Történelemtanár-képzés leírása Hallgatói tájékoztató

Történelemtanár-képzés leírása Hallgatói tájékoztató

I)

Alapozó szakmai ismeretek tantárgyi elemei TNT0110 A mentalitástörténettől a kultúrtörténetig

Tantárgy felelőse: Dusnoki József Tantárgy előadója/i: Kovács Dávid

Féléves óraszám: N: 15 L: Tantárgy besorolása: K

Kredit: 2 Meghirdetés féléve: 1.

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: 1.

Értékelés módja: kollokvium Értékelés módszere: vizsga

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy a kulturális-művelődési jelenségeket vizsgáló, azokat kutatása tárgyának tekintő történetírás kibontakozását kívánja bemutatni. A kultúrtörténet mint történeti stúdium fejlődésére vonatkozó historiográfiai ismeretek megszerzése mellett az egyes irányzatok szemléletét meghatározó történelemelméleti, módszertani előfeltevések feltérképezése is a tárgy céljai között szerepel. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a kultúrtörténet két klasszikusa Jacob Burckhardt és Johan Huizinga a Geistegeschichte vagyis a szellemtörténet szemléleti keretébe illeszkedő munkásságának a bemutatásával veszi kezdetét. A későbbiek folyamán a messze nyúló előzmények után a 20 sz. derekára kibontakozó francia mentalitástörténet, valamint az 1970-es évektől megjelenő mikrotörténetírás és a történeti antropológia ismertetésére kerül sor. Az előbbi irányzatok mellett - amelyek az elitkultúra helyett a szélesebb társadalmi rétegek kultúrális gyakorlatát vizsgálták - tovább él a magas kultúra, a kiemelkedő egyéni életmegnyilvánulások, gondolati teljesítmények vizsgálatának igénye. Az előbbi jelenségekkel foglalkozó eszmetörténeti megközelítések szintén vizsgálódásunk tárgyát képezik. A tantárgy a magyar művelődéstörténet fejlődésére is rátekintést nyújt. A tárgy a hallgatók ismereteit és képességeit háromféle módon kívánja fejleszteni. Egyrészt a történetírás történetére vonatkozó, vagyis historiográfiai ismeretek megszerzésével. Másrészt a módszertani szempontoknak a történetírói munkát lényegében meghatározó szerepének tudatosításával. Harmadrészt a szűkebb tudománytörténeti és a tágabb eszmetörténeti kontextus összefüggéseinek megvilágításával, tudatossá tételével. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: • Összefoglaló tankönyv (Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006) • Előadások vázlata Ajánlott irodalom: • Dobszay Tamás - Fónagy Zoltán - Szívós Erika: Művelődéstörténet, kultúrtöténet. In. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. 389-419. • Apor Péter: Történeti antropológia. In. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. 449-473. • Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. 473-500. • Szijártó M. István: A mikrotörténelem. In. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. 500-521. • Donald Kelley: Új eszmetörténet a globális korban. Helikon, 2009. 1-2. 22-36. • Quentin Skinner: Jelentés és megértés az eszmetörténetben. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Pécs, 1997. 7-55. • Horkay Hörcher Ferenc: A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk.): A koramodern politikai eszmetörténet cambridge-i látképe. Pécs, 1997. 287-307. • Roger Chartier: A szellemi élet története, vagy szocio-kulturális történet. A francia irányzatok. Történelmi Szemle, 1984. 3. szám. 404-423.

1

• •

Peter Burke: Mi a történeti antropológia? In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Bp. 2000. 17-23. Giovanni Levi: A mikrotörténelemről. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Bp. 2000. 127-147.

TNT0311 Történeti szövegelemzés és – szövegalkotás 1: Szakszövegolvasás és - elemzés Tantárgy felelőse: Gálffy László


Kredit: 2

Előtanulmányi kötelezettség:

Tantárgy előadója/i: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Gálffy László; Gergely 2. magyar gyakorlati jegy András; Kurucz Ajánlott félév: Értékelés módszere: György; F. Romhányi 2. évközi feladatok Beatrix; Fábián teljesítése Zoltán; Fehér Bence; Papp Sándor; Makkai Béla A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy két alapvetően jól elkülöníthető részből áll, melyek azonban számos ponton összefüggnek a tanári forrás- és szakirodalom kezelés kérdéskörével. Első pontban a történeti források információtartalmának hatékony felhasználására helyezzük a hangsúlyt; írott, tárgyi, képi, audio-vizuális, adatbázisszerű stb. anyagok felhasználásán, szövegbeépítésén keresztül. Második pontban a történeti kutatás és a tudományos kommunikáció különböző formáit igyekszik bemutatni történelem tanár szakos hallgatóknak. Az alkalmazott módszer az un. visszagöngyölítés, azaz a tudományos kutatások formát öltött (forráskiadvány, monográfia, tanulmány, cikk, esszé, konferenciaanyagok, recenzió, stb.), eredményszerű, konkrét példáiból kiindulva próbálja meg bemutatni a tudományos munkák felépítését, illetve a szakmai párbeszéd különböző módozatait, nyelvi síkjait, stílusait, és fórumait. A tantárgy hangsúlyt helyez a szakmai szövegmegértési és-alkotási képesség lépcsőzetes elsajátítására (rezümétől, a változatos, kiegyensúlyozott, szakmai követelményekhez igazodó, de célközönségre tekintettel lévő tartalmakig) A kurzusok során törekszünk arra, hogy a hallgatók minden egyes tematikai egységhez érve önálló szóbeli prezentációt is tartsanak. Célunk a hallgatók szakmai rutinjának elmélyítése, a szakdolgozati munka előzetes segítése, illetve a későbbi tanári szakmai tájékozódás alapjainak átadása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:  többoldalú forráskezelés  szakmai kommunikáció, írásképesség Évközi tanulmányi követelmények: Részvétel az órákon, évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:     Ajánlott irodalom:

TNT0411 Történettudomány, történetírás, történetfilozófia 1: Bevezetés a történettudományba Tantárgy felelőse: Semsey Viktória Tantárgy előadója/i: Dusnoki József,



2

Előtanulmányi kötelezettség: Oktatás nyelve: magyar

Értékelés módja: gyakorlati jegy

Ajánlott félév: Értékelés módszere: Balaton Petra, Kovács Dávid, Turcsán-Tóth 1. évközi feladatok Zsuzsanna teljesítése A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy a történész és a történelem tanári képzés alapismereteit közvetíti. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Rövid historiográfiai áttekintés után bevezeti a hallgatókat a történettudomány elméleti, módszertani kérdéseibe és a történészi munka gyakorlatába. Megismerkedünk a történeti források különböző típusaival, a forrásanyag lelőhelyeivel, a legfontosabb kézikönyvekkel és folyóiratokkal és a forráskritika módszereivel. A hallgatók elsajátítják a kutatómunkához szükséges alapvető ismereteket. Évközi tanulmányi követelmények: Részvétel az órákon, évközi feladatok teljesítése Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:     Ajánlott irodalom: Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1998. Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006. Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen, 1995. Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Bp. 1983. Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1–2. Bp. 2000–2003. Kristó Gyula: Magyar historiográfia. Bp. 2002. Romsics Ignác: A történész mestersége. Rubicon 2003. 6. szám.

TNT0211 Történeti segéd- és rokontudományok I: Történeti földrajz Tantárgy felelőse: Várady Zoltán


Kredit: 2


Tantárgy előadója/i: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Balaton Petra, Bognár 2. magyar gyakorlati jegy Zalán, Hidán Csaba, Ajánlott félév: Értékelés módszere: Kovács Dávid, 2. évközi feladatok Turcsán-Tóth teljesítése, zh Zsuzsanna A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A történeti tér és idő összekapcsolásának elmélyítése Felkészítés a földrajzi ismereteknek a történelemtanításban való alkalmazására és átadására. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A történész képzés keretében az egyik legfontosabb, kötelező segédtudományi stúdium a történeti földrajz, amely jellegzetes határterülete a történelem- és a földrajztudománynak. E tudományterület definiálása után a hallgatók megismerkednek a történeti földrajz irányzataival, legjelentősebb képviselőivel, kutatási módszereivel. Vázlatosan ismertetjük Európa történeti földrajzát. Részletesen foglalkozunk a Kárpát-medence hegy- és vízrajzával, földrajzi és néprajzi tájaival, közigazgatás történetével (vármegyék, kiváltságos területek, katonai közigazgatás), a gazdaságtörténet földrajzi összefüggéseivel, a fő etnikai, településtörténeti és demográfiai változásokkal. Évközi tanulmányi követelmények: Részvétel az órákon, az évközi feladatok teljesítése Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Falitérképek  Atlaszok

3

 Internetes segédanyagok Ajánlott irodalom: Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig. Budapest, 1997. Braudel, Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. I–III. Budapest, 1996. Csánki Dezső – Fekete Nagy Antal: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I–V. Budapest 1890– 1913. (CD-ROM: Arcanum 2002.) Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Bp. 1990. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp. 1963–1998. Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp. 1978. Lelkes György: Magyar helységnév azonosító szótár. Baja, 1998. Ördög Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Bp. 2002. Pounds, Norman J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997. Tímár Lajos: Történeti földrajz és társadalomtörténet. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 2003/2006.

TNT0220 Történeti segéd- és rokontudományok II: Történeti segédtudományok 1. Tantárgy felelőse: Várady Zoltán Tantárgy előadója/i: Várady Zoltán





A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A képzés célja a történelem segédtudományainak ismerete, amelyek a hallgató tudásának kibővíthetőségét és későbbi munkája során azok hasznosíthatóságát biztosítják. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A történelem klasszikus segédtudományai: diplomatika, kronológia, kodikológia, papirológia, paleográfia, epigráfia, heraldika, genealógia, numizmatika, pénztörténet, szfragisztika, inszigniológia áttekintő megismerése, felhasználhatósága, törvényszerűségei. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Összefoglaló tankönyvek  Előadások vázlata  Internetes anyagok Ajánlott irodalom:  Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Osiris Kiadó, Bp. 2001.

TNT0230 Történeti segéd- és rokontudományok III: A történettudomány rokontudományai Tantárgy felelőse: Várady Zoltán Tantárgy előadója/i: Várady Zoltán, Fábián Zoltán, Gálffy László





A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A képzés célja a történelem rokontudományainak ismerete, amelyek a hallgató tudásának kibővíthetőségét és későbbi munkája során azok hasznosíthatóságát biztosítják.

4

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A történelem rokontudományai: régészet, művészettörténet, néprajz, muzeológia és kulturális örökségvédelem legfontosabb összefüggéseinek megismerése, a megszerzett ismeretek gyakorlati használhatósága. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Összefoglaló tankönyvek  Előadások vázlata  Internetes anyagok Ajánlott irodalom:  Balassa Iván-Ortutay Gyula: Magyar Néprajz. Corvina Kiadó, Budapest, 1980.  Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet (A honfoglalás korától a XIX. század végéig). Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980.  Hatházi Gábor: Muzeológiai alapismeretek. Magyar Nemzeti Múzeum Bp.1991.  Kőfalvi Tamás – Mészáros Márta – Ónodi Márta: Közgyűjteményi ismeretek. Bp. 2007.  Renfrew, Colin – Bahn, Paul: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Osiris tankönyvek. Budapest, 1999.

