Történelmi műveltségi vetélkedő

Nemzeti Tankönyvkiadó – Németh László Gimnázium

Történelmi műveltségi vetélkedő A csapat neve: ______________________________________________________________ Felkészítő tanár: ___________________________________________________________ Az iskola neve, címe: _______________________________________________________ _______________________________________________________________________________

2010. április 23.

Történelmi műveltségi vetélkedő. I. forduló. 2010. április 23. Kedves Diákok! Szeretettel köszöntünk Benneteket a Forrásközpontú történelem tankönyvsorozaton alapuló országos történelmi és műveltségi vetélkedő első fordulóján! Reméljük, csapatotoknak sikerül jól megoldania ezt a feladatsort! Figyelmesen olvassátok el a kérdéseket, feladatokat! A válasznak kihagyott üres sorok, vagy a táblázatokban levő hely utal arra, hogy csak néhány szavas vagy többmondatos megoldást várunk. Ha valamelyik feladatot túl nehéznek találjátok, haladjatok tovább, és később térjetek vissza rá. A kérdések, feladatok a tankönyv, illetve a történelemórákon tanultak alapján megválaszolhatók, megoldhatók, de némi fejtörésre, ismereteitek alkalmazására és jó ötletekre szükségetek lesz, hiszen versenyről van szó. Ha a már leírt válaszaitokon javítani szeretnétek, húzzátok át a javítandó szövegrészt, és egyértelműen írjátok be a javítást! A munkához 60 perc áll rendelkezésetekre. Sok sikert kívánunk! A verseny szervezői

Forrásközpontú történelem

2. oldal

Történelmi műveltségi vetélkedő. I. forduló. 2010. április 23.

I. Kakukktojás

Elért pont: 20 /___

Nevekből, fogalmakból, földrajzi nevekből alakítottunk csoportokat valamely közös jellemző alapján. Valamennyi csoportban van egy oda nem illő. Húzzátok alá a kakukktojást (1 pont), majd röviden indokoljátok meg, miért lóg ki a sorból (1 pont)! 1. Caesar, Pompeius, Gracchus, Crassus __________________________________________________________________________ 2. Vesta, Démétér, Artemisz, Héra __________________________________________________________________________ 3. gízai piramisok, rhodoszi kolosszus, kínai Nagy fal, pharoszi világítótorony ___________________________________________________________________________ 4. Jupiter, Minerva, Janus, Mars ___________________________________________________________________________ 5. Szókratész, Seneca, Hérodotosz, Konfucius ___________________________________________________________________________ 6. Rubicon, Granikosz, Jordán, Taügetosz ___________________________________________________________________________ 7. Nero, Hadrianus, Claudius, Caligula ___________________________________________________________________________ 8. Mithras, Amon, Ozirisz, Ré ___________________________________________________________________________ 9. Vindobona, Savaria, Emona, Aquincum ___________________________________________________________________________ 10. Altamira, Tata, Subalyuk, Érd ___________________________________________________________________________


3. oldal


II. Mítoszok a kezdetekről

Elért pont: 6 /____

Kutatók izgalmas kultúrtörténeti forrást találtak, amely azt bizonyítja, hogy a különböző kultúrák mítoszaiban, csodás történeteiben sok azonos elem van. Sajnos, az agyagtáblára írt szöveg helyenként nehezen olvasható. Egészítsétek ki a szöveget a hiányzó szavakkal, majd válaszoljatok a kérdésekre! A kiegészítéshez felhasználható szavakat megadjuk, de a szövegnek megfelelő toldalékokkal el kell látnotok ezeket. A felsoroltak közül nem mindegyik illik a szövegbe. (Kiegészítések szavanként 0,5 pont, a jó válaszok kérdésenként 1-1 pont.) A kiegészítéshez felhasználható szavak: bárka, élő, erőd, hajó, halandó, sár, szenvedés, tenger, torony, víz, vízözön

„»Surripak férfia, te jámbor! (...) Bontsd le az ékes házat, amelyben annyi sok öröm és gond vala részed; (...) építs erős ______________ helyette; (...) életet mentesz (…) Gyűjts egy-egy párt az élő fajokból, hogy majd akkor magjuk ne vesszen«” Zsúfolásig terhelve állott a ______________, melyet építettem: a ketrecbe zárt hímoroszlán árnyékában bárányka béget, vadbika horkan, nyála csordul, mellette megkötözött lábú keselyű vergődik (…). Hat napon s hat éjen át tombolt a déli szél s a dühöngő ár elmosott mindent, ami ______________, elpusztította az országot. Hetednapra elült az orkán, a _______________ vize visszagördült medrébe s nem hullámzott többé – vége szakadt a ____________________________-nek! (…) Elszállott a galamb, kerengélt, és nemsokára visszafordult. Sok ________________ borította a földet – pihenőhelyet nem talált még! Midőn a nap tizedszer szállott Niszir hegye fölé, fölébünk, egy hollófiat eleresztek, hadd repüljön, amerre tetszik! (...) nem fordult vissza soha többé.”

