NYÍRKÉRCS Nyírkércs a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 36 km távolságra található település. A 41-es útról Baktalorántházánál leágazó alsóbbrendő úton közelíthetı meg. A legközelebbi vasútállomás a Nyíregy-Vásárosnamény vasútvonalon, Baktalorántházán van. A lakosság közlekedése távolsági autóbusszal megoldott. A falu határába folyik a Lórátházi-folyó, amely a Lakosdi víztározóba torkollik. Erdeiben a köris fák honosak, akácosok, nemes nyárok, fenyık, tölgyesek. Nyírkércs gazdasági szerkezetének alapja a mezıgazdaság. A községhez kapcsolódik egy 1050 hektáros mezıgazdasági terület, mely igen jól mővelhetı, ez a falu megélhetéséhez jelentısen hozzájárul. A település gazdálkodását a szántóföldi növénytermesztés jellemzi. A község népessége az átlagosnál nagyobb mértékben öregszik. Ez a folyamat tartósnak látszik. A község belterülete 96 hektár, külterülete 1315 hektár, lakosainak száma: 1988-ban 913 fı. A község rendelkezik óvodával (50 férıhely), általános iskolával (Petıfi Sándor Általános Iskola), könyvtárral, öregek otthonával, egészségügyi központtal. Az Általános Iskola jelenlegi épületét 1994-ben építették, ez egy 5 tantermes épület a régi 3 tantermessel szemben, itt korszerőbb körülmények között folyik az oktatás. A régi épületszárnyat pedig ma az óvodások birtokolják. E mellett van az öregek otthona egy különálló épületben. A könyvtár az iskolában van. Az iskola a 10 iskolát magába foglaló Nyírség Iskolaközösség tagja, melynek központja Levelek
Jellege: A falu lényegében egyutcás útifalu. Nyírkércs déli irányban (alvég) fejlıdik, tovább épül.Fı utcája mentén és délnyugati negyedében nyitott új utcái elıkertes beépítésőek. Mélyen hátranyúló szalagtelkei általában sorosak, ritkábban kétsorosak. A parasztudvarokra a tagolt épületrendezés a jellemzı. A beltelkek kerítéssel három udvarrészre különülnek, ezeken egymáshoz támasztottan épültek az épületek. A sort az utcára véggel nézı lakóház kezdi és mögötte helyezkedik el az egyre kijjebb és egyre alacsonyabb gerincmagasságú gazdasági épületek. A név törzsnév képzıs alakját ırzi. A név kicsinyítı képzıt kapott: Kér+cs. Ez bizonyítja, hogy a község az egyik legrégebbi település ezen a tájon. Elsı lakói katonáskodó várjobbágyok. A község neve IV. László egyik 1282-ben kelt oklevelében bukkan fel elıször, ekkor KUSKYRCH volt.
- 10 -
A név néhány változatban, idırendi sorrendben: 1312-KYUSKYRCHID 1342-KYRCH 1323-KYUSKERCH 1356-KERCHY, KYRCHY 1330-KISKERCH 1358-KERECH 1333-KYUSKERCHUD 1384-GERCH 1335-KYSKIRCHYD 1772-KÉÉRCS, KÉRCS A falu hivatalos neve 1908-tól Nyírkércs, 1910-tıl pedig az akkor újonnan szervezett Nyírbaktai járáshoz tartozott, egészen a Baktalorántházai járás 1970-es megszőnéséig. Írott oklevele szerint a Kiskércs nevő két ekényi földet, amelyet, amelyet Lakosd határából szakítottak ki, Bogdai Illés ispán kapta, de ı is tovább adományozta. A falu önállósulása csak a XIV. sz. folyamán következett be. A XVI. sz-ban 2 részbıl, Alsó és Felsıkércsbıl állt. A XVIII. sz. közepétıl újratelepült kisközségnél, ez a kettéválás ma már nem észlelhetı.
