári végrehajtása érdekében hatósági határozat alapján kell létesíteni. (2) A munkahelyi polgári védelmi szervezet tagját a gazdálkodó szervezet vezetõje jelöli ki.
védelmi
feladatainak
33. A polgári védelmi szervezetbe történõ önkéntes jelentkezés 65. §
(1) Polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkezõ személy külön jogszabály szerinti nyilatkozatot tesz, melyben kinyilvánítja a rendelkezésre állás tartalmát és az alkalmazás feltételeit. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozat alapján az önkéntesen jelentkezõ személyt a polgármester polgári védelmi szervezetbe osztja be. (3) A polgári védelmi feladatot önkéntes jelentkezés alapján teljesítõ személy jogai és kötelezettségei a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy jogaival és kötelezettségeivel azonosak.
34. Függelmi viszonyok a polgári védelmi szervezetben, utasítás a feladatok elvégzésére 66. §
(1) A polgári védelmi beosztottak szolgálatukat függelmi rendben teljesítik. (2) A polgári védelmi szervezet egységében az elöljáró az adott egység vezetõje, akinek joga és kötelessége a beosztott személyek tevékenységének irányítása. (3) Az elöljáró az irányítási jogosítványát a védekezés irányítására jogosult személy által meghatározott feladatoknak megfelelõen gyakorolja. (4) Az elöljáró a hatáskörén belül önállóan intézkedik, megköveteli beosztottaitól, hogy pontosan és idõben teljesítsék a rájuk bízott feladatokat, szervezi, irányítja és ellenõrzi beosztottai munkáját. (5) Az elöljáró utasítása nem irányulhat a beosztottak indokolatlan foglalkoztatására, emberi méltóságának megsértésére, életének és testi épségének közvetlen veszélyeztetésére. (6) A polgári védelmi szervezetbe beosztott köteles begyakorolni és alkalmazása idején az elöljáró utasításai szerint végrehajtani a számára meghatározott feladatokat.
35. A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség 67. §
(1) A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása érdekében a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség kiterjed a) meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tûrésére, b) valamely tevékenységtõl való tartózkodásra, c) az igénybevételhez szükséges elõkészületi tevékenységre, d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére [a továbbiakban az a)–d) pontban foglaltak együtt: szolgáltatás]. (2) A szolgáltatás igénybevételét elrendelheti: a) a megyei, fõvárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester, b) több megyét érintõen, illetve az ország egész területére a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében elrendelt adatszolgáltatás során nem kérhetõ a szolgáltatásra kötelezettõl az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Így nem kérhetõk: a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira, b) a hitel- és tõkekapcsolatokra, c) az adózással összefüggõ pénzügyi mutatókra, d) a jogvédelem alá esõ szellemi alkotásokra, e) a szerzõdéssel lekötött kapacitásokra, továbbá f) a kártalanítással össze nem függõ bér- és társadalombiztosításra vonatkozó adatok. (4) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28865
(5) A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség alóli mentességek köre a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló törvényben meghatározottakkal azonos. 68. §
(1) Ha a katasztrófavédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelõ idõben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthetõ ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani a polgári védelmi feladatok ellátását, különösen veszélyhelyzetben a védekezéshez szükséges feltételek megteremtését. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már a felkészülés idõszakában, e törvény alapján elrendelhetõ a szolgáltatásra kötelezett részére: a) az igénybevételre kijelölt ingatlanok, továbbá ingó dolgok és ezek adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása, b) a lakosság alapellátásához szükséges tartalékok és készletek képzése, c) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges elõkészületi tevékenység, ideértve a tervezési feladatokat is, d) a bejelentések valódiságának, a szolgáltatások teljesíthetõségének helyszíni ellenõrzése, az ellenõrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése, e) a gyakorlatokhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele. (3) A szolgáltatás igénybevételének tervezése érdekében beszerzett adatokat polgári védelmi rendeltetésüktõl eltérõ célra nem lehet felhasználni. (4) A szolgáltatás igénybevételének elrendelése szempontjából a rendkívüli állapot, szükségállapot, megelõzõ védelmi helyzet, illetve váratlan támadás során végrehajtandó honvédelmi feladatok ellátása érdekében történõ igénybevétel megelõzi a katasztrófavédelmi feladatok ellátására történõ igénybevételt.
69. §
(1) A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért kártalanítás jár. (2) A kártalanítást a szolgáltatást teljesítõ kérelmére kell megállapítani. A kérelmet a teljesítés helye szerint illetékes polgármesterhez kell benyújtani. (3) A kártalanítási igényeket a teljesítés helye szerint illetékes polgármester a szolgáltatás elrendelésétõl számított hatvan napon belül összesíti és megküldi a teljesítés helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve részére. (4) A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására elsõ fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve jogosult. A fellebbezést a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve bírálja el. Az ügyintézési határidõ a kártalanítási igénynek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez történõ megérkezése napján kezdõdik. (5) A kártalanítás ügyében hozott jogerõs határozat ellen a döntést sérelmezõ fél a határozat közlésétõl számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozással – keresettel fordulhat a bírósághoz. A fellebbezésnek, illetve a kereset benyújtásának a polgári védelmi szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya.
70. §
(1) A kártalanítási kötelezettség a szolgáltatást elrendelõt terheli. (2) A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni: a) a gazdasági forgalomban lévõ hasonló szolgáltatásért szokásos díjat, b) az igénybevétel tárgyának használatra történõ átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét, c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerû helyreállításának, kijavításának költségét, d) az igénybevétel tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel idõpontjában meglévõ forgalmi értékét, e) a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni elõnyt, csökkentve az a) pontban meghatározott díj összegével, f) a biztosítás alapján megtérülõ összeget. (3) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megtéríteni. (4) A kártalanítás megfizetésére kötelezett a jogerõs döntés vagy bírósági ítélet kézhezvételétõl számított 15 napon belül köteles a megállapított összeget megfizetni. (5) Nem jár kártalanítás, ha az igénybevétel nem akadályozta az igénybevétel tárgyának rendeltetésszerû használatát.
28866
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
36. Adatszolgáltatás, adatkezelés 71. §
(1) A polgári védelmi szervezetbe történõ beosztás, a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása céljából a polgármester és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgár a) személyes adatait [családi és utónév, születési családi és utónév, nem, születési hely, idõ (év, hónap, nap), anyja születési családi és utóneve, lakóhely vagy tartózkodási hely, munkahely, szervezeti beosztásra vonatkozó adatok], b) foglalkozására és a szakképzettségére vonatkozó adatait kezelheti. (2) A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából a megyei, fõvárosi védelmi bizottság elnöke, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a 67. § (3) bekezdésében meghatározott adatok kivételével egyéb, a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett technikai eszközeirõl azonosító és mûszaki adatokat, illetve a szolgáltatásra kötelezett megnevezésére, székhelyének, telephelyének címére vonatkozó adatokat kezeli. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatkezelõ az adatokat a következõ forrásból gyûjtheti: a) a munkáltató, egyéni vállalkozó által teljesített adatszolgáltatás, b) a hadkiegészítõ parancsnokság nyilvántartása, c) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, d) a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv által vezetett jármûnyilvántartás. (4) A (3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltató az adatszolgáltatást 15 napon belül térítésmentesen teljesíti. (5) A hadkiegészítõ parancsnokság a polgármester kiválasztási szempontokat is tartalmazó megkeresésére adja át a beosztható személyeknek az (1) bekezdésben meghatározott adatait. (6) Azokat a kötelezetteket, akikrõl a (3) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt forrásokból adat nem szerezhetõ be, a polgármester adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére hívhatja fel. (7) A (6) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a következõ adatokra terjed ki: a) a szakképzettség, b) a foglalkozás, c) a munkahely megnevezése, címe, d) az 54. § (1) bekezdésében meghatározott mentességi ok és az 54. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb ok. (8) A polgári védelmi feladatok tervezése és végrehajtása céljából a megyei, fõvárosi védelmi bizottság elnöke és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófák elleni védekezésben közremûködõ szervtõl, államigazgatási szervtõl személyes adatnak nem minõsülõ adatokat kérhet. (9) A (8) bekezdésben meghatározott adatok szolgáltatása térítésmentesen, az adatkérésben meghatározott határidõn belül történik.
72. §
(1) A polgármester az általa kezelt adatállományt a beosztásra jelölés céljából továbbítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek, amely ennek alapján kijelöli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetbe beosztható személyeket, és errõl tájékoztatja a polgármestert. (2) A polgármester a kijelöltek adatállománya alapján kiválasztja azokat a kötelezetteket, akiket a szervezetbe határozattal beoszt, és errõl a jogerõs határozattal tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét, valamint a beosztottak adatairól a hadkiegészítõ parancsnokságot. (3) A polgármester a 71. § (1) bekezdése szerint összegyûjtött adatokról nyilvántartást nem vezethet, az adatállományt a beosztó határozat jogerõre emelkedése és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve tájékoztatása után haladéktalanul törli. (4) A (2) bekezdés szerint átadott adatok felhasználásával a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtása céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a polgári védelmi szervezetbe történõ beosztáshoz, a polgári védelmi kötelezettség teljesítéséhez, és az igazolványban szereplõ adatok ellenõrzéséhez kapcsolódóan igényelhetõ adat. (5) A polgári védelmi szervezet tagját a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartás, illetve a polgári védelmi szervezet tagja önkéntes adatszolgáltatása alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve igazolvánnyal látja el, amely a következõ adatokat tartalmazza: a) családi- és utónév, b) születési családi- és utónév,
MAGYAR KÖZLÖNY
(6) (7) (8) (9) (10)
(11)
•
2011. évi 113. szám
28867
c) születési idõ, d) a tulajdonos fényképe, aláírása, e) a tulajdonos vércsoportja, f) a polgári védelmi szervezet megnevezése, a beosztás megjelölése, g) az igazolvány kiállításának és lejáratának idõpontja, h) az igazolvány száma, i) a kiállító hatóság aláírása. A polgári védelmi szervezetbe való beosztás megszûnésekor az (5) bekezdésben meghatározott igazolványt vissza kell vonni. A nyilvántartás adatait a beosztás megszûnésekor haladéktalanul törölni kell. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a hadkiegészítõ parancsnokság a hadkötelezettség elsõdlegességének érvényesítése céljából a nyilvántartásban szereplõ adatokat legalább évente egy alkalommal egyezteti. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a nyilvántartásban kezelt adatokban bekövetkezett változások átvezetése céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényelhet. Katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek az intézkedések elõsegítése céljából, legfeljebb azok idõtartamának fennállását követõ három hónapig a település azonnali védekezési munkálataiba bevont, továbbá a katasztrófavédelmi intézkedésekkel érintett, a polgári védelmi szervezetbe nem beosztott személyek alábbi személyes adatait tarthatják nyilván: a) természetes személyazonosító adatok, b) lakóhely, c) ideiglenes tartózkodási hely. A (10) bekezdésben meghatározott nyilvántartásból a) adatot szolgáltatni aa) a kitelepítés és befogadás szervezése, és a polgári védelmi szervezetbe történõ beosztás céljából a polgármesternek, ab) az ismeretlen helyen tartózkodó személy tartózkodási helyének meghatározása céljából a rendõrségnek és a Magyar Vöröskeresztnek, b) felvilágosítást adni a hozzátartozóját keresõ személynek lehet.
