Történelmi műveltségi vetélkedő

Nemzeti Tankönyvkiadó – Németh László Gimnázium

Történelmi műveltségi vetélkedő A csapat neve: ______________________________________________________________ Felkészítő tanár: _____________________________________________________________ Az iskola neve, címe: _________________________________________________________ _____________________________________________________________________________ Elért pontszám: Tanár aláírása:

Történelmi műveltségi vetélkedő. I. forduló.

2011. április 20.

Kedves Diákok! Szeretettel köszöntünk Benneteket a Forrásközpontú történelem tankönyvsorozaton alapuló, s immár harmadszor megrendezésre kerülő Országos történelmi és műveltségi vetélkedő első fordulóján! Reméljük, csapatotoknak sikerül jól megoldani ezt a feladatsort! Figyelmesen olvassátok el a kérdéseket, feladatokat! A válasznak kihagyott üres sorok, vagy a táblázatokban levő hely utal arra, hogy csak néhány szavas vagy több mondatos megoldást várunk. Ha valamelyik feladatot túl nehéznek találjátok, haladjatok tovább, és később térjetek vissza rá. A kérdések, feladatok a tankönyv szerzői szövege és forrásai, illetve a történelemórákon tanultak alapján megválaszolhatók, megoldhatók, de némi fejtörésre, ismereteitek alkalmazására és jó ötletekre szükségetek lesz, hiszen versenyről van szó. Tollal dolgozzatok! Ha a már leírt válaszon javítani szeretnétek, húzzátok át a javítandó szövegrészt, és egyértelműen írjátok be a javítást! A munkához 60 perc áll rendelkezésetekre. Sok sikert kívánunk! A verseny szervezői

Forrásközpontú történelem

2. oldal


2011. április 20.

I. Edények és pénzek

Elérhető/elért pont: 15/___

Egészítsétek ki a táblázatot a hiányzó információkkal! (Helyesen kitöltött rubrikánként 0,5 pont) a) Edények A

B

C

kerámia

kerámia

D

E

F

arany

vas

zsidó olajok, kenőcsök tárolása b) Pénzek A

B

C

D

ezüst

arany

harcos Lűdia c) Színezd ki, „pénzt ér”! Színezzétek ki a térképen azokat a formákat, amelyek az alább felsorolt helyeket jelölő pontokat tartalmazzák! Ha a megfelelő ábrákat színeztétek ki, egy ókori római pénz nevét kapjátok. (Helyesen kiszínezett ábra: 4 pont, hibánként 0,5 pont levonás) Írjátok ennek a pénznek a nevét a vonalra (1 pont)! ______________________________________________ Actium, Athén, Cannae, Catalaunum, Ciprus, Delphoi, Jeruzsálem, Karthágó, Knósszosz, Konstantinopolis, Milánó, Nicaea, Olümposz, Philippi, Ravenna, Róma, Spárta, Szidón, Szürakuszai, Tarentum, Théba (Egyiptom), Záma Forrásközpontú történelem

3. oldal


2011. április 20.