a) Mely nép eposzából származik a részlet? ________________________________________ b) Melyik más ókori nép szent iratai között találunk hasonló történetet? __________________ c) Ki a főszereplője e másik történetnek? __________________________________________


4. oldal


III. Ókori árverés


Olvassátok el az alábbi árverési hirdetéseket, és válaszoljatok a kérdésekre! (Kérdésenként 1 pont) 1. Legendás kincseim közül kalapács alá kerül egy maréknyi aranypénz, hogy a gyűjtők is emlékezzenek birodalmam gazdagságára, egységére, virágzó kereskedelmi életére. A pénz a Királyi úton a görögökhöz is eljutott, értékéért mindenütt becsülik. Büszke vagyok rá, hogy e pénzérméket rólam nevezték el. Ki volt a pénz kibocsátója és mi a pénz neve? ____________________________________ 2. Áruba bocsátok néhány birtokomban maradt cserépdarabot. Nagy ellenfelem neve van rájuk karcolva. Tőle már megszabadultam, így ezekre a cserepekre sincs szükségem. Ajánlom a cserepeket történetíróknak és demokráciakutató politológusoknak. A bevételt városom újjáépítésére fordítjuk, miután visszaköltöztünk. A barbár hódító ugyanis nagy kárt tett falainkban. Ki hirdet? ______________________________________________________________________________ Kinek a neve lehet a cserépdarabokon? __________________________________________ 3. Ilyen szenzáció még nem volt a Mennyei Birodalomban! Sok ezer agyagkatonám közül néhányat most közönséges halandók is megszerezhetnek. Egyedi darabok, nincs közöttük két egyforma. Bármelyiket viszi, jól jár! Kertjének, házának dísze lehet, és véd a gonosz erőktől. Ki az árverező? _____________________________________________________________ 4. Most hazavihet egy több ezer éves remekművet, egy színarany halotti maszkot! Az Ilion falait lerontó akhájokat vezető mükénéi király temetési szertartására készült. Kié a páratlanul értékes tárgy? _________________________________________________ 5. Ha gyönyörködni akar az emberi test arányaiban, egy sportoló férfi harmonikus mozgásában, akkor licitáljon alkotásomra! Ez a szobor szinte él, bár ellenségeim vitatják, hogy egyáltalán el tudná-e dobni a korongot abban a helyzetben, ahogyan megformáztam. Ki a szobrász, és mi a mű címe?_______________________________________________ 6. Igazi ínyenceknek kínálok csemegét! Ez egy kőbe vésett képregény, amely a Pannónián túli, aranyban és sóban gazdag föld megszerzéséért vívott kegyetlen háborút eleveníti meg. Csak akkor licitáljon, ha van elég helye, mert a „képregény karcsú ugyan, de magas (majdnem 40 méter). Ki az adakozó? _____________________________________________________________ IV. Összekevert tudósítás

Elért pont: 7 / _____

A két birodalom sorsát eldöntő csatáról szóló tudósítás szövegét a történelemhamisítók összekeverték. Rakjátok helyes sorrendbe a szövegrészleteket (írjátok be a sorszámokat a táblázatba), majd válaszoljatok a szövegre vonatkozó kérdésekre! (A szöveg sorrendbe állításáért 2 pont, a kérdésekre adott jó válaszokért 1-1 pont. Segítségül megadjuk, hogy a tudósítás a 4. részlettel kezdődik.)