VII. FEJEZET A FELKÉSZÜLÉS ÉS A VÉDEKEZÉS KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSE ÉS FEDEZETE 73. §
(1) Az Országgyûlés a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi, területi és helyi szervei fenntartásával, mûködésével és fejlesztésével összefüggõ kiadások, b) a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek mûködéséhez szükséges technikai eszközök beszerzésének, c) a polgári védelmi szervezeteknek a Kormány vagy a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter irányítási jogkörében elrendelt felkészítésével, alkalmazásával összefüggõ kiadások, ezen belül d) a munkavállaló és a munkaviszonyban nem álló személy polgári védelmi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben a munkáltatónál felmerülõ és igazolt költségeinek, valamint a térítési díjnak, e) a lakosság riasztását szolgáló berendezések telepítésének, fejlesztésének, karbantartásának és mûködésének fedezetét évente a költségvetésrõl szóló törvény a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztérium fejezetében biztosítja. (2) Az Országgyûlés más minisztérium esetén a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtására a forrást az adott költségvetési fejezeten belül elkülönítetten biztosítja.
74. §
Az Országgyûlés a helyi önkormányzatok számára biztosítja a megyei közgyûlés elnöke, a fõpolgármester és a polgármester katasztrófavédelmi feladatának ellátásához szükséges anyagi feltételeket.
75. §
(1) A munkahelyi polgári védelmi szervezetek létrehozásával, mûködésével és fenntartásával összefüggõ kiadások fedezete a gazdálkodó szervezetet terheli.
28868
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
(2) A gazdálkodó szervezet a hatósági határozattal elrendelt katasztrófavédelmi feladatok ellátásával összefüggésben felmerülõ kiadásait költségként számolhatja el. 76. §
(1) Az állami szervek, a Magyar Honvédség, a védelmi bizottságok felkészülésének, katasztrófa elleni védekezésének költségeit az állam viseli. (2) A felkészülés költségeit az érintettek az éves költségvetésükben tervezik. (3) A 18. § (2) bekezdése alapján a védekezésbe bevont önkéntes mentõszervezetek védekezési költségeit az állam viseli. (4) Ha a védekezésben részt vevõt az egészséget károsító vagy halálos baleset érte, az üzemi balesetre, foglalkozási betegségre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok alapján meg nem térülõ károkat és költségeket az állam téríti meg.
77. §
A katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó bevétel mûszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra, közbiztonsági referensek képzésére, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes mentõszervezetek támogatására használható fel.
78. §
(1) Az állami költségvetésbõl kell megtéríteni a védekezésbe bevont szervek és szervezetek katasztrófa elleni védekezéssel összefüggõ költségeit. (2) A Kormány döntése szerint katasztrófa károsító hatása által érintett területen a károk enyhítését is a központi költségvetésbõl kell fedezni. (3) Az állam nem természeti katasztrófa esetén annak okozójától, illetve elõidézõjétõl a védekezés és a helyreállítás költségeinek megtérítését a polgári jog általános szabályai szerint követelheti.
79. §
(1) Katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni a) az e törvény szerinti üzemeltetõk, b) az a) pontba nem sorolható, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerinti veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végzõ gazdálkodó szervezetek. (2) Nem kell katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetnie a) az állami és önkormányzati szervnek, b) a közfinanszírozásban részesülõ egészségügyi szolgáltatónak, c) a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárolás kizárólag közvetlenül a lakosság részére történõ kiskereskedelmi forgalmazáshoz, illetve lakossági szolgáltatás nyújtásához kapcsolódik, d) az üzemeltetõnek és a gazdálkodó szervezetnek, ha a tárgyévet megelõzõ évben az éves nettó árbevétele az 50 millió forintot nem haladja meg, e) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti nukleáris létesítménynek és radioaktívhulladék-tárolónak. (3) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott üzemeltetõk esetében a veszélyes tevékenységgel összefüggésben keletkezett – a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett – éves nettó árbevételének 0,1%-a. (4) A katasztrófavédelmi hozzájárulás összege az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetek esetében: a) saját tulajdonban lévõ vagy egyéb, nem visszterhes jogviszony alapján tárolt veszélyes áru esetén a veszélyes áru értékesítésébõl keletkezõ, b) nem saját tulajdonban lévõ veszélyes áru tárolása esetén a tárolási szolgáltatásból származó, c) gyártás esetén a veszélyes áru, mint termék értékesítésébõl származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a. (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, veszélyes áru feldolgozását végzõ gazdálkodó szervezetek esetében a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a tevékenység során felhasznált veszélyes áru nettó értékének 0,1%-a. (6) Amennyiben a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt tevékenységek közül több tevékenységet folytat, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulást azon tevékenység után fizeti meg, amelyik alapján a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a legnagyobb. (7) A katasztrófavédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettek kötelesek tevékenységükrõl külön jogszabályban foglaltak szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bejelentést tenni.
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28869
(8) Amennyiben a katasztrófavédelmi hozzájárulás mértékét az annak fizetésére kötelezett hitelt érdemlõen, a hatóság által ellenõrizhetõ módon bizonyítani nem tudja, úgy a katasztrófavédelmi hozzájárulás összege a teljes tevékenységbõl származó, a jövedéki adó és az energiaadó összegével csökkentett éves nettó árbevétel 0,1%-a. (9) Meg nem fizetése esetén a katasztrófavédelmi hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minõsül. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogosult a fizetési kötelezettség ellenõrizhetõsége érdekében az adóhatóságtól adatszolgáltatást kérni. (10) A (3) bekezdés alapján fizetendõ katasztrófavédelmi hozzájárulás egynegyede felhasználható az üzemeltetõ veszélyes tevékenysége által jelentett kockázat szintjének csökkentését szolgáló mûszaki intézkedésekre. (11) A katasztrófavédelmi hozzájárulás a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének bevétele.
VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. Felhatalmazó rendelkezések 80. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza: a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei kijelölését, a helyi szervek jogállását és kijelölését, b) a Kormány tagjainak és a katasztrófavédelemben érintett állami szerveknek a megelõzéssel, a felkészüléssel és a védekezéssel kapcsolatos mûködésének, riasztásának rendjét – beleértve a reagálási idõket –, részletes feladatait, c) a katasztrófasegély nyújtásának szabályait, d) az Országgyûlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra jóváhagyott elõirányzat felhasználásának rendjét, e) az e törvény IV. fejezete szerint veszélyes anyagnak minõsülõ anyagok – az azokhoz tartozó küszöbértékek – és ipari tevékenységek körét, f) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés, tervezés rendszerét és követelményeit, az üzemeltetõi kötelezettségeket, g) a biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés célját, tartalmi és formai követelményeit, a biztonsági jelentésre, valamint a biztonsági elemzésre kötelezettek körét, h) a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket érintõ lakossági tájékoztatással és a nyilvánosság biztosításával kapcsolatos követelményeket, i) a védekezésben részt vevõk költségei megtérítésének szabályait, j) a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetési és elszámolási rendjét, felhasználásának és ellenõrzésének módját, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulásra kötelezettek bejelentésének szabályait, k) a küszöbérték alatti üzemek körét, katasztrófavédelmi hatósági felügyeleti rendjét és az üzemeltetõi kötelezettségeket, l) az e törvény IV. fejezetének hatálya alá tartozó üzemekkel és azok veszélyes tevékenységével összefüggésben alkalmazható bírságok rendszerét és részletes szabályait, m) a katasztrófavédelmi szabályzat részletes szabályait, ezen belül ma) a települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályait és a védelmi követelményeket, mb) a veszélyelhárítási tervezés tartalmi és formai követelményeit, mc) az egyéni védõeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, a kitelepítés és befogadás általános szabályait, md) a hazai katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásai elleni védekezésben, valamint a nemzetközi segítségnyújtásban közremûködõ önkéntes mentõszervezetek tevékenységének, védekezésbe történõ bevonásának szabályait, valamint támogatását és az alkalmazandó költségtérítést, a társadalmi és karitatív szervezetek védekezésben való közremûködésének szabályait, valamint az önként jelentkezõ szervezetek és személyek védekezésben való közremûködésének szabályait, me) a védelmi bizottság elnökének, a megyei közgyûlés elnökének, a fõpolgármesternek és a polgármestereknek a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggõ részletes feladatait, mf) a közbiztonsági referensek tevékenységére vonatkozó szabályokat, mg) a gazdasági-anyagi szolgáltatások teljesítése és a kártalanítással összefüggõ eljárás részletes szabályait,
28870
MAGYAR KÖZLÖNY
n) o) p)
•
2011. évi 113. szám
mh) a katasztrófa károsító hatása által érintett területre, valamint a helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó szabályokat, az autonóm államigazgatási szervek kivételével a központi államigazgatási szervek katasztrófavédelmi feladatait, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre vonatkozó hatósági koordináció szabályait, a katasztrófavédelmi feladatok ellátásához szükséges földmérési és térképészeti állami alapadatok, illetve termékek, továbbá az ingatlan-nyilvántartási adatok (jogok, tények) körét, valamint ezek szolgáltatásának részletes szabályait.
81. §
Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, hogy rendeletben szabályozza: a) az irányítása alatt álló szervekre vonatkozóan a védekezés végrehajtásának egységes rendjét, b) az e törvény 22. §-ában meghatározott szervek irányítási és mûködési rendjét, feladatait, a hatáskörüket és jogkörüket, valamint a területi és a helyi szervek felépítését, c) az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek katasztrófavédelmi feladatait, d) a települések katasztrófavédelmi besorolását, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerveinek illetékességi területét, e) a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának és alkalmazásának szabályait, f) a katasztrófavédelmi felkészítés követelményeit, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek állományának Szolgálati Szabályzatát, valamint a polgári védelmi szervezetek Szolgálati Szabályzatát.