II. Ki vagyok én?


Egy képzeletbeli partin összegyűlik az ókori hírességek színe-java, és szokás szerint mindannyian saját hatalmukat és dicsőségüket bizonygatják. Nincs hiány előkelő felmenőkben, hódításokban, hőstettekben. Vajon kit takarnak a betűjelek? Írjátok be a dicsekvők neveit a táblázatba! (Nevenként 1 pont) A: Agade királya vagyok. Édesanyám Enitum. Édesapámat nem ismerem. B: Király nem vagyok, de zsidó származásom ellenére egyiptomi előkelő lettem. A: Anyám egy fonott kosárban a folyóba tett, ahonnan egy vízmerítő vett ki, és fiává fogadott. B: Érdekes, anyám engem is fonott kosárban hagyott sorsomra. C: Népem legnagyobb királya vagyok! Birodalmam határait kiterjesztettem Európa és India felé. F: Mit mondjak én? Az a birodalom, amelyen uralkodom, történelme során soha nem volt akkora, mint az én időmben. G: Én nem vagyok hódító, csak egy római rabszolga, de jól értek a fegyverforgatáshoz. Ez a „munkám”. D: Én törvényhozói hatalmam inkább arra használtam, hogy megkönnyítsem a szegények helyzetét. E: Én is a szegények sorsán kívántam javítani, amikor néptribunustársammal javasoltuk, hogy Róma közföldjeiből mindenki maximum 500 jugerumot vehessen bérbe. Ez a törvény máig a mi nevünket viseli. J: A földdel én is foglalkoztam. Javaslatomra a városhoz tartozó megművelhető földeket köztulajdonba vettük és egyenlő nagyságú parcellákat osztottunk ki a város minden szabad polgárának. D: Ha már a vagyonról beszélünk: én származás helyett vagyon szerint adtam politikai jogokat városom polgárainak. F: Császár vagyok, római! Elfoglaltam Mezopotámiát és Daciát. H: Vagyunk itt néhányan római császárok! Én például a Flavius dinasztiát alapítottam. C: Engem nagykirálynak szólítanak. Hírnevem nem homályosítja el, hogy a ravasz görögöket nem sikerült megbüntetnem, mert a marathóni síkon balszerencsémre vereséget szenvedtem. G: A hadakozásban én sem voltam szerencsés. Rabszolgaseregem több légiót legyőzött, de végül a túlerő diadalt aratott, így nem juthattam el szülőföldemre. B: Nekem sikerült kimentenem népemet a szolgaságból! Istenünk segítségével kivezettem őket Egyiptomból. H: Valóban szabadságszerető nép a tiéd! Én tudom, mert voltam a helytartójuk! Egyébként a júdeai légiók támogatásának köszönhetem a császári címet. I: Én császárként a hódításnál többre becsültem a békés gyarapodást. A limes kiépítésével növeltem birodalmam biztonságát. A:

B:

C:

D:

E:

F:

G:

H:

I:

J:


4. oldal


2011. április 20.

III. Ellenfelek


A képekről és a szöveges forrásokból olyan történelmi személyekre ismerhettek rá, akik egymás ellenfelei voltak. Állapítsátok meg, kik a személyek, majd írjátok be őket a mellékelt táblázatba úgy, hogy az ellenfelek egymással párba kerüljenek. (Öt párost kell beírnotok, és könnyítésül az ellenfél párok egyik tagját római szám, a másikat az ábécé nagybetűje jelöli.) Ezután a térképen feltüntetett településekhez írjátok oda azt a párost (csak a római számot és a nagybetűt), amelynek ellentéte az adott településhez köthető! (Felismert személyenként 1 pont, jó ellentétpáronként 1 pont, településhez írt páronként is 1 pont)

C

III.

D

II.

E

I. „(…) Ahuramazda, aki az istenek közül a legnagyobb, az teremtett engem, az tett királlyá, az adományozta nekem ezt a királyságot, ezt a nagyot, ezt a lovakban kiválót, emberekben kiválót (…) Ahuramazda akarata ez volt: az egész földön emberévé engem választott, engem tett királlyá az egész földön. Én tisztelem Ahuramazdát. Ahuramazda segítséget hozott nekem. Amit én megtenni parancsoltam, azt nekem szerencsésen sikerre vitte. Amit én tettem, mindent Ahuramazda akaratából tettem.” IV. „Mihelyt megkezdődött az ütközet, az egyik oldalon volt minden: vezér, matrózok, katonák; a másikon semmi, csak katonák. Kleopátra volt az első, aki futásnak eredt; [Ő] inkább maradt a menekülő királyné, mint harcoló katonái mellett, és így az imperator [főparancsnok], akinek kíméletlen szigorral kellett volna eljárnia a szökevények ellen, maga szökött meg seregétől. Katonái a vezér elvesztése után is sokáig – állhatatosan és bátran – harcoltak, amikor a győzelemre már nem volt reményük, legalább a halálért.”