II)

Szakmai törzstárgyak tantárgyi elemei

TNT1110 és TNT1111 Őstörténet és ókori Kelet II: Ókori Kelet Tantárgy felelőse: Fábián Zoltán Imre Tantárgy előadója/i: Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt

Féléves óraszám: N: 30 + 30 L: Tantárgy besorolása:

Kredit: 3+2 Meghirdetés féléve:

K K


1. Ajánlott félév: I.

Értékelés módja: kollokvium, gyakorlati jegy Értékelés módszere: vizsga, évközi feladatok teljesítése

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az őstörténet, vagyis az írásbeliség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori Keleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a Kr.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Baines, J. – Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 1993.  Biblia – Ószövetség.  Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Bp. 1984.  Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980.  Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp. 2001.  Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp. 1964 (és későbbi kiadások)  Kákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 1993,2 1998.3

5

 Komoróczy G.: „Fénylő ölednek édes örömében..” A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 19832  Kuhrt, A.: Az ókori Közel-Kelet. [Piliscsaba] 2005.  Leakey, R. E. – Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp. 1986.  Leakey, R.: Az emberiség eredete. (Világ–Egyetem). Bp. 1995.  Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp. 1985.  Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp. 1990.  Oates, D. – Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 1983.  Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 1982.  Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985.  Rákos S. − Komoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974.  Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon–Magyar Könyvklub, Bp. 1998.  Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp. 1988. Ajánlott irodalom: 

TNT1210 és TNT1211 Klasszikus antikvitás: Az ókori Hellász Tantárgy felelőse: Fehér Bence Tantárgy előadója/i: Fehér Bence, Imregh Monika, K. Csízy Katalin

Féléves óraszám: N: 30 + 30 L: Tantárgy besorolása: K K

Kredit: 3+2 Meghirdetés féléve: 1.


Értékelés módja: kollokvium. gyakorlati jegy Értékelés módszere: vizsga, évközi feladatok teljesítése

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. Tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai állam- berendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:     Ajánlott irodalom: Boardman, J.–Griffin, J.–Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp. 1960. Hegyi D.–Kertész I.–Németh Gy.–Sarkady J.: Görög történelem – a kezdetektől Kr. e. 30-ig. Bp. 1999. Hood, S.: A minószi Kréta. Bp. 1983. Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp. 1984. Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp. 1994. Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp. 1996.

6

Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999. Ritoók Zs.–Sarkady J.– Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 2005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 1981. Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp. 1989.

TNT1220 és TNT1221 Klasszikus antikvitás: Az ókori Róma Tantárgy felelőse: Fehér Bence Tantárgy előadója/i: Fehér Bence, Imregh Monika, K. Csízy Katalin

Féléves óraszám: N: 30 + 30 L: Tantárgy besorolása: K K




A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. Tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:     Ajánlott irodalom: Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 2000. Boardman, J.–Griffin, J.–Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp. 1963. Cornell, T.–Matthews J.: A római világ atlasza. Bp. 1991. Ferenczy E. – Maróti E. – Hahn I.: Az ókori Róma. Bp. 1992. Havas L.–Hegyi W. Gy.–Szabó E.: Római történelem. Bp. 2007. Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp. 1987.

TNT2110 és TNT2111 Középkori Egyetemes történelem I: VIII–XIII. század Tantárgy felelőse: Gálffy László

Féléves óraszám: N: 30 + 30

Tantárgy előadója/i:

L: Tantárgy besorolása:


7


Oktatás nyelve:

Értékelés módja:

Gálffy László, Bubnó Hedvig

2. KV KV

magyar Ajánlott félév: 2.

kollokvium, gyakorlati jegy Értékelés módszere: vizsga, évközi feladatok teljesítése, zh

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  középkori források elemzési képessége  politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben  középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; Karoling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és Közép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot (10-13. század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:     Ajánlott irodalom: ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 2008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2011. BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 2005. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp. 1984. DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., 1978. KATUS László: A középkor története. 2. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 2001. KLANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 2004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 1983 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,2003. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): Középkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 2007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái (11-15. század), Szeged, 2004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., 1999. SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., 1983.

TNT2120 és TNT2121 Középkori Egyetemes történelem II: XIII–XV. század Tantárgy felelőse: Gálffy László Tantárgy előadója/i: Gálffy László, Bubnó Hedvig


Kredit: 3+2; Meghirdetés féléve: 1.

KV KV


Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév:

8

Értékelés módja: kollokvium, gyakorlati jegy Értékelés módszere:

3.

vizsga, évközi feladatok teljesítése, zh

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  középkori források elemzési képessége  politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben  középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; Karoling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és Közép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot (10-13. század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:     Ajánlott irodalom: ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 2008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2011. BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 2005. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp. 1984. DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., 1978. KATUS László: A középkor története. 2. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 2001. KLANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 2004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 1983 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,2003. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): Középkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 2007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái (11-15. század), Szeged, 2004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., 1999. SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., 1983.

TNT2210 és TNT2211 Középkori magyar történelem I: 896–1301 Tantárgy felelőse: F. Romhányi Beatrix Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Várady Zoltán, Gálffy László, Hidán Csaba

Féléves óraszám: N: 30 + 30 L: Tantárgy besorolása: KV KV

Kredit: 3+2, Meghirdetés féléve: 2.


9

Értékelés módja: kollokvium, gyakorlati jegy Értékelés módszere: vizsga, évközi feladatok teljesítése, zh