82. §
(1) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, hogy az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokat, igazgatási jellegû szolgáltatásokat és bejelentéseket, továbbá a fizetendõ díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat. (2) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelõs miniszter, hogy rendeletben szabályozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelõzésével kapcsolatban a tervezési, jelentési, adatközlési, együttmûködési feladatokat, valamint a korai riasztási technikai rendszer létrehozásának és mûködésének szabályait. (3) Felhatalmazást kapnak a feladatkörrel rendelkezõ miniszterek, hogy – a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszterrel egyetértésben – rendeletben szabályozzák: a) az ágazati tevékenységükkel összefüggésben az adatközlési, bejelentési, hatósági engedélyezési feladatokat, b) a katasztrófavédelmi célú ágazati mérõ- és ellenõrzõ, elõrejelzõ és riasztórendszerek kialakításának, mûködtetésének feladatait, c) a katasztrófavédelemben részt vevõk kijelölését, feladataikat, felkészítésük és mûködtetésük feltételeit, d) a feladatkörüket érintõ katasztrófavédelmi feladatokat és az ahhoz kapcsolódó hatósági elõírásokat.
38. Hatálybalépés 83. §
E törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
39. Átmeneti rendelkezések 84. §
(1) 2012. január 1. napjával a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok állami tûzoltósággá alakulnak át. Az állami tûzoltóság (a hivatásos tûzoltóság és a tûzõrség) a hivatásos önkormányzati tûzoltóság általános jogutódja. A jogelõd hivatásos önkormányzati tûzoltóságok parancsnokai az új parancsnokok kinevezéséig ellátják a hivatásos tûzoltóságok és tûzõrségek parancsnoki feladatait. (2) 2012. január 1. napjával a hivatásos önkormányzati tûzoltóság mûködtetését és fenntartását szolgáló, a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok használatában lévõ, és a tûzoltósági feladatok elvégzéséhez szükséges önkormányzati vagyon térítésmentesen az állam tulajdonába kerül. Az ingatlanon fennálló jelzálogjog más, megfelelõ értékû, az önkormányzat tulajdonában lévõ forgalomképes ingatlanra történõ átterhelésérõl (fedezetcsere) az önkormányzat és a jelzálogjog jogosultja között egyezség létrehozását kell megkísérelni. Egyezség hiányában a fedezetcserérõl a Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve dönt úgy, hogy a jelzálogjoggal biztosított követelésnek az ingatlan tulajdonjogának átadására irányuló eljárás megindításakor fennálló értékénél a fedezetül szolgáló ingatlan
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28871
értéke nem lehet kisebb. A fedezetcserérõl rendelkezõ határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Fedezetcserének nincs helye, ha a jelzálogjog által biztosított követelés alapja az önkormányzat által az ingatlan felújítására fordított hitel. (3) A hivatásos önkormányzati tûzoltóságnak, és az ingatlan átadásával érintett települési vagy megyei önkormányzatoknak 2012. január 1. fordulónappal át kell adniuk az állami tûzoltóság részére a hivatásos önkormányzati tûzoltóság mûködtetését és fenntartását szolgáló, a hivatásos önkormányzati tûzoltóságok használatában lévõ, és a tûzoltósági feladatatok elvégzéséhez szükséges vagyonukat. (4) Az átadás-átvétel összehangolásáról a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján gondoskodik. (5) Az állami tulajdonba kerülõ ingatlanok ingatlan-nyilvántartási állapotának átvezetését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõje kezdeményezi. 85. §
A lakossági riasztórendszer végpontjainak listáját az áramszolgáltatók részére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve területi szervei 2012. március 1-jéig megküldik. A lakossági riasztó rendszer végpontjaiban bekövetkezett változást, az azt követõ 72 órán belül kell megküldeni az áramszolgáltatók részére.
40. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 86. §
(1) E törvény 52–66. §-ai, 71–72. §-ai és a 174. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minõsülnek. (2) E törvény 67–70. §-ai, 71–72. §-ai az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minõsülnek. (3) E törvény 20–24. alcíme az Alaptörvény 53. és 54. cikke alapján sarkalatosnak minõsül. (4) E törvény 90. §-a és 97. §-a az Alaptörvény 46. cikkére figyelemmel sarkalatosnak minõsül.
41. Az Európai Unió jogának való megfelelés 87. §
E törvény 3. §-ának 1–4., 11., 13–14., 22–24., 26–33. pontjai és IV. fejezete a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenõrzésérõl szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító, 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
42. Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 88. §
Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény Mellékletének XV. pont 1. cg) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke) „cg) a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bõvítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerûsítése esetén, ha mérete jellemzõen alapterületben kifejezhetõ, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzõen hosszban kifejezhetõ, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint.”
43. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása 89. §
(1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 21. § i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:] „i) a polgári védelmi kötelezettség érvényesítése céljából a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgármester;” (2) Az Nytv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén –, valamint a nyomozó hatóságok bûnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, továbbá az
28872
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmezõ adatainak azonosításához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének [17. § (2) bekezdés d) pont] igénylésére jogosultak.”
44. A rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása 90. §
A rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdésének ba) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A belsõ bûnmegelõzési és bûnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében: b) elvégzi] „ba) a rendõrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai,”
45. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása 91. §
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A polgármester (fõpolgármester) az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörében] „b) gondoskodik a közerõk – ezen belül a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és a közfoglalkoztatottak –, továbbá a védekezéshez szükséges anyagok, eszközök és felszerelések összeírásáról, nyilvántartásáról, szükség szerinti mozgósításáról, továbbá a közerõk – ezen belül a polgári védelmi szervezetbe beosztottak és a közfoglalkoztatottak – általános ellátásáról;”
46. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása 92. §
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Magyar Országos Levéltár központi általános levéltár. Illetékességi körébe tartozik a köztársasági elnöknek és hivatalának, az Országgyûlésnek és hivatalának, továbbá az Alapvetõ Jogok Biztosa Hivatalának, az Alkotmánybíróságnak, a miniszterelnöknek, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel a központi államigazgatási szerveknek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint – a központi államigazgatási szervek területi szervei, a rendõrség, a határõrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet kivételével – a központi államigazgatási szervek közvetlen felügyelete és irányítása alatt mûködõ egyéb állami szerveknek, a Legfelsõbb Bíróságnak, a Legfõbb Ügyészségnek, az Állami Számvevõszéknek, a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint mindezen szervek jogelõdeinek levéltári anyaga, továbbá minden, levéltárral nem rendelkezõ országos köztestület és közalapítvány levéltári anyaga.”
47. A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása 93. §
A légiközlekedésrõl szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A jogszabályban meghatározott veszélyes áruk légi szállításra történõ elõkészítésének, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történõ továbbításának ellenõrzését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv is végzi.”
94. §
Az Lt. a következõ 3/F. §-sal egészül ki: „3/F. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a 3. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellenõrzi: a) a veszélyes áruk légi szállításra történõ elõkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történõ továbbítására vonatkozó jogszabályi elõírások betartását, b) a veszélyes áruk repülõtér területén végzett átrakását, tárolását, kivéve a légi jármû fedélzetére történõ átrakást. (2) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenõrzés során jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és bírságot alkalmaz. (3) Az e § alapján tett jogszerû intézkedésbõl eredõ kárért a jogszabálysértõvel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv felelõsséggel nem tartozik. (4) Az (1) bekezdés szerinti ellenõrzési jogkör az állami célú légiközlekedésre nem terjed ki.”
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28873
95. §
Az Lt. a következõ 66/B. §-sal egészül ki: „66/B. § (1) Nincs helye hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi bírság kiszabásának, ha a jogsértõ cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés). (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabott bírság kivetésével és behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Ugyanazon jogszabálysértésért a légiközlekedési hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv bírságot nem szabhat ki. (4) Az e törvény 3/F. §-a alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”
96. §
Az Lt. 73. § (1) bekezdése a következõ aa) és bb) pontokkal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „aa) a veszélyes áruk légi szállításra történõ elõkészítésére, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történõ továbbítására vonatkozó jogszabályi elõírások betartásának a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által végzett ellenõrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az e törvény alapján az egyes szabálytalanságokért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggõ hatósági feladatok általános szabályait, bb) a légiközlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történõ kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó elõírások ellenõrzési rendjének, az elõírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait.”
48. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása 97. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „c) rendvédelmi szerv: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendõrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet;”
49. A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása 98. §
A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A tûzoltás és mûszaki mentés állami feladat.”
99. §
A Tvt. 2. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A hivatásos tûzoltóságok, az önkormányzati és a létesítményi tûzoltóságok a tûzvédelmi és mûszaki mentési feladataik ellátása során kötelesek egymással együttmûködni.”
100. §
A Tvt. 3. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „3. § A hivatásos tûzoltóság, az önkormányzati és a létesítményi tûzoltóság (a továbbiakban együtt: tûzoltóság) a tûz oltása és a mûszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat – az e törvényben meghatározottak szerint – olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével.”
101. §
(1) A Tvt. 4. §-a a következõ f) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „f) tûzvizsgálat: a tûz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tûzmegelõzési, tûzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tûzmegelõzési ismeretek bõvítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására;”
28874
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
(2) A Tvt. 4. § k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „k) honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált európai szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelõen magyar nyelven nemzeti szabványként közzétettek;” (3) A Tvt. 4. §-a a következõ n)–r) pontokkal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „n) hivatásos tûzoltóság: tûzoltási és mûszaki mentési, tûzmegelõzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló mûködési területtel rendelkezõ hivatásos tûzoltóság; o) tûzoltóõrs (tûzõrség): a hivatásos tûzoltóság elsõdleges tûzoltási és mûszaki mentési, tûzmegelõzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége; p) önkormányzati tûzoltóság: tûzoltási és mûszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló mûködési területtel nem rendelkezõ önkéntes tûzoltóság; q) létesítményi tûzoltóság: tûzoltási és mûszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló mûködési területtel nem rendelkezõ tûzoltóság; r) önkéntes tûzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tûzoltási mûszaki mentési feladatokban közremûködõ társadalmi szervezet.” 102. §
(1) A Tvt. 5. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A telefonon történõ tûzjelzés lehetõségét minden településrõl a mûködési terület szerinti állandó készenléti jellegû szolgálatot ellátó hivatásos tûzoltóságot, illetve önkormányzati tûzoltóságot riasztó hírközpontba biztosítani kell. A tûzjelzés telefonon történõ fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a hírközpont fenntartóját terhelik.” (2) A Tvt. 5. § (6) és (7) bekezdései helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(6) Az állandó készenléti jellegû szolgálatot ellátó tûzoltóságnál az ügyeleti szolgálati helyen távbeszélõ és más, attól független hírközlõ berendezést kell üzemeltetni. A tûz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthetõ. (7) A tûzjelzés és az automatikus tûzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsõbbséget élvez.”