5. oldal

Történelmi műveltségi vetélkedő. I. forduló. 2010. április 23. 1. Alexandrosz éppen abban a pillanatban adott jelt csapatainak a támadásra; mikor tehát meghallgatta Parmenión üzenetét, felhördült, hogy nincs az az ember eszénél, nem tud gondolkozni, és zavarában elfelejtette, hogy a győztesek megszerzik az ellenség málháját, a legyőzötteknek pedig nem kincseikre és foglyaikra kell gondolniuk, hanem arra, hogy dicsőséggel harcoljanak és szépen haljanak meg. 2. Ennek láttán mindnyájan fellelkesültek, bíztatták és bátorították egymást, a lovasság vad rohammal az ellenségre vetette magát, és a phalanx utánuk özönlött. 3. Mielőtt az első sorok összecsaptak volna, a barbárok meghátráltak, a görögök pedig mindenünnen a nyomukba eredtek. Aleaxandrosz a megvert ellenséget középre szorította, ahol Dareiosz volt. (…) 4. Az ütközet bizonytalanná vált, és kedvezőtlen fordulatot vett a balszárnyon, amelyet Parmenión vezetett, ott ugyanis a baktriai lovasság nagy hevességgel és erővel rontott be a makedónok közé, Mazaiosz pedig lovas csapatait küldte a phalanx bekerítésére, hogy megrohamozza a málhát őrző csapatokat. 5. Miután ezt az üzenetet küldte Parmeniónnnak, feltette sisakját, egyéb fegyverzetét ugyanis akkor föltette, amikor elhagyta sátrát: szicíliai mellényt övvel, felette dupla vértet, az Isszosz melletti csata zsákmányából. Vassisakja, Theophiliosz műve, csillogott, akár a színezüst; (…) 6. Parmenión tehát, mivel kétoldalt fenyegette veszedelem, küldöncöt menesztett Alexandroszhoz, hogy elvész a tábor és a málha is, ha nem küld gyorsan komoly erősítést az arcvonalból a hátvéd mentesítésére.

Sorrend

4.

a) Hol, és mikor zajlott le a forrás által leírt csata? __________________________________ b) Melyik két birodalom hadserege csapott össze? ___________________________________ c) A szöveg említ egy másik csatát is. Az mikor volt? ________________________________ d) Milyen harci alakzatot említ a forrás? __________________________________________ e) Mi e harci alakzat lényege? __________________________________________________ ___________________________________________________________________________ V. Történelmi fantáziajáték

Elért pont: 5 /___

A sajtó címoldalon tudósított volna az alábbi eseményekről. Vajon megtörténhettek volna, vagy eleve kizárja ezt a „szereplők” közötti időtávolság? Döntsétek el! (Elemenként 1 pont) Megtörténhetett-e? igen nem 1. Buddha és Szókratész beszélgetnek egy fügefa alatt a boldogságról. 2. Peiszisztratosz elűzött fia (Hippiasz) és Tarquinius Superbus egy pohár bor mellett megvitatják az egyeduralom előnyeit és a nép hálátlanságát. 3. Amikor az asszírok elfoglalják Izraelt, és elhurcolják lakosságát, egy kis csoportnak sikerül elmenekülni. Messze Nyugaton, a nemrég alapított Rómában találnak menedékre. 4. Kínai mérnökök egy csoportja tanulmányútra érkezik Britanniába. Alaposan megnézik Hadrianus falát, érdeklődnek az ott alkalmazott technológiákról, hogy tapasztalatot szerezzenek falépítésben. 5. A rómaiak által legyőzött királyok, Jugurtha és Decebál megvitatják vereségük okát, és azt, hogyan kerekedhettek volna felül a rómaiakon. Forrásközpontú történelem

6. oldal


VI. Hol a párom?

Elért pont: 20 /_____

Az alábbi részleteket ókori személyek írták, vagy ókori személyekről szólnak A képek pedig a szerzőt ábrázolják, illetve azt, akiről/amiről az idézet szól. Párosítsátok össze az idézeteket a képekkel (1 pont), majd nevezzétek meg a személyt (1 pont)! Használjátok a táblázatot! 1. „Világos lesz a világ, amikor fölkelsz az egek horizontján, s izzol egész napom át, tűz-fényű korong. Tovaűzöd az éjt, sugarad mindenfele árad. A Két Ország ünnepet ül, ami él, eleven lesz újra, feléled, te költöd fel az embert.”

A

2. „Olyan alkotmánnyal élünk, amely nem igazodik szomszédaink törvényei után, s inkább mi magunk szolgálunk például, mintsem hogy utánoznánk másokat. (...) Törvényeink szerint a személyes ügyeket tekintve mindenki egyenjogú, de ami a megbecsülést illeti (...), itt nem a társadalmi helyzet, hanem a kiválóság ér többet (...). Szeretjük a szépet – mértékletességgel, és szeretjük a bölcsességet – elpuhultság nélkül.”

B

3. „Miután (...) elnyerte a consulságot, katonákat toborzott, de nem az ősi szokás szerint a vagyonos osztályból, hanem mindenkit felvett, akinek kedve volt, sok teljesen vagyontalant is. Egyesek véleménye szerint a népszerűséget hajhászta ezzel. Ugyanis ez a társadalmi osztály tette őt híressé és naggyá. A hatalomra törő embernek éppen a legszegényebbek jöttek kapóra, mert hiszen ezeknek nincsen gondjuk jószágukra, mivel semmivel sem rendelkeznek, és mindent becsületesnek tartanak, ami hasznot hoz nekik.”