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  szakmai ismeretek szerzése  középkori források elemzési képessége  politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és magyar vetületben  középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai és magyar vetületben.  tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A két félév során a középkori magyar történelem legfontosabb kérdései kerülnek terítékre. Az első félév a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig (896–1301), a második az Anjou-dinasztia hatalomra jutásától a középkori magyar állam megszűnéséig (1301–1526) terjedő időszak történéseire összpontosít. A politika történet mellett a legfontosabb társadalmi és gazdasági változásokat, az állam jellegének, szerepének változásait (nomád állam – keresztény állam; rendiség, korai abszolutizmus), valamint a művelődés és az anyagi kultúra főbb jellemzőit ismerhetik meg a hallgatók. Az előadások a magyarországi fejlődést nemzetközi összehasonlításban tárgyalják, rámutatva az általános európai, regionális vagy magyar sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon a hallgatók megismerkednek a korszak történelmének magyar és latin nyelvű fogalomkészletével, valamint a legfontosabb forrásokkal és szakirodalmi munkákkal. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: BERTÉNYI Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 2000. BÓNA István: A magyarok és Európa a 9–10. században. Bp. 2000. DIENES István: A honfoglaló magyarok. Bp. 1972. ENGEL P. – KRISTÓ Gy. – KUBINYI A.: Magyarország története 1301–1526. Bp. 1998. ENGEL Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 2001. ÉRSZEGI Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999. FÜGEDI Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. FÜGEDI Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. GYÖRFFY György (szerk.): A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. GYÖRFFY György: István király és műve. Bp. 1977, 2000. KOVACSICS József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997. KRISTÓ Gyula: Magyarország története 895–1301. Bp. 1998. KUBINYI András: Mátyás király. Bp. 2001. KULCSÁR Péter: A Jagelló kor. Bp. 1981. LÁSZLÓ Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Múzsák, Bp. 1988. Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk: SZÉKELY György. Szerk.: BARTHA Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1–2. Bp. 1987. MAKSAY Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971. MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 2007. MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. SZABÓ István: A középkori magyar falu. Bp. 1969. ZSOLDOS Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997.

TNT2220 és TNT2221 Középkori magyar történelem II: 1301–1526 Tantárgy felelőse: F. Romhányi Beatrix Tantárgy előadója/i: F. Romhányi Beatrix, Várady Zoltán, Gálffy László, Hidán Csaba

Féléves óraszám: N: 30 + 30 L: Tantárgy besorolása: KV KV



10

Értékelés módja: kollokvium, gyakorlati jegy Értékelés módszere: vizsga, évközi feladatok

teljesítése, zh A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  szakmai ismeretek szerzése  középkori források elemzési képessége  politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és magyar vetületben  középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai és magyar vetületben.  tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A két félév során a középkori magyar történelem legfontosabb kérdései kerülnek terítékre. Az első félév a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig (896–1301), a második az Anjou-dinasztia hatalomra jutásától a középkori magyar állam megszűnéséig (1301–1526) terjedő időszak történéseire összpontosít. A politika történet mellett a legfontosabb társadalmi és gazdasági változásokat, az állam jellegének, szerepének változásait (nomád állam – keresztény állam; rendiség, korai abszolutizmus), valamint a művelődés és az anyagi kultúra főbb jellemzőit ismerhetik meg a hallgatók. Az előadások a magyarországi fejlődést nemzetközi összehasonlításban tárgyalják, rámutatva az általános európai, regionális vagy magyar sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon a hallgatók megismerkednek a korszak történelmének magyar és latin nyelvű fogalomkészletével, valamint a legfontosabb forrásokkal és szakirodalmi munkákkal. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: BERTÉNYI Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 2000. BÓNA István: A magyarok és Európa a 9–10. században. Bp. 2000. DIENES István: A honfoglaló magyarok. Bp. 1972. ENGEL P. – KRISTÓ Gy. – KUBINYI A.: Magyarország története 1301–1526. Bp. 1998. ENGEL Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 2001. ÉRSZEGI Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999. FÜGEDI Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. FÜGEDI Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. GYÖRFFY György (szerk.): A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. GYÖRFFY György: István király és műve. Bp. 1977, 2000. KOVACSICS József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997. KRISTÓ Gyula: Magyarország története 895–1301. Bp. 1998. KUBINYI András: Mátyás király. Bp. 2001. KULCSÁR Péter: A Jagelló kor. Bp. 1981. LÁSZLÓ Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Múzsák, Bp. 1988. Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk: SZÉKELY György. Szerk.: BARTHA Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1–2. Bp. 1987. MAKSAY Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Bp. 1971. MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 2007. MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. SZABÓ István: A középkori magyar falu. Bp. 1969. ZSOLDOS Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1997.

TNT3110 és TNT3111 Koraújkori egyetemes történelem I. 1492–1648 Tantárgy felelőse: Dusnoki József Tantárgy előadója/i: Dusnoki József, Kurucz György



KV

1.

11


Értékelés módja: kollokvium, gyakorlati jegy

Ajánlott félév: 3.

KV

Értékelés módszere: vizsga, évközi feladatok teljesítése, zh

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képesség, kompetenciák fejlesztése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy Amerika felfedezésétől a harmincéves háború végéig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja Európa regionális szerkezetének változásait, az európai világgazdaság és a kapitalizmus kialakulását. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a reformációval és a reneszánsz humanizmussal, valamint a politikai viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek alakulásával. A háborúk mellett azonban a demográfiai tényezők, a társadalmi struktúra és a mindennapi élet témái is hangsúlyosan szerepelnek. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. Évközi tanulmányi követelmények: előadás anyaga és a kiadott olvasmányjegyzék alapján felkészülés Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Kötelező irodalom:  Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 2007.  Delumeau, Jean: Reneszánsz. Osiris K. Bp., 1997.  Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris K. Bp. 1995.  Katona András: Kora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2008.  Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris K. Bp. 2009.  Poór János (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris K. Bp. 2000.  Rondo, C.: A világgazdaság története. Maecenas K. Bp., 1994. Ajánlott irodalom:  Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV–XVIII. század. Gondolat K. Bp. 1985.  Chadwick, Owen: A reformáció. Osiris K. Bp. 1998.  Garin, Eugenio: Reneszánsz és műveltség. Helikon K. Bp. 1988.  MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa K. Bp. 2011.  Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat K. Bp. 1983.