103. §
A Tvt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Azokat a változásokat, amelyek a településen vagy a létesítményben a tûzoltást befolyásolhatják, a kezdeményezõ vagy az elhárításért felelõs szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti jellegû szolgálatot ellátó hivatásos tûzoltóságnak vagy önkormányzati tûzoltóságnak, illetve az érintett létesítményi tûzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni.”
104. §
A Tvt. 8. § (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (Köteles a tûzoltással, mûszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki) „c) gondatlansága miatt téves automatikus tûzátjelzés keletkezett.”
105. §
A Tvt. II. fejezetének „A TÛZMEGELÕZÉSI FELADATOK” címe helyébe a következõ cím lép: „A TÛZVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK”
106. §
A Tvt. 11. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „11. § A tûzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyezõ, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tûzesettel kapcsolatban tûzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tûzvédelmi kötelezettségeiket megsértõkkel szemben tûzvédelmi bírságot szab ki.”
107. §
A Tvt. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés és az azt megelõzõ alcím lép: „Tûzmegelõzési feladatok 12. § (1) Aki a) tûzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata, b) tûzoltó technika felülvizsgálata, javítása, ha a szolgáltatás végzése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, területi szervei, hivatásos tûzoltóságai, önkormányzati tûzoltóság, létesítményi tûzoltóság vagy tûzoltósági szolgáltatást nyújtó vállalkozás által készenlétben tartott tûzvédelmi technikára vonatkozó,
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28875
c) beépített tûzjelzõ berendezés vagy tûzoltó berendezés tervezése, kivitelezése, karbantartása, javítása, telepítése, felülvizsgálata, d) tûzátjelzés fogadása, tûzjelzõ vagy tûzoltó központok, valamint tûzjelzõ és tûzoltó központok távfelügyelete, e) tûzvédelmi szakvizsgával összefüggõ oktatásszervezés, f) tûzvédelmi szakvizsgáztatás tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tûzvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentésben – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – meg kell jelölni a bejelentõ természetes személyazonosító adatait. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet csak az folytathat, aki rendelkezik a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (3) A tûzvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl tartalmazza a) a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselõje telefonszámát, elektronikus levélcímét, b) a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének idõpontját, valamint c) az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység esetén a tûzoltókészülék-javító mûhely címét.” 108. §
A Tvt. 13/A. §-a a következõ (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A piacfelügyeleti eljárásokban az ügyintézési határidõ hatvan nap, amely egy alkalommal további hatvan nappal meghosszabbítható. (5) A jogerõsen kiszabott piacfelügyeleti bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A piacfelügyeleti bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.”
109. §
A Tvt. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés és az azt megelõzõ alcím lép: „Tûzvizsgálati feladatok 14. § (1) A tûzvizsgálati eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap, amely egy alkalommal további negyvenöt nappal meghosszabbítható. (2) A tûzvizsgálati eljárás során tartandó szemle a tûz keletkezési okának egyértelmû megállapítása és a bizonyítékok megsemmisülésének megelõzése érdekében haladéktalanul megtartható. (3) Amennyiben nem állapítható meg egyértelmûen, hogy a tûz mely tûzoltóság területén keletkezett, vagy a tûz több megye területére is kiterjed, a tûzvizsgálat lefolytatására jogosult szervet a közös felügyeleti szerv vezetõje jelöli ki. (4) A tûzvédelmi hatóság bûncselekmény gyanúja esetén értesíti az illetékes rendõri szervet, ha a bûncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy katona, az illetékes katonai nyomozó hatóságot. (5) A tûzoltóság, a tûzvizsgáló vagy a rendõrség kiérkezéséig köteles biztosítani a tûzeset helyszínét, továbbá azoknak a tárgyaknak, eszközöknek az õrzését, amelyek a bûncselekmény gyanújának bizonyítékául szolgálnak. (6) A tûzoltóság felhatalmazott képviselõje a rendõrség helyszínre érkezéséig jogosult a tûzeset helyszínén a) a területet lezárni, b) a veszélyeztetett területen lakókat, a lakóhelyük elhagyására kötelezni, c) az ügyfelet, tanút a helyszínen tartózkodásra kötelezni, d) a helyszínen tartózkodókat – a rendõrségrõl szóló törvény szabályainak megfelelõ alkalmazásával – személyazonosságuk igazolására kötelezni, e) helyszíni bírságot kiszabni.”
110. §
A Tvt. a következõ 18/A. §-sal egészül ki: „18/A. § (1) A tûzvédelmi, gazdasági és mûemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tûzoltóság Tûzoltási és Mûszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít. (2) A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a rendelkezési jogot gyakorló a tûzoltóság írásos megkeresésére a TMMT elkészítéséhez szükséges mûszaki és kapcsolattartási adatokat 30 napon belül köteles a hivatásos tûzoltóság rendelkezésére bocsátani.
28876
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges formátumú adatokat elektronikus úton, míg a mûszaki rajzos, grafikus formátumúakat nyomtatott és elektronikus változatban kell átadnia a tûzoltóság részére. (4) Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követõen haladéktalanul, de legkésõbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tûzoltóságnak. (5) A hivatásos tûzoltóság a részére átadott adatokat harmadik fél részére nem adhatja át, azokat a csak Tûzoltási Mûszaki Mentési Tervek készítéséhez használhatja fel.” 111. §
A Tvt. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § (1) Minden építészeti-mûszaki tervdokumentáció része a tûzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében elõírt tûzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és mûszaki leírásokkal. (2) Az építészeti-mûszaki dokumentáció részét képezõ tûzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készíthet, aki rendelkezik a névjegyzéket vezetõ szerv engedélyével (tûzvédelmi tervezõi jogosultság). A névjegyzéket vezetõ szerv az engedély megadásával egyidejûleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (3) A tûzvédelmi tervezõi tevékenység folytatása annak engedélyezhetõ, aki a) büntetlen elõéletû, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, szakirányú végzettséggel és megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki vagy építész kamarának a tagja, vagy b) a szakterületnek megfelelõ tûzvédelmi szakértõ (építmények tûzvédelme, vagy építész-, vagy elektromos-, vagy gépész-, vagy vegyipari-, vagy olajipari-, vagy gázipari tûzvédelmi szakértõ) jogosultsággal rendelkezik. (4) A tûzvédelmi tervezõi tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg a kérelmezõ hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen elõéletû, valamint nem áll a tûzvédelmi tervezõi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (5) A kivitelezõ köteles a tûzvédelmi dokumentációban szereplõ tûzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a tervezõnél és a beruházónál kezdeményezni. (6) A tervezõnek és a kivitelezõnek az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítésérõl írásban kell nyilatkoznia. (7) Hatósági ellenõrzés esetén a büntetlen elõélet követelményének való megfelelést a tervezõ igazolja. (8) Az egy naptári éven belül elvégzett több hatósági ellenõrzés esetén az elsõ hatósági ellenõrzés alkalmával a (4) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány költségét a tervezõ, a második és a további hatósági ellenõrzés esetén a névjegyzéket vezetõ szerv viseli. (9) A (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a névjegyzéket vezetõ szerv a) a tûzvédelmi tervezõi tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerõs befejezéséig, b) hatósági ellenõrzés esetén annak idõtartama alatt, c) a tûzvédelmi tervezõi nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerõs befejezéséig kezeli.”
112. §
A Tvt. a következõ 21/A. §-sal egészül ki: „21/A. § (1) A névjegyzéket vezetõ szerv a tûzvédelmi tervezõkrõl nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a) a természetes személyazonosító adatokat, b) az engedély azonosító számát, c) az elérhetõségi címet (postacím, telefon, telefaxszám, e-mail). (2) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl a nyilvántartásnak az (1) bekezdés b) pontjában szereplõ adatai is nyilvánosak. Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok nyilvánossága tekintetében a tûzvédelmi tervezõ nyilatkozata irányadó.”
113. §
(1) A Tvt. 24. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter) „a) elõkészíti a tûzvédelemre, a mûszaki mentésre és a tûzoltóságra vonatkozó magasabb szintû jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a nemzetközi szerzõdések tervezeteit, és a hatáskörébe tartozó
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28877
rendeletalkotás és normatív utasítás kiadása útján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben szabályozza a tûzvédelmet és a mûszaki mentést,” (2) A Tvt. 24. § c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter) „c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõjének javaslatára dönt a hivatásos tûzoltóság létrehozásáról és megszüntetésérõl,” (3) A Tvt. 24. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter) „f) gyakorolja a hivatásos tûzoltóság, valamint a tûzoltó szakiskolák hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyával kapcsolatban, illetve társadalombiztosítási ellátásáról szóló jogszabályok alkalmazása során a feladatkörrel rendelkezõ minisztert megilletõ jogokat;” 114. §
A Tvt. 24/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „24/A. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje a) irányítja a hivatásos tûzoltóság tevékenységét, b) közvetlen utasítással irányítja a tûzoltóság egységeinek a tûzoltási és mûszaki mentési feladatokban történõ részvételét, az ezzel kapcsolatos felkészítést, jelentéstételt, mûködési területük elhagyását, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelését, c) kezdeményezi a hivatásos tûzoltóság létrehozását, megszüntetését, d) kinevezi és felmenti a tûzoltó parancsnokot, gyakorolja a vele kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – munkáltatói jogköröket, e) kiadja a tûzoltóságok Szerelési Szabályzatát, a rendkívüli állapotban alkalmazandó Tûzoltási és Mûszaki Mentési Szabályzatát, a tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének részletes szabályait, a hivatásos tûzoltóságok mûködési területét, a hivatásos tûzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármû és technikai eszközállományát és mûszaki megfelelõségük ellenõrzésének rendjét, a hivatásos tûzoltóságok létszámát és szervezési kategóriába sorolását, és a tûzoltósport versenyszabályzatát, f) koordinálja és ellenõrzi az önkormányzati tûzoltóságok költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatait, g) folyamatosan ellenõrzi az önkormányzati tûzoltóságok és az önkéntes tûzoltó egyesületek költségvetési és egyéb forrásból származó pénzeszközei felhasználását, h) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve útján ellenõrzi az önkormányzati tûzoltóság, a létesítményi tûzoltóság és a tûzoltási és mûszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tûzoltó egyesület tevékenységét.”