C

4. „Amikor Marduk isten az emberek kormányzására, az ország sebeinek behegesztésére küldött engemet: az igazságot és a jogot az ország nyelvére tettem, és ezzel az emberek javát segítettem elő. (...) Én, (...) tökéletes király vagyok. (...) Csodálatos szavaimat (...) saját képmásom (...) előtt helyeztem el, hogy az országban (...) az elnyomottnak igazság szolgáltassék.”

D

5. „Szóval ti mind, akik az államban éltek, édestestvérek vagytok (...) csak éppen hogy a titeket kiformáló isten azokba, akik közületek vezetésre alkalmasak, születésükkor aranyat kevert, ezért kell legyen a legnagyobb tekintélyük: a segéderőkbe pedig ezüstöt, a földművesekbe és a kézművesekbe viszont vasat és bronzot. (...) egy jóslat azt mondja, hogy az állam akkor megy tönkre, ha vasvagy bronztermészet őrködik fölötte.”

E

6. „Most (...) elsősorban azt rendeltük el, (...) hogy (…) a keresztényeknek is, és mindenkinek megengedjük, hogy szabadon azt a vallást kövessék, amelyiket akarják. (...) Ezen túlmenően a keresztények személyére vonatkozólag úgy rendelkeztünk, hogy ha azokat a helyeket, amelyeken azelőtt össze szoktak gyűlni, és amelyekre vonatkozólag ettől eltérő módon történt intézkedés, (...) a keresztényeknek minden fizetség (...) nélkül (...) szolgáltassék vissza.”

F


7. oldal


7. „(...) királysága alatt minden rosszra fordult. (...) [mindenkire] ráparancsolt, hogy neki dolgozzék. Egy részüknek ki volt jelölve, hogy az Arab-hegység kőbányáiból a Nílusig húzzák a köveket. (...) Másoknak meghagyta, hogy a folyamhoz szállított köveket átvigyék, és az úgynevezett libüai hegységig húzzák; állandóan százezer ember dolgozott, háromhavonként felváltva. (…) tíz év alatt készült el az út, amelyen át a köveket húzták (...). Magának a (…)-nak az építése 20 évig tartott.”

G

8. „Már gyermekkorában kitűnt önuralmával, mert heves vérűsége és szenvedélyessége ellenére is érzéketlennek mutatkozott a testi gyönyörök iránt, egyébként viszont korát meghaladó mértékben becsvágyó volt. De a köznapi dicsőségért nem rajongott (...). Amikor (...) tudomást szerzett róla, hogy Philipposz valami híres várost elfoglalt vagy jelentős csatában győzött, nem örült a hírnek, hanem így szólt kortársaihoz: »Fiúk, apám mindent elvesz tőlem, és nem hagy nekem lehetőséget, hogy veletek valami nagyot és dicsőt művelhessek«.”

H

9. „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.”

I

10. „Mialatt a két férfit gyászuk foglalta el, (…) kirántotta Lucretia sebéből a vértől csöpögő kést, és azt maga előtt tartva így beszélt: A király e gaztettének megtörténte előtt oly szűzies vérre esküszöm, s titeket hívlak tanulságul, ó istenek, hogy (…)-t bűnös feleségével és valamennyi utódával együtt tűzzel-vérrel és teljes erőmből üldözöm, és nem tűröm, hogy akár ez a család, akár más Rómában királyként uralkodjék.”

J

A szöveg A kép sorszáma betűjele

Név

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.


8. oldal


VII. Keresztrejtvény


Oldjátok meg az ókori csatákat, hadvezéreket, uralkodókat megidéző keresztrejtvényt! A megfejtés egy ókorból származó, ma is használatos kifejezés. Fogalmazzátok meg röviden, mit jelent ez a kifejezés! (Megoldásonként 1 pont, a kifejezésért 1 pont, a magyarázatért 2 pont) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