TNT3120 és TNT3121 Koraújkori egyetemes történelem II. 1648–1789 Tantárgy felelőse: Dusnoki József Tantárgy előadója/i: Dusnoki József, Kurucz György



KV KV


2. Ajánlott félév: 4.

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

12

Értékelés módja: kollokvium, gyakorlati jegy Értékelés módszere: szóbeli, évközi feladatok teljesítése, zh

Tanári: A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos rendszerezettségű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képességek fejlesztése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy 1648-tól a francia forradalomig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja az időszak sajátosságait, a gazdaság és a rendi társadalom változásait. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a felvilágosodással, a népi kultúra és az elitkultúra kapcsolatával és a művelődési viszonyokkal. Hangsúlyosan vizsgálja az abszolutizmus és a felvilágosult abszolutizmus problémáját, a politikaelmélet változatait, a hatalmi viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek és a 18. századi nagyhatalmi rivalizálás alakulását. Mindemellett kiemelt hangsúlyt kap a korszak meghatározó hatalmának, a Francia Királyság bel- és külpolitikai helyzetének bemutatása, európai szerepének alakulása. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások rendszeres látogatása, felkészülés az előadás és a kiadott olvasmányjegyzék alapján Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Kötelező irodalom:  Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 2007.  Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Gondolat K. Bp. 1971.  Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris K. Bp. 1995.  Hahner Péter: A régi rend alkonya. Panem K. Bp. 2006.  Katona András: Kora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 2008.  Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris K. Bp. 2009.  Poór János (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris K. Bp. 2000. Ajánlott irodalom:  Anderson, Perry: Az abszolutista állam. Gondolat K. Bp. 1989.  Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV–XVIII. század. Gondolat K. Bp. 1985.  Chaunu, Pierre: Felvilágosodás. Osiris K. Bp. 1998.  Darnton, Robert: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. General Press K. Bp. 2010.  Duby, Georges (szerk.): Franciaország története. I. köt. Osiris K. Bp. 2005.  Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Gondolat K. Bp. 1987.  Hof, Ulrich Im: A felvilágosodás Európája. Atlantisz K. Bp. 1995.  MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa K. Bp. 2011.  Pohl, W.–Vocelka, K.: A Habsburgok. Gulliver K. Bp. 1995.

TNT3210 és TNT3211 Koraújkori magyar történelem 1526-1657 Tantárgy felelőse: Kurucz György Tantárgy előadója/i: Kurucz György Papp Sándor



KV KV



A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

13

Értékelés módja: kollokvium, gyakorlati jegy Értékelés módszere: vizsga, évközi feladatok teljesítése, zh

Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori magyar történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az előadás áttekinti a 16. és 17. század közepéig a magyar történelem fontosabb fejezeteit, elsősorban az eseménytörténetet, kronologikus sorrendben. Emellett kisebb blokkokban historiográfiai, gazdaság- és intézménytörténeti kitekintést is nyújt. Kitér a Nándorfehérvár elvesztése és a mohácsi csata utáni diplomáciai eseményekre. Európai összefüggéseiben tárgyalja I. János király kényszerpályáját, amely során Magyarország először a Porta szerződéses, majd vazallus államává vált. Kitér János Zsigmond uralmára az első portai megerősítésétől (1540) Buda elfoglalásán keresztül (1541) Erdélybe kerüléséig. Áttekinti a Veress Endre által „fejedelmi interregnumnak” nevezett időszakot (1551-56), ennek nagyhatalmi hátterét, a Habsburg és Oszmán hatalom vetélkedését, s ugyanakkor az első békekötés történetét (1547) is. Folytatásként megismerik a hallgatók Báthori István hatalomra kerülésének és uralmának történetével, s lengyel királykén folytatott diplomáciai és katonai lépéseivel. Báthori Kristóf, majd Zsigmond uralma elvezet a 15 éves háborúhoz, Bocskai szabadságharcához, a bécsi és zsitvatoroki békekötés történetéhez. Erdély tekintetében részletesen vizsgálja Báthori Gábor, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György uralmát. Az előadásban végigvonul a diplomáciatörténeti aspektus, amely mind a Köprülü-család nagyvezíri tevékenységét, s ennek magyarországi hatásait elemzi, mind a Habsburg Birodalom török politikáját vizsgálat alá veszi. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem lengyelországi hadjárata, s ennek megtorlására Köprülü Mehmed pasa nagyvezír erdélyi hadjárata új helyzetet teremtett mind az erdélyi viszonyokban, mind a Habsburg-oszmán hatalmi helyzetben. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak magyar történelmének probléma centrikus vizsgálata. Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások rendszeres látogatása, a kollokviumra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1 -2. 1526 -1790. (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, 1968. Baranyai Decsi János magyar históriája. (kiadta: Kulcsár Péter) Budapest, 1982. Báthoriak kora. (szerk.: Sebes Katalin) Budapest, 1982. Bethlen Gábor krónikásai. (szerk.: Makkai László) Budapest, 1980. Bethlen Gábor levelek. (szerk.: Sebestyén Mihály) Bukarest, 1980. Erdély története. I-II. Budapest, 1988. Magyarország története (1526-1686). III., Szerk.: Pach Zsigmond Pál és R. Várkonyi Ágnes, Budapest, 19872. Mohács tanulmányok. szerk.: Ruzsás Lajos és Szakály Ferenc, Budapest, 1986. Nagy László: A "bibliás őrálló" fejedelem. Bp., 1984. Magvető K. 235. Péter Katalin: Esterházy Miklós. Budapest, 1985. R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi törökellenes szövetség genezise és II. Rákóczi György fejedelem. Történelmi Szemle 1984/1-2. Újváry Zsuzsanna: "Két nagy császár birodalmi között". Budapest, 1984. Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk.: Kármán Gábor - Szabó András, Budapest, 2009. 99170. Kármán Gábor: Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után. Budapest, 2011. Ajánlott irodalom: Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995. História-M.T.A. Történettudományi Intézete. p. 204. História Könyvtár Monográfiák 7. Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Bp., 1984. Kossuth K. 149 -210.