115. §
A Tvt. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „28. § (1) A települési önkormányzat képviselõ-testülete a) hozzájárulhat a hivatásos tûzoltóság, valamint hozzájárul – amennyiben területén mûködik – az önkormányzati tûzoltóság és az önkéntes tûzoltó egyesület fenntartásához, b) önkormányzati tûzoltóság, önkéntes tûzoltó egyesület alapításában vehet részt, c) gondoskodik az önkormányzati tûzoltóság fenntartásáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl, d) közremûködik a tûzoltási és mûszaki mentési feladatok ellátásában közremûködõ önkéntes tûzoltó egyesület fenntartásában, mûködtetésében és fejlesztésében, e) hozzájárulhat más tûzoltóság létesítéséhez, fenntartásához, fejlesztéséhez. (2) Az önkormányzati tûzoltósággal rendelkezõ települési önkormányzat képviselõ-testülete a) elrendelheti az irányítása alá tartozó tûzoltóság rendkívüli készenléti szolgálatát, b) beszámoltatja az önkormányzati tûzoltóparancsnokot. (3) Az önkormányzati tûzoltósággal rendelkezõ települési önkormányzat képviselõ-testülete a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter tájékoztatása mellett megszüntetheti az önkormányzati tûzoltóságot. A minisztert a döntésrõl legalább fél évvel a megszüntetés tervezett idõpontja elõtt kell értesíteni.”
116. §
A Tvt. 30. §-a és a megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „A hivatásos tûzoltóság 30. § (1) A hivatásos tûzoltóság a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve. (2) Hivatásos tûzoltóságot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõjének javaslatára a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter alapíthat.
28878
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
(3) A hivatásos tûzoltóság vezetõjének kinevezését megelõzõen a kinevezési jogkör gyakorlója kikéri a mûködési területen mûködõ települési – Budapesten a fõvárosi kerületi – önkormányzatok képviselõ-testületének a véleményét. A szükségessé váló felmentésrõl az érintett önkormányzatokat – az érintettel történõ közléssel egyidejûleg – tájékoztatni kell. (4) Ha a települési önkormányzatok többsége, illetve a fõvárosi önkormányzat a kinevezéssel szemben foglal állást, és a kinevezési jogkör gyakorlója nem állít újabb jelöltet, döntése szakmai indokairól az érintett önkormányzatokat állásfoglalásban tájékoztatja. (5) A tûzoltó parancsnok vagy kijelölt helyettese évente beszámol a hivatásos tûzoltóság mûködési területén mûködõ települési önkormányzat képviselõ-testületének a település tûzvédelmi helyzetérõl, a tûzvédelem érdekében tett intézkedésekrõl és az azzal kapcsolatos feladatokról. (6) Ha a beszámolót a települési önkormányzatok többsége, illetve a fõvárosi önkormányzat nem fogadja el, három hónapon belül újabb beszámolót kell tartani. Ismételt elutasítás esetén a települési önkormányzatok többsége a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõjéhez, a fõvárosi önkormányzat közgyûlése a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõjéhez fordulhat. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje köteles az önkormányzatok által meghatározott kérdésekre is kiterjedõ átfogó vizsgálatot tartani, ennek keretében a tûzoltó parancsnok felelõsségét, illetve alkalmasságát megvizsgálni. A vizsgálat eredményérõl az önkormányzatokat tájékoztatni kell. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje köteles a tûzvédelmi feladatok ellátása érdekében a vizsgálat szerint szükséges szolgálatszervezési, szervezeti, személyi és belsõ irányítási intézkedéseket megtenni.” 117. §
A Tvt. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „31. § A hivatásos tûzoltóság a) tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységet végez, és közremûködik közvetlen tûz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában, ennek érdekében állandó készenléti jellegû szolgálatot tart, b) a Kormány által rendeletben meghatározott tûzvédelmi hatósági feladatokat lát el, c) székhelyén az önkormányzat kérésére közremûködik egyes, speciális felkészültséget vagy eszközöket igénylõ a középületek biztonságos üzemeltetését szolgáló feladatok ellátásában, d) ellenõrzi az önkormányzati tûzoltóság, a létesítményi tûzoltóság és a tûzoltási és mûszaki mentési feladatokat ellátó önkéntes tûzoltó egyesület tevékenységét.”
118. §
A Tvt. 33. §-a és a megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Az önkéntes tûzoltó egyesület 33. § (1) Az önkéntes tûzoltó egyesület a településen a tûzmegelõzési, valamint a tûzoltási és mûszaki mentési feladatok ellátásában közremûködõ társadalmi szervezet, amely alapszabályában ezt tevékenysége céljaként rögzítette. (2) Az önkéntes tûzoltó egyesület tûzmegelõzési, tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységben való közremûködésére (a továbbiakban: szaktevékenység) e törvényt kell alkalmazni. (3) Az önkéntes tûzoltó egyesület szaktevékenysége során a tûzmegelõzés körében tájékoztathatja a lakosságot az idõszerû tûzvédelmi feladatokról, a lakosság részére tûzvédelemmel kapcsolatos más információs tevékenységet végezhet. (4) Az önkéntes tûzoltó egyesület szaktevékenysége során a tûzoltási és mûszaki mentési tevékenység körében a) az általa észlelt segélykérést továbbítja a hivatásos tûzoltósághoz vagy az önkormányzati tûzoltósághoz, b) a hivatásos tûzoltóság vagy önkormányzati tûzoltóság helyszínre érkezéséig minden tõle elvárhatót megtesz a tûz továbbterjedésének megakadályozására, a tûz oltására, a sérült vagy egyébként veszélyben lévõ személyek részére történõ segítségnyújtásra, a balesetek megelõzésére, c) az eseményt észlelõket a helyszínen maradásra, a helyszínen tartózkodókat az általános segítségnyújtási kötelezettség körében a segítségnyújtásban való közremûködésre kérheti fel, d) a hivatásos tûzoltóság vagy önkormányzati tûzoltóság helyszínre érkezését követõen a tûz oltásában, illetve a mûszaki mentésben a tûzoltásvezetõ intézkedésének megfelelõen mûködik közre. (5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tûzoltóság ellenõrzi az önkéntes tûzoltó egyesület szakmai tevékenységét. Ha az ellenõrzés során hiányosságot tapasztal, az önkéntes tûzoltó egyesületet a hiányosságok pótlására hívja fel.”
MAGYAR KÖZLÖNY
119. §
•
2011. évi 113. szám
28879
A Tvt. a következõ 33/A–33/G. §-okkal egészül ki: „33/A. (1) Szaktevékenységet az önkéntes tûzoltó egyesületnek csak olyan nagykorú, cselekvõképes, külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkezõ tagja végezhet, aki életkoránál, egészségi, fizikai állapotánál fogva alkalmas és erre önként vállalt kötelezettséget. (2) A szaktevékenység végzésére vonatkozó kötelezettségvállalást teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni, és azt az önkéntes tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjának át kell adni, aki azt visszavonásig õrzi. A kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat bármikor, határidõ nélkül visszavonható. 33/B. § (1) Az önkéntes tûzoltó egyesület tagjának a szaktevékenység végzésével kapcsolatos elmaradt jövedelmének és költségeinek megtérítésére az önkéntes tûzoltó egyesület alapszabálya az irányadó. (2) Az önkéntes tûzoltó egyesület tagja szaktevékenysége teljesítése során keletkezett kárának megtérítésére a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) e törvényben foglalt eltérésekkel irányadó. 33/C. § Az önkéntes tûzoltó egyesületnek a szaktevékenységet végzõ tagja mentesíthetõ részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól. 33/D. § Az önkéntes tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagjaként azt lehet kijelölni, aki a külön jogszabályban elõírt képesítéssel rendelkezik. 33/E. § (1) Az önkéntes tûzoltó egyesület a szaktevékenység végzésére írásban megállapodást köt a hivatásos tûzoltósággal. (2) Az együttmûködési megállapodás megkötésének feltétele, hogy a) az önkéntes tûzoltó egyesület szaktevékenységet irányító tagja a külön jogszabályban elõírt képesítéssel rendelkezik, és b) az egyesület mûködése egyébként megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek. (3) Együttmûködési megállapodás határozatlan idõre köthetõ, és azt az önkéntes tûzoltó egyesület az együttmûködési megállapodásban meghatározott határidõvel írásban indokolás nélkül felmondhatja. (4) A hivatásos tûzoltóság az együttmûködési megállapodást írásban, azonnali hatállyal csak akkor mondhatja fel, ha a) az együttmûködési megállapodás megkötésének bármely feltétele a továbbiakban már nem áll fenn, b) az önkéntes tûzoltó egyesület a jogszabályokban foglalt elõírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti. (5) Az együttmûködési megállapodást bármely fél megfelelõ indokolással, írásban, azonnali hatállyal felmondhatja, ha a másik fél az együttmûködési megállapodásból folyó kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi. (6) A hivatásos tûzoltóság és az önkéntes tûzoltó egyesület közötti együttmûködési megállapodás megkötését, annak megszüntetését a hivatásos tûzoltóság székhelye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének kell jelenteni. (7) Az együttmûködési megállapodásra egyebekben a Ptk. az irányadó. 33/F. § (1) Az együttmûködési megállapodásban rögzíteni kell a) az önkéntes tûzoltó egyesületnek a szaktevékenység ellátására vonatkozó kötelezettségvállalását, különösen az annak érdekében vállalt szolgálati rendjét, értesíthetõségének módját, szakmai igénybevehetõségének körét, és azt, hogy az önkéntes tûzoltó egyesület a szaktevékenységet milyen földrajzi területen látja el (a továbbiakban: tevékenységi terület), b) tûzoltóság részérõl az önkéntes tûzoltó egyesület szaktevékenysége ellátásának elõsegítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, így különösen a szakmai továbbképzés, gyakorlat szervezését az önkéntes tûzoltó egyesület részére, az idõszerû tûzvédelmi feladatokra vonatkozó, az önkéntes tûzoltó egyesület tûzmegelõzési tevékenységéhez, a lakosság tájékoztatásához szükséges adatoknak az önkéntes tûzoltó egyesület rendelkezésre bocsátásának rendjét, c) az önkéntes tûzoltó egyesületet tevékenységi területén keletkezett tûzesetrõl, mûszaki mentésrõl, katasztrófáról való kölcsönös értesítés rendjét. (2) Az önkéntes tûzoltó egyesület a megállapodásban vállalhatja, hogy kivételes esetben – a hivatásos tûzoltóság kérésére – tevékenységi területén kívül is végez szaktevékenységet. (3) Az önkéntes tûzoltó egyesület a szaktevékenység ellátásáért díjazást nem köthet ki. (4) A hivatásos tûzoltóság a vele megállapodást kötõ tûzoltó egyesületnek támogatást nyújthat. 33/G. § Az önkéntes tûzoltó egyesület a mûködés, a fenntartás, valamint a létesítés, a fejlesztés és felújítás költségeihez pályázatot nyújthat be a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által vezetett minisztériumhoz.”