Történeti áttekintés: A falu igen régóta lakott település. Voltak idık, mikor csak nagyon kevés embernek adott megélhetést, de volt olyan is amikor többen lakták, mint napjainkban. Megmaradt a török hódoltság idejében is. A Rákóczi-szabadságharc idején és 1848-ban számosan mentek innen megvédeni a magyar szabadságot. Kércs a középkorban, Kércs az Árpádkori Borsava vármegyében: Az Árpádkori oklevelek már említik (Nyír) Kércset, mely Borsova vármegye területén fekszik. A három vármegyében (Szabolcs, Szatmár Borsava) a települések 1/3-ára. A falu a XVIII.sz-ban: Mária Terézia által rendelt I. katonai felmérés 1766 és 1785 között zajlott, Szabolcs megyére 1782 és 1785 között került sor. Térképészek jártak minden településen, így készült egy részletes térkép. A felmérés során bizonyos kérdésekre is választ kerestek, pl.: 1.- vannak-e szilárd épületek Egy nemesi kúria kıbıl szilárdan épült. 2.- milyen a mocsarak minısége A helységtıl délre lévı rétek nagyon ingoványosak, a mocsár környékén sohasem száradnak ki, ezért semmilyen módon nem járhatók. 3.- milyen az utak minısége Ranocsaházára, Rázodra az országút teljesen szilárd, homokos talajú és nagyon jó állapotú. Ilyen a jákói és kércsi országút is. 1785-ben a helység neve Kércs Jogállása: község Házak száma: 33 Családok száma: 34 Tényleges népesség: 213 Férfiak száma: 107 Nık száma: 110
A XIX.sz. elején: Kércs: falu Házak száma: 38 Családok száma: 55 Összes lakó: 252 Nık: 133
- 11 -
1910 Járás: Nyírbaktai járás Területe: 2489 kat. hold Népessége: 546 Férfi: 272 Nı: 274
1931: Lakosok száma: 853 1939 Területe: 2474 kat. hold Lakosok száma: 854
1949 Területe: 2489 kat. hold Népessége: 899
1997 Lakások száma: 320 Lakosság: 858
A falu mőemlékei: Református templom: 1895(néhány forrás szerint 1896)-ban utcasorban épített, ko mérető eklektikus stílusú templom. Építtette az egyház, Márta Gábor tassi vállalkozó terve és munkája által. A templom kelet-nyugati tengelyben épült a falu közepén. Felújításon nem esett át egészen 2000-ig, amikor jelentıs változtatás ment végbe rajta, 6,5 millió Ft-os beruházás során. A pénzt a gyülekezet adományaiból és pályázat útján szerezték meg. A felújítás elıtt földes volt az alapja, ma már csempére lépnek akik átlépik a küszöböt. A déli saroknál (az ablaknál) az építmény meg volt repedve és a gerendák is el voltak korhadva, már nagyon rég ráfért volna a felújítás. Új padokat és elektromos orgonát is kaptak. A templomnak egy tornya van, egyhajós felépítéső. Falain nincs díszítés, egy karzat található a bejárat fölött, itt is padok találhatók a hívık számára. Ablakai sima üvegablakok fakerettel, melynek olyan a színe, mint a karzaté és az ott található padoké. A templomban 140 ülıhely van. A templomot modern főtıberendezéssel is ellátták. A bejárathoz két lépcsıfokon kell felmenni. A templom színe kívülrıl sárga, belül falai fehérek. Felszerelései között található egy úrasztali terítı, mely eredetileg mályva színő, ma sárgás taft selyem, élénk színő, búzakék és főzöld selyemmel arany és ezüst fonallal készült. Lapos öltéssel hímzett régi, XVII. Századi mintamásolata. Felirata középen hét körbe foglalva: „ Az én testem ez én vérem az ige Jármy László és Szunyog Mária Készítették Kértsen 1789. Esztendı”. Keskeny, arany vert csipkeszegés. Magyar úrihímzés. Mérete 98x98 cm.