TNT3220 és TNT3221 Kora újkori magyar történelem 1657-1790 Tantárgy felelőse: Kurucz György Tantárgy előadója/i: Kurucz György Papp Sándor



KV KV



14

Értékelés módja: kollokvium, gyakorlati jegy Értékelés módszere: vizsga, évközi

feladatok teljesítése, zh A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori magyar történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: II. Rákóczi György katasztrófába torkoló lengyelországi hadjárata után Erdély elveszítette a területének jelentős részét, egy időre felfüggesztették a szabad fejedelemválasztást, a nagyvezír választotta ki az új fejedelmeket. I. Lipót magyar király német-római császár és a Porta között kitört a háború. A vasvári béke után a magyar rendi ellenállás széles körben nyilvánult meg, fegyveres felkelés indult, amelyet kuruc mozgalomnak nevezünk. Kara Musztafa pasa 1683-ban Bécs ostromára indult, ahonnan ez európai koalíciós seregek visszaszorították. Megkezdődött Magyarország felszabadítása. Az új Habsburg katonai és polgári közigazgatás a háború idején sok feszültséget gerjesztett, amely újabb elégedetlenséget, majd fegyveres felkeléseket eredményezett. A spanyol örökösödési háború lehetőséget nyitott a Habsburg uralom elleni felkelésre, amelyet II. Rákóczi Ferenc vezetett, és 1703 és 1711 között zajlott. Az előadásban ennek a küzdelemnek az eseményeit, és a nemzetközi megítélését, kapcsolatrendszerét, diplomáciai hálózatának működését tárgyaljuk. A nagymajtényi fegyverletétel után a magyar menekültek a környező országokba, Lengyelországba és az Oszmán Birodalomba bujdostak. Tárgyaljuk a bujdosók lehetőségét a visszatérésre. Magyarországon III. Károly idején lassan normalizálódott a belső hatalmi és politikai helyzet, bár egy újabb török háború felvetette a szabadságharc folytatásának reményét, amely azonban gyorsan elenyészett. Mária Terézia és fia, II. József uralma előrevetítette az állami intézmények reformját, a modernizációs törekvéseket. A magyar társadalomban ekkorra egy gazdagodó, életformájában, műveltségében a magyar hagyományok folytatása mellett az európai példák követésében eredményesen előrelépő társadalom képe bontakozik ki. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak magyar történelmének probléma centrikus vizsgálata. Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások rendszeres látogatása, a kollokviumra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: A Thököly-felkelés kora. (szerkesztette: Benczédi László) Budapest, 1983. Akadémiai K. Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1 -2. 1526 -1790. (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, 1968. Bécs 1683. évi ostroma és Magyarország. (szerk.: Benda Kálmán és R. Várkonyi Ágnes) Budapest, 1988. Benczédi L.: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685). Budapest, 1980. Cserei Mihály: Erdély históriája (1661-1711). Budapest, 1983. Erdély története. I-II. Budapest, 1988. Péter Katalin: A magyar romlásnak századában. Budapest, 1975. R. Várkonyi Ágnes: Török világ és magyar külpolitika. Bp., 1975. Magvető K. Thököly-felkelés és kora. (szerk.: Benczédi László) Budapest, 1983. Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp., Gondolat K. 1965.195 -278. Czigány István (szerk.): Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról,. Zrínyi K. Bp., 2002. Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában. Osiris K. Bp., 2002. H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen (1765-1800). Magvető K. Bp., 1987. Ajánlott irodalom: Papp Sándor: Rákóczi József hatalomra kerülési kísérlete és a Porta: Forráskritikai vizsgálatok. In: A Rákócziszabadságharc és Közép-Európa : Tamás Edit (Szerk.): Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára I. Sárospatak, 2003. p. 241-294. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 45. Papp Sándor: Szabadság vagy járom? A török segítség kérdése a XVII. század végi magyar rendi mozgalmak idején. Studia ad tricentennarium belli principis Francisci Rákóczi pro partia et libertate. Hadtörténelmi Közlemények 116 (2003/2-3.) p. 633-669.

TNT4110 és TNT4111 Újkori egyetemes történelem I. 1789-1856 Tantárgy felelőse: Makkai Béla Tantárgy előadója/i: Makkai Béla, Semsey Viktória



KV

2.

15


Értékelés módja: kollokvium, gyakorlati jegy

Ajánlott félév: 4.

KV

Értékelés módszere: vizsga, évközi feladatok teljesítése, zh.

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig (1789–1920). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1789–1856, II: 1856–1920  A „hosszú XIX. század” története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as „világforradalom”, a liberalizmus, a nacionalizmus és a „szociális kérdés” évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig.  A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom:  CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp. 1994.  DAVIES, Norman: Európa története. Bp. 2000.  DIEDERIKS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp. 1995.  DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, 1789–1939. Bp. 1997.  19. századi egyetemes történet, 1789–1914. Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp. 2005.  PÁNDI Lajos (szerk.): Köztes-Európa. 1763-1993. (Térképgyűjtemény). Bp. 1997.

TNT4120 és TNT4121 Újkori egyetemes történelem II: 1856-1914 Tantárgy felelőse: Makkai Béla Tantárgy előadója/i: Makkai Béla, Semsey Viktória



KV KV



Értékelés módja: kollokvium, gyakorlati jegy Értékelés módszere: vizsga, évközi feladatok teljesítése, zh.

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig (1789–1920). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1789–1856, II: 1856–1920  A „hosszú XIX. század” története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as „világforradalom”, a liberalizmus, a nacionalizmus és a „szociális kérdés” évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig.  A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező.

16

Évközi tanulmányi követelmények: szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom:  CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp. 1994.  DAVIES, Norman: Európa története. Bp. 2000.  DIEDERIKS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp. 1995.  DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, 1789–1939. Bp. 1997.  19. századi egyetemes történet, 1789–1914. Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp. 2005.  PÁNDI Lajos (szerk.): Köztes-Európa. 1763-1993. (Térképgyűjtemény). Bp. 1997.