28880
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
120. §
A Tvt. 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés és a megelõzõ alcím lép: „Az önkormányzati tûzoltóság 34. § (1) Az önkormányzati tûzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és az önkéntes tûzoltó egyesület által közösen vagy a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás által önállóan alapított köztestület, amely a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás közigazgatási területén, a hivatásos tûzoltósággal kötött együttmûködési megállapodás alapján és annak szakmai iránymutatása alapján tûzoltási és mûszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehetõ készenléti szolgálatot lát el és közremûködik közvetlen tûz- és robbanásveszély esetén a biztonsági intézkedések végrehajtásában. Az önkormányzati tûzoltóság kérheti közhasznúsági nyilvántartásba vételét. (2) Az önkormányzati tûzoltóság parancsnokát a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõje egyetértésével a köztestület nevezi ki. (3) Az önkormányzati tûzoltóság székhelye szerinti települési önkormányzat részére a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésébõl erre a célra biztosított költségkeret mértékéig az általuk végzett feladattal arányos költségfedezetet biztosítja.”
121. §
A Tvt. 35. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A létesítményi tûzoltóság a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggõ tûzoltási és más mûszaki mentési feladatok elsõdleges ellátására létrehozott és fenntartott szervezet. A létesítményi tûzoltóságot több gazdálkodó szervezet közösen is létrehozhatja és fenntarthatja.”
122. §
A Tvt. 36. §-a és a megelõzõ alcím helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Az önkormányzati és a létesítményi tûzoltóságra vonatkozó közös rendelkezések 36. § (1) Az önkormányzati, vagy a létesítményi tûzoltóság feladatainak ellátására a 35. § (1) bekezdés szerint létesítésre kötelezettek megállapodást köthetnek egymással, illetve a települési önkormányzattal. (2) Az önkormányzati és a létesítményi tûzoltóság létrehozását és megszüntetését, továbbá a tûzoltói feladatok ellátására kötött megállapodást a mûködési terület szerinti hivatásos tûzoltóságnak be kell jelenteni. (3) Az önkormányzati és a létesítményi tûzoltóság esetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tûzoltóság ellenõrzi a tûz elleni védekezési, mûszaki mentési tevékenység végrehajtását, az ehhez szükséges személyi, és technikai feltételek meglétét, a tûz elleni védekezési, mûszaki mentési feladatokra való felkészültség és felkészülés helyzetét. (4) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve és a hivatásos tûzoltóság a (3) bekezdésben meghatározott ellenõrzés során hiányosságot tár fel, a mulasztót annak pótlására hívja fel. (5) Ha az önkormányzati tûzoltóság a hiányosság pótlása iránt nem, vagy nem megfelelõen intézkedik, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a 34. § (3) bekezdése szerinti költségfedezetet a hiányosságból eredõ feladatellátási-képesség csökkenésével arányos módon csökkenti.”
123. §
A Tvt. 37. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „37. § (1) Az önkormányzati és a létesítményi tûzoltóknak a tûzoltás, mûszaki mentés, az ezekre való felkészítés és a rendkívüli készenléti szolgálat idõtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybe vevõ téríti meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására igénybe vett önkormányzati és létesítményi tûzoltó élelmezésérõl és elszállásolásáról, valamint a felmerült szükségszerû és indokolt költségeinek megtérítésérõl az igénybe vevõ köteles gondoskodni. (3) Az önkormányzati önkéntes és a létesítményi tûzoltó kiesett jövedelme, illetve az általa elszenvedett kár megtérítésére, illetve kártalanítására, ha az igénybevétel a) a székhely szerinti vagy az alapító önkormányzati társulás településeinek közigazgatási határain belül történt, akkor a székhely szerinti települési önkormányzat, illetve a létesítmény fenntartója, b) az a) pontban meghatározott területen kívül történt, akkor külön jogszabályban meghatározott módon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve köteles, amennyiben azok más jogviszonyból nem térülnek meg.”
124. §
A Tvt. 38. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „38. § A készenlétet ellátó önkormányzati és létesítményi tûzoltó mentesíthetõ részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.”
MAGYAR KÖZLÖNY
125. §
•
2011. évi 113. szám
28881
A Tvt. 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „39. § (1) Az önkormányzati és a létesítményi tûzoltó, valamint az önkéntes tûzoltó egyesület tagja a ruházati és öltözködési szabályzatnak megfelelõ egyenruha viselésére jogosult. (2) A viselt egyenruha a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy más hatóság tagjainak egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre nem lehet alkalmas. (3) Az önkormányzati és a létesítményi tûzoltó, valamint az önkéntes tûzoltó egyesület tagja a hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem használhat, illetve gépjármûvön csak az önkormányzati, illetve létesítményi tûzoltóság feliratot helyezheti el, az önkéntes vagy létesítményi tûzoltóság bejegyzett elnevezésével. (4) Az önkormányzati, a létesítményi tûzoltó és az önkéntes tûzoltó egyesület tagja részére – a képesítési követelmények megszerzését követõen – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve egységes igazolványt ad ki. (5) Az igazolvány adattartalma: a) az önkormányzati, létesítményi tûzoltóság, az önkéntes tûzoltó egyesület megnevezése, b) a tûzoltó, az önkéntes tûzoltó egyesület tagja arcfényképe, c) a tûzoltó, az önkéntes tûzoltó egyesület tagja neve, d) az igazolvány érvényességi ideje. (6) Az (5) bekezdésében meghatározott igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a (7) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás alapján állítja ki. Az igazolványt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az érvényességi idõ lejártakor visszavonja vagy megújítja. (7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az önkormányzati, a létesítményi tûzoltó és az önkéntes tûzoltó egyesület tagja nyilvántartási számmal történõ azonosítása, az önkormányzati, létesítményi tûzoltóság és az önkéntes tûzoltó egyesület tevékenysége jogszabályoknak megfelelõ mûködése ellenõrzése érdekében az önkormányzati, létesítményi tûzoltók és az önkéntes tûzoltó egyesület tagjáról vezetett nyilvántartásban (a továbbiakban: nyilvántartás) rögzíti: a) az önkormányzati, létesítményi tûzoltó, az önkéntes tûzoltó egyesület tagja családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímét, értesítési címét, b) a képesítési követelményeknek való megfelelést igazoló okmány számát, a képzõ intézmény megnevezését, a kiállítás idõpontját, c) az önkormányzati, létesítményi tûzoltó, az önkéntes tûzoltó egyesület tagja nyilvántartásba történõ felvételének napját, d) annak az önkormányzati, létesítményi tûzoltóságnak, önkéntes tûzoltó egyesületnek a bejegyzett elnevezését és székhelyét, amelynek tagja, e) az önkormányzati, létesítményi tûzoltó, az önkéntes tûzoltó egyesület tagja igazolványának számát, kiállításának keltét, f) az igazolvány cseréje, pótlása tényét, illetve ezek megtagadásának tényét, g) az igazolvány visszavonásának és érvénytelenségének tényét, a törlés idõpontját és okát, h) az önkormányzati, létesítményi tûzoltó alkalmazása és az önkéntes tûzoltó egyesület tagja tagsága megszûnésének tényét és idõpontját. (8) A (7) bekezdés szerinti adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat az önkormányzati, létesítményi tûzoltóság vezetõje, az önkéntes tûzoltó egyesület vezetõje 15 napon belül szolgáltatja. (9) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a nyilvántartásába kizárólag az e törvényben meghatározott esetben jogosult adatokat bejegyezni, valamint a nyilvántartásból adatot törölni. (10) A nyilvántartásból – jogszabályban meghatározott módon – a (7) bekezdésben meghatározott célra a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára szolgáltatható adat. (11) Az önkormányzati, létesítményi tûzoltói tevékenység, az önkéntes tûzoltó egyesületi tagság megszûnése, és az önkormányzati, létesítményi tûzoltó, az önkéntes tûzoltó egyesület tagjának halála esetén adatainak a nyilvántartásban történõ kezelését meg kell szüntetni. Az adatokat a nyilvántartásban történõ kezelés megszüntetésétõl számított legfeljebb 5 évig a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve az önkormányzati, létesítményi tûzoltó, az önkéntes tûzoltó egyesület tagja tevékenysége késõbbi ellenõrzése céljából tovább tárolhatja.”
28882
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
126. §
A Tvt. 40. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „40. § A rendvédelmi szervek kártérítési felelõsségérõl rendelkezõ jogszabályokat az önkormányzati és a létesítményi tûzoltókra is alkalmazni kell. Az ennek alapján járó összeget az igénybe vevõ fizeti meg.”
127. §
A Tvt. 41. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „41. § (1) A hivatásos tûzoltóság létesítésének, mûködésének, fenntartásának, fejlesztésének költségeit a központi költségvetés a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésén keresztül biztosítja. (2) A központi költségvetésbõl történõ támogatás mértékének meghatározása során a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott, és a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által jóváhagyott állománytáblázatban és gépjármûállomány-táblázatban rögzítetteket kell alapul venni. (3) A hivatásos tûzoltóság és az önkormányzati tûzoltóság fenntartásával és mûködésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve költségvetésében kell biztosítani. Ebbõl kell gondoskodni a mûködési területen kívüli vonulások költségeirõl. A szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tûzoltók kártérítésére szolgáló fedezetet a munkáltató köteles biztosítani. (4) A tûzoltóság fenntartója a tûzoltóság készenléti szolgálatot, és a tûzoltás irányítását ellátó tagjai részére szolgálati tevékenységükre vonatkozóan köteles élet- és balesetbiztosítást kötni. (5) Az önkormányzati tûzoltóságok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával és mûködésével kapcsolatos költségek fedezetérõl a székhely szerinti települési önkormányzat, és az önkormányzati tûzoltóság által védett települések önkormányzatai, valamint az általuk végzett feladattal arányosan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervén keresztül a központi költségvetés gondoskodik. (6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint az önkormányzati tûzoltóság tagjai, továbbá az önkéntes tûzoltó egyesületek szaktevékenységet irányító tagja a külön jogszabályban elõírt képesítés megszerzésére kötelezett. (7) A képzés költségeit – a külön jogszabályban meghatározott kivételekkel – a küldõ szerv vagy a hallgató viseli.”