5. oldal


2011. április 20.

V. „Ezt a mostani »békét« és az államok önállóságát, amelyet a szerződésekben annyit hangoztatunk, de a valóságban nem érvényesül, aligha tartja valaki is kívánatosnak. (…) Olyan messze vagyunk már a szabadság s az autonómia valóságától, hogy államaink egy része türannoszok, zsarnokok uralma alatt áll, másokban a spártai helytartók parancsolnak, egész városokat dúltak fel és hurcolták el lakóikat, és némelyekben már újra a barbár perzsa az úr (…)” B) „Mit gondoltok – mondtam akkor – milyen rossz néven vehették az olümposziak, ha valaki akkor beszél Philipposz ellen, amikor az (…) Poteidaiát (…) az athéni gyarmatosok kiűzése után úgy adta át nekik, hogy a harcot ő vállalta (…), de a föld hasznát nekik engedte át. Ugyan sejthették-e akkor, hogy ebből baj lesz? Elhitték volna ezt bárkinek a szavára? És mégis, miután rövid ideig élvezték a másét, végül megfosztotta őket a sajátjuktól is (…). Mert sohasem vezet jóra a túl nagy barátság szabad államok és zsarnokok között.” F) „[A perzsák] hajóikkal átkeltek Attika földjére (…) Attikában [itt egy helységnév szerepel] volt a lovasság bevetésére a legalkalmasabb hely (…) Tíz sztratégosz vezette őket [az athéniakat] köztük a tizedik [volt ő]. (…) Ebben a (…) csatában a barbárok közül körülbelül 6400 ember esett el, míg az athéniak közül mindössze százkilencvenkettő (…)” Ellenfelek

A személy betűjele vagy száma

A személy neve

1. pár 2. pár 3. pár 4. pár 5. pár


6. oldal


IV. Keresztrejtvény

2011. április 20.


Oldjátok meg az ókori fogalmakkal kapcsolatos keresztrejtvényt. A megfejtés egy ókori író neve. Írjátok le, hogy mi az író fő műve, és mi a mű jellegzetessége! (Megoldásokért 1 pont, az író nevéért 0,5 pont, a mű megnevezéséért 0,5 pont és jellegzetességéért 1 pont)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 1. Egy államban a polgárjoggal rendelkezők gyűlése, amelyen az államügyekkel kapcsolatos döntéseket hoznak. 2. Az ókori római hadsereg legnagyobb létszámú önálló egysége. 3. A római köztársaság korában a plebejusok érdekeit védő tisztségviselő. 4. A Római Birodalomban a Kr. u. III. század végén kialakuló hatalmi rendszer, amelyben a császárok nyílt egyeduralmat gyakoroltak. 5. Azok a férfiak, akik Jézustól kaptak megbízást a keresztény hit terjesztésére. 6. Az athéni demokráciában alkalmazott eljárás a zsarnokság megakadályozására. A város polgárai pontos szabályok szerint szavazhattak arról, hogy a kérdéses személyt zsarnoknak tartják-e. 7. Olyan kormányzati forma, ahol a hatalmat nem egy személy vagy egy szűk csoport gyakorolja, hanem az állam polgárai, közvetlenül, vagy különböző intézményeken keresztül. 8. Indiai sokistenhívő vallás, amelynek fő tanításai közé tartozik a lélekvándorlás tana. 9. A Római Birodalomban a Kr. u. III. században megjelenő társadalmi csoport. Szabadok, akik a nagybirtokosoktól bérelt földből tartották el magukat. 10. Egyházi gyűlés, amelyen alapvető fontosságú hitbeli és egyházi kérdésekről tárgyalnak és döntenek a résztvevők. 11. Sokistenhit. Az író neve: ____________________________________________________________________ Fő művének címe és jellegzetessége: ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ Forrásközpontú történelem

7. oldal


2011. április 20.