TNT4210 és TNT4211 Újkori magyar történelem I. 1790-1867 Tantárgy felelőse: Balaton Petra Tantárgy előadója/i: Gergely András, Balaton Petra



KV KV




A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  A tantárgy az ún. hosszú 19. század magyar történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig (1790-1914).  A kurzusokban a Kárpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt.  A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1790–1867, II: 1867–1914  A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk.  A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 2009.  Gergely András (szerk.): 19. századi magyar történelem. Budapest, 1998.  Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: Kövér György. Bp., 1997.  Kosáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Bp., 2001. Ajánlott irodalom: Egyed Ákos: Az erdélyi magyarság történetéből. 1790-1914. Kolozsvár, 2004. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1988. Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 2004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790–1848. I–II. Budapest, 1960. Bácskai Vera–Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. Kordokumentumok az erdélyi falu életéből 1711-1848. szerk.: Kovách Géza. Bukarest,

17

1971. Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a magyar történelemről. Bp., 2004. Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Planétás, Bp., 1998.

TNT4220 és TNT4221 Újkori magyar történelem II. 1867-1914 Tantárgy felelőse: Balaton Petra Tantárgy előadója/i: Gergely András, Balaton Petra



KV KV




A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  A tantárgy az ún. hosszú 19. század magyar történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig (1790-1914).  A kurzusokban a Kárpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt.  A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1790–1867, II: 1867–1914  A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk.  A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. Évközi tanulmányi követelmények: szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Katus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 2009.  Gergely András (szerk.): 19. századi magyar történelem. Budapest, 1998.  Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: Kövér György. Bp., 1997.  Kosáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Bp., 2001. Ajánlott irodalom: Egyed Ákos: Az erdélyi magyarság történetéből. 1790-1914. Kolozsvár, 2004. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1988. Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 2004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790–1848. I–II. Budapest, 1960. Bácskai Vera–Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, 1984. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. Kordokumentumok az erdélyi falu életéből 1711-1848. szerk.: Kovách Géza. Bukarest, 1971. Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a magyar történelemről. Bp., 2004. Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Planétás, Bp., 1998.

TNT5110 és TNT5111 Jelenkori egyetemes történelem1914-2000 Tantárgy felelőse:

Féléves óraszám:

Kredit:

18

Semsey Viktória Tantárgy előadója/i: Popély Gyula Kun Miklós Tóth Árpád Semsey Viktória

N: 30 + 30 L: Tantárgy besorolása:

3+2 Meghirdetés féléve:

K K

Oktatás nyelve: magyar



A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tantárgy feltárja a világháborúk okait, eseménytörténetét és következményeit; hogy a győztes antant békéje nem tudta rendezni a világ újrafelosztása körüli ellentéteket, s a két világégés közötti korszakot – a wilsoni elvekkel ellentétben – a nemzeti-nemzetiségi feszültségek, a politikai revansizmus, s a gazdasági világválság által is súlyosbított szociális elégedetlenség jellemzik. Ez utóbbiak nagymértékben felelősek a fasizmus térhódításáért. A második világégés után kétpólusú világrendszer alakul ki, amelyet az ideológiai-katonai szembenállás jellemez, miközben a harmadik világ fokozatosan levedli a gyarmati rendszert, s az el nem kötelezett országok fóruma az enyhülési folyamat tényezőjévé válik. A gorbacsovi peresztrojka a szocialista rendszer felbomlásához vezet, s az európai integrációs folyamat felgyorsítja a világ globalizálódásának tendenciáját. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az első és második világháború, a párizsi békerendszerek; a gazdasági világválság és fasizálódás; Európa régiói és a gyarmati világ fejlődése; a bipoláris világrend kialakulása, konfliktusai; az enyhülési folyamat és a szocialista rendszer lebomlása; az európai integráció. A hallgató ismerje meg a világháborúk kirobbanásának okait, a párizsi békerendszerek hatalmi szempontok miatti tarthatatlanságának eredőit. A szocialista rendszer lebomlásának szkepszissel szemlélt, de váratlanul gyors lefolyásában a kritikus szemlélőnek észre kell vennie a globális tőkeerők piacszerző ambícióinak szerepét, noha a jelenkor kiélezett gazdasági versenyének kimenetele nagyon is kérdéses, azért jól tapinthatóak a világhatalmi rendet átformálni képes új erővonalak. Az itt körülírt problémák értelmezéséhez kiemelten fontos a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági folyamatok, a jogfejlődés és a politikai rendszerek működési elveinek összehasonlító szempontú ismerete – interdiszciplináris megközelítésben. Évközi tanulmányi követelmények: szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: Fischer Ferenc: A megosztott világ. A Kelet–Nyugat, Észak–Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1941–1991). Bp. 1996. Heller, Mihail–Nyekrics Alekszandr: A Szovjetunió története. Bp. 2000. Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bp. 2004. 20. századi egyetemes történet. I–III. Szerk.: Diószegi I. et al. Bp. 1999–2001. 20. századi egyetemes történet. Szerk.: Németh István. Bp. 2006. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása: Gazdasági változások és katonai konfliktusok, 1500–2000. Bp. 1992. Kissinger, Henry: Diplomácia. Bp. 1998. Courtois, Stéphane et al.: A kommunizmus fekete könyve. Bp. 2000. Mezei Géza (szerk): Európa kettészakítása és a kétpólusú nemzetközi rend születése (1945—1949). Bp. 2001. Tomka Béla: Európa társadalomtörténete a 20. században. Bp. 2009.