128. §
A Tvt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A biztosító köteles a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény 1. számú melléklete „A” részének 3–5., 6. a) és 7–11. pontjaiban, valamint a „B” részének b), d)–e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1,5%-át hozzájárulás címén – a hivatásos tûzoltóságok és az önkormányzati tûzoltóságok részére a laktanya-építési beruházáshoz, felújításhoz, a tûzoltáshoz és mûszaki mentéshez, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter által felügyelt tûzjelzési és monitoring lakossági riasztó-tájékoztató eszközök létesítésére, üzemeltetésére, fejlesztésére és az általa alapított, a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény létesítésére, valamint tûzoltó célú szakképzéséhez szükséges technikai eszközök, felszerelések fejlesztésének, felújításának céljára – a központi költségvetésbe befizetni. A hozzájárulás alapjának meghatározása során csak azokból a biztosítási szerzõdésekbõl befolyt díjakat kell figyelembe venni, ahol a kötelezettségvállalás tagállama Magyarország, ideértve azt az esetet is, ha a kockázatviselés helye egy másik tagállam.”
129. §
(1) A Tvt. 47. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:) „e) az önkormányzati tûzoltóság létesítésének, mûködésének feltételeit, feladatát;” (2) A Tvt. 47. § (1) bekezdése a következõ i) és j) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:) „i) a tûzvédelmi tervezõi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket; j) a települési önkormányzat hivatásos tûzoltóság, önkormányzati tûzoltóság és önkéntes tûzoltó egyesület fenntartásához való hozzájárulásának részletes szabályait.” (3) A Tvt. 47. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg:) „11. a tûzoltóság tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységének általános szabályait, a TMMT készítésével érintett létesítmények kiválasztására vonatkozó szabályokat, a TMMT tartalmi követelményeit.”
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28883
(4) A Tvt. 47. § (2) bekezdése a következõ 25. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, hogy rendeletben határozza meg:) „25. az önkormányzati tûzoltóság legkisebb létszámára, létesítményeinek és felszereléseinek minimális mennyiségére, minõségére, a szolgálat ellátására, az egyenruházatra és viselésére, az egyenruházaton viselt jelzések rendjére, ki- és továbbképzésekre, az egyes beosztásokhoz szükséges személyi és anyagi feltételekre, a kitüntetések viselésének rendjére, az önkormányzati tûzoltó foglalkozás egészségügyi vizsgálata szempontjaira vonatkozó szabályokat.” (5) A Tvt. 47. § (6) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelõs miniszter, hogy) „d) az egyes tûzmegelõzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendõ igazgatás szolgáltatási díj mértékét és körét, a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelõs miniszterrel” (egyetértésben rendeletben állapítsa meg.) 130. §
Hatályát veszti a Tvt. 13. § (6) és (7) bekezdése, a 25. §-át megelõzõ alcím, a 44. § (3) bekezdése, a 46. § (3) és (4) bekezdése, 47. § (2) bekezdésének 7., 8., 18., 20., 21. és 22. pontja.
50. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása 131. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendõrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.”
132. §
A Hszt. 2. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „e) országos parancsnok: a rendõrség központi szervének vezetõje, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetõje, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói;”
133. §
A Hszt. 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyûlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat. (3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat.”
134. §
A Hszt. 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „23. § A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyûlési képviselõi, az európai parlamenti, a fõpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselõi választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtõl való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.”
135. §
A Hszt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül – meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhetõ.”
28884
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
136. §
A Hszt. 51. § (1) bekezdésének elsõ mondata helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya olyan tagjának, akit az országgyûlési képviselõi, európai parlamenti képviselõi, illetve a fõpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek.”
137. §
A Hszt. 56. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya – az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel akkor szüntethetõ meg, ha) „a) az Országgyûlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetõje, az országos parancsnok döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetõség;”
138. §
A Hszt. 180. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggésérõl a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minõsítõ határozat).”
139. §
A Hszt. XIX/A. fejezetének címe helyébe a következõ cím lép: „A RENDÕRSÉG, A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV, A POLGÁRI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK, A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET, A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK”
140. §
A Hszt. 245/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „245/A. § A rendõrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára a törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
141. §
A Hszt. XX. fejezetének címe helyébe a következõ cím lép: „A RENDÕRSÉG ÉS A HIVATÁSOS KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERV HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”
142. §
A Hszt. 246. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „246. § A rendõrség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
143. §
A Hszt. 247. § (1) bekezdésének f) és g) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:) „f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõje, és a vele azonos jogállású szervek vezetõi, g) tûzoltó parancsnok,”
144. §
A Hszt. 265. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép: „A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok”
145. §
A Hszt. 265. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagjai szolgálatot teljesíthetnek a 42. § (2) bekezdésén kívül a megyei (fõvárosi) és települési önkormányzatoknál, valamint a védelmi bizottságoknál.”
146. §
A Hszt. 270. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél szerzõdéses szolgálati viszony hivatásos szolgálati – kivéve vezetõi – beosztások ellátására létesíthetõ. Tiszthelyettesi beosztások esetében szerzõdéses szolgálati viszony általános iskolai és legalább szakiskolai végzettséggel rendelkezõ jelentkezõvel is létesíthetõ.”
147. §
A Hszt. 274. § (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(9) Ha a fegyelemsértést több hivatásos tûzoltóság hivatásos állományába tartozók együttesen követték el, a fegyelmi vizsgálat lefolytatásáról az a tûzoltó parancsnok intézkedik, akinek a mûködési területén a fegyelemsértést elkövették. Az érdemi döntést az eljáró parancsnok javaslatának figyelembevételével az állományilletékes tûzoltó parancsnokok hozzák meg.”
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28885
148. §
A Hszt. 93. § (6) bekezdésében a „polgári védelemnél, állami és hivatásos önkormányzati tûzoltóságnál” szövegrész helyébe a „hivatásos katasztrófavédelmi szervnél” szöveg lép.
149. §
A Hszt. 6/B. számú mellékletében a „budapesti rendõrfõkapitány, a fõvárosi tûzoltó parancsnok, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói, a fõvárosi polgári védelmi igazgató” szövegrész helyébe a „budapesti rendõrfõkapitány, a fõvárosi illetékességû hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetõje, a tûzoltósági fõfelügyelõ, a polgári védelmi fõfelügyelõ, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok igazgatói” szöveg lép.
150. §
Hatályát veszti a Hszt. 36. § (4) bekezdése, 49/A. § (5) bekezdése, 116/A. § (7) bekezdése, 127. § (4) bekezdése, 247. § (1) bekezdésének e) pontja, 265. § (2) és (3) bekezdése, 266. §-a, 268. §-át megelõzõ alcím, 268. §-a, 269. §-a, 271. § (2)–(3) bekezdése, 272. § (2)–(5) bekezdése, 273. §-a, 274. § (1)–(8) bekezdése, 275. §-a, 276. § (1)–(3) bekezdése, 342. § (9) bekezdése.
51. A tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása 151. §
A tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 2. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az országos kamarákon belül a Magyar Mérnöki Kamara legalább építési, tartószerkezeti, épületgépészeti, közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási, vízépítési, környezetvédelmi, földmérõ és térképészeti, erdészeti és faipari, mezõgazdasági, gépészeti, hõ- és villamosenergetikai, gázipari, elektrotechnikai, munkabiztonsági, tûzvédelmi szakterületeken, valamint a jogosultsághoz kötött egyéb szakértõi és tervezõi mérnöki szakterületeken, a Magyar Építész Kamara legalább terület- és településrendezési, táj- és kertépítészeti, belsõépítészeti, mûemlékvédelmi és tûzvédelmi szakterületeken szakmai tagozatokat hoz létre.”
52. A földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény módosítása 152. §
A földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény 7. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A katasztrófavédelmi feladatok ellátásához szükséges földmérési és térképészeti állami alapadatokat, illetve termékeket az adatok kezelõje, illetve elõállítója a külön jogszabályban foglaltak szerint biztosítja a katasztrófavédelemben részt vevõk számára.”
53. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása 153. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy] „c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendõrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és az ügyészség a törvényben meghatározott feladatuk ellátásához szükséges egyedi adatok lekérdezése céljából,”
54. Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása 154. §
(1) Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „228. § (1) Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása a katasztrófa-egészségügyi ellátás keretében történik. (2) E törvény alkalmazásában egészségügyi válsághelyzetnek minõsül a) minden – rendszerint váratlanul bekövetkezõ – esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók mûködését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttmûködését teszi szükségessé, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor,
28886
MAGYAR KÖZLÖNY
(2) (3)
(5) (6)
•
2011. évi 113. szám
b) az a) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna. (3) Különleges jogrend bevezetésekor a katasztrófa-egészségügyi ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése. (4) Különleges jogrenden kívül valamely eseményt – annak függvényében, hogy az egy megyét (a fõvárost) vagy több megyét érint – az egészségügyi államigazgatási szerv vagy az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeleti szerve minõsítheti egészségügyi válsághelyzetnek.” Az Eütv. 147. § (1) bekezdés f) pontjában a „katasztrófa [225. § (2) bekezdés]” szövegrész helyébe az „egészségügyi válsághelyzet [228. § (2) bekezdés]” szöveg lép. Az Eütv. 94. § (2) bekezdés a) pontjában, a 230. § (4) bekezdésének a) pontjában, a 231. § (2) bekezdésében, a 232. § (1) bekezdésében a „katasztrófa” szövegrész helyébe „egészségügyi válsághelyzet” szöveg lép. (4) Az Eütv. 229. § (1)–(3) bekezdéseiben a „Katasztrófa” szövegrész helyébe „Egészségügyi válsághelyzet” szöveg lép. Az Eütv. 229. § (1) bekezdésében az „a katasztrófa-helyzet” szövegrész helyébe „az egészségügyi válsághelyzet” szöveg lép. Az Eütv. 230. § (4) bekezdésének c) pontjában az „a katasztrófahelyzet” szövegrész helyébe „az egészségügyi válsághelyzet” szöveg lép.