Volt Bozóky Kúria: A Fı út 96/2 szám alatt található a Bozóky kúria. Egy 1674 évi, Kassáról származó adat szerint itt elhagyott elıkelı kúria állt. Jellege szerint szabadon álló XVIII. sz-i eredető épület átalakítva a XIX. sz-ban.(Ma a falusiak csak Jármy-kúriaként ismerik). A XIX. Századvégi írások szerint Uray Miklósnak csinos régi úrilaka is van, amelyet a múlt század végén Jármy Gedeon épített. Van itt még egy másik régi kúria is, melyet a Bozókyak építettek, ez késıbb a Jármyaké lett, ma községház és polgármesteri hivatal. Az épület különlegességét az adja, hogy dombra épült, emiatt építészetileg kivitelezhetıvé vált, hogy elıl egy, de hátul kétszintesnek építhették. Az alsó szint a cselédek lakhelye volt. Nagy ablakok vannak a szobákon. Kicsit labirintusra emlékeztet.
- 12 -
A bejárat után két oldalra kis kamrák vannak a falban, ez tárolásra szolgált (tőzifát tároltak benne), ma is ezt a posztot tölti be. A felsı részt oszlopok és az azokat áthidaló ívek tartják meg. A polgármesterasszony tervei szerint ha át tudnák építtetni ezt a lenti szintet (pályázatok, vagy adományok útján) akkor néhány család kibérelhetné, mint egy szállodai szobát, bent ugyanis több család számára kényelmes férıhely van a régi cseléd szobákban. A folyosó végén az egyik volt tulajdonos kialakított egy imádkozó helyet, ez különleges arculatot ad a sötét folyosónak. Nagyon érdekes ahogy a boltívek játszanak a fénnyel a szobákban és a folyosón. Fejlett főtési és vízhálózattal rendelkezett, melyet a cselédek mőködtettek. Főtési rendszer: a cselédek lakhelye mellett, ma már csak egy lyuk látható a falban, ahová ha benézünk, még láthatjuk a téglafallal körülvett „kályhát”. Innen számtalan üreg indult szerte az épületben a falba beépítve. Tehát nem padlófőtés volt, hanem minden szobában az üregbe érkezı meleg levegı főtötte a helyiségeket. Ezt ma már nem lehet megtekinteni, mert beépítették az átalakítások során. Vízhálózat: az alagsorban állítólag egy kút volt, ahonnan kézi hajtású szivattyú segítségével a cselédség minden reggel felpumpálta a kellı vízmennyiséget a tetıtérben lévı nagymérető tárolóba. A tárolóból csövek vezettek szét az egész épületbe, így ha megnyitották a csapot, elég nyomás volt, hogy meginduljon a víz. Ma is látszanak nyomai. Étellift: az átépítésnél találtak üreget a falban (ezt ahogy a falat kopogtatjuk, még ma is jól hallható, hogy az üreg megmaradt), amirıl nem tudták, hogy mire szolgált. Aztán kiderült, hogy az elsı szinten a cselédek szobái mellett kapott helyet a konyha. Innen fel lehetett húzni az edényeket, így a cselédeknek nem kellett a lépcsıkön felhordani az ételt Az átépítés során az épület elsı három termét egybe nyitották (itt a tulajdonos hálószobája volt) ez ma tanácsterem. A padló az egész épületben fa lécekbıl áll össze. Különlegesség még, hogy az épület közepén van egy kör alakú szoba, ahonnan sugár irányban megközelíthetı minden helység. A szobák egymásba nyílnak, így szinte mindegyiknek két ki illetve bejárata van. A szobák (ma irodák) egy egyenes mentén helyezkednek el. Az átépítés során több ablak be lett falazva, de kívülrıl megpróbálták a lehetı legkevesebb változtatással helyreállítani az épületet. (pl.: a szemöldökrész megmaradt). A következı átépítések során egy lépcsıt terveztek a hátsó részhez, mert ma „ideiglenes” lépcsı van oldalt, hogy könnyebb legyen a közlekedés az ott dolgozók számára. Mai arculatához hozzátartozik az elıtte elhelyezkedı virágoskert, amelyre szintén nagyon büszkék az ott lakók. Az épület rövid szárú T alaprajzú, földszintes épület, utcai homlokzatának közép rizalitját négy pillér tagolja, fölöttük háromszögő timpanon. Az udvari homlokzat 2+3+2 nyílástengelyő, emeletes. Homlokzatai tagolatlanok a szegment íves záródású ablakok felett erıs kiüléső szemöldök látható.