TNT5210 és TNT5211 Jelenkori magyar történelem 1914-1945 Tantárgy felelőse: Bognár Zalán Tantárgy előadója/i: Bognár Zalán, Kovács Dávid



K K


1. Ajánlott félév:

19


5.

vizsga, évközi feladatok teljesítése

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  szakmai ismeretek szerzése  a források elemzési képessége  politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és magyar vetületben  tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy Magyarország 20. századi történetét tárgyalja az I. Vh. kezdetétől 2000-ig. Tematika: A trianoni békediktátum következményei az ország két világháború közötti politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaira és külpolitikai mozgásterére, valamint demográfiai, társadalmi helyzetére. A bethleni konszolidáció, az önálló nemzetgazdaság megteremtése. A gazdasági világválság, majd konszolidáció, a hadigazdaság. Gömbös reformkísérlete. A két világháború közötti politikai rendszer, társadalmi változások, szellemi élet. A náci Németország befolyásának növekedése. Magyarország a második világháborúban. Az ország német megszállása. A háború katonai és civil vesztesége; a zsidó népirtás. 1944/1945: háborús vereség és szovjet megszállás. Az ország nemzetközi helyzete 1945 után. A szovjetek és az MKP szerepe az új politikai rendszer kiépítésében. Az 1945-i választások, belpolitikai küzdelmek 1945–1947 között. A szocialista politikai és gazdasági rendszer; a kommunista pártapparátus és a politikai rendőrség szerepe. A lakosság életkörülményei. A szellemi élet. Korrekciós kísérlet 1953-ban. Az 1956-os forradalom okai és céljai. Az 1956 utáni megtorlás. A Kádár rendszer konszolidációja. Társadalmi és gazdasági változások. Az MSZMP-n belüli politikai küzdelmek. Az eladósodás. A rendszerváltás története és világpolitikai háttere. Az előadásokhoz kapcsolódó szemináriumok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hallgatók részletesebben is megismerkedjenek a kor fontosabb politikai, társadalmi, gazdasági, demográfiai, ideológiai kérdéseivel, a Trianon utáni Magyarország történelmi szerepével és lehetőségeivel, az asszimiláció és a nemzeti identitás problémájával a források alapján. Évközi tanulmányi követelmények: szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: Belényi Gyula: A sztálini iparosítás emberi ára. Szeged, 1993. Gergely Jenő – Izsák Lajos: A huszadik század története. Pécs, 2000. Gergely Jenő – Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918–1945. Bp. 1998. Gough, Roger: Kádár János, a jó elvtárs? Bp. 2006. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 1998. Juhász Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon. Bp. 1983. Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Szerk.: Zsigmond L. et al. Bp. 1961. Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában: a vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete, 1945-1965. Budapest, 2012. Raffay Ernő: Magyar tragédia. Trianon 75 éve. Püski, Bp. 1996. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó. Bp. 1999. Sakmyster, Thomas: Admirális fehér lovon: Horthy Miklós, 1918–1944. Bp. 2001. Szekfű Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. ÁKV–Maecenas, Bp. 1988. Trianon és a magyar politikai gondolkodás 1920–1953. Szerk.: Romsics I. Bp. 1998. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. 2001.

TNT5220 és TNT5221 Jelenkori magyar történelem 1945-2000 Tantárgy felelőse: Bognár Zalán Tantárgy előadója/i: Bognár Zalán, Kovács Dávid



K K


2. Ajánlott félév:

20


6.

vizsga, évközi feladatok teljesítése

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:  szakmai ismeretek szerzése  a források elemzési képessége  politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és magyar vetületben  tanári kompetenciák elmélyítése A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A tantárgy Magyarország 20. századi történetét tárgyalja az I. Vh. kezdetétől 2000-ig. Tematika: A trianoni békediktátum következményei az ország két világháború közötti politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaira és külpolitikai mozgásterére, valamint demográfiai, társadalmi helyzetére. A bethleni konszolidáció, az önálló nemzetgazdaság megteremtése. A gazdasági világválság, majd konszolidáció, a hadigazdaság. Gömbös reformkísérlete. A két világháború közötti politikai rendszer, társadalmi változások, szellemi élet. A náci Németország befolyásának növekedése. Magyarország a második világháborúban. Az ország német megszállása. A háború katonai és civil vesztesége; a zsidó népirtás. 1944/1945: háborús vereség és szovjet megszállás. Az ország nemzetközi helyzete 1945 után. A szovjetek és az MKP szerepe az új politikai rendszer kiépítésében. Az 1945-i választások, belpolitikai küzdelmek 1945–1947 között. A szocialista politikai és gazdasági rendszer; a kommunista pártapparátus és a politikai rendőrség szerepe. A lakosság életkörülményei. A szellemi élet. Korrekciós kísérlet 1953-ban. Az 1956-os forradalom okai és céljai. Az 1956 utáni megtorlás. A Kádár rendszer konszolidációja. Társadalmi és gazdasági változások. Az MSZMP-n belüli politikai küzdelmek. Az eladósodás. A rendszerváltás története és világpolitikai háttere. Az előadásokhoz kapcsolódó szemináriumok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a hallgatók részletesebben is megismerkedjenek a kor fontosabb politikai, társadalmi, gazdasági, demográfiai, ideológiai kérdéseivel, a Trianon utáni Magyarország történelmi szerepével és lehetőségeivel, az asszimiláció és a nemzeti identitás problémájával a források alapján. Évközi tanulmányi követelmények: szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat A szemináriumok látogatása, az évközi feladatok teljesítése. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Ajánlott irodalom: Belényi Gyula: A sztálini iparosítás emberi ára. Szeged, 1993. Gergely Jenő – Izsák Lajos: A huszadik század története. Pécs, 2000. Gergely Jenő – Pritz Pál: A trianoni Magyarország 1918–1945. Bp. 1998. Gough, Roger: Kádár János, a jó elvtárs? Bp. 2006. Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 1998. Juhász Gyula: Uralkodó eszmék Magyarországon. Bp. 1983. Magyarország és a második világháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez. Szerk.: Zsigmond L. et al. Bp. 1961. Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában: a vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete, 1945-1965. Budapest, 2012. Raffay Ernő: Magyar tragédia. Trianon 75 éve. Püski, Bp. 1996. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó. Bp. 1999. Sakmyster, Thomas: Admirális fehér lovon: Horthy Miklós, 1918–1944. Bp. 2001. Szekfű Gyula: Három nemzedék, és ami utána következik. ÁKV–Maecenas, Bp. 1988. Trianon és a magyar politikai gondolkodás 1920–1953. Szerk.: Romsics I. Bp. 1998. Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Bp. 2001.

21

Történelemtanár-képzés leírása Hallgatói tájékoztató

Recommend Documents