55. A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása 155. §
A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást a következõ bûncselekmények miatt:) „e) a rendõrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett, nem katonai büntetõeljárásra tartozó bûncselekmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagja, továbbá a pénzügyi nyomozó által elkövetett bármilyen bûncselekmény,”
56. A közterület-felügyeletrõl szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása 156. §
A közterület-felügyeletrõl szóló 1999. évi LXIII. törvény 6. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A felügyelet a képviselõ-testület által meghatározottak szerint együttmûködik a rendõrséggel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel (a továbbiakban: rendvédelmi szervek), a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, az egyéb állami ellenõrzõ és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezettel, így különösen a helyi polgárõr szervezettel, valamint a feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezettel. (2) A rendvédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együtt eljáró felügyelõ a rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal segítõje.”
57. A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása 157. §
A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 35. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják) „f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv;”
58. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása 158. §
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:) „b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a megyei, fõvárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához a 8. § c), d), g), h) és a 9. § (1) bekezdés d), g) pontjaiban megjelölt adatok kivételével.”
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28887
59. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény módosítása 159. §
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 19. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A veszélyes anyaggal, és a veszélyes keverékkel tevékenységet végzõ a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. Ez a kötelezettség nem érinti az Mvt.-ben, a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben, valamint a REACH-ben foglalt egyéb követelmények teljesítését.”
60. A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása 160. §
A víziközlekedésrõl szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) a következõ 5/A. §-sal egészül ki: „5/A. § (1) A veszélyes vagy szennyezõ áru belvízi szállításának hatósági ellenõrzését a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenõrzésére vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint a hajózási hatóság, a rendõrség vízirendészeti szerve és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv látja el. (2) Az (1) bekezdésben hivatkozott jogszabályokban meghatározottak mellett a katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik: a) a veszélyes áruk belvízi szállítására történõ elõkészítésének, valamint a belvízi úton beérkezett veszélyes áruk továbbítására vonatkozó jogszabályi elõírások betartásának ellenõrzése, b) a veszélyes áruk kikötõk területén végzett átrakásának, tárolásának ellenõrzése.”
161. §
A Vkt. a következõ 60/A. §-sal egészül ki: „60/A. § (1) Ha a veszélyes áruk belvízi szállításáról szóló törvényben meghatározott elõírások megsértõivel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenõrzése során jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedõ bírságot alkalmaz. (2) Az e § alapján tett jogszerû intézkedésbõl eredõ kárért a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a jogszabálysértõvel szemben felelõsséggel nem tartozik. (3) Ugyanazon jogszabálysértésért a hajózási, a vízirendészeti hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv bírságot nem szabhat ki.”
162. §
A Vkt. a következõ 60/B. §-sal egészül ki: „60/B. § (1) Nincs helye a hivatásos katasztrófavédelmi szerv általi bírság kiszabásának, ha a jogsértõ cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés). (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabott bírság kivetésével és behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e törvény 60/A. §-a alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.”
163. §
A Vkt. 88. § (1) bekezdése a következõ m) és n) pontokkal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány) „m) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk belvízi szállításának ellenõrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályainak, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegének, valamint a bírságolással összefüggõ hatósági feladatok általános szabályainak, n) a víziközlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történõ kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó elõírások ellenõrzési rendjének, az elõírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályainak” (rendeletben történõ megállapítására.)
28888
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
61. Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény módosítása 164. §
(1) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 4. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Kormány:) „i) biztosítja a különleges jogrend idején a lakosság riasztásának rendszerét;” (2) Az Eht. 4. § (1) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki: (A Kormány:) „j) ellátja az elektronikus hírközléssel összefüggõ, jogszabályban meghatározott további feladatokat.” (3) Az Eht. 182. § (4) bekezdés l) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés vonatkozásában:) „l) a védelmi feladatokban részt vevõ elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelölését;”
62. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása 165. §
(1) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 120. § (8) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az elkobzott ásványolajtermékek) „a) a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes védelmi bizottság elnökének, I–III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett terület települési önkormányzata polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi szerve vezetõjének kérelme alapján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetõje jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett – átadhatók;” (2) A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 130. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „130. § Katasztrófa esetén a katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti megyei, fõvárosi védelmi bizottságok elnökei, illetve az érintett területek polgármesterei felhatalmazást kapnak arra, hogy az üzemanyag-ellátás biztosítására a vámhatóság bevonásával e törvény elõírásaitól eltérõen is intézkedhetnek.”
63. A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása 166. §
A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a következõ 81/A–81/C. §-okkal, és az azokat megelõzõ alcímmel egészül ki: „A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatásköre 81/A. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv feladat- és hatáskörébe tartozik: a) a veszélyes áruk vasúti szállításra történõ elõkészítésére, valamint a vasúton beérkezett veszélyes áruk továbbítására vonatkozó jogszabályi elõírások betartásának ellenõrzése; b) a veszélyes áruk vasútüzemi létesítmények területén végzett átrakásának, tárolásának ellenõrzése. (2) A jogszabályban elõírt veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó elõírások (RID) megsértõivel szemben bírság szabható ki. Az e § alapján indított bírságolási eljárást a hivatásos katasztrófavédelmi szerv folytatja le. (3) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenõrzés során jogszabálysértést állapít meg, a külön jogszabályban foglaltak szerinti intézkedést és 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedõ bírságot alkalmaz. (4) Az e § alapján tett jogszerû intézkedésbõl eredõ kárért a jogszabálysértõvel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv felelõsséggel nem tartozik. (5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenõrzés során megállapított szabálytalanságokról, a vizsgálat megindításáról és az esetlegesen szükségessé váló helyszíni intézkedésekrõl, a vizsgálat megindítását, vagy a helyszíni intézkedést követõ 8 napon belül hivatalosan értesíti a vasúti közlekedési hatóságot. (6) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a vizsgálat lezárásáról, és annak eredményérõl, az azzal kapcsolatos döntésérõl 8 napon belül értesíti a vasúti közlekedési hatóságot. 81/B. § (1) Nincs helye a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által bírság kiszabásának, ha a jogsértõ cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).
MAGYAR KÖZLÖNY
•
2011. évi 113. szám
28889
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által kiszabott bírság kivetésével és behajtásával kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Ugyanazon jogszabálysértésért a közlekedési hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv bírságot nem szabhat ki. (4) A 81/A. § alapján kiszabott és beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi. 81/C. § (1) A veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat mûködtetõ, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását – ideértve az ideiglenes tárolást is – végzõ személyek, szervezetek, a veszélyesáru-szállítással kapcsolatos rendkívüli eseményrõl haladéktalanul kötelesek értesíteni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyeletét. (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés alapján jogosult a veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat mûködtetõ, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását – ideértve az ideiglenes tárolást is – végzõ személyek, szervezetek felé intézkedni, a károk enyhítése érdekében készített tervekben elõírtak megtételére utasítást adni. (3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv által adott utasításokat a veszélyes árut fuvarozó vasúti társaság, a veszélyesáru-fuvarozással érintett vasúti pályahálózat-mûködtetõk, a veszélyes áru rakodását, átrakását, tárolását végzõ személyek, szervezetek kötelesek haladéktalanul végrehajtani.” 167. §
A Vtv. 88. § (1) bekezdése n) és o) pontokkal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „n) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által lefolytatott eljárások során a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenõrzésére és bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályait, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegét, valamint a bírságolással összefüggõ hatósági feladatok általános szabályait, o) a vasúti közlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történõ kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó elõírások ellenõrzési rendjének, az elõírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait” (rendeletben állapítsa meg.)
64. A polgárõrségrõl szóló 2006. évi LII. törvény módosítása 168. §
A polgárõrségrõl szóló 2006. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A polgárõrség tevékenysége során – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – köteles együttmûködni a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervekkel, a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a hivatásos és az önkormányzati tûzoltóságokkal, a mezei- és természetvédelmi õrszolgálattal, a közterület-felügyelettel, az erdészeti szakszemélyzettel. Az együttmûködés tartalmát a felek írásbeli együttmûködési megállapodásban rögzíthetik.”
65. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása 169. §
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdése a következõ 44. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „44. a villamosenergia-rendszer tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosításának kritériumrendszere, kijelölése, az érzékeny információ védelme, a kapcsolattartás és a jelentéstételi kötelezettségek, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelme, ellenõrzésének rendje, az elõírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények szabályait” (rendeletben állapítsa meg.)
66. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása 170. §
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. §-a a következõ 49. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „49. az együttmûködõ földgázrendszer tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosításának kritériumrendszerére, kijelölésére, az érzékeny információ védelmére, a kapcsolattartásra és a jelentéstételi
MAGYAR KÖZLÖNY
•
28890
2011. évi 113. szám
kötelezettségekre, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmére, ellenõrzésének rendjére, az elõírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményekre” (vonatkozó szabályokat.)
67. A minõsített adat védelmérõl szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása 171. §
A minõsített adat védelmérõl szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „13. rendvédelmi szerv: a rendõrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási szervezet;”
68. A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása 172. §
(1) A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Rendvédelmi szerv) „e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,” (2) Hatályát veszti a Ksztv. 1. § (5) bekezdés b) pontja. (3) Hatályát veszti a Ksztv. 83. § e) pontja.
69. A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény módosítása 173. §
A közúti közlekedésrõl szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) a) pontja 32. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a) a Kormány, hogy) „32. a közúti közlekedés tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítás kritériumrendszerének, kritikus infrastruktúrává történõ kijelölésnek, érzékeny információ védelmének, kapcsolattartás és jelentéstételi kötelezettségek rendjének, valamint európai kritikus infrastruktúra kijelölése esetén annak védelmének, a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó elõírások ellenõrzési rendjének, az elõírások megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények részlet szabályait” (rendeletben állapítsa meg.)
70. Hatályát vesztõ rendelkezések 174. §
(1) Hatályát veszti a polgári védelemrõl szóló 1996. évi XXXVII. törvény. (2) Hatályát veszti a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény. (3) Hatályát veszti az Európai Parlament magyarországi képviselõinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 30. §-a. (4) Hatályát veszti a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi I. törvény Hatodik fejezete. (5) Hatályát veszti a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2006. évi VIII. törvény. (6) Hatályát veszti az önkéntes tûzoltó egyesületekrõl szóló 2008. évi XXXIII. törvény. (7) Hatályát veszti az egyes törvényeknek a naptári napban való határidõ-számítással összefüggésben történõ módosításáról szóló 2010. évi CLII. törvény 2. § (43) bekezdése. Dr. Schmitt Pál s. k.,
Lezsák Sándor s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés alelnöke