V. Ki, miben hisz?


Melyik képhez és szöveges forráshoz melyik vallás tartozik? Ismerjétek föl a vallásokat, majd rendszerezzétek őket! Írjátok be a táblázat megfelelő helyére a képi vagy szöveges forrás betűjelét és a vallás nevét! (Ha a vallásnak nincs külön neve, azt a népet írjátok be, amelynek a vallásáról szó van.) (A vallások megnevezése 1-1 pont, a csoportosítás minden jó válaszáért 0,5 pont)

A B C

F D

E

G) „Abban az időben (…) Nabukodonozor, Babilon királya maga is hadba vonult a város ellen, melyet közben szolgái ostrom alatt tartottak. Elhurcolta az Úr templomából az összes kincset, ugyanúgy a királyi palota kincseit is, az összes aranyedényt összetörte, amit Salamon Izrael királya az Úr temploma számára csináltatott úgy, ahogy az Úr előre elmondta (…)” H) „Ám özönvizet támasztaniuk tetszett akkor az isteneknek (…) Lobogó szemű Éa isten tanácsot ült fiával, tanácsot ülvén, határoztak. Éa a nádkunyhóba kiáltott: »Surripak férfia, te jámbor! Ubar-tutu bölcs fia! Bontsd le az ékes házat, melyben annyi sok öröm és gond vala részed; (…) építs erős hajót helyette (…) Gyűjts egy-egy párt az élő fajokból, hogy majd akkor magjuk ne vesszen!« Mihelyt a reggel fénye feljött, tenni kezdtem Éa parancsát.” Forrásközpontú történelem

8. oldal


2011. április 20.

I) „5.43. Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. 5.44. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket; 5.45. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.” J) „Háromszáz évig szerették egymást Zeusz és Héra, az ő gyermekük volt Árész, a háború istene. Héra hű feleség volt, és féltékenyen nézte, ha Zeusz istennőket vagy éppen halandó leányokat ajándékozott meg szerelmével (…)” A vallások csoportosítása Egyistenhit Betűjel

Vallás

Sokistenhit Betűjel

VI. Hibásan másolt történelem

Vallás

Elvont vallási-filozófiai rendszer / misztériumvallás Betűjel Vallás


Az alábbi forrásokat az ezzel megbízott szerzetes hibásan másolta le. Találjátok meg a hibás szövegrészt, húzzátok alá a szövegben és írjátok a forrás alatti vonalra a javítást! Minden szövegben csak egy hiba van, de az többször is előfordulhat. (A hibák aláhúzásáért forrásonként 0,5 pont, a javításokért 1 pont) A) „Most, miután én, Constantinus, (…) a közjóléttel és közbiztonsággal kapcsolatosan mindent megtárgyaltunk (…) elsősorban azt rendeltük el, amiben az istenségnek kijáró tisztelet megnyilatkozik, hogy ti. a Mithrász-hívőknek, és mindenkinek megengedjük, hogy szabadon azt a vallást kövessék, amelyiket akarják (…) Ezen túlmenően Mithrász híveinek személyével kapcsolatban úgy rendelkeztünk, hogy ha azokat a helyeket, amelyeken azelőtt össze szoktak gyűlni, és amelyekre vonatkozólag (…) ettől eltérő módon történt intézkedés, (…) Mithrász híveinek minden fizetség (…) nélkül (…) szolgáltassék vissza.” (Constantinus milánói rendelete, 313) Javítás: _______________________________________________________________________


9. oldal


2011. április 20.