A kifejezés magyarázata: ______________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 1. Khairóneiánál legyőzte a görögöket. 2. Perzsa király, Egyiptom meghódítója. 3. Octavianus barátja. Sok csatát nyert neki, köztük a sorsdöntőt Actiumnál. 4. Akkád uralkodó. Legyőzte a sumer városokat. 5. Ebben a hőforrásairól ismert szorosban halt hősi halált 300 spártai. 6. Babilon királya, aki a zsidó népet fogságba vetette (a Bibliában használatos írásmóddal). 7. Itt ért véget a legnagyobb ókori rabszolgafelkelés. 8. Ebben az öbölben a perzsák „megfürödtek”. 9. Egy birodalom fővárosa, amelyet a médek Kr. e. 612-ben foglaltak el. 10. Itt mért döntő vereséget Nagy Sándor III. Dareioszra. 11. Itt győzték le a rómaiak a makedónokat (latinos írással, ü helyett y). 12. A gordiuszi csomót keresed? Ma ebbe az országba utazz! 13. Itt szenvedett döntő vereséget Hannibál a rómaiaktól. 14. XIII. században élt egyiptomi fáraó. Sikeres hadvezér, nagy építtető volt. (Uralkodói sorszám nélkül.) 15. Kr. e. 479-ben itt arattak győzelmet a spártaiak a perzsák felett. 16. A pun háborúk során itt szenvedték el a legnagyobb vereségüket a rómaiak. 17. Római hadisten.


9. oldal


VIII. Év-szám-tan


A következő feladatban a számtani alapműveleteket végzünk történelmi évszámokkal, és más történelmileg fontos számokkal, hogy egy újabb történelmi eseményt kapjunk eredményül. (Minden Krisztus születése előtti és utáni évszámot tekintsetek pozitív egész számnak!) 1. A niceai zsinat évszámát osszátok el annyival, ahány évig Nagy Sándor uralkodott! Az eredményhez adjátok hozzá a catalaunumi csata évét! Egy korszakzáró esemény időpontját kapjátok eredményül. Mi volt ez az esemény? (Összesen 2,5 pont) a niceai zsinat éve (0,5 p.): _________ ÷ Nagy Sándor uralkodási éveinek száma (0,5 p.): _______ = _____ + a catalaunumi csata éve (0,5 p.): ___________ = korszakzáró esemény időpontja: _________ Mi történt ekkor (1 p)? ________________________________________________________

2. Abból az évből, amikor először följegyezték az olimpiai nyertesek nevét, vonjátok ki a plebejusok Szent hegyre való kivonulásának évét! Az eredményhez adjátok hozzá azt az évet, amikor Nagy Sándor megtámadta a Perzsa Birodalmat! Ehhez még adjátok hozzá a spártai felügyelők számát! Az ókori Athén törvénykezésével kapcsolatos évszámot kaptok eredményül. Mi történt ekkor? (Összesen 3 pont) az olimpiai nyertesek nevének első feljegyzése (0,5 p): ________ – kivonulás a Szent hegyre (0,5 p.): ______ + Nagy Sándor átkel a Granikoszon (0,5 p.): _______ + a spártai felügyelők száma (0,5 p.): ______ = ________ Mi történt ekkor (1 p.)? ______________________________________________________________________

3. Az első pun háború kezdetének évét osszátok el azzal a számmal, ahány betűből állt a föníciai ábécé! Az eredményt szorozzátok meg a második triumvirátus megkötésének évével! Ebből vonjátok ki Szent Pál apostol útjainak számát és a római consulok számát! A kapott évben (Kr. e.) Athénban és Rómában is fontos esemény történt. Mi? (Ebben a feladványban az osztásnál maradék is lesz, azzal most ne törődjetek.) (Összesen 4,5 pont) az első pun háború kezdete (0,5 p.): _______ ÷ a föníciai ábécé betűinek száma (0,5 p.): _______ = ________ x a második triumvirátus megkötésének éve (0,5 p.): _______ = ________ – Pál apostol útjainak száma (0,5 p.): ______ – a consulok száma (0,5 p.)__________ = __________ Esemény Athénban (1 p.): ____________________________________________________________________ Esemény Rómában (1 p): _____________________________________________________________________


10. oldal


IX. Térképkirakós

5 pont /___

Rakjátok össze a térkép darabjait! Írjátok be az üres táblázatba a térképrészlet betűjeleit abba a cellába, ahová a részlet való! Ezután fogalmazzátok meg a H kockába illő a jelmagyarázatot! (Összerakás 2 pont, jelmagyarázat 1-1 pont)

A térképrészletek helyes sorrendje:

Jelmagyarázat: 1. = _______________________________________________________________________ 2. = _______________________________________________________________________ 3. = _______________________________________________________________________


11. oldal


Pontösszesítő: Feladat: I. Kakukktojás II. Mítoszok a kezdetekről

Elérhető pontszám 20 6

III. Ókori árverés

7

IV. Összekevert tudósítás

7

V. Történelmi fantáziajáték

5

VI. Hol a párom?

20

VII. Keresztrejtvény

20

VII. Év-szám-tan

10

IX. Térképkirakós

5

Összesen:


Elért pontszám:

100

12. oldal

Történelmi műveltségi vetélkedő

Recommend Documents