Népi építészet: A szakirodalomban említett mőemlék jellegő házak balesetveszélyes állapot miatt lebontásra kerültek, illetve összeomlottak. Azonban ma is találkozhatunk a népi építészet hagyományos technikájával, hiszen vályogból készült házak mai napig is épülnek
- 13 -
A lakások és gazdasági épületek a XIX. század elsı harmadában általában fa zsindelytetıvel, vagy nádfedeles kivitelezésben készültek. Gyakori volt a paticsos istálló, illetve ház, de említésre kerül a vályog is, mint építési eszköz. A község határában az un. „földhordó” helyrıl hozott tapasztóföldbıl épültek régebben is, ma is az épületek. Ma már általában betonalapozást alkalmaznak. Legáltalánosabb volt a rakott (fecskerakásos) földfal, majd a karóvázas (mereglyés) földfal, az oromfalaknál és a gazdasági épületeknél a tapasztott sövény (patics), újabban vert fal. Akácból készültek a szarufás tetıszerkezetek, a melléképületek ágasfái, a mereglyés falak vázai, a dorong-padlások és az oromfalak, a főzvesszı sövény dorongfái. Napraforgó kóró a takarmányosok oldalfala és több helyen a kerítés anyaga. A nád és rozsszalma tetıfedésre szolgált (utóbbi zsuppfedésnél és rakott szalmatetınél egyaránt). Lakóházak: eredetileg három osztatúak voltak: szoba (ház) + füstházas (szabadkéményes) pitvar+ kamra alaprajzúak. Az utca felıl és a tetı felül csapott és tapasztott oromfalú volt, a házvég oromfalas és általában tapasztott sövénybıl készült. Az átépített lakóházak udvari oldalára már falazott oszlopos tornác kerül, és a tetık fedéséhez bádoglemezt, palát, újabban cserepet használnak. Átalakul a tetıidom is és a kétablakos utcai oldalra kontyolt tetı kerül. Gazdasági épületek: az egymás mögé sorolt gazdasági épületek zömmel a következıképpen követik egymást: istálló, takarmányos, fészer, disznóól, árnyékszék. Különálló a nyári konyha a dohányszárító és a favázas, paticsfalú csőr. Említést érdemelnek még a változatos anyagfelhasználással készült kerítések és a több helyen is fatuskóból készült utcai lócák. Egyéb épületek: a Fı utca 93 szám alatti portán állt az utcai kerítéshez tapadó kismérető egyszerő fa harangláb. Négyoszlopos váza bádogozott sátortetıt hordott. Az itt található lakóház (amely ma már szintén nem áll) a XIX. század közepén épült. Benne: szoba (ház)+füstházas (szabadkéményes) pitvar + kamra. Szabadkéménye le volt padlásolva. Karóvázas (mereglyés) földfalú, szarufás tetıszerkezető, zsuppfedeles ház volt. Kétablakos utcai homlokzata barokkos, finom plasztikájú vakolat kerettel volt díszítve. Felette a csapott nyeregtetı oromfala sárral volt tapasztva. Földpadló és famennyezet volt benne.
Készítette: Lénárt Adrienn III. rajz-orosz