B) „[A gallok] hatvanezer főnyi hadseregükkel hirtelen megtámadták Tiberiust, mikor katonái a tábor megerősítésével foglalatoskodtak, és nem számítottak rá, hogy csatát kell vívniuk. Az ellenség szétszórta Tiberius lovasságát, bekerítette a hetedik és a tizenkettedik légiót, és a centuriókat megölte. Ha Tiberius nem ragad pajzsot, nem hatol előre a harcban álló gyalogság első soraiba, s nem veti magát az ellenségre (…) egyetlen római sem menekült volna meg.” (Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok) Javítás: _______________________________________________________________________ C) „A tenger istene leányának lakodalmára minden istent meghívott, kivéve a viszálykodás istennőjét, aki ezért bosszúból elhatározta, hogy viszályt szít a vendégek között. Így is történt. Amikor az istenek asztalhoz ültek, az istennő aranyalmát dobott az istennők közé ezzel a felirattal: »A legszebbnek«. Azok tüstént összevesztek, kié legyen az alma. Három istennő: Héra, Zeusznak, a főistennek a felesége, Démétér, a bölcsesség és Aphrodité a szépség és szerelem istennője vetélkedett egymással. Végül is a trójai király fiához, Páriszhoz fordultak, döntse el, kié legyen az alma. (…)” (Görög mítosz) Javítás: _______________________________________________________________________ D) „(…) A megölt ellenséget meg sem lehetett számolni, míg a rómaiak csak mintegy 1000 embert veszítettek. Spartacus holtteste nem került elő. Rengetegen menekültek a csata után a hegyek közé. Crassus [a rómaiak parancsnoka] ezeket is megtámadta. A menekültek négy csapatba oszlottak, és úgy harcoltak ellene, míg 6000 ember híján mind el nem estek. Az élve elfogottakat Crassus a Capuától Rómába vezető úton megkorbácsoltatta.” (Appianosz görög történetíró) Javítás: _______________________________________________________________________ E) „A dolgok lefolyása, hogy nagyjából ismertessük, ilyenforma volt. Minden egyes ember fogott egy cserépdarabot, és ráírta, hogy kit akar eltávolítani a polgárok közül, majd odavitte az agora egy bizonyos helyére, amely korláttal volt körülkerítve. Az arkhónok ebben először a cserepek mennyiségét számlálták össze; ha ugyanis hatezernél kevesebben voltak a szavazók, a cserépszavazás érvénytelennek számított. Azután külön rakták mindegyik nevet, és azt, akit a legtöbben írtak fel, két évre kiutasították, de úgy, hogy az illető megmaradt javai élvezetében.” (Plutarkhosz) Javítás: ________________________________________________________________________ F) „(…) a consulok parancsa nélkül kivonult a nép a Szent-hegyre. (…) Majd tárgyalni kezdtek a kibékülésről, s kölcsönös engedményekkel olyan feltételekben állapodtak meg, hogy legyenek meg a metoikoszoknak is a maga tisztségviselői, mégpedig sérthetetlenek, és legyen joguk védelmet nyújtani a consulok ellen is. A patríciusoknak ne legyen szabad ezt a hivatalt elnyerni. Így két néptribunust választottak.” (Livius) Javítás: ________________________________________________________________________ G) „Themisztoklész látva, hogy a flotta parancsnoka nem tud úrrá lenni a tömeg indulatán, másfelől, hogy a Szalamisz melletti szűk tér nagyban elősegítené a győzelmet, ilyesmit eszelt ki magában: rábeszélt valakit, szökjék át Dareioszhoz, és állítsa határozottan, hogy a Szalamisznál lévő hajók arra készülnek, hogy elmeneküljenek a helyükről, és Iszthmosznál gyülekezzenek. A király a híradás valószínűsége miatt hitelt adott a hírnek, és természetesen azon volt, hogy megakadályozza a görög tengeri erőknek a gyalogos sereggel való egyesülését. (…)” (Diodórosz leírása) Javítás: _________________________________________________________________________


10. oldal


2011. április 20.

