Nemzetközi menekültjog
Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás
Történeti áttekintés • 1918-ig: menekültek a migráció részeként • két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében (örmények, zsidók stb.) • II. világháború után: egyéni menekült definíció (és annak regionális kiterjesztései) + menekültjog kodifikációja esetek: hidegháborús időszak; Afganisztán; a szocialista blokk, majd a Szovjetunió szétesése; délszláv háborúk; Ruanda; Irak stb.
1
A menekültvédelem átfogó nemzetközi rendszere Közvetlen védelem Univerzális • Emberi jogok egyetemes nyilatkozata 14. cikk (1948) • Genfi egyezmény (1951) • New York-i jegyzőkönyv (1967)
Regionális • Addis Abeba-i egyezmény az afrikai menekültkérdés egyes speciális vonatkozásairól (1969) • A cartagenai nyilatkozat a menekültekről (1984) • Európai Unió
Közvetett védelem Univerzális • PPJNE (1966) • A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény (1984)
Regionális • Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950) • kapcsolódó egyezmények
Ki minősül menekültnek? (Genf) „Aki 1951. január 1. előtt történt események következtében faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, illetve meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása, avagy politikai meggyőződése miatti üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni; vagy aki állampolgársággal nem rendelkezve és korábbi szokásos tartózkodási helyén kívül tartózkodva ilyen események következtében nem tud, vagy az üldözéstől való félelmében nem akar oda visszatérni.”
2
Ki minősül menekültnek? (Genf) • „jól megalapozott félelem” fogalma • „üldöztetés” – mi? ki? • üldöztetés okai (faj, nemzethez tartozás, politikai nézet, vallás, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás)
Ki minősül menekültnek? (Addis Abeba)
GENF + „aki kénytelen elhagyni szokásos tartózkodási helyét, hogy származási vagy állampolgársági országán kívül keressen menedéket a származási, vagy állampolgársági országa egy részében vagy egészében érvényesülő külső agresszió, megszállás, idegen uralom vagy a közrendet súlyosan megzavaró események miatt.”
3
Ki minősül menekültnek? (Cartagena)
GENF + „magába foglalja a menekültek között azokat, akik elmenekültek országukból, mert életüket, biztonságukat vagy szabadságukat az általánossá vált erőszak, idegen agresszió, belső viszály, az emberi jogok tömeges megsértése vagy a közrendet súlyosan megzavaró körülmények fenyegették.”
Ki minősül menekültnek? (EU) átmeneti védelem (2001/55/EK irányelv) „akiknek el kellett hagyniuk származási országukat, illetve régiójukat, illetve evakuálták őket (...) és akik az adott országban fennálló helyzet miatt nem képesek biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni, ... különösen olyan személyek, akik: i. fegyveres konfliktus vagy feltartóztathatatlan erőszak térségéből menekültek el; ii. ki vannak téve emberi jogaik rendszeres vagy általános megsértése komoly kockázatának, illetve ennek áldozatai.”
4
Ki minősül menekültnek? (EU) kiegészítő védelem (2004/83/EK irányelv) „harmadik ország olyan állampolgára, illetve olyan hontalan személy, aki nem minősül menekültnek, de akivel kapcsolatban megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy származási országába, illetőleg hontalan személy esetében a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti országba való visszatérése esetén a 15. cikk szerinti súlyos sérelem elszenvedése tényleges veszélyének lenne kitéve; (...) és nem tudja vagy az ilyen veszélytől való félelmében nem kívánja ezen ország védelmét igénybe venni; (…) Az alábbiak minősülnek súlyos sérelemnek: a) halálbüntetés kiszabása vagy végrehajtása; vagy b) kínzás vagy embertelen, illetve megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása a kérelmezővel szemben a származási országban; vagy c) nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő megkülönböztetés nélküli erőszak következtében polgári személy életének vagy sértetlenségének súlyos és egyedi fenyegetettsége.”
A nemzetközi menekültjog alapelvei • • • •
non refoulement a család egysége a megkülönböztetés tilalma büntetlenség
5
Az egyezmény által biztosított jogok státuszuk továbbra is „külföldi” Négyféle bánásmód 1. mint saját állampolgár 2. legkedvezőbb helyzetben levő külföldi 3. külföldiek általában 4. harmadik országban, mint a menedék országának állampolgárai „menekült-útlevél” (28. cikk)
Tartós megoldások Prioritási sorrendben: • • •
Önkéntes visszatérés Integrálódás Továbbtelepülés
6
Státuszból való kizárás Az Egyezmény rendelkezései nem alkalmazhatók az olyan személyre, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy 1. Béke elleni, háborús, vagy emberiesség (!!!) elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározott bűncselekményt követett el; 2. A menedéket nyújtó országon kívül, az országba menekültként történő befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el; 3. Az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös.
Státusz megszűnése olyan személy esetén, aki: 1. Önkéntesen ismét igénybe vette állampolgársága szerinti ország védelmét; vagy 2. Elvesztett állampolgárságát önkéntesen visszaszerezte, vagy 3. Új állampolgárságot szerzett és élvezi az új állampolgársága szerinti ország védelmét, vagy 4. Önkéntesen visszatelepült abba az országba, amelyet elhagyott, vagy amelyen kívül tartózkodott az üldözéstől való félelmében; vagy 5. Már nem utasíthatja el állampolgársága szerinti országa védelmének igénybevételét, mivel megszűntek azok a körülmények, amelyek alapján őt menekültként elismerték;
7
Köszönöm a figyelmet! http://www.nemzetkozijog.hu
A menekültjoggal kapcsolatos hasznos statisztikai adatok elérhetők Nagy Boldizsár előadás-anyagában: www.nagyboldizsar.hu/eloadas.htm
8