H) „Amikor Isszosz városát elfoglalta, megszemlélte azt a hírneves kocsit, amely somfaháncsból készített csomóval volt megkötve, s amelyről az a – perzsák között szavahihetőnek vélt – hír járta, hogy aki a csomót megoldja, a végzet akaratából a lakott világ ura lesz. A legtöbben úgy beszélik el a dolgot, hogy a csomó két vége el volt rejtve, és sokszoros hurokkal voltak egymásba csomózva. Alexandrosz nem tudta kibogozni a csomót, erre kardjával szelte ketté, ekkor előkerültek a széthasított csomó végei.” (Plutarkhosz) Javítás: ________________________________________________________________________

VII. Szétdarabolt források


Ebben a feladatban három hosszabb forrást olvashattok. A források három fontos ókori eseményről tudósítanak, de a szövegeket egy számítógépes vírus szétdarabolta, és a részleteket összekeverte. Állítsátok helyre a forrásokat! Először szedjétek össze az egyes források darabjait (elemenként 1 pont), majd rakjátok őket forrásonként helyes sorrendbe (1 pont)! (Írjátok a táblázat megfelelő helyeire a részletek betűjeleit!) Ezután fogalmazzátok meg röviden, hogy mi a közös a három forrásban! (1 pont) A) A karthágóiak, tele bizakodással és örömmel, 130 hajóval futottak ki. Lekicsinylően gondoltak a rómaiak tapasztalatlanságára, és egyenest szembe mentek az ellenséggel. B) A perzsák] hajóikkal átkeltek Attika földjére (…) Attikában Marathón volt a lovasság bevetésére a legalkalmasabb hely (…) Tíz sztratégosz vezette őket [az athéniakat], köztük a tizedik Miltiadész. (…) Amint tehát az athéniak (…) felsorakoztak, a helyzet úgy alakult, hogy hadrendjük hosszúságban megfelelt a médekének, de míg a közép csak néhány sornyi mélységben tagozódott, és itt volt a hadrend leggyengébb pontja, addig mindkét szárny alaposan meg volt erősítve. C) Miután ezt az üzenetet küldte Parmeniónnak, feltette sisakját, egyéb fegyverzetét ugyanis akkor föltette, amikor elhagyta sátrát: szicíliai mellényt övvel, felette dupla vértet, az Isszosz melletti csata zsákmányából. Vassisakja, Theophiliosz műve, csillogott, akár a színezüst; (...) Ennek láttán mindnyájan fellelkesültek, biztatták és bátorították egymást, a lovasság vad rohammal az ellenségre vetette magát, és a phalanx utánuk özönlött. Mielőtt az első sorok összecsaptak volna, a barbárok meghátráltak, a görögök pedig mindenünnen a nyomukba eredtek. Alexandrosz a megvert ellenséget középre szorította, ahol Dareiosz volt. (...) D) (…) a rómaiak Szicília partjaihoz közeledtek (…) Hajóik azonban rossz felépítésűek és nehézkesek voltak, ezért valaki azt ajánlotta, hogy használják fel segítségként a később „hollónak” nevezett eszközt, melynek szerkezete a következő volt. A hajók orrán állt egy 4 láb [1,2 méter] hosszú és 3 láb széles fagerenda. Felső végén egy csiga volt. A gerenda körül helyeztek el egy 6 láb hosszú és 4 lépésnyi széles létrát, melyet rászögezett deszkákkal borítottak be. (…) A létrán hosszanti fal is volt, körülbelül térdmagasságban. A létra végén vashorog volt, a felső részén pedig gyűrű (…) A gyűrűbe hajókötél volt fűzve. Ezzel húzták fel a hollót a csiga segítségével, és ejtették le az ellenséges hajó fedélzetére vagy a hajó orrára, aszerint, ahogy a támadás jött. Amint így befúródott a holló a fedélzetbe, és a hajók össze voltak kapcsolódva, ha a hosszanti oldalak kerültek egymás mellé, mindenünnen átugrottak, ha pedig a hajók eleje került összeütközésbe, párosával átmentek a hollókon.


11. oldal


2011. április 20.

E) Mindezek a szörnyű dolgok Dareiosz szeme láttára játszódtak le. A védelmére felsorakozott csapatok egészen rászorultak, úgyhogy nem volt könnyű feladat harci szekerét megfordítani, és keresztülhajtani rajtuk. F) Marathón [mezején] sokáig tartott a harc. A harcrend közepén, ahol maguk a perzsák és szkíták voltak felállítva, a barbárok győztek; át is törtek, és [a görögöket] a szárazföld felé kezdték szorítani, de a két szárnyon az athéniak és a plataiaiak kerekedtek felül. Az athéniak, amint győzelmüket látták, a megfutamodó barbárokat hagyták futni, viszont a két szárnyat egyesítve, a középen áttört [erők] ellen fordultak, s itt is győztek. A menekülő perzsákat kaszabolva egészen a tengerig üldözték, itt tüzet keltettek, és megtámadták a hajókat (…) G) Amint elrendeződtek, és az áldozat kedvezőnek mutatkozott, az athéniak a támadási parancs elhangzása után futva rohanták meg a barbárokat; a két fél között a távolság mintegy nyolc stadion volt (…) H) Amikor azonban a csatába bocsátkozó hajókat azonnal megfogták a hollók, majd az emberek azokon keresztül rohamra indultak, és a hajókon közelharcba bocsátkoztak, a karthágóiak részben vereséget szenvedtek, részben megadták magukat, meglepve az új harcmodortól. A harc ugyanis szárazföldi csatákhoz lett hasonlóvá.” I) A nagy ütközet Dareiosszal nem Arbelénál folyt le, mint sokan állítják, hanem Gaugamélánál, ami állítólag teveházat jelent (...) Dareiosz csatarendbe állította hadseregét. (...) J) Ebben a (…) csatában a barbárok közül körülbelül 6400 ember esett el, míg az athéniak közül százkilencvenkettő (…). K) Az ütközet bizonytalanná vált, és kedvezőtlen fordulatot vett a balszárnyon, amelyet Parmenión vezetett, ott ugyanis a baktriai lovasság nagy hevességgel és erővel rontott be a makedónok közé, Mazaiosz pedig lovas csapatait küldte a phalanx bekerítésére, hogy megrohamozza a málhát őrző csapatokat. Parmenión tehát, mivel kétoldalt fenyegette veszedelem, küldöncöt menesztett Alexandroszhoz, hogy elvész a tábor és a málha is, ha nem küld gyorsan komoly erősítést az arcvonalból a hátvéd mentesítésére. Alexandrosz éppen abban a pillanatban adott jelt csapatainak a támadásra; mikor tehát meghallgatta Parmenión üzenetét, felhördült, hogy nincs az az ember eszénél, nem tud gondolkozni, és zavarában elfelejtette, hogy a győztesek megszerzik az ellenség málháját, a legyőzötteknek pedig nem kincseikre és foglyaikra kell gondolniuk, hanem arra, hogy dicsőséggel harcoljanak és szépen haljanak meg. 1. forrás

2. forrás

3. forrás

1. részlete 2. részlete 3. részlete 4. részlete A források közös vonása: ________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________ _______________________________________________________________________________ Forrásközpontú történelem

12. oldal


2011. április 20.

Pontösszesítő: Feladat

Elérhető pontszám

I. Edények és pénzek

15

II. Ki vagyok én?

10

III. Ellenfelek

20

IV. Keresztrejtvény

13

V. Ki, miben hisz?

15

VI. Hibásan másolt történelem

12

VII. Szétdarabolt források

15

Összesen


Elért pontszám

100

13. oldal

Történelmi műveltségi vetélkedő

Recommend Documents